9.1.4. Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái * A

1

9.1.4. Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái

* A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül

jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők).

1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél

minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)

BAA 0010 Filozófiatörténet

Tantárgy felelőse:

Dr. Vassányi Miklós

Féléves óraszám:

N: 30

L: –

Kredit:

2

Előtanulmányi kötelezettség:

–

Tantárgy előadója/i:

Dr. Kendeffy Gábor

Dr. Vassányi Mikós

Tantárgy besorolása:

kötelező

Meghirdetés féléve:

őszi és tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar

Értékelés módja:

V

Ajánlott félév:

II.

Értékelés módszere:

kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig

magyarázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre.

A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak magyarázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig

elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében.

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai

filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni

alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat.

Évközi tanulmányi követelmények:

Az előadások látogatása, és a kötelező irodalom folyamatos feldolgozása nagyban segíti a vizsgára való felkészülést

(filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók számára gyakran nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához).

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 245c-254c; Lakoma 208e-212a. In: Platón összes

művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 441-465. o. és 744-755. o.; ill. I. kötet, 997-1000.

Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; Nikomakhoszi Etika I. könyv /1-10. fejezetek és II. könyv/1-

6. fejezetek. In: Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, 187-188., 194-199. és 203-208. o.;

Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1992; 5-27. o., 39-54. o.

Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/Epikurosz.pdf) ; Cicero, Scipio álma in:

Cicero válogatott művei. Válogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; 418-426. o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések,

IV. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, 60-72. o.

Plótinosz, „A három eredendő valóságról”, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott filozófiai

írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, 1986. 223-240. o.; Augustinus, Vallomások. (ford. Városi

I.) Budapest: Gondolat, 1982, 277-317. o. (X. könyv)

Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz, 2003; I. kötet, 175-

183.; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II.

kötet, 259-265. o.

Aquinói Tamás, Summa theologiae – A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994,

71-83., 327-331., 335-343. és 367-371. o. (I/2. quaestio, 2.-3. cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. és 13. cikkely).

Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; 551-555. o.; Ficino, M. „A platonikus

teológia összefoglalása.” in Platonikus írások. Ford. Vassányi M. Budapest: Szent István Társulat, 2003, 107-143. o.

Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 25-43. o. és 79-108. o.

Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 202-227. és 278-301.)

Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-113., 701-714., 758-760. és

777-779., és 783-793. o.

Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(Ford. Vidrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 192-199.,

237-255. és 304-312. o.

Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet).

Ford. Jaksa M. és Zoltai D. Budapest: T-Twins, 1992; 33-40. és 46-77. o.

Heidegger: Lét és idő, Ford. Vajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; 17-31., 71-79., 224-231., 324-335. és 465-471.

Ajánlott irodalom:

Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Akadémiai kiadó, 2007. (vonatkozó fejezetek)

http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/Epikurosz.pdf

2

BAA 0020 Egyházismeret


Dr. Borsi Attila János


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen



Dr. John Brouwer


kötelező


őszi és tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


kollokvium


Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és

kérdésekkel.


A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz.

Tömören bemutatja az egyház születését, és a keresztyén egyház életének első századait. Kellő tömörséggel ismerteti az

ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Kiemelt

figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány

bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak és eszméknek a megismertetésére, amelyek a

protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia,

hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy célja továbbá az MRE

istentiszteleti és szervezeti rendjének megismertetése, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó

bemutatása.

Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon történő részvétel

és arról írásos beszámoló elkészítése.


Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995

Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Budapest, Harmat-Kálvin, 2001.

Alister E. McGrath: A keresztyén hit, Budapest, Kálvin Kiadó, 2007.

Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössége, Budapest, Harmat Kiadó,1997

Gaál Botond: Kálvin ébresztése, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, 2010.

Ajánlott irodalom:

Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser Verlag, 1981.

Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 2002.

Dr. Czeglédi Sándor, Hit és Történelem, Debrecen, 1936. (5-60.)

orsi Attila, Kálvin és a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis 2. Debrecen, DRHE, 2011.

BAA 1030 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség


Dr. Bölcskei Andrea

PhD


N: 15 (EA) + 0

L: –

Kredit:

2 kredit


–


Dr. Bölcskei Andrea


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


kollokvium


A tantárgy alapvető célja a hallgatók magyar nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív

nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása.


A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi

norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés

kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs-szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából

kiindulva konkrét magyar nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező

feladatok nyelvileg igényes szóbeli és írásbeli megoldására.

Évközi tanulmányi követelmények: –


3

Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Balázs Géza (2002): Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina Kiadó, Budapest.

Bańczerowski Janusz (2009): Néhány megjegyzés a „nyelvi helyesség” fogalmáról. Magyar Nyelvőr 133: 125–129.

Bárczi Géza (1966): A magyar irodalmi nyelv kialakulása. Magyar Nyelvjárások 12: 3–21.

Gáspári László (1998): Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.

Grétsy László–Kemény Gábor (2005, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Második, javított és bővített kiadás. Tinta

Könyvkiadó, Budapest.

Kemény Gábor (1992, szerk.), Normatudat – nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8.

Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

É. Kiss Katalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest. 12–91.

Kontra Miklós (2003): Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? Magyar Nyelvjárások 41: 355–358.

Sinkovics Balázs (2011): Nyelvi változók, nyelvi változások és normatív szabályozás. Doktori értekezés. Szegedi

Tudományegyetem, Szeged.

Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai Kiadó, Budapest vagy

In: Kiefer Ferenc (2003, szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 411–421.

Zimányi Árpád (2001): Nyelvhelyesség. Harmadik, bővített kiadás. Líceum Kiadó, Eger.

Zimányi Árpád (2008, szerk.): Beszédművelés, nyelvi norma. Líceum Kiadó, Eger.

Ajánlott irodalom:

Andersson, Lars-Gunnar–Trudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell.

Balázs Géza–Dede Éva (2008, szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter

Kht. – Prae.hu, Budapest.

Balázs Géza–Koltói Ádám–A. Jászó Anna (é. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete

és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London.

Deme László–Köves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest.

Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó (2007, szerk.): Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma

Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, Dunaszerdahely–Budapest.

Heltainé Nagy Erzsébet (2008): A normativitás mint értékszempont a nyelvművelésben és a nyelvi tanácsadásban.

Magyar Nyelvőr 132/3: 265–278.

Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest.

Minya Károly (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta

Könyvkiadó, Budapest.

Nádasdy Ádám (2003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest.

Sándor Klára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), A magyar nyelv

kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 381–409.

Szepesy Gyula (1986): Nyelvi babonák. Gondolat Kiadó, Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest.

BAA 0041 Könyvtárismeret, kutatásmódszertan


Dr. Pénzes Tiborc

Szabolcs


N: 30

L: –

Kredit:

2


–


Parlagi Gáspár


kötelező


őszi és tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.


gyakorlati jegy


A tárgy elsődleges célja, hogy az egyetemi képzésbe frissen belépő hallgatók elsajátítsák a bölcsészettudományi kutatások

alapvető módszertanát; megszerezzék a könyvtári kutatómunkához szükséges kompetenciákat, és a szemináriumi (majdan

szak-) dolgozatok megírásához nélkülözhetetlen ismereteket (bibliográfia készítés, hivatkozások, lábjegyzetelés, stb.).


A kurzus órái során a hallgatók megismerkednek a könyvtárhasználat és a bibliográfiakészítés alapjaival, a forráskezelés

és a témafeldolgozás alapvető módszereivel, és a tudományos írásművek elkészítésének eszköztáraival. A kurzus célja,

hogy a kompetenciájuknak megfelelően kiválasztott forrásszövegről, vagy az általa felvetett kérdésekről a hallgatóktól

elvárható tudományos igényre törekvő kutatást tudjanak végezni, és a félév végére arról formai szempontból is korrekt

szemináriumi dolgozatot tudjanak írni. Ennek érdekében a félév során a hallgatóknak négy beadandó anyagot kell

elkészíteniük.


4

témaválasztás (valamely vallástudományi vagy filozófiai forrásszöveg kiválasztása és elolvasása)

a választott szöveg rövid bemutatása, esetleg a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése

másodlagos irodalom feltérképezése

bibliográfia

kutatási terv elkészítése

a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szemináriumi dolgozat elkészítése


Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, 1999.

Funke, F.: Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés. Budapest: Osiris, 2004.

Vassányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line:

http://www.szabadbolcsesz.kre.hu/images/stories/szakdolgozat_%20formai_%20szabalyai.pdf

A FONS (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) szerzői útmutatója. On-line:

http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm

Ajánlott irodalom:

Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 1997.

Pomázi Gy. (szerk.): A magyar helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, 2011.

BAA 1032 Retorika


Dr. Heltainé Nagy

Erzsébet


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen


Sólyom Réka


kötelező


őszi és tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.


gyakorlati jegy


A kurzus célja, hogy áttekintse a retorika főbb elméleti és gyakorlati eredményeit, ezzel eszközrendszert kínáljon a

hallgatóknak a minél hatékonyabb élőszóbeli és írásbeli megnyilatkozáshoz. Tudatosítsa, gyakorlati készséggé fejlessze a

közéleti szereplőhöz, a nyilvános beszédhelyzethez (a beszédpartner(ek)hez, a beszéd tárgyához, műfajához illő igényes

beszédmodort, a nyilvános fellépéshez) szükséges és a társadalmi elvárásoknak is megfelelő tudatos beszéd- és

magatartáskultúrát, segítse az élőszóbeli és írásos anyagok, beszédművek elkészítését, a sikeres kommunikációt.


A retorika fogalma, tárgya és felosztása. Klasszikus és korszerű retorika, népszerű retorikák. A retorika kapcsolata más

tudományágakkal A egyetemes és a magyar retorika története A szónoki beszéd fajtái. A szónok tulajdonsága és feladatai.

Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal A szöveg létrehozásának fázisai: inventio (anyaggyűjtés), dispositio

(elrendezés), elocutio (formába öntés), pronuntiatio (az előadás kidolgozása), memoria (a beszéd megtanulása). A vázlat:

munkavázlat, szövegvázlat A szónoki beszéd részei I.: bevezetés (principium/exordium), befejezés (peroratio/epilogus),

elbeszélés (narratio), kitérés (digressio), részletezés/felosztás (propositio/partitio) A szónoki beszéd részei II.: bizonyítás,

érvelés (argumentatio), cáfolás (refutatio). Az érvek típusai és az érvelés módszerei. A cáfolás módszerei Pragmatikai és

logikai alapok: a vita és az érvelés. A vita mint dialógus: beszédaktusok, implicit utalások, következtetések, előfeltevések.

Visszaélések a performatív kifejezésekkel A racionális vita általános és speciális szabályai. A látszatvita. A vita nyelve és

eredményessége Érvelés és következtetés, premisszák és konklúziók, hiányos következtetések, összetett érvelések,

érvelési térképek. Az érvelések elemzési szempontjai. Kérdések és válaszok: a kérdések fajtái és szerepe. A válaszolás

stratégiái. A mellébeszélés Az elocutio (szó- és gondolatalakzatok formába öntése). A bekezdések megszerkesztése:

párhuzamos, ellentétező, kérdés-felelet, ok-okozati felépítés. Alakzatok, trópusok Az előadásmód kidolgozása

(pronuntiatio), a szöveg hangosítása, a beszédtechnika. Nonverbális elemek A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás –

referátum, kiselőadás – korreferátum, vita, hozzászólás.


órai gyakorlatok elvégzése

érvelő vagy alkalmi beszéd írása és előadása

beszédelemzés

Zh


Adamik Tamás – Adamikné Jászó Anna – Aczél Petra (2005): Retorika. Osiris Kiadó, Budapest

Szálkáné Gyapay Márta (1999): Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Ajánlott irodalom:

Aczél Petra (2001): Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó. Budapest

Aczél Petra (2009): Új retorika: közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony


http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm

5

Adamik Tamás (1998): Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Budapest

Arisztotelész (1999): Rétorika. Ford.: Adamik Tamás. Telosz, Budapest. (Az I, III. könyv; a II. könyv 1, 18–26.

fejezetei.)

Carnegie, Dale (1999): Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó, Bp.

Hull, Raymond (1997): A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár, Bp.

Margittay Tihamér (2004): Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest

Moss, Geoffrey (1998): Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bagolyvár, Bp.

Peace, A. (1997 / 2005): Testbeszéd. Park, Bp.

Peace, A. — Garner, A. (1989): Szó-beszéd. Park, Bp.

Pratkins, A. R. — Aronson, E. (1992): A rábeszélőgép. Ab ovo, Bp.

Róka Jolán szerk. (2003): Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest

Szabó G. Zoltán — Szörényi László (1988): Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó, Budapest

BSB 0101 Bevezetés a vallástudományba


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


N: 30

L: –

Kredit:

4


Nincsen


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


kollokvium


A kurzus propedeutikai jellegű. Elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó, későbbi tanulmányaik számára

tudományelméleti és tudománytörténeti keretet kijelölő ismereteket kapjanak vallástudományról. A tematika a történeti és

szisztematikus megközelítés egyensúlyára épül.


A tantárgy programja az alábbi – az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó – kulcstémák szerint épül fel:

1. A vallástudomány fogalma, tudomány rendszertani helye, kapcsolata a rokon tudományokkal.

2. A vallástudomány ágai, viszonyuk egymáshoz.

3. A vallásfogalom változásai.

4. A vallás fogalma a vallástudományban.

5. A vallástudomány és a vallástörténet viszonya.

6. Isten fogalma a vallástudományban.

7. A vallástudomány és a teológia viszonya.

8. Vallástípusok.

9. Szekularizáció.

10. Vallási intézmények.

11. A vallástudomány a vallási sokféleség közegében.

12. A vallástudomány mint kultúratudomány.


–


Simon R.: A vallástörténet klasszikusai. Budapest: Osiris, 2003. Bevezetés.

