Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
9Tiszták, hősök,
szentek
PietrelcinaiSzent Pio
2014
( 2 )
Ferenc már gyermekkorától látta őrangyalát és gyakran beszélgetett is vele
Gyermekkor Pietrelcinában
P io atya 1887-ben született egy dél-olaszor-szági kis faluban, Pietrelcinában. Szülei mé-
lyen tisztelték Assisi Szent Ferencet, ezért fiukata Francesco, vagyis a Ferenc névre keresztelték.Édesapja, Grazio Forgione és édesanyja, Giuseppanagy szeretetben nevelték őt és négy testvérét, Mi-hály nevű bátyját és három húgát, Felicitát, Pel-legrinát és Graziát. Grazia később apáca lett.
A szülők pásztorkodással foglalkoztak, és reg-geltől estig a földeken dolgoztak. Pietrelcina val-lásos falu volt, így a Forgione család is minden naprészt vett szentmisén a házuk közelében álló SzentAnna-templomban. A szülők írástudatlanok vol-tak, ezért hallomás után megtanult bibliai történe-teket meséltek gyermekeiknek, akik ezeket öröm-mel hallgatták. A család esténként együtt imád-kozta a rózsafüzért.
Úgy tartják, hogy Ferenc már gyermekkorátólkezdve látta Jézust, Szűz Máriát és az őrangyalát,sőt beszélgetni is szokott velük. Amíg gyermek
( 3 )
( 6 )
Ferenc felöltötte a szerzetesi öltözéket és letette a szükséges fogadalmakat
Szerzetesi évek
A z ifjú Ferenc tizenöt évesen elindult a Be-nedetto melletti Morconéba, hogy felvételét
kérje a Kapucinus Ferences Testvérek Rendjébe.1903-ban belépett a noviciátusba. A noviciátus aszerzetesi élet kezdete, újoncidő, amikor a szerzete-si életmód alapjait tanulják meg a jelentkezők. Fe-renc felöltötte a szerzetesi öltözéket, amit habitus-nak neveznek, és megkapta a Pio nevet. Szegénysé-gi, szüzességi és engedelmességi fogadalmat tett.
Pio szeretett volna minél vallásosabban élni,kereste az Istenhez vezető utat. Előfordult, hogynapokig nem étkezett, mert elegendő volt szá-mára a szentáldozás. Gyakran kínozták különöslázrohamok. Éjszakánként rejtélyes támadások isérték a fiatal novíciust. Egyik éjjel hatalmas feketekutya képében támadt rá a gonosz. A szobájábólkiszűrődő kiáltások megrémítették a szerzetestár-sakat, de Pio atya bátran viselkedett. Reggelen-ként gyakran láttak rajta sebeket és kék foltokat.
Egészségi állapota miatt felettesei szerzetesifogadalmának letétele után hazaküldték szülő-földjére, hogy ott erősödjön meg.
( 7 )
Gesztenye és kenyér
P io atya számtalan csodát tett, melyeket a kö-rülötte élő barátok, hívők, lelki gyermekek és
rokonok beszámolóiból ismerhetünk. Első csodája a nagynénjéhez, egy Daria nevű
asszonyhoz köthető. Pio atya egy zsák gesztenyétküldött neki ajándékba. A gesztenye hamar elfo-gyott, az üres zsák pedig a házban maradt. Egyalkalommal tűz ütött ki a házban, és a nagynéniarca megégett. Az asszony nagy ijedtségében azarcához emelte a zsákot, amit Pio atya küldött ne-ki, s csodák csodája, az égésnyomok abban a pilla-natban eltűntek róla.
A második világháború alatt csak nehezen, je-gyekért cserébe lehetett kenyeret kapni. Pio atyamonostorának is mindössze két vekni kenyér ju-tott. Ő azonban nem keseredett el, hanem bementa templomba imádkozni. Amikor visszatért a mo-nostor ebédlőjébe, társai csodálkozva néztek rá ésa sok kenyérre, amelyeket magával hozott. Ámul-dozva kérdezték tőle: „Hol kaptad ezt a több veknikenyeret?” Ő pedig szerényen csak annyit felelt:„Egy zarándok az ajtónál nekem adta őket.”
( 12 )
( 13 )
A Jóisten Pio atya imádságára megszaporította a két vekni kenyeret
A mandulafák megáldása
T avasszal a mandulafák virágoztak és jó ter-mést ígértek San Giovanni Rotondóban, né-
hány nappal később azonban hernyók érkeztek, ésfelfalták a virágokat.
A gazdák a mandulatermésből éltek egész évenát, így kétségbeesetten próbálták megállítani ahernyók pusztítását. Miután egyedül nem boldo-gultak, Pio atya segítségét kérték. Ő megnézte afákat a zárda ablakából, és úgy döntött, hogy meg-áldja azokat. Ünnepi ruhába öltözött, és imádkoz-ni kezdett. Amikor befejezte az imát, a szentelt-vízzel a kereszt jelét rajzolta a levegőbe, a fák irá-nyába. Másnapra a kártevőknek nyoma sem volt,a fák viszont csupaszon, virágok és levelek nélkülálltak egymás mellett. Az elkeseredett gazdák le-mondtak a termésről. Később mégis csoda történt,a fákon abban az évben virágok nélkül is megter-mett a mandula, a parasztok pedig bőséges ter-mést takaríthattak be.
A tudósok is vizsgálták a különleges természetijelenséget, ám semmifelé tudományos magyará-zatot nem tudtak adni rá.
( 20 )
( 21 )
Pio atya áldása és imája megmentette az éves mandulatermést
megállapodott egy kövön. A lány gyorsan utánaszaladt és felvette. A következő nap találkozottPio atyával, aki azt mondta neki: „Legközelebbfigyelj a szélre! Ha nem tettem volna a lábamat alevélre, a szél messze röpítette volna, le a völgybe.”
Pio atya nemcsak az emberekkel állt szoroslelki kapcsolatban, hanem az állatokkal is, első-sorban a madarakkal. A szerzetes példaképéhez,Assisi Szent Ferenchez hasonlóan értett a mada-rak nyelvén, azok pedig hallgattak rá. Pio atyameleg nyári délutánokon örömmel időzött ven-dégeivel, barátaival és szerzetestársaival a kolos-tor kertjében álló hatalmas citrusok, fenyők ésgyümölcsfák hűvösében. Egy forró nyári napona szerzetesek éppen a kolostor kertjében, az ár-nyas fák alatt beszélgettek, amikor a madarak hir-telen hangos csicsergésbe kezdtek, s megzavartáka baráti beszélgetést. A madárzaj feldühítette alobbanékony természetű Pio atyát, aki haragosanrászólt a madarakra: „Maradjatok csendben!” Azokpedig szót fogadtak a szerzetesnek, és elcsitultak.A kolostor lakói csodálkozva figyelték az állato-kat, majd tovább folytatódott a vidám baráti ösz-szejövetel.
( 24 )
( 25 )
Pio atya Assisi Szent Ferenchez hasonlóan értett a madarak nyelvén