- 1 -

Hírlevél2017. tavasz

VI. évfolyam 1. szám

TémáinkKutatóközponti újdonságok ............................................... 2Japán nagyköveti látogatás .................................................. 2MTA Nemzeti Víztudományi Program ................................... 2Szathmáry Eörs Széchenyi díja ........................................... 3Vendégkutatók az ÖBI-ben ................................................... 3A Kutatóközponti Tudományos Tanács (KUTTA) ülései ........ 3Új kollégák az ÖK-ban ........................................................... 4Balatoni kutatások a Mindenki Akadémiáján ......................... 8

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 9A genetikai rokonság szerepe az altruizmus evolúciójában .. 9Az evolúció nagyívű leképezései .......................................... 9Ökológiai intenzifikációval a beporzó rovarok védelméért .. 10A mikroklímát meghatározó legfontosabb háttérváltozók ... 10Biomasszabecslés gyepekben ............................................ 11Hal metaközösségek szerveződése vízfolyáshálózatokban 12Az idegenhonos fajok a magbankból is kiszorítják az ősho-

nos fajokat a hévizekben ................................................. 12A biodiverzitás változása Magyarországon a rendszerváltás

és az EU csatlakozás során ............................................ 13Ponto-kaszpikus Peracarida-fajok ...................................... 13A vízparti üvegépületek madarak terített asztalaiként szolgál-

nak ................................................................................... 14Változatos élet a bombatölcsérekben ................................. 14ÖK Díj 2016 ......................................................................... 15Kiemelkedő kutatóközponti eredmények az OTDK-n .......... 15Az ÖK fiatal kutatója az 50 tehetséges magyar fiatal közt .. 16Közönségdíj a SCI-ndikátor versenyen ............................... 16

Pályázataink, témáink ....................................................... 17Az evolúció fényében: elvek és megoldások címen indít pro-

jektet az MTA Ökológiai Kutatóközpontja ........................ 17Az öntözővíz minőségének hatása a talaj-növény rendszerre

címen indít projektet az MTA Ökológiai Kutatóközpont ... 18Mennyit érnek a természet ajándékai?................................ 18

Botanikus kerti hírek ........................................................ 19

Rendezvények, konferenciák ........................................... 21EASAC – European Academies Science Advisory Council 21Az IPBES 5. plenáris ülése, 2017. március 6-10, Bonn ....... 21A helyi ökológiai tudás egy globális értékelésben: IPBES

összejövetel Budapesten ................................................. 22Erdős konferencia a Bajor Erdő Nemzeti Parkban .............. 22Második alkalommal szerveztek limnológiai kurzust a Balato-

non .................................................................................. 23Lüktető friss vér a víztudományokba – Fresh Blood for Fresh

Water ............................................................................... 24Az ökológia elmélete darwini alapokon - az Akadémia Szék-

házában tartott konferencia előadásai videón ................ 24Víz és tudomány - videó az MTA-n rendezett nemzetközi

előadóülésről ................................................................... 25EARMA konferencia 2017. 04. 24-26. Valetta, Málta ......... 25ÖKO-Sziget: Víz Világnapja Szigetmonostoron .................. 26Tanulmányút az Aarhus-i Egyetemen ................................. 27Cikkíró kurzus a BLI-ben ..................................................... 27Ökológus futócsapat az ULTRABALATON-on .................... 27

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

Japán nagyköveti látogatás A Botanikus Kert személyes és az MTA hivatalos meghívására cseresznyevirágzás idején,

április 13-án ellátogatott Vácrátótra a japán nagykövet úr (címlapfotó). Látogatásakor jelen volt feleségével Lovász László, az MTA elnöke, Báldi András, az MTA ÖK igazgatója, Bot-ta-Dukát Zoltán, az ÖBI igazgatója és Kósa Géza osztályvezető, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője, aki a beszélgetést követően megmutatta a kertben található, Japánból származó növényritkaságokat.

Szerk.

MTA Nemzeti Víztudományi ProgramA Magyar Tudományos Akadémia egyik kiemelt programja a Nemzeti Víztudományi Program (http://mta.hu/nemzeti-viztu-

domanyi-program). A tavaszi időszak legfontosabb vizes híre, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Vízstratégiát (a Kormány 1110/2017. (III. 7.) Korm. határozata a Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról), melyben az MTA több helyen is nevesítve van. Ezzel az MTA Nemzeti Víztudományi Programja beépült a kormány vízstratégiájába. Az MTA programnak az intézményi letéteményese a két vizes intézetet is felvonultató MTA Ökológiai Kutatóközpont. Itt alakult meg a Víztudományi Koordinációs Csoport, melynek feladata a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozása volt. A csoport magja Engloner Attila (csoportvezető), Barreto Sára, Bártfai Boglárka, Liptay Zoltán Árpád, Vargha Márta voltak, a munkában részt vett még egy széles szakértői csapat az ökológia, hidrobiológia, hidrológia, hidrogeológia, meteorológia, közgazdaságtan, jogtudomány területekről, illetve részvételi módszerekkel széles kőrű felmérések eredményeit is figyelembe vették. Az elkészült multidiszciplináris kutatási program első változatát jelenleg a víztudományi program Irányító Testülete értékeli.

Márciusban megrendezésre került a vízprogram Nemzetközi Tanácsadó Testületének ülése, mely során számos kiváló, magasrangú szakértő járult hozzá a víztudományi program fejlődéséhez. Az ehhez kapcsolódó nyilvános előadóülésről a rendezvények fejezetben van több információ. Már a továbblépés jegyében, azaz a víztudományok nemzetközi szintérre való kilépésének céljából egyeztetés zajlott április elején az Irányító Testület és az EU budapesti intézménye, a European Institute of Innovation and Technology igazgatója és munkatársai között. A megbeszélést Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. A program célja, hogy a Nemzeti Vízstratégiához rendelt, „általunk” kidolgozott, jelenleg véglegesítés alatt álló kutatási terv meg-valósulásához forrásokat lehessen rendelni. Ennek érdekében számos vonalon folynak egyeztetések elsősorban Lovász elnök úr részéről különböző állami szervekkel.

Báldi András

Az MTA Nemzeti Víztudományi Program Nemzetközi Tanácsadó Testülete és Irányító Testülete márciusi találkozóján készült csoportkép (balról: Szűcs Pé-ter, Marco Petitta, Józsa János, Lucien Hoffmann, Farkas Csilla, Báldi András, Lovász László, Engloner Attila, Németh Tamás, Vörös Lajos, Bogárdi János, Tom Beer, Bozó László, Bőhm Gergely, Sugár Éva. Helmut Kroiss és Jan Szolgay később érkeztek a találkozóra).

- 3 -

Szathmáry Eörs Széchenyi díja

Március 15-e alkalmából Széchenyi díjjal tüntették ki a vi-lág egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs biológust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az Academia Europaea tagját.

Az 57 éves biológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézete Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén tanít, az elméleti és evolúcióbiológia világszerte nagyra becsült kutatójaként az élet keletkezésével és a genetikai kód eredetével kapcsolatos figyelemre méltó kutatásai mellett a nyelv eredetének és evolúci-ójának vizsgálata terén is meghatározó tudományos eredményei elismeréseként kapta a díjat.

„Az evolúciós elmélet a biológia legnagyobb magyarázó erővel bíró alapja. A magyar iskola létszámához mérten eb-ben kiválóan teljesített. Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is” - húzta alá a biológus, aki magyarországi tevékenysége mellett

a németországi Parmenides Center for the Conceptual Foundations of Science igazgatója és a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem vendégprofesszora.

Szathmáry Eörs jelenleg egy kiválósági pályázat megnyerésének köszönhetően tovább szélesíti munkája frontvonalát. A Ma-gyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjában indul „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” című projektje, melynek megvalósítását 2017 márciusában kezdték meg. A projekt elsődleges célja egy kritikus tömegű és sokféleségű, stabilis intézményi hátterű evolúciós kiválósági műhely kialakítása.

Forrás: mti.hu

Vendégkutatók az ÖBI-benIdén tavasszal három vendégkutató érkezett az Ökológiai és

Botanikai Intézetbe az Erdőökológiai Kutatócsoport meghívására. Dr. Ion Catalin Petritan a brassói Transilvania Egyetemről, Dr. Ana Mary Petritan a román erdészeti intézet (INDCS) brassói telephelyéről, és Prof. William S. Keeton a Vermonti Egyetemről érkezett. A két román kolléga évek óta kutat erdélyi idős (old-growth) tölgyesekben, az amerikai professzor pedig a különböző kísérletes erdőgazdálkodási módok (structure-based foresty, disturbance-based foresty) szakértője. A közös terepbejárások során meglátogattuk a Pilis Kísérlet helyszínét, a Pilisi Parkerdő Zrt. Pro Silva elvek alapján, szálalással kezelt erdőterületeit, a cserháti Garábon a természetvédelmi erdőkezelés alatt álló tölgyes állományokat és a Kékes Erdőrezervátumot. A közös terepbejárások egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy meg-határozó koncepcionális visszajelzéseket kaptunk a természetvédelmi erdőkezelésekkel kapcsolatban. Mivel ezek az eljárások mind elméletben, mind gyakorlatban nagyon gyermekcipőben járnak hazánkban, az intézetnek, ezen belül az Erdőökológiai Kutatócsoportnak nagy szerepe lehet az irányelvek kidolgozásában, amihez természetesen minél több, ilyen szempontból ta-pasztalt külföldi kutató véleménye, visszajelzése is szükséges. A kutatók által az ÖBI szeminárium keretében tartott előadások letölthetők a szeminárium honlapjáról.

Aszalós Réka

A Kutatóközponti Tudományos Tanács (KUTTA) üléseiA Kutatóközponti Tudományos Tanács (KUTTA) két ülést tartott az MTA ÖK Duna-kutató Intézet könyvtárában, 2017. április

4-én és 2017. május 19-én. Az első ülés napirendjén a) a főmunkatársi pályázatok értékelésének elvi kérdései, b) az MTA fiatal kutatói pályázatok értékelési rendszerének új szempontjai,c) a tudományos teljesítmények értékelése,d) a kutatócsoportok kialakításának megvitatása szerepelt.

- 4 -

a) A főmunkatársi pályázatok értékelésének jelenlegi szabályozása (Tudományos Minősítési Szabályzat) a publikációk szá-mának követelményénél ellentmondásos:

Tudományos főmunkatárs munkakör:a jelöltnek legkevesebb 10 SCI folyóiratban megjelent publikációval, amelyből legalább 8 első szerzős, és legalább 15 kumulatív impakt faktorral kell rendelkeznie. Amennyiben egy tudományos munkatárs jelentős külső forráson alapuló csoportépítési sikerrel rendelkezik, akkor számára a 6 elsőszerzős és 2 utolsószerzős cikk is elfogadható. Erről a KUTTA véleménye után a főigazgató dönt.

A KUTTA egyöntetű javaslata szerint a 8+0, 7+1 és 6+2 elsőszerzős+utolsószerzős cikk is beleértendő a szabályzat szövegébe. A 8 cikkből legfeljebb 2 utolsó szerzős cikkel is helyettesíthető, ha az első szerző a jelölt témavezetettje.

b) Az MTA fiatal kutatói pályázatok értékelési rendszerének új szempontjaként a KUTTA azt fogadta el, hogy előnyt jelent, ha a témavezetőnek a támogatási időszakra nincsen másik fiatal kutatója. Másik pont, hogy csak olyan kutató (munkatárs, fő-munkatárs, tanácsadó és kutatóprofesszor) pályázhat FIKU-ra, akinek a pályázás évét megelőző évben kiadott (a beosztástól függően három vagy öt évre vonatkozó) minősítése megfelelő vagy kimagasló.

c) A KUTTA a tudományos teljesítmények éves értékelésére a következő értelmezést fogadta el kiemelkedő tudományos teljesítménynek a cikkek száma tekintetében, változatlanul hagyva a szabályzatot és az excel táblázatot:

- Q1 cikk dupla szorzóval számítson. - Továbbra is figyelembe kell venni: a vezetői (igazgatói) beosztást és a jelentős (~100 M Ft feletti összegű) projekt veze-

tését.

Az ülések napirendjén szerepelt még konkrét főmunkatársi pályázatok előterjesztése. 2017 tavaszán Takács Péter (BLI), Lukács András Balázs (DKI), Boros Emil (BLI) nyújtott be főmunkatársi pályázatot. Mindhárom jelölt a szakmai követelményeket maradéktalanul teljesítette és a gazdasági igazgató is nyilatkozott az átminősítéshez szükséges források rendelkezésre állásáról. Ennek alapján a KUTTA mindhárom esetben támogatta az átminősítési eljárás megkezdését.

A 2017. május 19-i KUTTA ülés napirendjének fő pontja a Tudományos Minősítési Szabályzat alapján azoknak a kutatóknak a személyes meghallgatása volt, akik az elmúlt 3 illetve 5 éves periódusra visszatekintve nem érték el a tudományos minősítésnek megfelelő publikációs teljesítményt, vagy a minimális pontszámot. Azoknál a kutatóknál, akik az éves kutatói jelentések alapján nem megfelelő minősítést értek el, de a 2017-es eddigi teljesítményük alapján már teljesült, vagy nagy biztonsággal várható a követelmények teljesítése a 2017-es beszámoláskor, eltekintettek a személyes meghallgatástól a jelen ülésen. Így végül 9 kutató meghallgatására került sor. A meghallgatás alapján a KUTTA tagok titkos szavazással tettek ajánlást a főigazgató részére a to-vábbi javasolt intézkedésekről. Öt kutatónál a tervek és ambíciók felmérése, és a közvetlen vezetők véleményének meghallgatása után a KUTTA esélyt lát jelentős egyéni kutatói teljesítmény növekedésre. Egy kutatónál javasolja a nem kutatói munkakörbe való áthelyezést, ahol publikációs kényszer nélkül, ám specifikus tudását kamatoztatva tud a kutatóközpont kutatásaiban részt venni. Végül három kutató esetében a KUTTA nem látja megalapozottnak, hogy a minimum követelmények teljesülni fognak, így ott azt javasolja, hogy kutatásait más munkahelyen folytassa.

Báldi András

Új kollégák az ÖK-ban

Szathmáry Eörs

A biológia már általános iskolában is különösen vonzott, köszönhetően kiváló tanárnőmnek. A gimnáziumban sok kiváló tanár mellett éppen a biológia tanár volt feledhető, viszont akkor rendszeresen látogattam a TIT Bocskai úti Stúdiójának programját, melyekre részben a Jó-zsef Attila Szabadegyetem keretében került sor. Itt nyűgöztek le először Gánti Tibor biológia és Károlyházy Frigyes fizika előadásai. A természetszemléletem kialakításában e két kiváló embernek meghatározó szerepe volt.

