32
1 6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

  • Upload
    bryant

  • View
    58

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL. 6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal. Határozatlan: forgácsoló élek száma élgeometriája az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete Alkalmazzák Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek végrehajtására - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

1

6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV

SZERSZÁMMAL

2

• Határozatlan:– forgácsoló élek száma– élgeometriája– az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete

• Alkalmazzák– Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek

végrehajtására

• Gyűjtőfogalom: „ abrazív megmunkálások”

6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal

3

• Lehet: szabad szemcse kötött szemcse

6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal

A köszörűszemcse működésének lehetséges módozatai( a szemcse behatolási módjai)

EnergiaTérfogatErőPálya

Anyagsugaras csiszolás

Mágneses polírozásKoptató csiszolás

Ultrahangos csiszolás

SzalagköszörülésRövidlöketű

dörzsköszörülésFényesítés

Löketes köszörülés

• Köszörülés állandó sebességgel• Abrazív vágás• Hosszúlöketű dörzsköszörülés

KÖTÖTT SZEMCSE SZABAD SZEMCSE

Tükrösítés

4

• Legősibb anyagleválasztási eljárás, ie. 2000-ben üveget csiszoltak;

• 1360.-ban Nürnbergben 60 köszörűs

• Olyan határozatlan élű szerszámmal végzett (forg.) megmunkálás, amelyben szerves vagy szervetlen kötőanyagban ágyazott, statisztikus rendezettségben lévő szemcsék karcolással végzik a forgácsleválasztást

• széles körben elterjedt megmunkáló eljárás

• elsősorban befejező megmunkálás, de a korszerű nagyteljesítményű szerszámok és gépek alkalmasak előkészítő és nagyoló műveletekhez

Köszörülés

5

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokMegmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok

Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK

Köszörülés

6

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokMegmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok

Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos)OEPK

Köszörülés

7

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokMegmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok

Beszúró palástköszörülésBEPK

Köszörülés

8

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokMegmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok

Beszúró palástköszörülésBEPK

Egyenes koronggal Ferde koronggal Ferde beszúró eljárással

Köszörülés

9

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokmozgásviszonyok

Csúcsnélküli köszörülés CNK

Áteresztő csúcsnélküli CNKA

Beszúró csúcsnélküliCNBK

Vr

Köszörülés

10

furatköszörülésFK

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokmozgásviszonyokKöszörülés

11

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokmozgásviszonyok

furatköszörülésFK

Csúcsnélküli furatköszörülés

Köszörülés

12

síkköszörülés

KPSK

korongpalást

SK

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokmozgásviszonyokKöszörülés

13

síkköszörülés KHSK

koronghomlok

– Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyokmozgásviszonyokKöszörülés

14

- Szerszámok

Határozatlan élű szerszámok mindig szemcsékből állnak, tehát szemcse anyagokról van szó

SzemcseLeválasztja a forgácsotKopik, törik

LevegőpórusBefogadja a forgácsotBevezeti a HKF – etkiviszi a forgácsotkiviszi a törmeléket

Kötőanyagösszetartja a szemcséketkopik, törik

Köszörülés

15

A köszörűkorongok szerkezete

- Szerszámok

A köszörülés szerszámait (kötött szemcséjű köszörűtesteket)- Szemcseanyag- Szemcsenagyság- Keménység- Szerkezetszám (koncentráció)- Kötőanyag- Alak és főméretek jellemzik

PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI

szemcsekötőanyagkötőanyag

szemcse

levegőpórus

Koncentráció: hordozó réteg szemcsetartalma 100%, ha 4,4 karát/cm3, ez a térfogat 25%-a 1 karát = 0,2 g 100%-nál nagyobb is lehet

Köszörülés

16

- Szerszámok

Szemcse térfogat : VK

Pórus térfogat : Vp

Kötőanyag térfogat : VB

Térfogati egyenletek :

VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100%

Köszörülés

17

Szemcseanyag

(a forgácsolóél anyaga)

