22C-6e-20151006135224 · Web viewAz ezt követő, elemi károkban igencsak bővelkedő évtized talán legjelentősebb eseménye 1883. augusztus 20-án volt, amikor lerakták a község

22C-6e-20151006135224

(VÉGH ÉS VÉGH MKT KFT.) (___Együtt, biztonsággal a jövőnkért!) (MUNKA- KÖRNYEZET-. ÉS TŰZVÉDELEM) (VÉGH) (VÉGH) (2015 JÓL 02.)

(Zalaszentgrót városKörnyezetvédelmi Program és Fenntarthatósági Terve)


(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] / Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: wwvv.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

Zalaszentgrót város

Zalaszentgrót

Környezetvédelmi Programja és Fenntarthatósági Terve

Megrendelő: Zalaszentgrót Város Önkormányzata

Tervszám: 1-023/2015.

VEGH & VEGH MKT Kft.

9500 Cdldömölk, Sági u. 43. Adószám: 13173151-2-18 yrvr Bs/ i 7600042-00100472-00200004

(KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐ)E^vdchum^dácí&a/VéghtrVégh/MKT Kft. yfreUenu/ cühotóia, Írásbeli/ engedély nélkül oyvh teljem terjedelmében/ má&olva/ hayfrv\düvat& fel/! A dokcomentŐLCÍ& csak/ a vizsgálatot végg& személy/eh eredeti/ kézjegyével/ együtt érvényes!

A jelen/ dohanventácló- a VéghtrVégh/ MKT Kft. yyeXlevnA/ tulaj dorva/, wvelyweh védelmét jag^abdly biztosítja!

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék

1. Előzmény3

1.1 Jogszabályi háttér4

1.2 A környezetvédelmi program készítésének célja, módja5

2. Zalaszentgrót környezeti és társadalmi adottságai6

2.1 Várostörténete6

2.2 Zalaszentgrót környezetének általános bemutatása12

2.3 Közmű infrastruktúra17

2.4 Közlekedés20

2.5 Egészségügy, oktatás21

2.6 Szabadidő, sport22

2.7 Műemlékek és műemléki környezet23

2.8 Gazdaság szerkezete (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás)2 3

2.9 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság,

jövedelmi viszonyok, életminőség23

3. A környezeti elemek állapotának bemutatása28

3.1 A levegő állapota28

3.2 Zaj-és rezgésvédelem38

3.3 Felszíni -és felszín alatti vizek állapota47

3.4 A talaj és a föld állapota55

3.5 Élővilág, táji, természeti adottságok56

3.6 Hulladékgazdálkodás58

4. Vizsgálati Összefoglaló értékek és problémák66

5. Fenntarthatósági Terv72

5.1 Stratégiai összefüggések72

5.2 Környezeti elemek védelme77

Munka-. Környezet-, és Tűzvédelem

1. Előzmény

Zalaszentgrót város rendelkezik a városra vonatkozó 2008. évben készített környezetvédelmi programmal.

Tekinettel az elmúlt hét évben a településen jelentős előrelépések következtek be a környezetvédelem terén Zalaszentgrót Város Önkormányzata - továbbiakban Önkormányzat - megbízta a Végh & Végh MKT Kít.-t (iroda: 9500 Celldömölk, Sági u. 43.; adószám: 13173151-2- 18 továbbiakban: megbízott), a településre vonatkozó új, az előző program figyelembe vételével elkészített, aktualizált környezetvédelmi program elkészítésével.

A környezetvédelem elsődleges célja, megfelelő életkörülmények révén az ember (magunk és utódaink) egészségének és fennmaradásának biztosítása, természeti és épített környezetünk, anyagi, szellemi javaink megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása.

A környezetvédelem nem lehet csak védekező jellegű tevékenység, hanem egy tervszerű tevékenység amely a környezetünket szükségleteink szerint alakítja. Különös hangsúlyt helyezve megelőzésre, a már bekövetkezett károk megszüntetésére, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra valamint a fenntarthatóságra.

A települési környezetvédelmi program e tervszerű tevékenység eszköze.

A Környezetvédelmi Program elkészítésének időszerűségét az is adja, hogy a település jövőképét, fejlesztési szándékait meghatározó dokumentumok, mint a 24/2014.(IX. 12.) számú

Településszerkezeti és Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazottakkal összhangban kell elkészíteni a település programját, his2.en a megvalósítás e szabályzatokkal összhangban teljesülhet.

MUNKA-, KÖRNYEZET-, ÉS TŰZVÉDELEM

1.1 Jogszabályi háttér

A települési környezetvédelmi program elkészítését a környezetvédelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi Lili. törvény 46. § (1) bekezdése b) pontja kötelezően előírja.

A 48/E. § kimondja, hogy

„(1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,

b) ’a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendi intézkedési tervekkel,

c) a zöldfelület-gazdálkodással,

d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,

e) az ivóvízellátással,

f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,

g) a kommunális szennyvízkezeléssel,

h) a településihulladék-gazdálkodással,

i) az energiagazdálkodással,

j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,

k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:

aa)a területhasználattal,

ab)a földtani képzidmények védelmével,

MUNKA-. KÖRNYKZET-.ES TŰZVÉDELEM




VÉGH ®§VÉGH

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444H-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-tYiail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

ac)a talaj, illetve termiföld védelmével,

ad)a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,

ae)a rekultivációval és rehabilitációval,

af)a természet- és tájvédelemmel,

ag)az épített környezet védelmével,

ah)az ár- és belvízgazdálkodással,

ai)az üvegázhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,

b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.”

1.2 A környezetvédelmi program készítésének célja, módja

A környezetvédelmi program alapvető célja, hogy átfogó képet alkosson a település környezeti állapotáról, feltárja a problémás területeket, a felismeréssel egyidejűleg a meglévő értékek segítségével meghatározza azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása esetén a település környezetminőségét javítja, csökkenti a veszélyhelyzetek kialakulását, lépeseket tesz a megelőzés érdekében. Ezen feladatok egy része jogszabályi kötelezettségeken alapulnak, másik része a település önkéntes vállalásán alapul.

Az önkormányzati környezetvédelmi program készítésének további céljai:

A környezet állapotának feltárása annak érdekében, hogy az alapállapotot megismerve a környezeti értékek és a meglévő környezeti problémák, konfliktusok meghatározhatók bemutathatok legyenek;

A helyzetelemzés (környezeti leltár) a környezeti értékrend érvényesítésére ösztönözzön, és ehhez figyelembe vehető feltétel- és korlátrendszert alakítson ki.

MUNKA-. KÖRNYEZET-, ÉS TŰZVÉDELEM

A környezetvédelmi program az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítását, a különböző területi szinten jelentkezi - környezeti problémák megoldását segíti elő.

Emellett, a települési környezetvédelmi program olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához.

A települési környezetvédelmi programoknak a környezetvédelmi törvényből következően az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét, a veszélyeztetések elkerülését, kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását, a különböző területi szinten jelentkező környezeti problémák helyi megoldásait kell elősegíteniük.

2. Zalaszentgrót környezeti és társadalmi adottságai

Zalaszentgrót Zala megye É-K-i szegletében, az É-D irányú Zala völgyének E-i végén, a Zala kanyarultában elhelyezkedő kisváros. Északra tőle a Kemeneshát, nyugatra az Apáti hátság, keletre pedig a Zalavári hátság dombjai határolják. Több egykori falu (Aranyod, Csáford, Tüskeszentpéter, Zalakoppány, Zalaudvamok) konglomerátuma. A város Zalaegerszegtől ÉK-re, Keszthelytől ÉNy- ra, Sümegtől DNy-ra helyezkedik el 20-30 km-es távolságra. A megyeszékhely Zalaegerszeg 32 km-re van, Keszthely 34 km-re , Sümeg 22 km-re.

#

2.1 Város története

Kelta nyomokra bukkantak

Szentgrót polgárvárosi homokbányájában végzett ásatások során felszínre került leletek - La Tene sírok, kardok, egyéb tárgyi eszközök - elemzése után a régészek arra következtettek, hogy e helyen korábban kelta település létezett. A leletek alapján az is feltételezhető, hogy a település a kelták számára csak átmeneti szálláshelyként szolgált, állandó településre utaló nyomok ugyanis nem kerültek elő.

Munka-. Környező-, es Tűzvédelem

A római jelenlét

Zalaszentgrót helyén, amely a Zala folyón való átkelésére kiválóan alkalmas pontnak bizonyult, a kelta előzmények után az I. század végétől, a II. század elejétől egészen az V. századig folyamatosan kimutatható a római jelenlét, lelőhelyekre a Zala folyó mindkét partján bukkantak a régészek. A zalai viszonylatban jelentős romanizáció, kő- és téglaépítkezés, importkerámia, üveg, sírkő bizonyítja a korábbi feltételezést, hogy a mai Zalaszentgrót helyén állt a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana.

Megjelentek a honfoglalók

A magyarság megjelenésekor e helyen a feltételezések szerint Bulcsú vezér törzse telepedett le. Valószínű, hogy ennek a törzsnek volt az egyik ága a Tűrje nemzetség. A területet birtokba vevő nemzetség eleinte sátorozó, nomád életmódot folytatott, s csak a XI. század legvégén, a XII. század legelején szánta rá magát a letelepedésre. Feltételezhető, hogy a magyarok számára hatalmi kérdés volt, hogy a katonai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos utakat mielőbb birtokukba vegyék, és az őslakosságot állandó ellenőrzésük alá vonják úgy, hogy azok megtelepedjenek közöttük. A Balatontól húzódó mocsárvilág ekkoriban valahol Zalaszentgrót alatt érhetett véget.

Nevének / névadó eredete

A város történetének egyik legfontosabb dátuma 1083 vagy 1084, amely a település nevesítésének feltételezett éve, ezt azonban írásos emlék nem támasztja alá. A településtörténettel foglalkozó források szerint a város Szent Gellért püspökről kapta nevét. A vértanúságot szenvedett püspök szentté avatása 1083-ban történt, a helység tehát csak ez után - egyes feltételezések szerint 1084- ben - vehette fel a nevét. A névadás eredetével kapcsolatban az első írásos emlék 1491-ből származik. Ez II. Ulászló király oklevele, amelyben Szent Gótot a Hagymásy családnak adományozta. Az oklevélben - Pray-kódex szerint - előbb ez olvasható: Nikolai Hagymás de St. Giróth, alább azonban a Zend Geród kifejezés is megtalálható. Feltételezhető, hogy Giróth azonos Gellérttel, a Geród pedig Gerarddal, ami rövidítve Grót lehet. Valószínű, hogy a Szent Grót a rövidített St. Gerard, azaz St. Gellért névből származik.

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való - de csak egy 1483- ból származó másolatból ismert - ZentGyrolth alakban.




MUNKA-. KÖRNYEZET-. ÉS TŰZVÉDELEM

(VEGHÍfSliVEGH#/91 oldal) (Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu)

(Iroda: H-950Ü Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444K-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát all. század végéről származik

A település létezéséről az első írásos emlék 1247-ből való, melynek megértéséhez vissza kell nyúlni a Tűrje nemzetséghez, Szentgrót gazdáihoz. A nemzetség első, név szerint ismert tagja a Szentgiroliti, később a Szentgrót nevet viselő Gecse vagy Géza, akinek fia az a Dénes bán, majd nádor volt, aki a türjei premontrei prépostságot alapította meg. Róla az oklevél, mint Szent Gerardi Dénes mester bánról tesz említést, akinek - az egyébként saját maga által alapított - prépostságot Szentgrót faluban négy telekkel, a Zala folyón lévő kétkerekű malommal és a szentgróti vámszedés felével ajándékozták oda. Az ajándékozást IV. Béla is helybenhagyta és elrendelte, hogy a veszprémi káptalan a türjei premontreieket mindezek birtokába iktassa be. Mindez 1247. szeptember 22-én meg is történt.

XVIII. század: a felvirágzás időszaka

A XVIII. században iparosok, kézművesek települtek ide, fellendült a kereskedelem, iskolák és egyletek szerveződtek - ez volt a felvirágzás évszázada. Szent-Gróton az első népszámlálást 1776- ból jegyezték fel, ám a lakosok számát a krónikás nem említi, csupán azt, hogy ebben az időben a településen 143 ház volt. (Később, az 1890-es népszámlálás 273 házról és 2.243 lakosról tesz említést.) Ekkoriban még mindig ingoványosak voltak Szent-Grót útjai, amikor is Gróf Batthyány Ferenc rendezte az utcákat, hidat építtetett és kiszáríttatta a mocsarakat.

A város vezetői ama törekedtek, hogy a helységet a vidék központjává tegyék, amit a kereskedelem fejlesztésével kívántak elérni. 1830-ban meg is kapták az engedélyt a hetivásárokra, ennek köszönhetően a forgalom egyre nőtt. 1841-től különféle egyletek alakultak (pl.: olvasóegylet), s megnyílt a Casinó is. Az Országos Védegylet Zalaszentgróti Vidéki Osztályának megalapításában dr. Batthyány Károly mellett a Kehidán élő Deák Ferenc is segédkezett. 1844-ben épült a vámház és a nagyvendéglő. 1854-ben pedig felállították a jegyzőséget és - még ugyanebben az évben - megépítették a Zala-hidat. 1855-ben azonban súlyos károkat okozott a kolera, 164 ember halt meg ekkor. A betegség mellett a tűzvészek sem kerülték el a várost. Az 1857. évi tűzvész következtében 42 ház vált hamuvá, köztük a Városháza is. Sokat szenvedett ez idő tájt a város a sáskajárástól is.


1859 augusztusában óriási sáskasereg jelent meg a mezőkön, melyet - a feljegyzések szerint - a lakosság óriási lármával szorított Kehida felé. 1870-ben-es években a polgári törvényhozás szüntette meg a mezőváros elnevezést, Szentgrótot ezután nagyközségi rangra emelték.

A város toronyóráját egy bécsi órás készítette el, melyet 1870. október 15-én fel is állítottak, ám a nyolc mázsás harangot csak 1873 szeptemberében helyezték el a katolikus templom tornyában.

Az ezt követő, elemi károkban igencsak bővelkedő évtized talán legjelentősebb eseménye 1883. augusztus 20-án volt, amikor lerakták a község kórházának alapkövét. Zala-Szent-Grót ezekben az időkben a vidék gócpontja s egyben választási kerület székhelye is volt. Az első választott képviselője a városnak 1848-ban Deák Ferenc volt. 1887-től a település járási székhely, ahol az ipar és a kereskedelem szempontjából a környék központja volt. Az 1800-as évek végére sorra alakultak az iskolák, 1867-ben megépült a Posta, 1883-ban a Távírda, 1882-ben pedig Perényi Antal megalakította a tűzoltó egyletet. 1892-től Türjéig, 1895-től Balatonszentgyörgyig épült vasútvonal, 1896-ban pedig telefont kapott a település. Szentgrót ekkor 24 tagú képviselő-testülettel rendelkezett, ezenkívül három orvos, egy állatorvos, egy gyógyszerész és három okleveles szülésznő dolgozott itt. Az iparosok és kereskedők száma ekkoriban közel százra tehető. Zala- Szent-Grótnak volt ezenkívül egy öt csendőrből álló csendőrőrse, takarékpénztára. A település kereskedelmi szempontból is jelentős volt: nyolc, marhafelhajtással egybekötött vására és gabonapiaca is volt.

A lakosság több felekezetre oszlott, de csak három képzett hitközséget: a római katolikus, az ágostai evangélikus és az izraelita. A hitközségeknek templomuk és iskolájuk volt. 1896 őszén pedig Okolicsányi Emília adományából kisdedóvodája is lett a településnek.

A háborúk után

Az I. világháború sok áldozatot követelt a nagyközségtől. 1920-ban Károlyi Imre téglagyárat létesített, ekkor épült az Egészségház is, 1922-ben pedig a községben _M. kir. Állami_ gyümölcsipari telep kezdte meg működését. 1928-ban indult a termelés a Sajtüzem elődjénél, a Vajgyárban, s ugyanekkor áramfejlesztő telep és gőzmalom is létesült. A feljegyzések szerint 1935- ben a lakosok száma 2.458 fő volt, s a nagyközség gazdáinak jelentős része törpebirtokos. A II. világháború idején Szentgróton sok lengyel katona és polgári személy kapott menedéket. A német és a magyar csapatok súlyos utóvédharcok árán csak 1945 márciusában adták fel a községet. A világháború 262 szentgróti áldozatot követelt, s szinte az egész zsidóság ottmaradt a haláltáborokban.


véghíUvégh

Szent2i'ót, a 100. város

1949-ben már 3.683 főt számláltak Szentgróton. 1950-ben Kisszentgrótot a településhez csatolták, s ettől az évtől egészen 1963-ig önálló tanácsú község, járási székhely Zalaszentgrót. A háború utáni nagyarányú fejlődése során megindult a szövetkezeti mozgalom, ám a mezőgazdaság mellett a szeszipar, a borászat, a téglagyár, a textilipar, a faipar és a zöldségfeldolgozás is beindult. 1963-ban előbb Aranyod és Tüskeszentpéter, majd - miután 1978-ban megszűnt a település járási székhely volta - 1983. december 31-i hatállyal Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány egyesül Zalaszentgróttal. Utóbbiak csatlakozása után 1984. január 1-jétől Zalaszentgrót - századikként az országban - újra megkapta a városi címet.

Az ekkor zajló országos folyamatok során megszűnt Zalaszentgróton a bíróság, a közjegyzőség, az ügyészség, a rendőrkapitányság.

Napjainkban...

Az 1989-es rendszerváltást követően a korábban működő vállalatok, szövetkezetek javarészt átalakultak rt.-vé, kft.-vé. Felbomlottak a szövetkezetek, s a gazdálkodás struktúrájában beállt változásoknak köszönhetően az egyéni gazdálkodás lett a jellemző.

Az ipar területén megszűnt a sajtgyár és a téglagyár, ugyanakkor - szezonális jelleggel - az éticsiga- feldolgozás, mint új iparág jelent meg Szentgróton, s terméke, a Szentgróti csiga felkerül a hungaricumok listájára.

Ezekben az években épül újjá - a város fejlesztési koncepciójának keretében - Szentgrót főutcája és a főtér, melynek során a Városi Művelődési Központ Batthyány utcára néző oldalát egyedi stílusú üzletsorok szépítik. Előbb a városban, később pedig a regionális beruházásnak köszönhetően a városrészekben is kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat. Több régi épület renoválására sor került (Kiskastély, Piaccsamok, Kossuth-tömb), s a műemlék Kőhídat is sikerült megmenteni az összeomlástól. 1997-ben döntés született egy, a város határában megépülő termálfürdő és szabadidőközpont megépítéséről, s 2001-ben, a fürdő megépítésével Zalaszentgrót is csatlakozott az idegenforgalomra épülő települések sorába. A komplexum 2003-ban egy fedett fürdővel is bővült, s az itt feltörő ásványvizet egy multinacionális cég révén már az egész ország ismeri. 2002-ben 7.823-an laktak Zalaszentgróton.





VÉGH ®§VÉGH

(#/91 oldal) (Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444F.-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: wwv.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

Története

A településhez tartozó Csáford jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

A honfoglalást követően a környék a Tűrje nemzetséghez tartozott.

Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban. Mai részét képezheti Csornokháza középkori település is.

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadágharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.

A 18. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Tűrje felől, majd 1895-ben már Balaontszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvod létesült, illetve bevezették a telefont a településre.

A sok áldozatot követelő első világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A második világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.

A második világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetet, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id. Antal József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr. Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetői - prof. dr. Zbigniew Zaleski és Zd/dslaw Antoniewicz, valamint Angelo Rótta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.

A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar


véghIIIvégh

nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrót, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. 1978 végén, amikor az addig Veszprém megyéhez tartozó Keszthelyt és a Keszthelyi járást Zala megyéhez csatolták, a Zalasznetgróti járást a Keszthelyibe olvasztották. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása mellétt várossá, egyben városkörnyéki központtá alakult a település, de vonzáskörzete valamivel kisebb lett a korábbi járásnál. A helyiek szívesen emlegetik Zalaszentgrótot a "századik magyar városként", aminek annyi alapja van, hogy 1984. január l-jén tizenkét település egyidejű várossá nyilvánításával a magyar városok száma 97-ről 109-re nőtt, tehát e tucatnyi település mindegyike a "századiknak" tekintheti magát.

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NatúrAqua ásványvízpalackozó üzem.

A 2010-es önkormányzati választás napján az 1984 óta Zalaszentgróthoz tartozó Tekenye ismét önálló községgé alakult.

2.2 Zalaszentgrót környezetének általános bemutatása

Domborzata

É-D-i irányú szerkezeti árokban kialakult, aszimmetrikus eróziós (meridionális) völy a Zalavári-hát között. A türjei kanyarral kezdődő völgyszakasz legjellegzetesebb alakrajzi vonása, a nagyfokú völgyaszimmetria, a jelentékeny völgyszélesség (2-4 km) és -mélység (150-200 m ), valamint a nagymértékű feltöltődés. A sajátos szerkezeti viszonyok következtében az Alsó-Zala-völgy erősen aszimmetrikus. A tágas völgy jobb partját (Ny-i oldal) völgy-vállmaradványokkal szegélyezett és rövid deráziós völgyekkel tagolt meredek (15-20°) csuszamlásos lejtők jellemzik; ugyanakkor a bal partot 1-2 km széles, fokozatosanlealacsonyodó lankás lejtők (3-6°) kísérik, ahol a Zalavári-hát löszös takarója minden átmenet nélkül simul bele a völgy alluviális felszínébe. A terjedelmes völgyi síkságot átlagosan 15-20 m vastag pleisztocén-holocén üledék tölti ki, amely helyenként alacsony - és magasártérre tagolódik. Legdélibb része a Kis-Balaton tartozékaként az óholocénban rossz lefolyású, mocsaras, zsombékos, tőzegálápos süllyedékké alakult.


Földtani adottsások

A völgyszakasz D-i térségében jelentős készletet tartalmazó műrevaló tartalék tőzegterület és szénhidrogénfúrásokkal feltárt 30-60°-os hévízkészlet van.

Éghajlat

A mérsékelen hűvös és mérsékelen nedves éghajlati típusba tartozó kistáj.

Az éghajlat kedvező az állattenyésztéshez és a mezőgazdasági növények termesztéséhez.

Jellemző meteorológiai paraméterek:

Meteorológiai adatok megnevezése

Napfényes évi órák száma (h)

1900 - 1950

Napfényes nyári órák (h)

700 - 780

Évi középhőmérséklet (ÜC)

9,5 - 10

Évi legmagasabb hőmérséklet átlaga (°C)

33,0

Abszolút hőmérséklet minimum (°C)

-16,0

Évi, átlagos csapadék (mm)

710-740

Tény észidőszaki átlagos csapadék (mm)

430 - 440

24 órás maximális csapadék (mm)

90

Hótakarós napok száma (nap)

36-40

Átlagos hó vastagság (cm)

28

Ariditási index

0,98

Uralkodó szélirányok

É

Átlagos szélsebesség (m/s)

2,5

munka-, környezet-, és Tűzvédelem




(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] / Web: www.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (93) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

Vízrajza

A kistájnak csekély vízfeleslege van. Zala folyó vízminősége II. osztályú.

Árvizek minden évszakban bekövetkeznek, de tavasszal a leggyakoribbak. Kiterjedt belvízi öblözet van a Zala folyó mentén, amelynek területe 29 km2.A Zala folyó 4 db kis tava közül 3 db a Zala holt medre Zalaszentgrót környékén 6,5 ha felszínnel, 1 db pedig halastó ugyanott 19,0 ha felülettel.

A talajvíz 2 - 4 m között mindenhol megtalálható a kistájon. Kémiailag kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos jellegű. Elég kemény: 25-35 nk°. Szulfát tartatnia 60 - 300 mg/1 között van. Nitrát is előfordul a kistájon. Hévizű kútat lehetnek létesíteni Zalaudvarnokon mélyített fúrásokra is. Csatornázotság még Zalakoppányon egyáltalán nem épült ki. A Balaton közelsége miatt a kistájat kiemelt vízminőségvédelmi területté avatja. A felszíni és a felszínalatti vízkészletek kihasználtsága 40 % körüli.

Növényzet, állatvilág.

Az Alsó-Zala-völgye kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek a türjei kaptúra völgyében és a Kis-Balatonnal érintkező szakaszon előfordulhattak. Klímazonális vegetációtípusát a felső szakaszokon bükkösök, az alsón a gyertyános-tölgyesek jelentik. A Zala mentén égerligetek, a magasabb térszíneken keményfaligetek, gyertyános-kocsányos tölgyesek alkották a potenciális vegetációt. A kistáj északi és keleti részén az erdők jelentős része ma telepített állományokból áll, melyek többnyire akácosok, míg a meredekebb nyugati és déli lejtőkön lévő

■y

erdők természetesebb képet mutatnak. Az erdők átlagos évi folyónövekedése 2,1-3,7 m /ha között változik.

Az ember természetátalakító hatása inkább a szélesebb és lankás alsó szakaszon volt a jelentős, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd az utóbbi évtizedekben szántókat alakítottak ki. A gyepek térfoglalása Zalacsány és Zalaegerszeg közt jelentős, az alsó szakasz rétjeit szinte teljesen feltörték. A megmaradt gyepek jelentős része kezelés hiányában cserjésedésnek indult. A Zala folyó szabályozása jelentős szerepet játszott a kistáj élőhelyeinek átalakulásában.

A bükkösökben szubmediterrán elemek (Tamus communis-felfutó pirítógyökér, Ruscus aculeatus- szúrós csodabogyó) jelennek meg. A gyertyános-tölgyesekben meghatározó az acidofil fajok jelenléte. A kistáj rétjei többnyire a nedves kaszálórétek közé sorolhatók, jellemző fajai az Alopecurus pratensis-réti ecsetpázsit, és a Sanguisorba officinalis-őszi vérfü, a felső szakaszokon néhol tömeges a védett Fritillaria meleagris-mocsári kockásliliom. Tűrje környékén még

munka-. Környezet-, és Tűzvédelem

VÉGH®VÉGH

napjainkban is jó állapotú kékperjés láprétek díszlenek, melyek értékes elemei az Allium suaevolens-illatos hagyma, Scorzonera humilis, Iris sibirica-szibériai nőszirom.

Gyakori élőhelyek: El, K2, J5, OC, OB közepesen gyakori élőhelyek: RC, E2, B5, D2, K5 ritka élőhelyek: J2, J6, H4, B3, Al.

Faj szám: 500-700; védett fajok száma: 20-40; özönfajok: Solidago spp. 4, Robinia pseudoacacia- fehér akác 2, Reynoutria spp. 1.

A mezőgazdaság haszonnövényei a búza és az őszi árpa.

Fokozottan védett állat fajok:

Gyurgyalag - Merops apiaster Méhbangó - Ophrys apifera Pókbangó - Ophrys sphegodes Védett növény fajok:

Ájtatosmanó - Manitis religiosa

Bíborkosbor - Orchis purpurea

Békakonty - Listera ovata

Csillagőszirózsa - Aster amellus

Erdei szellőrózsa - Anemone sylvestris

Erdei ujjaskosbor - Dactylorhiza fuchsii

Hosszúlevelű aggófü - Tephroseris longifolia

Hússzínű ujjaskosbor - Dactylorhiza incarnata

Leánykökörcsin - Pulsatilla grandis

Mocsári nőszirom - Epipactis palustris

Müller nősziromfű - Epipactis muelleri

Sárga len - Linum ílavum

Sűrűvirágú bibircsvirág - Gymnadenia densiflora

Szártalan kankalin - Primula acaulis

Tarkakosbor - Orchis tridentata

Tarkanőszirom - Iris variegata

Vitézkosbor - Orchis militaris


VÉG HŰI VÉG H

Védett állat fajok:

Fecskefarkú lepke - Papilio machaon Kardoslepke - Iphiclides podalirius Zöld gyík - Lacema viridls

Talajok

A kistáj talajtakarójának nagyobb hányadát a magasabb térszínek löszön homokján kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok és löszön képződött csernozjom barna erdőtalajok teszik ki. Ezek a talajok Zalaszentgróttól É-ra és a kistájnak a Zalaapáti-hát felé néző peremén találhatók. Mechanikai összetételük vályog, illetve homokos vályog, vízgazdálkodásuk általában kedvező, kivéve a kavicsos talaj képző kőzet miatti sekély termőrétegűsége, Zalaszentgrót feletti agyagbemosódásos barna erdőtalajokat, amelyek termékenysége emiatt gyenge, VIII. Besorolású. A csernojom barna erdőtalajok termékenysége a legkedvezőbb (V.) ezek túlnyomórészt szántóterületek. A réti talaj képződmények közül a legnagyobb területi kiterjedésűek a tőzegben gazdag síklápok, a vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (VI.) réti talajok területi részaránya 8 %. A síklápok kedvezőtlen aerációs, tápanyag- és hőgazdálkodási tulajdonságaik miatt gyenge termékenységűek, a VIII. kategóriába tartoznak. Jelentős területükön a rétek és az erdők aránya. Elsősorban mint tőzegforrás jelentenek gazdasági potenciált. Természeti értéküket a léprétek sajátos élőhelyei és faj összetétele jelenti. A lápos rétek területi részaránya nem jelentős.

Táji adottsások

A kistáj csak alacsonyabb rendű pormentes vagy portalanított úton megközelíthető települései üdülési vonzerőben nem bővelkednek. Ezt a megállapítást némileg mérsékelik a középkori kultúrtörténeti és építészeti emlékek (Zalaszentgrót, Kehidakustány, Tűrje) és e természetvédelmi értékek. A Zala mentén megfelelő fejlesztéssel párosulva, helyi jelentőségű üdülő-, vízisportközpont alakítható ki. Művészettörténetileg fontosabb emlékként az a türjei premontre-i apátsági müemléktemplomot és a kis-szentgróti romtorony lehet említeni.


VÉG H® VÉG H

Tájtipológiai összeszés

Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, szubatlanti éghajlatú, D-i harmadában rossz lefolyású, feltöltődött, magas talajvízű teraszos folyóvölgy. A völgyperemek agyagbemosódásos barna erdőtalaján a szántók aránya túlnyomó, melettük a gyertyános tölgyesek részaránya még jelentős. Az ÉK-i völgyperemen csemozjom barna erdőtalaj is kialakult, csaknem kizárólagos szántóföldi és alárendelt szőlő és gyümölcsös hasznosítással. A széles völgytalpon a réti, lápos réti és síkláp talajok részaránya csaknem eléri a táj fele területét. Fele részüket szántó, 1/3-ukat rét és legelő, a többit égeres láperdők és ártéri ligeterdők borítják.

A kistáj egyetlen nyersanyaga a D-i táj részén feltárt tőzeg, valamint a több szénhidrogénkutató fúrásban feltárt hévíz. D-i részének további láposodását idézheti elő a Kisbalaton II. építési ütemének megvalósítása a Zala vízszintjének megemelésével.

2.3 Közmű infrastruktúra

Zalaszentgrót város és közigazgatásilag hozzá tartozó települések műszaki-települési infrastruktúrájának mutatói jelzik, hogy a települések jelentős pozitív változáson ment keresztül az elmúlt tíz évet tekintve. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100 %, a csatornahálózat a városban 3 utcában egyáltalán nem megoldott, 3 településrészen a csatornázottság megoldott Zalakoppányban pedig egyáltalán nincsen.

Ivóvízellátás

A településen a lakások mindegyike rendelkezik vezetékes vízzel. Az ivóvizet az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. - ZALAVÍZ Zrt. szolgáltatja a zalaszentgróti vízbázisból, megállapítható, hogy az ivóvíz felhasználásban a rétegvizeké a döntő szerep.

A minőségét a vízmű saját laboratóriumában rendszeresen vizsgálja.

A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza a településen jelenleg 76,4 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 3033 db. A vízvezeték-rendszer 36 %KM-PVC, 15% KPE, 48%AC és 1 % acél csővel kerüli kiépítésre.


Zalaszentgrót város vízigénye a termelési adatok alapján:

· 1330 m3/d átlag

· 2025 m3/d csúcs

· 49 455 m7augusztus hónap

· 494 190 m3/év

· Zalaaszentgrót vízbázis 3380 1/perc, 4460 m3/22 óra Szennyvízelvezetés és kezelés

A szennyvízcsatorna hálózatot az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. üzemelteti. A szennyvíz közcsatorna hálózat hossza a településen mintegy 45,2 km, amelynek teljes egésze elválasztó rendszerű, gravitációs üzemű, műszaki szükséglettől függő darabszámú szennyvíz átemelővel épült, amely fogadja a városrészeken túl Zalabér, Pakod, Batyk és Zalavég szennyvizeit is. A hálózat üzemeltetője szintén az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. - ZALA VÍZ Zrt. A szennyvízcsatomahálózatba 2014. évi nyilvántartás alapján 2006 db lakás van rákötve.

A szennyvíztisztító telep kapacitása 2500 m /d . A telepen jelenleg korszerű tisztítási technológiát alalmaznak, aminek köszönhetően a háromkomponensű tisztítást lehet alkalmazni. A szennyvíztelepen képződő folyékony iszapot a Zalaszentgrót Tűrje település határában kialakított több 2 x 4000 m -es tartályban kerül tárolásra, majd mezőgazdasági területeken a talajba kerül injektálásra talajjavítás céljából. A telep jelenlegi kihasználtsága kb. 95 %-os. A tisztított szennyvíz befogadója a Zala folyó, a település az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez tartozik.

A település fejlesztési tervei között szerepel Zalakoppány városrész szennyvízhálózatának kiépítése. A fejlesztés megvalósításához szükséges a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése.

Csapadékvíz-elvezetés

A településen az utakról a csapadékvizet nagyrészt nyílt árok, kisebb részt zárt csapadékcsatorna vezeti el.

A terület a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tartozik, a csapadékvíz a fő befogadója a Zala folyó, mely a Magyar Állam tulajdonában, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll.

MUNKA-. KÖRNYEZETÉS TŰZVÉDELEM




VÉGHÜlVÉGH

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444F.-maii: [email protected] Web: wvvw.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: vvivw.veghesvegh.hu) (#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

További közcélú befogadónak a Zalaszentgróti patak, a Zalaudvamoki patak, a Csáfordi patak, az Aranyodi patak, a Tekenyei patak (Kis-Balatoni és Zalamenti Vízitársulat kezelésében), a Kanizsa patak és a Nádas patak (FVM Zala megyei Földművelésügyi hivatal kezelésében) továbbá a kapcsolódó vízlevezető árkok tekinthetők.

A településfejlesztés során egyik fontos feladat a csapadék elvezető árokrendszer teljes kiépítése, illetve a meglévő árkoknak a karbantartását is meg kell oldani. Zalaszentgrót topográfiai adottságát tekintve viszonylag sík terepen fekszik, területét csak kisebb dombocskák szabdalják. így a lefolyó felszíni vizek kevés hordalékot szállítanak.

A beépített területekről a csapadékvizet el kell vezetni. Zalaszentgrót településmagjában az árkok és a zárt csapadékvíz csatornák viszonylag rendezettek, de részben eltömődtek, folyamatos tisztításuk, karbantartásuk, a magas útpadka eltávolítása szükséges.

A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Zalaszentgrót Közös Önkormányzati Hivatal feladatkörébe tartozik.

Fontos a nyílt árokrendszer teljes körű kiépítése, majd folyamatos karbantartása. Az utcák nyomvonalát követve kell az árokrendszert kialakítani. A rétegvonalakkal párhuzamosan haladó utcáknál, mint övárkokat kell kialakítani az árkokat.

Új út csak csapadékvíz elvezető csatornával épülhet, továbbá a belterületen a nyílt árokhálózatot folyamatosan csapadékvíz elvezető csatornahálózattal kell kiváltani.

Gázellátás

A vezetékes gázszolgáltatás 1984 óta elérhető a városban, s ezt követően folyamatosan nő az ellátott lakások, ingatlanok száma. A városban a gázszolgáltatást az E.ON Közép-Dunántúli Gázhálózati Zrt. biztosítja. Zalakoppány városrész Zalaszántó és térsége rendszeréhez tarozik, melynek szolgáltatója a Magyar Gázszolgáltató Kft. 2013-ben a település ellátását 65,5 km hálózat szolgálta, melyre 2631 háztartási fogyasztó csatlakozott, s szinte mindegyikük a gázt lakásának fűtésére is használta. A gáz árának, a lakások korszerűsítésének és az időjárási körülmények hatására a lakossági felhasználás az elmúlt években elsősorban a rákötések számának növekedése révén emelkedett, az évtized végen pedig ennek ellenére is mérséklődött.

Zalaszentgrót közigazgatási területén húzódik végig az országos gerinchálózatra csatlakozó nagyközépnyomású gázvezeték. A nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a település határában telepített gázfogadó-nyomásszabályzó állomásig. A település Zalaszentgróton és Tüskeszentpéteren





(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: vvww.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 7 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: wwW.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

található gázátadó állomásról, nyomáscsökkentőkön keresztül kapja a földgázt középnyomású hálózaton.

Zalaszentgróton a vezetékes földgázellátás, a belterületen 100%-osan kiépült.

Fejlesztésekre, gerincvezeték kiépítésre a külterületi lakott épületek földgázellátásának biztosításánál szükséges.

Villamosenergia ellátás

A település villamosenergia ellátását az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A villamos főelosztó hálózati szerepet a térségben 22 kV-os szabadvezetéki hálózat látja el, melyet Üzemszerűen a kb. 17,0 km-re lévő Sümeg 132/22 kV-os állomásból táplálnak. A város villamosenergia-ellátása a 22 kV-os légvezetékes hálózaton, és az arra csatlakoztatott 39 db 22/0,4 kV-os oszlop transzformátor állomásokról történik.

A város jelenlegi villamos energia igénye kb. 6,0 MW. A város legnagyobb ipari fogyasztója a COCA-COLA üzem, mely kb. 4,0 MW-ot igényel. A zárt kerti és külterületi szőlő „hegyeken” az elmúlt évek során megnőtt a villamos energiafogyasztás, a kis kapacitású 0,4 kV-os szabadvezetékes hálózatok túlterhelődtek.

A villamosenergia-ellátás üzembiztos működtetéséhez a villamos hálózat fejlesíTésére van szükség.

2.4 Közlekedés

Közút

Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is perifériális szerepet játszik. Zalaszentgrót gerincét a 7336 j. Karmacs-Zalaszentgrót, a 7352 j. Zalaapáti-Zalabér és a 7353 j. Zalaszentgrót-Türje összekötő utak és ezen utakhoz kapcsolódó bekötőutak alkotják.

MUNKA-. KÖRNYEZET-. ESTŰZVÉDELEM

Közösségi közlekedés

Közúti (autóbusz)

A közúti közösségi közlekedést a Volán társaságok autóbuszai bonyolítják. Autóbusz megállóhelyek, buszforduló vagy állomás 23db helyszínen érhető el a város közigazgatási területén. Zalaudvamokon 2db, Zalakoppányon 5db, Tüskeszentpéteren 3db, Kisszentgróton 2db, Csáfordon 4db, Aranyodon 2db és Zalaszentgróton 5db. Helyi járatú közforgalmú közlekedés a településen nincs.

Kötött pályás (vasút)

Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye-Zalaegerszeg-Ukk-Boba-vasútvonalban fekvő Zalabér- Batyk vasútvonalban fekvő Zalabér-Batyk vasútállomással, azoban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás. A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé vonalszakaszát 1974-ben zárták be.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés

Kiépített kerékpárút található a város keleti területén, valamint a Batthyányi Lajos utca és 7336 j. összekötő út mentén. A kerékpáros forgalom jellemzően Déli irányába mutat, ezen kívül jellemző a településen belül és a zártkert irányába történő kerékpározás. A városrészek között és a városrészeken belül a kerékpárutak nincsenek kiépítve, a belső úthálózat a településen belüli kerékpározásra csak részben megfelelő. Gyalogos forgalom fő irányai az összekötő utak mellett található. A gyalogos közlekedés létesítményei hiányosak.

2.5 Egészségügy, oktatás

Egészségiigy

A város és kistérségének ellátását a zalaszentgróti Egészségügyi Központ végzi. Az intézmény huszonegy szakrendeléssel és heti kétszáz szakórával várja a környék lakosait.

A városban ezen kívül háziorvosi rendelők, két fogászati magánrendelés és két gyógyszertár működik.


Oktatás

Ahogy országszerte, úgy Zalaszentgróton is egyre kevesebb a gyermek, egyre kevesebb a diák. A város és környezetének iskolásai jelenleg a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapafokú Művészeti Iskolában tanulhatnak.

Az intézmény szervezeti egységei az alábbiak:

· Deák Általános Iskola és Gimnázium (8790 Zalaszentgrót, Kossuth u. 11.)

· Deák Általános Iskola és Gimnázium (8790 Zalaszentgrót, Ifjúság u. 2.)

· Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája (8790 Zalaszentgrót, Ifjúság u. 2.)

· Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája (8790 Zalaszentgrót, Batthyány Lajos utca 9.)

Fentieken kívül művészeti- és felnőtt képzés folyik még a Városi Könyvtár és Művelődési- Felnőttképzési Központban.

2.6 Szabadidő, sport

A településen 1920-ban alapították a Zalaszentgróti Spartacus^ amely 1994 óta Zalaszentgróti VFC néven működik. Legnagyobb sikerei idejében NB Ill-as volt, jelenleg a Megyei I. osztályban játszanak. A városrészek futballcsapatai közül a Zalaudvarnoki SK a Megyei III. osztály Keleti Csoportban szerepelnek.

A város sportegyesületei közé tartozik a 2002-ben alakult Zalaszentgróti Shotokan Karate-Do Egyesület, mely fennállása óta több nemzetközi és nemzeti korosztályos bajnokságon sikeresen szerepelt, versenyzői között több OB, EK, VB győztes, dobogós van. továbbá A Zalaszentgróti Kézilabda Club megyei bajnokságban I. helyezést ért el. A sport egyesületek közül meg kell említeni még a Zalaszentgróti Tekeklubot, melyet 1994-ben alapítottak. Két csapata is szerepel a megyei, illetve az NB Ill-as bajnokságban.

A Zalaszentgróti Fitness Klub 1997-től biztosít sportolási lehetőséget a fitnesz és a testépítés helyi kedvelőinek.

A település sportéletében jelen van a Zalaszentgróti Lövészklub is.


véghUDvégh





(Iroda: H-9500 Celldörriölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444F.-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

2.7 Műemlékek és műemléki környezet

Műemléki védettségű objektumok

· Dr. Hamburger Jenő lakása, Plébánia u. 1. (hrsz.:268)

· Római Katolikus templom, Templom tér (hrsz.: 319)

· Ferences templomrom, 14. századi harangtorony, Balatoni út (hrsz.: 1018)

· Barokk lakóház, raktár, istálló, Batthyányi u. 1. (hrsz.: 320)

· Szentháromság-szobor, Templom tér (hrsz.: 318)

· Mittermayer-ház, Eötvös u. 6. (hrsz.: 355/1)

· Gyógypedagógiai Intézet, volt Batthyányi kastély, Zala u. 1. (hrsz.: 248, 0364/4)

· Kiskastély, Zala u. 3. (hrsz.: 251.)

· Római Katolikus harangtorony, Csáford, Váci u. 1. (hrsz.:5276)

· Római Katolikus templom, Tüskeszentpéter (hrsz.: 1505/1)

· Római Katolikus templom, Zalakoppány, Kossuth u., (hrsz.: 4956)

· Hatamov-híd, gyaloghíd (hrsz.: 0364/4)

2.8 Gazdaság szerkezete (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás)

Zalaszentgrót város földrajzi fekvése valamint lakkosságának száma illetve egyéb okok miatt az iparosodás helyett inkább a pihenő lakó övezetek kialakításában illetve a falusi turizmus fejlesztésében lépett előre az utóbbi években.

2.9 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottságjövedelmi viszonyok, életminőség

A kedvezőtlen természetes népmozgalmi folyamatok az 1990-es években Zala megyében is felerősödtek. A születések csökkenő, valamint a halálozások emelkedő száma, majd magas szinten való állandósulásának következménye, hogy 1980 és 1989 között a természetes fogyás még nem érte el az ötezret, azonban az 1990-es években már 16,2 ezer volt, az 2001-2011 között pedig 16,9


ezer főt tett ki. A gyermekvállalási hajlandóság, az országoshoz hasonlóan egyre kisebb a megyében, így több mint hétezerrel kevesebb volt az élveszíiletés, mint az előző évtizedben. A halálozások számát tekintve pozitív változás következett be, melyre az utóbbi évtizedekben nem volt példa. 2001 és 2011 között 6,4 ezerrel kevesebben hunytak el, mint az 1990-es években.

A lakosságszám erőteljesen csökken, köszönhetően az országos és megyei átlagnál rosszabb természetes szaporodásnak, és vándorlási egyenlegnek. Zalaszentgrót és a hozzá tartozó települések lakossága 2013-ban 15 387 fő volt.

A 2015. január 1-jén aktuális település statisztikai adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Munka-, környezet-, es Tűzvédelem

Település statisztikai adatok

(2015. január 1-én)

Település

Zalaszentgrót

Állandó lakosság

Lakónépesséi

3

Kor

Születési év

Összesen

Férfi

Nő

Összesen

Férfi

Nő

0 éves

2014

53

29

24

55

29

26

1 éves

2013

43

28

15

44

28

16

2 éves

2012

43

18

25

42

18

24

3 éves

2011

53

24

29

46

22

24

4 éves

2010

52

24

28

49

24

25

5 éves

2009

59

34

25

57

31

26

6 éves

2008

52

29

23

55

31

24

7 éves

2007

52

23

29

53

24

29

8 éves

2006

49

25

24

50

25

25

9 éves

2005

42

21

21

42

20

22

10 éves

2004

54

35

19

51

33

18

11 éves

2003

57

30

27

54

28

26

12 éves

2002

51.

31

20

51

32

19

13 éves

2001

69

34

35

69

35

34

14 éves

2000

60

29

31

60

30

30

15 éves

1999

61

28

33

50

26

24

16 éves

1998

68

32

36

60

31

29

17 éves

1997

61

31

30

52

29

23

18 éves

1996

70

44

26

60

41., _

19

19 éves

1995

64

37

27

56

32

24

20 éves

1994

96

45

51

90

42

48

21 éves

1993

80

40

40

74

40

34

22 éves

1992

79

34

45

73

34

39

23 éves

1991

67

32

35

59

29

30

24 éves

1990

75

37

38

67

34

33

25 éves

1989

80

41

39

74

37

37

26 éves

1988

72

29

43

61

21

40

27 éves

1987

84

50

34

79

48

31

28 éves

1986

71

43

28

67

41

26

29 éves

1985

91

36

55

84

33

51

30 éves

1984

75

46

29

69

42

27

31 éves

1983

96

46

50

90

40

50

32 éves

1982

86

48

38

84

45

39

33 éves

1981

89

49

40

82

43

39

34 éves

1980

88

52

36

80

46

34

35 éves

1979

111

54

57

106

51

55

36 éves

1978

106

55

51

101

53

48

37 éves

1977

100

50

50

97

48

49

38 éves

1976

124

76

48

118

74

44

39 éves

1975

113

60

53

112

57

55

40 éves

1974

103

48

55

105

48

57

41 éves

1973

97

57

40

96

56

40

42 éves

1972

102

51

51

102

52

50

43 éves

1971

99

54

45

99

54

45

44 éves

1970

82

44

38

79

42

37

45 éves

1969

96

54

42

95

55

40

46 éves

1968

113

51

62

109

50

59

47 éves

1967

77

33

44

78

32

46

48 éves

1966

89

54

35

84

49

35

49 éves

1965

87

42

45

83

42

41

50 éves

1964

80

41

39

78

40

38


VÉG Hl® VÉG H

(Zalászéntgrót városKörnyezetvédelmi Program és Fenntarthatósági Terve)



(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 / Fax: +36 (95) 779-444H-mail: [email protected] Web: www.veghe.svegh.hu) (#/91 oldal)

(VÉGHVÉGH#/91 oldal) (Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu)

(#/91 oldal) (Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: mvw.veghe.svegh.hu)

(rrrr) (Település statisztikai adatok(2015. január 1-én)) (LLLL) (TelepülésZalaszentgrótj.Állandó lakosságLakónépessé3KorSzületési évÖsszesenFérfiNőÖsszesenFérfiNő51 éves196372343872333952 éves196289454489464353 éves196182414182424054 éves19601064660106475955 éves195998376196346256 éves19581065155 ,104495557 éves1957102495399485158 éves19561105456104545059 éves19551286167127606760 éves19541074859109505961 éves19531114962114506462 éves19521114962114506463 éves19511366472133617264 éves195091474494484665 éves194996504694484666 éves194885305586325467 éves194779394083404368 éves194670284268274169 éves194567333468343470 éves194483325185325371 éves194361263561263572 éves194276284881315073 éves194164184666214574 éves194069294067323575 éves193946212544222276 éves193845182746192777 éves193761283359263378 éves193642113141103179 éves193545172843A P152880 éves193443103342103281 éves1933351223352482 éves1932509414793883 éves1931408323973284 éves1930247173082285 éves19292510152491586 éves1928193161821687 éves1927143111731488 éves19261165137689 éves192514591641290 éves192462451491 éves1923945115692 éves19221*11-193 éves19214-44-494 éves19201-11.195 éveso>T-o>T“2-22-296 éves1918------97 éves1917-----98 éves191611'199 éves19151-11*1100+ éves1914+---.-' -) (Munka-, környezet-, és Tűzvédelem)

Település statisztikai adatok

(2015. január 1-én)

(Megye kód KSH kód Megye Település Település típusa Járás)20

32522 Zala

Zalaszentgrót

Város

Zalaszentgróti Járási Hivatal

Összesen

Férfi

Nő

Állandó lakosság összesen

6 659

3 200

3 459

Ebből érvényes címmel nem rendelkezik

6

2

4

Érvényes címmel rendelkezők összesen

6 653

3 198

3 455

Érvényes lakóhellyel rendelkezők

6 649

3 195

3 454

Csak érvényes tartókodási hellyel rendelkeznek

4

3

1

Magyar

6 510

3 117

3 393

Bevándorolt

15

5

10

Menekült

-

-

-

Letelepedett

4

3

1

Egyéb

130

75

55

Hajadon / Nőtlen

2 797

1 581

1 216

Házas

2 508

1 248

1 260

Özvegy

711

91

620

Elvált

518

209

309

Házassága megszűnt

-

-

-

Nem ismert

125

71

54

Összesen

Férfi

Nő

Lakónépesség összesen

6 473

3 110

3 363

Érvényes lakóhellyel rendelkezők (tart. hely nincs)

6 072

2 928

3 144

Érvényes tartókodási hellyel rendelkeznek

401

182

219

Magyar

6 325

3 027

3 298

Bevándorolt

14

5

9

Menekült

-

-

-

Letelepedett

4

3

1

Egyéb

130

75

55

Hajadon / Nőtlen

2 664

1 526

1 138

Házas

2 445

1 214

1 231

Özvegy

714

86

628

Elvált

525

213

312

Házassága megszűnt

-

-

-

Nem ismert

125

71

54


VFC.H (PiVFr.H

3. A környezeti elemek állapotának bemutatása

3.1 A levegő állapota

Lésszennyezettsési állapot

A levegőtisztaság-védelem célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében. Ebből a szempontból légszennyező anyagnak tekintjük a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló minden olyan anyagot, amely természetes forrásból, vagy emberi tevékenység következtében kerül a levegőbe, és amely káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsíthatja anyagi javainkat.

A környezetvédelmi szabályozás az utóbbi néhány évben jelentős változás következett be. A változások nem kerülték el a levegőtisztaság-védelemi szabályozás területét sem. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a korábbi területi védettségi kategóriákat - a védett I., a védett II., és a kiemelten védett területek - differenciáltabb zónarendszer váltotta fel. Lehatárolására az országos immisszióbázis alapján került sor. A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével az ország területe l légszennyezettségi agglomerációra osztótik - mely Budapest és környékét foglalja magába -, és 10 légszennyezettségi zónára bomlik.

Zalaszentgrót és a közigazgatásilag hozzá tartozó települések a hivatkozott rendelet alapján a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van





(Iroda: H-95Ü0 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421 -698 Fax: +36 (95) 779-444E-niail: [email protected] Web: wvw.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)


(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

Zalaszentgrót város és környéke zónacsoport besorolása

Zónacsoport a szennyező anyag szerint,

Értékek

Zalaegerszeg

Zalaszentgrót

( Csáford, Tüskeszentpéter, Zalakoppány, Zalaudvarnok)

Kén-dioxid (S02)

F

F

Nitrogén-dioxid ( no2 )

E

F

Szén-monoxid (CO)

F

F

Szálló por ( PM10 )

D

E

Benzol (C6 H6)

F

F

Tál aj közeli ózon (03)

O-I

O-I

PMio Arzén (As)

F

F

PMio Kadmium (Cd)

F

F

PMio Nikkel (Ni)

F

F

PMio Ólom ( Pb )

F

F

PMio benz(a)pirén ( BaP)

D

D

A Magyarország területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) vizsgálja.

A Magyar Köztársaság területén

a) az OLM mérési rendszereinek (módszerek, berendezések, hálózatok) jóváhagyását,

b) a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatok ellátását,

c) a vizsgálati módszerek elemzését,

d) az adatok alapján a levegő minőségének rendszeres értékelését, és

e) a minőségbiztosítási programok koordinálását

a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont látja el.

A levegőterheltségi vizsgálatok kiterjednek minden olyan légköri (időjárási) jelenségre is, amely a levegő minőségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja.

MUNKA-. KÖRNYEZET-. FS TŰZVÉDELEM.

Az OLM által mért levegőterheltségi adatok interneten keresztül történő elérhetőségét, és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapja biztosítja.

A levegőterheltségi szintet átlagértékek mutatják be. A tájékoztatás szennyezőanyagonként a határértékeket, a célértékeket, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket, és a túllépéseket, továbbá az egyes légszennyező anyagok emberi egészségre, illetve a természetes környezetre gyakorolt hatásait tartalmazza.

A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a PMio, PM2,5, az ózon és a szén-monoxid által okozott levegőterheltségi szint adatait legalább napi, az ólom és a benzol által okozott levegőterheltségi szint - 12 hónap átlagértékeinek formájában megadott - adatai legalább háromhavi frissítéssel kerülnek közzétételre.

A légszennyezettségi agglomeráció és zóna

A Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor.

A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PMio és PM2.5, az ólom, a benzol és a szénmonoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor.

Kijelölhető olyan agglomeráció vagy zóna, ahol a PMio egészségügyi határérték túllépését a közutak téli homokszórása vagy sózása okozza.

Az agglomerációról vagy zónáról annak kijelölése alapjául szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, továbbá a levegőterheltségi szint csökkentése érdekében megtett ésszerű intézkedésekről, a környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja.

Az agglomerációról vagy zónáról, amelyben a légszennyezettség a természetes forrásból származó levegőterhelés következménye, ennek igazolására szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező


VÉGHÜlVÉGH

<

források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, a környezetvédelemért felelős miniszter szeptember 30-ig az előző naptári év tekintetében a Bizottságot tájékoztatja.

A tájékoztatás teljesítése esetén a természetes forrásból eredő levegőterhelés következtében fellépő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szint nem minősül légszennyezettségnek.

Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén- dioxid, PMio, PM2,5, ólom, benzol és szén-monoxid szintje a légszennyezettségi határértékek alatt van, a talaj közeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célkitűzést, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a)pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, ott meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban.

Légszennyező források kibocsátása

A település levegőjét szennyezőkibocsátások, elsősorban a közlekedésből, valamint a fűtésből és égetésből származnak. Ezek közül a fűtésből eredő szennyezés helyhez köthető, az esetleges égetésekből eredő többé-kevésbé helyhez kötött, a közlekedésből eredő inkább diffúz jellegő, szezonálisan igen jelentős terhelés.

Fogalmak

Légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag.

Légszennyező forrás: levegőterhelést okozó helyhez kötött vagy mozgó forrás.

Légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók.

A városon és a községeken áthaladó közút gépjárműforgalma is kedvezőtlenül befolyásolja a levegőminőséget. A szennyező hatást a közlekedő járművek száma és azok eltérő kibocsátása meghatározza. Itt meg kell említeni néhány motortípust, melyeknek eltérő a kipufogógáz összetétele.

MUNKA-, KÖRNYEZET-, ES TŰZVÉDELEM




(Iroda: H-95Ü0 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36(95)421-698 Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 / Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: vvww.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

Komponensek

Ottó motorok

Dízelmotorok

Hatásuk

Nitrogén (N)

74 -77 tf%

76 - 78t f%

Nem mérgező

Oxigén (0)

0,1 - 3 tf%

2-14 tf%

- II -

Vízgőz

3-6 tf%

0,5 - 6 tf%

- II -

Szén-dioxid (C02)

5-12 tf%

1 - 6 tf%

Mérgező

Szén- monoxid (CO)

0 t/>

1

o

r-h

©X

100 - 2000 ppm

-II-

Nitrogénoxidok (NOx)

300 - 3000 ppm

200 - 5000 ppm

-II-

Szénhidrogének

100 - 1000 ppm

10 - 500 ppm

- II-

Aldehidek

0 - 200 ppm

0-50 ppm

- II -

Korom

0-2 mg/mJ

10-1100

mg/m3

-II-

Benzpirén (C20 H,2)

10 - pg/m3

0-10 pg/mJ

-II-

A településeken található burkolatlan utak felületéről származó diffúz légszennyezés, mint porszennyezés elhanyagolható, mivel a települések út hálózata portalanított.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szigorúan szabályozza a kerti növényi hulladékok égetését.

A lakosság körében, szabályozott keretek között végrehajtott kerti hulladékégetés jelentősebb légszennyezés nélkül végezhető. Az önkormányzat helyi rendeletében kell, hogy szabályozza az avar és kerti hulladék égetés rendjét.

A település környezetében a mezőgazdasági területek használata során elhanyagolhatónak tekinthető az őszi illetve a tavaszi munkálatok során keletkező porszennyezés.

Az állattartási tevékenység potenciális helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősül. Az állattartás hulladékaként keletkező trágyából felszabaduló esetleges bűz időnként kellemetlen szaghatást okozhat. A trágyázás során kiszólt trágya a talajba forgatással megszüntethető.


Bűz fogalma:

Szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető az adott környezetben környezetidegen és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja.

Itt kell kitérni a légszennyezőnek is tekinthető, allergén pollent termelő gyomnövényekre is. Az ingatlan tulajdonosokat (használókat) terheli az a kötelezettség, hogy e5:eket a növényeket fokozottan irtani kell, elszaporodásukat a lehetséges módon meg kell akadályozni.

A környezeti levegő minősége

A város egész területe levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriába tartozik.

2000. évben befejeződött a városrészek földgázvezetékkel történő ellátása. Lakossági panasz az elmúlt években a rekultiváció alatt levő hulladéklerakón történt tűzesetek kapcsán, illetve ipari üzemek füstkibocsátásával kapcsolatban érkezett.

Az ipari üzemek füstkibocsátásának ellenőrzése nem állapított meg az előírtnál nagyobb szennyezőanyag kibocsátást. Az ipari üzemek légszennyezési szempontból a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályhoz (jogelőd: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség) tartoznak. A szolgáltatási telephelyek, illetve intézmények a jegyző hatáskörébe tartoznak. A város területén az uralkodó szélirány az É-i, illetve D-i. A terület északról, illetve délről való nyitottsága megakadályozza az esetleges szennyező-anyagok felgyülemlését.

A levegőminőség mérési adatokkal alátámasztott, pontos meghatározása nehézségbe ütközik a településen, mivel nincs állanó kihelyezett automata vagy manuális mérőállomás.

Légszennyező anyagokat kibocsátó üzemeknek évenkénti önbevallást kell végezni, az adatszolgáltatást a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (régi neve: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség) ellenőrzi. Ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetektől származó adatok tárgyévet követő év első feléig bekerülnek a központi adatbázisba, majd lekérdezhetővé válnak az Országos Környezetvédelmi


Információs Rendszer (OKIR) webes felületéről. Az OKIR-on belül működő Levegő-tisztaság védelmi Információs Rendszer (LAIR) minden esetben a légszennyezés mértéke (LM) éves jelentésben beküldött kibocsátási adatokon alapul.

