Helyiség változtatás,WALSER FEBENCZ

gép-, (üzoltóeszközíík gyára,harang- és rézöntödéje Pesten,

akirály-utcza végén a polg lövöldének átellenében.Ajánlja a t. ez. közönségnek minden nagyság;; s tiszta egész

ÖBSzhangzatu

Szabadalmazott vaskalap legújabbszerkezetű. ugyszinte A fakalap vagy a régiebb szerkezetű

korona.tfizoltó-, kerti fecskendőit, mindennemű szivattyúit, valamint uj szerkezetű fölöntözőit, tömlőit és

tűzoltó felszereléseit.Az én találmányom módja szerint megújított és a maga.-* kormány által szabadalmazott öntAtt-vag kalappal ellátott haran-

gok a legnagyobb előnyt nyújtják, mert koronájuk, azaz kalapjuk fordítható és igy a harang nyelvének felütési helyét megváltoztathatván a harang megrepedése lehetetlen s legnagyobb tartóssága biztosittatik, azonkívül az újonnan szerkesztett és szabadalmanőtt snrlódáhinent persely által, mely igen könnyen fordul, a harangozás is igen kevés erőt igényel; továbbá a torony szilárdságátsem rongálja, mert könnyű forgása által a haranglábat legkevésbé sem ingatja meg. Az iiy módon felszerelt harangot'tökéletesenkilóditani lehet, mely által a hang is egészen kitólul, s így teljes hangját és erftjét éri el; minden zavart hang és az oly Ijesztőkongás pedig, mely tökéletesen ki nem lódítható harangoknál előfordulni szokott, teljesen elmarad. 726 (12—12)

Kívánatra öreg harangok is megváltoztathatnak uj rendszerem szerint, és uj felszereléssel láttatnak el a legjutánycsb áron.Rajzmintás árjegyzék ingyen és bérmentesen küldetik.

Báli ruhákmérték után készitve:

30, 35, 40, 50, 60 forint és drágábbak.Tarlataiie fehér,

2 róf széles, egy vég (19% rőf) 5.40,6.75, 8—10 ftig.

Ugyanez 6/» röf széles, 1 vég (12 rőf)3.50, 4.50, 5 ft.

Tíirscii F.-néiPesten, váczi utcza, a nagy Kristóf

mellett.C f"~ Részletes árjegyzékkel bér-

mentve szolgálok. 973(4—8)

Gyógyszerész gyakornokkerestetik, egy öt osztályt végzett fiatal em-ber, jó feltételek mellett. iPSF* Bővebb tu-dósítást kaphat Maiéter Albert, gyógysze-résznél Jólsván. 977 (2—2)

A fogadalmakmind< n nemeit, legyenek azok bármily heve-

sek, eltávolítja azonnal s állandóan

a Horn-félehogyha más szer már nem használ.

Egy üveg ára 70 kr.Főraktár Pesten: TÖRÖK JÓZSKF

gyógysz. király-uteza 7. sz. a. — Kaphatótovábbá : Sztnpa gyógysz. szénatér és Skálagyógysz. József-város templomtér.

Budán: Wlassek, Krisztinaváros, — saz udvari gyógyszertárban.

Ó-Budán: Zboray és Eissdorfer - sminden gyógyszertárban. 976 (2—5)

SZÚRNAK J. FIAIarany-, ezüst-

drágakö-ékszer-üzlete Pesten,kigyó-uteza 1. sz.

Kivonat a nagy árjegyzékből: "^P8

azaz:

57

legfinomabb

3 próbás18 karátos aranyból.

Hiteles próbával ellátva.Gyermek fülbevalók 1 ft.7Okrtólésfelj.Fülbevalók gömbö-

lyűekFülbevalók hosszukKeresztek 2 » 50Csattok 1 » 20Ing-gombok . . . . 2 » 50Női gyűrűk jó kővel 2 » 50Női pecsétnyomó

gyűrűk 4 »Karika gytirük . . . 8 » 50Férfi gyürük pecsét

nyomó forma . . 5 » —Nyakkendő tűk . . 6 » —Nyaklánczok, kereszt

vagymetállhoz . . 6 » 50Metállok 6 » —Melltűk (Broche) . 6 » —Garniturok (Broche

és függő) 15 » —Karpereczek . . . . 18 » —Óralánczok rövidek 24 » — » » »Óralánczok hosszuk 28 » — » » »

3 (13) probas ezüstből.Mataillok felnyilós. 1 ft. 20 krt. és félj.Gyüszük — » 60 » » »Csemegekések . . . — » 60 » » »

12 evőkanál 72 ft. - k r t ó l é s f e l j .12 k á v é s k a n á l . . . . 24 » — » » »

1 tejméró 7 » 50 » » »1 főzelékes . . . . 9 » — » » »1 levesosztó . . . . 18 „ — » » »

| Keresztek zomán-| czal nyakba . . . 1 » — » » »i Emlék gyűrűk fel-j írással 1 » 25 » » »

Oj érmek játékok . 1 » 75 » » »I Óralánczok . . . . 2 » 50 » » »• '* "rpereczek . . . . 2 » 50 » » »

arniturok (BrocheI és függő) 6 » — » » »

Thea szűrők . . . . 2 » 50 » » »Czukor fogók . . . 4 » — » » »Keresztelési és bér-

málási emlék ké-pek 2 » 50 » » »

Só- és borstartókegyütt 7 » — » »»

Gyermek evőeszkö-zök t o k b a n . . . . 5 » — » » »

Varró eszközöktokban 5 » — » »»

Poharak 7 » — » »»

o »

2.

3 mo o

S.S

r "2 S

E. " M

S 2 . c ^

3 B g aá; 5 e- * »

o

I I

crCD

?f S w- ~ >~"a S 3g. (6. O, C=

w§•

S. 3s. a(T 2l í

o "? ? $ ! ? . .te

5. *2 *

Pr1

BS

W

CD ífc« " r

1 | ( j qo> ^ T

I?

X

íís-a* o

hnm95T9

Czukor edények . . 6 » — » » »Nehezebb arany és ezüsttárgyak, u. m. lánczok, garniturok, evőkészletek,

6, 12, 24 személyre, a munka különfélesége szerint, gyártási áron számittatnak.A fantasie-daraboK, finom drágaköves tárgyak, Loius Laine legújabb rajzai

után vannak dolgozva.Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka

fizettetik.Kijavítások, czimerek, betűk metszése köbe vagy aranyba gyorsan eszközölte-

tik. — Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyöngyöket, színes köveket,ócska aranyat és ezüstöt.

Arany-ezüstpénzt, bel- és külföldit beváltunk a napi árfolyam szerint.Vidéki megrendelések a szokott módon pontosan teljesittetnek, és nem tet-

sző tárgyak másért becseréltetnek. 955 (5—12)

Előíizeté8i (ölliivns

YORS-POSTAczimü

politikai, közgazdasági, társadalmi stb. napilapra.

E l ö f i z e t é s i á r a k :postán küldve vagy Pesten házhoz hordáivá:

Egé?z évre (január—deczembor)Félévre (január—június)Negyedévre (január—márczius)Egy hóra

12 for infc,G „

Kedvezmény a gyűjtőknek.Nyolcz előfizető után tiszteletpéldány. Tizenkettő után még egy „Nagy nemzeti képes

naptar" is, melynek ára 1 forint.

A mellett az öt legtöbbet gyűjtő közül:Az elsőnek: Horváth Mihály „Magyarok története", 6 kötet, ára kötve 80 ft.A másodiknak: „Árpádok kora", 14nagy műlap szöveggel, diszkötésben, ára 18 ft.A harmadiknak: „Magyar encyclopoedia", 10 kötet, ára 18 ft.A negyediknek: „Magyar koszorúsok albuma", 12 aczélmetszet szöveggel, diszkö-

tésben, ára 5 ft.Az ötödiknek: Salamon Ferencz „Az első Zrínyiek", czimképes kiadás. Díszkőid-

ben, ára 4 ft.B V * A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A „GyorN-i*ogta" kiadó-hivatala,(2—3) egyetem-uteza 4-ik szám alatt. ^ ^

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Tizennyolczadik évfolyam.

Pest, január 15-én 1871.

Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél'évre 3 ft. - €supan Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. 50 kr.

H F " Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárta; háromszori vagytöbbszőri igtatásnál csak 7 krajezárba számittátik. - Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Birsben: Onpolik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasensttin és Vogler, Wollzeile Nr. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 krajezár.

A latin népekre rósz idők járnak mos-tanság. Ha egyfelől visszaesésük számosjeleit, másrészt a germán és szláv fajoknagy mozgékonyságát és emelkedését lát-juk , pillanatig csaknem valószinünek tart-juk, a mit pedig épen nem óhajtunk, hogya latin törzs szellemi és erkölcsi világ-uralma , vezérszerepe végét érte, s egy ujkorszak veszi kezdetét, melyből eddigelöcsak annyit sejtünk, hogy az nem lesz olynagy, oly szép, rokonszenves, mint volt az,melynek a római törzsek adtak eszményeket.

De mondjuk, csak pillanatig, mert nemlegroszabb oldala emberi ter-mészetünknek az, hogy a mitrosznak tartunk, azt hinni semakarjuk. Már pedig, hogy azészaki népek fölülkerekedésé-től jót nem várhatunk, az époly világos, mint hogy a nap-pal kedvesebb az éjnél, a ter-mékeny nyár kellemesebb azordon télnél. És az északcsaknem e viszonyban hason-lik a délhöz, szellemi és er-kölcsi tekintetben is. Nagy — • 'az oroszok, szlávok által lakott :része műveletlen s tán az ismarad örökké; műveltebb —német — része pedig önző, hi-deg, szolgaságra, Brutalitásra .hajlandó.

Egész határozottsággal ál- ^ -lithatni, hogy a latin „leg-aesthetikaibb" faj a kerekvilágon, melynek formái alegszebbek, s a többi fajokáltal még akkor is utolérhet-lenek, ha azok a műveltségtetőpontjára vergődtek. A la- • ,tin vagy romén nemzetek emeszépeszi képessége még hibái-kat is szebb szinben képes föl-tüntetni mások erényeinél, se velők született természeti tu-lajdon, mely a sarat is meg-aranyozza, önkéntelen rokon-szenvre gerjeszti a többi né-peket, melyek habár kevesebb, de némiszépérzékkel mégis birnak. Ha egyszer el-hanyatlik e faj, s a rideg világ többé nemindul nyomaikban, az kétségkivül az embe-riség vénhedésének jeléül vehető, mely többé

A z u j s p a n y o l k i r á l y .a szép iránt nem, csupán a hasznos és szük-séges iránt bir lelkesedni, mint az aggas-tyán, ki előtt már csupán a számok hatá-roznak.

De meglehet, s jól esik e hitben ringa-tóznunk, hogy a latin faj utóbbi botlásaicsak figyelmeztetőül szolgálnak arra, hogymagát ismét összeszedje, s a haladás ver-senvterén ismét ,,átvegye a vezetést" mintsportnyelven mondani szokás. Hiszen akülönbség, mely közte és az északi népekközt van, még most is az ő előnyét tüntetiki. Ük, ha olykor alól kerülnek is, de küz-

I. Amade spanyol király.

denek legalább a rósz ellen, mig a többinép — a magyart, lengyelt kivéve — egy-átalán nem is küzd az ellen, hanem csupána roszabbnak szolgai eszközévé engedi átmagát. A latin nemzeteknél, habár időn-

ként még gyöngébb is, de van köztársaságpárt, mely egyre rövidebb időközökbendiadalt ül, de még nem oly erős , hogy di-adalát állandósíthassa. Ök tehát gondol-koznak, kísérleteket tesznek, példákat ad-nak, mig a szláv-germán barbár faj ott vanma is társadalmilag, a hol volt a közép-korban, t. i. szolgáltatja a császárok had-seregébe a zsoldos baka és lovas illetőséget,vakon, szolgailag, gépiesen engedelmes-kedve, sőtharczol a szabadság zászlói ellen,mint az elefánt, melynek ambicziója tárgyaa hátára épített torony, honnan zsarnok

gazdáik a nemesebb oroszlá-nokra vadásznak.

így tekintve világrészünkállapotait, nem esünk kétségbea latin faj vezérszerepe fölött,s reméljük, hogy még jó ideigaz ő szellemük és erkölcseikfognak törvényt szabni a vi-lágnak. A legutóbbi spanyolfordulatot tekintve is, bizonynem tudjuk, vájjon nem-e in-kább a köztársaságiak közelidiadalának prognostikonja azuj király balvégzetes fölava-tása? Mert a mint egyszer ma-holnap odáig érik a dolog,hogy a királyi szerepnek többlesz a tövise, mint a rózsája,több a szenvedése, mint örö-me, több a gyalázata, mint adicsősége: bizony megtörtén-hetik, hogy majd három esz-tendei keresés után sem kap-nak királyt a „királycsináló"Primek, sőt egyátalán nemtalálkoznak Primek sem, akiknek kedvük legyen király-csinálásra.

Hanem azért azon egyén,' ki e spanyol töviskoronát fe-jére teszi ama pompás palotá-ban, melynek szépségre aligvan párja a világon, minden-esetre érdekes személyiség, sőtannál érdekesebb, mivel ily va-

lóban drámai előjáték után lépett a trónra,melynek utolsó fölvonása még tragödiáváis „magasulhat"... Olyan országban, mely-nek fővárosában a diktátor miniszterelnö-köt fényes nappal lelövöldözik, mint valami

3-ik szám.

vad ludat, a nélkül, liogy a tettesek kézrekerülnének, vagy csak tudnák is, hogy kikvoltak a vakmerő embervadászok, — ilyenországban idővel sok minden történhetik,kivált ha még tekintetbe veszszük azon kö-rülményt is, hogy itt a király maga jószántából le sem mondhat, ha csak erre neki a„kortes" — már t. i. az országgyűlés, en-gedelmet nem ad. Ugy látszik tehát, hogya királyok ugy vannak ez országgal, mintBernáth Gazsi a debreczeni színházzal, ahova egyszer 25 garasért eresztették be, de50 forintjába került, ho^y kijöhetett . . .

Ilyetén kilátásokkal szemben azt kellkövetkeztetnünk, hogy a ki a spanyol ki-rályságra vállalkozik, annak vagy lángész-nek vagy igen -- bátor embernek kell len-nie. Első Amadé (vagy Omode?) — a mintnevezik — az elsőnek ugyan nem, de leg-alább a másodiknak adta némi jeleit. Ítésztvett ugyanis a fi6-iki hadjáratban, s Cus-tozzánál igen erős tűznek tette ki magát, ami kiviláglik azon körülményből, hogy se-gédtisztje a visszatérésre nógatta, nehogyaz ellenség kezébe kerüljön, s még inkábbabból, hogy testébe egy osztrák vadásztól40 lépésnyiről kapott golyót, mely azonbanszerencsére mindamellett sem volt veszélyes,de épen elég arra, hogy a 21 éves herczegethőssé avassa. Valóban, egy királyi herczegrenézve nagyobb szerencse alig képzelhető,mint egy ily nem életveszélyes golyó, mertha egy közönséges ember is óhajt vitéznektartatni, mennyivel inkább örülhet annakegy királyi ház sarja, s átalán bármely nagyur, ki pénzén mindent vehet, de a hőssies-ség hirét még sem egykönnyen? Az igaz,hogy e dicsőségben mégis rendesen mindenuralkodó házbeli egyén részesül . . .

De az olasz királyi házban egyébiránt abátorság mint kiváló családi erény ápolta-tik, sha az ifjú spanyol királyról csak annyitmondunk is, hogy „apja fia", már ezzel aközönségesnél többet mondunk. Es az iga-zat megvallva, bizony nem is mondhatunktöbbet, akárhogy eröködnénk is. Elvégre ami föladatunk csak az, hogy a föltűnő ne-vezetességeket bemutassuk, ismertessük,nem pedig, hogy őket nagygyá tegyük — amire egyébiránt ugy is képtelenek volnánk.

Egyébiránt hősünk még oly igen ifjú,hogy sok babért nem is szerezhetett, s hanagygyá akar lenni, arra még elég ideje és —meg kell vallanunk — a legjobb alkalmavan. A ki a mai Spanyolországot ,,meg-rendszabályozná" — arra bátran elmondhat-nók, hogy: érit nobis magnus Apolló.

