3. Megrendelője, szakértelem hiányában azt kéri Öntől, hogy ugyanazt a már meglévő, igénytelen küllemű kiadványt jelenítse meg különböző felületeken. Magyarázza el neki, hogy a különböző felületek milyen eltérő szabályokat követelnek a grafikai tervezés és nyomdai előkészítés területén!

Információtartalom vázlata

–Kép és szöveg kapcsolata a nyomdászat elterjedése előtt

–Kép és szöveg kapcsolata a nyomdászat elterjedése után

–A különböző reklámhordozók tipográfiai szabályai

–Az online és a nyomtatott termékek közötti különbségek

–A szkennelési felbontás (DPI) és a nyomdai rácssűrűség (LPI) kapcsolata

–A nyomtatott és online felületek várható alakulása

A vizuális kommunikáció • Kommunikáció: a kapcsolatok és érintkezések, melyek egy

társadalmon belül mennek végbe.

• A kommunikáció során információátadás történik emberek között.

• Az információk eszközei, alapjai a jelek. • Azokat a jeleket, melyeket látásunkkal fogunk fel, vizuális jeleknek

nevezzük, ezek a vizuális kommunikáció alkotóelemei.

• Kommunikáció során a jel üzenetté válik az adó és a vevő között. • Az üzenet adásának és fogadásának feltétele, hogy az adónak és a

vevőnek egyaránt ismernie kell a kódot, – ami az üzenetben használt jelek rendszere –,

Ábrázolás/Kifejezés

• A képi közlés jellege szerint kehet: ábrázolás / kifejezés. • Az ábrázolás célja a külső valóság objektív, tárgyilagos rögzítése. • A kifejezés a valóság szubjektív értelmezése, ahogyan a közlő látja

azt. • Például egy tanulmányrajznál az ábrázolás, míg egy illusztráció vagy

egy kereskedelmi plakát esetében a kifejezés dominál.

A különböző reklámhordozók tipográfiai szabályai

Kiadványok

• Kiadványnak tekintünk minden olyan szellemi terméket, alkotást, amely nyomtatásban megjelenik. Kiadvány például a könyv, a folyóirat, az újság, a naptár, a meghívó, a szakdolgozat, a prospektus stb.

• A kiadványok is lehetnek reklámhordozók.

Időszaki kiadványok

• Időszaki kiadványok (periodikum) azok a bizonyos időközökben, előre meg nem határozott ideig megjelenő nyomdai termékek, amelyek egymás után következő számokból, évfolyamokból, kötetekből, füzetekből vagy más folyamatos részegységekből állnak, s rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel.

• Az időszaki kiadványok jellegben és tartalomban is hasonlítanak egymáshoz, valamint állandó, ismétlődő részegységeik (pl. rovataik) vannak.

• Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái a hírlapok, a folyóiratok, az évkönyvek, az adat- és címtárak, az időszakosan megrendezett konferenciák és tudományos szimpóziumok megjelentetett anyagai.

• Az ÚJSÁG periodikusan megjelenő nyomdatermék, amely lehet napi- vagy hetilap.

• Minden újságnak ki kell alakítania a maga jellegzetes arculatát, amely lehetőség szerint csak arra a bizonyos újságra jellemző, ugyanakkor megfelelően figyelemfelkeltő is. Ezt a célt szolgálja az újság fejléce is, de e cél megvalósulását segítik elő a tördelés jellegzetességei, a fényképek (méretükkel, gyakoriságukkal és elhelyezkedésükkel) és a tördelés stílusa is.

• A FOLYÓIRAT szintén rendszeresen (legalább kéthetenként) megjelenő sajtótermék.

• A folyóirat tipográfiája hasonlít a könyvhöz (leginkább talán egy novelláskötethez), de a tipográfiai szabályokat nem kell annyira mereven alkalmazni.

• A benne található, rendszeresen ismétlődő rovatok (pl. filmszemle, tallózó, stb.) fejlécekkel is elkülönülhetnek.

Alkalmi kiadványok

• Akcidens szedésen a kis terjedelmű, alkalmi nyomtatványok különleges minőségigényű szövegigényének előállítását értjük.

• Ezek a nyomtatványok többnyire ünnepélyes alkalmakra készülnek, mindig egyedileg tervezik őket.