Ries, J.: A szent antropológiája. Budapest, 2003.

Leeuw, G. van der :. A vallás fenomenológiája. Budapest, 2004. 596-605.o.

Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/matetoth.htm

„Mi a vallástudomány?” In: Vallástudományi Szemle 2005/1, 3-9.o.

Pethő S.: „A megkésettség szomorúsága. Tudománytörténeti gyorsfelvétel a vallástudományról.” In: Confessio,

2008/3 6-16.o.

Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai - Bevezetés a vallástudományba. Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom:

BSB 0102 Bevezetés az etikába




N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen

Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja:

6

Dr. Kendeffy Gábor

kötelező

tavaszi

magyar V

Ajánlott félév:

II.


kollokvium


A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkozás legjelentősebb irányaival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb

kérdésfeltevéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével

ismerkednek meg.


1. Vallási megalapozottságú etika.

2. Szándéketika.

3. Következményetika.

4. Kötelességetika.

5. Az etika megalapozásának problémája.

6. Metaetikák.

7. A kortárs etika problémái.

8. A tudomány etikája.

9. Bioetika.

10. Gazdasági és üzleti etika.

11. Etika és politika.

12. Etikai kérdések az irodalomban


–


Abaelardus, Etika /ford. Turgonyi Zoltán/ MTA Filozófiai Intézet, (Religio könyvek), Budapest 1989, 49-71.(I-III.

fej.)

John Stuart Mill, A haszonelvűségről, 2. fejezet, in. J.S.M, A szabadságról; A haszonelvűségről, Budapest, Helikon,

1980, 238-279.

Fekete László (szerk): Kortárs etika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.

Ajánlott irodalom:

Friedrich Nietzsche, A morál genealógiájához. Veszprém, 1998.

Tények és értékek – a modern angolszász etika irodalmából (szerk. Lónyai Mária), Budapest, Gondolat, 1981.

Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, 1999.

BSB 0103 Bevezetés az esztétikába


Dr. Faludy Judit


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Dr. Fülöp József


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


kollokvium


Az előadás elsődleges célkitűzése az esztétika gondolati megalapozása, valamint olyan készségek fejlesztése, melyek

hozzásegítik a hallgatókat az esztétikai problémák felismeréséhez és kezeléséhez.


Kiemelt szövegek segítségével és az egyes történeti korok esztétikai gondolatvilágának felidézésével áttekintjük azokat a

gyakran filozófiai és/vagy művészetelméleti problémákat, melyeket vagy az esztétikától kölcsönöztek vagy az esztétika

számára is lényegi kérdésekké váltak. Ugyanakkor elkülönítjük és leválasztjuk az esztétikát mint önálló diszciplínát

ezekről. A szemeszter utolsó előadása kitekintést nyújt a kortárs esztétikai problémákra is (pl. posztmodern,

hiányesztétika, technikatörténet).


–


Hans-Georg Gadamer: A művészetfogalom változása = Enigma 22 (1999), 39-51.

Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón; Hamburgi dramaturgia (szemelvények)

David Hume: A jó ízlésről = D. H., Összes esszéi I., Budapest, Atlantisz, 1992, 222-245.

G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról, Budapest, Atlantisz, 2004, 53-96.

Friedrich Schiller: A naiv és a szentimentális költészetről = F. Sch., Művészet- és történelemfilozófiai írások,

Budapest, Atlantisz, 2005, 261-352.

7

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Budapest, Európa, 1986. (szemelvények)

Martin Heidegger: A műalkotás eredete és a gondolkodás rendeltetése = Athenaeum I. kötet 1. füzet Mi az

esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991, 67-80.

Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában = W. B., Kommentár és prófécia,

Gondolat, 1969.

Hans Belting: A művészet a modernség tükrében = Enigma 22 (1999), 18-37

Ajánlott irodalom:

Athenaeum I. kötet 1. füzet, Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991.

Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, 2002. (szemelvények)

Hans-Georg Gadamer: A játék fogalma = H.-G. G., Igazság és módszer, Budapest, Osiris, 20032, 133-142 (valamint

191-218.)

BSB 0107 Filozófiai és vallástudományi alapfogalmak




N: 30

L: 10

Kredit:

3


–

Tantárgy előadói:

Horváth Orsolya

Pásztori-Kupán István

Sarnyai Csaba Máté

Vassányi Miklós


Kötelező


1.

Oktatás nyelve:

magyar


kollokvium

Ajánlott félév:

1.


vizsgajegy


A tárgy célja, hogy az elsőéves, a középiskolai oktatásból az egyetemi oktatásba átkerülő hallgatók számára megkönnyítse

különösen a filozófiai, kisebb mértékben a vallástudományi kurzusok hallgatását azáltal, hogy e tudoműnyok alapvető

terminológiáját és fogalomkészletét bevezető jelleggel részletesen ismerteti és magyarázza. Az ismertetés és magyarázat

egyszerre történeti és elméleti jellegű.


A filozófiai alapfogalmak ismertetése: logikai (pl. érvelési módszerek, dedukció, indukció, analógia, a szillogizmus

elemei, érvelési sémák, kijelentéslogika, predikátumlogika stb.), metafizikai (pl. szubsztancia, alany, attribútum,

sajátosság, akcidens, monász stb.), filozófiai teológiai (pl. az európai istenfogalom szerkezete, az istenérvek

alapterminológiája stb.), etikai (különböző típusú etikák), esztétikai, jog- és társadalomfilozófiai, nyelvfilozófiai,

művészetfilozófiai stb. alapfogalmak.

Vallástudományi és vallástörténeti alapfogalmak.



A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak.

Kötelező irodalom: Részletek a következő művekből:

Arisztotelész: Metafizika 5. könyv (bármely megbízható kiadás)

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest,: Európa Kiadó, 1997.

Descartes, R. A filozófia alapelvei. Ford. Dékány A. Budapest: Osiris, 1998.

Baumgarten: Metaphysica (tanári előadás alapján)

Leibniz: „A dolgok első eredetéről.” Boros G., szerk.: A XVII. századi filozófia antológiája. Budapest: Áron Kiadó, 2006,

269-270.

Kant: Metafizikai előadások (tanári előadás alapján).

Heidegger: Lét és idő. Budapest, Osiris, 2007.

Ajánlott irodalom:

8

BSB 0105 Bevezetés a filozófiába


Dr. Horváth Orsolya


N: 30

L: –

Kredit:

4


Nincsen


Dr. Kendeffy Gábor




kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


kollokvium


A tantárgy célja, hogy – a részletes filozófiatörténet oktatásával párhuzamosan –a szabadbölcsész hallgatók számára kellő

elméleti alapozást nyújtson filozófiai stúdiumaikhoz. A filozófia alapvetési után, a tudomány egyes részdiszciplínáiba

nyújt bevezetést.


1. A filozófia keletkezése, fogalma és felosztása.

2. Ismeretelmélet és tudományfilozófia.

3. Az általános metafizika (ontológia) mint a lét és a létező (szubsztancia) határozmányainak tudománya.

4. Racionális kozmológia.

5. Természetfilozófia.

6. Racionális pszichológia.

7. Racionális teológia.

8. Teodicea és az akaratszabadság problémája.

9. Etika.

10. Jogfilozófia.

11. Társadalomfilozófia és politikafilozófia.

12. Történetfilozófia.

13. Nyelvfilozófia.


–


Arisztotelész. „Kategóriák,” 4-5. fejezet. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika, ford. Sarkady J. et al.

(Budapest: Kossuth, 1997), 76-85. o.

Arisztotelész. „A keletkezésről és pusztulásról.” In Magyar Filozófiai Szemle 1988/3-4, melléklet.

Arisztotelész. Metafizika, VII/1-3 (kézirat).

Arisztotelész. Politika/I. Ford. Szabó M. Budapest: Gondolat, év nélkül. 5-33. o.

Bruno, Giordano. „A végtelenről, a világegyetemről és a világokról,” 5. párbeszéd. in Bruno, G.: Két párbeszéd,

ford. Szemere S. (Budapest: Magyar Helikon, 1972), 267-300. o.

Condorcet. Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története/1-4 és 10. Ford. Pődör L. Budapest: Gondolat, 1986.

70-113 és 239-270. o.

Descartes. Elmélkedések az első filozófiáról, VI. elmélkedés. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), 79-108. o.

Fichte. „A jelenlegi kor alapvonásai.” In Válogatott filozófiai írások, szerk. Márkus Gy. [Budapest:] Gondolat, 1981.

416-428. o. és 681-698. o.

Hegel. A jogfilozófia alapvonalai, Bevezetés. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1983), 25-64. o.

Kant. „Isten léte demonstrációjának egyetlen lehetséges bizonyítási alapjáról,” Első fejezet. in Kant, I., Prekritikai

írások, ford. Mesterházi M. et al. (Budapest: Osiris, 2003), 119-142. o.

Kuhn, Th. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris, 2000.

Leibniz. „A természet és a kegyelem észben megalapozott elvei.” In Válogatott filozófiai írások, ford. Endreffy Z. és

Nyíri T. Budapest: Európa, 1986. 291-304. o.

Locke. Értekezés az emberi értelemről, IV/iii/1-6. Ford. Vassányi M. (Budapest: Osiris, 2003), 610-615. o.

Margitay T. Az érvelés mestersége, V. fejezet (Budapest: Typotex, 2007), 91-119. o.

Locke. Értekezés az emberi értelemről, III. könyv, 1-4. fejezetek. Ford. Csordás D. (Budapest: Osiris, 2003), 449-

480. o.

Polányi M. Személyes tudás. Budapest: Atlantisz, 1994

9

Rousseau. „A társadalmi szerződésről,” I. könyv. in Rousseau, J.-J.: Értekezések és filozófiai levelek, ford. Kis J.

(Budapest: Magyar Helikon, 1978), 467-487. o.

Schelling. Művészetfilozófia, Bevezetés és I/1. Ford. Révai G. Budapest: Akadémiai, 1991. 65-93. o.

Vico. Az új tudomány. Ford. Dienes G. és Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1979. 113-141. o.

Ajánlott irodalom:

BSB 2302-2303 Bevezetés a művészettörténetbe 1-2.


Dr. Németh István


N: 30

L: –

Kredit:

6


Nincsen


Dr. Németh István


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.-II.


kollokvium


A hallgatók megismertetése a művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és

szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban (mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében) található

legjelentősebb műtárgyanyaggal.


A hallgatók megismerkedhetnek a művészettörténet korszakainak jellegzetes ábrázolástípusaival, az adott stíluskorszak

jelentősebb mestereivel, s az egyes műfajokra, ábrázolástípusokra, technikákra vonatkozó legfontosabb

szakkifejezésekkel.


rendszeres, aktív részvétel az órákon

rövid dolgozat készítése egy szabadon választott műről, a félév végén kollokvium


Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. században. Budapest: Corvina Kiadó, 2000.

Czobor Ágnes: Rembrandt és köre. Budapest: Corvina Kiadó, 1969.

Gerszi Teréz: Bruegel és századának németalföldi festészete. Budapest: Corvina Kiadó, 1970.

H. Takács Marianna: Rubens és kora. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.

Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században, Budapest: Osiris Kiadó, 2001.

Kelényi György: Rubens Medici-Galériája. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1987.

Levey, Michael: A festészet rövid története, Giotto – Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.

Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500. Budapest: Corvina Kiadó, 1997.

Levey, M.: A festészet rövid története, Giotto – Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.

Urbach Zsuzsa: Korai németalföldi táblaképek. Budapest: Corvina Kiadó, 1971.

Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Szerk. Urbach Zsuzsa. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1989.

Végh János: Németalföld festészete a XV. században. Budapest: Corvina Kiadó, 1977

Ajánlott irodalom:

BSB 0106 Bibliaismeret


Dr. Pecsuk Ottó


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Fabiny Tibor


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


kollokvium


A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az általános műveltségi szinthez szükséges bibliai történetekkel és

szövegekkel, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni a bibliai vonatkozású irodalmi,

képzőművészeti, zenei művek, illetve a médiában megjelenő hírek hátteréről.


Az előadás áttekintést ad a szövegek irodalmi, műfaji sajátosságairól, viszonyukról az antik irodalmi hagyományhoz.

Bevezető ismereteket nyújt a Szentírás felépítéséről, szöveghagyományozásáról, a kanonizációs folyamatról. Megismertet

a szövegekben megjelenő legfontosabb történeti események történeti hátterével. Bemutat néhány jellegzetes példát a

10

legfontosabb írásértelmezési módszerekre, valamint a tárgyalt szövegek teológiai, filozófiai, irodalmi és képzőművészeti

recepciójára.


–


Biblia magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, 2001.

Pecsuk Ottó (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, 2004.

Ajánlott irodalom:

Bibliai Atlasz, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1999

J. A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, Budapest, 1999;

Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Budapest: Károli Egyetemi Kiadó, 2008.

Vankó Zuzsa, Reisinger János, Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, Budapest 1993.