Amadé Nándor Mária, postai herezég,harmadik gyermeke Viktor Emanuelnek,kinek neje Adél mindenekelőtt egy leányt,vagy mint mondani szokás, egy királyi her-czegnöt szült. Ez Klotild, 1859 óta Napóleonherczeg neje, kivel együtt most száműze-tésben élnek. Második szülött volt Umbertoherczeg, a koronaörökös. Ezután követke-zett Amadé, 1845. május 30-án, s az Alpokalján, a hires Szt.-Bernáthegy lábánál fekvőAosta helységről aostai herczeg nevet ka-pott. Az 59-ki háború alatt már katona volt,de még sokkal fiatalabb, semhogy a harcz-ban tevékeny részt vehetett volna. A 06-kihadjáratban azonban, mint fönnebb emii-tök, vitézül állta meg a tüzet.

A rá következő évben nőül vette a szép-ségéről és gazdagságáról hires CisternaMária herczegnöt, kivel 20 millió lírát ka-pott. Az olaszok e házasságot eleinte nemjó szemmel nézték, mert a herczegnö leg-több birtoka az egyházi államban feküdt,s anyja Merode grófnő által a hasonnevűbefolyásos bibornokkal hozta férjét közelrokonságba. De azolaszokkellemesen csalód-tak, mert az egyenes jellemü herczegre oro-

konság semminemükárosbefolyást nem gya-korolt, sö tovább is kizárólag a katonai pályá-nak szentelte képességeit. Ámbár apolitikábanem avatkozott, mindazáltal alkotmányosérzületének, mely családjának szintén egyikhagyományát látszik képezni, mindenkorigyekezett tanujeleitadni. A spanyolok mind-járt Izabella elűzése után gondoltak reá,mivel az ibéri párt is mellette volt, azonokból, mert legifjabb nővére Pia, Lajos Iportugali király neje lévén, ekként az ő. jtrónralépte az olasz, spanyol és portugali!királyi házakat közeli rokonságban egyesi- itette volna. De épen ezért nem tetszett a ;választás a még akkorában hatalmas III.Napóleon császárnak, s miután e körül-ményről Klotild nővére által értesült, mint jkülönben is eshetöleges trónörökös — mi-után Humbert herczegnek csak 1869-benszületett fiu gyermeke — a választást el-1utasította.

A mint azonban Napóleon porosz fog-ságba esett, Amadé herczeg is ujolagelőtérbe lépett. A flórenczi udvarral azalkudozások megkezdődtek, s miután ahatalmasabb udvarok részéről kifogás nemtétetett, csupán a kortes választása hiány-zott. Ez már azonban nem volt épen köny-nyü dolog. A karlisták izgattak mint ide-gen, az ultramontanok mint az egyháziállamot elfoglaló hitetlen Viktor Emanuelfia ellen, — Ilios Ilogas és Vega de Armigo

| hivei pedig Montpensiert pártolták. De| végre is a katonaság s annak hátultöltöi,| ágyúi és golyószórói Prim tábornagy s mi-niszterelnök kezében voltak, s ezek segélyé-vel sikerült is neki a királyt megcsinálni. A

j választás napján, nov. 16-án, Madrid körül-[ belül ugy nézett ki, mint a mi Pozsonyunkj ezelőtt mintegy száz s néhány évvel, mikorI a rendek a sanctio pragmatikát kimondot-; ták. Tüzérség, lovasság, gyalogság harcz-j készen vonult ki és szállottá meg a városi különböző pontjait. Mindazáltal a pártok| szónokai megtették ellenvetéseiket, de sza-vazásra kerülvén a dolog , a 347 jelen voltképviselő közül szavazott 311, és pedig191 az aostai herczegre, 27 Montpensierre,1 ennek nejére, 8 Esparterora, 2 Alfonzinfansra, 2 a központosított, 60 a szövetsé-ges köztársaságra, 19 pedig üres lapotadott be. így aztán küldöttség ment Fló-renezbe, Aosta herczeg elfogadta a koronát,s a többit tudjuk.

A viszonyok és jelek, melyek közt az ujkirály elfoglalja trónját, a lehető legszo-morubbak, de Spanyolországban már odáigjutottak a dolgok, hogy még ezeket a viszo-

j nyokat sem tartják a legkedvezőtlenebbek-nek. A pénztár ugyan üres, és nincs kilátás,

i hogy hamarjában megteljék. Hóditó háborút| nem viselhet, s mindamellett a belforradal-i mak leküzdésére nagy hadsereget kényteleni tartani. De másfelöl azzal biztatja magát azj uj királyság, hogy a sokat háborgott országI végre nyugalmat, rendet kivan, s európaiI fogalmak szerint ezt csak a királyság vérés vas rendszere képes biztosítani, a mibencsak az a különös, hogy az öt világrész

| közt épen Európa visel legtöbb háborút,| mig Amerika köztársaságai egy huzambanfél-fél századig is eléldegélnek békében —ésszabadságban. Európa így tetszik önmagá-nak: örökös háborúban és szolgaságban...ez, ugy látszik,előtte költöibb, érdekesebb,mint a barbár Ázsia örök békéje, s a szabad

I Amerika jólétének, hatalmának, müveltsé-| gének egyhangú prózaisága? !

Vajda János.

Mese.Fa-házban lakikGyönyörű királylány,Gazdag arany h.ij-Omol el a vállán.

Szemébe mólvonKe tekints gondatlan.Viliik, tündérekTáucza kel agyadban.

Karj-i hogyha átfog:Eszed elvész tőle:Csókját ha szívod:Gyönyöre megölne.

Tüzes a csókja,Szerelmi heveÉdesen bódit el r— Tokaji a neve.

Seáss Karolt/.

II a í i z d a l a i b ó l .(A persa eredetiből.)

Tölts nemes bort a pohárba.Hints rózsát a föld porára,S balsors szived' ne kinozza!— A csalogány így énekeltMidőn reggel víg dalra kelt,Kedves rózsa, mit szólsz hozza'?

Kert ölében lágv fekhelyed,'Illatos virágba íielyheddS szenderegj ott égi kéjjel;Kedvesednek mézes ajka.Rabszolganőd derült arcza,Égő csókod várja hévvel.

Ah! kiért vagy szép rózsatőNövésedben oly törekvő ?Mondsza, hogy ha majd nyilasátMegérem o szép bimbónak,Melyik boldog halandónakSzánod első mosolygását?

Szép hajadon! víg kedélylyelJárj a zöld pázsiton széjjel,S termeted oly ékes légyen,Hogy a cziprus mozdulásod'Látván deli szép tartásod',Kólád ujabb példát végyen.

Ezer alkot ma belőledBálványképet, pedig tőledAz idő oly gyorsan repül.Fogadd az óhajtásokatHálával s őrizd azokatSzerelmed méltó kincséül.

E hullámzó haj illatátÉdes lenne élvezni át.Ha a nő, kin a szépségnekEz alkotja legszebb diszét,Terjesztené egyszersmind szétIllatárját a hűségnek.

Naponta a szárnyas sereg,Király kertjében igy cseveg;összhangzatban zeng a dal, holA csalogány is egyedülSzerelmes dalba igy vegyül:Versben, csupán Háfiz dalol.

Vincze Bániéi.

Uigginbothain ur balesete.* (Amerikai beszély.)

Egyszer egy fiatal ember, ki szivarralés dohánynyal házaló kereskedést folyta-tott, épen útban vala Morristownból, a hol areszketök (shaker) egyházközségének^ dia-kónusával jelentékeny üzleteket csinált.Parker's - Falls városka felé a Salmon folyómellett. Csinos kis kétkerekű taligája volt,egészen zöldre festve s mindkét oldalánegy-egy odamázolt szivar-skatulyával, a há-tulján meg egy indián főnökkel díszítve, kiegyik kezéber/pipát, a másikban aranyszínűleveles 'dohányszárat tartott. (A házalófürge kis lovat hajtott s igen derék, becsü-

31

letes fiatal ember volt, életrevaló és ügyesaz adásvevésben, de mégsem oly kitanult,mint a hogy ayankee-k szeretik, mert ezek,a mint gyakran épen tölök hallottam, jobb né-ven veszik, ha éles borotvával koppasztjákmeg őket, mint valami butával. Különösenszerették hősünket a Connecticut mentébenlakó csinos leányok, a kiknek kegyét ren-desen a legfinomabb pipadohányból állóajándékaival nyerte meg és biztosítottamagának, mert megjegyzendő, hogy Uj-Ang-lia falusi leánykái többnyire mind egyszálig (már t. i. virágszálig) szenvedélyespipások. Azonfölül, mint elbeszélésem folya-mából ki fog tűnni, a házaló nagyon sze-mes és kandi volt s féligmeddig talán fe-csegő is, a ki mindig arra szemfülelt, hogyújságokat hallhasson, mik aztán majd kifúr-ták az oldalát, mig másoknak elő nem állha-tott velők.

Pitymallatkor Morristownban reggeliz-vén, dohánykereskedönknek— becsületes ne-nevén Pike Domokosnak — hét hosszú mér-földön át egy magános rengeteg erdőnkellett keresztül utaznia, természetesen anélkül, hogy csak egy árva szócskát is lettvolna kihez szólania, kivéve saját magát ésvirgoncz kis szürkéjét. Majdnem hét óralévén, sokkal jobban vágyott megtartanireggeli pletykáját, mint egy városi szatócsa reggeli lapokat olvasni. Az alkalom errenem is ké.sett soká, mert a mint egyszergyujtó-üvege segélyével szivarra gyújtva,fölpillantott, egy férfit látott aláereszkednia domb lejtőjén, melynek alján a házalózöld kocsijával megállapodott. Domokosfolytonosan szemmel kisérte a jövevénytmig leért, s ugy vette észre, hogy botja vé-gére akasztva batyut emelt vállán és fáradt,de mindazáltal határozott léptekkel hala-dott előre. Meglátszott rajta, hogy nem ahajnal üde óráiban kelt útra, hanem utazottaz éjjel is és utazni szándékozik egész nap.

. „Jó reggelt, uram/' — szólt Domokos,mikor az idegen hangtávolba ért hozzá. —„Ön igen csinos trappban jár. Mi a legújabbújság Parker's-Falls-ban ?"

Az idegen mélyen szemére húzta szürkekalapjának széles karimáját s meglehetősbosszúsan feleié, hogy ö nem Parker's-Falls-ból jön, melyet a házaló természetesen, mintsaját utazásának véghatárát, kérdezöskö-désében emiitett.

„Jól van, jól;" — viszonzá Pike Domo-kos — „hadd hallom hát a legfrisebb új-ságokat onnan, a honnan ön jött. Hisz' nem-csak Parker's-Falls van a világon. Máshelyről is jó lesz,"

Ennyire fakgatva, az utazó, — kinekmellesleg legyen mondva, oly istentől elru-gaszkodott kinézése volt, a milyet csak kí-vánni lehet, hogy ugy egy elhagyatott ren-getegben vele találkozunk — egy kisséhabozni látszott, mintha vagy újságok utánkutatna emlékezetében, vagy pedig azt fon-tolgatná, mimódon adja elő a miket tud."Végre a szekérke hágcsójára lépve, csakugy oda súgva beszélt a Domokos fülébe,ámbár hogy fenhangon is bátran beszélhetvala, mert bizonyára egyetlen élő lény semhallotta volna meg kivülök.

„Holmi semmiségre csakugyan emlék-szem" — suttogá az idegen. — „Az öregHig-ginbotham urat, Kimballtonból, tegnap estenyolez órakor gyümölcsös kertjében egyirlandi és egy néger meggyilkolta. Ezután ja gyilkosok fölakasztották őt egy körtefa.;ágára, hol reggelig . senki sem találhatja-.meg a holttestet." ,

Ekkor az idegen, alig hogy e rémségeseseményt házalónkkal közölte, ismét útrakelt, nagyobb sietséggel, mint valaha, s mégcsak vissza sem tekintve Domokos felé, ki

váltig csalogatá és hivogatá őt egy finomspanyol szivarral, hogy a részleteket is ki-csikarhassa tőle. A házaló füttyentett lová-nak és elindult a dombon fölfelé, szörnyűmélyen elgondolkodván a szegény Higgin-botham ur szánalomra méltó esetén, kit ő,mint házaló igen jól ismert, nem csekélymennyiségű drága szivart, nőknek való czi-garretteket, rágni és pipázni való finom do-hányt adogatván el neki egyszer-másszor.De még inkább elálmélkodott azon a gyor-saságon, melylyel a szomorú hir hozzáigjutott. Kimballton majdnem hatvan mér-földnyire volt onnan egyenes irányban; agyilkosság csak tegnap estve nyolez órakorment végbe; s mégis Domokos már korareggel hét órakor értesült arról, holott mégmaga a szegény Higginbotham ur családjais körülbelől csak épen ez idő tájt fedezhetéföl a holttestet, mely ott a körtvefán füg-gött. Az idegen aligha nem a mesebeli hétmérföldet lép "> csizmát hordta lábain, hogyoly hihetetlen gyorsasággal tudott utazni.

„Hja, de mikor a rósz hirnek szárnyaivannak, mint a példaszó tartja," — gondolamagában Pike Domokos; — „aztán meg azoka megveszekedett vasutak. . . . — Lehet,hogy ez a fráter épen extra volt megfo-gadva, hogy magától az elnöktől vigyenüzenetet valahova."

Végre hősünk ugy tette tul magát ezena nehézségen, hogy bizonyosan az elbeszélőfeledett ki vétségből egy napot az eseménydátumának meghatározásakor, s igy aztán ami házald barátunk nyugodt lelkiismeretteladta tovább a rémtörténetet minden utszél,korcsmában és boltban; olyankor természe-tesen skatulya számra fogyasztván spanyolpapirszivarkáit legalább is húsz rendbeliszörnyen megrémült hallgatósága. Látvánpedig, hogy mindenfelé kizárólagosan csakiső tudja e nagyszerű eseményt, s ennélfogvaszüntelen kérdésekkel ostromolják, a leg-jobb akarattal sem kerülheté el, hogy atörténet körvonalait kissé ki ne töltse, migvégre csakugyan tisztességes egy elbeszéléskerekedett ki belőle. Addig s addig, hogyutoljára egy oly bizonyítékra is bukkant,mely a látszatot csak annál valószínűbbétette. Higginbotham ur kereskedő volt; smikor Domokosunk e dolgot a megboldo-gult egyik hajdani boltsegédének elmondá,ez utóbbi oda nyilatkozott, hogy az öregur csakugyan mindig a gyümölcsösön ke-resztül szokott estvefelé haza menni, aboltból minden pénzét s valamennyi érték-papírját kabátja zsebében magával hordozva.Különben az egykori boltsegéd nem igenverte fejét a falhoz bujában Higginbothamur szerencsétlen esetének hallatára, nyíltanelárulván ezáltal, a mit egyébaránt a házalóis észre vön vele folytatott ügyes bajosdolgai alkalmával, hogy az egész embermegkérgesedett lelkiismereti! vén ficzkóvolt, oly zárkózott és hallgatag, minta bűnmaga. Birtoka csinos kis unoka húgára fogszállani, aki jelenleg még iskolába jár Kim-balltonban.

Domokos addig terjesztgeté híreit a kö-zönség s addig adogatá el szivarjait asaját hasznára, mig végre az éj reá szakad-ván, kénytelen volt előle egy utszéli csár-dába menekülni, mintegy öt kis mérföld-nyíre Parker's-Falls-tól. Vacsora után leg-jobb fajtájú szivarjaiból egyre rá gyújtván,az ivótéremben letelepedett, s ismét elővettekedvencz rémtörténetét a szörnyű gyilkos-ságról, mely időközben annyira növekedett,hogy elbeszélése egy félórát vett igénybe.A teremben valami húsz ember volt, kikközül tizenkilencz minden szó nélkül szent-irásnak Vette az elbeszélteket. Hanem a hu-szadik egy öszb*e csavarodott farmer vala,

ki kevéssel azelőtt érkezett meg lóháton ésmost egy szegletben meghúzódva csöndesenpipázgatott. Mikor aztán a történet véget ért,nagy óvatossággal fölkelt, székét egyenesenDomokos elébe helyezé, s tekintetét mere-ven arczára függesztő, miközben oly kegyet-len rósz .kapadohány füstöt eregetett szer-teszélylyel, hogy a házaló majd hányat esetta szagától.

