Upload
vszilvia
View
24
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
28.
Petrács Zsuzsanna:
Az iskolaérettségi vizsgálat jelző szerepe a tanulási zavar veszélyeztetettség
szempontjából
Az iskolaérettségi vizsgálat lehet az utolsó olyan szűrő, ahol még a tanulmányok
megkezdése előtt lehetőség van a majdani tanulási zavarok veszélyének feltárására, és a
segítségadás megkezdésével a későbbi iskolai tanulási problémák, nehézségek megelőzésére
vagy mérséklésére. Bemutatom az iskolaérettségi vizsgálat menetét, és a feladatok értékelési
szempontjait. A tanulási zavar veszélyeztetettség szűrése szempontjából nagy jelentősége van
néhány kiegészítő vizsgálatnak. Arra a fő kérdésre keresem a választ, hogy az iskolaérettségi
vizsgálat mely feladatai alkalmasak a leginkább előre jelezni a tanulási zavar veszélyt.
I. Az iskolaérettség kritériumai
Az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges funkciók az óvodáskorban
fejlődnek a legintenzívebben. Ezek egyensúlya, működésük integrációja (egészségesen
fejlődő gyermekeknél) nagyjából 6 éves korra alakul ki, a belső érés és a családi-óvodai
nevelés eredményeként. Szomatikus, kognitív és szociális komponensek megfelelő fejlettségi
szintje szükséges.
Mely képességekre van szüksége egy 6-7 éves kisgyermeknek?
Pontos, differenciált vizuális észlelésre, ami magában foglalja az alak, forma, méret,
szín pontos felfogását. Az összetartozó részek értelmes egészként való észlelésére
(Gestalt-látásra). Megadott formák, színek megtartására, kiemelésére egy képi
környezetből. Adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerésére, megítélése.
Vizuális információk téri elrendezésére, sorba rendezésére.
Az auditív információk pontos észlelésére, megkülönböztetésére. Ez magába foglalja
adott hangok kiemelését, helyes egymásutániságának felismerését, hangcsoportok
egységbe foglalását.
Összerendezett, koordinált mozgásra, szem és kéz célszerű mozgatására.
Látott-hallott információk összekapcsolásának képességére, motoros visszaadására
(intermodális integrációra).
A rövidtávú – vizuális és verbális memória - megfelelő fejlettségére.
Szándékos, koncentrált figyelemre, minimum kb. 10-15 perc időtartamot illetően.
Megfelelő önállóságra, bizonyos fokú kudarctűrésre, másokkal való együttműködés
képességére.
Kulcsár Mihályné A tanulás öröm is lehet c. könyvében a következő dolgokban
látja a zökkenőmentes iskolakezdés, az örömteli írás-, olvasástanulás feltételeit, illetve ezek
hiányában utal a tanulási zavar lehetőségére:
Testi fejlettség: Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg
súlyú. Megkezdődik a fogváltás, mely az idegrendszer érettségéről ad tájékoztatást, az
iskoláskor kezdetét jelenti.
Ép érzékszervek: Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás.
Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés: A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást,
visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A nehézkes ceruzakezelés
sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.
Az elemi mozgások összerendezettsége: E mozgások (pl: kúszás, mászás, szökdelés…)
pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utalnak, ami megnehezíti az
olvasás, írás tanulását (lásd fentebb Delacato nézetei).
Jó egyensúlyérzék: Bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal, tanulási nehézséget,
figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart okoz.
Pontos finommozgások: A vállövnek, csuklónak, ujjaknak, mozgékonyaknak,
függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A
beszédmozgás is finommozgás.
Keresztcsatornák: Biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a
végtagjait. A fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak is függetlennek kell lennie
egymástól. Ha ez nem történt meg, nehezített az írástanulás: a gyermek nem csak a kezével ír,
hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges
mozgások sok energiát emésztenek fel.
Testséma: A hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan
személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a
pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.
Kézdominancia: Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult kézdominanciával
rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás
elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz vezethet.
Lábdominancia: A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes
oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével.
Szemdominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata
átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel
betűket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés.
Füldominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata
maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék
gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat.
A szemmozgás koordináltsága: Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál,
következménye látótér kiesés, olvasás-, írásnehézség lehet.
Jó térérzékelés: Nem azonos a térirányok felismerésével. A bizonytalan térérzékelés esetén a
gyermek nyugtalan lehet, indokolatlan félelmekkel, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A
hipermotilitás és figyelemkoncentráció mögött is gyakran ez a probléma húzódik meg.
Térirányok felismerése térben és síkban: Fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. A
bizonytalanság betű-, szótagcserét, visszafelé olvasást, tükörírást eredményezhet.
Reprodukáló képesség térben és síkban: Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le
tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát.
Soralkotás, sorritmus folytatása: Az írás térben meghatározott rend, szabály szerint alkotott
sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. A térben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen
az írás, olvasás megtanulása.
Szem – kéz koordináció: A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a
szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt
szövegre néz. A perifériás látását használja.
Az iránykövetés képessége: Az íráshoz szükséges.
