1

FIZIKAI FELADATGYÚJTEMÉNY

a 7-8. oszt. tanulók számátra

Válogatta és szerkesztette Barkáts Jenı

7. OSZTÁLY

BEVEZETÉS

1. Mit tanulmányoz a fizika?

1. A következı felsorolásban melyek a fizikai jelenségek: úszik a hajó, ég a fa, sárgul a falevél, olvad a jég, rozsdásodik a vas, csírázik a mag?

2. A következı felsorolásban melyek a mechanikai, hang-, hı-, elektromos, mágneses, fényjelenségek: süt a Nap, olvad a hó, visszhangzik, fúj a szél, világít a villanyizzó, villámlik, mennydörög, hull a falevél, úszik a tutaj, melegít a hısugárzó?

3. Milyen fizikai jelenségek kísérik: a villámlást; a robbanást; lövést?

4. Mondj példát fizikai jelenségekre!

5. Mondj példát hıjelenségre!

6. Mondj példát hangjelenségre!

7. Mondj példát elektromos jelenségre!

8. Mondj példát mágneses jelenségre!

9. Mondj példát fényjelenségre! 2. Néhány fizikai szakkifejezés

10. A felsorolt szavak közül melyek tartoznak a „fizikai test” és melyek az „anyag” fogalmához: repülıgép, őrhajó, réz, golyóstoll, porcelán, víz?

11. A felsorolt szavak közül melyek jelölnek fizikai testet: léc, vas, olajcsepp, aszteroida, papír, Hold, nitrogén, higany, traktor?

12. A felsorolt szavak közül melyek jelölnek anyagot: mágnes, cement, Nap, teknısbéka, aszfalt, láng, fény, zene, ezüst, bolygó, torta, üstökös?

13. A felsorolt szavak közül melyek jelölnek: a) fizikai testet; b) anyagot; c) jelenséget: ólom, mennydörgés, léc, higany, vas, reggel, vihar, Mars, olaj, balta, szék, cukor, lövés, árvíz, olvadás? Válaszodat rendezd táblázatba!

14. Mondj példát azonos anyagból készült fizikai testekre!

15. Milyen fizikai testek készíthetık: üvegbıl, gumiból, fából, acélból? 3. Megfigyelések és kísérletek

16. A forrón bezárt befıttes üveget lehőlés után nagyon nehéz kinyitni. Ha egy idıre meleg vízbe tesszük az üveget, akkor ismét könnyedén nyílik. Miért?

17. Tea készítéséhez forró vizet használnak. Ennek az az oka, hogy nagyobb hımérsékleten gyorsabban oldódnak egyes anyagok, így a tealevélben levık is. Milyen kísérlettel gyızıdhetsz meg ennek az állításnak a helyességérıl?

2

18. Nyáron, esı után a víztócsák gyorsabban száradnak fel, mint tavasszal. Ennek az az oka, hogy a nagy melegben a víz gyorsabban párolog. Milyen kísérlettel gyızıdhetsz meg ennek az állításnak a helyességérıl?

19. Téli fagyban a két oszlop között húrként feszülı fémhuzal a nyári melegben lazán lóg. Ennek az az oka, hogy a fémek tágulnak a melegben. Milyen kísérlettel gyızıdhetsz meg ennek az állításnak a helyességérıl?

20. A mozgó autók kerekei felmelegszenek. Ennek az autókerekek és az úttest közötti súrlódás az oka. Milyen kísérlettel gyızıdhetsz meg ennek az állításnak a helyességérıl? 4. Fizikai mennyiségek. A fizikai mennyiségek mérése 5. Fizika, technika, természet

21. Melyiknek nagyobb a hossza (a kiterjedése): a győrő külsı vagy belsı oldalának?

22. A henger falának a vastagsága 2 mm. Hány milliméterrel nagyobb a külsı átmérıje a belsıtıl? [4 mm]

23. Az átlátszó vonalzók skáláját a hátsó oldalukra viszik fel. Miért?

24. Pontos volt-e a középkorban használatos láb, öl, ujj stb. hosszmérték?

25. Hogyan állapítanád meg mérıhenger segítségével egy szabálytalan test térfogatát?

26. Hogyan lehet egy sörét térfogatát mérıhenger segítségével megállapítani?

27. Nézd meg jól a lázmérıt! Milyen legmagasabb és legalacsonyabb testhımérsékletet lehet vele mérni?

28. Mekkora a rajzon látható léc hossza? (1. ábra)

29. Mérd meg a teniszlabda átmérıjét a rajzon látható módon! (2. ábra)

30. Milyen pontossággal mérhetı meg a tárgyak mérete a rajzon ábrázolt vonalzókkal? (3. ábra)

31. Mérıhenger segítségével hogyan lehet megállapítani egy olyan szabálytalan test térfogatát, amely nem fér a mérıhengerbe?

32. Az idı mely mértékegységeit ismered?

33. Reggel a levegı hımérséklete -5 °C volt, délutánra +3 °C lett. Hány fokkal változott a levegı hımérséklete? [8 °C]

34. A dróthuzal átmérıjének megállapításához a tanuló a rajzon látható módon 20-szor körbetekert vele egy ceruzát (4. ábra). A kapott tekercs hossza 20 mm lett. Mennyi a dróthuzal átmérıje? A kapott eredményt fejezzétek milliméterben, centiméterben, méterben! [1 mm; 0,1 cm; 0,001 m]

35. Az elızı feladatban ismertetett módszerrel mérjétek meg egy cérna vastagságát! A kapott eredményt fejezzétek ki milliméterben, centiméterben, méterben!

36. Számítsd ki az ötkopijkás pénzérme vastagságát úgy, hogy belılük néhányat egymás mellé raksz és megméred a kapott oszlopocska magasságát (5. ábra)! Mikor lesz pontosabb a mérés?

37. Az elızı feladatban leírt módszerrel mérd meg a fizikakönyved egyik lapjának a vastagságát!

38. 1 m2-nyi anyagot 1 cm széles szalagokra vágtak. Mennyi az összes kapott szalag hossza? [100 m]

39. Számítsd ki a téglatest térfogatát, ha hossza 1 m, szélessége 50 cm, vastagsága 25 cm! [0,125 m3]

40. Mérd meg a szobád hosszát, szélességét és magasságát, és számítsd ki a térfogatát!

3

41. A kıoszlop magassága 2 m. Számítsd ki a térfogatát, ha az alapja téglalap, melynek oldalai 40 és 50 cm! [0,4 m3]

4

ANYAGSZERKEZETI ALAPISMERETEK 6. Az anyag szerkezete

42. Mivel magyarázható a testek méreteinek csökkenése összenyomáskor?

43. Miért nyomhatók össze jobban a gázok, mint a folyadékok?

44. Hogyan változik melegítéskor a szilárd testet alkotó részecskék közötti távolság? [Nı]

45. Miért nem ajánlatos színig önteni folyadékkal az edényt?

46. Miért nem szerelik szorosan egymás mellé a vasúti síneket?

47. Mivel magyarázható az acélsodrony meghosszabbodása melegítéskor?

48. A vas és a beton melegítéskor egyenlı mértékben tágul. Milyen gyakorlati jelentısége van ennek a ténynek a vasbeton szerkezetek építésénél?

49. A pontos mérımőszereken miért tüntetik fel az üzemeltetési hımérsékletet? 7. Molekulák

50. Van-e különbség egy anyag molekulái között? [Nincs]

51. Azonosak-e a különbözı anyagok molekuláinak méretei? [Nem]

52. Helyes-e az állítás, hogy a gáz térfogata egyenlı a gázmolekulák térfogatainak összegével? [Nem]

53. Hogyan változik a test térfogata, ha növekszik a molekulák közötti távolság? [Nı]

54. Az olajos anyag cseppje a víz felszínén szétfolyva vékony réteget alkot. Lehet-e az ilyen réteg vastagsága akármennyire kicsi?

55. Egy csepp olajat szétfolyattunk a víz felszínén. A keletkezett olajfolt vastagsága egy olajmolekula átmérıjével egyenlı. Számítsd ki az olajmolekula átmérıjét, ha az olajcsepp térfogata 0,003 cm3, az olajfolt területe pedig 300 cm2! [0,0000001 mm]

56. Milyen atomok alkotják a vízmolekulát? [Oxigén- és hidrogénatomok]

57. Osztható-e a molekula még apróbb alkotóelemekre? [Igen] 8. Diffúzió a gázokban, folyadékokban és szilárd testekben

58. Mivel magyarázható az illatok terjedése a levegıben?

59. Miért sokkal gyorsabb a diffúzió a gázokban és a folyadékokban, mint a szilárd testekben?

60. Az akváriumoknál és a kisebb tavaknál levegıztetı készüléket használnak. Ennek a berendezésnek mi a rendeltetése?

61. Miért fakul mosáskor a rossz minıségő festékkel festett ruha színe?

62. A felfújt és szorosan lekötött lufi idıvel mégis „leszáll”. Miért?

63. Még a legsőrőbb füst is, ha a magasba emelkedik, teljes szélcsendben fokozatosan láthatatlanná válik. Miért? 9. A molekulák mozgási sebessége és a test hımérséklete

64. Sorolj fel néhányat a molekulák állandó mozgását igazoló tényekbıl!

65. A levegımolekulák másodpercenként 300—700 m/s sebességgel mozognak. Az illatok terjedése ettıl sokkal lassúbb. Miért?

5

66. Hogyan gyorsítható a diffúzió a szilárd testekben?

67. Van-e kapcsolat a diffúzió sebessége és a testek hımérséklete között?

68. Miért olvad gyorsabban a cukor és a só forró vízben, mint hidegben? 10. A molekulák kölcsönös vonzása és taszítása

69. Minden test részecskéi állandó mozgásban vannak. A szilárd testek mégsem hullanak molekulákra. Miért?

70. Hogyan változik a molekuláris kölcsönhatás ereje a molekulák közötti távolság növekedésével?

71. Miért nem „ragad össze” az összetört cserép, ha részeit egymáshoz illesztjük?

72. Miért nincs a gázoknak és a folyadékoknak saját formájuk?

73. Lehet-e gázzal félig tölteni egy üveget?

74. Miért nem száll esı után az utakon a por?

75. Miért nem ragad a beszáradt ragaszték?

76. Mi az azonos és mi a különbség a hegesztés és a cinezés között?

77. Miért nehéz szétválasztani két nedves üveglapot?

78. Miért tapadnak egymáshoz a nedves újságlapok?

79. A rézfelületrıl viszonylag könnyen letisztítható az olajszennyezıdés. Viszont a higanytól lehetetlen megtisztítani a rézfelületet. Miért?

80. A két vízbe mártott üveglapocska közül melyik van zsírral bekenve (6. ábra)?

81. A rajzon látható két edény aljára higanyt öntöttek (7. ábra). Melyik edény készült üvegbıl?

82. Folyadékcsepp van. „Gázcsepp” nincs. Miért?

83. Miért „gömb” alakúak a harmatcseppek a főszálakon?

84. A forró húsleves felszínén úszó zsírfoltocskák egymás közelébe kerülve egyesülnek. Miért?

85. Miért oldódik fel vízben gyorsabban a kockacukor, mint a megolvasztott és lehőtött cukor, a karamell? 11. Az anyag három halmazállapota

86. Milyen állapotban van szobahımérsékleten: a víz, a levegı, a só, a vas, a szesz, a jég, a tej?

87. Milyen közös és milyen különbözı tulajdonságai vannak a gázoknak és a folyadékoknak?

88. Milyen közös és milyen különbözı tulajdonságai vannak a szilárd testeknek és a folyadékoknak?

89. Mely állapotában térfogat- és formatartó az anyag?

90. Lehetnek-e folyékony állapotban a levegıt alkotó gázok?

91. Lehet-e légnemő: a vas, az ólom, a higany? 12. A szilárd testek, folyadékok és gázok molekuláris szerkezetének különbsége

92. Mi az azonos és mi a különbözı a folyadékokat és a gázokat alkotó molekulák mozgásában?

93. Mi az azonos és mi a különbözı a folyadékokat és a szilárd testeket alkotó molekulák mozgásában?

6

94. Van-e különbség a víz, a vízgız és a jég molekulái között?

95. Hogyan változik a vízmolekulák kölcsönös elhelyezkedése és mozgása: párolgáskor, fagyáskor?

96. A felsorolásból válaszd ki a kristályos anyagokat: konyhasó, kıolaj, vas, zsír, üveg, arany, jég, zúzmara.

7

A TESTEK KÖLCSÖNHATÁSA 13. Mechanikai mozgás

97. A mozgó vasúti kocsi asztalán egy könyv fekszik. Milyen a könyv mozgásállapota az asztalhoz, a vasúti sínekhez, a vasúti kocsi padlójához képest?

98. Milyen pályát ír le az egyenes úton haladó kerékpár kerékének középpontja?

99. Az úttesthez viszonyítva milyen pályát ír le az egyenes úton haladó kerékpár kerékének peremén fekvı pont?

100. Az úttesthez viszonyítva milyen pályát ír le az egyenes úton haladó kerékpár kerekének tengelye?

101. Egyenlı-e kanyarodáskor az autó jobb és bal kerekei által megtett út? 14. Egyenletes és változó mozgás 15. Sebesség. Sebességegységek

102. A felsorolt mozgások közül melyik tekinthetı egyenletesnek: a) a falióra ingájának mozgása; b) a metró mozgólépcsıjének mozgása; c) a repülıgép mozgása felszálláskor?

103. A vasúti szerelvény 50 km/h sebességgel halad. Milyen a vasúti szerelvény kocsijainak egymáshoz viszonyított sebessége?

104. Az AB, a BC és a CD szakaszt azonos idı alatt teszi meg az autó (8. ábra). Melyik szakaszon legnagyobb a sebessége?

105. Az autó keletrıl nyugatra egyenletesen 60 km/h sebességgel 4 óra hosszat haladt. Ábrázold grafikusan: a) az autó sebességét; b) az általa megtett utat!

106. Egy traktor 2 m/s sebességgel halad. Fejezd ki ezt a sebességet km/h-ban! [7,2 km/h]

107. Az autóbusz 72 km/h sebességgel halad. Fejezd ki ezt a sebességet m/s-ban! [20 m/s]

108. Az elsı, a második és a harmadik kozmikus sebesség 7,9; 11,2; 16,5 km/s-mal egyenlı. Fejezd ki ezeket a sebességeket m/s-ban és km/h-ban! [7900 m/s; 11200 m/s; 16500 m/s; 28440 km/h; 40320 km/h; 59400 km/h] 16. A megtett út és a mozgásidı kiszámítása

109. Miért nem jelent veszélyt a lövedék a katona számára, ha már hallotta a lövés hangját?

110. Hogyan változott a kerékpáros a) sebessége, ha ugyanazt az utat fele idı alatt tette meg? [Kétszeresére nıtt] b) által megtett út, ha ugyanazon sebességgel kétszer annyi ideig mozgott? [Kétszeresére nıtt] c) mozgási ideje, ha ugyanazt az utat kétszer nagyobb sebességgel tette meg? [Felére csökkent]

111. A terhet toronydaruval 14 s alatt 28 m magasra emelték fel. Mekkora az emelési sebesség? [2 m/s]

112. A hajó 9,5 óra alatt 171 km-t tett meg. Mekkora az átlagsebessége? [18 km/h]

113. A vonat 36 perc alatt 36 km-t tett meg. Mekkora az átlagsebessége? [60 km/h]

114. Egy kerékpáros 12 perc alatt 3,6 km-t tett meg. Mekkora az átlagsebessége? [18 km/h]

115. Az ágyú torkolati tüzének megpillantása után a katona az ágyúlövés hangját 8 másodperccel késıbb hallja meg. Mennyire van az ágyútól, ha a hang sebessége 340 m/s? [2720 m]

116. Az acélban a hang terjedési sebessége 5000 m/s. Mekkora a hang terjedési sebessége egy 15 km hosszú sínben? [3 s]

8

117. A szél sebessége 25 m/s. Mekkora utat tesz meg a szél 5 perc alatt? [7500 m]

118. Milyen messzire jut a hang a vonatsínben 5 s alatt, ha terjedési sebessége 5000 m/s? [25 km]

119. Az emberi haj növekedési sebessége 40 cm/év. Mennyit nı a haj egy nap alatt? [1,1 mm]

120. Mekkora utat tesz meg a vontató 48 perc alatt, ha a sebessége 36 km/h? [28,8 km]

121. A motorkerékpár sebessége 7,5 m/s. Mennyi idı alatt tesz meg 1800 m-t? [240 s]

122. Egy gépkocsi egyenletesen halad az egyenes országúton. Az utasok 10 perc alatt 13 kilométerkövet számoltak meg. Hány m/s a gépkocsi sebessége? [20 m/s]

123. Egy egyenletesen mozgó játékautó 1 s alatt 80 cm-es utat tesz meg. Átfutna-e 5 s alatt egy 5 méter hosszú szobán? [Nem.]

124. Az egyik autó 30 perc alatt 45 km hosszú utat tesz meg, a másik két és fél óra alatt 170 km-t halad. Melyiknek nagyobb a sebessége? [Az elsıé]

125. Egy személyautó az 50 km-es utat 45 perc alatt tette meg. Mekkora utat tenne meg 4,5 óra alatt? [300 km]

126. A tehervonat 45 km/h sebességgel halad. Mennyi idı alatt ér el kiindulási helyérıl a 200 km-re levı végállomásig? [4,44 h]

127. Hány km-t tenne meg a második kozmikus sebességgel haladó őrhajó 3 óra alatt? (A második kozmikus sebesség értéke 11,2 km/s.) [120960 km]

128. A magnószalag sebessége 9,5 cm/s. Milyen hosszú szalag szükséges egy 3 perc 55 másodperces zeneszám felvételéhez? Felfér-e egy 400 m-es szalagra egy 45 perces mősor? [22,325 m; igen, csak 256,5 m-es szalagra van szükség]

129. A palackozó gépsorról percenként 80 üveg kerül le. Az üvegek összeérnek és két üveg 39 cm helyet foglal el. Milyen sebessége halad a futószalag? [0,26 m/s]

130. A 250 m hosszú hídon 20 m/s sebességgel egy 340 méteres tehervonat halad át. Mennyi ideig tart, amíg a szerelvény a hídon teljesen keresztüljut? [29,5 s]

131. Két autó indul egyszerre egymás mellıl azonos irányba. Hány méterre lesznek egymástól fél óra múlva, ha az egyik 50 km/h, a másik 18 m/s sebességgel halad? [7400 m]

132. Két autó egyszerre indul egymással szembe 20 km távolságból. Mekkora közöttük a távolság negyed óra múlva, ha az egyik sebessége 25 km/h, a másiké 11 m/s? [3,85 km]

133. Kiss és Nagy, akik egy utcában laknak, egyszerre indulnak haza közös munkahelyükrıl. Kiss sebessége 5 km/h, Nagy 1 m-t tesz meg másodpercenként. Mindketten 15 perc múlva érnek haza. Milyen messze laknak egymástól? [Ha egy irányba indulnak: 350 m; ha ellentétesbe: 2,15 km.]

134. *A 22 m széles úttest közepén 2 m/s sebességgel halad egy 5 m hosszúságú 2 m széles autó. A járdáról akkor lépünk le, amikor a kocsi eleje legközelebb van hozzánk. Mekkora sebességgel kell haladnunk a járdára merılegesen, hogy megállás nélkül keljünk át az úttesten? [4 m/s]

135. Egyenes úton személyautó, az úttal párhuzamosan futó vasúti síneke pedig vonat halad. Az autó sebessége 68,4 km/h, a vonaté 54km/h. A vonat 2,4 km-rel jár az autó elıtt. Mennyi idı alatt és mekkora úton éri utol az autó a vonatot? [0,16 óra; 11,4 km] Ábrázold mindkét test elmozdulását az idı függvényében!

136. Oldd meg grafikusan a feladatot! Egy traktor 25 km/h átlagsebességgel halad. Mekkora utat tesz meg 5 óra alatt? [125 km]

137. A repülıgép a 2700 km-es távolságot 1 óra alatt tette meg A és B között. Visszafelé 715 m/s sebességgel repült. Melyik irányba szállt nagyobb sebességgel? [A-ból B-be]

9

138. A méhek „üresen” 8 m/s, virágporral 6,5 m/s sebességgel repülnek. Milyen messzirıl hozhatnak virágport fél óra alatt? [6,455 km]

139. A nyúl sebessége 15 m/s, a delfiné 72 km/h. Melyikük gyorsabb? [A delfin]

140. Mekkora a kerékpáros átlagsebessége, ha 5 óra 30 perc alatt 99 km-t tett meg? [5 m/s]

141. Mekkora a sífutó átlagsebessége, ha 3 óra alatt 20 km-t tett meg? [6,66 km/h]

142. Egy lift a földszintrıl a 6. emeletre megy. Az elsı emeletrıl az 5-ig 0,8 perc alatt egyenletesen halad. Mekkora a lift „utazó” sebessége, ha egy emelet 3,5 m magas? [0,291 m/s]

143. Mekkora távolságot tesz meg 30 másodperc alatt a vonat, ha egyenletesen halad, és sebessége 72 km/h? [600 m]

144. Egyenes pályán 36 km/h sebességgel haladó vasúti kocsi oldalait, a pályára merıleges irányban kilıtt lövedék üti át. A kimeneti nyílás 5 cm-rel van eltolódva a menetiránnyal ellentétesen a bemeneti nyíláshoz képest. Mekkora a lövedék sebessége, ha a kocsi falainak távolsága 2,5 m? [500 m/s]

145. A lökhajtásos utasszállító repülıgép 870 km/h sebességgel 5 perc alatt repüli át a tengerszorost. Mekkora a szoros szélessége? [72,5 km]

146. Mennyi idı alatt tesz meg 15 km-t a folyón sodródó tutaj, ha a folyás sebessége 0,5 m/s? [8 óra 20 perc]

147. A robbantásoknál gyakran alkalmaznak lassan égı gyújtózsineget. Mekkora gyújtózsinegre van szüksége a robbantónak ahhoz, hogy még robbanás elıtt a biztonságos, 300 méteres távolságba jusson, ha 5 m/s-os sebességgel fut, a gyújtózsineg égési sebessége pedig 0,8 cm/s? [48 cm]

148. Az út elsı 600 méterét a traktor 5 perc alatt tette meg. Milyen utat tesz meg a traktor ugyanilyen sebességgel haladva fél óra alatt? [3600 m]

149. Az egyik kerékpáros 6 m/s sebességgel haladva 12 s alatt tette meg az útszakaszt. A másik 9 s alatt tette meg ugyanazt az utat. Mekkora a második kerékpáros sebessége ezen a szakaszon? [8 m/s]

150. A lejtın felfelé haladva a síelı 5,4 km/h sebességgel 3 km-t tett meg. Egy meredekebb lejtın lefelé 1 km-t 10 m/s sebességgel siklott. Mekkora a síelı átlagsebessége? [≈ 1,9 m/s]

151. Az út elsı 30 km-es szakaszát az autó 15 km/h átlagsebességgel tette meg. A maradék 40 km-t 1 óra alatt tette meg. Milyen átlagsebességgel mozgott az autó az egész úton? [≈ 6,48 m/s]

152. Egy vízmelegítı percenként 9,6 dm3 vizet enged át. Hány m/s sebességgel folyik a víz a 2 cm2 csıbıl? [0,8 m/s]

153. *A La Manche csatornában horgonyzó hajó kürtjelet bocsát ki. Milyen messze horgonyoz a hajó Dovertıl, ha a szikláról visszaverıdı hang másfél perc múlva hallatszik? (A hang sebessége 340 m/s.) [15,3 km]

154. Egy 3 m magasból leejtett labdát a visszapattanás után 1,5 m magasan elfogunk. Mekkora a leejtett labda útja és elmozdulása? [4,5 m; 1,5 m]

155. A magnószalag sebessége 9,5 cm/s. Mennyi ideig tart 200 m hosszú szalag lejátszása? [35 min 5 s]

156. Villámlás után a dörgést 4 s múlva halljuk. Milyen távol villámlott, ha a hang terjedési sebessége levegıben 340 m/s? [1,36 km]

157. Egy filmkocka 18 mm széles, és másodpercenként 24 ilyen kocka fut el a vetítıablak elıtt. Mekkora hosszúságú filmet látunk egy 1,5 órás mozielıadás alatt? [2332,8 m]

10

158. Egy gyalogos lépéshossza 75 cm. Hány km/h sebességgel halad, ha percenként 100-at lép? Ábrázoljuk derékszögő koordinátarendszerben a mozgás út—idı kapcsolatát! [4,5 km/h]

159. Ki hallja hamarabb az énekes hangját: az énekestıl 30 m-re ülı ember, vagy aki tıle 400 km-re rádión keresztül hallgatja? (A hang terjedési sebessége levegıben 340 m/s, a rádióhullámoké 300000 km/s.) [A rádióhallgató]

160. Egy gépkocsi 432 km-es útjának felét 54 km/h, a másik felét 72 km/h sebességgel tette meg. Mekkora a teljes útra számított átlagsebessége? [61,7 km/h]

161. Egy jármő indulásától számítva az elsı 5 s alatt 40 m-t, a következı 10 s-ban 100 m-t és az utolsó 10 s alatt 400 m-t tett meg a vízszintes úton. Határozzuk meg az átlagsebességét az egyes útszakaszokon; az egész úton! [8 m/s; 10 m/s; 40 m/s; 21,6 m/s]

162. Állapítsd meg a grafikonról, hogy mekkora a teherautó átlagsebessége (9. ábra)! Mekkora sebességgel haladhat az egyes szakaszokon? [60 km/h; 60 km/h; 80 km/h; 40 km/h]

163. Egy gyalogos percenként 100 lépést tesz, lépéseinek hossza 80 cm. Hány lépést tesz meg percenként a kisfia, akinek lépéshossza 50 cm, ha kézen fogva haladnak? [160]

164. Egy autó 3 óra alatt ért az egyik városból a 180 km-re levı másik városba. Útközben három különbözı sebességgel haladt: 80 km/h; 54 km/h; 73 km/h. Mekkora volt az autó átlagsebessége? Igazold, hogy az átlagsebesség nem a sebességek átlaga! [60 km/h]

165. *Egy kerékpáros 10 órakor indult el a 30 km-re levı városba. Fél óráig 20 km/h sebességgel haladt, ekkor azonban útépítés miatt gyalogosan kellett továbbmennie. Így 1 m/s sebességgel 3 km-nyi utat tett meg. Mekkora sebességgel kell haladnia ezentúl, hogy 12 órára a városba érjen? Mekkora volt az átlagsebessége? Rajzold fel a mozgás út—idı grafikonját is! [25,5 km/h; 15 km/h.]

166. *A sínek mellett álló megfigyelı az egyenes pályán közeledı gızmozdony sípja fölött észrevette a gızoszlopot. 3 másodperc múlva meghallotta a síp hangját is. 1 perc múlva a gızmozdony elhaladt a megfigyelı mellett. Mekkora a gızmozdony sebessége? A hang sebessége 340 m/s. [17 m/s] 17. Tehetetlenség

167. Miért dılnek elıre az utasok az autóbusz hirtelen fékezésénél, hirtelen gyorsításánál pedig hátra?

168. Hogyan változik az autó mozgása, ha utasai hirtelen jobbra dılnek?

169. Hogyan helyezkedik el a gyorsuló benzinszállító autó tartályában a benzin szabad felszíne?

170. Miért veszélyes üzemanyagot szállítani akkor, ha a tartálykocsi csak félig van töltve?

171. Miért veszélyes átszaladni a közeledı gépkocsi elıtt még akkor is, ha annak vezetıje figyel?

172. Miért szállnak a nedves ruhából vízcseppek, ha erısen megrázzuk?

173. Miért gyorsítanak a jármővek az emelkedı elıtt?

174. Miért lassítanak kanyar elıtt a jármővek?

175. Miért kapcsolják be biztonsági öveiket a repülıgép utasai fel- és leszállás elıtt?

176. Mi az autós biztonsági öv rendeltetése?

177. Hová esik le a repülıgéprıl ledobott teher: a) arra helyre, amely pontosan a repülıgép alatt van a dobás pillanatában; b) a repülıgép mozgásának irányában elıre; c) repülıgép mozgásának irányában hátra? [b]

11

178. Hová esik le az egyenletesen mozgó vasúti kocsiban leejtett labda: a) arra helyre, amely pontosan alatta van; b) a vonat mozgásának irányában elıre; c) a vonat mozgásának irányában hátra? [a]

179. Mondj néhány példát, mikor hasznos és mikor káros a tehetetlenség!

180. A vonat hirtelen indulásánál elszakadhat a kocsik csatlakozása. Hol a legvalószínőbb a szakadás? [A mozdony és az elsı kocsi között]

181. Ha fahasogatás közben a balta a fába szorul, a rajzon látható módszerek közül melyikkel könnyebb széthasítani a fát (10. ábra)? Miért?

