4. Gazdasági események számvitele

Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

1

4. Gazdasági események számvitele

4.1. Befektetett eszközök számvitele

4.1.1. Befektetett eszközök mérlegtételei és számlaszámai

A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák

A. Befektetett eszközök 1. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 11. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 113. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 1144. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 115. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előleg 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 117. (X) Immateriális javak értékhelyesbítése 118. (X) Immateriális javak terven felüli ér-

tékcsökkenése és annak visszaírása 119. (X) Immateriális javak terv szerinti ér-

tékcsökkenése II. Tárgyi eszközök 12-16 Tárgyi eszközök xx8., xx9. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű

jogok 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű

jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 13. Műszaki berendezések, gépek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 14. Egyéb felszerelések, gépek 4. Tenyészállatok 15. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 16. Beruházások, Felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 127., 137., 147., 157. Tárgyi eszközök érték-

helyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 17-19 Befektetett pénzügyi eszközök xx9. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön

kapcsolt vállalkozásban 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt

vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 172. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb része-

sedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

177. Részesedések értékhelyesbítése


2

Számviteli tétel fogalma, definiciója – Mérlegbeni helye – Csoportosítása, elemei – eltérések más tételektől – Bekerülési értéke – Növekedés – csökkenés, gazdasági események – Mérlegkészítéskori érték korrekciója

– Eredményhatás, – Eredménykimutatásban való megjelenése, – Érintett eredménykategóriák

– Kiegészítő mellékletben való részletezése

– Gazdasági események, számlaösszefüggések Befektetett eszközök (Számv. tv. 23.-27. §) – Fogalma, tartalma – Tagolása, csoportosítása – Mérlegbeni helye, értéke (nettó, értékhelyesbítés) – Számlakeret-tükörbeni részletezése, értéke (bruttó, terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés - visszaírás, értékhelyesbítés) – Beruházás, Felújítás, Aktiválás (Eszközök közé bekerülés) – Évközi állományváltozások, növekedések, csökkenések (gazdasági események) – Mérlegkészítéskori értékelés – Eredménykimutatással való kapcsolat – Specialitások – Ingatlan elszámolás – Értékcsökkenés – Apportból bekerülés, apportba adás (ÁFA) – Befektetett eszközök értékesítése (egyéb bevétel) – Térítés nélküli átvétel, átadás (érték, ÁFA, rendkivüli bevétel - időbeli elhatárolás - értékcsökke-

nés) Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök értékelése, értékkategóriái + Felújítás, hozzáírás Bruttó érték (Bekerülési, beszerzé-si, előállítási é.)

Piaci ár (3) – T. értékcsökkenés + Értékhelyesbítés

(3) Nettó érték Piaci ár (2) – Terven felüli

értékcs. (1) + Terven felüli écs.

visszaírása (2) Piaci ár (1) Maradványérték Écs. tovább nincs 0


3

Tárgyi eszközök állományváltozása (ez szerepelt mintaként az értékelésben is)

Növekedés (aktiválás) Csökkenés Beruházás (idegen kivitelezés) Értékesítés Beruházás (saját kivitelezés) Részleges vagy végleges selejtezés Pénzügyi lízingként vásárlás Apportként átvétel Apportba átadás Követelés fejében átvétel Kötelezettségre átadás (értékesítés) Térítés nélküli átvétel Térítés nélküli átadás Ajándékként és hagyatékként átvétel Ajándékként és hagyatékként átadás Leltári többletek Leltári hiányok Fellelt többlet Rendeltetés megváltozási átsorolás Tenyészállattá átminősítés Tenyészállat átsorolása készletbe Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés

Tévesen a tárgyi eszközök között nyilvántartás-ból helyesbítés

Már üzembe helyezetten beruházás Terv szerinti értékcsökkenés Felújítás Terven felüli értékcsökkenés

Tárgyi eszközök állományváltozásának értékelése

Állományváltozás Értéke (állományba vételkor) Növekedés (aktiválás) Beruházás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Beruházás (saját kivitelezés) Előállítási költség Pénzügyi lízingként vásárlás Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Apportként átvétel Apport értéken Részesedés megszűnésekor - Tőke leszállítás Piaci érték (tartalmilag adásvétel) - Megszűnés Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Követelés fejében átvétel Csődegyezség, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Térítés nélküli átvétel Átadó könyv szerinti értéke, de max. a piaci ár Ajándékként és hagyatékként átvétel Piaci érték Leltári többletek Piaci érték Fellelt többlet Piaci érték Tenyészállattá átminősítés Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés

Értékvesztés visszaírása Piaci érték – könyv szerinti érték (max. a terven felüli értékcsökkenés)

Értékhelyesbítés Piaci érték – könyv szerinti érték (- értékvesztés visszaírása)

Már üzembe helyezetten beruházás Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Felújítás (idegen kivitelezés) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek


4

"Tárgyi eszközgazdálkodás" N A P L Ó

Ssz. Tartozik Követel Szöveg T K

1.a. 161. Beruházás 455. Beruh. Száll.

Tárgyi eszköz vásárlása 1 000 000 1 000 000

1.b. 466. T. eszk. lev. ÁFA

455. Beruh. Száll

Tárgyi eszköz beszerzés levonható ÁFA

250 000 250 000

2.a. 455. Beruh. Száll.

384. Bank-számla

Tárgyi eszköz beszerzés átutalása 1 250 000 1 250 000

2.b. 384. Bank-számla

468. ÁFA el-számolás

Beruházás levonható ÁFA átutalása

250 000 250 000

3. 1. Tárgyi eszköz

161. Beruházás Beruházás üzembe helyezése (Aktíválása)

1 000 000 1 000 000

4. 57. Érték csökk. leír.

1.9. T. eszk. értékcs.

Tárgyi eszköz értékcsökkenése (6) 200 000 200 000

1. Tárgyi eszköz 384. Bankszámla 455. Beruházási szállítók 3. 1 000 000 2.b. 250 000 2.a.1 250 000 2.a. 1250 0001.a.1 000 000 1.b. 250 000

1.9. Tárgyi eszk. értékcsökk.

466. T. eszk. levonható ÁFA

4.. 200 000 1.b. 250 000

161. Beruházás 57. Értékcsökkenési leírás 468. ÁFA elszámolás 1.a.1 000 000 3. 1 000 000 4. 200 000 2.b. 250 000


5

Értékcsökkenési leírás (amort izáció)

Bruttó érték: 1200 e Ft; Tervezett gazdasági élettartam: 6 év, Maradványérték: 200 e Ft.

IDŐARÁNYOS LEÍRÁS Bruttó érték alapján

1. LINEÁRIS leírás 2. DEGRESSZÍV leírás 3. DEGRESSZÍV leírás

állandó kulcs szorzószámok szabadon évek száma összege, a különbség állandó

Leírási kulcs: 1:6 16,7%

Szorzók: 1,6; 1,3; 1,1 0,9; 0,7; 0,4

1+2+3+4+5+6=21 6/21; 5/21; 4/21 3/21; 2/21; 1/21

Halm. Nettó Halm. Nettó Halm. Nettó Év % Écs. amort érték Év % Écs. amort érték Év % Écs. amort érték 1 16,7 167 167 1033 1 26,7 267 267 933 1 28,6 286 286 914 2 16,7 167 334 866 2 21,7 217 484 716 2 23,8 238 524 676 3 16,7 167 501 699 3 18,2 182 666 534 3 19,0 190 714 486 4 16,7 167 668 532 4 15,0 150 816 384 4 14,3 143 857 343 5 16,7 167 835 365 5 11,7 117 933 267 5 9,5 95 952 295 6 16,7 165 1000 200 6 6,7 67 1000 200 6 4,8 48 1000 200

IDŐARÁNYOS LEÍRÁS

Nettó érték alapján

4. DEGRESSZÍV leírás 5. KOMBINÁLT eljárás

állandó kulcs szorzószámok szabadon

Leírási kulcs: 1 MB

n

M: maradvány érték B: bruttó érték

n: évek száma Leírás: N i Kulcs100

1-4 év: degresszív, nettó érték állandó kulcs 5-6 év: lineáris, bruttó érték állandó kulcs NEM

Halm. Nettó Halm. Nettó Év % Écs. amort. érték Év % Écs. amort. érték 1 40 400 400 600 1 40 400 400 600 2 40 240 640 360 2 40 240 640 360 3 40 144 784 216 3 40 144 784 216 4 40 86 870 130 4 40 86 870 130 5 40 52 922 78 5 6,5 65 935 65 6 40 31 953 47 6 6,5 65 1000 –


6

Bruttó érték: 1000 e Ft; Tervezett gazdasági élettartam: 6 év

TELJESÍTMÉNY ARÁNYOS LEÍRÁS Tény écs.: teljesítés szerint

Bruttó érték alapján Nettó érték alapján

6. TELJESÍTMÉNY a. leírás 7. LETERMELÉS a. leírás állandó kulcs szorzószámok szabadon

Tervezett teljesítmény: (üzemóra; tkm) 500

Telj. egységre: 1000500

2

Ni: nettó érték i-edik év elején Xi: vagyon az i-edik év elején Yi: letermelés i-edik évben Écs.i: Ni x Yi / Xi Felmért vagyon: X1=500; X4=300; X6=100

Terv. Halm. Nettó Term Halm. Nettó Év Telj. Écs. amort. érték Év menny Écs. amort. érték 1 60 120 120 880 1 100 200 200 800 2 120 240 360 640 2 90 180 380 620 3 120 240 600 400 3 93 186 566 434 4 90 180 780 220 4 105 152 718 282 5 70 140 920 80 5 90 130 848 152 6 40 80 1000 – 6 80 122 970 30

ABSZOLÚT (meghatározott) ÉRTÉK LEÍRÁSA KOMBINÁLT ELJÁRÁS IDŐ és TELJESÍTMÉNY

alapján

Bruttó érték alapján

8. ABSZOLÚT érték leírás 9. TERVEN FELÜLI leírás 10. KOMBINÁLT leírás

– 100 eFt alatt teljes érték 1 év alatt

– degresszivitási követelmény

Alapeljárás: lineáris Bruttó érték változás is a 3. év végén 801 eFt-ra

Időarányosan: 60% Teljesítmény arányosnál a terv: 800 (100; 120; 150; 150; 150; 130) Tény az utolsó két évben: 100; 100

Halm. Nettó Halm. Nettó Idő Telj. Halm. Nettó Év Écs. amort érték Év % Écs. amort érték Év arány arány amort ö 1 350 350 650 1 16,7 167 167 833 1 100 50 150 850 2 250 600 400 2 16,7 167 664 666 2 100 60 310 690 3 200 800 200 3 16,7 167 501 3 100 75 485 515 4 100 900 100 T.F. 199 501 300 4 100 75 660 340 5 50 950 50 4 12,5 100 601 200 5 100 50 810 190 6 50 1000 – 5 12,5 100 701 100 6 100 50 960 40 6 12,5 100 801 – Tényl.

Selejtez. TF.40 1000


7

Értékcsökkenés elszámolása az összes ráfordítás figyelembe vételével Eszköz értéke 20 000 e Ft Hitel értéke 10 000 e F.,

3 évi türelmi időre, egyösszegű visszafizetésre, 12%-os kamatra

Megnevezés Évek Összesen 1 2 3 4 5 Kamat 1 200 1 200 1 200 3 600 Értékcsökkenés 3 520 3 520 3 520 4 720 4 720 20 000 Összes ráfordítás 4 720 4 720 4 720 4 720 4 720 23 600

Értékcsökkenés az összes ráfordítás

figyelembe vételével

0

1000

2000

3000

4000

5000

1 2 3 4 5Évek

1000

Ft

Kamat Értékcsökkenés Összes ráfordítás

Értékcsökkenés elszámolása az összes ráfordítás figyelembe vételével Eszköz értéke 20 000 eFt. Hitel értéke 10 000 eFt., 3 évi türelmi időre,

Megnevezés Évek

Összesen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Javítás 1 1 2 3 3 10 Értékcsökkenés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 Összes ráfordítás 2 2 2 2 2 3 3 4 5 5 30

Értékcsökkenés az összes ráfordításfigyelembe vételével

0

1

2

3

4

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Évek

mill

ió F

t

Javítás Értékcsökkenés Összes


8

Tárgyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással (Összes költség) való kapcsolata

Mozgások megnevezése

Értékelés (mozgáskor)

Hozam (91-94) –Költség

(5, 81-84)

Egyéb bevétel (96) - ráfordítás

(86)

Pénzügyi bevétel (97) - ráfordítás

(87)

Rendkívüli bevétel (98) - ráfordítás

(88) Vásárlás Beszerzési ár NINCS (1) Előállítás Előállítási

költség R = H

Apport behozatal

Társ. szerz. érték

NINCS (1)

Térítés nélküli átvétel

Piaci ár (Átad.kvszé.)

NINCS (1)

Értéknöv. hozzáírás

– saját teljesítm. Előállítási költség

R = H

– idegen telj. Beszerzési ár NINCS Többlet Piaci ár NINCS (1) Terv szerinti écs.

Költség

Terven felüli écs.

Ráfordítás

Visszaírás Bevétel (R. csökken)

Értékhelyesbítés Piaci ár NINCS NINCS NINCS NINCS Értékesítés Könyv sz.

nettó é. H - R

Apport bevitel Társ. szerz. érték

H - R

Térítés nélküli átad.

Könyv sz. nettó é.

R (+ ÁFA)

Káresemény Könyv sz. nettó é.

R - H

Hiány Könyv sz. nettó é.

Ráfordítás

Megjegyzések: R - Előállítási költség, ráfordítás H - Aktivált saját teljesítmény, hozam (1) Saját üzembeállítás, szállítás költsége lehet, de ez is SEE (tehát R = H)


9

Immateriális javak értékváltozása

Megnevezés Időkorlát a terv szerinti leírásnál

119

Terven felüli értékcsökkenés

118

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 118

Értékhelyesbítés

117 111. Alapítás,

átszervezés 5 év vagy

annál kevesebb NINCS t.f. écs Nincs Nincs

112. Kísérleti fejlesztés

5 év vagy annál kevesebb LEHET LEHET NINCS

113. Vagyoni ér-tékű jogok – LEHET LEHET LEHET

114. Szellemi termékek – LEHET LEHET LEHET

115. Üzleti vagy cégérték

5 év vagy annál több

NINCS t.f. écs NINCS NINCS

351. Immateriális javakra adott előleg

NINCS ÉCS Értékvesztés LEHET

Értékvesztés visszaírása

LEHET NINCS


10

Befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszköz értékpapírok

Befektetett pénzügyi eszköz A.III.

