2015/2016

tavaszi félév

Hétköznapi tapasztalata mindenkinek van

Jól használható tudásunk is van (erről a

tapasztalatról)

Kérdés:

Van-e értelme tudományosan is foglalkozni vele?

Mire vezettek az eddigi kutatások?

Jenning Bryant – Dorina Miron (2004)

Három médiaelméleti folyóirat eredményeit

ismertetik

45 évnyi anyag

1806 cikk (véletlenszerűen választott)

Mit látunk?

48, 03 százaléka utal médiaelméleti háttérre

ebben a 900 cikkben viszont 600 elmélet

az elméletek töredékére utalnak 10-nél

többször

A „big three”:

- Használat- és élménykutatás

- Tematizációs elmélet

- Kultivációs elmélet

Egyszerre jellemző a hiány és a bőség

Másik probléma: a „nehéz örökség”

A médiatudomány önállósodási folyamatával

kapcsolatos

Hosszú folyamat

Eredménye esetenként önállótlanság

Honnét merítenek? (több mint negyedük):

- Pszichológia

- Szociológia

- Politikatudomány

- Szociolingvisztika, nyelvészet

Ki tud-e bontakozni átfogó médiaelmélet?

Mi van a kutatásokkal?

- Kvantitatív túlsúly

- Néhány éve van elmozdulás, de az arányok

még most is: 30-70%

- A fókusz: az új média, web 2.0, stb

Az európai és az amerikai hagyomány

- Robert K. Merton (1957)

Az európai képzel, az amerikai néz

Hosszú távon spekulál, rövid távon vizsgálódik

„Európában fontos kérdésekről esik szó,

empirikusan kétségbe vonható módon, míg az

amerikaiak a triviálist tárgyalják, csakhogy

empirikus szigorral”

Hányféleképpen lehet közelíteni hozzá?

Milyen átalakulás jellemezte a médiáról

szerzett tapasztalatot az elmúlt száz évben?

Hogyan s miért lett a csatornából (üzenetek

továbbítása) intézmény (üzenetek előállítása)

Miként vált az emberi környezet részévé?

Cselekvésünk környezetévé, sőt kontextusává?

Sőt (…)

az utóbbi 10-15 évben már nem csak a környezet, de

a cselekvés közege is a média lett

- Esernyő – idokep.hu

- Családfakutatás – findmypast

A médiatartalmak tekintetében átrendeződtek a

hangsúlyok – Mi a média? Az elsődleges médium?

Nem a sajtó, a rádió, a tévé

Valami olyan, ahol más változások is vannak:

Tartalommal kapcsolatos:

- Mi a média tartalma?

- Mit közvetít?

- Hogyan?

Korábbi hangsúly: narratológia (miként mesél)

Ma: reprezentáció (milyen módon jelenít meg

dolgokat

Dolgokat (…):

- Jelenségeket (szegénység)

- Csoportokat (migránsok)

- Eseményeket (természeti katasztrófák)

Ám az igazi hangsúly ma már megint máshol

van:

- applikáció (hozzáillesztett cselekvési

lehetőség)

- a média mint cselekvési közeg jelenik meg

Min van a hangsúly?

- Hogyan cselekedhetünk,

- milyen társadalmilag elfogadott,

- egyéni kulturális gyakorlatokat végezhetünk

a média (más mellett: okostelefon, tablet)

segítségével, sőt inkább már arra építve

A média négyszeresen összetett jelenség (Nyíri)

Áttekintés – irányok:

- A technológiától a tartalomig

- Az egyéntől a közösségig, a társadalomig

Technológia – tartalom:

- Miben látjuk a média hatását, jelentőségét?

- A tartalomhordozó technológiában (print, rádió,

tv, internet) vagy a cikkben, hírben, posztban, stb

Egyéntől a társadalomig

- Miként jelenik meg a médiahasználat az

átlagember mindennapjaiban?