• Emellett fokozott gondot kell fordítani a szó- és betűközökre, az esztétikus és értelmes sortörésekre, a soresés ritmusára, a sorok távolságára, a beosztásokra, azaz a tipográfia eszközeinek lehető legjobb alkalmazására.

• Az akcidens nyomtatványok közé tartoznak a hirdetések, apróhirdetések, meghívók, névjegyek, tájékoztató nyomtatványok, prospektusok, plakátok.

• A PROSPEKTUS - A prospektus alkalmi kiadvány, amelyet egy termék(csoport), szolgáltatás(csoport), intézmény(csoport) megismertetése és megkívántatása érdekében jelentetnek meg.

• Minden esetben egyedi tervezésű, reklámjellegű nyomtatvány, sok (lehetőleg színes) fényképpel. Rendkívül fontosak a harsány, de ízléses kiemelések, az olvasó figyelmének a kívánatos elemekre terelése.

• Gyakran alkalmaznak prospektusokban visszatérő elemeket, jellegzetes grafikai megoldásokat, emblémákat, piktogramokat. Ez utóbbiaknak nagy előnyük, hogy nyelv függetlenek, így mindenki számára érthetőek, és kis helyen elférve is sok információt tartalmaznak.

Reklámhordozók adó/vevő között

• A vizuális kommunikáció üzeneteit a vizuális információhordozók, reklámhordozók (pl. sajtóhirdetések,szórólapok, plakátok, csomagolások) közvetítik az adó és a vevő között.

• Ebben az esetben adónak tekintjük a reklámszakembereket, tervezőket, kivitelezőket, akik a reklám vizuális megvalósításában vesznek részt, illetve a reklám megrendelőjét, aki információt kíván továbbítani termékéről, szolgáltatásáról.

• Vevő az a célcsoport, amelynek az adott termék vagy szolgáltatás szól.

Reklámhordozók pl.:

• Plakát • Szórólap • Katalógus • Csomagolás • Brossúra • Reklámlevél, körlevél • Weboldal

A plakát • A plakát a művészi kifejezés egyik sajátos eszköze, a legelterjedtebb

műfaj az írott reklámok megjelenítésére. • Mondanivalójuk szerint léteznek: KERESKEDELMI, KULTURÁLIS, illetve POLITIKAI plakátok. • A kereskedelmi plakátok mindig egy előre meghatározott

vásárlóréteghez szólnak. • A kulturális plakátokra jellemző, hogy sok a megjelenítendő szöveges

információ, a kép rendszerint illusztratív jellegű, mely konkrétan vagy szimbolikusan kapcsolódik az adott témához.

• Formailag a plakátok három csoportba sorolhatók: – FIGURÁLIS PLAKÁTOK – BETŰS PLAKÁTOK – SZÖVEGGEL ELLÁTOTT FIGURÁLIS PLAKÁTOK

• Figurális plakátoknál maga a rajz reklámoz, ez az információhordozó.

• Betűplakát tervezésénél a választott betűtípusnak illeszkednie kell a megjelenített információ mondanivalójához és stílusához. Fontos szempont az olvashatóság és érthetőség, ennek érdekében tagolni kell a szöveget, rendezni, kontrasztot és ismétléseket alkalmazni (a helyes tervezés 4 alapelve).

• A szöveggel ellátott figurális plakátoknál a legfontosabb feladat a kép és a szöveg egységének megteremtése, harmonikus kompozíció létrehozása. A kép és a szöveg egymáshoz viszonyítva lehet mellé-, alá-, vagy fölérendelt. Fontos, hogy mindig kiegészítsék, segítsék, erősítsék és ne csökkentsék egymás hatását.

• A plakát három fő feladata a szemlélőre gyakorolt hatása szerint: – FIGYELEMFELKELTÉS – MEGÉRTETÉS – MEGGYŐZÉS

FIGYELEMFELKELTÉS • A figyelemfelkeltés a legfontosabb tényező. Amennyiben a plakát

nem kelti fel az emberek figyelmét, a másik két elvárásnak sem tud megfelelni. A figyelemfelkeltés három fő eszköze a kompozíció, a szín és a ritmus.

• A kompozíció szerepe, a figyelmet vonalakkal és formákkal a mondanivaló lényegére irányítani. Ha sikerül vezetni a tekintetet, akkor a figyelem nem szóródik szét, a plakát tartalma érthetővé válik, mondanivalója egyértelműen kiderül a szemlélő számára.

