TERVEZET

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítási javaslata

A javaslat kidolgozása során az alábbi rendező elveket alkalmaztam:

1. A Vtv. valamennyi §-át és bekezdését a számok megjelölésével feltüntetem azzal, hogy ahol a szöveg módosítandó, ott eltérő, vastag betűtípussal jelzem a javaslatot, ahol viszont nincs módosítás, ott a „Ø” jelölést alkalmazom. Ezt a megoldást azért választottam, miután a Jogi Bizottság, a megyei (területi) szervezetek, majd az országos elnökségek tagjai is nyilván tehetnek a későbbiekben további módosításra javaslatot, ez esetben így ismert előttük a módosítási elképzelés, illetve az egységes szerkezet alapján az is látható, hogy mely részek nem módosulnának.

2. Ahol a szövegben módosítási javaslat kerül beépítésre, azt követően minden esetben rövid, pár soros indokolásban rögzítettem a módosítás okát, célját.

3. Jelen javaslat két, I-II. fejezetet tartalmaz. Az I. fejezet tartalmazza a módosítás tervezetét. A II. fejezetben felsoroltam – a teljesség igénye nélkül – azokat a javaslatokat, amelyeket nem építettem be, döntést igényelnek, elfogadásuk mellett és ellene is lehet érvelni.

4. A módosítási javaslat végleges megszövegezésénél természetesen már csak a módosítandó jogszabályi helyek kerülnek majd feltüntetésre, a jelenlegi részletezés kizárólag segítő jelleggel történik.

I. fejezet

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Preambulum: Ø

1. § (1): Ø (2): „…–a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben–

”megfogalmazás helyett: „ – a természetvédelem érdekeit figyelembe véve –” változást javasolom.

Indokolás: A Vtv. megalkotásakor még külön miniszter felelt a vadgazdálkodásért és külön miniszter tartozott felelősséggel a természetvédelemért. Ma már nincs a természetvédelemmel kapcsolatos önálló minisztérium és miniszter.

(3): Ø 2. § a): Ø b): Ø c): „…a vadászterületen szabadon élő vadnak – ideértve a vadaskertben

tartott vadat is – az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására…” Indokolás: A Vtv. 2. §-a tartalmazza, hogy a vadászati jog milyen

jogosultságok és kötelezettségek összessége. Az eredeti felsorolásból kimaradt a vadaskert, amelyben élő vadakra – speciális szabályok alapján, de – szintén vadászati tevékenységet folytatnak.

d): Ø 3. § (1): Ø

2

(2): Ø 4. § (1) a): Ø

b): Ø (2): Ø

5. § A sorrenden kell módosítani azzal, hogy ez egyben fontossági sorrend is legyen. A módosított sorrend szerint az 5. § szövege a következő: „A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a természetvédelemre, az állatvédelemre, növényvédelemre, az állategészségügyre, az erdő- és mezőgazdálkodásra, a termőföld hasznosításra, a vízgazdálkodásra, valamint a halgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Indokolás: A jogszabály eredeti sorrendje nem fontossági sorrendet jelentett. Az eredeti szövegben az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás megelőzte a természetvédelmet, az állatvédelmet, stb., amely véleményem szerint nem helyeselhető.

6. § (1): Ø (2): „az érintett földtulajdonosok” szavak helyett javasolt: „…a

vadászterületen földtulajdonnal rendelkezők vadászati közösséget alkotnak, akik vadászati jogukat az általuk alapított és bíróság által nyilvántartásba vett civil szervezet (egyesület) útján gyakorolhatják, avagy azt haszonbérbe adhatják. Ebben az esetben – tehát ha a földtulajdonosok vadászati közössége gyakorolja a vadászterületen a vadászati jogot haszonbérlet útján – ebben az esetben szervezetükkel szemben előhasznbérleti jog nem érvényesíthető”. Indokolás: A földtulajdonosi vadászati közösség jelenleg formátlan jogközösség, működése sok helyen kezelhetetlen, sem az ügyészség, sem a bíróság részére nincs biztosítva a törvényességi felügyeleti jogkör. Amennyiben a földtulajdonosok saját jogon kívánják gyakorolni a vadászati jogot, úgy az ő érdeküket is szolgálja, ha ezt egy jogilag kezelhető formában teszik.

(3): Ø (4): Ø

7. § (1): Ø (2): Ø

8. § (1): Ø (2): A „g)” pontnál ki kell venni a „továbbá” szót és azt az új „i)” pont után betenni. Új „h)” pont felvételét javaslom a következő szöveggel: „h) a közutak kereszteződései által teljes terjedelmében körülhatárolt terület”. Indokolás: Több észrevételben jelezték, hogy a közutak kereszteződéseinek újbóli kialakítása során, számos helyen ilyen bozóttal, fákkal rendelkező, áttekinthetetlen területek keletkeznek, amelyek a határoló közutakra tekintettel vadgazdálkodásra és vadászatra alkalmatlanok, tehát nem minősíthetők vadászterületnek azok kiterjedésénél figyelmen kívül kell hagyni. A fenti módosítási javaslatra tekintettel a jelenlegi „h)” megjelölése „j)” pontra változik, mivel egy új „i)” pont felvételét javasolom a következő szöveggel: „i) olyan, a földtulajdonos (földhasználó) által tartós és összefüggő kerítéssel bekerített földterület, amelyen a vadászatra jogosult

3

írásbeli kérelmére, a földtulajdonos (földhasználó) a vadászatra, vadgazdálkodásra engedélyt nem ad, vagy 8 napon belül a kérelemre írásban nem nyilatkozik, és ezáltal a folyamatos vadgazdálkodásra és vadászatra nem biztosít lehetőséget…” Indokolás: Csak folyamatos vadgazdálkodási és vadászati tevékenység engedélyezése biztosítja a jogosult számára kötelezettségeinek teljesítési lehetőségét.

9. § (1): Ø (2): Ø …(3): Ø (4): Javasolom kihagyni a gondolatjelek között szereplő két mondatrészt, miután az ilyen létesítményekben jogszerűen tartott vad a fenntartó költségére került oda. Javasolom továbbá az e bekezdésben szereplő két mondat összevonását a következők szerint: „(4): A vadaskertben, a vadasparkban, illetve a vadfarmon jogszerűen tartott vad – a jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – e létesítmények tulajdonosának (fenntartójának) tulajdonában van.” (5): Ø (6): Ø (7): Ø (8): Ø

10. § (1): Ø a): Ø b): Ø c): Ø

(2): Ø 11. § (1): Ø

(2): Ø (3): Az első mondat közepéről javasolom elhagyni a „valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrészt, helyette javasolt beépíteni: „…a természetvédelem érdekeit figyelembe véve a miniszter teszi meg.” Indokolás: Ma már nincs a természetvédelemmel kapcsolatos önálló minisztérium és miniszter, a jognyilatkozatokat a jelenlegi feladatmegosztásban a vidékfejlesztési miniszter, mint a vadgazdálkodásért felelős miniszter teszi meg. (4): Ø

12. § (1) a): Ø b): kimaradna, helyette egy új (2) bekezdést kell beépíteni. Indokolás: az új (2) bekezdést követően. c): b) pontra változik. Új „(2): A vadászterületek határát – a vad életmódjának és élőhelyének sajátosságaira tekintettel – a megyei vadgazdálkodási tanácsok javaslatára a megyei vadászati hatóság állapítja meg a körzeti vadgazdálkodási terv időtartamára és teszi közzé.” Indokolás: A területek határvonalának meghatározásánál a nemzeti kincsnek minősülő, az alaptörvényben is kiemelten kezelt, egyre romló élőhelyek között létező vad védelme elsőbbséget kell, hogy kapjon, mely védelem megköveteli, hogy a területek határát ne egyes földtulajdonosok földterületének széléhez, avagy az önkormányzatok közigazgatási területének határvonalához igazítsák.