- A média lehet társadalmi szintű jelenségek,

változások előidézője

- (SŐT) fenntartója

A két irány Nyírinél egy koordináta-rendszer

két tengelye

Technológia és tartalom vizsgálata

- a tartalmi kutatásé az elsőbbség (történeti

értelemben is),

- a technológiával később foglalkoznak csak

Stanley Baran – Dennis Davis:

- Az első nagy korszak (1930-as évek közepéig)

- A „tömegtársadalom és a tömegkultúra” korszaka

- A médiaipar kialakulásának, terjedésének

intenzív korszaka (kiadóvállalatok, rádiózás,

Hollywood)

Világos, hogy a tartalom a lényeg

PLUSZ: első világháború, gyújtó hangú

rádióbeszédek, jönnek a propaganda-elméletek

Fordulópont:

- Marshall McLuhen

- Gutenberg-galaxis (1962; 2001)

- a „technológiai fordulat”

- „ a technológia lesz hatással a társadalomra

és a kultúrára, a tartalom már nem érdekes”

Technológiai determinizmus (?? iskola)

A médiatechnológia meghatározza:

az emberi észlelést

társadalmi változások előidézője

megváltozik a kommunikáció módja

megváltozik a felfogóképességünk

Ezzel együtt megváltozik az (…)

ahogyan a tapasztalatainkat rendszerezzük

A technológia változása az emberi kapcsolatok változása is (Halász: McLuhan az üzenet, Replika, 2011)

Joshua Meyrowitz (1990-es évek elején)

médiaeleméletek – médiumelméletek

Fogalomtisztázás

Média: a tartalmi kérdésekkel foglalkozó

Médium: ami a technológiára fókuszál

Később ez kiegészül:

A technológia által meghatározott egyéni és

közösségi következményekkel

Friedrich Kittler (2205):

- McLuhan nem csak a technológiát, hanem

azzal együtt a (befogadó) testet is beemeli

- Irodalmár, jobban ért az észleléshez mint az

elektronikához, s már csak ezért is a test

felől közelít, nem pedig fordítva

Test és technológia továbbgondolása:

Kortárs médiumelméletek

A másik út: az egyéntől a társadalomig

Kérdés: mit helyeznek előtérbe a kutatók?

A) a társas, közösségi, társadalmi orientációt

B) az egyént, a befogadót

milyen módon használja a médiumokat,

milyen hatással lehetnek életvitelére

attitűdjére, személyiségére

Mondhatni mikro és makroszint

Mikroszintű (individuális) és makroszintű (társadalmi) médiakutatás

Tekinthetünk a médiára

a személyes életünk részeként (mikroszint)

A többi társadalmi erő (gazdaság, politika, technológia fejlődés) kontextusában

Croteau – Hoynes:

„ha meg akarod érteni a médiát és hatását a társadalomra, mind makro-, mind mikro szinten meg kell vizsgálni a kapcsolatát a társas világgal”

Császi Lajos:

Makroszint:

a modernista/társadalomtudományi irányzat

Mikroszint:

Posztmodern/kulturalista megközelítés

Hasonló irányú továbbgondolás – Myat:

Modern – posztmodern – késő modern

(mint a harmadik nagy korszak)

Miként és hol érnek össze a szálak?

Médiatartalom

Médiatechnológia

Egyén Társadalom

Használat- és élménykutatás

A jelentés-létrehozás elméletei (Hall)

Az aktív közönség befogadás-vizsgálatai

Morley, Ang, Radway)

Tudásszakadék-hipotézis

Silverstone mediatizációs elmélete

A klasszikus médiumokhoz köthető identifikációs

elméletek

Tematizációs kutatások

Acapulco-tipológia (II. és IV. perspektíva

Korai hatáselméletek

Frankfurti iskola (média és ideológia)

Kultivációs elmélet

Morális pánik

Médiaerőszak elméletek/módszertanok

A medializált nyilvánosság elméletei

Normatív elméletek

Az origóhoz legközelebb:

Rendszerelmélet

Az origóhoz legközelebb:

Médiaarcheológia (Gitelman)