1979-84-ben az ELTE biológus szakán hallgattam, egy húszfős évfolyam szerencsés tagjaként. Ismét erőteljes hatások értek Kondics Lajos, Vida Gábor és Juhász-Nagy Pál személyében. Utóbbinál szakdolgoztam, s mellette készítettem el a Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéken a szakdolgozatomat, s majd a doktori értekezésemet is (1987), mely „Az egyedi szerveződés gyökerei” címet viselte—akkor még nem sejtettem, hogy nyolc év múlva e téma igencsak termőre fordul egy híressé vált köny formájában. Mögöttem állt „titkos tanácsadóként” a polihisztor Vekedi László is. 1995-ig a Tanszék akadémiai csoportjában dolgoztam tudományos munkatársként. Közben számos jelentős dolog történt: 1987-88-ban Soros-ösztöndíjjal fél évet töltöttem „Darwin földi helytartójánál”: John Maynard Smith-nél a sussex-i egyetemen, aki – többek között – az evolúciós játékelmélet atyjaként ismert. 1991-

- 5 -

92-ben 18 hónapig Londonban dolgoztam a Medical Research Council Nemzeti Orvosi Kutatások Intézetének Matematikai Laboratóriumában. Világosan emlékszem, hogy Az evolúció nagy lépései című könyv megírásának gondolata 1992 húsvétja után merült fel egy Maynard Smith-nél tett látogatás után. Aztán el is kezdtük írni a könyvet, melynek a híre futótűzként terjedt. Egyszeriben nemzetközileg respektált kutató lettem. Ennek hatására tölthettem egy évet 1992-93-ban a berlini Wissenschaftskol-leg-ban, majd 1994-ben vendégprofesszorként Zürichben. Életem legnagyobb fordulata az volt, amikor meghívtak 1994-95-ben az akkor Vékás Lajos (ma akadémiai alelnök) által vezetett Collegium Budapestbe (Institute for Advanced Study). Ez volt a „le-gendás biológus csoport” éve. Ennek nyomán hívtak meg, hogy legyek az intézet állandó munkatársa (permanent fellow). Az is voltam az intézet összeoml(aszt)ásáig (2011).

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című közös könyvünk Maynard Smith-szel, mely az Evolution fo-lyóirat recenziója szerint a legfontosabb evolúciós könyv volt Sir Ronald Fisher munkája (1931) után. Új paradigmát alkottunk tehát. Ugyanebben az évben lettem a biológiai tudomány doktora. Munkásságom a könyv fejezeteiből azóta is többel kapcso-latban van, így.pl. a sejtek és a genetikai kód eredete, a többsejtűség kialakulása, az emberi nyelvkészség megjelenése, stb. E témákban fogadtam a Collegium Budapest vendégeit. Hazánkból is sok elméleti biológus vendégeskedett az ódon falak között. 1995-ben vettem át a Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetését, melyet hét év múlva adtam le. 1997-től vagyok az ELTE professzora. Tanításomat a hallgatók a Kar Kiváló Oktatója címmel ismerték el.

2007-ben lettem akadémiai levelező tag, melyet a szokásos hat év után a rendes tagság követett. 2011-ben a Collegium összeomlása után képtelen voltam itthon maradni. Az engem igen kedvelő müncheni Parmenides Alapítványhoz pályáztam meg az ERC érett kutatói projektjét (Advanced Grant), melyet meg is nyertem. Így 2012-17 között a Center for the Conceptual Foundations of Science igazgatója is voltam. A kiválósági GINOP pályázat (Az evolúció fényében) elnyerése óta 2017 márciusa óta vezetem az Evolúciós Rendszerek Kutatócsoportot az Ökológiai Kutatóközpontban. Szinte ezzel egy időben kaptam meg a Széchenyi-díjat is.

Sok időt töltök Csopakon is kéziratok, családtagok, szép táj és kiváló borok társaságában. A Balatonnak, ennek a „szívemelő tájnak” is szerelmese vagyok. Minden nagyon jó, de a Collegium mindig hiányozni fog...

Biró Cintia Zsanna

Tanulmányaimat a Vetési Albert Gimnázium Biológia szakán kezdtem Veszprémben. Két évet jártam a Pannon Egyetem Környezetmérnök szakára, majd Környezetmérnöki BSc diplomámat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki karán szereztem meg Sopronban. Az egyetem mellett Győrben Lovassport oktatói végzettséget szereztem.

2017 áprilisától dolgozom az MTA ÖK BLI-ben, intézeti mérnökként Tóth Mónika mellett, az „Öko-szisztéma GINOP” (GINOP-2.3.2-15-2016-00019; Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfe-dezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért) alkalmazásában.

Feladatom a tavi üledékminták előkészítése paleolimnológiai és paleoökológiai vizsgálatokhoz, az üledékek szeletelése, vegyszeres feltárás pollen és növényi makrofosszília, árvaszúnyog és geokémiai elemzésekhez.

Szabadidőmben lovagolok, gyerekekkel foglalkozom, szeretek festeni, kirándulni, olvasni.

Boross Nóra

Az ELTE-n végeztem biológusként ökológia szakirányon, a viselkedésökológia csoportban szakdol-goztam. Innen felvételt nyertem doktori képzésre, mely során fiziológiai és ökológiai stressz kapcsolatát kutattam énekesmadaraknál az egyedi rátermettség tükrében, Török János témavezetésével. Jelenleg a BLI-ben a „balatoni halfauna rekonstrukciója” GINOP-on vagyok tudományos segédmunkatársként alkalmazásban.

Boros Gergely csoportjában dolgozom és elsősorban a halállomány különböző módszerekkel tör-ténő felmérésében veszek részt.

Czégel Dániel

Fizika szakon végeztem az ELTE-n és a Baleár-szigeteki Egyetemen, ahol komplex rendszerek matematikai modellezésével foglalkoztam, többek között hierarchikus szerveződések kialakulásának megértésén, illetve a természetes nyelv statisztikájának modellezésén. Ezután a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete ösztöndíjasaként a nyelv változását vizsgáltam statisztikus módszerekkel. Ez év májustól az „Evolúció fényében: elvek és megoldások” című GINOP-projektben dolgozom az evolúció és a tanulás matematikai modelljeinek házasításán Prof. Szathmáry Eörs projektvezető irányítása alatt.

Szabadidőmben szívesen kosárlabdázom, utazom.

- 6 -

Demeter László

A kárpátaljai Rafajnaújfaluban születtem. Felsőfokú tanulmányaimat a II. Rákóczi Ferenc Kár-pátaljai Magyar Főiskolán végeztem. Az intézmény biológia-földrajz tanár szakán szereztem MSc szintű diplomát 2009-ben. 2010 és 2013 között tanárként dolgoztam egy helyi általános iskolában. 2013 és 2016 között a Pécsi Tudományegyetem Biológia és Sportbiológia Doktori Iskolájának és az MTA ÖK ÖBI közös doktorandusz hallgatója voltam.

Témavezetőim Molnár Zsolt és Horváth Ferenc, vezetésükkel a hagyományos és erdészeti erdőgazdálkodás természetes erdődinamikai folyamataira, biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra kifejtett hatását, illetve az ezekhez kapcsolódó hagyományos tudást kutattam. 2016 szeptemberétől az MTA ÖK ÖBI tudományos segédmunkatársa vagyok, ahol a Hagyományos Ökológia Tudás kutatócsoport tagjaként a nem-konvencionális legelők közül a mocsarak és erdők hagyományos legeltetését és a legelés növényzetre gyakorolt hatását vizsgáljuk a Kárpát-meden-cében klasszikus tájtörténeti, botanikai és etnoökológia módszerekkel.

Feleségemmel Gödöllőn élünk.

Kern Bernadett

Természet – és Környezetvédelmi tanulmányaimat szakközépiskolában kezdtem. Középiskolai tanulmányaimat, a Bugát Pál Szakközépiskola Környezetvédelem és Vízgazdálkodás szakán vé-geztem. Felsőfokú tanulmányaimat a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszék, Környezettan szakán kezdtem el, majd a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán Természet-védelmi mérnökként fejeztem be. A tanulás mellett a Cerbona Élelmiszergyártó Kft.- nél dolgoztam pénzügy- számviteli munkatársként. Szakmai gyakorlatomat a Duna- Ipoly Nemzeti Park - Vértesi Tájvédelmi Körzetében teljesítettem.

Április eleje óta az „Ökoszisztéma – GINOP” keretein belül Erős Tibor csapatának munkájában segédkezem.

Szabadidőmben túrázok, olvasok, sportolok, valamint az otthoni madárbarát kertünkkel foglala-toskodom. Jelenleg a fehér házban lakom.

Kériné Borsodi Andrea

A természettudományok iránti érdeklődésem részben családi indíttatású, részben a középiskolai tanulmányaim során alapozódott meg, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudo-mányi Karán folytatott tanulmányaim során teljesedett ki. Itt szereztem meg biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomám, majd később angol nyelvi szakfordítói végzettségem.

Diplomám megszerzése óta az ELTE Biológiai Intézet Mikrobiológiai Tanszékén dolgozom, jelen-leg habilitált docensként. Az ELTE-n védtem meg PhD értekezésemet a Fertő nyíltvízi planktonikus baktériumközösségein végzett kutatásaim eredményeiből. Habilitációs dolgozatomat magyarországi szikes tavak extremofil baktériumközösségeinek taxonómiai és anyagcsere diverzitása témakörben írtam. Diplomám kézhezvételétől kezdve mikrobiális ökológiai, környezeti mikrobiológiai és bakteri-ális taxonómiai kutatásokban veszek részt, különböző hazai együttműködéseken alapuló projektek témavezetőjeként vagy résztvevőjeként. Érdeklődésem ez idáig elsősorban a hazai és a környező országok állóvizeinek (Fertő, Velencei-tó, Hévízi-forrástó, kiskunsági és hortobágyi szikes tavak, erdélyi sós tavak) vizében és üledékében zajló mikrobiális folyamatok megismerésére, a vizes élőhelyeken élő növény-asszociált (pl. nád perifiton és rizóma) mikrobaközösségek anyagcsere és taxonómiai sokféleségének feltárására, különleges élőhelyek extremofil prokarióta diverzitásának, adaptációs mechanizmu-sainak és szezonális dinamikájának feltérképezésére irányult. Kutatásaim eredményeképpen a hazai vizes élőhelyekről több a tudományra nézve új alkalofil, és halofil baktériumfajt is leírtam. Szakmai életpályám során mindig is kiemelten fontos feladat-nak tartottam a fiatal generációk tudományos ismeretszerzésének elősegítését, ezért az ELTE-n tevékenyen részt veszek a biológia BSc, a biológus és környezettudományi szakos MSc, a tanárszakos hallgatók, továbbá a PhD képzésben, valamint a Mikrobiológus Szakirányú Továbbképzési Szakon résztvevő hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében, az oktatásszervezési és akkreditációs eljárásokban.

Az MTA ÖK Duna-kutató Intézetben ez év februárjától dolgozom tudományos főmunkatársként, azonban az MTA ÖK mun-katársaival folytatott sikeres kutatási együttműködések (pl. velencei-tavi alga-baktérium kölcsönhatások vizsgálata vagy a balatoni busák bél mikrobiótájának feltárása révén) már hosszabb időtávra nyúlnak vissza. Az eddigi eredményes kutatásokra alapozva a DKI-ben egy új mikrobiológiai és molekuláris biológiai laboratórium kialakítására és tevékenységének irányítására kaptam felkérést. Emellett célomnak és feladatomnak is tekintem a hatékony szakmai együttműködések minél szélesebb körű elmélyítését, tehetséges fiatalok önálló kutatási pályafutásának elindítását és a mikrobiális ökológiai kutatásoknak a DKI-ban folyó kutatási témákhoz való kapcsolását.

- 7 -

Kuslits Béla

Március óta dolgozom az MTA ÖK csapatában. Végzettségem orvos és szociológus, nyolc éve foglalkozom fenntarthatósággal és környezetpolitikai kérdésekkel. Az idén indított EcoKarst nemzet-közi projektben dolgozom, elsősorban a társadalmi részvétellel kapcsolatos módszertani kérdésekért vagyok felelős. A kutatóközpontban végzett munkám mellett az ELTE Humánökológia szakának oktatója és a Corvinus Egyetem doktorandusza vagyok. Korábban a Regional Environmental Center (REC), illetve a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hivatalának munkatársa voltam.

Menczelesz Noémi

A Biológia alapképzést az ELTE-n végeztem, míg a Biológus mesterképzést a Debreceni Egye-temen, zoológia szakirányon. Szakdolgozatomat a csíkos szöcskeegér állományának változásából írtam. Tanulmányaim után egy fordítóirodában dolgoztam, projektmenedzserként. Ezt követően lehetőségem nyílt egy évet Skóciában tölteni, ahol a Scottish Wildlife Trust nevű természetvédelmi szervezet Montrose-ban található látogatóközpontjában dolgoztam. Április elején kezdtem dolgozni Schmera Dénesnél az „Ökoszisztéma – GINOP” pályázat keretei között.

Áprilisban költöztem Tihanyba, jelenleg az Intézet Fehér házában lakom. Szabadidőmben sze-retek futni, olvasni, illetve úszni.

Öllerer Kinga

2004-ben végeztem ökológusként a Bukaresti Egyetem Biológia Karán. 2007-ben MSc fokozatot szereztem biológiai diverzitás kezelése témában a svédországi Swedish University of Agricultural Sciences egyetemen. 2005 óta a Román Akadémia Biológiai Intézetében dolgozom Bukarestben, az Ökológia, Rendszertan és Természetvédelem Osztály munkatársaként. 2015-ben doktoráltam angol nyelven a Román Akadémia Doktori Iskolájában; kutatásom témája a dél-erdélyi fáslegelők növényzete – történet, ökológia és konzervációbiológia volt. Három kislegény édesanyja vagyok.

2016 decembere óta bukaresti állásom mellett az MTA ÖK ÖBI Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoportban dolgozom, ahol az OTKA 119478 A legeltetés növényzetre gyakorolt hatása nem-konvencionális legelőterületeken című pályázatban veszek részt, emellett az IPBES keretén belül a hagyományos ökológiai tudás és a biodiverzitás közötti kapcsolatokat kutatom.

Sólyom Barbara

Március 1-től a Botanikus Kert kommunikációs munkatársa vagyok. Az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen végeztem olasz irodalom és nyelv szakon, Kulturális menedzsment és Humánökológia programokon, majd a Kertészeti Egyetem Tájépítész mérnöki Karán szereztem diplomát. Oktatás-ban is volt alkalmam tapasztalatokat szerezni nyelvtanítás során, tájépítészként kisebb egyéni és nagyobb közös tervezési munkákban vettem részt, valamint fontos szerepet játszanak életemben a magyarországi és székelyföldi fürdőépítő kalákákban megélt élmények, szakmai tapasztalatok. Az utóbbi években környezeti nevelés területén dolgoztam egy civil szervezetnél, ami újabb szakmai területek megismerését tette lehetővé számomra, újfajta feladatokkal.

Köszönöm a bizalmat és bízom a vácrátóti közös sikerekben.

Svigruha Réka

A Pannon Egyetem Kémia és Környezettudományi Doktori Iskolájának első éves PhD hallgatója vagyok. Alapszakos hallgatóként is a szakmai gyakorlataimat a Balatoni Limnológiai Intézetben töltöttem.