4

A fentiekben jelzett új (2) bekezdés beépítésének következményeként a jelenlegi (2) – (3) – (4) – (5) bekezdések új megfogalmazását javasolom az alábbiak szerint: Új (3): „A vadászati hatóság a vadászterület határait megállapító határozatát térképpel együtt köteles legkésőbb a körzeti vadgazdálkodási terv érvényességének lejáratát megelőző 120 nappal korábban közzétenni és azt megküldeni a vadászterületen található önkormányzatoknak, hirdetmény útján történő kihirdetés céljából.” Indokolás: Azonos a 12. § (2) bekezdéséhez fűzött indokolással. Új (4): „Abban az esetben, ha a földtulajdonosok gyűlése úgy dönt, hogy a kijelölt vadászterületen a vadászati jogot maguk kívánják gyakorolni, úgy erre a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel rendelkező földtulajdonosok által létrehozott és a bíróságnál nyilvántartásba vett civil szervezet (a továbbiakban: földtulajdonosi vadásztársaság) útján van lehetőségük. A földtulajdonosi vadásztársaságnak tagja minden olyan személy, aki a vadászterületen földtulajdonnal rendelkezik, megfelel a vadászat gyakorlása személyi feltételeinek, és vadászati jogot kíván a kijelölt vadászterületen gyakorolni.” Indokolás: A földtulajdonosi vadászati közösségek jelenleg formátlan jogközösségek, jogi helyzetük rendezetlen, az ügyészség és a bíróság törvényességi felügyeleti joga a működésük felett megoldatlan. A vadászati tevékenységük ellenőrizhetetlen, a vad védelmének szempontjai és a szakszerű, tervszerű vadgazdálkodás, illetve ennek folyamatos ellenőrzése szintén nincs egyértelműen biztosítva. Új (5): „A földtulajdonosok által vadászati célból alakított civil szervezet – földtulajdonosi vadásztársaság – működését a civil szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok, alapszabályok és egyéb belső szabályzataik határozzák meg.” Új (6): „A földtulajdonosi vadásztársaság vadászati jogát a földtulajdonosok gyűlése által meghatározott feltételek betartásával, az (1) bekezdés a) pontja alapján megválasztott képviselővel és a körzeti vadgazdálkodási terv időtartamára megkötött haszonbérleti szerződés alapján gyakorolhatja.

13. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø (2): Ø (3): Ø

14. § (1) bekezdésben foglaltak helyett szövegjavaslat ÚJ (1): „A földtulajdonosi gyűlést a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kérdések eldöntése céljából – mint kezdeményező – a vadászati hatóság hirdetménnyel hívja össze, a gyűlést megnyitja és vezeti mindaddig, amíg a földtulajdonosok a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről nem döntenek, ezt követően a gyűlés levezetésének joga a továbbiakban a megválasztott képviselőt illeti meg. A kezdeményezőnek az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a

5

képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a hatóság által megállapított vadászterület térképi megjelölését. (2): Ø (3): Ø (4) a): Ø b): Ø (5): Az (5) bekezdés eredeti szövegét a 2009. évi XXVIII. törvény 17. § (8) bek. d) pontja hatályon kívül helyezte. (6): Ø

15. § (1): Ø (2): Ø

16. § (1) a): Az „egyesület” szó helyett „civil szervezet” kifejezés írandó. b): Ø c): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø

17. § (1): Az a) ponttól az e) pontig felsorolt és a haszonbérleti szerződés kötelező tartalmára vonatkozó kitételek között d) pontban szerepel, hogy „a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalása” is a szerződés része kell, hogy legyen. A mellékkötelezettségek vállalását elhagyni javasoljuk, miután a haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó számára megfelelő garanciális jogokat biztosít, továbbá mellékkötelezettséget általában ez idáig sem tartalmaztak, vagy csak névlegesen tartalmaztak a haszonbérleti szerződések.

(2): Elhagyandó és erre tekintettel a további bekezdések átszámozandók.

Indokolás: E bekezdés tartalmazza, hogy a haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A haszonbérleti díj mértékét ma már a piaci viszonyok határozzák meg, továbbá „a terület hasznosítási módjának” semmilyen köze nincs a díj mértékéhez. (3): Ø (4) a): Ø b): Ø (5): Ø (6): Ez a bekezdés tartalmazza, hogy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt. A beérkező javaslatok megosztottak abban a vonatkozásban, hogy ez a jelenleg hatályos rendelkezés fennmaradjon-e, avagy a haszonbérlő megszűnése esetén a földtulajdonosoknak legyen lehetősége újbóli döntésre. Miután többségi vélemény nem alakult ki, ezért eldöntendő, hogy melyik megoldás kerüljön beépítésre. (7): Amennyiben marad a Vtv-nek a fenti (6) bekezdésben foglalt előírása – tehát, hogy a jogutód egyoldalú nyilatkozattal folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt – úgy a (7) bekezdés jelenlegi szövege is marad azzal, hogy a „vadászati közösség képviselője” megfogalmazás helyett „a földtulajdonosi

6

gyűlésen a 12. § (1) bekezdés alapján megválasztott képviselő” kifejezést kell beépíteni. (8): Ø

18. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Kimaradnak az a) és c) pontok. Indokolás: E paragrafusban foglaltan található az, hogy a vadászati hatóság nem hagyja jóvá a haszonbérleti szerződést, amennyiben nem biztosított, hogy a vadászterületen egy vadászra legalább 100 hektár vadászterület-hányad jusson (a pont), valamint ha a haszonbérleti díjat nem az adott vadászterület vadállományának összetételére állapították meg (c pont). Életszerűtlen ma már a két fenti rendelkezés, a haszonbérleti díj mértékét a felek megállapodásának kell megállapítania, a piaci szereplőket, mint szerződő feleket, nem lehet az állami közhatalom gyakorlásával korlátozni. (5): Elhagyni javasolom, mert a (4) bekezdés a) pontja is kimarad. (6): Ø

19. § (1): bekezdés helyett szövegjavaslat: Új (1): „A vadászterület határát a vadászati hatóság határozatban állapítja meg. (2): E bekezdésben a) – k) pontokban kerül felsorolásra, hogy a vadászterület határának megállapításánál mit kell figyelembe venni. Elhagyni javasolom a b) és az e) pontokat, mert ezeknek véleményem szerint a határ megállapításánál nincs jelentősége. Indokolás: A vadászterület határát a vad védelmének, a tervszerű vadgazdálkodásnak és a 19. § (2) bekezdésében írt többi megmaradt pontnak a figyelembevételével kell megállapítani. Közömbös, hogy milyenek a föld tulajdoni, használati viszonyai (b pont) és a területen gazdálkodó szervezet belső szervezeti felépítése (e pont). (3): Elhagyását javasolom. Indokolás: Ez a bekezdés tartalmazza, hogy a vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől legfeljebb 500 hektárral eltérhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a visszamaradó területen a vadászati jog szakszerű gyakorlása egyébként biztosított. Véleményem szerint nem célszerű olyan szubjektív döntést lehetővé tevő „kiskapu” fenntartása, hogy a 3000 hektár tovább csökkenthető. (4): Ø

20. § (1): A meglévő rendelkezés elhagyásával új szövegjavaslat. Új (1): A vadászterület határának megállapítása a körzeti vadgazdálkodási terv időtartamára szól. Indokolás: A módosítandó rendelkezésben szereplő megfogalmazás biztosítja a földtulajdonosoknak azt a lehetőséget, hogy a vadászterület tervezett határvonaláról, annak megváltoztatásáról ők dönthetnek. Ez a jogosultság a 12. § (1) bekezdés módosításával változott, a vadászterület határát a vadászati hatóság állapítja meg. (2): A meglévő rendelkezés elhagyásával új szövegjavaslat. Új (2): A vadászterület határának megállapítása, annak megváltoztatása esetén a körzeti vadgazdálkodási tervről is dönteni kell. (3): Az a) és b) pontok előtti felvezető mondat a következőre változik:

7

„A vadászati hatóság köteles megvizsgálni a földtulajdonosi gyűlésen elfogadott és a vadászterület határvonalára vonatkozó kérelmet, ha a): Ø b): Ø „A vizsgálatának eredményéhez képest, határozatban foglaltan módosíthatja a vadászterület határát megállapító korábbi döntését, ha a változással kialakított új vadászterületi határvonal és a vadászterület megfelel a 19. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4): A rendelkezés helyett javaslat a következő: „Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a kérelmet elutasítja.”