• Fontos, hogy a plakát tervezője tisztában legyen a színek jelentéstartalmával, hatásaival. Más-más hatások érhetők el ugyanis a különböző színkontrasztok alkalmazásával. A kiegészítő színpárok használata például a figyelemfelkeltés egyik kedvelt eszköze.

• Ritmus alatt a szavak és a formák szabályos váltakozását értjük, melyek alkalmazásával nő a plakát figyelemfelkeltő hatása. (tagolás, rendezés, kontrasztok, ismétlések adják, pl. üres és szöveges felület ismételt ritmikus megjelenése egy plakáton belül.)

• MEGÉRTETÉS/MEGGYŐZÉS • A megértetés feltételei: áttekinthetőség, egyszerűség, tömörség, olvashatóság. • A plakátnak első pillantásra láttatnia kell a lényeget, mindig éppen

annyi információt közölhet, amennyit feltétlenül szükséges. Nem szabad, h felesleges részletek vonják el a szemlélő figyelmét a mondanivalóról.

• Szöveggel ellátott figurális plakátok esetén fontos, hogy a rövid szöveg a kép megpillantásával egy időben értelmezhető legyen, ennek alapfeltétele a szöveg logikus tagolása, és a választott betűtípus olvashatósága.

• A kép és a szöveg stílusbeli illeszkedésére ugyancsak figyelni kell.

• A plakát végső célja a meggyőzés, ezért tárgyilagosan kell ábrázolnia mondanivalóját.

A szórólap • A szórólapok célja adott üzenet eljuttatása egy célcsoporthoz. • Készülhetnek egy-, két- és négyoldalas változatban vagy

leporellóformában. • Méretük A4-nél ritkán nagyobb, csak akkor, ha a megszokottnál több

információt tartalmaznak. Lehet klasszikus A/6, A/5, hosszúkás (nyújtott), vagy négyzet alakú, vagy vmi extrém, egyedi-ezt a nyomdával kell egyeztetni( valszeg olyan drága, h nem éri meg).

A csomagolás • Csomagolásnak azt a folyamatot nevezzük, mikor egy árucikket

jellegének megfelelő burkolóanyaggal látnak el.

• A csomagolás azon túl, hogy védelmet biztosít, az egyik legfontosabb reklámeszköz. A vevő általa első pillantásra felismeri az árut, ily módon a megfelelően reklámozott csomagolás képes „eladni önmagát”. Csomagolásra használt anyagok főként: papír, műanyag, fém, üveg, fa.

• A csomagolás fajtái: – fogyasztói csomagolás, – gyűjtőcsomagolás, – szállítási csomagolás.

• A fogyasztói csomagolás az értékesítésben játszik főszerepet. Védi az árut, mozgatása könnyű, méretei alkalmazkodnak felhasználásának körülményeihez, nyitása és zárása egyszerű. Formája esztétikus, megfelel az áru jellegének.

• A gyűjtőcsomagolás segíti a nyilvántartást és az árumozgatást. • A szállítási csomagolás pedig raktározási funkciókat lát el.

Reklámtáska (csomagolás)

• A különböző fogyasztói csomagok reklámtáskákba helyezhetők, melyek megkönnyítik a szállítást, valamint reklámozzák a gyártó céget.

• A táskák anyaga lehet műanyag fólia (polietilén) vagy papír. A papírtáskák készülhetnek 150 – 200 g/m2-es műnyomó papírból vagy nátron csomagolópapírból (kraft).

• A grafikák nyomtatása a táskák felületére ofszet vagy szitanyomtatási technológiával történik, de elterjedt megoldás a flexónyomtatás is. Gyakran alkalmaznak a felületen fóliázást vagy lakkozást. Ez növeli a táska esztétikai értékét, és védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben. A fül kialakítása történhet pamutzsinór, papírsodrott, vagy stancolt piskótafül megoldással.

Brossúra • A brossúra egy nyomtatott papír vagy füzet, ami lehet egy vagy több

oldalas. Rengeteg formában létezik és leggyakrabban reklámozásra használjuk.

• Egy jó brossúra informatív, professzionális imázst közvetít és meggyőzi az érdeklődőt.