2014-ben szereztem diplomát az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem környezettan alapszakán környezetkutató szakirányon. Témavezetőm akkor Dr. Takács Péter volt. Ezután kerültem Veszp-rémbe mesterképzésre, és a mester diplomámat már Prof. Dr. Padisák Judit és Dr. Pirger Zsolt koordinálásával írtam meg. Ennek témája az antropogén eredetű progestinek felmérése és a vízi szervezetekre gyakorolt élettani hatásai voltak.

Jelenleg a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Munkacsoport tagjaként Dr. Pirger Zsolt vezetésével dolgozom, folytatva a mester diplomám témáját. Szabadidőmben szeretek kirándulni, olvasni, és 1 éves Nózi kutyánkkal foglalkozni.

- 8 -

Szántó András

Alapdiplomámat a KRE Pszichológiai Intézetében szereztem meg, most a BME TTK számí-tógépes és kognitív idegtudomány szakán készülök befejezni a mesterszakos tanulmányaimat, illetve programtervező informatikusnak tanulok az ELTE IK-n. 2015-től a CEU Kognitív Tudományi Tanszékén dolgoztam, majd 2016 őszétől a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének Big Data és Komplexitás központjában voltam tagja egy háromfős kutatócsoportnak, amellyel disztri-bucionális szemantikai módszerek alkalmazásával kíséreltük meg nyelvi egységek szemantikai változását elemezni, illetve ezt a dinamikát modellezni.

Májusban csatlakoztam tudományos segédmunkatársként az MTA ÖK frissen, Prof. Szathmáry Eörs vezetésével megalakult Evolúciós Rendszerek Kutatócsoportjához, ahol a korai nyelv evolúci-ójával, illetve az idegrendszerben zajló darwini folyamatok dinamikájával foglalkozó kutatásokban veszek részt. Szakmai érdeklődésem középpontjában a mesterséges intelligencia legkülönbözőbb területei állnak, elsősorban a természetes nyelvi és fogalmi feldolgozás kérdései foglalkoztatnak, és különösen azok a megközelítések izgatnak, amelyek igyekeznek a humán kognitív működésből kiindulni.

Mielőtt a tudomány felé vettem az irányt, csembaló és zeneszerzés szakon tanultam, többek közt a Bartók Konzervatóriumban, és - bár ma már csak hobbiként - igyekszem továbbra is hódolni a zene iránti szenvedélyemnek, ezen kívül szívesen töltöm az időmet az irodalom és a filmművészet élvezetével, időnként társasjátékok körül a barátaimmal.

Vásárhelyi Zsóka

Az ELTE TTK-n szereztem biológus diplomát, jelenleg az ELTE Elméleti és evolúcióbiológia doktori iskolájának doktorjelöltje vagyok. Különböző ösztöndíjak keretében 2014-ben a Newcastle-i egyetemen, 2016-ban pedig a klosterneuburgi Konrad Lorenz Intézetben töltöttem több hónapot kutatómunkával. Az MTA ÖK Evolúciós GINOP Csoportjában a munkamegosztás és a viselkedés sokféleségének evolúciós hátterével foglalkozom.

Mellékállásban hiperaktív és figyelemzavaros gyerekeknek tartok kognitív és szociális trénin-geket, terápiás táborokat.

Zimber Szilvia Zsuzsanna

Végzettségem külkereskedelmi üzletkötő, de folytattam tanulmányokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola (ma már Egyetem) turizmus vendéglátás német nyelvű képzésén is. Nyelvtanulás és tapasztalatszerzés céljából évekig tanultam és dolgoztam külföldön. Két évet éltem Ausztriában, de hosszabb időt töltöttem Németországban, Svájcban és az USA-ban is. Külföldön egy új világ nyílt ki előttem, élményekkel, ismeretségekkel, széles látókörrel lettem gazdagabb, melyekért ma is hálás vagyok.

Német nyelvből a Bécsi Egyetemen tettem le a felsőfokú nyelvvizsgát. Angolból is megalapozott a tudásom, a francia nyelvismeretem viszont frissítésre vár.

Külföldi tartózkodásaim mellett, itthon többek között szállítmányozási és külkereskedelmi terü-leten tevékenykedtem, majd 2005-től közel 7 évig Szathmáry Eörs professzor úr asszisztenseként dolgoztam a méltán nagyhírű, 2011-ben azonban sajnálatos módon bezárásra került nemzetközi intézményben a Collegium Budapest Institute for Advanced Study-ban. Az ott eltöltött évek meg-határozóak voltak számomra.

Idén március 1-től az Ökológiai Kutatóközpontban, ismét Szathmáry professzor mellett dolgo-zom. Az Evolúciós GINOP projektben vagyok vezetői asszisztens.

Erősségem a precizitás, a szervezőkészség, a sokoldalúság és a megoldásra való törekvés, munkámat igyekszem ezek szellemében végezni. Szabadidőmben szívesen utazok, kirándulok, fontos számomra a rendszeres sport, s a tartalmas emberi kapcsolatok. Érdekel számos kultúra, s jó pár éve, valamivel több, mint hobbi szinten régiségekkel is foglalkozom.

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tagjaként, munkámmal hozzájárulhatok a projektvezető és a csoport kutatási tevékenységének sikerességéhez.

Balatoni kutatások a Mindenki Akadémiája tavaszi előadásaibanAz MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének három munkatársa is tartott előadást a Mindenki Akadémiája műsorában.Vörös Lajos, a Hidrobotanikai Osztály kutató professzor emeritusa a Balaton élővilága című előadásának témája az algák és

a fotoszintetikus produktivitás összefüggése volt. A Balatoni Limnológiai Intézetben több mint ötven éve folyamatosan monitoroz-zák az algák mennyiségét. Környezetvédelmi sikertörténetnek tekinthető, hogy a csatornázás és a foszfátmentes mosószerek

- 9 -

elterjedésével sikerült a Balaton tisztaságát helyreállítani. A foszfátszennyezés visszaszorításával csökkent az algák mennyisége, ennek következményeként azonban kevesebb az árvaszúnyog lárva is, amely a balatoni halivadékok egyik legfontosabb tápláléka.

Az előadás az alábbi linken érhető el:http://www.mediaklikk.hu/video/mindenki-akademiaja-voros-lajos-a-balaton-elovilaga-2017-05-01-i-adas/Takács Péter, a Hidrozoológiai Osztály tudományos munkatársának előadása az idegenhonos halfajok magyarországi el-

terjedéséről szólt. Kevéssé ismert, hogy a vízi ökoszisztémákban is az idegenhonos fajok térhódítása nagyon rövid idő alatt az egyik legnagyobb fenyegetéssé vált, például az amurgéb elterjedése kb. 20 év alatt az őshonos lápi póc visszaszorulását eredményezte. Magyarországon kb. 60 idegenhonos halfaj terjedt el, az őshonos halfajok száma is ehhez hasonló, azonban területarányosan nálunk több az idegenhonos halfaj, mint a környező országokban.

Az előadás az alábbi linken érhetők el:http://www.mediaklikk.hu/video/mindenki-akademiaja-takacs-peter-oshonos-halfajok-elterjedese-2017-05-05-i-adas/Pirger Zsolt az MTA ÖK BLI Kísérletes Állattani Osztály tudományos főmunkatársa, a NAP csoportot vezeti, ennek keretében

intenzíven kutatja a humán eredetű diszruptorok (különböző szintetikus hormon- és gyógyszermaradványok) mennyiségét vize-inkben, elsősorban a Balaton vízgyűjtő területén, és hatásukat vízi állatok (csigák és halak) szaporodásbiológiájára, viselkedésére és autökológiájára.

Az előadás az alábbi linken érhető el:https://www.youtube.com/watch?v=p9RcGisxP5A&feature=youtu.be

Szerk.

Megjelent publikációk, sikerek

Beyond Hamilton´s rule - A genetikai rokonság szerepe az altruizmus evolúciójábanHarold P. de Vladar and Eörs Szathmáry Perspective cikk a Science hasábjain (356, 485-486, május 5.)

A meghívott cikk a rokonságnak az altruizmus evolúciójában betöltött szerepét foglalja össze legfrissebb megközelítések tükré-ben. A legtöbb biológusnak erről Hamilton szabálya jut eszébe, miszerint az altruista cselekedet elterjed, ha a donor által fizetett költség (c), a kedvezményezett által kapott előny (b) és a köztük levő rokonság foka (r) így alakul: b r > c, ahol a költség és az előny mindig rátermettségben mérődik. Ez az egyszerű szabály csak akkor működik tiszta formában, ha az előnyök és költségek additívan hatnak. Ha nem így van, akkor minden esetre egy neki megfelelő külön szabályt kell keresni – de a szabályokról azért nem ilyesmi jut elsőként az eszünkbe. Mivel az additív eset szigeteket jelent a nem-additív esetek tengerében, egyesek szerint Hamilton szabálya „szinte soha sem érvényes”. Mások szerint mindig – de ők e véleményüket egy másfajta megközelítésre alapozzák. Az általános megközelítésben b és c értékét statisztikai úton számolják az egész populáció állapotából – ebben az esetben minden nemlineáris esetet automatikusan belekényszerítenek egy lineáris modell Prokrusztész-ágyába. Ezzel két baj van: az eljárás nem mondja meg, milyen lineáris modellt használjunk, s nem különbözteti meg a korrelációt az okságtól.

Egy további fontos kérdés a csoportszelekció és a rokonszelekció viszonya. Az általános vélekedéssel szemben e kettő meg-közelítés nem mindig egyenértékű és nem is mindig játszható át egymásba. Amikor a csoportok osztódása, kihalása és össze-olvadása időben nem szinkronizált, akkor rokonszelekciós modell alkalmazása legföljebb utólagos lehet, a csoportszelekciós modell ismeretének a birtokában. Ilyen esetekben tehát az előbbi dinamikailag elégtelen és ezért kerülendő.

Szathmáry Eörs

Az evolúció nagyívű leképezései

de Vladar H.P., Santos M. & Szathmáry E. (2017) Grand Views of Evolution. Trends Ecol. Evol. 32, 324-334. [IF: 16.735]

Harold de Vladar és Mauro Santos kollégáimmal újra átgondoltuk az evolúciós biológia egyik alapvető kérdését. Az evolúciós elméletek jelentős előrehaladása ellenére az evolúció bizonyos aspektusai továbbra is elhanyagoltak: Az evolúció: Leállna-e környezeti változások nélkül? Határtalan és nyitott? Vagy progresszív, és a fitnessen túlmutató lehetőség maximalizálódik? Tárgyaltuk az ökológia és az evolúció néhány modelljét, és úgy érvelünk, hogy az ökológiai változás, ami a Red Queen dinami-káját eredményezi, megkönnyíti (de nem biztosítja) az innovációt. Megkülönböztetjük a nyílt végűség három formáját. A gyenge nyíltvégűségben az újabb fenotípusok korlátlan számban megjelenhetnek. Az erős nyíltvégűség szükségessé teszi az evolúciós újdonságok és/vagy újítások folyamatos megjelenését. A végső nyíltvégűség a bonyolultság határozatlan növekedését vonja maga után, amely korlátlan öröklést igényel. A nyíltvégű innovációnak szüksége van exaptációkra, amelyek új niche-eket jelen-

- 10 -

tenek. Ez új tulajdonságokhoz és új szabályokhoz vezethet, ahogy a dinamika kibontakozik, ami arra utal, hogy az evolúció nem teljesen algoritmikus.

Szathmáry Eörs

Ökológiai intenzifikációval a beporzó rovarok védelméért és a hatékonyabb beporzás biztosításáért

Kovács-Hostyánszki, A., Espíndola, A., Vanbergen, A.J., Settele, J., Kremen, C., Dicks, L.V. (2017) Ecological intensification to mitigate impacts of conventional intensive land use on pollinators and pollination. Ecology Letters, 20:(5) pp. 673-689. [IF=10,8, D1]

Az intenzív tájhasználat és a konvencionális intenzív me-zőgazdasági művelés az agrártáj homogenizációjához és az élőhelyek minőségi romlásához vezet, amely a beporzó rovarok fészkelő és táplálkozó helyeinek csökkenését is okozza. Az ökoszisztémák ilyen jellegű átalakítása és kihasználása világ-szerte a növény-beporzó közösségek és az állati beporzású növények termés- és magképzésének sérülését eredményezheti, miközben a rovarbeporzást igénylő termesztett növénykultúrák aránya nagyarányú növekedést mutat. Review cikkükben Ko-vács-Hostyánszki Anikó, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, és társszerzői áttekintették a táj-használat változás és a mezőgazdasági művelés beporzókra és beporzásra gyakorolt hatásait és kockázatait. Továbbá számba vették az ökológiai intenzifikáció nyújtotta lehetőségeket ezeknek a negatív hatásoknak a mérséklése és a táji és helyi léptékű művelés beporzó-barátabbá tétele és hatékonyabb növényi beporzás elérése szempontjából. A mezőgazdasági művelés és tájhasználat ökológiai intenzifikációja egy stratégiai lehetőséget

jelent olyan intézkedéseken, technikákon keresztül, mint például a vegyes vetésszerkezet, vetésforgó, kistáblás művelés, mozaikos vetésszerkezet, gazdag és változatos virágforrások biztosítása a szegélyek mentén és a művelt területek között, alacsonyabb vegyszerhasználat, a gyepterületek megfelelő intenzitású és ütemezésű legeltetése, kaszálása. A beporzó közösségek ilyen módú védelme és fenntartása a mezőgazdasági ökoszisztémákban segíthet a mezőgazdasági termelés növelésében, hatéko-nyabb gyümölcs- és magtermesztésben és a globális fenntartható fejlődési célok elérésében az élelmiszerbiztonság, fenntartható tájhasználat és a biodiverzitás csökkenés megállítása terén.

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ele.12762/full

Kovács-Hostyánszki Anikó

A mikroklímát meghatározó legfontosabb háttérváltozók zárt gazdasági erdőkben

Kovács, B., Tinya, F. and Ódor, P. 2017. Stand structural drivers of microclimate in mature temperate mixed forests. Agricultural and Forest Meteorology 234–235: 11. [IF: 4.461, D1]

Az erdők állományklímáját számos termőhelyi és faállomány-szerkezeti változó összetett kölcsönhatásrendszere alakítja ki. Ez a speciális, kiegyenlített mikroklíma sok zárt erdei élőlénycsoport számára alapvető fontosságú. Jelen munkánkban legfőbb célunk annak feltárása volt, hogy idős, zárt gazdasági erdőkben mely faállomány-szerkezeti, termőhelyi és táji változók hatá-rozzák meg elsősorban a mikroklímát.

A vizsgálatokat az Őrségben, 70-100 éves, változatos fafaj-összetételű erdőállományokban végeztük. 35 mintaterületen, 2009 és 2011 között 8 alkalommal mértük a léghőmérsékletet, a relatív páratartalmat, valamint a relatív diffúz fényt.