Elsősorban: korundsziliciumkarbidköbös bórnitridműgyémánt

Köszörülés

18

Szemcsenagyság

- Aprítással létrehozott köszörűszemcsék alakja szabálytalan mértani test- Méretét, nagyságát szitálással határozzák meg- Két szitalyuk méret szükséges

- egyik átengedi- másik: amely már nem engedi át a szemcséket

Osztályozó szita: egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitanyílásának száma adja a konkrét értéket

25,4 mm

25,4 mmSzitaszámmal: 6 240-igÜlepítés: 240 1000-ig

Szuperkemény: szintén a szita, de szitanyílás mikrométerben megadott méretePl.: 100/80

Köszörülés

19

Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása

Ft erővel jellemezzük azt az erőt, amely a szemcsét éppen kitöri a kötőanyagból működése közben

Függ: - a kötőanyag minőségétől - a kötőanyaghidak méreteitől

KeményFt nagy

LágyFt kicsi

Köszörülés

20

Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása

Kemény-korong

lágykorong

Él: sok

Él: kevés

Ft - nagy

Ft - kicsi

A : nagy

A : kicsi

Köszörülés

21

Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása

A keménységet kétféleképpen lehet szabályozni:

• A pórustérfogat állandósága mellett: VK + VB = 100 - Vp

VB + Vp = 100- VK • A szemcsetérfogat állandósága mellett

Betűvel jelöljük (Norton skála). 26 keménységi fokozat van A - tól Z- ig

A Zkeménység

profiltartósság

önélező képesség

Keménység és korongtulajdonság

Köszörülés

22

Szerkezetszám

A szemcsék egymástól való távolságát és a levegőpórusok nagyságát fejezi ki.

A térfogati egyenlet alapján a pórustérfogat:

Vp = 100 – (VK + VB)

•A Vk szemcsetérfogattal szabályozzák.

•0-12-ig jelöljük pl: 5,7

Legsűrűbb: a szemcsék összeérnek, VK a térfogat 62%-a 0

62%

VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább

Ritka korong, nagypórusok

Sűrű korong,Kis pórusok

12

38%

Köszörülés

23

KötőanyagA köszörűszemcséket a kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú ,forgácsolásra alkalmas szerszámmá

Leggyakoribb kötőanyagok:

Szilikát kötés S Szilárdsága kicsi;raktározhatósága korlátozott;Nagy felületű és/vagyvékony alkatrészek Ahol a hőfejlődést ki kell küszöbölni

Gumi kötés R Jó anyagleválasztó képesség;igen jó fényesítő hatást

Finom érdességet biztosít. Ütésálló. rugalmas

Dinamikus igénybevételre

Vágás (vágó korongok)

Műgyanta kötés B Kötési szilárdság kisebb, mint a kerámiáé

Jó anyagleválasztás, hidegköszörülés mellett

Nagyobb kopás, rövidebb éltartam

Sellak kötés E Ritkán alkalmazzák

víztaszító

Magnezit kötés Mg Vízszívó

Szárazköszörülés előtt ki kell járatni

VKeramikus kötés érzéketlen a folyadékra, nagyon rideg ;Alkalmazott korongok 60%-a;

vc =25 m/s

vcmax =35-60 m/s

vcmeg =60 m/svc =100 m/s

vcmeg =45 m/s

Vágókorong: vc =80 m/s

Köszörülés

24

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

• Nagysebességű karcolás• Meglévő érdességet forgácsoljuk• A szemcsék ~ 12%-a aktív

25

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

Rm=60 µm

Rm=6 µm

• Nagy negatív γ =~ - 70 Nagy mélyítő (passzív) erő• Legtöbbször α = ~ 0 erős súrlódás, hőképződés, szikra

26

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

Lg – érintkezési ív

hosszú közepes rövid

27

Köszörülés- Technológiai adatok

OEPK BEPK

BEPKOEPK

28

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

29

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

30

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

KPSK KHSK

31

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok

32

Köszörülés- Technológiai adatok

Forgácsolási viszonyok