20/A. §: Ø 21. § (1) a): Ø

b): Ø (2) a): Ø b): Ø c): Ø (3): Ø (4): E bekezdés azt tartalmazza, hogy a vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását az érintett miniszterek csak a földtulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezhetik. A miniszterek ezen korlátozása elfogadhatatlan, ezért javasolom elhagyni „a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után” szövegrészt. Indokolás: A különleges rendeltetés megállapítására mindig egy kiemelten fontos cél (génállomány megőrzése, oktatási-kutatási cél, természetvédelmi érdekek érvényesítése) megvalósítása érdekében kerülhet sor. Ennek nem lehet előfeltétele a földtulajdonossal való előzetes egyeztetés, illetve a földtulajdonosnak hátránya nem származik a különleges rendeltetésből. (5): Ø

22. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø (6): Ø

23. §: Ø 24. § (1): Ø

(2): Javasolom módosítani az első mondatot a következőre: „A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának és a jogszerű használójának kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Indokolás: Az eredeti megfogalmazás a földterület tulajdonosának, jogszerű használójának csak az előzetes hozzájárulását írta elő, a kérelmet viszont a vadászatra jogosult nyújthatta be. A föld tulajdonosa, illetve annak jogszerű használója rendelkezik birtoklási, rendelkezési joggal a földterület felett.

8

Megteheti, hogy pl. gyümölcsöst, szőlőültetvényt létesít és azt saját költségén bekeríti, vagy tehenészetet, tenyésztelepet alakít ki. Amennyiben eljárása jogszerű, a saját földtulajdonán történő intézkedéséhez a vadászatra jogosultnak semmi befolyása nem lehet. Semmiben nem különbözik a felsorolt példáktól, ha a föld tulajdonosa vadasparkot kíván létesíteni bemutatási, stb. célból, azt saját költségén alakíthatja ki és kerítheti be, valamint jogszerűen beszerezheti, megvásárolhatja az állatokat. Nem lehet e cél megvalósítását a vadászatra jogosult hozzájárulásához kötni, mert ha nincs jó viszony a felek között, a jogosult indokolás nélkül megakadályozhatja. Vadasparkban nincs vadászati tevékenység – mint a vadaskertben – tehát ez sem indokolja az azonos eljárási szabályokat a létesítéshez. A vadászati hatóság a vadaspark működését évente köteles felülvizsgálni, visszaélés esetén az engedélyt is visszavonhatja. (3): Ø

25. § (1): Ø (2): Ø

25/A. § (1): Ø (2): A 25/A. § a vadfarm létesítésének szabályait tartalmazza. A (2)

bekezdésnél szintén – visszahivatkozva a vadaspark létesítésénél előírt és módosítani javasolt azon kitételre, mely szerint a létesítéshez kell a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása – megköveteli a vadászatra jogosult hozzájárulását, amelyet elhagyni javasolok. Erre tekintettel szövegjavaslat: „A vadfarm létesítését az érintett földterület tulajdonosának és a jogszerű használójának kérelmére, a vadászati hatóság engedélyezi.” Indokolás: Ugyanaz, mint amit a 24. § módosított (2) bekezdéséhez a fentiekben már rögzítettem.

26. §: Ø 27.§ (1): Az első bekezdés végén „az érintett tulajdonos” szavak helyett „a fenti

cselekmények, vagy mulasztások miatt felelős földtulajdonos, vagy vadászatra jogosult költségére” szavakat kell beépíteni. Indokolás: A 27. § a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelését, annak feltételeit és következményeit tartalmazza. Az (1) bekezdés bevezető rendelkezései, valamint az a) ponttól g) pontig terjedő felsorolás nemcsak a földtulajdonos, hanem a vadászatra jogosult mulasztására, magatartására is kiterjedhetnek, így a kényszerhasznosítást nem lehet csak a földtulajdonosok költségviselésére szorítani, a vadászati hatóságnak kell eldöntenie, amikor a kényszerhasznosításról határoz, hogy kinek a cselekménye, vagy mulasztása miatt kerül erre a kényszerintézkedésre sor és nyilván a mulasztót, vagy felelőst kell a költségekkel megterhelni. (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø (6): Ø (7): Ø

28. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø

9

(6): Ø 29. § (1): Ø (2): Ø 30. § (1): Ø (2): Ø (3) a): Ø

b): Kihagyandó „ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség” szavak. Indokolás: Ha a kutya vadat űz, ha fertőző betegségben szenved, vagy ha másként el nem háríthatóan támad a kutya vagy macska, akkor közömbös, hogy a tulajdonosa felderíthető-e vagy sem. Ha felderíthető, attól még űzni fogja a vadat, esetleg elfogja, megtámadja a vadászt, stb., egyik esetben sincs idő a tulajdonos felderítésére.

(4): Kiegészítendő, illetve módosítandó az alábbiak szerint: „A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, vakvezető kutyára, rendeltetésüknek megfelelően – a jogszerű vadászat során – alkalmazott vadászkutyára.” Indokolás: A vadászkutya mentességet csak jogszerű vadászati alkalmazása esetén kaphat, amennyiben elkóborol, ennek során kikerül a gazdája felügyelete alól, vadat űz, stb., úgy csupán azért, mert fajtája szerint vadászkutyának minősül, automatikusan nem kaphat mentességet.

31. § (1): Kiegészítendő egy új második mondattal, mely a következő: „Amennyiben a föld használója a vadkárok csökkentését szolgáló vadászati létesítmények elhelyezéséhez a jogosult írásbeli kérelmére 8 napon belül nem válaszol, nem járul hozzá, vagy azt akadályozza, úgy az elhelyezni tervezett vadászati létesítménnyel érintett földrészleten bekövetkező vadkárt viselni köteles.” (2): Ø (3): Ø (4): Ø

32. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø 33. § (1): Ø (2): Ø 34.§ (1): Ø (2): Ø

(3): Elhagyni javasolom, miután nem ismert előttem, hogy a jogosult a vad és élőhelyének védelmét szolgáló milyen létesítményeket, berendezéseket állíthatna fel. Ezek nyilván nem vadászati, vadgazdálkodási berendezések.

35. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø 36. §: Rendelkezést nem tartalmaz, az Alkotmánybíróság 64/2003. (XII. 18.) AB

határozat 1. pontjával megsemmisítette 2004. június 30-i hatállyal. 37.§ (1): Ø (2): Ø 38. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø

10

(4): Ø 38/A. § (1): Ø (2): Ø …(3): Ø (4): Ø (5): Ø 39. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø Új (4): „Amennyiben a vadászati hatóság a teljes vadászterület, vagy

annak több mint 40 %-át kíméleti területté minősíti, a vadászati tilalom fennállása alatt bekövetkezett vadkárért a magyar állam felel.”

Indokolás: A Vtv. rendelkezése szerint a vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Amennyiben a jogosult vadászati tevékenységet nem folytathat, nyilván lehetősége sincs a vadkárok csökkentésére, megelőzésére. Ha az általa kezelt vadászterület több mint 40 %-a kíméleti terület, úgy a fennmaradó területen nem lehet eredményes vadászatot, vadgazdálkodást folytatni, a kíméleti területre beváltó, ott tartózkodó vadak miatt. Erre tekintettel felelősséget sem viselhet ilyen körülmények között a vadkárért.

