h́ ́ b

2016. ÁPRILIS – ADAR II.-NISSAN 5776. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIV. REG. ÉVF. IV. SZÁM, 239. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓKomáromi Napok 2016

A Klezmerész együttes koncertje a zsinagógában (részletek a következő számunkban)

20 évesa Hitközségi

HíradóLapunk első száma 1996 júniusá-

ban jelent meg. Idén júniusban20 évesek leszünk, májusi számunklesz a 240. A jubileum alkalmábólszeretnénk megjelentetni olvasóinkírásait, gondolatait újságunkról. Azírásokat, fotókat- mindenféle műfaj-ban – május 27-ig várjuk a kile@men-haz.sk címre. �

Savuot ünnepeSavuot, a Tóraadás ünnepe júni-

us 11-én, szombaton este, a Shabatkimenetele után kezdődik. Június 12-én, vasárnap és 13-án, hétfőn főünne-pi napok vannak. A komáromi zsidótemető június 10-én, pénteken 12 órá-tól június 13-án hétfő estig zárva tart.A KZSH titkárságán 13-án a fogadó-óra elmarad. �

Nyertespályázatok

Az Emberi Erőforrások Miniszté-riumától a Menház rekonstruk-

ciójának folytatására nyertünk tá-mogatást, Nyitra Megye Önkor-mányzatának segítségével turisztikaiprojektet indíthatunk. Támogatástkaptunk a Dunai Alap első kiírásá-ból is. A Bethlen Gábor Alap a HHkiadását és a 120 éves a Menházcímű kulturális programunkat tá-mogatja. Köszönjük! �

Megemlékezés NagymegyerenNagymegyeren a CSEMADOK helyi szervezete idén is megrendezi a Holo-

kauszt megemlékezést, melyre 2016. június 5-én, vasárnap 17:00-kor ke-rül sor a Városi Művelődési Központ falán található emléktáblánál.

Ünnepi beszédet mond: Radnóti Zoltán rabbi, a Magyarországi Zsidó Hitköz-ségek Szövetsége rabbitestületének elnöke, a Budapesti Rabbiság igazgatója.�

Tagsági díjEzúton kérjük hitközségünk tagjait,

hogy a 2016. évre esedékes tagságidíjat szíveskedjenek átutalással, csek-ken vagy a titkárságon befizetni. A dí-jak változatlanok: 10 EUR/fő, diákok-nak, nyugdíjasoknak és munkanélküli-eknek 4 EUR/fő. Adományaikat szíve-sen fogadjuk! �

Mártírnap Komáromban AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden jóérzésű embert meg-

emlékezésére, melyet Komárom és környéke zsidósága deportálásának72. évfordulója alkalmából tart 2016. június 5-én, vasárnap 10:30-kor a komá-romi temetőben (Aranyember utcája 1.). Ünnepi beszédet mond: Darvas Ist-ván rabbi. Közreműködik: Zucker Immanuel kántor. 12:00-kor közösen gyúj-tunk gyertyát az áldozatok emlékére a zsinagógában. Emlékezzünk együtt! �

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Keszegh Mária (Ko-márom), Izsák család (Basel), Jakabo-vits Dezső (Győr), Bruckner Ibolya(Ógyalla), Megó Mária (Komárom),MUDr. Hanzlíková Daniela (Komá-rom) és anonimitásukat kérő adomá-nyozók. Köszönjük!

�A komáromi Selye János Egyetem Ta-nárképző Kar Történelem Tanszékénaz V. Tanszéki est témája Schnitzer Ár-min főrabbi tevékenysége. Az eseménytSimon Attila tanszékvezető és Riszovan-nij Mihály szervezik.

� Májusban Érsekújvárban tart rend-kívüli ülést a Szlovákiai Zsidó Hitköz-ségek Szövetsége elnöksége. A rész-letekről következő számunkban ol-vashatnak.

� A Menházban továbbra is folytatód-nak a héber tanfolyamok, hétfőn a kez-dő, szerdán pedig a haladó. A nyelvta-nulás iránt érdeklődők a kile@men-haz.sk címen jelentkezhetnek.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült, kérjük nedobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Feldmár Lászlótól búcsúzunkMárcius 25-én, pénteken volt Feldmár László temetése Dunaszerdahe-

lyen. A mindannyiunk által szeretett, rendezvényeinken gyakran résztvevő Lackót sokan elkísérték utolsó útjára. 1946-ban született Nyékvárkonyon,a Holokauszt után elsőkként születettek egyike volt.

Betegsége kora gyermekkorától megnehezítette életét. Szülei mindentmegtettek fejlesztéséért. Dunaszerdahelyen elvégezte a speciális általános is-kolát, majd Pozsonyban kertész szakmát szerzett. Szülei elvesztése után báty-ja Tibor és családja mindenben segítette életét, őket nagyon szerette.

A szertartást Haás Tibor vezette Galántáról. A közösség nevében KornfeldTibor, a család részéről unokaöccse, Feldmár Péter búcsúzott tőle. A teme-tésen a barátokon, ismerősökön kívül képviseltették magukat a régió zsidóközösségei, jelen volt a pozsonyi és a pöstyéni rabbi is.

Bátyja szavaival élve: „Olyan csendesen ment el, amilyen csendesen élt”.Nyugodjon békében! Emlékét megőrizzük. �

Támogatónk / náš sponzor:

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

A dolgozat címe: Amikor az almamessze esik a fájától, avagy a genealó-giai kutatás nehézségei és leggyakoribbforrásai a mai Magyarország és Szlová-kia területén, a cím találónak bizo-nyult, hiszen a dolgozat kapcsán felfe-dezett gyökereim egészen Izraelig mu-tatnak, az így megismert Miriam Tur-čannal (született Dick Miriam) és csa-ládjával, azóta nagyon jó kapcsolatotápolunk. Jelenleg a Bábolna VárosiKönyvtár, Művelődési és Sportközpontkönyvtárosa, szakmai vezetője vagyok.A Komáromi Zsidó Hitközség kapujá-hoz, az ősök múltjának keresése veze-tett, ahol felfigyeltem a Spitzer BélaKönyvtárra és értékes állományára.

Hogyan kezdett a komáromi hitköz-ség könyvtárának feldolgozásához?

Itt kezdődött el a történet, ugyanisúgy gondoltam és gondolom, hogy akönyvtár állománya mindenképp meg-érdemli azt, amit a könyvtár definíciójais elmond, tehát a gyűjteménynek fel-dolgozottnak, visszakereshetőnek, ren-dezettnek és használhatónak kell len-nie, ha ez megtörténik, akkor beszél-hetünk igazán könyvtárról.

Miért választotta ezt a feladatot?Egyrészt fontosnak tartom a doku-

mentumok megőrzését az útókor szá-mára valamint azt, hogy a közösségtagjai, illetve a zsidóság iránt érdeklő-dők számára segítséget és olvasmányttudjon nyújtani a könyvtár. Ennek vé-leményem szerint előfeltétele a meg-felelő tájékozódás, és tájékoztatás.Másrészt újonnan felfedezett gyöke-reim iránti tiszteletből is szívügyem-nek tartom a könyvtár fellendítését,az érdeklődés felkeltését.