Forgóeszköz értékpapír B.III.

Tulajdon-viszony

Hitel-viszony

Adott kölcsön

Bankbetét Tulajdon-viszony

Hitel-viszony

Részesedés Kötvény-féle Részesedés Kötvény-

féle Kapcsolt vállalkozás

(1) (6) (2) (1) (4)

Részesedési viszonyú vállalkozás

(3) (6) (4) (2) (4)

Egyéb vállalkozás

(3) (6) (5) (5) (2) (4)

(3) Saját r. -ü.

Megnevezés Részvény Kötvény Forint Forint Részvény Kötvény Üzletrész Állam-

kötvény Deviza Deviza Üzletrész Egyéb

Vagy. be-tét

Diszkont ért. papír

Vagy. be-tét

Egyéb Pénzügyi. lízing

Saját részvény, üzletrész

Hozam

Osztalék Kamat Kamat Kamat Osztalék Kamat

Árf. nyereség

Árf. nyereség

Árf. nyereség

Árf. nyereség

Befolyá-solás

Befolyá-solás

(Befolyá-solás)

Értékelés

Kiinduló érték

Beszerzési érték

Beszerzési érték

Kihelyezett érték

Kihelyezett érték

Kihelyezett érték

Kihelyezett érték

Korrekció

Értékvesztés x x x x x

Értékvesztés visszaírása

x x x x x

Érték-helyesbítés

x x x x

Év végi árfolyam

x


11

Befektetett pénzügyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással való kapcsolata

Mozgások megnevezése

Értékelés (mozgáskor)

Tulajdoni viszony

Hitel viszony

Kölcsön

Bank-betét

Értékesít. árfolyam

nyeresége - vesztesége

Pénzügyi egyéb

bevétel - ráfordítás

Rend-kívüli

bevétel - ráfordítás

Jegyzés Bekerülési érték

X X – – –

Apport behozatal


X X – – –

Kihelyezés Kihelyezési érték

x x - – –

Vásárlás Beszerzési ár X X - – –

Térítés nélküli átvétel

Átadó kv.é. (P.ár)

x x 989

Többlet Piaci ár x x x 989

Értékvesztés Piaci ár x X x 874

Visszaírás Piaci ár x X x (874)

Érték-helyesbítés

Piaci ár X – – –

Értékesítés Könyv sz. nettó é.

x X 87A - 97A

Apport bevitel


x X 881 - 981

Törlesztés Átutalt összeg x x – – –

Térítés nélküli áta.


x X x 889

Káres. Hit.veszt.


x X x x 878

Hiány Könyv sz. nettó é.

x X x x 878

Elengedett Könyv sz. nettó é.

889

Megjegyzések: 97A = 971 - 972 - 973- 974 - 975 87A = 871- 872 - 873 - 874 - 875


12

Befektetett pénzügyi eszközök és Forgóeszköz értékpapírok mozgásainak értékelése Bef.

Pü e. 3. elsz. szla

3. Köv. Pe.

3. AIE

3. Értpap.

4. PIE

8. Ráford.

9. Hozam

1. B. részesed értékesítése

1.a. Könyv sz. érték kivez.

17 3E

1.b. Befektetés értékes. ára

3E 38

1.c. Különbözet (veszteség)

3E 871

1.d. Különbözet (nyereség)

3E 972

2. B. hit. v. kamat, árf. ny. - v.


18 3E


3E 38

2.c. AIE felol-dása

391 973

2.d. Értékesíté-si árban l. kamat

3E 973

2.e. Különbözet (veszteség)

3E 877

2.f. Különbözet (nyereség)

3E 973

3. F. e. pü. e. egyéb bev.-ráf.


3E 37


3E 38

3.c. AIE felol-dása

391 974

3.d. Értékesítési árban l. kamat

3E 974

3.e.1. Különbözet (veszteség)

3E 875

3.e.2. Különbözet (veszteség)

482 875

3.f. Különbözet (nyereség)

3E 975

3.g. Bef jegy bev real v.

3E 873

4.a. Forg. hit.v. ért. p. kam.

391 974

4.b. Névérték 391 974


13

alatt vas. IE (nyer.)


14

Pénzügyi eszközök elszámolása

Tulajdonviszony, részesedések

Befekt. pü. eszk. Hitelviszony

Egyéb forgó pü. eszk. Hitelviszony

Pénzügyi műveletek egyéb

Megnevezés osztalék érték. árf. nyer.-veszt.

kamat érték. árf. nyer.-veszt.

kamat érték. árf. nyer.-veszt.

bevétel -ráfordí-tás

érték-veszt. vissza-írás

Eredmény-kimutatás 13 14 - 18 15 15 - 18 16 16 - 21 17- 21 18

Befektetett pénzügyi eszközök

– tulajdoni részese-dés A.III.1.-3. 874

osztaléka 971 értékesítés árfo-

lyam nyeresége-vesztesége

972 - 871

– hitelviszonyt kif. értékp. A.III.4-6. 977 - 877

kamata 973 értékesítési árban

lévő kamat 973

értékesítés árfo-lyam nyeresége-vesztesége

973 - 871

Forgóeszközök, pénzügyi eszk.

– tulajdoni részese-dés B.III.1-3. 977 - 877 874

osztaléka 971 értékesítés árfo-

lyam nyeresége-vesztesége

975- 875

– hitelviszonyt kif. értékp., B.III.4 977 - 877

kamata 974 értékesítési árban

lévő kamat 974

értékesítés árfo-lyam nyeresége-vesztesége

975 - 875 975 - 875

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolása (Névérték 100) Vásárlás Névérték alatt Névértéken Névérték felett Bekerülési érték T181- K38, 94 T181- K38 100 T181- K38 106 Vételárban kamat T973 - K38 1 T973 - K38 1 T973 - K38 1 Árf. kül IEH (3 év) T391 – K977 2 - T877 – K482 2 Eladásárban kamat T366 – K973 2 T366 – K973 2 T366 – K973 2 Könyvsz. kivez. T366 – K181 94 T366 – K181, 100 T366 – K181 106 IEH feloldása T977 – K391 2 - T482 – K877 2 Eladási ár T38 – K366 100 T38 – K366 100 T38 – K366, 100


15

Árfolyam különbözet T366 – K973 4 T871 – K366 2 T871 – K366 8


16

Diszkont kincstárjegy kamata (Névérték 100 – lejáratkor fizetik)

Kibocsátáskori beszerzési ár T184 – K38 96 Árf. kül IEH (2 év) T391 – K973 2 Könyvsz. kivez. T366 – K181 96 IEH felodása T973 – K391 2 Eladási ár T38 – K366 100 Árfolyam különbözet T366 – K973 4 Eszközök és források csoportosaz értékelés szempontjából Nagy Katalin, Pm SZAKMA 2004

Mérlegbeni Nem pénzügyi instrumentum

Tárgyi eszközök* Saját tőke Bekerülési érték (BEKÉ) (*esetleg mérlegkészítési piaci érték)

Immateriális javak * Céltartalék Aktív időbeli elhatárolá-sok

Aktív időbeli elhatárolá-sok

Nem szerződéses követe-lés

Nem szerződéses kötele-zettség

Pénzügyi instrumentum

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

Egyéb pénzügyi kötele-zettség

Bekerülési érték (BEKÉ)

Saját jogon keletkezett követelés Értékesíthető pénzügyi eszközök

- Vegyes értékelés (VÉ és BEKÉ)

Kereskedési célú pénz-ügyi eszközök

Kereskedési célú pénz-ügyi kötelezettség

Valós értéken (VÉ)

Mérlegen kívüli Pénzügyi instrumentum

Kereskedési célú pénz-ügyi eszközök

Kereskedési célú pénz-ügyi kötelezettség

Valós értéken (VÉ)

Együttesen értékelve az ügylet értékének meghatáro-zásához Fedezeti ügylet miatti-mérlegen kívüli követelés

Fedezeti ügylet miatti-mérlegen kívüli kötele-zettség

Együttesen értékelve az ügylet értékének meghatáro-zásához Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

Egyéb pénzügyi köte-lezettség

Pénzügyi eszközök valós értéken történő értékelése

(Befektetett PÜE) (Forgóeszköz) Tulajdoni részesedések Értékesíthető PÜE Kereskedelmi célú PÜE Hitelviszonyt megtestesítő Értékelési tartalék (+) Pénzügyi bevétel-kiadás (+-) Lejáratig tartott PÜE (N) - Gazdálkodó által keletkezetett kölcsön, más követelés (N) Bankbetét Készpénz


17

Kötelezettségek Kereskedési célú egyéb PÜ Kötelezettségek 4.2. Forgóeszközök számvitele

4.2.1. Forgóeszközök mérlegtételei és számlaszámai

A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák

B. Forgóeszközök 2. Készletek 3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE

I. Készletek 2. Készletek xx8., xx9. 1. Anyagok 21-22 Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 25. Késztermékek 5. Áruk 26-28 Áruk 26. Kereskedelmi áruk

27. Közvetített szolgáltatások 28. Betétdí-jas göngyölegek

6. Készletekre adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek II. Követelések 3. Követelések, … 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatás-

ból (vevők) 31. Követelések áruszállításból és szolgálta-

tásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szem-

ben 32. Követelések kapcsolt vállalkozással

szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozással szemben 33. Követelések egyéb részesedési viszony-

ban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 34. Váltókövetelések 35. Adott előlegek 351. 352. 353. 5. Egyéb követelések 36. Egyéb követelések III. Értékpapírok 37. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 372. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 373. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok IV. Pénzeszközök 38. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 381. Pénztár 383. Csekkek 2. Bankbetétek 38. (Bankbetétek) Betétszámlák C. Aktív időbeli elhatárolások 39. Aktív időbeli elhatárolás 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli

elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli

elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 393. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 1+ 2+ 3


18

Számviteli rendszerek könyvvezetésének bemutatása Könyvvezetés Készlet

év közben Készlet elszámolás Eredménykimutatás módja

Költségelszámolás Összköltség Forgalmi k. 1. csak 5. szlao Nincs - Van Tényleges bekerülés I. III. Elszámoló ár 2. Elsődleges 5. Nincs - Van Tényleges bekerülés II. IV. Elszámoló ár 3. Elsődleges 6-7. Nincs - Van Tényleges bekerülés V. Elszámoló ár

Készletek értékelése

Érték és analitikus nyilvántartás nincs

Érték nyilvántartás van, analitikus mennyiségben

Érték nyilvántartás van analitika is, mennyiségben és értékben

Kötelező leltározás Leltározás választható Ha igen,

eltérések rendezése

Leltározás választható, ha igen eltérések rendezése

leltár leltár

Utolsó tényleges beszerzési árak visszakere-sése

FORDULÓNAPI BESZERZÉSI ÁRAS SZÁMÍTOTT ÉRTÉK

NYILVÁNTARTÁSOKBÓL ADÓDÓ TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÉRTÉK

Tényleges beszerzési ár

Átlagos beszerzési ár

FIFO

HIFO

Folyamatos "CSÚSZTA-

TOTT" átlagár

ELSZÁMOLÓ ÁR

árkülönbözet

Korrekció: Értékvesztés figyelembe vétele, ha az ár csökken, visszaírása (az értékvesztésig), ha utána nő.


19

Példa

Nyitó készlet

Beszerzés I. a. b.

Felhaszn. I.

Készlet I.

Beszerz. II.

Rend.áll. II.

Felhaszn. II.

Záró készlet

Mennyiség 20 40 60 80 40 60 100 80 20 Egységár 51 45 57 ?? 62 Érték 1020 1800 3420 ?? 3720

Készletértékelési eljárások összehasonlítása

Folyamatos csúsztatott

átlagár

Elszámolóár és árkülönbözet

FIFO (first in first out)

első be, első ki

Nyitó készlet 20•51= 1020 20•51=1020+ 0 20•51=1020 Beszerzés I. a. 40•45= 1800 40•51=2040 -240 40•45=1800

b. 60•57= 3420 60•51=3060 +360 60•57=3420 Rendelk. áll I. 120•52= 6240 6120+120(1,96%) 6240 Felhasználás I. 80•52= 4160 80•51=4080 +80 20•51=1020

40•45=1800 20•57=1140

3960 Készlet I. 40•52= 2080 40•51=2040 +40 40•57= 2280 Beszerzés II. 60•62= 3720 60•51=3060 +660 60•62=3720 Rendelk. áll. II. 100•58= 5800 5100+700(13,73%) 6000 Felhasználás II. 80•58= 4640 80•51=4080 +560 40•57=2280

40•62=2480 4760

(Felhaszn. össz.) 8800 8160+640 [vagy

éves... 8160+693]

8720

Záró készlet 20•58= 1160 20•51=1020+ 140 [éves+87]

20•62= 1240

Záró készlet 20•58= 1160 20•51=1020+ 140 [éves+87]

20•62= 1240

Összehasonlítás eltérés csúsztatott átlaggal

0 [éves -53]

Vagyon kisebb Felhaszn. több

Eredmény kisebb

+80

Vagyon nagyobb Felhaszn. kevesebb Eredmény nagyobb

Áremelkedésnél FELÉRTÉKEL,

de nem a tényleges beszerzés fölé


20

Példa Anyaggazdálkodás

Nyitókészletérték: 100 000 Ft Nyitó anyagárkülönbözet: 2 400 Ft A anyag 2 000 db á: 20 Ft/db B anyag 200 db á: 300 Ft/db

Vásárlás: A anyag 5 000 db á: 22 Ft/db Különköltség: 500 Ft B anyag 300 db á: 310 Ft/db Különköltség: 1500 Ft

Felhasználás: 6... K.hely A anyag 1000 db; B anyag 100 db 7... K.viselő A anyag 3000 db; B anyag 100 db Könyvelje el a gazdasági eseményeket naplóban és főkönyvben!