A léghőmérséklet és páratartalom konzisztensen, erősen negatívan korreláló változók, míg a diffúz fény – várakozásainktól eltérően – az előbbiektől független. Standardizált PCA-val általánosítottuk a léghőmérséklet- és relatív páratartalom változókat („hűvös-nedves” és „melegebb-száraz”, illetve „stabil” és „változékonyabb” mikroklíma gradiensek), míg a diffúz fény átlagát és varianciáját külön elemeztük. Az alábbi ábra szemlélteti a lineáris modellek alapján tett legfontosabb megállapításainkat:

Eredményeink alapján elmondható, hogy a fafaj-összetétel és az állományszerkezet alapvetően meghatározza az erdei mik-roklímát. Az elemzés során használt változók közül az alsó lombkoronaszint és a cserjeszint kulcsszerepet tölt be a gazdálko-

- 11 -

dással érintett idős, zárt erdők esetében – hatásuk fontosabbnak bizonyult, mint a felső lombkoronaszint fafaj-összetétele. Ezen megállapítások a természetvédelmi, illetve erdészeti gyakorlatba közvetlenül átültethetők, elősegítve a zárt erdei viszonyokhoz adaptálódott élőlénycsoportok (például zárt erdei specialista lágyszárú, illetve futóbogár taxonok, epifiton moha- és zuzmófajok) védelmét.

http://dx.doi.org/10.1016/j.agrformet.2016.11.268

Kovács Bence

Biomasszabecslés gyepekben: terepi módszerek pontosságának összehasonlítása, valamint az év és a csapadék hatásának vizsgálata

Ónodi, G., Kertész, M., Kovács-Láng, E., Ódor, P., Botta-Dukát, Z., Lhotsky, B., Barabás, S., Mojzes, A., Kröel-Dulay, G., 2017. Estimating aboveground herbaceous plant biomass via proxies: The confounding effects of sampling year and precipitation. Ecological Indicators 79, 355–360. (IF=3,2, Q1)

Ónodi, G., Kröel-Dulay, G., Kovács-Láng, E., Ódor, P., Botta-Dukát, Z., Lhotsky, B., Barabás, S., Garadnai, J., Kertész, M., 2017. Comparing the accuracy of three non-destructive methods in estimating aboveground plant biomass. Community Ecology 18(1): 56-62. (IF= 1,02, Q2)

A föld feletti élő biomassza mennyiségének pontos mérése kulcsfontosságú számos ökológiai vizsgálatban, többek között alapját képezi az elsődleges produkció számításának és a szénkörforgás modellezésének. Gyepekben a biomassza mennyisé-gi meghatározásának konvencionális módszere a destruktív, vágásos mintavétel, ez azonban sok labormunkát igényel, illetve kisparcellás terepi kísérletekben túl nagy bolygatással jár. Az általánosan használt becslési módszerek pontosságának össze-vetésével azonban kevés kutatás foglalkozik. Továbbá alig van olyan irodalom, ami adott élőhely és becslési módszer esetén a kalibrációs összefüggés érvényességét vizsgálná évek között. Ugyanakkor gyakori az egyszer mért összefüggések használata több évben, illetve a kontroll vagy parcellán kívüli összefüggések alkalmazása kezelt (pl.: csapadékkezelt) parcellák adataira.

A kiskunsági vizsgálatainkból több olyan adatsor állt rendelkezésünkre, ahol a különböző módszereket vágásos mintavétellel kalibráltuk. Ezek alapján megvizsgáltuk, hogy három általánosan elterjedt biomassza becslési módszer (vizuális borításbecslés, pontkvadrát módszer, terepi távérzékelés) mennyire pontos becslést ad a föld feletti élő biomasszára. Ezt mutatja be a Com-

Biomassza becslése kiskunsági homoki gyepekben: vizuálisan, pontkvadrát módszerrel és terepi távérzékeléssel

- 12 -

munity Ecology-ban megjelenő cikkünk, ahol kitérünk az egyes módszerek előnyeire és hátrányaira is. Egy orgoványi tízéves adatsoron vizsgáltuk két módszer (vizuális borításbecslés, terepi távérzékelés) esetén a kalibrációs összefüggések évek közötti átvihetőségét és a csapadék hatását. Az Ecological Indicators cikkben bemutatjuk, hogy mindkét módszer esetén jelentős hatá-sa van az adott évnek illetve a csapadékmennyiségnek az összefüggésekre, tehát egy adott évben megfigyelhető összefüggés használata más években, vagy más kezelési típusban hibás biomassza becsléshez vezet.

Ónodi Gábor, Kröel-Dulay György, Kertész Miklós

Hal metaközösségek szerveződése vízfolyáshálózatokban

Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P. (2017): Effect of landscape context on fish metacommunity structuring in stream networks. Freshwater Biology, 62: 215-228. (IF=2,9, D1)

A közösségökológiai kutatások célja megismerni, hogy mely tényezők befolyásolják az élőlényközösségek összetételét, térbeli és időbeli változásait. Korábbi kutatások az élőhelyi (környezeti) tényezők szerepét hangsúlyozták a természetben található min-tázatok megismerésében. Azonban az élőhelyek térbeli konfigurációja a tájban vagy az élőlények vándorlási képessége is erősen

meghatározhatja, hogy egy adott területen milyen összetételű közösségek alakulnak ki. E tényezők figyelembe vételével tehát hatékonyabb modelleket készíthetünk. Az OTKA által támogatott kutatásunk célja volt feltárni, hogy milyen mértékben határozzák meg az élőhely környezeti és térbeli (topológiai) jellemzői hal metaközösségek összetételét különböző vízfolyás-típusok-ban. Kutatási eredmények igazolták, hogy a halközösségek szerkezetét alapvetően a vízfolyás lokális élőhelyi változói (pl. víz áramlás sebesség, aljzat összetétele, tengerszint feletti magasság) határozzák meg, míg a vándorlási folyamatoknak kisebb a jelentősége a közösségszerveződésben. Rámutattunk továbbá, hogy különböző metaközösség szerkezet jellemezi a vízfolyáshálózatok hierarchikusan felépülő élőhely típusait. Eredményeink segítik megismerni a halközösségek térbeli és időbeli variabilitását meghatározó tényezők jelentőségét, ami alapvetően fontos a természetvédelmi célú tájtervezésben, a halközösségek sokféleségének fenntartásban.

Erős Tibor

Az idegenhonos fajok a magbankból is kiszorítják az őshonos fajokat a hévizekben

E Vojtkó A, Mesterházy A, Süveges K, Valkó O, Lukács B A. 2017. Changes in sediment seed bank composition of invaded macrophyte communities in a thermal river FRESHWATER BIOLOGY 62: pp. 1024-1035. (IF=2,9, D1)

A kontinentális édesvizek területi részesedésükhöz képest relatí-ve magas faji diverzitással bírnak, és sajnos kiemelkedően magas a veszélyeztetett fajok száma is. A vizes élőhelyeket alapvetően a szabályozás, a túlhasználat, az eutrofizálódás és az ezekkel párhuzamosan megjelenő biológiai invázió veszélyezteti a legin-kább. Az invazív hínárnövény fajok többsége trópusi-szuptrópusi eredetű, ezért hazai viszonylatban kiemelten veszélyeztetettek a hévizek és azok kifolyói, ahol is a meleg víz kiváló élőhelyet és fagyásmentes körülményeket biztosít számukra. A kutatásunk annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy milyen hatással vannak az idegenhonos fajok az élőhely magkészleté-re, ezáltal az élőhely természetes rehabilitációs képességére, stabilitására. A kutatást a Hévízi-csatornában végeztük, amit felső és alsó részekre osztottunk inváziós fertőzöttség szerint. 10-10 mintavételi ponton összesen 100 üledékmintát vettünk, amiket koncentrálást követően üvegházban csíráztattunk. Az idegenhonos fajok dominálta felső csatorna szakaszon az irodalmi adatokhoz képest is rendkívül alacsony magbank denzitást találtunk, illetve a magbank és a felszíni vegetáció összetétele is szignifikánsan eltért. Ezzel szemben a honos fajok dominálta

A halállomány felmérése elektromos halászgéppel a Kerkán

- 13 -

csatorna szakaszon a magbank denzitás az irodalmi adatokkal megegyező volt, a magbank és a felszíni vegetáció összetétele nem tért el szignifikánsan. A honos fajok magbank denzitása szignifikánsan eltért a csatorna felső és alsó szakasza között. Az eredmények alapján egyértelműen látható, hogy az idegenhonos fajok elszegényítik a magbankot, jelentősen csökkentve az élőhely rezilienciáját, megnehezítve a természetes visszarendeződés lehetőségét.

Lukács Balázs András

A biodiverzitás változása Magyarországon a rendszerváltás és az EU csatlakozás során

Barbara Mihók, Marianna Biró, Zsolt Molnár, Eszter Kovács, János Bölöni, Tibor Erős, Tibor Standovár, Péter Török, Gábor Csorba, Katalin Margóczi, András Báldi (2017): Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state, Biological Conservation, (IF=3,99, D1) DOI: 10.1016/j.biocon.2017.05.005

A rendszerváltás óta eltelt negyed évszázadban mélyreható változások zajlottak le társadalmi és intézményi szinten, melyek alapvető hatással voltak és vannak a hazai biológiai sokféleség helyzetére. E változásokat és természetvédelmi hatásaikat tárgyalja az a most megjelent Biological Conservation cikk, amely az MTA ÖK vezetésével született 11 szerző munkájának eredményeként. A „Biodiversity on the waves of history: Con-servation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state” (Mihók et al. 2017) című közlemény áttekintést ad az elmúlt 25 év legfontosabb intézményi és szabályozási átalakulásairól, az élőhelyek és fajok helyzetéről és az ezeket közvetlenül befolyásoló tényezőkről.

A cikk elektronikus melléklete a külföldi mellett a hazai magyar nyelvű forrásokra támaszkodva, a rendelkezésre álló adatok tükrében áttekintést nyújt az intézményi átalakulásokról, az élőhelyek helyzetéről, a természetvédelmi programokról és a finanszírozásról.

Mihók Barbara

Ponto-kaszpikus Peracarida-fajok (Crustacea: Malacostraca) terjeszkedése: a siker tényezői és jövőbeli kilátások

Borza, P., Huber, T., Leitner, P., Remund, N., Graf, W. (in press): Success factors and future prospects of Ponto-Caspian peracarid (Crustacea: Malacostraca) invasions: is ’the worst over’? Biological Invasions 19(5): 1517-1532. (IF=2,86, Q1) DOI: 10.1007/s10530-017-1375-7

A 20. század eleje óta számos ponto-kaszpikus Peracarida-faj nagy léptékű terjeszkedése ment végbe, a legutóbbi, ezredforduló környéki inváziós hullám után azonban a folyamat megtorpanni látszik. Ebben a publikációban az inváziós és nem inváziós fajok élőhely-preferenciáját és biológiai tulajdonságait vetettük össze terepi minták (Joint Danube Survey 3, multi-habitat módszer) és irodalmi adatok alapján. Eredményeink alapján az inváziós fajok élőhely-preferencia szempontjából nem véletlenszerű mintáját képezik a fajkészletnek; mindegyikük szilárd alzathoz kötődik, míg a fennmaradó fajok túlnyomó többsége elsősorban homokos-iszapos alzaton fordul elő. A kavicsos, vagy kőszórásos élőhelyeket benépesíteni képes fajok többsége már elterjedt, a fennmaradó néhány faj esetleges terjeszkedése nagy hatást valószínűleg már nem váltana ki. A dunai hajózás fejlesztése, vagy közép-dunai tározók létesítése azonban számottevően

Szikes mozaik a Csanádi-pusztán Királyhegyes mellett (Fotó: Molnár Ábel)

Az inváziós ponto-kaszpikus Peracarida-fajok számának alakulása a Duna-Rajna vízrendszerben első nem őshonos előfordulásuk alapján

- 14 -

elősegítheti a homokos-iszapos alzatot kedvelő fajok terjeszkedését, így ezek környezeti kockázatai kapcsán számolni kell egy újabb inváziós hullám lehetőségével is.

Borza Péter

A vízparti üvegépületek madarak terített asztalaiként szolgálnak

Pereszlényi, Á.; Horváth, G.; Kriska, Gy. (2017) Atypical feeding of woodpeckers, crows and redstarts on mass-swarming Hydropsyche pellucidula caddisflies attracted to glass panes. Urban Ecosystems doi:10.1007/s11252-017-0672-3 (IF: 1,984) in press

Korábbi megfigyeléseink szerint a Duna-parti épületeknél kialakuló tegzesrajok könnyen megszerezhető táplálékforrást jelentenek több madárfajnak. Az épületeknél rendszeresen táplálkoznak széncinegék, házi verebek, szarkák és barázda-billegetők. A 2014-es és 2016-os rajzások során nagy fako-páncsok is rendszeresen táplálkoztak az épület üvegfelületeire szállt tegzesekkel. 2016-ban házi rozsdafarkút és dolmányos varjút is láttunk tömegtegzeseket csipegetni. A rajzás kezdeti szakaszában a tegzesek rajokat alakítanak ki. Ilyenkor kevés tegzes pihen az épületek falánál, ezért csupán a barázdabille-gető képes hatékonyan rájuk vadászni. A rajzás előrehaladtával egyre több tegzespár, illetve párosodott nőstény száll le az üvegfelületekre. Ebben az időszakban már a többi megfigyelt madárfaj is sikeresen tud táplálkozni velük. A nagy fakopáncs táplálkozását tekintve generalista, fő táplálékát az ízeltlábúak teszik ki. Közismert táplálkozási módja a fák törzsét kopogtatva rovarok keresése, azonban a téli időszakban felkeresheti a ma-dáretetőket is, illetve szükség esetén a döghúst sem veti meg. Korábban még nem figyelték meg, hogy vízirovarokkal táplálkozott volna, amelyeket vízparti épületek üveg felületei vonzottak magukhoz polarotaxissal. Az ELTE TTK lágymányosi épületeinél megfigyelt madárfajok fészkelési időszaka részben egybeesik a dunai tömegtegzes rajzásával, ezért az épületek üvegfalainál kialakult tegzes rajok fontos, táplálékforrást jelentenek e mada-raknak, annak ellenére, hogy elsősorban nem vízirovarokkal táplálkoznak.

Forrás: http://link.springer.com/article/10.1007/s11252-017-0672-3

Kriska György

Változatos élet a bombatölcsérekbenAlgák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második

világháborús bombatölcsérek voltak. Ezek természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tu-dományos folyóiratban (IF=3,99, D1) az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt.

A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott bombák több mint száz 3–12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása és a csapadékvizek hozzáfolyása révén különböző vezetőképességű, átlagosan 40 cm mélységű szikes tavacskák alakultak ki, otthont adva néhány különlegesnek számító fajnak is.

Ilyen például egy ritka kovaalga (Halamphora dominici), amelyet egy chilei sós vizű tóból írtak le új fajként (szintén MTA ÖK-s kollégák közreműködésével 2009-ben), és a chilei előfordulást kivéve eddig csak hazai szikes tavainkból került elő. Ezekben a tavakban egy endemikus rák fajra (Chirocephalus carnuntanus) is rábukkantak, valamint egy olyanra, amellyel az elmúlt 25 évben csupán kétszer találkoztak Magyarországon (Eubranchipus grubii). A bombatölcsérek közül 54-nek vizsgálták meg a bevonatal-kotó kovaalgáit, a planktonikus kisrákjait és kerekesférgeit, a makroszkopikus vízi gerinctelenjeit és a kétéltű-, valamint hüllőfajait.