182. Hogyan célszerőbb felverni a lapátot a nyelére (11. ábra)? 18. A testek kölcsönhatása

183. A hal úgy is tud elırehaladni, hogy a kopoltyújából kilöki a vizet. Magyarázd meg ezt a jelenséget!

184. Mivel van kölcsönhatásban az őrhajó, amikor sebességet változtat a légüres térben?

185. Mivel van kölcsönhatásban a rugóra felfüggesztett test?

186. Miért ajánlatos vállhoz szorítani lövéskor a puskát?

187. Amikor a vadász elsüti puskáját, a puskatus megüti a vadász vállát. Mire hat a kölcsönhatásban fellépı erı és ellenerı? 19. A test tömege. Tömegegységek 20. A test tömegének meghatározása mérleg segítségével

188. Egy futball- és egy teniszlabdát egyenlı nagyságú erıvel gurítunk el. Melyik labdának változik nagyobb mértékben a mozgásállapota? Miért?

189. Miért kap lövéskor különbözı sebességet az ágyú és a golyó?

190. A parttól egyenlı távolságra egy üres és egy teherrel megrakott csónak úszik. Melyik csónakról lehet biztonságosabban a partra ugrani?

191. Melyiknek van nagyobb tömege: a hidrogénmolekulának vagy a vízmolekulának?

192. Melyiknek van nagyobb tömege: a hidrogénatomnak vagy a hidrogénmolekulának?

193. Lehet-e valamely test tömege zérus?

194. Változik-e a vízmolekula tömege, amikor a víz befagy vagy elpárolog?

195. Két azonos mérető csónak egyikében egy felnıtt, a másikban egy gyermek ül. A gyermek húzza a felnıtt kezében tartott kötelet. Mi történik a csónakokkal?

196. Két kiskocsi kölcsönhatásának következtében sebességük 20 és 60 cm/s-mal változott. A nagyobb kiskocsi tömege 0,6 kg. Mekkora a kisebbik tömege? [0,2 kg]

197. Két kiskocsi tömege 1 és 3 kg, a sebességük zérus. Kölcsönhatásuk következtében a nagyobb kiskocsi sebessége 15 cm/s lett. Mekkora a kisebbik sebessége? [45 cm/s]

198. A mozdulatlan tutajról, melynek tömege 30 kg, egy 45 kg-os kisfiú ugrott a partra. Ennek következtében a tutaj sebessége 1,5 m/s lett. Milyen sebességgel ugrott a fiúcska? [1 m/s]

199. Egy mozdulatlan tutajról, melynek tömege 1 tonna, egy 46 kg-os kisfiú 1,5 m/s sebességgel ugrott a partra. Milyen lett közben a tutaj sebessége? [6,9 cm/s]

12

200. A 40 g tömegő lövedék 700 m/s sebességgel hagyja el a puska csövét. Mekkora sebességgel „rúg vissza” a 8 kg tömegő puska? [3,5 m/s]

201. *Egy nyugalomban levı kiskocsiról hátrafelé 8 m/s sebességgel egy 2 kg tömegő testet dobunk. Mekkora sebességre gyorsul fel ennek következtében a kocsi, ha tömege a terheléssel együtt 82 kg? [20 cm/s] 21. Az anyag sőrősége

202. Egyenlı-e 1 liter édesvíz és 1 liter tengervíz tömege? [Nem]

203. Az acél-, alumínium- és fakocka méretei egyenlık. Melyiküknek van nagyobb tömege? [Az acélkockának]

204. Melyik kockának nagyobb a sőrősége (12. ábra)?

205. Két egyforma edénybe azonos tömegő vizet és higanyt öntöttek (13. ábra). Melyik folyadék sőrősége nagyobb?

206. A gránit sőrősége 2600 kg/m3. Mit jelent ez a szám?

207. A metán, argon, kripton és xenon gáz sőrősége 0,72 kg/m3; 1,78 kg/m3; 3,74 kg/m3; 5,85 kg/m3 a felsorolásnak megfelelıen. Fejezd ki ezeket az értékeket g/cm3-ben!

208. Hányszor nagyobb 1 m3 oxigén tömege, mint 1 m3 hidrogéné? [≈16-szor]

209. Mennyivel kisebb 1 cm3 réz tömege, mint 1 cm3 aranyé? [10,4 g-mal]

210. Hányszor nagyobb 1 cm3 márvány tömege, mint 1 cm3 parafiné? [3-szor]

211. Hányszor kisebb 1 m3 parafa tömege, mint 1 m3 száraz fenyıfáé? [2-szer]

212. Három egyenlı élhosszúságú kocka közül az egyik fenyıfából, a másik kerámiából, a harmadik vörösrézbıl készült. Melyiknek van a legnagyobb a tömege? Miért? [vörösréz]

213. Melyik esetben van magasabban ugyanabban az edényben a folyadék felszíne: ha alkoholt vagy ugyanakkora tömegő vizet öntünk bele? Miért?

214. A mérleg egyik tányérján ólomból, a másikon ónból készült henger van (14. ábra). Melyik tányéron van az ólomból készült henger?

215. A mérleg két tányérján egy-egy egyenlı térfogatú, vasból és öntvénybıl készült henger van (15. ábra). Melyik tányéron van az öntvénybıl készült henger?

216. Két egyforma tartály üzemanyaggal van tele: az egyik benzinnel, a másik petróleummal. Melyik tüzelı tömege nagyobb? [A petróleumé]

217. Megváltozik-e a mérleg egyensúlya, ha a mérleg tányérjain levı testek tömegét: a) a felére csökkentjük? b) a duplájára növeljük?

218. Egy edényt színültig töltöttek vízzel. Mikor fog több víz kicsurogni: ha 1 kg tömegő vas- vagy 1 kg tömegő alumíniumidomot teszünk az edénybe? (A testekben nincs üreg.)

219. Egy vas- és egy alumíniumrúdnak egyenlı tömege és átmérıje van. Melyiknek nagyobb a hossza?

220. Ismert, hogy 1 m3 gázban azonos körülmények között egyenlı mennyiségő molekula található, de a különbözı gázok sőrősége nem egyenlı. Mivel magyarázható ez?

221. Mivel magyarázható a víz és vízgız sőrősége közötti különbség?

222. Az alumínium sőrősége szilárd halmazállapotban 2700 kg/m3, folyékonyban 2380 kg/m3. Mi az oka a sőrőség ilyen változásának?

13

223. Hogyan lehet pohár, mérleg és súlyok segítségével megállapítani, minek van nagyobb sőrősége: a víznek vagy a tejnek?

224. *Egy réztárgyat felmelegítettek. Megváltozott-e eközben a tárgy tömege, térfogata, sőrősége?

225. A víznek 4 °C-on legnagyobb a sőrősége. Hogyan változik a víz tömege, térfogata, sőrősége, ha 4 °C-ról 0 °C-ra hőtjük?

226. Egy mozgó dugattyú segítségével a zárt hengerben levı gázt összenyomják. Megváltozik-e közben: a) a gázmolekulák tömege; b) a hengerben levı gáz tömege; c) a hengerben levı gáz sőrősége? 22. A test tömegének és térfogatának kiszámítása sőrősége alapján

227. Egy 59 g-os burgonya térfogata 50 cm3. Számítsd ki a burgonya sőrőségét, és fejezd ki azt kg/m3-ben! [1180 kg/m3]

228. A 800 g-os öntvénybıl készült golyó térfogata 125 cm3. Van-e üreg a golyóban? [Van]

229. A 461,5 g tömegő fémdarab térfogata 65 cm3. Milyen fém ez? [Cink]

230. A legkönnyebb fafajta a balsafa: 100 cm3-ének tömege 12 g. Mennyi a balsafa sőrősége? [0,12 g/cm3]

231. Számítsd ki a tengervíz sőrőségét, ha 5 liter tömege 5,15 kg! [1,03 kg/m3]

232. 1 liter olaj tömege 920 g. Számítsd ki az olaj sőrőségét, és fejezd ki kg/m3-ben! [920 kg/m3]

233. Az üres mérıhengerbe, melynek tömege 240 g, 75 cm3 folyadékot öntöttek. A mérıhenger és a folyadék együttes tömege 375 g. Milyen folyadékot öntöttek a mérıhengerbe? [1800 kg/m3, kénsavat]

234. Milyen fémbıl készült a golyóscsapágy, ha tömege 3,9 kg, térfogata 500 cm3? [7800 kg/m3; acélból]

235. A sőrőségtáblázatot felhasználva számítsátok ki: a)egy 50 cm3-es vastárgy tömegét; b) 20 cm3 beton tömegét; c) 2 m3 gránit tömegét! [390 g; 44 g; 5200 kg]

236. A benzintartályba 200 liter benzint öntöttek. Mennyivel változott meg a tartály tömege? [142 kg]

237. Számítsd ki a márványlap tömegét, ha méretei 1,0×0,8×0,1 m! [216 kg]

238. A tanterem 6 m széles, 8 m hosszú és 4 m magas. Mekkora tömegő levegı van a teremben? (A levegı sőrősége 1,29 kg/m3.) [247,7 kg]

239. Sárgaréz elıállításánál összeolvasztottak 0,2 m3 rezet és 0,05 m3 cinket. Milyen lett a sárgaréz sőrősége? (Az ötvözet térfogata egyenlı az alkotórészek térfogatának összegével.) [8460 kg/m3]

240. Az ember percenként 15 belélegzést csinál, mindegyik alkalommal átlagosan 600 cm3 levegıt szív be. Mekkora tömegő levegıt lélegzik be az ember1 óra alatt? [0,7 kg]

241. A 30 cm hosszú és 20 cm széles akváriumba vizet öntöttek, úgy, hogy a folyadék magassága 25 cm lett. Számítsd ki az akváriumba öntött víz tömegét! [15 kg]

242. Számítsd ki a 3 m hosszú, 5 m magas és 0,6 cm vastag üveglap tömegét! [225 kg]

243. A homokbányából egy mőszak alatt 5000 m3 homokot termeltek ki. Hány 20 t teherbírású vasúti kocsira van szükség a kitermelt homok elszállítására? [375]

244. A vasúti tartálykocsi térfogata 20 m3. Mennyi kıolajat szállíthat a 40 tartálykocsis vonat? [640 t]

14

245. *Három egyenlı térfogatú kockát egymás tetejére rakva egy 12 dm3 térfogatú négyzetes oszlopot kaptunk, melynek átlagos sőrősége 9⋅103 kg/m3. Az egyik kocka ólomból, a másik sárgarézbıl van. Milyen anyagból lehet a harmadik kocka? [cinkbıl]

246. Milyen anyagból lehet az a golyó, amelynek térfogata 50 cm3, tömege 390 g? [Vasból]

247. Egy tégla éleinek hossza: a = 6,5 cm, b = 12 cm, c = 25 cm. A tégla tömege 3200 g. Mennyi a tégla anyagának a sőrősége? [1,64 g/cm3.]

248. Egy kannába 22,5 kg tömegő olaj fér. Az olaj sőrősége 0,9 kg/dm3. Hány literes a kanna? [25]

249. Egy edény tömege üresen 213 g. Belsı térfogata 800 cm3. Olajjal teletöltve az edény tömege 821 g. Mennyi az olaj sőrősége? [0,76 g/ cm3.]

250. A levegı sőrősége 1,29 kg/m3. Számítsd ki a szobád levegıjének tömegét!

251. Hány kg petróleum fér az 5 literes kannába? [m = 4 kg]

252. A benzinnel teli kanna tömege 2 kg. Az üres kanna tömege 600 g. Mekkora a kanna térfogata? [≈ 2 l]

253. Egy mérıhenger tömege 230 g, térfogata 200 cm3. Mennyi lesz az össztömege, ha teletöltjük: a) vízzel, b) olajjal, c) higannyal? [a) mv = 430 g, b) mo = 382 g, c) mh = 2950 g]

254. Egy tartálykocsi térfogata 20 m3. Mennyivel nı a kocsi tömege, ha színültig töltik tejjel? [mtej = 20600 kg]

255. Az acélból készült alkatrész tömege 780 g. Mekkora a térfogata? [100 cm3]

256. Milyen térfogatú kannára van szükségünk, ha 35 kg benzint akarunk beleönteni? [50 l]

257. Számítsátok ki a rajzon látható 5 mm vastagságú alumínium sarokvas tömegét (16. ábra)! Milyen tömege lenne az azonos mérető, vasból készült sarokvasnak? [35,1 g; 102,7 g]

258. Az autó benzintartályának térfogata 60 l. Maximálisan milyen utat tehet meg tankolás után az autó, ha 100 km-enként 10 kg benzint fogyaszt? [426 km]

259. Hogy a konzerves dobozok készítésére használt bádog ne rozsdálljon, vékony réteg ónnal vonják be, 0,45 g ónt használva 200 cm2-ként. Mekkora az ónréteg vastagsága? [0,003 mm]

260. Hány 25 m3 térfogatú vasúti tartálykocsi szükséges 1000 t kıolaj szállításához? [50]

261. Hány 10 m3-es tartályban fér el 40 tonna petróleum? (A petróleum sőrősége 800 kg/m3.) [5 tartály]

262. 250 db alumíniumszegecs térfogata 40 cm3. Hány darab szegecs van egy negyedkilós csomagban? [578 db]

263. A vizet tartalmazó mérıhengerbe 300 szem babot helyeztünk. Ennek hatására a víz szintje a 80 cm3-es beosztásról a 200 cm3-es beosztásig emelkedett. Mekkora a babszem sőrősége, ha 200 babszemnek a tömege 50 g? [625 kg/m3]

264. Mennyivel nagyobb egy mázsa tömegő jég térfogata, mint egy mázsa vízé? [≈ 0,0111 m3]

265. Egy alumínium- és egy ugyanakkora térfogatú parafingolyó közé összenyomott, cérnával lekötött rugót helyeztek el. Amikor a cérnát elvágták, a golyók mozogni kezdtek. Mekkora lett az alumíniumgolyó sebessége, ha a parafingolyóé 0,6 m/s lett? [0,2 m/s]

266. Az ábrán látható grafikon egy ismert folyadék tömegének és térfogatának kapcsolatát fejezi ki (17. ábra). Milyen anyag ez? 23. Az erı 24. Általános tömegvonzás

15

267. Minek a hatására hull a fölre a feldobott labda?

268. Milyen erık hatására mozog a föld felé az ejtıernyıs?

269. Az ejtıernyıs ereszkedés közben az ejtıernyı elülsı köteleit feszíti. Merre mozog közben?

270. Milyen erı változtatja meg az eldobott kı mozgásirányát?

271. Milyen erı váltja ki a hegyomlásokat?

272. Miért nehezebb felfelé vinni a súlyt, mint lefelé?

273. Milyen erı tartja pályáján a föld mesterséges holdját?

274. Nevezz meg néhány olyan jelenséget, amelyet a nehézségi erı vált ki!

275. Miért foglalja el mindig az edény alját a beleöntött folyadék?

276. A három azonos anyagból készült golyó közül melyek között a legnagyobb a tömegvonzás (18. ábra)? 25. Rugalmassági erı. A test súlya 26. Erıegységek. A nehézségi erı és a test tömege közötti kapcsolat

277. Milyen testek kölcsönhatása váltja ki a rugóra függesztett súly ingadozását (19. ábra)?

278. Milyen erıket ábrázol a rajz (20. ábra)?

279. Milyen erıket ábrázol a rajz (21. ábra)?

280. Milyen erı hatására húzódik össze a rugó, ha csökken a terhelése?

281. Mi a különbség a „testre ható nehézségi erı” és a „test súlya” fogalmak között?

282. Egy testet rugós emelıre akasztottunk. Milyen erık nagyságára következtethetünk a leolvasott erıértékekbıl?

283. Az őrhajósok tapasztalata szerint a Holdon ugyanolyan öltözetben nagyobbat lehet ugrani, mint a Földön. Mi erre a magyarázat?

284. Két test tömege egyenlı. Írj példát, amikor: a) a súlyuk megegyezik; b) a súlyuk különbözı!

285. Egy 80 kg tömegő láda és 1000 N súlyú zsák közül: a) melyiknek nagyobb a tehetetlensége; b) melyik nyomja nagyobb erıvel a talajt? [a), b) a zsáké]

286. Mennyi egy 100 N súlyú test tömege? [10,2 kg]

287. Mennyi egy 2 kg-os test súlya? [19,6 N]

288. *Kati súlya a nyugalomban levı liftben 450 N. Hogyan változik a Kati súlya, ha: a) a lift felfelé indul el; b) a lift lefelé indul el. [a) nı; b) csökken]

289. Az ólom sőrősége 11300 kg/cm3. Mennyi 4 dm3 tömege és súlya? [45,2 kg, 441,98 N]

290. Mekkora 25 l benzin súlya? [173,95 N]

291. Az 1 kg tömegő kannába 5 l petróleumot öntöttek. Milyen erı szükséges a kanna felemeléséhez? [49 N]

292. Számítsd ki az 500×15×10 cm-es fenyıgerenda súlyát! [441 N]

293. Mekkora erı nyújtja szét azt a rugót, amelyre 10×8×5cm-es sárgarézbıl készült rudacska van felfüggesztve? [33,32 N]

294. A csillár 49 N erıvel hat a plafonra. Mekkora a csillár tömege? [5 kg]

295. A motorkerékpár súlya 980 N. Mekkora a tömege? [100 kg]

16

296. 320 N erı hatására a rugó 9 mm-nyire nyomódott össze. Mennyire fog összenyomódni a rugó, ha a terhelése 1,6 kN lesz? [45 mm]

297. A rugó 4 N hatására 5 mm-t nyúlt. Mekkora terhelés hatására fog 16 mm-t nyúlni a rugó? [12,8 N]

298. Mennyi a tanteremben levı levegı súlya, ha a terem méretei: a = 5m, b = 6,5 m, c = 2,7 m? [1109,3 N]

299. Egy alumínium téglatest térfogata 200 cm3. Számítsd ki a test tömegét, ha sőrősége 2,7 g/cm3! Mennyi a téglatest súlya? [0,54 kg, 5 N]

300. Egy tölgyhasáb súlya 4 N. Mennyi a tömege? Számítsd ki a hasáb térfogatát! (A tölgyfa sőrősége 0,8 g/cm3.) [408 g, 510 cm3] 27. Dinamométer 28. Az erı — vektormennyiség 29. Egy egyenes mentén ható két erı összeadása (összevetése). Eredı erı

301. Mennyivel nı meg az erımérı rugóján a rugalmassági erı, ha a deformációját kétszeresére növeljük?

302. *Egy mozgásban levı testre két egyenlı nagyságú, ellentétes irányú erı hat. Hogyan változik közben a test mozgásállapota? [Mozgásállapota nem változik.]

303. *Mi a következménye, ha a testre csak egy erı hat? [Egyetlen erı hatására a test mozgásállapota változik.]

304. Mi a különbség a kölcsönhatásban fellépı két erı és az egymás hatását kiegyenlítı két erı között?

305. Egy kötélen 100 N súlyú test függ. Betartva az 1 cm — 20 N arányt, ábrázold a testre ható erıket!

306. Az út vízszintes szakaszán a traktor motorja 8 kN erıt fejt ki. A traktor mozgásának ellenálló erı 6 kN. A traktor súlya 40 kN. Betartva a 0,5 cm — 4000 N arányt, ábrázold grafikusan a traktorra ható erıket!

307. Betartva az 1 cm — 10 N arányt, ábrázold grafikusan az a, b, c, d pontokban ható erıket (22. ábra)!

308. Az F erı 20 N-nal egyenlı. Mennyivel egyenlı az F1 és F2 erı (23. ábra)? [20 N;30 N]

309. Állapítsd meg az A testre ható erık abszolút értékét (24. ábra)!

310. Ábrázoljátok grafikusan az AB deszkára ható erıket (25. ábra)!

311. Mivel egyenlı az A pontban ható két erı eredıje (26. ábra)? [2 N]

312. Mivel egyenlı az A pontban ható három erı eredıje (27. ábra)? [5 N]

313. A testre két erı hat: az egyik 10 N, felfelé, a másik 9 N, lefelé. Ábrázold grafikusan a testre ható erıket és eredıjüket!

314. *Egy testet10 N erı húz észak felé, 10 N dél felé, 2N kelet felé és 5 N nyugat felé. Merre halad a test? Mekkora az erık eredıje?

315. A 0,5 kg tömegő sólyom egy helyben lebeg az emelkedı légáramlatban. Betartva az 1 cm — 4,9 N arányt, ábrázold grafikusan a sólyomra ható erıket, és számítsd ki ezek eredıjét!

316. Milyen erık hatnak az esıcseppre, ha az egyenletesen esik? Ábrázold grafikusan!

17

317. A 720 N súlyú ejtıernyıs a nyitott ejtıernyıvel egyenletesen ereszkedik. Mivel egyenlı ebben az esetben a levegı ellenállása és az ejtıernyısre ható erık eredıje? [ 720 N; 0]

318. A 400 N súlyú fiú egy 100 N-os súlyzót tart a kezében. Milyen erıvel nyomja eközben a padlót? [500 N]

319. A kérdésre, mivel egyenlı az egy egyenes mentén ható 2 N és 5 N erık eredıje, a tanulók a következı válaszokat adták: 10; 7; 5; 2; 3; 8 N. Melyik a helyes válasz? [7 N; 3 N]

320. A testre egy egyenes mentén 3; 4; 5 N erık hatnak. Lehet-e az eredıjük 1; 2; 3; 4; 6; 10; 12; 15 N? [2 N; 4 N; 6 N; 12 N]

321. A hajó három, sorban egymáshoz kötött uszályt vontat. A víz ellenálló ereje az elsı uszály esetében 9000 N, a másodikéban 7000 N, a harmadikéban 6000 N. A víznek a hajóra ható ellenállása 11 kN. Mekkora vonóerıt fejt ki a hajó vontatás közben? [33 kN]

322. A vízszintesen haladó autóra az autó 1,25 kN vonóereje, 600 N súrlódási erı és 450 N légellenállási erı hat. Mivel egyenlı az adott erık eredıje? [200 N]

323. Egy egyenes mentén a testre 20 és 30 kN erık hatnak. Ábrázoljátok ezeket az erıket grafikusan azokban az esetekben, amikor az eredıjük 10 és 50 kN-nal egyenlı!

324. Egy függılegesen fellıtt, 25 tonna tömegő rakétára a startnál 2 MN tolóerı hat. Mekkora a rakétára ható erık eredıje? (A légellenállástól tekintsünk el!) [1,75·104 N] 30. Súrlódási erı 31. Nyugalmi súrlódás 32. Súrlódás a természetben és a technikában

325. Egy szánkó húzás közben egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Mi egyenlíti ki a húzóerıt? Mekkora a súrlódási erı a húzóerıhöz képest? Milyen irányú a súrlódási erı a húzóerıhöz képest?

326. Mi az oka, hogy az asztalon csúszó fadarab sebessége fokozatosan csökken?

327. Miért szórják a jeges utakat homokkal?

328. Miért szerelnek fel télen láncot a tehergépkocsik kerekeire?

329. Miért alakítják bordásra a gumiabroncsok úttal érintkezı felületét?

330. Miért nehéz egy élı halat kézben tartani?

331. A létra az ábrán látható módon támaszkodik a falnak (28. ábra). Ábrázold grafikusan a súrlódási erı irányát azokon a helyeken, ahol a létra a falnak és a padlónak támaszkodik!

332. Miért nem csúszik le a lejtın fekvı tégla (29. ábra)? Ábrázold grafikusan a téglára ható erıket!

333. A szállítószalag a pincébıl ládát szállít a földszintre (30. ábra). Ábrázold grafikusan a szállítószalag és a láda között ható súrlódási erı irányát!

334. Mivel egyenlı az autóbuszra ható súrlódási erı, ha az egyenletesen mozog a vízszintes úton?

335. Mikor hasznos és mikor káros a súrlódás? Mondj példát!

336. *Egy faalapzatra szerelt szerszámgépet szappanozott deszkán 1200 N erıvel tolnak a helyére. Mekkora a gép súlya, ha a súrlódási erı a szerszámgép súlyának 6 %-a? [20 kN]

337. *Egy 2 tonnás pótkocsi egyenletesen halad a vízszintes betonúton. Számítsd ki az autó húzóerejét, ha a súrlódási erı a pótkocsi súlyának 2 %-a! [400 N]

338. *Mennyivel változik meg a 150000 N súlyú autóra ható súrlódási erı, ha betonútról földútra tér a gépkocsi? A súrlódási erı a betonúton a gépkocsi súlyának 3 %-a, földúton 4,5 %-a. [2250 N]

18

339. * Mekkora erıvel húzza a 20 MN súlyú szerelvényt egyenletes vontatás közben, vízszintes, egyenes pályán a mozdony? A súrlódási erı a vonat súlyának 0,2 %-a. [40 kN]

19

SZILÁRD TESTEK, FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK NYOMÁSA 33. Nyomás. Nyomásegységek 34. A nyomás csökkentésének és növelésének módjai

340. Mikor legnagyobb egy téglatest nyomása?

341. Kemény rögök boronálásakor terhet tesznek a boronára. Miért?

342. Mikor nyomja erısebben az ember a földet, ha áll vagy fut?

343. Mind a nyomóerı, mind a nyomott terület változott, a nyomás mégis változatlan. Mi a magyarázata?

344. A nyomott felület ötszörösére nıtt, a nyomóerı ötszörösére csökkent. Hogyan változott a nyomás? [25-szörösére csökkent]

345. Lehet-e egy 5 kg tömegő test nyomása 10 Pa?

346. A tégla élei 5, 12 és 25 centiméteresek. Mikor fejti ki a legkisebb nyomást a tégla a talajra?

347. Két testet a rajzon látható módon helyeztek az asztalra (31. ábra). Melyik esetben fejtenek ki kisebb nyomást?

348. Egy 50 kg tömegő zsák s egy 400 N súlyú láda közül: a) melyiknek nagyobb a tehetetlensége; b) melyik nyomja nagyobb erıvel a padlót; c) hány liter víz súlya egyenlı a zsák, illetve a láda súlyával?

349. A villamos csatlakozóaljzat (konnektor) mőanyag lapját 37,5 kN erıvel préselik. A konnektorlap területe 0,0075 m2. Milyen nyomáson történik a csatlakozólap (konnektorlap) formázása? [5000 kPa]

350. *Henger alakú pohárban 100 cm3 víz van. Mekkora erıvel nyomja a víz az edény alját, ha: a) nyugalomban van; b) ha szabadon esik?

