Embed Size (px)
Citation preview
54/2014 (XII. 5.) BM rendelet
2015
Tűzveszélyességi osztály
Jelenleg
Tűzveszélyességi osztály
Tűzveszélyességi osztály
Csak anyagok esetében marad meg
54/2014 BM rend.
Robbanásveszélyes
Tűzveszélyes
Nem Tűzveszélyes
CLP –Classification, Labelling
and Packaging)
1272/2008/EK rendelet
anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről, csomagolásáról
2009. január 20-tól hatályos
anyagok és keverékek osztályozásának harmonizálásaosztályozás = döntés arról, hogy veszélyes / nem veszélyes az anyag vagy keverék
CLP célja
veszélyes anyagok és keverékek címkézésének harmonizálása
veszélyes anyagok és keverékek csomagolásának harmonizálása
CLP (GHS) 44/2000 EüM rendelet
ADR (veszélyes áru szállítás)
Tűzveszélyességi
Fokozat:
I. fokozatú
II. fokozatú
III. fokozatú
IV. fokozatú
Időszak Vegyi termék Osztályozás Biztonsági adatlap
Címkézés és
csomagolás *
2009.01.20. -
2010. 11. 30.
Anyag44/2000 44/2000 44/2000
vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP
Keverék44/2000 44/2000 44/2000
vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP
2010.12.01. -
2015. 05.31.
Anyag 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP
Keverék44/2000 44/2000 44/2000
vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP
2015.06.01-tőlAnyag CLP CLP CLP
Keverék CLP CLP CLP
HatáridőkAnyag: 2010 dec. 1 Keverék: 2015 jún. 1
*Azon keverékeket amelyek a 44/2000 EüM. rendelet szerinti osztályoztak, címkéztek és csomagoltak,
és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak, 2017. jún.1-jéig nem szükséges a CLP szerint
újracímkézni és csomagolni.
CLP szerinti veszélyességi osztályok és kategóriák
Veszélyességi osztályok
1. Robbanóanyagok
2. Tűzveszélyes gázok
3. Tűzveszélyes aeroszolok
4. Oxidáló gázok
5. Nyomás alatt lévő gázok
6. Tűzveszélyes folyadékok
7. Tűzveszélyes szilárd anyagok
8. Önreaktív anyagok és keverékek
9. Öngyulladó folyadékok =Piroforos folyadékok
10. Öngyulladó szilárd anyagok = Piroforos szilárd anyagok
11. Önmelegedő anyagok és keverékek
12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek
13. Oxidáló folyadékok
14. Oxidáló szilárd anyagok
15. Szerves peroxidok
16. Fémekre maró hatású anyagok és keverékek = Fémekre korrozív hatású anyagok
FIZIKAI VESZÉLYEK
EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYEK
Veszélyességi osztályok
1. Akut toxicitás
2. Bőrmarás/bőrirritáció
3. Súlyos szemkárosodás/szemirritáció
4. Légzőszervi/bőr szenzibilizáció
5. Csírasejt-mutagenitás
6. Rákkeltő hatás
7. Reprodukciós toxicitás
8. Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció
9. Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció
10. Aspirációs veszély
KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
Veszélyességi osztályok
1. A vízi környezetre veszélyes
2. Az ózonrétegre veszélyes
A biztonsági adatlapokra 2010. december 1. után a
453/2010/EK bizottsági rendelet vonatkozik,
Ez a REACH régi II. mellékletéhez képest jelentősen megszigorítja az adatlapokat.
Kötött formát ír elő a szakaszokra és az alpontokra, és
kötelezően ki is kell azokat tölteni, illetve
pontosan megadni, ha valamelyikre nem rendelkezünk információval.
Biztonsági adatlap
1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
2. SZAKASZ: Veszélyesség szerinti besorolás
3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok
4. SZAKASZ: Elsősegélynyújtási intézkedések
5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések
1. Oltóanyag
2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek
3. Tűzoltóknak szóló javaslat
6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál
7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás
8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok
10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség
11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok
12. SZAKASZ: Ökológiai információk
13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok
14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk
15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk
16. SZAKASZ: Egyéb információk
Biztonsági adtalap felépítése
Az R és S mondat: a veszélyes anyagok kockázataira
(risk), illetve azokkal kapcsolatos óvintézkedésre utaló rövid, szabványosított mondat.