• A brossúra célja, hogy megismertesse az érdeklődőt egy adott témával, ami lehet egy szolgáltatás, termék vagy hely és egy meghatározott cselekvésre késztesse az olvasóját.

A funkciója alapján két csoportja van:

• 1. Az "étvágygerjesztő" brossúra: Ezek a brossúrák arra készültek, hogy magukra vonzzák a potenciális vásárló figyelmét, a nyilvános helyeken. Az a célja, hogy rávegye az érdeklődőt, hogy odamenjen az állványhoz, leemelje és elolvassa.

• A funkciónak megfelelően érzelmi töltéssel rendelkező főcím, szellős design, nagy képek, rövid bekezdések jellemzik. Másik fontos eleme, hogy tartalmaz egy cselekvésre ösztönző felhívást - hívjon egy telefonszámot, látogasson meg egy weboldalt, váltson be egy kupont, stb. Gondolj erre úgy, mint egy aperitifre, ami meghozza a vevő étvágyát.

• 2. A "főétel" brossúra: Ezen brossúrák azoknak az érdeklődőknek szólnak, akik már hallottak a cégedről és több információt akarnak. Talán már látta az étvágygerjesztőt vagy találkoztál vele személyesen. Az előző típussal ellentétben ez már tele van információval. Azok az érdeklődők, akik ezt kérik már mindent tudni akarnak, hogy meghozzák a döntésüket.

• Ezt a típusú brossúrát soha ne használd „szűz" érdeklődőkön, mert akik azelőtt nem találkoztak a cégeddel könnyen elfordulhatnak, ha lavinaként zúdítod rájuk az információt.

• Ne számíts arra, hogy a brossúrád önmagában eladja a terméked vagy szolgáltatásod. Inkább közölj elég információt, hogy felkeltsd az olvasó érdeklődését és bátorítsd rá, hogy lépjen kapcsolatba a cégeddel.

• A két legfontosabb dolog: Felhívás cselekvésre és részletes tájékoztatás! Egy brossúra "leszervezi" neked a találkozót, de az eladást már Te ütöd nyélbe.

• Egy sikeres brossúra igazi titka: • A legfontosabb lépés a felkészülés. Tízből kilenc alkalommal a

legjobb, ha a szöveggel kezdesz (a sorozat egy későbbi részében rengeteg segítséget adok hogyan írj jó szöveget, amivel elérheted a céljaidat, úgyhogy ne aggódj). Miért? ..mert szűkösen áll rendelkezésedre a hely, ahol elmondhatod a történeted. Utána bármikor választhatsz már képeket, amik alátámasztják és nyomatékosítják az üzeneted.

• Amikor kész vagy a brossúrád szövegével, kezdj el azon dolgozni, hogy rövidebb és hatásosabb legyen. Ahogy Mark Twain mondta egyszer: "Írtam volna neked egy rövidebb levelet, de nem volt rá időm."

Mik a brossúra erősségei?

• Teljesen kézben tarthatod, hogy mit mondasz és hogyan, beleértve a képi elemeket is.

• Megválaszthatod, hogy hol helyezed el és hol találkozzon vele az érdeklődő.

• Elég rugalmas a formátum. Elkészítheted színesben vagy fekete-fehérben is, ha nem engedheted meg a nyomtatás költségeit.

• Elkészítheted saját magad is, ugyanakkor erősen javasolt egy profira bízni.

Mik a brossúra gyengéi? • Odaadhatod az összes érdeklődőnek, ugyanakkor nagy tömegek

számára nem költséghatékony. Léteznek más formátumok, amelyek ráfordítás és eredmény szempontjából hatékonyabbak széleskörű hirdetés esetén.

• Ha az üzleted változik, akkor a brossúrád elavult lesz és újra kell tervezni.

Oldaltervezés, kompozíció • A tipográfia szó görög eredetű, jelentése típusokkal írni. Ezt a

kifejezést a 16. századtól használják a szöveges közlés megformálásával és a szedett szöveg elrendezésével foglalkozó terület megnevezésére.

• Egy kiadvány saját tipográfiája alatt annak külső megjelenési formáját értjük.