Milyen módszerekkel dolgozott?A munka rendkívül szerteágazó és

nem egyszerű feladat másodmagam-mal elvégezni mindent egy munkahelyés az egyetemi tanulmányok mellett. A

kezdeti fázis mindenképp az állományfeldolgozását, leltárkönyvbe való beírá-sát, a könyvek szerelését a polcokon te-matikus rendezést igényel. A következőfázisban, ahogy erre már az imént utal-tam nagy segítségemre volt, illetve re-ményeim szerint lesz is, Piczek Ferenc,akivel a projekt informatikai hátterétpróbáljuk megoldani.

Elérhető lesz on-line a könyvár ka-talógusa? Ha igen, milyen módon?

Terveink között szerepel a könyvtárállományában való keresés biztosításaonline katalógus formájában, amelyet aKoha névre hallgató integrált könyvtá-ri rendszer (IKR) bevezetésével szeret-nénk elérni. A rendszer a nyílt forrás-kódú szoftverek családjába tartozik,ami azt jelenti, hogy ingyenesen letölt-hető, telepíthető és módosítható. Fej-lesztői csapata rendkívül lelkes és biz-tosítottak támogatásukról. Másodikszakdolgozatom témája így lett a nyíltforráskódú IKR-ek népszerűsége és aKoha bevezetése a Spitzer Béla Könyv-tárban. Az online katalógus remélhető-leg a hitközség weboldaláról lesz majdelérhető és szabadon kereshető az ér-deklődők számára, így bárhonnan ésbárki meg tudja majd nézni, melyekazok a dokumentumok, amelyekkel

rendelkezik a könyvtár, illetve a rend-szer XXI. századhoz illeszkedő mivoltaszámtalan lehetőséget kínál majd ahasználóknak, csak hogy egyet említseka sok közül, a könyvtárba beiratkozot-tak javaslatokat tehetnek az őket ér-deklő dokumentumok beszerzésére arendszeren keresztül.

Milyen tervei vannak a témával a jö-vőben?

A jövőben mindenképp szeretnénkelérni, hogy egy száz százalékban mű-ködő rendszer segítségével tudjuk ki-szolgálni az olvasók igényeit, valamintelőadás keretében bemutatni a rend-szer funkcióit és azok használatát. Szóvolt arról is, hogy esetleg más hitközsé-gek könyvtárait is fel lehetne dolgozni,így azoknak állományával is megismer-kedhetne a nagyérdemű. �

PT

Elkészült a Spitzer Béla Kiskönyvtár katalógusaBeszélgetés Dick Mónikával

Macesz morzsák KomárombanPeszach ünnepének első estjén újra közösen ültük meg a Szédert. A szombat-

köszöntő imádkozásra a zsinagógában került sor, az előimádkozói feladato-kat ezúttal Riszovannij Mihály látta el. A Kabalat Shabbat után ő vezette le a szé-der is, mely során továbbadtuk az egyiptomi kivonulás történetét. A szépen meg-terített Wallenstein Zoltán teremben közel ötvenen ismerték meg a széder tál tra-dicionális elemeit és fogyasztották el az ezúttal is Budapestről érkezett kóser va-csorát. Az este folyamán izraeli vendégeket köszönthettünk, Miriam Neiger-Fle-ischmann festőművésznő, egyik fia családjával együtt látogatott el hozzánk. Soka-kat meghatottak szavai, amikor komáromi útjuk fontosságáról beszélt. Egy szép,szentföldi falidíszt is adományoztak közösségünknek, melyet a teremben helye-zünk majd el. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a program előké-szítésében és lebonyolításában segédkeztek. �

Komáromban születtem 1988-ban. Az általános és középiskolát is itt végez-tem, majd egyetemi tanulmányaimat Magyarországon, Szombathelyen foly-

tattam, illetve folytatom, hiszen alapképzéses diplomámat a Nyugat-magyaror-szági Egyetem informatikus könyvtáros szakán információbróker szakirányonszereztem, majd információ- és tudásmenedzser szakirányon szerzem meg ezév júniusában a mesterképzéses diplomámat. Egyetemi tanulmányaim során akutatás és az információkeresés állt a legközelebb a szívemhez, így első szak-dolgozatom kapcsán a családfakutatás rejtelmeiben mélyedtem bele.

4

Hogyan kezdett a régió zsidó kö-zösségei kutatásához?

Jelenleg a Nyitrai Konstantin Filo-zófus Egyetem Közép- európai Ta-nulmányok Karán oktatok, s a regio-nális kultúra kutatásával foglalko-zom elméleti, gyakorlati (turizmus,kulturális szakember) és pedagógiaimódszertani (regionális nevelés)szempontokból. Innen az inspirá-ció, a témaválasztás, ugyanis a régiókutatásának különböző aspektusaivannak. Ilyen nézőpontból egy-egykulturális régiót több szempontbólvizsgálhatunk. A zsidó közösségekkutatása is az etnikai-felekezeti szá-lon indult el, feltérképezve a hagyo-mányokat, ezzel párhuzamosan pe-dig az identitást. Így született meg azsidó kultúra lenyomatát kutatókönyvem a galántai zsidó közösség-ről, amely két nagyobb egységrebontható. A történelmi kitekintés, azsidó kultúra tárgyi és szellemi ha-gyatékának felvillantása elkerülhe-tetlen, mert a jelenkori helyzet, akulturális emlékezet, a sztereotípiák,a tér- és csoportidentitás vizsgálataelképzelhetetlen a történelmi össze-függések vázolása nélkül. A könyvmásodik felében a kutatás eredmé-nyeinek bemutatása olvasható, ez arész több módszer és technikát al-kalmaz, így kérdőíves kutatást és mé-lyinterjúkat egyaránt. Az önprezen-tációk az interjúalanyok élettörténe-teiből, emlékképeiből és a közösségtörténeteiből táplálkoznak, így a tör-ténelmi időben részévé váltak a fo-lyamatnak és rajzolják a galántai zsi-dó közösség arculatát.

Melyek voltak a legérdekesebb fel-fedezései?

Több oldalról közelíthető meg akérdés, hiszen egyrészt a hagyomá-nyok, másrészt az identitás kérdése iz-gatott ebben a történetben. Ebből akét fogalomcsomagból aztán érdekeskövetkeztetések születtek számomra.A kifejtés több tíz oldalt venne igény-be, hiszen ezért született egy terjedel-mesebb műfaj (a monográfiám), per-sze vannak olyan ütköztetési pontok,melyek mindenképp figyelmet érde-melnek akár pár mondat erejéig.