A H és P mondat: a veszélyes anyagok jelentette veszély (hazard) természetét és mértékét, illetve azok használatából eredő káros hatások megelőzését(prevention) vagy legkisebbre történő csökkentését tartalmazó szabványosított mondat.
„R” „S” mondatok
Veszélyes vegyi termék ami a szállítás során is
veszélyesként lett osztályozva (van UN száma)
Belső csomagoláson CLP címke szükséges
Külső csomagoláson szállítási (ADR) címke mindenképpen kell, CLP címkével is el lehet látni
Önálló csomagoláson mind a szállítási (ADR) mind a CLP címke kell
Veszélyes vegyi termék ami a szállítás során nem lett veszélyesként osztályozva (nincs UN száma)
Belső csomagoláson CLP címke szükséges
Külső csomagoláson CLP címke szükséges
VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTAS (ADR) ÉS CLP KAPCSOLATA
Kockázati osztályba sorolás
kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás
szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázatiosztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonosmértékben és módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, abekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtébenfellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrészegészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázatiegységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,
önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított,
Értelmező rendelkezés
Értelmező rendelkezés
Önálló rendeltetési egység:
OTÉK fogalom: meghatározott rendeltetés céljára önmagábanalkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy azépületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
20
Önálló rendeltetési egység
Önálló rendeltetési egység
közúti alagútgyalogos aluljáró
felszín alatti vasútvonal
kilátó
ponyvaszerkezetűállvány jellegű és szín
Speciális építmény
az anyagok tűzveszélyességi osztálya,
a kockázati egység kockázati osztálya,
az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya
alapján kell megállapítani.
A tűzvédelmi követelményeket
Nagyon alacsony kockázat: NAK
Alacsony kockázat: AK
Közepes kockázat: KK
Magas kockázat: MK
Kockázati osztályok:
1 táblázat 2 táblázat 3 táblázat 4 táblázat
A kockázati egység legfelső
építményszintjének szintmagassága, valamint
a kilátó és az állvány jellegű építmény
esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra
szolgáló járófelület magassága (m)
önállóan menekülnek
Tárolási
alaprendeltetésű
kockázati egység tároló
helyiségében tárolt
anyagok, termékek,
tárgyak jellemzői
Ipari, mezőgazdasági
alaprendeltetés
A kockázati egység legalsó építményszintjének
szintmagassága (m) segítséggel menekülnek
A kockázati egység legnagyobb
befogadóképességű helyiségének befogadó-
képessége, valamint a kilátó, a
ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű
építmény és szín esetében az építmény
befogadóképessége (fő)
előkészítés nélkül
menthetők
előkészítéssel vagy
azzal sem menthetők
Kockázati osztályba sorolás
Meg kell határozni :
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket,
a) azok kockázati osztályait és azt követően
b) az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.
A kockázat meghatározása
Közúti alagutak:
AK legfeljebb 300 m hosszú
KK 300 m – 1000 m
MK 1000 m hosszabb
Gyalogos aluljárók:
AK: csak gyalogosforgalomra használt
KK: üzletet vagy egyéb közönségforgalmi helyiség esetén
Felszín alatti vasútvonal:
KK: felszíni állomás és építmény
MK: felszín alatti vasútvonal föld alatti állomásai, valamint a vonalalagutak
Speciális építmény kockázati osztályának meghatározása
Kilátó
az 1. melléklet 1. táblázata szerint
Ponyvaszerkezetű építmények
az 1. melléklet 1-2. táblázata
Állvány jellegű építmények
1. melléklet 1-4. táblázata
Szín építmények
1. melléklet 1-4. táblázat
Speciális építmény kockázati osztályának meghatározása
(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.
(4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja
a) NAK osztály esetén az 500 főt,
b) AK osztály esetén az 1500 főt,
c) KK osztály esetén a 3000 főt.