Napló

Kelet Érték összeg S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tartozik Követel 1. a. 228. Anyagárkülönb. 454. Szállítók 110 000 110 000 2. a. 228. Anyagárkülönb. 381. Pénztár 500 500 3. a. 21(A) Anyag 228. Anyagárkülönb. 100 000 100 000 1. b. 228. Anyagárkülönb. 454. Szállítók 93 000 93 000 2. b. 228. Anyagárkülönb. 381. Pénztár 1 500 1 500 3. b. 21(B) Anyag 228. Anyagárkülönb. 90 000 90 000 4. a. 6.. (K.hely) 21(A) Anyag 20 000 20 000 4. b. 6.. (K.hely) 21(B) Anyag 30 000 30 000 5. a. 7.. (K.viselő) 21(A) Anyag 60 000 60 000 5. b. 7.. (K.viselő) 21(B) Anyag 30 000 30 000 Anyagárkülönbözet (%) = 228. egyenlege = 17 400 • 100 = 6% 21. Tart. össz. 290 000 (nyitó + gyarapodás) Felhasználásra jutó = Anyagköltség • Anyagárkülönbözet % = … anyagárkülönbözet 100 6. K.hely: = 50 000 • 6 % = 3 000 7. K.viselő: = 90000 • 6 % = 5 400 100 100 6. a. 6... (K.hely) 228. Anyagárkülönb. 3 000 3 000 7. b. 7... (K.viselő) 228. Anyagárkülönb. 5 400 5 400 Költségnem elszámolás 8. 51. Anyagköltség 59. K. nem ellenszla 140 000 140 000 9. 51. Anyagköltség 59. Knem ellenszla 8 400 8 400


21

Főkönyv

21. (A) Anyag 381. Pénztár 6... K.hely Ny 40000 4.a. 20000 2.a. 500 4.a. 20000 3.a. 100000 5.a. 60000 2.b. 1500 4.b. 30000 6. 3000

21. (B) Anyag 454. Szállítók 7... K.viselő Ny 60000 4.b. 30000 1.a.110000 5.a. 60000 3.b. 90000 5.b. 30000 1.b. 93000 5.b. 30000 7. 5400 228. Anyagárkülönbözet 51. Anyag k. 59. K.nem ellen szla

Ny 2400 3.a. 100000 8. 140000 8. 140000 1.a. 110000 3.b. 90000 9. 8400 9. 8400 2.a. 500 1.b. 93000 2.b. 1500 E 17400 6. 3000 7. 5400


22

Készletek állományváltozásának könyvvitele, csak 5. számlaosztály

1. Évközi készletnyilvántartás nincs 21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1.NyE 2. 2. 3.NyE 3. 4. ZE 4. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 51. Anyag költség 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Nyítás átvez. költségk. 4. 21. Készlet 51. Anyag költség Záró készl. költs..csök.

2. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántart. ár a beszerzési költség

21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1. NyE 2. 2 3. 3. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 2. 21. Készlet 454. Szállítók Anyag beszerzés 3. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyag felhasználás

3. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár

21 Anyag 228 Any. árk. 454 Szállító 51 Anyagk. 1.a.NyE 1.b.NyE 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5.a. 5.a. 5.b. 5.b. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté. kül. 491. Nyitó m. szla Nyító egyenleg (KÉK) 2. 228. Készleté. kül. 454. Szállítók Anyag besz. (Besz.ár) 3. 21. 228. Készleté. kül. Készletrev. (Nyilvt.ár) 4. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyagfelh. (Nyilvt.ár)

5.a. 228. Készleté. kül. 51. Anyag költség Készletérték kül. átvez 5.b. 51. Anyag költség 228. Készleté. kül. Készletérték kül. átvez


23

Készletek értékének nyilvántartása elszámoló árral Mennyiség Elszámoló ár Készletérték 21 Készletért. elsz. áron 100 20 2 000 228 Értékkülönbözet - - +100 2 Készlet összesen 100 2 100

Vásárolt készletek. Folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 21 Anyag 228 Any.árk. 454 Szállító 51 Anyagk. 1.a.NyE 1.b.NyE 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5.a. 5.a. 5.b. 5.b. S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté.kül. 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg (KÉK) 2. 228. Készleté.kül. 454. Szállítók Anyag besz. (Besz.ár) 3. 21. 219. Készleté.kül. Készletrev. (Nyilvt.ár) 4. 51. Anyag költség 21. Készlet Anyagfelh. (Nyilvt.ár)

5.a. 228. Készleté.kül. 51. Anyag költség Készletértékkül. átvez 5.b. 51. Anyag költség 228. Készleté.kül. Készletértékkül. átvez

Saját termelésű készletek. Nyilvántartási ár az elszámoló ár

71. Termelés költsége 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül. 79. Költség-Hozam 81. Érték. elsz. önk 1.a.NyE 1.b.NyE (2.a.) 2.b. (2.b.) 3.a. 3.a. 3.b.* 3.b. * 4.a. 4.a. 4.b.* 4.b.* S. sz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv. 1.a. 21. Készlet 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg 1.b. 228. Készleté.kül. 491. Nyitó m.szla Nyító egyenleg (KÉK) 2.a. (71. Költségek) (1.,3.,4.) Költségek 2.b. 79. Ktg.-Hozam (71. Költségek) Költség átvezetés 3.a. 25. Késztermék 79. Ktg.-Hozam Késztermék lészletrev. 3.b. 258. Készt.ért. kül. 79. Ktg.-Hoz. egy. Készt.ért. kül. elsz. 4.a. 81. Érték. elsz. önk 25. Késztermék Késztermék értékes. 4.b. 81. Érték elsz. önk 258. Készt.ért. kül. Készt.ért. kül. elsz.

* - A különbözetnek megfelelően STK érték és költségnövelő vagy csökkentő


24

A készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása, elszámolása Főkönyvi

szintetikus nyilvántartás,

elszámolás

Analitikus nyilvántartás, könyvelés

Raktári nyilvántartás

Raktár

Nyilvántartás Eszközféleség Cikkcsoport

Cikkenként Cikkenként Cikkenként Cikkenként

Értékben Értékben Mennyiségben Mennyiségben Mennyiségben

X nyilvántartási ár

Egyeztetés, Ellenőrzés

Készletegyeztetés értékben

Készletegyeztetés Leltár mennyiségben mennyiségben,

minőségben

Bizonylatok Könyvelési feladás Készletváltozási bizonylatok Készletváltozás

Bolti árukészletek, kiskereskedelem elszámolása fogyasztói áron

264 Bolti áru fo-gyasztói áron

454 Szállítók 814 ELÁBÉ

(2) 6000 (3) 5000 (1) 4500 (3) 5000 (4) 2000 265 Áru árrése 466 Levonh. ÁFA (1) 3600 (2) 6000 (1) 900 (4) 2000 381 Pénztár 467 Befiz. ÁFA 91 Árbevétel (5) 5000 (6) 1000 (6) 1000 (5) 5000 S.Sz T K Szöveg T K 1. 265 454 Árukészlet beszerzése (árrés számlára) 3600 3600 466 454 ÁFA (beszerzési árra számolva) 900 900 2. 264 265 Bolti készletrevétel ÁFÁ-s fogyasztói áron 6000 6000 3. 814 264 Bolti értékesítés ÁFÁ-s fogyasztói áron 5000 5000 4. 265 814 Értékesítésre jutó árrés (ÁFÁ-s) 2000 2000 5. 381 91 Értékesítés fogyasztói áras (ÁFÁ-s) bevétele 5000 5000 6. 91 467 ÁFA (fogyasztói árból számítva) 1000 1000 Árrés % = Árrés számla egyenlege (árrés) * 100 = 2400*100 = 40% Fogyasztói áras (ÁFÁ-s) ár 6000 Értékesítés árrése = Értékesített áru (Fogy ár) * Árrés % = 5000 * 0,40 = 2000


25

STK boltba kiszállítása, kiskereskedelem elszámolása fogyasztói áron

251 STK bolti fogy. áron

25 STK 581 STK állomány-vált.

(2) 6000 (3) 5000 (01) 3600 (02) 3600 (02) 3600 (3) 5000

(01)3600 (1)3600 (5) 2000

252 STK árkül., ár-rése

(1) 3600 (2) 6000 (5) 2000

381 Pénztár 467 Befiz. ÁFA 91 Árbevétel (3) 5000 (4) 1000 (4) 1000 (3) 5000 S.Sz T K Szöveg T K 01. 02.

25 581

581 25

STK készletre vétele STK kiszállítása boltba

3600 3600

3600 3600

1. 252 581 STK bevételezése (árrés számlára)

6x600 3600 3600

2. 251 252 Bolti készletrevétel ÁFÁ-s fogy. áron

6x1000 6000 6000

3. 381 91 Bolti értékesítés ÁFÁ-s fogy. áron

5x800 4000 4000

4. 91 467 ÁFA (fogyasztói árból számítva) 5x200 1000 1000 5. 581 251 Értékesítésre jutó árrés (ÁFÁ-s) 5x400 2000 2000 Árrés % = Árrés számla egyenlege (árrés) * 100 = 2400*100 = 40% Fogyasztói áras (ÁFÁ-s) ár 6000 Értékesítés árrése = Értékesitett áru (Fogy ár) * Árrés % = 5000 * 0,40 = 2000

Követelések értelmezése

Szűken Tágan Mérleg Szlatükör Szlatükör 1. Követelések (vevők) 311 Követelések (vevők) 2. Követelés kapcs. váll 321 Követelés kapcs. váll 325 Jegyzett, be nem fizetett tőke 3. Követelés rész.v. váll 331 Követelés rész.v. váll 332 Jegyzett, be nem fizetett tőke 4.Váltókövetelések 34 Váltókövetelések 5.Egyéb követelések 35 Előlegek 364 Tartósan adott kölcsönök 384 Bankbetétek 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása


26

Fogalmak: 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül

vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birto-kolja, vagy

c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - füg-getlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást ké-pes gyakorolni;

3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszo-lidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságok-kal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;

4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavál-lalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gya-korol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;

5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;

6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszoli-dálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen;

7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).

(3) E törvény alkalmazásában 17. függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló

követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fede-

zetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;

14. függő kötelezettség: az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezett-ségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek.

A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garancia-vállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek.

Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óva-dékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó köte-lezettségek;

16. mérlegen kívüli tétel: olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ;

18. biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ.

Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;

15. biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.


27

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.

Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek; 19. hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál, illetve

az értékpapír kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós, illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlí-teni;

60. §

(1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,

illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) be-

kezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,

kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, to-vábbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befek-tetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget

az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az ered-ményre gyakorolt hatása jelentős.

(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekez-dés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordí-tásai között árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.

(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, be-fektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve köte-lezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát

- a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átla-gán, vagy

a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illet-

ve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfo-lyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájé-koztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.


28

(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető

devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó

különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés sze-rinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcso-lataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben tör-ténő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozó a kap-csolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés, valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség (együttesen: a külföldi gazdál-kodó szervezetben lévő nettó befektetés) devizában kifejezett könyv szerinti értékére (a tör-lesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési devizaértékre) vonatkozóan a (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítás során keletkezett árfolyam-különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni a részesedéshez, a követeléshez és a kö-telezettséghez rendelten nyilvántartott értékelési különbözettel szemben, amennyiben az fede-zeti ügylettel fedezett, a fedezett összeg erejéig. A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylettel nem fedezett részének árfolyam-különbözetét a (3) bekezdés sze-rint kell elszámolni.

Előleg adott kapott 38 479 38 453 (1) 80 (3) 20 (1) 80 (1) 80 (2) 20 (2) 20 (3) 20 35 466 368 467 (1) 80 (2) 20 (3) 20 (2) 20 (3) 20 1. Fizetett ö. T 35 K 38 80 1. Kapott ö. T 38 K 353 80 2. Előleg T 466 K 38 20 2. Előleg T 38 K 467 20 3. Követelés T 35 K 479 20 3. Tartozás T 368 K 453 20

Lett B. (2004): Számvitel 29

Vevői követelések minősítése és értékelése Korrekció: Értékvesztés és hitelezési veszteség

Számlázás: követelmény, elismert követelés, mennyiségi és minőségi átvétel (szállítólevél), ár és érték elfogadás (aktív, passzív)

Számla szerinti érték (HUF) Mérleg fordulónap (12.31.)

előtt Fizetési határidő (lejárat) Mérleg fordulónap (12.31.)

után A vevő a mérlegkészítés

napjáig (0x.) pénzügyileg tel-jesített

Értékvesztés vagy hitelezési veszteség nem lehet

A vevő nem teljesített a mérleg készítésig

A pénzügyi rendezés az ismert információk miatt

kétséges

Fizetőképességi vagy fizetőkészségi bizonytalanság

nincs, kötelezettséget elismerte

A pénzügyi rendezés (részben vagy egészben) az informáci-ók alapján biztosan elmarad

(behajthatatlan) Értékvesztés Értékvesztés vagy hitelezési

veszteség nem lehet Hitelezési veszteség

Vevők mérlegértéke csökken (Vevők - Értékvesztés)

Vevők mérlegértéke és vevői folyószámla értéke 0 (illetve csökkentett)

T Egyéb ráfordítás- K Vevők értékvesztése

T Egyéb ráfordítás- K Vevők

Kifizetéskor vagy információ alapján visszaírás

Későbbi esetleges befolyáskor egyéb bevétel

Hitelezési veszteségnél kivezetések

Adónál behajthatatlan követe-lések kritériumai


30

Devizás követelések értékelése

Árfolyam típus választása Hitelintézet vételi

(export) MNB árfolyam

Hitelintézet átlag Hitelintézet

eladási (import) Számla szerinti

érték (DEV)

Teljesítéskori árfolyam 1 EUR = 237 Ft

Fordulónapig befolyt Fordulónapig nem folyt be Vevő mérlegérték nincs Mérlegkészítésig befolyt vagy nem folyt be

Viszonyítás a fordulónapi árfolyamhoz Az összes devizás eszköz és forrás együttesen

számított, összevont árfolyam különbözete

A vevő pénzügyi teljesítéskori árfolyam lehet

Nem jelentős (Ft, %)

Jelentős (Ft, %)

1 EUR = 235 Ft kisebb, mint a

számlázási teljesítéskori

(könyv szerinti) árfolyam

1 EUR = 239 Ft nagyobb, mint a



Nincs átértékelés Fordulónapi árfolyam


számlázási telje-sítéskori (könyv

szerinti) árfolyam

Fordulónapi árfolyam

1 EUR = 239 Ft nagyobb, mint a számlázási telje-sítéskori (könyv

szerinti) árfolyam Realizált árfolyam veszteség

Realizált árfolyam nyereség

- Árfolyam veszteség

Árfolyam nyereség

Pü. M. egyéb ráfordítása

Pü. M. egyéb bevétele

- Pü. M. egyéb ráfordítása


Esetleg korábbi időbeli elhatáro-

lás feloldása

Nyereség időbeli elhatárolása

Lett B. (2004): Számvitel 31

Devizás kötelezettségek értékelése (Együtt a követelésekkel tárgyalva)

Árfolyam típus választása

Hitelintézet vételi (export)

MNB árfolyam

Hitelintézet átlag Hitelintézet eladási (import)

Számla szerinti érték (DEV)

Teljesítéskori árfolyam 1 EUR = 237 Ft

Fordulónapig kifizetett Fordulónapig nem került kifizetésre Szállítók mérlegérték nincs Mérlegkészítésig kifizetett vagy nem került kifizetésre

Viszonyítás a fordulónapi árfolyamhoz Az összes devizás eszköz és forrás együttesen számított,

összevont árfolyam különbözete A pénzügyi teljesítéskori árfolyam

lehet Nem jelentős

(Ft, %) Jelentős (Ft, %)

1 EUR = 239 Ft nagyobb, mint a






Nincs átértékelés Fordulónapi árfolyam

1 EUR = 239 Ft Nagyobb, mint a


könyv szerinti) árfolyam

Fordulónapi árfolyam

1 EUR = 235 Ft Kisebb, mint a



Realizált árfolyam veszteség

Realizált árfolyam nyereség

- Árfolyam veszteség

Árfolyam nyereség

Pü. M. egyéb ráfordítása


- Pü. M. egyéb ráfordítása



32

4.3. Saját tőke számvitele (Számv. tv. 35.-41. §)

4.3.1. Saját tőke mérlegtételei és számlaszámai

A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák Források (passzívák) Források D. Saját tőke 41. Saját tőke I. Jegyzett tőke 411. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés név-értéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 32X., Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék 412. Tőketartalék IV. Eredménytartalék 413. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék 414. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 417. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 419. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 42. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék 429. Egyéb céltartalék

35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bo-csátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci érté-kelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményé-ből tevődik össze.