40. §: Ø 41. § (1): Ø (2) a): Ø b): Kimarad a teljes b) pont. Indokolás: A véleményezők többsége a vadgazdálkodási üzemterv jövőbeni

elhagyását javasolta, a b) pont pedig „a hosszú távú vadgazdálkodási üzemtervet” írja elő. A jelenleg tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv, a véleményezők többsége szerint, olyan hosszú időtartam, amelyet a vadállomány létszámának, valamint az élőhelyeknek a változása miatt nem lehet következetesen végrehajtani. Az üzemterv elhagyása mellett a körzeti és az éves vadgazdálkodási tervek elegendőek, ezekben nyomon lehet követni az élőhelyek és a vadállomány létszámának változásait. A szükségtelen üzemterv elkészíttetése ugyanakkor jelentős költséget jelent a vadászatra jogosultaknak.

c): Ø d): Ø 42. § (1): Ø 43. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø Új (4): „A körzeti vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes

szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.”

Indokolás: A beérkezett vélemények többsége egyértelműen azt tartalmazza, hogy a tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervre nincs szükség, miután a vadállomány létszáma, az élőhelyek változása miatt az üzemterv tíz éves időtartama olyan hosszú idő, amelyre tekintettel azt nem lehet végrehajtani. A körzeti vadgazdálkodási terv és az éves tervek minden tekintetben megfelelőek, ezekben nyomon lehet követni az aktuális változásokat. E véleményekre tekintettel a Vtv-ben szükséges kibővíteni a körzeti vadgazdálkodási tervre vonatkozó rendelkezéseket, melyek a 42. §-ban és a 43. §-ban kerültek ez idáig kisebb terjedelemben megfogalmazásra. Az üzemterv elhagyására tekintettel,

11

az arra vonatkozó rendelkezések egy részét be kellett építeni a körzeti vadgazdálkodási tervre vonatkozó előírásokba.

Új (5): „Ha a körzeti vadgazdálkodási terv elkészítésekor még nem ismert a vadállományban, vagy az élőhely állapotában bekövetkezett változás – és e változások ezt indokolják – a vadászati hatóság kérelemre, vagy hivatalból a körzeti vadgazdálkodási terv módosításáról határoz.”

44. §: Teljes terjedelmében javasoljuk hatályon kívül helyezését. 45. §: Teljes terjedelmében javasoljuk hatályon kívül helyezését. 46. §: Teljes terjedelmében javasoljuk hatályon kívül helyezését.

Indokolás: A fent megjelölt 44-45-46. paragrafusok tartalmazzák a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó előírásokat. Miután a javaslatok az üzemterv elhagyását indítványozták, így nyilván az erre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, illetve törekedtem arra a kodifikációs tevékenység során, hogy a Vtv. egyéb rendelkezéseiben az üzemterv feltüntetése szintén elhagyásra kerüljön, vagy a körzeti vadgazdálkodási terv kerüljön az üzemterv helyett beépítésre.

47. § (1): „A vadgazdálkodási üzemterv” szavak helyett „körzeti vadgazdálkodási terv” kifejezés használandó.

(2) a): Beépítendő új szöveg: „a vadászterület azonosító adatait”. b): Beépítendő új szöveg: „az élőhely általános jellemzését”.

c): Beépítendő új szöveg: „a vadászterületen található vadállomány jellemzőit”. d): A Vtv. 47. § (2) bekezdés b)pontja e): A Vtv. 47. § (2) bekezdés c) pontja f): A Vtv. 47. § (2) bekezdés e) pontja

Indokolás: A módosítás során egyrészt azon adatok épülnének be az éves vadgazdálkodási tervbe, amelyek korábban az üzemterv részét képezték és az éves terv tartalmára vonatkozó 47. § (2) bekezdésében már nem kerültek megismétlésre. Az üzemterv elhagyása miatt ezek (a-b-c pontok) szerepeltetése indokolt. A régi „d)” pont elhagyását indokolja, hogy nem kell hatósági jóváhagyás ahhoz, hogy a jogosult a kilövési terv végrehajtását követően a vadhúsból mennyit értékesít, és mennyit juttat vadászrészként a tagjainak. Ezek a kérdések az önállóan gazdálkodó jogosultak belső ügyei. (3): Ø (4): Ø

48. § (1): Ø (2): Elhagyandó a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó „d)”

pont, a többi pont érintetlenül hagyása mellett. 49. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø 50. § (1): Ø

(2): - „A vadgazdálkodási üzemterv” kifejezés helyett „körzeti vadgazdálkodási terv” kifejezés írandó.

- Eldöntendő, hogy minden „megkezdett” vagy „befejezett” 3000 ha után kell-e alkalmazni egy fő hivatásos vadászt.

(Az Elnökség és a Jogi Bizottság véleménye is megoszlott ebben a kérdésben, tehát erre vonatkozóan ismételten javaslatot kérünk!)

- A bekezdés végén elhagyandó az „önállóan, vagy más jogosulttal közösen” szavak.

12

Indokolás: Tekintettel arra, hogy a (2) bekezdés egy rendkívül hosszú, több kérdést egy mondatba sűrített rendelkezés, ezért kerül sor a fentiek szerinti szétbontására az eldöntendő kérdéseknek. A fenti bontáshoz tartozó indokok a következők: - az üzemterv elhagyásra kerülne a jelentős többségi javaslatok

alapján, ezért helyette indokolt a „körzeti vadgazdálkodási terv” kifejezés használata.

- Kérdés és döntést igényel, hogyha komolyan vesszük a hivatásos vadász alkalmazásának szükségességét, vadgazdálkodási tevékenységének fontosságát – márpedig ettől nem célszerű eltérni – úgy elegendő-e a „befejezett” megoldás. Ez esetben pl. 5900 ha vadászterületen is csak egy fő hivatásos vadász alkalmazása lesz kötelező.

- Ha lehetőség van a mostani szabályozás szerint arra, hogy a meglévő egy fő hivatásos vadászt is más jogosulttal közösen foglalkoztathatják, ezzel munkájuk eredményessége – a megnövekedett és más-más vadászterületeket érintő feladataira tekintettel – csökken, gondot jelenthet továbbá az irányításuk, melyik munkáltató által meghatározott feladatok ellátása élvezzen elsőbbséget. Erre tekintettel – javaslatom szerint – elhagyandó a közös foglalkoztatás lehetősége a szakszerű vadgazdálkodási követelmények megfelelő minőségű ellátása érdekében. Úgy gondolom, nem lehet csak az olcsóbb megoldást választani, mert akkor megmaradhatnak a jelenlegi, un. „papírvadőrök” és akkor semmi változás nem történik a szakmai feladatok kedvezőbb és jobb minőségű ellátása érdekében.

(3): Elhagyandó. Indokolás: Vtv. ebben a bekezdésben megteremti a vadászati hatóság részére azt a lehetőséget, hogy a 3000 hektáronkénti egy fő hivatásos vadász alkalmazása alól felmentést adhat. Véleményem szerint a hivatásos vadász tevékenysége a mai viszonyok mellett (orvvadászat elszaporodása, különböző jogosulatlan tevékenységek a vadászterületeken) alapvető fontosságú, a felmentés szubjektív döntések lehetőségét hordozza magában. (4): Ø (5): Elhagyandó, mert nem érthető. Indokolás: A fenti rendelkezés szerint „hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették”. A jogosult kifejezés a Vtv-ben általában nem természetes, hanem jogi személyt jelent. A jogi személy esetében (vadásztársaság, földtulajdonosi vadászati közösség, gazdasági társaság, stb.) viszont nem értelmezhető, hogy hivatásos vadászként nyilvántartásba vették. Ez a jelenleg hatályos megfogalmazás arra az esetre vonatkozhat, ha valakinek akkora földterület van a tulajdonában, vagy használatában, amelyen önálló vadászati jogot gyakorolhat, tehát legalább 3000 hektárral kellene rendelkeznie. A birtokmaximum jelenleg 300 hektár, tehát erre tekintettel sem érthető a megfogalmazás.