BSB 1111-1154 Ókori nyelvek 1-4. (latin, görög, héber)


Dr. Kopeczky Rita


N: 30

L: –

Kredit:

12


Nincsen


Dr. Imregh Monika

Dr. Tóth Anna Judit

Balassa Eszter


kötelezően választható


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.-IV.


gyakorlati jegy


A három bibliai nyelv egyike alapjainak elsajátítása, olyan fordítási készség kialakítása, amely alkalmassá teszi a

hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak. A 4 féléves szeminárium

elvégzése után nyelvi záróvizsgát tesznek a hallgatók. Elegendő jelentkező esetén a bibliai nyelvek helyett a szanszkrit is

választható.


Latin:

1-2. félév: alaktan;

3-4. félév: participiumos és infinitivusos szerkezetek, mondattan, fordítási gyakorlatok.

Görög:

1-2. félév: alaktan, az igeragozásból az w-tövű igék.

3. félév: rendhagyó igék ragozása, esettan; participiumos és infinitivusos szerkezetek

4. Egyszerű és összetett mondatok, fordítási gyakorlatok.

Héber:

1-2. félév: betűk, prepozíciók, birtokos ragozás, főnév- és névmásragozás;

3. félév: igeragozás;

4. félév: a nyelvtani alapok átismétlése, fordítási gyakorlatok.


folyamatos, és aktív órai részvétel (!)


Latin:

Ferenczi A. –Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998.

Görög:

Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, 1982.

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999

Héber:

Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is);

Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994).

Ajánlott irodalom:

Latin:

Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest

Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

Görög:

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan

Györkössy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I.: Ógörög–magyar nagyszótár

Héber:

Joüon, P. – Muraoka, T.(1993.): A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma;

11

Jenni, E. (1981): Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel;

Seow, C.L.( 19952 jav. kiadás): A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville;

Bergman, Nava (2005): The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge.

BSB 1302 Ismeretelmélet és logika




N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen




kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


kollokvium


A tantárgy elvi célja, hogy a hallgatók megismerjék a tudás és az igazság filozófiai fogalmát, az alapvető arisztotelészi

logika alapjait, és a szimbolikus, valamint a predikátum logika alapvetéseit. Gyakorlati szempontból kívánatos, hogy a

kurzus végére tisztában legyenek a filozófiai következtetések módszerének, egy-egy konklúzió igazságkritériumainak, s

ismereteiket saját érveléseikben is fel tudják használni.


A kurzus általános ismeretelméleti bevezetővel indul, melynek tárgya a tudás és az igazság filozófiai fogalma. Itt olyan,

klasszikus szövegeket veszünk alapul, mint amilyenek Tamás vonatkozó quaestioi („De veritate”) a Summa theologiae-

ből és Descartes negyedik Medi-tációja („De vero et falso”). A hallgatók e megalapozás után először az arisztotelészi

logika alapjaival ismerkednek meg: rövid bevezetést kapnak az izolált terminus elméletébe (kategóriatan) és a kijelentés

elméletébe (hermeneutika: állítás, tagadás, modalitás). Külön ki-térünk a definíció (horosz) arisztotelészi definíciójára. A

következtetések fajtáinak tárgyalá-sakor felhívjuk a figyelmet az indukció és a dedukció klasszikus és modern fogalmai

közötti különbségre. Az idevágó klasszikus alapfogalmakat (szillogizmusok különböző fajtái stb.) Arisztotelész Topikája

segítségével ismertetjük, a modern fogalmakat Margitay Tiha-mér összefoglalása alapján. A kurzus második felében a

modern szimbolikus logika elemeivel ismerkednek meg a hallgatók, először a kijelentéslogikában alkalmazott elemi

logikai műveletekkel (negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális). Ezt követi a logikai ekvivalencia

és az ekvivalens állításséma fogalma, majd a modern kijelentéslogika következtetési sémái (diszjunktív szillogizmus,

hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens,

konstruktív dilemma, destruktív dilemma). Végül a predikátumlogika alapjait tárgyaljuk.


–


Arisztotelész. „Hermeneutika.” in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:]

Kossuth Kiadó, 1997, 61-134. o.

Arisztotelész. „Kategóriák.” in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:]

Kossuth Kiadó, 1997, 135-195. o.

Arisztotelész. Seconds analytiques B. Ed. P. Pellegrin. Görög-francia kétnyelvű kiadás. [Paris:] GF Flammarion,

2005, 240-338. o. (szemelvények tanári fordításban).

Arisztotelész. „Topika A.” in Aristotelis Topica et Sophistici elenchi. Rec. W. D. Ross. Oxonii: Clarendon, 1958, 1-

25. o. (szemelvények tanári fordításban).

Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994, IV. elmélkedés: 66-

78. o.

Margitay T. Az érvelés mestersége, V., VII-XIII. fejezetek szemelvényesen. Budapest: Typotex, 2007.

Thomae Aquinatis Summa theologica. Editio altera Romana [„Leonina”]. Romae: Forzani et S., MDCCCXCIV

(szemelvények tanári fordításban).

Ajánlott irodalom:

BSB 2122 Bevezetés a vallásfilozófiába




N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Dr. Pethő Sándor



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


kollokvium

12


A Vallásfilozófia című kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a nyugati vallásfilozófiai gondolkodás alapkategóriáiba,

megismertessen legfontosabb képviselőivel, azok munkásságának fontosabb eredményeivel, illetve a tudomány

fejlődésének főbb korszakaival. A tudomány történeti és szisztematikus részeit egymást kiegészítő módon oktatjuk.


A tantárgy programja az alábbi – az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó –kulcstémák szerint épül fel:

1. A vallásfilozófia fogalma. A vallási hagyomány allegorizálhatóságának problémája.

2. Vallás és filozófia kapcsolatának modelljei I. A vallásfilozófia, mint a preracionális tudat kritikája.

3. Vallás és filozófia kapcsolatának modelljei II.A vallásfilozófia, mint a vallás teoretikus önreflexiója.

4. A filozófiai teológia és a vallásfilozófia.

5.A vallás fenomenológia interpretációjának elméleti lehetőségei. A vallásfenomenológia problémája.

6. Vallásfilozófia és nyelvanalízis.

7. A szekularizáció és vallásfilozófia. Kihívás, kérdések és válaszok.


–


Coreth, E., Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest, 2004.

Davies, B., Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest,1999.

Mezei, B., Zárójelbe tett Isten, Budapest, 1997.

Mezei, B. Vallásbölcselet, Budapest, 2005.

Molnár, T., A filozófusok istene (ford. Mezei B.), Budapest, 1996.

Nyíri, K. (szerk.), Vallásfilozófia Magyarországon., Budapest, 1995.

Schaeffler, R., A vallásfilozófia kézikönyve, Budapest, 2003.

Ajánlott irodalom:

BSB 1205 Ikonográfia


Dr. Kiss Etele Pál


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen


Dr. Németh István, Dr.

Haris Andrea mb.

előadó, Dr. Pócs

Dániel, Dr. Faludy

Judit


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


gyakorlati jegy


A félév során a hallgatók az ikonográfia és ikonológia tudományos alapjaival és alkalmazásának módszereivel

ismerkednek meg. Az elméleti megalapozást és a szakirodalom ismertetését egyes narratív témák ikonográfiai elemzése

követi.


A főbb klasszikus mitológiai témák, az Ó- és Újszövetség illetve a szentek élete leggyakrabban ábrázolt jeleneteinek

tanulmányozása, azok felvett jelentéseinek és értelmezésének összehasonlítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák

az ikonográfiai kutatás alapjait, és betekintést nyerjenek az egyes művészeti korszakok kulturális, szellemi és ábrázolási

sajátosságaiba.

A hallgatók önálló kutatómunkára is kapnak lehetőséget egy-egy jellegzetes műalkotás elemzése kapcsán kisebb

prezentációk alkalmával.


–


Kerényi Károly: Görög mitológia I. Történetek az istenekről és az emberiségről, II. Hérósztörténetek. Bp: Gondolat

(ford.: Kerényi Grácia) 1977 (er.: 1951, 1958)

Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984.

Bialostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben, Corvina Kiadó, Budapest, 1982. 239–256.

Ajánlott irodalom:

Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, szerkesztette Pál József – Újvári

Edit, Budapest 1997.

13

BSB 2212-2214 Ókori vallások művelődéstörténete 1-3


Dr. Csízy Katalin


N: 30 + 30

L: –

Kredit:

10


Nincsen


Dr. Fábián Zoltán

Dr. Sárközy Miklós


Dr. Imregh Monika


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V/É

Ajánlott félév:

III-V.


kollokvium/

gyakorlati jegy


A tantárgy célja az ókori világ, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia, Hellász és Róma vallási jelenségeinek és

rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás

módszereibe és főbb irányzataiba is.


A kurzussorozat több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás

főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának,

a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király

és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját.


Aktív órai részvétel a szemináriumokon


Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp. 1999.

Assmann, J.: Ägypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur. Stuttgart–Berlin–Köln–Mainz, 1984. =

The Search for God in Ancient Egypt. Ithaca−London, 2001.

Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.

Baines, J. – Lesko, L. H. – Silverman, D. P.: Religion in Ancient Egypt. Gods, Myths and Personal Practice. Szerk.:

Shafer, B. E. London, 1991.

Biblia – Ószövetség.

Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp. 1969.

Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 19932, 19983.

Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. (Corvina Tudástár) Bp. 2007.

Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében...” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832.

Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. (Elvek és utak) Bp. 1979.

Kóthay K. A. – Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 3−2. évezredből.

Miskolc, 2007.

Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.

Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.

Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. I−III. Cairo 2001.

Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp. 1998.

Ajánlott irodalom:

BSB 2311-2313 Nem keresztény vallások és kultúrák 1-3


Dr. Fehér Bence


N: 30 + 30

L: –

Kredit:

10


Nincsen


Dr. Fábián Zoltán

Dr. Sárközy Miklós


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V/É

Ajánlott félév:

III-V.


kollokvium/

gyakorlati jegy


14

A tantárgy a nem keresztény világvallások (Hinduizmus, Buddhizmus, Kínai univerzalizmus, Sintoizmus, Judaizmus,

Iszlám) történetébe ad bevezetést, ismerteti szent könyveiket, főbb tanításukat, vallásos életvitelük szabályait.


Bemutatja az eurázsiai népek ősi vallási képzeteit (animizmus, fetisizmus, totemizmus), valamint a szibériai sámánizmus

általános jellemzőit, különösen az altáji és az uráli népek hitvilágának sajátosságait. Részletesebben foglalkozunk a

Közel-Keleten és a keresztény világ keleti-déli peremterületén lezajlott legfontosabb vallási folyamatokkal és

eszmeáramlatokkal az ókor végén és a kora középkorban (az iszlám, a zoroasztrianizmus, a manicheizmus, a mandeizmus

és a keleti zsidóság főbb tanításai, teológiája, liturgiája, története). Megismerkedünk az iszlám születésének

körülményeivel, előzményeivel az arab kultúrában, Muhammad életművével, a Koránnal, a muszlim közösség

fejlődésével Muhammad halála után, a kalifátus intézményével és a legitimációs kérdések vallási következményeivel. –

Az előadás és a hozzá kapcsolódó két szeminárium tematikailag csoportosítva foglalkozik a tárgyalt vallásokkal.


–


Armstrong, K.: Az iszlám. Bp., 2003.

Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. Bp., 1960.

Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. I–III. Osiris, Bp., 1994–1996.

Fodor Sándor: Az iszlám (források). Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1988.

Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Gondolat, Bp., 1975.

Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I–II. Gondolat, Bp., 1981.

Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp., 1993.

Kerezsi Ágnes: A szurguti osztjákok életmódja és hitvilága. In: Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról. Bp.,

1997.

Korán. Ford.: Simon Róbert. Helikon, Bp., 1987.

Küng, Hans–Ess, Josef van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Palatinus, 1999.

Muhammad b. Ishaq: The life of Muhammad. Transl. A. Guillaume. London, 1955.

Reader, Ian: A Sintoizmus. Vallások világa. Kossuth, Bp., 2000.

Simon Róbert: A Korán világa. Helikon, Bp. 1987.

A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Szerk.: Hoppál M. Bp., 1980.

Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.

Ajánlott irodalom:

BSB 2221-2222 Magyar és egyetemes egyháztörténet 1-2


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


N: 30

L: –

Kredit:

6


Nincsen


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.-IV.


kollokvium


Az első szemeszter programjában a kezdetektől a reformációig terjedő időszakot tekintjük át. Ez magában foglalná mind a

magyar, mind az egyetemes egyháztörténet kiemelkedő eseményeit, egymással párhuzamba állítva. Ugyancsak teljes körű

képet nyújt a keleti és a nyugati keresztyénség alakulásáról, valamint az egyes ágak sajátosságáról és a közös vonásokról.

A hallgatók megismerkednek ezen kor fontos eseményeivel, évszámaival, kiemelkedő személyeivel, képesekké válnak

arra, hogy lássák a folyamatok összefüggéseit, és ezekről az ismereteikről számot is adnak.

A második szemeszter programjában a reformációtól napjainkig tekintjük át a keresztény nagyegyházak történetét. Ebben

a szemeszterben is párhuzamosan vennénk a magyar és az egyetemes egyháztörténet főbb mozzanatait. A hallgatók

megismerkednek a reformáció főbb alakjaival, a katolikus megújulás lényegesebb mozzanataival, a missziós munka

eredményeivel, a polgári átalakulás hatásaival, a XX. századi diktatúrák egyházellenes lépéseivel, és ezekről az

ismereteikről számot is adnak.