35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bo-csátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci érté-kelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményé-ből tevődik össze.

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli.

(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét feleme-lése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés idő-pontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a - fiókte-lep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).

(7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegy-zett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

(8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, ren-delkezésre nem bocsátott összegét.

Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 33

36. § A tőketartalék csökkenéseként (2), növekedéseként (1) kell kimutatni:

a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőke emeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,

b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellenté-telezésére felhasznált összeget,

b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdono-sok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemelés-kor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénz-eszközök értékét,

c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállí-tásához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,

c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szem-ben,

d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,

d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyi-dejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyide-jűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

37. § Az eredménytartalék csökkenéseként (2), növekedéseként (1) kell kimutatni:

a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (vesz-teségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (vesztesé-gét) is,

a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyere-ségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,

b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,

b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszaveze-tett összegét a lekötés feloldása alapján,

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellenté-telezésére felhasznált tőketartalékot,

d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény ki-egészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó rész-vény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget,

e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállí-tásához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,

g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyide-jűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szem-ben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyide-jűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.


34

A lekötött tartalékba kell átvezetni és a tőketartalékból (2), az eredménytartalékból (3) kell lekötni b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,

a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét, b) átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget,

c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elha-tározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot.

c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét, e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketar-talék nem nyújt fedezetet,

d) a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tőketarta-lékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogsza-bályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egé-szen vissza kell fizetni.

f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fede-zetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét, g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját cél-jait szolgáló - tartalékot.

Lekötött tartalék elszámolása 479. Alapitókkal

sz. kötelez. 414. Lekötött

tartalék 411. Jegyzett tőke

7.a. 7.a. 8. 9. 412. Tőke-

tartalék 1. 1. 2. 2. 7.b. 7.b. 8. 413. Eredmény-

tartalék 3. 3. 4. 4. 7.c. 7.c. 9. 38. Pénzeszköz 5. 5. 6. 6.


Gazdasági események:

S.sz. T K Gazdasági esemény 1. 412 414 Tőketartalékból Lekötött tartalékba átvezetés 2. 414 412 Lekötött tartalék feloldása és visszavezetése 3. 413 414 Eredménytartalékból Lekötött tartalékba átvezetés 4. 414 413 Lekötött tartalék feloldása és visszavezetése 5. 38 414 Veszteségek fedezetére átvett pótbefizetések 6. 414 38 Lekötött tartalék feloldása a pótbefizetés visszajuttatásával 7.a. 411 47 Tőkekivonással megvalósuló Jegyzett tőke leszállítása 7.b. 412 47 - Kapcsolódó Tőketartalék kivonás összege 7.c. 413 47 - Kapcsolódó Eredménytartalék kivonás összege 8. 412 411 Jegyzett tőke emelése szabad Tőketartalékból 9. 413 411 Jegyzett tőke emelése szabad Eredménytartalékból

Értékhelyesbítés és Értékelési tartalék Immateriális

javak Tárgyi eszközök Befektetett

pénzügy eszközök

Befektetett pénzügy eszközök

Értékelési tartalék

Vagyoni értékű jogok

Ingatlanok és Vagyonértékű jogai

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Befektetett pénzügyi eszközök értékesítői különbözete

Szellemi termékek

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb tartós részesedés

(Valós értékelés esetén nem kereskedelmi célú pénzügyi eszközök)

Egyéb berendezések, gépek, járművek

Tenyészállatok 117 127,137,147,157 177 177 417

Mérleg szerinti eredmény elszámolása – 493 Adózott eredmény számla szerepe

59. 8. 493. X 1. 1. 2. 2. 58. 3.a. 3.a. 3.b. 3.b. 461. 89. 9. 5.a. 5.a. 4. 4. 5.b. 5.b. 413. 6.a. 6.a. 47. 6.b. 6.b. 419. 7.a. 7.a.


36

7.b. 7.b. Gazdasági esemény S.sz. T K Gazdasági esemény 1. 8 59 Költségnemek átvezetése a ráfordításokhoz 2. 493 8 Ráfordítás számlák zárása 3.a. 58 493 Aktivált saját teljesítmények (Nyereség) 3.b. 493 58 Aktivált saját teljesítmények (Veszteség) 4. 9 493 Hozam számlák zárása 5.a. 89 461 Társasági adó elszámolása 5.b. 493 89 Társasági adó számla zárása 6.a. 413 493 Eredménytartalék igénybe vétele osztalék kiegészítéshez 6.b. 493 47 Osztalék jóváhagyása, (tartozás elszámolása) 7.a. 493 419 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Nyereség) 7.b. 419 493 Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Veszteség)

(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamato-zó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésé-nek) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illet-ve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott ered-mény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a meg-szerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mérték-ben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben

kimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztálékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továb-bá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

(2) A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése - az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki.

(3) Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni.

(4) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a köt-vénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (mó-dosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával.

Jegyzett tőkén felüli vagyon

Saját tőke Tőketartalék - Jegyzett tőke + Eredménytartalék - Lekötött tartalék + Mérleg szerinti eredmény


- Értékelési tartalék - Jegyzett, de be nem fizetett tőke


38

A saját tőke változásai

Eszközök Saját tőke Idegen tőke - Kötelezettségek Eszköz (Pénz - apport) Jegyzett tőke (+) + + N Követelés (Pénz - apport) - Jegyzett be nem fizetett tőke (P - A) N Értékpapír (üzletrész, részvény) - Visszavásárolt saját üzletrész, részvény N Eszköz (Pénz - apport) Tőketartalék (+) - - N Eszköz (+) Eredménytartalék (+/-/0) - - - N - Lekötött tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre) N - Tőketartalék (+) + N N + + - Eredménytartalék (+) + N Pénzeszköz (+/-) - Pótbefizetés (+/-) (Kötelezettség) Értékelési tartalék (+) (Fedezet a kötelezettségekre) - I-T eszk. értékhelyesbítés (+) - I-T eszk. értékelési tartaléka (+) N - Pü. eszk. értékelési kül. (+) - Pü. eszk. értékel t (Valós érték) (+) N MSZE (+/-/0) Eszköz (+) - Adózott eredmény (+/-) N N - Eredménytartalék igénybe vé (+) + N Pénzbeni kifizetés (-) - - Osztalék (-/0) R – H lejáratú kötelezettség Eszköz (+) - - MSZE (+/-/0) N Pénzeszköz (+) N Tagi hitel (+) N – Nincs kapcsolat


39

4.4. A céltartalék számvitele

41. § (1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő köte-lezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötele-zettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló infor-mációk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

(2) Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérleg-készítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

(3) A (2) bekezdés szerinti céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - be-ruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél keve-sebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amorti-zációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szün-tetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.

(6) Az 5-6. § szerint kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet - a sajátosságok figyelembevételével - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő.

(7) Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetősé-get is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

(8) A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Eszközök (aktívák) Források (passzívák) Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke - I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke = II. Jegyzett, de még be nem fizetett

tőke (-) =

II. Tárgyi eszközök III. Tőketartalék = III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Eredménytartalék = V. Lekötött tartalék = VI. Értékelési tartalék = VII. Mérleg szerinti eredmény - B. Forgóeszközök E. Céltartalékok + I. Készletek F. Kötelezettségek = II. Követelések I. Hátrasorolt kötelezettségek III. Értékpapírok II. Hosszú lejáratú kötelezettségek IV. Pénzeszközök III. Rövid lejáratú kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolások = Eszközök összesen = Források összesen = Források összesen


40

4.5. A kötelezettségek számvitele

4.5.1. Kötelezettségek mérlegtételei és számlaszámai

A mérleg előírt tagolása "A" változat Számlatükör Eszközök (aktívák) Mérlegszámlák Források (passzívák) Források E. Céltartalékok 42. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék 429. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek 43. – 47.. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 43. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vál-

lalkozással szemben 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vál-

lalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben 432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb része-

sedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdál-kodóval szemben

433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdál-kodóval szemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 442. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalko-

zással szemben 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalko-

zással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 4491. Kincstári vagyon kezelés 4492. Alapítókkal szembeni


41

III. Rövid lejáratú kötelezettségek 45. – 47. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 451. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható kötvények 4511. Átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 452. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 453. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgál-tatásból (szállítók)

454. - 456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások 457. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb ré-szesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb ré-szesedési viszonyban lévő vállalkozással szem-ben

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 461. - 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettsé-gek

46. Költségvetéssel szembeni kötelezettség 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Devizás kötelezettségek értékelése is a 4.2.1.-ben


42

A munkáltató alkalmazottja esetén a munkabér és a munkabérarányos költségek (bruttó jövedelemhányad) – az adók és járulékok – a nettó munkabér (jövedelem) aránya (az adójóváírás

és a tételes egészségügyi hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával) 2007. január 1-jétől

Sor-szám Megnevezés

Aktív dolgozó Nyugdíjas 1. sáv 2. sáv 3. sáv 4. sáv 5. sáv

% % % % % 1. Bruttó munkabér 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2.

Munkabér arányos

költségek

Társadalom-biztosítási

járulék

Nyugdíjjárulék (21%) 21,0 21,0 21,0 21,0 21,0 3. Egészségbiztosítási

járulék (8%) 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0

4. Összesen (2.+3.) 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 5. Munkaadói járulék (3%) 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 6. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 7. Összesen (4.+5.+6.) 33,5 33,5 33,5 33,5 33,5 8. Munkabér és bérarányos költségek (1.+7.) 133,5 133,5 133,5 133,5 133,5

9.

Levonások

Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 3,60 36,0 18,0 36,0

10. Különadó 4,0 11. Egészségbiz-

tosítási járulék

Természetbeni (4%) 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 12. Pénzbeni (3%) 3,0 3,0 3,0 13. Összesen 7,0 7,0 7,0 4,0 4,0 14. Nyugdíjjárulék (8,5%) 8,5 8,5 15. Munkavállalói járulék (1,5%) 1,5 1,5 1,5 16. Összesen (9.+13.+14.+15.) 35,0 53,0 48,5 22,0 40,0 17. Adó és járulék összesen: (7.+16.) 68,5 86,5 82,0 55,5 73,5 18. Nettó munkabér (1.–16.) 65,0 47,0 51,5 78,0 60,0 19. Nettó munkabér a bérköltség %-ában (18./8.) 48,7 35,2 38,6 58,4 44,9 1. sáv = 0 – 1 700 000Ft/év összevonandó jövedelem között 2. sáv = 1 700 000 – 6 723 300Ft/év összevonandó jövedelem mellett 3. sáv = 6 723 300* – Ft/év összevonandó jövedelem felett 4. sáv = 0 – 1 700 000Ft/év összevonandó jövedelem** között – (mínusz!) a nyugdíjra eső

adó 5. sáv = 1 700 000 – 6 723 300Ft/év összevonandó jövedelem* felett – (mínusz!) a nyugdíj adója

* A nyugdíjjárulék felső határa (feltételezés szerint! – a tényleges mértéket a 2007. évre szóló költségvetési törvényben lesz ismert)

** nyugdíj + munkabér Megjegyzés: a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/hó, amit mind az aktív, mind a nyugdíjas munkavállaló után a foglalkoztatónak kell fizetni.

A nyugdíj és a munkabér sávonkénti megoszlása:

Megnevezés Nyugdíj Munkabér Összesen Ft/év Ft/hó Ft/év Ft/hó Ft/év

4. sáv 60 000 720 000 70 000 840 000 1 560 000 5. sáv 150 000 1 800 000 70 000 840 000 2 640 000


43

A gazdasági társaság főfoglalkozású tagja esetén a tagi jövedelem és a tagi jövedelemará-nyos költségek (bruttó jövedelemhányad) – az adók és járulékok – a nettó tagi jövedelem

aránya (tételes egészségügyi hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával) 2007. január 1-jétől

Sor-szám Megnevezés 1. sáv 2. sáv 3. sáv

% % % 1. Bruttó tagi jövedelem 100,0 100,0 100,0 2.

Tagi jövede-lem-

arányos költségek

Társadalom-biztosítási

járulék

Nyugdíjjárulék (21%) 21,0 21,0 21,0

3. Egészségbiztosítási járulék (8%) 8,0 8,0 8,0

4. Összesen (2.+3.) 29,0 29,0 29,0 5. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 6. Összesen (4.+5.) 30,5 30,5 30,5 7. Tagi jövedelem és tagi jövedelemarányos költségek (1.+6.) 130,5 130,5 130,5 8.