„Meg merne ön esküdni rá," — kérdéegy fegyelmi vizsgálatra kirendelt falusibiró hangján az idegen, — „hogy az öregkimballtoni Higginbotham nemzetes uramgyümölcsös kertjében tegnapelőtt estve csakugyan meggyilkoltatott, és hogy tegnapreggel nagy körtvefáján függve találták?"

,,En ugy beszéltem el az eseményt, ahogy hallottam, uram" — feleié Domokos,eldobva félig elszívott szivarát; — „én egyszóval se mondtam, hogy a dolgot magamláttam volna. így hát nem is esküdhetemmeg arra, hogy a gyilkosság csakugyanépen ilyen módon ment végbe."

„Deénmegmegesküszömarra," — mondaa farmer — „hogy ha Higginbotham urattegnapelőtt estve igazán meggyilkolták, ak-kor ma reggel a leikével ittam egy pohárangol keserűt. Mert szomszédokiévén, amint boltja előtt ellovagoltam, beszólitott,megkínált esy kis jóféle papramorgóval segyetmás igazitni valót is bizottrám, hogyútközben számára elvégezzem. De ugy lát-szott, hogy. ö is csak annyit tudott sajátmeggyilkoltatása felöl, mint a mennyit éntudtam."

„Micsoda, hát nem volna igaz!" — ki-álta föl Pike Domokos.

„Már én legalább ugy gondolom, hogycsak mégis megemlítette volna egy párszóval, ha csakugyan lett volna valami adologban" — monda az öreg farmer; s ek-kor megint visszatolta székét a sarokba,tátott szájjal hagyva Domokosunkat a hall-gatóság között.

De miért is kellett föltámadni annak aHigginbotham urnák? A házalónak nemvala többé bátorsága belevegyülni a beszél-getésbe, hanem egy pohár groggal vigasz-talta magát s azután lefeküdt, de szegényfeje az egész éjjel azt álmodta, hogy azon avégzetes körtvefán függ felakasztva. Hogya vén farmert kikerülhesse (kit annyirautált, hogy jobban szereti vala, ha története- 'sen azt akasztották volna föl Higginbothamur helyett) Domokos már szürkületkor föl-kelt, befogá apró szürkéjét a zöld szekérelébe és gyorsan tova vágtatott Parkers'sFalls felé. Az üde lég, a harmatos ut, és agyönyörű nyári hajnal fölfrisité kedélyét,sőt még arra is rávette volna, hogy ked-vencz történetét újra elbeszélje, ha t. i.akadt volna egy jámbor halandó, a ki aztmeghallgassa. De nem találkozott semökörszekérrel, sem könnyű kocsival, csé-zával avagy lovas emberrel, söt még csakgyalog utassal sem, mig végre, épen a minta Salmon folyamon átkelt, egy férfi jöttlassan lépdelve a hidon keresztül, ki vállánbotja végére akasztva egy batyut hozott.

„Jó reggelt uram!" — monda a házaló,megállítva lovacskáját. — ,,Ha véletlenülKinballtonból vagy arról felöl jönne ön, el-mondhatná nekem a Higginbotham úrraltörtént eset valóságos mibenlétét. Igazánmeggyilkoltatott-e az öreg ur, két vagy.három nappal ezelőtt egy irlandi és egynéger által?"

Domokosunk sokkal hevesebb mohóság-gal beszélt, hogy sem észrevehette volna,hogy az idegen maga is feltünöleg magánviselé a sötét szerencsén vér színezetét. Pe-dig hát e véletlen, gyors tudakozódásramintha egészen átváltozott volna szerecse-

32

nünk bőre; sárga szine kísértetiesen elhal-ványult, mi közben reszketve és hebegveigy felelt:

„Nem, nem! Ott nem volt szines em-ber! Egy irlandi akasztá fel őt, tegnapeste nyolcz órakor! Hiszen én ott jártamhétkor! Akkor pe-dig az ö cselédeinem is kereshettéköt a gyümölcsöskertben."

Alig hogy eny-nyit mondott a sár-ga ember, a midőnazonnal félbesza-kasztá beszédét, sbárha elég fáradt-nak látszott is az-előtt, ismét útrakelt olyan gyorslépésekkel, melyeka házaló szürkéjé-nek is számot tet-tek volna. Domokosegészen elképpedvcbámult utána. Hakedden este előttnem történt meg agyilkosság, ki lehe-tett hát az a pró-féta, ki azt mindenrészletes körülmé-nyeivel egyetembenmár kedden reggelmegjósolá? Hallig-ginbotham ur hüíttetemeit még sajátcsaládja sem fedezé föl, honnan tudhattaez a mulat, valami harmincz mérföld-nyi távolságból, hogy ő gyümölcsös kert-jében függött, kivált ha Kimballtont az-előtt hagyta el, mielőtt a szerencsétlenembert egyátalában fölakasztották volna? Ekétséges kö-rülmények,aztán megaz idegen

meglepetéseés ijjedelmeis önkényte-lenül azt agyanút éb-resztették

fölDomokos-ban, hogyaligha a szi-nes emberis nem ré-szes a gyil-kosságban,miután a

gyilkosság,á mint lát-szik, csaku-gyan meg-történt.

„De háthadd menjena szegény ör-dög," - gon-dola magá-ban a há-zaló, — ,,énteljességgelnem akaromfekete véréta lelkemen viselni; s ha tán fölakasztanák isezt a szerecsent, vájjon Higginbothamur nemépen csak ugy fölfüggesztve maradna-e? Csi-náljátok, hogy ne legyen felkötve az öreg ur!. . . Ha megérdemelte, ám jól van; de azt sohasem tudnám neki megbocsátni, hogy ismétföléledt és engem hazugságban hagyott!"

Ilyetén gondolatokba mélyedveért PikeDomokos a főutezára Parker's-Falls-ban.mely, mint mindenki tudja, oly élénk egyvároska, milyenné csak három gyapotgyárés egy fürész-malom tehet egy helységet.A gépezet épen akkor pihenőben volt és

[Göde a Maros" szorosában a Leo szikláival hátterében. — {Keleti Gusztáv rajza.)

csak néhány bolt-ajtó vala nyitva, mikor akorcsma kocsiszínjébe hajtatott (azaz: hogyhajtott ö maga), legelső dolga lévén termé-szetesen, hogy lovának négy porczió zabotparancsoljon. Második dolga pedig perszeaz volt, hogy előadja Higginbotham ur

végre, avagy a bűn súlya egészen csak Évinszülöttére nehezül-e. Azt se merte bevallani,hogy az esemény valódisága felől jót áll,vagy hogy azt ettől vagy attól hallotta;sőt okosabbnak látta csak annyit mondani,hogy ezt a történetet mindenütt széliére

beszélik.Természetesen a

rémtörténet olyangyorsan terjedt elaz egész városban,mint a tüz a szárazcserje között, éscsakhamar elannyi-ra átalános beszéd-tárgygyá lön, hogyutoljára senki setudta volna meg-mondani, hogy vol-.taképen honnan iskerekedett hát az«gész história? Hig-

uratismerték Par-

ker'sFalls-ban,mintbármelyik oda valópolgárt, részvénye-se lévén a fürész-malomnak és tekin-télves üzlettárs agyapot-gyáraknál

is. A lakosoknakugyszólva saját ér-dekök is össze voltnőve az ő életével.Oly nagy volt azizgatottság, hogy a

parker's falisi újság is megelőzve rendesmegjelenésének idejét, egészen rendkívülialakban két hasábos kolumnával és a feje-zetek élén diszes metszetü czimbetükkeljelent meg, legfölül volt olvasható: HIG-

ginbothamugy

GINBOTHAM UK

Deés főtere. — (Fénykép után )

szerencsétlen esetét a vendéglősnek. Hanemannyit mégis czélszerünek látott, hogy arémséges esemény dátumát ne határozzameg épen oly pontosan, mint előbb tévé,valamint hogy azt se állitsa épen oly hatá-rozottan, hogy váljon a gyilkosságot csak-ugyan egy irlandi és egy mulat hajtotta-e

IKTÓZTATÓ MEG-GYILKOL-TATÁSA!

A többi bor-zasztó rész-letek közöttmég annaka k43télnek a

minőségétis leirta, me-lyet a holtember nyakakörül hur-kolva talál-tak, és pon-tosan meg

volt hatá-rozva amasok ezer megezerre menő

dollárokszáma, me-lyeket a sze-gény meg-gyilkolttólelraboltak;

persze sokpathoszt pa-zarolt sze-

rencsétlenhátraha-

gyott uno-kahuga bu-bánatának

leirására is, ki egyik ájulásból a másikbaesett, a mikor nagybátyját a körtvefánfüggni látta rémségesen üres, kiforditott zse-bekkel. A városka költője szintén megörö-kité egy tizenhét strópháju balladában afiatal kisasszony szomorúságát, A helységielöljáróság tekintetbe véve Higginbotham

33

ur érdemeit a város körül, rögtön meetin-get tartott, melyben elhatározták, hogyhirdetéseket bocsátanak ki, melyekben 500dollárnyi jutalmat ajánlanak annak, a ki azöreg ur gyilkosát elfogja vagy elrablottkincseit elökeriti. (Vége kovetk.)

— Topliczával együtt — a esik-gyergyói havasokazon öblözetéhez, mely jelenleg Tordavárme-gyéhez számittatik. Oláhok lakják, mint Tordafelső részét s havasvidékeit átalábíin. A hagyo-mány azonban azt tartja, hogy hajdan Topliczais, Mesterháza is, e hozzá tartozó kis helységgelegyütt, melynek neve Gödé, Széfelyföld volt.

Akár az, akár nem, szép és nagyszerű vidék.

s épen gyergyói eredetű folyó létére, ez idegenvölgyéKet is szívesen megöntözi szeszélyes, sziLi jcsapongásával, s ugy felveszi havasi patakjaikat,mintha egészen rendén valónak találná, hogy nekiadózzanak. De melyik nevekedőlben levő hatalomnem szeret — annektálni ?

Elég az hozzá, Gödé egy Me storházához tar-tozó kis helység a hasonnevű patak balparti

Egy kép a Székelyföldről.Tulajdonkép nem ia a Székelyföldről, mert a

falu nevet viselő, de azt alig érdemlő kis tele-pecske s a vadregényes sziklacsoportozat, melye-ket Orbán Balázs „Székelyföldijéből vett képünkábrázol, nem tartoznak a Székelyföldhöz, hanem

S az utas, a ki tapasztalás kedveért, vagy a ter-mészet nagy szépségeit élvezni, Gyergyó-ország-ból (mert igy hivja a székely, nagy kevélyen, akilencz falu völgyét!) át csap Topliczára, Mester-házára, Gödére: bizony nem veszi észre, hogymás „országba" jutott volna, a táj oly gyer-gyóias. A Maros sem válogatós e részben, székely

beszakadásánál; itt is van fátszállitó fán csúszóvasút, melyen a balparti hegyek fáját hordják le,E kis helység fekvése valóban meglepően szép.mondhatnám nagyszerű; ez kétségtelenül a Marosszorosának [egyik legszebb fénypontjául tekint-hető, szemben (a jobb parton) van a Leo, legma-gasabb csúcsa a Maros - szorosnak, honnan egész

Jele

net

az o

rlean

si cs

atáb

ól.

34

Gyergyó látszik. " £ meredek magas hegy oldalángyönyörű idomú gyüleg-sziklák vannak, melyeka legszeszélyeseb' o csoportokat tüntetik elő, egyikfekvő oroszlánt u .tánoz, s talán innon a hegy neve.Oly festőileg szí' ;p e táj, hogy párját valóban ke-resni kell.

Mint már ( jmlitők , a hagyomány azt tartja,hogy régen ner Qcsak Topliczn, doMesterháza is leogtsz az Il\úi1 * Székelyföldhöz tartozitt, de sokrabló tanyázv:'in ottan, a székelyek üldözni, irtanikezdették, mi« >rt azok több hatalmas ur pártolásaalá adván ma gukat, ezek a védelmük alá vott te-rületet elszal dtották GyergyótóL

Vcssiin'K még egy pillanatot a kis telepre skörül n test ííi tájra, mielőtt búcsút vennénk tőle.Minden az ős eredetiség varázsát hordja, magán.E feHyves-borította havasok, szeszélyes alakús/.iklázataikkal, mintha természet alkotta várakvolnának, egy titáni barcz fennmaradt emlékei.S az oláh ház furcsa kettős fedelével, mely azegyszeri! tetőt nem elégli, s vagy a másik eléberagaszt egy kisebb tetőt, mintha verandája volnaa háznak, vagy a nagyobbik' omlójára még egypiczikét, a széles ereszü folyosójára kikönyöklőöreg gazda, kinek; az ügyes rajzoló, ily parány-képben is tökéletesen megtudta adni az oláh jel-leget, — mind ez oly sajátos és lebilincselő. S kihinné! Sasok helyett, melyeket e vadon szikláiközt várnánk: fehér galambok röpkédnek.

Oh, erő és szelidség, nagyszerűség és bájegyesülése: a te neved Erdély! —á—r.—

Déés.Déés, Belső-Szolnokmegyének székvárosa, a

két Szamos össze.szakadásánál fekszik. Háromvölgynyilás közt elterülő hegyoldalon s egykisded dombháton nyúlnak el rendctlenül szét-szórt házai. Alig fele része van térségben a város-nak, mely bogpontját képezi a Kolozsvár, Besz-tereze-, Nagybánya, és a Szilágyság felé vezetőországút vonulóknak. Stratégiai szempontból olynevezetes Tielvnt'k tartatik, hogy a midőn 1848-ban deczemberben Bem Nagybánya felől Erdélyvisszahóditásúra jött, s Déést rövid előőrsi csataután elfoglalta , igy szólott: „Déés a mienk, Er-dély egyik kulcsú kezemben."

Képünk a négy felé vezető országút ösz-szetalálkozási pontját, a piacz-terét mutatja, areformátusok magas tornya- s templomával, ésa megyeház-utczai csinos épületekkel, a város-házzal, sat.

Déés legrégibb városaink egyike. A külön-ben hitelt nem érdemlő monda, hogy neve is hon-foglaló őseink háromszoros üeus - kiáltásábólszármazott volna, régiségéről mindenesetre eléggétanúskodik. Zsigmond király idejéig az okmá-nyokban Déés-vár név alatt fordul elő; me-lyik volt, és hol feküdt azon vár, melyről ne-vozteték, biztosan meghatározni nem lehet, mertnégy különböző vár kövei láthatók körűié ma is:az Ovár-nevü dombon, a város felett emelkedő Ró-zsahegyen, a Czecz-és Bélahegyeken. Legvalószi-nübb, íiogy az Ovár volt. — Ezen vár köveibőlazon helyen, hol most a kaszinó áll, épült az Au-gustinusok temploma és klnstroma ,mely leégvén,kövei használtattak fel a reformátusok mais fenn-álló torony-oszlopai, fülkéje és hajója építésére.

Hogy a mai Déés helyén város állott már arómaiak idejében, valószínű, mert a közelében levősó-aknák, a rómaiak idejéből valók.

Őseink, mint a már emiitett monda tartja,nem ok nélkül ragadtattak el e táj szépsége által,mert az valóban nagyszerű. Hogy teljesen élvez-hessük, menjünk fel a Rózsahegyre, mely olyformán emelkedik a város felett, mint a Gellért-hegy Buda fölött. Meglátjuk róla a kanyargóSzamos vizét, és annak egyik ágára épitett nagy-szerű fa-hidat, a Szamos által öntözött gyönyörűvölgyeket, a falukat hosszan a Szamos völyyén.

De térjünk vissza a városba. Közepén emel-kedett helyen látszik a reformátusok temploma,melynek magas tornyát csak oszlop tartja fenn,balra az ódon Rákóczi-épület, a kisdedóvoda atemplommal szemben; alább a kaszinó, végül amegyei kóroda, gőzmalom, szeszgyár, megannyitanul annak, hogy Déés ugy a szellemi, mint azipartéren haladásnak indult város.

S valóban e kis város lakóinál minden czél-szerü vállalat, hazafias vagy emberiségi intézményrészvevő fogékony szivet talált mindig, a korszerűeszmék gyorsan viszhangra leltek. Déésnek voltelőször Érdél} ben saját házzal biró kaszinója, kis-

dedóvója, s egy reáliskolára már 16,000 frt vanaláírva.— Haladjon igy folyvást s Erdély kisvárosai közt az első sorban fog állani mindig!