Biztos alak-háttér megkülönböztetés: Fontos, hogy a gyermek meg tudja különböztetni az
alakot a háttértől. Ki tudja választani a számára fontos információt.
Alak-, forma-, szín és nagyság állandóság (konstanciák felismerése): Betűfelismeréshez,
olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis-
és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, és betű felismerési nehézségei
is lehetnek.
Gestalt látás: Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy
tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az
összeolvasás képessége vizuális szinten.
Azonosság, különbözőség felismerése: Ez teszi lehetővé, hogy különböző
szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.
Auditív megkülönböztetés: Helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.
Analizáló – szintetizáló képesség: Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. A
gyermek hangokra bontja, ill. hangokból össze tudja rakni a szavakat.
Átfordítási képesség: Az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon
reprodukáljuk. Például a látott, hallott ismereteket képi formában egy jelsorral, az írással
jelenítjük meg. Fejletlensége tollbamondás után való írás nehézséget, szóban való felelés
nehézséget, rajzolás-írásképtelenséget okozhat.
Általános tájékozottság: Egy hat éves gyermeknek el kell tudnia helyezni magát az időben
és a társadalmi környezetben. Az általános tájékozatlanság bizonytalanságot, nyugtalanságot
vonhat maga után. Az új ismeretet nem tudja elhelyezni hiányos fogalmi rendszerébe, nehéz
lesz a bevésés és a felidézés.
Beszédkészség: A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A
fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás,
olvasás tanulását, az értő olvasás kialakulását.
Gondolkodás: Az elemi gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása,
ítéletalkotás…) előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak.
Problémamegoldó gondolkodás: A túlzottan védő, óvó környezetből kikerülő gyermek
hiányossága szokott lenni. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás, olvasás
tanulását.
Emlékezet: A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz
emlékezetre van szükség. Hiánya nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását,
rendszerezését, alkotó felhasználását.
Figyelem: A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez.
Emberrajz: 10-12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével.
Szocializáció: Nélküle lehetetlen a beilleszkedés az iskolába. Társakhoz való kapcsolódás.
Feladattudat: Fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Az iskolai munkában fontos.
Jó kudarctűrő képesség: Tudjon szembe nézni azzal, ha valami nem sikerül. Merjen és
akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad,
hiszen az a tanulás útja.
Felnőttekhez való viszony: Bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége.
A kognitív funkciók megfelelő fejlettsége mellett az iskola megköveteli a gyermektől, hogy
tudatosan alakítsa cselekvéseit, s ebben pillanatnyi benyomásai, érzelmei ne befolyásolják. A
szándékos cselekvés dominánssá válásának ugrópontja a 7 éves kor. A tudatos akarat
kialakulása és működése biztosítja az iskolás kötelesség- és feladattudatát, fokozza kudarctűrő
képességét. Törekednie kell arra, hogy elkezdett tevékenységeit befejezze, még akkor is.
Az iskolaérettségi vizsgálat magyarországi története
Magyarországon az 1960-as években az iskolaorvosok és az iskolákkal
kapcsolatban álló gyermekvédelmi szakemberek részéről egyszerre merült fel a beiskolázási
vizsgálatok igénye. A testi érettség szükségességét az iskolakezdéshez viszonylag korán
felismerték: 1964-ben a tanköteles korú gyermekek már kötelező orvosi vizsgálatban
részesültek. A szomatikus érettség fontossága mellett egyre több szakember vetette fel a
pszichikus és a szociális érettség elérésének szükségességét. 1968-ban alakultak meg
Budapesten a kerületi nevelési tanácsadók. Egy 1968-as rendelkezés értelmében a körzeti
gyermekorvosok a frissen megalakult nevelési tanácsadókhoz fordulhattak, ha az
iskolaérettség eldöntéséhez kiegészítő pszichológiai vizsgálatot tartottak szükségesnek.
1970-ben a Fővárosi Tanács oktatási és egészségügyi osztálya közös utasításban rendelkezett
az orvosi és pszichológiai vizsgálatról a tanköteles korú gyermekeknél. Az 1970-es fővárosi
kísérlet során az óvodákban az orvosi vizsgálatokat a gyermekorvos irányította, aki
emellett a pszichés és szociális érettség megállapításához az óvónők által végzett
folyamatos megfigyelés tapasztalatait használta fel. Amennyiben a gyermekorvos
kérdésesnek ítélte meg a gyermek iskolaérettségét, a nevelési tanácsadó szakvéleményét
kérhette. (Horányi-Hoffmann 1999.)