Technológiai determinizmus

Konvergens kultúra

Kiberkultúra

A globális média elméletei

Hálózatelméletek

Az információs társadalom elméletei

Média- és médiumelméletek – más felosztásban

Baran – Davis, 2000:

posztpozitivista

hermeneutikai

kritikai

Normatív

Fourie, 2007: pozitivista, kritikai, a jelentés létrehozását vizsgáló, technológiai determinizmus, információs társadalom elmélete, posztstrukturalista, posztkoloniális, normatív

MÉDIUMELMÉLETEK (McLuhanen túl)

Innis

Másra figyelni mint McLuhan (emberi érzékelés változása)

a technológia társadalomszerkezetre és kultúrára gyakorolt hatása érdekli

Carlyle

Az ő gondolatai Innist előlegezik

Hősökről (1840)

Innis

A technológia a gazdasági és politikai uralom

és a centralizáció fontos paramétere (is)

Communication and Empire (1950):

A térbeli uralom az üzenetek létrehozásához,

tárolásához és terjesztéséhez használt

technológián múlik

Manuel Castells

Technológia és társadalom kapcsolata:

„A technológia nem határozza meg a

társadalmat”

a determinizmus dilemmája hamis probléma

A technológia beépül a társadalomba (1)

A technológiai eszközök nélkül a társadalom

nem érthető meg és írható le (2)

A technológia és a médium nem szinonimák

Két dolog igaz:

„ A médium mindig egy bizonyos technológia”

(de) egy tartalmat szolgáltató vagy hordozó technológia még nem feltétlenül önálló médium”

Az újonnan megjelenő technológia nem mint egy önálló (új) médium jelenik meg, hanem egy ideig még úgy mint egy korábbi médium csomagolása – Hargitai Henrik

Raymond Williams (birminghami iskola)

Többször is bírálja a média fogalmának a

technológiára való leszűkítísét

Alapműnek tartja a galaxist, de

nem ért egyet azzal, hogy a társadalmi

változások egyetlen kiváltó oka a technológia

Friedrich Kittler (Humboldt Egyetem)

Optikai médiumok – illusztráció nélküli!

A médium fogalmát technikai értelemben használja

(Még Mcluhant is meghaladva)

Lényege:

A médium technikai (test)protézis – metszéspont a technológia és a test között,

Nála a technológia az első, nem a testi észlelés

Nincs semmi tudásunk az érzékelésről, amíg a médiumok nem adnak ehhez nekünk modelleket és metaforákat (IGAZOLÓ ERŐ?! VITATOTT)

Lev Manovich (Kaliforniai Egyetem)

Próféta vagy fenegyerek?

Mi az új média?

1) A digitális média maga, annak anyagi és

logikai organizációja

2) Az új médiában nem a hálózatiság a fontos,

hanem a technológia,

3) Nem a közösség a fontos, hanem a kultúra

The Language of New Media (2001)

1) Leszámol a médium fogalmával – szoftver

2) Mára a filmszerű megismerés lett alapvető

Kihat:

idő strukturálása

a történetek narratív szerkezet

tapasztalatok egymásra következése

3) Nincsen úgy ómédia és újmédia, hogy a számítógépes az „új”, minden ezelőtti pedig „ó”

- A mozi is újmédia

MÉDIAELMÉLETEK (a tartalmi oldal)

zömmel funkcionalista és kulturalista leírások

egyszerre modern és posztmodern

BÁR a modernista médiakutató inkább a normativitást vizsgálja (hírműsorokat), míg a másik a dramatikusra (szórakoztatás) figyel

Mit csinál a média?