Pataki Ferencz.*)

A franczia lovasság.Azon katonai írók, kik az 1866-diki porosz-

osztrák háború befejezése után a lovasságtól elvi-tázták az életképességet, halomra látják döntvetheoriájukat a jelenlegi háború eseményei által.Sem a nagy tökélyre emelt tüzérség, sem a hátul-töltő fegyverek gyors és biztos tüze nem szorít-hatták ki a lovasságot azon szerepéből, mely nekia csatamezőn és főleg az előőrsi szolgálaton jutottosztályrészül. Königgrátz után azonban szokássávált csak kicsinylőleg és lenézőleg szólni a lovas-ságról. Kétségbe vonták használhatóságát a jövőháborúiban, és egyátalán meglehetős fölösleges-nek tartották további létezését. „A lovasság túl-élte magát" — olvashattuk gyakran még katonaiszakközlönyökben is, s ez állítás bizonyításáramindannyiszor fölhozatott a 66-diki háború, mely-ben a lovasság valóban nem sok jelét adá életké-pességének.

Hogy azonban ezen ítélet szigorú és ogyuttalalaptalan volt, azt eléggé tanúsítja azon jelenté-keny szerep, mely Francziaország vértől ázottcsatatéréin jutott osztályrészül a hadviselő feleklovasságának. Kezdve a wörthi ütközet emléke-zetes napjától egész a legutóbbi harezokig, min-denütt osztozni látjuk a lovasságot a gyalogságés tüzérség véres munkájában, itt biztosítva a ki-vívott győzelem sikerét, amott födözve a hátrálokvisszavonulását. És daczára a modern tüzérség sa hátultöltő fegyverek pusztító hatásának, ottlátjuk a becsmérlett lovasságot a csaták zajában,rohamot intézve vagy visszaverve, ágyukat fe-dezvo vagy ágyukat elfoglalva, ép ugy, mint amúlt évtizedek hadjárataiban. Es mégsem a csata-mező az, melyen a jelenlegi háború alatt legna-gyobb szerepe van a lovasságnak. Igazi szerepétaz előőrsi szolgálaton s a portyázásban tölti be alovasság, mely a jelenlegi hadjárat tapasztalataiután nélkülözhetlenné fog válni jövőre is, daczáraa golyószóró gépeknek s a gyorstüzelésnek.

Lehetséges, sőt több mint valószinü, hogy aközelebbi évek hadjáratai a lovasságot nem fogjáktöbbé a tulajdonképi csatatéren találni. Tekintvea folyton nagyobb tökélyre vitt öldöklő eszközökborzasztó hatását, előbb-utóbb őrültség lesz ki-tenni a lovasságot a csatatérek pusztító tüzének,melynek ép a lovasságra van legvégzetesebb be-folyása. Mint portyázó testület azonban jövőresem fog veszteni jelentőségéből a lovasság, mely-nek életképessége egy szer-mindenkorra biztositvavan a mostani háború tapasztalatai által. Csakhelycsen legyen alkalmazva a lovasság, éa helyc-sen meghatározva szerepköre, s akkor aligha fogjamagát „túlélni" valaha, és mindig megczáfolandjaazok állítását, kik már elérkezettnek vélték efegyvernem végperczeit.

A franczia lovasság, melynek zöme ott nyug-szik "Wörth és Sedan csatatéréin, elejétől kezdveferdén volt alkalmazva a császárság tábornokai-tól , és sokkal inkább elvonatott tulajdonképirendeltetésétől, semhogy meg bírt volna felelni ahozzá ja kötött várakozásoknak. Mindkét ütközet-ben ágyutelcpek ellen kellett rohamot intézni afranczia lovasságnak, és mindkét ütközetben ugy-szólva utolsó emberig elvesztek ama hősies ezre-dek, melyek meg merték kisérleni a lehetetlent.Wörthnél -nyolcé, Sedannál tizennégy franezia lo-vassági ezred semmisült meg, és semmisült megugy, hogy még csak romjai is alig maradtak hátrac deli csapatoknak. A franczia lovasság másikjelentékeny része Bazaine tábornagy seregévelMetzbe szorult, s ott tehetlen szerepre volt kár-hoztatva mindvégig. E szerint, mindazon harminczlovassági ezred, melyet Francziaország a háborúelején a Rajna partjára küldött, vagy megsemmi-sült, vagy fogságba jutott, ugy hogy Scdan utánalig volt tiz ezernél több lovas a köztársaságikormány rendelkezése alatt.

A franczia lovasság még a múlt század ótanehéz és könnyű ezredekre oszlik. Az előbbieketvértesek, az utóbbiakat huszárok, dzsidások ésafrikai vadászok képezik. A császárság alatttagadhatlanul a vértesezredek képezték Franczia-ország legszebb katonaságát, részint fényes egyen-

*) Ez ismertetés a múlt évben elhunyt munkatársunktollából származott, s még életében általa küldetett be.Tőlünk nem függő körülmények késleltették megjelenését.

Szerk.

ruhájuk folytán,,részint azért, mivel csak magasés szálas alakok léphettek ezen ezredekbe.Egyen-ruhájuk fénylő rézsisak, hosszan lecsüngő taréjjal,kék fegyverkabát és térden fölül érő lovagcsizma.Fegyverük hosszú, egyenes kard, rézmarkolattal.A huszárok sötétzöld dolmányt és bő piros nad-rágot viselnek, ép ugy a dzsidások is, kik csakfövegjük által különböznek az előbbiektől. Ahuszárok fegyverzete kard, karabély és pisztoly,a dzsidásoké kard és lándzsa. Kitűnő részét képe-zik a franczia lovasságnak az afrikai vadászok,kik lóháton és gyalog egyaránt harczolnak, ésmesterien értenek az apróbb háborúhoz. Kard éspisztolyon kivül puskát viselnek, melylyel lóhát-ról is biztonsággal lőnek. Lovaik legjobbak azegész franczia hadseregben, mert az arabs ésberber fajból valók. E gyors és szívós természetűállatoknak azonban állítólag igen árt az északibbvidékek téli hidege, melyhez nincsenek szokva.

A franczia lovasság kiegészítő részét képezikmég az úgynevezett spahik, vagyis algíri arabok,kik egyenruha helyett festői nemzeti öltözetüketviselik: hossza bő fehér köpenyt, és alatta gazda-gon aranynyal és ezüsttel hímzett ruhákat. Lovaikép oly kitűnőek, mint fegyvereik, melyek több-nyire apáról fiúra szálló ereklyék. E spahik harcz-modora még egészen keleties. Vad harczi kiáltás-sal és szélsebesen támadják meg az ellent, s époly gyorsan tűnnek el ismét, ha kisütötték ráfegyvereiket. Pár perez múlva azonban egészenmás oldalról ismét nyomában vannak ellenfelük-nek, kit örökös támadásaik által egy perczig sem-engednek nyugodni. A távol Algír e barna fiaiegyébiránt most jelennek meg először Franczia-ország hareztérein, és első izben az orleansi csa-tában álltak szemközt a német lovassággal. Ké-pünk e csatából ábrázol egy jelenetet, s a művé-szileg kivitt lovascsoportban egy spahit is látunkredős köpenyének csuklyájában. B—L

Vázlatok az élettan köréből.in.

Valamely növény óvatos elégetésénél sikerűinéha a szár alakjának vázát épségben megtartani.Ez a váz hamu, szervetlen, az ásványországhoztartozó anyag, mely mielőtt a növény gyökere viz-oldatban fölszivta s alkatrészeibe fölvette volna, aföld kérgének volt alkotó része. Némely fű olyhamuvázat hagy, mely majdnem egészen kova-földből, a homok fő alkatrészéből áll. Az ásvány-sóknak tehát fontos szerepük van a növényekvázának alkotásában. A szőlő-venyige szénsavas -hamanyt (hamuzsirt), a búza phosphorsavat, ke-serföldet (magnesia), hamuzsirt és meszet, a do-hány-, dió- és zeller-levél salétromot tartalmaz,stb. De egyes részei ugyanazon növénynek is kü-lönböznek ásványsó tartalmukra nézve. A búzamagvában pl. phosphorsavas hamany és kesorfold,szárában mész és halvány (clilor), leveleiben ko-vasav a túlnyomó. Ezen vegy arányállandóságá-ból azt kell következtetnünk, hogy nevezett nö-vényrészek tökélyes kifejlődése ezen anyagoknaka talajban jelenlététől függ. Minél gazdagabbvalamely növény fehérnye tartalomban (a mi anövények legtáplálóbb része), annál több phosphor-savas meszet tartalmaz, pl. a bab, lencse, borsó-Földünk kérge ezen ásványsókkal, bár nem egy-aránt mindenütt, bőven meg van áldva. Nem azarany és gyémánt, de ezen növényt és állatotegyaránt tápláló, szervező ásványok valódi kincseiföldünknek.

A növény tömegének túlnyomó része a széneny(erről meggyőződhetünk valamely növény töké-letlen elégetésénél, elszenesitésénéi), s ezt a növénya légkörből, szénsav alakjában, levelei által szivjabe; azt vegyileg elbontva, a szénenyt egészen visz-szatartja, az élony egy részét kipárologtatja.

További alkatrésze a Mneny, azon a körlégnél14-szerte könnyebb levegő, melynek hirét onnanbizonyosan hallották olvasóim, hogy a léghajókgömbjét ezzel szokták mcgtölteni.Ez éghető levegő;a városok kivilágitására használt gázban, a meg-gyuladó mocsárlégben (u. n. lidércz).ez szerepel.

Köneny és élcny vegyi összeköttetéséből állviz; görög neve Hydrogen — viznemző — ezen

tulajdonságára vonatkozik. A növény tehát vizalakban bőven elláttatik ezen két elemmel. Ezenhárom elem: széneny, köneny, éleny egymásközti •változatos vegyületeiből alakulnak a növényi ésállati alsóbbrendű szervületek, u. m. a sejtszövet,keményitő, ezukor, zsír, olaj, viaSz.

A felsőbb szorvületek, az u. n. fehérnye-féleanyagól képzéséhez még egy elem szükséges. Ezen

35

ölem a légeny (Nitrogén), mely földünk légkörének*/b-részét (l/5 éleny) teszi. Ez mérsékli a légkörélenyének rohamos hatását. Közvetlen a légkörbőlazonban nem képes ezt a növény felvenni; hanemmint ammoniakot, azaz: köneny és légeny vegyiösszeköttetését kapja azt, mely részint villamosságáltal a légkörben, honnan eső és harmat alakjábantermékenyíti a növényt, részint állati és növényihulladékokban (trágya) képződik. Növényi fehér-nye-félék: a fehérnye, csiriz (a gabona-félékben),enyv, lencsénye (a hüvelyes vetemények magvai-ban). Állati fehérnye-félék: a fehérnye, sajtany,rostonya, enyv, porcz, tojás sárgáj u Mindezenanyagok emésztés (vegyi mivelet) által egyik amásikká változtathatók át; de zsír, ezukor vagykeményítőből semmi szin alatt sem lesz fehérnye,mert egy elemük, a légeny hiányzik. Ugy azállagok, mint a növények magasabb szerveinekképzéséhez a fehérnye-fclék elkerülhetlen szük-ségesek; ilyenek a magvak, agy velő, idegek, izmokstb. Valamely tápanyagnak értékét fohérnye tar-talmából Ítéljük meg. Legelterjedtebb tápszerünka búza, s ez fehérnyét, csirizt, ásványsókat éskeményitőt tartalmaz. Emésztés által a csirizfehérnyévé, a keményítő előbb ezukorrá s ebbőlazután zsirrá könnyen átalakítható.

A búzában tehát mindazon anyagok meg-vannak, melyekből az állati szervezet csekélymódositással vért képezhet, s igy a búza, átalábana gabona tökéletes tápanyag. A burgonya sokvizet, keményitőt s majd semmi fehérnye-féleanyagót som tartalmaz; de köztudomás szerintmagában igen is silány tápanyag; hús nélkül,mely nagyobbrészt rostonyából áll, nem igenszaporítja az izomerőt. 1000 részben a hús 194,tojás 134, sajt 234, szalonna 127, búza 181, rozs195, árpa 170, zab 139, tengeri 102, burgonya30, bab 225, borsó 223, lencse 264-rész fehérnye-féle anyagot tartalmaz. Zsir van a húsban 37,tojásban 116, sajtban 242, szalonnában 117; ke-ményitő, mely emésztés által szintén zsirrá válto-zik át, a búzában 568, rozsban 555, árpában 482,zabban 503, tengeribon 637, burgonyában 150,babban 499, borsóban 526, lencsében 559-rész.Vizet a hus 728, tojás 735, sajt 366, szalonna 695,búza 129, rozs 138, árpa 144, zab 108, tengeri120, burgonya 780, bab 160, borsó 145, lencse113-részt tartalmaz. Ezeken kívül mindezen anya-gok ásványsókat, s a növényiek kevés ezukrottartalmaznak. Szokott ételeink tartalmának ezenkimutatásából könnyen megítélheti az olvasóazoknak tápértékét. Legkönnyebben emészthető afehérnye, utána a zsir, s legnehezebben a kemé-nyitő. A tojás összetétele (134 fehórnye, 116 zsir,735 viz) leginkább hasonlít vérünk vegyalkatá-hoz, s igy az kitűnő tápereje mellett legkönnyeb-ben is emészthető.•. A növény szerves— élő—anyaggá változtatjaa levegőt és földet s állatnak és embernek szer-vezett kész táplálékot nyújt. Növényevő és raga-dozó állat tápláléka közt nincs lényeges különb-ség, mindkettő fehérnyével él. Az ember a raga-dozók legkegyetlenebbike, a növény- és állatvilágotegyaránt kizsákmányolja.

A földmivelésnek és állattenyésztésnek főfeladata tehát fehérnye, zsir (keményitő, ezukor)és ásványsók termelése. Azon széneny-, éleny-,köneny-, légeny- és ásványsókból, melyeket anövény szénsav, viz, ammóniák s földrészek alak-jában kebelez magába, lesz egymásután fű, gabona,állat és ember; hogy végül ismét szénsav, viz,ammóniák és hamuvá essék szét. A magasztostermészetben semmi sem vész vagy avul el; fold,levegő, növény, állat és ember szakadatlan lánczo-latban függ egymással össze; folytonosan tisztul,ifjodik, gyarapszik és nemesedik minden. A halál-ból mindig és mindenütt uj élet sarjadzik.

(Vége követk.) •

I ii d o v i n c 11 e.Habár a fiatal leányok nem is mindig oly

erélyesen kivánják a férjhozmonést, minta példa-beszédbeli svájezi leányka, ki igy kiáltott föl:„Mueter, i muesz en Ma ha, oder i zünde 's Huusa!" („Anyám, férjet kell kapnom, vagy fólgyuj-tom a házat!") mégis mindenütt megvan bennökaz igyekezet, hogy pártában ne maradjanak, s eb-ből folyólag azon kíváncsiság, hogy megtudhassák:ki fog az ő leendő életpárjok lenni? — Innétminden országban találunk különféle szertartásosszokásokat, melyekből a leányok, s gyakran a há-zasulandó fiatul emberek is jövendőjüket ki akar-ják olvasni.

Olaszországban e czeremoniákat — nem épenhelytelenül indovinelle-nek, rejtvénynek nevezik, saz Apennini félsziget északi felén, a német és szlávszokásokhoz közeledve, leginkább télen, különösenkarácson és vízkereszt közt gyakorolják; a délirészekon ellenben, a görög, albán, spanyol és por-tugál szokásoknak megfelelőleg, inkább nyáron,ugyanis Sz.-Iván napján.

Alsó-Olaszországban legelterjedtebb s leg-kedveltebb ily szokás az úgynevezett spiné, vagya vad takács-mácsonya virágainak megkérdezése.Szicziliában, névszerint Mineobao a fiatal leányoke virágokat Sz.-Iván estéjén az ablakba teszik,hogy megfigyeljék, vájjon éjszakán át kinyílnak skivirágoznak-e? Ha igen, ugy bizonyosak a férj-hezmenés, s a kedves hűsége felől.

Apuliában a leánykák Sz.-Iván estéjén rend-szerint három spinét vesznek, melyeket kérőikvagy titkos kegyeltjeik neveivel ruházzák föl;kissé megpörkölik, s röggel megnézik, melyik lettközülök ismét friss és zöld, mert az, kinek nevéta virág viselte, lesz férjök.