351. A lemezlejátszó tője 0,27 N-nal nyomja a hanglemez felületét. Számítsd ki a tő nyomását, ha a felülete 0,0003 cm2! [9000 kPa]

352. Egy esztergakés 2 mm széles és 0,05 mm élvastagságú. Mekkora a nyomás a kés élén, ha 75 N erıvel szorítjuk az esztergálandó tárgyhoz? [750 MPa]

353. A fazék fenekének területe 1300 cm2. Számítsd ki, mennyivel nı a fazék nyomása az asztalra, ha 3,9 l vizet öntünk bele! [294 Pa]

354. Mekkora nyomást gyakorol a padlóra a 48 kg tömegő fiú, ha lábbelije talpának területe 320 cm2? [14,7 kPa]

355. Mekkora nyomást gyakorol a hóra a sítalpon álló 78 kg tömegő sportoló, ha mindegyik sítalp 1,95 m hosszú és 8 cm széles? [2,45 kPa]

356. Mekkora nyomást gyakorol egy négy lábon álló, 300 kg tömegő munkagép a talapzatra, ha mindegyik lábának 50 cm2 az alapterülete? [147 kPa]

357. A jég 90 kPa nyomást bír ki. Át tud-e rajta haladni az 5,4 t tömegő traktor, ha lánctalpainak összterülete 1,5 m2? [Igen]

358. Mekkora nyomást gyakorol az úttestre a 2,5 t tömegő, négykerekő utánfutó, ha egy kerekének 125 cm2 az úttal érintkezı felülete? [490 kPa]

359. Mekkora nyomást gyakorol a sínekre a 32 t tömegő, nyolckerekő vasúti kocsi, ha egy kerekének a sínnel érintkezı felülete 5 cm2? [7,84⋅107 Pa]

360. Mekkora nyomást gyakorol a sínekre a 258 t tömegő, tizenkét kerekő vasúti kocsi, ha egy kerekének a sínnel érintkezı felülete 5 cm2? [4,21·108 Pa]

20

361. Mekkora nyomást gyakorol a talajra a 6 m3-es gránitoszlop, ha a talapzata 1,5 m2? [~104 kPa]

362. A szög hegyének területe 0,1 mm2. Milyen erıvel kell ráütni a szög fejére, hogy a hegye alatt 105 kPa nyomást érjünk el? [10 N]

363. Egy teherautó súlya üresen 6000 N, kerekeinek a talajjal érintkezı felülete 1200 cm2. Mekkora a nyomás az üres teherautó kerekei alatt? Hogyan változik a nyomóerı és a nyomás, ha a teherautóra 6000 N súlyú árut raknak, és az autó kerekeinek talajjal érintkezı felülete változatlan? [490 kPa; 12000 N; 980 kPa]

364. Egy mőhelyben három új gépet helyeztek el. A gépek súlya 8000 N, 16000 N és 24000 N. A mőhely padlózatára ható nyomás mindhárom gép esetén 40000 Pa lehet. Mekkora felülető talapzat kell az egyes gépekhez? [0,2 m2; 0,4 m2; 0,6 m2]

365. A traktor lánctalpának felülete 120 dm2. A traktor a talajra 300 kPa nyomást gyakorol. Mekkora a traktor súlya? [360 kN]

366. A folyó jege 40 kPa nyomást bír ki. Legfeljebb mekkora súlyú embert bír el a jég, ha lépéskor a legkisebb talpfelülete 150 cm2? Mit kell tennie egy 80 kg tömegő embernek, hogy ne szakadjon be alatta a jég? [600 N]

367. A szén átlagos sőrősége 1,7 g/cm3. Az 5 × 8 m alapterülető pincében 0,5 m magas a szénkupac. Mekkora nyomóerı hat a pince padlózatára? [333,2 kN]

368. A sportoló testsúlya 800 N, sítalpja (egyenként) 15 N súlyú. Mekkora a hóra ható nyomás, ha a sítalpak felfekvési területe egyenként 1,8 m×12 cm? [1921,3 Pa]

369. Egy 40×25 cm2 alapterülető hasáb 1,56⋅104 Pa nyomást fejt ki a vízszintes talajra. A hasáb sőrősége 7,8⋅103 kg/m3. Milyen magas a hasáb? [0,2 m]

370. Egy 80 kN súlyú gépet olyan munkateremben kell felállítani, ahol a padló legfeljebb 200 kN/m2 nyomással terhelhetı. Mekkora alapterülető a gép alapzata? [0,4 m2]

371. A jégen egy 54 kg tömegő gyerek korcsolyázik. Két lábon 180 N/cm2 nyomással nehezedik a jégre. Mekkora a korcsolya támasztófelülete? [1,47 cm2]

372. Egy rajzszög hegyének felülete 0,1 mm2. Mekkora a rajzszög hegye alatt a nyomás, ha 40 N erıvel nyomjuk? [4⋅108 Pa]

373. Milyen nyomást fejt ki az alapra egy 90 m magas, téglából készült gyárkémény, ha a tégla sőrősége 2 g/cm3? Milyen szilárdsági tartalékkal készült (mennyivel nagyobb terhelést bír ki) a kémény, ha a tégla maximálisan 2,7·107 N/m2 terhelést bír ki? [1,76·106 Pa; 15-szörös terhelést bír ki] 35. A gáz nyomása 36. A nyomás terjedése a folyadékokban és gázokban. Pascal törvénye

374. Helyes-e az állítás, hogy az egyensúlyban levı folyadék molekulái nyugalomban vannak?

375. Miért nyomja az edény felsı falát a benne levı gáz?

376. Alkalmazható-e a szilárd testekre Pascal törvénye?

377. Változik-e a tehergépkocsi kerekeiben kirakodás közben a nyomás?

378. A teherautóra egy betontömböt helyeztek. Hogyan változott meg a teherautó kerekében a nyomás? Egyenlı-e a nyomás a gumibelsı alsó és felsı részében?

379. A kıolaj folyamatos kitermelésénél fokozatosan csökken a nyomása, mivel a föld alatti „tartályban” levı olaj tömege is csökken. Hogy növeljék a nyomást, a föld alatti „tartályba” vizet szivattyúznak, ami a kıolajat folyamatos emelkedésre készteti. Milyen fizikai törvényt

21

használnak ki ilyenkor? 37. A folyadék és a gáz súlyából származó nyomás

380. Az ábrán látható edényekben víz van (32. ábra). Hasonlítsd össze az edények aljára ható nyomást!

381. A pohárban levı vízbe szemcseppentıt dugunk. Különbözik-e a leváló buborékok térfogata, ha: a) csak éppen addig dugjuk a folyadékfelszín alá szemcseppentıt, hogy a vége elmerüljön, majd néhány buborékot nyomunk ki; b) ugyanezt megismételjük, ám a pohár aljáig ledugjuk a szemcseppentıt?

382. Miért kell a gátakat alulról szélesebbre építeni?

383. Miért tárolják a higanyt erıs falú edényekben?

384. A víztorony h magasságú tartályába az alján betorkolló csövön keresztül nyomják a vizet. Miért nem felülrıl töltik meg a tartályt? 38. Az edény aljára és falára ható nyomás kiszámítása

385. Egy kerekes kút vödrében 30 cm-nyi víz van. Mekkora a nyugalomban levı vödör aljára ható nyomás? [3 kPa]

386. Egy tartály élei 2, 3 és 4 m hosszúak. Hogyan kell a tartályt elhelyezni, hogy az oldalfalakra ható nyomás a legkisebb legyen, ha megtöltjük vízzel?

387. A ipari forradalom hajnalán Nagy-Britanniában és az USA-ban több olyan csatorna is mőködött, amely hídra építve keresztezett egy folyót. Ezek közül a legnagyobb New York államban volt. Mennyivel nıtt ezen a hídon a terhelés, ha a csatornán egy 10000 kg tömegő hajó haladt át? A hajó átlagos sőrősége 800 kg/m3. [Nem változott]

388. A higany sőrősége 1360 kg/m3, a petróleumé 800 kg/m3, a tengervízé 1030 kg/m3. Mindhárom anyagból 10 cm magas folyadékréteget öntünk egy-egy pohárba. Számítsd ki a poharak aljára ható hidrosztatikai nyomást! Hasonlítsd össze a folyadékok sőrőségének és a kiszámított nyomásértékeknek az arányát!

389. Egy háromemeletes ház földszintjén 300000 Pa a víz nyomása. Egy-egy emelet magassága 4 m. Számítsd ki, mekkora a nyomás az 1., a 2. és a 3.emeleten! A nyomásváltozást ábrázold grafikusan! [~260 kPa; ~220 kPa; ~180 kPa]

390. Egy tengeralattjáró mentıajtajának felülete 0,6 m2. Mekkora erıvel nyitható fel az ajtó (az ajtó súlyát figyelmen kívül hagyhatjuk), ha a tengeralattjáró 5 m mélyen van a tengerben? (A tengervíz sőrősége 1030 kg/m3.) [30,3 kN]

391. Milyen magas vízoszlop hidrosztatikai nyomása 25000 Pa? [2,5 m]

392. Mennyi annak a folyadéknak a sőrősége, amelynek hidrosztatikai nyomása egy 1,4 m magas tartály alján 11200 Pa? [816 kg/m3]

393. Mekkora a vízzel telt akváriumban a nyomás és a nyomóerı, ha a víz 40 cm magas, az akvárium alapjának éle 50 és 30 cm? [3 Pa; 600 N]

394. A gyöngyhalász 30 m-es mélységre merül le a tengerben. Mekkora nyomás nehezedik rá? Milyen magas higanyoszlopnak van ugyanakkora nyomása? (A tengervíz sőrősége 1030 kg/m3.) [302820 Pa; 2,27 m]

395. Mekkora a nyomás 5000 m-es tengermélységben, ha a tengervíz sőrősége 1,03⋅103 kg/m3? [51,5 MPa]

22

396. Egy mérıhengerben 5 cm magas rétegben higany, fölötte 10 cm magas vízréteg van. Számítsuk ki a mérıhenger aljára ható nyomást! [7,6 kPa]

397. Számítsuk ki az óceán legmélyebb pontjában (11035 m) a tengervíz sótartalmából származó nyomást! (A tengervíz sőrősége 1,03⋅103 kg/m3, az édesvíz sőrősége 103 kg/m3) [3,14 MPa]

398. Egy sportbúvár 8,5 m mélyre ereszkedett egy édesviző tóban. Mekkora hidrosztatikai nyomóerı hat testfelületének 1 dm2-ére? [833 N]

399. Mekkora nyomóerı hat 30 m mélyen a víz alatt egy emberre, ha testfelülete 1,6 m2? [470,4 kN]

400. Egy második emeleti lakásban a vízcsap a föld felszínétıl (az utca szintjétıl) 6 m-re van. A víz nyomása itt 240 kPa. Milyen magasan van a föld felszínétıl a víztorony tartályában a víz szintje? [30,5 m]

401. *Egy 15 m széles gáttal a vizet 14 m magasra duzzasztották. Mekkora átlagos nyomás hat a gátra? Mekkora erıvel nyomja a víz a gátat? [68,8 kPa; 1,44⋅107 N]

402. *Egy hasáb alakú víztartály oldalán, az aljától 6 cm-re egy 12 mm2 keresztmetszető lyuk keletkezett. A lyukat ragasztószalaggal tapasztották be, amely 0,2 N erıvel tapad az edényhez. Milyen magasságig tölthetjük meg vízzel a tartályt? [1,7 m]

403. Egy gépkocsi motorjának hengerében az égı gázkeverék nyomása 7500 kPa. Mekkora nyomóerı hat a 90 cm2 alapterülető dugattyúra? [67,5 kN] 39. Közlekedı edények

404. Nevezhetı-e szabadnak a folyadék bármely vízszintes felülete?

405. Nevezhetı-e szabadnak a folyók, tavak felszíne?

406. Miért nem képeznek szabad felszínt a gáz molekulái?

407. Helyes-e az állítás, hogy a folyadékok szabad felszíne mindig vízszintesen helyezkedik el?

408. Szabad-e a hidraulikus sajtó dugattyújának vízszintes felszínével érintkezı olaj felszíne?

409. Számítsd ki a víz nyomását a dugóra (33. ábra)! [14,7 kPa]

410. Érvényes-e az ábrán látható csıre a közlekedı edények szabálya (34. ábra)?

411. Áthajlik-e a különbözı átmérıjő edények összekötı csövét elzáró rugalmas AB gumihártya, ha mind a két edényt azonos szintig töltjük vízzel (35. ábra)?

412. Két egyforma edényt azonos szintig különbözı folyadékkal töltünk meg. Az egyikbe vizet, a másikba olajat öntünk (36. ábra). Áthajlik-e az edények összekötı csövét elzáró rugalmas AB gumihártya?

413. Egy 1 és egy 2 cm2 alapterülető edényt egy csappal elzárt vékony csövecske köt össze (37. ábra). Az edényekbe vizet öntöttünk. Zárt csapnál a vízszintek különbsége 15 cm. Mennyivel csökken a vízszint a nagyobb edényben, ha megnyitjuk a csapot? [10 cm] 40. A levegı súlya. Légnyomás 41. A földi atmoszféra létezésének magyarázata 42. A légnyomás mérése. Torricelli kísérlete

414. A folyadékos barométer higanyoszlopának magassága függ-e a barométer csövének átmérıjétıl?

415. Miért nem lehet vékony falú gumitömlın keresztül kiszivattyúzni a levegıt a fémpalackból?

23

416. A konyhai gáztőzhely égıihez a gáz 1200 N/m2 nyomáson érkezik, ami 100-szor kisebb a légnyomástól. Ennek ellenére a gáz kijön az égı nyílásán és elég. Miért?

417. Sikerülhet-e Torricelli kísérlete, ha higany helyett vízzel töltjük meg a barometrikus csövet?

418. Miért alkalmaznak a folyadékos barométerekben higanyt és nem valamilyen más folyadékot?

419. A tanuló állítása szerint a szobában mért légnyomásnak kisebbnek kell lennie a kintitıl, mert a szabadban sokkal magasabb levegıoszlop hat a barométerre. Bizonyítsd ennek az állításnak a helytelenségét!

420. A Torricelli-féle kísérlethez két csövet alkalmaztak. Az egyik csı átmérıje ötször nagyobb, mint a másiké. A vastagabb csıben a higany 75 cm-es magasságig emelkedett. Milyen magasan lesz a higany szintje a vékonyabb csıben?

421. A mesterséges őrállomáson minden test a súlytalanság állapotában van. Repülés közben gyakorol-e nyomást a levegı az őrállomás falaira?

422. Lehet-e a súlytalanság állapotában a csepegtetıbe úgy felszippantani a vizet, ahogy azt a földön tesszük?

423. Az A nyíláson keresztül kiszivattyúzták a levegıt (38. ábra). A három edény közül melyikben van víz, melyikben petróleum, melyikben higany? [a) víz; b) higany; c) petróleum]

424. A Torricelli-féle kísérletben a rajzon látható módon megdöntötték az 1 m hosszú csövet (39. ábra). Megváltozott-e ettıl a higanyoszlop magassága? [Nem]

425. A Torricelli-féle kísérletben a végén csappal záródó, 20 cm-es üvegcsövet alkalmaztak (40. ábra). Kifolyik-e a csapból a higany, ha megnyitjuk? [Kifolyik]

426. Torricelli 1 m hosszú üvegcsıvel és higannyal mérte meg a légnyomást. Milyen hosszú csıre volna szükség, ha vízzel szeretnénk megismételni Torricelli kísérletét?

427. A légnyomás átlagos értéke 100 kPa. Mekkora annak az asztalnak a felszíne, amelyre a levegı 50000 N erıvel hat? 43. Aneroid barométer 44. A légnyomás értéke különbözı magasságokon

428. Az aneroid barométer készítésénél a fémdobozkába egy kis levegı is jutott. Hogyan befolyásolja ez a barométer méréseit?

429. A megsérült aneroid barométer fémdobozkájába fokozatosan levegı jut. Hogyan befolyásolja ez a barométer méréseit?

430. A hermetikusan (légmentesen) lezárt repülıgépek szalonjaiban nagy magasságon (mintegy 25 %-kal) csökkentik a nyomást, majd leszálláskor újra növelik. Miért teszik ezt?

431. Hol lehet több folyadékot szippantani a csepegtetıbe: a hegy lábánál vagy a csúcsán?

432. *A levegı nyomása 12 méterenként 133,3 Pa-lal (azaz 1 Hgmm-rel) csökken. Egy hegy tetején 460 Hgmm a légnyomás. Milyen magas a hegy? [3600 m]

433. Milyen magasan repül a helikopter, ha a kabinra szerelt barométer 750 Hgmm-t mutat? [120 m]

434. A metróállomás földszinti bejáratánál a barométer 760 Hgmm-t mutat. Milyen mélyen van a föld alatti állomás, ha ott a barométer 765 Hgmm-t mutat? [60 m]

435. A hegy lábánál a barométer 740 Hgmm nyomást mutat, a csúcsán 678 Hgmm-t. Milyen magas a hegy? [744 m]

24

436. 2000 méter magasan a levegı nyomása 600 Hgmm. Fejezd ki ezt az értéket kPa-ban! [80 kPa] 45. Nyomásmérık

437. Milyen maximális nyomás mérhetı az ábrán látható vízzel telt manométer segítségével (41. ábra)? [1960 Pa]

438. Két egyforma nyitott folyadékos nyomásmérı egyike vízzel (a), a másik higannyal van töltve (b) (42. ábra). Melyik nyomásmérınek kisebb a beosztásértéke? Melyikkel lehet nagyobb nyomást mérni? Milyen maximális nyomás mérhetı az ábrán látható vízzel telt manométer segítségével? [3920 Pa]

439. A jobb oldalán behegesztett csıben levegı van (43. ábra). Egyenlı-e a csı jobb oldalában levı levegı nyomása az atmoszferikus nyomással? [Nem]

440. Meg lehet-e mérni nyitott folyadékos nyomásmérıvel az autókerék belsejében levı nyomást?

441. Melyik folyadékos nyomásmérı mér pontosabban: a higannyal vagy a vízzel töltött?

442. A gázzal töltött tartályra kötött fém manométer 200000 N/m2 nyomást mutat. Megváltoznak-e a manométer mutatói, ha egy olyan helységbe visszük, amelyben a nyomás 200000 N/m2?

443. A nyitott folyadékos nyomásmérı egy zárt tartállyal van összekötésben (44.ábra). Megegyezik-e a légnyomás és az edényben levı gáz nyomásának értéke?

444. Különbözı átmérıjő csövekbıl készített folyadékos nyomásmérıvel megmérhetı-e helyesen a nyomás (45. ábra)?

445. A folyadékos manométer egyik végét elzárták egy dugóval (46. ábra). Megváltozik-e a folyadék szintje a manométerben, ha nı a légnyomás?

446. Mennyivel nagyobb a légnyomástól a gáz nyomása, ha a manométerben higany van (47. ábra)? (A higany sőrősége 13600 kg/m3.) [53,3 kPa] 46. Dugattyús folyadékszivattyú

447. Egy kútban — a talaj felszínétıl mérve — a víz szintje 17 méteres mélységben van. E kútba csövet eresztünk le, amelynek felsı végéhez szivattyút kötve a csıbıl minden levegıt kiszívunk. Eléri-e a víz a szivattyút? [Nem]

448. Mőködik-e a légüres térben a dugattyús folyadékszivattyú?

449. Milyen helyzetben van az 1-es és 2-es szelep, amikor a dugattyú felfelé mozog(48. ábra)?

450. Milyen helyzetben van az 1-es és 2-es szelep, ha a dugattyú lefelé mozog (49. ábra)? 47. Hidraulikus sajtó

451. A hidraulikus sajtó kisebbik dugattyújának területe 15 cm2. Mekkora a másik dugattyú területe, ha a kisebbik dugattyúra ható 180 N nagyságú erı hatására a másik dugattyú 2400 N erıvel présel? [200 cm2]

452. Egy hidraulikus emelı egyik hengerének átmérıje 6 cm, a másiké 24 cm. A kisebb átmérıjő henger dugattyúját 200 N erıvel nyomjuk. Mekkora erı nyomja a másik dugattyút? [3200 N]

453. Egy hidraulikus emelı munkahengerében a megengedhetı olajnyomás 16⋅105 Pa. A munkahenger területet 200 cm2. Maximálisan mekkora tömegő terhet lehet emelni vele? [3265 kg]

25

454. Mekkora emelıerıt érhetünk el azzal a hidraulikus emelıvel, amelynek nyomódugattyújára 100 N erıt fejtünk ki, a dugattyúk felülete pedig 5 cm2 és 400 cm2? [8 kN]

455. A hidraulikus sajtó nyomóhengerének területe 4 cm2, a munkahengeré 64 cm2. Hány cm-rel kell a nyomódugattyút lenyomni, hogy a sajtolófej 4 mm-t emelkedjen? [32 mm]

456. Mennyivel kisebb erıfeszítés alkalmazására van szükségünk, ha olyan hidraulikus sajtót használunk, melyben a dugattyúk területeinek aránya: a) 1 : 10; b) 2 : 50; c) 1 : 100; d) 5 : 60; e) 10 : 100? 48. A folyadék és a gáz hatása a beléjük merült testekre

457. Miért könnyebb a vödröt a víz alatt emelni, mint kivenni a vízbıl?

458. Miért nehéz víz alá nyomni egy felfújt „strandlabdát”?

459. A nehézbúvár a hajó fedélzetén ólomcsizmájában, vassisakjában alig bír mozogni. A víz alatt a mozgása sokkal könnyebb. Miért?

460. Hol könnyebb úszni: édesviző tóban vagy tengervízben?

461. Miért nem szabad vízzel oltani a lángra lobbant petróleumot?

462. Egy edénybe háromféle folyadékot öntöttek: vizet, olajat és higanyt. Hogyan helyezkednek el a folyadékok az edényben?

463. A sőrőségtáblázatot használva mondd meg, hogy milyen fémek úsznak a higanyban?

464. Egy edénybe háromféle folyadékot öntöttek: vizet, petróleumot és higanyt, majd egy parafa-, egy parafin- és egy üveggolyót eresztettek bele. Hogyan helyezkednek el a golyók?

465. A mérleg egyik oldalára vas-, a másikra azonos tömegő parafingolyót kötöttünk. Felborul-e a mérleg egyensúlya, ha a golyókat vízbe engedjük? [Igen]

466. A vízen egyenlı térfogatú, parafából és nyírfából készült golyók úsznak. Melyikük merül mélyebbre?

467. Hogy a rozsszemeket a mérgezı konkolytól elválasszák, vízbe szórják a magokat, majd sót hintenek a vízbe. Ezután a konkolyszemek felúsznak. Magyarázd meg a jelenséget!

468. *Egy tégla alakú testet úgy fektettek az akvárium aljára, hogy alatta nincs víz. Hat-e felhajtóerı a testre?

469. *A víz felszínén úszó testre függılegesen lefelé irányuló erıvel hatunk. Hogyan változik közben a testre ható felhajtóerı?

470. *A színig telt vödörben egy jégdarab úszik. Kicsordul-e a víz a vödörbıl, ha a jégkocka olvadni kezd?

471. A vízzel telt üveg, ha vízbe engedjük, elmerül. Elmerül-e ugyanez az üveg, ha higannyal töltjük tele és higanyba engedjük?

472. Az egyik északi tengeren úszó tengeralattjárót jég borította be. Megnehezíti vagy megkönnyíti-e ez a tengeralattjáró lemerülését?

473. A víz felszínén (az 50. ábrán látható módon) egy fa-, egy parafa- és egy jégdarab úszik. Melyikük a fa, a parafa, a jég?

474. *A vízzel telt edényben (az 51. ábrán látható módon) egy test úszik. Hogyan változik a helyzete, ha az edényben felmelegítjük a vizet? (Az úszó test térfogatváltozása elhanyagolhatóan csekély!)

26

49. Archimedesi erı

475. Megváltozik-e egy 2 kg-os súlyzó tömege, ha a vízbe dobjuk? [Nem]

476. Változik-e a folyadékba merülı testre ható gravitációs erı?

477. Változik-e a folyadékba merülı test súlya?

478. Mekkora erıvel lehet egy 4 dm3 térfogatú 3 N súlyú labdát teljesen a víz alatt tartani? [36,2 N]

479. Egy kavics súlya levegıben 2,5 N. Vízbe merítve az erımérı 1,5 N-t jelez. Mennyi a kavics sőrősége? [2,5 g/cm3]

480. Egy dinamométerre akasztott test súlya levegın 1,08 N, petróleumban 0,68 N. A petróleum sőrősége 800 kg/m3. Mekkora a test sőrősége? [2,2⋅103 kg/m3]

481. Az étolajba merített acélkocka dinamométerrel mért látszólagos súlya 4,5 N. Mekkora a kocka éle? (Az acél sőrősége 7820 kg/m3, az étolajé 920 kg/m3.) [4,05 cm]

482. Egy 7 cm élő kockát egy edényben levı ék alakú támasztékokra helyezünk. A tartók magassága 2 cm. Az edényt lassan megtöltjük vízzel. Mekkora vízoszlopmagasságnál lesz a támasztékokra ható erı zérus? A kocka sőrősége 700 kg/m3. [6,9 cm]

483. Egy rugós erımérıre 250 cm3 térfogatú réztestet függesztünk, majd petróleumba lógatjuk úgy, hogy teljesen elmerüljön. Mekkora erıt jelez így az erımérı? (A réz sőrősége 8,9 g/cm3, a petróleum sőrősége 0,8 g/cm3.) [19,3 N]

484. Egy 22 N súlyú testet vízbe merítve 17 N erıvel kell tartanunk. Mekkora a testre ható felhajtóerı? Számítsd ki a test térfogatát, tömegét és sőrőségét! [39 N; 4 dm3; 2,25kg; 0,56 g/cm3]

485. A víz felszínén úszó fagerenda 0,72 m3 vizet szorít ki. Ha teljesen a víz alá nyomjuk, akkor 0,9 m3-t. Számítsd ki a fa sőrőségét! [800 kg/m3] 50. A testek úszása

486. A vízzel telt edényben (az 52. ábrán látható módon) három test úszik. Melyikre hat nagyobb felhajtóerı?

487. Három különbözı folyadékban, vízben, benzinben és petróleumban ugyanolyan test úszik (53. ábra). A merülés mélysége a rajzok alapján összehasonlítható. Melyik edényben van víz, benzin, petróleum?

488. A hal az úszóhólyag segítségével képes lebegni, fölemelkedni vagy lesüllyedni a vízben. Hogyan?

489. Elmerül-e a folyóba ejtett 0,2 dm3 térfogatú játék, ha a súlya 1 N? [Nem]

490. Egy úszó sőrőségmérı vízbe merítve 30 cm3 vizet szorít ki. Csövének átmérıje 1 cm. Változik-e a merülése, ha 1,02⋅103 kg/m3 sőrőségő sózott vízbe tesszük? Mennyivel? [0,6 cm]

491. Egy fahasáb élei 15, 8 és 5 cm. Számítsuk ki, mekkora a sőrősége, ha a hasáb 2 cm-nyire emelkedik ki a vízbıl, amikor a legnagyobb lapján fekszik! [0,6⋅103 kg/m3]

492. Egy úszó jéghegy tömege 180 tonna. A jég sőrősége 900 kg/m3, a tengervízé 1030 kg/m3. Számítsuk ki a jéghegy és a kiszorított víz térfogatát! [200 m3; 174,76 m3]

493. *Egy 5 cm élhosszúságú, mőanyagból készült játékkocka a fürdıkád vizében úszik. A kocka sőrősége 500 kg/m3. Ábrázoljuk grafikusan, hogyan változik az erı, ha a kockát egyenletesen 5 cm mélyre nyomjuk a víz alá!

27

494. Vízzel telt edényben egy jégdarab úszik. Belsejében két üreg van, az egyik levegıvel, a másik egy vízben nem oldódó, a jégtıl kétszer nagyobb fajsúlyú anyaggal van tele. Megváltozik-e az edényben a vízszint, ha a jég elolvad? 51. Hajózás

495. Miért szabadul nagyon nehezen az iszapos zátonyon apálykor megfeneklett hajó?

496. Hogyan változik a hajó merülése, ha a tengerrıl egy folyó vizére úszik?

497. Mi a magyarázata, hogy a vasból készült hajó úszik, a vasból készült szög pedig nem?

498. Egy matróz a hajó oldalát festi. A víz felszínétıl 30 cm-re, kötélhágcsón áll. A fokok távolsága 20 cm. Dagálykor 85 cm-rel emelkedik a víz. Hány lépcsıfokkal kell feljebb mennie a matróznak, hogy ne legyen vizes?