Kezdeném azzal, hogy élt Galántánés környékén egy művelődéstörténe-

ti, gazdasági szempontból is megha-tározó zsidó közösség, de a holo-kauszt idején elveszítették saját sze-mélyiségük társadalmi koordinátáit.Kevesen élték túl. Az újrakezdés ne-héz volt. A soá előtt 1100 zsidó éltGalántán, ma ötven lelket számlál ahitközség. Ez a maroknyi szám mármagában is elgondolkodtató és fi-gyelmet, tiszteletet parancsoló, hi-szen azon felül, hogy a hagyományo-kat megtartják, egymás és közössé-gük támaszaivá váltak. A kutatás so-rán kaptam valamit, ami nekem ispéldát mutatott: hihetetlen összetar-tozás jellemzi a csoport tagjait. Oda-figyelnek egymásra határon innen és

túl. Ez a 21. században már ritkaság,habár szociológiai megközelítésbenevidens, ha kevesebben élnek egy kö-zös kultúrát, nyelvet vagy vallást gya-korlók és közös értékhordozók egymeghatározott földrajzi területen,akkor ez a szoros kapcsolattartás, azodafigyelés természetessé válik.

Igazán nem lepett meg a táj-térségikötődés változatainak képe, a „haza”fogalma. A válaszadók 29%-a csakSzlovákiát, 32%-a mindkét országot(Szlovákia és Izrael) hazájának tekin-ti. Érdekes megközelítés volt az egyikválaszadóé: Itt (Szlovákia) otthon va-gyok, oda (Izrael) haza megyek.

Az ünnep (vallási) központi mozga-tórúgója a tradicionális történelmi tu-dat, melyet csak fokozni tud a kivá-lasztottság. Az ünnepi rítusok, a szo-

kások közben az Én-tudat és a Mi-tu-dat erősödik, mely az egészséges iden-titástudat alapját képezi egy közössé-gen belül. Ezek a közösen megélt szo-kások a közös tudásban és emlékezet-ben való osztozáson alapulnak, egyközös szimbólumrendszer használatarévén osztoznak. A kollektív tudatalapja a közös biblikus tudás, közege acsalád és az imaház. Galántán az orto-dox irányzathoz tartozó hagyomány-őrző zsidó emberekkel találkoztam.Ennek egyenes vonzata, hogy hagyo-mányaikat megtartják, hasonlóan,mint az egyetemes zsidóság tagjai.Csak néhány példa: Pészach estéjénott van a szédertál ma is az otthonok-ban, és igen, elolvassák a Pészach-iHagadát, Svieszkor zöld ágak hirdetikaz imaházban: Mózes megkapta a kő-táblát. Felcsendül a sófár az új év nap-ján. Jom kippurkor a bűnbánat csend-jében hiszik, megtisztul a lélek. A ga-lántai zsidóság önképei pozitív motí-vumokra épülnek. A regionális cso-porttudat a vallási gyakorlattal is szi-lárdul, hiszen „itt még vagyunk tízen”-mondják büszkén.

Van valami egyedi a szokásokban?Igen. Zajin adar (Mózes születésé-

nek és halálának emléknapja) egyedi.Szlovákiában ezt csak Galántán tart-ják. A halvacsora elengedhetetlen. A„megvendégelés” megerősíti a közös-séget. Ehhez szolgál alapul a közös va-csora. Valamikor a családok megláto-gatása során összegyűjtött adományo-kat fogyasztották el közösen este a zsi-nagógában. Ennek hagyományozódá-sa a diós hal a galántai imaházban. Azemléknap közösségépítő ereje felbe-csülhetetlen.

A fiatalok mennyire kapcsolódnakbe a közösség építésébe?

A galántai zsidó emberek átlagélet-kora magas. A fiatalok „kint vannak”.,jó helyen vannak… Mondják, de akultúrában maradás szép példája,hogy ha a háború utáni generációnaknem is volt módjuk héberül megta-nulni, a gyermekek, az unokák márújra beszélik a nyelvet, megismerik,továbbviszik és átadják azt a kultúrát,melybe beleszülettek. Kultúra és ér-tékmentés megtörténik, sok esetbenazonban másutt, más országban.

(Folytatás a következő oldalon)

„Hazataláltam“Beszélgetés Hrbácsek-Noszek Magdalénával

5

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Április 7-én, csütörtökön EgonGál, a Pozsonyi Hitközség elnö-

ke által bejelentve izraeli látogatókérkeztek a temetőbe. GrossmannMojshe úr nagymamája sírkövét ke-reste, aki tudomása szerint 1930-banhalt meg. Hosszas keresgélés utánmegtaláltuk a követ.

Kiderült, a nagymama 1924-benhunyt el 43 éves korában. Öt gyerme-ket hagyott árván, akik közül az egyikvolt Mojshe édesapja. Az unoka rend-kívül boldog volt, hogy imádkozhatott

a sírnál és lefényképezhette a követ afia számára. A mi munkánk eredmé-nye is, hogy a több mint kilencvenéves sír jó állapotban van és a nemré-gen felállított kövek egyike. Az unokacsak egy dolgot nem értett, hogy mi-ért úgy szerepel a Nagymama neve,hogy Grossmann Mártonné. Hiábamagyaráztuk, hogy ez magyar specia-litás. Grossmann Mojshe nagyanyjaSteiner Olga, a Pozsonyban ma ismeglévő, híres Steiner antikváriumtulajdonosainak leszármazottja. �

Grossmann Mojshe látogatása nagymamája sírjánál

Vendégeka Menházban

Anyár közeledtével egyre többvendéget köszönthetünk a

Menházban. Miriam Neiger-Fleisch-mann festőművésznő egy hónapraérkezett Komáromba, különleges al-kalom volt, hogy a széder estérecsatlakozott hozzá fia a családjávalJeruzsálemből.

Emília Pastierová a háború utániévek zsidó közösségei Szlovákiában té-mát választotta BA szakdolgozatának abesztercebányai Bél Mátyás Egyete-men. Április végén édesapjával keres-

te fel a Menházat, ahol interjút készí-tett a hitközség képviselőivel.

Pasternák Sanyi lánya, Nathalie De-utsch, férje Dan és kisfiuk Liam pé-

szach félünnepén érkeztek Komá-romba, felkeresték Nathalie nagyszü-leinek sírját, majd ellátogattak a Men-házba is. �

Élet menete 2016Április 17-én délután került megrendezésre a 14.