A nevelési tanácsadóknak a szűrővizsgálatokban való részvételi kötelezettségük
miatt egyszerű, gyors, csoportosan végezhető, a gyermek teherbírását is figyelembe vevő
és megbízható eljárást kellett kidolgozniuk. 1971-ben Hoffmann Tiborné által
összeállított csoportos vizsgálatsor a Strebel, Hetzer-Tent, Schenk-Danzinger, Szabó Pál,
Binét Ágnes féle iskolaérettségi vizsgálatok felhasználásával készült, figyelembe véve a
Binét-Simon és a Weschler intelligenciatesztek életkori standardjait. Hoffmann Tiborné a
vizsgálat céljai között a következőket nevezte meg: a feladattudat mérése, az értelmi
képességek (emlékezet, megfigyelőképesség, mennyiségegyeztetés, elemi gondolkodási
műveletekre való képesség) mérése, a mozgás- és beszédzavarok kiszűrése és a
személyisége megismerése. Utóbbit módszere a csoportos játék megfigyelése és a szülők
szóbeli és írásbeli (kérdőíves) kikérdezése volt. A vizsgálatot tanácsadás és szükség esetén
terápia követte. (Horányi-Hoffmann 1999.)
Az iskolaérettségi vizsgálatok elterjedésével elindult Budapesten az első korrekciós
osztályok szervezése. Az 1970-71-es tanévben már 16 ilyen osztály működött, 212 tanulóval.
(Horányi-Hoffmann 1999.)
Az óvodák számára a Fővárosi Pedagógiai Intézet iskolaérettségi szakbizottsága
egy megfigyelési lapot állított össze: „Szempontok a tanköteles korba lépő gyermekek
megfigyeléséhez és jellemzéséhez” címmel. Az óvodába nem járt tankötelesek
szűrővizsgálatát 1972-73-tól tanítókra bízták, ezt külön felkészítés és egy Útmutató kiadása
előzte meg. (Horányi-Hoffmann 1999) Az óvoda, illetve az iskola kérhette a Nevelési
Tanácsadó Kiegészítő Iskolaérettségi Vizsgálatát, ha a gyermek iskolaérettsége nem volt
eldönthető a fentiek alapján. A tanácsadó feladata a kiegészítő pedagógiai-pszichológiai
vizsgálat elvégzése és ennek alapján differenciált beiskolázási javaslat elkészítése volt.
A nevelési tanácsadókban jelenleg is használt és érvényes vizsgálati eljáráshoz
kapcsolódó instrukciós füzetet és az útmutatót Avarné Császár Ildikó és Vereczkey
Györgyné állították össze 1972-ben Budapesten. A vizsgálati eljárássor tartalmaz elemeket
a már korábban Hoffmann Tiborné által összeállított vizsgálatokból, kiegészítve egyéb
próbákkal, például a KIM próbával.
2. Az iskolaérettségi vizsgálat részei
Az óvodai vélemények áttanulmányozása
Anamnézisfelvétel, exploráció
Csoportos vizsgálat
Szünet
Egyéni vizsgálat
Megbeszélés a szülővel
Az óvodai vélemények áttanulmányozása
A vizsgálatvezető az elé kerülő, számára ismeretlen gyermek megismerésében
valamennyire támaszkodik a gyermeket jól ismerők (szülők, óvónők, fejlesztő
pedagógus) véleményére, illetve ezek a vélemények befolyásolják a döntéseit. Az óvónők
több éven keresztül foglalkoznak a küldött gyermekekkel. Látják csoportbeli viselkedésüket,
meg tudják figyelni őket a legkülönbözőbb tevékenységeik végzése közben. Nagyon fontos a
„több szem többet lát” elv alkalmazása. A gyermek érdekében az óvoda és a nevelési
tanácsadó közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és kölcsönös bizalomra
van szükség.
Anamnézisfelvétel és exploráció
A vizsgálat jelentőségteljes része. Diagnosztikus értékűek a terhesség lefolyására,
a szülés körülményeire, a szoptatásra, a kisgyermekkori mozgás- és beszédfejlődésre, a
betegségekre, az érzékszervi vagy egyéb fogyatékosságokra, az anyától való tartós
távollétre és a szociális környezetre vonatkozó adatok. Rendellenesség kialakulását
valószínűsítheti, ha a terhesség során komplikációk léptek fel (vérzés, veszélyeztetett
terhesség). Prenatális ártalmak befolyásolhatták a magzat méhen belüli fejlődését, ha az
anya anyagcsere- hormon, vagy magasvérnyomás-és ödéma (terhességi toxikózis)
betegségben szenvedett, vérszegény volt, súlyos testi vagy lelki stresszhatás alatt állt,
környezetszennyező anyagokkal került kapcsolatba (vegyszerek, mérgek, nehéz fémek,
légszennyezők), a magzatot károsítható gyógyszert szedett, intenzíven dohányzott,
alkoholizált, túlzott mértékben fogyasztott koffeint. A perinatális vagyis a szülés közben
ható károsító faktorok közül leggyakoribbak az anoxia és a hipoxia (köldökzsinór
csomó, megtekeredés, összenyomatás miatt), vérzés, fertőzések, szülési sérülés, trauma
(farfekvés, rohamos szülés, elhúzódó szülés, vaacum expresszió). Posztnatális
újszülöttkori ártalmak lehetnek a koraszülöttség miatti légzési problémák, súlyosabb
fokú sárgaság (vércsoport összeférhetetlenségnél), vércukorszint-csökkenés. Későbbi,
kisgyermekkori sérülések, súlyos, magas lázzal járó betegségek szintén okozhatnak
kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek későbbi
iskolai megfelelését akadályozhatják. A családban előforduló tanulási zavarok vagy a
gyermeknél a kialakulatlan kézdominancia szintén jelzés értékűek lehetnek.