I. szemeszter: A kereszténység a constantinusi fordulat előtt; A kereszténység mint államvallás Rómában; Eretnekség és

ortodoxia; Az egyházatyák; Az európai népek megtérítése; A magyar egyház megszervezése, az egyházi szervezet,

egyházi intézmények az Árpád-korban; A keleti kereszténység és Bizánc; A pápaság és császárság harca; A keresztes

hadjáratok és következményeik; A szerzetesség a középkorban; Egyházpolitika Magyarországon az Árpád-ház kihalásától

a Mohácsi vészig; A reformáció okai; A lutheri reformáció és következményei; A reformáció Svájcban: Zwingli és Kálvin

A reformáció Magyarországon és Erdélyben;

15

II. szemeszter: Az ellenreformáció; A felvilágosodás hatása Európában; A felvilágosult abszolutizmusok egyházpolitikája;

A forradalmak kora és az ateizmus megjelenése; A polgári állam és az egyházpolitikai harcok; A „Kulturkampf”

Magyarországon; A ,,századvég'' és a ,,századelő'' szekularizációs folyamatai és a modernizmus; A keresztény – nemzeti

Magyarország; A bolsevik, a náci és a fasiszta diktatúrák viszonya az egyházakhoz; Egyházak a Rákosi-korszakban;

Egyházak a kádári puhadiktatúrában; Egyházak a modern piacgazdaságban.


–


Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Budapest. 2000.

Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Ecclesia, Budapest. 1983.

Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Gondolat, Budapest.1985.

A katolikus egyház Magyarországon /Szerk.: Somorjai Ádám – Zombori István/ METEM Budapest, 1991.

Ajánlott irodalom:

BSB 2231 Felekezetismeret


Dr. Zalatnay István


N: 30

L: –

Kredit:

4


Nincsen


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


kollokvium


A tantárgy általános bevezetést kíván adni a felekezettudományba, rámutatva a a felekezetek történetére, hitelvi,

szertartási, egyházszervezeti és a kultúrában betöltött szerepére. Elsősorban a magyarországi felekezetekkel foglalkozunk,

de mindig kitekintéssel - ahol a hazai helyzet kívánja – a tágabb globális kontextusra, a kortárs európai és amerikai

keresztyénség helyzetére. A hallgatói feladat: egy adott egyház kiválasztása után bemutatni annak rövid történetét,

teológiáját, alapítóit, egyházszervezetét egy referátum formájában. A tanári bevezető és a referátumok anyaga egyaránt a

kurzus végi számonkérés tárgyát képezik. Ahol erre mód van, meglátogatjuk az óra témáját képző egyházat és ehhez

kapcsolódik a beszámoló.


1. Bevezetés a felekezettudományba, tipológiák: egyház vagy szekta?

2. Magyar sajátosságok

3. Unitárius Egyház

4. Anglikán Egyház

5. Evangélikus Egyház (Magyarország, Németország, Skandinávia)

6. Kálvinista egyházak (Magyarország, Anglia, Skócia, Hollandia és Svájc)

7. Anabaptista és baptista egyházak

8. Metodista Egyház

9. Evangéliumi Pünkösdi Egyház és a karizmatikus mozgalom

10. A Hetednapos Adventista Egyház

11. Krisztusban Hívő Nazarénus Közösség

12. Félévzáró számonkérés



Török Péter: A vallási entitások tipologizálása és alkalmazása a magyar helyzetre.

Máté-Tóth András: Szekták – Vallásszociológiai megközelítésben.

Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp.: TEDISZ - SzPA, 1996.

Ajánlott irodalom:

BSB 1203-1204 Filmelmélet, filmtörténet I-II. (Kultúra és medialitás I-II.)


Dr. Klemm László


N: 30

L: –

Kredit:

6


Nincsen


Dr. Fülöp József


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév: Értékelés módszere:

16

I-II. kollokvium


A bevezető jellegű első előadásokon megvilágosítjuk a század hajnalán kibontakozó új művészeti ág, a filmművészet

születésének és fejlődésének körülményeit, valamint kitekintünk a filmesztétika jelesebb képviselőire, akik teoretikus

figyelmükkel járultak hozzá a mozgókép művészetének kritikájához és népszerűsítéséhez.


Sorra vesszük azoknak a rendezőknek a sorát, akik megalkották ebben a korszakban a legfontosabb újításokat és

alkotásokat. Az órákon kiemelt hangsúlyt kap a vizuális kultúra ezen radikális változásának kihangsúlyozása.


–


Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest.

Bazin, André (1999): Mi a film? Osiris, Budapest.

Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila Kör,

Budapest.

Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, 1895-1929. Magyar Filmintézet, Budapest.

Vajdovich Györgyi (szerk.) (2004): A kortárs filmelmélet útjai: Szöveggyûjtemény. Budapest: Új Palatinus.

Ajánlott irodalom:

Nielsen, Asta (1961): Die schweigende Muse. Hinstorff, Rostock.

BSB 3101-3104 Részletes filozófiatörténet 1-4.


Dr. Kendeffy Gábor


N: 30

L: –

Kredit:

12


Nincsen


Dr. Kendeffy Gábor



kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I-IV.


kollokvium


A tantárgy célja bevezetésszerűen megismertetni a hallgatókat az európai filozófiatörténet legfontosabb áramlataival és

alakjaival, az egyes filozófiai részterületekkel (pl. esztétika, vallásfilozófia, logika) foglakozó kurzusokat.


I. 1. Milétoszi filozófusok; 2. Hérakleitosz; 3. Xenophanész és Parmenidész; 4. Püthagoreizmus, Szofisták; 5. Platón az

erényről; 6. Platón ideaelmélete és lélekfilozófiája; 7. Platón természetfilozófiája, teológiája; 8. Arisztotelész logikája,

Arisztotelész természetfilozófiája és első filozófiája; 9. Arisztotelész a lélekről és a megismerésről; 10. Arisztotelész

etikája és politikai filozófiája; 11. Epikureizmus; 12. Sztoikus természetfilozófia; 13. Sztoikus ismeretelmélet; 14.

Sztoikus etika;

II. 1. Pürrhóni és akadémiai szkepticizmus; 2.Középső platonizmus; Alexandriai Philón; 3. Görög apologéták, Órigenész;

4. Újplatonizmus; 5. Kappadókiai atyák, Pszeudo-Dionüsziosz Areiopagita; 6-7. Augustinus; 8. Boethius; 9. Eriugena; 10.

Anselmus; 11. Abaelardus; 12. Aquinói Tamás.

III. 1. Ficino; 2. Hobbes; 3-4. Descartes; 5. Spinoza; 6. Leibniz; 7. Filozófiai janzenizmus; 8. Malebranche; 9. Locke; 10.

Rousseau; 11. Szisztematikus ateizmus és materialista evolucionizmus: Diderot; 12. Hume; 13. Kant.

IV. 1. Fichte; 2. Schelling; 3. Hegel; 4. Marx; 5. Kierkegaard; 6. Nietzsche; 7. Husserl; 8-9. Heidegger; 10. Wittgenstein;

11. Sartre: A lét és a semmi (részlet), és az egzisztencializmus ; 12. Derrida; 13. Levinas.


–


I.

G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998. 142-156; 165-188.;

220-228.; 251-257.; 279-316.; 360-384.

Platón, "Állam", V. könyv 474d - VII. könyv vége. In: P. ö. m., II. 367-518.

Arisztotelész, Nikomakhoszi Etika Bp. 1987.; 1.-4.k. (5-120.o.)

Cicero, Az istenek természetéről, Bp. 1986.

"Epikurosz, „Levél Hérodotoszhoz”, in: Epikuros legfontosabb filozófiai tanításai. Bp. Farkas Lőrinc 1994.

II.

Plótinosz, "A három eredendő valóságról". In: Plótinosz, Az egyrôl, a szellemrôl és a lélekrôl Bp. 1986. 223-240 (=

in Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtmény.(szerk. Steiger Kornél/

Szent Ágoston, Vallomások (ford. Városi István), Budapest, Gondolat, 1982., 10. könyv

Boethius, A filozófia vigasztalása, Budapest, Magyar Helikon, 1970.

17

Anselmus: „Proszlogion”, in: Canterbury-i Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai művek. Budapest, Osiris, 2001.

165-204.

A Summa Theologiae 2. kérdése (Vajon létezik-e Isten?), in: Aquinói Szent Tamás, A létezőről és a lényegről,

Ford.és komm. Klima Gyula, Budapest, Helikon, 1990, 111-117. o.

III.

Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), II. elmélkedés: 33-

43. o. és V-VI. elmélkedés: 79-108. o.;

Locke, John. Értekezés az emberi értelemről. Ford. Vassányi M. (Budapest: Osiris, 2003), II. könyv, 1. fejezet: 107-

123. o., és IV. könyv, 10. fejezet: 701-714. o. és 17-18. fejezet: 758-793. o.

Spinoza, Benedictus de. Teológiai-politikai tanulmány. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1978), XIII-XVI.

fejezet: 202-243. o.

Hume, David. Tanulmány az emberi értelemről. Ford. Vámosi P. (Budapest: Nippon Kiadó, 1995), VII. fejezet: 58-

75. o., és XII. fejezet: 143-159. o.

Kant, Immanuel. „A gyakorlati ész kritikája.” in Az erkölcsök metafizikájának alapvetése–A gyakorlati ész

kritikája– Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi G. (Budapest: Gondolat, 1991), I. rész, II. könyv, 2. főrész, I-IX.

fejezet: 230-273. o.

IV.

Schelling, F. W. J. Az emberi szabadság lényegéről. Ford. Jaksa M. és Zoltai D. (Budapest: T-Twins Kiadó, 1992),

33-72. o.

Hegel. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai III. rész (A szellem filozófiája), 3. szakasz (Az

abszolút szellem). Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1981), §§ 553-577: 346-370. o.

Heidegger, Martin. Lét és idő. Ford. Vajda Mihály et al. Budapest: Osiris, 2001.

Husserl. Karteziánus elmélkedések, §§ 6-11. Ford. Mezei B. (Budapest: Atlantisz, 2000), 25-37. o.

Wittgenstein, Ludwig. Logikai-filozófiai értekezés. Ford. Márkus Gy. (Budapest: Atlantisz, 2004), Előszó, §§ 1-

2.225, §§ 3-4.1212, §§ 5.6-7.

Ajánlott irodalom:

Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008.

BSB 3202 Vallási néprajz


Dr. Zsengellér József

Gyula


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Dr. Lovász Irén

Dr. Bárth Dániel


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

VI.


gyakorlati jegy


A tárgy a vallási néprajz kutatási területeinek áttekintését foglalja magában. A bemutatás a történeti és a jelenkori

dimenzió figyelembevételével, elsősorban európai és magyarországi adatok alapján történik. A kurzus dinamikája az

elméleti, fogalmi és tudománytörténeti kérdések felől közelít a konkrét részterületek adatszerű áttekintése felé.


1. Alapfogalmak: néprajz, vallási néprajz, vallásetnológia, vallásantropológia, népi vallásosság, laikus vallásosság, néphit,

vallásos népszokások, egyházjogi népszokások stb.

2. Vallási néprajzi kutatások Európában.

3. A népi vallásosság magyarországi kutatástörténete.

4. Népi vallásosság a középkorban.

5. A népi vallásosság kora újkori változásai.

6. Zarándoklat – búcsújárás.

7. Egyén és közösség 1.: alsópapság, „szentemberek”, laikus vallási vezetők.

8. Egyén és közösség 2.: vallásos társulatok, egyesületek.

9. Szent helyek (a templomtól a szakrális kisemlékekig).

10. Szent idők (az egyházi év ünnepei).

11. Az emberi életfordulók (átmeneti rítusok) vallási vonatkozásai.

12. Jellegzetességek a protestáns, a zsidó és a cigány népi vallásosságban.

13. Népi vallásosság a 21. században.


–


Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980.

Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Budapest, 1943.

Bálint Sándor: A magyar vallásos népélet kutatása. In Dankó Imre – Küllős Imola: Vallási néprajz 3. Budapest,

18

1987. 8–66. p.

Ajánlott irodalom:

Dömötör Tekla (szerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, 1990. 331–497. p.

Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán.

Pannonhalma, 1935.

Kajári Gabriella: Az imaéletbe való belenevelődés Gyimesközéplokon. In Pócs Éva (szerk.): „Vannak csodák, csak

észre kell venni.” Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1. Budapest, 2008. 183–221. p.

BSB 3203 Valláspszichológia


Dr. Németh Dávid


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Dr. Mirnics Zsuzsanna


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


kollokvium


A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a valláslélektani kutatások területeit, módszereit és főbb

eredményeit. Betekintést nyerjenek a vallásosság egyéni és közösségi megélésének lélektani összefüggéseibe, lássák

azokat a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek a vallásosság és a személyiség működése, a viselkedés és az

élményfeldolgozás között megfigyelhetők.


1. A valláslélektan tudományos besorolása, története,

2. A vallásosság motivációs háttere,

3. A vallásosság közösségi vonatkozásai,

4. A hit és az istenképzet alakulása az élettörténet során,

5. Az érett vallásosság jellemzői,

6. A megtérés,

7. Vallásosság és lelki egészség,

8. A vallásosság szerepe a megküzdési folyamatokban,

9. A kóros vallásosság.


–


A. Vergote, Valláslélektan, Budapest 2001.

F. Schweitzer, Vallás és életút, Bp. 1999.

Horváth-Szabó Katalin (szerk.), Valláspszichológiai tanulmányok, Bp. 2003.

Németh Dávid, Hit és nevelés, Bp. 2002.

Ajánlott irodalom:

Otto R., A szent. Budapest 1998.

Grom B., Religionspsychologie. Göttingen 1992.

Wulff D.M., Psychology of Religion, New York etc. 1991.

Heine S., Grundlagen der Religionspsychologie, Göttingen 2005.