499. Egy nagyobb edényben helyezzünk vizet egy konyhamérlegre, a felszínére tegyünk egy üvegpoharat, úgy, hogy az ússzon. Egyensúlyozzuk ki a mérleget! Ezután a poharat süllyesszük el a vízben! Felborul-e a mérleg egyensúlya? Magyarázzuk meg tapasztalatainkat!

500. *Egy hengeres edénybe 25 cm3 vizet öntünk. Egy nagyobb tartályba, vízre helyezzük az edényt, amelynek alapterülete 10 cm2, tömege 50 g. Milyen mélyen süllyed az edény a 998 kg/m3 sőrőségő 20 °C-os vízbe? [7,51 cm]

501. *Hogyan változik meg az elızı feladatban szereplı edény merülése, ha a tartályban levı vizet 100 °C-ra melegítjük? (A víz sőrősége 100 °C-on 958 kg/m3.) [7,83 cm]

502. Egy fenyıfából készült tutaj méretei: 6×4×0,4 m. Mekkora terhet helyezhetünk el rajta, ha azt akarjuk, hogy 5 cm-re álljon ki a vízbıl? (A fenyıfa sőrősége 600 kg/m3.) [26,4 kN]

503. Mekkora tömegő ólomdarabot lehet egy 1 dm3 térfogatú, 800 kg/m3 sőrőségő fakockához kötni, hogy vízben lebegjen? [0,22 kg]

504. Egy hajó vízszintes keresztmetszete 3000 m2. A hajó rakodás után 2 m-rel mélyebbre merül a vízbe. Mennyi terhet raktak a hajóra, ha: a) egy folyón úszva mérték a merülést? b) a tengeren úszva mérték a merülést? (A tengervíz sőrősége 1030 kg/m3.)

505. A folyón horgonyzó hajó merülése kirakodás után 60 cm-rel csökkent. Mekkora terhet rakodtak ki a hajóról, ha a hajó keresztmetszete a víz szintjén 240 m2? [1411,2 kN] 52. Léghajózás

506. A sőrőségtáblázatot használva nevezz meg olyan gázokat, melyekben lebegne a levegıvel teli szappanbuborék!

507. Számítások elvégzése nélkül, csak a sőrőségtáblázatot használva állapítsd meg, hogy a két egyforma légballon közül a héliummal vagy a hidrogénnel töltöttnek van-e nagyobb felhajtóereje?

508. Egy 0,003 m3 térfogatú léggömb hidrogénnel van töltve. A léggömb súlya a hidrogénnel együtt 0,034 N. Mekkora a léggömb felhajtóereje? [3,9⋅10-3 N]

509. A hidrogénnel töltött léggömb térfogata 1500 m3. A gondola (a léggömbön függı kosár) súlya 2500 N. Fel tud-e emelkedni öt utassal a léggömb, ha azok átlagosan 65 kg-osak? (A hidrogén sőrősége 0,09 kg/m3, a levegı sőrősége 1,29 kg/m3.) [Igen]

510. Egy héliummal töltött ballon térfogata 1800 m3. A ballon anyaga és a „kosár” együtt 300 kg-ot nyom. Hány 72 kg-os ember emelkedhet fel vele, ha az emelkedéshez 1,3 kN állandó erı szükséges? (A hélium sőrősége 0,18 kg/m3, a levegıé 1,29 kg/m3.) [21]

28

29

MUNKA ÉS TELJESÍTMÉNY. ENERGIA 53. Mechanikai munka. A munka mértékegységei

511. *Történik-e — fizikai értelemben vett — munkavégzés, ha: a) egy fiú fára mászik; b) egy golyó gurul az asztalon (a súrlódástól eltekintünk); c) egy testet egy lejtın tartunk; d) egy testet felfelé mozgatunk egy lejtın; e) a víz nyomja az edény falát; f) egy rugós puska kilövi a golyót?

512. Állapítsd meg az alábbi munkavégzésekre vonatkozóan, hogy „mi” „min” végez munkát: a) a lovak elindítják a kocsit; b) az ember felemeli a bıröndöt; c) az alma leesik a fáról; d) az autó húzza az utánfutót; e) a lejtın legurul a labda; f) az ember főrészel; g) a megfeszített rugó ellöki a golyót!

513. Miután a labdarúgó belerúgott a labdába, a labda továbbgurult a füvön. Végzett-e mechanikai munkát a labdarúgó?

514. A fiúcska egy vízszintes úton egyenletesen haladó szánkón ül, és kezében egy másik szánkó kötelét tartja. Végez-e a fiúcska a másik szánkó mozgatásával kapcsolatos mechanikai munkát?

515. Egy 400 N súlyú gyerek a pincébıl felmegy a földszintre. A szintkülönbség 2,8 m. Egy másik gyerek, akinek a tömege 36 kg, a földszintrıl a 3,2 m magas elsı emeletre megy. Melyik gyerek végez több munkát? [A 36 kg-os gyerek]

516. Egy súlyemelı a 100 kg-os súlyzót 2 m magasra emeli fel. Mennyi munkát végez? [1960 J]

517. Mennyi munkát végez az a súlyemelı, aki az 1700 N súlyú terhet 200 cm magasra emeli? [3400 J]

518. Egy ló 350 N erıvel húzza a kocsit. Mennyi munkát végez, ha az elmozdulás 10 km? [3500 kJ]

519. Egy fecske súlya 0,45 N. Mennyi munkát végez, ha 20, ha 40, ha 60 m magasra repül? Milyen összefüggés van az elmozdulás és a munka között? Készíts grafikont! [9 J; 18 J; 27 J]

520. A különbözı mértékben megrakott csilléket a munkások 60, 120, 180 N erıvel 200 m távolságra tolják el. Mennyi a munkavégzés a 3 különbözı esetben? Milyen összefüggés van az elmozdulás és a munka között? Készíts grafikont! [12 kJ; 24 kJ; 36 kJ]

521. Egy főrész húzásához 80 N erıhatás szükséges. A főrész által megtett út egy-egy húzáskor 60 cm. Mennyi a munkavégzés egy fatörzs elfőrészelése esetén, ha ehhez 100 főrészhúzás kell? A számítottnál több munkát kell végezni. Miért? [4800 J; a 80 N csak a húzáshoz elég, az indításhoz több kell.]

522. A traktor egy 150 m hosszú földdarabon 7000 N erıvel húzza az ekét, s 50 barázdát szánt. Mekkora a szántás közben végzett összes munka? [52500 kJ]

523. Mekkora munkát végez a gız az 5000 kg tömegő kalapács 80 cm magasra történı emelésekor? [39,2 kJ]

524. Egy gyerek 400 J munkával 100 m-re húzza el a szánkót. Mekkora erıt fejt ki a gyerek? [4 N]

525. Mennyi munkát végez az emelıdaru, míg 3 m3 építıanyagot 20 m-es magasságba emel? (Az építıanyag sőrősége 2700 kg/m3.) [1587,6 kJ]

526. A traktor a pótkocsit 1,2 kN erıvel vontatja. Mennyi munkát végez, miközben a két raktár közötti 500 méteres távolságot négyszer teszi meg? [2,4 MJ]

527. Milyen magasra emelte a daru a 240 kg-os terhet, ha 24 kJ munkát végzett? [10 m]

528. A vízszintes úton 120 N erıvel egyenletesen tolunk el 3 m távolságra egy 30 kg-os ládát. Más alkalommal ugyanezt a ládát 3 m magasra emeljük. Mikor végzünk több munkát? [A második alkalommal]

30

529. Egy 60 kg-os gyalogos a 600 m hosszú emelkedın 300 m magasra jut. a) Mennyi munkát végez az emelkedı megmászásakor? b) Változik-e a munkavégzés nagysága, ha egy 2 km-es, kevésbé meredek emelkedın (szerpentinen) jut a magaslat tetejére? [a) 176,4 kJ; b) nem]

530. Egy szivattyú 540 kJ munkával 5 m3 olajat szivattyúzott fel a tartályba. Milyen magasan van a tartály? (Az olaj sőrősége 900 kg/m3.) [12 m]

531. Egy asztalos a gyalura 60 N erıt fejt ki, miközben 50 cm távolságra tolja. Mennyi munkát végez az asztalos, ha egy deszkát 5 perc alatt gyalul le, és percenként 12 gyaluló mozdulatot tesz? [1800 J]

532. Egy kis vontató a vízszintes úton 350 N erıkifejtéssel 1,2 km távolságra húzta el a teherrel megrakott kocsit. Számítsuk ki, mennyi munkát végzett! [420 kJ]

533. Mekkora erıkifejtés szükséges a kézikocsi húzásához, ha tudjuk, hogy 150 m távolságon 3300 J munkát végzünk? [22 N]

534. A sajtógép 6400 N erıvel hat a fémlemezre, és így 1280 J munkát végez dobozkészítés közben. Mekkora az elkészített doboz mélysége? [20 cm]

535. Egy 60 cm vastag fatörzs főrészelésekor a főrész húzásához 100 N nagyságú erıt kell kifejteni. A főrészlap 60 cm hosszú, és minden húzáskor 3 mm-t süllyed a fába. Mekkora a főrész egyszeri húzásakor végzett munka? Mennyi munkavégzés árán főrészelhetjük el a fatörzset? Valóságban a számítottnál több munkát kell végeznünk. Miért? [60 J; 12 kJ]

536. Egy emelıdaru a 30 m3 térfogatú, 2,6⋅103 kg/m3 sőrőségő építıanyagot egyenletes sebességgel 20 m magasra emeli. Mekkora az emeléskor végzett munka? [15,3 MJ]

537. Egy építkezésen az emelıdaru 12 m magasra 3×1,5×0,25 m vastag betonelemeket emel fel. Mekkora munkát végez, míg négy elemet felvon? (A beton sőrősége 2500 kg/m3, az emelés sebessége állandó.) [1,35 MJ]

538. Egy 4 m hosszú, 10 cm oldalélő, négyzet keresztmetszető fagerenda függılegesen áll. Mekkora munkát végez a nehézségi erı, miközben a gerenda eldıl? (A fa sőrősége 600 kg/m3.) [470,4 J]

539. Mekkora munkával lehet felállítani egy 260 kg tömegő 4 m-es, henger alakú oszlopot? [5,1 kJ]

540. Mekkora munkát végez a Föld gravitációs ereje az egyenlítı fölött állandó sebességgel körpályán mozgó mesterséges holdon? [0]

541. Egy pincébıl a 8 m magasan levı elsı emeletre 100 db brikettet szállítottunk fel a 24 m hosszú lépcsın. Egy darab brikett tömege 0,5 kg, s egyszerre 20 darabot lehet fölvinni egy edényben belıle. Számítsuk ki az egyszeri munkavégzést, majd az összes munkát! [784 J; 3920 J]

542. A 810 m magasságban épült turistaházból a 2520 m magas hegycsúcsra két úton lehet feljutni: egy meredeken emelkedı, de viszonylag egyenes úton és egy enyhe lejtéssel felfelé kanyargó szerpentinen, amely több kanyarral vezet a csúcsra. Melyik útvonalon képes kisebb munkavégzés árán a csúcsra jutni a turista, aki hátizsákjával együtt 70 kg-ot nyom? Mekkora mindkét esetben a munkavégzés? [1173 kJ]

543. A Föld gravitációs terében, nem nagy magasságban egy 10– 4 kg tömegő testet 10– 2 J munkával vihetünk a tér A pontjából a B pontba. Mit tudunk mondani a két pont elhelyezkedésérıl? [A B pont 10,2 m-rel magasabban helyezkedik el, mint az A pont]

544. *Egy 15 m magas dombról lecsúszó szánkó pont a domb alján áll meg. Mekkora munkavégzéssel lehetne visszahúzni a dombtetıre? A szánkó tömege 25 kg. [7350 J]

545. Egy építkezésen az alapozás megkezdése elıtt a talajt egy 3 m magasból leejtett nehéz fémgömb segítségével tömörítik. Mekkora a fémgömb tömege, ha a talajra érkezés pillanatában 45000 J mozgási energiával rendelkezik? [1530 kg]

31

546. Egy mozdony az 5 km hosszú vízszintes pályaszakaszon egyenletesen vontatja a 3000 tonnás szerelvényt. Mekkora munkát végez közben a mozdony, ha a súrlódási erı a szerelvény súlyának 0,003-szerese? [450000kW]

547. Mekkora munkával lehet egy 2 tonnás őrhajót 150 km magasra feljutatni? [2,94⋅109 J]

548. A hidraulikus sajtóban a nyomás 1000 kPa. Mekkora munkával lehet az 5 cm2-es dugattyút 5 cm-rel lejjebb nyomni? [25 J] 54. Teljesítmény. Teljesítményegységek

549. A kiránduláson az egyik gyerek 200 N, a másik 100 N súlyú hátizsákot visz. Egymás mellett mennek fel a hegyre. Hasonlítsd össze a két gyerek: a) munkavégzését, b) a teljesítményét!

550. Két egyforma súlyú gyerek közül az egyik 24, a másik 72 s alatt fut fel a földszintrıl a negyedik emeletre. Hasonlítsd össze a két gyerek: a) munkavégzését, b) teljesítményét!

551. Egy 68 kg-os hegymászó az 1200 m magasan levı turistaházból a 3500 m magas csúcsra indult. Indulása és visszaérkezése között 8 óra telt el. Mekkora munkát végzett ezáltal, és mekkora volt a teljesítménye? [0; 0]

552. Mekkora a teljesítménye annak a motornak, amely 1 óra 15 perc alatt 2700 m3 vizet szivattyúz át az 5 m-rel magasabban levı tárolóba? [29,4⋅104 W]

553. Mekkora munkát végez az a 75 kg-os ember, aki egy 250 m magas dombra megy fel? Mennyi idı alatt ér fel, ha teljesítménye 75 W? (g = 10 N/kg.) [187500 J; 41 perc 40 másodperc alatt]

554. Egy ló teljesítménye 300 W. Mennyi munkát végez 8 óra alatt? Mennyi idı alatt végez el 540 kJ munkát? [8,64 MJ; 30 perc]

555. Mekkora a mozdony teljesítménye, ha 75000 N erıvel húzza a szerelvényt, és közben 36 km/h sebességgel halad? [750 kW]

556. Mekkora sebességgel halad a gépkocsi, ha a motor teljesítménye 45 kW, a húzóerı pedig 2250 N? [20 m/s]

557. Az esztergagép motorjának 12 m/s-os esztergálási sebesség mellett 6 kW a teljesítménye. Számítsd ki a fogács ellenálló erejét! [500 N]

558. A tudósok kiszámították, hogy a bálna a víz alatt 27 km/h sebességgel úszva 150 kW teljesítményt fejleszt. Számítsd ki a közegellenállási erıt! [20 kN]

559. Egy 36000 N súlyú repülıgép 40 másodperc alatt éri el a 2000 méteres magasságot. Mennyi a teljesítménye? [1,8 MW]

560. A villanymozdony teljesítménye 2160 kW. Mekkora erıvel húzza a szerelvényt, ha a vonat 72 km/h sebességgel halad? [108 kN]

561. *A traktor az ekét 9 km/h sebességgel húzza. Mekkora a talaj ellenállása, ha a traktor teljesítménye 45 kW? [18 kN]

562. Egy bányaszivattyú a 400 m-es mélységbıl óránként 81 m3 vizet nyom fel. Hány kW a teljesítménye? [88,2 kW]

563. Az 55125 W-os emelı 5 perc alatt emel 35 m magasra egy testet. Mennyi a test súlya? [472,5 kN]

564. Egy kis villanymotor 6 óra alatt 120 kJ munkát végez. Mekkora a teljesítménye? [5,56 W]

565. Egy motorkerékpár 20 s alatt 400 m-t tett meg, és közben állandó, 0,3 kN erıt fejtett ki. Számítsd ki a motor teljesítményét! [6 kW]

32

566. Mennyi idı alatt emelhetjük fel egyenletesen a 20 kN súlyú testet egy 30 kW-os emelıdaruval 9 m magasra? [6 s]

567. Az U235 1 grammjának hasadásakor 8,1⋅1010 J energia szabadul fel. Mennyi ideig üzemelne egy 20 kW teljesítményő autómotor ekkora energia felhasználásával, ha naponta 2 órán keresztül, állandó teljesítménnyel üzemeltetnénk az autót? [564 napig]

568. Egy félautomata mosógép teljesítménye 600 W. Számítsuk ki kWh-ban, mennyi munkát végez a gép 5 perc alatt! [0,05 kWh]

569. A Kongó Livingstone-ról elnevezett zuhatagának esése 40 m, és másodpercenként 35110 m3-nyi víz zuhan a mélybe. Mekkora a zuhatag teljesítménye? [14044 MW]. 55. Egyszerő gépek

570. Az egyszerő gépek közé sorolható-e az emelıdaru?

571. Az egyszerő gépek közé sorolható-e a fejsze?

572. Az ásó és a kapa is emelı. Miért?

573. Milyen célt szolgál a lejtı?

574. A metrókban úgy fektetik le a síneket, hogy az út elsı felén enyhe lejtı, tovább pedig enyhe emelkedı van. Ez lehetıvé teszi a villamos energia takarékosabb felhasználását. Hogyan? 56. Emelı. Erık egyensúlya az emelın

575. Miért erısítik a kilincset az ajtó szélére és nem a közepére?

576. Miért szerelnek az emelıdarura ellensúlyt?

577. Törj félbe egy gyufát! A kapott darabokat ismét törd ketté, és így folytasd, egyre apróbb részekre tördelve! Miért nehezebb kettétörni az apró darabkákat, mint a nagyokat?

578. Miért alkalmaznak papír és szövet vágására hosszú élő, rövid nyelő ollót, a bádog vágására pedig rövid élő és hosszú nyelő ollót?

579. Hogyan tudjuk könnyebben elvágni a kartonlapot: a) ha az olló végéhez helyezzük közelebb a kartont; b) ha a közepéhez helyezzük közelebb a lapot?

580. Az emelıre két egyenlı erı hat (54. ábra). Egyensúlyban van-e az emelı?

581. Egyensúlyban van-e az ábrán látható emelı (55. ábra)? 57. Forgatónyomaték

582. Az emelı bal oldalára 10 N nagyságú erı hat, amelynek hatásvonala 15 cm-re van a forgástengelytıl. Számítsd ki az erı forgatónyomatékát! [1,5 Nm]

583. Az autó kormányát 20 N-os erıvel elfordítjuk. Az erı hatásvonala a forgástengelytıl 15 cm-re van. Számítsd ki az erı forgatónyomatékát! [3 Nm]

584. Egy adott tengelyre vonatkozólag mikor nulla a forgatónyomaték?

585. Egy taligára 30 db, egyenként 5 kg tömegő téglát pakoltak. A kerék tengelyétıl a taliga fogóinak vége 1,5 m-re van. A téglákat 0,5 m távolságra rakták a kerék tengelyétıl. Mekkora erı szükséges, hogy a talicskát a fogójánál fogva megemeljék (az önsúly elhanyagolható)? [490 N]

586. Egy fiú és egy lány mérleghintán hintázik. A fiú 400 N súlyú, és 1,25 m távolságra ül a tengelytıl. A lány súlya 250 N. Hová üljön a kislány, hogy a mérleghinta egyensúlyban legyen? [2 m-re a tengelytıl]

33

587. A köszörő 12 cm átmérıjő korongját a forgás tengelyétıl 3 cm-es távolságon ható 20 N erıvel hozzuk mozgásba. Mekkora ellenálló erıt kell kifejtenie a koronghoz nyomott késnek, hogy meggátolja a korong forgását? [5 N]

588. Egy kerekes kút hengerének átmérıje 20 cm, a meghajtó kerék sugara 50 cm. A 120 N súlyú vízzel telt vödör a hengerre csavart kötélen függ. Mekkora erıvel kell húzni a meghajtó kerék peremét, hogy felhúzzuk a vödör vizet? Számítsd ki a végzett munkát, ha 15 m mély a kút! [48 N;1800 N]

589. A függılegesen elhelyezkedı korong középpontjától r távolságra két egyenlı erı hat (56. ábra). Foroghat-e a korong ezeknek az erıknek a hatására? [Nem]

590. Létesíts egyensúlyt az alábbi ábrákon látható emelıkön (57. ábra)! Ügyelj a nyíl hosszára is!

591. Az emelı egyik oldalára a forgástengelytıl 70 cm-re 60 N, 60 cm-re 80 N erı hat. Mekkora erıkaron lehet 120 N erıvel egyensúlyozni a két erı forgató hatását? [75 cm] Mi a különbség, ha egy- vagy kétoldalú emelı esetén oldod meg ezt a feladatot?

592. Állapítsd meg, egyensúlyban van-e az emelı (58. ábra)? 58. Emelık az iparban, a mindennapi életben és a természetben

593. Két azonos átmérıjő csavarszárra menetet készítenek: az egyikre sőrőt, a másikra ritkát. Melyik csavaranya feltekeréséhez kell kisebb erıt kifejteni? Válaszodat indokold!

594. Az emelı bal és jobb oldalára különbözı nagyságú erık hatnak, az emelı mégis egyensúlyban van. Hogyan lehetséges ez?

595. Az emelı rövidebb karjára 10 N, a hosszabbra 5 N erı hat. Számítsd ki hosszabb kar hosszúságát, ha a rövidebbé 0,2 m! [0,4 m]

596. A kétoldalú emelıre ható egyik erı 280 N. Mekkora az ellenkezı irányba forgató erı, ha az emelı egyensúlyban van? Miért? [280 N]

597. A mérleghinta bal oldalán, a forgástengelytıl 150 cm távolságra egy 480 N súlyú gyerek ül. Milyen távol kell ülnie a forgástengelytıl a 36 kg tömegő társának? [2,04 cm]

598. A burgonyatörı két nyelét a forgástengelytıl 25 cm távolságra 30 N erıvel szorítjuk össze. Mekkora erıvel préselıdik össze a burgonya, ha a forgástengelytıl 5 cm távolságra helyezkedik el? [150 N]

599. Egy 120 cm hosszú rudat emelıként használunk egy 600 N súlyú test felemeléséhez. A test a rúd megtámasztott oldalától 20 cm-re van. Milyen erıt kell kifejtenünk a test felemeléséhez? [100 N] Mikor kell kisebb erıt kifejtenünk a test felemelésekor: ha egy- vagy ha kétoldalú emelıként használjuk a rudat?

600. *Egy hídszerkezet alátámasztási pontjainak távolsága 100 m. A hídon az egyik végétıl 35 m-re 2⋅104 N súlyú gépkocsi áll. Mekkora erıvel terheli a gépkocsi a híd távolabbi alátámasztási pontját? [7000 N]

601. *Egy deszkapalló két alátámasztási pontjának távolsága 3 m. Az egyik alátámasztási ponttól 1,5 m-re 82 kg tömegő ember áll, az ember mellet egy 60 kg-os malteres láda van, a másik alátámasztási ponttól 1,1, m távolságra. Mekkora erık hatnak az alátámasztási pontokban? [790 N; 630 N]

602. 900 N súlyú terhet két ember visz 3 m hosszú, 300 N súlyú rúdon. A teher a rúd végétıl 2 m távolságra van. Mekkora erık nyomják az emberek vállát? [750 N; 450 N]

34

59. Az emelı egyensúlyának alkalmazása a csigára

603. Mi az állócsiga rendeltetése?

604. Mi a mozgócsiga rendeltetése?

605. Állócsiga segítségével egyenletesen emelnek egy vedret (59. ábra). Milyen erıvel húzzák a kötelet, ha a vödörre ható nehézségi erı 100 N? (A súrlódást és a kötélre ható nehézségi erıt ne vedd számításba!) [100 N]

606. Mekkora munkát kell végeznünk, hogy 200 N súlyú terhet állócsiga segítségével egyenletesen emeljünk 20 m magasra? A súrlódást ne vedd számításba! [4 kJ]

607. Fel tud-e emelni egy 800 N súlyú ember 1000 N súlyú terhet állócsiga segítségével? A súrlódást ne vedd számításba! [Nem]

608. Egy állócsiga átmérıje 40 cm. Az állócsigán átvetett kötélen 50 N súlyú test függ. Mekkora erıvel tudjuk a testet felemelni? [50 N] Mennyi munkát végzünk, ha a testet 8 m magasra emeljük?[400 J]

609. Mozgócsiga segítségével egyenletesen emelik a terhet. A kötél végén ható erı 50 N. Mennyi a teherre ható nehézségi erı, ha a csigára 10 N nehézségi erı gyakorol hatást? [90 N]

610. Az álló- és mozgócsigából összeállított csigasor egyensúlyban van (60. ábra). Mivel egyenlı az A teherre ható nehézségi erı, ha a B teherre 200 N nehézségi erı hat? (A súrlódást és a csigákra ható nehézségi erıt ne vedd számításba!) [100 N]

611. Mozgó- és állócsiga segítségével egyenletesen terhet emelnek (61. ábra). A teherre ható nehézségi erı 500 N. Milyen erıvel kell húzni a kötelet? [250 N]

612. A mozgócsiga tengelyére erısített villán 500 N súlyú teher függ. A csiga átmérıje 40 cm. Mekkora erıvel tudjuk felemelni a testet? Mennyi munkát végzünk, amikor a testet 8 m magasra emeljük? [250 N; 4 kJ]

613. Álló- és mozgócsigákból csigasort állítunk össze. Ha n db álló- és n db mozgócsigából álló közönséges csigasort alkalmazunk, a teher 2n, közelítıleg párhuzamos állású kötélen oszlik meg. Mekkora erıvel egyensúlyozható a teher az ilyen csigasoron? [mg/2n]

614. A gyakorlati életben miért nem alkalmazunk túl sok csigából álló csigasorokat? 60. Munkaegyenlıség az egyszerő gépek alkalmazásakor. A mechanika „aranyszabálya”

615. A gravitációs erıvel szemben végzett munka egy-egy test esetében csak ennek az erınek az irányába esı elmozdulástól függ. A meredekebb út mégis fárasztóbb. Miért? [Rövidebb idı alatt tesszük meg, s így nagyobb teljesítménnyel dolgozunk.]

616. Egy ládát húzunk vízszintesen állandó sebességgel. A súrlódási erı 250 N. Milyen messze tudjuk elhúzni a ládát 10-3 kWh munkával? [14,4 m]

617. A gémeskútnál a kútgémnek a forgástengelytıl a vödör felé esı része 3 m, míg az ellensúly felé esı része 2 m. Mekkora az ellensúly nagysága, ha a vödör súlya 120 N? A vödör egy 9 m hosszú kötélre van erısítve. Mekkora utat tesz meg az ellensúly a víz kiemelése közben? [180 N; 6 m]

618. Egy 1,6 m hosszú vasrudat egyoldalú emelıként használunk egy 10 kg tömegő láda felemeléséhez. A láda a forgásponttól 40 cm-re helyezkedik el. Mekkora erıvel kell lenyomni a rúd végét, hogy a láda megemelkedjen? A láda emelés közben 10 cm magasra emelkedik. Számítsd ki, hány cm-rel mozdul el a rúd vége! [24,5 N; 0,4 m]

35

619. Az egyik lejtı 6 m hosszú és 1,5 m magas, a másik 12 m hosszú és 1,5 m magas. Melyik lejtın emelhetı kisebb erıfeszítéssel a teher?

620. Mekkora erıvel kell húzni a kötelet, hogy a 200 N súlyú teher egyenletesen emelkedjen (62. ábra)? Mennyivel kell elmozdítani a kötél végét, hogy az ábrán látható csigasorral a terhet 3 m magasra emeljük?

