16
XX. évfolyam 27. szám 2008. augusztus 28. DÉL-ZALAI HETILAP Kanizsa Nyár, közösség, megtisztulás. Sokunk gyermekkorának igazi búcsúi hangulatát érezhettük át újra. Lám, egy ötvenezres város- ban is meg lehet ezt élni. Július közepén volt a Sugár út sarkán lévõ Piarista Kápolna ünnepe. Az egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ- dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a kanizsaiakat az ünnep napján. Õk is számon tartják, hogy kedves szentjük, Pompiliusz a mi városunkban kapott elõször temp- lomot, közvetlenül az 1934-es szentté avatást követõ évben. 2010-ben lesz 300. évfordulója, hogy Pirrotti Montecalvo Irpino- ban meglátta a napvilágot, hato- dikként a 11 testvérbõl. A szülõvá- ros plébániájának honlapján – www.sanpompilio.it – éppúgy bõ- séges anyagot találunk róla, mint a szepi.hu-n, a szegedi piarista isko- láén. Rokonszenves és nagyon is követhetõ élete Campi Salen- tinában ért véget (?). S hogy mennyire jogos a kérdõjel: ami- kor ünnepén a körmenet elindult és kihozták a szent szobrát, a tö- meg tapsban és ovációban tört ki, öt kilométeres körmenete is dia- dalút, annyira köztük-, velük va- lónak érzik az 1766-ban eltávo- zott Pompiliuszt. Ilyen élményekkel töltekezve érkezett haza ez a kis csapat, s bol- dogan osztották meg örömeiket az itthon maradottakkal. A szombat esti búcsúi mise is hasonlóan meg- tisztító volt. Ezt segítették a ven- dég celebráns, Radnics Zoltán pia- rista atya lényegre törõ szavai és a harmadikos gyerekek angyali éne- ke. Öröm és könny jellemezte az ezt követõ másfél órát is, hiszen – a piaristákhoz több szálon is kötõdõ – Sándor György egye- dülálló mûfaja a családias lég- körben nagyon illett az ünnep- hez. Az udvaron elköltött nyáres- ti vacsora pedig szeretetvendég- ség volt a javából – családok, ne- velõk, s a szent tisztelõi oldott hangulatban, kellemes olasz mu- zsika hangjainál beszélgethettek. A gyerekek még táncra is perdül- tek. És hogy miért emeltük ki több- ször is: Szent Pompiliusz egy kö- vethetõ szent? A vasárnap folyta- tódó ünnepen Vereb Zsolt igazga- tó atya prédikációjának ez lehetett az egyik legfontosabb üzenete. Tévednénk, ha a szenteket csak csodálnánk. Õk nagyon is követ- hetõk! Az Úristen valamennyiün- ket meghív az életszentségre, s ehhez meg is adja a szükséges eszközöket. Amikor Pirrotti belé- pett a piaristákhoz, ezzel indokol- ta: „Mert szent szeretnék lenni!” Felismerte, Isten ezen az úton hívja õt. Hogyne jelenthetné ki hát közülünk bárki, saját útján fölismerve Isten akaratát: „Azért alapítok családot, mert szent sze- retnék lenni!” „Érdemes hát felfedezni hivatá- sunkban, mindennapi munkánk- ban és életünkben a Lélek segítõ erejét! Tegyünk meg mindent azért, hogy a szentségre való meghívásunkat tudatosan, de Is- ten adta belsõ békével – s ezt má- sok felé is sugározva – élhessük meg.” szûrõdött le az egyik ün- neplõben. P.J. A Csónakázó-tónál rendezték meg a megyei díjugrató bajnokság záró fordulóját, mely egyben a regionális verseny utolsó elõtti megmérettetése is volt lovasok és lovaik számára. A kezdõ lovasoknál a gyenesdiási szí- nekben versenyzõ Kovács Emese lett a végsõ gyõztes, kezdõ ló kategóriá- ban pedig a Rádiházai LK versenyzõ- je, Gecse Csaba nyert Zenóbia nyer- gében. Az ifjúsági lovas korosztály- ban Zerényi Luca (Hévíz LK) végzett az elsõ helyen, míg a felnõtteknél ezt a helyezést a Kanizsa Lovasklubból Callsen Barbarának sikerült elérnie Fakos-Sogun lovával. Callsen Barbara sikere A világon elsõként – Kanizsán Egy követhetõ szent: Pompiliusz Egy kattintás, és naponta friss híreket, tudósításokat, riportokat olvashat. Kattintson rá! www.kanizsaujsag.hu 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1

27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

XX. éévfolyam 227. sszám2008. aaugusztus 228.DÉL-ZZALAI HHETILAP

KanizsaNyár, közösség, megtisztulás.

Sokunk gyermekkorának igazibúcsúi hangulatát érezhettük átújra. Lám, egy ötvenezres város-ban is meg lehet ezt élni. Júliusközepén volt a Sugár út sarkánlévõ Piarista Kápolna ünnepe.Az egész azonban igazábólCampi Salentinában kezdõ-dött…

Ez a tízezres városka az olaszcsizma sarkán meleg szeretettelfogadta a kanizsaiakat az ünnepnapján. Õk is számon tartják, hogykedves szentjük, Pompiliusz a mivárosunkban kapott elõször temp-lomot, közvetlenül az 1934-esszentté avatást követõ évben.2010-ben lesz 300. évfordulója,hogy Pirrotti Montecalvo Irpino-ban meglátta a napvilágot, hato-dikként a 11 testvérbõl. A szülõvá-ros plébániájának honlapján –www.sanpompilio.it – éppúgy bõ-séges anyagot találunk róla, mint aszepi.hu-n, a szegedi piarista isko-láén.

Rokonszenves és nagyon iskövethetõ élete Campi Salen-tinában ért véget (?). S hogymennyire jogos a kérdõjel: ami-kor ünnepén a körmenet elindultés kihozták a szent szobrát, a tö-meg tapsban és ovációban tört ki,öt kilométeres körmenete is dia-dalút, annyira köztük-, velük va-lónak érzik az 1766-ban eltávo-zott Pompiliuszt.

Ilyen élményekkel töltekezveérkezett haza ez a kis csapat, s bol-dogan osztották meg örömeiket azitthon maradottakkal. A szombatesti búcsúi mise is hasonlóan meg-tisztító volt. Ezt segítették a ven-dég celebráns, Radnics Zoltán pia-rista atya lényegre törõ szavai és aharmadikos gyerekek angyali éne-ke.

Öröm és könny jellemezte azezt követõ másfél órát is, hiszen– a piaristákhoz több szálon iskötõdõ – Sándor György egye-dülálló mûfaja a családias lég-körben nagyon illett az ünnep-hez. Az udvaron elköltött nyáres-ti vacsora pedig szeretetvendég-ség volt a javából – családok, ne-velõk, s a szent tisztelõi oldotthangulatban, kellemes olasz mu-zsika hangjainál beszélgethettek.A gyerekek még táncra is perdül-tek.

És hogy miért emeltük ki több-ször is: Szent Pompiliusz egy kö-vethetõ szent? A vasárnap folyta-

tódó ünnepen Vereb Zsolt igazga-tó atya prédikációjának ez lehetettaz egyik legfontosabb üzenete.Tévednénk, ha a szenteket csakcsodálnánk. Õk nagyon is követ-hetõk! Az Úristen valamennyiün-ket meghív az életszentségre, sehhez meg is adja a szükségeseszközöket. Amikor Pirrotti belé-pett a piaristákhoz, ezzel indokol-ta: „Mert szent szeretnék lenni!”Felismerte, Isten ezen az útonhívja õt. Hogyne jelenthetné kihát közülünk bárki, saját útjánfölismerve Isten akaratát: „Azértalapítok családot, mert szent sze-retnék lenni!”

„Érdemes hát felfedezni hivatá-sunkban, mindennapi munkánk-ban és életünkben a Lélek segítõerejét! Tegyünk meg mindentazért, hogy a szentségre valómeghívásunkat tudatosan, de Is-ten adta belsõ békével – s ezt má-sok felé is sugározva – élhessükmeg.” – szûrõdött le az egyik ün-neplõben.

P.J.

A Csónakázó-tónál rendezték mega megyei díjugrató bajnokság zárófordulóját, mely egyben a regionálisverseny utolsó elõtti megmérettetéseis volt lovasok és lovaik számára. Akezdõ lovasoknál a gyenesdiási szí-nekben versenyzõ Kovács Emese letta végsõ gyõztes, kezdõ ló kategóriá-

ban pedig a Rádiházai LK versenyzõ-je, Gecse Csaba nyert Zenóbia nyer-gében. Az ifjúsági lovas korosztály-ban Zerényi Luca (Hévíz LK) végzettaz elsõ helyen, míg a felnõtteknél ezta helyezést a Kanizsa LovasklubbólCallsen Barbarának sikerült elérnieFakos-Sogun lovával.

Callsen BBarbara ssikere

A vvilágon eelsõként –– KKanizsánEgy kkövethetõ sszent: PPompiliusz

Egy kattintás, és naponta friss híreket, tudósításokat,

riportokat olvashat.

Kattintson rá!

www.kanizsaujsag.hu

27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1

Page 2: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Az augusztus 14-20-ig tartónemzeti hét, a világ magyarjai-nak találkozóján a RozgonyiPolgári Egylet Utazók Klubja isképviseltette magát. A sokszínûprogramról Miha Tamásné, azegylet vezetõje többek között el-mondta:

– A megnyitó ünnepség helyszí-ne 14-én a Jüngling Zoltán (negy-ven évig volt az üdülõfalu plébáno-sa) Közösségi Házban volt. A ZalaMegyei Közgyûlés elnöke, Man-ninger Jenõ és Kiss László, Bala-tongyörök polgármesterének kö-szöntõ szavai után Simó József, aszáz éve született Wass Albertreemlékezett, Döbrentei Kornél pe-dig szuggesztív elõadásával azösszefogás fontosságát hangsú-lyozta legfontosabb feladatunk-nak. E napon avatták fel a falu ke-mencéjét, amelyben megsült az el-sõ fenséges illatú kenyér, jászságimalomban õrölt lisztbõl. A szívé-lyesen kínált, gazdag vacsoráttáncház követte, ahol fellépett Pet-rás Mária és a Tatros csángó nép-zenekar.

Gergye Ottóné, a klub vezetõjeHankó Ildikó és Kiszely István tör-ténész professzor házaspár lenyû-gözõ és elõremutató elõadásaitemelte ki.

– Hankó Ildikó Árpádházi kirá-lyainkról szólt. Elmondta, hogymég a mai napig sem azonosítot-ták például a fehérvári ásatások-nál megtalált királyi csontokat,melyek között valószínûleg Szt. Ist-váné is ott van, hanem méltatlanulegy betonaknában vannak Fehér-váron. „Egy népnek vedd el amúltját, elveszed a jövõjét” –hangsúlyozta Hankó Ildikó. Kisze-ly István pedig a magyar nép böl-csõjétõl, Belsõ-Ázsiától a Kárpát-medencébe érkezéséig ismertettetörténelmünket. Elmondta, hogyKelet Turkesztánban, amikor fel-bomlott a hszingnu törzsszövetség91-ben, az egyes törzsszövetségitagok elindultak a „népek nagy or-szágútján”. A kínai Nagy FaltólAusztriáig, ahol egy olyan területállt rendelkezésükre, hogy a nagyállattartó népek folytathatták õsifoglalkozásukat, az állattartást és aföldmûvességet. Ezen a kilencezer

kilométeres területsávon sajátoskultúra alakult, mely különbözöttEurópa kultúrájától. A magyarság-nak köszönhetõen ez máig élõ kul-túra, de más, mint az államalkotóindoeurópaiaké. Ezen elõadás kap-csán sok-sok érdekes és értékesadatot, eseményt tudtunk meg ma-gyarságunkról, népmûvészetünk-rõl, istenhitünkrõl, mondavilá-gunkról tánc-, mese- és zenevilá-gunkról – foglalta össze GergyeOttóné.

A sokszínû program elõadói kö-zött szerepelt még Szörényi Le-vente zeneszerzõ és õstörténet ku-tató, Hargitai András úszó olimpi-kon, a Szent Korona tan kutatója,Cey-bert Róbert Gyula, a Gasztro-nómiai Világszövetség elnöke ésKiss Dénes költõ. Gudlin György-né, Elekes Lajosné és FöldesKálmánné élményeik között mégmegemlítették Sólyomfi NagyZoltán táltos elõadását, akinek atûzével a kívánságaikat is elküld-hették oda, ahol talán segítenekvalóra váltani azokat.

Bakonyi Erzsébet

Kanizsa – ÜÜnnep 2008. augusztus 28.2

Fõszerkesztõ: Dóró János. Munkatársak: Bakonyi Erzsébet, Gelencsér Gábor, Polgár László, Steyer Edina. Tördelés, tipográfia:Hársfalvi Tímea. Gazdasági ügyintézõ: Tóth Tihamérné. Hirdetésszervezõ: Andorkó Mária, tel.: 30/916-1600. Szerkesztõség és kiadó:Nagykanizsa, Király u. 47. földszint Tel./fax:93/312-305. Web: www.kanizsaujsag.hu E-mail: [email protected] Levélcím: 8801Nagykanizsa, Pf.: 154. Hirdetésfelvétel: Kanizsa Újság Kft. Nagykanizsa, Király u. 47. I. emelet. Kiadja: a Kanizsa Újság Kft. Felelõsvezetõ: a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetõje. Nyomda: László Reklámstúdió és Nyomdaipari Kft. Zalaegerszeg Felelõs vezetõ: LászlóKároly. Terjesztõ: TOTAL-LAP Kft., tel.: 20/981-3144. Felelõs vezetõ: Fehér Tamás, tel.: 20/466-2286.

Megjelenik: 21000 példányban. ISSN 0865-3879

KANIZSA DÉL-ZALAI HETILAP

Szent István és a keresztény ma-gyar államalapítás, az Alkotmány,az új kenyér napja. Nincs még egyolyan nemzeti ünnepünk, amely-nek több neve, több apropója lettvolna, mint az augusztus 20-inak.