Mértékadó kockázati osztálya meghatározása
Kockázati osztályba sorolás
lakás
lakás
lakás lakás
lakás
lakás
lakás
lakás
ügyvédi iroda
lakás
színház 500 fős nézőtérrel
mélygarázs
Kockázati egység lehet:
A B C D E
1A kockázati egység kockázati
osztályaNAK AK KK MK
2
A kockázati egység legfelső
építményszintjének
szintmagassága, valamint a kilátó
és az állvány jellegű építmény
esetében a legmagasabb emberi
tartózkodásra szolgáló járófelület
magassága (m)
0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00
3
A kockázati egység legalsó
építményszintjének
szintmagassága (m)
0,00 - -3,00 -3,01 - -6,00 -6,01 - -9,00 > -9,00
4
A kockázati egység legnagyobb
befogadóképességű helyiségének
befogadó-képessége, valamint a
kilátó, a ponyvaszerkezetű
építmény, az állvány jellegű
építmény és szín esetében az
építmény befogadóképessége (fő)
1-50 51-300 301-1.500 >1.500
Kockázati osztályba sorolás1. táblázat
Kockázati osztályba sorolás
lakás
lakás
lakás lakás
lakás
lakás
lakás
lakás
ügyvédi iroda
lakás
színház 500 fős nézőtérrel
mélygarázs
Kockázati egység lehet:
AK
NAK
KK
Mértékadó kockázati osztály: KK
Kockázati osztály: 1 táblázat 3 sor-3,01 - -6,00
AK
Kockázati osztály: 1 táblázat 2 sor14,01-30,00
KK
Kockázati osztály: 1 táblázat 2 sor7,01-14,00
AK
Mértékadó Kockázati Osztálya
KK
(3000 fő)
Tűzoltó készülékek
A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben
és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2
alapterület után
„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként
„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként
„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, tűzszakaszokban és szabadtereken szükség szerint
Hatályos előírások
204. § (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet előírja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben
a 16. melléklet 2. táblázata szerint.
204. § (1) oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
OTSZ 5.0
1 táblázat
Önálló rendeltetési
egység vagy szabadtér
alapterületig m2
Általános esetben
Robbanásvesz
élyes anyag
tárolása
50 2 6
100 3 9
200 4 12
300 5 15
400 6 18
500 7 21
600 8 24
700 9 27
800 10 30
900 11 33
1.000 12 36
minden további 250 +2 +6
2 táblázatOltóanyag-
egység [OE]
MSZ EN 3-7 szabvány
szerinti tűzosztály
MSZ EN 1866
szabvány szerinti
tűzosztály
A B
1 5A 21B
2 8A 34B
3 55B
4 13A 70B
5 89B
6 21A 113B
9 27A 144B
10 34A
12 43A 183B
15 55A 233B
16I B
17II B
18III B
19IV B
1 táblázat
Oltóanyag-
egység [OE]
MSZ EN 3-7 szabvány
szerinti tűzosztály
MSZ EN 1866
szabvány szerinti
tűzosztály
A B
1 5A 21B
2 8A 34B
3 55B
4 13A 70B
5 89B
6 21A 113B
9 27A 144B
10 34A
12 43A 183B
15 55A 233B
16I B
17II B
18III B
19IV B
Példa
800 m2
1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 144B
1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 183B
1 db 50 kg-os porral oltó, III B
OE101018
Példa 1
Önálló rendeltetési
egység vagy szabadtér
alapterületig m2
Általános esetben
Robbanásvesz
élyes anyag
tárolása
50 2 6
100 3 9
200 4 12
300 5 15
400 6 18
500 7 21
600 8 24
700 9 27
800 10 30
900 11 33
1.000 12 36
minden további 250 +2 +6
2 táblázat
Példa
800 m2
1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 144B
1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 183B
1 db 50 kg-os porral oltó, III B
OE101018
Önálló rendeltetési
egység vagy szabadtér
alapterületig m2
Általános esetben
Robbanásvesz
élyes anyag
tárolása
50 2 6
100 3 9
200 4 12
300 5 15
400 6 18
500 7 21
600 8 24
700 9 27
800 10 30
900 11 33
1.000 12 36
minden további 250 +2 +6
1500 m2
Példa 2
16 OE
Oltóanyag-
egység [OE]
MSZ EN 3-7 szabvány szerinti
tűzosztály
MSZ EN 1866
szabvány szerinti
tűzosztály
A B
1 5A 21B
2 8A 34B
3 55B
4 13A 70B
5 89B
6 21A 113B
9 27A 144B
10 34A
12 43A 183B
15 55A 233B
16I B
17II B
18III B
19IV B
Fsz: 2 db 21A 113B 6kg
1 db 13A 70B 2kg
I. em: 4 db 13A 70B 4kg
II. em: 8 db 8A 34B 2kg
III. em: 1 db 21A 113B 6kg
1 db 34A 113B 6kg
16 OE
Példa 3 (28/2011 BM rendelet)
Önálló rendeltetési
egység vagy szabadtér
alapterületig m2
Általános esetben
Robbanásvesz
élyes anyag
tárolása
50 2 6
100 3 9
200 4 12
300 5 15
400 6 18
500 7 21
600 8 24
700 9 27
800 10 30
900 11 33
1.000 12 36
minden további 250 +2 +6
2000 m2
1000 m2 12 OE
1000 m2 8 OE
20 OE