621. *Hány watt teljesítményő a mozdony, ha 2⋅105 N erıvel53 km/h sebességgel vontatja a szerelvényt? [3 MW] 61. A gép hatásfoka

622. Miért csökken a berendezés hatásfoka, ha növeljük a berendezést alkotó egyszerő gépek számát?

623. Egy vízkerékre 4 m magasról 6,75 m3 víz esik. A vízkerék közben 108 kJ munkát végez. Mekkora a hatásfoka? [40,8 %]

624. *Egy hidraulikus sajtón a két henger területének aránya 1 : 300. A kisebb dugattyút 100 N erıvel nyomjuk. Mekkora sajtoló erı érhetı el a berendezéssel, ha a hatásfok 90 %? [27 kN]

625. Emelı segítségével a tehet 0,1 m magasra emelték (63. ábra). Közben a 300 N mozgató erı támadáspontja 0,2 m-rel lejjebb ereszkedett. Mivel egyenlı az emelı hatásfoka, ha a teherre ható nehézségi erı 480 N? [80 %]

626. 300 N erı hatására az emelı vége egyenletesen 0,2 m magasságra (64. ábra), az emelı közepén fekvı teher 0,1 m magasságra emelkedett. Mivel egyenlı az emelı hatásfoka, ha a teherre ható nehézségi erı 480 N? [80 %]

627. *A terhet egy 5 m hosszú, 1,5 m magas lejtın egyenletesen emelték fel (65. ábra). A testet a lejtın mozgató erı 1080 N volt. A teherre ható nehézségi erı 1800 N. Számítsd ki a lejtı hatásfokát! [50 %]

628. A 400 N súlyú terhet egy mozgócsiga segítségével egyenletesen 2 m magasra emelték (66. ábra). A kötél vége közben 4 m-t emelkedett. A kötél végén ható erı 250 N. Számítsd ki a mozgócsiga hatásfokát! [80 %]

629. Egy vízesésen másodpercenként 100 m3 víz zuhan le a 24 m-es magasságból. A telepített erımő a vízesés energiájának 22 %-át hasznosítja. Hány MW az erımő teljesítménye? [5,2 MW]

630. Mennyi víznek kell a vízerımőben 20 m magasról lezuhannia, hogy egy 50 W teljesítményő asztali ventilátor 2 órát üzemelhessen? (Az energia átalakításának és szállításának együttes vesztesége 35 %.) [2826 kg] 62. Energia 63. Helyzeti és mozgási energia

631. Egy teherautó és egy személygépkocsi egyenlı sebességgel mozog. Melyiknek nagyobb a mozgási energiája?

632. Két egyforma autó különbözı sebességgel mozog. Melyiknek nagyobb a mozgási energiája?

633. Miért emelnek gátakat a vízi erımővek építésénél?

634. Azonos térfogatú, vasból és fából készült test egyenlı magasságon van a föld felszíne fölött. Melyiknek nagyobb a helyzeti energiája?

635. A teherautóra két egyforma hordót raktak: az egyiket emelı segítségével, függılegesen emelték fel, a másikat egy lejtın gurítva juttatták a teherautóra. Egyenlı-e az autóra rakott hordók helyzeti energiája?

36

636. * A víz alá nyomott fahasábnak van-e helyzeti energiája?

637. A mechanikai energia milyen fajtáival rendelkezik a helikopter: a) emelkedés közben; b) miközben mozdulatlanul lebeg a magasban; c) ereszkedés közben?

638. Mikor használ több üzemanyagot az autó: a) ha egyenletesen mozog; b) ha haladás közben többször is megáll?

639. Milyen energiát hasznosítanak a vízi- és szélmalmok?

640. Az asztalon egyenlı térfogatú lucfenyıfa és ólomkocka fekszik. Mennyivel különbözik a Földhöz viszonyított helyzeti energiájuk? [28,25-szor]

641. Mi a feltétele annak, hogy két különbözı tömegő testnek a föld felszínéhez viszonyított helyzeti energiája egyenlı legyen?

642. * Mikor végzünk nagyobb emelési munkát, ha egy vödör szenet két emelet magasra viszünk fel, vagy ha két vödör szenet egy emelet magasra? Az emeletek egyenlı magasak, mindkét vödör szén tömege egyenlı. 64. A mechanikai energiafajták kölcsönös átalakítása

643. A víztartály aljáról egy levegıbuborék emelkedik. Minek következtében nı a helyzeti energiája?

644. Milyen energiafajták átalakulása következtében: a) mozog a karóra óramutatója; b) halad a golyó a puska csövében; c) folyik a folyó.

645. Egy 1,5 tonna tömegő gépkocsi motorféket használva állandó sebességgel gördül le a hegyi szerpentinen. Mekkora energiát emészt fel a fékezés, míg 980 m magasságból 830 m magasságra ereszkedik le az autó? [2205 kJ]

646. *Egy szög fejére 0,5 m magasból ráejtünk egy 1,5 kg tömegő kalapácsot. Mekkora a fa ellenállóereje, ha a szög az ütés hatására 5 mm-rel fúródott beljebb a fába? [1470 N]

647. *A Föld körül elliptikus pályán mozgó mesterséges hold teljes (helyzeti és mozgási) energiája gyakorlatilag nem változik egy-egy fordulat során, de a mozgási energia egy része helyzeti energiává alakul, és fordítva (67. ábra). A pálya melyik (A vagy B) pontján nagyobb a mőhold sebessége?

37

8. OSZTÁLY HİJELENSÉGEK 1. Hımozgás 2. Belsı energia 3. A test belsı energiája megváltozásának módjai

648. Ha mikroszkópban megnézzük a tintával színezett vizet, a tintapor apró részecskéinek kaotikus mozgását figyelhetjük meg. Hogyan változik meg ezeknek a részecskéknek a sebessége, ha felmelegítjük az oldatot?

649. A szobahımérséklető rézgolyó átfér az azonos belsı átmérıjő fémkarikán, a felmelegített azonban nem. Mi a jelenség neve?

650. Mire használható a bimetál?

651. Egy zárt kémcsövet forró vízbe tettek. Megváltozik-e közben a kémcsıben levı molekulák mozgási és helyzeti energiája? Ha igen, akkor hogyan?

652. Az egyik pohárba hideg, a másik pohárba forró vizet öntöttek. Melyiknek nagyobb a belsı energiája?

653. Egy 100 és egy 500 g tömegő, rézbıl készült rudat hosszabb idıre rotyogó vízbe helyeztek. Hogyan változott közben a rudak belsı energiája? Melyik rúd belsı energiája változott jobban?

654. A gyufa meggyullad akkor is, ha a dobozába dörzsöljük, akkor is, ha a gyertya lángjába tartjuk. Mi a közös és mi a különbözı a két jelenségben?

655. A tavon egy motorcsónak mozog. Változik-e közben a tó vizének belsı energiája?

656. Miért melegszik a mozgó autó gumikereke?

657. Az egyik edényben alacsony, a másikban magas nyomáson van az azonos fajtájú és tömegő gáz. Melyik gázban nagyobb a molekulák közti kölcsönhatás helyzeti energiája?

658. Miért melegszik főrészelés közben a főrész pengéje?

659. Miért csúszik a jégen könnyedén a korcsolya, de a sokkal simább üveg felületén lehetetlen a korcsolyázás? 4. Hıvezetés

660. A pohárba meleg teát öntöttek. Milyen módon történik a hıcsere a tea és a pohár között?

661. Hogyan változik a felmelegített test belsı energiája, ha hideg vízbe tesszük?

662. Az egyenlı tömegő és hımérséklető vas- és tégladarabot hideg vízbe tették. Melyik hől le hamarabb?

663. Miért hőlnek a meleg tárgyak hamarabb a vízben, mint a levegın?

664. Egy bádog- és egy porcelánedénybe forró vizet öntöttek. Melyik edény melegszik át hamarabb?

665. A 16 °C-os levegın még akkor sem érzünk hideget, ha hosszabb ideig tartózkodunk kinn. A 16 °C-os vizet viszont azonnal hidegnek érezzük. Miért?

666. Érintésre a tégla melegebbnek tőnik, mint az azonos hımérséklető gránitlap. Melyiknek nagyobb a hıvezetése?

667. A fém felülete érintésre sokkal hidegebb, mint a fáé. Miért?

668. Ha fagyos idıben megfogod a kapu fémkilincsét, úgy érzed, mintha a kezed „odaragadt” volna. Miért?

38

669. Miért vezetik rosszul a meleget a pórusos anyagok?

670. Miért tőnik tapintásra hidegebbnek a kezünknél hővösebb fém, mint a fém hımérsékletével megegyezı hıfokú fa?

671. A fenyıdeszka négyszer olyan jó hıvezetı, mint főrészpora. A jég hússzor olyan jó hıvezetı, mint a frissen hullott hó. Mi ennek az oka? 5. Konvekció

672. Miért helyezkedik el függılegesen a gyertya lángja, ha nem háborgatja sem szél, sem huzat?

673. A nyári melegben mőködı ventilátor hővös légáramlatot hoz létre. Lehetséges-e hidegen tartani a fagylaltot ezzel az áramlattal?

674. Miért nagyobb a huzat a magas kéményekben, mint az alacsonyakban?

675. Miért kisebb a huzat a fémbıl készült kéményekben, mint a téglából készültekben?

676. A hideg helyiségben miért a lábunk fázik elıször?

677. *Miért érzünk meleget, ha a kezünkre lehelünk, és hideget, ha ráfújunk?

678. Lehetséges-e konvekcióval történı hıcsere a súlytalanság állapotában? 6. Hısugárzás

679. Napos idıben miért olvad a piszkos hó hamarabb, mint a tiszta?

680. Milyen talaj melegszik át hamarabb a tavaszi napsütésben: a humuszban gazdag, sötétebb vagy az agyagos, világosabb talaj?

681. Miért jobb nyári napsütésben világos színő ruhát viselni, mint sötétet?

682. Nyílt tőzrakás mellett ülve érezzük annak melegét. Bizonyítsd, hogy a meleget ilyenkor hısugárzás által kapjuk!

683. Miért van ritkábban talaj menti fagy a felhıs tavaszi éjszakákon?

684. * Hısugárzással nem csupán a világítótestek melegítenek. Mire következtethetsz ebbıl?

685. Miért nem hől ki a napsugár, míg a Földre ér?

686. Miért van hidegebb az 1—2 km magasan lebegı léghajón, mint a Földön, pedig a léghajó közelebb van a Naphoz, mint a Föld? 7. A hıátadás példái a természetben és a technikában

687. Miért melegszik át a tavak vize lassabban, mint a szárazföld?

688. Miért hől le idıvel a termoszban a tea?

689. A hidak alatt néha még a leghidegebb téli napokon sem fagy be a víz, vagy csak vékony jégréteg képzıdik rajta. Miért?

690. Mi a melegházi üvegkeret rendeltetése?

691. Miért fektetik mélyen a föld alá a vízvezetékek csöveit?

692. A gyertya felsı vége égés közben megpuhul és elolvad. A hıátadás milyen fajtái játszanak ebben elsıdleges szerepet?

693. A földi légkör ritka rétegeiben mozogva az őrhajó védıburka több ezer foknyira melegszik, miközben a környezı légkör hımérséklete 50—60 °C-kal fagypont alatt van. Magyarázd meg a

39

jelenséget! 8. Hımennyiség. A hımennyiség mértékegységei 9. Fajhı

694. Egyenlı tömegő ezüst- és alumíniumkanalat forró vízbe helyeztek. Hogyan változik a hımérsékletük? Hogyan különbözik az általuk felvett hımennyiség?

695. A tél beálltával miért fagynak be hamarabb a kis tavak, mint a nagyobbak?

696. Miért olvad hamarabb a jég a meleg szobában, mint a hidegben?

697. Egy pohár vagy egy vödör víz igényel-e több energiát, hogy 1 °C-kal felmelegítsük?

698. Egyenlı tömegő acél- és ólomdarabra azonos mennyiségő ütést mér a gépkalapács. Melyik darab melegszik fel jobban?

699. Egy forró acéldarabot ugyanolyan tömegő olajban hőtenek. Közben az acéldarab hımérséklete több fokkal csökken, mint az olajé nı. Melyiknek nagyobb a fajhıje: az olajnak vagy az acélnak?

700. A víz fajhıje 4,2 kJ/kg°C, a homoké 0,7 kJ/(kg°C). Melyik melegszik fel gyorsabban a nyári melegben?

701. 1 kg acél 1 °C-nyi felmelegítésére 460 J hımennyiséget használtak fel. Számítsd ki az acél fajhıjét!

702. Egyforma melegítıkön egyenlı tömegő réz, vas és víz melegedett. Melyik egyenes ábrázolja a víz, melyik a réz, melyik a vas hımérsékletének változását (68. ábra)?

703. Szerkeszd meg az azonos tömegő víz és tej melegedésének grafikonját! (A melegítés egyforma melegítıkön történik.) 10. A test felmelegítésére szükséges és lehőlésekor kiváló hımennyiség kiszámítása

704. Mennyivel csökken 150 liter fürdıvíz belsı energiája, miközben hımérséklete 50 °C-ról 25 °C-ra csökken? [15750 kJ]

705. Melyik folyamathoz szükséges több energia: 2 kg 10 °C-os víz 11 °C-ra való melegítéséhez, vagy 2 kg -5 °C-os jég -3 °C-ra való melegítéséhez? A víz fajhıje 4,2 kJ/(kg·°C), a jégé 2,1 kJ/(kg·°C).

706. Míg 72 °C-ról 22 °C-ra hőlt a cserépkályha, környezetének 52500 kJ hımennyiséget adott át. Számítsd ki a cserépkályha tömegét! A cserép fajhıje 750 J/(kg⋅°C) [1400 kg]

707. A szobahımérséklető (20 °C-os), 8 kg tömegő alumíniumtömböt 390 °C-ra melegítjük. Az alumínium fajhıje 880 J/(kg·°C). Számítsd ki, mekkora az alumíniumtömb belsı energiájának növekedése! [2,6 MJ]

708. A termoszba 2 liter 100 °C-os vizet öntöttek. Egy nap múlva a termoszban levı víz hımérséklete 70 °C volt. Mekkora energiaveszteséggel járt a lehőlés? [252 kJ]

709. Mennyi olajat tudunk 10 °C-kal felmelegíteni ugyanannyi energiával, mint 20 kg tömegő rezet? Az olaj fajhıje 2000 J/(kg·°C), a rézé 390 J/(kg·°C). [7,8 kg]

710. Mekkora lesz a 150 g tömegő vastárgy hımérséklete, miután 21 kJ hımennyiséget közlünk vele, ha kezdetben 20 °C hımérséklető volt? [324,3 °C]

711. Egy 0,5 kg tömegő vas- és egy ugyanakkora tömegő alumíniumkockával is 20 kJ hımennyiséget közlünk. Becsüljük meg, majd számítsuk ki, melyik testnek lesz magasabb a hımérséklete, ha kezdetben mindkettı szobahımérséklető volt! [97 °C; 123,6 °C]

40

712. Mekkora tömege van annak az alumíniumdarabnak, melynek hımérsékletét 21 kJ hımennyiség 170 °C-kal emeli? [0,140 kg]

713. Hány m3 vizet lehet egy kazánban 168 MJ hıközléssel 20 °C-ról 100 °C-ra forrósítani? [0,5 m3]

714. Egy alumíniumfazék tömege 2,5 kg. 5 liter 20 °C-os vizet forráspontig melegítünk benne. Mekkora az összes belsı energia növekedése? [1860 kJ]

715. 100 kg tömegő acélt 0,5 m3 20 °C-os vízben edzenek. Milyen volt az acél eredeti hımérséklete, ha az edzés után a víz hımérséklete 38 °C? [860 °C]

716. 145 liter 10 °C-os vízbe 75 liter 60 °C-os vizet öntünk. Hány °C lesz a közös hımérséklet? [27 °C]

717. Egy edényben 150 g 15 °C-os víz van. Mennyi 80 °C-os vizet kell önteni hozzá, hogy a közös hımérséklet 30 °C-os legyen? [45 g]

718. *A 4 kg tömegő rézfazékban 5 liternyi 20 °C-os víz van. Mennyi lesz a közös hımérséklet, ha 3 liter 100 °C-os vizet öntünk a fazékba? [48,7 °C]

719. A fürdıkádban 80 liter 15 °C hımérséklető víz van. Milyen hımérséklető legyen az a 40 liter víz, amit hozzákeverünk, ha azt akarjuk, hogy a közös hımérséklet 35 °C legyen? [75 °C]

720. 0,5 kg 60 °C-os vízhez 18 °C-os vizet öntünk. A közös hımérséklet 35°C lesz. Mennyi víz van ekkor az edényben? [1,24 kg]

721. Összekeverünk 30 liter 15 °C-os és 55 liter 70 °C-os vizet. Mekkora lesz a közös hımérséklet a kiegyenlítıdés után? [50,6 °C]

722. Mennyi 21 °C-os vizet kell 7,5 liter 68 °C-os vízhez önteni, hogy a közös hımérséklet 36 °C legyen? [16 kg]

723. Mennyi 10 °C-os és 60 °C-os vizet kell összekevernünk, hogy 200 liter 40 °C-os vizet kapjunk? [80 kg és 120 kg]

724. 200 g 40 °C-os vízbe 80 g tömegő, 150 °C hımérséklető rézdarabot dobunk. Mekkora lesz a közös hımérséklet? [43,9 °C]

725. *Mekkora lesz az elızı feladatban lejátszódó folyamatban a közös hımérséklet, ha az edény 47 kJ/K hıkapacitását is figyelembe vesszük? [40,1 °C]

726. A kovácsmester a 600 °C-ra felmelegített, 5 kg tömegő vasdarabot 18 °C-os vízben kezdi hőteni. Mennyi víz szükséges legalább ahhoz, hogy a hőtıvíz 60 °C-nál magasabb hımérsékletre ne melegedjen fel? [7,04 kg] 11. A tüzelıanyag energiája. A tüzelıanyag égéshıje

727. A szesz égéshıje 2,7⋅107 J/kg. Mit jelent ez?

728. A fenyı égéshıje valamivel nagyobb, mint a nyírfáé. Egyenlı árfekvés esetén, ennek ellenére, miért érdemesebb tüzelınek 1 m3 nyírfát vásárolni, mint 1 m3 fenyıfát?

729. 2 kg koksz elégetése során mennyivel változik a környezet belsı energiája? (A koksz égéshıje 30000 kJ/kg.) [6⋅107 J]

730. A földgáz égéshıje 44000 kJ/kg. Mennyi gáz elégetésével növekszik a környezet belsı energiája 264000 kJ-lal? [6 kg]

731. 5 kg 12 °C hımérséklető vizet 100 °C-ra melegítünk. Mennyi 2,1⋅107 J/m3 főtıértékő földgázt kell ehhez felhasználni, ha a melegítés hatásfoka 35%? [0,25 m3]

41

732. 2 tonna rezet 153 °C-ról olvadásig (1083 °C) melegítenek. Mennyi kıszenet égetnek el közben, ha az égéskor keletkezett összes hı a réz melegítésére lett felhasználva? A réz fajhıje 380 J/(kg⋅°C). A kıszén égéshıje 2,9⋅107 J/kg. [24,4 kg] 12. Az energia átalakulásának és megmaradásának törvénye a mechanikai és hıfolyamatokban

733. Milyen energiaátalakulások történnek az autó fékezése során?

734. A 3 tonnás gızkalapács 2 m magasról esik egy vastömbre. Számítsd ki, mennyivel növekszik közben a vastömb belsı energiája és hımérséklete, ha az ütéskor felszabaduló energia teljesen a vastömb felmelegítésére megy! [58,8 kJ]

735. Joule nászútján, Svájcban járva sem feledkezett meg tudományos munkájáról. Bizonyítani akarta, hogy a mechanikai energia csökkenése árán a testek belsı energiája megnövekedhet. Egy 60 m szintkülönbségő vízesés felsı és alsó pontján megmérte a víz hımérsékletét, s azt valóban eltérınek találta. Mekkora maximális hımérséklet-különbséget tapasztalhatott mérése során? (A víz fajhıje 4200 J/(kg⋅°C).) [0,14 °C]

736. Esztergáláskor a munkadarabot 15 °C-os olajjal hőtik. A hőtéshez 10 perc alatt 0,75 liter olajat használnak fel, amely eközben 60 °C-ra melegszik. Mekkora hımennyiséget vezet el az olaj percenként? (Az olaj fajhıje 1,7⋅103 J/(kg⋅°C), sőrősége 0,9⋅103 kg/m3) [5,16 kJ]

737. A 75 W kapacitású motor 5 percen keresztül 5 liter vizet forgat egy kaloriméterben. Hány fokkal melegszik fel a víz a lapátokkal történı súrlódás következtében? [≈1 °C]

738. *Egy 300 W teljesítményő villanyfúróval egy 0,3 kg tömegő vasöntvénybe lyukat fúrtunk. Az öntvény 1 perc alatt 20 °C-ról 50 °C-ra melegedett fel. Számítsuk ki az energiaveszteséget! (A vasöntvény fajhıje 460 J/(kg⋅°C).) Mekkora az energiafelhasználás hatásfoka? [4140 J; 77 %]

42

AZ ANYAG HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA 13. Az anyag halmazállapotai

739. A víz milyen halmazállapota: a jég, a köd, a zúzmara, a hó?

740. Lehet-e két azonos térfogatú tartályban levı gáz különbözı tömegő? [Igen]

741. Egy kísérlet során 50 cm3 vízhez 50 cm3 alkoholt öntöttek, s azt tapasztalták, hogy a közös térfogat kisebb, mint 100 cm3. Mi a jelenség magyarázata?

742. A higany egy atomjának tömege 11-szer nagyobb, mint a vízmolekula tömege. A víz sőrősége 1000 kg/m3, a higanyé 13600 kg/m3. Hogyan lehetséges ez?

743. A víz sőrősége 100 °C-on 958 kg/m3, a vízgızé pedig ugyanezen a hımérsékleten, normál nyomáson 0,598 kg/m3. Mi az oka a víz és a vízgız sőrősége közötti különbségnek?

744. A hidrogén (gáz) sőrősége 0,09 kg/m3, a szilárd hidrogéné pedig 80 kg/m3. Mi az oka ennek a különbségnek? 14. A kristályos testek olvadása és fagyása

745. A felsorolt anyagok közül melyekre jellemzı a kristályos szerkezet: vas, jég, gél, üveg, konyhasó, gyanta, viasz?

746. Miért használnak Északon a levegı hımérsékletének méréséhez higannyal töltött folyadékos hımérık helyett szesszel töltötteket?

747. Miért nem kezd azonnal olvadni a jég, ha a szobába visszük?

748. Acéldarabok összehegesztéséhez néha rézelektródát alkalmaznak. Viszont miért nem lehet rézdarabokat acélelektródával hegeszteni?

749. Lehet-e réztégelyben vasat olvasztani?

750. Fémötvözetek készítésekor elıször a magasabb hımérsékleten olvadó fémet rakják az olvasztótégelybe, és amikor az megolvadt, csak akkor helyezik bele az alacsonyabb hımérsékleten olvadó összetevıket. Magyarázd meg, miért! 15. A kristályos testek olvadási és fagyási grafikonja

751. Miért nem lehet kismérető hegesztıpákával masszív fémdarabokat összehegeszteni?

752. Két, azonos tömegő ólommal megtöltött tégelyt különbözı hımérséklető helyiségben hőtenek. Az ábrán látható két görbe közül melyik a melegebb, melyik a hidegebb helyiség hőtési görbéje (69. ábra)?

753. Mit ábrázol a grafikon (70. ábra)? Milyen folyamatnak felel meg a grafikon BC szakasza? Milyen anyagról van szó?

754. Mit ábrázol a grafikon (71. ábra)? Milyen folyamatnak felel meg a grafikon BC szakasza? Milyen anyagról van szó?

755. A -10 °C-os jeget tartalmazó edényt egy melegítıre helyezték. A melegítı egyenlı idıközönként egyenlı mennyiségő hıt ad át az edénynek. Melyik grafikon felel meg a leírt folyamatnak (72. ábra)? [a]

756. A fagyasztószekrénybe kézmeleg vizet tettek. Percenként mérték a víz hımérséklet-változását. A víz 8 perc alatt 40 °C-ról 0 °C-ra hőlt le, majd újabb 6 perc elteltével megfagyott. Még 4 perc múltán -8 °C lett a hımérséklete. Rajzold meg a kísérlet hımérséklet–idı grafikonját! 16. Fajlagos olvadáshı

43

757. Mennyivel nı 1 kg ólom, higany, vas belsı energiája olvadáskor?

758. Az acél olvadáspontja 1400 °C. Lövéskor a puskapor elégése következtében az ágyú csövében a hımérséklet 3600 °C-ig nı. Miért nem olvad el lövés közben az ágyú csöve?

759. Egyenlı tömegő réz-, acél- és ólomgolyócskákat forró vízben 100 °C-ig melegítettek, aztán jégtömbre rakták. Melyik golyócska fog mélyebben a jégbe „nyomódni”?

760. Mekkora hımennyiség szükséges ahhoz, hogy 0,5 kg 20 °C-os parafint elolvasszunk? [598 kJ]

761. Mekkora hımennyiség szükséges ahhoz, hogy 10 g 32 °C-os ónt elolvasszunk? [1050 J]

762. Mekkora hımennyiség szükséges ahhoz, hogy 15 kg tömegő 0 °C hımérséklető jégbıl 80 °C-os víz legyen? [10,14 MJ]

763. Mennyi energia szükséges 0,5 kg cinkrúd megolvasztásához? Az folyamat elején a cinkrúd hımérséklete 20 °C. [136 kJ]

764. Mennyi energiát ad át környezetének 50 kg olvasztott vas, míg 35 °C-ra hől le? [48 MJ]

765. *Egy kaloriméterbe 58 °C-ra melegített 3 kg-os fémdarabot és 0,2 kg 0 °C-os jeget tettek. A termikus egyensúly beállásakor a kaloriméterben 0 °C-os hımérséklet alakul ki, és a jég teljes egészében elolvad. Mekkora a fémdarab fajhıje? Milyen anyagról lehet szó? [390 J/(kg⋅K); réz]

766. *Milyen tömegő -5 °C-os jéggel lehet 2 kg 50 °C-os vizet 10 °C-ra lehőteni? [0,86 kg]

767. *100 g tömegő, -6 °C hımérséklető jégre 100 g tömegő 90 °C-os vizet öntünk. Mi lesz a rendszer termikus egyensúlyi állapota? [3,02 °C-os víz]

768. *15 kg 20 °C-os vízbıl elvonunk 2280 kJ hımennyiséget. Mit tapasztalunk? Mit kapunk eredményül? [3 kg 0 °C-os jeget és 12 kg °0 C-os vizet kapunk.]

769. *Mi történik, ha összekeverünk 1200 g tömegő -8 °C-os jeget és 80 g 15 °C-os vizet? [A kialakult végállapot: 1245 g 0 °C-os jég és 35 g °0 C-os víz]

770. A 73. ábrán egy test melegítési grafikonja látható. A testet olvadáspontig melegítették, s ehhez 528 kJ hımennyiséget használtak el. A grafikon segítségével állapítsd meg: a) az olvadáspontját; b) anyagát; c) a melegített test tömegét; d) az olvasztására felhasznált hımennyiséget! [660 °C; alumínium; 1 kg; 3,9⋅105 J]

771. A 74. ábrán egy 2 kg-os test melegítési grafikonja látható. A grafikon segítségével állapítsd meg: a) a test olvadáspontját; b) anyagát; c) a test melegítésére felhasznált hımennyiséget, egészen az olvadáspontig; d) az olvasztására felhasznált hımennyiséget! [232 °C; ón; 130 kJ; 1,18 MJ] 17. Párolgás

772. A nyitott pohárban tartott víz hımérséklete mindig alacsonyabb egy kicsit, mint a környezı levegı hımérséklete. Miért?

773. Miért szárad szeles idıben gyorsabban a lekaszált fő?

774. A nedves ruha télen a szabadba kiterítve elıbb megfagy, de utána mégis kiszárad. Mivel magyarázható ez?

775. Fürdés után gyakran fázunk a meleg levegın, még akkor is, ha az sokkal melegebb, mint a folyó vize, amiben fürödtünk. Miért?