Összesen 274 fajt határoztak meg. A kovaalgák pontos meghatározását pásztázó elektronmikroszkóppal végezték, amelynek pénzügyi fedezetét a GINOP-2.3.2-15-2016-00019 pályázat biztosította. A szikes bombatölcsérek életközössége nagy hason-

Az ELTE fizikai épületének falán kapaszkodó, egy üvegfelületre leszállt tegzeseket figyelő fakopáncs

- 15 -

lóságot mutatott természetes megfelelőikével, a Közép-Európa Pannon-medencéjében található szikes tavakéval, így ezek a tölcsérek kiváló tudományos modellként szolgálhatnának a szikes vizes élőhelyek kutatása során.

A New Scientist szerint a bombatölcsérek ilyen nagy biodiverzitásának és különleges élővilágának bemutatása támogatja azt a kezdeményezést, hogy a mesterséges élőhelyeket is természetvédelmi kezelés alá lehessen vonni.

A teljes cikk elérhető: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0006320717302896

Forrás: mta.hu

ÖK Díj 2016Az MTA ÖK Kutatói Díj 2016. évi nyertese Farkas Alexandra, az MTA ÖK DKI Restaurációs

és Állatökológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa. Alexandra 2016. évi publikációs teljesítménye kiváló volt, melyet egy elsőszerzős és egy társszerzős kiemelkedő (D1-es) folyóirat-ban, két társszerzős Q1-es folyóiratban megjelent cikk, illetve egy magyar nyelvű könyvszerzőség mutat. Jelentős a szervezői tevékenysége az intézet kommunikációs felelőseként, már második éve „motorja” többek között a Magyar Tudomány Ünnepe Tárt Kapuk rendezvénynek és a DKI kutatói részvételének a Víz Világnapja rendezvényeken. 20 ezer jelentkező közül került be a Magyar Templeton Program 315 fiatal tehetsége közé akik egyéves, személyre szabott tehetséggazdagító folyamatban vettek részt.

A nem kutatói kategóriában az MTA ÖK Díj 2016. évi nyertese: Kósa Géza a Nemzeti Botanikus Kert vezetője. A díjat a kert érdeké-

ben végzett több mint négy évtizedes munkájáért, ebből másfél évtizedes vezetői tevékenységéért kapta, mely többek között a botanikus kert Magyar Örökség Díj elnyerésére vezetett. Kósa Géza több könyv szerzője, címzetes egyetemi docens és a MABOSZ (Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége) elnöke.

Szerk.

Kiemelkedő kutatóközponti eredmények a XXXIII. OTDK Biológia szekciójában2017. április 9-12 között Debrecenben rendezték meg az XXXIII. OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) Biológia

szekciójának országos döntőjét, ahol az MTA Ökológiai Kutatóközpont, mint támogató is jelen volt. Az év legnagyobb felsőok-tatási tehetséggondozási seregszemléjén a Biológia szekcióba 220 dolgozatot neveztek hazai és határon túli intézményekből. A szekción belül 22 tagozatba sorolva adták elő pályamunkáikat a fiatal kutatók. A versenyben több olyan hallgató is részt vett, aki az MTA ÖK kutatójának témavezetésével készült fel a versenyre. Közülük az alábbi hallgatók értek el helyezést:

• Balogh Rebeka (DE) a Florisztika, cönológia tagozatban 2. helyezést ért el, témavezetője Dr. Farkas Edit és Dr. Matus Gábor (DE).

• József Júlia (ATE) a Természetvédelem tagozatban 2. helyezést ért el. Témavezetője Dr. Aszalós Réka és Dr. Szabó Péter (ATE).

• Juhász Erika Mária (SZTE) az Állatökológia, szünzoo-lógia I. tagozatban 2. helyezést ért el. Témavezetője Dr. Molnárné Dr. Bíró Marianna volt.

• Megyes Melinda: Aknaszlatinai bányatavak sótűrő bakté-riumközösségeinek diverzitása XXXIII. OTDK, Mikrobio-lógia szekció különdíját nyerte el, témavezetője Ács Éva.

• Mizsei Edvárd (DE) az Állatökológia szünzoológia II. tagozatban 2. helyezést ért el, témavezetője Dr. Lengyel Szabolcs és Dr. Végvári Zsolt (HNPI-DE) volt. Mizsei Edvárd ezen kívül elnyerte a teljes Biológia szekció pre-zentációs díját is, így őt delegálják a Magyar Tudományos Akadémián megrendezésre kerülő országos döntőre is ahol a 16 szekció nyertesei mérkőznek meg egymással.

• Vadas Ákos (ELTE) a növényökológia, szünbotanika tagozatban különdíjat szerzett, témavezetője Dr. Ódor Péter volt.• Együd Bence Norbert: Digitális mikroszkóp és mobiltelefon együttes használata szaktanteremben és terepen. Tanulás- és

Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekció, Győr, 2017. március 25-25., I. helyezés (Témavezető: Kriska György)

A hallgatóknak és a témavezetőknek is gratulálunk a nagyon szép eredményekért!

Fotó: Facebook, OTDK

- 16 -

MTA ÖK különdíjak az OTDK-n

A XXXIII. OTDK Debreceni Egyetemen megrendezett Biológia Szekciójában az MTA ÖK által felajánlott különdíjakat a zsűrik javaslatai alapján a következő hallgatók kapták:

• Bukor Boglárka, Állatorvostudományi Egyetem: Éven belüli és évek közötti újrafészkelések gyakorisága erdei és városi széncinege populációkban (Szünzoológia I. tagozat)

• Lanszki Zsófia, Pécsi Tudományegyetem: Ragadozó emlősök táplálkozásvizsgálata az északi pocok (Microtus oecono-mus) potenciális kisbalatoni élőhelyén (Szünzoológia I. tagozat)

• Lukács Katalin, Babes-Bolyai Tudományegyetem: A mérsékelt övi lágyszárú fajok magjainak tűztűrése erőteljesen függ hidratáltsági állapotuktól (Növényökológia, szünbotanika tagozat)

Minden különdíjasnak szeretettel gratulálunk!

Lukács Balázs András és Lengyel Szabolcs

Az ÖK fiatal kutatója az 50 tehetséges magyar fiatal köztA La femme magazin közzétette hazánk 50 tehetséges fiataljának listáját, akik között Farkas Alexandra, a Duna-kutató

Intézet fiatal kutatója is szerepel.A szakmai kiválóságokból álló 38 fős zsűri az eddigi teljesítmény, a társadalmi érték, az eredetiség és az újító-, valamint ösztönző

erő szempontjainak figyelembe vételével 1034 jelölt közül választotta ki az 50 tehetséges magyar fiatalt, akik személyiségük-höz vagy professzionális céljaikhoz párosított mentorral dolgozhatnak együtt a következő hónapokban. A harmadik alkalommal életre hívott mentorprogram fő célja a tehetségek széles körű bemutatása és a további sikerekhez szükséges egyéb készségek fejlesztése. A kiválasztott 23 lány és 27 fiú rendívül széles skálán, kategóriákba sorolhatatlan területeken számít kiemelkedő tehetségnek, így van köztük olimpiai bajnok cukrász, búvárrégész és tojásfestő matematikus is. A La femme gondozásában megjelent 50 tehetséges magyar fiatal című kiadványban és a program honlapján közelebbről is megismerhetjük őket.

A félszáz mentor között van többek között Al Ghaoui Hesna újságíró, Küllői Péter filantróp üzletember, Herendi Gábor film-rendező, Dr Ránky Katalin, a L’Oréal Magyarország alapítója, Novák Péter „kultúrmunkás”, Rúzsa Magdolna énekesnő, Bán Teodóra kulturális menedzser, Kotroczó Róbert és Kereszty Gábor média szakemberek, Süveges Gergő újságíró, Dr. Erőss Lóránd neurológus, Lackfi János költő, Dr. Beck György üzletember, Dr. Hardy Ilona és Kósa Erika üzletasszonyok, és Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója. Farkas Alexandra mentora Palugyai István tudományos újságíró, az ELTE Tudomány-kommunikáció a természettudományban mesterszakának oktatója lesz.

A program honlapja és a tehetségek bemutatása: http://www.lafemme.hu/tehetseg

Szerk.

Közönségdíj a SCI-ndikátor tudománykommunikációs versenyenA dunavirágot érintő ökológiai fénycsapda mindössze 3 per-

ces bemutatásával Farkas Alexandra, a Duna-kutató Intézet fiatal kutatója lett a SCI-ndikátor verseny közönségdíjasa. A versenyen 12 fiatal vállalta, hogy a döntőre való felkészítésen az egyetemi képzésből hiányzó készségekre tesz szert, és megtanul közérthetően és szórakoztatóan beszélni tudományos területéről - úgy, hogy azt más szakma képviselője vagy egy laikus érdeklődő is megértse. A SCI-ndikátor döntőjébe jutott fiatalok március 30-án az Állatkert Csillagterében mutatták be, hogy mire jutottak az elmúlt hetekben filmes- és kommunikációs szakemberek segítségével.

A tudománykommunikációs versenyt természettudományi, műszaki, informatikai és matematika szakos hallgatók rész-vételével hívta életre a Nők a Tudományban Egyesület azzal a céllal, hogy segítse a fiatal kutatókat a komplex gondolatok közérthető megfogalmazásában, megnyerő átadásában. Miköz-ben súlyosbodó probléma, hogy az ipar több százezer techno-lógia-orientált szakemberben szenved hiányt, az oktatás nem vértezi fel a tudományos képzés során a szakembereket olyan

készségekkel, amelyekkel a versenyszférában és a tudományos pályán érvényesülni lehet. Ezek közé tartozik a kommunikáció és a nyitottság más diszciplínák irányába. “A verseny hozadéka nemcsak az, hogy fiatal kutató lányok és fiúk kezébe eszközt adtunk önmaguk kifejezésére, hanem elősegítettük a nyitottságot egymás irányába. Különböző diszciplínák képviselői megis-

- 17 -

merték és megkedvelték egymást. Ez a tudományos érzékenyítés szép és fontos hozadéka a kezdeményezésnek.” - mondta el Szigeti Fanni, a Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője.

Az Év SCI-ndikátora Muhi Kristóf mérnök-informatikus lett, aki vakok és gyengénlátók részére készült dombornyomott Rubik-kockához készített képfeldolgozással működő mobil applikációt, amely a kirakáshoz vezető utat teszi elsajátíthatóvá hangos instrukciók segítségével. A győztes a verseny fővédnökének, Bogyay Katalin ENSZ-nagykövetnek meghívására részt vehet a Science for Peace rendezvényen New Yorkban, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiával és Sumaya jordániai hercegnővel közösen szervez Magyarország Állandó ENSZ Képviselete. A második helyezett Takács Ádám fizikus lett, akinek területe a vilá-gunkat felépítő részecskék keletkezésének megértése, a harmadik pedig Solymosi Anita gépészmérnök, aki kutatócsoportjával egy alumínium-hab vázas motort fejlesztett ki. Mindketten kiutazást nyertek a római Maker Faire kiállításra a Nők a Tudományban Egyesület jóvoltából. Számos felajánlás érkezett az üzleti és akadémiai szférából is, így például 3 döntős, köztük Alexandra is elsajátíthatja a Google AdWords, az Analytics és a YouTube rejtelmeit elméletben és gyakorlatban gyakorlott Googlerektől, illetve elismert szakemberektől a Google Ground felajánlásában.

Szerk.

Pályázataink, témáink

Az evolúció fényében: elvek és megoldások címen indít projektet az MTA Ökológiai Kutatóközpontja

Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas akadémikus új projektjének megvalósítását az MTA ÖK-ban kezdte meg 2017 márciusában. „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” című projekt elsődleges célja egy kritikus tömegű és sokféleségű, stabilis intéz-ményi hátterű evolúciós kiválósági műhely kialakítása. Az MTA ÖK 746,89 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című pályázati kiíráson.

A kiterjesztett evolúciós szintézis a napjainkban zajlik. Az evolúció közel négymilliárd évének a nagy evolúciós átmenetek paradigmájában való tárgyalása a munkának a projekt résztvevői által korábban kidolgozott szellemi alapja. Annak megértése, hogy mely hálózati tulajdonságok alkalmasak valóban a természetes dinamika előrejelzésére, egy sor alkalmazási területen eredményezhet jelentős előrelépést. A hihető kommunikáció és a kooperáció kutatásánál kevés kurrensebb témát lehet találni. Az evolúciós medicina (így a szervezet és a mikrobiom kapcsolata) és az evolúciós ökonómia (az önmódosító gazdaság) forrongó, társadalmilag fontos, úttörő területek. A projekt fő stratégiai jelentősége a hazai evolúciókutatás még magasabb szintre emelése, integrációja, fenntarthatóságának megalapozása; evolúciós technikák meghonosítása és hasznosítása. A műhely alapjainak lerakását az európai uniós támogatás segítségével ez a pályázat teszi lehetővé. A sokféleséget az egymással kapcsolatban levő és szerteágazó kutatási témák adják. A témák a következő hat nagy csoportba sorolhatóak: 1. Evolúciós ökológia; 2. Darwini orvoslás; 3. A nagy evolúciós átmenetek; 4. Kommunikáció és kooperáció; 5. Evolúciós gazdaságtan; 6. Asztrobiológia. A projekt megtervezője és vezetője Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas akadémikus.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt elsődleges feladata a kutatási feltételek kialakítása, annak érdekében, hogy az evolúciós-ökológia kutatások beágyazódjanak az Ökológiai Kutatóközpont kutatási profiljába. Ahogy az evolúcióbiológia atyái mondták: “az evolúció drámája az ökológia színpadán játszódik” és “a biológiában semminek sincs értelme, csak az evolúció fényében”. Az ÖK kutatási profilja az evolúciós kiválósági műhellyel teljesebbé válik. Két, Magyarországon egyedülálló kísérletes rendszert helyezünk üzembe: egy, a vízi ökoszisztémák kísérletes vizsgálatát biztosító ún. „mezokozmosz” rendszert és egy

- 18 -

több tucat kommunikáló robotból álló evolúciós robotikai kutatásokra használható rendszert. A számítási kapacitás bővítése jól illeszkedik és kiegészíti az ÖK Ökoinformatikai Laboratóriumát.

A kutatás eredményeit vezető interdiszciplináris folyóiratokban fogják közölni, ahol a nagy evolúciós átmenetek adta gondolati keretbe ágyazva mutatják be a szerteágazó kutatásaikat. Összesen 55 tudományos cikk megjelenése várható a szakterület vezető (u.n. Q1-es) folyóirataiban. A projekt idejére 17 fővel nő a pályázó intézmény kutatói kapacitása, amiből a legjobb 5 főt a későbbiekben is alkalmazni fogják. A projekthez kapcsolódóan legalább 9 kutató szerez tudományos fokozatot. Két szabadalom benyújtását is tervezik. A diverz kutatási témák lehetővé teszik, hogy a fiatal kutatók több témában, több kutatási módszerben is kipróbálják magukat. A projekt négy éve alatt felnövekvő fiatal szakember gárda révén a kutatási kapacitás növekedése várható, amely a már pályázatból létrehozott színvonalas infrastruktúra (mezokozmosz, számítókapacitás, robotok, stb.) jobb kihasználtságát, továbbá nagyobb nemzetközi láthatóságot, elismertséget, és ezáltal erősebb pozíciót eredményez a nemzetközi (elsősorban a H2020) pályázatokban.