Budapesti Élet Menete. A Dohány utcai zsinagógá-tól a Szent István bazilikáig vonult a többezres tömeg,

egyházi méltóságok mellett az esemény fő szónoka aKossuth-díjas Röhrig Géza volt, az Oscar-díjas Saul fiacímű film főszereplője. Hitközségünk több tagja is csat-lakozott az idei rendezvényhez, így emlékezve a múlt-ra, példát mutatva jelennek és jövőnek. �

(Folytatás az előző oldalról)Milyen tervei vannak a témával a jö-

vőben?Miután megjelent a könyvem, egy

idevágó nemzetközi konferencia szer-vezésén dolgoztam (Zsidó kultúra kö-zép-európai kontextusban c.), amitebben az évben is megtartunk szept-emberben, hiszen folytatólagosságbankell gondolkodnunk. Nagyon örül-tem annak, hogy kidolgozhattam amódszertanát és taníthatom az egye-temen a zsidó kultúra alapjai. Megle-pően sokan jelentkeztek rá, a felkínált

lehetőségek közül leginkább ez volt alegnépszerűbb. A zsidó kultúra kuta-tása remélem örök témám marad. Akönyv megjelenése elrugaszkodásipont számomra. Rengeteg a tervem,amely a tanulás is belefér, hiszen„amelyik nap nem tanulunk, lefelecsúszunk”- tartom én is, így terveimközt szerepel a héber nyelv tanulása.(már dolgozom ezen). Továbbá akonferencia, a tudományos párbeszé-den kívül a saját kutatásaimat is foly-tatom, egyelőre az identitásvizsgálato-kat szeretném kiterjeszteni Szlovákia

déli régióira, de a zsidó vallásgyakor-lat szimbólumrendszerének vizsgála-tán is dolgozom, a kiválasztott irodal-mi műveken keresztül, ezen belül agyakorisági mutatókat, az életérzést, ahagyományok tartásának fokmérőjétvizsgálom. Műelemzés lesz ez egy spe-ciális prizmán keresztül. Terveimetfelsorolni is sok, de mindig ez voltrám jellemző. Nem szeretek tétlen-kedni. A témával kapcsolatban pedigúgy érzem: „hazataláltam”. �

PT

Emília Pastierová édesapjával a Menházban

6

50. fejezetAndrás nap és Félidő

(2011. november 29.)

Nem szeretem a „HA” kezdetűmondatokat. Ha most Pesten len-

nék minden bizonnyal ott sürögnék-fo-rognék a kedvenc kis konyhámban,hogy valamilyen finom, jól kinéző, sa-ját sütivel örvendeztessem meg az And-rás napot köszöntő kollégáimat a Felü-letmódosítás és NanoszerkezetekOsztályon. Nem vagyok odahazaidén, így ez a próbatétel elmarad.

A zsidóságban, s így Izraelben semünneplik a névnapokat. Nekünk, Eu-rópából érkezett posztdokoknak, azértmégis különleges ez a nap, pláne egyolyan családias és baráti munkahelyiközösségből jövet, mint amely a mi kiscsapatunkat jellemzi az MTA KémiaiKutatóközpontban.

Szóval bele is feledkeztem az Andrásnap közeledtébe, azaz csak feledkez-tem volna, de négy kollégám megle-pett egy kedves elektronikus képeslap-pal. Mit mondjak, jólesik, ha gondol-nak az emberre így távolba szakadva is.Kedves Kati, Judit, Ildi és Marcsi, ez-úton is köszönöm!

Nem ez volt a mai nap egyetlen gratu-lációja. Az itteni főnököm úgy kezdte acsoport-értekezletet, hogy először is gra-tulálni szeretne az Andrásnak. Mi van? –néztem körbe gyanakvóan. Olvasta,hogy tegnapelőtt volt négyéves a Nano-paprika, s nem semmi, ahogy egy virtuá-lis közösségbe gyűjtöttem az 5100 kuta-tót, diákot a világ több mint 80 országá-

ból. Őszintén szólva nem gondoltamvolna, hogy egyszer majd ezzel indul va-lahol egy meeting. A nanowiki.info ol-dalon címlapra is kerültünk tegnap.

Mindemellett volt egy kellemes délikávézásom (azaz helyesebben mondvaforró csokizásom) Ornával és a Bar-Ila-non dolgozó gyerekkori barátjával s aző feleségével.

Három kis mozzanat, amely megszé-pített egy amúgy munkás hétköznapot.

(2011. december 3.)Sosem voltam nagy focista. Tisztán

emlékszem arra a napra, amikor egyszerencsétlen rúgás után örökre lesé-táltam a Béke Utcai Alapiskola beton-pályájáról az egyik tornaórán. Mégisúgy érzem, mintha mérkőzésen len-nék, csak itt most nem 90 percig, ha-nem egy évig megy a játék. Pár nap ésitt a félidő!

Amikor azt a kérdést teszem fel: Mitis tettem, mi is történt velem a hat hó-nap alatt? Mielőtt gyorsan válaszolnék,rákattintok a Posztdok Naplómra.Mennyi apró mozzanat, új magánéletiés szakmai élmények, találkozások ro-konokkal, barátokkal, ismerősökkel.Esküvők, vacsorák, közös Sabeszek…Előadások, konferencia, új műszerek,kísérletek… Városok, amelyekben ed-dig még sosem jártam, Rehovot, Ash-dod, Dimona, Mindennapi megméret-tetések, szavak keresése angolul, hébe-rül. Új ízek, illatok. Napsütés és égsza-kadás. Kánikula és dermesztő hideg.

Megannyi apró benyomás, amelyekmind kimaradtak volna, ha Pesten

ülök az elmúlt fél évben. Persze ott issok minden történt volna biztos.

Zakatol velem a vonat Ashkelon felé,fülemben az okostelefonom fülhallga-tója, s a fenti dolgokon merengek. Ki-kapcsolom a körülöttem lévő világot,nem izgat, hol járunk, melyik állomáskövetkezik. Nem, nem, most nem né-zek ki a fejemből. Inkább befelé for-dulok, s számot vetek az első félidőről.

Mielőtt nekivágtam a nagy útnak,nem gondoltam volna, hogy ez a ten-gerparti kisváros lesz majd a kedves is-merősöknek és rokonoknak köszönhe-tően az “átmeneti otthonom”, ahovaidőről időre visszavonulok a nagyvárosmunkával teli zajából. A vonatút ha-marabb véget ér, mielőtt befejezném arögtönzött számvetést. Miriamhoz ésAharonhoz vagyok ezúttal hivatalos.Velünk lesz majd Aharon testvére aférjével szombatra. A vasúti járműrőlleszállva valahogy mégsem járok telje-sen a földön. Nem hagy nyugodni azelmúlt FÉL ÉV, HAT HÓNAP.

Legközelebb a péntek esti Szombatköszöntésen mélyedek el újra a nagyfélidei összegzésben, aztán másnap atengerparton ülve nézek a nagymesszeségbe, hogy végül a hazafelévezető úton folytassam a különös me-rengést. Talán tehettem volna töb-bet, mást, utazhattam volna még sok-felé, nyitottabb szemmel kereshet-tem volna a „nagy Ő-t”? Őszinténszólva nem tudom, nem vagyok elé-gedetlen, s mi mást kívánhatok, leg-alább egy ugyanilyen szép másodikfélidőt! A hétvégéért pedig köszöneta vendéglátóimnak! �

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

7

15. fejezet 5. rész

Voltak ugyan olyanok, főleg azok között, akik a front irá-nyába mentek, akik próbáltak valami ennivalót dobni ne-

künk, de Gruber hősiesen teljesítette a kötelességét és meg-magyarázta nekik, hogy ezek csak koszos zsidók, és nagyoncsodálkozott, hogy voltak sokan, akikre ez most nem tett sem-mi benyomást. A harmadik nap reggelén Hannover határá-hoz értünk. Ez a város a háború előtt Németország legfonto-sabb városainak egyike volt, több mint félmillió lakossal, több-emeletes házakkal a széles út két oldalán. Így volt valamikor.Most, hosszú hónapok szüntelen bombázása után, nem voltegy emeletes ház sem. Ezeknek az emeleteknek a romjai a szé-les főútra estek és csak a középen volt egy kitisztított rész, egyjármű számára, ez pár száz méterenként egy kitérőre lett szé-lesítve, két ilyen kitérő között egyszerre csak egy irányba lehe-tett közlekedni. A romhalmazban csak itt-ott ingadozott egymagányos fal vagy egy fél szoba, amelyet a bomba kettémet-szett, a szél lengette az abroszt, amelyen még látni lehetett azabbahagyott étkezés maradékait, vagy egy hálószoba, amelyszégyentelenül mutatta a világnak a megvetett ágyat. Hanno-ver úgy nézett ki, mint egy kísértetek által lakott város, de la-kosainak a jó része ott lakott még pincékben és lyukakban,amit abból is lehetett látni, hogy minden második sarkon egyakasztófa állt. Nem kell valami, magas, egyszemélyes akasztó-fára gondolni, ilyen luxust a nácik nem pazaroltak azokra, aki-ket ki akartak irtani. Ezek úgy néztek ki, mint a kabátakasztók,két és fél méter szélesen és alig valamivel magasabban, mintkét méter. Mindegyiken öt-hat ember lógott rövid hurkokon,a jórészük „önkéntes” idegen munkás és rajtuk egy pla-kát:”Plünderer werden mit dem Tode bestrafft” azaz:” a fosz-togatót halállal büntetik”. Hosszú kilométereken keresztül kí-sértek bennünket ezek a képek, Európa képe a huszadik szá-zad közepén. Az őrök állandóan sietettek bennünket, hogy anapi bombázás ne kapjon el minket a városban.

Végkimerülésben értünk a város végére. Itt az út üres volt,és Gruber, aki eddig szégyellte magát az emberek előtt, meg-szabadult a gátlásaitól és rögtön agyonlőtt kettőt, nagy meg-elégedéssel. Az igazság kedvéért meg kell jegyezzem, hogy vol-tak az őrök között, akiknek ez nem tetszett, de nem szóltakegy szót sem. Tibi meg én, még egymás mellett mentünk és vi-gyáztunk egymásra, de nem beszéltünk, mert nem volt ráerőnk. Azt hiszem, hogy csak egy pár kilométert mentünkHannover után, de nem vagyok benne biztos, mert mindenhomályos, csak azt tudom, hogy emeltük a lábunkat, mint azautomaták. Végül is megérkeztünk a lágerbe, és lerogytunk apadlóra, félig holtan. Ez egy különleges láger volt. Mihelyt ki-nyitottuk a szemünket, kaptunk egy harmad kenyeret, egy ka-nál lekvárt és kávét. Voltak, akik sírtak a boldogságtól és meg-csókolták volna a szakácsok lábát. A héberben az éhség az ra-áv, de aki szenved az éhségtől, arra azt mondják, hogy szenved„az éhség szégyenétől” Szégyelled magad sajátmagad előtt,hogy az éhséged megfékezhetetlen, mint egy állaté, és aki lát,ha ember, szégyelli magát, hogy látnia kell a szégyenedben.De, hagyjuk a filozófiát. Ahogy mondtam, ez a tábor egy kü-

lönleges láger volt. Nem voltak többen, mint kétszázötvenen,majdnem mind németek, akik közül sokan a náci rendszer el-ső napjaitól „haeftlingek” voltak. A szokásos csíkos uniformistviselték ők is, de rajtuk ez másképpen nézett ki, látszott, hogyidőnként váltják a ruhákat. A kabát zseb felett a baloldalonegy fehér szalag volt a számukkal és egy, felfelé mutató vászonháromszöggel, amelynek a színe attól függött, hogy miért lettelitélve: piros a politikaiaknak, a kommunistáknak és szociál-demokratáknak, zöld a bűnözőknek, lila a homoszexuálisok-nak, fekete a papoknak. Ha az illető zsidó is volt, erre a há-romszögre egy lefelé mutató, sárga háromszög volt varrva,úgy, hogy a kettő Mágen Dávidot alkotott. Ilyen csak egy párvolt, főleg a politikaiak között. Érdekes, hogy láttam egy papotis ilyen dupla háromszöggel. Az állapotuk megviselt, de elfo-gadható volt és mellettünk mindegyik díjbirkózónak nézett ki.Az őreik nagy része lábadozó S.S. sebesült volt, a foglyok tu-datában voltak annak, mi a határ az őrökkel szemben, és mika jogaik. A mi „Volkssturm” őreinkkel és Gruberrel szembenis ezek hideg megvetéssel viselkedtek, nagy örömünkre.

Velünk szemben az érzelmeik, legalább is úgy éreztem asajnálat, undor és főleg a félelem vegyüléke volt. Az eszükkeltudták, hogy az állapotunknak az oka az állati viselkedés ve-lünk szemben, az éheztetésünk és az a tény, hogy állandóanegyik helyről a másikra hajtanak, anélkül, hogy mosakod-hatnánk, vagy ruhát cserélhetnénk, de érzelmileg megve-tettek minket a kinézésünk miatt és főleg féltek, mert megvoltak győződve, hogy a németek kivégeznek minket és nemakarták hogy ott legyünk, amikor ez megtörténik, mert azilyesmi ragályos lehet, meg lehet érteni őket. Ezen kívül,nem kaptak ennivalót számunkra és majdnem kétszer any-nyian voltunk, mint ők. A foglyok is és az őrök is mindent el-követtek, hogy minket minél hamarabb elvigyenek onnét.Ez a láger már több mint két éve földalatti folyosók és ala-gutak fúrásával foglalkozott, a V3 rakéták számára, amelyek-kel ezekben a hetekben kezdték Londont lőni és amelyek-től Hitler a „végső győzelmet” várta. Már több mint háromkilométert fúrtak ki, a földalatti termekkel és folyosókkalegyütt, és a munkájuk júliusban kellett volna, hogy befeje-ződjön, de mindenki tudta, hogy a háború előbb ér vég. Amunka két, tizenkét órás műszakban folyt, és világos volt,hogy miután befejeződik, az összes foglyot kivégzik, úgy,hogy nem nagyon volt nekik sürgős a munka befejezése, ésez még egy ok volt arra, hogy mindent elkövettek, hogy vi-gyenek minket tovább. A tulajdonképpeni munka abból állt,hogy két méter hosszú acélfúrókkal lyukakat fúrtak a sziklá-ba, ezeket robbanóanyaggal felrobbantották és a törmeléketcsilléken, elszállították. Világos, hogy minket sem hagytaktétlenül ülni. Engem először a fúráshoz osztottak be. Ez ab-ból állott, hogy a hosszú fúrót egy deszkán fekve, hátulról asziklába kellet nyomni. Tíz perc után nyilvánvaló lett, hogyehhez a munkához körülbelül harminc kiló hiányzott a test-súlyomhoz, a betonozáshoz vittek át és ez az oka annak,hogy az emberi kultúra egy világrengető felfedezéssel gaz-dagodott, amelyért, ha volna igazság a földön, Nobel díjatkéne, hogy kapjak. �

Folytatjuk

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

1. A nappali hőmérséklet 20 fokonfelül van, a ruhaüzlet kirakatában kicse-rélték a téli kollekciót nyárira.

2. Otthon is kicseréljük a ruhákat,ilyenkor két kritikus kérdést kell megol-dani: mit csináljunk a nem divatos ésrégóta nem hordott darabokkal? Jóté-kony szervezetnek adjuk, vagy félre te-gyük, mivel nincs új a nap alatt, talánegyszer újra divatba jönnek. A másiksokkal kényesebb kérdés, amikor tavalyidarab csodálatos módon a téli pihenés-ben megváltozott, összement. Érdemes-e ilyenkor drasztikus fogyókúrába kez-deni vagy gyorsan visszatesszük egy lát-hatatlan polcra, színlelve, hogy azt a ru-hát sose láttuk?