776. Mi fog hamarabb lehőlni: egy tányér húsleves vagy egy ugyanakkora tányér víz?

777. A Holdnak nincs légköre. Lehet-e ilyen körülmények között nedves a talaj felsı rétege?

44

18. Energiafelvétel a folyadék párolgásakor és az energia felszabadulása a gız lecsapódásakor

778. Miért ég rosszabbul a nedves fa, mint a száraz?

779. Éjszakára egy nyitott edényben meleg vizet hagytak a szobában. Reggel, amikor megmérték a hımérsékletét, a víz hidegebb volt, mint a környezı levegı. Magyarázd meg a jelenséget!

780. Az egyik pohárba 20 °C-os étert, a másikba azonos hımérséklető vizet öntöttek. Idıvel melyik pohárban fog magasabb hımérsékletet mutatni a hımérı?

781. Miért nem kapunk égési sérülést, ha nedves ujjunkkal rövid idıre megérintjük a forró vasalót?

782. Hol mutat magasabb hımérsékletet a hımérı: a) felhıben; b) ugyanakkora magasságon a tiszta levegıben?

783. Miért látható télen a kilélegzett pára, nyáron pedig nem? 19. Forrás

784. Miért forr fel hamarabb a víz zárt edényben, mint nyitottban?

785. *A gáztőzhelyen a teáskannában rotyogva forr a víz. A gáz kikapcsolása után a forrás hirtelen felerısödik, és a teáskanna orrából feltörı gızsugár megnı. Magyarázd meg, miért!

786. Két edény azonos területen érintkezik a tőzhellyel (75. ábra). Melyik edényben forr fel hamarabb a víz?

787. A 76. ábrán a víz, szesz és éter melegítési és forrási grafikonjai láthatók. Melyik grafikon ábrázolja a víz, melyik a szesz és melyik az éter hımérséklet-változását?

788. Két egyenlı tömegő folyadékot két egyforma melegítın melegítenek. A grafikon segítségével (77. ábra) állapítsátok meg, hogy melyik folyadéknak magasabb: a) a forráspontja; b) a fajhıje; c) a párolgáshıje! 20. A párolgáshı és kondenzációs hı

789. Az éter párolgáshıje sokkal kisebb, mint a vízé. Miért érezzük mégis hidegebbnek az éterrel nedvesített kezünket, mint a vizeset?

790. Miért párásodik a szemüveg, ha viselıje hideg helyrıl a szobába megy?

791. Hogyan lehet a fürdıben ránézéssel megkülönböztetni, hogy melyik a hideg, melyik a meleg vizet szállító csı?

792. Mivel magyarázható a jégvirág keletkezése az ablaküvegen? Az ablak melyik oldalán képzıdik a jégvirág? Miért?

793. Mennyivel nagyobb 10 kg 100 °C-os vízgıznek a belsı energiája, mint 10 kg 100 °C-os víznek? [2,3⋅107 J]

794. 1 kg forrásponton levı víz elpárologtatására — normál nyomás mellett — 2300 kJ hımennyiség fogy el. Több vagy kevesebb hımennyiség szükséges-e azonos mennyiségő víz forrásponton történı elpárologtatásához, ha a folyamat egy 5000 m magas hegyen történik?

795. Szobahımérséklető vizet felforraltunk. A víz 20 °C-ról 100 °C-ra 5 perc alatt melegedett fel, majd további 3 perc alatt felforrt. A forrásponton túl még 4 percig melegítettük, ekkor 120 °C-os gız képzıdött. Rajzold meg a víz melegítésének hımérséklet–idı grafikonját! Számold ki minden szakaszon a víz belsı energiájának változását!

796. Számítsd ki, mennyi energia szükséges 3 kg 20 °C-os víz felforralásához és elpárologtatásához! A víz fajhıje 4,2 kJ/(kg·°C), forráshıje 2300 kJ/kg. [14,8 MJ]

45

797. Mekkora hımennyiség szabadul fel 5 kg 125 °C hımérséklető vízgız -20 °C-os jéggé való alakulása közben? [15,8 MJ]

798. A teáskannából 0,5 liter víz forrt ki. A víz kezdeti hımérséklete 10 °C volt. Mekkora hımennyiség ment veszendıbe? [1,3 MJ]

799. *Egy 250 g tömegő alumíniumfazékban 0,5 kg 20 °C-os vizet teszünk fel melegedni. Mekkora hımennyiség szükséges ahhoz, hogy a fazék 300 °C-ra melegedjen? [1,4 MJ] 21. Munkavégzés a gáz és gız kitágulásakor

800. Tekinthetı-e hıerıgépnek a puska?

801. Egy kémcsıbe egy kis vizet öntünk, dugóval szorosan bezárjuk, és felforraljuk a vizet. A forráskor keletkezı gız nyomása kilöki a dugót. Hogyan változik a folyamat során a gız belsı energiája?

802. Mikor nagyobb a gız belsı energiája: a) amikor a gızgép hengerébe kerül; b) amikor elhagyja a gızgép munkahengerét?

803. A hengerben felmelegített, nyomás alatt levı gáz egy nehéz dugattyút emel. Milyen energia felhasználásával történik a folyamat?

804. Végez-e fizikai munkát a felemelkedı meleg levegı? 22. Belsı égéső motor

805. Mikor nagyobb a belsı égéső motor hengerében levı gáz belsı energiája: összenyomás elıtt vagy utána?

806. Hol nagyobb az égéstermékek hımérséklete: a belsı égéső motor hengerében az összenyomás (második ütem) végén vagy a kipufogócsıben?

807. A hengerek nagy vagy kis számánál van-e szükség nagyobb tömegő lendítıkerékre a belsı égéső motornál?

808. Mikor nagyobb a gáz belsı energiája és hımérséklete a belsı égéső motor hengerében: az összenyomás elején vagy végén?

809. Miért kerül a folyékony üzemanyag gázkeverék alakjában a belsı égéső motor hengerébe?

810. Hogyan hat a belsı égéső motor hatásfokára a folyékony üzemanyag maradékos (nem teljes) elégése?

811. Nevezz meg legalább két okot, hogy a tengeralattjáró miért nem használja a belsı égéső motort a víz alatt haladva! 23. Gızturbina

812. Sorold fel a gızturbina elınyeit a belsı égéső dugattyús motorral szemben!

813. Mikor van a gıznek nagyobb belsı energiája: a) amikor a fúvókából a turbina lapátjára kerül; b) amikor elhagyja a turbinát és a kondenzátorba kerül?

814. Miért alacsonyabb a gızturbinából kiáramló gız hımérséklete, mint a gızturbina lapátjaira áramló gızé?

815. Az egyik gızturbina a munkavégzés során az üzemanyag elégetésekor keletkezı energia 1/5-ét használja fel, a másik — 1/4-ét. Melyik gızturbina hasznosítja jobban az üzemanyag energiáját?

816. Az egyik gızturbinába a gız 480 °C-on kerül, a másikba 550 °C-on. A turbinákból távozó gız viszont egyenlı hımérséklető. Melyik gızturbina hasznosítja jobban a gız energiáját?

46

24. A hıerıgépek hatásfoka

817. Melegítés következtében a gız belsı energiája 1 J-lal nıtt. Lehetséges-e ennek az energiának a felhasználásával 1 J munkát végezni?

818. Miért nagyobb a belsı égéső motor hatásfoka, mint a gızgépeké?

819. Egy 6 literes alumíniumfazék tömege üresen 2,5 kg. A fazékban 5 liter 20 °C-os vizet forráspontig melegítünk. Mekkora hımennyiségre van ehhez szükség, ha a melegítés hatásfoka 40 %? [4,64 MJ]

820. A 14000 kJ/kg égéshıjő barnaszénnel főtött kazán 350 l vizet 2 óra alatt melegít fel 20 °C-ról 80 °C-ra. Mekkora a kazán hatásfoka, ha a víz felmelegítéséhez 10 kg szenet használtunk? [63 %]

821. Egy autó a 250 km-es úton 7 kg benzint fogyaszt. Mekkora a hasznos munkavégzés, ha a motor hatásfoka 40 %? (A benzin égéshıje 46000 kJ/kg.) Mekkora erıt fejt ki az autó motorja? Mekkora a motor teljesítménye, ha az utat 2,5 óra alatt tette meg? [515 N; 14,3 kW]

47

ELEKTROMOS JELENSÉGEK 25. A testek elektromozása

822. Létrejön-e elektromos kölcsönhatás minden esetben, ha két testet összedörzsölünk?

823. Miért tapad a haj fésülködés közben a mőanyag fésőhöz?

824. Miért rögzítenek a benzinszállító teherautó vázához az úttestig érı masszív láncot?

825. Miért nem lehet fémrúdon úgy elektromos töltést győjteni, hogy közben a kezünkben tarjuk?

826. Az egymás közelében vékony szigetelıfonálra felfüggesztett két bodzabél golyócska közül az egyik töltött, a másik nem. Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik töltött, ha semmilyen mőszert, segédeszközt nem használunk?

827. Vékony, mőszálas ruha gyakran tapad a testhez. Sıt néha, amikor a viselıje kezet fog valakivel vagy fémtárgyhoz ér, gyenge áramütést érez. Magyarázd meg a jelenséget! 26. Az elektromos töltések két fajtája. Az elektromos testek kölcsönhatása

828. A szırmével megdörzsölt mőanyag rúd negatív elektromos töltéső. Milyen töltéső a szırme?

829. A papírral vagy bırrel megdörzsölt üvegrúd pozitív elektromos töltéső. Milyen elektromos állapotú a papír, ill. a bır?

830. Milyen töltésük van a bodzabél golyócskáknak (78. ábra)?

831. Milyen töltésük van az egyenlı tömegő bodzabél golyócskáknak (79 ábra)? Melyik golyócskán van nagyobb töltés?

832. Egy szigetelıfonállal felfüggesztett fémgömbhöz egy szırmével dörzsölt ebonitrúddal közelítünk. A gömb kitérésébıl tudunk-e a gömb töltésére következtetni, illetve eldönthetı-e, hogy egyáltalán rendelkezik-e töltéssel a gömb?

833. Két bodzabél golyócskát szigetelıfonállal úgy függesztettek fel, hogy a golyócskák érintsék egymást. Ezután a golyóknak egyforma töltést adtak, s azok eltaszították egymást. Miután egyensúlyi állapotukat ismét felvették, az egyik golyócskát ujjal megérintették. Mi történt ekkor?

834. Két, szigetelıfonállal felfüggesztett bodzagolyó egyike töltéssel rendelkezik. Megállapítod-e, hogy melyik a feltöltıdött golyócska, anélkül, hogy egy másik elektromosan töltött tárgyat vagy elektroszkópot használnál? 27. Elektroszkóp. Az elektromosság vezetıi és szigetelıi

835. Az elektromos töltések milyen tulajdonságán alapszik az elektroszkóp munkája?

836. Miért készül mindig fémbıl az elektroszkóp rúdja?

837. Miért sül ki az elektroszkóp, ha kezünkkel megérintjük a gömbjét?

838. Miért ajánlatos selyemcérnán rögzíteni a testeket az elektrosztatikai kísérletekben?

839. Hogyan lehetne egy elektroszkópot szırmével dörzsölt ebonitrúddal pozitívra — az ebonitrúd töltésével azonos mértékben — feltölteni úgy, hogy közben az ebonitrúd töltése ne változzon meg? Az elektroszkóp kezdetben töltetlen volt.

840. Idıvel hová lesz a magára hagyott töltött elektroszkóp töltése?

841. A felsorolt anyagok közül válaszd ki a vezetıket: ezüst, vas, rézgálic, szén, üveg, acél, grafit, benzin, selyem, cukor, cukoroldat, levegı! 28. Az elektromos tér

48

842. A töltött elektroszkóp gömbjéhez, anélkül, hogy azt megérintenék, egy töltött fémrúddal közelítenek. Hogyan változik a papírlemezek által zárt szög?

843. Miben különbözik az elektromos állapotú test körüli tér a semleges test körül levı tértıl?

844. Mi történik, ha a negatív töltéső elektroszkóp tányérjához negatív töltéső rúddal közelítünk?

845. Mi történik, ha a negatív töltéső elektroszkóp tányérjához pozitív töltéső rúddal közelítünk?

846. Az egyenletes töltéső gömb elektromos terének A pontjában egy töltetlen porszem helyezkedik el (80. ábra). Rajzold le az elektromos tér porszemre ható erejét!

847. Milyen irányba fog mozogni a pontszerő töltés (81. ábra)?

848. Elektromosan töltetlen fémrudacska mellé, anélkül, hogy érintkezne vele, egy töltött testet helyeztek (82. ábra). Rajzold le a rudacskán keletkezı töltéseket!

849. Elektromosan töltetlen fémrudacska mellé, anélkül, hogy érintkezne vele, két töltött testet helyeztek (83. ábra). Rajzold le a rudacskán keletkezı töltéseket! 29. Az elektromos töltések oszthatósága. Az elektron

850. Lehet-e 1,2⋅10-19 C-nál megváltoztatni valamely test elektromos töltését?

851. *Az elektron tömege 9,1⋅10-31 kg, elektromos töltése 1,6⋅10-19 C. Mekkora lehet az elektron tömege, ha megfosztjuk a töltésétıl?

852. Egy semleges fémgömböt selyemmel dörzsölt üvegrúd hozzáérintésével pozitív 8⋅10–10 C töltésővé teszünk. Megváltozik-e a fémgömb tömege?

853. A bodzabél golyócska töltése 3,2⋅10-13 C. Hány elektronnak van ekkora töltése? [2⋅106]

854. Mekkora töltést kellene a testnek kapnia, hogy a test tömegének töltéssel járó növekedését egy milligrammnyi pontosságú mérlegen meg lehessen mérni? [1,76⋅105 C] 30. Az atom szerkezete

855. Az atomban melyik részecske hordozza a pozitív, melyik a negatív töltést?

856. Hányszor nagyobb a szénatom tömege a hidrogénatom tömegétıl?

857. Az oxigénatom magja körül 8 elektron mozog. Hány proton van az oxigén magjában?

858. Hány elektron mozog a hidrogén, a hélium, a nátrium magja körül?

859. El lehet-e venni a hidrogén vagy más anyag atomjától az elektron töltésének a felét?

860. Pozitív töltéső golyóhoz rézdrótot érintettek, a másik végével pedig megérintették a földet. Ekkor a golyó elektromos töltése zérus lett. Állíthatjuk-e, hogy a golyóban nincs többé semmiféle elektromos töltés?

861. *Hány elektron van 3 g tömegő vízben? Egy vízmolekula tömegét határozzuk meg abból, hogy 1 mol víz 18 g tömegő! [1024]

862. Az alumíniumrúd pozitív töltést kapott. Mi történt az alumíniumatomok egy részével?

863. Hány protonja van az oxigén-, az urán-, a nitrogénatomnak?

864. Hány proton van egy vízmolekulában?

865. A kénatom magjában 32 részecske van. Magja körül 16 elektron kering. Hány protonja és hány neutronja van a kénatomnak?

49

866. Az alumíniumatom magja körül 13 elektron mozog. Magjában 27 részecske található. Hány neutron van az alumínium magjában?

867. A nátriumatom magjában 12 neutron van. Hány részecske található a nátriumatom magjában, ha körülötte 11 elektron mozog?

868. Milyen esetben válik pozitív ionná a hidrogénatom?

869. Milyen változás történt az oxigénatommal, ha pozitív ionná változott?

870. A 84. ábrán hidrogénatom és hidrogénion sematikus rajza látható. Melyik rajz ábrázolja a hidrogéniont? Milyen töltése van az ionnak?

871. A 85. ábrán héliumatom és héliumion sematikus rajza látható. Melyik rajz ábrázolja a héliumiont? Milyen töltése van az ionnak? 31. Az elektromos jelenségek magyarázata

872. Miért ássák a villámhárító alsó végét mélyen a földbe, ahol mindig nedves a talaj?

873. A gumikerekő jármővek száraz idıben elektromosan feltöltıdnek, s ha ilyenkor megérintjük az autót, „megráz”, „pattog”, azaz elektromos kisülést észlelünk. Miért?

874. Amikor száraz porronggyal letöröljük az éppen kikapcsolt televízió képernyıjét, szikrázik, pattogó hangot ad. Miért?

875. A selyemcérnán függı hüvely az elején a fémrudacska végét érintette (86. ábra). De amikor a fémrudacska másik végéhez — anélkül, hogy érintené — egy töltött testet helyeztek, a hüvely megváltoztatta a helyzetét. Magyarázd meg a jelenséget!

876. A 86. ábrán két egyenlı tömegő, egy elektromosan töltött és egy töltetlen porszem mozgáspályája látható. Melyik a töltött porszem mozgáspályája? Milyen jelő a porszem töltése?

877. Egy porszem a nehézségi erı hatására a föld felé mozog (88. ábra). A negatív töltéső lemez elıtt a mozgása lelassul. Hogyan változna a porszem mozgása, ha a lemezen pozitív töltés lenne?

878. A negatív töltéső olajcsepp az A lemez elektromos terében lassan a lemez felé mozog. A lemez töltését meg tudjuk változtatni. Mit kell tennünk, hogy: a) megállítsuk az olajcsepp mozgását; b) az olajcsepp felfelé mozogjon? 32. Elektromos áram. Áramforrások

879. Mi a különbség egy gáz pozitív ionja és molekulája között?

880. A pozitív és negatív ionok összeütközés után elektromosan semlegessé váltak. Beszélhetünk-e elektromos áramról ebben a folyamatban?

881. A töltött elektroszkóp búráját rézdróttal leföldeltük, minek következtében elvesztette töltését. Van-e áram az elektroszkóp rúdjában kisülés közben?

882. Van egy töltött elektroszkópunk és egy fémrudacskánk. Mit kell tennünk, hogy elektromos áramot kapjunk?

883. Tekinthetı-e elektromos áramnak a megosztógép elektródái között kisüléskor megjelenı szikra?

884. Elektromos áram-e a két felhı között átcsapó villám?

885. Mi a különbség a leföldelt vezetéken az elektroszkóp kisülésekor átfolyó áram és a galvánelem két pólusát összekötı vezetéken átfolyó áram között?

886. Milyen energiaátalakulások játszódnak le a galvánelem és az akkumulátor munkája közben?

50

887. Az ecetes uborkába — egymás közelébe — réz- és cinklemezt szúrunk. Mit állítunk össze? Mi történik, ha a lemezeket vezetıvel összekötjük?

888. Milyen esetben folyik át áram a töltetlen fémrudacskán (90. ábra)? Vedd számításba az elektroszkóp lemezeinek szögkitérését!

889. Keletkezik-e áram a rézdrótban, ha egyik végét konyhasóoldatba, a másikat kénsavoldatba engedjük (91. ábra)? 33. Az áramkör és alkotórészei

890. Készítsd el egy olyan áramkör vázlatrajzát, amely galvánelembıl, kapcsolóból és egy izzólámpából áll!

891. A kerékpár kerekére szerelt áramforrástól (dinamó) a kormányra szerelt lámpához csak egy vezeték vezet. Miként lehetséges, hogy az izzólámpa mégis világít?

892. Hogyan tudod bekapcsolás nélkül megállapítani az izzóról, hogy jó-e vagy kiégett?

893. Válaszd külön az alábbi eszközök közül az áramforrásokat és a fogyasztókat: számítógép, vízi erımő, villamos, ceruzaelem, mosógép, atomerımő, kávéfızı!

894. A 92. ábra szerinti kapcsolást megvalósítva azt tapasztaljuk, hogy az egyik izzólámpa nem világít. Melyik lesz az az izzó, és mi az oka annak, hogy nem világít? [3]

895. A 93. ábrán egy szoba vázlatrajza látható a megfelelı villamos berendezések megjelölésével. Rajzold le a szoba áramkörének kapcsolási rajzát!

896. A 94. ábrán egy sportterem vázlatrajza látható a megfelelı villamos berendezések megjelölésével. Rajzold le a terem áramkörének kapcsolási rajzát! Vedd számításba, hogy a konnektor mindig feszültség alatt van, és az összes lámpát egy kapcsoló kapcsolja! 34. Elektromos áram a fémekben 35. Az elektromos áram hatásai

897. Az elektromos áram milyen hatását hasznosítják a tiszta fémek elektrolitból való elıállításánál?

898. Az elektromos áram az elektrolitokon átfolyva vegyi hatást fejt ki. Az elektromos áramnak milyen más hatása kíséri ezt a folyamatot?

899. Egyes ízületi betegségeket úgynevezett galván- és hisztaminkezeléssel szoktak enyhíteni. A kezelés során gyenge elektromos áramot vezetnek a beteg testrészekbe, ilyenkor két elektródot helyeznek a beteg testére. Miért?

900. A fémcsavart szigetelt vezetékkel tekerték körül. Ezután áramot engedtek a vezetékbe. Mi történik, ha a csavar egyik végével vasforgácshoz vagy vasszöghöz közelítünk? Az elektromos áram milyen hatásáról van szó?

901. Változik-e a vezetı belsı energiája, amikor elektromos áram folyik át rajta? 36. Az elektromos áram iránya

902. A 95. ábrán látható áramkör vázlatrajzán jelöld meg az áramforrás pólusait és az elektromos áram irányát az áramkör minden szakaszán! Magyarázd meg, mit jelölnek az egyes rajzjelek!

903. Nevezd meg a vázlatrajzon látható áramkör elemeit (96.ábra)! Mit jelölnek a nyilak vázlatrajzon?

51

904. Jelöld meg az elektromos áram és az elektromos töltés irányát az áramkör vázlatrajzán (97. ábra)!

905. Jelöld meg az elektromos áram és az elektromos töltés irányát az elektrolitban és a cink- és rézlemezt összekötı vezetékben (98. ábra)! 37. Áramerısség. Az áramerısség mértékegységei

906. Egy huzalon 40 másodperc alatt 600 C töltés halad át. Mekkora a huzalon folyó áram erıssége? [15 A]

907. Egy elektromos vezetékben 0,1 A erısségő áram folyik. Mennyi töltés halad át a vezetı keresztmetszetén, ha az áramkör 2 óra hosszat üzemel? [720 C]

908. A vezetékben 5 A erısségő áram folyik. Mennyi idı alatt áramlik át 1000 C töltés a vezetı keresztmetszetén? [200 s]

909. Az áramkörben 50 mA-es áram folyik. Mekkora töltésmennyiség áramlik át rajta egy nap alatt? [4320 C]

910. Ha az áram erıssége 1 A, akkor a vezetı keresztmetszetén 6,24·1018 elektron áramlik át másodpercenként. Hány elektron áramlik át azon a vezetın, amelyben 5 A az áram erıssége, és 1 percig van az áramkörbe kapcsolva? [1,872·1021 elektron]

911. Hány elektron halad át az 1 mA-es erısségő árammal átjárt fémvezetı egy kiszemelt keresztmetszetén 1 s alatt? [6,24·1015] 38. Ampermérı. Az áramerısség mérése

912. Az elektromos áram milyen hatásán alapszik az ampermérı mőködése?

913. Az ampermérı 5-ös értéket jelez. Mennyi a tényleges áramerısség, ha a méréshatár: a) 10 A; b) 25 A?

914. Az áramkörbe szélsı állású ampermérıt iktattunk. A mutató a nullán áll. Biztos, hogy nem folyik áram az áramkörben?

915. Egy mérés során az ampermérı mutatója 2,5 A-es méréshatár mellett 1,8-ig lendült ki. Átkapcsolhatjuk-e a mérımőszert 0,5 A-es méréshatárra?

916. A 99. ábrán látható vázlatrajzon jelöld meg, hol kell bekötni az ampermérıt, hogy az L1 és az L2 lámpában megmérhessük az áramerısséget! Egyenlı áramerısséget fog-e mutatni az ampermérı az AB, a BC és a CD szakaszon?

917. A 100. ábrán látható vázlatrajzokon jelöld meg az ampermérık + kivezetését! Egyenlı áramerısséget fog-e mutatni a két ampermérı? 39. Elektromos feszültség 40. A feszültség mértékegységei

918. Egy zsebizzó búráját feketére festettük. Ennek segítségével hogyan tudnánk mégis eldönteni, hogy két zsebtelep közül melyik az új, melyik a régi?

919. Az elektromos mezı az egyik vezetékben kétszeres munka árán folyat át azonos nagyságú töltést, mint a másikon. Melyik vezeték végén nagyobb a feszültség? Hányszor?

920. Az elektromos mezı 5 C töltést 20 J munka árán áramoltat a fogyasztó egyik pontjából a másikba. Mekkora a két pont közötti feszültség? [4 V]

52

921. Az áramforrás feszültsége 12 V. Mennyi munkát végez az elektromos mezı, miközben 100 C töltést áramoltat át az egyik pontból a másikba? [1200 J]

922. Mekkora töltést áramoltat át 10 perc alatt a fogyasztón az az áramforrás, melynek feszültsége 24 V, és az elektromos mezı által végzett munka 7,2 kJ? Számítsd ki a fogyasztón átfolyó áram erısségét! [300 C; 1,872·1021 elektron, 0,5 A] 41. Voltmérı. A feszültség mérése

923. Az áramkörbe szélsı állású voltmérıt iktattunk. A mutató a nullán áll. Biztos, hogy nincs feszültség az áramkör adott szakaszán?

924. Rajzold le a füzetedbe egy olyan voltmérı skálalapját, melynek méréshatára 4 V, beosztásértéke 0,1 V!

925. A 101. ábrán egy áramkör vázlatrajza látható. Nyilakkal mutasd meg az áram irányát a zárt áramkörben! Rajzold le, hova kell bekapcsolni a voltmérıt, hogy az L1 és az L2 lámpán megmérjük a feszültséget !

926. Magyarázd meg, hogy a zárt áramkörben melyik voltmérı fog nagyobb feszültséget mutatni (102. ábra)!

927. Magyarázd meg, hogy a zárt áramkörben melyik voltmérı fog nagyobb feszültséget mutatni (103. ábra)!

928. A 104. ábrán látható vázlatrajzon jelöld meg az ampermérık és a voltmérık + kivezetését! Zárt áramkörnél egyenlık lesznek-e a voltmérık által mért értékek, ha a lámpák egyformák? 42. Az áramerısség feszültségfüggése

929. Egy fogyasztón egyszer 0,5 A, máskor 1,5 A erısségő áram folyik át. Hogyan változik a fogyasztóra kapcsolt feszültség? [Háromszorosára nı]

930. Az autó izzólámpáját elıször 2 V, majd 6 V feszültségő áramforráshoz kapcsoljuk. Hasonlítsd össze az izzón áthaladó áram erısségét! [Háromszorosára nı]

931. Az áramkörben az eredeti ötszörösére növeljük a feszültséget. (A fogyasztó változatlan.) Miként változik meg az áramerısség? [Ötszörösére nı]

932. Az áramkörben az eredeti negyedére csökkent az áramerısség. (A fogyasztó változatlan.) Miként változik az áramforrás feszültsége? [Negyedére csökkent]

933. 110 V feszültségre kapcsolva a melegítı főtıszálán 4 A erısségő áram folyik át. Mekkora feszültségő áramforrásra kapcsolták tévesen a melegítıt, ha a főtıszálán áthaladó áram erıssége 8 A lett? [220 V]

934. 220 V feszültségre kapcsolva az izzólámpa volfrámszálán 4 A erısségő áram folyik át. Mekkora feszültségő áramforrásra kapcsolták az izzólámpát, ha a rajta áthaladó áram erıssége 0,05 A lett? [2,75 V]

935. A fızılapot (rezsót) különbözı feszültségő áramforrásokhoz kapcsoljuk. Közben az áramerı 0,3 A, 0,6 A, 0,9 A értékeket mutat. Mit állíthatunk az áramforrások feszültségérıl?