Oltóanyag-
egység [OE]
MSZ EN 3-7 szabvány
szerinti tűzosztály
MSZ EN 1866
szabvány szerinti
tűzosztály
A B
1 5A 21B
2 8A 34B
3 55B
4 13A 70B
5 89B
6 21A 113B
9 27A 144B
10 34A
12 43A 183B
15 55A 233B
16I B
17II B
18III B
19IV B
5 db 13A 70B
(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési
egységben
„A” és „B” osztályú tüzek is előfordulhatnak és
a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan „A” és „B” osztályú tűz oltására alkalmas,
melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak,
akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni.
204 §
(5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek,eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését iselőírhatja.
(6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyenhozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltókészülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltásáraa legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóanhasználható, üzemképes állapotban kell tartani.
(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltókészülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltókészülékeket kell készenlétben tartani.
204 §
A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni.
A tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben
tartóknak – 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt legfeljebb 5
db készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén – nem kell nyilvántartási
naplót vezetni,
5-nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén a nyilvántartási
naplót a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni.
28/2011. (IX. 6.) BM rendeletaz 55/2012. (X. 29.) BM rendelet módosításával
(7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza
a) a létesítmény nevét és címét,
b) a tűzoltó készülékek típusjelét,
c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával,
d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát
e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását.
264 §
OTSZ 5.0 Záró rendelkezések (287 §) 50/2011. (XII. 20.) BM
Tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra… Címkére vonatkozó előírások Műhely felszereltsége (biztonsági szelep beállító: „szükség
esetén”; új: „tartályszárításra alkalmas gép, berendezés”) Karbantartás minden mozzanata
ÚJ: Közép karbantartáskor a tűzoltó készülékek felszállócsövén
vagy belső hajtóanyag palackján maradandó módon jelöli: a) a karbantartás dátumát, b) a karbantartó szervezet nevét vagy azonosító jelét és c) a karbantartó személy aláírását
Karbantartás szabályai
A B C D
1
érintett műszaki megoldás
üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás
2 ciklusidő
dokumentálás
szükségessége és
módja
ciklusidő
dokumentálás
szükségessége és
módja
ciklusidő
dokumentálás
szükségessége és
módja
3 tűzoltó készülék 3 hónap (+ 1 hét)tűzvédelmi
üzemeltetési naplónincs követelmény
6 hónap (+ 1
hónap) 1)
12 hónap (+ 1
hónap), 2)
5 év (+ 2 hónap),
10 év (+ 2 hónap)
tűzvédelmi
üzemeltetési napló
4
fali tűzcsap, vízforrások a
természetes vízforrás
kivételével, nyomásfokozó
szivattyú, száraz oltóvízvezeték
6 hónap (+ 1 hét)tűzvédelmi
üzemeltetési napló12 hónap (+ 1 hét)
tűzvédelmi
üzemeltetési napló
Az időszakos
felülvizsgálattal
egyidejűleg
tűzvédelmi
üzemeltetési napló
Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat
Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata
MSZ 1042 (2009) Jelzőtábla tűzoltóvíz-forrásokhoz
MSZ 9772 (2009) Állványcső felszín alatti tűzcsapokhoz
MSZ 1014 (2009) Pótállványcső felszín alatti tűzcsaphoz
MSZ 9774 (2009) Osztó tűzoltótömlőkhöz
MSZ 9775 (2009) Gyűjtő tűzoltótömlőkhöz
MSZ 9771-3 (2009) Tűzcsapok és tartozékaik 3. rész: Tűzcsapkulcsok
MSZ 9771-7 (2009) Szerelvényszekrények felszín alatti és feletti tűzcspokhoz
MSZ EN 671 (2013) Beépített tűzoltó berendezések (angol)
MSZ EN 14540 (2014) Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapostömlőkbeépített rendszerekhez (angol)
Szabványok
A tűzoltó-vízforrások:
üzemképességéről,
megközelíthetőségéről,
fagy elleni védelméről,
az előírt rendszeres
ellenőrzések,
karbantartások,
javítások és
nyomáspróbák (továbbiakban: felülvizsgálat)
elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.