51. § (1): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint:

13

Új (1): „A hivatásos vadászt – mint rendészeti feladatokat ellátó személyt – az illetékes rendőrhatóság nyilvántartásba veszi, részére kiadja a szolgálati igazolványt és jelvényt.

Indokolás: A hivatásos vadászokat, mint rendészeti feladatokat ellátó személyeket a 2012. évi CXX. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján a rendőrhatóság nyilvántartásba veszi, a rendőrségtől kapják meg a szolgálati igazolványt és a jelvényt. Erre tekintettel a vadászati hatóságnak erre vonatkozó korábbi jogkörét hatályon kívül kell helyezni.

Új (2): A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz, melynek letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.

Indokolás: A hivatásos vadászok ez idáig a vadászati hatóságnál és a kamara területi szervezeteinél kerültek nyilvántartásba vételre azzal, hogy a szolgálati igazolványt és jelvényt, valamint a szolgálati naplót a vadászati hatóságtól kapták meg. A fentiek szerint a szolgálati igazolvány és jelvény kiadása már a rendőrhatóság feladata. Az eskü letétele és a szolgálati napló átadása vonatkozásában felmerült olyan javaslat, hogy a vadászati hatóság e jogkörét vegye át a kamara területi szervezete, és a hatóság a továbbiakban ne vezessen nyilvántartást sem, miután a kamara szintén köteles a nyilvántartás vezetésére. E javaslat szerint tehát az esküt is a kamaránál tenné le a hivatásos vadász, itt kapná meg a szolgálati naplóját is. A javaslat elfogadása esetén tehát megszűnne a háromszoros nyilvántartás is (rendőrség, vadászati hatóság, kamara). Ezt a megoldást nem javasolom elfogadni, ugyanis a Vtv. 52. § (2) bekezdése a vadászati hatóság részére biztosítja, hatósági feladatként azt a lehetőséget, hogyha a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének, felhívás ellenére nem tesz eleget, a hatóság felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégeztetheti. Ennek előfeltétele, hogy a jogosult a hivatásos vadász alkalmazását a szolgálati hely megjelölésével köteles a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ez a vadászati hatóságot érintő rendelkezés mindenképpen fenntartandó. Az a körülmény, hogy három szervezet vezet nyilvántartást, hátrányos jogkövetkezményekkel nem jár.

(3): Ø 52. § (1): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét

javasolom, az alábbiak szerint: Új (1): „A vadászati hatóság, mint a vadászat szakmai felügyeletét ellátó megyei szervezet, köteles ellenőrizni, hogy a vadászatra jogosultak a hivatásos vadászok alkalmazására előírt kötelezettségüknek eleget tesznek. Erre tekintettel a jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább 15 nappal – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak írásban bejelenteni.

(2): Ø 53. § (1): Az „a)” pontban „a vadgazdálkodási üzemterv” szavak helyett

„körzeti vadgazdálkodási terv” kifejezés írandó. (2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét

javasolom, az alábbiak szerint:

14

Új (2): „A vadászati hatóság – kérelemre, vagy hivatalból – az OMVK területi szervezetével egyetértésben kezdeményezheti a rendőrhatóságnál a szolgálati igazolvány és jelvény bevonását, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit, írásbeli felszólítás ellenére, felróható módon, súlyosan és ismételten megszegi.”

Indokolás: A korábbi szöveg a vadászati hatóság részre biztosította a szolgálati igazolvány, jelvény és a szolgálati napló bevonásának a lehetőségét. 2012-ben hatályba lépett a CXX. törvény a rendészeti feladatokat ellátó személyekről, valamint annak végrehajtásaként négy BM rendelet. Az új jogszabályok a szolgálati igazolvány és jelvény kiadására, cseréjére a rendőrhatóságot jogosítják fel, jelen tervezet a szolgálati napló kiadását a Vadászkamara területi szervezeteinek hatáskörébe teszi.

54. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø (2): Ø

(3): Az első mondat helyett az alábbi mondat felvételét javasolom azzal, hogy a második és harmadik mondat változatlan tartalommal megmarad:

„A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel szolgálati vadász- és maroklőfegyver, továbbá az intézkedés kikényszerítése céljából vegyi eszköz, önvédelmi célból szolgálati kutya és rendőrbot alkalmazására jogosult.”

Indokolás: A rendészeti feladatokat ellátó személyekről szóló 2012. évi CXX. törvény, valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak indokolják a megfogalmazás módosítását.

(4): Ø 55. §: Ø 56. § (1): Ø (2): Kiegészítendő egy új mondattal, mely a következő: „Amennyiben a föld tulajdonosa, használója a hozzájárulását e

létesítmények felállításához megtagadja, úgy azon földrészleten, amelyen nem járult hozzá a vadászati létesítmények felállításához, a bekövetkezett vadkárt viselni köteles.”

(3): Ø 57. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø 58. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5). Ø 59. § a): Ø b): A végére beírandó a „vagy” szó. c): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét

javasolom, az alábbiak szerint:

15

„A ragadozómadárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozómadár tartására kiadott engedéllyel és ragadozómadárral történő vadászatra vonatkozó vadászjeggyel.”

Új d): „Vadászíjjal vadászó vadász esetén, vadászíjászatra jogosító vadászjeggyel”.

60. § (1) a): Új szövegjavaslata: a): „elméleti és gyakorlati részből álló eredményes vadászvizsgát tett” b): Ø c): Ø

(2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint:

„A vadászjegyet a kamara állítja ki, egyidejűleg a kötelezően bemutatandó egyéni lőjegyzéket lezárja, a lezárást a pecsétjével hitelesíti. A lezárást követően a lőjegyzék még fel nem használt részei az új vadászati évben új sorszámmal továbbra is felhasználhatók. Az egyéni lőjegyzék cseréjére csak a korábbi betelte, elvesztése, vagy megsérülése esetén – amely a vadászati év alatt is bekövetkezhet – kerül sor.

(3): Ø (4): Ø

61. § (1): Ø (2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint: Új (2): „A vadászjegynek három különböző típusa van, amelyek az alábbi vadászati módokra jogosíthatnak a) csak lőfegyverrel történő vadászatra b) csak íjjal történő vadászatra c) csak ragadozómadárral történő vadászatra.” (3): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint: Új (3): „Az igénylő – ha az előírt feltételekkel rendelkezik – egyszerre több, a (2) bekezdés szerinti vadászjeggyel is rendelkezhet”. Indokolás: Semmi nem indokolja, hogy a csak íjjal, vagy ragadozómadárral vadászni szándékozónak a lőfegyver használatára vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgát is le kelljen tennie. A három különböző típusú vadászjegy bevezetését indokolja továbbá, hogy ha valakinek a jelenlegi egységes vadászjegyét azért vonják be, mert pl. a jogszerűen tartott ragadozómadár tartását célzó volier méretére vonatkozó előírásokat megszegi, ez miért terjedjen ki azon vadászati lehetőségére is, amelyet lőfegyver vagy íj használatával folytat. A jelenlegi 61. § (2), (3) és (4) bekezdését változatlan szövegben, átszámozva (4), (5) és (6) bekezdésként javasolom megtartani.

62. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø

(2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint:

16

Új (2): „A vadászati engedélyt a kamara akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.” Indokolás: A kamara személyi és tárgyi feltételei a vadászjegy kiadásával bizonyítottan alkalmasak a vadászati engedélyek kiadására is, ahol a kérelmező a kötelező felelősségbiztosítást is megkötheti. Ezzel a megoldással a vadászati hatóság terhei csökkenthetők, az igazgatási-szolgáltatási díj egy része továbbra is az állami bevételt növeli.

63. § (1): Ø (2): „A vadászati hatóság” helyett a „kamara területi szervezete” írandó. (3): Ø (4): Ø

64. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø

d): Kiegészítendő „a vadászíjjal való vadászatra jogosító engedéllyel”, a többi szövegrész változatlan.

(2): Ø 65. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø

(2) a): Tekintettel arra, hogy a 65. § (2) bekezdése a) és b) pontokat tartalmazott, azonban a b) pont 2004-ben hatályon kívül lett helyezve, így nem indokolt az a) pont megjelölés, szövegét a bevezető rendelkezéshez kell csatolni. (3): Az (1) bekezdés b) pontjára történő utalást törölni kell a szövegből, az (1) bekezdés b) pontjának hiányára tekintettel, egyebekben a megfogalmazás jó. (4): Ø (5): Ø (6): Ø

66. §. (1): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint: Új (1): „A vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) a kamara által megbízott három főből, valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság által kijelölt személyből álló négytagú bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre – a rendőrhatóság által kijelölt vizsgabizottsági tag kivételével – csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.” Indokolás: Évek óta visszatérő probléma egyes megyékben, hogy a rendőrhatóság nem jelöl ki a vizsgabizottságba rendőrségi alkalmazottat, arra hivatkozva, hogy nincs felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy az állományukban, ugyanakkor a Vtv. kogens rendelkezése e végzettség alól a bizottsági tagok vonatkozásában kivételt nem enged. További probléma e helyeken, hogy a rendőrség szervezésében zajló, elméleti és gyakorlati részt magában foglaló, lőfegyver vizsgát a vadászvizsga – amelynek a lőfegyverekre vonatkozó része lényegesen szigorúbb, mint a

17

rendőrségi vizsgáé – csak akkor helyettesíti, váltja ki, ha a vizsgabizottságba a rendőrség képviselője is jelen van. Ezeket a problémákat megoldaná a javasolt módosítás. (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø

67. § (1): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint:

Új (1): „Vadat csak vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel, vagy az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel, vagy vadászatra kiképzett és jogszerűen tartott ragadozómadárral lehet elejteni.”

Indokolás: A jelenlegi Vtv. rendelkezés ebben a bekezdésben kategorikusan csak a lőfegyvert említi és nincs szinkronban a vadászíjjal történő vadászatra vonatkozó jelenleg hatályos Vtv. 67. § (2) bekezdésében rögzített rendelkezéssel, a ragadozómadárral történő vadászatot pedig meg sem említi.

(2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom, az alábbiak szerint:

Új (2): Lőfegyverrel történő vadászat során olyan elöltöltő lőfegyverek is használhatók, amelyek ugyanazt a csőtorkolati energiát biztosítják, mint amelyeknek a nem elöltöltő vadászlőfegyvereknek az adott vadfaj vadászatához meg kell felelni.

Indokolás: Egyre nagyobb és jogszerű igény van Magyarországon, de külföldön is, a vadászati hagyományok ápolása keretében az elöltöltő vadászlőfegyverek vadászati célú használatára. E fegyverek használatának korlátozása – amennyiben ugyanazt a csőtorkolati energiát biztosítják, mint az egyéb vadászlőfegyverek – indokolatlan.

(3): A korábbi (2) bekezdés szövegét kiegészítve az alábbi megszövegezésű új rendelkezést javasolom:

Új (3): „Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas, minimum 20 mm vágószélességű, pengés nyílhegyet tartalmazó vadászvesszővel lehet elejteni.”

Indokolás: A Magyar Vadászíjász Egyesület javaslatában rámutatott arra, hogy az állatnak a felesleges szenvedésektől való megóvása, gyors kimúlása érdekében a pengés vadászhegyet minimum 20 mm vágószélességgel indokoltnak látják a jogszabályba beépíteni.

(4): „Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogókarámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet.” (Ez a 67. § (3) bekezdésének eredeti szövege, csak a sorrend változott.)

(5): „Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.” (Ez a 67. § (4) bekezdésének eredeti szövege, csak a sorrend változott.)

18

(6): „A vadászat alkalmával – az azt alkalmazó felelősségére – a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.” (Ez a 67. § (5) bekezdésének eredeti szövege, csak a sorrend változott.)

(7): „A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.” (Ez a 67. § (6) bekezdésének eredeti szövege, csak a sorrend változott.)

68. § (1) a): Törlendő Indokolás: A Magyar Vadászíjász Egyesület véleménye szerint sem mérgezett

hegyű, sem robbanófejű nyílvessző nincs és nem is volt használatban Magyarországon.

b): Ø Új c): beépítendő a következő szöveggel:

c): „A törvény előírásainak nem megfelelő, elöltöltő vadászlőfegyver” Indokolás: Az elöltöltő vadászlőfegyver, mint vadászati eszköz, beépítésre került a 67. §-ba azzal, hogy csak olyan elöltöltő lőfegyver használható, aminek csőtorkolati energiája azonos a nem elöltöltő vadászlőfegyverekkel. Erre tekintettel, ha ezen előírásnak nem felel meg az elöltöltő lőfegyver, akkor az vadászati célra nem használható.

d): A régi c) pont szövegével azonos: Ø e): A régi d) pont szövegével azonos: Ø f): A régi e) pont szövegével azonos: Ø g): A régi f) pont szövegével azonos: Ø Új h): A régi g) pont szövegével azonos: Ø (2): Ø

69. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø (6): Ø (7): Ø 70. § (1) a): Ø b): Ø (2): Ø 71. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø e): Ø f): Ø g): Ø h): Ø i): Ø j): Ø

19

k): Ø (2) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø e): Kiegészítendő a jelenlegi szöveg a következőkkel:

„…kivéve azon céltávcsöveket, melyekben elektronikusan megvilágított irányzék segíti a pontos célzást és lövés leadását, illetve a megvilágított íjász irányzék;”

Indokolás: A vadászat rendje megsértésének minősül – a felvezető szöveg szerint – az elektronikus optikai eszköz. Miután, csak helyeselhetően, széles körben elterjedt olyan céltávcső használata, amelyben elektronikusan megvilágított irányzék található, illetve a vadász-íjászat során is használnak megvilágított irányzékot, feltétlenül szükséges kivenni ezen eszközöket az általános tilalom alól az esetleges félreértések és téves értelmezések elkerülése céljából.

f): Ø g): Ø h): Ø i): Ø j): Ø k): Ø l): Ø m): Ø (3): Ø (4) a): Ø b): Ø 72. § (1): Ø (2): Ø 73. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø 74. § (1): Ø (2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét

javasolom az alábbiak szerint: Új (2): „A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről

hatósági bizonyítványt ad ki, melyben az elejtést szabályosnak vagy szabálytalannak minősíti. A szabálytalan elejtés esetén I-II-III. csoportba sorolja a szabálytalanság súlyához képest az elbírált trófeát, melyhez következményként a miniszter rendeletében készpénzben meghatározott, bírságként kiszabott szankciót állapít meg. A megállapított bírság megfizetésére a vadászatra jogosult köteles.”