Megemlékezõ ünnepi beszédé-ben Marton István polgármester ajeles alkalom mikéntjére, valódiértékeire világított rá, közben fel-idézte, hogy a különbözõ történel-mi korokban mit jelentett e nap.

1083. augusztus 20-án avattákszentté I. István királyunk relikviáit afehérvári bazilikában. Nagy Lajosuralkodása alatt egyházi ünnepkénttartották számon, majd 1771-ben Má-ria Terézia Budára hozatta a SzentJobbot, amelyet ettõl kezdve körme-netben vittek végig a városon augusz-tus 20-án. Az õ közbenjárásával ismétnemzeti ünnepként tartották nyilvánezt a napot, amely a naptárakba is be-került. Az 1848-as szabadságharcután hosszú ideig nem lehetett meg-tartani az ünnepet. Újra a kiegyezéstkövetõen 1945-ig volt nemzeti ün-nep, azt követõen egyházi. Sorbankövették egymást a névváltozások: azúj kenyér ünnepe, majd az Alkotmá-nyé, s a rendszerváltás után, 1991-bena Magyar Országgyûlés Szent Istvánnapját a Magyar Köztársaság hivata-los állami ünnepének nyilvánította.

Városunk megemlékezése a Kani-zsa Fúvós Egyesület térzenéjével kez-dõdött a Deák téren fél tízkor, ezt kö-vette az ünnepélyes zászlófelvonás aKanizsa Lovasklub huszárjainak köz-remûködésével. AHevesi Sándor Mû-velõdési Központ elõtti téren ünnepiköszöntõt mondott Marton István pol-gármester. Balogh László OKISB-elnök Illyés Gyula ’Haza, a magasban’címû versével üdvözölte a jelenlevõ-ket. Fliszár Károly esperes-plébánosszentelte meg az új kenyeret, amelyetvárosunk polgármestere vágott fel.

Délután a felhõtlen szórakozásévolt a fõszerep, a kicsiket bábszínház,kölyök-party várta, a nagyobbakat ut-cabál és Keresztes Ildikó koncertje.

Mint minden alkalommal, ezút-tal is tûzijáték zárta az eseményt.22.15-kor elaludtak a lámpafé-nyek az Erzsébet téren, s mindenszem az égre meredt, ahol a legkü-lönfélébb alakzatok jelentek meg.

Steyer Edina

Nemzetiünnepünk

Nemzeti hhét BBalatongyörökön

A Nagykanizsán élõ mûvész1966-ban végezte el a MagyarIparmûvészeti Fõiskolát. Témáit a

mesevilágból, a népi hagyomá-nyokból meríti. Gondolatait válto-zatos technikai eszközökkel tol-

mácsolja. Készít selyembatikot,gobelint, ólmozott üvegablakot,üvegmozaikot, padlómozaikot,üvegablaksorozatot, ceruzarajzot,tollrajzot, rézkarcot, kõnyomatot,olajfestményt. Nemez falikép,újabban pedig a rekeszzománc ké-szítés foglalkoztatja.

B.E.

Kustár ZZsuzsa MMosonmagyaróváronKustár Zsuzsa iparmûvész alkotásaiból látható kiállítás szeptem-

ber 5-ig a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban.A Nyári Fesztivál ünnepélyes megnyitásán Csiszár Péter, a kulturá-lis központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a fesztivált Sza-bó Miklós polgármester nyitotta meg. Kustár Zsuzsa iparmûvésztLehota János esztéta mutatta be a közönségnek.

Zalamerenye adott otthont anagykanizsai Civil Fórum általmegrendezett jótékonysági gyer-mektábornak.

A szervezõk az adományozóksegítségével idén húsz hátrányoshelyzetû gyermeknek tudták bizto-

sítani a részvételt. A táborban kü-lönféle hasznos és érdekes progra-mokat szerveztek a gyerekeknek.Elsõ nap Levente Péter szórakoz-tatta õket, akit az Égbõl pottyantmesék címû tévémûsorból ismer-hetünk. Drogprevenciós elõadás,kutyabemutató, a keszthelyi neve-

zetességek megtekintése, gólyalá-bas bemutató, vetélkedõ, strando-lás – mind-mind olyan program,amelyekbõl a gyerekek tanulhat-nak, de egyben élvezhetik közbena felhõtlen nyaralás örömeit is.

S.E.

Alig-VVár jjótékonysági ggyermektábor

27.qxd 2008.08.27. 11:30 Page 2

Page 3: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – TTanévkezdés2008. augusztus 28. 3

A kanizsai belváros egyik im-pozáns épülete lett a megújultRozgonyi Úti Általános Iskola,melynek szép homlokzatát és ut-cafronti részét sok járókelõ meg-csodálja. A „rozgonyis” diákokmég vakációznak, de a technikaiszemélyzet és a pedagógusokmunkával töltötték a nyarat,mert most van folyamatban avisszaköltözés az intézmény hu-szonegyedik századi kívánal-maknak megfelelõen felújított éskibõvített épületébe.

– Iskolánk közel száz éves,2011-ben ünnepeljük a centenári-umát, viszont teljesen megújult azépület a rekonstrukció során. Újtornaterem épült, teljesen betölt-ve az utcafronton meglévõ telket– avat a részletekbe JeszenõiCsaba igazgató. – Jelenleg azépület belakása a fõ feladat. Kol-légáknak, gyerekeknek, technikaidolgozóknak, szülõknek egyarántújszerû lesz az épület, és valóbanmindenki az újdonság élményévelkezdheti az új tanévet. Perszemindez most rengeteg munkát rómindannyiunkra, ugyanis az ed-digi szétszóratásban több hely-színre kihelyezett csoportok fel-szereléseit mind be kellett horda-nunk, és ez még mindig folyamat-ban van. Igyekszünk mindent arendeltetési helyére szállítani ésrakni. Ezzel egyidejûleg termé-szetesen a pedagógiai munka elõ-készületei is zajlanak, úgyhogy eza nyári szünet rendhagyó az eddi-

giekhez képest, mert munkávaltelt mindenkinek.

Ha valaki végigsétál a Rozgonyiutcán, rá sem ismer a korábbi isko-laépületre...

– Valóban így van, a tervezõnekés az építõknek köszönhetõen azépület arculata és megjelenése em-lékeztet a régire, de ez egyébként isnagyon fontos szempont volt. A bõ-vítés elsõ fázisaként lebontották atöbb mint nyolcvan éves régi tor-natermet, és – keleti irányba bõvít-ve – a teljes utcahomlokzatot egy-beépítették. Ott van az új tornate-rem. Az iskolaépület emeletráépí-téssel is bõvült, ahol új tanterme-ket alakítottak ki. Ezzel együtt arégi – körülbelül 1800 négyzetmé-teres – alapterület a duplájáranõtt. Ez óriási dolog, de most mégmi sem látjuk igazából ennek je-lentõségét. Vadonatúj informatikaiberuházás is megvalósult az intéz-ményben: ez annyit jelent, hogyegy új számítástechnikai teremvárja a diákokat huszonhat mun-kaállomással. Informatikai-nyelvilabor is készült, továbbá úgyneve-zett interaktív táblákat helyeznekel a szaktermekben. Több helyenlesznek még dolgozói számítógé-pek, illetve vadonatúj vizesblokko-kat is kialakítottak. A tornatermenkívül van még egy – most néptánc-teremnek nevezett –, de tulajdon-képpen egy balettra, táncra, ésegyéb mûvészeti ágra vagy sportrahasználható, nagy tükörrel felsze-relt terem a pincében.

Itt az udvaron pedig – ahol be-

szélgetünk – létrehoztak egy mo-dern szabadtéri sportpályát és va-lóban esztétikus környezetet alakí-tottak ki a gyerekek számára.

– A szûkös tér adta lehetõségeketigyekeztek a lehetõ legjobban ki-használni a tervezõk, illetve az épí-tõk. A sportpályát szemlélve, úgygondoljuk, hogy ez tényleg sikerült:a tornateremnél valamivel nagyobbméretû, korszerû szabadtéri –rekortán, illetve gumiburkolatú –sportpályával gazdagodtunk, to-vábbá játéktér-elemekkel és távol-ugróhellyel ellátott szép játszótér-nek is örülhetnek a gyerekek. Azépülettel kapcsolatban még megkell említenem egy fontos dolgot,ami jelentõs változás az elmúlt idõ-szakhoz képest, méghozzá azt, hogyaz iskolai étkeztetés teljes egészé-ben itt történik, mivel a pincébenegy korszerû éttermet is kialakítot-tak.

– Mennyibe került ez a beruhá-zás?

– A beruházás nagyságrendje

közelít az egymilliárdhoz, merttöbb mint nyolcszázmillió forintvolt az iskolafelújítás és bõvítésteljes megvalósulási költsége.Nagy valószínûséggel a tanév-nyitóval együtt kerül sor az új is-kolaépület ünnepélyes átadásá-ra. A sajtóban ugyan korábbanfelröppent a hír, hogy esetleg azországos tanévnyitót is itt tart-ják: nos, ez nem valósul meg,mert más helyszínt találtak erre acélra, de úgy gondoljuk, hogyNagykanizsa Megyei Jogú Városvezetése teljes mellszélességgelitt lesz és részt vesz egy szép ésemlékezetes megnyitóünnepségen– teszi hozzá az iskolaigazgató.

Gelencsér Gábor

Tanévkezdés eelõtt aaz úújjávarázsolt RRozgonyi iiskolában

Augusztus 31-én, vasárnap délelõtt 9 órakor kezdõdik a Piarista Óvo-da Veni Sancte-ja a Piarista Kápolnában. Másnap, szeptember 1-jén,hétfõn nyitja meg kapuit a katolikus óvoda egy kis- és egy vegyescso-porttal a Sugár út 11-13. alatt. A képen családok és óvónénik legutóbbi,jó hangulatú találkozója látható a Piarista Iskolában.

27.qxd 2008.08.27. 11:27 Page 3

Page 4: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

A holocaust elmúlt századunklegsúlyosabb következmények-kel járó tragédiája volt. Az a fo-lyamat, amely egyes emberek,népek társadalomból való törvé-nyi kirekesztésétõl a haláltábor-ok gázkamráiig szedte áldozata-it, nem kímélte a magyarországicigányságot sem. A kis népcso-port a létszámához képest jelen-tõs veszteséget szenvedett. Csa-ládok százai vesztettek embert alágerekben és a munkatáborok-ban fertõzés, golyó, gáz, éhségkövetkeztében.

Nagykanizsán a Cigány Holoca-ust Emlékmûnél minden év au-gusztusának elején megemlékezésttartanak. Azért ekkor, mert Ausch-witzban, az Auschwitz-BirkenauII. E táborban – közkeletû nevéncigánytáborban 1944. augusztus 2-tõl 3-ára virradóra több mint há-romezer cigányszármazású em-bert, férfit és nõt, gyereket és idõ-set végeztek ki a tábor felszámolá-sa miatt. Akikkel nem végzett azéhség, a járvány, akik megéltékmég ezt a napot ott a táborban ésreménykedtek abban, hogy túlélik.A gázkamrák felé tereléskor avisszaemlékezõ német õr leírásaszerint rájöttek a cigány férfiak aszörnyû tervre és megpróbáltakfegyvertelenül ellenállni. A küzde-lem eredménye csak annyi volt,hogy a gáz helyett a golyó, a me-szesgödör tüze, a vasrúd végzett azellenállókkal. Gyászuk ezért nem-csak a múltnak szól, hanem a jövõ-nek is, hogy a rasszizmus és a faj-gyûlölet ne indítson el olyan folya-matot, amely ismét emberek ki-végzéséhez vezet.

A Cigány Holocaust Megemlé-kezés alkalmából sajtótájékoztatóttartott Teleki László, NagykanizsaMegyei Jogú Város Cigány Ki-sebbségi Önkormányzatának elnö-

ke, országgyûlési képviselõ, mi-niszteri megbízott. Dr. Göncz Kin-ga külügyminiszter, Zoltai Gusz-táv, a Magyarországi Zsidó Hit-községek Szövetsége BudapestiHitközség ügyvezetõ igazgatója ésDr. Székely István, a NagykanizsaiZsidó Hitközség elnöke.

– A CKÖ tizennegyedik alka-lommal rendez megemlékezést, s ezaz elsõ év, amikor a zsidókkal kö-zösen szervezik. Mos azért gondol-tak közös szervezésre – hangsú-lyozta Teleki László –, mert az el-múlt idõszakban tapasztalni lehe-tett, gyakrabban elhangzanak szél-sõséges nézetek az utcákon, és kö-

zösen kell fellépni ellene. Emlékez-ni és emlékeztetni.

Ennek jegyében szervezték azidei megemlékezést is.

Göncz Kinga külügyminiszterkiemelte Nagykanizsa minta sze-repét az országon belül, hiszen ittemlékeztek meg elõször a holoca-ustról olyan idõszakban, amikorerrõl még nem beszéltek az embe-rek, és nem is tudtak a sok romaáldozatról. Nagykanizsa volt az aváros, amelyik elõször emelt em-lékmûvet a holocaust áldozatai-nak és mintát jelentett más váro-soknak is. A dolog szomorú aktu-alitását jelenti – folytatta a kül-ügyminiszter –, azt hitték, a rend-szerváltás után szabadon lehet be-szélni a múlt olyan tanulságairól,amirõl azt gondolták, a jelen és ajövõ számára is tanulságul szol-gálhat, és ez elegendõ lesz ahhoz,hogy ne induljon el Magyarorszá-gon semmi olyan folyamat, amikirekesztésrõl, toleranciahiányrólés a másság nem tûrésérõl szól.Az utóbbi idõben azonban azt lát-ni, nemcsak hogy megjelenik, de

nõ a támogatottsága a magyar tár-sadalomban és ijesztõ, agresszívformában jelenik meg az utcákon.Társadalmi összefogásra és egy-séges társadalmi elutasításra vanszükség ezzel szemben.

Dr. Székely István a szüleitõlhallottakkal erõsítette meg az el-hangzottakat: a háború elõtt vala-hogy így kezdõdött. A szülei azt isel tudták képzelni, hogy megis-métlõdhet, õ azonban bízik benne,hogy nem.

Zoltai Gusztáv véleménye sze-rint az a dolgunk, hogy megbékél-jünk, de egyet nem szabad: megbo-csátani és elfelejteni. Azért vanszükség a megemlékezésekre,hogy a felnövekvõ generációt meg-felelõen tájékoztassák a történtek-rõl. A romák esetében azonban kü-lön probléma, hogy nagyon ala-csony az átlagéletkoruk és nagyonkevés holocaust túlélõ van. Vannakbûnök, amelyek megbocsáthatatla-nok, és ilyen bûn a holocaust.

Marton István polgármester aHolocaust Emlékmûnél rendezettünnepségen kiemelte: ami a II.

világháború idején történt a ci-gánysággal, arra nincs mentségés magyarázat. Európa és Ma-gyarország tragédiája. Mi ma-gyarok különbözõségeink ellené-re bizonyosan közösek vagyunkegy valamiben. Abban, hogy amagunk eszközeivel el akarunkkövetni mindent azért, hogy amia holocaust során történt, az netörténhessen meg soha többé.Amikor fejet hajtunk az áldoza-tok emléke elõtt, akkor memen-tót állítunk azoknak, akik életük-kel fizettek a holocaust kegyet-lenségeiért.

Az ünnepi szónoklatok után amegemlékezõk elhelyezték ko-szorúikat a Holocaust Emlékmûelõtt. A nagykanizsai holocausttúlélõk nevében elsõként NagyVilmos helyezett el virágokat. Aprogram este köszöntõkkel, kon-certtel és gyertyagyújtással,majd éjszakába nyúló virrasztás-sal folytatódott az Erzsébet té-ren.

Bakonyi Erzsébet

Kanizsa – EEmlékeztünk 2008. augusztus 28.4

Fotó

: Bak

onyi

Erz

sébe

tA ccigány hholocaustra eemlékeztünk

Lassan már egy éve, hogy KállaiCsaba, országos fõvajda kinevezte akiskanizsai Lakatos Ferencet helyi ro-ma vajdává, akivel arról beszélgettünk,hogy mi történt vele az egy év alatt.

A vajdaavatás óta megtörtént abemutatkozás a városvezetõségelõtt. Jelen volt Marton István pol-gármester és a fõvajda is.

– Milyen lakossági problémák-kal találkozott eddig?

– A roma lakosság kisebb-na-gyobb problémákkal keres fel: szo-

ciális, foglalkoztatási, egymás kö-zötti ügyes-bajos dolgaikkal. Azegyik legnagyobb probléma a Cit-romsziget helyzete. Sok terv felme-rült, de érdemben még nem történtsemmi. Nemrég volt egy lakosságifórum, amelyen én is részt vettem aváros vezetõivel együtt. Õk ígéretettettek arra, hogy elkészíttetik a ter-veket és elindítják az engedélyezte-téseket. Én mint roma vajda arratettem ígéretet, hogy ha készen lesz-nek a tervek és megkapjuk az enge-délyeket, akkor a saját költségemen

– elsõ lépésként – rendbe hozatjukaz udvart, aztán lépünk tovább.

– Mi az Ön szerepe a roma rétegéletében?

– Egyfajta cigánybíróként tudnámelképzelni magamat. Békéltetõ szán-dékkal lépek fel a felek között, termé-szetesen, ha felkérnek. A Romani Kris(Roma Törvény) keretei között egy ötfõs vezetõséggel próbálunk igazságottenni a két fél között, így nem kellazonnal a bírósághoz rohanni. Meg-hallgatjuk a problémákat, aztán ja-vaslatot teszünk a megoldására. A

végsõ döntést én mondom ki, amit re-mélhetõleg mindketten elfogadnak.Ilyen eset lehet például, amikor a võ-legény megszökteti a menyasszonyt azesküvõ elõtt. Ekkor a szülõk az elma-radt lakodalom költségei miatt kár-pótlási igénnyel léphetnek fel. Egy-más közti lopási ügyekben is igazsá-got szolgáltathatok. Tágabb értelem-ben véve a feladatom a romák össze-tartása, annak segítése, hogy be tud-janak illeszkedni a társadalomban.Eddigi tapasztalataim alapján mond-hatom, hogy a többség elfogadja avajdaságot mint intézményt, csekélyazoknak a száma, akik nem. Akik elfo-gadnak engem, azok gyakran hívnak

Roma éés mmagyar bbékében ééljenek

27.qxd 2008.08.27. 11:29 Page 4

Page 5: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Arany minõsítéssel és azonfelül ezüst éremmel tért haza aSzivárvány Énekegyüttes a júli-us 9. és 19. között Grazban meg-rendezett 5. Nemzetközi Kórus-olimpiáról (World ChoirGames). Magyarországot har-mincöt mûvészeti csoport képvi-selte, ebbõl huszonöt kórus. Hu-szonnyolc kategóriában osztot-tak érmet a magyaroknak, nyolcarany-, tíz ezüst és hárombronzérem született. BaráthYvette-el, a Szivárvány kórus ve-zetõjével az elõkészületekrõl, azottani izgalmakról, élményekrõlés a jövõbeli tervekrõl beszélget-tünk.

– 2007 novemberében jött azértesítõ a Musica Mundi szerve-zõbizottságától a kórusolimpiá-ról magáról, és hogy várják ma-gyar kórusok jelentkezését is.December elején adtuk be a je-lentkezésünket vegyes kamara-kórus, ezen belül szabad prog-ram kategóriában. Meg kellettfelelni bizonyos kritériumoknakés a versenyanyagot – négy mû-vet – a jelentkezéssel együtt le-adni. Meg volt szabva, hogy me-lyik korszak mûvei közül válo-gathatunk, valamint az is, hogya saját anyanyelvünkön, tehátmagyarul is kell énekelnünk.Úgy gondolom, mégis nagy sza-badságot biztosított így is a ka-tegória.

– Hogyan telt a jelentkezéstõlszámított idõ egészen a kiutazásig?Mennyit gyakoroltak, milyen sû-rûn tartottak próbát?

– Évközben heti egyszeri pró-bával készültünk, voltak szereplé-seink is, azok is bizonyos szem-

pontból gyakorlásnak számítot-tak. A nyáron egészen a versenyigintenzívebb volt a felkészülés.Hétvégenként szombaton is, va-sárnap is délután 14 órától, amígerõnk és kedvünk engedte, gyako-roltunk.

– Az olimpia két részbõl áll. Azelsõn, az úgynevezett kvalifikáci-ón nem kellett volna a SzivárványÉnekegyüttesnek részt venni, még-is vállalták a kockázatot, hogyesetleg nem jutnak tovább, hiszena második részben, magán azolimpián csak azok vehetnek részt,akik arany minõsítést kapnak akvalifikáción. Mi volt annak azoka, hogy mégis „elölrõl” kezd-ték?

– Igen, valóban nem lett vol-na kötelezõ, hiszen a négy évvelezelõtti Riva del Garda nemzet-közi kórusversenyen elért aranyminõsítésünk még érvényesvolt. De én úgy gondoltam,hogy a négy év az négy év, hosz-szú idõ, mérettessünk meg újra.Döntésünket egyáltalán nembántuk meg, örülünk, hogymegtettük, mivel most az aranyminõsítésen belül több pontszá-mot kaptunk, még magasabbminõsítést értünk el, mint négyévvel ezelõtt. A kvalifikáció ér-dekessége volt, hogy a zsûribenült Vytautas Miškinis, kortárslitván zeneszerzõ, akinek egyikszerzeményét is elõadtuk. Kü-lönleges esemény volt ez az éle-tünkben, hiszen találkozhattunkegy ma élõ zeneszerzõvel, akit averseny után meg is kerestünk,dedikálta a kottáinkat és együttfényképezkedtünk vele. Nagyonizgultunk, hogy mit fog szólniaz általunk elõadott mûvéhez.

Azt mondta, hogy több mûvét ishallotta az olimpián, de mi éne-keltük el a legjobban. Ez na-gyon nagy elismerés számunk-ra.

– Hogyan zajlott a minõsítés?– Öt tagú nemzetközi zsûri bí-

rálta el az elõadásokat, precízpontrendszer alapján. Rengeteg-féle kritériumot figyelembe véveosztották a pontokat, példáulnézték a kottahûséget, az intoná-ciót, a hangok tisztaságát. Mind-emellett nagyon ügyeltek arra,hogy a fellépés elõtt mindenegyes csoport azonos feltételekmellett tevékenykedjen. Be voltosztva az idõ a különféle próbák-ra, például az akusztikai próbá-ra 10 perc jutott. Öltözési lehe-tõség nem volt, így már a fel-lépõruhánkban kellett megjelen-ni a helyszínen. Viszont amikorcsak lehetett, hallgattuk a többi-eket. 16-án kerültünk sorra, deannyira népes volt a kategóriánk– 42 fellépõ volt –, hogy várnunkkellett 17-én estig az eredmény-re. A második fordulóra pedig18-án került sor. Izgalmas vára-kozásokkal telt az a körülbelülmásfél nap, próbáltuk megtudniaz eredményünket, de mondták,hogy csak akkor lehet majd, ha akategória összes versenyszámavéget ér.

– A második fordulóban isugyanazokat a mûveket adták elõ?

– Nem volt feltétel a darabokkülönbözõsége. Voltak kórusok,akik ugyanazt adták elõ, másokmegváltoztatták a teljes reper-toárt. Mi két számot cseréltünkki, így a mûsorunk fele voltmás.

– A zsûri összetétele változott?– Igen, a második fordulóban

egy hét tagú nemzetközi csoportzsûrizett, a tagok között volt pél-dául dél-afrikai, máltai, osztrák,kínai. Úgy biztosították, hogyegy-egy zsûritag a saját nemzetétne pontozza fel, vagy a másikatle, hogy a legmagasabb és a leg-alacsonyabb pontszámot törölték,így csak a másik öt tag pontozá-sát vették figyelembe. Szerintemez egy nagyon korrekt megoldásvolt.

– A második forduló végén ezüstérmet kapott a csapat, de mint azelsõnél, itt sem tudták meg azon-nal az eredményt.

– Igen, a fellépések után fokoz-ták az izgalmat azzal, hogy a díj-kiosztó ünnepségig nem árultákel, hogy milyen teljesítménytnyújtottunk. Így még nagyobb

volt a meglepetés, az öröm. 19-éndélelõtt 10 órakor kezdõdött a dí-jak átadása, este pedig a záró ce-remónián a kategória-gyõztesekléptek fel egy-egy dallal. Óriásilehetõség volt ez számunkra, na-gyon boldogok vagyunk, hogyegyáltalán kijuthattunk a kórus-olimpiára. Még nagyobb öröm,hogy olyan kórusok között végez-tünk ilyen szép helyen, amelyek-nek a tagjai most tanulják ezt aszakmát, vagy ha végeztek is, na-gyon nagy ambícióval dolgoznaka sikerért. Csupa fiatal, egyete-mista, akiknek teljesen más ahozzáállása, õk nap mint nap eztcsinálják. Közülünk sokan a civiléletben egész mással foglalkoz-nak, van ügyészünk, mérnökünk,állatorvosunk, akik a munka és acsalád mellett vállalták az ének-lést.

– Ugyan Graz „itt van a szom-szédban”, mégis nem kevés anyagiberuházás kellett ahhoz, hogy eltudjanak menni, meg tudják mutat-ni, mire képesek. Nevezési díj,utazás, szállás…

– Igazán a Zalai Príma Díjjaljáró pénzjutalomnak köszönhet-jük, hogy részt vehettünk az olim-pián. A város is támogatott min-ket, a polgármesteri keretbõl kap-tunk 100.000 forintot – ami egykategória nevezési díja – , és amûködési pályázaton is nyertünk150.000 Ft-ot.

– Mikor lesz a következõ ésvannak-e elképzelések arról,hogy akkor is útra kel-e a Szivár-vány?

– 2010-ben, Kínában rende-zik meg a hatodik kórusolimpi-át. Közös álmunk, hogy kijus-sunk. Amikor tíz éve elõször in-dult el a kórusolimpia, és a má-sodikat Koreában rendezték,akkor arról álmodtam, bárcsakén is kijuthatnék egyszer a csa-patommal egy ilyen olimpiára,és lám, megvalósult. Tehát nemszabad nem hinni benne. Re-méljük, lesz lehetõségünk és ta-lálunk támogatókat is. Az biz-tos, hogy nagy anyagi háttérszükségeltetik hozzá, de fan-tasztikus lehetõség is egyben. Avilág minden tájáról összegyûl-nek ilyenkor a kórusok, a Baha-ma-szigetekrõl, Indonéziából,Chilébõl, Európa országaiból,és még sorolhatnám. Mindennáció képviselteti magát, és na-gyon jó érzés, hogy a zeneösszeköt bennünket.

Steyer Edina

meg rendezvényekre díszvendégként:lakodalmakra, keresztelõkre. A szívesinvitálást el is fogadom, mert megtisz-teltetés számomra, hogy ott lehetek.

– Hogy lehetne megfogalmaznia vajdaságot mint címet?

– Roma vajda csak a lovári nemzet-bõl kerülhet ki, a többibõl nem, de õfogja össze a többieket is. A vajdaságnem választható, hanem öröklõdik, alegidõsebb fiúra száll. Ha nincs fiú acsaládban, akkor lehet választás útjánkijelölni az új vajdát, a régi elhunytaután. Ez csak az országos fõvajdánaka mindenkori joga, õ nevezheti ki.

– Milyen rövid és hosszú távúcéljai vannak a jövõre nézve?

– Rövid távú terveim között sze-repel egy irodahelyiség létrehozá-sa, amelyhez az önkormányzat se-gítségét szeretném kérni. Itt heten-te tartanék fogadóórát, amelynekalkalmával a roma lakosság meg-kereshet mindenféle problémáival.A hosszú távú célok között szere-pel, hogy jobban összefogjam a ro-ma társadalmat, hogy roma és ro-ma, roma és magyar békében élje-nek egymás mellett. Biztosítaniszeretném az embereket segítõszándékom felõl, hogy tudják, bíz-hatnak bennem.

Steyer Edina

Kanizsa – KKultúra2008. augusztus 28. 5

Aranyos SSzivárvány

27.qxd 2008.08.27. 11:24 Page 5

Page 6: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – VVárosháza 2008. augusztus 28.6

27.qxd 2008.08.27. 11:34 Page 6

Page 7: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – VVárosháza2008. augusztus 28. 7

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Marton István polgár-mester – a megszokottól eltérõen – 2008. szeptember 3-a helyett szeptember10-én, Cseresnyés Péter alpolgármester szeptember 10-e helyett szeptember3-án tartja fogadóóráját! Megértésüket köszönjük!

Balogh László a 3. számú választókerület önkormányzati képviselõje,OKISB-elnök fogadóórát tart minden szerdán 16.00 órától 17.00 óráig a Bat-thyány Lajos Gimnáziumban (Nagykanizsa, Rozgonyi utca 23.): 30/2040865,[email protected]

Bene Csaba, a 2. számú választókerület önkormányzati képviselõje fogadó-órát tart minden hónap elsõ hétfõjén 17 órától 19 óráig a kenyérgyári PERGOlottózóban (Kinizsi u. 95. ).

Bicsák Miklós az 1. számú választókerület (Garai, Ûrhajós, Hársfa, Ifjúságutca lakói) önkormányzati képviselõje 2008. szeptember 3-án, szerdán 16 órá-tól 17.30 óráig fogadóórát tart a Kinizsi utca 97. szám alatti bélyegzõgyártóirodában. Aznap 18 órától 20 óráig Bicsák Miklós Palin és Korpavár lakosságaszámára tart fogadóórát a palini új Általános Iskolában.

Bizzer András a 4. számú válsztókerület önkormányzati képviselõje foga-dóórát tart 2008. szeptember 5-én, pénteken 17 órakor a Dr. Mezõ FerencGimnáziumban.

Papp Nándor a 12. számú választókerület önkormányzati képviselõje foga-dóórát tart szeptember 9-én, kedden 17 órakor a Vécsey Zsigmond ÁltalánosIskolában, 18 órától a Zárda utcai kollégiumban.

Tóth Nándor, a 14. sz. választókerület önkormányzati képviselõje fogadó-órát tart minden hónap elsõ hétfõjén 18 órától a Móricz Zsigmond MûvelõdésiHázban.

Képviselõi ffogadóórákNagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2008.(VII.04.)számú

önkormányzati rendeletével megújította a „Hazavárunk” ösztöndíj szabályai-ról szóló pályázati kiírást.

A pályázók köre: A „Hazavárunk” ösztöndíj iránti kérelmet az a legalább 3éve nagykanizsai állandó lakóhellyel rendelkezõ, magyar állampolgárságúhallgató nyújthat be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországifelsõoktatási intézmény nappali tagozatán, elsõ diploma megszerzése érdeké-ben folytat tanulmányokat, legfeljebb 25. életévének betöltéséig.

Az ösztöndíj összege a lakóhelytõl az iskolalátogatási bizonyítványt kiállítóintézmény székhelyéig, tanulmányi félévre vonatkozóan 3 alkalommal történõoda-vissza utazás költsége. Az ösztöndíj megállapítása az adott pályázati félévelején érvényes másodosztályú vasúti menetjegy, illetve vasúti összeköttetéshiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehetõ kedvezményes áraalapján történik. Az igényléshez benyújtandó a hallgatói jogviszony igazolása,érvényes diákigazolvány másolata valamint lakcímet igazoló hatósági igazol-vány másolata

Az ösztöndíj két egymást követõ tanulmányi félévre (azaz 10 hónapra) szól.A Polgármesteri Hivatal félévente, utólag utalja a támogatást.

Az ösztöndíj kiírása, az azt szabályozó rendelet és a pályázati ûrlap letölthe-tõ a www.nagykanizsa.hu honlapról, valamint személyesen beszerezhetõ aPolgármesteri Hivatal Eötvös téri és Erzsébet téri portáin, továbbá a Mûvelõ-dési és Sportosztályon.

Érdeklõdni a Mûvelõdési és Sportosztályon lehet az 500-780 és az 500-755számokon.

Beadási határidõ: 2008. szeptember 30.

Hazavárunk öösztöndíj-ppályázat

Zalakaros Város Jegyzõje 8749 Zalakaros, Gyógyfürdõ tér 1. Tel: 93/340-100 Fax: 93/340-531 Mûszaki Osztály Telefon: 93/540-091 E-mail: [email protected]

Ügyiratszám: 03-497-2/2008. Ügyintézõ: Sárdi Andrea. Telefon: 93/540 -091 Tárgy: Falevél '98 Kft. Nagykanizsa, 2379/3. hrsz. alatti ingatlanon 15 la-kásos társasház építési ügyében az eljárás megindításának közzététele.

Zalakaros Város Jegyzõje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás ál-talános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 80 §(3) bekezdése alapján hirdetmény útján értesítem az érintetteket, hogy az épí-tési hatóságnál a Nyugat Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal ZH-1730-1/2008. számú kijelölése alapján engedélyezési eljárás indult a Falevél'98 Kft. (címe: Molnári, Zrínyi M. u. 22.) kérelmezõ, Nagykanizsa, Kossuthtér 7. szám, 2379/3. hrsz.-ú ingatlanon építendõ mélygarázst tartalmazó, 15 la-kásos társasház építési engedélyezése ügyében.

A Ket. 29. § (9) bekezdése értelmében és az épített környezet alakításáról ésvédelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 53/A § (3) bekezdés b.)pontjának elõírása alapján az alábbiakról tájékoztatom: az ügy iktatási száma:03-497-2/2008., az eljárás megindításának napja: 2008. 08. 12., az ügyintézésihatáridõ: 60 nap. Az ügyintézési határidõbe nem számít bele, a hiánypótlásrairányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ, a szakhatóság eljárásá-nak idõtartama. Az ügy intézõje: Sárdi Andrea - Mûszaki osztály, földszint/03 szoba, telefon: 93/540-091 vagy 93/340-100/112. mellék

Az ügyfélfogadás idõ:Hétfõ: 8.00-12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Kedd: 8.00-12.00 óra. Szerda: 8.00-

12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Csütörtök: nincs ügyfélfogadás. Péntek: 8.00-12.00 óra.

Elektronikus elérhetõség: [email protected] ügyben érintettek: a szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosult tu-

lajdonosok: Nagykanizsa 2380, 2381/3, 2381/5, 2378, 2377, 2376, 2482.hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosai.

A jegyzõ megbízásából: Sárdi Andrea, mûszaki osztályvezetõ

Hirdetmény eeljárási üügyben

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése pályázatot hirdet a Nagy-kanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Nagykani-zsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói állásának be-töltésére.

Szerv megnevezése, székhelye: Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szol-gáltató Zrt., 8800 Nagykanizsa, Garai u. 21. Betöltendõ munkakör: vezérigaz-gató. A részvénytársaság tevékenységi köre megegyezik a jogelõd Nagykani-zsa Régió Ipari Park és logisztikai Központ Kft., és Nagykanizsai Ingatlanke-zelési Intézmény tevékenységi körével.

A vezérigazgató fõ feladatai: A Gt., által és a Zrt. alapszabályában az igazgató-ság jogkörét gyakorló vezérigazgatói tisztségre meghatározott feladatok ellátása.

A vezérigazgatói állás 2008. november 1. naptól tölthetõ be. A megbízás ha-tározott idõre, 5 évre szól.

Pályázati feltételek: egyetemi, fõiskolai végzettség, büntetlen elõélet, veze-tõi gyakorlat, az alábbi területek valamelyikén eltöltött legalább 3 év gyakor-lat: piacgazdaság, vagyonkezelés, mûszaki, beruházási, pénzügyi, gazdasági.

A pályázathoz mellékelni kell: az iskolai végzettséget igazoló okirat máso-lata, 3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítványt, feltétel-ként elõírt gyakorlatok igazolását.

Az alkalmazás a Ptk. alapján megbízási jogviszonnyal, a díjazás megállapo-dás alapján történik. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. augusztus 31.,A pályázat benyújtásának helye: Marton István polgármesternek címezve,Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 8800 Nagykanizsa,Erzsébet tér 7. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. szeptember 30.

A pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelenneknyilvánítsa.

A pályázattal kapcsolatban információt ad: Marton István polgármester(Tel: 06-93-500-701), Cseresnyés Péter alpolgármester (Tel: 06-93-500-704)

Álláspályázat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános versenytárgyaláson értékesítiaz alábbi ingatlanait:Hrsz. Helye Kikiáltási ár Versenytárgyalások idõpontjai

Szept. Okt. Nov. IdõpontEötvös tér északi tömb 50.000.000 17. 15. 12. 09:00

961 Kinizsi u. 20/2. lakóház, udvar 11.300.000 17. 15. 12. 09:30131/2 Magyar u. 18. lakóház, udvar 19.692.000 + áfa 17. 15. 12. 11:304372/1 Lazsnaki kastély 65.000.000 17. 15. 12. 10:302190/A/3 Csányi u. 8. - iroda 10.700.000 17. 15. 12. 11:003817 Csengery u. 111. - telephely 5.220.000 + áfa 17. 15. 12. 08:30A versenytárgyalás helye: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri HivatalaVagyongazdálkodási Iroda (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. II. emelet 6. ajtó) Érdeklõdni afenti címen és a következõ telefonszámon lehet: 93/500-724

Versenytárgyalás

27.qxd 2008.08.27. 11:21 Page 7

Page 8: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – IIn mmemoriam 2008. augusztus 28.8

A sors néha (váratlanul) pontottesz, amikor a folytatásban re-ménykedünk. Valahogy így volt PékPál esetében is. Tudtuk, hogy sú-lyos szívmûtét vár rá, s õ a megpró-báltatásokat kivételes lelki erõvel,s azt mondhatom, kellõ humorral,iróniával viselte. Amikor túl esettrajta, s találkoztunk, szavaiból ahalálból újjászületett ember élmé-nyét érezhettük ki. S e közben jelentmeg új, tizedik kötete: Az elmerültsziget. A hûséges barát és szerkesz-tõ, Szirtes Gábor, a Pro PannóniaKiadó vezetõje, ezúttal is szép kivi-telû kötettel ajándékozta meg a köl-tõt. S a fülszöveg ajánlása is egyolyan emberé, aki Pék Pál versvi-lágának kiváló, értõ ismerõje. Azúj, tizedik kötet akár meglepetés-nek is mondható. A folytonosságotjelentõ motívumok mellett megúju-lást ígérõ, új poétikai és gondolatikezdeményeket bontakoztató ver-sek sorakoznak benne. Egyszóvalminden arra utalt, hogy a tizedikkötet nem a lezárulást, hanem ép-pen az életmû kiteljesedésének újirányait, erõterét rejti magában.Antológiába kívánkozó, „antoló-gia-gyanús” verseket találtam ben-ne, s amikor a kötet bemutatójánezt megemlítettem neki, kicsit sá-padtan, lefogyva is, mosolygott. Deláthatóan jól esett neki a pályatárs,a barát elismerése.

S a június 2-án, a Honvéd Ka-szinóban rendezett, jól sikerült be-mutatón is megkapta mindazt, amiilyenkor egy költõnek „kijár”: aszakmai méltatást, a szép tolmá-

csolásban elhangzó verseket és aközönség figyelmét. Ritka és fel-emelõ pillanatoknak lehettünk ta-núi, amelyeket már örökbe magá-ba zár a közös emlékezet. S rá-adásként még a zalaegerszegi szépeste a zsinagóga társalgójában,ahol számos zalai író-költõ jelentmeg, tulajdonképpen a könyvhétzáróeseményeként. S ezen a talál-kozón Palinak még volt ereje élce-lõdni, tréfálkozni. Ugyan említette,hogy hamarosan „egy kisebb” mû-téten esik át, de nem úgy tûnt, hogyez az újabb kórházi „kaland” vég-ezetesnek bizonyul.

S néhány héttel késõbb döbben-ten hallottuk a hírt, hogy az inten-zíven van, s küzdelme a szörnyûkórral nem sok jóval kecsegtet. Spénteken, 25-én Kardos Feri, gon-

doskodó barát, a kötet bemutató-ján beszélgetõ társa, hívott fel: Pa-li az elõzõ nap, 69. születésnapjaelõtt, két nappal, eltávozott. (Pe-dig, úgy titkokban, nagyon készülta hetvenedikre…) Igen, a sorsmásként rendezte a dolgot: a meg-újulás további lehetõségét megsza-kítva, kitette a pontot. Egy gazdagélet kihunyt, az életmû lezárult.

Pályájának (és életének) egyikjellemzõje volt a megkésettség. So-kan tudjuk, hogy ez 56-os szerep-vállalásával függött össze. Emiattcsak késõbb válhatott polgári értel-miségivé, költõvé. Pedig erre a hi-vatásra predesztinálta õt tehetsége,a családi tradíció, Kanizsa múltja,szellemi légköre, s a magyar iroda-lom jeles alakjainak példakövetése.Ahogy egy interjúban errõl beszélt:„A Forradalmi Diákszövetségbenkaptam választott tisztséget. Ezértvizsgálati fogságba zártak. Ettõlfüggetlenül három diplomát sike-rült szereznem. Csak sokkal köny-nyebben és kevesebb megalázatás-sal is lehetett volna…”

Nem lehetett. Ezért aztán kõke-mény jellemmé edzette magát. Szi-gorát, tartását olykor nehezen visel-ték, pedig csak megsebzettségét ta-kargatta, s bizonyítani akarta: képesa hátrányokból is elõnyt kovácsolni.Képes volt Fodor Andrással nemépp felhõtlenül induló kapcsolatátmély barátsággá alakítani, s meg-szívlelni szakmai tanácsait. Az, hogyPék Pálból elsõ rangú formamûvészvált, az innen eredeztethetõ. TarjánTamás kritikus, lírájának egyiknagyra becsülõje is felfigyelt erre,amikor 2000-es, válogatott köteté-

nek ajánlásában írta: „…erénye ésleleménye, hogy a magyar líra egyiknagy tradíciójára, a fõleg zeneiségé-ben, ritmikájában népmûvészeti ala-pozású, s a mûköltészet évszázadaisorán megcsiszolt formavilágára rá-mintázta a modernség zaklatottabb,sokszólamú alakzatait. „A kifejezésvágya, a szorító mondandó világgákiáltásának igénye már korai verse-iben megjelent. Elsõ kötetében talál-hatóak e jellegzetes sorok:

„ „s állhatatos képekbe oldvaversemben tágasság lobog,mögöttem szárnyak karcsú ívesuhog, emel és háborog –„

(Mint a madár)Ezt a „költõi képekbe oldott tá-

gasságot” pályája során nem csakmegõrizte, fokról-fokra, kötetrõl-kö-tetre tágította. S így vált, már teljesköltõi vértezetben az „elkésettek”képviselõjévé. Nem csak a nemzedé-ki fájdalom szólalt meg verseiben,de az elkésettség, a leszorítottságminden változata ellen lázadt, tilta-kozott, protestált. Ekként vállalta felaz 56-os forradalom örökségét, bárörök lelkiismeret furdalástól gyötör-ten, ha elkésve is, de utolsó kötetéig,immár elmondhatjuk: haláláig, kö-vetkezetesen. Emlékszem, számom-ra az 1990-es Holtág címû kötetehatott revelációként, jelentett áttö-rést. A kis sárga versfüzet katartikusélményeket kínált olvasóinak. Meg-szólaltatni a keserûséget, a csaló-dást az „elkésettek rontott színpa-dán” – ezt tudta Pék Pál. Tudottverset írni N. I.-rõl, s tudott kõkemé-nyen fogalmazni, ha az Ünnep meg-gyalázóinak üzent:

„Miért a hajnal, / ha elemésztimécsem?

Miért az ünnep, ha gyászomtólokádik? „

S ugyanebben a kötetben írja:látja „ a szabadságnak minden fin-torát”. S nem szûnt meg emlékez-tetni, bírálni, ostorozni (hisz bizo-nyos értelemben Ady követõjénekszámított, rendkívül erõteljes köz-életi elkötelezettségével). Hosszúvolt az út Szodomáig… Ahol „Kó-bor szelek fosztják itt / a tépettzászlók selymét…”

Szólni szeretnék még egy jellem-vonásáról: a hûségrõl. Bár mindigzsörtölõdött, szülõvárosát nagyonszerette. S ez jogosította föl arra,hogy néha kíméletlen õszinteséggelfogalmazza meg véleményét bár-mely visszáságról. Gyermekkorá-nak városképei, szülei arca, a bará-tok, játszótársak tekintete mind-mind ott rejtõznek verseiben, képek-ké, hangulatokká, érzelmi kötõdés-sé alakulva. De hûséges volt a zalai

tájhoz, a pannon hagyományhoz.Amikor 1994-ben elindult a Pan-non Tükör, ez a hûség munkált ben-ne. Visszaadni ennek a kultúrtájnaka szellemi örökségét, becsületét.Idehozni azt, ami minket gazdagít, sa tágabb kulturális vérkeringésselösszekapcsol, s felmutatni, a folyó-irat hasábjain, az itt születõ alkotóitermést. Irodalomban, képzõmûvé-szetben, helyi hagyományban. Azindulás érdeme mindenképpen azövé. S némi elégtétellel gondolokarra, tehettem valamit, hogy ez azérdem mind nyilvánvalóbbá, tisz-tábbá, érvényesebbé váljék. Az,hogy ma Zalában irodalmi közegrõlbeszélhetünk, neki köszönhetõ.Hogy összekapcsolódott a muravi-déki magyarság kultúrája a megyeszellemi életével, sokban az õ tájé-kozódására vezethetõ vissza. Nemcsak költõként, irodalomszervezõ-ként maradandót alkotott.

Új kötetében, Az elmerült sziget-ben valóban megjelennek a halál kö-zeliség és az újjászületés drámai pil-lanatai, életzsoltárai. A Tél angyalá-nak „hívása” még soha olyan csábí-tóan nem szólt, mint ezekben a ver-sekben. Borzongatóan szép, anagytiljai temetõben ihletõdött,Nagy Gáspárnak ajánlott vers, azEpitáfium egy rontott kertben. Eb-ben írta: „emléked, hogy köntöstcserél, /otthonom lesz otthonod.”Nem sejtettük, mennyire közel van eza messzire repítõ égi „otthon”, aho-va immár mindketten elköltöztek…

A búcsúszavak mindig nehezek,torokszorítóak. Mégis ki kell mon-danunk õket. Azzal a felelõséggel,amit ez az itt hagyott, nekünk ha-gyott életmû ró ránk. Kedves Pali,búcsúzunk tõled, emlékedet pedigõrizgetjük, mint valami ritka kin-cset. S egymásba fonódó, utolsókézfogásaink, öleléseink melegségemég hosszú, hosszú ideig elkísér…

Péntek Imre

Kézfogásaink eelkísérnek…Pék PPál ttávozására

Fotó

k: B

akon

yi E

rzsé

bet

27.qxd 2008.08.27. 11:28 Page 8

Page 9: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – MMúltba nnézõ2008. augusztus 28. 9

Rózsás János írót az ötvenesévek elején hozta össze a sors akésõbb világhírû íróval, Alek-szander Szolzsenyicinnel. Barát-ságuk nemcsak a nehéz évekpróbáját állta ki, hanem egészenaz utóbbi idõkig tartott, a Nobel-díjas író haláláig. A családdalazonban még mindig tartja akapcsolatot a Keserû ifjúság és aGulag-lexikon szerzõje, akit aközös múlt felidézésére kértünk.

– Szolzsenyicinnel való barátsá-gunk 1951-tõl datálódik, mert ak-kortájt került a kazahsztáni láge-runkba Ekibastuz városában, nemmessze az Irtis folyótól. A város-ban építkezések folytak. Ott ismer-kedtünk meg egymással, méghozzáa könyvtárszobában, ugyanismindketten nagy könyvmolyok vol-tunk. Amikor olyan lágerbe kerül-tem, ahol volt könyvtár vagy olva-sási lehetõség, feltétlenül a biblio-téka körül sündörögtem. FeltûntSzolzsenyicinnek, hogy ebben azötezer fõs lágerban nagyon keve-sen járnak könyvtárba, de köztükakad egy magyar. Felajánlotta,hogy beszél nekem olyan írókról,költõkrõl, akik akkoriban – az öt-venes évek elején – be voltak tiltva,netán kivégezték õket, gulágonpusztultak el, vagy nem jelenhettekmeg mûveik. Fontosnak tartotta,hogy ne csak a szocialista realiz-mus mûveivel ismerkedjek meg,hanem az igazi orosz klasszikusok-kal is, akik ma is alkotnának vagykiadnák mûveiket, ha a jelenlegikurzus nem tiltaná le õket. Így be-szél nekem akkor Jeszenyinrõl,Blokról és Majakovszkijról, akinekugyancsak keserû volt a sorsa.Szóba került Mandelstam, meg atöbbi író, akikrõl ma már bõvenbeszélhetünk, de akkor elsõ forrás-

ból Szolzsenyicintõl értesültemmunkásságukról. Hát, így kezdõ-dött a barátságunk, de voltakép-pen a szabadulása után úgy festetta dolog, hogy többet az életbennem hallunk egymásról, ugyanisegy politikai elítélt, ha szabadult,örökös számûzetésbe kellett vonul-nia. Tehát Szolzsenyicin sem tudta,hogy hova viszik, és én sem tud-tam, hogy körülbelül egy év múlva,amikor nekem is lejár a tíz évem,hova kerülök, ezért Ekibastuzbanörökre elbúcsúztunk egymástól.

– Milyennek látta a nagy írót agulag éveiben?

– Nagyon csendes, halkszavú,udvarias ember volt, különöseb-ben nem tûnt fel. Igaz, õt iskönyvvel a kezében lehetett látni,de nem volt sem hangadó, sempedig feltûnõ személyiség olyanszempontból, hogy egy közösség-ben vannak békésebb természe-tûek és veszekedõsebbek, viszontõ nagyon visszafogott, intelli-gens emberként viselte a nehézidõket.

– A késõbbiek során mikor vet-ték fel újra a kapcsolatot egymás-sal?

– 1962. novemberében megje-lent az Ivan Gyenyiszovics egynapja a Novij Mir (Új Világ – aszerk.) címû folyóiratban, és akkora szerkesztõségen keresztül felvet-tem vele a kapcsolatot.Szolzsenyicin elküldte nekem ezt akisregényt, amit elolvasva rádöb-bentem, hogy arról a lágerról szól,amelyikben három évet együtt töl-töttünk. Vagyis a kisregényben leírtesemények, helyszínek és szemé-lyek számomra mind ismertek vol-tak, mert hiszen egy baráti körhöztartoztunk és a lágerbeli tapaszta-lataink azonosak voltak. Nagy él-mény volt számomra, hogy az a lá-

ger lett világhírû, amelyikben azutolsó négy évet töltöttem, és ame-lyikbõl aztán késõbb szabadultam.A késõbbiekben is váltottunk leve-leket egymással, de a gyorsan per-gõ események miatt megszakadt alevelezésünk. Szolzsenyicin ugyan-is az írószövetség negyedik kong-resszusához írt levelében kifogá-solta a sajtószabadságot, és ezérta hatalmasok szemében nemkívá-natos személy lett. És amikor aGulag-szigetcsoport címû hatal-mas mûve megjelent, kiutasítottáka Szovjetunióból. Tehát akadozotta levelezésünk és barátságunk, de

mégis mindvégig töretlen maradt. – A Gulag-szigetcsoport címû

monumentális regényben önrõl isgyakran említést tesz.

– Igen, az elsõ kötetben megem-líti az elítélésem körülményeit, aharmadik kötetben pedig a lágerfurcsa figuráinak szentel néhányoldalt, vagyis arról ír, hogy milyenérdekes emberek voltak a láger-ban. Úgy látszik rám is felfigyelt,mint könyvmoly magyarra, aki asanyarú körülmények ellenére isrendkívüli módon érdeklõdtem akönyvek iránt, és nem a konyha kö-rül koslattam fagyos savanyú ká-posztáért, hanem a könyvtárostólkönyörögtem könyvet. Talán ezértvan az, hogy – engem is a furcsaemberek közé besorolva – rólam isírt négy oldalt.

– Évek múltán ön is küldött a sa-ját munkáiból Szolzsenyicinnek.

– Igen, elküldtem neki, sõt, õ en-gedélyezte, hogy a Keserû ifjúságelsõ magyarországi kiadásánál arólam írott nyilatkozata legyen akönyv elõszava. Mindegyik köny-vemet eljuttattam hozzá, és így ér-tesült arról, hogy én is igyekszem agulágnak az eseményeit – termé-szetesen fõleg a magyar vonatko-zású dolgait – megörökíteni és azutókor számára hátrahagyni.Szolzsenyicin hoszú évekig nemkapta meg azt a méltó elismerést,ami kijárt volna a késõbbi Nobel-díjas írónak. Hát, ugye el kellettmúlni a szovjet idõknek ahhoz,hogy õ a hazájában elfogadott le-gyen. Szolzsenyicin 1994-ben térthaza a Szovjetunióba. Az volt a fel-tétele – hiszen már korábban Gor-bacsov is hívta haza -, hogy csakazután tér haza, ha elõbb megje-lentetik a mûveit szülõhazájában.1991-92-ben kiadták az összes mû-vét, benne a Gulag-szigetcsoportot

is, és akkor hazateelpült. Az igaz-sághoz hozzátartozik, hogy Jelcin-tõl nem fogadta el a kitüntetést,mert úgy érezte, hogy romlásba vi-szi az országot. Putyinban viszontegy erõskezû embert ismert fel.Igaz, hogy Putyin KGB-tiszt volt,de egy ilyen hatalmas birodalmatcsak erõskezû ember tudja kézbentartani, a maffiát felszámolni, ésegyáltalán Oroszországot talpraállítani. Szolzsenyicin azért fogad-ta el Putyintól a kitüntetést, mert –igaz, hogy a maga nemében Putyinszintén egy diktátor -, de gyakorla-tilag a nép és a nemzet érdekeit

szolgálva igyekszik szigorú és kö-vetkezetes lenni az államvezetés-ben.

– Hogyan kívánja megõrizni azegykori sorstárs – a világhírû íróemlékét?

– Már korábban írtam egy tízol-dalas cikket SzibériábanSzolzsenyicinnel címmel, de a csa-ládnak most írok egy levelet, amely-ben részvétemet fejezem ki a bará-tom elvesztése felett. Nem szándé-kozom külön nekrológot írni, merthiszen mint élõ embert akarom õt azéletem végéig számontartani.Szolzsenyicin tudatos hazafi volt,szerette hazáját és nemzetét. Na-gyon érdekes felfogása volt a világ-ról és Oroszországnak a világhozfûzõdõ kapcsolatáról. Az orosz tör-ténelmet is a saját értelmezése sze-rint interpretálta. Egyszer például alágerban – egy beszélgetésünk so-rán – azt mondja nekem: – Tudod-eJános, hogy Oroszország igazi fõ-városa Novgorod. Hát, én ezt hon-nan tudhattam volna... – gondoltammagamban. Erre elmondta nekem,hogy Moszkva voltaképpen egy pro-vinciális pletykafészek, Leningrád –ami korábban Szentpétervár volt éslett ismét ma is – pedig az oroszmuzsikok csontjain épült fel. NagyPéter cár a svédek ellen fönt azészaki mocsarakban létesített egyvédõ várost – Észak Velencéjét, devoltaképpen rengeteg sok jobbágyelpusztult az építkezések alatt. El-mondása szerint tehát nem szeretteaz orosz csontokra épült Szentpé-tervárt, utálta a pletykafészekMoszkvát, és számára a hamisítat-lan igazi szent fõváros csakis Nov-gorod volt – idézte fel az egyikekibastuzi beszélgetést Rózsás Já-nos író.

Gelencsér Gábor

A bbarátság aa llágerkönyvtárban kkezdõdött...

27.qxd 2008.08.27. 11:29 Page 9

Page 10: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Egy zzökkenõmentes úúj ttanév sstartvonalán...Szeptember elsején ismét be-

csengetnek a város alap- és kö-zépfokú tanintézeteiben, illetveújra gyermekzsivajtól lesznekhangosak az óvodák. A 2008-2009-es tanév indításáról kér-deztük Szmodics Józsefnét, a mû-velõdési és sportosztály vezetõ-jét.

– A nyár folyamán a közoktatá-si törvény változásából adódóankülönbözõ fontos feladatokat kel-lett végrehajtani. Itt a városon be-lül nemcsak leépítések zajlanak,hanem fejlesztések is – kezdte azosztályvezetõ. – Létrehoztunkegy fejlesztõ iskolai csoportot,ami szeptemberben indul. Sajátosnevelési igényû kisgyermekeknyernek itt elhelyezést és kapjákmeg a nekik szükséges fejlesztõfoglalkozásokat. Mindez azt jelen-ti, hogy a szülõknek nem kell másvárosba elhordaniuk a kisgyerme-keiket, hanem helyben kapják mega szolgáltatást. Nagyon fontos az,hogy az óvodai csoportoknak aszáma nem csökkent. Igaz, hogyaz óvodák területén átszervezéstörtént, tehát létrehozta az önkor-mányzat a Nagykanizsa KözpontiRózsa Óvodát, az összes többi in-tézmény pedig tagintézménye en-nek az óvodának. Örvendetes,hogy mind az ötvennyolc óvodaicsoport el tud indulni ebben azévben és 1358 kisgyermek ellátá-

sát biztosítjuk. Az óvodába a har-madik életévüket betöltött kis-gyermekek kerülhetnek, hogyhamegvan a megfelelõ fejlettségiszint.

– Mi a helyzet az általános, illet-ve a középiskolai oktatásban?

– Az általános iskolás korosz-tálynál – amire nagyon büszkékvagyunk és örvendetes –, hogy aRozgonyi iskola tényleg a huszon-egyedik századnak megfelelõ ok-tatási intézménnyé alakult ki a vá-rosközpontban. Minden tantárgy-hoz és feladathoz megfelelõ szak-tantermeket kapnak a tanulók, te-hát mindenki elégedett lehet eb-ben a helyzetben. A 2008-2009-estanévben az elsõ osztályosok szá-ma 408 fõ. A tavalyi évhez viszo-nyítva csökkent a beiratkozottaklétszáma, ez abból is adódik, hogyaz óvodákban szülõi kérésre többtanköteles korú kisgyermek isvisszamaradt, mert a szülõnek jo-ga van kérni gyermekének az óvo-dában egy évig történõ bent ma-radását, és ezzel a jogával többszülõ is élt. A középiskolákat te-kintve az elkövetkezendõ tanévbenegy nyelvi elõkészítõ osztállyalkevesebb osztály indul, nevezete-sen a Cserháti Szakképzõ Iskolaés Kollégiumban. Ez egyrészt ar-ra utal, hogy a gyermeklétszám iscsökkent, másrészt arra is, hogy aszülõk és a gyerekek nem választ-ják a nyelvi elõkészítõ osztályt

Nagykanizsán olyan mértékben,mint ahogy a korábbi években tet-ték. Tehát a középiskola és a szak-képzés esetében meg kell említe-nünk, hogy már a középiskolák-ban is érezteti hatását a gyermek-létszámcsökkenés. Nagyon fontosmegemlíteni – és amire szinténbüszkék lehetünk -, hogy szeptem-ber elsejével elkezdi kialakítását,illetve mûködését a Térségi Integ-rált Szakképzõ Központ (TISZK).A benyújtott pályázatról mégnincs visszajelzésünk, de a napok-ban bármikor várható, hogy nyer-tes lett-e vagy sem. Nagyon jólenne, ha nyernénk, mert akkor azönkormányzatnak nagy segítségetjelentene e központ kialakításá-ban.

– Miként alakul a pedagógus el-látottság az új tanévben?

– Az automatikus tanulócsoportmegszûnésbõl adódóan – ami aztjelenti, hogy kevesebb elsõ osztálylép be, mint ahány nyolcadik osz-tály elhagyja az általános iskolapadjait –, tíz pedagógus álláshe-lyet kellett megszüntetni. Ez nemazt jelenti, hogy tíz ember került kiaz ágazati rendszerbõl, ugyanistöbben igénybe vették a prémium-évek lehetõségét, valamint nyugdí-jazással sikerült megoldani, vala-mint - ha éppen olyan szakos volt akolléga, akkor más intézménybevaló áthelyezéssel is sikerült meg-oldani a létszámcsökkentést. Így

azt mondom tehát, hogy tíz állás-hely szûnt meg, de nem maradtsenki ellátás nélkül az ágazatban.Az óvoda összevonásokból adódó-an is történt létszámcsökkentés: itta sors úgymond velünk volt, mertaz óvónõk közül is többen válasz-tották a nyugdíjazást, míg a Pia-rista Óvoda indulásával áthelye-zéssel is kerültek át kolléganõk aPiarista Óvodába, és így ott semmaradt senki állás nélkül. Egy em-bert kellett felmentés-végkielégí-téssel elbocsátani a rendszerbõl,aki valószínû, hogy más területenesetlegesen majd talál magánakmunkát. A középiskolák esetébenegy nyelvszakos kollégától kellettmegválnunk, viszont õ január fo-lyamán történõ nyugdíjazás miattbe tud majd kerülni az általánosiskolai ágazatba és a továbbiak-ban is végezni tudja nyelvoktatóitevékenységét. Úgy gondolom,hogy az önkormányzatnak – a mû-velõdési és sportosztálynak – azintézményvezetõkkel való közösegyüttmûködés révén sikerült úgymegszervezni és kialakítani a2008-2009-es tanév indítását,hogy ez zökkenõmentesen le tudbonyolódni – a szülõk és a gyer-mekek teljes megelégedésére –mondta végezetül SzmodicsJózsefné, a mûvelõdési és sport-osztály vezetõje.

Gelencsér Gábor

Kanizsa – TTanévkezdés 2008. augusztus 28.10

Három és fél évig tartott, amígSzabó Béla, a Fradi Sörözõ tu-lajdonosa – egy törzsvendégé-nek hirtelen támadt ötlete alap-ján – kikísérletezte és szabadal-maztatta a zöld színû sört. Váro-sunk újdonsült feltalálója július6-án adta át Marton István pol-gármesternek a Beremendenmegrendezett IDEA (Ötlet-Újdonság-Találmány) nemzet-közi kiállításon és vásáron a zöldnedûért kapott okleveleket,amelyeket a városnak ajánlott.

Szabó Béla, vagy ahogy min-denki ismeri, Béci bá’ a Zöld-sörnevû alkotásáért IDEA-díjban és aSzerb Tudományos Akadémia el-ismerésében részesült. Az ese-ményre – amely augusztus 1-tõlkezdve három napon keresztül tar-tott – három rekesszel vitt magá-val, ez azonban kevésnek bizo-nyult.

27.qxd 2008.08.27. 11:22 Page 10

Page 11: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – AA mmi üügyeink2008. augusztus 28. 11

– A legnagyobb elismerés az volt –meséli Béci bá’ –, hogy visszajöttekaz emberek, hogy õk újra megkóstol-nák. Az hazudik, aki egy versenyennem várja, hogy valamit elérjen. Énis reméltem, mégis földbe gyökerezetta lábam, amikor a nevemet meghal-lottam. Természetesen az oklevelek isnagyon sokat jelentenek, óriási meg-tiszteltetés számomra, hogy átvehet-tem õket. Azért ajánlottam fel a vá-rosnak, mert a nagykanizsai vendé-gek segítségével sikerült eljutni arraa szintre, ahhoz a sörminõséghez,amit a Magyar Szabadalmi Hivatalmárcius 25-én bejegyezett.

Az oklevelek másolata a díjjalegyütt megtalálható a sörözõben aFerencvárost jelképezõ ereklyék-kel, valamint a Szabadalmi Hivatalnyilatkozatával együtt.

A különleges sör Kanizsáravonzza a turistákat Zalakarosból,és más, messzebb fekvõ települé-sekrõl is érkeztek vendégek idecsak azért, hogy a Zöld-sört meg-kóstolhassák, például Gyõrbõl,Miskolcról.

A jövõ hétre várja Béci bá’ azeredményt egy veszprémi mikro-laborból, amely bizonyítja – má-soknak – azt, amit õ biztosan tud: asörben semmiféle mesterséges szí-nezék nem található.

A kiállításon való sikeres rész-vételnek köszönhetõen feltalálótés találmányát meghívták szep-tember 12. és 14. között egy hód-mezõvásárhelyi kiállításra is, majdezután októberben Szerbiában mu-tatja be az italt Szabó Béla. A jövõév elején pedig a sör egyik õshazá-

jába utazik, de egyelõre még nemárulta el, hogy pontosan hova. Pa-lackoztatni is szeretné, a tárgyalá-sok a nyárra való tekintettel õszretolódnak. Két nagyobb sörgyármár felkereste telefonon, de azmég nem publikus, hogy melyikkettõ.

Névhasználati engedélyt kértBéci bá’ a ’Nagykanizsai Zöld-sör’ névhez, amelynek engedélye-zésérõl Nagykanizsa Megyei JogúVáros Önkormányzata dönt. Mar-ton István polgármester az okleve-lek átvételekor azt mondta, „a fel-találói rang ténye nagy megtisztel-tetés a városnak, s a névhasznála-tot a közgyûlés minden bizonnyalörömmel fogja megszavazni”.

Steyer Edina

A ssör, aamely vvárosunk hhírét vviszi

Több mint három hete zárvatart a nagykanizsai uszoda.Folynak a felújítási munkák. Avárható nyitás idõpontjáról, azelvégzett, a még elvégzendõmunkákról, az anyagi forrásrólkérdeztük Karácsony Károlyt azuszoda ügyvezetõjét.

– Minden évben hagyományosanaugusztusban felújítás miatt leáll azuszoda. A leállás általában huszadi-ka után szokott bekövetkezni és kéthétig tart. Szeptember elsején szok-tunk nyitni, ugyan is akkor kezdõd-nek az iskolai úszásoktatások. Azidén egy kicsivel elõbb álltunk le,már tizenegyedikén, mert egy na-gyobb mértékû felújítás, beruházásvolt a gépházban. A teljes vízforgatórendszer, szivattyúk, szûrõrendszer,

régi vascsövek mind lecserélésre ke-rültek. Tulajdonképpen ez indokolta,hogy megnöveltük a leállás idõtarta-mát. Kicseréltük a nyílászárókat, vi-lágítás korszerûsítést végeztünk. Afõbejárati lépcsõt teljesen újjáépítet-tük, húsz évet bírt ki, szinte darabja-ira hullott, már balesetveszélyesvolt. Most egy akadálymentesítettmûkõ lépcsõ fogadja a leendõ láto-gatókat. Minden karbantartást, ta-karítást, tisztasági festést, fertõtlení-tést elvégeztünk, amit az épület igé-nyel, az öltözõkben, az elõtérbenegyaránt. Összességében 11400000forintot kaptunk az önkormányzat-tól, fejlesztési célú támogatást. En-nek több mint a felét a gépházra köl-töttük. Azt még érdemes megjegyez-nem, hogy a beruházás nagy részeaz energia megtakarítást szolgálja.

A hídvilágításnál a régi higanygõz-lámpákat, korszerû halogén reflek-torokra cseréltük. Az elõtér világítá-sát is energiatakarékos lámpatestek-kel váltottuk fel. A gépházban az újfolyamatos üzemû szivattyú rendszermiatt az energiafogyasztás mintegyfelére fog csökkenni.

– Az utóbbi idõben bõvült is aszolgáltatások köre.

– Tavaly volt a wellnes részle-günknél egy nagyobb fejlesztés, ak-kor építettünk egy jakuzzit Eddig isvolt két finn szaunánk, most azegyiknek a méretét nem csak meg-növeltük, hanem egy tizenhét fõs,teljesen új szaunát építettünk. Ál-mennyezetet, korszerû rejtett világí-tást, hangulatos kõburkolatokatalakítottunk ki. Volt a wellnes rész-legen egy hátsó kihasználatlan rész,amit elbontottunk, a helyére jakuzzitépítettünk, melyet a szauna jeggyelvehetnek igénybe a vendégek. Egymásik hátsó kihasználatlan részbeninfraszaunát létesítettünk.

– Az idei nyár idõjárására igazánnem lehet panasz. Milyen volt a lá-togatottság?

– A tavalyi évhez képest a júliusivendégszámunk közel a felérevisszaesett. Tavaly a negyven fokoskánikula elég tartós volt. A strandraaz a jellemzõ, ha pár napos kániku-la van, akkor még nem indulnakmeg az emberek a víz felé. Nekünk ahuzamos ideig tartó kánikula az ide-ális. Most egy átlagos nyarunk volt.

– Amikor a nyáron itt jártamelég nagy volt a zsúfoltság. Nemlenne igény egy másik, új meden-cére?

– Igény lenne rá, engedélyünk isvan egy termál, élmény medencé-re, de ez eddig anyagi forrás hiá-nyában nem valósult meg. A terü-let megvan, az építési engedélymegvan, de a háromszáz millió fo-rintot még nem tudtuk elõ-teremteni.

– Milyen újdonságra, meglepe-tésre számíthatnak majd a látoga-tók?

– Lesz szauna-show, melyet egyvégzett szauna-mester irányit. Ez aszauna-kultúra szerves része. Szep-tember közepe táján ismét beindula masszázs stúdió, melyet a felfris-sülésre, el- lazulásra vágyók belé-põjegy nélkül vehetnek igénybe.

Czene Csaba

Uszoda: ffelújítás mmiatt zzárva

Fotó

: Ste

yer

Edi

na

27.qxd 2008.08.27. 11:22 Page 11

Page 12: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Egy mosoly, egy jó szó – ez az,amit a nagykanizsai kórház ön-kéntes dolgozói adnak a bete-geknek, ez az, amire nekikszükségük van, hogy elviseljék amagányt, elfogadják állapotu-kat. Kovács József fõigazgató,Marton Ferencné ápolási igaz-gató és Filákné Gábor Erzsébetönkéntes koordinátor nem-régiben mutatta be a sajtó mun-katársainak az önkéntes dolgo-zók kórházba kerülésének útjátés feladataikat.

Ahogy a fõigazgató is elmondta,külföldön – az Egyesült Államok-ban és Nyugat-Európában – nagyhagyományai vannak a karitatív,belsõ indíttatású önkéntes munká-nak a kórházakban. Magyarorszá-gon a Kórházi Önkéntes SegítõSzolgálat Alapítvány kezdte el ki-dolgozni és véghez vinni ezt a faj-ta munkát. Céljuk az egész ország-ban elterjeszteni a kórházi önkén-tes szolgálatot.

Az önkéntesek részben teher-mentesítik a szakképzett személy-zetet, emellett gazdasági hasznothoznak a kórházaknak is. Lelki,spirituális segítséget jelenteneklegfõképpen azon betegek számá-ra, akiknek nincsenek hozzátarto-zóik, vagy ritkán tudják õket láto-gatni. A legfontosabb tevékenysé-geik közé tartozik – természetesentérítésmentesen – a beteglátogatás,a beszélgetés, a felolvasás, lelki tá-

masz nyújtása, ágyazás, elkísérik abetegeket a különbözõ vizsgála-tokra, kéréseiket, igényeiket tol-mácsolják a kórház felé.

Nem egyszerû feladatok ezek,különösen a hospice ellátásban.Nagyon fontos a körültekintõ válo-gatás – a kórház részérõl, és a kel-lõ felkészülés – az önkéntesek ré-szérõl. Tréningeken vesznek részt,vonatkozik rájuk a titoktartási kö-telezettség, munkaszerzõdésseldolgoznak, igazodniuk kell a kór-ház küldetésnyilatkozatában fog-laltakhoz és alkalmassági vizsgá-laton vesznek részt – csakúgy,mint a kórház többi dolgozója.

Marton Ferencné beszélt a prog-ram indulásáról. Elmondta, hogyjanuár elején vette fel a kapcsola-tot a budapesti székhelyû KórháziÖnkéntes Segítõ Szolgálat Alapít-vánnyal, akinek ügyvezetõjével,Meggyes Ildikóval közösen hoztáklétre a nagykanizsai szolgálatot.Két lépésben vitték véghez a ter-vet. Elõször kiválasztottak két fõkoordinátort, akik az önkéntes se-gítõk munkáját szervezik, irányít-ják. Majd ezután kezdõdhetett mega toborzás szórólap és újsághirde-tés útján. Harmincöt érdeklõdõ je-lentkezett, akik közül – jelentkezé-si sorrendben – tizenötöt választot-tak ki, s jelenleg tizenkettõ dolgo-zik napi két órát az ápolási és a ge-rontológiai osztályon. A kórház akésõbbiekben szeretné a pszichiát-riai, a neurológiai és a gyermek-

osztályon is bevezetni a progra-mot, elsõsorban azokból a jelent-kezõkbõl, akik az elsõ toborzás al-kalmával jelezték részvételi szán-dékukat.

Az önkéntesek „kiképzésérõl”Filákné Gábor Erzsébet beszélt.Két alkalommal tartottak nekiktréninget, amikor megismerhettékaz osztályok mûködését, a betegjo-gokat, az idõskori jelenségeket.Ezután írásbeli vizsgát tettek, majdrészt vettek egy személyes interjúnis. A beléptetésre a vizsga után ke-rült sor, a munka pedig június vé-gén kezdõdött meg.

– Én mindenképpen egy nagyonjó dolognak tartom, bár meg kellmondanom, az elején ódzkodtam,hiszen számunkra is új volt –mondta Filákné Gábor Erzsébet. –Azt látom, hogy az önkéntesek sze-retnek jönni, és a betegek szinténszeretik, ha beszélgetnek velük,foglalkoznak a lelkükkel. A leg-többjük olyan feladatokat is ellát,amelyek igazán nem az õ tevékeny-ségi körükhöz tartozik, például amosdatás, ágyazás. Más kórházak-ban – ahol a program már mûkö-dik –, az a tapasztalat, hogy azokaz önkéntesek, akik az elején csakbeszélgetnek, szépen lassan olyanápolási feladatokat is átvesznek,amelyekhez nem szükséges szaktu-

dás. Az elsõ, és legfontosabb fel-adatuk a betegek spirituális, lelkisegítése, elégedettségük növelése,hogy õk úgy érezzék, a kórházbanfoglalkoznak, törõdnek velük, nemcsak a testi bajaikkal, hanem a lel-kükkel is. Tulajdonképpen az ápo-lónõk munkáját is megkönnyítik,de nem helyettesítik azt. Úgy gon-dolom, jól kiegészíti a kettõ egy-mást.

– A családomban nagyon sokidõs ember élt, én ápoltam azédesapámat, édesanyámat, a fér-jem három nagynénjét, és vala-hogy hiányoztak – folytatta SzántóGáborné Anikó, önkéntes. – Annyipluszt tud adni egy idõs ember,ahogy elmondja az életét. Nagyonsokat tanultam belõle, rengetegerõt merítettem. A legjobb, legna-gyobb eddigi élményem az volt,amikor egy néni kezet akart csó-kolni, amiért végigsimogattam alábát testápolóval. Láttam, nekimennyire fontos, hogy valaki tény-leg vele foglalkozik, nem mennekel mellette. Megértem a nõvéreket,nagyon le vannak terhelve. Arra,hogy õk külön mindenkivel félórá-kat, órákat foglalkozzanak, nincsidõ. De mi ezt nagyon szívesen csi-náljuk.

Steyer Edina

A kkórház öönkéntes ssegítõi

Kanizsa – CCivilben 2008. augusztus 28.12

EGYÜTT KISKANIZSÁÉRT EGYESÜLET8800 Nagykanizsa, Varasdi u. 56.

Adószám: 18963720-1-20Közhasznúsági jelentés 2007. évrõl

Megnevezés Tárgyév / eFt)A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 147Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás- NMJV Önkormányzata 80- tagdíj 30- SZJA 1 % 32- kamat 5B.Válalkozási tevékenység bevétele nem voltC.Összes bevétel (A+B) 147E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 145- fotó, videó, hangfelvétel 80- nyomtatvány, postaköltség 20-hirdetés 20-egyéb anyagköltség 20-bankköltség 5F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem voltG. Tárgyévi pénzügyi eredmény 2

TEMPLOM TÉRI ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY8800 Nagykanizsa, Bajcsy. Zs. E. u. 67

Adószám: 19274968-1-20Közhasznúsági jelentés 2007. évrõl

Megnevezés Tárgyév (eFt)A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 1.205Pénzügyileg rendezett bevételek 1.205B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem voltC. Összes bevétel (A+B) 1.205E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1.124Ráfordításként érvényesíthetõ kiadások 1.124F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem voltG. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 81

KISKANIZSA DIÁKSPORT EGYESÜLET8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zs. E. u. 67.

Adószám: 18961292-1-20 Közhasznúsági jelentés 2007.évrõl

Megnevezés Tárgyév (eFt)A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 3.319Pénzügyileg rendezett bevételek 3.319B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem voltC. Összes bevétel (A+B) 3.319E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 2.563Ráfordításként érvényesíthetõ kiadások 2.563F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem voltG. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 756

27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 12

Page 13: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – EEz ++ AAz2008. augusztus 28. 13

Horoszkóp

Ez volt a legszebb nyár, gondolhatja, s hogymég sokáig emlékezetes maradjon, szervez-zen egy nyárbúcsúztatót, s ossza meg élmé-nyeit barátaival. Apihenés, a szabadság után amunka folytatása így talán könnyebben megy.

A bolygók kellemetlen hatására fogja, hogynem tudja az idejét beosztani, s összegyûltteendõit megoldani. Még a vonzereje ismegnõhet, ha összeszedi magát, és nemdolgavégezetlenül fejezi be a napokat.

Újabbnál újabb feladatokat kell megoldania,de ön inkább a felhõtlen szabadságot, az él-vezeteket hajszolná. Szinte észre sem vette,és önzõvé vált, azt hiszi, csak ön körül foroga világ. Ez sajnos nem mindig van így.

A kényszerû szabadságot rejtett tulajdon-ságai kiaknázására is felhasználhatja.Próbálja meg könnyedén venni az életdolgait, s a megoldásukra is könnyebbenrátalál.

Ha valaki elmúlt már negyven éves, vagyakár ötven, még nem öreg. Sosem késõúj elfoglaltságot, új munkahelyet keresni.A szorongás, a begubózás csak ront ahelyzeten, és az egészségen.

Váratlan, és kiszámíthatatlan események ke-reszttûzébe hozhatja a közeljövõben a csa-ládja. Mivel ön jó természetû, és jó emberis-merõ, gyorsan átlát a szitán, és harag nélkül,diplomatikusan elrendezi a félreértéseket.

Bár jól sikerült a nyári kikapcsolódás, lazí-tás, a lelkének ápolgatásra van szüksége. Avágyai teljesüléséhez azonban szükségelesz némi nyugalomra, összegzésre. Aciga-rettázás helyett inkább sportoljon.

Feldúlt lelkivilága azonnal tönkreteheticsaládja nyugalmát. Túlzott elvárásaivalmegsérti még a legközelebbi barátait is. Anyugalom és a harmónia érdekében miha-marabb változtasson ezen a szemléletén.

Szeszélyes a hangulata, akár egy ti-nédzsernek. Az állandó bizonyítás-kényszerét felejtse el egy idõre. Ígysokkal vonzóbbá válhat a környeze-tében.

Ha nem találkozott idén a tengerrel, ne int-sen csalódottan búcsút a nyárnak. Keressefel ismerõseivel a városon túli hegyeket,kirándulóhelyeket. A rétek õszi virágai iselkápráztatják, s feledtetik gondját, baját.

Az idõ lassan õszre jár. Gyönyörködjönminél többet az évszak természetiszépségeiben, s az érzelmi életében ke-letkezõ nehézségeket könnyebben át-vészeli.

Sikerre is szüksége van ahhoz, hogy úrrá le-gyen a következõ feladatokon, nehézsége-ken. Ha nem úgy mennek dolgai, ahogykellene, vonuljon vissza a nyüzsgéstõl, ésgondolja át alaposan a következõ lépését.

III.21.–IV.19. Kos

IV.20.–V.20. Bika

V.21.–VI.21. Ikrek

VI.22.–VII.22. Rák

VII.23.–VIII.22. Oroszlán

VIII.23.–IX.22. Szûz

IX.23.–X.22. Mérleg

X.23.–XI.22. Skorpió

XI.23.–XII.21. Nyilas

XII.22.–I.20. Bak

I.21.–II.19. Vízöntõ

II.20.–III.20. Halak

Állásnemzetközi tehergépk.-vezetõ szakirányú megegyezés szerintkõmûves szakirányú 130.000 – 140.000 Ftfestõ szakirányú 86.300 Ftvillanyszerelõ szakirányú 100.000 Ftminõsített hegesztõ szakirányú 250.000 – 280.000 Fthálózat szerelõ szakirányú 100.000 – 120.000 Fttraktorvezetõ szakirányú 150.000 – 250.000 FtAWI, CO hegesztõ szakirányú 90.000 – 130.000 Ftkárpitos szakirányú 90.000 – 120.000 Ftszervíz technikus technikum 150.000 – 250.000 Fthibakeresõ technikus technikum 180.000 – 190.000 Ftprojektvezetõ fõiskola 160.000 – 180.000 Ftgyakorlómérnök fõiskola 120.000 – 140.000 Ftcontroller fõiskola 120.000 – 140.000 Ftált. iskolai angol tanár fõiskola KJT. szerintált. iskolai informatika tanár fõiskola KJT. szerint

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁS a munkahelyi ajánlatokról a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és

Szolgáltató Központban, a Nagykanizsa, Fõ út 24. szám alatt vagy ahttp://www.nyugatrmk.hu webcímen kaphatnak.

Ügyfélfogadási idõ: hétfõ–kedd–csütörtök: 8.00–12.00 és 13.00–15.00 óra között, péntek: 8.00–12.00 óra

Nyugat-ddunántúli RRegionális MMunkaügyi KKözpontNagykanizsai KKirendeltség éés SSzolgáltató KKözpont

Az Ön rádiója

FM95,6 MHz

Új SMS szám

06-30/30-30-95-6

27.qxd 2008.08.27. 9:03 Page 13

Page 14: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

SZOLGÁLTATÁS

TÁRS

Kanizsa – AApró 2008. augusztus 28.14

INGATLAN

VEGYES

BÉRLET

Nk belvárosában 600 négyzet-méteres terület – társasház építé-sére is alkalmas – eladó! Érd.:30/227-3294, 30/448-6072

Nk-án a Fõ úton 77 m2-es pol-gári lakás jó állapotban eladó.Érd.: 93/321-906 (6200K)

Eladnám vagy elcserélnémkisebbre három szobás, III.emeleti, belvárosi, egyedigázfûtéses lakásomat. Érd.:30/9590-413 (6283K)

Nk belvárosában a TANDEMautókereskedés bérbe kiadó vagyépítési teleknek eladó. Tel.:30/481-2323 (6260K)

Nagyrécsén, Antal hegyen 1,5hektár szántó, szõlõ, gyümölcsös,akácfás terület eladó. Érd.:93/371-230, 93/714-002 (6284K)

Nagyrécsén hét éves, 100 m2-es, cirkófûtéses családi ház eladó.Érd.: 30/633-9545, 20/403-9785(6285K)

Nk-án a Berzsenyi utcában,negyedik emeleti, két szobás la-kás albérletbe kiadó. Érd.:30/590-3945 (6249K)

Belvárosi, egyszobás, egyedifûtéses lakás albérletbe kiadó.Érd.: 70/5799-455 (6277K)

Ne dobja ki! Készpénzért vásáro-lok régi dísz- és használati tárgyat,porcelánt, képet, könyvet, régi újságo-kat, stb.! Érd.: 20/555-3014 (6083K)

170 literes prés eladó. Tel.:30/448-6072 (6278K)

Nagyrécsén vörös szõlõ musteladó. Érd.: 93/371-075 (6287K)

Fehér borszõlõ, fehérbor,valamint fenyõ eladó. Tel.:30/476-6625 (6289K)

Biztonsági õr fegyveres vagyanélküli szolgálatot vállal fõál-lásban és helyettesként Nk-án,illetve a környezõ településeken.Érd.: 20/254-2679 (6286K)

Gépelést, illetve bármilyen szá-mítógépes szerkesztést rövid ha-táridõvel vállalok. Tel.: 30/9932-534

Takarítást vállalok. Érd.:93/325-759 (6279K)

Magyar nyelv és irodalombólkorrepetálást, pótvizsgára, felvételi-re felkészítést, valamint szakdolgo-zatok, egyéb anyagok gépelésétvállalom. Tel.: 30/968-8184(6288K)

42 éves férfi keresi hasonló korúhölgy ismerettségét tartós kapcsolatcéljából. Tel.: 20/5601-725(6290K)

A Hevesi Sándor Általános Iskola2008. augusztus 31-én (vasárnap)

17 órakor tartja

ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓJÁT

Hirdessen nálunk!

Lakossági apró egy alkalommal,15 szóig 600 Ft, folyamatosan felad-va a másodiktól 300 Ft. Szolgáltatá-si és közületi apró elsõ alkalommal15 szóig 1200 Ft, folyamatosan fel-adva a másodiktól 600 Ft.

27.qxd 2008.08.27. 11:25 Page 14

Page 15: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Az NTE 1866 MÁV futball-csa-pata mondhatni repülõrajtot vett azNB III Dráva csoportjában. Megva-lósulni látszik az a nézet, amely sze-rint a csatár Nagy Roland és a kö-zéppályás Rácz Szabolcs leigazolá-sával sokat nyert a kanizsai harmad-osztályú együttes. Az elsõ forduló-beli meccsük ugyan elmaradt a Ka-

posvár II. ellen, azután azonbanBonyhádra látogattak, ahol nagyonbiztos 5-2-es sikert arattak UjváriMáté két, valamint Cs. Horváth Gá-bor, Nagy R., és Rácz Sz. egy-egy ta-lálatával. Ezek után jött a hazai baj-noki premier, melyen a Beremendgárdáját látták vendégül. A lendületnem apadt, hiszen az egykori ce-

mentgyáriak lógó orral távoztak azNTE-pályáról, a vendéglátók 3-2-esgyõzelmét követõen. A mérkõzésenegy vérbeli csatárteljesítménynektapsolhatott a mintegy 300 fõs pub-likum, hiszen Nagy R. háromszormattolta az ellenfél kapusát. A fél-idõ kétgólos elõnye biztosnak tûnt,viszont aztán a beremendiek mégegyszer beköszöntek, s hogy a NTEkiengedett, annak jel volt az is, hogya végén Nagyot kiállította feleslegeskezezés miatt a játékvezetõ. A jó so-rozatát tehát vélhetõen nem folytat-hatja egy meccs erejéig, nem úgy acsapat a Magyar Kupában. A máso-dik fõtáblás körben ugyanis 0-3-rólfordítottak hazai környezetben azNB II-es Kaposvölgye-Nagyberkiellen. A gyõztes gólt Cs. Horváth je-gyezte a 92. Percben, elõtte Ujvári,Nagy R. és Burucz Barna volt ered-ményes. A következõ kör sorsolásá-ra a lapzártánk utáni szerdán kerültsor, bár a szurkolók kívánságaegyértemû: a zöld-fehér Kaposvöl-gye után egy hasonló szín-összeállí-tású gárdára vágynak. Nagy fantá-zia nem kell, hogy kitaláljuk, me-lyik „torna clubról” lehet szó…

Polgár László

Repülõrajttal nnyitottak

Kanizsa – SSport2008. augusztus 28. 15

A hét embere: Nagy RolandSzületési hely, idõ: Nagykanizsa, 1984. 07. 06. Posztja: csatárEddigi klubjai: MÁV NTE, FC Nagykanizsa (Olajbányász) – utánpótlás

Mérk./gól2001/02: Kiskanizsai Sáskák (megyei I. osztály) 27/142002/03: Miklósfa (megyei I. osztály) 25/152003-2005: FC Napred (megyei I. osztály) 56/322005/06: Galambok (megyei I. osztály) 29/152006/07: FC Napred (megyei I. osztály) 30/332007/08: Zalakaros (megyei I. osztály) 28/252008/09: NTE 1866 (NB III) 2/4Nagy Rolandot 17 évesen már az MTK Hungária hívta próbajáték-

ra, a megyei bajnokságban pedig igazi gólgyárossá vált. A 2006/07-esidényben Tótszentmártonban megyei gólkirály lett, jelenleg pedig kétbajnoki után négy találatnál jár, és a Magyar Kupában is ugyanennyi-nél tart. A kapu közelébe kerülve 23-25 méterrõl már életveszélyes,szabadrúgásból bárhonnan képes a hálóba tekerni…

Nagy adósságunkat törlesztjükazzal, hogy szétnéztünk a kanizsaikézilabdázók háza táján avégett,hogy miként készülnek az új sze-zonra – mind a nõknél, mind a fér-fiaknál. Már csupán azért is érde-kes lehet rátekinteni, mi történik aNagykanizsai Izzó SE-nél, merttöbb olyan történés is adódott ná-luk, mely arra enged következtet-ni, náluk sincs lazítás. Ami mármost biztos: mindkét társaságszeptember 13-án kezdi a szezont,ráadásul Kiss Melittáék hazai kör-nyezetben, a Zsigmondy-csarnok-ban a Tamásival szemben.

Musits Ferenc, az egyesület el-nöke rögtön leszögezte, a férfi me-zõnyben osztályváltásra készül-nek: „Velük nagyon egyszerû a ki-tûzött cél, hiszen szeretnénk feljut-ni az NB I B-be az NB II Dél-nyu-gati csoportjából, míg a hölgyektizenkét csapatos mezõnyében aközépsõ harmad a reális elvárás.”

A férfiak a felkészülést azzal aZádori Lászlóval kezdi meg azegyüttes, aki egykor az NB I-esSzigetvár szakmai munkáját irá-nyította.

Náluk, csakúgy, mint a hölgyek-nél, Németh Imre is besegít erõnlé-

ti edzéseivel. S ha már a nõi együt-tes szóba került, ott Tóth Lászlóvégzi az edzõi teendõket, aki rövi-den így foglalta össze az eddigimenetrendet: „Augusztus elsõ he-tében kezdtük a felkészülést aTungsram-pályán futással, majdkonditermi ráhangolással. Azerõnléti foglalkozások után au-gusztus 26-tól már a csarnokbelimunkáról szól a program, heti há-romszori edzéssel.”

Mint azt megtudtuk, TakácsAndrea és Papp Zsanett személyé-ben ketten érkeztek Vonyarcvas-hegyrõl, a gerincükkel kezeltRuzsa Renáta és Gombor Ágnesbekapcsolódására azonban mégvárni kell. A nyolcadik osztállyaljúniusban végzett korosztályos já-tékos, a balszélsõ Pánczél Petraviszont egy nagy ugrással kerülhetközelebb sportkarrierbeli álmai-hoz, hiszen elvitte Kanizsáról aFerencváros.

S hogy egy nagy visszatérõrõl ishírt adjunk: a lányoknál az ifjúságicsapat edzõje Mátyás Augusztalett. A kiváló kézilabdás 38-szorszerepelt a magyar válogatottban,s ötször volt az NB I gólkirálya.Legutóbb az NB I B-s Nagyatád-

nál játszott, s a változatosság ked-véért írjuk le, hogy abban a me-zõnyben is õ volt a legeredménye-sebb góllövõ. A hálóba bombázásttehát lesz kitõl eltanulniuk a tehet-séges kanizsaiaknak…

P.L.

Pánczél aa FFradiba ttávozott...

Ha nyár, akkor még inkább itt akülönbözõ (legtöbb esetben az után-pótláskorú) kontinensviadalok ide-je, melyeken a kanizsai sportolók isképviseltették magukat. E néhánysorban igyekszünk számba venniszereplésüket, hiszen amint erre azolimpia is tanulságul szolgált, egyreinkább meg kell becsülni mindenapró kis eredményt, sõt, már azt is,ha valaki akár egy-egy korosztályosválogatottba is beverekszi magát. ABulgáriában szorítóba lépõ OrsolaNorbert ökölvívó junior Eb-ezüstjé-rõl már adtunk hírt bõvebben,Mihovics Szabina cselgáncsozó pe-dig a szarajevói ifjúsági Európa-baj-nokságról hozott haza egy ötödikhelyet. Nagy Gábor és Daróczi Já-nos felnõtt B-csoportos baseball

Eb-selejtezõn Szlovákiában játszha-tott, igaz esetükben csak mérsékeltsikerrõl beszélhetünk. Lépjünk egyházzal arrébb, hiszen a nõi kosár-labdázók U20-as válogatottja Len-gyelország felé vette az irányt, sora-iban a Kanizsai Vadmacskák két re-ményteljes játékosával Varga Zsófi-ával és Fekete Csillával. Az Euró-pa-bajnokság B-divíziójában a csa-pat egészen a bronzéremig jutott, snéhány hete pedig arról hallhattunkhíradást, hogy a macedóniai(Szkopje) U18-as nõi Európa-baj-nokság (B-divízió) magyar együtte-sében is volt kanizsai nevelésû ko-saras Kulcsár Patrícia személyé-ben, aki ugyan jelenleg Olaszor-szágban él, de Kanizsa DKK neve-lése volt a korábbiakban… (P.L.)

Európában pportyáztak

A napokban zárult pekingiolimpia magyar szempontból ar-ra mindenképp jó volt, hogy azelért eredmények nem kárhoztat-ják tétlenségre a sporttársadal-mat, vagyis nincs védernyõ, melyalá húzódva azt mondhatná bár-ki is: ugyan kérem, mit kérnekrajtunk számon, hiszen ott a 7-8-9 aranyérem. Nos, ezzel mostnem lehet érvelni, s lassan taláneljutunk arra a szintre, hogy azötödik, hatodik helyeket is el-kezdjük becsülni. Mindezt annakfényében érdemes említeni, hogyszinte lassan már mindenhol ta-licskaszám tolják a sportba vagyegy-egy ágába a pénzt, mi vi-szont jól elvagyunk a magunk le-vében. S bármily fájó, le kellszállni a magas lóról, mivel aBMX-ben szerzett arany is érannyit, mint mondjuk a vívásé.Ráadásul még látványosabb (mitöbb érthetõbb) is elõbbi azutóbbinál. Szóval, szerénynekkell nagyon maradni pénzosztók-nak, sportvezetõknek és eseten-ként sportolóknak is. No, megazoknak is önmérsékletet kellgyakorolni, akik az eredménye-ket kommunikálják, mivel az elsõhét fanyalgása után a másodikonhirtelen nagyon nagy értéke lettmár az egyes helyezéseknek is.Ki érti ezt, talán mégiscsak fel-ébredtünk? Már valóban itt len-ne az ideje…

Polgár László

Olimpiai kkanyarok,fordulatok

27.qxd 2008.08.27. 11:24 Page 15

Page 16: 27.qxd 2008.08.27. 11:26 Page 1 KanizsaAz egész azonban igazából Campi Salentinában kezdõ-dött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a

Kanizsa – HHirdetés 2008. augusztus 28.16

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzataeladásra hirdeti

a tulajdonát képezõ NAGYKANIZSA, BERZSENYI UTCA 5.

magasföldszint 1. szám alatt lévõ, 1363/13/A/1. helyrajzi számú, egyéb helyiség megnevezésû

131 m2 alapterületû ingatlanát.

Az ingatlan forgalmi értéke8.400.000 Ft

Az ingatlan megtekinthetõ: elõzetes telefonos idõpont egyeztetéssel.

(Ingatlankezelési Intézmény, tel: 93/311-241. 16-os mellék.)

A helyiség fõbejárata az épület Északi oldalán lévõ vasajtó.

Az ingatlanra vonatkozó egyéb adatok:alaprajz, tulajdoni lap, térkép megtekinthetõ az Ingatlankezelési

Intézmény Garai utcai irodájában.

Az ingatlan megvásárlására írásos vételi ajánlattal lehet jelentkezni. A vételi ajánlat elbírálására az önkormányzat

vagyonrendeletében foglaltak irányadók.

A kiíró a változtatás, elállás jogát fenntartja.

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a 2-es és 3-as számú felnõtt házi-orvosi szolgálatok, a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. szám alól, átalakítási, felújítá-si munkák miatt 2008. augusztus 31. napjától a Nagykanizsa, Erzsébet tér 15.szám alatt (Kiskastély) mûködnek.

A 2. sz. Felnõtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje változatlan. A vezeté-kes telefon technikai okok miatt szünetel, elérhetõség: 06/20/282-3853.

A 3.sz.Felnõtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje és a telefonszám válto-zatlan.

Költözõ hháziorvosi sszolgálat

TISZTELT UTAZÓKÖZÖNSÉG!

Értesítjük Önöket, hogy augusztus 29-30-án megrendezésre kerülõ 5. Kani-zsai Bor- és Dödölle Fesztivál miatt forgalomelterelések lesznek.

Augusztus 30-án 10 és 11 óra között lezárásra kerül az Eötvös tér-Fõ út-Erzsébet tér.

Ezen idõ alatt az autóbuszok nem érintik az Eötvös téri, Deák téri és Dél-Zalai Áruház elnevezésû autóbuszmegállókat.

Kerülõ útvonal Keleti irányban: Király út-Zrínyi úti ideglenes megálló-Kórház utcai megálló-Teleki út

Nyugati irányban: Eötvös tér K-i oldala-Huszti tér-Rozgonyi út-Vásár út.A 18-as helyijárat mindkét irányban a Zrínyi úton közlekedik.Egyúttal tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a fesztivál idejére au-

gusztus 29-én, 8 órától az Erzsébet téri nyilvános parkoló, 12 órától, pedig aPolgármesteri Hivatal elõtti parkoló lezárásra kerül.

Megértésüket köszönjük!Kanizsai Kulturális Központ

Várható fforgalomeltereléseka DDödöllefesztivál iideje aalatt

27.qxd 2008.08.27. 11:19 Page 16