266 §
(1) A felülvizsgálatot - a falitűzcsapszekrényeknek a
felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve -tűzoltóvízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.
(2) A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik.
267 §
(3) Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős
szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartássalrendelkezik.
A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége.
(4) A nyilvántartás tartalmazza:a) a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását,
b) a felülvizsgálat időpontját,
c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és
d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait.
267 §
A tűzoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetbena) megvizsgáljaaa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak
helyességét és épségét,ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,ac) a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában
tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát,
ad) a korrózió elleni védelem épségét,b) elvégziba) a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat
átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és
bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.
268 §
Száraztűzivízvezeték-rendszert ellenőrzése:
félévenként kell felülvizsgálni és
ötévenként nyomáspróbázni.
269 §
(2) A száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:
a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét,
b) a száraz felszállóvezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,
c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és
az azt lezáró kupakkapocs meglétét,g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget,
az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsokmeglétét és
h) a csővezeték légteleníthetőségét.
269 §
(3) A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok
esetén írásban értesíti a tűzoltóvízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti.
(4) A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a felülvizsgálatot végző személy eltávolítja.
(5) A teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás értéke - a betápláló csonknál mérve - 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.
(6) Pinceszinti és nehezen megközelíthető területek védelmére kialakított száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy az általános feladatokon felül ellenőrzi a tűzvédelmi hatóság által előírt csatlakozási lehetőségek meglétét, megfelelőségét.
269 §
Föld alatti és föld feletti tűzcsapok
Vízhozammérés (kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel) A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni.
legalább félévenként felülvizsgálat
évenként teljes körű felülvizsgálatot
(2) A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 268. §-banmeghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.
270 §
(3) A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a
féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:
a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,b) a tömítések épségét, állapotát,c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az
elveszés elleni biztosítás meglétét,f) a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát,g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a
tűzcsap üzemképességét,h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,i) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél
vagy a tűzcsap vízhozamát ésj) a víztelenítő rendszer működését.
270 §
(4) A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a
felülvizsgálatot végző személy elvégzi:
a) a tűzcsap környezetének tisztítását,
b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,
c) a tűzcsapszekrény kitisztítását,
d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsaltörténő nyithatóságának ellenőrzését,
e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,
f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését és
g) a csatlakozó menet zsírozását.
270 §
(6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:
a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menetépségét, a tömítő felület állapotát,
b) üzempróbával a tűzcsap működését,
c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és
e) a víztelenítő rendszer működését.
270 §
(7) A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
270 §
) A szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább
félévenkénti felülvizsgálat
Évenként teljes körű felülvizsgálat
271 §
) 272. § A szerelvényszekrényekben elhelyezett:
állványcsövet,
nyomótömlő-szerelvényt,
áttétkapcsot
5 évenként nyomáspróbának kell alávetni.
(2) A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a kérdéses szekrény
környezeti körülményei, a tűzveszély és kockázat figyelembevételével történik.
A legalább félévenkénti felülvizsgálat :
a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait,
b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e,
c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e,
d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e,
e) az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e,
f) a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és
g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon.