Szerk.

Az öntözővíz minőségének hatása a talaj-növény rendszerre címen indít projektet az MTA Ökológiai Kutatóközpont

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja konzorcium vezető-ként az Országos Közegészségügyi Központtal, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjával és a Smaragd GSH Kft.-vel közösen 693,13 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Nemzeti versenyképességi és kiválósági program” keretében. A „Magas nyomelemtartalmú öntözővíz hatása a talaj-növény rendszerre, továbbá a közvetlen emberi táplálkozásra szánt élelmiszer alapanyagok minőségére” című projekt megvalósítását a konzorcium 2017. február 1-jén kezdte meg, a befejezés várható időpontja 2020. január 31.

A projekt indító gondolata a Kormány azon döntése alapján született, hogy a mezőgazdasági területek öntözését intenzifikálni kell, melynek eredményeképpen megduplázzuk az öntözött területeket. Ennek kapcsán át kell tekinteni az öntözési célokra felhasználható víztestek mennyiségi és minőségi viszonyait. A jelen projekt célja, hogy a vízminőség szempontjából végigkísérje a két hiány elem (szelén, jód), valamint két eltérő toxicitással bíró szennyező elem (arzén, bór) útját, a réteg- és talajvíz, öntözővíz, talaj, növények, és élelmiszer alapanyagok láncolatán keresztül.

A projekt keretében 3 éves tenyészedény kísérletben számos eltérő fiziológiájú és fenológiájú növényre kiterjedően tanulmányozzuk a növényi elemfelvételt, valamint az eltérő alapparaméterű talajok hatását a vizsgálandó elemek növényi akkumulációjára, továbbá az öntözővizeknek a hatását a talajok mikrobiális közösségeinek ösz-szetételére. A tapasztalatok alapján meghatározható az a víz-talaj-növény rendszer, melyben még kockázatok nélkül folytatható a növénytermesztés, illetve számszerűsíthetők azok a küszöbértékek, melyeket átlépve már jelentős, az egész táplálékláncot érintő kockázatokkal kell számolni.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt eredményeként új munkahelyek jönnek létre, továbbá egy innovatív döntéstámogató térinformatikai rendszer is kialakításra kerül, melynek alapja a leegyszerűsített, szűrt GIS információs rendszer. A projekt eredményeinek közvetett felhasználói a fogyasztók lesznek, akik az optimalizált növénytermesztés következtében megfelelő nyomelem tartalmú élelmiszerekhez juthatnak.

A projektben felvázolt célokat a konzorciumi partnerek a Közép-magyarországi régióban található saját telephelyeiken valósítják meg. A projekt vezetője Záray Gyula professzor, tudományos tanácsadó (MTA ÖK Duna-kutató Intézet).

Szerk.

Mennyit érnek a természet ajándékai?A Nyárád és Kis-Küküllő menti Natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatásainak kutatásárólEgy rövid, de intenzív kutatás zárult le 2017. május elején, melyben 7 ökoszisztéma szolgáltatást (ÖSZ) és 3 ökoszisztéma

állapotjelzőt mértek fel és térképeztek az MTA ÖK ÖBI kutatói Erdélyben, a Nyárád és a Kis-Küküllő menti Natura 2000 területe-ken. A kutatás mögött álló Niraj-MAES projektet a romániai Norvég alap finanszírozta, ennek vezetője a marosvásárhelyi Milvus Csoport volt, és részt vett benne a CEEweb a Biológiai Sokféleségért nevű nemzetközi civil szervezet is.

Az értékelés transzdiszciplináris módon, természettudományos, társadalomtudományos valamint gazdasági megközelítések integrálásával, helyi döntéshozók és érintettek folyamatos bevonásával valósult meg. Az értékelésre kiválasztott ökoszisztéma szolgáltatások a helyiek interjúkban feltárt preferenciáin alapultak. A térképezés a Milvus Csoport műholdképek segítségével előállított élőhely térképeiből indult ki, majd a meghatározott élőhely kategóriákat értékelték helyi gazdálkodók és szakértők az adott ÖSZ szempontjából. A modelleket és térképeket az MTA ÖK fejlesztette ki ezekből az értékelésekből, szabályszerűségek megállapításából kiindulva. A helyi gazdálkodók és szakértők mellett a helyi gazdasági szereplők tudása is része lett az integrált értékelésnek: mely gazdasági szektorok milyen ÖSZ-t tartanak fontosnak, melyektől függ sikeres működésük. Az ÖSZ-ok pénzbeli

- 19 -

értékelése az elkerülhetetlen bizonytalanságok ellenére kíváló-an alkalmas kommunikációs célokra, mint azt a projektet záró konferencián saját magunk is tapasztalhattuk.

Ezzel párhuzamosan egy jövőkép-építő folyamat is része volta a projektnek, melynek során a helyi emberek realisztikus jövőképeket fogalmaztak meg. A jövőképek kitértek a kutatás során felmért ökoszisztéma szolgáltatás változásaira, és azokon túllépve, az itt élők jóllétére is, hiszen az ÖSZ-ek által létrehozott hasznok az emberi jóllétben mutatkoznak meg. Végül a helyi-ek segítségével áttekintettük a jövőképek tanulságait, konkrét javaslatokat fogalmazva meg, hogy miként kezeljük a jelenben a természet forrásait annak érdekében, hogy hosszútávon fennmaradjanak.

Munkánk eredményei magyar, angol és román nyelven is elérhetők az interneten (www.milvus.ro/ecoservices). A fő eredmények közérthetően megfogalmazva az alábbi két kiad-ványban találhatók:

● MERRE ELŐRE? Jövőképek a Nyárád és Kis-Küküllő Mente ökoszisztéma szolgáltatásainak tükrében: magyarul -- an-golul

● MENNYIT ÉRNEK A TERMÉSZET AJÁNDÉKAI? A Nyárád és Kis-Küküllő menti Natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatás kutatásának összefoglaló tanulmánya: magyarul -- angolul

A kutatás összes eredménye, teljes részletességgel: http://milvus.ro/ecoservices/images/maesprojectreport.pdf Jelen kutatással regionális szinten hozzájárultunk az Európai Ökoszisztémák és Ökoszisztéma szolgáltatások Értékelése

és Térképezése (Mapping and Assessment of Ecosystems and their Services, MAES) nevű európai uniós folyamathoz, amely az EU Biodiverzitás Stratégia 2. célkitűzésében szerepel. A kutatás számos eredménye, módszertani megközelítése jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat számot, így ezeket nemzetközi tudományos cikkek formájában is tervezzük bemutatni.

Vári Ágnes, Czúcz Bálint, Arany Ildikó, Kalóczkai Ágnes

Botanikus kerti hírek

Botanikus Kerti Gyűjtemények

A hosszú és meglehetősen hideg tél meghatározta a Kert tavaszi életét. A -20 C-os kemény fagyok évtizedek óta nem látott fagykárokat okoztak, számos taxont elvesztettünk. Kicsit megkésve, de fokozatosan virágba borult a kert, kilombosodtak a fák. Ezt követően az április 19-diki vizes hó és a havazást kísérő fagy okozott töréskárokat a dendrológiai gyűjteményben.

Ez a tervezetthez képest további ápolási és takarítási munkákat jelentett a kerti dolgozóknak. A nehézségek mellett a szokásos kerti munkálatok (takarás, gereblyézés, gyűjteményfejlesztési célú magvetés, nagytakarítások, metszések) rendben megtör-téntek. Március 24-én egy csőtörés javítása érdekében a patak vizét le kellett engedni, a munka végeztével természetesen az elzárást megszüntettük.

Az üvegházi gyűjteményben található sok érdekesség között a régóta folyamatosan virágzó Jáde-lián és a termést hozó kakaó keltette fel sokunk érdeklődését. A kakaó termése időközben be-érett, a május 12-diki szüretelés után a magok elvetésre kerültek.

A nemzetközi magcsere program keretén belül, a téli időszak-ban összeállított Index Seminum 1475 féle növénymagja közül választhattak a világ számos pontjáról a partnerintézményeink, megtörténtek a magküldések, valamint hozzánk is megérkeztek a Kurátoraink által igényelt magok. A magvetések után a kelések kiültetése van soron.

- 20 -

A folyamatosan változó kert sok látogatott vonzott a tavaszi időszakban, előbb a hóvirágok, majd a nárciszok és a tulipánok, jelenleg a peóniák iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Május végéig kiültetésre kerülnek az egynyári növények, a mintegy 60 fajtát számláló, 50-60.000 db gondosan kiszedett tulipánhagyma helyére.

A szakvezetésre bejelentkezett csoportok száma a tavalyihoz képest jelentősen megemelkedett. A vezetett sétákon szó esik a kert történetéről, a gyűjteményekről és az ÖBI-ben végzett kutatói munkáról.

A NÉBIH kísérleti megfigyelésre kihelyezett 8 példányt egy Japánból származó eper fajból (Morus rotundiloba), ezzel tovább bővítve a Botanikus Kertben lévő kísérleti anyagát.

A malomkerék április közepe óta újra forog, önerőből életre keltettük 3 külsős szakember segítségével.

A Greenpeace szervezet jóvoltából ’Rovarbarát intéz-mény’ címet kaptunk, egy rovarhotel kíséretében.

Munkatársak

Thalmeiner Tünde kommunikációs programfelelős fizetés nélküli szabadságát márciusban megkezdte. A munkakörét Sólyom Barbara vette át. A január 31-én megkezdett közös munkával zökkenőmentesen történt az átadás-átvétel.

A Nemzeti Botanikus Kert és a gyűjtemények Kurá-torai a tavasz folyamán is számos sajtómegjelenéssel büszkélkedhettek, online és írott sajtóban, televíziós és rádiós riportokban.

A Botanikus Kert dolgozói május 8-án tanulmányi kiránduláson vettek részt és meglátogatták a Jeli és a Kámoni Arborétumokat, különös tekintettel a rododendron virágzásra.

Szakmai látogatások

Március 8-án az OKK-OKI magyar-olasz-román aerobiológus szakmai csoportja angol nyelvű szakvezetésen vett részt, külö-nös figyelmet fordítva a Kert növényanyagának pollenforrásaira. A további kutatásaik érdekében a virágzási idők függvényében utólagosan egy 67 tételes mintát gyűjtöttünk be a társtudomá-nyok kutatói számára.

A botanikus kert rovartani felmérése idén is folytatódik, megtörtént az első felvételezés Ronkay László és Tóth Mária jóvoltából.

Május közepén Zágrábból tett látogatást egy dendrológus, készülő munkájához szükséges adatgyűjtésre.

Martonvásárról az MTA ATK munkatársai érkeztek egynapos tapasztalatcserére a leendő fejlesztéseik, a látogatóközpontjuk kialakítása ügyében.

Botanikus Kerti rendezvények

Minden hónapban visszatérő programjaink a ’Hónap érdekességei’ séták és a ’Botanikuskert virágai’ akvarell festészeti fog-lalkozások (március 4., április 8., május 6. és május 20.).

Húsvét hétfőn és május 1-jén ünnepi nyitvatartással vártuk látogatóinkat.

- 21 -

Április 23-án a Műemlékvédelmi világnap alkalmából ingyenes kerttörténeti sétát tartottunk.Április 29-május 1. között zajlott a tavaszi Különleges növények vására.Május 12-16-ig a Növények napja alkalmából Meseséta vezetőlap állt a látogatók rendelkezésére, akik május 13-án Fráter

Erzsébet előadásában különleges gumósokat ismerhettek meg.

Rendezvények külső helyszínek

Március 21-én a Botanikus Kert is bemutatkozott a régió diákjainak a sziget-monostori Ökosziget rendezvényen, az ÖBI és a DKI munkatársaival közösen.

Április 21-25-én a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Magyar Arborétu-mok és Botanikus Kertek Országos Szövetsége kézműves foglalkozásában vállalt részt a Botanikus Kert, valamint az általa szervezett főiskolai hallgatók a váci AVKF-ről.

Már megkezdtük a szervezést a június 2-4. között megrendezésre kerülő fehérvárcsurgói Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokra.

Sólyom Barbara

Rendezvények, konferenciák

EASAC – European Academies Science Advisory CouncilAz európai akadémiák az EASAC-on keresztül az európai politikát akarják tudomá-

nyosan megalapozott véleményekkel segíteni (http://www.easac.eu). E vélemények felkért szakértői csoportok által készített tanulmányok formájában kerülnek közlésre. Az EASAC három panelja közül az Environment Steering Panel többek között az alábbi tanulmányokat tette közzé:

• Circular Economy: Indicators and Priorities for Critical Materials• Facing Critical decisions on climate change in 2015• Ecosystem services, agriculture and neonicotinoidsEz utóbbiban – mely jelentős visszhangot váltott ki– Samu Ferenc (MTA ATK) és

Kovács-Hostyánszki Anikó (MTA ÖK) vett részt magyar szakértőként.Májusban kerül a nyilvánosság elé a legújabb tanulmány, melynek szintén van

magyar vonatkozása, mivel a szakértő csoport tagja volt Aszalós Réka (MTA ÖK). E tanulmány – mely az Environment és az Energy Panel-ek közös munkája – várha-tóan vitákat fog kiváltani, hiszen erősen érvel a biológiai sokféleség mellett, például a biomassza termelés ellenében.

Az Environment Steering Panel áprilisi ülésén a Peat and wetlands tanulmány készítésére született javaslat, melynek megvalósulásához az EASAC vezetőségének a jóváhagyása is szükséges még. Az EASAC egy prominens lehetőség arra, hogy a biodiverzitás kutatásának eredményeit a nemzetközi politika felé közvetítsük.

Báldi Andrásaz EASAC Environment Steering Panel tagja

Az IPBES 5. plenáris ülése, 2017. március 6-10, BonnAz IPBES, azaz az Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services 5. plenáris ülésére

Bonnban került sor (http://www.ipbes.net/plenary/ipbes-5). Az IPBES tagjai kormányok, melynek alapvető jelentősége van, azaz ez egy politikai és nem tudományos fórum. Magyarán, az itteni döntéseket nem kell a tudományos szférából „átjuttatni” a döntéshozókhoz – mely általában kevés sikerrel járó folyamat – hanem itt közvetlenül a döntéshozók hoznak határozatokat. A szavazati jogú kormánydelegációk mellett természetesen ENSZ társszervezetek, mint az UNESCO, UNEP, FAO, a nagyobb nemzetközi egyezmények, mint a CITES, Nemzetközi Biodiverzitás Egyezmény (CBD), és számos tudományos intézmény és társadalmi szervezet is részt vett az ülésen. Szerencsére a legtöbb ország esetében aktív és sikeres együttműködés folyik a kormányzat és a tudományos szféra között, amelyet a magyar kormánydelegáció összetétele is mutat (lásd a képen). A mostani plenáris viszonylag békés volt, mivel nem került sor jelentősebb tanulmányok elfogadására, mint volt 2016-ban (a pollinációs és a szcenáriós tanulmányok), vagy várható 2018-ban, amikor a regionális ökoszisztéma felméréseket is el kell fogadnia a résztvevő delegációknak.