Indokolás: A trófeabírálat jelenlegi szankció nélküli rendszere gyakorlatilag semmilyen következménnyel nem jár, semmi nem korlátozza a szabálytalan kilövéseket. A bejövő vélemények – szinte kivétel nélkül – arra az álláspontra helyezkedtek, hogy vissza kell állítani a korábbi – szankcióhoz kötött – trófeabírálati rendszert. Ezt követeli meg a szakszerű vadgazdálkodás, annak érdekében, hogy ismét

20

európai hírű trófeák fejlődhessenek. Felvetődött, hogy a megállapított bírság megfizetésére az elejtő legyen köteles, azonban – miután a trófeabírálat a jogosulthoz kötött és a jogosult az aki a szakszerű vadgazdálkodásért felelősséggel tartozik, nem lenne helyeselhető a bírság alóli mentesítése. A jogosult ugyanakkor a szabálytalan elejtést elkövető vadászt fegyelmileg felelősségre vonhatja. A fenti megoldást támasztja alá az is, hogy bérvadászat esetén már eleve a jogosult felelőssége áll fenn, miután a bel- vagy külföldi bérvadászt kísérni kell. Lövést csak arra adhat le, amelyre a kísérő – aki a jogosult képviseletében jár el – engedélyt ad.

Felvetődött az a megoldás is, hogy csak meghatározott százalékú (pl. 10 %) éves szabálytalan elejtés feletti további szabálytalan elejtések eredményezzék szankció kiszabását. Ez ellen felhozható az, hogy vajon ez esetben hogyan lehet határvonalat húzni a legenyhébbnek minősített (I.) szabálytalan elejtések és a legsúlyosabb (III.) elejtések között, mikor kell szankciót kiszabni, mennyi enyhébb szabálytalanság egyenértékű egy súlyosabb szabálytalansággal. A fenti problémákra tekintettel fogalmaztam meg a módosítási javaslatot, természetesen – ugyanúgy mint az összes többi javaslatnál – eltérő megfogalmazás is lehetséges.

Új (3): „A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági bizonyítvány birtokában és az esetleg kiszabott bírság megfizetését követően szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.”

Indokolás: Amennyiben bírság kiszabására sor kerül, úgy nyilván meg kell követelni annak megfizetését is. Az egyetlen kényszerítő körülmény a megfizetésre az, ha a jogosult csak a bírság megfizetésének igazolását követően szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(4): A régi (3) bekezdés szövegével azonos: Ø (5): A régi (4) bekezdés szövegével azonos a (3) bekezdésre

hivatkozva (6): A régi (5) bekezdés szövegével azonos: Ø (7): A régi (6) bekezdés szövegével azonos: Ø (8): A régi (7) bekezdés szövegével azonos: Ø (9): A régi (8) bekezdés szövegével azonos: Ø 75. § (1): Jó a meglévő szöveg, de a megfogalmazásban az „öt százalékot

meghaladó részét” „húsz százalékot meghaladó részét” szavakra kell változtatni.

Indokolás: Az öt százaléknak nincs visszatartó, a kármegelőzés körében együttműködésre késztető súlya. A vad élőhelye a szabad természet, életmódjával és táplálkozásával szükségszerűen kárt okoz, védekezni csak megfelelő együttműködéssel lehet. A vad jelenlétét vadvédelmi szempontokból a földtulajdonosnak, földhasználónak is tudomásul kell vennie, mert a vadállomány nem a jogosulté, hanem az Alaptörvényben is nevesítve, nemzeti kincsünk.

(2): Jó a szövegezés, de kiegészítendő az új Ptk. szerint: „… a vad kiváltott kivéve, ha a kiváltás a működési körén kívül

eső okból következett be.” Indokolás: A fenti megfogalmazást az új Ptk. megszövegezése vezette

be, ugyanakkor viszont nem rendelkezik arról, hogy mi minősül „a működési körén kívül eső oknak”. Feltehetőleg a Ptk. Kommentárja ad majd erre magyarázatot, annak szövege jelenleg még nem ismert. A

21

megfogalmazás tehát bizonytalanságot eredményez, ugyanakkor viszont magában hordozza a kimentés lehetőségét, amelyet a korábbi kogens megfogalmazás nem tartalmazott.

(3): Ø 76. §: Ø 77. §: Ø 78. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø (2): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét

javasolom az alábbiak szerint: Új (2): „A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg

használójának hozzájárulásával – a kár megelőzése, illetve csökkentése érdekében – vadkárelhárító és vadászati berendezéseket állíthat fel.”

Indokolás: Nem elegendő, ha csak vadkárelhárító berendezést állíthat fel, vadászati berendezés (magasles, ülőke, stb.) is kell a megelőzést, csökkentést szolgáló tevékenységhez.

(3): Ø (4): A meglévő szövegből a „vasút létesítője, fenntartója”

megfogalmazások elhagyandók. Indokolás: Életszerűtlen a jelenlegi megfogalmazás, a vadászatra

jogosult nem felelhet azért, ha a sok 10.000 km-es vasúti pályára vad kerül, ezt megakadályozni nem lehet. A vasút a szolgáltatásáért díjat szed, kössön biztosítást, amennyiben a vadelütések gyakorisága és az azzal együtt járó károkozás jelentős volta ezt indokolttá teszi.

79. § (1) a): Elhagyását és új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom az alábbiak szerint:

Új a): „köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében a jogosulttal egyeztetett, vagy vadászati szakértő által megállapított – szakszerű, a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas – módon közreműködni.”

Indokolás: A gyakorlat és perek sokasága bizonyítja, hogy a földtulajdonosok, használók rendszeresen arra hivatkoznak pl: fodrászoktól beszerzett emberi hajat helyeznek ki az ültetvényük szélén, mert az szerintük elriasztja a vadakat és ezzel eleget tesznek közreműködési kötelezettségüknek. Ez a tevékenységük értelmetlen, a szaghatás pár napon belül megszűnik, mégis a bíróságok sok esetben elfogadják megfelelő közreműködésként, arra is hivatkozva, hogy a földtulajdonosnak, földhasználónak nincs megfelelő szakmai tudása a közreműködés hatásos módjáról. Ha a védekezés közös és együttműködésen alapuló kötelezettség, akkor a tulajdonosnak is védenie kell ültetvényét, de szakszerű és alkalmas módon.

b): Ki kell egészíteni a meglévő szöveget a „haladéktalanul írásban” szavakkal.

c): Ø d): Ø Új e) pont felvételét javasolom az alábbiak szerint: Új e): „köteles a károkozás csökkentése érdekében

közvetlenül az erdősült területek mellett 5 méter szélességben

22

a földterületet vagy műveletlenül hagyni, vagy arra olyan mezőgazdasági ültetvényt telepíteni, amely alacsonyabb magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vadak észlelését és vadászatát.”

(2): Az első mondat változatlanul megmaradna, a második mondat helyére új megszövegezésű rendelkezés felvételét javasolom az alábbiak szerint:

„Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, vagy nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, vadászati berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának terhére kell figyelembe venni.

Indokolás: Azonos a fenti (1) bekezdés a) pontjához fűzött indokolással, azt kiegészíti azonban azzal, hogy az „alapos ok nélkül” szavakat elhagyni javasolom, miután a vadászati berendezés felállításának megtiltásához a földhasználónak alapos oka nem lehet, ez a berendezés, vagy létesítmény a terményben kárt nem okoz, ugyanakkor az ő ültetvényét védené meg a vadkártól, vagy annak csökkentését biztosítaná. Az „alapos ok” meghagyása csak jogbizonytalanságot teremt.

(3): Ø 80. § (1): Ø (2): Kiegészítendő a mondat vége a következőkkel: „…a földtulajdonost, földhasználót terhelő védekezési

kötelezettségek megállapítása mellett.” (3): Ø (4): Ø 81. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Kiegészítendő a következő mondattal: „…A jogosult az egyezség meghiúsulása esetén három napon

belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor. Amennyiben az újabb szakértői kármegállapítás a kár tényében és összegszerűségében megegyezik az első szakértői megállapítással, úgy ezen szakértői eljárás költségei a jogosultat terhelik.”