Hennig Ch. Murken S. Nestler E. (Hg.), Einführung in die Religionspsychologie, Paderborn etc., 2003.

R. Paloutzian, Invitation to the Psychology of Religion, Boston etc. 1996.

BSB 3204 A művészettörténet forrásai és irodalma


Mészáros Flóra


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen


Dr. Pócs Dániel

Dr. Mészáros F. István


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

V.


gyakorlati jegy


A kurzus elsődleges feladata, hogy a hallgatókat megismertesse az európai művészet történetének megértéséhez szükséges

forrásszövegekkel. A művészettörténet számára releváns szövegek sokfélesége (irodalmi művek, teológiai traktátusok,

útleírások, reneszánsz művészetelméleti szövegek és művészéletrajzok stb.) szükségessé teszi, hogy a forráskritika

19

segítségével a hallgatók képesek legyenek megtalálni és értelmezni az összefüggéseket az egyes korszakok művészeti

tendenciái és az azokra vonatkoztatható szöveges reflexiók között. A kurzus elsősorban az antikvitástól a reneszánsz

korszakáig tekinti át a forrásszövegeket. (A modern művészet kialakulása után – Hans Belting definíciója szerint a

képkorszak lezárultával, tehát a reneszánsz kialakulásától fogva – keletkezett művészetelméleti szövegekkel a diszciplína

tudománytörténetét feldolgozó kurzus ismerteti meg a hallgatókat.)


A kuzus során elsajátítandó ismeretanyag magába foglalja a klasszikus görög művészet korszakától a 16. századig

keletkezett legfontosabb, művészeti tárgyú vagy vonatkozású szövegeket. Ezek elolvasása és értelmezése révén a

hallgatók számára lehetségessé válik annak megítélése, hogy az egyes korszakokban milyen eltérő társadalmi, vallási,

filozófiai és esztétikai elvárások fogalmazódtak meg a képzőművészeti alkotásokkal szemben. A forrásszövegek

értelmezése révén lehetségessé válik annak felismerése, hogy az egyes (művészet)történeti korszakokban eltérő és

folyamatosan változó alapelvek határozták meg a történeti múlt művészeti emlékeihez való viszonyt.


–


A görög művészet világa. A görög képzőművészetek archaikus és klasszikus korának írott forrásaiból. I-II. Szerk.

Szilágyi János György. Gondolat Kiadó, Budapest,

A római művészet világa. Az ősidőktől Augustusig. Szerk. Castiglione László. Gondolat, Budapest, 1974.

Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban. I-II. Szerk. Bugár M. István. Kairosz, Budapest, 2004.

A középkori művészet történetének olvasókönyve – XI-XV. század. Szerk. Marosi Ernő. Balassi, Budapest, 1997.

A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, 2004

Ajánlott irodalom:

Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Szerk. marosi Ernő.

Corvina, Budapest, 1976.

Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. I-II. Szerk. Vayer Lajos. Európa, Budapest,

1983. (3. kiad.)

Leon Battista Alberti: Della pittura – A festészetről. Ford. és szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, 1997.

BSB 4107 Vallás és természettudomány


Dr. Matthew Daniel

Eddy


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen




kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

V.


kollokvium


A tantárgy célja a természettudományok és a vallás történeti, módszertani és tematikai kapcsolatainak áttekintése

(Barbour, Peters, Haught modelljei); a természettudományos tudás és vallásos hit viszonyainak tárgyalása.


A tantárgy a klasszikus Barbour-modell (konfliktus, függetlenség, párbeszéd, integráció) alapján bevezető ismereteket ad

a két terület különböző kapcsolódásairól a következő témakörökben: csillagászat és teremtés (kontingencia,

szükségszerűség, a világ megérthetősége, antropikus elvek), kvantumfizika (determinisztikus világ és Isten,

komplementaritás, Einsein és Heisenberg világképe, keleti misztika és a kvantumelméleti holizmus), evolúció és

folyamatteológia (evolúciós materializmus, neodarwinizmus, bonyolultság és önszerveződés, folyamatteológia), genetika

és idegtudomány (emberi szabadság és genetika, dualista emberkép, a számítógép és az agy, a felelős "én"), a természeti

teológia és a természet teológiája.


–


Barbour, Ian: A természettudomány és a vallás találkozása

Ellenségek, idegenek vagy társak?, Kalligram 2009.

McGrath, Alister E.: Tudomány és vallás. Typotex, Budapest, 2003.

Bolyki János: Hit és tudomány. Református Sajtóosztály, Budapest, 1989.

Végh László: Természettudomány és vallás. Kálvin Kiadó, Budapest, 2002.

Ajánlott irodalom:

20

BSB 3998 Szakmai prezentációs gyakorlat


Dr. habil.Pásztori-

Kupán István


N: 30 + 0

L: -

Kredit:

2


BSB 5995



Parlagi Gáspár


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

VI.


gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma, elsajátításának célja:

A tantárgy célja, hogy a végzős hallgatók kutatásmódszertani ismereteiket, és a szakdolgozatírás folyamata során szerzett

szakmai tudásukat elmélyítsék, és a hallgatói tudományos élet szintjén a gyakorlatban is megmutassák. A kurzus

elvégzése lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy érdemi kritikát kapjanak szakdolgozati kutatásaik eredményeire, és

ugyanakkor a szemináriumi referátumokon túlmutató, szakmai prezentációban és ismeretterjesztésben gyakorlatot

szerezzenek. Az előadásokhoz szervesen kapcsolódó viták a tudományos konferencia-közeg modellezését, a vitakultúra

fejlesztését célozzák.


A félév során – egy vagy két, az oktató által megtartott felvezető prezentáció után – minden alkalommal egy (legfeljebb

két) hallgató tart egy rövid előadást szakdolgozati kutatásáról, amihez korszerű prezentációs segédletet is készít.

Minthogy a kurzus némiképp későbbi konferencia részvételre való felkészítőként is funkcionál, ezért egy – előzetes

egyeztetés alapján megállapított – időkorláthoz is igazodnia kell. Az előadásokhoz kapcsolódó viták során – melyben az

oktató tölti be a vitaindító és a moderátor szerepét is – a korrekt érveléstechnika elsajátítása, és a korrekt szakmai-

tudományos vitakultúra kialakítása szintén kiemelt célja a kurzusnak. A vitákat – amennyire a fennmaradó időkeret

lehetővé teszi, de legalább 3-4 alkalommal a félév során – kötetlenebb beszélgetés követi, melynek a kollegiális közeg

kialakítása, és egyben a vitákhoz kapcsolódó reflexív visszacsatolás biztosítása is célja.


A szemeszter során legalább egy – lehetőleg a hallgató szakdolgozati témájáról szóló – 20-40 perces előadás

megtartása

Az előadás során felhasznált prezentáció (ppt) benyújtása

Aktív részvétel az előadásokat követő diszkussziókon


Bártfai B.: Microsoft PowerPoint 2010 zsebkönyv. Budapest: BBS-info, 2010.

Margitay T.: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex, 2007.

Szivák J.: A Vita. Budapest: Gondolat, 2010.

Ajánlott irodalom:

Quintilianus, M. F.: Szónoklattan. (szerk. Adamik Tamás), Pozsony: Kalligram, 2009.

BSB 5994 A szakdolgozatírás módszertana




N: 30 + 0

L: -

Kredit:

2


BSB 5995


Parlagi Gáspár


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

V.


gyakorlati jegy


A szemináriumsorán a hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a tartalmilag és formailag korrektszakdolgozat

elkészítésének lépéseiről. Megismerkednek a különböző(történeti, elméleti, elemző, filológiai stb.) tématípusokkal, a jól

körülhatárolt és a szakirodalom hozzáférhetőségéhez szabott téma ismérveivel. Megtanulják a nyomtatott és online

bibliográfiák és adatbázisok kezelését. A gyakorlat segítséget nyújt az internetes források korrekt használatához,

megismertet a tudományosság ezekre alkalmazandó kritériumaival. A hallgatók megtanulják a szakdolgozat részeinek

21

funkcióit és egymáshoz viszonyított arányait. Írásbeli feladatok segítségével gyakorolják a tudományos nyelvhasználatot,

az érvelést, a tartalmi és szó szerinti hivatkozás módjait, valamint a tipográfiai előírások alkalmazását. Megismerkednek a

tudományos munkával kapcsolatos etikai normákkal. A gyakorlat lehetőség szerint kitér a különböző szakokon

elkészítendő szakdolgozatok jellegzetességeire, az adott szakterület által meghatározott követelményekre is.


A hallgatók tisztában vannak alapvető kutatásmódszertani kérdésekkel, ismerik a szakterület fogalmi eszközeit és

módszereit. A szemináriumok során elsajátítják a tudományos dolgozatok megírásának alapvető követelményeit, a hazai

és nemzetközi szakirodalom adekvát feldolgozásának módszereit, az eredmények elemző, kritikai és összegző

áttekintésének technikáit, a helyes téma, cím, és stílus megválasztásnak mikéntjét, illetve a korrekt hivatkozások, idézés,

jegyzetek, bibliográfiai stb, rendszerét.


A szakdolgozati munka előrehaladásához a hallgatóknak a félév során – a témavezetőjükkel való konzultáción túl – négy

beadandó anyagot kell elkészíteniük:

a választott szakdolgozati téma rövid bemutatása, a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése

másodlagos irodalom feltérképezése

előzetes bibliográfia megírása

részletes kutatási terv elkészítése

a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szakdolgozati részlet (pl.

kutatástörténeti, vagy tézisismertető rész) szemináriumi dolgozatként való leadása


Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, 1999.

Vassányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line:


Ajánlott irodalom:

Elekfi L., et. al. (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv I-II. Budapest: Akadémiai, 1980.

Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007.

Pomázi Gy. (szerk.): A magyar helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, 2011.


22

Vallástudomány specializáció

23

BSB 4101, 4103 Modern vallási irányzatok, vallásközi párbeszéd


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


N: 30 + 30

L: –

Kredit:

5


Nincsen


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

V-VI.


kollokvium


A mai magyar új vallási mozgalmak világát csak úgy tudjuk megismerni, ha jelenlegi helyét, történeti gyökereit is

tanulmányozzuk. Ezért a kurzuson hangsúlyos szerepet kap a mai vallásfelekezetek legújabb-kori történetének,

szociológiai hátterének, társadalmi helyzetének vizsgálata. Tisztázunk olyan terminológiai kérdéseket is, hogy mi az

egyház, a vallási mozgalom, a felekezet, a szekta, a szabadegyház. Ezen túl megvizsgáljuk az egyes vallásfelekezeten

belüli kegyességi irányzatokat. A XIX. század második felében a történetileg kialakult felekezeti struktúra Európában

átalakult, de különböző helyi hatások következtében nem egyformán, hanem sok eltéréssel. Ennek a megértése az alapja

annak, hogy a XX. századi vallási helyzetet megérthessük. Foglalkozunk a különböző szabadegyházi mozgalmak

egymásra épülő rendszerével, amelyek összefüggenek a belmissziói mozgalmakkal, vallásos egyesületekkel és

bázisközösségekkel. Kitérünk a karizmatikus mozgalom kialakulásának vallásszociológiai, valláslélektani alapjaira is. A

XX. században megjelennek a nem keresztény vallások, és a pszeudo-vallások fenomenológiai jegyeit követő politikai

mozgalmak is, amelyeknek vallástörténeti vizsgálatától nem tekinthetünk el. A nem keresztény vallások európai

térhódítása is figyelemre méltó eseménye a legújabb kori magyar vallástörténetnek. Végül szükséges, hogy az új vallási

felekezetek születésének és elhalásának vallás fenomenológiai modelljét felvázoljuk. Az elméleti alapvetéshez szükséges

tereptanulmányokat, megfigyeléseket kell társítani.


A vallások (illetve az egyes vallási hagyományok által meghatározott kultúrák) közötti konfliktus jelensége, valamint a

vallások közötti párbeszéd lehetőségének behatároltsága korunk meghatározó problémái. A tárgy célja, hogy rálátást

nyisson egyrészt a különböző nagy tradíciók ebbéli törekvéseire, valamint a párbeszéd lehetősége körüli filozófiai,

vallásfilozófiai és teológiai vitákra.

Az új vallásfelekezetek történeti, szociológiai háttere. 2-3. Korunk vallásos jelenségeinek történelmi gyökerei. 4. Korunk

vallásos jelenségeinek tipizálása. 5. A szekuláris vallások és vallásszerű eszmei mozgalmak. 6-7. A nem keresztény

vallásfelekezetek térhódítása Magyarországon. 8. A hivatalos és nem hivatalos vallásosság jellemzői. 9. Egyház-szekta

tipológiák. 10. A New Age. 11. A neopogányság jellemzői. 12. Az anti-cult mozgalom. 13. Félévzáró számonkérés.


–


a)

Török Péter: Magyarországi vallási kalauz. Budapest: Akadémiai, 2004.

Gesztely Tamás: Egyházak és vallások Magyarországon. Bp., 1991.

Lovik Sándor-Horváth Pál: Hívők, egyházak ma Magyarországon. Bp., 1990.

Előd István: Vallásosság és vallás. Bp., 1977.

Tomka Miklós: Vallásszociológia (szöveggyűjtemény). Bp., 1984.

Kamarás István: Kis magyar reliográfia. Pécs, 2003.

b)

Küng, Hans: A világvallások etikája, Egyházfórum, Budapest, 1991.

Keresztények és zsidók: A zsidókhoz való viszony teológiai újraértékelése, Magyar Keresztény-Zsidó

Tanács/Mérleg, Budapest, 1994.