A tipográfia alkotóelemei • A tipográfia alkotóelemei a betűk, nyomdai díszek, léniák és a

képek. • Ezek az elemek a képek kivételével más-más kiadványoknál eltérő

elrendezéssel újra felhasználhatók. • A kiadványt mindig az alkotóelemek elrendezése teszi egyedivé. A

képek lehetnek illusztrációk vagy ábrák. Szöveges környezetbe való beépítésük, és a kép-szöveg egység megteremtése a tipográfus fontos feladata.

• Az elrendezés szempontjából a képek és a szöveg tekinthetők foltoknak, ami segít a kompozíció kialakításában.

• Figyelni kell a képek jelentéstartalmára is, mivel egy kép érzelmeket vált ki szemlélőjéből, vezeti a tekintetet.

• A tipográfiai elemekkel fedett és üresen maradó részek hatása egy oldalon vagy oldalpáron mindig együttesen érvényesül, ezért az üres helyek ugyanúgy a kompozíció részei, mint a szöveggel vagy képpel fedettek.

• A kettő arányának változtatásával tervezhető a kiadvány szemlélőre gyakorolt hatása.

• Kevés üres hely zsúfoltságot eredményez, alkalmazása viszont gazdaságossági szempontból gyakran elkerülhetetlen, például szótárak vagy lexikonok esetében.

• Bőséges üres hely kialakítása elegáns hatású, alkalmazása például kevés szöveget tartalmazó képes albumoknál indokolt

Betű, betűválasztás, betűkeverés • A tipográfia egyrészt a betűtervezést, másrészt a kész betűvel való

tervezést jelenti, a legalapvetőbb tipográfiai elem tehát a betű. • Előfordul, hogy egy adott kompozíció szereplője egyetlen betű,

melynek hatása lehet például informatív, vagy díszítő jellegű. • Amikor a betűkből szavakat formálunk, fontos figyelni a betűközök

méretére, ritmusára. • A gyártók által programozott betűközök gyakran túl szűkek, ami

nehezíti az olvasást. • Bizonyos betűtípusoknál félreolvasás is bekövetkezhet azáltal, hogy

egyes betűkapcsolatok összeolvadnak, ami egy harmadik betűt eredményez. Pl. r n egymás mellett rn esetleg m betűnek tűnhet ritkítás nélkül, ha túl közel vannak egymáshoz, ilyenkor célszerű a betűközt ritkítani.

• A szöveget tehát nem elég begépelni, további beavatkozásokra van szükség.

• A beállított betűközök megváltoztathatók ritkítással (tracking). Minden betűtípus más ritkítási értéket kíván. Két betű között is alkalmazható ritkítás a kiválasztott betűpár távolságának változtatásával, ezt a műveletet egalizálásnak (kerning) nevezik. Segítségével megteremthető a betűközök egyenletessége, a mértani távolságok csökkentésével vagy növelésével a betűk optikailag azonos távolságba kerülnek.

• Kurrens (kis) betűk esetén általában megfelelő a ritmus, • Verzál (nagy) betűvel szedett szövegeket azonban már egalizálni kell. A

verzál betűk geometriája ugyanis szélsőségesebb különbségeket tartalmaz, mint a kurrenseké, például az „A” és a „V”, ferde szárai, melyek nagy űrt hagynak a betű elképzelt befoglaló téglalapjában.

• Az optimális sorközméret (leading) úgy határozható meg, hogy a betűfokozathoz képest 10 – 20%-os ritkítást alkalmaznak, ez például 11 pontos betűméret esetén 13 pontos sortávolságot jelent.

• Egy kiadvány betűtípusait mindig úgy választják meg, hogy azok a szöveg, illetve a kiadvány stílusának megfeleljenek. Például:

- szépirodalmi művekhez reneszánsz vagy barokk antikvát - reklámkiadványokhoz talpnélküli antikvát használnak. • A stílusegyezésen kívül fontos a kiadvány funkciójának megfelelő

betűtípus kiválasztása. - nagy terjedelmű, folyamatos olvasásra szánt műveknek legjobban a reneszánsz vagy barokk antikva felel meg - rövid szövegeknél viszont az olvashatóság háttérbe szorul (amennyiben a figyelemfelkeltés a cél).