Informál, tájékoztat, szórakoztat, közvetít, (oktat), (felvilágosít)

Mit csinál még a média? (McQuail)

Képes megvalósítani:

az Összekapcsolást (eseménye magyarázata,

szocializáció)

A Folytonosságot (érdekközösség kialakítása)

A Mobilizálást (társadalmi célok érdekében)

Médiaelméletek:

Adorno

Horkheimer

Hoggart

Maleczke

Nick Couldrey

Nick Couldry (London School of Economics)

tekintsünk a médiára mint gyakorlatra,

az emberi cselekvésformák egyik lehetőségére

Előfutár: Katz, Elihu (1950)

Különbség:

- egyéni médiahasználat (Katz)

- társas dimenziók, szociális konstrukció (Couldry)

Előnyök (a média mint gyakorlat):

1) Kapcsolódik valamiféle szabályozottsághoz,

rendezettséghez, rendszerességhez

2) Mindig társas jellegű

3) Olyan dolgokat jelöl, amelyeket valóban

megteszünk, mert összefüggésben van emberi

szükségleteinkkel

4) Alapját képezi annak, mi mit gondolunk

normatívnak a médiával kapcsolatban (azáltal

ahogy használjuk, élünk, élhetünk vele)

Szabályozottság, rendezettség, rendszeresség

A médiához kapcsolódó gyakorlataink

összekapcsolódva mindennapi szokásainkkal

részét képezik annak, ahogy rendet viszünk a

világunkba

Összefüggésben van szükségleteinkkel

A médiával kapcsolatos gyakorlatainkat olyan

alapszükségleteink alakítják, mint az

összehangolás, az interakció, a közösség, a

bizalom

Mit tesznek az emberek (egyének, csoportok, intézmények) a médiával a legkülönbözőbb szituációkban és kontextusokban?

Fogalmai:

1) Egyszerű gyakorlatok:

keresés, kereshetőség, keresésre való képesség

a bemutatás gyakorlata

a jelenlét mint médiagyakorlat

az archiválás gyakorlata

2) Összetett gyakorlatok:

a hírekkel való lépéstartás

a kommentár

a kiszűrés

csatornák nyitva tartása (Középkori ellenpélda: kolostorba vonulás)

A mindennapi életbe ágyazva próbálja megragadni a médiahasználók viselkedését (nem függetlenül sem a tartalomtól, sem a technológiától)

Pólya Tamás

A médium mint cselekvési közeg (2011)

Aszerint csoportosítja a cselekvési lehetőségeket, hogy könnyebben végezhetők-e a digitálisban mint a predigitálisban?

A) Az analóghoz képest nehezebb vagy lehetetlen:

személyesnek lenni, kézjegyet hagyni

a digitális, virtuális tárgyakhoz érzelmileg kötődni

a digitális, anyagtalan térben egyes tárgyak helyére emlékezni, azokhoz odatalálni

B) A digitális eszközök használóinak könnyebb (és emiatt gyakrabban szokás):

önkifejező módon megnyilvánulni,

az ént (fokozott nárcizmussal) nyilvánosan bemutatni

a nyilvánosság előtt véleményt kifejteni

a digitális tartalmakhoz és tárgyakhoz hozzáférni, azokat fogyasztani, felhalmozni

társadalmilag szankcionált tartalmakhoz jutni

Mi, a média.

Dan Gillmore, 2004

- Közösségi újságírásról szól

- A hálózati média kereteit használóról

A média (új média) működtetői nem mások,

mint maga a média, (mi magunk).

Három terület:

- a média működése (1)

- a média tartalma (2)

- a média befogadói oldala (3)

1; A média működése

Milyen definícióra vezethető vissza? – A média

= intézményrendszer (Couldry)

Érdekes: intézmény – társadalmi intézmény

Társadalmi intézmény:

A médium és csatorna fogalmának elhatárolója

Eszerint a „csatorna” (…)

- a befogadó számára érzékelhető közeg,

- melynek a változásai közvetítik a kommunikáció értelmét

A „médium” (…)

az az intézmény, mely kommunikátumok rendszerét állítja elő és teszi hozzáférhetővé a befogadók számára

Az intézményrendszer működése bemutatható:

A) Milyen tágabb kontextusba ágyazódik maga a

médium (jogi szabályozás, gazdasági

erőviszonyok, kulturális környezet)

B) Másik oldal:

Milyen kontextust teremt azáltal, hogy

valamiféle valóságot konstruál

kínál fel a befogadói számára