Levonások

Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 36,0 36,0 9. Különadó 4,0

10. Egészségbiztosítási járulék

Természetbeni (4%) 4,0 4,0 4,0 11. Pénzbeni (3%) 3,0 3,0 3,0 12. Összesen (10.+11.) 7,0 7,0 7,0 13. Nyugdíjjárulék (8,5%) 8,5 8,5 14. Vállalkozói járulék (4%) 4,0 4,0 4,0 15. Összesen (9.+10.+12+13.+14.) 37,5 55,5 51,0 16. Adó és járulék összesen: (6.+15.) 68,0 86,0 81,5 17. Nettó tagi jövedelem (1.–15.) 62,5 44,5 49,0 18. Nettó tagi jövedelem és a tagi jövedelemköltség aránya (17./7.) 47,9 34,1 37,5

1. sáv = 0 – 1 700 000 Ft/év tagi jövedelem – összevonandó jövedelem között 2. sáv = 1 700 000 – 6 723 300 Ft/év tagi jövedelem – összevonandó jövedelem között * 3. sáv = 6 723 300 – Ft/év tagi jövedelem – összevonandó jövedelem felett * * A nyugdíjjárulék felső határa (feltételezés szerint! – a tényleges mértéket a 2007. évre szóló

költségvetési törvény határozza meg 2006. év végén) Megjegyzés: a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/hó


44

A gazdasági társaság kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) tagja esetén a tagi jövedelem és a tagi jövedelemarányos költségek (bruttó jövedelemhányad)

– az adók és járulékok – a nettó tagi jövedelem aránya 2007. január 1-jétől

Sor-szám Megnevezés 1. sáv 2. sáv 3. sáv

% % % 1. Bruttó tagi jövedelem 100,0 100,0 100,0 2. Tagi jövedelem-

arányos költségek

Egészségügyi szolgáltatási járulék (16%) 16,0 16,0 16,0 3. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,5 1,5 1,5 4. Összesen (2.+3.) 17,5 17,5 17,5 5. Tagi jövedelem és tagi jövedelemarányos költségek (1.+4.) 117,5 117,5 117,5 6.

Levonások Személyi jövedelemadó (18% vagy 36%) 18,0 36,0 36,0

7. Különadó 4,0** 8. Összesen 18,0 36,0 40,0 9. Adó és járulék összesen: (4.+8.) 35,5 53,5 57,5

10. Nettó tagi jövedelem (1.–8. vagy 5.–9.) 82,0 64,0 60,0 11. Nettó tagi jövedelem és a tagi jövedelemköltség aránya (10./5.) 69,8 54,5 51,0

1. sáv = 0 – 1 700 000 Ft/év összevonandó jövedelem között – (mínusz!) nyugdíj* 2. sáv = 1 700 000 – 6 723 300 Ft/év összevonandó jövedelem között – (mínusz!) nyugdíj* 3. sáv = 6 723 300 – Ft/év összevonandó jövedelem felett – (mínusz!) nyugdíj * nyugdíj + tagi jövedelem ** A különadó levonási/fizetési kötelezettség csak a nyugdíjjárulék felső határát meghaladó

jövedelemből keletkezik. A nyugdíj és a tagi jövedelem sávonkénti megoszlása:

Megnevezés Nyugdíj Munkabér Összesen Ft/év Ft/hó Ft/év Ft/hó Ft/év

1. sáv 60 000 720 000 70 000 840 000 1 560 000 2. sáv 150 000 1 800 000 70 000 840 000 2 640 000 3. sáv 150 000 1 800 000 500 000 6 000 000 7 800 000


Személyi jövedelemadó (2007)

Jövedelmek (J) Összevonandó (Progresszív) Külön adózó

Adóköteles Adó kedvezmények

Nem bevétel Adómentes - Adócsökkentés

Tételes forrásadós

Egyéni vállalkozó

Nem önálló tevékenység

munkaviszony K=0, B=J

Adójóváírás 9 000 Ft/hó korlátokkal

Adóterhet nem viselő járandóság

Szociális juttatások Vagyonátruházás ingó, ingatlan

J=B-K Adó=J*0,20

Vállalkozói SZJA alap

J=B-K VSZJA=J*0,16

Egyéb tevékenység K=0, B=J

Nyugdíj járulék 25%-a

Nyugdíj Magánnyugdíj-pénztár nyugdíjszolgáltatása

Természetbeni juttatások

Kamat A – 0% Értékpapír árfolyam nyereség A - 20%

Vállalkozói kivét EV költség és

Egyéb jövedelem

Önálló tevékenység K - átalány J=Bx0,9

Lakás hitel és kamat törlesztés

Max. 30%, 120 eFt.

Kapott (visszakapott) hitel, kölcsön

Étkezés természetbeni 6 eFt

hideg 3,5 eFt

Osztalék adó a=Oszt*0,2 b=Oszt*0,35

Kedvezmények Fejlesztési,

Kisvállalkozási, Veszteség-elhatárolás

Önálló tevékenység K- elszámolt

J=B-K

Családi kedvezmény 1 – 3 eFt/hó 2 – 4 eFt/hó, gy 3 – 10 eFt/hó, gy

Költség térítés,

Károk megtérítése

Közcélú juttatások Természetbeni juttatás Cégadó TJ*0,44

Vállalkozói osztalék-alap

VOSZJA a=Oszt*0,20 b=Oszt*0,35

Szellemi tevékenység B*25%

Tevékenységhez kap-csolódó

Iskolakezdés 15 eFt Ajándék3x5 eFt

Ingatlan bérbeadás Adó=IB*0,20

Átalányadó, Tételes

átalányadó

B – Bevétel, K – Költség, J - Jövedelem


46

Munkabér elszámolás (2007)

Ssz Tartozik Követel Szöveg T K 1 2 3 1. 5411 Bérköltség 4711 Jöved elsz Munkabér elszám. 355 000 355 000 55 000 100 000 200 000 Számított SZJA 9 900 20 667 55 667 Kedvezmény 5 580 9 067 - 2. 4711 Jöved elsz 4621 Szja bef.k. SZJA el. (18-36%) 71 587 71 587 4 320 11 600 55 667 3. 4711 Jöved elsz 4633 MVJ bef.k. Mvállal.j. 1,5% 5 325 5 325 825 1 500 3 000 4.a. 4711 Jöved elsz 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 0,5% 1 775 1 775 275 500 1 000 4711 Jöved elsz 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 8% 16 000 16 000 - - 16 000 4.b. 4711 Jöved elsz 4733 Mag. nyugd.j. Mag. nyugd.j. 8% 12 400 12 400 4 400 8 000 - 4.c. 4711 Jöved elsz 4731 Eg. bizt.j. Egészségb. 4+3% 24 850 24 850 3 850 7 000 14 000 Levonás összes 131 037 131 037 12 770 28 600 89 667 5. 4711 Jöved elsz 3811 Pénztár Nettó bér kifizetés 223 963 223 963 42 230 71 400 110 333 6.a. 5611 Áll. nyugd.j. 4732 Áll. nyugd.j. Áll. nyugd.j. 21% 74 550 74 550 11 550 21 000 42 000 6.b. 5612 Eg. bizt.j. 4731 TB Eg.bizt.j. Egészségb. 8% 28 400 28 400 4 400 8 000 16 000 7. 563 MAJ ktg. 4632 MAJ bef.k. Madói j. 3% 10 650 10 650 1 650 3 000 6 000 8. 562 EHO ktg. 4634 EHO bef.k. EHO 1 950 Ft/fő 5 850 5 850 1 950 1 950 1 950 9. 564 Szakképz hj. 4635 Szakképz hj. Szakképz hj. 1,5% 5 325 5 325 825 1 500 3 000 10. Közteher összes 124 775 124 775 20 375 35 450 68 950 11. 4621 Szja bef.t. 3841 Bankszámla 72 000 72 000 12. 4642 MAJ bef.t. 3841 Bankszámla 11 000 11 000 13. 4643 MVJ bef.t. 3841 Bankszámla 5 000 5 000 14. 4644 EHO bef.t. 3841 Bankszámla 6 000 6 000 15. 4645 Szakképz hj. 3841 Bankszámla 5 000 5 000 16.a. 4732 Áll. nyugd.j. 3841 Bankszámla 92 000 92 000 16. 4731 TB Eg.bizt.j. 3841 Bankszámla 53 000 53 000 17. 4733 Mag. nyugd. 3841 Bankszámla 12 400 12 400


Munkabér elszámolás (2004) 5411 Munkabér 3811 Pénztár 4711 Jöved.elsz 1. 355 500 5. 223 963 2. 71 587 1. 355 500 3. 5 325 4.a. 17 775 5612 Egészs. bizt. 3841 Bankszámla 4.b. 12 400 6.b. 28 400 11. 72 000 4.c. 24 850 12. 11 000 5. 223 963 13. 5 000 5611 Áll. nyugdij 14. 6 000 4621 SZJA 6.a. 74 550 15. 5 000 11. 72 000 2. 71 587 16.a. 92 000 16.b. 53 000 562 EHO 17. 12 400 4642/4632 MAJ 8. 5 850 12. 11 000 7. 10 650 563 MAJ 4731 Egészs. bizt. 4643/4633 MVJ 7. 10 650 16.b. 53 000 4.c. 24 850 13. 5 000 3. 5 325 6.b. 28 400 564 Szakk. hj. 4732 Áll. nyugdij 4644/4634 EHO 9. 5 325 16.a. 92 000 4.a. 17 775 14. 6 000 8. 5 850 6.a. 74 550 4733 Mag. nyugd. 4645/4635 Szakképz 17. 12 400 4.b. 12 400 15. 5 000 9. 5 325


48

4.6. Időbeli elhatárolás számvitele

4.6.1. Időbeli elhatárolások mérlegtételei és számlaszámai

C. Aktív időbeli elhatárolások 39. Aktív időbeli elhatárolás 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elha-

tárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli

elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 393. Halasztott ráfordítások G. Passzív időbeli elhatárolások 48. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli

elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli

elhatárolása 3. Halasztott bevételek 483. Halasztott bevételek 49. Évi mérlegszámlák 491. Nyitómérleg számla 492. Zárómérleg számla 493. Adózott eredmény elszámolása A kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel, illetve a gazdasági és a pénzügyi realizálás elté-résének bemutatása

Aktív időbeli elhatárolás

1. Bevétel AIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg.

Pl.: Az év vége után jóváírt kamat (az előző évi betétállomány után) Mérleg Eredménykimutatás

Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ.

Tárgy év AIE Kamat-bevétel

Következő év NY AIE - AIE -Kamat-bevétel

Pénzeszköz Kamat-bevétel

2. Költség AIE: A mérleg fordulónapja előtt kifizetett költségből az az összeg, amely nem a

mérleggel lezárt évet terheli. Pl.: A tárgyévben kifizetett következő évi újság, stb. előfizetési díj.

Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam

Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év - Pénz-

eszköz Költség

AIE - Költség Következő év NY

AIE - AIE Költség


Passzív időbeli elhatárolás

3. Bevétel PIE: A mérleg fordulónapja előtt leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet illeti meg.

Pl. Novemberben hat hónapra egy összegben kifizetett hat havi bérleti díjból négy hónapnyi következő évi rész.


Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év Pénz-

eszköz Bevétel-

6 PIE - Bevétel-

4

Következő év - PIE NY PIE Bevétel-4

4. Költség PIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, kifizetett költségből az az összeg,

amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Következő évben elszámolt prémium és járulékai.


Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év PIE Költség

Következő év - PIE NY PIE - Költség - Pénz-

eszköz Költség


50

Aktív és passzív időbeli elhatárolások

32. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,

valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb be-vételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után ese-dékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,

továbbá a 68. § (1) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt ösz-szeget(68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendő össze-ge nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben - jogcímének megfelelően - a kötvénykibo-csátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő melléklet-ben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állo-mányba venni, és időarányosan kell elszámolni.).

44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkü-lönítetten kimutatni a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi, b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg forduló-napja utáni időszakban merül fel, kerül számlázás-ra, c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, be-nyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimu-tatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hi-telviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányo-san járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem veze-tik ki.

(2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - vissza-fizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodás-ban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.

(3) Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimu-tatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített dön-tése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyere-ségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben el-számolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír érté-kesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen ösz-szegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan. (4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitel-viszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben a 61. § (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az, az értékpapír beváltása-kor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét időbelileg el lehet határolni.

(3) Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérleg-ben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír név-értéke és beszerzési értéke közötti - veszteségjelle-gű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányo-san jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpa-pír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a köny-vekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése ese-tén, valamint akkor kell megszüntetni, ha az 54. § (4)-(7) bekezdése szerint olyan összegű értékvesz-tést kell elszámolni, amelynek hatására az értékpa-pír könyv szerinti értéke a névérték alá csökken. (4) A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdése szerinti választási lehetőség tekintetében a vállalkozónak azonosan kell eljárnia.

Lett B. (2004): Szám

vitel


33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszá-molt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elha-tárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megál-lapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kap-csolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyil-vántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfor-dításként elszámolható a devizaszámlán meglévő deviza-készlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beru-házáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devi-zakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyév-ben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszá-molt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfo-lyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyam-veszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimuta-tott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénz-eszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rend-kívüli bevételekkel szemben megszüntetni.

(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimu-tatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében vissza-fizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.

(3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásár-lás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5) bekezdésé-nek 2. pontja szerint különbözetként meghatáro-zott negatív üzleti vagy cégértéket

(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függet-lenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokol-nia kell.

Lett B. (2004): Szám

vitel


52

4.7. Eredményelszámolás

4.7.1. Az eredményelszámolás (összköltség eljárással) mérlegtételei és számlaszámai "A" változat

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)"A" változat

Számlatükör Eredményszámlák

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 93-94 Exporttevékenységek árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 91. – 94. 03. Saját termelésű készletek állomány-

változása 581. Saját termelésű készletek állomány-

változása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke

(±03+04) 58. Aktivált saját teljesítmények

III. Egyéb bevételek 96. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli ér-

tékcsökkenés 05. Anyagköltség 51. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 52.Igénybevett szolgáltatások k. 07. Egyéb szolgáltatások értéke 53. Egyéb szolgáltatások költs. 08. Eladott áruk beszerzési értéke 814. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások

(05+06+07+08+09) 81. Anyagjellegű ráfordítások

(51.+52.+53 +814.+815.) 10. Bérköltség 54. Bérköltségek 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 55. Személyi jellegű egyéb kifiz. 12. Bérjárulékok 56. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások

(10+11+12) 82. Személyi jellegű ráfordítások

(54.+55.+56.) VI. Értékcsökkenési leírás 57. Értékcsökkenési leírás 83. Értékcsök-

kenési leírás VII. Egyéb ráfordítások 86. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsök-

kenés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

(I+II+III-IV-V-VI-VII) (91.-96) – (81.-86.)