Foggiában a leányok megolégesznek egy vi-rággal, melyet égő gyertya fölé tartanak, azutána szabadba vagy az ablakba teszik. Ha reggelrekinyílt, ebből tudja a fiatal foggiai leány, hogykedvese hű. De ha a virág ugy maradt, a mintvolt, ez rósz jel a kedves hűségére s a menyegzőikilátásra nézvo.

Quarabában a leány szintén C3ak egy virágothasznál, melyet megpörköl és a szabad levegőretesz, hogy reggel megnézze mivé lőn. Ha frissés fölül piros, ez szép férjot jelent a kérdezőleánykának.

A fiatal nápolyi nő Sz.-Ivári* napján hajnalelőtt egy szegfűt dob ki ablakán az utczára, s azthiszi, hogy a ki azt először fölveszi, annak kelljövendőbeli férjének lenni.

Sorrentoban ellenben a házasságképes fiatalleány Sz.-Iván estéjén, mielőtt aludni menne, há-rom babhüvelyt vesz, melyeknek egyikét épenhagyja, a másikat félig, a harmadikat egészen ki-fejti; mindegyiket külön egy papírba takarja sfejvánkosa alá rejti. Fölébredéskor első dolga avánkos alá nyúlni s egy papirt kihúzni, hogy mog-lássa, melyik babot foglalja az magában, mertez határoz sorsa fölött. Az egészen kifejtett: sze-gény, aki nem fejtett: gazdag férjet jelent; a féligkifejtett podig olyant, kinek csak nagyon mérsé-kelt jövedelme van.

Ugyané szokás divatozik Toskanában is, pl.Santo-Stefano di Calcinai-ban (egy kis falu Fló-rencztől 8 miglianyira), és hogy a leendő házas-társ külső alakja, állapota s hivatása felől mégközelebbi tudomást nyerjenek, az ottani leányok,— mint a németek is, ólmot szoktak önteni. Ná-polyban , Apuliában s a Márkákban ugyaneztteszik; resakhogy a toskanai leányok Sz.-Ivánnapján hajnalban teszik azt, az apuliai és már-kaiak pedig előtto való este, a nápolyiak pedigSz.-Iván napján épen délben, mi alatt a nap feléfordulva állnak.

Avellinoban e czeremoniár;i legkedvezőbbnektartják a déli 12—1 óra közti időt, s szintén a napfelé fordulva végzik azt. Sorrentoban ellenbennem kötik magukat bizonyos órához, csak Sz.-Ivánnapján történjék. Galipoliban meg épen aSirlósB.-A. (július 2.) előtti estét tartják a legczélsze-rübb időpontnak.

Az Abruzzok falvaiban, Ariano mellett, aleányok az u. n. libro dél punto, vagy della Sibylladi Cumae, bizonyos jósló könyvet kérdeznek megsorsuk felől, a mennyiben Sz.-Iván estéjén, lefek-vés előtt egy Ave-t s több Miatyánk-ot mondanakel, azután találomra fölütik a könyvet, s az illetőhelyen olvasnak és jósolnak.

Ankonában ugyanazon estén egy karikagyű-rűt, kulcsot és egy fésűt tesznek egy asztalraegymás mellé, mindenik tárgyra ogy tányért bo-rítanak, s éjfélkor, gyertyavilág nélkül belépneka sötét szobába, hol az asztal áll, s. a tányért, me-lyet legelőször megérintenek, fölemelik. Ha agyűrűt találják alatta, ugy a menyegző nemmessze van; ha a kulcsot fogták msg, jó sorsotlehet remélni, de ha a fésűt találták — szerencsét-lenségtől lehet tartani.

A Santo-Stefano di Calcinabi-beli leányok acsillagokat is fel tudják czéljaikra használni. Sz.-Iván estéjén választanak maguknak három csilla-got, melyeket „démercanti" — kereskedőknekneveznek, s ezeket egy ideig oly mereven s moz-dulatlanul nézik, hogy a csillagok ijedségből-evagy talán azért, mert hizeleg nekik a nagy figye-lem, — a leányoknak, álmukban három férfit álli-

tanakelébök, kik közül-a közé pső lesz jövendőbeli

Ríva di Chieriben a fiatal leány oly növény-szárakat kere3, melyek csomók!* al bírnak, s egy'ikcsomót a másik után eltöri ily szavak közben:„helyben fogok.féi'jhez menni", ,,máshova fogokférjhez menni." Az utolsó csomó megmondja neki,hogy ugyanazon helységbeli leend-e férje, vagymásunnan való.

Ujabb időben az aranyvirág is kezd szerelmijóslóul szerepelni, mely Német- és Francziaország-ból származott át Olaszországba. Umbriában pedigaz olajfa levolek használtatnak mint a férjhezme-nés vagy pártábanmaradás jövendőmondói. Dehogy a jóslat teljesüljön, a leánynak vízkeresztelőestéjén .egészen öltözetlenül kell egy olajágathoznia, azután annak egy levelét nyállal megned-vositnie, s igy az égő tűzhelyre tennie. Ha a nél-kül ég el, hogy mozdulatokat tenne, semmi reménya férjhezmonéshez; de ha háromszor fölzsugorodikvagy fölpattan, vagy legalább ismételve megfordulmaga körül, mielőtt a tüz megemésztené, ugyszeroncsés házasság van közeli kilátásban.

Hasonló eljárás van divatban Foggiában arranézve, hogy megtudják, vajjön a család valamelviktagja még azon évben meghal-e vagy életben marrad.Ugyanis virágvasárnapján a m sgszentolt pálmavagy olajáíxról néhány levelet leszakasztanak, azo-kat egyenként a parázsra hullatják, mi közben eszavakat mondják: „Pálma benedotta, che vieniuna volta l'anno, vuoi far morir mia sorella (mog-lia, figlia) questo anno?" („Megszentelt pálma, kiegyszer jösz egy esztendőben, m3ghal-e ez évbennővérem (házastársam, leányom ?") — s mindegyiklevélnél azon személy nevét emiitik, kinek életevagy halála felől tudósítást akarnak kapni, s figyel-nek, miként ég mindegyik levél. Ha a levél egészmarad, ez jó jel; de ha össze zsugorodik, az rósz.

Ugyanazon napon az Arpino vidékbeli leányazon szalag színéből, melylyel azon szentelt olajágátkötve van, mit neki kedvese a templomból hozott,igyekszik az utóbbinak érzelmeiről következtetéstvonni. Ha a szalag sárga, a legény bolonddá teszia leányt, ha zöld — csak reménységgel csalogatja ;ha vörös — háborúság, ha fehér — békesség állelőtte, és ha kék — akkor tudja, hogy a legényigazán szereti.

Északi Olaszországban fókép a vízkeresztelőtti est szolgál a leányokn ik jövendőmotidóul.Ha ekkor elég hideg van, ugy a pinerolói, cana-vesei mantuai és turlni leányok egy tálezát vagytálat tele öntenek vízzel, s éjjelre kiteszik az ab-lak elé a szabad levegőre, de legörömeseb a ház-tetőre, hogy reggel meglássák, minő alakok kép-ződtök a vízben a magfagyás által, vagy mint acanavese-iek mondják, minő nyomokat hagytaka szent királyok éjjeli átvonulások alkalmával ajégen.

Ríva di Chieriben, Canavese és Turin kör-nyékén még olyan szokás is divatozik, hogy aleányok állva az ajtóhoz rúgják harisnyáikat vagyfaczipőiket. Ha orrával röpül az ajtónak, a tulaj-donos még azon farsang folytán menyasszonynválesz; ha a harisnya előbb leesik, mint az ajtóhozérne, vagy befelé fordulva esik le az ajtóról, ugya szegény leánynak még egy évig kell várnia.

Pineroloban a jóslásé neme szintén szokásbanvan, csakhogy ott újév napján eszközöltetik.

Azt megtudni, hogy valamely házasság létre-,jön-e, vagy nem, a pinerolói leányok két csepü-golyót készítenek, melyek az illotő házassági jelöl-teket képviselik, s elégetik azokat a levegőbedobva. Ha a hamu a magasba száll föl, ez kedvezőjel; de ha lehull, minden kilátás elenyész a re-

I meny teljesülésére.Ugyanily czélraaz ottani leányok golyók he-

lyett kétcsepübábutkészitenekés szemközt állítvaegymással, meggyujtják. Ha égés közben egymásfelé roskadnak — minden jól fog menni, de ha el-fordulnak egymástól, a házasságból nem lesz semmi.Ez eljárást mignofet-nck nevezik.

Ha az olasz nők indovinelle-jeit közelebbrőlj tekintjük, a legsajátságosabb analógiát találjukezek — és egyéb népek jövendőmondásai között.Már e szó „rejtvény" a „megfejtésre," az orosznők ,,gadanje"-jára emlékeztet, s a piemonti u. n.„mignofet" Lengyelországban szintén feltalálható,hol a leányok karácsonkor hasonlókép két alakotcsinálnak csepüből, s meggyujtják, megtudandók,vájjon a leányok egyesülnek-e, vagy eltávolodnak.

(Vége következik.)

Porosz lovasok portyázáson.Mikor Sedan és Metz után nyugat felé nyo-

multak a német seregek, kevés ember tudta el-hinni, hogy csakugyan Paris ostromára kerüljöna dolog, s legkevésbbé a párisiak maguk.

Hiába sürgették némely belátóbbak, kik amagasztalt porosz humanitásról kellő tudomással jbírtak s tudták, hogy azoktól a legnagyobb van-dalismus is kitelik, hiába sürgették, mondom, hogyParis környéke több mérföldnyi területen pusz- jtittassék el, hogy rombolják a falvakat, vágják jfel és messék keresztül az utakat, röpítsék légbe 'a hidakat és égessék porrá az erdőket, hogy így aközeledő ellenségnek támpontja és fedezető seholne legyen, hanom maradjon télviz idején Istenszabad ege alatt.

K rendszabályt csak Paris közvetlen közelé-ben foganatosították; a környék azonban most isnagyobbrészt ugy áll, mint a háború előtt, legfö-lebb a lakosok hagyták el falvaikat, a poroszok-nak engedve át tűzhelyüket fedelüket, s a némethadsereg el tudja rejteni hadműveleteit dombos jvidéken s a fennálló erdők sűrűjében.

Képünk egyportyázó dzsidás-csapatot mutat,a mint a Paris környékbeli erdők egyikén áthalad.

Az uhlánusok e hadjárat alatt nagy hirnévretettek szert. Legbátrabb, legkitartóbb katonáitalán az egész né-met seregnek, csak-hogy bátorságuk

durvasággal, sok-szor embertelenség-gel párosul.

Minden még elnem foglalt francziaterületre lovas dzsi- .dás teszi először alábát. Ok képezik a

. masírozó hadsere-gek ékét mindenütt,s néha napi járófölddel előzi megegy-egy kis előcsa-pat a fősereget ,melyhez tartozik.

Őket küldik kiélelmiszereket rc-quirálai , a mihezmindenek felett ér-tenek. Őket küldika föld - tála j , topa-grafiai viszonyokkíkémlclésére, s őkazok, kik a föld né-pével legtöbb érint-kezésben vannak sattól tudósításokatszereznek a szüksé-ges dolgok folől.

ük végre azok,a kik a különbözőhadtestek között azeleven távirdát ké-pezik. Gyakorlottés gyors lovasok stöbbnyire intelli-gens emberek. —Benne vannak minden tűzben: s volt eset rá legkö-zelebb Bapaume alatt, hogy a futást szinlő fran-cziákat egy ezred dzsidás üldözőbe vette; azokazonban hirtelen négyszöget képezve, sortüzetadtak reájok 50 lépésről, s az ezrednek fele rög-tön elesett.

36

mesterséges, talán nem a legizletesebb tápanya-gokhoz nyúlhat, szükség esetén konyér és bor,vagy épen kenyér és vízből élhet heteken, hóna-pokon keresztül. De a fiatal gyönge gyermek, acsecsemő, ki egyetlen eledelre: tejre, embert éjrevan utalva, és kire nézve a tehén-, kecske-, juh-és szamártej csak elégtelen táplálék, mi lesz abból ?A tejforrás könnyen kiapadhat; neki is szükségevan táplálékra, hogy tovább folyjon. Ha az embe-rektől a tojképző táplálék megvonatik, a tejforrásvagy egészen elapad, vagy pedig tartalma a gyer-mek gyenge emésztő szerveire nézve veszedelmessé,halálossá lesz. Minő fájdalom lehet az anyának,midőn gyermekének nem nyújthatja emlőjét, mertnem volt tápláléka, miből elegendő anyatej kép-ződhetett volna? A gyermek, talán az egyetlengyermek, napról napra, óráról órára fonnyad, azanya látja gyermekét éhen halni és nem segíthetrajta. Nincs menedék a halál elől. Nincs orvos ésorvosság, moly a csecsemőt megmenthetné. Ilyiszonyúan anyagi alapon nyugszik az emberi lét.A gyermek éhezik, szomjazik és elhal, mint alámpa elalszik, melyből kifogy az olaj. De nemazokat kell sajnálni, a kik meghalnak, hanemazokat, a kik élve maradnak és talán éveken átviselendik magukon a csecsemőkorukban szenve-dett táplálékhiány nyomait; sajnálni kell a ezü-lőket, kik kénytelenek lösznek nyomoru gyerme-

37

Egyveleg.** ( L gyermekek Parisban.) A „Medic. Wo-

chenschr." írja: ,,Gondolj szerencséd napjaiban aszerencsétlenre, a bőség napjaiban a •ezükölkö-dőkre!" Épen ezen napokban,midőn nálunk annyigyermek megkapta karácsonyi ajándékul azt, amit szive és szeme óhajtott, midőn legboldogabb ál-maik beteljesedtek, gondoljunk a Parisban éhezős szomjazó gyermekekre. Igen, ártatlan, gyámol-talan gyermekek éheznek és szomjaznak, vérsze-génységbe és vérgyongeségbe esnek, senyvednek,fonnyadnak s ezrenként elhalnak. Egy értelmesorvos, ki Strassburg ostrománál jelen volt, beszéli,hogy az ostrom alatt Strassburgban a csecsemőklegnagyobb része éhségtől és elerőtlenedéstől meg-halt. És ez természetes is. Az egészséges, ép em-ber sok mindenféle póteledelt találhat magának.Ha nincsen ökör, vad vagy szárnyas húsa, lovat,házi nyulat, macskát és kutyát eszik, mindenféle

Porosz dzsidasok portyázáson.

keiket nézni es átkozni a háború nyomorát. E nyo-mor nemcsak a jelen, az ostrom alatt levő párisinemzetet sújtja, hanem a jövő nemzedéket is! '

** (Európai nagyhatalmak.) Német tudósokmár kezdik számitgatni, hogy az uj német biro-dalom Elzászt és Lotharingiát is — kissé korán— már hozzá számítva, 9901 négyszög-mérföldnyiterületből fog állani, s 40 millió lakosa lesz. Né- jpesség és kiterjedés tekintetében tehát csak Orosz-ország múlná fölül, mely 100,285 négyszög-mér-földet foglal el, s 96 millió lakost számlál. Fran-cziaországnak Elzász- és Német-Lotharingia nél-kül 9588 négyszög-mérföldnyi területe s 37 mii- !lió lakosa lesz, tehát mégis több, mint Ausztriá-nak és Magyarországnak, mely 36 millió lakost imutathat i öl , mely azonban mind Franczia-, |mind Németországnál nagyobb , a mennyiben16,780 négyszög-mérföldet foglal el. Nagy-Bri-tanniának és Irlandnak 5732 négyszög-mérföldnyiterülete és 31 millió lakosa van; Olaszország Ró-mával együtt 5376 négyszög-mérföldet foglal el,és 26 millió lakost számlál.