(6): Ø (7): Ø (8): Ø 81/A §: Ø 82. §: Ø 83. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø

23

d): Ø e): Ø f): Kimarad az „üzemterv” kifejezés. g): Ø h): Ø (3) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø (4) a): Ø b): Átírandó az „üzemtervi ciklus” szavak „éves

vadgazdálkodási terv” szavakra. c): Ø d): Ø ea): Ø eb): Ø f): Ø g): Ø 84. § (1) a): Ø b): Ø c): Ø d): Ø e): Ø f): Ø g): Ø h): Ø i): Ø j): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø 85. § (1): Ø 86. §: Ø 87. §: Ø 88. §: Ø 89. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø 89/A § (1): Ø (2): Ø (3): Ø (4): Ø (5): Ø 90. §: Ø 91. §: Ø 92. § (1): Ø (2): Ø 93. § (1): Ø (2): Ø (3): Ø 94. §: Ø

24

95. §: Ø 96. §: Ø 97. §-tól a 99. §-ig: A korábban megvolt rendelkezéseket a 2007. évi XVI.

Törvény 35. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. 100. §: Ø 101. §: Ø 102. §: Ø

II. fejezet

BE NEM ÉPÍTTETT, DÖNTÉST IGÉNYLŐ JAVASLATOK

1. Érkezett olyan javaslat, hogy a módosított vadászati törvény – a

vadásztársaságokra vonatkozó részeiben – tiltsa meg a legális vadászati módok diszkriminációját, azaz határozza meg, hogy a vadásztársaságok – a tagjaik számára – minden törvényben meghatározott, legális vadászati mód gyakorlására lehetőséget kell, hogy biztosítsanak. Az indokolás azon alapul, hogy az íjjal, illetve a ragadozómadárral történő vadászat is legális vadászati mód, ennek gyakorlását a társaságok tagjaik számára ne tilthassák, illetve korlátozhassák. Véleményem, hogy a VT-k önálló civil szervezetek, egyesületek, működésüket a jogszabályok keretei között az alapszabályuk határozza meg, törvényileg nem lehet az önállóságot sértő, ilyen rendelkezést országosan kötelezővé tenni.

2. Javaslat érkezett arra vonatkozólag, hogy a jogszabály deklarálja, miszerint társas apróvad vadászaton csigás íjat csak kézi oldással lehet használni, amelynek húzóereje nem haladja meg a 222,7 N húzóerőt. Véleményem, hogy a megfogalmazás túl bonyolult, a vadászok jelentős többségét kitevő személyek részéről a javaslat megvalósítása, hozzáértés hiányában, nem is ellenőrizhető.

3. Javaslat érkezett, hogy a vadászíjászok, az un. „utánkereséshez” elöltöltős maroklőfegyvert használhassanak. Indokolásként arra hivatkoznak, hogy a becsapódó nyílvesszőnek „stophatása” nincs, bizonyos esetekben a tűzfegyver nélküli utánkeresés veszélyessé válhat. Véleményem az, hogy a vadászíjjal vadászók számára is lehetőség a lőfegyverrel történő vadászat, ha az erre vonatkozó vadászvizsgát eredményesen leteszi. Ez arra vonatkozik, ha a módosítási javaslatot elfogadva, három különböző vadászjegy (lőfegyveres, íjjal vagy ragadozómadárral történő vadászat) kerülne kibocsátásra, és ehhez igazodna az állami vadászvizsga is. Az íjjal vadászni szándékozók részéről ez idáig mindig az hangzott el, hogy miért kell nekik lőfegyverismeretből elméleti-gyakorlati vizsgát tenni, miután csak íjjal kívánnak vadászni.

4. Javaslat érkezett, hogy magyar agárral történő vadászatra a módosított vadászati törvény biztosítson lehetőséget. Véleményem, hogy ezt nem javasolom, mert egyrészt a fészkelőhelyek nagymérvű zavarásával kellene számolni (sértené a Vtv. 28. § (4) bekezdés a) pontját), másrészt, feltehetőleg megnövekednének az ilyen vadászati mód során elkóboroló, ennek folytán esetleg vadat űző kutyák lelövésének esélye, amely kártérítést és a vadász-vadász közötti ellentétek erősödését eredményezné.

25

5. Javaslat érkezett, hogy a csapdázás, mint vadászati tevékenység, csak kiegészítő vizsga sikeres elvégzése után gyakorolható. Indokolásként előadják, hogy a csapdázásnak Európában és a világon is nagy hagyományai vannak. A javaslattevő véleménye szerint ez a tevékenység a magyar vadászkultúra fontos eleme, az a Magyar Vadászíjász Szövetség kötelességének tartja, hogy mint hagyományos vadászati módot támogassa.

6. Javaslat érkezett arra, hogy minden vadásztársaság megbízásos jogviszonyban, illetve az állami erdőgazdaságok alkalmazotti jogviszonyban, kötelező jelleggel alkalmazzanak egy fő képesített utánkeresőt. Véleményem az, hogy ezt ez idáig sem tiltotta semmi, a sebzett vad megtalálása a vadvédelmi szempontok mellett a vadászatra jogosult alapvető érdeke. Az viszont erősen vitatható, hogy megbízásos, vagy alkalmazotti jogviszonyban erre az esetleg bekövetkező feladatra kötelező jelleggel alkalmazzanak-e valakit. A hivatásos vadász – ha megfelelő, utánkeresésre kiképzett kutyával rendelkezik – ezt a feladatot el tudja látni.

7. Több javaslat szerint nem a tiltott vadászati eszközöket kell meghatározni – ahogy azt a Vtv. tartalmazza – hanem az un. „megengedett” eszközöket. Ennek indokaként előadják, hogy a tiltott eszközök a technika fejlődésével folyamatosan bővülnek, ez a Vtv. folyamatos módosítását igényelné, amely a javaslat elfogadása esetén megelőzhető lenne. Véleményem az, hogy a technika fejlődésével – ha nem is olyan mértékben, mint a tiltott eszközök – de a vadászat céljára engedélyezett eszközök köre is változhat, ilyen taxatív felsorolást én nem tudtam összeállítani.

8. Több javaslat a hivatásos vadász részére engedélyezné az éjjellátó használatát, indokként előadva, hogy ez a jogosultság jelentősen elősegítené az orvvadászat elleni fellépés eredményességét. Véleményem, hogy a javaslattal egyetértek, realitása azonban valószínűleg csekély, miután a jogosultak az egyre romló gazdasági körülmények között nem valószínű, hogy egy ilyen beruházást biztosítani tudnak.

9. Több javaslat szükségesnek látná, hogy kerüljön kidolgozásra egységes és országos mezőgazdasági- és erdei vadkárbecslési eljárás, amelynek kötelező alkalmazását írnák elő az eljáró szakértők részére. Véleményem szerint a kárbecslési eljárások jelenlegi szabályai felülvizsgálhatók, azonban erre a feladatra – amennyiben támogató döntés születne – célszerű felkérni három főből álló igazságügyi szakértőtestületet.

10. Több javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy belterületen egyáltalán ne lehessen vadkár miatti kártérítést érvényesíteni a vadászatra jogosulttal szemben, továbbá ugyanez vonatkozzon a zártkertre is. Ezt a javaslatot azzal indokolják, hogy aki e területeken mező- vagy erdőgazdálkodásra vállalkozik, gondoskodjon a vadkár megelőzéséről – kerítse be a kertjét – vagy viselje a vadkárt. Véleményem az, hogy az új Ptk. – miként arra a módosítási javaslatban is hivatkoztam – a kezdeményezésünk ellenére fenntartotta a jogosult felelősségét „ahonnan a vad kiváltott” megjelöléssel e területekre is. Nem vitásan jó lenne megoldást találni, ehhez kérem segítségeteket.

Budapest, 2013. április 22. Dr. Székely István