53

Az értékesítési árbevétel Az értékesítési árbevétel elemei: Az értékesítés nettó árbevétele nem

tartalmazhatja Az értékesítés nettó árbevételét csökkenti

Értékesített vásárolt készlet (áru) Fizetendő ÁFÁ-t Utólag adott engedmény, amely konkrét termékhez, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódik, és helyesbítő számlában rögzítik

Értékesített saját termelésű készlet Értékesítésről kiállított számlában adott engedményt

Szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény

Közvetített szolgáltatások A kapott támogatás vagy juttatás egyéb bevétel (a fejlesztési célú rendkívüli)

Értékesített és később visszavett termék, betétdíjas göngyöleg helyesbítő számlában rögzített értéke

Teljesített szolgáltatások Korrekció, átszámítás Visszáru helyesbítő számlában rögzített értéke

Árkiegészítés A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség

Felár és utólag felszámított felár Eladási árat növelő korrekciók Lízingbe vevőnek átadott termék számlázott ellenértéke

A devizában kiszámlázott árbevételt a vállalkozó által választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

A fogyasztási és jövedéki adó a nettó árbevételt nem csökkenti, egyéb ráfordítás.

Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel eladott termék számlázott ellenértéke

A devizás követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség pénzügyi bevétel (időbelileg elhatárolandó)

Csereszerződés keretében átadott készlet megállapodás szerinti értéke

Értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke

Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellené-ben átadott készletek számlázott értéke

54 Anyagköltségek 51. (le nem vonható ÁFÁ-t is tartalmazza) (Az ELÁBÉ-t nem tartalmazza)

511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei

513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés

78 § (2) Nem: a hiányzó, érték-vesztés stb.

Nyomtatványok, irodaszerek

Vásárolt anyagok (21.-22.) Szerszámok, műszerek, felszerelések

Napilapok, Folyóiratok,

Nyers- és alapanyagok Munkaruhák, egyenruhák, védőru-hák, formaruhák

Segédanyagok Tisztítószer

Üzem- és fűtőanyagok (szilárd, folyékony, gáznemű energiahordozók, villamos energia)

Irodaszer, nyomtatvány, Szakkönyvek

Fenntartási anyagok Kis értékű felszerelési tárgyak

Építési anyagok

Alkatrészek, tartalék alkatrészek

Vízdíj

Védőétel, védőital

55

Igénybevett szolgáltatások költségei 52. (A közvetített szolgáltatásokat nem tartalmazza)

521. Szállítás-rakodás, raktározás

522. Bérleti díjak 523. Karbantartási 524. Hirdetés, reklám, propaganda

525. Oktatás és továbbképzés

526. Utazási és kiküldetési költségek

529. Egyéb igénybevett szolgáltatások

Szállítás, rakodás (Üzemi, bérelt jár-mű, taxi)

Bérleti díj, Lízing díj, Tartós bérlet

Karbantartás Hirdetés Napidíj kivételével Postai szolgáltatás, Telefon, fax, inter-net

Raktározás Bérmunka díj Javítás reklám Belföldi helyi és távolsági utazás

Jogi-ügyvédi, közjegyzői, könyvviteli, könyv-vizsgálói szolgálta-tás

Csomagolás Kölcsönzési díj Mosodai, vegytisztítási k.

propaganda Belföldi szállás-költségek

Bizományosi díj, ügynöki jutalék

Iparvágánydíj Licencdíj, Kiállítások, vásárok

Külföldi helyi és távolsági utazás

Érdekképviseleti és kamarai tagdíj

Munkásszállítás Garanciális munka Áruminta Külföldi szállás-költségek

Fénymásolás, sokszorosítás, nyomdaköltség

Szakkönyv, közlöny, CD jogtár

56 Egyéb szolgáltatások költségei 53.

531. Hatósági igazgatatási, szolgáltatási díjak, illetékek

532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámo-landó adók, járulékok, termékdíj

539. Különféle egyéb költségek

Származási bizonyítvány, Bankköltség STK saját kiskereskedelmi egységbe kiszállításakor, saját üzemben felhasználá-sakor

Bankgarancia díjak Környezetvédelmi termékdíj

Bérköltségek 54.

541. Bérköltségek

Alapbér, törzsbér Fizikai, szellemi bér Fő és részfoglalkozás

Bérpótlékok Nyugdíjas, állományon kí-vüli bér

Kiegészítő fizetés

Prémium, jutalom

Tagi bér

57

Személyi jellegű egyéb kifizetések 55. 551. Munkavállalónak, tagoknak fizetett sze-

mélyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

Belföldi és külföldi kiküldetés (napidíjak), Gép-kocsi, utazási költségtérítések

Évfordulók, megemlékezések ünneplése Természetbeni juttatás után a munkáltató által fizetett SZJA

Testületi tagok részére fizetett díjak Üdültetés, étkeztetés A munkavállalónak fizetett újítási szabadalmi díjak

Étkezési, lakbér hozzájárulás Megbízási, szerzői, szakértői díjak,

Lakásépítési támogatás Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, tagdíj kiegészítés

Végkielégítés A munkavállaló javára kötött biztosítási díj

Betegszabadság, a munkáltatót terhelő táppénz Reprezentációs költségek

Bérjárulékok 56. 561. Nyugdíjbiztosítási és

egészségbiztosítási járulék

562. Egészségügyi hozzájárulás (tételes, százalékos)

563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás

569. Egyéb bérjárulék

Értékcsökkenési leírás 57. 571. Terv szerinti

értékcsökkenési leírás 572. Kisértékű eszközök

egy összegben elszámolt értékcsök-kenési leírása


4.8. Egyéb eredmény számvitele

4.8.1. Egyéb eredmény elszámolása

Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel - rendszeres tevékenység, de nettó árbevétel-hez nem kapcsolódó veszteség, de nem pénz-ügyi műveletek - rendkívüli ráfordítás

- rendszeres tevékenység, de nem nettó árbe-vétel, de nem pénzügyi műveletek bevétele, nem rendkívüli bevétel

2.a. káreseménnyel kapcsolatos 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 3.f. biztosító által káresemény miatt térített

összeg 2.b. fizetett, elszámolt bírság, kötbér,

kártérítés, késedelmi kamat 2.b. kapott bírság, kötbér, kártérítés,

késedelmi kamat 3.b. behajthatatlan követelés leírt összege 2.c. hitelezési veszteségként leírt követelésre

kapott összeg 2.c. költség, ráfordítás ellentételezésére adott

támogatás, juttatás 2.d. költség, ráfordítás ellentételezésére kapott

támogatás, juttatás 2.d. termékpálya-szabályozáshoz

kapcsolódóan befizetett összeg 2.e. termékpálya-szabályozáshoz

kapcsolódóan kapott összeg 2.e. bevallott-fizetendő adók, járulékok, illeté-

kek összege

2.f. külföldön fizetendő nyereségadó 2.g. nem számlázott utólag adott engedmény 3.c. utólagos nem számlázott engedmény 3.a. képzett, növelt céltartalék 3.a. felhasznált céltartalékot 4.c. termeléshez-értékesítéshez kapcs.

fogyasztási, jövedelmi adó 3.b. költség (ráford) ellentételezésére

adóhatóságtól kapott támogatás 3.f. követelés engedményezésekor átruházott

követelés értéke

3.d. hiányzó, megsemmisült immat. j., tárgyi eszk. könyv sz. értéke

3.d. követelés átruházásakor átruházott köve-telés elismert értéke

3.c. értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv sz. értéke

3.e. immateriális jószág, tárgyi eszköz értéke-sítési bevétele

3.e. hiányzó, megsemmisült készlet könyv sz. értéke

4.a. értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 5. értékvesztés, t. f. écs visszaírása, áru többletértéke

4.b. áruk veszteségjellegű leltárkülönbözete 4. halasztott, elhatárolt negatív üzleti érték

leírt összege Az egyéb bevételek csoportosítása az elszámolás időpontja szerint.

– Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel – Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel – Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel


Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel A szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatás-hoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények szerződés szerinti összege.

Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, – kapott bírságok, kötbérek, kártérítések, késedelmi kamatok, – korábban behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, – költségek, ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott

támogatás, juttatás, – termékpálya szabályozáshoz terméktanács által fizetett összegek

Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel A költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól megka-pott, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig az adóhatóságtól igényelt tá-mogatás, juttatás

Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – immateriális javak, tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése, – készletek, követelések visszaírt értékvesztése, – kereskedelmi áruk nyereségjellegű értékkülönbözete, – várható kötelezettségekre, jövőbeli költségekre, DTIENRÁ képzett céltartalék felhasz-

nálása (csökkenése, megszűnése), – átmeneti korábbi követelések céltartalékának kivezetése, – halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, cégérték leírt összege

Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel – immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítése, – eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követe-

lésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor


4.9. Pénzügyi és rendkívüli eredmény számvitele

Pénzügyi műveletek ráfordítása Pénzügyi műveletek bevétele 1. kapott, járó osztalék, részesedés 6. részesedések-értékpapírok-bankbetétek

értékvesztése (- visszaírás)

1. befektetett pénzügyi eszközök árfolyam-vesztesége

1.a. értékesített bef. pü. e. hitelp. veszteségjel-legű különbözete

2. értékesített bef. pü. e. részesedések nyere-ségjellegű különbözete

1.b. értékesített bef. pü. e. részesedések veszte-ségjellegű különbözete

2. fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordí-tások

3. befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

2.a. kötelezettségek nyereségjellegű különbö-zete

3.a. bef. pü. e. kölcsön, hitel kapott, járó kama-ta (4. csökkentés)

2.b. hátrasorolt kötelezettség után fizetett, fize-tendő kamat

3.b. befektetési jegyek hozama

3.c. lízingdíjban lévő kapott, járó kamata 3.d. diszkont értékpapír arányos vételár-

névérték különbözete 3.e. értékesített bef. pü. e. hitel nyereségjellegű

különbözete 5. egyéb kamat és kamatjellgű bevételek 5.a. forgóe. hitel ért.p. kapott, járó kamata 5.b. forgóe. kölcsön, pénzeszköz, váltóköve.

kapott, járó kamata 5.c. forgóe. diszkont ért.p. arányos vételár-

névérték különbözete 3. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 7. pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3.a. értékesített forgóe. részesedések veszte-

ségjellegű különbözete 7.a. értékesített forgóe. részesedések nyereség-

jellegű különbözete 3.b. értékesített forgóe. hitelértp. veszteségjel-

legű különbözete 7.b. értékesített forgóe. hitelértp. nyereségjel-

legű különbözete 3.f. a deviza- és valutakészletek forintra átvál-

tásával, a külföldi pénzértékre szóló köve-teléshez, és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfo-lyamveszteséget

7.f. a deviza- és valutakészletek forintra átvál-tásával, a külföldi pénzértékre szóló köve-teléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfo-lyamnyereség

3.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyam-veszteség összegét, csökkentve azt az elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség ösz-szegéig


3.m. a behajthatatlannak minősített vásárolt

követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet

7.m. a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét;

3.o. esedékességen belüli fizetés nem számlá-zott árengedménye

7.o. esedékességen belüli fizetés nem számlá-zott árengedménye

3.p,.r. közös üzemeltetés átadott nyeresége, egyesülés költsége

7.p,.r. közös üzemeltetés átvett nyeresége, egyesülés ártterh. költsége

4. külföldi pénzértékre szóló árfolyamveszte-ségénél deviza árfolyamváltozása kiszű-rendő

8. külföldi pénzértékre szóló árfolyamnyeresé-génél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő

Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek

3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke 3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke 3.c. Gt végén vagyonfelosztásban a kötelezettség (-

kapott vagyon) 3.b. Gt végén vagyonfelosztásban kapott vagyon (-

kötelezettség) 3.d. Gt átalakulásnál szerzett részesedés könyv

szerinti értéke 3.c. Gt átalakulásnál szerzett részesedés megszer-

zett saját tőkerész 3.e. Gt beolvadásakor a külső részesedés könyv

szerinti értéke 3.d. Gt beolvadásakor a külső tulajdonos megszer-

zett saját tőkerésze 3.f. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett

eszköz 3.e. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett

eszköz 3.b. visszavásárolt saját üzletrész bevonás könyv

szerinti értéke 3.f. visszavásárolt saját üzletrész bevonásakor a

névérték 3.g. kibocsátott részvények ellenében elengedett

követelés 7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 3.h. átvállalt kötelezettség elengedése 4. rendkívüli (halasztott) bevétel, de időbelileg el

kell határolni 4.a. átvállalt kötelezettség elengedése (eszköz kap-

csolódik) 7.c. fejlesztési célokra átadott támogatás 4.b. fejlesztési célokra kapott támogatás 7.a. térítés nélkül átadott eszköz, szolgáltatás, elen-

gedett követelés 4.c. térítés nélkül átvett eszköz

7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege 4.d. tartozásátvállalási összeg (eszköz kapcsolódik) 5. megszüntetett időbeli elhatárolás halasztott

bevétele


62 5. A számviteli zárlat (Számv. tv 164 §)

5.1. A könyvviteli zárás folyamata, munkái

A zárlati munkák célja a főkönyvi könyvelés adatainak – teljessé tétele (kiegészítő) – az adatok helyességének ellenőrzése (helyesbítő, egyeztető) – az adatok megfelelő rendszerezése, (főkönyvi kivonat – összesítése

(A számlák technikai zárása) A beszámoló összeállítása előtt kötelező. Évközi havi, negyedéves zárások. Évközi folyamatos könyvelés (könyvvezetés). Beszámoló: a vállalkozás üzleti évére vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzet.