Armstrong, Karen: Isten története: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám 4000

Éve. Budapest: Európa, 1996.

Lyptai Lothar: A kereszténység viszonya más vallásokhoz. Kalligram, Pozsony, 2003.

Lindbeck, George A.: A dogma természete: vallás és teológia a posztliberális korban. Hermeneutikai Kutatóközpont,

24

Budapest, 1998.

Rahner, Karl: Isten: rejtelem. Budapest: Egyházfórum, 1994.

Ajánlott irodalom:

BSB 4104 Vallás és politika




N: 30

L: –

Kredit:

4


Nincsen


Dr. Sarnyai Csaba

Máté


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


kollokvium


A kurzuson a hallgatók a különböző korokhoz és kultúrákhoz kapcsolódó esettanulmányokon keresztül rátekintést

nyernek arra, hogy milyen módokon hatnak a vallási életre és intézményekre a politikai érdekek, másfelől azt is érzékelik,

miképpen határozzák meg a vallási képzetek a hatalomgyakorlás módját és a politikai célokat. A kronológiai sorrendben

egymásra következő előadásokra más-más eladót, a KRE-s oktatókon kívül más intézményekben dolgozó kiváló

kollégákat, mindig az adott kor és kultúra elismert specialistáját kérjük fel. Az értékelés módja: a félév végén írásban

válaszoni kell háromra kérdésre a megadott öt, különböző témákhoz kapcsolódó kérdés közül.


1. Ókori Izrael (pl. a prófétaság politikai vetülete)

2. A görög polisz kultuszai (pl. a hérosz-kultusz politikai vonásai)

3. Római köztársaság (pl. papi és politikai tisztségek összefonódása és együttműködése a köztársaságkorban)

4. Császárkor, kora-középkor (pl. keresztényüldözések politikai és vallások vetülete, a keresztények viszonya az államhoz

a constantinusi fordulat előtt és után).

5-7. Középkor (pl. állam és egyház a Francia Királyságban; vallási türelem az oszmán birodalomban; az uralkodó

viszonya az egyházhoz; a Magyar Királyságban; a szerzetesség társadalmi, politikai szerepe Európában és a középkori

Magyarországon)

8-10. Újkor (Pl. reformáció és ellenreformáció a politikában; a református vallásosság közösségi-politikai politikai

szerepe az angolszász társadalmakban; A dualizmus valláspoltikája)

11-15. XX. század, jelenkor (Vallás és nemzetiségi érdekérvényesítés a határon kívüli magyarság körében; Valláspolitika

a két világháború közötti Magyarországon; Az egyházak helyzete a kommunizmus időszakában Magyarországon és

Kelet-Európában; Az egyázak társadalmi-politikai szerepe, illetve politikai meghatározottsága a posztkommunista

társadalmakban; A mai iszlám politikai szerepe a Közel-Keleten és a világ más területein; A pápaság politikai szerepe

korunkban).


–


Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Budapest, Szent István Társulat, 1986; Hegyi Dolores: Polis és vallás;

Hahn István (szerk.) Róma istenei, Bp. 1975.; Euszebiosz, Egyháztörténet, X. könyv, Szent István Társulat,

Budapest, 1983, 403-439.;

Sághy Marianne: “Keresztesháború és nemzeti propaganda: Pierre Dubois A Szentföld visszafoglalásáról.”

A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Ed. Klaniczay Gábor – Nagy Balázs.

Budapest: ELTE BTK Közép-és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszék, 1999: 121-132.;

Papp Sándor: Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál (Diplomatikai vizsgálat a

román vajdák szultáni `ahdnâméi körül). Aetas 17 (2002/1) p. 67-96.;

Papp Sándor, Magyar rendi mozgalmak és az Oszmán Birodalom a 17-18. század fordulóján, Acta historica. 116.

2002. 59-70.

Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest 1999.;

F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században, Századok 2007/2. 299-352. Paár Gabriella, Az

Egyesült Királyság, Változó világ sorozat, Győr 2000. 5. fejezet; 9. Makkai Béla: Református külmisszió a magyar

etnikum peremvidékein = Confessio, 2007/4. p. 98-104. 10.

Daniel, Krystyna - Durham, W. Cole: A vallási azonosságtudat mint a nemzeti identitás összetevője : az egyház és az

állam formálódó viszonyának következményei a volt szocialista blokk országaiban. In: Fundamentum 1997/2., 5-21.

o.;

http://w3.oszk.hu/repscr/wwwi32.exe/%5Bin=rpsr2.in%5D/?SFI=ACTA_HISTORICA

25

Jakab A., „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben. A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola

(Papnevelő Intézet – SIS) betagolódása a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetembe. (Háttéranyag, 3), Európai

Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2007.;

Jakab Attila, Többszörösen kisebbségben. A magyarországi román kisebbség vallási arculata és az ortodox egyház

társadalmi szerepe. (Műhelytanulmány, 14) - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest,

2005, 36. old.

Kepel, G. Dzsihád, Budapest 2007. Rostoványi Zs. Az iszlám világ és a Nyugat, interpretációk összecsapása, avagy

a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága, Corvina, Budapest 2004. 335-340. (a vilájat-e fakíh és a

demokrácia).

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Budapest, Szent István Társulat, 2007.

Ajánlott irodalom:

BSB 4106 Távol-keleti vallások: Dél-Ázsia vallásai


Dr. habil.Pásztori-

Kupán István


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


Zentai György

Máthé Veronika


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

VI.


gyakorlati jegy


A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a kelet-ázsiai kultúrkör vallástörténetével; alapvető bevezetést és

áttekintést adjon a távol-keleti vallások világáról.


A kínai filozófia- és vallástörténet legfontosabb képviselői, alapvető irányzatai, a buddhizmus kínai története, irányzatai

és képviselői, a konfucianizmus, a taoizmus irányzatai, a szomszédos országokban, Koreában, Japánban kínai

közvetítéssel elterjedt buddhizmus története, a kereszténység megjelenése és története a távol-keleti országokban.


–


Bellinger, Gerhard, J.: Nagy valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993

Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest, Osiris Kiadó, 1998

Hori, Ichiro: Japanese Religion. Kodansha, 1972.

Ajánlott irodalom:

BSB 4111-4114 Valláselméleti szakszeminárium 1-4.




N: 30

L: –

Kredit:

12


BSB 0101



Dr. Kendeffy Gábor


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III-VI.


gyakorlati jegy


A kurzussorozat célja, hogy a vallástudományi szakirány hallgatói számára elmélyülési lehetőséget biztosítson a

valláselméleti kérdéskörökben. A félévente változó (rotációs) kurzusmeghirdetés lehetővé teszi, hogy a hallgatók több

különböző részterületet is megismerjenek, az adott téma kiemelkedő kutatóitól egy-egy konkrét kérdéskört alaposabban is

megismerhessenek.


A tárgyhoz több (lehetőség szerint választható) kurzus tartozik a vallásfilozófia, hermeneutika, valláspszichológia, vallási

antropológia köréből. Az egyes szemináriumok témái például:

Vallásfilozófia a 20-21. sz.-ban;

Vallás és filozófia Indiában;

Görög és római teológiai gondolkodás;

A gnózis teológiája;

Az egyházatyák antropológiája;

Teológia és filozófia viszonya a középkorban;

http://www.eokik.hu/data/files/122783420.pdf

http://www.eokik.hu/data/files/122783420.pdf

26

Az európai misztika klasszikus szövegei;

A reformáció eszmevilága;

Neotomizmus;

A vallás megközelítése a német klasszikus filozófiában;

A 19. századi életfilozófiák vallási aspektusai.


folyamatos és aktív szemináriumi munka


Schaeffler, Richard, Vallásfilozófia, Budapest, 2003,

Swinburne R., Van Isten? Ford. Vassányi M. Kossuth Bp. 1998.

Mezei B., Vallás és hagyomány. Budapest, 2003.

Singh A., The Heart of Buddhist Philosophy: Dinnaga and Dharmakirti. New Delhi, 1984.

Fehér J. – Horváth Z. (szerk.) Buddhista logika. (Történelem és kultúra 12.) Bp.: 1995.

Kákosy L., Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. Gondolat, Bp. 1984.

Istenek, szentek, démonok Egyiptomban. Kairosz. 2000.

Bugár I., szerk. Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2005, 187-225.

Somos R. (szerk.), Középső platonizmus, Szöveggyűjtemény, Biudaőpest, 2005.

Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Budapest, 1994.

Szent Bonaventura misztikus művei. Budapest, 1991.

Eckhart mester, A Teremtés könyvének magyarázata, Budapest 1992

I. Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül. Gondolat, Bp, 1974.

J. G. Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Coram Deo Klasszikusok, L'Harmattan kiadó,

Budapest: 2003.

S. Kierkegaard: A keresztény hit iskolája. Atlantisz, 1998.

Horváth P., Philosophia perennis - A modern katolikus gondolkodás története, Budapest, 2008.

C. G. Jung, Gondolatok a vallásról és a kereszténységről. Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom:

BSB 4121-4124 Vallástörténeti szakszeminárium 1-4


Dr. Bubnó Hedvig


N: 30

L: –

Kredit:

12


BSB 0101



Dr. Kendeffy Gábor


Dr. Semsey Viktória


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III-VI.


gyakorlati jegy


Társ-kurzuscsoportjához hasonlóan a vallástörténeti szakszeminárium a vallástörténet területén biztosít elmélyülési

lehetőséget a vallástudományi szakirány hallgatói számára. A félévente változó (rotációs) kurzusmeghirdetés lehetővé

teszi, hogy a hallgatók több különböző részterületet is megismerjenek, az adott téma kiemelkedő kutatóitól egy-egy

konkrét kérdéskört alaposabban is megismerhessenek.


A tárgyhoz több (lehetőség szerint választható) kurzus tartozik a vallástörténet (Zsidó vallás, ókori egyiptomi hitvilág,

görög vallás, római vallás, India vallásai, Középkori és újkori egyháztörténet, Latin amerika bennszülött vallásai,

természeti népek vallásai, Iszlám, Irán vallásai), sámánizmus. Az egyes szemináriumok témái például:

Az inka vallás forrásai;

Eszkimó mitológia;

A görög misztériumvallások;

A görögség Egyiptom-képe;

Pogány-keresztény ellentét és együttélés a római császárkorban;

A spanyol inkvizíció története.

Bizánci egyháztörénet


folyamatos és aktív szemináriumi munka


Hahn I. (szerk.) Róma istenei, Bp. 1975.

Titus Livius, A római nép története a város alapításától, Budapest, 1969 I-V. 1.könyv, Kákosy L. Ré fiai (Budapest,

http://webshop.animare.hu/Search/Default.aspx?w=Horv%c3%a1th+P%c3%a1l

http://opac.bibl.u-szeged.hu/opac?idno=bibHMC00011860

27

1993)

Plutarkhosz, Ízisz és Ozirisz, Budapest, ELTE, 1976.

Euszebiosz, Egyháztörténet, Budapest, 1983.

Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, Varia Byzantina. Bizánc világa I. kötet, Bizantinológiai Intézeti

Alapítvány, Budapest, 1999

I.R. Grigulevics, Az inkvizíció története., Budapest, 1972.

Garcilaso de la Vega, az Inka: Inkák és konkvisztádorok, Budapest, 1964.

Ajánlott irodalom:

BSB 4131-4132 Ókori nyelveken írott vallástörténeti szövegek olvasása 1-2.


Dr. habil. Egeresi

László


N: 30

L: –

Kredit:

6


BSB 3997


Dr. Kopeczky Rita

Dr. Kendeffy Gábor




őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

V-VI.


gyakorlati jegy


A tárgy célja, hogy a hallgatók az ókori nyelvkurzusok sikeres elvégzése után alaktani és mondattani ismereteket

elmélyítsék, szövegolvasó készségüket fejlesszék, minél érzékenyebb szövegelemző képességre tegyenek szert, és

betekintést nyerjenek egy-egy korszak és tájegység vallási életének forrásaiba.


A szemináriumokon hétről-hétre új szövegrészt olvasunk, és a hallgatók zárthelyi fordítási és nyelvtani dolgozatokon

adnak számot arról, hogy a szöveget nyelvileg és tartalmilag megértették, a hozzákapcsolódó nyelvtani anyaggal tisztában

vannak.

Latin:

1. Az olvasandó szövegek témái: Istenné váló király (Romulus); A római naptár, az ünnepnapok típusai; egy februári

megtisztító ünnep: a Lupercalia; az ima és az áldozat végrehajtására vonatozó előírások.

2. Az olvasandó szövegek témája: a keresztényüldözések, a pogány vádak és keresztény válaszok.

Görög:

1. Pogány mítoszértelmezés;

2. Keresztény Logosz-teológia.

Héber:

1. A tavaly tanult memoriterek elemzése, Ex. 20 (válogatott részek), Gen. 1.

2. Rúth 1, 2Kir. 21 (válogatott versek), Zsolt. 23. Valamint a félév folyamán Biblián kívüli szövegeket is olvasunk

még: Siloam-felirat, 1QpHab (qumráni kommentártöredék).


hétről-hétre felkészülten (előre elkészített szótárazással, fordítással) részt venni a szemináriumokon


Latin:

Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest.

Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK.

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.

Görög:

Györkössy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I.: Ógörög–magyar nagyszótár.

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999

Héber:

Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai. Bp, KRE-HTK, 1998.

Ajánlott irodalom:

BSB 4141-4142 Modern idegen nyelvi szakszövegolvasás 1-2.

Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség:

28

Dr. Karasszon István N: 30

L: – 6 Nincsen


Dr. Géher István


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III-VI.


gyakorlati jegy


A harmadéves hallgatóknak szánt kurzus elsősorban a szakdolgozathoz való, idegen nyelvű szakirodalom-olvasást kívánja

elősegíteni; az értő, elemző szövegfeldolgozás elmélyítése elsődleges célja.


Megkísérlünk olyan, angol nyelvű cikkeket olvasni és fordítani, amelyeket valóban olvasniuk kell a munkájuk során. Ha a

nemzetközi szakirodalom nyelvtani-szókészleti szintje túl magasnak bizonyul, akkor egyszerűbb szövegeket veszünk elő.

A hallgatók minden esetben óráról-órára kapnak egy-egy oldalnyi szöveget, melynek fordítását óráról-órára ellenőrizzük. A

szöveg olvasása során talált ismeretlen szavakat külön szótárfüzetbe jegyzetelik, amelynek tartalmát a tanár rendszeresen

ellenőrzi. A fordítás során a nyelvtani elemzés elmélyítésére, a szókészleti és szaktudományos terminológiai ismere-tek

bővítésére, a fordítás maximális precizitására törekszünk. Lehetőség szerint gondot fordítunk a kiejtés, hangsúlyozás és

intonáció tökéletesítésére. A kurzust – megfelelően nagy számú, németül, illetve franciául olvasó hallgató esetén – két

csoportra bontjuk, amelyek egymással párhuzamosan dolgoznak.


hétről-hétre felkészülten (előre elkészített szótárazással, fordítással) részt venni a szemináriumokon


Introduction to the Study of Religion /Hillary Rodrigues - John F. Harding/ Routledge 2009.

A Marbourg Journal of Religion c. folyóiratból a tanárral egyeztetve kiválasztott (angol vagy német) tanulmány

(http://web.uni-marburg.de/religionswissenschaft/journal/mjr/);

Annuaire de l’École Pratique des Hautes Études, Section Sciences Religieuses, 115 (2006-2007) (Laïcités et

religions dans le monde contemporain; Polythéismes antiques; Judaïsme; Christianisme et ses marges; Islam;

Religions d’Asie; Ethnologie religieuse; Épistémologie et méthodes en sciences religieuses; Laïcités et religions

dans le monde contemporain; Esotérismes) (http://asr.revues.org/index68.html)

Ajánlott irodalom:

http://web.uni-marburg.de/religionswissenschaft/journal/mjr/

http://asr.revues.org/index59.html












29

Művészettörténet specializáció

30

BSBMT 1001-1004 Antik és középkori művészettörténet 1-4.


dr. Kiss Etele PhD


N: 30

L: –

Kredit:

3+3+3+3


Nincsen


dr. Kiss Etele PhD, mb.

ea.; dr. Pócs Dániel

PhD, mb. ea.


kötelező


őszi/tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É, Gy

Ajánlott félév:

III-VI.


3 kollokvium és 1

gyakorlati jegy


A tantárgy három kurzusból áll: 1) Antik és ókeresztény művészet; 2) Kora középkor és a romanika művészete; 3)

Gotikus és késő középkori magyar és egyetemes művészet. A három kurzus során a hallgatók képessé válnak más

művészeti ágakkal (irodalom, zene) összehasonlítani a tanultakat, történelmi ismereteik birtokában kontextusba helyezni

az egyes műalkotásokat és a tárgyalt műemlékeket.


1) Antik és ókeresztény művészet előadás és a hozzá tartozó szeminárium keretében a művészettörténeti alapok az

iparművészeti, építészeti, festészeti emlékeken keresztül kerülnek bemutatásra. Az i. e. VIII–I. század művészetében a

Peloponnészoszi félsziget és Kréta szigetének elpusztult kultúráit is tárgyaljuk, melyek hatottak a hódító görög törzsek

építészetére. A görög művészet emlékeinek megismerésében kiemelt figyelmet kap az építészetet jellemző tervszerűség, a

szabályok tisztelete és ennek bemutatása. Az arányrendszereket, a részletek törvényszerűségeit is tárgyaljuk. A Római

Birodalom visszatérését az antik értékekekhez, a városszerkezet, a mindennapi élet megszervezésén, a technikai újítások

bemutatásán keresztül kell áttekinteni. Ezen emlékek felelevenítésén keresztül az európai kultúra gyökereit ismertetjük

meg a hallgatókkal. Az első keresztény közösségek fennmaradt emlékein keresztül a további kurzusok alapjait tanítjuk

meg.

2) A Kora középkor és a romanika művészetében az összehasonlító művészettörténeti alapokat tanítjuk meg a diákoknak

évfolyamelőadás és szeminárium kereti között. Áttekintjük, hogy a formák milyen mértékben kapcsolódtak a római

példákhoz, illetve miben különülnek el azoktól. A Bizánci építészetről (i.sz IV. –XV.század eleje) szóló órák a

kettéosztott Római Birodalom keleti felén, a bizánci császárságban létrejött építészeti stílus jellemzőit tárgyalják. A Róma

örökébe lépő birodalom művészete elérte a legjelentősebb ókori stíluskorszakok színvonalát. A bizánci építészet fontos

vívmánya volt a kupola (félgömb alakú boltozat) és a kupolával fedett terek csoportba fűzése.

A román művészet valójában önálló, sajátos felfogást alakított ki. A művészeti kontextus tárgyalásakor a feudális

társadalom kialakulását is vizsgáljuk. Az építmények vastag, erős falainak, az ablakok keskenyek voltának

megismerésében szerepet játszó kulturális környezet, a történelmi események, a technikai, haditechnikai tudás, a

gazdasági rendszerek egészét tekintjük át. Egy-egy építészeti emléket önálló vállalkozásként elemzünk, ami egész

uradalmak közreműködésével valósulhatott meg.

3) A kurzus célja a Gotikus és későközépkori magyar és egyetemes művészet áttekintése. A A „gótikus” elnevezés még a

reneszánsz virágzása idejéből származik, amikor így nevezik el a késő középkor művészetét. A kor felfogása szerint

ugyanis ez a művészet – az antik „aranykor” után – a „barbár” gótok szellemét tükrözi. Művészetét az ókor elveivel való

szakítás jellemezte. A kurzus különös tekintettel elemzi az európai terület emlékeit. A magyar művészetet a nyugati és

kelet-közép-kelet-európai emlékek összefüggésrendszerében tárgyalja. Megjelenik a céhes képzési rendszer, ennek

sajátosságaként a különböző földrajzi területen elhelyezkedő „megrendelői körök”, illetve a mester-körök

összekapcsolódásának vizsgálata is szerepet kap.

Az emlékek felismerése (építészet, festészet, szobrászat területén), az építészeti alkotások alaprajzának,

építéstörténetének, megrendelői hálózatának, esetlegesen ismert építészének önálló stílusának felismerése elvárt a három

kurzus végére.


-


1) E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 1983;

Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I–II., Képzőművészeti Zsebkönyvtár,

31

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest,1980.







Marosi Ernő: A középkori művészet történetének olvasókönyve. Budapest: Balassi, 1997.

Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építészetben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959;

Endreffy Zoltán: “hogy művelje és őrizze” (Humánökológia). Liget könyvek, 1999.

Ajánlott irodalom:

BSBMT 1011-1013 Reneszánsz és barokk művészet 1-3


Mészáros Flóra


N: 30

L: –

Kredit:

3+3+3


Nincsen


dr. Haris Andrea PhD,

mb. ea.; dr. Pócs

Dániel PhD, mb. ea.


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É, Gy

Ajánlott félév:

V.


2 kollokvium és 1

gyakorlati jegy


A tárgy két előadást és egy szemináriumot foglal magában. A kurzusok során a hallgatók a kísérő szemináriumok

segítségével elsajátítják a korszak műemlékeinek felismerését, építéstörténetüket, a festői egyéni- és korstílusok

felismerését.


1) Reneszánsz művészet (XV – XVI. század) A kurzus célja a reneszánsz művészet megismertetése. A szó „újjászületést”

jelent, e művészeti korszakban az antik formák újjáélesztése volt a fő cél. Az órákon a fentmaradt ókori emlékek és az

antik írók művészeti írások példaként, ösztönző hatását elemezzük, megvizsgáljuk, miképpen hatottak a reneszánsz

emberére, az új stílus kialakulására, aminek szülőhazája Itália. A kontextus kibontásánál megvizsgáljuk az egyre

gazdagodó kereskedővárosokban a gazdasági és politikai változások hatását a művészetre, a technika tökéletesítésének, a

tudományok eredményeinek felhasználásának, az ipar fejlődésének megjelenését. Elemezzük, hogy a gazdagodó

polgárság, a korszak mecénásai megrendeléseikkel hogyan segítették a műemlékek létrehozását, kiket, s miképpen

támogattak. Vizsgáljuk, hogy a műalkotásokban miképpen jelentek meg az új kor megváltozott eszméi. A hallgatók

elsajátítják azt a kompetenciát, amivel elemezni tudják a korszak építészetének emberközpontúságát, az oszloprendeket,

amik az emberi test arányait, sematizált formáit mutatják. Az ókori Róma művészetével való rokonság kimutatása az

összehasonlító kurzus tárgyát képezi. A művészek társadalmi megbecsültsége növekedett, ennek alátámasztására

gazdasági forrásanyagra kell támaszkodni, ami szemináriumi feladat. A hallgatók az előadás során elsajátítják a

reneszánsz művészet főbb tendenciáinak elkülönítésének képességét, a festészeti, szobrászati, iparművészeti és építészeti

emlékek felismerését.

2) Barokk művészet (XVII – XVIII. század)

A kurzus a ,,barokk” szó eredeti jelentéséből kiindulva, a stílus későbbi, már új művészeti elképzeléseket valló

korszakokban kapott elnevezésével tekint a művészettörténeti korszak ezen periódusában kidolgozott műalkotásokra.

Vizsgáljuk a korban megerősödött központi hatalom (a legtöbb országban abszolutista uralkodó került trónra), valamint az

egyház szerepét, mely utóbbi egyesítette anyagi és szellemi erőit a reformációval szemben. A kurzus során megvizsgáljuk,

hogy mennyire szolgálta az egyházi művészet az ellenreformáció célkitűzéseit. Elemezzük, milyen módon szolgálta ki a

két társművészet: a szobrászat és a festészet az építészet megváltozott igényeit. Önálló fejezetként tárgyaljuk azokat az

építészeti emlékeket, ahol a túldíszítettség, az illúzió tökéletesítése, a földi realitásból elvonulás jellemező: a kastélyokat,

az uralkodói és főúri rezidenciákat.


-


Reneszánsz művészet:

Kötelező irodalom:

Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete. Corvina, Budapest, 1996. (2. kiad.)

Kelényi György: A manierizmus. Corvina, Budapest, 1995.

B. Szűcs Margit: Az építészet története. Újkor – Reneszánsz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Corvina, Budapest, 2009.

Barokk művészet:


32

Kelényi György: A barokk művészete. Corvina, Budapest, 1985.

Galavics Géza: Barokk. In: Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar(országi)

művészet a kezdetektől 1800-ig. Corvina, budapest, 2001. pp. 317-441.

Szentkirályi Zoltán: Az építészet története. Újkor – Barokk. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.

Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Kiáll. kat. (Budapesti Történeti Múzeum, 1993. 06.

11. – 1993. 10. 10.) Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1993.

Ajánlott irodalom:

Reneszánsz művészet:

Baxandall, Michael: Reneszánsz szemlélet – reneszánsz festészet. Corvina, Budapest, 1986.

Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei. Kiáll. kat. (Szépművészeti Múzeum,

Budapest, 2009. 10. 28. – 2010. 02. 14.) Szerk. Sallay Dóra – tátrai Vilmos – Vécsey Axel. Budapest, 2009.

Gombrich, Ernst H.: Reneszánsz tanulmányok. Corvina, Budapest, 1985.

Hauser Arnold: A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta.

Budapest, 1980.

Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458 – 1490. Kiáll. kat. (Budapesti

Történeti Múzeum, 2008. 03. 19 – 2008. 06. 30.) Szerk. Farbaky Péter – Spekner Enikő – Szende Katalin – Végh

András. Budapest, 2008.

Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet magyarországon (16 – 17. század). Kiáll. kat. (Magyar

Nemzeti Galéria, 2008. 03. 28 – 2008. 07. 27.) Szerk. Mikó árpád – verő Mária. I-II. Budapest, 2008-2009.

Barokk művészet:

Wittkower, Rudolf – Wittkower, Margot: Szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia

forradalomig. Osiris, Budapest, 1996.

Haskell, Francis: Patrons and Painters. A Study in the Relations Between Italian Art and Society int he Age of

the Baroque. Yale University Press, New haven – London, 1980.

BSBMT 1021-1022 XIX. és XX. századi művészet 1-3.


Mészáros Flóra


N: 30

L: –

Kredit:

3+3


Nincsen


dr. Haris Andrea PhD,

mb. ea.; dr. Faludy

Judit PhD


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

VI.


kollokvium


A tárgy két kurzust foglal magába: XIX. századi egyetemes és magyar művészet és Modern és kortárs művészet. A

kurzus során a hallgatók a kísérő szemináriumok segítségével elsajátítják a korszak műemlékeinek felismerését,

építéstörténetüket, a festői egyéni- és korstílusok felismerését.


1) XIX. századi egyetemes és magyar művészet

Az összehasonlító művészettörténeti kurzus célja az antik művészet XVIII. század végi újjáélesztését összevetni a XIX.

századra jellemző, eltérő módszerekkel, az antik építészeti formák, arányok és típusok pontosabb megfigyelésén keresztül.