Az Environment Steering Panel áprilisi ülését ven-dégül látó portugál akadémia belső udvara

- 22 -

Nekünk, magyaroknak azonban volt komoly ügyünk, hiszen a teljes IPBES szakmai munkáját irányító mindössze 25 fős Multidisciplinary Expert Panel (MEP) eddigi magyar tagja, Pataki György, kilépett a testületből. Valójában az öt kelet-európai ENSZ régióból való MEP tagból ketten is kiléptek (az ENSZ, és így az IPBES is, 5 politikai régiót különít el, mindegyikből 5-5 választott tag alakítja ki a MEP-et. A kelet-európai régió Közép-Európát, Kelet-Európát teljes Oroszországgal, Közép-Ázsiát és Törökországot jelenti). Az ő helyükre történő választás komoly egyeztetéseket tett szükségessé, de végül a szavazáson Török Katalin (MTA ÖK) bekerült a MEP-be, ezzel folytatva a kezde-tektől tartó magyar részvételt a bizottságban.

Báldi András

A helyi ökológiai tudás egy globális értékelésben: IPBES összejövetel Budapesten

A Föld biodiverzitását és ökoszisztéma-szolgáltatásait értékelő kormányközi program (IPBES) egyik szakértőcsoportja 2017. március 30-a és április 2-a között Budapesten tartotta ülését. A megbeszélésen azon kollégák vettek részt, akik a globális értékelésben a hagyományos tudás szakértői. E csoportot Eduardo Brondizió vezeti, Molnár Zsolt pedig, mint koordináló vezető szerző vesz részt benne.

A megbeszélés fő témái az alábbiak voltak:• hogyan tud az értékelés több mint 140 szerzője etikusan

és hatékonyan együttdolgozni a helyi, ill. hagyományos tudás hordozóival és szakértőivel;

• hogyan tudják bevonni magát a hagyományos ökológiai tudást az értékelés egyes fejezeteibe, hogy túllépve a Millen-nium Ecosystem Assessment-en, azaz ne csupán a tudomány álláspontja jelenjen meg az értékelésben;

• hogyan lehet úgy elkészíteni az értékelést, hogy abban a világ megőrzendő biodiverzitásának 70-85%-át kezelő/használó ún. bennszülött népek és helyi közösségek (IPLC) véleménye, érdekei és jogai is az őket megillető helyet kapják?

A megbeszélés előtt két napos terepi programon vett részt a kollégák egy része, ahol a hagyományos, ill. a modern és tudo-mányos tudás együttes felhasználása, előremutató hibridizálása kapcsán láthattak magyarországi példákat. Első nap megláto-gattunk egy önellátásra törekvő, a hagyományos magyar értékrendet követő biotanyát és egy olyan felhagyott homokterületet, ahol a hagyományos gazdálkodást felhagyták, de a nemzeti park egyes elemeit szeretné fenntartani. Másnap egy szikestó-re-konstrukciót tekintettünk meg, ahol régi tájhasználati elemeket (pl. mocsári sertéstartás) kombináltak gépi tájformálással, majd pedig meglátogattunk egy hagyományos módon legeltető pásztort, aki a szüleitől örökölt tudás, a jószága igényei, az európai agrár-támogatási rendszer és a helyi nemzeti park közti térben való életről mesélt.

Molnár Zsolt

Erdős konferencia a Bajor Erdő Nemzeti Parkban

2017 áprilisában került megrendezése a németországi Neuschönauban a „2nd International Conference on Forests – Tem-perate and Boreal Forest Conservation in a rapidly changing world” című konferencia. A rendezvény célja volt áttekinteni azokat az új tudományos eredményeket, amelyek alapul szolgálhatnak a jövőbeli erdőgazdálkodási stratégiák megtervezéséhez. Az MTA ÖK ÖBI részéről az Erdőökológiai Kutatócsoport négy tagja, Ódor Péter, Aszalós Réka, Kovács Bence és Tinya Flóra vett részt az eseményen. A Pilisi Kísérletet és a Garábon zajló természetvédelmi erdőkezelés monitorozását illető eredményeiket egy előadásban és két poszteren mutatták be, Ódor Péter pedig áttekintő előadást tartott az erdőgazdálkodás mohaközösségekre gyakorolt hatásairól.

A résztvevők számos érdekes előadást hallhattak többek között az erdők konzervációs célú kezeléséről, a nagyvadakról, vagy a természetes bolygatásokat követő egészségügyi termelések káros hatásairól. A programot izgalmas kirándulás zárta a Bajor Erdőben. A Nemzeti Park unikalitását adja, hogy – szembe menve a társadalmi nyomással – az egymást követő, nagymértékű természetes bolygatások (szúkár, széldöntések) után nem végeztek egészségügyi termelést az erdeikben. „Let nature be nature”

Az IPBES plenárison résztvevő magyar delegáció: Báldi András, Török Katalin, és Mándics Ildikó (FM).

- 23 -

jeligével megmutatták nemcsak a német, de a nemzetközi természetvédő/erdész/természetszerető laikus közönségnek is, hogy az erdő természetes működésének támogatása milyen hatalmas biodiverzitás-növekedéssel jár.

Tinya Flóra

Második alkalommal szerveztek limnológiai kurzust a Balatonon Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében tavasszal (2017. március 5-10.) második alkalommal került sor egy limnológiai

kurzusra (’Lake Balaton Training Course’), amelyen a Bowling Green State University (Ohio, USA) tengerbiológus hallgatói vettek részt. A kurzus az egyetemi oktatás keretében zajlott, Prof. Dr. Robert Michael L. McKay (Director of Marine Program) és Prof. Dr. George S. Bullerjahn koordinálásával, akikkel az Alga és makrofiton kutatócsoport már évek óta szoros kapcsolatban áll. A két évvel ezelőtti jól sikerült bemutatkozás eredményeképpen jelentősen nagyobb létszámú csoportot láthattunk vendégül: idén ugyanis 17 hallgató és négy kísérő érkezett intézetünkbe. A hallgatók megismerkedhettek az alapvető limnológiai eljárásokkal a mintagyűjtéstől kezdődően a minták feldolgozásán keresztül egészen a kapott eredmények kiértékeléséig. A fizikai és kémiai háttérváltozók meghatározása mellett a szervetlen növényi tápelemek (N és P) mennyiségi vizsgálatát, a fitoplankton és zooplank-

ton szervezetek mikroszkópos vizsgálatát, az árvaszúnyog lárvák gyűjtését és mikroszkópos vizsgálatát egyaránt elsajátíthatták. Bepillantást nyerhettek a Balaton és a Fertő ökológiájába, megismerkedhettek az algák, vízinövények, árvaszúnyogok és halak szerepével a tó életében, valamint a Kárpát-medence szikes és sós tavaival és a Kiskunság ökoszisztéma szolgáltatásaival. Te-repi kiszállásra került sor a Balatonon, a Hévízi-tavon, a Fertőn, valamint az azt környező vizes élőhelyrekonsrukciós területeken (Mexikópuszta), ahol a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai segítségével a vízimadarakkal ismerkedhettek a hallgatók. A kurzust a Tihanyi-félsziget egyik legjobb borászától ajándékba kapott - kereskedelmi forgalomban már nem kapható -’Gejziris’ koronázta meg.

Somogyi Boglárka

Zooplankton gyűjtés a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik élőhelyrekonsruk-ciós területén (Mexikópuszta)

Madarászás a Fertő mellett

- 24 -

Lüktető friss vér a víztudományokba – Fresh Blood for Fresh Water(Biology Centre CAS, České Budějovice, Csehország, 2017.04.09. – 04.13.)

Az idei évben ötödik alkalommal került megrendezésre a FBFW konferencia, amely a kezdetektől kuriózumnak számít. A konferencia ötletgazdája fiatalon került be egy tudományos társaság vezetőségébe, ahol azzal szembesült, hogy a társaság korosztály-összetétele kedvezőtlen, az utánpótlást jelentő fiatalok pedig nehezen mozgósíthatók. Az az ötlete támadt, hogy diákok illetve fiatal kutatók szervezzenek olyan alacsony költségvetésű, nemzetközileg meghirdetett konferenciát, amely meg tudja szólítani a fiatalabb korosztályt (BSc - Postdoc).

Az első három konferencia helyszíne a WasserCluster (Lunz, Ausztria) intézet volt, amelyet a szintén osztrák Research Institute for Limnology (Mondsee, 2015), majd az idei évben először Ausztrián kívüli helyszínen a cseh Institute of Hydrobiology, Biology Centre CAS (České Budějovice) követett. A résztvevők száma a korábbi évekhez hasonlóan idén is 50 feletti volt, a környező országok jelentős képviselete mellett. Az idei konferencia kiváló szervezéssel kiemelkedő plenáris előadók meghívását tette lehetővé (Sandra Brucet, Pavel Hrouzek, Ramiro Logares-Haurie, Arnaud Sentis). A helyszínhez méltóan a konferenciacsomag kötelező kelléke volt a FBFW2017 gravírozott sörös korsó, amely a poszter szekciók elengedhetetlen kellékének bizonyult.

A FBFW soron következő konferenciájának szervezését elnyerve, 2019-ben ÖK-s Fresh Blood-ok viszik tovább a már ha-gyománnyá vált, fiatalos konferenciát. Újdonságként várható, hogy a jobbára ökológiai és biológiai témájú konferenciát a kémia irányába tovább bővítjük, valamint a meghívott előadók révén kiemelten törekszünk az interdiszciplináris területek, valamint a rendszerszemlélet (pl. trofikus kapcsolatok, hálózatok) képviseletére.

Abonyi András, Endrédi Anett

Az ökológia elmélete darwini alapokon - az Akadémia Székházában tartott konferencia előadásai videón

Öt magyar kutató összeült, hogy az alapokról kiindulva felépítse az ökológia darwini elméletét. Munkájukból Theory-based ecology: A Darwinian approach címmel könyv született, mely jó eséllyel alapművé válik az ökológusok következő generációja számára. A könyvbemutatón elhangzott szakmai előadások felvételei mostantól megtekinthetők az mta.hu-n.

“A közgazdaságtan is akkor vált igazán »tudományossá«, amikor a matematikai módszereket intenzíven kezdték el alkalmazni, míg ugyanez a szemlélet a darwini gondolatokkal adott óriási lehetőséget a biológiának” – mondta Vida Gábor köszöntőjében. Mint elmondta, Juhász-Nagy Pállal már a hetvenes évek elején megállapították, hogy az ökológia iránt érdeklődőknek erősebb matematikai alapokra volna szükségük. Ezeket az alapokat tárja az olvasó elé a Theory-based Ecology, mely a populációnöveke-dés szabályszerűségeitől és a populáció genetikai összetételéből adódó jelenségektől elindulva eljut az élővilág változatosságáig. A magyar genetika és evolúcióbiológia iskolateremtő kutatója rendkívüli elismerésnek nevezte, hogy az Oxford University Press gondozásában egy színtiszta magyar szerzőgárda könyve jelenhetett meg.

A könyvbemutató-konferencia előadásai az mta.hu honlapon elérhetők:http://mta.hu/tudomany_hirei/az-okologia-elmelete-darwini-alapokon-az-akademia-szekhazaban-tartott-konferencia-eloada-

sai-videon-107411

- 25 -

Vida Gábor köszöntő szavai után a könyv szerzői és két vendégelőadó tartották meg előadásaikat, elsőként Pásztor Erzsébet, aki összehasonlította a biológiai evolúció ökológiai és populációgenetikai elméletének alapelveit és felvázolta az ökológia fejlődési perspektíváit (0:10-től).

Ezt követően Magyar Gabriella fejezetről fejezetre haladva ismertette a könyv tartalmát (31:57-től).

Czárán Tamás az elmélet alkalmazásának egyes nehézségeibe nyújtott betekintést a térbeliség modellezése kapcsán (56:54-től).

Botta-Dukát Zoltán bemutatta, hogy miként segíti az elmélet abban, hogy a különböző növényfajok együttélését lehetővé tévő tulajdonságokat kiszűrő statisztikai eljárásokat értékelje (1:22:50-től).

Barta Zoltán az élőlények időbeli viselkedési mintázatainak modellezési lehetőségeit tekintette át általánosságban és vonuló madarak példái révén (1:45:37-től).

Szathmáry Eörs meglepő hasonlóságot tárt fel a tanuló rendszerek és élőlények bizonyos szabályok szerint viselkedő közös-ségei között, felvetve az „ökológiai memória” létezésének lehetőségét (2:13:47-től).

Végül Meszéna Géza az ökológiai és az evolúciós elmélet összekapcsolását lehetővé tevő eredményeket mutatta be a gyakori félreértések tükrében (2:41:27-től).

Szerk.

Víz és tudomány - videó az MTA-n rendezett nemzetközi előadóülésrőlAz elmúlt hónapok egyik központi témája az Akadémián a

víz volt: kiderült, hogy a kormány döntése alapján a Nemzeti Vízstratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, befejezte munkáját a víztudományi programot kidolgozó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létrehozott Koordinációs Csoport, és nemzetközi szemináriumot is tartottak a témában, az Akadémia Székházában. Milyen feladatok és együttműködési lehetőségek vannak a vízforrások védelme érdekében? Hogyan befolyásolja a vízhez való hozzájutást a klímaváltozás? Milyen lokális és milyen globális kihívások előtt áll a tudomány mindezek miatt? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Tudományos Akadémia Székházában március 23-án tartott Frontiers in Water Sciences című előadóülés résztvevői.

A konferencia előadásainak elérhetősége videón:

http://mta.hu/tudomany_hirei/viz-es-tudomany-video-az-mta-n-rendezett-nemzetkozi-szeminariumrol-107567

Forrás és kép: mta.hu

Kutatásmenedzsment - EARMA konferencia 2017. 04. 24-26. Valetta, Málta A kiváló kutatás alapfeltétele a kiváló kutatási támogatás is. Az EARMA (European Association of Research Managers and

Administrators (RM&A)) a kutatás finanszírozás szakmai fejlesztésének európai szervezete. A kutatási menedzserek és az ad-minisztrátorok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kutatásban, és a szakmát a teljes kutatási folyamat alapvető elemének kell tekinteni. Az EARMA aktív szereplője az európai kutatási politika alakításának és az RM&A tevékenység, mint önálló szakma fejlesztésének.

