3. tétel: A nyelvek típus szerinti felosztása

3. tétel: A nyelvek típus szerinti felosztása

1

3. tétel: A nyelvek típus szerinti

felosztása

Dr. habil. Benczik Vilmos

főiskolai tanár, ELTE TÓK


2

Vázlat:

1. A nyelvek típus szerinti osztályozása

a) fonetikai felosztás

b) alaktani felosztás

2. Areális (területi, földrajzi) nyelvészet. Nyelvszövetségek.


3

1. A nyelvek típus szerinti osztályozása

• A fonetikai szempontú osztályozás szerint léteznek

– tonális (politon)– atonális (monoton) nyelvek.

• Az alaktani szempontú osztályozás szerint léteznek

– izoláló (‘elszigetelő’)– flektáló (‘hajlító’)– agglutináló (‘hozzáragasztó’)– inkorporáló (‘bekebelező’) nyelvek.


4

FONTOS!

• Konkrét nyelvek sohasem tartoznak tisztán egyetlen típushoz, besorolásuk az adott nyelv domináns jellemzői alapján történik. Flektáló nyelv is mutathat pl. agglutináló vagy éppen izoláló vonásokat; atonális nyelvben is lehetnek tonális vonások. A magyar nyelv atonális, agglutináló nyelv.

• A nyelv típusjellemzői döntő mértékben határozzák meg a kisgyermekkori nyelvelsajátítás folyamatát.


5

• A nyelvtípus és a nyelvcsalád két különböző fogalom: az azonos típushoz való tartozás nem jelent okvetlenül rokonságot! Ugyanakkor a rokon nyelvek mindig ugyanabba a típusba tartoznak!


6

1. a) A nyelvek fonetikai típus szerinti osztályozása

• Tonális (politon) nyelvek:

Egy adott hangsor több dallamképlettel is rendelkezhet, s ezek mindegyikéhez eltérő jelentés társul. Pl. a dél-kínai ‘fan’ hangsor az ejtésdallam (tónus) függvényében a kjövetkezőket jelentheti: 1. ‘rész’ (egyenletes mély) 2. ‘alszik’ (egyenletes-magas) 3. ‘por’ (mély-eső) 4. ‘haragszik’ (magas-eső) 5. ‘oszt’ (mély-emelkedő) 6. ‘égni’ (magas-emelkedő)


7

A beszélők tudatában ezek az ejtésmódok különböző szavakként tárolódnak, s nem tudatosul az alapul szolgáló hangsor (‘fan’) azonossága. A beszélő nem képes a hangsort valamilyen ‘átlagos’, ‘közepes’ módon ejteni.

Egy kínai anyanyelvű, magyarul tanuló kisgyermek számára a tónusoktól való elvonatkoztatás jelenti talán a legnagyobb nehézséget.


8

A tonális (politon) kategóriába sorolt nyelvek általában 3–6 különböző tónust használnak; azonban ezekben a nyelvekben is akadnak hangsorok (szavak), amelyek csak egy tónusban használatosak.

A tonális (politon) nyelvekben szűkebb a tere a mondathanglejtésnek, beleértve az érzelmi tartalmakat közvetítő mondathanglejtést.


9

Atonális (monoton) nyelvek:

Azokat a nyelveket, amelyekben az egyes hangsorok (szavak) ejtéshangszíne nincs hatással az adott hangsor jelentésére, atonális (monoton) nyelveknek nevezzük.

Ezekben a nyelvekben a hangszín csak a szavaknál nagyobb nyelvi egységek (szószerkezetek, mondatok) esetében játszik szerepet a jelentés alakításában:

szószerkezetek: magyar tanár, magyartanár

mondatok: Dolgozni mentél.

Dolgozni mentél?


10

Az európai nyelvek kivétel nélkül monoton nyelvek. Ennek ellenére több olyan európai nyelv akad, amelyben néhány száz szó is rendelkezhet tonalitással. Ilyen a svéd, a norvég, a litván, a horvát, a szerb.

Néhány esetben a magyarban is szerepet játszik a tonalitás. Az ‘egy’ hangsor magas hangszínnel tőszámnév (‘Csak egy testvérem van.’), mély hangszínnel határozatlan névelő (‘Találkoztam egy barátommal.’). A ‘de’ hangsor magas hangszínnel módosítószó, mély hangszínnel ellentétes kötőszó.


11

1. b) A nyelvek alaktani szempontú osztályozása

• Izoláló (elkülönítő) nyelvek:

Az ide tartozó nyelvek nem ismernek toldalékokat (ragokat, jeleket, képzőket), az elkülönített (általában egy szótagos) tőszavakat állítják egymás mellé. Ezekben a nyelvekben fontos a szórend szerepe. Az izoláló nyelvek gyakorta tonális nyelvek. Ebbe a kategóriába tartozik pl. a kínai, a maláj, az indonéz nyelv. Izoláló vonásokat mutat fel a flektáló nyelvek típusába tartozó angol nyelv is.


12

Flektáló (hajlító) nyelvekEzek a nyelvek a szójelentés változásait a

szótő vagy a szóvég változtatásával fejezik ki. Pl. az angol ‘take’ (veszek), ‘took’ (vettem); a német ‘Mutter’ (anya), ‘Mütter’ (anyák); a szlovák ‘lavice’ (pad), ‘lavica’ (padok).

Az indoeurópai nyelvcsalád legtöbb nyelve, valamint a sémi nyelvek (héber, arab) flektáló nyelvek.

Helyenként a magyarban is találhatók flektáló vonások: pl. megy/ment, hó/havas.


13

Agglutináló (toldalékoló, ‘hozzáragasztó’) nyelvek

Az agglutináló nyelvek képzőknek és ragoknak a változatlan szótőhöz való ‘hozzáragasztásával’ fejezik ki a szótő jelentésmódosulásait. Egy-egy szóalak sok szóelemből épülhet fel, ezek mind alakilag, mind jelentés tekintetében jól elkülönülnek egymástól:

ház-as-ság-om-bólAz agglutináló nyelvekben sokkal

gyakoribbak a szóösszetételek, mint a többi nyelvtípusban.


14

A világ nyelveinek mintegy kétharmada agglutináló nyelv. E kategóriába tartoznak a finnugor nyelvek (így a magyar is!), a japán, a török, a koreai, a kihalt sumer stb.

Igen sok agglutináló vonást mutat a flektáló típusba sorolt orosz és német nyelv is.

Szinte tisztán agglutináló típusú a legsikeresebb mesterséges nyelv, az eszperantó is.


15

Inkorporáló (bekebelező) nyelvek:Az inkorporáló nyelvek magas fokon

agglutináló nyelvek, amelyek néha teljes mondatokat szintetizálnak egyetlen szóvá. Pl. illuliuqatigigumavagit = ‘téged kívánlak társul házat építeni’.

Az inkorporáló nyelvek típusába többnyire eszkimó, indián és ausztráliai bennszülött nyelvek tartoznak.

Inkorporáló jegyek a magyarban is fellelhetők. Pl. a ‘szeret-lek’ szóban a ‘-lek’ elem tartalmazza az ‘én’ és a ‘téged’ jelentéselemet is.


16

2. Areális (területi, földrajzi) nyelvészet. Nyelvszövetségek.

area=területAz areális nyelvészet egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus (rokoni) kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. Ez a nyelvi szövetség (Sprachbund).


17

Duna-völgyi nyelvszövetség:

Ebbe a nyelvszövetségbe az alábbi nyelvek tartoznak:– cseh– szlovák– szerb– horvát– magyar– német

Documents

3. tétel: A nyelvek típus szerinti felosztása