I. Következő év folyamatos könyvvezetéséhez technikai, később módosítandó főkönyvi kivonat.

II. Beszámoló összeállítására irányuló zárlat.

Elszámolandó tételek: A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés nap-ja közötti időszak korrekciós tételei (rövid ki-vonatos felsorolás)

fordulónapi leltározással kapcsolatban felme-rült leltár eltérések elszámolása

immateriális javak terven felüli értékcsökkenése, visszaírása

a számlázott, de be nem érkezett szállítások elszámolása (teljesítés a szállító telephelyén)

tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése, visszaírása

értékpapírok, tartósan lekötött bankbetétek minősítése a lekötési idő szempontjából (át-sorolások, nem átkönyvelés)

befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése, visszaírása

nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetében a leltár alapján a készletszámla és a költségszámla közötti korrekciós könyvelés

vásárolt készletek értékvesztése, visszaírása

a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a munkahelyi megmunkálatlan anyagok év végi állományának átvezetése a készletszám-lákra

követelések értékvesztése, visszaírása

a saját termelésű készletek értékének utókal-kuláció vagy norma szerinti kalkuláció által megállapított értékre helyesbítése

adott előlegek értékvesztése, visszaírása

a készletérték-különbözetek elszámolása, megosztása a készlet és a felhasználás-értékesítés között

saját termelésű készletek értékvesztése, vissza-írása

az elengedett és a behajthatatlan követelések leírása (ok évközben ismertté vált)

értékpapírok értékvesztése, visszaírása

az elévült és elengedett kötelezettségek kive-zetése (ok évközben ismertté vált)

kamatozó értékpapírok nem realizált beszer-zéskori árfolyamkülönbözete időarányos részé-nek elhatárolása

az időbeli elhatárolások elszámolása (aktív, passzív)

devizakészletek értékvesztése, visszaírása


63

a költségszámlák összevezetése, zárása hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek

megbontása egy éven belül esedékesre és túlira az eredményszámlák átvezetése az évi ered-ményszámlára

céltartalékok képzése

az eszköz és forrás számlák zárása devizás tételek mérlegforduló napi átértékelé-sének elszámolása (jelentős)

adózás előtti eredmény elszámolása az éves beszámoló mérlegének és

eredménykimutatásának összeállítása Könyvviteli zárlati munkák (Mérlegtételek értékelés)

Számviteli alap-elvek

Kiegészítő Helyesbítő Egyeztető Összesítő

Teljesség Előző évi MSZE - ET

Leltározás

Beszámolási idő-szakhoz kapcso-lódó

Tárgy évi ÉCS Tf. ÉCS., Érték-vesztés és vissza-írása

Leltár összeállítás Főkönyvi kivonat

Mérleg forduló-nap - mérlegké-szítés közötti

Prémium, jutalom Értékhelyesbítés Átvezetések (költség, ráfordí-tás, hozam)

Mérlegtételek Eredménytételek

Értékelés (Önköltség, KÉK)

Devizaárfolyam különbözet

AST (STK ÁV, SEE)

Saját tőke szer-kezete

Mérleg tételek elhelyezése

A. P IE Kapcsolt vállalkozások Céltartalék Jegyzett, be nem fizetett tőke Költségvetési

kötelezettségek Befektetett - forgóeszköz

Hosszú-rövid lejáratú kötelezettség

Osztalék (ET igénybe vétel)

Előlegek áthelyezése

Ad.e.e. - MSZE „O” számlaosztályba könyvelések

64

6. 1. Egyszeres pénzforgalmi könyvvitel a naplófőkönyvben Eredményt nem érintő tételek

Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Kölcsönnyújtás (K) (K) 2 Nyújtott kölcsön visszakapása (KV) (KV) 3 Hitelfelvéte (H) (H) 4 Felvett hitel törlesztése (HV) (HV) 5 Beruházási kiadás (B) 6 Társasági adóelőleg fizetés (TAO) 7 ÁFA fizetés, visszakapás (ÁFAV) (FÁVA) 8 Tőkebefizetés (TB) (TB) Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 2 3 4 5 (B) 6 (TAO) 7 (ÁFAV) (FÁFA) 8 Ssz. Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü .eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt.

N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 (K) 2 (KV) 3 (H) 4 (HV) 5 6 7 8 (TB)

65

EREDMÉNYT ÉRINTŐ TÉTELEK Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Anyag vásárlás (AV) (AV) 2 Szolgáltatás igénybevétel (SZ) (SZ) 3 Bankköltség (BK) 4 Hitelkamat (HK) 5 Termék, áru értékesítés (TÉ) (TÉ) 6 Tárgyi eszköz értékesítés (TEÉ) 7 Bankkamat (BK) 8 Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 (AV) (AV ÁFA) 2 (SZ) (SZ ÁFA) 3 (BK) 4 (HK) 5 (TÉ) (TÉ ÁFA 6 (TEÉ) (TEÉ ÁFA) 7 (BK) 8 Ssz Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü .eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt.

N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 2 3 4 5 6 7 8

66

Jövedelemelszámolás Ssz. Kelet Bizonylat Szöveg Bankszámla Pénztár Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 1 Bérelszámolás (BK) 2 SZJA levonás (SZJAV) 3 NYB, EÜB, MVJ levonás (BTV) 4 NYB, EÜB, MAJ előírás 5 EHOJ előírás 6 SZJA befizetés (SZJAB) 7 NYB, EÜB, MAJ befizetés (BJB) 8 Ssz. Bevétel Kiadás Árbevétel N. er.bevét Fiz. ÁFA Anyagktg. Munkabér Bérjárulék Egyéb ktg. N. er.kiadás Lev. ÁFA 1 (BK) 2 3 4 BJK 5 (EHOJK) 6 7 8 Ssz Kölcsön, Követ. Adókötelezettség SZJA kötelezets Bérteh., jár. köt. Hitel, Kötelez. Pü .eredm. elsz. Jegyzett tőke, Tt.

N Cs Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N Cs N 1 2 SZJAV 3 (BTK) 4 (BJK) 5 EHOJ 6 SZJAB 7 BJB 8

67

6.2. Adózási-számviteli nyilvántartások

Az adónyilvántartásokról (5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez) A magánszemély - a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el. I. Alapnyilvántartások

1. Közös szabályok 1.1. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi

nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai). 1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A magánszemély más (egyéni vál-

lalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő) önálló tevékenysége tekinte-tében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. A magánszemély nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevé-kenységből származó bevételnek minősülő költségtérítéssel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől, munkáltatótól szerez nem önálló tevé-kenységből származó bevételt. Az előző rendelkezések szerint alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánsze-mély a más önálló tevékenységből, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön - választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú - alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.

1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasz-tó bizonylatokkal összefüggő megőrzési kötelezettsége teljesítése alól.

1.5. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő alapnyilvántartásában az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó bevételét más őstermelői tevékenységéből származó bevételétől elkülönítve tartja nyilván.

1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

2. A naplófőkönyv 2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint, bármely más

alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti. 2.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján

minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalko-zói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

68

3. A pénztárkönyv 3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha

más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogá-val nem élt.

3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E ren-delkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a gazdasági esemény időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott

vagy kapott kölcsön); e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve ea) az adóköteles bevételeket, eb) a fizetendő általános forgalmi adót, ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek; f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban - anyag- és árubeszerzés, - a közvetített szolgáltatások értéke, - az alkalmazottak bére és közterhei, - vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében), - egyéb költségként elszámolható kiadás; fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban - beruházási költség, - a levonható általános forgalmi adó, - egyéb, költségként el nem számolható kiadás. 4. A bevételi és költségnyilvántartás 4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi és

költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó

alapját. 4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költség-

ként elszámolható kiadásokat rögzíti. 4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a gazdasági esemény időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés); e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni); f) a bevétel összege; g) a bevételből levont adóelőleg; h) a költség összege; i) a jövedelem.

69

5. A bevételi nyilvántartás 5.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi nyil-

vántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó

alapját. 5.2. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a bevétel megszerzésének időpontja; c) a bizonylat sorszáma; d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni); e) a bevétel összege; f) a bevételből levont adóelőleg; g) a jövedelem. 6. Az értékesítési betétlap 6.1. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az

alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult.

6.2. Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelő vagy helyette - az e törvényben és a mezőgazdasági ős-termelői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - a kifizető jegyezhet be adatot.

6.3. A mezőgazdasági őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizeté-sekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értéke-sítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. A mezőgazdasági őstermelő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabá-lyok szerint megőrzi.

70

7. 1. Mintakönyvelés a könyvviteli módszerek bemutatására

Mérleg

Eszköz Forrás

Megnevezés Nyitó Záró Megnevezés Nyitó Záró

Befektetett eszköz 810 800 Saját tőke 900 (912) bruttó 900 (900) Jegyzett tőke 400 400 écs. – 90 (–100) Tőke-, eredmény tartalék 500 500 Mérleg szerint eredmény 12

Forgóeszköz 185 (207) Kötelezettség 80 (80) Vásárolt anyag 20 20 Hosszú lejáratú kötelezettség 15 15 Saját termelésű készlet 40 50 Szállítók, Rövid lej. köt. 65 65 Vevők, követel. 100 100 Alapítókkal szembeni kötelezettség Pénztár 5 5 Társasági adóköt., Egy.r.l.k. Bankbetét 20 32

Aktív időbeli elhatárolás 5 5 Passzív időbeli elhatárolás 20 20

Eszköz összesen 1000 1012 Források összesen 1000 1012

71

Eredményszámítás ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG

Ráfordítások Hozamok KÖLTSÉGNEMENKÉNT KÖLTSÉGHELY, -VISELŐ SZERINT – Anyagj. (ELÁBÉ is) 75 – Közvetlen ktg. (ELÁBÉ is) 85 Értékesítési forgalom – Személyi j. (Tb. is) 25 – Közvetett ktg. [Értékesített késztermék 75] – Értékcsökk. leír.(Am.) 10 - Értékesítési ktg 5 – Értékesítés n. árbevétel - Igazgatási ktg. 20 belföldi, export 150

[Termelt késztermék 85] Saját term. készl. állományvált.

[Mennyiség:+10] értéke 10

Eredménykimutatás

[A] ÖSSZKÖLTSÉG eljárás [B] ÉRT. FORGALMI KÖLTSÉG eljárás Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok

Költségnemek (100) Ért. n. árbevétele 150 Ért. kvetlen(ön)ktg.75 Ért. n. árbevétele 150 - Anyag j. ráf. 75 (belföldi, export) Ért. kvetett ktg.(25) - Személyi j. ráf. 25 Aktivált saját telj. - Értékesít. ktg. 5 - Értékcs. leírás 10 Saját term. készlet állományvált. 10 - Igazgatási ktg. 20

ÖSSZES 110 ÖSSZES 160 ÖSSZES 100 ÖSSZES 150

A. ÜZEMI (ÜZLETI)TEVÉKENYSÉG eredménye (H-R) 50 E. ADÓZÁS ELŐTTI eredmény 50

– Adófizetési kötelezettség (16%-kal számolva) -8 F. ADÓZOTT eredmény 42

[+ Eredménytartalék igénybevétel osztalékra (0)] - – Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 30

72

Eredménykimutatás (Összköltség eljárás)

I. Értékesítés nettó árbevétele 150 03. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 04. Saját termelésű készletek állományváltozása (10) II. Aktivált saját teljesítmények értéke 10 IV. Anyag jellegű ráfordítások 75 V. Személyi jellegű ráfordítások 25 VI. Értékcsökkenési leírás 10 II. Egyéb bevételek VII. Egyéb ráfordítás A. Üzemi tevékenység eredménye 50 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi tevékenység eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény 50 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény 50 XII. Adófizetési kötelezettség 8 F. Adózott eredmény 42 23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék 12 G. Mérleg szerinti eredmény 30

73

I. Összköltség eljárás csak 5. Számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 8 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 1) 40 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 11) 150 11) 150 7) 150 59 KN átv 8 Ráford 38 Pénze. 10) 110 11a) 110 11a)110 11b)110 11b) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

74

II. Összköltség eljárás Elsődleges 5. számlaosztály (Átvezetés az 5 vagy 6-7 a 8-ba) 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 71 Term.k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 11) 85 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKÁV 6 Ktghely 86 Kvetett 1) 40 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 11) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

75

III. Forgalmi költség eljárás, Csak 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 10) 75 11) 75 11) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 9) 20 5) 20 5) 20 10) 20 25 STK 58 STKáv 6 86 Kvetett 1) 40 10) 25 11) 25 11) 25 6) 85 7) 75 7) 75 6) 85 12) 10 31 Vevő 1) 20 91 Árbevét 7) 150 8) 150 12) 150 12) 150 (7) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 10) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 13) 8 13) 8 (13) 8 13) 8 458 Oszt 15) 12 15) 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

76

IV. Forgalmi költség eljárás, Elsődleges 5. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t 51 Anyagk 71 Term. k. 8 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 20 2) 55 1) 900 2) 55 10) 55 7) 85 7) 85 8) 75 11) 75 11) 75

1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 3) 25 3) 25 10) 25

1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 4) 10 4) 10 10) 10 44 Szállító 1) 100 52 Igb. sz 79 Ktg-Ho 10) 20 5) 20 5) 20 10) 20 7) 85 7) 85 25 STK 58 STKáv 1) 40 7) 85 8) 75 7) 75x 6) 85x 6 Ktg hely 85 Kvetett 12) 10x 7) 25 8) 25 8 ) 25 11) 25 11) 25 31 Vevő 1) 20 91 Árbev 9) 150 10) 150 11) 150 11) 150 (8) 150 59 KN átv 38 Pénze. 10) 110 7) 110 1) 30 8) 150 9) 20 461 TAO 89 TAO r. 15) 8 15) 8 12) 8 12) 8 13) 8 13) 8 435 Oszt 15) 12 15 12 14) 12 14) 12 419 MSZE 16) 30 16) 30

77

V. Forgalmi költség eljárás Elsődleges 6. -7. számlaosztály 21 V.anyag 41 Jegyz.t. 51 Anyagk 7 Term.k 81 Kvetlen 493 Ad.ered 9 1) 100 2) 55 1) 900 2) 55 7) 55 2) 85 3) 85 4) 75 8) 75 8) 75 1x Tárgyie 471 Jöv.elsz 54 Szemjr 1) 900 2) 25 2) 25 7) 25 1x9 TE écs 57 Értcs. l. 1) 90 79 Ktg-Hoz 2) 10 2) 10 7) 10 3) 85 3) 85 45 Szállító 1) 100 52 Igb. szol 6) 20 2) 20 2) 20 7) 20 25 STK 6 Ktg hely 86 Kvtett 1) 40 2) 25 4) 25 4) 25 8) 25 8) 25 3) 85 4) 75 31 Vevő 1) 20 59 KN ell. 91 Árbevét 5) 150 6) 150 7) 110 2) 110 8) 150 8) 150 5) 150 10 38 Pénze. 1) 30 6) 150 6) 20 461 TAO 89 TAO r. 11) 8 11) 8 9) 8 9) 8 9) 8 9) 8 458 Oszt 11) 12 11) 12 10) 12 (10) 12 419 MSZE 12) 30 12) 30


Összköltség eljárás I. Csak 5. számlaosztály

Napló

Ssz. Tartozik Követel Szöveg Tart. Köv.