• Fontos, hogy egy kiadványon belül minél kevesebb betűtípus (kettőnél több ne) szerepeljen, ha mégis szükséges, akkor figyelembe kell venni a betűkeverés szabályait. (ez a betűkeverés című powerpointos anyagban van kifejtve)

• Egyetlen betűtípus alkalmazása esetén annak változataival tagolható a szöveg. Ezen betűváltozatok a kurzív, félkövér, kövér, keskeny, kiskapitális, stb. Mindig olyan betűtípust célszerű használni, amely tartalmazza a szükséges változatok eredeti betűkészletét.

• A számítógép által generált „hamis” betűváltozatok alkalmazása hibás, nem esztétikus.

• A kiadványban használni kívánt betűtípus kiválasztásánál lényeges szempont az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő ékezetes betűk (például magyar ékezetek), és a kiadványhoz szükséges összes jel. És ez ugye gyakran problémát okoz (hogyan oldod meg?)

• A folyamatos szöveg (újság, könyv) általában 9-11 pont közötti nagyságban szerepel.

• A lábjegyzetek ideális mérete 6–9 pont. • Az apróhirdetések betűfokozata 6–8 pont körül van. • Gyermekeknek szánt művek esetében általában nagyobb méretű

betűket alkalmaznak, ezek lehetnek 13–22 pontosak.

Kompozíció a szöveg- és képelrendezés szabályai

• A kompozíció szó jelentése összetétel, összeállítás. Elemeknek, formáknak, vonalaknak és színeknek olyan elrendezése, amely összefüggést teremt közöttük.

• Egy kompozíció felépítésének legegyszerűbb esete a szimmetria, például mikor a tartalmat középre rendezik egy oldalon.

• Ha egy A4-es lapon mértanilag középen helyezkedik el egy sor szöveg, akkor úgy tűnik, mintha az nem középen, hanem az oldal vízszintes középtengelye alatt lenne. Ez a jelenség úgy korrigálható, hogy a szövegsort e képzeletbeli vízszintesnél egy kicsivel feljebb tolják, hogy az optikailag középen helyezkedjen el.

• Szimmetrikus az elrendezés akkor is, ha a tartalmi elemek egy függőleges tengely két oldalán tükörképszerűen helyezkednek el. Az ilyen kompozíció hatása mindig nyugodt, befejezettséget sugall.

• Aszimmetria esetén az elemek a függőleges két oldalán nem tükörképszerűen helyezkednek el, a tengely körüli szerveződés itt nem olyan nyilvánvaló.

• Az aszimmetrikus elrendezés hatása mindig élénk, mozgalmas. • A harmónia kialakításának eszközei itt legfőképpen - az arányosság, - az ellentéthatás - a kimozdítás • Az arányosság egy plakát tervezése során azt jelenti, hogy az elemek

jelentőségük szerint kapnak több, vagy kevesebb helyet, meghatározott arányban viszonyulnak egymáshoz. Például két azonos nagyságú négyzet egymás mellett szép és harmonikus. A probléma akkor merül fel, ha két nem egyforma elem kerül egymás mellé, vagy az oldalt két eltérő nagyságú részre kell felosztani.

• Ilyen esetekben alkalmazzák az aranymetszést, melynek lényege, hogy két rész akkor aránylik egymáshoz a legtökéletesebben, ha a kisebb rész úgy viszonyul a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.

• Kimozdítást akkor alkalmaznak, ha a zárt kompozíciót meg szeretnék mozgatni valamilyen irányban. Abban az esetben, mikor a cél az erőteljes kontrasztok létrehozása, megoldásként alkalmazható az ellentéthatás. (ezekről is van a betűkeverés anyagban)

• A legegyszerűbb ellentétpár a nagy és a kicsi. Nem mindig igaz, hogy az az elem lesz a hangsúlyosabb, amelynek méretét növelik egy másikéhoz képest. Egy egész oldalt betöltő illusztráció mellett például figyelemfelkeltő lehet a kép valamely sarkában elhelyezett, az illusztrációhoz képest kis betűfokozatú szöveg.

• Irányok ellentétéről van szó, ha egy horizontális elrendezés egy vertikálissal áll szemben, vagy egy átlóra komponált témát egy ellentétes irányú átló „támogat”.

• Ellentéthatás érhető el a sötét és világos kontraszt, vagy bizonyos színkontrasztok alkalmazásával is.

• Ha aszimmetrikus kompozícióknál elhelyeznek egy domináns elemet az oldalon, gyakran felborul az egyensúly, megbomlik a harmónia. Ennek megoldása egy másik elemmel – ellenponttal – egyensúlyozni a kompozíciót.