3. Kora reggeltől késő estig mindenablak nyitva van, élvezzük a madarakcsicsergését és a virágok illatát.

4. A tengervíz hőmérséklete emelke-dik, a bátrak már járnak fürödni, a ke-vésbé bátrak a part mellett ülnek, na-poznak vagy sétálnak.

5. A piacon megjelennek az első nyá-ri gyümölcsök, amelyek ilyenkor drágák

és éretlenek, de jelzik, hogy hamarosanitt lesznek az ízletesebbek és olcsóbbak.

6. Az utazási láz elkezdődik. Húsvét-kor azt kérdeztük, hogy '' hol vagytok aSzéderen?'' most azt kérdezzük, hogy ''hova készültök utazni, megrendeltétek-e a repülőjegyet meg a szállodát?''

7. A televíziós csatornákon kezdődikaz uborkaszezon, illetve majdnem min-den műsor ismétlés és unalmas.

8. Mivel Pészach és Sávuot közöttnem szokás esküvőt tartani, itt az alka-lom elküldeni a meghívókat a közeledőnyári esküvőkre.

9. A szép, zöld területek és a pompásszínű tavaszi virágok eltűnnek, kicseré-lődnek száraz sárga színekkel, amelyekösszhangba vannak a nap sárga jelenlé-tével.

10. A konyhai munkát könnyebbé vál-toztatjuk, több hidegtál, a zöldség ésgyümölcs az étlapon, kevesebb a kaló-riafogyasztás, mivel a szervezet nem kí-vánja a nehéz ételeket.

11. A fagylaltüzemek új ízeket reklá-moznak, a dietetikusok hiába szólnak a

fagylaltevés ellen. Ez egy előre elvesztettvita.

12. A görögdinnye árusok felépítik astandokat, amíg ők kínálják az ízletesdinnyéket, addig itt a nyár.

Hogy hűek legyünk a fenti szabályok-hoz, a következő sütemény könnyű, íz-letes és nem kell sütni.

Hozzávalók: 40 dkg keksz, 1/2 po-hár tej, 1 kávéskanál instant kávépor atejbe keverve, 50 dkg 5%-os krémtú-ró, 2 dl tejszín, 3 evőkanál cukor, 1 ta-sak instant vanília puding, 20 dkg ke-serű csokoládé.

Elkészítése: a kekszet megmártogat-juk a langyos kávéban és lerakjuk a tep-sibe. A túrót összekeverjük 1 dl tejszín-nel, cukorral és a pudinggal, a keksze-ket megkenjük a krémmel, rá még egysor kekszet és krémet teszünk. A tetejé-re egy keksz kerül, és rá az olvasztottcsokoládét, amihez keverünk 1 dl tej-szint. Tálalás előtt a kész süteményt párórára a hűtőbe tesszük. �

Dr. Orna Mondschein

A nyár előjelei és a túrós csokis sütemény

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az elmúlt napokban megkezdődött a Menháztovábbi részének felújítása

Április közepén jelentős bontási munkákkal indult aMenház négy helyiségből álló részének teljes felújítása.

Az első fázisban több konténernyi építési törmeléket ter-

meltek ki a szakemberek. Az elhanyagolt állapotban levőépületrészben a szigetelési munkák után június közepéig ki-cserélik az elektromos-, a víz- és a csatornahálózatot. �

4

Rodina mojej mamičky bolo mno-hočlenná, mamička mala 12 staršíchsúrodencov a množstvo synovcov aneterí, zachránili sa len dvaja bratia,jeden s manželkou a 1,5-ročnýmdievčatkom.

V našej rodine sa dodržiaval židov-ský život, viedli sme košernú domác-nosť pokiaľ to bolo možné, pripomí-nali sme si židovské sviatky, oslavo-vali sme Chanuku, sederový večer,môj starší brat mal Bar micva. V roku1963 bola krásna kežmarská synagó-ga zbúraná, ostala len malá modli-tebňa. Po maturite v Kežmarku somštudovala filológiu na Filozofickej fa-kulte. Štúdium som ukončila v roku1971, nastúpila som učiť na Gymná-zium v Košiciach na Šrobárovej ulici,kde som sa v roku 1993 stala riaditeľ-kou a funkciu som vykonávala 16 ro-kov. Momentálne, už ako dôchodky-ňa, učím na strednej škole. Mám dvedeti, syna Róberta a dcéru Andreu -sú lekári, mám 4 vnúčatá.

V septembri 2015 bola otvorenáGaléria Ľudovíta Felda. Ľ. Feld bolznámy košický kresliar, prežil útrapykoncentračného tábora Osvienčim,kde bol Mengeleho osobným malia-rom, určite sa vďaka tomu aj za-chránil. Predstavenstvo ŽNO Košicema poverilo kurátorstvom tejto galé-rie. Kedže moja teta bola akademic-ká maliarka, mám k tomuto druhuumenia vrúcny vzťah.

Taktiež sa venujem vzdelávaniu stre-doškolskej mládeže, téma mojich pred-nášok je holokaust, židovské Košice,židovské tradície a sviatky a pod.

Ako, kde a kedy vznika Galéria Ľu-dovíta Felda v Košiciach?

Galéria vznikla na podnet pani Sil-vie Fishbaumovej, pôvodom z Košíc,ktorá momentálne žije v NY a akoKošičanka má blízky vzťah k malia-rovi, bol jej učiteľom kreslenia.

Realizátorom bola ŽNO Košice,ktorá spolu s ÚZ ŽNO v SR výstavbugalérie financovala. Architektkou bo-la Ing. arch. Julka Kunovská a od-borný stavebný dohľad vykonával

Ing. Peter Schwarz. Stavba sa reali-zovala 4 roky.

Kedy možno navštíviť vašu inštitúciu?Expozícia je sprístupnená verej-

nosti každú druhú nedeľu od 14.00 -17.00 hod., pre skupiny, študentov ahostí aj v iný, vopred dohodnutý,termín.

Aký je v súčasnosti židovský život vKošiciach?