271 §
(3) A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:
a tárolt szerelvények, tartozékok és a szerelvényszekrény sérülésmentességét,
a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja,
az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát és
a korrodált vagy sérült szerelvényről, tartozékról írásbanértesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
271 §
(4) Az éves teljes körű felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott
általános feladatokon és a (2)-(3) bekezdésekben előírt féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy
a) ellenőrzi:aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok
állapotát,ab) a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes
kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával;
ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát ésad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét,b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a
gyártó által előírt karbantartásokat ésc) a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről,
tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
271 §
A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az
ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt és nyitott állásában – a nyitott esetben a csonkok kupakkapoccsal zárt állapota mellett – 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szivárgás nem tapasztalható.
273 §
Medencék, tartályok (víztárolók) és egyéb vízforrások:
félévenkénti felülvizsgálatáról,
ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.
274 §
(2) A féléves felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy megvizsgálja: az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét.
(3) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymértékű szivárgásészlelése esetén a szivárgás tényéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
(4) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni védelemszükségességéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
274 §
(1) Víztárolók esetében az ötéves teljes körű felülvizsgálat
során az általános és féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi
a) a víztároló tisztítását,
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,
d) a fémszerkezetek festését és
e) a tároló feltöltését,
f) a szerelvények próbáját.
275 §
(2) A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nélküli,
lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a próbanyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc. A nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.
(3) Egyéb víztároló esetén a szívócső meglétének, karbantartottságának, a tűzoltásra tartalékolt, előírt víz meglétének és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségének félévenkénti ellenőrzéséről a fenntartó gondoskodik.
(4) A természetes vízforrások, mint tűzoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat kell alkalmazni.
275 §
A B C D E F G
Az építmény megnevezése
Többszintes épületek Középmagas épületek Magas épületek
Egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
egyidejűségVízhozama
(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség
Vízhozama
(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség
Vízhozama
(liter/perc/tűzcsap)
1 Legfelső padlószint magassága Legfeljebb 14 m 14 m-nél nagyobb és legfeljebb 30 m 30 m-nél nagyobb
2
Az építmény megnevezése
Egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
3 egyidejűségVízhozama
(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség
Vízhozama
(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség
Vízhozama
(liter/perc/tűzcsap)
4 Lakóépület – - 2 150 2 200
5Igazgatási, iroda- és oktatási
épület 1 80 2 150 4 200
6Egészségügyi, szociális
intézmények, szállás épületek 2 100 3 150 4 200
7Egyéb közösségi épületek
2 150 3 200 4 200
8Ipari, mezőgazdasági, termelő,
tárolási épületek 2 150 3 150 4 200
Fali tűzcsapok szintenkénti kialakítása
A tűzoltó vízforrások és tartozékaik
felülvizsgálata, karbantartása
Fél évente Évente Öt évente
falitűzcsap-szekrényekellenőrzés,
karbantartás, felülvizsgálat nyomáspróba
száraz tüzivíz-vezeték
rendszer
ellenőrzés,
karbantartás,
felülvizsgálat
nyomáspróba
tűzcsapok ellenőrzés,
karbantartás,
felülvizsgálat
szerelvényszekrények ellenőrzés
ellenőrzés,
karbantartás
felülvizsgálat
nyomáspróba
víztárolók ellenőrzés,
karbantartás,
felülvizsgálat
nyomáspróba
239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet
az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes
tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról
18. § (1) Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahola) a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és számított
tűzterhelése megkívánja az ott meghatározott létszámmal;b) az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján
szükséges.(2) Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni:a) az atomerőműben;b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek esetén, jogszabály
alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges;
c) ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges;
d) a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján.
239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet
Sors
zámA B C D E
1 A létesítmény
tűzszakaszának
számított
tűzterhelése
Tűzszakasz alapterület esetén
2 1001-3000 m2 3001-5000 m2 5001-8000 m2 8000 m2 feletti
3 501-1000 MJ/m2 4 fő
4 1001-1500 MJ/m2 4 fő 8 fő
5 1501-2000 MJ/m2 4 fő 8 fő 12 fő
6 2000 MJ/m2 felett 4 fő 8 fő 12 fő 16 fő
239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet 2. melléklet
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Kocsis Antal
Tűz- és munkavédelem
+36 20 9704 355