936. A 105. ábrán látható grafikon az áramerısség feszültségfüggését mutatja. Segítségével állapítsd meg, mekkora erısségő áram halad át a vezetéken 2; 5; 6; 10; 12 V feszültség mellett! 43. A vezetık elektromos ellenállása. Az ellenállás mértékegységei 44. Ohm törvénye az áramkör szakaszára

937. Függ-e a vezetı ellenállása: a) a végeire kapcsolt feszültségtıl; b) a rajta áthaladó áramtól?

53

938. Számítsuk ki annak a fogyasztónak az ellenállását, amelyen 2 A erısségő áram folyik át, ha a kivezetésein 60 V a feszültség! [30 Ω]

939. Az ellenálláshuzal végpontjai között 4,5 V a feszültség. A rajta áthaladó áram erıssége 1,5 A. Mennyi a huzal ellenállása? [3 Ω]

940. Ha a forrasztópákát 24 V feszültségrıl üzemeltetjük, akkor a rajta átfolyó áram erıssége 40 mA. Számítsd ki a páka ellenállását! [600 Ω]

941. Egy villanyvasalón 220 V feszültség hatására 2,5 A erısségő áram halad át. Számítsd ki a vasaló ellenállását! [88 Ω]

942. A 106. ábrán látható grafikon segítségével állapítsd meg az egyes ellenállások értékét!

943. Az ampermérı 0,5 A mutat (106. ábra). Mit mutat a voltmérı? Mekkora az izzólámpa ellenállása? [220 V; 440 Ω]

944. A voltmérı ellenállása 12000 Ω. Mekkora áram folyik át a voltmérın, ha az 120 V feszültséget mutat?[ 0,01 A]

945. Mekkora az ampermérı ellenállása, ha 0,06 V feszültség mellet 30 A áram folyik át rajta? [0,002 Ω]

946. A számítógépen 9 V feszültség hatására 1,5 A erısségő áram halad át. Mennyi a számítógép ellenállása? [6 Ω]

947. Mekkora feszültségre kell kapcsolni a 12 Ω-os ellenállást, hogy 3 A erısségő áram haladjon át rajta? [36 V]

948. Egy 8 Ω-os ellenállást 24 V-os feszültségforrásra kapcsolunk. Mekkora erısségő áram folyik át az ellenálláson?[3 A]

949. Egy 300 Ω ellenállású fogyasztón 0,6 A erısségő áram halad át. Mekkora feszültségre kapcsoltuk a fogyasztót? [180 V]

950. A sétálómagnó ellenállása 45 Ω, a rajta átfolyó áram erıssége 0,2 A. Milyen feszültségő elemet kell a magnó üzemeltetéséhez használni? [9 V]

951. Egy elektromos távvezeték ellenállása 4 Ω. Mekkora feszültséget kell kapcsolni a vezetékre, hogy 10 mA-es áram folyjon rajta keresztül? [0,04 V]

952. A hajszárító ellenállása 100 Ω, a rajta áthaladó áram erıssége 2,2 A. Mekkora feszültségen mőködtetjük a hajszárítót? [220 V]

953. Az elektromos csengın 2 A erısségő áram halad át, ellenállása 12 Ω. Mekkora feszültségre kapcsoltuk a csengıt? [24 V]

954. Az izzólámpa ellenállása 550 Ω. Mekkora áram folyik a lámpán keresztül, ha 220 V-os áramforrásról üzemeltetjük? [0,4 A]

955. Egy 12 V-os akkumulátorra 200 Ω ellenállású vezetıt kapcsoltunk. Mekkora erısségő áram halad át a vezetın? [60 mA]

956. Egy 400 Ω ellenállású vasalót 220 V feszültségő áramforrásra kapcsoltunk. Mekkora erısségő áram folyik át a vasalón? [0,55 A]

957. Egy 150 Ω ellenállású esztergagépet 380 V feszültségre kapcsoltak. Mekkora az esztergagépen átfolyó áram erıssége? [2,53 A]

958. A játékvasutat 12 V-os feszültségforrás üzemelteti. Mekkora erısségő áram halad rajta, ha az ellenállása 600 Ω? [20 mA]

54

45. A vezetı ellenállásának kiszámítása. Fajlagos ellenállás

959. Hasonlítsd össze az azonos keresztmetszető, 6 és 2 m hosszúságú alumínium huzalok ellenállását!

960. *Az alumínium- és a rézdrót tömege és keresztmetszete egyenlı. Melyiknek nagyobb az ellenállása?

961. Rézdrótból két tekercset készítettünk. Az egyik tekercsre 50 menetet, a másikra 200 menetet tekercseltünk. Hasonlítsd össze a két tekercs ellenállását!

962. Az azonos anyagból készült drótok egyike 8-szor hosszabb, mint a másik, a másiknak viszont kétszer nagyobb a keresztmetszete, mint az elsınek. Melyiknek nagyobb az ellenállása?

963. Két egyenlı tömegő vasdrót közül az egyik 10-szer hosszabb, mint a másik. Melyiknek nagyobb az ellenállása?

964. Nyújtás után a drót mérete háromszor hosszabb lett. Megváltozott-e közben az ellenállása?

965. Nyújtás után a drót négyszer hosszabb lett. Mekkora az ellenállása, ha az a nyújtás elıtt 20 Ω volt? 46. Példák a vezetı ellenállásának, az áramerısségnek és a feszültségnek a számítására

966. 5 db 1 m hosszúságú, 1 mm2 keresztmetszető rézhuzalt összesodortunk. Számítsd ki az ellenállását! [0,0034 Ω]

967. Mekkora áram folyik egy 10 m hosszú, 2 mm2 keresztmetszető acélhuzalban, ha 1,5 V feszültségre kapcsoljuk? [2,5 A]

968. A 10 m hosszú, 0,1 mm2 keresztmetszető nikróm huzalon 0,1 A erısségő áram halad át. Számítsd ki, mekkora feszültség mérhetı a huzal végpontjai között! [11 V]

969. Porcelánhengerre csévélt 0,5 Ωmm2/m fajlagos ellenállású konstantánhuzalból ellenállást készítünk. Hány menetet hajtsunk az 5 cm átmérıjő hengerre a 0,1 mm2 keresztmetszető huzalból, hogy 80 Ω-os ellenállást kapjunk? [102 menetet]

970. Az alumínium huzal hossza 800 m, keresztmetszete 1 mm2, fajlagos ellenállása 0,025 Ωmm2/m. Mekkora kapocsfeszültség van a huzal két végpontján, ha 3 A erısségő áram folyik benne? [60 V]

971. A nikróm huzal fajlagos ellenállása 1,1 Ωmm2/m, sőrősége 8,4⋅103 kg/m3. Mekkora a súlya egy 8 Ω ellenállású, 1 mm átmérıjő, kör keresztmetszető huzaldarabnak? [0,602 N]

972. Egy mőhely elektromos hálózatát egy generátorról táplálják, amely 200 m-re van a mőhelytıl. Az elektromos energiát 2,5 mm2 keresztmetszető, rézbıl készült huzalon szállítják a felhasználás helyére. Mennyivel csökken a mőhelyben világító lámpákra esı feszültség, ha a hálózatba egy olyan gépet kapcsolnak, amely a mőködéshez 15 A erısségő áramot igényel? (A réz fajlagos ellenállása 0,017 Ωmm2/m, a mőhelyen belül levı hálózati vezetékek ellenállása rövidségük miatt elhanyagolható.) [40,8 V]

973. Mekkora áram halad át a 100 m hosszú, 0,5 mm2 átmérıjő rézbıl készült huzalon, ha a végein mért feszültség 6,8 V? [200A]

974. Hogy a rézbıl készített vezeték hajlékony legyen, több kis keresztmetszető drótszálból készítik. Számítsd ki egy ilyen, 3 m hosszú vezeték ellenállását, amelyet 20 darab 0,05 mm2 keresztmetszető drótból készítettek! 47. Reosztátok

55

975. A színpadon fokozatosan egyre világosabb lesz. Miként változtatják a lámpák fényerejét?

976. Azonos anyagú és azonos keresztmetszető huzalból két reosztát készült. Az egyik maximális ellenállása 30 Ω, a másiké 90 Ω. Melyik reosztát készült hosszabb huzalból? Mi a két huzal hosszúságának aránya? [1 : 3]

977. A reosztát 40 m hosszú, 0,5 mm2 keresztmetszető nikkelin huzalból készült. Mi a reosztát legnagyobb ellenállása? A nikkelin fajlagos ellenállása 0,4 Ωmm2/m. [32 Ω]

978. Mekkora tömegő 2 mm2 vasdrót szükséges egy 6 Ω-os reosztát elkésztéséhez?

979. Mekkora tömegő 1 mm2 nikkelindrót szükséges egy 10 Ω-os reosztát elkésztéséhez?

980. A reosztátot a vázlatrajzon látható módon kapcsolták az áramkörbe (108. ábra). Miként fognak változni a ampermérı által mért értékek, ha a reosztát csúszkáját jobbról balra mozgatjuk?

981. A 109. ábrán látható kapcsolásban a csúszó érintkezı B-tıl C felé mozog. Mekkora értékek között változik eközben az AC pontok közötti ellenállás? A B pont és a csúszó érintkezı közötti ellenállás 0-tól 100 Ω-ig változtatható.[50 Ω ÷ 150 Ω] 48. Vezetık soros kapcsolása

982. Mennyivel nagyobb a feszültség az egyik ellenálláson, mint a másikon (110. ábra)?

983. A V1 voltmérı 12 V-ot mutat. Mit mutat az ampermérı és a V2 voltmérı (111. ábra)?[2 A; 4 V]

984. Az ampermérı 3 A-t mutat (112. ábra). Mit mutatnak a voltmérık? [60 V; 30 V]

985. Egy 40 és egy 60 Ω ellenállású fogyasztót sorba kapcsolunk. Az áramforrás feszültsége 24 V. Számítsd ki az eredı ellenállást és az áramkörben folyó áram erısségét! [100 Ω; 0,24 A]

986. Három darab 50 Ω ellenállású fogyasztót sorosan kapcsoltunk a 120 V feszültségő áramforrásra. Számítsd ki: a) az áramkörön át folyó áram erısségét; b) az egy-egy fogyasztóra jutó feszültséget! [0,8 A; 40 V]

987. Egy 42 V-os áramforrás áramkörében két fogyasztó van sorba kötve. Mekkora feszültség jut a második fogyasztóra, ha az elsın 10 V feszültséget mérünk? [32 V]

988. Két sorba kapcsolt fogyasztó közül az egyiken 12 V, a másikon 18 V feszültséget mértünk. Melyik fogyasztó ellenállása nagyobb?

989. Egy 100 és egy 200 Ω-os ellenállást sorba kapcsoltunk. Mekkora feszültség jut az egyes ellenállásokra, ha az áramkörben 40 mA-es áram folyik? [4 V; 8 V]

990. A 24 V-os áramforrás végpontjai közé sorba kapcsoltunk egy 100 és egy 300 Ω ellenállású fogyasztót. Mekkora a körben folyó áram erıssége? Számítsd ki az egyes fogyasztókra jutó feszültséget! [0,06 A; 6 és 18 V]

991. *Az áramkörben meg szeretnénk mérni az áramerısséget, de az ampermérı „kivág”. Hogyan lehet helyrehozni a hibát?

992. Hogyan kapcsolnál két 110 V-ra méretezett izzólámpát a 220 V-os hálózatba? Készíts vázlatrajzot!

993. A 220 V-os hálózatba sorosan egy 400 és egy 600 Ω-os izzó van kapcsolva. Számítsd ki az egyes ellenállásokra jutó feszültséget! Rajzold le az áramkör vázlatrajzát! [88 V; 132 V]

994. Fenyıégı készítésekor hány egyenlı ellenállású, 6 V feszültségre méretezett izzólámpát kell sorosan összekötnünk, ha a kész égıt 220 V-os hálózatról akarjuk üzemeltetni? [37]

56

49. Vezetık párhuzamos kapcsolása

995. Változik-e a voltmérı által mért feszültség, ha változtatunk a reosztát mozgatható kontaktusának helyzetén (113. ábra)?

996. Az áramkör szakasza 120 V feszültségő áramforrásra van kötve (114. ábra). Az A ampermérı 1,6 A-t mutat. R1 = 100 Ω. Számítsd ki: a) az R2 ellenállás értékét; b) az A1 és A2 ampermérık által mért áramerısséget!

997. Melyik voltmérı mutat nagyobb feszültséget (115. ábra)?

998. Négy párhuzamosan kapcsolt egyforma izzólámpa eredı ellenállása 75 Ω. Mekkora egy izzólámpa ellenállása? [300 Ω]

999. 10 Ω ellenállású drótot 5 egyforma darabra vágtak, és egy huzalba kötötték össze. Számítsd ki a huzal ellenállását! [0,4 Ω]

1000. Egy 10 Ω ellenállású drótot kétfelé vágtak, és párhuzamosan kötötték össze. Mekkora lett így a drót ellenállása? [2,5 Ω]

1001. Egyenlı keresztmetszető és hosszúságú vas-, réz- és alumíniumdrótot párhuzamosan kötöttek az áramkörbe. Melyiken folyik át a legnagyobb áram?

1002. Két párhuzamosan kapcsolt fogyasztó egyikén 50 mA-es, a másikon 0,2 A-es áram halad át. Hasonlítsd össze a két fogyasztó ellenállását! [R1 : R2 = 4 : 1]

1003. A 24 V-os áramforrásra párhuzamosan egy 100 és egy 300 Ω ellenállású fogyasztót kapcsoltunk. Számítsd ki: a) a fogyasztókon áthaladó áramerısséget; b) a párhuzamosan kapcsolt fogyasztók eredı ellenállását! [0,24 A és 0,08 A; 75 Ω]

1004. Egy 24 V-os áramforrásra párhuzamosan 40 és 60 Ω-os ellenállásokat kapcsoltunk. Számítsd ki: a) eredı ellenállásukat; b) a rajtuk és a fıágon átfolyó áramerısséget! [0,6 A; 0,4 A; 1 A; 24 Ω]

1005. Párhuzamosan 3 db 60 Ω ellenállású fogyasztót kapcsoltunk a 120 V feszültségő áramforrásra. Számítsd ki: a) az áramkör mellékágaiban és a fıágban mérhetı áramerısséget; b) a fogyasztók eredı ellenállását! [ 2A; 2 A; 2 A; 6 A; 20 Ω]

1006. n darab egyforma ellenállást sorosan kötöttünk össze. Az eredı ellenállás nagysága Rs. Hányadára csökken az eredı ellenállás, ha ugyanezeket az ellenállásokat egymással párhuzamosan kötjük? [1/n2]

1007. *9 Ω-os ellenállások valamilyen kapcsolásával 6 Ω-os ellenállást szeretnénk elıállítani. Hogyan kössük össze a 9 Ω-os ellenállásokat, hogy a lehetı legkevesebbet kelljen felhasználni célunk eléréséhez? [Kettıt kössünk össze sorosan, velük párhuzamosan pedig egy harmadikat!]

1008. *Három ellenállás nagyságának aránya 1 : 3 : 5. Ha párhuzamosan kapcsoljuk ıket, eredıjük 45 Ω. Mekkora az egyes ellenállások nagysága? [69 Ω; 207Ω; 345Ω]

1009. *Egyenlı hosszúságú réz- és vasdrótot párhuzamosan kötöttek össze. A vasdrót átmérıje kétszer nagyobb, mint a rézdróté. A rézbıl készült vezetéken átfolyó áram erıssége 60 mA. Mekkora erısségő áram folyik át a vasdróton? 50. Az elektromos áram munkája

1010. Számítsuk ki az alábbi kapcsolási rajzok alapján összekötött ellenállások eredıjét (116. ábra)! (Az áramkör többi részéhez mindig az A és B ponthoz kapcsolódnak az ellenállások.) [a) 15 Ω; b) 3,3 Ω; c) 10 Ω; d) 8,3 Ω]

57

1011. Számítsuk ki az elızı feladatban az 5 Ω ellenálláson áthaladó áram erısségét, ha mind a négy esetben 4,5 V feszültség van az A és B pont között! [a) 0,3 A; b) 0,9 A; c) 0,45 A; d) 0,36 A]

1012. Számítsuk ki az alábbi kapcsolások RAB eredı értékét, ha minden ellenállás 1 Ω (117. ábra)!

1013. a) Mekkora a telep által szolgáltatott teljes áram (118. ábra)? b) Mekkora áram folyik át a 6 Ω-os ellenálláson? [a) 4 A; b) 0,5 A]

1014. Ugyanarra az áramforrásra három ellenállást és egy elhanyagolható belsı ellenállású ampermérıt elıször az a), másodszor a b) ábra szerint kapcsoltunk. Az elsı esetben az ampermérı 1,2 A erısséget jelzett. Tudjuk, hogy R1 = R3 = 3 Ω és R2 = 4 Ω. Mekkora áramerısséget mutathat a második esetben a mőszer ? Határozzuk meg a második esetben az egyes ellenállásokra esı feszültséget! [2,54 A; 7,62 V; 4,38 V; 4,38 V]

1015. A 120. ábra szerinti kapcsolásban az áramforrás kapocsfeszültsége 100 V; R3 = R1 = 20 Ω és R4 = 35 Ω. a) Mekkora az R2 ellenállás értéke, ha az ampermérı 1,5 A-es áramerısséget jelez? b) Mekkora az R4 ellenállásra esı feszültség? [28 Ω; 52,5 V]

1016. Mekkora a 121. ábra szerinti kapcsolásban az 50 Ω-os ellenálláson mérhetı feszültség a K kapcsoló nyitott és zárt állásában? [5 V; 6,25 V]

1017. Ideális volt- és ampermérı felhasználásával elkészítettük a 122. ábrán látható kapcsolásokat. Milyen értékek olvashatók le a mőszerekrıl az egyes esetekben? (Uk = 100 V; R1 = 300 Ω; R2 = 500 Ω.) [a) 0,2 A; 100 V; b) 0,53 A; 100 V] 50. Az elektromos áram munkája

1018. Mekkora az elektromos munka, ha a 220 V-os hálózatra kapcsolt fúrógépen 2,5 A-es áram halad át, s a fúró 40 másodpercig üzemel? [22 kJ]

1019. A 220 V feszültségő hálózatra kapcsolt szivattyút 15 percig üzemeltetjük. Mekkora az elektromos munka, ha az áramerısség 5 A? [990 kJ]

1020. Mennyi energiát ad át környezetének a vasaló, ha 2 órán keresztül 220 V-os áramforrásról üzemeltetjük, és 1,2 A-nyi áram halad át rajta? [1900,8 kJ]

1021. Mennyi energiát ad át környezetének a hısugárzó, amelyet 10 percre 220 V-os áramforrásra kapcsoltunk? A hısugárzón átfolyó áram erıssége 2 A. [264 kJ]

1022. Mennyi munkát végez 30 perc alatt az a villanymotor, amelyen 2 A-es áram halad át, ha 14 V-os áramforrásra kapcsoljuk? [50,4 kJ]

1023. A forrasztópákán 400 mA-es áram halad át, amikor 24 V-os áramforrásról mőködtetjük. Mennyi munkát végez az elektromos mezı 10 perc alatt? [5,76 kJ]

1024. Ha a mosógépet három órán keresztül használjuk, az elektromos mezı munkavégzése 9,504 MJ. Milyen erısségő árammal mőködik a mosógép, ha az áramforrás feszültsége 220 V? [4 A]

1025. Három ellenállást sorosan kapcsoltunk, ezek 20, 30 és 70 Ω-osak. Az áramforrás feszültsége 60 V. Melyik ellenálláson legkisebb az elektromos mezı munkája? Számítsd ki az egyes ellenállásokon végzett munkát, ha az üzemeltetés ideje másfél óra! [27 kJ; 40,5 kJ; 94,5 kJ]

1026. Egy 50 és egy 150 Ω-os ellenállást párhuzamosan egy 12 V feszültségő áramforrásra kapcsoltunk. Mennyi munkát végez az elektromos mezı másfél óra alatt az egyes fogyasztókon? [5,2 kJ; 15,6 kJ]

1027. Magyarázd el az A = U·I·∆t összefüggés alapján, hogy a soros kapcsolásnál miért a nagyobb ellenállású fogyasztón nagyobb az energiaváltozás!

58

51. Az elektromos áram teljesítménye

1028. Az elektromos habverı teljesítménye 140 W. Mit jelent ez az adat?

1029. Mekkora a fızılap teljesítménye, ha 220 V-os feszültség esetén 3,6 A erısségő áram halad át rajta? [792 W]

1030. Mekkora erısségő áram halad át a vasalón, ha 220 V-os feszültség esetén a teljesítménye 600 W? [2,72 A]

1031. Mekkora az áramforrás feszültsége, ha a 100 W-os forrasztópákán áthaladó áram erıssége 4,16 A? [24,04 V]

1032. Az elektromos kávéfızıt az elıírt 220 V-os feszültségre kapcsoltuk. Ekkor 2 A erısségő áram haladt át rajta. Számítsd ki a kávéfızı teljesítményét! [440 W]

1033. A zsebizzót 4,5 V-os áramforrásra kapcsoltuk, ekkor 0,3 A-es áram haladt át rajta. Mekkora a zsebizzó teljesítménye? [1,35 W]

1034. Az olvasólámpa 220 V feszültségő áramforrásról üzemeltethetı. Az izzószálon 0,27 A-es áram folyik keresztül. Hány W-os izzót üzemeltetünk? [59,4 W]

1035. A 220 V-os hálózati áramforráshoz kapcsolt vasalón használat közben 5 A erısségő áram halad át. Számítsd ki a vasaló teljesítményét! [1100 W]

1036. A zsebszámológép áramkörében 0,1 mA-es áram mérhetı. A számológép két 1,5 V-os ceruzaelemmel mőködik. Mekkora a zsebszámológép teljesítménye? [0,15 mW]

1037. Számítsuk ki, mekkora áram folyik át a 220 V-ra kapcsolt vasalón, ha 1500 W a teljesítménye! [6,82 A]

1038. Mekkora feszültségre kell kapcsolni az ellenálláshuzalt, hogy 500 mA erısségő áram haladjon át rajta, és 60 W teljesítménnyel melegítse a környezetét? [120 V]

1039. A 24 V-os áramforrásra méretezett forrasztópáka teljesítménye 150 W. Mekkora erısségő áram halad át rajta? [6,25 A]

1040. Mekkora az ellenállása a 220 V-os feszültségre méretezett 300 W teljesítményő porszívónak? [161,3 Ω]

1041. A háztartási hőtıszekrény teljesítménye 150 W. Mekkora erısségő áram halad át rajta üzemelés közben? (A hálózati áram feszültsége 220 V.) [0,68 A]

1042. A 30 W-os forrasztópákán 1,2 A-es áram halad át. Mekkora feszültségő áramforrásra csatlakoztattuk? [25 V]

1043. Hány V feszültségő áramforrásról mőködtetjük a csengıt, ha teljesítménye 7,2 W, és a rajta áthaladó áram erıssége 0,6 A? [12 V]

1044. A villanytőzhely teljesítménye 1520 W, a rajta áthaladó áram erıssége 4 A. Mekkora feszültségrıl mőködik a tőzhely? Számítsd ki az ellenállást is! [380 V; 95 Ω]

1045. Az esztergagép motorja 7,6 kW teljesítményő, az ellenállása 19 Ω. Milyen feszültségő áramforrásról üzemeltethetı? Mekkora erısségő áram halad át rajta? [380 V; 20 A]

1046. *Hogyan változik meg egy elektromos fogyasztó teljesítménye, ha a névleges feszültség helyett feleakkora feszültségen mőködtetjük? (Feltételezzük, hogy a fogyasztó ellenállása nem változik.) [Negyedére csökken]

1047. Egy karácsonyfát sorosan kötött 21 V; 9 W feliratú izzókkal világítottak ki. a) Hány izzót kell sorosan kötni, hogy a 220 V-os hálózatra kapcsolhassák ıket? b) Mekkora lesz az izzók által

59

felvett teljesítmény? c) Mennyivel változik meg a teljesítmény, ha egy izzó kiég? [11 db; 89,8 W; 89,8 W]

1048. Egy 12 V-os feszültségre méretezett, 3 W teljesítményő játékvonatot úgy akarunk mőködtetni 220 V-ról, hogy megfelelıen méretezett ellenállást (védıellenállást) kapcsolunk sorba a játékvonat ellenállásával. a) Mekkora védıellenállást kell választani? b) Miért tilos így gyermekjátékot mőködtetni? [832 Ω]

1049. Az elektromos kávéfızın a következı adatokat olvashatjuk: 220V; 300 W. a) Mekkora a kávéfızı főtıspiráljának ellenállása? b) Mekkora az áramerısség, ha a fızıt 220 V-ra kapcsoljuk? [161 Ω; 1,36 A]

1050. A három fogyasztó teljesítménye: P1 > P2 > P3 (123. ábra). a) Melyik fogyasztónak legkisebb az ellenállása? b) Melyik fogyasztó kivezetésein mérhetı a legkisebb feszültség? [R3; R3]

1051. Három egyenlı teljesítményő, egyenlı feszültségre méretezett izzólámpát az ábrán látható módon kötöttek áramkörbe (124. ábra). Egyformán izzanak-e az egyes lámpák izzószálai?

1052. Három egyenlı teljesítményő, egyenlı feszültségre méretezett izzólámpát a 125. ábrán látható módon kötöttek áramkörbe. Egyformán izzanak-e az egyes lámpák izzószálai?

1053. A három fogyasztó teljesítménye: P1 > P2 > P3 (126. ábra). a) Melyik fogyasztónak legkisebb az ellenállása? b) Melyik fogyasztón halad át a legkisebb erısségő áram? [R1; R3]

1054. Ugyanazt a fogyasztót egyszeres (U), majd kétszeres (2U) feszültségő áramforrásra kapcsoltuk. Hogyan alakul a fogyasztó teljesítménye, ha az ellenállás állandó? [A fogyasztó teljesítménye négyszeres lesz.]

1055. Ugyanazon az áramforráson mind több fogyasztót kapcsolunk sorosan. Hogyan alakul ezzel az áramkör fogyasztóinak együttes teljesítménye? [Csökken]

1056. Ugyanazon az áramforráson mind több fogyasztót kapcsolunk párhuzamosan. Hogyan alakul ezzel az áramkör fogyasztóinak együttes teljesítménye? [Nı]

1057. Egy emelıgép motorján 220 V-os feszültség esetén 5 A erısségő áram halad át. Mennyi idı alatt lehet a géppel az 550 N súlyú testet 4 m magasra emelni, ha a hatásfoka 60%? [3,3 s]

1058. Az ábra szerinti áramkörben R1 = 20 Ω, R2 = 50 Ω, az áramforrás kapocsfeszültsége 100 V (127. ábra). Mekkora teljesítményt vesz fel az R3 ellenállás, ha az árammérı mőszer 3,5 A erısségő áramot jelez? (Az árammérı mőszer belsı ellenállása elhanyagolható.) [87 W]

1059. Az elektromos áram teljesítménye (P = U2/R összefüggés alapján) az ellenállás által felvett teljesítmény nagyságával fordítottan arányos. Ugyanakkor a teljesítmény meghatározására a P =I 2R összefüggést is szoktuk alkalmazni. Eszerint viszont az ellenállás által felvett teljesítmény egyenesen arányos az ellenállás értékével. Nincs itt ellentmondás? 52. Az elektromos áram munkájának a gyakorlatban alkalmazott mértékegységei

1060. Mekkora munkát végez a 600 W-os elektromotor 4,5 óra alatt? [2700 Wh]

1061. A villamos motorja 20 A-es áram esetén másfél óra alatt 180 kWh elektromos energiát használ fel. Mekkora az ellenállása? [300 Ω]

1062. Egy vasaló teljesítménye 1500 W. Mennyi energiát fogyaszt a mőködı vasaló 2 óra alatt? [3 kWh]

1063. Hajszárítás közben 10 perc alatt 44 Wh energiát használunk el. Számítsd ki: a) a hajszárító teljesítményét; b) a rajta átfolyó áramerısséget (a hálózati feszültség 220 V); c) az ellenállást! [264 W; 1,2 A; 183 Ω]

60

1064. Egy 220 V-os hálózati feszültségre készült hısugárzó ellenállása 48,4 Ω. Mennyi kWh energiát fogyaszt a hısugárzó két óra alatt? [2 kWh]

1065. Mekkora áramot vesz fel a hálózatból a mikrohullámú sütı, melynek 220 V-on 600 W a teljesítménye? Mennyivel több elektromos energiát fogyaszt a villanytőzhely 600 W-os fızılapja, ha a mikrohullámú sütı 2 perc alatt, a fızılap pedig 10 perc alatt forral fel 5 dl teavizet? [2,7 A; 20 Wh;100 Wh; ötször]

1066. Az olajsütı 600 W teljesítménnyel 5 perc alatt süti meg a burgonyát. Számítsd ki a végzett munkát J-ban és Wh-ban! Mekkora erısségő áram halad át a fogyasztón? (A hálózati áram feszültsége 220 V.) [180 kJ; 50 Wh; 2,7 A] 53. A vezetık melegedése az elektromos áram hatására. Joule—Lenz törvénye

1067. Egyenlı hosszúságú, ugyanolyan anyagú, 1 mm2, 3 mm2 és 5 mm2 keresztmetszető huzaldarabokat sorosan kapcsolunk. Áramforrásra kapcsolásuk után melyik huzaldarabon lesz legnagyobb a hıfejlıdés? [A legkisebb keresztmetszetőn.]