** (A nyilvánosság a magyar országgyűlésen1848-ig.) A gabelsbergeri gyorsiró-egylet általkiadott „GyorsirászatiLapok" egy hosszabb czikk-ben leirja azon küzdelmeket, melyeket az ország-gyűlésen a nyilvánosság 48-ig a reakczióval vívnikénytelen volt. Néhány érdekesei)!) adatot közlünk

e czikkből. Az 1820—30-as években kiadatottugyan a tárgyalásokról „Diarium", de annak ér- .teke nagyon csekély volt, miután az akkori czen-zurai viszonyok miatt tartalmát nem volt szabadsajtó utján terjeszteni. A szabadelvű párt herme-tice el volt zárva a külvilágtól. E bajon segítendő1830-ban gr. Andrássy György a szabadelvű pártnevében azon indítványt tévé, hogy maga az or-szággyűlés adjon ki lapot tárgyalásainak közlésevégett. Habár az indítvány elfogadtatott, annakkivitelét a reakczionárius párt mindig képes voltmeghiúsítani, daczára, hogy ez eszme ismételtenszőnyegre került. Érdekes Méreynok, az alsó-táblaelnökének, azon felelete, melyet 1833-ban egyikinterpelláczióra mondott: „Nyolcz századig fen-állott — úgymond — az alkotmány újság nélkül.Két év óta a műveltség nem emelkedett annyira,hogy erre kikerülhetlenül szükség volna." Eztugyan Kölcsey Ferencz a legügyetlenebb felelet-nek mondja naplójában, melyet valaha elnök adott,de mégis mutatja, mily könnyen bánt el még ak-kor a kormány az ellenzékkel. Ily körülményekközt megelégedtek a rendek az irott újság kiadá-sával, melyet Kossuth szerkesztett, Hajnik s mégnéhány gyorsíró följegyzése alapján. A gyorsírókhiányán a liberális párt mindenkép segiteni akart,nevezetesen Károlyi György és Andrássy György-gróf 100 aranyat tűztek ki a legjobb gyorsirászati

munkára.Kuriózum-ként megemlítjük,hogy akkoriban a

A , gyorsírókat nem azf ' ^ J i l ^ ^ ország fizette, ha-» -WJS»nf r 'S?iw»a5' <3 Ilii

nem e czélra 119követből álló con-sortium alakult.Kölcsey Ferencz

hosszan panaszko-dik naplójában.milynagy fáradságba ke-rült neki, mint aconsortium pénz-tárnokának, az egykövetre eső 10-10húszast behajtani.Hosszas viták utánkivitte az ország-gyűlés 1830-ban,hogy a beszédekkivonatban közöl-tettek a hírlapok-ban; do a szónoko-kat nem volt sza-bad megnevezni. Alapok azáltal ipar-kodtak magukon se-gíteni, hogy körül-írásokat használtaka szónokokra nézve.

. Például ezt irták:„Egy tiszáninneniősz követ ezt mon-da; erre egy fiataldunántúli követ eztfeleié; egy magastermetű városi kö-'vet felelt egy is-mert alacsony ter-

metű követnek stb." Az 1847-ki országgyűléskezdetével a czenzura ez utolsó bilincsei is lesza-kadtak.

** (Szónokaink gyorsasága.) A „Magy. Gyors-író" januári számában olvassuk: A negyvenesévekben országgyűlési gyorsíróink „mártás" sze-rint mérték a beszédeket, és három, öt vagy tízmártásosnak nevezték a szónokot, a szerint,amintbeszéde folytán három, öt vagy tízszer kellett be-mártani a tollat. A mai gyorsírók már nem érikbe az ilyen tökéletlen mértékkel, hanem a szót,sőt a szótagot veszik a mérés egységéül. Egy, eczélra készitett összehasonlításból a következőadatokhoz jutottunk. Eötvös József b. a törvény-hatóságok rendezése fölött 1870. jul. 19-én 38perczig tartott beszédében 3012 szót mondott, s!gv perczenként átlag 79 szót ejtett. Deák Fe-reneznek a közös pénzügyminiszter hitelműveletetárgyában november 23-án 19 perczig tartott be-széde 1646 szóból állt, s igy perczenként átlag86 V2 szótejtett. Lónyay Menyhért a képviselőház-ban mondott búcsúbeszéde 115 perczig tartott,pontos számítás szerint összesen 10,660 s-igy átlagperczenként 92' 2 szót mondott. Kerkapoly Ká-roly az indemnity kérdésében — szokottnál las-sabban szólva — 20 perez alatt 1956 szót, s igyperczenként átlag 93 szót ejtett ki.

Melléklet a Vasárnapi Újság 3-ik számához 1871. jan. 15,

Irodalom és művészet.— {„Erdélyi Protestáns Közlöny",) egyházi és

iskolai hetilap jelenik meg Kolozsvárit, Szász Gerőref. lelkész és esperes szerkesztése alatt, SzászDomokos főmunkatárssága mellett. Az erdélyireformátusok épea egyházi ügyeik gyökeres átala-kításával s szervezésiével lévén elfoglalva, a szer-vezkedés kérdései maguk is eléggé igazolják azuj lap keletkezését, mely azonkivül is rég érzettszükséget pótol a Királyhágón túli protestánsegyházban. A megjelent első számban a szer-kesztő bevezető czíkke után Szász Károly szólhozzá az erdélyi egyházszervezet kérdéséhez, egykisebb czikk pedig a felekezeti viszonosság egyikgyakorlati kérdését elemzi. A tárczát Szabó Ká-rolynak, az erdélyi múzeum tudós könyvtárnoká-nak nagy érdekű közleménye nyitja meg „Ada-lékok régi protestáns nyomdáink történetéhoz".Könyvismertetések, Lapszemle, Belföld, Vidékiélet, Egyházi élet, Külföld, Aranykönyv (egyházés iskolára tett áldozatok) s Könyvészet rovatokegészitik ki, mind az egyházi élet köréből, agondosan szerkesztett s valódi diszszel kiállítottlapot, mely hetenként egy (néha másfél) ivén je-len meg, előfizetési ára egészévre 6 frt, félévre 3 írt.

** (Uj hírlapok.) Megjelent és szerkesztősé-günkhöz beküldetett a „Sopron" első száma; mintebből látjuk, e hetilap —igen helyesen — kiváló-lag a helyi és vidéki érdekekkel szándékozik fog-lalkozni, a politika kizárásával. Szerkesztője: Csön-des Ferencz, főmunkatársai: Ballagi Károly ésVargyas Endre. — Az ország másik szélén, Bras-sóban megindult „Nemere" első száma is megérke-zett. Élénk beosztásáról következtetve hiv képétfogja adni Brassó-vidékének és Háromszéknek,melyeket első sorban képvisel. A „Nemere", me-lyet Kenyeres Adolf szerkeszt és ad ki, a harmadikmagyar lap, mely Brassóban jelenik meg. Az elsőta 30-as években Veres György és Köpe; a máso-dikat, 1847—49-ben Veszély Károly szorkeszté.

** (Szépirodalmi lapok.) A Maros-VásárhelytTolnai Lajos által szerkesztett szépirodalmi lap :az „Erdély" első száma ugyanazon tartalommaljelent meg, mint a mutatványszám, melyet márismertettünk. — Szana Tamás „FigyeW-jében ujközleményeket is találunk, igy Szalay László kétifjúkori költeményét „Ninához" és „A választott-hoz." Csillagh Gyula „Az irói tulajdon jogról ir,e tekintetben törvényt sürgetve. — A BenedekAladár által szerkesztett „Szépirodalmi Közlöny"első számát a szerkesztő „rövid vezérszó"-ja nyitjameg; közöl e szám eredeti költeményt Tóth En-drétől és egy uj angol költő versét Prém J. for-dításában; egy eredeti s egy forditott (angol)novellát; tárczát, és „élet társadalom" rovatábanegy czikket a nőemanczipaczióról; azonkivül szá-mos könyvismertetést hazai és külföldi művekről,és végre apróságokat a napi élet, ipar, kereskede-lem és tudomány köréből. A borítékon újdonsá-gok, könyv- és zenemű-lajstrom.

** („Nők lapja.") Heckenast Gusztáv február-tól kezdve „Nők lapja" czimü hetilapot ad ki,molyet báró Egloffstein Amália és Illésy Györgynészerkesztenek. Az eddigi női lapok a szépiroda-lomra és divatra fektették a fősulyt, a „Nők lapja"ezeknek csak mint szükségesnek ad tért, de főtar-talmát a női munkák épesitésre vonatkozó czikkekteendik. A mutatványszám még e hó folytánmegjelenik.

** (Népszínműi pályázat.) A nemzeti szinházigazgatója 100 arany pályadijt tűzött ki egy amúlt, vagy közel múlt, vagy jelen magyar életbőlmerített eredeti népszínműre. A pályamüvek ide-gen kézzel leirva, a szerző nevét rejtő jeligéslevéllel, 1871. augusztus 10-ig a nemz. színházititkárhoz küldendők be. A pályadíj a legjobbműnek okt. 1-én fog kiadatni.

** (AKisfaludy-társaság) által múlt évben ki-tűzött pályakérdésekre, mennyiség tekintetében,szép eredményt mutat fel a beérkezett pályamü-vek száma: „A tragoedia elméleté"-re három, a„Balladá"-ra pedig 33 munka érkezvén be.

** (Nyilatkosat.) „Székelyföld" czimű mun-kám V-ik kötete sokkal terjedelmesebbé nővén kimagát, mint a hogy előre hittem, csak jelen évfebr. hó vége felé kerülhet ki a sajtó alól; miértt. előfizetőimet méc eary kevés türelemre kéremtel, megjegyezvén, hogy Ráth Mór könyvkeres-

T Á R H Á Z .kedő Pesten továbbra is fogad előfizetéseket ezen32 ives és 40 eredeti képpel diszitett kötetre, fűzöttpéldányra 2 frt 50 kr., diszk, példányra 3 frt 60krral. — Orbán Balázs.

** (Dr. Császár Károlytól) „A csillagos ég"czimü munka jelent meg Aigner L, kiadásában.Érdekes ifjúsági olvasmány, mely világos nyelvenés számos ábra segélyével ismertet meg a csilla-gászat elemeivel. 264 lapra terjed, a szövegbenyomott 104 fametszvénynyel.

** („Természettudományi Közlöny.") A termé-szettudományi társulat e folyóiratából legújabbankettős füzet: a III . kötet 9-ik és 20-ik füzet jelentmeg, következő tartalommal: Doppler elve s al-kalmazása a hang- és fénytanban, b. Eötvös Lo-rándtól. Az emlékező tehetség, mint a szervezettanyag működése, Hering Ewald után Török Aurél.Más világok mint a miénk. Az épületek tovább-tolatása Amerikában (ábrával). A m. tud. akadé-miából. Apróbb közlemények. A társulat alapsza-bályai. Tisztviselők névjegyzéke. Tiszteleti, pár-toló, levelező tagok és rendes tagok névsora.Nekrológ. — E havi folyóirat egy évi folyamánakára 5 frt.

** (Az „ErdészetiLapok") múlt évi XII. füzete,következő tartalommal jelent meg: A badeni éswürtembergi fekete erdő. (Vége.) Igló XVI. sze-pesi város erdőségének rövid leírása. Ötletek avolt magyar kir. pénzügyminiszternek az állam-vagyonról tett felterjesztése alkalmából. Török-ország erdőtörvénye. A logujabb vadászati tör-vényjavaslat. Különfélék. E lapok szerkesztőjeWagner Károly, főmunkatársa Divald Adolf.

c\ (Uj zenemüvek.) „Mosonyi gyászmenete."Zongorára szerző Liszt Ferencz. Kiadta Táborszkyés Parsch. Ara 1 frt 20 kr. — E mű dicséretétLiszt feltétlen hiveire bizva, csak annyit jegy-zünkmeg, hogy a hatás, melylyel kellő zeneszerolésmellett kótsegkivül birhat, zongorán teljesen el-vész. A hosszú kitartások, monoton menetek ehangszeren nem jutnak éryényre, s szerepök csakvonó, s még inkább fúvó hangszereknél lehet hatá-sos. Az egész különben inkább halotti ábránd,mint gyászmenet, — menni reá alig lehetne, migpl. Beethoven híres Marcia funebre-ja, vagy Cho-pin halotti indulója e czélra is alkalmasok. —„Boldogság emléke", ajánlva B.-Schiffner Gyulánéúrhölgynek. Szerzé Csillag József. Ara 60 kr.Kiadta : Rózsavölgyi. Czimlapja izlésteljes, a dal-lamok menete meglehetős ismert, csaknem trivi-ális — de az egész ügyesen van összeállítva, sujabb csárdás-zeneirodalmunkban helyet foglalhatel. — „Erdő, erdő, sürü erdő" — hogy miért kel-lett „a Mesdemoiselles Guillemette de Fogthüyet Emilie de Nagy"-nak „par G. Pávay" általfrancziául ajánlva lenni, hanem ha a francziákiránti rokonszenvből — nem értjük, mert hisz aztelhiheti Charles de Csáthy jeune á Debrécine —hogy közönsége magyarul is megértette volna ekülönben csinos és hatásos ábrándot, melynek ára80 kr. — „Höcher Péter polka". Az unalomig ismertmelódia szerint, oly gyarló kiállításban, hogy azember nem hisz szemének, midőn ily dísztelenkülső alatt Rózsavölgyi jó hitelű s Ízléséről ismertczimét olvassa, vagy talán igy gondolta a kiadó ura külsőt a belsővel kiegyeztethetni, az alakot atartalomhoz méltóvá tenni, Ára 60 kr.

Közintézetek, egyletek.** (Magyar tud. akadémia.) A 2-ík osztálynak

jan. 3-ki ülésében Csacskó Imre levelező tag érte-kezett a „Halálbüntetésről". Megjegyzé, hogy etárgy a jogi és erkölcstani irodalom által már min-den oldalról meg van vitatva, ugy hogy legfölebbaz indokok uj csoportosítása és változó előadásaáltal lehet tán olyanokat is megnyerni az ügyrészére, a kik előbb ellenzői voltak. Nagy jogtu-dósok is voltak, mint pl. Mittermayer, ki félszá-zados irodalmi pályán keresztül védte a halálbün-tetés fentartását, de végnapjaiban mégis az eltör-lésre adta véleményt. A törvényhozásokjeljárásábanmind több-több hajlam mutatkozik a halálbünte-tés eltörlésére, vagy legalább azon bűnesetekszámának kevesbitésére, melyekre halálos bün-tetés van szabva. Például Angliában még a múltszázad végén hétszáz bűntény volt elsorolva,melyek a körülmények szerint halállal voltakbüntethetők; 1830-ban ezek közül már csak tizenöt

bűneset áll fonn!; 1860-ban pedig csupán kétbűnre, a honárulásra és felségsértésre nézve ma-radt meg a halálos büntetés. A magyar jogász-gyűlés hosszasan megvitatta e kérdést s az eltörlésmellett nyilatkozott a szavazatok többsége. —Második fölolvasó volt Henszlmann Imre r. tag, aki négy régi lőcsei krónikát ismertetett, melyek aXVI—XVII. század történetéhoz sok adatot szol-gáltatnak. Az egyik többek közt azt is följegyzi,hogy Lőcsén 1613-ban papírgyár alapittatott, sez volt Magyarországon a legelső.

** (A természettudományi társulat) jan. 4-kéntartott közgyűlésén Sztoczek elnöki és Szily K.titkári jelentéseiből sok örvendetes adatot hal-Iánk e társulat virágzásáról. A tagok létszámajelenleg 2228, a társulati vagyon 14,138 ft 67kr.;a 2851 kötetből álló könyvtár az utolsó háromévben 728 művel gyarapodott, de bár természet-tudományi munkákban Pesten nincs különbkönyvtár: mégis csak negyvenhat egyén vetteigénybe, a mi már nem tartozik az örvendetes ada-tok közé. A társulat három év alatt 70 gyűlésttartott sok fölolvasással. Közlönyének füzetei el-ismerésben részesültek, stb. A társulat ezentúlnem tűz ki pályázatokat, hanem a munkák Íratá-sát megbízás utján eszközli. így a mezőgazdaságivegytan megírására, 2000 ft díjjal', |1873. június30-dikáig, dr. Schenecz Istvánt és Balázs Istvántszólitá föl. A vas és legfőbb vegyületeinek vegy-tani elemzéséről szóló munkára pedig WarthaVinczét kéri föl, szintén kétezer írttal, ha t. i. azországgyűlés ismét meg fogja szavazni az ötezerfrtnyi évi segélyt. A Bugáth-féle pályadijat ezen-túl nem évenként, hanem csak minden 3-ik évbenadják ki. A pályakérdés ez: „Adassanak elő kul-tivált növényeink betegségei." Beküldési határidő1873. jun. 30. — Ezután következtek a választások:Elnökké választatott Sztoczek József; alelnökök:Than Károly és Szily Kálmán, első titkár: Len-gyel Béla,másodtitkár: PetrovitsGyula,könyvtár-nok : Somogyi Rudolf, pónztárnok: Egressy Rezső.