A nyomtatott és online termékek közötti különbségek

• Ezt megtaláljátok a 2. tétel legelső részeként.

DPI és LPI • A rács sűrűségét angolszász szokás szerint lpi-ben, az egy hüvelykre

(inch) jutó rácspontok számával adjuk meg. A régebbi, kontinentális terminológiában a rácssűrűséget v/cm (vonal-per-centiméter) mértékegységgel adjuk meg, ahol az egy cm-re jutó rácspontok száma adja az értéket. Ebből következik, hogy a két mértékegység közti váltószám 2.54 lesz.

• Különböző rácssűrűségek tipikus alkalmazási területe:

nyomathordozó lpi v/cm napilappapír 100-120 40-48 ofszetpapír 133 54 mázolt felületű papírok 150-200 60-80

DPI és LPI kapcsolata • A tapasztalatok szerint a minőségi

képvisszaadás érdekében megkövetelhető, hogy a digitális kép felbontása (ppi) kétszerese legyen a rácssűrűségnek (lpi). Ez azonban csak jó minőségű, részletgazdag képek esetében érzékelhető. Az arányszám akár 1.5-ig csökkenthető, amennyiben a kép minősége nem optimális. Amennyiben az arányszámot 2 fölé növeljük, nem látunk további javulást a reprodukcióban. Általánosan a 300 ppi képfelbontást várják el, ami 150 lpi (60 v/cm) levilágítási rácssűrűség esetén kétszeres, 200 lpi (80 v/cm) esetében pedig másfélszeres szorzót jelent.

• DPI – A nyomdai reprodukciós technikában használt film- és lemezlevilágító berendezések fizikai felbontását mérjük dpi-ben (dot-per-inch). A gyakorlatban leginkább elterjedt felbontások a 2400 és 2540 dpi, amelyek az akcidens alkalmazásokhoz felelnek meg.

• Napilapnyomtatásban használnak 1200 és 1270 dpi felbontást, hiszen itt igen sok lemezt kell rendkívül gyorsan előállítani.

• Kiszámítható az a minimális fizikai felbontás (dpi) amire szükségünk van.

• Az összefüggés a következő: ha a levilágítógép 2400 dpi felbontású, akkor egy hüvelyken 2400 nyomó és nemnyomó elemet tud készíteni. Ha 150 lpi-vel dolgozunk, akkor ugyanezen az egy hüvelyken 150 különböző rácspontot kell ezekből az elemi nyomó és nemnyomó elemekből építeni. Egyszerű osztással adódik, hogy egy ilyen rácspont felépítésére 16 pont jut, természetesen vízszintesen és függőlegesen is. Ez egy 16×16=256 elemű mátrix lesz, ahol mindent tekintetbe véve elegendő számú árnyalati lépcső, azaz elegendő, különböző méretű rácspont építhető fel.

nyomathordozó dpi lpi napilappapír 1200, 1270 150, 180 ofszetpapír 2400, 2540 150, 175 mázolt felületű papírok 2400, 2540 200 – 340

A különböző rácsűrűségek alkalmazási területei:

A rácssűrűség növelésének célja az, hogy a szemmel látható rozetta mintázatot a nyomaton megszüntessük. Ennek korábbi megoldása a ferkvenciamodulált (FM) rácsozás volt, ahol azonos (általában 20-21 mikronos) rácspontokat alkalmazunk, és ezeknek a kis pontoknak a száma adja az árnyalati értéket. Az FM rács nyomtatásban viszont sokkal kevésbé enged eltéréseket, ezért a nyomdai előkészítés minden egyes állomásánál sokkal pontosabban kellene eljárni. Ezért a gyakorlatban sokkal könnyebben lehet javítani a nyomatképet egy korszerű, amplitúdómodulált ráccsal (mint amilyen a :Sublima) mint FM rácsozással.

Az online és nyomdai felületek várható alakulása

• Egyre modernebb lesz mindkettő. Online egyre profibb, sok animáció, videó, élő adás, interaktív lehetőség, azonnali válaszok, …stb..ilyeneket, saját véleményt mondjatok. A nyomdai egyre korszerűbb, tisztább, környezetkímélőbb lesz, egyre inkább háttérbe fog szorulni…szerintem. Szerinted?