1068. Ha az elektromos kávéfızıt a 220 V-os hálózatba kapcsoljuk, a kávé 12 perc alatt készül el. Mennyi idıre lenne szükség ehhez, ha csak 110 V-os feszültségre tudnánk kapcsolni a fızıt? (A főtıszál ellenállásának hımérséklettıl való függését ne vegyük figyelembe!) [48 perc]

1069. Mennyi idı alatt melegszik fel 0,5 kg víz, 20 °C-ról 100 °C-ra a 300 W teljesítményő kávéfızıben? (A víz fajhıje 4,2 J/(kg⋅°C).) [9 perc 20 másodperc]

1070. Egy 500 W-os fızılapon 14 perc alatt lehet 1 liter 20°C-os vizet 100 °C-ra felmelegíteni. Mekkora a melegítés hatásfoka, azaz a víz melegedését elıidézı energiamennyiségnek az összes befektetett energiához való viszonya? A víz fajhıje 4,2 kJ/(kg⋅°C). [80 %]

1071. Mekkora a merülıforraló ellenállása, ha a 220 V-os hálózatról üzemeltetve 1 liter 20 °C hımérséklető vizet 5 perc alatt melegít fel forráspontra, a melegítés hatásfoka pedig 80 %? A víz fajhıje 4,2 kJ/(kg⋅°C). [34,57 Ω]

1072. *Mennyi 20 °C-os vizet tudunk felmelegíteni és elforralni egy forraló által leadott 2 kWh energia által? [2,73 kg] Mennyi idı szükséges a melegítéshez, mennyi az elforraláshoz, ha a forraló 500 W teljesítményő, és a hıveszteségektıl eltekintünk? A víz forráshıje 2,3·106 J/kg ; fajhıje 4,2 J/(kg⋅°C). [0,5 h; 3,5 h] 54. Izzólámpa. Elektromos melegítı készülékek

1073. Olvasd le és jegyezd fel egy izzólámpa, egy vasaló és egy hajszárító teljesítményét! Miért különbözıek ezek az adatok?

1074. Egy 806 és egy 484 Ω ellenállású izzólámpát párhuzamosan a 220 V-os hálózatba kapcsoltunk. Melyik fogyaszt ugyanannyi idı alatt többet? Mekkora fogyasztásuk aránya? [a 484 Ω-os; 1,66]

1075. Mekkora áram folyik át a 100 W teljesítményő, 220 V-os hálózatra kapcsolt izzólámpán? Mekkora az izzószál ellenállása az izzás hımérsékletén? [0,45 A; 484 Ω]

1076. Mekkora munkát végez 5 perc alatt az elektromos mezı azon az izzólámpán, melynek kivezetései között 220 V-os feszültség mérhetı, a rajta átfolyó áram erıssége pedig 0,2 A? [13,2 kJ]

1077. Lehet-e hálózati áramforrásról mőködtetni egy sorosan kapcsolt 100 és 60 W-os izzólámpát, ha mindkettıt 110 V-os feszültségre méretezték? [Nem; U1 = 82 V; U2 = 138 V]

61

1078. Rá lehet-e soros kapcsolásban kötni a 220 V-os hálózatra két 110 V-ra méretezett izzót, ha: a) névleges teljesítményük egyforma; b) névleges teljesítményük különbözı? [Igen; nem]

1079. Számítsuk ki, hogy mekkora ellenállást képvisel két, 60 W; 220 V feliratú izzólámpa, ha: a) sorosan kapcsoltuk; b) párhuzamosan kapcsoltuk! [1613,2 Ω; 403,3 Ω]

1080. *A 220 V-ra méretezett, 15 W-os izzólámpa volfrámból készült izzószála kifeszítve 750 mm hosszú lenne. Mekkora a keresztmetszete? (A volfrám fajlagos ellenállása 0,055 Ωmm2/m.) [1,28·10 –5 mm2]

1081. *Egy csillár három izzója közül kettı 1200, egy 490 Ω ellenállású. A 220 V-os hálózatra úgy vannak rákötve, hogy kapcsoláskor: a) egyidejőleg mindhárom, b) bármely kettı közülük, c) akármelyik világítson. Számítsuk ki az egyes esetekben, hogy mekkora ellenállást képviselnek a bekapcsolt izzólámpák! Határozzuk meg a hálózatból felvett teljesítményt és a 2 h alatti fogyasztást is az egyes esetekben! [269 Ω; 600 Ω; 348Ω; 180 W; 80,7 W; 139 W]

1082. Egy elektromos vasaló 220 V-ra kapcsolva 500 W teljesítményő. Mekkora a vasaló főtıszálának ellenállása? Milyen átalakításokat kellene végezni a főtıszálon, hogy 110 V feszültségő hálózatra kapcsolva is a névleges teljesítménnyel mőködjön a vasaló? [96,8 Ω; Negyedére kell csökkenteni a főtıszál hosszát.]

1083. Egy 25 W-os izzólámpát égve felejtettek. Ez a feledékenység 1,5 kWh-val növelte meg a fogyasztást. Mikor kapcsolták ki a villanyégıt? [2,5 nap múlva]

1084. Miért nem szabad a merülıforralót úgy használni, hogy a spiráljának csak egy kis része érjen a vízbe? (Azt is vedd számításba, hogy a fémes vezetı ellenállása a hımérséklet emelkedésével megnı!) 55. Rövidzárlat. Biztosítók

1085. Jegyezd fel néhány, a háztartásotokban használt elektromos fogyasztó teljesítményét! Számítsd ki, hogy kibírná-e a villanyórátok biztosítéka, ha mindegyiket egyszerre kapcsolnátok be!

1086. Miért veszélyes a kiégett olvadóbiztosítót egy fémtárggyal pótolni?

1087. Egy helyiség főtését egy 1 kW teljesítményő hısugárzóval akarták megoldani, de így nem lett elég meleg. Ekkor a 220 V-os hálózat konnektorába egy újabb, ugyancsak 1 kW-os hısugárzót kapcsoltak be. Mivel a biztosíték kiolvadt, kicserélték egy olyan amperszámúra, amely már nem szakította meg az áramkört. Mekkora az új biztosíték amperszáma? [10 A] Mi a veszélye ennek az eljárásnak?

1088. Péterék házában 16 A-es biztosíték van. Édesapja 3 kW-os hegesztıvel dolgozik. Lehet-e eközben vizet melegíteni a tőzhely 500 W-os fızılapján? Mi történik, ha édesanyja a hegesztés ideje alatt bekapcsolja a tőzhely 800 W-os fızılapját is? [15,9 A; Igen. 17,2 A; „Kivág” a biztosíték.]

1089. Egy helyiséget 220 V-ra kapcsolt elektromos kályhával főtenek. Hogy állandó szinten tartsák a hımérsékletet, naponta 8,7·107 J hımennyiséget kell a kályhának biztosítania. Mekkora teljesítményő kályhára van szükség? Mekkora a kályha főtıszálának ellenállása? Hány amperes olvadóbiztosítót kell ekkor a hálózatba iktatni? [1006,9 W; 48 Ω; 5 A]

1090. A Q=UIt összefüggés alapján magyarázd meg, miért veszélyes több párhuzamosan kapcsolt fogyasztót mőködtetni egyszerre!

62

ELEKTROMÁGNESES JELENSÉGEK 56. Mágneses tér

1091. Áthatol-e a mágneses tér a papíron, az alumínium- vagy rézlemezen, a mőanyag fólián?

1092. Meg lehet-e iránytő segítségével állapítani, van-e áram a vezetékben?

1093. *Tapasztalunk-e változást az iránytő viselkedésében, ha azt a 220 V-os hálózat vezetéke közelébe visszük?

1094. A vezetéken elıbb 2, majd 6 A erısségő áramot folyattak át. Hogyan változott eközben a vezetı körüli mágneses tér?

1095. A vezetékre elıbb 6 V-os aztán 12 V-os feszültséget kapcsoltak. Hogyan változott eközben a vezetı körüli mágneses tér? 57. Az egyenes áramvezetı mágneses tere. Mágneses erıvonalak

1096. Megváltozik-e az iránytő viselkedése, ha: a) közelébe egy áramjárta vezetéket helyezünk; b) a vezetékben megcserélik az áram irányát?

1097. Elhajlik-e a mágnestő, ha egy kettéhajtott áramjárta vezeték közelébe visszük?

1098. Jelöljétek meg az egyenes vezetı körüli mágneses tér erıvonalainak irányát (128. ábra)!

1099. Megváltozik-e az iránytő viselkedése, ha: a) a vezetéken áramot folyatunk át; b) a vezetékben megcserélik az áram irányát (129. ábra)?

1100. Megváltozik-e az iránytő viselkedése, ha a vezetékeken áramot folyatunk át (130. ábra)? 58. Az áramjárta tekercs mágneses tere. Az elektromágnesek és alkalmazásuk

1101. Az áramjárta tekercs egyik vége vonzza a közelében levı iránytő déli sarkát. Mi történik, ha felcseréljük a zsebtelephez csatlakozó vezetéket?

1102. Sorolj fel legalább három olyan eljárást, amellyel növelhetı az áramjárta tekercs körüli mágneses mezı erıssége!

1103. Egy 300 menetes, vasmaggal ellátott tekercset 4,5 V, majd 13,5 V feszültségre kapcsoltak. Melyik esetben fog több vasreszeléket felemelni az elektromágnes?

1104. Egy 10 V-os áramforrás sarkai közé 300 menetes, 600 menetes és 1200 menetes, vasmagos tekercseket kötöttek sorba. Melyik tekercs emel fel több vasszöget?

1105. Lehet-e elektromágnest készíteni, ha szigetelı bevonat nélküli huzalt csévélünk egy vasrúdra?

1106. A teheremelı elektromágnes vashulladékot emelt. A hulladék egy része az elektromos áram kikapcsolása után sem szakadt le az elektromágnes pólusáról. Ezért a teheremelı kezelıje gyenge, ellenkezı irányú áramot folyatott át az elektromágnes tekercsén, hogy a vashulladék maradéka is leszakadjon a teheremelırıl. Magyarázd el, miért!

1107. Felénk vagy felılünk (tılünk el) irányulnak a kör alakú vezetı által zárt térben a mágneses tér erıvonalai (131. ábra)?

1108. Állapítsd meg a tekercs mágneses terének sarkait (132. ábra)!

1109. Vonzza vagy taszítja egymást a két tekercs (133. ábra)?

1110. Állapítsd meg a rajzok összehasonlítása alapján, hogy milyen irányba tér ki a b)—d) rajzon ábrázolt iránytő (134. ábra)!

1111. A vázlatrajz alapján magyarázd el a relé (távkapcsoló) mőködését (135. ábra)!

63

1112. A vázlatrajz alapján magyarázd el, hogyan mőködik a lágyvasas árammérı mőszer (136. ábra)!

1113. A vázlatrajz alapján magyarázd el, hogyan mőködik az automata biztosító (áramkioldó) (137. ábra)! 59. Állandó mágnesek. Az állandó mágnesek mágneses tere

1114. Hogyan lehet két egyforma rúdmágnesbıl egy: a) gyengébb; b) erısebb mágnest csinálni?

1115. Miért vonzza a patkó alakú mágnes a vasszög egyik végét az egyik pólusához, a másik végét pedig a másik pólusához?

1116. A mágnes egyik pólusához két vasszög tapadt. Miért taszítja egymást a két szög szabad vége?

1117. Milyen pólus képzıdik a vasszög hegyes végén, ha egy rúdmágnes déli sarkát irányítjuk a szög feje felé?

1118. A mágnestő egyik sarka közelében egy vastőt helyeztek el, mire a mágnestő sarka elhajolt a tő irányába. Állíthatjuk-e, hogy a vastő mágnesezve volt?

1119. Két egyforma vasrúd közül az egyik mágnes. Hogyan állapítanád meg minden segédeszköz nélkül, hogy melyik az?

1120. Számításba véve, hogy a mágneses tér erıvonalai a mágnes északi sarkából a délibe tartanak, állapítsátok meg a mágnesek pólusait (138. ábra)!

1121. Mi lesz a következménye, ha a mágneses mezıbe vasdarabot helyezünk? [A vasdarab mágneses tulajdonságú lesz; a mágneses mezı konfigurációja megváltozik.]

1122. Miért elınyösebb az elektromágnes használata, mint a rúdmágnesé? Mondjál legalább három indokot! 60. A Föld mágneses tere

1123. Miért nem esik egybe az iránytő mutatójának iránya a földrajzi délkör irányával?

1124. Az iránytőt egy réztokba helyezték. Most is a Föld mágneses terének erıvonalai mentén helyezkedik el az iránytő mutatója?

1125. A Föld melyik pontján mutat mutatója mindkét végével dél felé a függıleges tengelyre helyezett iránytő?

1126. Hol van az a földrajzi hely, ahol a Föld mágneses terének erıvonalai függılegesen helyezkednek el?

1127. Hol van az a földrajzi hely, ahol a Föld mágneses terének erıvonalai vízszintesen helyezkednek el? 61. A mágneses tér hatása az áramjárta vezetıre. Elektromotor

1128. Mitıl függ egy áramjárta vezetékre mágneses térben ható erı?

1129. Milyen irányba fordul el a mágneses térben az áramjárta keret (139. ábra)?

1130. Hogyan jön létre a mágneses tér az elektromotorban?

1131. Hogyan lehet megváltoztatni az egyenáramú elektromotor forgásirányát?

1132. Hogyan változik az elektromotor mőködése, ha megfordítjuk a forgórészt (rotort)?

64

FÉNYJELENSÉGEK 62. A fény. Fényforrás

1133. A fény energiaváltozást okoz a vele kölcsönhatásba kerülı testekben. Bizonyítsd példával!

1134. Forró nyári napokon az öntözıcsıben levı víz szinte forró lesz. Miért?

1135. A napfénynek van jótékony és káros biológiai hatása is. Győjts példákat ezekre!

1136. A következı testek közül melyek fényforrások: Jupiter (bolygó), Sarkcsillag, Hold, szentjánosbogár, kiégett izzólámpa, fényképezıgép, kialudt tőzhányó?

1137. Milyen optikai eszközöket ismersz? 63. A fény terjedése

1138. Miért hosszabb az árnyék reggel, mint délben?

1139. Tiszta idıben halványan azt a részét is látjuk a Holdnak, amelyet nem világít meg a Nap. Mi a jelenség magyarázata?

1140. Egyszerő ábra segítségével magyarázd meg, miért lehet egy toronyból távolabbra látni, mint a sík mezırıl?

1141. Földünk 385000 km-re van a Holdtól. Mennyi idı alatt tér vissza a Földre a Holdról visszaverıdı fénysugár? [2,57 s]

1142. Mennyi idı alatt jut el a Napról a fény a 6·109 km távolságban levı Plútóra? [5,5 óra]

1143. A fény a Naptól kb. 8,5 perc alatt érkezik a Földre. Milyen messze van a Nap? [150⋅106 km]

1144. A legközelebbi állócsillag 4,3 fényévnyire van tılünk. Hány kilométer ez a távolság? [4,07⋅1013 km] 64. Fényvisszaverıdés. A fényvisszaverıdés törvényei

1145. Mekkorák a beesési szögek (140. ábra)?

1146. Mekkora a visszaverıdési szög, ha a beesési szög: 0°; 15°; 20°; 30°; 45°; 60°; 75°; 90°?

1147. Mekkora a visszaverıdési szög, ha a beesı fénysugár és a visszaverıdı fénysugár közötti szög 50°?

1148. Mekkora a visszaverıdési szög, ha a beesı fénysugár és a visszaverı felület közötti szög 40°?

1149. Egy fénysugár a tó víztükrével 20°-os szöget zár be. Mekkora a beesési szög?

1150. Mekkora a beesési és a visszaverıdési szög, ha a fénysugár merılegesen érkezik a tükörre?

1151. A tükörre vetített fénysugár önmagába verıdik vissza. Mekkora a beesési és a visszaverıdési szög?

1152. Hogyan változik a visszaverıdési szög, ha a beesı fénysugarat közelítjük a beesési merılegeshez?

1153. A beesı és a visszavert fénysugár által bezárt szög 30°-os. Hány fokos a beesési szög?

1154. A beesési szöget 15°-kal növeljük. Mennyivel nı: a) a visszaverıdési szög; b) a beesı és visszaverıdı fénysugár közötti szög? 65. Síktükör

1155. Egy síktükörtıl 6 cm-re egy 3 cm magas tárgy áll. Szerkeszd meg a tárgy látszólagos képét!

65

1156. Milyen magasra kell (a padlótól számítva) elhelyezni a 90 cm magas, függıleges síktükröt, hogy abban az 1,7 m magas személy teljes egészében lássa magát? [0,8 m]

1157. A 180 cm magas ember egyre távolabb hátrál, hogy a tıle 1 m-re függılegesen elhelyezett síktükörben megláthassa a lábát. Mennyit kell hátrálnia, hogy a tükörben egész termetét láthassa?

1158. Két egymással párhuzamos síktükör közül az egyikre 45°-os szögben esik be egy fénysugár. Kétszeres visszaverıdés után hogyan halad tovább a fénysugár? Készíts vázlatrajzot!

1159. Hogyan lehet két síktükör segítségével elérni, hogy a második tükörrıl visszaverıdı fénysugár: a) párhuzamos, de ellentétes irányú legyen; b) párhuzamos és megegyezı irányú legyen az elsı tükörre beesı fénysugárral? Rajzold le a fénysugarak útját!

1160. Hogyan kell a síktükröt elhelyezni, ha egy mély kút fenekére akarjuk tükrözni a napsugarat, amely 40°-os szöget zár be a Föld felszínével? [A napsugár irányában, 65°-os szögben a horizonthoz.]

1161. A tó partján álló ember a sima víztükörben a Nap képét látja. Hogyan mozdul el a kép, ha az ember elhátrál a tótól? [A Nap képe közeledik a part felé.] 66. Tükrös és szórt fényvisszaverıdés

1162. Hogyan verıdnek vissza a párhuzamosan érkezı fénysugarak a síktükörrıl?

1163. Hogyan verıdnek vissza a széttartóan érkezı fénysugarak a síktükörrıl?

1164. Hogyan verıdnek vissza a párhuzamosan érkezı fénysugarak az érdes felületrıl?

1165. Hogyan verıdnek vissza a széttartóan érkezı fénysugarak az érdes felületrıl?

1166. A tó partján álló ember a sima víztükörben tisztán látja a tóparton álló fákat. Amikor a szél fodrozza a tó vizét, a tükörkép eltorzul. Magyarázd meg a különbséget!

1167. A sima, meszelt fal miért nem tükör?

1168. Miért ad rosszabb képet a poros tükör, mint a tiszta?

1169. Miért nem alkalmazható vetítıvászonként egy síktükör? 67. A fénytörés

1170. Felülrıl nézve miért látszik elgörbültnek a vízzel telt pohárba tett kanál?

1171. Merre törik meg a felkelı Nap fénye a Föld légkörében?

1172. Hová kell célozni a szigonnyal, ha a partról vadásznak a halra?

1173. Hasonlítsd össze az Északi-tenger és a Földközi-tenger nyugvó vizének felszínére érkezı napsugár beesési és törési szögét!

1174. A levegı és üveg határfelületén megtörik a fény. Az egyik esetben 12° a beesési szög és 8° a törési szög, a másik esetben pedig 8° a beesési szög és 12° a törési szög. Hogyan lehetséges ez?

1175. Milyen irányban halad a fény a levegı és az alkohol határfelületén, ha: a) a beesési szög 22°, a törési szög 16°; b) a beesési szög 37°, a törési szög 55°?

1176. A fénysugár a vízbıl a levegıbe terjed. A törési szög egyenlı a beesési szöggel. Miként lehetséges ez?

1177. A felkelı Nap fénye a légüres térbıl a levegıbe jut. Miként törik meg a napsugár? 68. A lencse

66

1178. Hogyan tudod megállapítani, hogy egy lencse domború vagy homorú?

1179. Milyen üveglencsét helyeznek a zseblámpák izzója elé? Vajon miért?

1180. A zseblámpa izzója elé győjtılencsét helyeztek. A lencséhez képest hol helyezkedik el az izzószál, ha a lámpát elhagyó fénysugarak párhuzamosak?

1181. Esı után vízcseppek maradnak a növények levelein. Ha az esı után erıs napsütés következik, akkor a vízcseppek helyén néha égési nyomokat találunk a zsenge leveleken. Mi ennek az oka? (Gondolj a vízcseppek alakjára!)

1182. Miért veszélyes a szabadban eldobott üveg? 69. A lencse képalkotása

1183. Hol van a tárgypont, ha a győjtılencsén áthaladó fénysugarak párhuzamosak?

1184. Hol van a tárgypont a győjtılencse elıtt, ha a képpont valódi?

1185. Hol van a tárgypont a győjtılencse elıtt, ha a képpont látszólagos?

1186. Egy győjtılencse fókusztávolsága 12 cm. Milyen messzire kell helyezni a tárgyat a lencsétıl, hogy valódi képet kapjunk?

1187. A győjtılencse fókusztávolsága 2 cm. A tárgytávolság 3 cm, a tárgy nagysága 2 cm. Szerkeszd meg a képet! Sorold fel a tulajdonságait!

1188. A győjtılencse fókusztávolsága 5 cm. Hogyan haladnak a lencse mögött az izzólámpából kiinduló fénysugarak, ha a lencse és az izzólámpa közti távolság: a) 5 cm; b) 4 cm?

1189. A fıtengelyen levı pontszerő fényforrásból széttartó fénysugarakat bocsátunk ki az 5 cm gyújtótávolságú domború lencsére. Hogyan haladnak a lencsén átmenı sugarak, ha a fényforrás és a lencse közötti távolság: a) 5 cm; b) 8 cm.

1190. A fıtengelyen levı pontszerő fényforrásból széttartó fénysugarakat bocsátunk a 6 cm gyújtótávolságú domború lencsére. Mekkora a fényforrás és a lencse közötti távolság, ha a lencsén átmenı sugarak: a) párhuzamosak; b) a lencsétıl 12 cm-re egy pontban metszik egymást? [6 cm; 12 cm]

1191. A domború lencsétıl 20 cm-re egy 4 cm hosszú radírt helyeztek el. A lencse másik oldalán 4 cm hosszú a radír képe. a) Mekkora a lencse és a kép közötti távolság? b) Mekkora a lencse gyújtótávolsága? [20 cm; 10 cm]

1192. A domború lencse gyújtótávolsága 10 cm. A lencsétıl 7 cm-re egy tárgyat helyeztünk el. a) Hol látjuk a képet? b) Mekkora a kép a tárgyhoz viszonyítva? c) Milyen állású a kép a tárgyhoz viszonyítva? [A tárggyal megegyezı oldalon, a szemünktıl számítva a lencse mögött; nagyított; megegyezı állású]

1193. Hol kell a tárgyat az egyszerő nagyítóhoz és a szemhez képest elhelyezni, hogy nagyított képet lássunk? Sorold fel a látható kép tulajdonságait! 70. A lencse fénytörı ereje 71. A lencse fókusztávolsága és mérésének módjai

1194. Hány dioptriás a 2 m gyújtótávolságú lencse?

1195. Mekkora a fókusztávolsága a 2,5 dioptriás lencsének?

1196. Hogyan határoznád meg a győjtılencse fókuszát egy papírlap és a napsugarak segítségével?

67

1197. Megmérhetı-e a lencse gyújtótávolsága úgy, hogy egy tárgyat vagy fényforrást a gyújtópontba állítunk? Válaszodat indokold meg!

1198. A szórólencse által kapott kép a lencse és a tárgy közötti távolság felénél látható. Mekkora lehet a lencse fókusztávolsága, ha a kép a lencse fıtengelye mentén, fénytani középpontjától 3 cm-re van?

1199. A tárgyról a szórólencse által kapott kép feleakkora, mint maga a tárgy. Mekkora lehet a lencse fókusztávolsága, ha a tárgy a lencse fıtengelye mentén, fénytani középpontjától 8 cm-re van? 72. A fényképezıgép

1200. A fényképezıgép gyújtópontjához viszonyítva hová kell helyezni a filmet?

1201. Miért kell távolítani a filmtıl a tárgylencsét, ha közelebbi tárgyakat fényképezünk?

1202. Hová állítjuk a tárgylencsét, ha távoli tárgyakat fényképezünk?

1203. Egyes fényképezıgépek lencséje nem mozgatható. Ezekkel távoli tárgyról lehet igazán jó képet készíteni. Az ilyen gépekben közel vagy távol van-e a film a lencse gyújtópontjától?

1204. A fényképezıgépben 36 mm-re van a film a lencsétıl, miközben fényképet készítünk a távoli hegyekrıl. a) Határozd meg azt a két szélsı értéket, amelynél kisebb, illetve nagyobb kell hogy legyen a lencse fókusztávolsága! b) Milyen a filmen keletkezı kép állása a valósághoz képest? 73. Szem és látás

1205. Hol van a szemben levı ideghártya a szemlencse gyújtópontjához viszonyítva?

1206. Hol van a sárgafolt a szemlencse gyújtópontjához viszonyítva? Mi a szerepe a látásban?

1207. Hol van a szemben a vakfolt? Mi a szerepe a látásban?

1208. Mi a hasonlóság és mi a különbség a fényképezıgép és a szem lencséjének mőködése között?

1209. Miért látja a búvár a víz alatt búvárszemüveggel jól a tárgyakat, búvárszemüveg nélkül pedig homályosan? Távoli tárgyakat nézve a szemlencseizmoknak nem kell változtatni a szemlencse természetes domborodásán. Miért árt a szemünknek, ha olvasáskor 25 cm-nél közelebb tartjuk a könyvet? 74. Rövidlátás és távollátás. Szemüveg

1210. Az egyik fiú szemüvegét a könyv betői fölé tartjuk. A szemüvegen átnézve az eredetivel megegyezı állású, kicsinyített betőket látunk. Miért kell szemüveget hordania ennek a fiúnak?

1211. Az egyik kislány szemüvegét a napsugarak útjába tartjuk. A szemüveg a napsugarakat egy pontba győjti. Miért kell szemüveget hordania ennek a lánynak?

1212. Két szemüveg közül az egyik egy rövidlátó, a másik egy távollátó emberé. Hogyan állapíthatod meg, hogy melyik a rövidlátóé? Több megoldást keress!

1213. Miért látnak sokkal jobban a rövidlátó emberek búvárszemüveg nélkül a víz alatt, mint búvárszemüvegben?

1214. A rövidlátó vagy a normális látású embernek tőnik-e nagyobbnak a fényes csillag?