** (Az erdélyi múzeum) becses gyarapodástnyert gr. Gyulai Lajos örököseinek ajándékából.200 kötet becses könyv, 6 kötet kézirat és 4 köteteredeti oklevél került a múzeum könyv- és kéz-irattárába. Az oklevélkötetek igen becses anya-gokat tartalmaznak. így az I. kötet 30 darab ok-levelet a XIV. és XV. századból; a II . kötet 81darab okmány a XV—XVII-ik századból; a I I I .kötet II . Rákóczi György fejedelem leveleit Gyu-lai Ferencz váradi kapitányhoz; a IV. kötet 11oklevelet a XVIII. századból.

Egyház és iskola.** (Révész Imre) a debroczeni reformált egy-

ház kitűnő lelkésze és a m. tud. akadémia tagjadecz. 15-én a bécsi protestáns theologiai fakultásáltal hittudorrá neveztetett ki — a hittani iroda-lom terén tanúsított kitűnő működéseért. Őszin-te örömmel jegyezzük fel derék tudósunk eméltán megérdemlett kitüntetését.

** (Felnőttek oktatása.) Pécsett a „felnőttek"oktatását vasárnap nyiták meg ünnepélyesen.Szauter igazgató kiemelé ez uj intézmény hord-erejét, Bubregh polgármester fölhívta rá a közön-ség figyelmét, Perczel Miklós főispán a műveltségbefolyását a közjólétre s erkölcsiségro emelé ki,Kovács püspök megáldá ez uj intézményt. A tan-folyamra sokan vannak beirva,köztük egy 83 évesaggastyán is. Előadásokat Verbőczy, Szecsődy ésInczédy tanárok nyitottak meg, az ügyhöz méltóbuzgalommal. — Pesten 40-nél többen ajánlkoz-tak már a felnőttek oktatására.

** (A közoktatási miniszter) Varasdy Lajosercsi ref. lelkészt fehér-veszprémmegyei másod-tanfelügyelővé nevozte ki.

** (Katonai tanfolyamért) folyamodott Nagy-Várad városa s az ottani akadémiai tanuló ifjúság.A minisztérium e kívánatnak helyet adott, s e hó16-án a katonai előadások megnyílnak a nagyvá-radi akadémián.

— (Iskolai jelentés.) A pesti ág. hitv. evang.egyház fi- és leánytanodája az 1870/71-dik isko-laév téli vizsgáit január 26-tól január 31-ig be-zárólag fogja tartani, még pedig délelőtt 9—12,délután 2—5 óráig. A második félév február l-jénveszi kezdetét, a tanítás pedig február 6-án. —Az igazgatóság.

38 39

gyhol a

Mi újság ?— (JSayous Ede.) jeles franczia tanár és író,

ki a múlt nyáron Pesten időzött magyar irodalmiés történelmi tanulmányai végett s nyelvünket isjól érti, közelebb Gyulai Pálhoz gynyelven irt levelet intézett Bordeauxból,honvédelmi kormány külügyi hivatalánál dolgozik.Leveléből érdekesnek tartjuk a következő sorokatközölni: „Nem akarom ugy kezdeni meg azesztendőt, hogy — franczia szokás szerint — ön-nok s magyar barátaimnak boldog újévet ne ki-vánjak. Legyen benne szerencsés Magyarország,éa szerencsés — a mennyire lőhet — az én szegényhazám! Itt senki sem reménytelen. Minden emberdolgozik, a mint tud. Világ kezdetétől fogva nemlátszott soha egy nemzet is ily bátorságot mutatniannyi szerencsétlenségben, mint a miénk, csak ti,magyarok, 1849-ben. Egy derék nép nem fél aszegénységtől, csak a közjót akarja, csak arragondol. A magyaroktól nem kívánunk mást, csakbarátságot. Tutijuk, hogy velünk örvendenek, hagyőzünk."

** (A franczia hadifoglyok Poroszországban.)Hubertsheimból (Porosz-Sziléziából) irják: Ná-lunk most 16—20 foknyi hidog van. Legtöbbetszenvednek ezen időjárás által az éghajlathoz nemszokott francziák. Neisseben 15,000 fogoly össze-zsúfolva fekszik a kazamatákban nyomorultan öl-tözve , és félig holtan az éhség és hidegtől. Aszámos foglyok elhelyezése czéljából egy öt lábmély és két négyszögü öl teriméjü lyukakat ástaka földbe, ezeket deszkákkal bélelték ki és deszkatetővel látták cl. Fűtésről természetesen ily he-lyiségekben szó sincs. Ezen emberek borzasztóanszenvednek. Sovány kosztot kapnak, a hideg meg-tizedeli őket, s igy nem csoda, ha nagy számbanmenekülnek Osztrák-Sziléziába. De a magas hó-ban sokan eltévesztik a határt s ujolag elfogatnak,mások a határerdőkben fagynak meg, mint a múlt-kor egy volt császári államügyész, kit a poroszoktúszul hurczoltak el Dijonból. Sorsa, melyben mártöbben osztoztak, átalános botránkozást szül azonbánásmód felett, melyek a poroszok a polgári•egyének irányában követnek.

= (A keleti hareztéren) a francziák ugy lát-szik előnyöket vívtak ki, a Villersexelnél jan. 9-énvivott ütközet által, s remélik, hogy Belfortot föl-szabadítják az ostromzár alól. Kevésbbé kedvezőka Chanzy táborából La Mansból érkező sürgö-nyök , kit Frigyes Károly és a mecklenburgi hgsergei túlnyomó erővel támadván meg, a jan. 10-énsötét estig folyt v'res csatában hátrálásra kény-szeriték. Paris lövetése ezalatt szakadatlan tart;jan. 8-ki tudósítás szerint 5-ke óta naponta 20,000lövést tesznek az ostromlók, melyek közül néhányezer a Szajna balpartján fekvő külvárosokat éri s ottsok kárt okozott. Néhány nő és gyermek a bom-bázás folytán megöletett. A poroszok Pitié és ValOracc kórházba is lőttek, ugy hogy a betegeket apinezébe kellett levinni. A gránátok becsaptak aPantheonba, Odeonba, Vauvesba és a Babylonutczába. A párisi torlasz-bizottmány elrendeléa végső előkészületeket. A jelentés igy végződik:„Esküszünk, hogy Paris védfalait, a szabadságot ésköztársaságot lépésenként védelmezendjük." F. hó10-én a bombázás kivételkép gyengébb volt, aSt.-Jaquet külvárosba gránátok estek. — (A Parisbanés Paris körül történtekről olvasóink a,,V. Újság"múlt évi 37., 40 és 52-ik számában közölt térképeksegélyével teljesen tájékozhatják magukat.)

** (Négy magyar föur:) Szapáry Béla, Esz-terházy Antal, Miklós és Lajos grófok tudomá-nyos útra indultak Afrikába. Legközelebbi czéljuka Nilus kataraktusai, onnan pedig Abissiniábaszándékoznak menni műemlékek kutatására.

** (Govone tábornok,) az olasz hadügyminisztermeghalt. A. tábornokot nehág hét előtt őrülésirohamok támadták meg, s az ablakon kiugrott, ővolt az, ki 1866-ban Olasz- és Poroszország közt& szövetséget létrohozta.

** (Unschidd Ede, pesti fegyvergyártó,) sza-badalmat nyert sárkánynélküli Lancaster kettősvadászfegyverekre. E vadászfegyvert szakférfiakigen czélszerünek mondják, belső szerkezete egy-szerű és szilárd; csak folhuzatik, s biztosság vé-gett el is zárható és javítást nem szükségei, minta sárkányos fegyverek. A töltés sokkal gyorsabbaneszközölhető, mint bármely más Lancaster- vagyLefaucheux-vadászfegyvernél. Lőtávolsága nyul-göbecscsel száz lépésnyi és a göbecstöltés ezentávolban még ötven iv itatós-papirt üt keresztül.Egy ilyen szépen dolgozott Lancaster-vadász-fegyvernek ára 150—180 frt.

Nemzeti színház.Péntek, jan. 6. „Mátyás király lesz.'1 Színmű 5 felv.

Irta Szigligeti.Szombat, jan. 7. „Észak csillaga.11 Opera 3 felv. Zené-

jét szerz. Meyerbcer.Vasárnap, jan. 8. „Feleshet nótárius.1'' Eredeti bohózat

3 felv. Irta Gáál; zenéjét szerz. Thern.Ilétfb', jan. 9. „Femande." Szinnvű 4 felv. Irta Sardou,

ford. Paulai és Szerdahelyi.Kedd, jan 10. „Zampa." Opera 3 felv. Zenéjét szerz.

Herold.Szerda, jan. 11. „Közönyt lcözönynyeV Vigjáték 3 felv.

Irta Moreto, ford. Gyóry Vilmos.Csütörtök, jan. 12. „A fekete dominó." Opera 3 felv.

Zenéjét szerz. Auber.

Szerkesztői mondanivaló.— Debreczen. P. A. Vörösmartynak „A fa és a ma-

dár" czimü költeménye, a Gyulai által rendezett összeskiadásban is megjelent (II. köt. 196 lap.) Különben a,,Három rege", melyek elsejét képezi az, az ötvenes évekbenkülön füzetben is megjelent.

— Gy. K. Ily puszta átalánosságban tartott elmélke-dések mai napság még predikáczióban sincsenek már he-lyén, sem szokásban, hát még hirlapi czikkben.

— K. K. Van-e befolyása a holdnak az időjárásra? Akérdés jól van választva, de kevéssé kielégitöleg tárgyalva.Alaposabban s a mellett jobban is irvs, szivesen ven«ők.

— IV. J . A pünkösdi királyságra most is csak aztmondjuk, hogy tehetségre muta*>; de a nyilvánosság elébelépéssel még várhat ön.

SAKKJÁTÉK.581-ik sz. f. — Grimshav M.-től.

(Londonban.)Sötét.

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul s a második lépésre mattot mond.

Az 576-ik számú feladvány megfejtése.(Smith T.-tól Londonban.)

Világos. Sötét.1. Fd8—b6 a7—b6:•2. Hf6 —d7 tetsz. szer.3. V, vagy H ad mattot.

Helyesen fejtették meg : Veszprémben:Fülöp József— Harasztiban:gr.Festetics Benno. —Miskolczon: CzentheJózsef. — Jászkiséren: Galambos István és László. — Sá-rospatakon: Gérecz Károly. — Zámolyon: Parragh József.— Nagy-Szalontán: Kovács Albert. — Soot-mezó'n: SeipelSándor. - Kecskeméten: Fördös Géza. — Pesten: BeckDénes. — Petécsen: Rády György. — A pesti sakk-kör.

Előfizetési fölhívás

A VASÁRNAPI ÚJSÁGés

Politikai Újdonságok1871-dik évi folyamára,

(Ismeretterjesztő és politikai hetilap. — Számos eredetiképpel illusztrálva s „Országgyűlést Beszédtár"-ral s

más rendkívüli mellékletekkel bóvitve.)

Előfizetési föltételek:Postán küldve vagy Pesten házhoz hordatva.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokegyütt:

Egész évre (január—deczember) . . . . 10 ft. — krFélévre (január—június) 5 » — »

Csupán Vasárnapi Újság:Egész évre (január—deczember) . . . . 6 ft. — kr.Félévre (január—június) 3 » — »

Csupán Politikai Újdonságok:Egész évre (január—deczember) . . . . 5 ft. — kr.Félévre (január-június) % » 50 »

C5P*" Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egytisztelet-példánynyal kedveskedünk. — A pénzes levelekbérmentes küldése kéretik. — Az eddigi czimszelvényekbölegy-egy darab szíves beküldését kérjük.

A Vasárnapi Újság és P. Újdonságokkiadó-hivatala Pest, egyetem-uteza 4. sz. a.

HIRDETÉSEK.

Naptárak 187I-re.Heckonast Gusztáv kiadó-hivatalában a következőképekkel ellátott naptárak jelentek meg és az egész;országban könyvárusom és könyvkötőknél kap-

hatók :István bácsi naptára. Alapitá Mayer Ist-

ván. Szerkeszti Kőhalmi K. József. Ára 50 kr.Protestáns képes-naptár. Szerkeszti Bal-

lagi Mór tanár. Ára 50 kr.Honvéd naptár. Színezett borítékkal s ig,en

szép czimképpel. Szerkeszti Áldor Imre. Ára60 kr.

EIsö magyar katonai naptár. Színezetti borítékkal és nagy czimképpel. Szerkeszti Bethlen| Olivér, a ,,Honvéd"-lap szerkesztője. Ára 60 kr.

liarátlülek naptára. Igazhivők, papimádók,papfiak és papnék számára; a sz.-lélek sugallatáraszerkeszté Papramorgó. Ára 50 kr.

Scorpio naptár, torzképekkel. Ára 80 kr.Balpárti népnaptár. Nemzeti szin boríték-

kal és czimképpel. Szerkeszti Vasgyuró Tamás.Ára 50 kr.

ilt-tér.Legolcsóbb politikai napilap.

„GYORS-POSTA."Félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt.

Majdnem kétezer előfizetővel indult meg azuj vállalat, a mi — a viszonyokat tekintve — bi-zonyára rendkívüli jó eredmény.Amcllettbizonyit,hogy egy olcsó kis politikai napilap nálunk ma máréletszükség. A „Gyors-posta" rajta van, hogy eszükséget megszüntesse s röviden bár, de mindontközöl, a mi honn és künn nevezetes történik. Acsatatér és az országgyűlés első helyen állanak;mellettök és köréjök csoportositvák a közélet min-dennemű és fajtájú eseményei. Ad koronként térképe-ket és más időszerű mellékleteket. Gazdák, iparosok,ügyvédek, lelkészek, tanítók s más kövesebb költ-séggel vagy idővel rendelkező egyénekre nézvemegbecsülhotlen az ily vállalat.

A pénz a kiadóhivatalba (egyetem-uteza 4. sz.)czimzendő.

Hónapi-éshetilap

u161718192021

VasárHétfőKeddSzerd.Csőt.Pént.Szóm.

Katholikus és

H lprotestáns

naptár

JanuárA 2 Jéz.si.iiev.

!Márczél GézaRemete AntalPéter rom.széke

j Mariusi Fábián és Sebest.| Ágnes szűz

A 2 Rem. PálGyőzőRem. AntalPiroskaMariusKáb., Örzséh.Ágnes

E T l - N AGörög-orosz

3456789

Hold változásai

naptár

Jan. (ó)C Malachias70 tanítványTheophantKplphaivin

Kei-. JánosGyörgyPolieuctus

• Ujholod 21

PTÁR.Izraeliták

naptára

Tebet R.2228 Enosz24 Efraim252627 Ezekiás28S.Vaera

N Í

hossza

f.294295296297í?99300301

P-55565759

012

-én 1 óra 48 perczkor

i p

kél

ó.7777777

P-4544444349,4141

reggé

nyűg.

6.4444444

l.

P-34353738404142

Hhossza

f.220224248263277292306

P-19305325592235

0 l d

kél

ó.1235678

P-19365512232312

nyűg.

<5. P-regsr.

012?,35

3915

1545911

T A R T A L O M .Az uj spanyol király (arczkép). - Mese. - Persadal.

- Higginbotham ur balesete. - Egy kép a Székely-föld-ról (képpel). - Uéés (képpel). - A franczia lovasság (kép-pel). - Vázlatak az élettan köréből, III- (foly-)- " Indo-vinelle. - Porosz lovasok portyázáson (képpel). — Egyve-leg. -Tárház : - Irodalom és művészet. - Közintézetek,egyletek. - Egyház és iskola. - Mi újság V - Nemzetiszinház. - Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték. -Nyilt-tér. — Heti naptár. ^

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.(L.magyar-uteza 21.sz.)