Csoportos vizsgálat
Időtartama kb.30-35 perc. Legfontosabb célja annak eldöntése, hogy szociálisan mennyire
érett a gyermek. A többi gyerekkel együtt folyó feladatvégzésben figyelhető meg
önállósága, az instrukciókra történő odafigyelésének képessége. Ilyenkor tapasztalható,
mennyire terelik el külső ingerek, mennyire motivált a feladatvégzésre, megérti –e a
közvetett –a csoportnak adott- feladatokat. A túlzott mértékű szorongás, a szülőről való
leválás képtelensége, a bohóckodás, a figyelem könnyű elterelhetősége mind jelzésértékűek.
A csoportok ideális létszáma 4-6 fő. A gyermekek a szülőkkel a váróhelyiségben
gyülekeznek. Megismerkednek a vizsgálatvezetővel, megtörténik a kölcsönös bemutatkozás.
A gyermekeket egyszerre hívja be a vizsgálatvezető a csoportos munkához berendezett
helyiségbe. Tudniuk kell, hogy most az iskolásszerepet fogják kipróbálni. A közös munka
nagyon fontos része a vizsgálatnak, tekintettel arra, hogy ez az a helyzet, ami a leginkább
megközelíti az iskolai körülményeket.
A szociális érettség megfigyelésének szempontjai
Kapcsolatfelvétel, rapportkészség: a gyermek és a felnőtt közötti kontaktus jellegére
vonatkozik. (Hogy lép be a szobába, hogy fogadja a feladatot?)
Társakhoz való viszony: viselkedési és érzelmi megnyilvánulások a társak irányában
(asztalszituáció).
Várakozás (késleltetett utasítás megtartása): szabály elfogadás.
Munkaérettség
A szociális magatartással szoros összefüggést mutató pszichés funkció. Hetzer-Tent a
munkaérettség foka szerint különít el iskolaérett és iskolaéretlen magatartást. A magatartás
megfigyelése végigvonul az egész vizsgálat folyamán.
Iskolaérett magatartás:
A gyermek spontán a vizsgáló felé fordul, figyelmesen várja a feladatot.
Amint megkapta a feladatot, azonnal nekilát.
Szükség esetén tárgyilagos kérdéseket tesz fel a feladatra vonatkozóan.
Önállóan oldja meg a feladatot.
Munkatempója gyors, egyenletes, kitérő nincs.
Mindent elkövet, hogy a kapott feladatot megoldja, nehézségek esetén is.
Gyorsan átáll egyik feladatról a másikra.
Fáradékonyság nem mutatkozik.
Ellenőrzi saját munkáját. Spontán javít. Elfogadja a kritikát.
Iskolaéretlen magatartás:
Többször is fel kell szólítani, hogy figyeljen.
Meg sem várja a feladat ismertetését, azonnal neki kezd, vagy ellenkezőleg, csak hosszas
bíztatás után.
Gyakran, de feleslegesen kérdezősködik. (Támaszigény? Nagyotthallás?)
Sokat kell magyarázni, segíteni.
Munkatempója lassú, mással foglalkozik, babrál, firkál, kapkod.
Gyakori figyelmeztetés, bíztatás ellenére sem fejezi be a feladatot.
Nehezen áll át új feladatokra.
Fáradékonysági jelek mutatkoznak.
Önkritikája nincs, nem ellenőrzi munkáját, a vizsgáló észrevételeit nem veszi figyelembe.
A testi fejlettség megfigyelése
Szintén végigvonul az egész vizsgálat folyamán, így része a csoportos vizsgálatnak
is. A testi fejlettség megfigyelésének szempontjai:
Az alakváltozás megtörtént –e? (Fül-próba: a gyermek egyik karjával a feje fölött
átnyúlva eléri –e az ellenkező oldali fülét?; 17-18 kg fölötti testsúly, 110 cm-t meghaladó
magasság. Fogváltás elkezdődött –e?)
Kezesség: A lateralizáció kialakult, vagy bizonytalan (kétkezesség), esetleg keresztezett
dominancia?
Téri tájékozódó képesség: Stabil testséma, jobb-bal megkülönböztetése saját testen, saját
testhez viszonyítva térben, téri irányok észlelése és ehhez való alkalmazkodás.
A finommozgások és a nagymozgások pontossága, koordinációja, a vizuomotoros
koordináció szintje
Érzékszervek működése: Ép hallás, látás?
Általános egészségi állapot: fizikai terhelhetőség, fáradékonyság, vegetatív tünetek?
A csoportos vizsgálat feladatai
Ember, fa, virág rajz
Az ábrázoló kifejező készség egyik próbája. A finommozgások színvonaláról, az ismeretek
rajzbeli alkalmazási képességéről, a vizuomotoros koordináció működéséről ad képet.
Értelmi, érzelmi és motoros képességekre lehet következtetni általa. Érzékeny mutatója
a minimális idegrendszeri sérülésnek, az éretlenségnek, a lateralizációs zavarnak.
Értékelési szempontok: eszközhasználat (papír, ceruza), önállóság, vonalvezetés, kezesség,
térorientáció, témák rajzolási sorrendje, ábrák részletgazdagsága.
Szegélydísz (Strebel-Réti III)
A munkaérettség, monotóniatűrés, vizuomotoros koordináció próbája.
Értékelési szempontok: ismeretek (geometriai formák neve), feladatmegértés, feladattudat,
feladattartás, figyelem, mintakövetés (visszatérő hiba, tükrözésszerű sorrendi hiba),
fáradékonyság, kezességi és lateralizációs problémák (egymásba rajzolt, tömörített minták),
kör rajzolásának iránya, alkalmazkodás (papírforgatással vagy anélkül dolgozik –e)
munkatempó, várakozási tolerancia, formai kivitelezés, elhelyezés, mérethűség, önállóság,
mennyiségi kivitelezés.
Mennyiségek szimultán felfogása (Strebel- Réti: VIII)
A mennyiségfogalom egyik próbája.
Értékelési szempontok: eszközhasználat (tempó, ügyesség, munkaérettség), önállóság,
mennyiségek egyeztetése, mennyiségek észlelése, képszerűségtől elszakadva kirakásuk,
eltapsolásuk (értelmi fejlettség, mennyiség emlékezet).
Mennyiségek akusztikus felfogása
A mennyiségfogalom egy másik próbája.
Értékelési szempontok: akusztikus figyelem, mennyiség egyeztetés hallás után (mennyiség
fogalom, hallási figyelem, mennyiség emlékezet).
KIM-tábla (Carrard próba -módosított változat)
A vizuális megfigyelőképesség és emlékezet egyik próbája.
Értékelési szempontok: eszközhasználat célszerűsége, a várakozási feszültség tűrése (szociális
érettség), térszemlélet terjedelme és esetleges oldalpreferencia, vizuális megfigyelő- és
emlékező képesség.
Sematikus ábrázolás (Hetzer-Tent VI.)
Az ábrázoló kifejező készség próbája. A vizuomotoros koordináció müködésének
vizsgálatán keresztül érzékeny mutatója a minimális idegrendszeri sérülésnek, az
éretlenségnek, a lateralizációs zavarnak.
Értékelési szempontok: az ábramásolás haladási iránya, vizuális megfigyelőképesség
(hibajavítás, önellenőrzés), vizuális percepció és reprodukció, formaminőség, tartalmi
pontosság, munkatervezés (arányos térfelosztás, célirányos vonalvezetés, pontosság),
szociálisan érett magatartás.
Késleltetett emlékezet - történet reprodukálás (Strebel-Réti VI. módosított változat)
A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbája. A történet meghallgatása a csoportos
vizsgálaton, reprodukálása késleltetve, a szünet után, az egyéni vizsgálat során történik.
Szünet
A szünetben szabad játék során megfigyelhető a gyermek viselkedése. Ennek
szempontjai: a gyermek társas játékhelyzetbe való beilleszkedése, társakhoz való
viszonya, társas viselkedése, felnőtthöz való viszonya, tárgyakhoz való viszonya
(játéktárgyak használatának módja), konfliktus-megoldási módja, tevékenység váltás.
Egyéni vizsgálat
Az egyéni vizsgálat feladatai
Általános tájékozottság (Dr. Szabó Pál kérdései, módosított változat)
Értékelési szempontok: Rapportkészség (verbális kontaktusfelvétel, szociális érettség),
ismeretek, relációk ismerete.
Történet visszahallgatás (Csoportos vizsgálat 7.: Késleltetett emlékezet)
A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbáján belül a késleltetett emlékezet
próbája. A történet meghallgatása a csoportos vizsgálaton történt, a reprodukálása az egyéni
vizsgálat során.
Értékelési szempontok: A felidézésre való beállítódás (hárítás, erőlködés, konfabuláció),
feladatérettség. Beszédkésztetés. A felidézés módja (Mozaikszerű vagy logikai sorrendben?),
figyelem, gondolkodás, megőrző emlékezet, fantázia, akusztikus felfogó képesség (hallás),
érzelmi megnyilvánulások, érdeklődés, mimika, a beszéd formai sajátosságai (beszédhiba).
Műveletek a 6-os számkörben
A mennyiségfogalom próbája.
Értékelési szempontok: Színlátás, kezesség, mennyiségfogalom (Adekvát eszközhasználat,
műveletek fejben való elvégzése vagy csak pálcikák leszámolása, próba-szerencse viselkedés)
Mennyiségi relációk
A mennyiségfogalom próbája.
Értékelési szempontok: A több-kevesebb fogalmát ismeri és alkalmazza –e?
Formaemlékezet és reprodukció
A vizuális megfigyelőképesség és emlékezet próbája.
Értékelési szempontok: A rész és az egész változó viszonyának észlelése, formapercepció,
térorientáció, iránytévesztés, analitikus-szinkretikus gondolkodás fejlettsége, szinkretizmus,
téri fogalmak értése és alkalmazása, vizuális emlékezet, konstruáló ügyesség (mozgás
összerendezettség).
Képolvasás (Binet szembekötősdi kép)
A beszédkészség próbája.
Értékelési szempontok: Értelmi fejlettség, beszédfejlettség, a mondatalkotás színvonala,
oksági összefüggések felismerése, projekció, érzelmi reakciók, kiegyensúlyozottság.
Problémamegoldás gyakorlati élethelyzetben (HAWIK 2.)
Gondolkodási próba.
Értékelési szempontok: Gyakorlati élethelyzetekben való tájékozottság, ügyesség, önálló
problémamegoldás (szociális érettség).
Analógiás gondolkodás (Binet 6.b. bővített változat)
Gondolkodási próba.
Értékelési szempontok: Általános ismeretek, a dolgok közötti analógiás összefüggések
felismerése és alkalmazása. Lényeglátás (értelmi fejlettség).
Kauzális gondolkodás képrendezéssel (Strebel-Réti IX. mód. vált.)
Gondolkodási próba.
Értékelési szempontok: Figyelemterjedelem. Oksági összefüggések felismerése,
megfogalmazása, alkalmazása. Értelmi fejlettség. Érzelmi megnyilvánulások.
Analitikus-szintetikus gondolkodás, mozaik kirakással (HAWIK 9. mód vált.)
Gondolkodási próba.
Értékelési szempontok: Eszközhasználat (motoros ügyesség, értelmi képesség),
feladatérettség (önállóság), kivitelezés, munkatempó.
Mondatismétlés (Binet, VII.e.)
A verbális megfigyelőképesség és emlékezet próbáján belül a közvetlen
mondatemlékezet próbája.
Értékelési szempontok: Figyelemterjedelem, akusztikus felfogóképesség, beszédmegértés és
reprodukció.
Megbeszélés a szülővel
A vizsgálaton megszülető vélemény nem csak annak megállapításáról szól,
alkalmas-e a gyermek arra, hogy iskolába menjen, vagy sem. A vizsgálatvezető elmondja
a vizsgálaton a gyermek viselkedéséről, képességeiről, készségeiről szerzett tapasztalatokat,
összefoglalja az egyes feladatokban nyújtott teljesítményét. Fejlesztő foglalkozásokat,
pszichoterápiát javasolhat. Indítványozhatja a gyermek további logopédiai,
gyermekpszichiátriai vagy neurológiai kivizsgálását. Tanácsot adhat a gyermek
napirendjére vonatkozóan, megbeszélheti, hogyan lenne célszerű a szülőnek a
továbbiakban foglalkoznia gyermekével. Felhívhatja a szülő figyelmét a várható iskolai
nehézségekre, és ezek türelmes kezelésére.
A beiskolázási javaslattétel legtöbbször „általános iskola 1. osztálya” vagy
„további óvodai nevelés”.
A nagyon súlyos elmaradást mutató gyermekek esetében felmerülhet az értelmi
fogyatékosság gyanúja. Ilyenkor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottságot kérik fel további vizsgálatra.
Amikor a gyermeknél olyan részképesség-gyengeségeket, figyelemproblémát,
diszharmonikus személyiségfejlődésre utaló jegyeket fedeznek fel, melyek nem értelmi
elmaradás következményei, korábban kislétszámú - felzárkóztató osztályban történő
iskolakezdést javasoltak, mára ezek az osztályok megszűntek, így az iskolakezdéssel egy
időben az iskolai fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon való részvételre tesznek javaslatot,
megadva a fejlesztendő területeket.
A súlyosan beszédhibás és/vagy diszlexia veszélyeztetett gyermekek logopédiai
osztályban történő iskolakezdése érdekében további logopédiai vizsgálatot
kezdeményezhetnek.
3. Egyéb vizsgáló eljárások
Az iskolaérettségi vizsgálaton egy igen jelentős döntés születik, és sokszor úgy
tűnik, hogy a jelenleg ehhez rendelkezésre álló teszt, idő és körülmények nem nyújtanak kellő
alapot a megbízható véleményalkotáshoz. A diszlexiára, diszkalkuliára utaló jeleket az
iskolaérettségi vizsgálat felszínre tud hozni, mely esetekben hasznos lehet a további
vizsgálódás.
A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettek, több képességet
mérnek. Az MSSST (Meeting School Street Screening Test) jelzi az észlelés, a motórium
és a nyelvi készségek szintjén a várható tanulási zavart, használatával eldönthető,
szükséges- e további, pontosabb, részletesebb diagnózist adó vizsgálat. Az Inizan teszt
számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe: a téri orientáció, a beszéd és az
idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas
feladatsort dolgozott ki Porkolábné Balogh Katalin.
A mozgáskoordinációs zavarok kiszűrésének lehetőségei
A mozgás megfigyelése: A mozgáskoordinációs problémával küzdő gyermek
bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan utánozni, végrehajtani. Gyakorta
megbotlik, elesik. A koncentrációs képesség gyengesége a mozgás terén jól megfigyelhető
a lépcsőn járásnál, az egyenes vonal melletti haladásnál, kisebb akadály átlépésénél,
átugrásánál, a gyermek görcsös testtartásában, a célirányos mozgást kísérő sok,
felesleges kapkodásban. Fel kell figyelni a gombolási, cipőfűző-megkötési nehézségekre, a
vágási, gyurmázási, gyöngyfűzési, hajtogatási ügyetlenségre, a görcsös ceruzafogásra és
főként a rajzok milyenségére.
Az átszoktatott balkezesség a diszgráfiára erőteljes rizikótényező. Szerencsére ez
ma már egyre kevesebb esetben fordul elő.
A kézdominancia-hiány agyi éretlenség következtében annál gyakoribb. A
gyermek a rajzai bal oldalát bal kézzel, a jobbot jobb kézzel rajzolja. Ez alapgondot
jelent a betűformálás megtanulásánál. A Harris-féle laterális dominancia teszt a kéz, szem
és láb dominanciáját vizsgálja. (Logopédiai Vizsgálatok Könyve) N. Galifret-Granjon
próbája szintén a dominancia vizsgálatára irányul. (Herpai, 1999)
A Bender A teszt a vizuomotoros koordinációt méri. A nagyon gyenge teljesítmény
organikus sérülést jelezhet. Ez esetben a gyermek további neurológiai vizsgálatot igényel.
Az Oseretzky-féle mozgásvizsgálat eredetileg orosz gyermekek vizsgálatára
készült, hazai változatát is kidolgozták. A mozgáskoordináció hat területét vizsgálja:
statikus koordináció, dinamikus koordináció, felső és alsó végtag, celebritás (gyorsaság),
szinkrónia (egyidejű mozgások), szinkinézia (együttmozgások). Értékelése az intelligencia-
vizsgálatok értékeléséhez hasonló: mozgáskort (MK), mozgáseltérést (elmaradást) (ME)
és mozgáskvócienst (MQ) állapít meg. (Réthy, 1996)
Lakatos Katalin Állapot és mozgásvizsgáló tesztje a nagymozgások vizsgálatára
és az idegrendszer érettségére irányul, a szenzomotoros, a pszichomotoros és a motoros
képességeket méri. Jelzi a primitív reflexprofil fennmaradását, a kéreg alatti szabályozás
problémáit, a mozgástervezés, a figyelem, a mintamásolás, a szerialitási készség, a testvázlat,
a lateralitás, a taktilis érzékelés és ritmus - visszaadás hiányosságait. (Lakatos Katalin 2000.)
A finommozgások legérzékenyebb mutatói a beszédmozgások.
A testkép – testséma - testvázlat és a téri orintáció problémájának kiszűrési lehetőségei
A helyes testkép és testséma adja a valós környezeti és idői tájékozódás alapját, a
szerialitás képességének kialakulását, a síkbeli irányok helyes észlelését és tartását.
A bizonytalan testsémát jelzi, hogy a gyerek nem tájékozódik megfelelően a
saját testén, a testrészeit nem tudja megnevezni. Emberrajzán az arányok nem
megfelelőek, testrészeket lehagy a rajzról, vagy a végtagok nem megfelelő helyen
kapcsolódnak a törzshöz. Az emberábrázolást Goodenough szempontsora alapján
értékelhetjük.
A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének
tudatosítása teszi lehetővé a fent–lent, jobb–bal irányok megkülönböztetését. Ezen képesség
zavara esetén, nemcsak az olvasásban és írásban léphetnek fel problémák a későbbiekben,
hanem a számolási műveletek végrehajtásában is.
Összetett probléma az érzékelési perszeveráció: az érzékelés átállítódási zavara.
Megnyilvánulhat a mentális elforgatás képességének nehézségeiben, sík és tér egymásba
áthelyeződésének problémájában. Ez is okoz tájékozódási problémákat.
Jelzésértékűek a fejjel lefelé forgatott rajzok. Az iránytévesztés megnyilvánulása
az is, amikor a soralkotás jobbról balra történik, a gyermek ábrákat fordított sorrendben
másol, vagy már ismert jeleket, betűket, szavakat, számokat tükörírással ír.
A téri orientáció és a síkbeli tájékozódás vizsgálatára alkalmas tesztek az Edtfelt, valamint az
MSSST és az Inizan bizonyos részei.
A vizuális percepció zavarainak kiszűrési lehetőségei
A vizuális percepció az alak, a forma, a nagyság, a szín differenciálásának és
felismerésének képessége, az olvasás, írás szempontjából nélkülözhetetlen. Észlelési zavar
akkor áll fenn, ha az érzékleti kép hibásan tükrözi a valóság tárgyi egységeit és folyamatait.
A vizuális észlelés vizsgálatára alkalmas tesztek: a Frostig teszt, a Marosits-féle gyorsteszt,
az MSSST és az Inizan bizonyos részei.
Az auditív észlelés és a nyelvi fejlettség zavarainak kiszűrési lehetőségei
A beszédészlelés és a beszédértés zavarai, a gyér szókincs és gyenge verbális
memória miatt tanulási zavar veszélyt jelez, hiszen az iskolai oktatás jelentős mértékben épít
a nyelvi képességekre. Velluntino és munkatársainak kutatásai szerint a diszlexia sokkal
inkább a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének a zavaraiból, semmint a
látórendszer hibáiból ered.
Jelzés értékű a megkésett beszédfejlődés, az aktív szókincs gyengeségéből adódó
mutogatás, magyarázó tevékenység. Gyakori a szótorzítás, a hangáttevés - a hangok
egymásutániságának, sorrendiségének helytelen érzékelése és visszaadása -, a szótagok
felcserélése, az elhúzódó pöszeség, a zöngés és zöngétlen hangzócserék, az elmosódott
artikuláció, a motyogás vagy hadarás. Fontos jelzések továbbá a hangszín, a hangerő, a
hangsúly, a beszédtempó, a monotónia problémái, a rossz ütemérzék és dallam-
visszaadási problémák, a gyenge ritmusérzék, és az amuzikalitás.
A hallási érzékelés zavarai esetén a hallási ingerek rossz elemzéséről, a beszédhangok
megkülönböztetésének nehézségeiről van szó. A gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető
ritmusát, zeneiségét, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként majd a
későbbiekben.
Az auditív észlelés és a nyelvi fejlettség zavarait vizsgáló tesztek: GMP, MSSST,
Inizan, Sindelar bizonyos részei, Meixner-féle szókincs próba.
Súlyosabb esetekben szükség lehet további vizsgálatra a Beszédvizsgáló Országos
Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál.
Értelmi képességek, gondolkodási funkciók egyenetlen fejlettségének feltárása
A Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozatai (HAWIK, MAWGYI-R,
WISC IV) nagy szerepet játszanak a tanulási zavarok azonosításában. Jelentős
különbséget találtak az altesztek szórásában tanulási zavarral küzdő gyerekeknél
(Miller, 1982). Gyakran mutattak ki performációs túlsúlyt, és az Általános ismeretek,
Számismétlés, Számolás és Rejtjelezés altesztekben mutatkozó gyenge teljesítményt
(Barton–Starnes, 1988).
A Snijders–Omen-féle intelligenciateszt a részképességek kiesésének mérésére
igen jól alkalmazható, mivel külön skálákon kezeli az egyes képességeket.
Budapesti Binet teszt gondolkodást vizsgáló részpróbái is használatosak.
Az aktivitás és a figyelem területén mutatott zavarok feltárása
Amerikai kutatók hiperaktív és nem hiperaktív gyermekek mozgásait
összehasonlítva azt találták, hogy nem a mozgások számában, hanem összerendezettségében
és minőségi fokában mutatkozik különbség. A hiperaktivitás a legtöbbször figyelemzavarral,
nagyfokú érzékenységgel és impulzivitással jár együtt. Hiperaktivitást figyelemzavarral vagy
a nélkül, illetve figyelemzavart hiperaktivitás nélkül gyermekpszichiáter diagnosztizálhat, a
BNO 10-ben leírt kritériumok szerint.
Megállapításaim
A később tanulási zavarral küzdő gyermekek nagy többségénél vannak előre jelző
tünetek a mozgás-és beszédfejlődést illetően az anamnézisben. A beszédfejlődés késése
általában jellegzetes tünete a későbbi diszlexiának és a diszkalkuliának.
Az iskolaérettségi vizsgálat feladatai közül nagy valószínűséggel előre jelző
szerepűnek gondolom diszlexia veszélyeztetettség kiszűrésére a szegélydísz (szerialitás,
sorrendiség!), a sematikus ábramásolás (vizuális percepció, rész-egész viszonyok
érzékelése!), az analitikus-szintetikus gondolkodás (térbeli helyzet, rész-egész viszonyok
meglátása és reprodukálása!), és a megfigyelőképesség és emlékezet (KIM,
formaemlékezet, mondat-, szám- és késleltetet emlékezet) feladatokat együttesen.
Diszkalkulia-veszélyeztetettség szempontjából a mennyiségfogalmat vizsgáló, a
gondolkodást (különösen az analógiás, a kauzális és az analitikus-szintetikus
gondolkodást) vizsgáló és a megfigyelőképességet-emlékezetet (különösen a rövid távú
mondat-és számemlékezetet) vizsgáló feladatokat gondolom nagy valószínűséggel
jelzőnek.
Diszgráfia- veszélyeztetettség szempontjából elsősorban az ábrázoló kifejező
készséget (emberrajz, sematikus ábramásolás, szegélydísz) vizsgáló feladatokat
gondolom jelző értékűnek.
Amennyiben az egyenletes fejlődésmenetet bármilyen tényező kibillenti optimális
egyensúlyából, a képességstruktúra egyenetlenebbé, esetleg szórttá válik, ami alapját adhatja
az iskolaéretlenség, súlyosabb esetben a tanulási zavarra veszélyeztetettség kialakulásának.
A figyelmes szakember számára az iskolaéretlenség mellett a tanulási zavar
veszélyét is képes jelezni az iskolaérettségi vizsgálat.