Upload
steindl-akos
View
39
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
nácizmus, bolsevizmus
Citation preview
25. A náci és a bolsevik ideológia
Náci ideológia
Előzményeko Francia forradalom eszméi: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus
Nacionalizmus: kötődés és azonosságtudat az azonos nyelvet beszélők, azonos kultúrával és történelemmel rendelkezők között
o Ipari forradalom: gazdasági fellendülés és urbanizáció Ezzel ellentétben politikai szétforgácsoltság a német területeken
Offenzív jellegű nacionalizmus: nemzet érdekeinek megvalósítása mindenek felett áll
o Területi igényeko Képviselői nem nyelvészek és költők, hanem politikusoko Elszakad a liberalizmustólo Szabad véleménynyilvánítás korlátozása demokratizálódás akadályozása
Szociáldarwinizmuso Charles Darwin: A fajok eredeteo Élővilágban állandó harc a létért erősebb, életképesebb fajok maradnak
fenn Emberi társadalomban is ez érvényesül
o Nacionáldarwinizmus: küzdelem megjelenik a nemzetek közötti kapcsolatokban is
Nemzetállamok létrehozása: német egység kérdése 1871: Német Császárság kikiáltása
Nacionalizmus erőszakosabbá válásao Nemzetiségi törekvések, kisebbségek elnyomásao Nemzetük által lakott területek egyesítéseo Nagyhatalmi nacionalizmus
A célok túlmutatnak az etnikai határokon Orosz pánszlávizmus: Balkán Francia revansizmus: Elzász-Lotaringia Német pángermánizmus: Közép-Európa Angolok: egész világot
Nemzetiszocializmus
I. világháború után: szélsőségek megerősödéseo Szélsőjobboldal: NSDAP
Adolf Hitler Führer Mein Kampf Hatalom megszerzése, totalitárius diktatúra kiépítése a cél
Propaganda: tömegek megnyerése Egyén alárendelése a közösségnek
o Egyéniség eltűniko Nem fordul a rendszer ellen
Nemzetiszocializmus
o Fasizmus továbbfejlesztése Tekintélyelvű politikai ideológia A nemzetek között folyamatos harc zajlik és ez jótékony hatást
gyakorol a társadalmakra Állam: totális hatalom birtoklása
o Antiszemitizmus: a fennálló problémákért a zsidóságot tették felelőssé Nem vallási faji, politikai alapon ellenséges
o Fajelmélet: biológiai jegyek alapján elkülönítés „Árja faj”: felsőbbrendűek „Alacsonyabb rendű fajok”: alárendeltek Lebensraum /Rosenberg, 1937/: élettérre van szüksége az árja
fajnak az alacsonyabb rendűek feletti uralomhoz
Bolsevik ideológia
Előzményeko Ipari forradalom: társadalom átalakulása
Munkásság kialakulása és megerősödése Egyenlőtlenségek: társadalmi rétegek közötti szakadék kitágulása Munkásság kiszolgáltatottsága és alárendeltsége
o Szocializmus: egyenlőség, igazságos társadalom megvalósítása Utópista szocialisták
Fourier, Saint-Simon, Owen Tudományos szocializmus (történelmi materializmus)
o Karl Marx, Friedrich Engels 1848: Kommunista Kiáltvány
o Hegel dialektikája Világ állandó mozgásban van ellentétek harca okozza Tézis – antitézis szintézis: ellentétek küzdelme kiegyenlítődéshez
vezeto Feuerbach: materializmus
Világ anyagi eredetűo Történelem ellentétes érdekű osztályok harcának sorozata
Egyre magasabb szintű társadalmak születnek Ősközösség: nincs magántulajdon nincsenek osztályok Rabszolgatartó társadalom: szabad rabszolga Feudális társadalom: nemes jobbágy Kapitalista társadalom: tőkés munkás Szocializmus: proletárdiktatúra
Tulajdonviszonyok radikális átalakítása Magántulajdon megszűntetése
Kommunizmus: nincs magántulajdon nincsenek osztályoko Forradalomelmélet
Legfejlettebb tőkés országban robban ki (Anglia) Világforradalom: egységbe szervezett munkásság által láncreakció-
szerűen terjed tovább XIX. század közepe: világforradalom nem következik be
o 1864: I. Internacionálé „Nemzetközi Munkásszövetség” Nemzeti munkásmozgalmak összefogása és koordinálása
o Második ipari forradalom: munkásság kettéválik Ny-Európa: kapitalizmus fejlődésének békés szakasza
Van munkalehetőség, életszínvonal nő Nem akarják megdönteni a kapitalista rendszert
Revizionizmus: marxi gondolatok felülvizsgálata, új rendszerhez igazítása
Eduard Bernstein Proletárdiktatúra demokratikus szocializmus Forradalom békés átmenet Társadalmi tulajdon vegyes tulajdon (állami, szövetkezeti,
magán) K-Európa: fejletlen gazdaság, általános nyomor
Forradalmiság fennálló rendszer megdöntéseo 1889: II. Internacionálé
Revizionisták (Bernstein) Forradalmi marxisták (Lenin) Centristák: két szélsőség között (Kautsky) Reform és forradalom viszonyának megvitatása Általános, titkos választójog megszerzése
Bolsevizmus
I. világháború: sorozatos háborús kudarcok, a gazdaság összeomlása, éhínség és nyomor
o Szélsőségek megerősödése szélsőbaloldal Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
Mérsékeltek: mensevikek Radikálisak: bolsevikok
o 1917: bolsevik hatalomátvétel Kommunizmus megvalósítása Államosítás, kolhozosítás Ideológiai nevelés Terror (Cseka)
o 1919: Komintern (III. Internacionálé) Bolsevik vezetésű világpárt Világforradalom kibontása a cél
o 1922: Szovjetunió Lenin Sztálin Ideológiai ellentétek
Trockij: „permanens forradalom”o Világforradalmat kell csinálni
Sztálin: szocializmus egy országban történő megvalósításao „Trockista ellenzékkel” leszámolo Totalitárius diktatúrao Vezérkar lecseréléseo Tervgazdálkodáso Propagandao Vezér-elv