Az államháztartás az állampénzügyek rendszerében

Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

Közszféra: a nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része, közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe.

Államháztartás: az állam (központi költségvetés) és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának technikai rendszere.

Államháztartás alapegységei: államháztartási alrendszerek, az államháztartásról szóló törvény szerint.

Államtudomány: szerves része a közpénzügytan, amely nem csak jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves kombinációja.

Fogalomkataszter

Az állam különleges gazdasági szereplő: Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos

ellátása. Közpénzekből gazdálkodik – a államháztartási gazdálkodás szigorú

törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és Helyei Önkormányzatok fejezetei, és a hozzájuk kapcsolódó törvények alapján (Államháztartási-, Stabilitási-, Önkormányzati-, Vagyon-, Költségvetési-, Zárszámadási-, Állami Számvevőszéki-, Jegybank törvények alapján.)

Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja, majd újra elosztja).

Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politika ráhatás).

Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek – felértékelődő államháztartási A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága. Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a

dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.

A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója. J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től. Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra, majd fenntartható

növekedésre képes magyar államműködés.

Strukturális reformok szükségessége

- Reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly- A reformok "forrásai"- Hitelből (eladósodást vált ki)- Megszorító csomagokból (belső ellenállást vált ki)-Tehermegosztásból (külső ellentétekhez vezet)

Válságkezelési módszerek

Hagyományos, ortodox:- Strukturális reformok + Megszorító csomagok = Kudarc

Nem hagyományos eszközökkel (magyar példa):- Strukturális reformok + Tehermegosztás = Siker

Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek

Magyarország 2010 utáni újjászervezésének területei, programjai:

- Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés)- Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása)- Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása)

A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény "Közpénzek" c. fejezetéhez (36-444. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek)

Állami beavatkozások típusai (intervenciók)

Általános beavatkozások

- Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe)- Közbiztonság, védelem (pl. rendvédelem, az ország határainak védelme)- Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése)- Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása)

Speciális beavatkozások- Egyes vállalkozói csoportok támogtása (pl. KKv-k, agrár támogatások)- Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye)

- Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével Az államműködés magyar mosellje

Az államműködés korábbi magyar modellje

- Eltérő fiskális és monetáris mechanizmusok

- decentralizált fiskális politikai erőtér

- Inaktív, leépített állami szabályozás és ellenőrzés

- "Független" jegybanki státus

Az államműködés jelenlegi modellje:

- Összehangolt fiskális és monetáris mechanizmusok

- Centralizált fiskális politikai erőtér

- Aktív szabályozó és ellenörző állami szerep

- Támogató jegybank-politikai környezet

A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolata

A nemzetgazdaság egészsének folyamatai:

- Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem)

- Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika)

- Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adóddágállománya)

Az államháztartás jellemzői:

- Jövedelem-centratlizáció, jövedelem-újraelosztás szintje

- Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország 4 éve teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban)

- Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás: EMU: GDP max. 60%-a)

Az államháztartás rendszere, gazdálkodásának alapelvei, legfontosabb szabályai

Az államháztartás fogalma, kapcsolata az állam más szerveivel és az EU-val

Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok finanszírozását gazdálkodási rendszer.

Feladat-megközelítésben: minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.

Szervezeti megközelítésben: az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait kell alkalmazni.

Az államháztartási gazdálkodás új trendjei, reformja

Államháztartás reformja:

- olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.

A reform területei:

- Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése).

- Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása)

- Management (pl. kontrollrenszer, stratégiai tervezés.).

Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai

- Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora)

- Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.

- MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozsából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.

- A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

Az államháztartás alrendszerei

Központi alrendszer:

- az állam

- a központi költségvetési szerv

- a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,

- a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

Önkormányzati alrendszer:

- a helyi önkormányzat

- a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,

- a társulás,

- a térségi fejlesztési tanács,

- a költségvetési szervek, melyek irányítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik.

Az államháztartás sarokkő szabályai, keretei, stabilitási követelményei

- Alaptörvény közpénzekkel és önkormányzatokkal foglalkozó fejezetei - államadósság követelmény

- Központi költségvetésről, Zárszámadásról szóló törvények.

- Stabilitási törvény

- Államháztartásról szóló törvény,

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény

- Nemzeti vagyonról szóló törvény

- Állami Számvevőszékről szóló törvény

- Jegybanktörvény

- Adózás rendjéről szóló törvény, adónem törvények

ÁBRA!

Az államháztartás kiadásai (funkcionális csoportosítás)

- Állami működési funkciók

- Jóléti funkció

- Gazdasági funkció

- Államadósság kezelése

Államháztartási gazdálkodási alapelvek

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás:

- Költségvetés, bevételek-kiadások, költségvetési mérleg

- Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás

- Kidási előirányzatok

- Bevételi előirányzatok

- Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

Az alapelvek szerepe:

- az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása, a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,

- egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

Érvényesülésük jogszabályi garanciái:

- a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok,

- a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok,

- a pénzügyi solyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok.

Nyilvánosság elve

A tervezés és elszámolás alapelvei:

- a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,

- a programozás elve,

- a teljesség elve,

- a valódiság elve,

- az egységesség és áttekinthetőség elve,

- a globális fedezet elve,

- a bruttó elszámolás elve,

- a részletezettség elve.

A költéségvetési források felhasználásának alapelvei:

- felhasználási kötöttség elve,

- közbeszerzési kötelezettség elve,

- állami támogatások korlátozásának elve.

Az államháztartási számvitel főbb jellemzői:

- A gazdálkodást érintő minden eseményt rögzít, és ezek hatását is bemutatja.

- Az értékcsökkenés, mint költségelem jelenik meg, és beépül az egyes feladatokellátásának összköltségébe.

- Az eszközök használati költségeinek ismeretében a vagyongazdálkodás mozgástere kibővül.

- Nem lehetséges a tranzakciók időbeli csúsztatása.

- A gazdálkodás minden területéről gyűjti az információkat és a gazdasági teljesítmény mérését tekinti elsődleges céljának.

- A gazdasági teljesítmény magába foglalja a pénzügyi, jövedelmi, és vagyoni eredményt.

- A költségek ismeretében a forrásaalokáció hatékonsága javítható, racionális finanszírozási döntések hozhatók.

- Jellemzője a kiadás költség fogalma közötti kölönbség.

- Több információt hordoz magában, mint a pénzforgalmi szemléletű számvitel,

ami az éves beszámoló tartalmában is megjelenik.

- Egyszerre input és output szemléletű. A költségvetési kontroll és teljesítmény mérés követelményeire jobban képes koncentrálni.

- A vagyonmérleg teljes képet ad, többéves rálátást biztosít, és a számviteli tételek analitikus szemléletét biztosítja.

- Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatali rendszer keletkezik.

Magyarország gazdasági stabilitása

Stabilitási törvény

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

- az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok)

- Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai)

- Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),

- közteherviselés alapvető szabályai,

- a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.

A Költségvetési Tanács feladatai:

- véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,

- Dönt a központi költségvetési törvény elfogadásának feltételeként az Alaptörvényben meghatározott előzetes hozzájárulásról.

- véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közplénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatosbármely kérdésről,

- félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával,

közpénzek felhasználásával kapcsolatos vagy azzal összefüggő bármely kérdésről,

- megállapítja a Tanács ügyrendjét.

Nemzeti vagyon gazdálkodás

Az Alaptörvény nemzeti vagyon gazdálkodásához kapcsoló alapelvei:

Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésérevonatkozó tevékenysége átlátható.

Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése, gazdálkodási alapelvei

A nemzeti vagyon

- rendeltetésének megfelelő,

- az állam, az önkormányzat mindenkori teherbró képességéhez igazodó,

- elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,

- egységes elveken alapuló,ű- átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.

További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon

- értékének megőrzése, állagának védelme,

- a nemzeti vagyon körének bővítése,

- értéknövelő használata, hasznosítása, valamint

- az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé vált vagyontárgyak elidegenítése.

Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai

Az államháztartás vagyona:

- állami vagyon,

- köztestületi vagyon,

- helyi önkprmányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona,

- társadalombiztosítás vagyona.

A kincstári rendszer, szerepe, feladatai

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben

Jellemzői, főbb funkciói:

- állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása,

- nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van,

- az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik,

- törzskönyvi nyilvántartást vezet.

Szervezete:

- Magyar Államkincstár,

- Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Kincstári ügyfelek:

- Kincstári kör,

- Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

Az államadósság kezelése

Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.)

Az ÁKK Zrt. föbb funkciói:

- az államadóddág-kezelési stratégia kidolgozása,

- az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása,

- az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása,

- az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

Az államháztartás központi szintje

A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

A költségvetés főbb bevételei:

A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, egyszerűsített vállalkozásiadó stb.).

Fogyasztáshoz kapcsolt adó (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi

tranzakció illeték, stb.).

Lakóssági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, gépjárműadó).

Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

Befizetések az államháztartás alrendszereiből

Egyéb bevételek

A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

A költségvetés főbb kiadásai:

- egyedi és normatív, szociálpoltikai menetdíj, lakásépítési támogatások,

- Nemzeti család és szociálpolitikai alap

- költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

- államháztartás alrendszereinek támogatása,

- adósságszolgálat

- egyéb kiadások,

- tartalékok.

TÁBLA!!

TÁBLA!!

A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői

Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

Működési elve: biztosítási elv, szolidaritási elv.

Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az

Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.

Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok, hozzájárulások.

Kiadási oldalon: felhasználi kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsoló kiadások).

Mögöttes állami felelősség.

TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Oeszágos Egészségbiztosítási Pénztár.

Az elkülönített állami pénzalapok működése

Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli foráásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter.

Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)

Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kultúrális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Központi költségvetés tervezésének és zárszámadásának főbb szempontjai

- A nemzetgazdasági tervezés felértékelődése - hosszú távú kitekintés.

- Költségvetési terv/törvény - ad hoc jlenségek egyre "sűrűsödnek" - világgazdasági, politikai események.

- A költségvetési törvény javaslat és zárszámadási törvény javaslat véleményezése - Állami Számvevőszék.

Az államháztartás önkormányzati alrendszere

Az önkrmányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között:

- rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat, meghatározhatja szervezeti és működési rendjét,

- gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat,

- meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik,

- e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásáak veszélyztetése nélkül vállalkozást folytathat,

- dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

Önkormányzati költségvetési ciklus

A költségvetés előkészítése:

- költségvetési koncepció,

- költségvetési tervezet előkészítése,

- költségvetési egyeztetések.

A költségvetési döntés:

- a költségvetés tartalmi elemei.

A költségvetés végrehajtása:

- a helyi önkormányzati költségvetési szervek.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése:

- zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló).

Költségvetési tervezés, végrehajtás, beszámoló és bizonylati háttere

- Költségvetési koncepció

- Önkormányzati gazdálkodás alapja

- Rendeletalkotás a költségvetésről

- Előirányzatok módosításának, átcsoportosításának rendje

- Bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének szabályai

Költségvetési rendelet tartalma:

- Bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelezőfeladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban.

- Önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, a fenti szempont szerinti bontásban.

- A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.

- A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét s betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban.

- A költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozzási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban.

A költségvetési rendelet tartalma

- Költségvetési év fejlesztési céljai, összegei és futamideje.

- A végrehajtással kapcsolatos hatáskörök, vállalható kötelezettség értékhatára, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatáskörök.

- Bevételek és kiadások módosítására és a kiadási előirányzatok közötti

átcsoportosításra a felhatalmazás.

- Évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Közgyűlés részére szöveges indokolással bemutatandó tételek

- helyi önkormányzat költségvetési mérlege, közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási terv,

- a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

- a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és

- a tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámát főbb csoportokban, és a tervszámoktól eltérő esetleges eltérés indokait.

A helyi önkormányzatok bevételei

Önkormányzati saját bevételek:

- helyi adók,

- díjak,

- bírságok,

- vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából, hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat),

- önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek, átvett pénzeszköz,

- egyéb bevételek.

Átengedett központi bevételek:

- gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírság , pótlék, stb. 100%-a.

- termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó,

- az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

Állami hozzájárulások, támogatások:

- általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kultúrális feladatok támogatása),

- központosított előirányzat,

- működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások,

- vis major támogatás.

Kiadási előirányzatok teljesülésének folyamata:

- kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés,

- szakmai teljesítés és annak igazolása,

- érvényesítés,

- utalványozás,

- pénzügyi teljesítés,

- a mérleg kötelező tartalma.

Zárszámadási rendelettervezethez kapcsolódó tájékoztató anyagok

- Közgazdasági mérleg közgazdasági tagolás szerinti, valamint előirányzat szerinti felhasználási terv változásai,

- a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontás

szerinti, valamint összesített változása,

- a közvetett támogatások - edóelengedéseket, adókedvezményeket - változása,

- a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatai, változások indokai,

- adósságállomány lejárat, valamint adósságot keletkeztető - hitel, kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, lizingügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

- a vagyonkimutatást, és

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

Önkormányzati gazdálkodás vagyonpolitika - Operatív pénzügyi manegeent

Feladatfinanszírozás történhet:

- közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás,

- a helyi szükségleteket jellemző mutatószámok,

- a lakosságszám alapján, valamint

- felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatás nyújtásával.

Támogatás biztosításánál figyelembe veendő: takarékos gazdálkodás, jogszabályon alapuló bevétel, tényleges saját bevétel.

Az önkormányzatok vagyona

Vagyonelemek: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.

I. Önkormányzati törzsvagyon

Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező ünkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja.

- forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),

- korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek).

II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

- Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.

- Vállalkozásban való részvétel korlátai (!).

TÁBLA!

A költségvetési szervek

Költségvetési szervek jogállása, küldetése - fogalmi ismérvek

Az államháztartartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely

- jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)

- közérdekből,

- alaptevékenységként,

- haszonszerzési cél nélkül,

- jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,

- jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett,

- az alapító okiratban megjelölt működési körben,

- közfeladat-ellátási kötelezettséggel,

- a költségvetésből gazdálkodva végez,

- gazdálkodásáról eredményszemléletű számviteli beszámolót készít.

Költségvetési szerv alapítására jogosultak

Alapításra jogosult - költségvetési szerv típusa

Országgyűlés, kormány, miniszter - központi költségvetési szerv, tb. költségvetésiszerv

Helyi önkormányzat - helyi önkormányzati költségvetési szerv

Országos nemzetiségi önkormányzat (társulás) - országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv

Települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat (társulás) - helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv

Köztestület (külön tv. alapján) - köztestületi költségvetési szerv

Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai

- A létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.

- Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki (minisztérium, kormányhivatal kivételével).

- Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény, rendelet (Áht., Ávr.) írja elő.

- A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).

- A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).

TÁBLA!

A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

Irányítási jogosultságok:

- alapítói jogok gyakorlása,

- vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,

- gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,

- a költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,

- a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, a működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,

- jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

- Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása.

- Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!