A 23-ik, éves EARMA konferencián mintegy 600-an vettek részt az európai egyetemi és kutatóintézeti szféra kutatás menedzs-mentben dolgozó tagjai közül. A résztvevők között ott volt a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és titkárságának több munkatársa is. Az MTA ÖK 2016 óta képviselteti magát az EARMA éves konferenciákon, ahol lehetőség van megismerkedni az európai kutatási politika aktuális trendjeivel, az európai kutatási projektek pénzügyi elszámolásának részleteivel, vagy az open access legújabb fejleményeivel. A konferencián hat párhuzamos szekcióban tartottak előadásokat a kompetitív pályázat írásról, az elnyert projektek menedzseléséről, a kutatási politika kérdéseiről, kapcsolatépítésről és az RM&A szakmai karrier építésről. A konferencia előadásai az EARMA honlapon is elérhetők:

http://www.earma.org/, http://www.earma.org/23-EARMA-Annual-Conference-2017

- 26 -

Néhány figyelemreméltó előadást kiemelve:

Aktuális tudománypolitikai kérdésekről és irányokról

• Negotiating Research: What is the Best Deal for Europe? Chair: Dr. Seán McCarthy, Hyperion Ltd. (Keynote Panel Session)http://www.earma.org/resources/Pictures/Malta/Presentations/tuesday%2025%20April/Republic%20Hall/EARMA%20Ope-

ning%20Panel%20Meeting%20Presentation%20Sean%20McCarthy%209h2011h00.pdf• Do we need “perfect proposals”? A different look at Horizon 2020 Dr. Peter Fisch mail@peter-fisch.euhttp://www.earma.org/resources/Pictures/Malta/Presentations/tuesday%2025%20April/Republic%20Hall/Session%201E%20

11h3012h30%20FischEARMAMalta.pdf

Pályázatírásról

• Coaching Researchers to Write Successful Grants Robert Porter, PhD Grant-Winners Seminars reporter@grant-winners.comhttp://www.earma.org/resources/Pictures/Malta/Presentations/Wednesday%2026%20April/Republic%20Hall/Session%20

9A%2016h4017h40%20EARMACoachingResearcherstoWriteSuccessfulGrantsSRA.pdf

Legújabb változások a H2020 projektek pénzügyi elszámolásában

• Financial reporting in H2020 and the latest amendments in the Model Grant Agreement 25 May 2017 •Poul Petersen,Senior Executive Officer, Research & Innovation, EU Office Universitetsparken 1 2100 Copenhagen Ø +45 28

75 28 10 pope@adm.ku.dk, www.eu.ku.dk,http://www.earma.org/resources/Pictures/Malta/Presentations/Wednesday%2026%20April/Temi%20Zammit%20Hall/Ses-

sion%206B%2011h4012h40%20EARMAMalta2017PoulPetersen.pdf

Open access-ről

• Where Next For Open Access In Europe? Rob Johnson, Director, Research Consultinghttp://www.earma.org/resources/Pictures/Malta/Presentations/tuesday%2025%20April/MA%20Grima%20Hall/Session%20

3B%2015h0016h00%20Where%20next%20for%20OA%20in%20Europe.pdf

Mázsa Katalin

ÖKO-Sziget: Víz Világnapja SzigetmonostoronHangos gyerekzsivaj töltötte meg a Szigetmonostori Faluház és Klímaközpont

udvarát a Víz Világnapja alkalmából március 21-22-én megrendezett harmadik ÖKO-Szigeten. A kétnapos programra 14 környékbeli település 15 iskolájából közel 1100 általános iskolás érkezett. A gyermekeket kötött és szabadon választ-ható programokkal egyaránt várták, így mindenki korának és érdeklődésének megfelelően fejleszthette ismereteit a vizes élőhelyekről és élővilágról, illetve idén kiemelten a biológiai sokféleség csökkenéséről is. Lőrinczi István főszervező, az Ökológiai Művelődés elnöke mindvégig fontos szempontnak tartotta, hogy rendszerben mutassák be a napjainkban tapasztalható környezeti problémákat, hiszen azokat csökkenteni is csak rendszerben gondolkodva lehet.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiállításán a látogatók mikroszkópos megfi-gyelés és interaktív játékok során az inváziós növények terjedésével, a Dunában előforduló inváziós és őshonos állatfajokkal, az ökológiai táplálékhálózatokkal, a mintavételi eszközök használatával, valamint a dunavirágot érintő összetett ökológiai csapdával ismerkedhettek meg. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vizes élőhelyeit, kora tavaszi virágzó fáit és cserjéit kiállításon lehetett megtekinteni. A gyerekek szívesen és aktívan vettek részt a bemutatót követő rövid teszt kitöltésében is, ahol a legszerencsésebb helyes válaszadók családi és egyéni belépőt nyerhettek a botanikus kertbe.

Az esemény ünnepélyes megnyitóján az ÖKO-Sziget szakmai védnökét, prof. Vida Gábort képviselő Csányi Béla hidrobiológus, két Duna-expedíció vezetője kiemelte: a biodiverzitás csökkenése az ember őrületes tempójú bolygó-átalakító tevékenységének szomorú következménye. Hozzátette: Sajnos, nem jó állapotban adjuk majd át a bolygót az utódainknak, és a fiatal nemzedé-keknek nagy felelősségük van abban, hogy a Föld állapota lehetőleg ne romoljon tovább. Ezért jók az olyan rendezvények, mint az ÖKO-Sziget, mert a fiatalok itt sok-sok információt kapnak a környezet állapotáról, a fenntarthatóságról, és ötleteket is arról, mit tehetnek ők a helyzet javítása érdekében.

Farkas Alexandra

- 27 -

Tanulmányút az Aarhus-i Egyetem Ökoinformatikai Intézetében

2017. január 15 és március 31. között két és fél hónapot az Aarhus-i Egyetem Ökoinformatikai Intézeténél töltöttem az NKFIH ERC Mobilitási program támogatásával. A program célja, hogy támogassa a tapasztalatszerzést egy olyan külföldi kutatócsoportnál, amely sikeresen pályázott ERC Starting vagy Consolidator Grant projektre. A tanulmányút során Prof. Jens-Christian Svenninggel dolgoztam együtt, akinek a csoportja biodiverzitással, kontinens-léptékű ökológiai folyamatokkal és megafaunával foglalkozik. Tartózkodásom során egy dániai orszá-gos léptékű biodiverzitás-felmérést hasonlítottam össze a szintén országos dán lézerszkennelési kampány adataival, kihasználva a fogadóintézmény tekintélyes informatikai kapacitását. A dán kollégák elméleti ökológia tudását az én adatfeldolgozásban szerzett gyakorlatommal kombinálva sikeresen dolgoztunk ki olyan távérzékelés-alapú változókat, amelyek segítségével a növények, mohák, gombák, zuzmók össz-fajszámát lehetett modellezni. Ez az eljárás megalapozza a lézerszkennelés hasz-nálatát a dán természetvédelemben, és hozzájárul a növényi biodiverzitást befolyásoló folyamatok elméleti kutatásához is. A tanszék növényszervezettannal és rendszertannal foglalkozó munkatársa, Anders Barfod bekapcsolódott az alvó fákkal kapcsolatos kísérleteink kiértékelésébe, így több témában is hosszú távú együttműködést sikerült megalapozni.

Zlinszky András

Cikkíró kurzus a BLI-ben2017. május 22-24-ig Dr. Lövei Gábor, az Aarhus Egyetem professzora cikkíró kurzust tartott a MTA ÖK BLI-ben. A körülbelül

15 személyt számláló, nagyrészt lelkes MSc. és PhD hallgatókból álló közönség nagy érdeklődéssel fogadta az előadásokat. A kurzus elején a bemutatkozások, valamint az érdeklődési körök felvázolása után kezdetét vette a kurzus elméleti bevezetője, melyben többek között megismerkedhettünk a cikkírás alapjaival, a különböző folyóiratok szerkezetével és, hogy mire érdemes figyelnünk, amikor publikációt szeretnénk benyújtani egy adott nemzetközi laphoz. A kurzus ezen része csoportmunkát igényelt. Ezután saját anyagainkon kellett dolgoznunk, megadott szempontok alapján. Sorban haladtunk a címtől egészen a diszkusszi-óig. Az egyes munkafolyamatok között lehetőségünk nyílt saját anyagunk ismertetésére, illetve eredményeink többiekkel való megvitatására. A cikkek különböző fejezeteinél professzor úr rendre felvázolta, hogy mire érdemes figyelnünk az adott rész megírásánál. A publikációk „szöveges” részének áttekintése után, az utolsó napon lehetőségünk nyílt a cikkekhez szervesen kapcsolódó táblázatok és ábrák szerkesztésébe betekintést nyernünk, mely szintén számos hasznos információt tartalmazott. Összességében a kurzus végig nagyon jó hangulatban, barátias körben zajlott. Azt hiszem, mindenki nevében kijelenthetjük, hogy nagyon sokat tanultunk a kurzus során. Olyan információkkal lettünk gazdagabbak, melyek nyilvánvalóan hasznunkra fognak válni leendő publikációink megírásánál.

Czeglédi István, Boross Nóra

A hagyományt folytatjuk: ökológus futócsapat az ULTRABALATON-on

Idén harmadik alkalommal vágott neki a nagyrészt ökológusokból álló BiodiversiTeam a 11. Ultrabalaton futóverseny 218,9 km-es távjának. Mint eddig minden évben, így idén is kisebb módosítások történtek egyes szakaszok kijelölésében, melyek elsősorban az északi parton futók „életét” hivatottak megkönnyíteni, mivel két hosszabb szakaszt több részre bontottak.

Nevünkhöz hűen a csapat idén is kitett magáért, hiszen a tavalyhoz képest két fővel bővülő BiodiversiTeam-ben számos szakterület nemzetközi és hazai képviselője küzdött a közös cél teljesítése érdekében. A sport iránt elkötelezett külföldi kutatókat a csapatkapitány, Lövei Gábor (Dánia & Magyarország) mellett Louise Hjelmroth (Dánia), Roberto Pizzolotto (Olaszország) és Marco Ferrante (Dánia & Olaszország) képviselte. A korábbi évekhez hasonlóan a BiodiversiTeam-ben szerepeltek futók az MTA ÖK Intézeteiből, a Debreceni Egyetemről és Mészáros László, a tokaji Disznókő Szőlőbirtok igazgatója is újból rajthoz állt. A jogi egyenlőségek és az esetleges visszaélések megelőzése érdekében Nyári Péter ügyvéd szintén újból velünk tartott és volt kollé-gánkkal, Tóth Bencével újfent kimerítő szakaszokat futva segítették a csapatot a korábbi évek eredményeinek megdöntésében.

- 28 -

A 2017-os BiodiversiTeam tagjai voltak: Arany Ildikó, Csumita Mária, Louise Hjelmroth, Lengyel Szabolcs, Marco Ferrante, Lövei Gábor, Mészáros László, Nagy Dávid, Nyári Péter, Ro-berto Pizzolotto, Tóth Bence és Weiperth András. A szakaszok beosztása a nagyobb létszám miatt újból változott, de többen a korábbi években futott szakaszokat teljesítették, míg az „újoncok” megízlelhették a Balaton csodálatos környezetét. A délelőtti rajt után csapatunk a folyamatosan fújó erős szél ellenére a legkeményebb szakaszokon a szinte nyári melegben tette meg, de a lemenő nap szépségeiben láthattuk, hogy az éjszakai futások is tartogatnak meglepetéseket. Egy heves hidegfront éjszaka meg is érkezett, így a déli parton a nagyon erős északi szél mellett sokszor nem tudtuk eldönteni, hogy a tó vize, vagy az eső áztat minket. A tavalyi évhez hasonlóan a futót mindig kísérte valaki biciklivel. Ez futás utáni lazításnak és futás előtti bemelegítésnek is jó volt, de a futóknak is jól jött, különösen éjszaka és a hajnali órákban, hogy az erős szél és az esővel

tarkított szakaszokon a biciklisek mutatták az utat. Két évvel ezelőtt éjszaka kaptunk nyugatról egy frissítő záport, 2016-ban az unkák, nádirigók, fülemülék szólamait és a tücskök ciripelését semmi sem zavarta, míg idén a Balaton megmutatta a haragos arcát. A közös versenyszellem, az egymásnak szurkolás azonban mindenkit átlendített a nehéz pillanatokon, így a kalkulált idő-höz képest jóval korábban sikerült körbefutnunk a Magyar Tengert. Az időmérést immár hagyományosan Roberto párja, Simona Panni, olasz biokémikus végezte.

Eredményünk alapján a csapatok között a 151. helyezést értük el 983 egységből. A 230 céges csapat közül a 44. helyezést értük el, megelőzve többek között pl. a Készenléti Rendőrség csapatát és más neves csapatokat is. Az idei rendezvény méretét jól jellemzi, hogy valamennyi kategóriát figyelembe véve újabb rekordlétszámban, összesen 9863-an vettek részt a versenyen. Tavalyi évhez hasonlóan az értékelésekbe a 4-12 fő közti csapatok eredményeit újból összevonták. Az így elért helyezéseket is nehéz értékelni, mert idén 12 fővel versenyeztünk. Az összesített idő alapján (19:24:11) az elmúlt évekhez képest (2015: 21:12:22), (2016: 20:31:09) több mint egy órával sikerült javítani az időnkön. Az idei eredmény tovább javítása érdekében jövőre is rajthoz állunk.

Az őrült ötletért Lövei Gábort okolhatjuk; köszönjük Lengyel Szabolcsnak és Weiperth Andrásnak a koordinálást, Báldi András főigazgatónak az egyik mikrobusz rendelkezésünkre bocsátását, Mészáros Lászlónak pedig a finom borokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az igazi élmény idén is a futóké, akik valószínűleg még inkább másképpen tekintenek majd a Balatonra, mint koráb-ban. Bízunk benne, hogy jövőre újult erővel tudunk majd indulni és új csatlakozókkal élhetjük át a sport és a közösség élményét!

Arany Ildikó, Lengyel Szabolcs, Lövei Gábor, Weiperth András

A célban fáradtan, de nem megtörve

Ha nyár vége akkor ismét SCCS TihanyStudent Conference on Conservation Science!

Harmadik alkalommal rendezzük meg a diák konferenciát, augusztus 29-szeptember 2 között Tihanyban. Kiemelt plenáris előadóink lesznek Teja Tscharntke, Göttingenből, aki évek óta a világ egyik legcitáltabb ökológusa, Andrew Balmford FRS Cambrdige, Szabó Péter ERC nyertes történeti ökológus a cseh akadémia botanikai intézetéből és Pataki György a BCE-ről a biodiverzitás értékelés szaktekintélye.További információ a honlapon: http://sccs.okologia.mta.hu/

XI. MTBK

A Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvé-delmi Szakosztálya, az Eszterházy Károly Egyetemmel, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal és az MTA Ökológiai Kutatóközponttal együttműködésben tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Természetvédelmi Biológiai Kon-ferenciát. A konferencia ezúttal a hazai természetvédelmi kutatások és gyakorlat sikereit és tanulságait, a hosszútávú biodiverzitás változásokat és tendenciákat, valamint a természetvédelem hazai és nemzetközi szakpolitikai és társadalmi kapcsolódásait fogja bemutatni.http://www.mtbk.hu/mtbk11/

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András

Szerkesztő: Mészárosné Kuska Éva, Tóthné Nagy Adrienn Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu