246 FISCHER GYULA.

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON.

Adalék a középkori zsidó irodalom történetéhez.

(Vége.)

A megdicsőült R. Zerachjáh, a ki korának egyetlene 15°) volt és sokkal tudósabb nálamnál, azóta hogy velem megismerkedett, nem írt és nem küldött el egy költeményt sem másnak, mielőtt nekem meg nem mutatta volna, sőt számos, testvéréhez küldendő levelet elébb nekem mutatott. Te pedig tudod, hogy ha magam valamit írtam, felszólítottalak néznéd meg; hát ha van benne valami kijavítani való: mert azóta, hogy annak ismertelek, a ki költészethez és grammatikához ért, nem írtam semmit, a mit elébb megítélésedre nem bocsátottam volna. Mert az arab példabeszéd azt mondja: « A ki a parton ül, az ipár is úszik*.151)

Ily gonosz bánásmódot tanúsítottál irányomban és én eltűrtem, bármennyire is fájt szívemnek; boszantottál, mérgesítettél, makranczoskodtál, könnyelműen bántál tisztelésemmel, melyre a teremtő kötelezett irántam és áthágtad parancsolatát159) e tekintetben. Bocsásson meg néked a mindenható ezen és a túlvilágon teljesen és adjon neked kegyelmet és tanítson az ő akaratának teljesítésére és adja, hogy irgalmat találj az ő szemeiben és tetszést az emberekéiben. Ha pótolni akarod fiam mindazt, a mit eddig elmulasztottál, akkor meg fog bocsátani a teremtő és megbocsátok neked én is oly szívesen, oly készségesen; csakhogy ne légy engedetlen szavam iránt168) mindabban, a mit e végrendeletemben megy hagy tam, és hogy nem becsültél mindeddig, úgy tanúsíts tiszteletet legalább hátralevő napjaimban és halálom után. Egész büszkeségem pedig az lesz, hogy a bölcseség utáni törekvés, nemesmagatartás és kellemes tulajdonságok által mindinkább magasabbra hágsz és mindeneknek kedves lészsz és hogy jó híred leszen — mert ez nagy korona ám — és az istenfélelmen csüngsz és parancsainak teljesítésén és hogy társalkodásod az emberekkel

150) Nagy tudósok czírne az arabs minta szerint: vagy

— 151) L. font a 28. jegyzetet.

n o "maca m a p i helyett én olvasok: n a i m a bg rro p ii:a) Deut. 1, 26, 43. 9, 23. Jós. 1, 18. I. Sám. 12, 14.

Digitized by v ^ o o g l e

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON. 247

olyanforma lesz, hogy mindnyájan elismeréssel adóznak — ez az a mivel tisztelni fogsz életemben, halálomban. Ben Misié mondja: •Három tulajdonsága legyen a bölcs férfiúnak: kevés hiba és balgaság,154) alázatosság az emberek előtt gyarlósága tudatában, de- esze által emelkedjen mindenek fölé*.

Hála legyen az én teremtőmnek; tudom én felőled, hogy istenfélő vagy minden utaidon — csak az atya iránti tiszteletre vonatkozó parancsolatomat hágod át és nem hajtaBz az én szavamra ; az pedig nagy dolog isten-ember előtt, törekedjél utána, meg is fogsz szabadúlni.155) Tudom és bízom teremtőmben, hogy ezen elválásom javadra lesz, ha szíved az erkölcsösséget keresi, mert hiszen rajtam kívül nincs másod mint lelked, tudományod és eszed. A Nágid — áldott legyen emléke — mondja: «Mily boldog az életem, hogy cselekedetim olyanok ma mint tegnap!*156) Azért fiam, iparkodjál mától fogva tiszteletemre és a magadéra. Összes dicsőségem az leend, ha te miattad tisztelettel fognak megemlékezni én rólam életemben és halálom után és ha, a kik téged látónak, azt fogják mondani: «Áldott, a ki ezt nemzette, áldott, a ki ezt nevelte*;157) mert nincsen nekem más fiam, a ki által nevem említtetnék, csak te egyedül, egész hírem és fényem csak te vagy. Ez okból bízzál csak benne, hogy isten gazdagon fog megjutalmazni és az emberek dicsőíteni, ha emlékemet áldottá fogod tenni.

Tudod fiam, hogy nagyranevelősedben mennyit tűrtem és láttad is mit tett a bölcs R. Mózes, R. Jehudának fia, ki négy fiát a világ minden szélére elküldötte, míg ő maga ment és megnősült. Én pedig, mert olyan nagyon szerettelek, nem akartalak más asz- szonynak kezébe vinni és elviseltem mind a bajt, fölötted csak akarván őrködni és te ismered azt a túlzásig vitt gyöngédségemét és az emberek tudják nagyon jól, ha annyira nem vigyáztam volna rád, hogy meghaltál volna, nyomorék volnál ma. Emlékezzél ezekre én fiam és vedd szívedre, figyelj szavamra, fogadd el intéseimet.

Azon fontos intelmek közé, melyeket teljesítened kell, első sorban tartozik, hogy ételeidben óvatos légy — és kérlek ne ölj

Ift4) Harhavy i. m. p. 136. helyett iSlDOl'* olvas — úgy for

dítottam magam is. — 1A5) I. S4m. 30, 8. — 16#) Harkavy p. 138.

,;i1) Jehudának e hő óhaja szószerint teljesült is. L. fönt Maimonides nyilatkozatát Sámuel fölött.

Digitized by

U S FISCHER GYULA.

meg időm előtt; mert ismered fájdalmamat és lelkem bánatát és hogy mennyire féltelek. Oh jobb volna meghalnom 158) mintsem szerencsétlenségemet látnom; 159) mert te tudod, hogy — bűneim miatt — évenként oly beteg vagy és ezt nagyrészt ártalmas ételek okozzák. Ben Misié pedig mondja: «Ha egészséget kívánsz, akkor gyeplőzd szenvedélyedet, harczolj önönmagaddal, a mint harczolsz nyíl- és dárdavető ember ellen*.

Megesketlek az ég istenére és azon tiszteletre, melylyel irányomban parancsa szerint tartozol és a mennyiben én tapasztaltabb és tudósabb vagyok náladnál — óvakodjál a mint csak tudsz a káros ételektől! Mert tudod hiszen és meg is győződtél róla, hogy betegséged csak onnan ered, mert könnyelmű vagy az ételek dolgában érd be fiam a kevéssel, de a mi jó, és maradj távol a kellemestől, de a mely árt. Oly ételt ne egyél, a mi étvágyadat elrontja — mert mire való aztán a te okosságod ? és valóban életem után törsz! Mért nem szégyenled magad önmagad és az emberek előtt, kik mindnyájan tudják, hogy csak a rossz ételek okozzák nyavalyádat; pedig nincs pironságosabb és csúfságosabb annál mint oly orvos, ki maga beteg és a ki másokat ékesít (azaz gyógyít) és önmagát nem ! 16°) Erre nézve Ben Misié azt mondja: «Távozzál attól, ki helyesen tenni parancsol s maga gonosz; mert hogy’ gyógyítaná a betegséget az, ki ugyanabban szenved?#161) Vigyázz fiam magadra s életedre, ne tedd magad tönkre; és ha már magad és engem nem kímélsz, akkor könyörülj meg a te gyermekeden — én még kevés ideig maradok meg néktek, hagyd tehát azt a keveset nékem és ne rakj magadra bűnt. Ben Misié mondja: «A kijár a balgának útjain, azon örömokozó boszút látnak ellenségei ; és a ki félválról nézi az orvos szavait, betegségbe esik az*.168) És istennek hála! Módodban van jó kenyeret enni és jó bort inni.

1:>M) Jón. 4, 3. 8. — ,5W) Num. 11, 15.lö4') A már fönt idézett (1. 132. jegyz.) « Széfer ha-Mitszár lá-rófeim t

28. pontja ugyanily szabályt állít föl az orvosok számára: «Az orvos jelle* méhez tai-tozik, hogy kevés, de jó ételekkel éljen, hogy falánk meg iszákos ne legyen. Szégyenletes és csúfaágos, ha hosszas nyavalyában szenved, mert akkor a nép azt mondja: A ki önmagát nem biija gyógyítani, miképen gyógyíthasson az mást ? A mi árusban (Bér. r. pár. 23.) találjuk e mondást: - [m á n '’DK íCDK — orvos, gyógyítsd magadat! és ugyanígy Lukácr i vang. 4, 23.

I,u> L. Harkavy p. 159. — L. u. o. p. 158.

Digitized by v ^ o o g i e

JEHTJDA BEN 8AÜL 1BN TIBBON. 249

De ha még kenyéren és vizen kéne élned, csakhogy engem tisztelj és akaratomat teljesítsd, azt is kellene tenned. íme, Jónádáb, Rékháb fiának, gyermekei azok megvonták maguktól — mint már mondám — a világ nyújtotta élvezeteket, ök és nejeik és gyermekeik; míg én csak a károstól akarlak visszatartani. Ben Misié tanácsolja: «A ki testének hasznos ételeket eszik, annak javára fognak azok lenni, a ki pedig ártalmasokat eszik, bizony hátrányára lesznek neki*. Ne mondjad fiam: «majd csak kigázolok belőle mint máskor*,168) mert tudja az egész világ, ha nem őrködik rajtad isten kegyelme és jósága és ha én nem vagyok közeled- ben, meghaltál volna — a mindenható áldjon meg hosszá élettel. Nem minden nap történik ám csoda és mindezeket kétszer-három* szór cselekszi csak az isten.164) Azért fiam, vedd eszedbe mindezeket és gondold meg, hogy nem egy-, vagy két-, sem tíz-, sem húsznapnyi távolságban vagyok tőled.

Fiam! Ne járkálj165) sokat az utakon vagy utczákon, ne egyél másutt az én távollétem ideje alatt; ha egy barátod vagy rokonod meghí, tiszteld őt meg pusztán megjelenéseddel. Tanuld, fiam, koronkint a naptári számításokat a bölcs B. Áhronnál, mert fontos egy tudomány az. Úgyszintén meghagyom neked, hogy nődet, a mint csak bírod, tiszteld; hisz oly okos és oly szende, és nagy tudósoktól és nemesektől származik, és oly híven ápol téged és fiadat; nem pazarol, nem igényteljes. Emlékezzél csak, mily gondosan ápolt betegségedben.166) Ha ő fiadnak csak dajkája volna, akkor is kellene őt tisztelni és nyájasan beszélni vele, hát még ha feleséged és előkelőknek a lánya, mennyivel kevesbbé szabad vele csekélylőleg és megvetőleg bánnod — ez csak a haszontalanok szokása. Az arab bölcs azt mondja a nőkre vonatkozólag: «Csak tisztességes tiszteli őket, csak alávaló vetheti meg őket*. Ben Misié is in t: «Nézd el az asszonynak és a gyermeknek a makranczosko- dásukat és kérd fel újra meg újra őket, mint ki kardot fen, mely a gyakori ide-oda köszörülés által élesedik csak*. Ha szeretetemre

™) Bir, 16, 20.IM) Jób 33, 29.166) m ^ D O a tn v b r o n n hangzik a szöveg, a melyben

Steinschneider mellé kérdőjelt tesz. Mindenesetre helyesebb volna,ha ETU^-ot olvasnánk.

iae) A most következő szók a szövegben: nS'HJl H T IT ! miSD ÍCHI '121 P 1T1K y a n « érthetetlenek.

Philologiai Közlöny. XI. 3. 17

Digitized by

250 FISCHER GYULA.

szert akarsz tenni, akkor tiszteld őt és ne vess rája kelleténél több féléimet, hisz ezt már bölcseink is megtiltják. Parancsod vagy feddésed szelíd legyen; haragod ne nyilvánúljon tettben, elegendő ha csak arczodon meglátszik.167)

Kiadásaidban illő rendet tarts — a Mibchar Hapeninim szerint: «Rend a kiadásokban már a jövedelem fele* és egy régi közmondás azt javasolja: « Aludjál evés nélkül, ébredj adósság nélkül*; ne sértsd méltóságodat kölcsönvevés által — isten mentsen meg e tulajdonságtól! Ben Misié is tanácsolja: «Szegénységedben eledeled után inkább arszlánon nyargalj, semhogy emberektől kérj*;167a) ne kívánj élvezetet mert szívedet gyász éri mielőtt embereket (találsz). Szóval — tudod mit mond erről a Mibchár Hapeninim és Ben Misié, mert ez a tulajdonság mint a rühösség oly ragályos és csorbát ejt a tiszteleten. Es újra mondja B. M .: Zöldséget egyél — bátorságban, húst*ne — veszedelemben; és inkább egyet pénzért, mint ezeret ajándékképen.

Ügyelj fiam, gyermekeidre, a mint én te reád, szeresd mint én téged, neveld mint én téged, őrködj fölöttük mint én tefölötted, tanítsd őket mint én téged — szóval úgy bánj velők, mint én te veled és ha csak valami bajotok van, ne vedd lazán; az isten mentsen meg titeket minden bajtól. És ha csak csekély bajt érzesz magadon vagy tagjaid egyikén, azonnal láss hozzá; mert mint Hippokrates mondja: Ellenség az idő168) és veszélyes az experi- mentálás.169) Azért csak szaporán rajta, ne várakozzál és használj 'mindjárt eleintén biztos, nem pedig kétséges szert.

Mustráld könyveidet. A hébereket minden hó elsején, az arabsokat kéthavonként egyszer, a tekercseket minden három hónapban egyszer. Rendezz mindent szép rendben, hogy szükség esetén ne kelljen sokáig keresned és hogy tudjad a helyét a szek-

Gittin 7a. Sabb. 105b. és Maimúni Hilkóth Deóth II, 3. l6Ta) A szöveg, mely következőképen hangzik: 5 ;) HJ72

bfcWn Sitt SíCHN nem ád értelmet. Luzzatto azért SfcT'TX't kétszóra osztja: ^ O szerinte fordítottam is. L. Óczar Nechmad IV, 4.és Harkavy p. 139. n. 1. ki Luzzatto magyarázatához analogiaképen a talmud (Sabb, 149a) szavait idézi: pJTl “ ŰT 22H V*

1(W) npn helvett, a mint a szövegben van, talán jobb volna olvasni: -Qfp n$TI O *

l6ft) H3DD p'D3m . Kxperimentálás, próbálgatás.

Digitized by v ^ o o g i e

JEHUDA. BEN SAUL IBN TIBBON. 251

Tényekben170) és fiókokban.171) Igen üdvös volna és nagy figyelem az, ba minden egyes fiókban levő könyveket egy czédnlára írnád és azt azután az illető fiókba raknád, hogy aztán a könyveket össze-viseza ne kelljen zavarnod — mert ha valamely könyvet keresnél, egyszerűen csak a jegyzéklapot kéne megnézned. Hasonlóképen nézd meg a lapokat, melyek benn vannak a tekercsekben és a füzeteket (leveleket) és jól vigyázz rájuk, mert nagy kincseket gyűjtöttem éB írtam én ott össze; ne veszíts el egy iratot v. füzetet sem mindabból, a mit én rád hagytam — úgyszintén gyakran nézd át katalógusodat, hogy tudjad milyen könyveid vannak.

Ne hagyd ott tanítód tanítását es fiatal emberekkel csak akkor tanulj, mikor a tanintézetből távozol — éjjel; és a mit tőlem és tanítóidnál tanúltál, taníts arra iparkodó tanítványokat, hogy megerősödjön benned a te tudományod. A tanítandó tárgyat pedig ismerd könyv nélkül és hadd élesítsenek kérdezgetések által, hogy tűnjön minden kétség. Annak, ki könyveket nem vehet, kölcsönözz a magadéiból, csakhogy biztosnak kell benne lenni, hogy azokat V.Í888&Í8 hozza. Ismered talmudbölcseink megjegyzését178) a versre:• Gazdagság és bölcseség leszen annak hazájában és az ő igazsága megmarad mindörökké*;178) és ne vond meg a jót attól, ki rája szorúl.174)

Még egyszer — vigyázva vigyázz könyveidre! Takard be a szekrényeket takaróval,175) óvd meg őket a netalán a mennyezetről alájövő víztől (nedvességtől),176) az egerektől és minden árta-

1?0) D'^Ö'HKn bizonyosan D*TÖ*TXn*nak olvasandó, mely aztán a latin armariumból volna. Ez első sorban «könyvszekrényt* jelentett, későbben azonban egész könyvtárt is. L. Wattenbach i. m. p. 494. Tunc nobi- litsimorum monasteriorum armaria aperiebantur stb. p. 518. főleg 521. és 524. k.

171) Tulajdonképen szintén: szekrény/ Wattenbach p. 521.m ) Khetúbóth 50a.n3) Zsolt 112, 3 (és nem mint Steinschneidernél 111, 3.).,M) Példab. 3, 27.17fi) Steintchneider a szöveget ekkép ír ja : . . . . Q*Htt")Kn J1D21

(?) EF3TO* Eredetileg bizonyosan állott, a mit egy későbbimásoló talán szóval magyarázott.

m ) A könyvek rendben és a nedvességtől menten tartására a Szt. Vietor "kolostor alaptzabályaiban a következőket olvassuk, melyek nagyjában Tbn Tibbon tanácsaival egybevágnak, és azért ide is iktatjuk: Ipsum armarium autem intrinsecus ligno vestitum esse debet, ne humor parietum membranas rubigine aliqua sive humectatione aliqua inficiat. In quo etiam

Digitized by

252 FISCHER GYULA.

lomtól — mert azok a te kincseid. Ha odakölcsönzöl valakinek egy könyvet, írd be egy jegyzőkönyvedbe mielőtt házadat elhagyja; ha meg újra visszahozza, törüld ki. Minden Peszách- és Szukkóth- kor szolgáltasd magadnak vissza az elkölcsönzött könyveket.

Határozz meg magadnak egy órát bibliai olvasmányokra; szombat- és ünnepnapokon olvass grammatikai munkákat, Misiét és B. Misiét. Eérlek fiam, olvasd át szombatonként a Jónádáb, Rékháb fia, gyermekeiről szóló fejezetet, hogy mindig készen légy parancsaim teljesítésére. Ha csúfolkodást és gúnyolást hallasz felőlem, akkor hallgass fiam és ne felelj rája; ha rosszat beszélnek rólam, ne törődjél velők. B. Misié mondja: «A szerénység gyümölcse — az emberek szeretete; a megelégűlt gyümölcse — a nyugalom; a ki hallgat és veszteg marad, annak gyümölcse az, — hogy bátorságosan és zavartalanúl és lelke örömében él».

Fiam! Tiszteld mesteieidet és tanítóidat, szolgájuk légy! Szeresd azokat, kik őket szeretik s légy ellensége az ő ellenségüknek, őket pedig környezd tisztelő hódolattal a hol állnak — a hol mennek — még ha nem is szorúlsz rájuk, sőt ha tán ők te rád szorúlnának; hát még akkor, ha magadnak van szükséged ő rájuk! B. Misié mondja: «Az okosat mindenki kedveli, kedvel ő is mindenkit ; a balgát mindenki megveti megvet ő is mindenkit!» Azért iparkodva iparkodjál, hogy a tbölcseség embere*177) légy és tartsd távol magadtól a «botorság és üresség emberének*178) a nevét.179)

Tiszteld fiam társaidat és igyekezzél hasznukra lenni eszed* dél, szóval és tettel! Különösen pedig szere3d a megboldogúlt B. Zerachjáh tanítód fiát, mert amaz is szeretett bennünket és kiváltképen téged kedvelt és tisztelt és áldást is hagyott maga után te néked. Fiam, ha valaki valami jóban részesít, akár tett, megtisztel

diversi ordinee seorsum ac seorsum distincti et convenienter coaptati esse debent, in quibus libri separatim ita collocari possunt et distingui ab invi- cem, ne vei nimia compressio ipsiB libris noceat vei confusio aliquid spe- cialiter in eis quaerenti moram afferat vei impediraentum. L. Wattenbach p. 525.

m ) L. a 103. jegyz.178) L. az előbbi jegyz.m ) A hibát, melyet Steinschneider a kiadásban itt elkövetett, maga

javította már ki Oeiger figyelmeztetésére a Bodl. Catalogusában 5783. sz. alatt s. v. Jehuda ibn Tibbon éB így Uarkavynak megjegyzései (i. m. p. 158) teljesen fölösek. Helyesek azonban Harkavynak a metrumra vonatkozó javításai.

Digitized by v ^ o o g i e

JEHTJDA BEN SAUL IBN TIBBON. 253

tetés vagy bzó által, akkor ne érd be avval, hogy azt csupáncsak liasonló módon viszonoznád, mert az ember soha nem képes visszafizetni az előzékenységet — a mint Jób mondja: «Ha valaki megelőzött (t. i. jó tettel), hogy bírnám én azt visszafizetni neki ?»18°) óvakodjál az ellenségtől és az irigytől.

Keresd fel fiam, nővéreidet levélben, tudakold hogylétüket, adj tiszteletet rokonaidnak, hogy aztán ők is dicsekedjenek tevéled. Én pedig parancsolom és meghagyom neked, hogy ezen az én végrendeletemet átolvasd nappal vagy éjjel és hogy szerinte cselekedjél, mert akkor szerencsés lészsz és boldog. Ha tanácsomat jónak találod — válassz magadnak arabs könyveid közül egyet, melynek az írása szép és iparkodjál azt utánozni, mert R. Sámuelt, a Nászit nem tanította senki fia az arabs írásra, hanem elővett a kitűnő írók kéziratai közül egyet és mindaddig gyakorolta magát a betűk utánzásában, míg csak el nem sajátította.181)

Végül fiam még azt az egyet: hő buzgalmat fejts ki az értelmesek és kitűnő tulajdonságú férfiak utánzásában, ne irigyeld a gonoszokat — hanem csüngj mindig istenfélelmen.

így végződik a levél. Alkalmunk nyílt általa megismerni a rendkívül komoly tudóst, a tudományok után összes erejével törekvő férfiút, a legtisztább és legfényesebb jellemet, a legjobb és legnemesebb embert. És ha — már Sámnel érdekében — a levél liitelessége iránt bennünk lassú kételyek támadnak, akkor a hang-

180) Jób 41, 3. E versnek a maga helyén és összefüggésében természetesen más a jelentménye ; Ibn Tibbon itt exegetikailag értékesíti a maga állításának igazolására és megerősítésére.

m ) Nagy Károly idejében — mondja Wattenbach p. 224 — mikor a régi irást tervszerűen újra helyre akarták állítani, gondosan megválogattak jó mintákat és ezek szerint írtak. A «Clerici de vita communi»-féle rend XV. században, kinyomatott alapszabályainak egyike a következőképen hangzik : «librarins . . pervideat scipturam fratrum nostrorum, specialiter qui minus sciunt scribere et qui növi aliquid incipiunt, providendo eis de una riga (ugyanaz mint ortyo; v. a latin linea) vei duabus melioris scripturae pro exemplari ante se locando, si opus habent*. V. ö. még p. 48, 65, 77. Az irás tanítási módjára nézve érdekes hely van Platónak Protagorasábam,:oi Ypajiaattartoi toÍí őeivoí; YP̂ ®SIV t*jV Kaí8«i>v újio-jpityavTí* ^ypaotíi, otjTto tó Ypa[AtxaT£Íov oiSóaai xai ivayxá̂ ouo't *“** T̂iv S?*ÍY7l®iv

YpajiíjLöjv. A betűk viasztáblákra lettek előírva és a gyermekeknek, hogy kezük a formához hozzászokjék, a körvonalakat utána kellett huzniok. A rómaiaknál is így tanították az írást még Seneca idejében.

Digitized by

254 F18CHER GYULA.

nak azon kö2vetetlensége, az a szívből fakadó termeszetesség, mely rajta elömlik, bizonyára alkalmas, hogy e kételyeket eloszlassa.

De a mit bátran későbbi toldaléknak, valamely olvasó vagy másoló csinálmányának, «pannns adsutu8»-ának tekinthetünk, az azon költemény, mely a levél végén van, azt versekben röviden ismétli és a benne levő tanoknak mintegy echója akar lenni. Hogy az Jehnda ibn Tibbontól nem ered, erre első sorban vallanak a költeményt megelőző szók: h'D ntPK rrUKH Sd m r o nam- niBOtt! niaiK *NP2 “ICIön* Bizonyítja továbbá az a tény is, hogy a költemény oly tanokat sorol fel, melyeknek a levélben hírük - nyomuk sincs. 18 ) Állításunk mellett szól azon meglepő körülmény is, hogy a kölcsönvevést, a miről a levélben Jehuda az ő fiát teljesen lebeszélni iparkodik, a költeményben megengedi — igaz, azon föltétel alatt, hogy — mielőtt visszakövetelik — visszafizesse.183) És aztán, hogyan szólíthatja őt fel atya és anya iránti tiszteletre — mint ez a költeményben történik18*) — holott a levélből tudjuk, hogy anyja igen korán meghalt és Jehuda második feleséget nem vett? Végül aztán úgy látszik, hogy a parainézisek — miután már prózában el lettek mondva — versbe való szedése Jehuda ibn Tibbon korában még nem dívott, hanem későbbi időknek volt csak szokása. így tett pl. Bechai b. Áser (1290 körül) az ő rtbpn és Jechiel b. Jekutiel Kómából (1300 körül) az ő-n iiö n m^pö-ávai.

A költemény — csak mellesleg akarom megjegyezni — metrum dolgában sokszor hibás és javításra szőrül, melyet azonban az olvasó könnyen eszközölhet.

Térjünk most újra vissza magához Jehudához.Foglalkozására nézve — Benjáminnak tudósítása sze

rint1'85) — orvos volt.186) A spanyol-arabs fénykorban egyáltalában úton-útfélen azt a tapasztalást tehetjük, hogy a zsidó tudósok —

lsí) Pl. szolgáljanak a következők: DTT Sitt ft !?•sorban, vagy: n ^ m K2 nD3DH ITD n W in n m jD ^ B T im a20. sorban.

,M) njran nmp jr® m*?n njn & sr. sorban.’"*) rm o i TI23 DK1 3X 1331.1Wk) Masszáóth i. li.1H#) Felfoghatatlan, hogy mily alappal nevezi az «Emúnótli we-déótli*

ed. princepse (Konstantinápoly) Jehudát: 7SK HTliT T

-nao?

Digitized by v ^ o o g i e

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON. 255

az arabs tudósok nyomdokában haladva — magukat az orvostudományokra adták, azt választva kenyérkeresetüknek. Orvos volt — hogy néveket említsünk — Abulvalid Merván ibn Ganáh, a nagyhírű nyelvtudós, orvos volt Jehuda Halévi, a lánglelkü költő és filozófus, orvos volt Maiműni is, a középkor egyik leghatalmasabb tüneménye. Azoknak, kik életüket a tudománynak akarták szentelni, minthogy más pálya előttük nyitva nem vólt, kenyérkeresetnek az orvostudományt választották mint olyant, mely alkalmat szolgáltatott behatóan foglalkozni a többi tudományokkal, mint pl. a fizikával és annak révén a filozófiával. így folytonosan a tudomány körén belül élhettek.

Jehuda — a mint hihető — jeles orvos és tudós voltának köszönte, hogy általános tiszteletben részesült. Nem lehetetlen, hogy azon fejedelmeknek és keresztény főpapoknak, a kikről levelében mondja, hogy fia menyegzői ünnepét jelenlétükkel díszítették, házi orvosuk volt. A mint ő maga levelében említi, zsidók és keresztények egyaránt tisztelték őt és jöttek csodálni nagyszerű könyvtárát és részesülni tudós társalgásában. Találkoztak ugyan — levelének szavai szerint — ellenségei és gúnyolói is — valószínűleg irigy kortársak vagy olyanok, kik fordítói működését megtámadták. De mit jelentett ez azon nagyrabecsüléssel szemben, melyet a legfőbb körök részéről tapasztalt és azon szeretettel szemben, melylyel őt majd mindenütt fogadták ?

Zsidó ismeretsége köréből kiválik Zerachjáh Halévi (szül. 1125 kör. megh. 1186.), kit Jehuda *TTP'»*nak nevez. Jelesköltő és első rangot foglalt el mint talmudtudós. Nagy műve, a Máör, Alfászinak «Halákhóth»-jait bírálja meg avval a nemes objektivitással, mely csak az igazságot keresi, és ama világos egyszerűséggel, mely őt jfcöbbi munkáiban is jellemzi. A viszony Jehuda és Zerachjáh között a legbensőbbnek nevezhető, mert az utóbbi, mielőtt költeményeit világgá eresztette, azokat előbb Jehudának küldte be átnézés végett.187)

R. Ábrahám b. Dávid Posquiéres-ből (szül. 1125. meg. 1198.) Maiműni nagy ellenfele és heves kritikusa, hasonlóképen igen közel baráti viszonyban élt Jehudánkkal. Az ő buzdítására végezte

1S1) L. közelebbet róla Reifmann jeles monográfiájában « Thóledóth Habénu Zcrachjah Halévi* Prága 1853.

Digitized by v ^ o o g i e

256 FISCHER GYULA.

be Ibn Tibbon a « Chóbóth Halebábóth* fordítását,188) melynek első fejezetét Mesullám b. Jákob felszólítására lefordította. Ábrahám b. Dávid igen gazdag férfiú, a talmudtudománynak oly mestere volt és a jámborságnak oly hírében állott, hogy végtisztességének és eltakaríttatásának rendezésével papok — kiknek tudvalevőleg a biblia tilalma szerint halottak által magukat tisztá- talanítani nem Szabad — foglalkoztak.189)

Hogy Ásér b. Mesullám meghitt barátja volt Ibn Tibbonnak, azt már fentebb említettük.190) Az ő ösztönzésének engedve fordította Jehuda Salamon ibn Gabirólnak «ThikkunMiddóthHanefes» ez. könyvecskéjét.

Venio nunc ad fortissimum virum, ahhoz a férfiúhoz, ki Lünel-nek legünnepeltebb férfiúja volt: Mesullám b. Jákob.(megh. (1170.) Ő hozzája is fűztek Jehudát a legszorosabb baráti viszonynak szálai. Ibn Tibbon nem talál elég szót e nagy, kiváló férfiúnak ma- gasztalására; igazi alattvalói hódolattal, valóságos ájtatos, szent tisztelettel beszél róla. Kitűnő filozófiai elme, a talmudnak — melyben a nevezett Ábr. b. Dávidnak tanítója volt — nagy, klasszikus ismerője és búvára, a filozófiával foglalkozóknak meleg pártolója és fáradhatatlan buzdítója, nagy gazdagságokkal áldott férfiú volt. O volt az első, ki Jehudának az arabs és héber nyelvek, úgyszintén a filozófia kitűnő ismerőjét felfedezve, őt a filozófiai iratok fordítására indította. Ö maga is fordítgatott volt egyet-mást és egész élete a tudomány szolgálatában folyt le.191) Neki köszönhetjük első sorban, hogy a középkor legkitűnőbb zsidó férfiúinak bölcsészeti mtíveit héber nyelven is bírjuk.

íme a Jehuda Ibn Tibbon fordította könyvek sorozata, melyeket lehetőleg kronologiai rendben állítottunk össze:

I. Bachjah Ibn Pakuda198) «Chóbóth Halebábóth# o U T )

( j á j f ^J! üftXgif «A szív kötelmei# ez. könyvének első

1Hfl) L. bevezetését « Chóbóth Halebábóth* II. fejezetéhez Benjákób- fé le kiadásban.

Ihn) L. Gross monográfiáját *B. Abr. b. Dávid*. Ein literar.-histori- seber Versuch a Gratz-Franki Monatsschriften X X II. k: 1873.

19°) L. fönt a 120. jegyz.1#1) V. ö. Jehuda bevezetését a Chóbóth Qalebábóthoz.m ) L. Gratz VI. p. 49—52-ig; Kaitfmann «Die Theologie des Bachja

ibn Pakuda.

Digitized by Google

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON. 257

fejezetét Mesullám b. Jákób felszólítására, talán nem sokkal evvel való megismerkedése után, 1161-ben.198)

II. Talán ugyanezen évben Salómó ibn Gabirólnak194)• Thikkun Middóth Hanefes» «A lélek tulajdon

ságainak művelése* Ásér b. Mesullám ösztönzésére.195)

III. Salamon ibn Gabiról «Mibchar Hapeninim* Jüí&so)

ez. arabs és görög bölcBmondások gyűjteménye.196)

IV. Jehuda Halévi197) Khuzarija s jU f’)

(JuJjJí 5 Nem egészen bizonyos, hogy mikor fordította. Cod. Bossi (1095. sz. a.) az 1171 -diki évet, a legtöbb codex azonban az 1167-dikit említi.198)

V. Abulvalid Merván ibn Ganáh199) «Széfer Hasorásim*

(JyoW sjLí^) ez. szótárát a vatikáni codex tanúsága szerint 1171-ben fordította.800)

183) Jellinek a Benjákób kiadta «Chóbóth Halebábóth*-hoz írt bevezetésében p. XXH. n. 12. azt a véleményét akarja bizonyítani, hogy a •Mibchar Hapeninim» volt Ibn Tibbon első fordítása. De e bizonyításnak nincsen alapja; mert azon levélből, melyet Jehuda barátjához Asérhez irt (kiadva a Michael-féle katalógusban p. 366, említi e levelet Carmoly is *Itinéraires de la terre sainte* ez. művében p. 330. 343.) tisztán és világosan kitűnik, hogy elsőbb a Chóbóth Halebábóth-ot fordította. Azulai a •Sém Hagedólimt-ban s. v. Bachja 1161-et említ — tévesen — mint a könyv szerkesztésének idejét. E hibát észrevette már Jellinek is. i. h. p. XX. n. 6. Duke8 tSpruchkunde» p. 72 tévesen állítja, hogy Sámuel ibn Tibbon fordította.

m ) L. Qriitz VI, p. 37 kk. A könyv jellemzésére nézve v. Ö. Duke* Blumenlese p. 60. L. a 193. jegyz.

10b) L. Michael Catalog. i. h.m) Dukes Blumenlese p. 59 tévesen Sámuel ibn Tibbont nevezi for

dítójának. A könyv jellemzésére nézve v. ö. i. h.19T) V. ö. Qriitz VI, p, 140 kk. Kaufmann • Jehuda Halévi Versuch

einér Charakteristik* u. «Attributenlehre>.,u*) V. ö. Geiger Nachg. Schriften II I . p. 175. Azarjáh de Bossi

*Meór Enajim»-jáb&n tévesen Mózes ibn Tibbont. (L. Zunz életrajzát Éberem Chemed V, 149 és Műnk Noiice sut R. Saadia p. 19.) Qedaljali ibn Jachjah • Salseleth Hakabbáláh» -jában p. 36. (ed. Lemberg 1862.). Sámuel ibn Tibbont nevezi fordítójának.

w ) L. Griitz VI, p. 25. k. és Bacher Abul valid Merván ibn Ganáhstb., továbbá Műnk « Notice sur Abou’l Valid* ez. munkáit.

*°°) Műnk L m. p. 211. k. Száadjáh filozófiájára nézve 1. Kaufmann• Attributenlehre *.

Digitized by v ^ o o g i e

258 FI8CHER GYULA.

VI. Ugyanennek a szerzőnek «Széfer Harikmáh*

ez. grammatikai művét, valószínűleg későbben mint az előbbit vagy avval ugyanegy évben.

VII. Utolsó fordítása volt Száadjáh gáónnak «Haemu-nóth we-Hadeóth» ^txS') ez. munkája1186-ban.201)

Nem csekély volt a feladat, melyet Ibn Tibbon fordítási válla-, lata által magára vett. Egy időben, melyben a zsidó tudósok kutatásaikat majdnem kivétel nélkül arabul írták, a héber nyelv prózája igen fejletlen állapotban volt. Tudjuk, hogy Jehuda Halévi, kiUek költői nyelve gazdagságra és fenségre nézve méltán a zsoltárok mellé sorakozhatik, Mózes Narbonihoz egyik héberül írt levelében bocsánatot kér prózájának döczögős és darabos volta miatt. Az arabs nyelv szóban és írásban volt általános és a hébert nem is iparkodtak pólyáiból kibontani. Míg az egyik óriásilag fejlődésnek indűlt, gazdagságban gyarapodott, egy kész, ezer meg ezer idegektől átjárt organizmust felmutathatott, addig a másik mívelésnek nem örvendett, szegénységben tengődött és csontváznál egyebe nem képviselt. Voltak ugyan egyesek, kik egy-egy arabs munkát héberre fordítottak,202) de a munkák vagy haláchikus vagy grammatikai tartalmúak lévén, a filozófiai nyelv számára nem tettek semmit.

Jehuda ibn Tibbonnak tehát a filozófiai héber nyelvet meg kellett teremteni; lelket adni a holt, rendezetlen anyagnak és így az irodalmi életbe bevezetni. Azokat a finom nüancirozásokat, finom árnyalatokat, melyeknek az arabs nyelv oly annyira bőviben van, át kellett hozni a héber nyelvbe, szokott szónak eladdig szokatlan értelmet adni, szokatlant szokottá tenni, kifejezéseket, fordulatokat és szólásmódokat megalkotni, találóan alkalmazni és

891) Landauer »Kitáb al-Amán&t wa’l I ‘tiqá,cLit* bevezetésében p. V.

Nem tudom, hogy Landauer ez adatát honnan meríti. E könyvnek való

színűleg még egy arabs neve volt; és pedig:1 A - . . . II Ti VB la « -1 Lm * A «• U aMW ̂ a 1/̂ ■ mJL 7 /t < / m a am a a* m D 4 J Ü ■ aLV. ö. Bacher *Abr. ibn. Esra's Einleitung zu 8cinem Pentateuch-

kommentár* p. 20. n. 3. pont 2. alatt.

ao#) Izsák b Iteubén 1078-ban Hal gáónnak egy halachikus, Ibn Gikatilla Jehuda ibn Chnjjug-n&k (L. Steinschneider Jftd. Lit. p. 395. n. 13.) Izsák b. Jehuda Atbarczelóni, Izsák Halévi és Salamon b. Parchon (L. a Bikma bevezetését) Abulalvidnak grammatikai munkáit.

Digitized by Google

/

meghonosítani. Ö maga nagyon is jól ismervén azon nehézségeket, melyekkel ily fordítási vállalat jár, ennek kifejezést is ád a Chóbóth Halebábóthoz írt bevezetésében. «Az arab nyelv — úgymond — fölötte gazdag minden tekintetben, a kifejezések simulékonyak éB világosak és bármit is akarnak mondani vagy írni, mindent kifejezhetni vele sokkal inkább mint a héberrel,208) mert a héber nyelvből más szókincsünk nincs, mint az, mely a szent iratokban ránk marad — ez pedig nem elégséges minden fogalomnak a kifejezésére*.*204)

Teljesen át van hatva a felelősségtől, mely a fordító vállaira nehezül mind az olvasó közönséggel, mind az eredetinek szerzőjével szemben. Nehezen is adta magát rá a fordítási munkálkodásra— sok okból; néhánvát el is mondja.205) «A könyvek közül — úgymond — a melyek arabból héberre fordítanak, egyet sem láttam, mely az eredetit szépségétől meg nem fosztaná, tartalmát meg nem másítaná és gondolatain csorbát nem ejtene; részint mert a fordítók nem ismerik az arabot, részint meg nem a hébert, vagy ha már a nyelveket ismerik is, nem értik a munkát és csak saját eszük járása után indúlnak. És így aztán vétkeznek az olvasó és a munka szerzője ellen*.806) Különösen nem mutatott hajlamot a fordításra, «mert — és ez fölötte jellemző az ő korára nézve — a legtöbb ember — a mint mondja — nevetségessé teszi és kigúnyolja azt, ki vagy fordít vagy költeményt v. más a tudományokba vágó eredeti munkát is ír.806a) Én azonban az ő (t. i. Mesullám) tiszteletével szemben lemondtam a magaméról, teljesítem akaratát, odaállítom magam czéltábláúl a lövők nyilainak és odanyújtom az én testemet az ütőknek*.807)

Ha Jehuda ibn Tibbon fordításait az originális vezetése mellett megtekintjük, akkor látjuk, hogy ő a leghívebb és legponto-

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON. 259

^ Maiműni a Kóbeczben i. h. az arabot a héber nyelv egy romlott

fajának nevezi: fcpfc TODTTOtt iT “ OP fw b "KTI KliTO* v - ö- Golá' ziher Studien iiber Tanchüm Jeru&almi p. I I —24.

*“*) L. Kaufmann S a adj a h ' A lfa jjum i s Einlcitung, ZDMG. XXXVII,230 k.

*°5) L. a Chóbóth Halebábóth bev.*") ü. o.*°®») A félszeg és fitymáló bírálat ellen hevesen kel ki már Abulvalid

Is a Kikmájában. V. ö. Bacher i. m. p. 21. n. 140. •*” ) L. a Ch. H. bev.

Digitized by v ^ o o g i e

260 FI8CHER GYULA.

sabb fordító, kit csak képzelni lehet. A legszorosabban ragaszkodik az eredetinek szövegéhez, nem tér ki se jobbra se balra, nem mond se nem többet se nem kevesebbet mint a mennyit a szerző. Inkább nehézkes akar lenni, inkább eltűri a merevségnek szemrehányását, semhogy a szöveghez hűtelen legyen. Könnyedségről és gördü- lékenységröl stílusában azért szó sem lehet, de épen ezen változatlan ragaszkodásából a pracisitáshoz ered az a tény, hogy Jehuda a zsidó középkor filozófiai terminologiáját megállapította.308) Elvétől soha nem tért e l : ismerni az illető nyelveket és ismerni a tárgyat, melyről a fordítandó könyv szól. Ez volt a középpont, mely körűi fordítói munkálkodásának köre forgott. Fordítása — mondja Gold- ziher — olyannyira tüköré a szövegnek, hogy arról is elmondhatjuk, mit Műnk, Sámuel Ibn Tibbon fordításairól: «que souvent elles ne peuvent étre bien comprises, que pár ceux qui savent l ’arabe*.809) Mert hogy stílusa az arab nyelv bélyegét magán hordja, az ép oly természetes mint könnyen elképzelhető; annak hatása alól nem tudott, vagy — minthogy a hűséget a legszélső határig vitte — épenséggel nem akart kibontakozni. Innen van, hogy oly gyakran oly helyekre akadunk, melyek majdnem szolgai hűséggel az eredetihez ragaszkodnak;810) innen van, hogy elegan- tiát, minőt József KimchinHin ) és bájt, milyen az Alcharizi fordította aMóreh Nebúkhim»-on elömlik, Jehuda munkáiban hiába keresünk.

Jellemzi Jehuda fordításait a páratlan hűségen kívül még az a vonás, hogy a fogalom kifejezésére egynél több szót soha nem alkalmaz. Különösen látjuk ezt, ha valamely terminust fordít. Nem akarta, hogy szavai egymástól fényt kölcsönözzenek, egymásra világosságot vessenek; a szó önmagából sugároztassa ki — úgy mint a neki megfelelő arabs — az értelmet és a fogalmat. Ö a szót azért mintegy kezébe vette, latolgatta, minden oldalról meg-

***) L. Bloch. P. die I I - te Übcrselrung dea S a adj ani^o hen Buches -•Emnnóth we-Dóóth» Monatsschrift X IX , p. 412.

*°®) L. Qoldziher *. Landauer'8 K it db al-Amnnát• stb. ZDMG. XXXV. p. 773.

Slü) L. Kaufmann i. li. p. 235, 278, 248.*11) Ő is fordította a Chóbóth Halebábóth-ot, melynek azonban csak

egy töredéke a «Saar Hathesúbáh > maradt fen a Leipziger Stadtbibliothek- ban; kinyomatott a Benjákób-féle Chóbóth Haleb. kiadásában.

Digitized by v ^ o o g i e

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON.

megvizsgálta és csak ha alkalmasnak, az eredetit teljesen fedezőnek tartotta, igtatta bele fordításába. Nem követte azt azután más hasonló értelmű szó — arra neki nem volt szüksége.*12} Az ő szavai, kifejezései és így egész fordítása — mintegy aroz- képei az eredeti szavainak, kifejezéseinek és így az egész műnek. •Mindazon hibáknak — mondja — melyekbe az őt megelőző fordítók estek, elejét csak úgy lehet venni, ha a szöveget szóról-szóra, lelkiismeretesen és pontosan, minden szószaporítás nélkül vissza-* adjuk*.

Lakónikus rövidsége és határozottsága különösen kitűnik akkor, ha az ő *Emunóth we-Deóth»-ját avval a második, ismeretlen nevű és korú szerzőtől218) eredő fordítással összehasonlítjuk. Ez rendkívül szereti a tautológiát, halmozza és rakja egymásra a szókat; egy arabs kifejezésre van neki három-négy héber, egy fogalmat két-három különböző mondattal ír körűi olyannyira, hogy gyakran a sok fa miatt az erdőt nem látjuk. Ez azért nem is érdemli meg a « fordítás* nevet, hanem tisztán parafrázának tartandó.

Szóújítást a legritkább esetben enged meg magának Jehuda, csak a mikor épenséggel ki nem kerülheti; kifejezéseit vegyest választja, hol a bibliából, hol meg a misnáhból. Ha idegenszerű, szokatlan formákat alkot, akkor ezt avval igazolja, hogy pn D3X iwpnm K^DDH -p - 6 214) «nem feküsznek az észszerűség és az analógia útján kívül*. Ha fiának a levében216) azt tanácsolja, hogy oly formákat építsen csak, melyek DTOC&3 DT32 és ha hozzáteszi:rw p n n -p -rö n r o i p on o x i S'ö k ................. a m d t j s ir a n Sh i

262 FISCHER GYULA.

ontn mban nnn * it t -kpkö topö iösb? pin-6 pnpöbOJTTJP • Alkalmaztam kevés helyütt elő nem forduló, de mégis azanalógia engedte formákat,.........mert beláttam, hogy mégis jobb,hogy a fordító inkább egy-egy kényszerített formát használjon, semhogy szók után fusson, melyek az értelmet homályosan hagyják* — ha e két nyilatkozatát egymással egybevetjük, akkor talán azt szabadna következtetnünk, hogy a levelet korábban szerkesztette meg mint a Rikma fordítását és ez utóbbihoz írt bevezetésében a levélben adott szabályát mintegy visszavonta, belátván, hogy néha-néha még sem vezethető keresztül.

Dicséretet érdemel fordításainak világos voltáért. Nem akart ő gépies fordító lenni és nem is volt az. Az illető tudományban, melyről a fordítandó szöveg tárgyalt, jártas, otthon volt Jehuda és fordításakor a legjobb lelkiismeret vezérelte.816) «És a mit nem bírtam a jelzett (szószerint) módon fordítani, arról gondolkodtamés tépelődtem, míg csak meg nem értettem....... ; a miről pedigkételyeim voltak, annak utána nyomoztam oly könyvekben, melyek e tárgyról beszélnek és ha tökéletesen felfogtam, lefordítottam*.817)

Megesik néha-néha mégis, hogy helytelenül fordít, sőt hogy épen ellenkezőjét mondja annak, a mit a szerző kifejezni akar.818) De akkor az előbbinek az az oka, hogy az előtte feküdt kéziratnak rendesen rossz volt az olvasásmódja, az utóbbinak meg az, hogy az arab kéziratok héber betűkkel lévén átírva, igen könnyen alkalmat adtak arra, hogy egy-egy szót valamely más hasonló alakúval felcseréljen — csak a diakritikus pontot vagy valamely vonást nem kellett észrevenni és a rossz fordítás már kész volt.819) És ha elő- fordúlnak oly hibák, melyek az említettük okok egyike által sem

*18) Hogy Jehuda valóban nem volt gépies fordító, mutatja a Széfer Hasorásim bevezetésében tett észrevétele, meiy szerint Abulvalíd a gyök Nifal és ££^7 Hifil-formáját kifelejtette. «Nem tudom — mondja — hogy maga a szerző vagy a másoló felejtette-é ki — mert tévedést és fele- dékenységet bizony senki sem kerülhet ki. L, Műnk Notice p. 214.

*17) L, Chóbóth Haleb-hoz írt bevez.aih) L. Kaufmann «Jehuda Halévi u. die Lehre von dér Ewigkeit dér

Welt» Monatsschrift 1884. p. 208 kk.*l#) L. Laudauer i. h. p. X II n. 1. Goldziher ZDMG. XXXV. p. 782.

V. ö. a Berliner-fele Magazin fú r d. \Y issen seh. d. Judenth. X. p. 89,kk és p. 172 kk.

Digitized by v ^ o o g i e

JEHUDA BEN SAUL IBN TIBBON. 263

lelik magyarázatukat, akkor szívesen fogadjuk el sokszor ismételt önigazolását, mely szerint« senki sínes ment hibától és tévedéstől; hisz Dávid ununk mondja már: ^libáktól ki őrizkedhetik?»aso)

De bármint is legyen a dolog, fényoldalai sokkal gazdagabbak, semhogy árnyoldalait el ne feledtetnék. Az ő fellépése irodalmi esemény volt. Az ő fordításai megannyi irodalmi tett. Azok fognak maradni s azoknak fogják becsülni, míg zsidó vallásból- csészettel csak foglalkozni fognak.

D r. F isch k r G y ü l a .

Párhuzamos idézetek.

Aeschylos, Agameranon:

OX^iaat ok yj>ySío'j Te\vjTrtaa^r sv súsaroc