1. 5 számla 3 számla Nyitás (1x) Bef. e. br. (1x9) Bef e. écs. 900 90 (21) Vás. anyag (41) Jegyzett tőke 100 900 (25) STK 40 (31) Vevők 20 (38) Pénzeszköz (44) Száll. 30 100

2. (51) Anyag jell. ráf. (21) Vásárolt anyag Anyag jell. ráf. 55 55 3. (54) Szem. jell. ráf. (471) Jövedelemelsz. Szem. jell. ráf. 25 25 4. (57) Ért. cs. leírás (1x9) Tárgyi e. écs. Ért. cs. leírás 10 10 5. (52) Ig.b. szolgált. (44) Szállítók Ig.b. szolgált. 20 20 6. (25) STK (58) STK állv. Készletrevétel 85 85 7. (58) STK állv. (25) STK Termék értékesítés (önk.) 75 75 (31) Vevők (91) Ért. árbev. Termék értékesítés (ár) 150 150

8. (38) Pénzeszköz (31) Vevők Árbev. pénzü. elsz. 150 150 9. (44) Szállítók (38) Pénzeszköz Szállítók pénzü. elsz. 20 20

10.. 1 számla 4 számla Részveszteségek elszám. (59) Ktg átvez. (51) Any. jell. ráf. 110 55 (54) Szem. jell. ráf. 25 (57) Ért. cs. leír. 10 (52) Ig.b. szolgált. 20

11. (493) Ad. eredmény (59) Ktg átvez 110 110 (91) Ért. árbev. (493) Ad. eredmény 150 150

12. (58) STK ÁV (493) Ad. eredmény 10 10 13. (89) TAO. fiz. k. (461) TAO kötel. Társasági adó elszámolása

(Adóalap: 50, Adó: 9) 8 8

(493) Ad. eredmény (89) TAO. fiz. k. TAO átvezetése. 8 8 14. (493) Ad. eredmény (479) Al. sz. köt. Osztalék átvezetése (Osz-

talékalap: 41, O: 11) 12 12

15. (461) TAO kötel. (38) Pénzeszköz TAO pénzügyi elsz. 8 8 (479) Alapítókkal

sz.k. (38) Pénzeszköz Osztalék pénzügyi elsz. 12 12

16. (493) Ad. eredmény (419) MSZE 30 30

79

Gazdasági események könyvviteli alapműveletei Összköltség eljárás S.sz. 1x 1x9 21 29 31 38 411 419 44 46 43

Bef. eszk. Bef.e.écs. Vás.anyag STK Vevők Pénzeszk. Jegy.tőke MSZE Szállítók TAO,Oszt 1. 900 90 100 40 20 30 900 100 2. 10 100 3. 85 4. 75 150 5. 150 150 100 100 6. 7. 8. 9. 8 10. 12 11. 20 20 12. 30 Ö. 900 - - 100 100 - 125 75 170 150 180 120 - 900 - 30 100 200 20 20 51 52 55 56 582 59 88 493 9 Anyagk. Bérk. Értékcs.li. Egyébk. STK ÁV Ktgn.átv. TAo Adoz.ered. Árbevétel 1. 2. 55 25 10 20 3. 85 4. 75 150 5. 6. 55 25 10 20 110 7. 110 110 8. 10 160 150 9. 8 8 8 10. 12 11. 12. 30 Ö. 55 55 25 25 10 10 20 20 85 85 110 110 9 9 160 160 150 150

80

7.2. Mintakönyvelés az eredmény elszámolására A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban):

1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000, TBJ 29%, MAJ 3%. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, 4. A keletkezett hulladék 10, 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., 8. Értékesítés költsége 2 500, 9. Igazgatási költség 500, 10. Anyagok állományváltozása 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, záró 2 000, 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, 12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, 13. Robbanás miatt épület összedőlt. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. 14. Kapott árkiegészítés 1 100, 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, 16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, 17. Képzett céltartalék 1800, 18. Értékcsökkenési leírás 2 100.


A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban): Gazdasági esemény Összes ktg. Forgalmi ktg.

1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, Egyéb bevétel Egyéb bevétel 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000 , TBJ 29%, MAJ 3%. (290, 30) Személyi ráf. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, Anyag j. ráf. 4. A keletkezett hulladék 10, Anyag j. ráf. 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, ASEE 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, Anyag j. ráf. 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., Árbevétel Árbevétel 8. Értékesítés költsége 2 500, Értékesítés ktg. 9. Igazgatási költség 500, Igazgatási ktg.

10. Anyagok ÁV 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, Záró 2 000, STK ÁV 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100,

áru beszerzési ára 3 100, Árbev, ELÁBÉ

Árbev, ELÁBÉ

12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, Árbevétel Árbevétel 13. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés

3 200, biztosító 4 600-t térített. E. ráf., E. bev.

E. ráf., E. bev.

14. Kapott árkiegészítés 1 100, Árbevétel Árbevétel 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340,

eladási ára 1 500, E. ráf., E. bev.

E. ráf., E. bev.

16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, Árbevétel Árbevétel 17. Képzett céltartalék 1800, Egyéb ráford. Egyéb ráford. 18. Értékcsökkenési leírás 2 100. Értékcsökkenési

leírás


Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat Gazdasági események eredményhatása Összesen

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása (10) - 2000 - 2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5) 800, 800 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) - 1 200 III. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség (3) 4 000, (4) – 10, 3 990 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke (6) 1 210, 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 10. Bérköltség (2) 1 000, 1 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - 12. Bérjárulékok (2) 320, 320 V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás (18) 2 100 2 100 VII. Egyéb ráfordítások (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460


Az eredménykimutatás előírt tagolása

(forgalmi költség eljárással) “A” változat Gazdasági események eredményhatása Összesen

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele (7), 2 880, 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége ( 6820) 04. Eladott áruk beszerzési értéke (11) 3 100, 3 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Értékesítési, forgalmazási költségek (8) 2 500 2 500 07. Igazgatási költségek (9) 500 500 08. Egyéb általános költségek - IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 V. Egyéb bevételek (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, 8 100 Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800, 5 940 Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 Összes költség - ASTÉ = Egyenleg _ É. Közvetett ktg. - ELÁBÉ = Közvetlen önktg. (8 300+1 320+ 2 100) = 11 720 - - 1 200 = 12 920 - 3 000 - 3 100 = 6 820 Üzemi eredmény + E. ráfordítás - E. bevétel = Korrigált ÜE 7 460 + 5 940 - 8 100 = 5 300 Korrigált üzemi eredmény: 7460 + 5940 – 8 100 = 5 300, 5300 – 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820 Üzemi ered-mény

+ E. ráfordítás - E. bevétel - Árbevétel + Közvetett ktg. + ELÁBÉ = Közvetlen önkölt-ség

7 460 + 5 940 - 8 100 - 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820


Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat Érték Az eredménykimutatás előírt tagolása

(forgalmi költség eljárással) “A” változat Érték

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 15 340 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 880 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 18 220 03. Saját termelésű készletek állományváltozása - 2 000 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 800 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 6 820 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) - 1 200 04. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 III. Egyéb bevételek 8 100 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Ebből: visszaírt értékvesztés II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 920 05. Anyagköltség 3 990 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 8 300 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke - 07. Egyéb szolgáltatások értéke 1 210 08. Eladott áruk beszerzési értéke 3 100 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 2 500 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - 07. Igazgatási költségek 500 IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 8 300 08. Egyéb általános költségek - 10. Bérköltség 1 000 IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 3 000 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések - V. Egyéb bevételek 8 100 12. Bérjárulékok 320 Ebből: visszaírt értékvesztés V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1 320 VI. Értékcsökkenési leírás 2 100 VII. Egyéb ráfordítások 5 940 VI. Egyéb ráfordítások 5 940 Ebből: értékvesztés - Ebből: értékvesztés - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460


Egyéb:

Pénzügyi műveletek 19. Fizetett kamat 800 20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A

papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80 %-ot 110 %-os árfolyamon tovább értékesítették 22. Kötvények után kapott kamat 350 Pénzügyi műveletek 19. Fizetett kamat 800 PM R 800 20. Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam

102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

Névérték = Vásárlási érték/ 1,1 = 1 000, Értékvesztés 1 100 – 1 020 (102%) = 80 80 21 Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80 %-ot 110 %-os árfolyamon tovább értékesítették Értékesített SR vételára = 960 * 0,8 = 768, Értékesített SR bevétele= 800 * 1,1 * 0,8 = 704 PM R 64 22. Kötvények után kapott kamat 350 PM B 350


A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7 460 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyereség 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam-

nyeresége 350 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfo-

lyamnyeresége 350

16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 350 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 350 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 800 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesz-

tése 80 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek érték-

vesztése 80

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 64 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) 944 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 944 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) - 594 C. Szokásos vállalkozási eredmény (AB) 6 866 C. Szokásos vállalkozási eredmény (AB) 6 866 X. Rendkívüli bevételek - X. Rendkívüli bevételek - XI. Rendkívüli ráfordítások - XI. Rendkívüli ráfordítások - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - D. Rendkívüli eredmény (X-XI) - E. Adózás előtti eredmény (CD) 6 866 E. Adózás előtti eredmény (CD) 6 866 XII. Adófizetési kötelezettség XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII) F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23) G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

8. Mintapéldák

1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak!

Megnevezés Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (Kötele-

Hosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét

2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás 6. Tulajdonosok által adott kölcsön Jegyzett tőke Eredménytartalék Beruházási hitel

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását!

Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam

+ - - + + - - + 1. Bérköltség elszámolása 2. Megérkezett telefonszámla 3. Oktatás kiszámlázása 4. Számítógép vásárlása 5. Fizetett kártérítés 6. Hitel kamat kifizetése

3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivona-tot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 48 000 Ft. (40 000 Ft + 20% ÁFA) 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló

S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. 2. 3. 4. 5. 6.


88

88


89

89

4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz ér-tékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a terve-zett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: - Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. - Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben - A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával át-utaltunk - A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifi-zetése még nem történt meg. - Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. - Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft. Bekerülési érték: Elszámolandó értékcsökkenés:

Év Értékcsökkenés Halmozott ér-tékcsökkenés

Nettó érték Piaci érték

1 2 3 4 1 000 000 5

A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Fogalom meghatározása: Beruházás – Felújítás - Karbantartás 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük:

Megnevezés Mennyiség Egységár (Ft)

Nyitó állomány 100 100 1. beszerzés 60 85 1. felhasználás 130 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasználás 130 5. beszerzés 60 105 3. felhasználás 40


90

90

Határozza meg a felhasználás, a készlet értékeket a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Megoldás

1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak!

Megnevezés Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (Kötele-

Hosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét

X

2. Eladásra vásárolt kötvény X 3. Bértartozás X 4. Készpénz X 5. Adótartozás X 6. Tulajdonosok által adott kölcsön X

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását!

Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam + - - + + - - +

1. Bérköltség elszámolása + + - Kifizetés - - 2. Megérkezett telefonszámla + + Kifizetés - - 3. Oktatás kiszámlázása + + Pénz beérkezik + - 4. Számítógép vásárlása + + Kifizetés - - Amortizáció - + 5. Fizetett kártérítés - + 6. Hitel kamat kifizetése - +


91

91

3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivona-tot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 40 000 Ft + 20% ÁFA. 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló

S.sz. Napló T K Szöveg Érték T Érték K 1. P Anyag- k.

21 Pénztár-

381 Anyag vásárlása készpénzért

40 40

P Lev. ÁFA-466

Pénztár-381

ÁFA 8 8

2. SZ Beruh.- 16

Szállítók- 45

Tárgyi eszköz be-szerzése

1000 1000

Sz Lev. ÁFA- 466

Szállítók- 45

ÁFA 200 200

3. Vegy Tárgyi e.-13

Beruh.- 16

A tárgyi eszköz üzembe helyezése

1000 1000

ÉCS. leír Écs 4. Vegy Mérl.sze.-

419 Er.tart.-

413 Át vezetés 200 200

5. Vegy Any. ktg.-

51 Anyag k.-

21 Anyagot használtunk fel a termeléshez

20 20

6. B Szállítók-

45 Bank-

384 Átutaltuk a tárgyi eszköz értékét

1200 1200


92

92

4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz ér-tékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a terve-zett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: - Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. - Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben - A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával át-utaltunk - A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifi-zetése még nem történt meg. - Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. - Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft. Bekerülési érték: 3 200 000 Ft Elszámolandó értékcsökkenés: 3 000 000

Év Écs Értékcsökkenés Halmozott ér-tékcsökkenés

Nettó érték Piaci érték

1 5/15 1 000 000 1 000 000 2 200 000 2 4/15 800 000 1 800 000 1 400 000 3 3/15 600 000 2 400 000 800 000 4 2/15 400 000 2 800 000 400 000 1 000 000 5 1/15 200 000 3 000 000 200 000

A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Lehetőség: Értékhelyesbítés – értékelési tartalék 600 000 Ft 5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük:

Megnevezés Menny. E.ár . Nyitó állo-mány

100 100

1. beszerzés 60 85 1. felhasznál 130 100x100 30x85 12550 - Készlet 30 30x85 2. beszerzés 40 110 3. beszerzés 40 105 4. beszerzés 40 90 2. felhasznál 130 30x85 40x110 40x105 20x90 12950 - Készlet 20 20x90 5. beszerzés 60 105 3. felhasznál 40 20x90 20x105 3900 - Készlet 40 40x105 4200

Határozza meg a felhasználás: 29 400, a készlet értékeket: 4 200 a FIFO, a csúsztatott át-lagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Kötelezettség, értékvesztés 700 Ft.


93

93

Csúsztatott átlagár Megnevezés Menny. E.ár .

Nyitó állo-mány

100 100 100x100 10000 15100/160

1. beszerzés 60 85 60x85 5100 94,4 1. felhasznál 130 12272 - Készlet 30 2828 2. beszerzés 40 110 4400 3. beszerzés 40 105 4200 4. beszerzés 40 90 3600 15028/

150

2. felhasznál 130 13000 - Készlet 20 2028 5. beszerzés 60 105 6300 8328/

80 104

3. felhasznál 40 4160 - Készlet 40 4160

Documents

4. Gazdasági események számvitele