Lakossági kibocsátások

A település vezetékes földgázellátása már régen elkészült. A gázellátásba bekötött lakások száma több mint 90 %. Mindezek ellenére meg kell említeni még fa- és széntüzelést is, tekintettel arra, hogy a gáz, mint energiahordozó magasabb árfekvésű, így egyre többen térnek vissza a vegyes (fa, esetleg fa-szén) tüzelési módra.

Légszemiyezésüket tekintve a szén- és fatüzelés nagyobb terhelést okoz, ennek oka a tökéletlen égés. A tüzelés során a tüzelőanyagok függvényében különböző fajtájú és mennyiségű légszennyező anyag kerül kibocsátásra.

Legrosszabb hatása a széntüzelésnek van, ilyenkor kerül a levegőbe a legnagyobb mennyiségű és fajtájú szennyező anyag (korom, nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid).

A levegőszennyezés tekintetében a legjobb tüzelésnek a gázt tekinthetjük. Ilyenkor gyakorlatilag nem kell számolni a korommal, a kén-dioxiddal és szilárd anyaggal, a szén-monoxid és nitrogén- oxid kibocsátás csökkenthető.

A lakások gáztüzelésre történő átállását nem lehet sem kormányzati, sem helyi szinten kötelezővé tenni, de a lakosság figyelmét fel lehet hívni, ezen energiahordozó előnyösebb hatásaira a hagyományosnak tekinthető tüzelőanyagokkal szemben.

A lakosság a levegő szennyezéséhez az avar és a kerti hulladékok égetésével is hozzá járul. Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 8/2003.(IV.l 8.) számú a helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról szóló rendelete 20.§ 2) és 3) bekezdésében szabályozza a kerti hulladékok égetésének szabályait, miszerint:

2) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni, úgy, hogy az az egészséget és a környezetet ne károsítsa és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Az égetéskor a tűzvédelmi szabályokat be kell tartani.

Avart és kerti hulladékot csak október 1. és április 30. közötti időszakban 16,00-20,00 óráig lehet égetni.




Munka-, környezet-, és Tűzvédelem

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon: +36 (95) 421-698 Fax: +36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu) (VÉGHVÉGH#/91 oldal)

(Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+# (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: wiw.veghesvegh.hu)

(VÉGHVÉGH#/91 oldal) (Iroda: H-9500 Celldömölk, Sági u. 43.Telefon:+36 (95) 421-698 / Fax:+36 (95) 779-444E-mail: [email protected] Web: www.veghesvegh.hu)

3) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot.

Ipari légszennyező források

A településen nem tapasztalható az ipari tevékenységből származó jelentősebb légszennyezőanyag kibocsátás. A környezetvédelmi hatóság 2013. évi adatai szerint 18 telephelyet tart nyílván városban akik légszennyező pontforrásokat működtetnek.

Az ipari tevékenységet folytatók által kibocsátott szennyezőanyag mennyisége kg mértékegységben kifejezve 2013. évre vonatkozóan:

(Szilárd anyag kibocsátás) (500040003000200010000) (2010201120122013) (Szénmonoxid kibocsátás) (2010 2011) (2554) (4115) (Szénmonoxid kibocsátás) (2013) (2012)


Büzproblémák

Bűzproblémát okozhatnak az településen állattartó tevékenységet folytatók. Zalaszentgrót Város

Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 5 /2008. (II. 19.) rendeletében részeletesen szabályozza az állattartás szabályait. Az abban foglaltak betartásával elkerülhető az állattartásból eredő zavaró bűzterhelés.

A településen nincsen a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti nagy létszámú állattartó telep. Közlekedésből származó kibocsátások

A közlekedési emissziókat a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, korom és kén-dioxid szennyezianyagok jellemzik. Elsősorban a jelentősebb utak forgalmából eredő emisszióval kell számolni.

A gépjárművek által kibocsátott szennyezők részben a tökéletlen égés eredményei (szénmonoxid, szénhidrogének, korom), részben az üzemanyagban szennyezésként található anyagok égéstermékei (kéndioxid, nitrogén oxidok) egy része. Ez utóbbiak az égési levegő nitrogénjéből is keletkeznek.

A gáznemő komponensek mellett nem lehet elhanyagolni az úttesten lerakodott por hatását. A gépjármő motorokból és a gumiabroncsok kopásából származó szilárd szennyezianyagok és hozzájuk kötődő policiklikus aromás szénhidrogének egy része az úttest szélétil számított kb. 10 méter széles sávban kiülepedik a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. Ezek jellemzően szemcseátmérője 60 pm-nél kisebb. Jelentős az 1 pm-nél kisebb frakció is, amely az utaktól jóval távolabbra is eljuthat.

A gáz halmazállapotú légszennyezi anyagok az úttengelytől számított több száz méterre is mérhetik, a meteorológiai és domborzati viszonyoktól tuggien változó koncentrációban.

A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a főtési emissziónak. Ez az arány a nyári szezonban még nagyobb. A földgáz tüzel.s további elterjedése és a szilárd tüzehanyagok dönti többségét kitevő fa és széntüzelés csökkenése a szén-monoxid kibocsátás további csökkenését okozza.

A gépjárművek okozta káros anyag kibocsátás nagyságát, egyébként az adott útszakaszra jellemző forgalmi teljesítmény és az egyes gépjárműtípusok fajlagos kibocsátása határozza meg.

MUNKA-, KÖRNYEZET-. ÉS TŰZVÉDELEM

VÉG Hl IVÉGH 36/91 oidai

A forgalmi teljesítmény, az adott útszakaszok hosszának és a rajtuk lebonyolódó forgalom nagyságának szorzata gépjármű kategóriánként. Mértékegysége: jármőkilométer/nap vagy jármőkilométer/év.

Porterhelésre számíthatunk ezen kívül még a mezőazdasági munkák idején, amikor a talaj munkák során jelentis mennyiségő por kerül a levegőbe, valamint megnövekszik a tehergépjármű forgalom.

A forgalom számláslái adatok a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által üzemeltetett Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázisból (KIRA) került lekérdezésre.

A 7336-es jelű összekötőút települést érintő szakaszára vonatkozó forgalmi adatok:

Év

Sze

mély

gk-

Kis-

teher

gk.

Autóbusz

Tehergépkocsi

Motor-

kerék

pár

Lassú

jármű

egyes

csuklós

Közepesen

nehéz

nehéz

pótkocsis

nyer

ges

speci

ális

Jármü/nap

2011.

3995

1153

129

0

63

248

19

0

0

107

16

2012

3933

487

46

0

32

44

12

10

0

16

16

2013.

3709

1071

123

0

62

246

19

60

0

131

59

A 7352-es jelű összekötőút települést érintő szakaszára vonatkozó forgalmi adatok

Év

Sze

mély

gk-

Kis-

teher

gk-

Autóbusz

Tehergépkocsi

Motor-

kerék

pár

Lassú

jármű

egyes

csuklós

Közepesen

nehéz

nehéz

pótkocsis

nyer

ges

speci

ális

Jármü/nap

2011.

752

209

26

0

27

11

19

37

7

12

15

2012

783

201

26

0

27

10

19

34

7

11

14

2013.

669

189

28

1

24

22

12

23

0

5

16


A 7353-es jelű összekötőút települést érintő szakaszára vonatkozó forgalmi adatok

Év

Sze

mély

gK

Kis-

teher

gk-

Autóbusz

Tehergépkocsi

Motor-

kerék

pár

Lassú

jármű

egyes

csuklós

Közepesen

nehéz

nehéz

pótkocsis

nyer

ges

speci

ális

Jármü/nap

2011.

1078

271

50

0

32

26

18

22

0

7

16

2012

1061

267

48

0

33

26

18

22

0

7

16

2013.

1001

252

47

0

32

26

18

22

0

8

15

3.2 Zaj-és rezgésvédelem

Zalaszentgrót zaj helyzetének elemzése során három területre kell kitérni, melyek az alábbiak:

· közlekedési zaj,

· ipari eredetű zajok,

· szolgáltatási tevékenységből eredő zajok.

Fentiek közül a települések környezeti zajhelyzetét döntő módon - nagy általánosságban - a közelekdés határozza meg. A város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan - zajterhelés szempontjából jelentős hatással bíró - átmenő forgalom nem számottevő. Elsősorban a térségi közlekedési kapcsolatok dominálnak, mind személyforgalom, mid pedig a teherforgalom (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) tekintetében.

Az �

Documents

22C-6e-20151006135224 · Web viewAz ezt követő, elemi károkban igencsak bővelkedő évtized talán legjelentősebb eseménye 1883. augusztus 20-án volt, amikor lerakták a község