Košice žijú svoj židovský život t. č.bez rabína, chýba nám osoba, ktoráby vzdelávala členov a hlavne deti na-šej obce, stmelovala členov obce aviedla ich k stretávaniu sa a v rámcimožností aj k dodržiavaniu tradícii.

K dispozícii je zrekonštruovaná or-todoxná synagóga na Puškinovej uli-ci, kde sú bohoslužby už len na Jomkipur a Roš hašana. Synagóga slúžiaj na kultúrne podujatia.

V malej modlitebni na Zvonárskejulici je počas šabatu minjan. Funkč-ná je vynovená jedáleň, s rozvozomstravy pre preživších holokaust.

Aktívne pracujú organizácie B´naiB ´rith, Ester a Hidden Child, detskýklub ATID sa schádza každú nedeľu,deti sa zúčastňuju na akciách organi-zovaných ÚZ ŽNO, ako napr. Moa-don, Makabiáda, Sarvas, organizujesa denný detský letný tábor už po tre-tíkrát. Raz do mesiac prichádza rabín

Miša Kapustin, snaží sa pripravovaťdeti na bat micva, bar micva a nieke-dy realizuje prednášky pre dospe-lých. Pripomíname si sviatky, ako jeChanuka, Pesach, Tu-B´švat a v roku2017 plánujeme purimový ples.

Rekonštruujú sa zdevastovane ob-jekty ŽNO, v súčasnosti prebieha ob-nova dlaždíc v ortodoxnej synagógena Zvonárskej ulici a pod. Sociálnesestry sú k dispozícii imobilným achorým členom našej obce.

Ako vidíte budúcnosť židovskej ko-munity na Slovensku?

Žiaľ, budúcnosť židovskej komu-nity na Slovensku nie je veľmi opti-mistická. Na Slovensku je stále menejobčanov židovského pôvodu, mládežštuduje väčšinou v zahraničí. Naša -povojnová - generácia je menej ak-tívna a nezúčastňuje sa na židovskomživote, nezúčastňuje sa na boho-službách a nedodržiava židovské tra-dície. Ozaj neviem, či je ešte možnézmeniť tento neutešený stav.

Aké plány chcete realizovať v galérii? Galéria sa v budúcnosti stane súčas-

ťou Kultúrneho centra Ľ. Felda. Pri-pravuje sa výstava Košice očami Ľu-dovíta Felda. Spolu s Východosloven-ským múzeom v Košiciach sa v budú-com roku 2017 pripravuje expozíciaobrazov Leopolda Horowitza pri prí-ležitosti 100. výročia úmrtia majstra. Vareáli synagógy sa chystá inštalácia so-chy Ľ. Felda pri príležitosti 25. výro-čia jeho úmrtia. �

Otvorili galériu Ľudovíta Felda v KošiciachRozhovor s PhDr. Janou Teššerovou

Narodila som sa v Kežmarku, v rodine, ktorá prežila holokaust, mojim ro-dičom sa podarilo ukryť v Kežmarku. Viac ako 1.100 Židov z Kežmarku

bolo deportovaných do koncentračného tábora. Vrátila sa len hŕstka. Väčši-na z nich emigrovala v roku 1949 do Izraela.

3

Hostia v ÚtulkuPríchodom jari môžeme v Útulku privítať čoraz viac hostí.

Výtvarníčka Miriam Neiger Fleischmannová strávi v Ko-márne celý mesiac. Mimoriadnou udalosťou bola návštevajej syna, nevesty a vnukov z Jeruzalema, ktorí sa k nám pri-pojili na séderovej večeri. Za tému svojej bakalárskej prácena Univerzite Mateja Bela si Emília Pastierová zvolila životpovojnových židovských komunít na Slovensku. Koncom ap-ríla zavítala do Útulku spolu so svojím otcom a nahrala roz-hovor so zástupcami našej náboženskej obce.

Dcéra Šaniho Pasternáka Nathalie Deutsch spolu so svo-jím manželom Danom Deutschom a synčekom LiamomAlexom Deutschom prišli do Komárna počas Pesachu –navštívili hrob starých rodičov Nathalie a zavítali aj doÚtulku. �

Macesoveomrvinky

v KomárneVprvý večer sviatku Pesach sme slá-

vili séder opäť spoločne. Modlitbyna privítanie šabatu sa konali v syna-góge, úlohy predmodliaceho sa ujalMihály Riszovannij. Po Kabalat Šabateviedol aj spoločný večer, počas ktoré-ho sme si rozprávali príbeh úteku zEgypta. V pekne prestretej sále Zoltá-na Wallensteina sa s tradičnými pr-

vkami séderovej misy oboznámilo tak-mer päťdesiat návštevníkov, ktorí sipochutnali na kóšer večeri privezenejz Budapešti. Privítali sme aj hostí zIzraela, jeden zo synov výtvarníčky Mi-riam Neiger-Fleischmannovej nás na-vštívil aj so svojou rodinou. Jeho slováo tom, aký význam pre nich má ná-všteva nášho mesta, mnohých prítom-ných dojali. Darovali našej komuniteaj pekný obraz zo Svätej zeme, ktorýumiestnime priamo v sále.

Touto cestou ďakujeme všetkým,ktorí sa podieľali na prípravách auskutočnení podujatia. �

PA

Mojshe Grossmannpri hrobe svojej

starej mamy

Dňa 7. apríla navštívili náš cintorín hostia z Izraela, kto-rých príchod nám ohlásil predseda Židovskej nábo-

ženskej obce v Bratislave, Egon Gál. Pán Mojshe Gro-ssmann chcel nájsť náhrobný kameň svojej starej mamy,ktorá podľa jeho vedomostí umrela v roku 1930. Po dlhom

hľadaní sme náhrobok našli. Vyšlo najavo, že stará mamazomrela v roku 1924 vo veku 43 rokov. Zanechala po sebepäť sirôt, medzi nimi aj Mojsheho otca. Vnuka mimoriad-ne potešilo, že sa pri hrobe svojej starej mamy môže po-modliť a pomník odfotil pre svojho syna. Skutočnosť, že vy-še deväťdesiatročný hrob je v dobrom stave a náhrobokstojí, je výsledkom našej práce. Vnuk nechápal len jedno:prečo je na náhrobku uvedené meno jeho starej mamyako Grossmann Mártonné. Nedokázali sme mu vysvetliť,že je to maďarská špecialita. Stará mama Mojsheho Gro-ssmanna je potomkom majiteľov dodnes existujúceho sláv-neho bratislavského antikvariátu Steiner. �

Pochod života 2016XIV. ročník Pochodu života sa v Budapešti konal 17. apríla popoludní. Tridsaťtisícový dav pochodoval od synagógy

v Ulici Dohány až po baziliku Svätého Štefana. Hlavným rečníkom podujatia bol Géza Röhrig, laureát Ceny Lajo-sa Kossutha, protagonista oscarového filmu Saulov syn. Na tohtoročnom Pochode života sa zúčastnili viacerí členovianašej komunity – pripomenuli si takto minulosť a slúžia príkladom pre súčasnosť i budúcnosť. �

Začala sa rekonštrukcia zadnej časti ÚtulkuVpolovici apríla začala rekonštrukcia šiestich miestností v zadnej časti Útulku rozsiahlym búraním. V prvej fáze vy-

produkovali majstri šesť kontajnerov stavebného odpadu. V tejto veľmi zanedbanej časti budovy vykonajú najprvizolačné práce a v polovici júna vymenia elektrické, vodovodné a kanalizačné siete. �

Rodina Deutsch

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Vydávanie Spravodajcu, ŽNO v Ko-márne a Klub Shalom podporili: Kes-zegh Mária (Komárno), rodina Izsák(Basel), Jakabovits Dezső (Győr),Bruckner Ibolya (Hurbanovo), Me-gová Mária (Komárno), MUDr. Han-zlíková Daniela (Komárno a anonym-ní darcovia. Ďakujeme!

� Témou V. katedrového večera Ka-terdy histórie Pedagogickej fakultyUniverzity Jánosa Selyeho je činnosťrabína Ármina Schnitzera. Organizá-tormi podujatia sú: vedúci katedry At-tila Simo a Mihály Riszovannij.

� V máji sa v Nových Zámkoch budekonať mimoriadne zasadnutie pred-sedníctva Zväzu židovských nábožen-ských obcí na Slovensku. Podrobnos-ti prinesieme v májovom čísle nášhoperiodika.

� V budove Útulku pokračujú kurzyhebrejčiny: v pondelok pre začiatoč-níkov a v stredu pre pokročilých. Zá-ujemci o výučbu jazyka sa môžu in-formovať na adrese kile@menhaz.sk.

Žiadame Vašu podporu�

Môžetesi objednať

kóšer pečivoKóšer barches a iné pečivá a zá-

kusky – z celkovej ponuky pekár-ne www.koserpekseg.hu, si môžeteobjednať najbližšie na piatok 3. júna.Prosíme vás, aby ste objednávky zas-lali do stredy 1. júna na adresu ki-le@menhaz.sk, alebo na telefónnečíslo 7731-224. �

Členské poplatkyŽiadame našich súvercov, aby poukázali, resp. na sekretariáte zaplatili člens-

ký poplatok na rok 2016. Poplatok v roku 2016 je nezmenený: 10,-EUR/osoba, študenti, dôchodcovia a nezamestnaní 4,- EUR/osoba. Radi prij-meme aj vaše dary! �

Lúčime sas Ladislavom Feldmárom

Vpiatok 25. marca sa v Dunajskej Strede konal pohreb Ladislava Feld-mára. Lacka, ktorého sme mali veľmi radi a ktorý sa na našich podujati-

ach často zúčastňoval, mnohí odprevádzali na jeho poslednej ceste. Narodilsa v roku 1946 v obci Vrakúň, ako jedno z prvých povojnových detí. Choro-ba mu sťažovala život už od útleho detstva. Jeho rodičia urobili všetko v zá-ujme jeho rozvoja. V Dunajskej Strede ukončil špeciálnu základnú školu a vBratislave sa vyučil za záhradníka. Miloval svojho brata a jeho rodinu. Poh-rebný obrad viedol Tibor Haás z Galanty. V mene komunity sa so zosnulýmrozlúčil Tibor Kornfeld a v mene rodiny Peter Feldmár. Na pohrebe sa ok-rem priateľov a známych zúčastnili predstavitelia židovských komunít regió-nu, ako aj bratislavský a piešťanský rabín. Podľa slov jeho brata odišiel tak tíš-ko, ako žil. Nech odpočíva v pokoji! Spomienku naňho si uchováme... �

Poplatok za údržbu cintorínaŽiadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cin-

toríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác zap-latili poplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob, vprípade dvojitých hrobov: 17 EUR/hrob. �

h́ ́ b

APRÍL 2016 – ADAR II.-NISSAN 5776. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIV. ROČNÍK IV. REG. ČÍSLO, 239. ČÍSLO

SPRAVODAJCAKomárňanské dni 2016

Koncert skupiny Klezmeresz

PozvánkaŽidovská náboženská obec v Komárne týmto pozýva všetkých ľudí dobrej vô-

le na spomienku pri príležitosti 72. výročia deportácie Židov z Komárna aokolia, ktorá sa uskutoční v nedeľu 5. júna 2016 o 10.30 hod. v židovskom cin-toríne (Ulica Zlatého muža 1.). Slávnostný prejav prednesie rabín István Dar-vas. Modlitbu prednesie kantor Immanuel Zucker. O 12:00 h spoločne zapá-lime sviečky na pamiatku obetí v synagóge. Spomínajme spoločne! �

Sviatok ŠavuotSviatok týždňov, pripomienka odo-

vzdania Tóry, Šavuot, začína v so-botu večer 11. júna po skončení ša-batu. Nedeľa 12. júna a pondelok 13.júna sú hlavné sviatočné dni.

Židovský cintorín v Komárne budeod piatka (10. júna 12:00) do pon-delňajšieho večera (13. júna) zatvo-rený. V pondelok 13. júna bude se-kretariát zatvorený. �

Úspešnéprojekty

Dotáciu na ďalšiu rekonštrukciubudovy Útulku sme získali od

Ministerstva ľudských zdrojovMaďarska a vďaka finančnej pomo-ci Nitrianskeho samosprávneho kra-ja môžeme rozbehnúť turistický pro-jekt. Úspešní sme boli aj v prvej vý-zve Dunajského fondu (Duna Alap).Fond Gábora Bethlena finančnepodporuje vydávanie Spravodajcu akultúrny program 120 rokov Útul-ku. Ďakujeme! �

Spomienková slávnosťvo Veľkom Mederi

Miestna organizácia CSEMADOK-u vo Veľkom Mederi aj v tomto roku or-ganizuje spomienku na obete holokaustu, a to v nedeľu, 5. júna 2016 o

17. hodine pri pamätnej tabuli umiestnenej na stene Mestského kultúrnehostrediska. Slávnostný príhovor prednesie rabín Zoltán Radnóti, predseda zdru-ženia rabínov Zväzu židovských náboženských obcí v Maďarsku, riaditeľ Bu-dapeštianskeho rabinátu. �

UZŽNOna mobile

Radi by sme vám predstavili novúformu komunikácie – našu apli-

káciu JUNION. V aplikácii vám pri-nášame aktuálne krátke informácie aoznamy o všetkých aktivitách ÚZŽNO, Klubu Atid, Maccabi, Moado-noch a jednotlivých ŽNO.

Aplikácia zároveň našim členomslúži na komunikáciu s nami prost-redníctvom komentárov (podobneako to funguje na facebooku).

Aplikáciu si môžete stiahnuť naiPhone. V appstore hľadajte Junionalebo Junion altamira. Po stiahnutí ap-likácie do vášho telefónu sa vám zob-razí tento obrázok, na ktorom klikne-te na políčko "Join now" v krúžku.Vyplníte svoje údaje a potom už lenpočkáte, kedy vám administrátor po-volí prístup. Môže to trvať 1 deň.