\ ' H,

^ . -

;IIOWIHHHÍ

PESTEN,ajánlja kiás. szabadalmat nyert legújabb javitott

Lancaster-vadászfegyvereití^f kakasok nélkül, " ^ g

melyeknek főelőnye, hogy a legerősebb és legpontosabb löképességgel a legnagyobb gyorsaságot és kezelési kényelmet egyesitik. •Ezen rendszer szakemberek által mint kitüoö ismertetett el, szerkezete egyszerű és nincs javításoknak kitéve, mint a kakasok-

kali Lancaster-ek.Fegyvereim, mielőtt áruba bocsáttatnának, pontosan belövetnek, s nemcsak löképességiikért állok jót, hanem kész vagyok bár-

mely rendszer szerinti fegyverek fölötti előnyeiket próbalövésekkel igazolni.Egy csinosan készített Lancaster-fegyver finom kiállítással és arany betétellel 150—180 forint, és mindenkinek, kit érdekel,

fegyver-üzleteimben váczi-uteza „a levélhez" és kerepesi út, a nemzeti szinház átellenében a legnagyobb készséggel megmutattatnak.WW A pontos és biztos löképességért HsO lépésre, nyutseréttel, egy »ly Lancaster-fegyvernél jótállás vállaltatik, és ily

távolságból 50 iv itatós papirt keresztül lőhetni.IW" Ezenkívül ajánlom a helyben levő legnagyobb raktárt Lefaucheux- és percussiós-vadászfegyverekben, valamint a

revolverek gazdag- választékát, melyek között vannak ^aját készítrnényüek, úgyszintén a leghíresebb franczia gyárakból- valók, ésmindennemű vadászati szereket.

SBF" Minden egyes fegyverért jótállás vállaltatik, s nem tetszés esetében egy hó leforgása alatt kicseréltetnek. 987 (i_g)

mii ruhákmérték után készítve:

30, 35, 40, 50, 60 forint és drágábbak.

Tarlatane fehér,2 rőf széles, egy vég (19'/j röf) 5.40,

6.75, 8—10 ftig.Ugyanez % röf széles, 1 vég (12 rőf)

3.50, 4.50, 5 ft.

Türscti F.-néiPesten, váczi-uteza, a nagy Kristóf

mellett.C^f" Részletes árjegyzékkel bér-

mentve szolgálok. ' 973(5—8)

Régi pénzeketés mindennemű régiséget, drágakövet,lovagló és nyeregszerszamokat lótaka-rokkal együtt, arany ezöst és drága-kövekkel kirakva; továbbá gyöngyöt,színeskfivet, aranyat, ezüstöt, ásványo-

kat vesz és cserél a legmagasb áron.

Régiségek és természetiekirodája.

Pesten, Dorottya-utcza a Lloyd épü-letben, 14. sz. a.,

hol egy nagy választékú raktár mindenneműrégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötókböl a legolcsóbb áron, úgy-szintén egy nagy raktár ásványok, lep-kék, bogarak, madárbörök, tojások,

-szemüvegek is találhatók. 988 (1—4)

Gyermek-vászonnemüek.Az árak készpénzfizetés vagv utánvétel mellett értetödnek.

Nyitott gyermek-ingek 90 kr., 1, 1.20, 1.75, 2 forint és feljebb.Hosszú vánkosok vászon- vagy perkálból, 2.75, 8.75, 4.50, 6, 8—12 ftig.Kis vánkosok 1.50, 2, 2.50, 3, 4 forint.Paplanlepedők 3.75, 4.75, 6, 8. 10 forint.Alsólepedők 1.90, 2 forint 90 kr.Kádkendők 2.50, 2 forint 90 kr.Pellenkák vászonból 65, 75, 80 kr.; viaszos tafotából 65, 70 kr.; flanellból ki-

varrva, 1, 1 forint 20 kr.Piquét-takarók 1.50, 2, 3, 4, 5 forint.Vászon-főkötőcskék 42, 65, 80 kr.Háromszegletes kendőcskék 40, 50, 60, 80 kr.Szájkendőcskék 25, 30 kr.Fürdő-köpenykék 2.50, 3 forint.Szoritók, szélesség és hosszúság szerint, 25, 35, 50 kr.Szakálkák, piquét-ből vagy viaszos tafotából, 32, 45, 60 kr.Pólyaszalag, fehér vagy szines, 90 kr., 1.20, 1.60 kr.Hosszú vánkosba való levarrt betét-paplan 2, 2.20 kr.Öltöztető vánkos 1.60, 2 forint 10 kr.Lószőr-vánkos, nanquin burkolattal, 3, 3 forint 50 kr.Selyem paplankák minden szinben 8, 10 forint és feljebb.Szőtt zubbonykák 50, 60, 70, 80 kr.; kötöttek 90'kr., 1.20, 1.50, 1 ft. 75 kr.Zubbonykák és főkötöcskék együtt; kötve, horgolva vagy hálózva 1,1.20,1.50,

2, 2.75, 3 forint 50 krig; szalaggal diszitve 2, 2.50, 3, 4 forint.Keresztelő készletek, szalaggal diszitve 1.75, 2.50, 3, 3.75 krig.Moll vagy tüll zubbom-kák és fókötőcskék, szalaggal Ízletesen diszitve együtt

3, 4, 5 forintig.Keresztelő készletek minden szinben, következőkből,u.m.: vánkos, zubbonyka

és főkötőcske, 12, 15, 20, 25. 30, 40 forint és feljebb; paplannal együtt 20, 25,30, 40,50, 60 forint és feljebb

.-nélPesten, váczi-uteza a nagy Kristóf mellett.

Nöi vászonnemfiek, mint: ingek, ágynemű, nadrágok, corsettek szok-nyák, zsebkendők stb. bármily árban. " V B 907 (2—3)

Csász. és kir. enge-délyezett egyetlen pat-kány- és féreg-kürtőszer. Ára egy bádog-szelenczének 1 ft. o. é.

_ _„ A legkisebb megrendelés is rögtönteljesitettetik akár az összeg beküldésekor,akár utánvét mellett.

Reisz és fiai.az első magyar kir. engedélyezett gyára azapróférgek kiirtására szükséges vegytanikészítmények, Pesten, király-uteza 46.szám alatt. 983 (3-20)

Mindennemű

takaró-papiros(Makulatur)

kapható Pesten, egyetem-uteza 4. sz. alatt.

A süketség gyógyítható!Azon legfényesb eredményekre támasz-

kodva, melyeket gyógyszeremmel ezeddigelérni szerencsém volt, — a leglelkiismere-tesbben ajánlhatom azt: nagyothallás, fül-zúgns és ffll folyás ellen. — Egy adag ára5 ft. 984 (2—9)

i®W" A megrendelő levelek ekép czim-zendők:

Louis Oeisner, Berlin(Neue Schönhauser-Strasse Nr. 12.)

# #

40

Előfizetési felhívás

NŐK LAPJAczimtt hetilapra,

mely február 1-től kezdve jelen meg, és a ItŐi IílUIlkaképCSttéS ÓSügyének lesz közlönye.

Alólirottak a „Nők lapja" czimü hetilap szerkesztésételvállalván, következő irányelveket tűztünk magunk elé:

Lapunkat határozottan a női munkaképesség kifejté-sének, a női munkajog gyakorlati életbe léptetésének szentel-jük. A nők eddig a mit tanultak, azt felületesen tanulták, —mi küzdeni fogunk minden felületesség ellen. A mely nő eddigvalamely ismeretet alaposan megszerzett is magának, annaknem tudta hasznát venni, —• mi arra fogunk törekedni, hogyoly helyzeteket keressünk vagy ha kell: teremtsünk, amelyek-ben ezentúl hasznát vehesse.

Nagy méltatlanság azt mondani, hogy eddig a nőkönmúlt, ha a szokott női foglalkozáson kivül munkát nem kaptak;de ezentúl ha múlik, csakugyan rajtok fog az múlni. Mert anők irányában napról-napra fogynak az előítéletek; a nőimunka becsét mindinkább kezdik ismerni és méltányolni; srajtunk a sor, hogy megmutassuk, hogy valóban képesek va-gyunk e hát a munkára ? Az országos kérdések legfőbb itélő-széke: a magyar országgyűlés legközelebb oly szabadelvűnyilatkozatot tett e társadalmi kérdésben, hogy nemi gyönge-ségünket bizonyitnók be, ha az intést meg nem értenök ésnem követnők.

A „ííők lapja" e nézeteknek fog kifejezést adni. Éberfigyelemmel kiséri a külföld mozgalmait a női munka ügyében,s a mi a külföldi viszonyokból ránk magyar nőkre nézve isértékes, igyekszik azt hazánkba átültetni.

Uj munkaköröket keres a nők számára, s a meglevőkneka nőkre kiterjesztésén működik.

Küzdeni fog egyrészt a túlzások, — másrészt az előíté-letek ellen. Gyakorlati irányánál fogva kérlelhetlenül kimu-

tatja azokban a tűlkövetelők hibáit, ezekben a szokásokhozvaló vakon ragaszkodás káros voltát.

Közvetítőül szolgál a társadalom és a nőnem közt, amunkaadó és a munkás közt, a közérdek és az egyéni érdekekközt.

Kerüli az üres eszményiséget, de kerüli a száraz anya-giságot is. Csak e kettőnek helyes arányokban vegyítése tehetiaz emberiséget boldoggá. Annálfogva arra fog törekedni, hogyösszeegyeztesse az eszményit az anyagival, s kimutassa azösszevegyítésnél a helyes arányokat.

Szűkebb körre szorítja a szépirodalmi részt, hogy tá-gabb tért nyithasson a reális tárgyú, irányú és felfogású czik-keknek. Ezeket azonban ugy válogatja meg, hogy irmodoruknálfogva azokra nézve is vonzók legyenek, a kik a könnyebbolvasmányt kedvelik.

Szóval a „Nők lapja" a női művelődés és haladás, anői munka-képzettség és munkajog oly közlönye akar lenni,melyből mulatságot is, hasznot is szerezhessen magának min-den magyar nő. Törekvésének leglényegesebb részét a nő-nevelés helyesebb irányba vezetésének — figyelmének legébe-rebb részét a nőegyletek működésének fogja szentelni,melyeknek szívesen szolgál közlönyül és közvetítőül.

Erős elhatározással lépünk e pályára, mert tudjuk, hogyazon sok nehézség vár reánk. De bármily erélylyel küzdjünkmi, sikertelen lesz az, ha a tisztelt közönség bizalma nem fogadés támogatása nem kisér. E bizalmat és támogatást kérjük ésvárjuk mindazoktól, kik a magyar nők sorsa iránt részvéttelvannak, mert a ,,Nők lapja" az összes magyar nöközönséglapja lesz.

6. Egloffstein AmáliaPest, január hóban.

lllésy Györgpészerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési feltételek.Február—december (11 hóra) 5 forint 50 kr.— Február—június (5 hóra) 2 frt 50 kr.

Február—március (2 hóra) 1 forint.Gyűjtőknek minden 10 példány után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk.Az előfizetések bérmentve alólirott kiadó-hivatalba küldendők.

Hcckenast Gusztáv Iiiiiap-kiadóhivatála(Pest, egyetem-utcza 4-ik azám).

Kiadó-tulajdonos Het-kenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 egyetem-utcza 4-dik szám alatt).

Tizemiyolczadik évfolyam.

Pest, január 22-én 1871.

Előfizetési teltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba; háromszori vagytöbbszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számittatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Becsi.cn: Oppolik Aln.jos. Wollzeile Nr. 22. és Ilaasenatein és Vogler, Wollzeile Nr. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár.

A szenvedő emberiség jóltevöi elisme-rést és hálát érdemelnek, bármily szerénykörben s távol a feltünőség piaczától foly-tatják is nemes müködésöket. Az orvosvagy pap, a szegény gondnok vagy kórháziápoló, ki a nyomor hajlékaiba megy, hogykönyeket törüljön s kínokat enyhítsen, —ha neve nem ragyog is a közhír márvány-tábláin, nagy az által a mit tesz; s nemlehet nagyobbá a hir által, ha az felkapjaszárnyára és országvilág előtt kürtöli nevét.

Hány valódi nagyság vész el így ho-mályban s borul, ha pályájátmegfutotta s jóltevö kezeitösszekötözi a halál, a némafeledség fátyola reá.

Némelyek azonban szeren-csésebbek. A sors, segitve ön-érdemeiket, oly polezra állítja,honnan jótékonyságuk áldásamessze kiterjed s nevök elra-gyog. A széles hatáskör, me-lyet a végzet teljesen betölte-niök enged, dicskört von kö-rülök, s már életökben meg-adja nekik a földi halhatatlan-ság jutalmát.

E kétszerte szerencsésekés nemesek közé tartozott dr.Pataky Dániel, Erdély köze-lebbről elhunyt volt főor- - \ ^vosa (protomedikus), királyitanácsos és a főkormányszék-nél egészségügyi előadó. Olycsaládból származva, melynemzedékek hosszú során át,firól fira szakadatlanul kitűnőtudományos s jelesen orvositekintélyeket adott amaz ak-kor még külön vált kisebbhazának, Erdélynek, maga isaz ősök érdeméhez méltó sajátérdemekkel az orvosi pályán alegmagasb állást vivta ki ma-gának nemcsak a közegész-ségügyi hivatalos pályán, ha-nem mint gyakorló orvos aszenvedő emberiség körül is.

, A Pataky-család, közel másfél száz évóta, öt nemzedéken át tündöklik Erdélybenhasonló s már családi hagyománynyá váltéi'demek által. A most elhunyt Dánielnek

Dr. P a t a k y D á n i e l .(1804-1871.)

dédapja, Pataky István, Sárospatakról köl-tözött Erdélybe, s miután I. Apafy Mihályfejedelemnek udvari lelkésze és radnóti papvolt, egyszersmind a fejedelem fiának II.Apafy Mihálynak nevelését vezette. Ö volt,a ki az 1674-ben a bethleni várban lefeje-zett Bánfi Dénest a halálra elkészítette.

Fia Sámuel kezdte meg a kolozsváriorvos Patakyak sorát. 1716-tól 1726-igKendi-Lónán lakott mint orvos, innen azon-ban az utóbb emiitett évben Kolozsvárraköltözvén, itt alapította meg, 40 évi mü-

D r . PATAKY DÁNIEL.

ködése által, 1760-ban bekövetkezett halá-láig, a Pataky-név orvosi hirét. Fia, a má-sodik, vagy mint teljes joggal nevezték,nagy Pataky Sámuel, szintén orvos lett, deegyszersmind kolozsvári ref. főiskolában

a szám-, mér- és természettan s a bölcsészetrendes tanára. Atyja halálakor azonbanletette tanári hivatalát s kizárólag orvosihivatásának élt. Magas életkort ért ő is,mint atyja s 1804-ben halt meg, köztiszte-letet hagyva maga után. Fia, szintén Sá-muel, már ekkor orvos, lépett nyomdokaiba.S 1812-ben országos főorvossá neveztetettki, daczára annak, hogy az erdélyi kor-mányzó gr. Bánffy György saját házi orvo-sát, a szintén jeles és tekintélyes dr. BárraIstvánt terjesztette első helyen föl megerő-

sítés alá. Első fia, az orvosipályára készülő Sámuel, a bé-csi egyetemen elhalván, azerdélyi főurak, hogy a Pata-kyak orvosi hagyományos hir-"neve ki ne haljon, a politi-kai pályára készülő negyedikfiát Dánielt (a mi Dánielünket)Bécsbe küldöttek, ki onnan1830-ban tért vissza tudorioklevelével s atyja nyomdo-kaiba lépett.

1831-ben a rémitö kholerakiütése s hat hétig dühöngésealkalmával egyszerre megala-pította orvosi hírnevét s mél-tónak bizonyította magát elő-deihez. Az orvosi hivatás leg-szebb, legmagasztosabb, mertlegemberibb oldalát tűzte fel-adatul maga elébe: az elha-gyott szegények gyógyításátFelkereste őket nyomorulthajlékaikban s nemcsak dijnélkül orvosolta, de magalátta el ingyen gyógyszerekkel.A szegény betegek azonbannaponként szaporodtak s tó-dultak a jóltevö orvoshoz. Ek-kor fogant meg lelkében a sze-gény betegek házi ápolásának

*°" eszméje. Azonnal hozzá is kez-dett valósításához s Erdély ne-mes keblü főurai és hölgyeiközt oly propagandát csinált a

nemes szándéknak, hogy azok évenként eczélra bizonyos összeg fizetésére kötelezvénmagukat, a jótékony intézményt tettlegéletbe lehetett léptetni. A vagyontalan be-tegek házilag kezeltettek s láttattak el a

4-ik szám.