Elemzés tárgyává tesszük, hogyan használták fel a tanultakat a mesterek koruk építészetben. A kor jellemzéséhez

analizáljuk azon elképzeléseket, miszerint az antik művészet a tökéletesség olyan fokát érte el, amelyre egyetlen későbbi

kor sem jutott el. A hallgatók megfigyelik az egyéni stílusjegyeket is. A tárgy tanítása során vizsgáljuk a klasszicista

építészet azon törekvéseit, hogy saját elképzelései szerint egészítette ki, rekonstruálta a feltárt klasszikus építészeti

emlékek világát. Bemutatjuk, hogy a pontosan lemásolt részletek ellenére is önálló, új építészeti stílus született. Magyar és

egyetemes példákon keresztül rávilágítunk, mennyire törekedtek a korszak művészei az egyszerűségre, a megnövekedett

igények kielégítésére, tágas terek egyszerű kidolgozására és dekorálására. Új anyagok (vas és üveg) felhasználása jelent

meg – illetve terjedt el. A kor tárgyalásánál a hallgatók a romantika, a historizmus stílusjegyeit is megismerik. A

különböző országok klasszicizáló irányzatai mint a nacionalizálás eszköze jelenik meg. A hallgatók betekintést kapnak a

korszak képző- és iparművészeti iskoláinak alkotásaiba, valamint építészetébe, képesek lesznek önállóan elkülöníteni a

stílusirányzatokat.

2) Modern és kortárs művészet

A XIX. század második felének stílusát bemutató kurzus elsőként az eklekticizmussal foglalkozik. Az előadás felhívja a

hallgatók figyelmét az építőanyagok nagyipari termelésének, új anyagok gyártásának, a szállítás forradalmasításának

szerepére az építészeti technika megváltozásában. A kontextus elemzésekor bemutatjuk a világvárosok kialakulási

folyamatát, a megsokszorozódott városi lakosság igényeinek változását, és azt, hogy ez miképpen hatott a korszak

építészeti feladatainak változására. Megvilágítjuk a korszak azon elképzelését, hogy a mérnöki szerkezetet nem tekintik

önálló alkotásnak, ezért általában elrejtik, eltakarják a „művészet” hamis formáival. Összehasonlítjuk a modern

33

szerkezeteket burkoló formákat és a régebbi korok művészetének egyes elemeit. A korszak eklektikusnak nevezett

művészetének tárgyalásakor a XIX. századi jelleget is hangsúlyozzuk. Elemezzük az antik művészetből másolt formák

megjelenési területeit, összehasonlítjuk a téralakítás különböző aspektusait. Felhívjuk a figyelmet a minőségi

különbségekre a burkolóanyagok tekintetében is, valamint a külső és a belső kialakítás ellentéteire. A művészeti kontextus

bemutatásakor a gyorsuló fejlődést, a növekvő kereskedelmi kapcsolatok erősödését a vásárcsarnokok, a pályaudvarok,

áruházak, kiállítási csarnokok felépülésével jelenítjük meg.

A XIX. század végén további egyszerűsítéssel, stilizálással jelentkező szecesszió önálló művészeti stílusirányzatát, az

„elvonulást”, vagyis a hagyományokkal való szakítás kifejeződését elsősorban az iparművészeti, festészeti alkotásokon

keresztül, másod sorban pedig a földrajzi területenként változó építészeti alkotásokon keresztül mutatjuk be.

Megvizsgáljuk a kor építészeti feladatainak új, egyéni megoldásait, az újra polgárjogot nyert díszítmények megváltozott

minőségét.

A XX. század új, modern technikai fejlesztései nyomán – szinte korlátlan lehetőségek tárultak az építészek elé – óriásira

növelve az épületek méreteit, így tipikussá vált pl. a felhőkarcoló. A technikai újításokat, összefüggésben a

funkcionalitással önálló óra keretein belül vizsgáljuk. A vasbeton, a kő, fa, üveg felhasználását ismét földrajzi

területenként önállóan tárgyaljuk. A kurzus tematikája a kortárs művészetig ível. Kitérünk a két világháború közti

művészeti fellendülésre, a világháború utáni szocialista-resalista stílus jellemzőinek tárgyalására, a Neue Sachlichkeit

alkotóira, a konceptualizmusra, a hosszú hatvanas évek művészetére, majd eljutunk a neokonceptualizmusig, a

posztmodernig.


1)


Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig.

Corvina Kiadó, Budapest, 2002.

Sisa József: Építészet a 19. században, 11–112.

Szabó Júlia: A 19. század képzőművészete, 113–202.

Fülep Lajos: Magyar művészet. In: F. L.: Magyar művészet. Művészet és világnézet. A művészettörténet forrásai.

Szerkeszti: Németh Lajos. Corvina Kiadó, Budapest, 1971. 15–132

Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig. Corvina Kiadó, Budapest, 1974.

Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987.

(1960.)

Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika. Corvina Kiadó, Budapest, 1976.

2) Kötelező irodalom:

Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002

Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Praesens Kiadó, Budapest, 2005

András Edit: Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain. [Cultural Cross-dressing: Art on the ruins of

Socialism] Argumentum, Budapest, 2008

András Edit: Kötéltánc. Tanulmányok az ezredvég amerikai képzőművészetéről [Dancing the Tight Rope: Essays on

Contemporary American Art]. Új Művészet Kiadó, Budapest, 2001

Perenyei Monika: A médiumok velünk vannak. Technikai képhasználat a kortárs művészetben, ICA-D,

Dunaújváros, 2012.

Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig.

Corvina Kiadó, Budapest, 2002.


Ajánlott irodalom:

Ajánlott irodalom:

Gábor Eszter: A 20. század első felének építészete, 203–254. o.

Prakfalvi Endre: A 20. század második felének építészete, 255–302. o.

Beke László: A 20. század képzőművészete, 303–398. o.

BSB 3200 Bevezetés az építészettörténetbe


Mészáros Flóra


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


dr. Haris Andrea,

dr. Németh István,

dr. Pócs Dániel

Dr. Faludy Judit


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


kollokvium


A kurzus során a hallgatók gyakorlati szempontokat és fogalomtárat kapnak a műemlékeinek felismeréséhez, az

34

építéstörténet leírásához, a festői (szobrászi, grafikai és iparművészeti) egyéni- és korstílusok felismeréséhez.


–


Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály (szerk.): Az építészet rövid története I – II., Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

2010.

Ajánlott irodalom:

Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Corvina, Budapest, 1969

BSBMT 1051 Muzeológia és műemlékvédelem


dr. habil. Fábián

Zoltán PhD, egyetemi

docens


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


dr. habil. Fábián

Zoltán PhD, egyetemi

docens; dr. Haris

Andrea PhD, mb. ea.


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GY

Ajánlott félév:

VI.


évközi jegy



A kurzus áttekintést ad a múzeumok és gyűjtemények születéséről; a muzeológia műtárgyvédelmi és műtárgy-raktározási,

-rendezési elveiről, annak változásairól, a gyűjtés és a bemutatás szemléletváltozásáról, a magán és a közgyűjtemények

eltérő szerkezetéről. Mindezekkel összefüggésben holisztikus szemlélettel rávilágít a gyűjteményeknek otthont adó

épületek elrendezésének korábbi és jelenlegi követelményrendszerére, elvárásaira, funkcióváltozásaira. Ugyanez a

holisztikus szemlélet teszi érzékletessé, miképpen tárgyaljuk az építészeti emlékek magyarázó bemutatásának változásait

illetve a változó funkciók igényeihez való alkalmazkodást és az épületek állagának megőrzését célzó feltárások

megtanítását. A műemlékvédelem mai magyar és nemzetközi törvényi előírásait is megismerik a hallgatók. A hallgatók a

kurzus során elsajátítják az elvárások összeegyeztetésének, a különböző felek részvételével történő egyeztetések, a

kritikus, minden szempontot figyelembe vevő gondolkodást.



Lanfranco Binni – Giovanni Pinna: A múzeum, Gondolat, Budapest, 1986

Waidacher, Friedrich: Az általános muzeológia kézikönyve

Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig, Hellas Ny., Budapest, 1937

Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon. A 18. század végétől a 21. század elejéig, Kieselbach, Budapest, 2012

Lővei Pál: Magyarország és a világkiállítások, Pavilon, 2000, 17–46.

Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Gyorsuló idő, Magvető Kiadó, 1980

Sárvári Márta: „A gondolat a fontos, ami a követ a helyére tette.” Kerekasztal-beszélgetés a műemlékek

helyreállításáról. [Fejérdy Tamás, Dávid Ferenc, Deák Zoltán, Dévényi Sándor, N. Kósa Judit, Körmendy József,

Sedlmayr János] Műemlékvédelem, XLI . 6–10.


Ajánlott irodalom:

Ajánlott irodalom:

Ébli Gábor: Hogyan alapítsunk múzeumot? – Tanulmányok a művészet nemzetközi intézményrendszeréről, Vince

Kiadó, Budapest, 2011

Ébli Gábor: Magyar műgyűjtemények 1945–2000, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006

Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum, Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest, 2009

Ébli Gábor: Műgyűjtés – Múzeum – Mecenatúra, Corvina Kiadó, Budapest, 2008

György Péter: Múzeum, a tanuló-ház. Múzeumelméleti esettanulmányok, Múzeum Café, Szépművészeti Múzeum,

Budapest, 2013.

BSBMT 1061 Emlékmeghatározás


dr. Faludy Judit PhD,

egyetemi docens


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen

35


dr. Pócs Dániel PhD,

mb. ea.


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


GY

Ajánlott félév:

V.


évközi jegy


A szeminárium a törzselőadásokhoz kapcsolódik. A kisebb létszámkeret lehetővé teszi, hogy a hallgatók önállóan

dolgozzák föl a törzsanyagot, kutatómunkát végezzenek, analógiákat keressenek.


Az Emlékmeghatározás szeminárium célja, hogy a hallgatók megismekedjenek a műtárgyak meghatározásának

problémáival. A stíluskritikai elemzés lehetővé teszi, hogy egy adott művet a hallgató kronológiai és topográfiai

szempontból önállóan meg tudjon határozni, és lehetőség szerint a mű alkotójára is következtessen. Az

emlékmeghatározás másik fontos szempontja az adott mű témájának, tehát ikonográfiai sajátosságainak a leírása. A

szeminárium az előadások során feldolgozott művészettörténeti korszakok legalapvetőbb műtárgyanyagának megtanulását

szolgálja, tehát a vizuális memória fejlesztéséhez is hozzájárul. A kurzus célja elsősorban a képek önálló értelmezésére

való képesség elsajátításához szükséges módszertani alapismeretek megszerzése. Ez a művészettörténeti munka alapja, a

művek értelmezésének kiindulópontjául szolgáló vizuális információk feldolgozásának és kontextualizálásának a

képessége.


Kötelező képanyag:

www.wga.hu


Ajánlott irodalom:

Ajánlott irodalom:

Pächt, Otto: Methodisches zur kunsthistorischen Praxis. Prestel-Verlag, München, 1977. (angol, olasz és francia

kiadása is létezik)

Gombrich, Ernst H.: „Norm and Form. The Stylistic Categories of Art History and their Origins in Renaissance

Ideals.” In: Idem: Norm and Form. Phaidon, London, 1966. (1. kiad.), 1985 (4. kiad.), pp. 81-98.

Wölfflin, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben.

Budapest, 2001. (2. kiad.)

BSBMT 1071 Képzőművészeti technikák

Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra


N: 30

L: 10

Kredit:

3


–


Faludy Judit

Jékely Zsombor

Keserü Katalin

Mészáros Flóra


Kötelező


5.

Oktatás nyelve:

magyar


évközi jegy

Ajánlott félév:

5.

Értékelés

módszere:

beszámoló vagy

zárthelyi

dolgozat vagy

házidolgozat


A képzőművészet hagyományos (szobrászat, festészet, grafika és falképfestészet) és új (intermediális,

elektronikus, digitális) ágainak anyagi-technikai alapismeretei, valamint a színházi látványtervezés módszerei.


A művészettörténész hallgatók felkészülnek a képzőművészeti alkotások technikai meghatározására, felismerik

az összetett látványtervezés alkotóelemeit, képessé válnak e területeken műalkotások értékelésére és kritikai

ismertetésére, a kulturális örökségvédelemhez és a kortárs művészethez való szakszerű hozzászólásra.



Gyakorlati órák a Képzőművészeti Egyetemen.


Solymár István (szerk.): A képzőművészet iskolája I-II. Budapest, 1977, 963 336 050

Perneczky Géza: Fraktálok és eseményminták. Bp. Kijárat, 1998. 963 9136 123,

Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Magyar Műhely – Ráció, Bp. 2005. 963 7596 437,

Knopf, Robert (ed.): Theater and Film. A Comparative Anthology, Yale University Press, New Haven and

36

London, 2004, J.W.

Goethe: Színtan, Budapest,1983.9631312909

Ajánlott irodalom:

Oskar Schlemmer – Moholy-Nagy László – Molnár Farkas: A Bauhaus színháza. Bp. Corvina, 1978, 963-13-

0249-0

Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig, Kriterion, Bukarest, 1979 (nincs ISBN),

Uő.: Festészet, fényképészet, film. Bp. Corvina, 1978. ISBN: 9631310442,

Johannes Itten: A színek művészete. Bp. Göncöl Kiadó, 2005. 9639183180

Julian Bell: What is painting? Representation and Modern Art. Thames & Hudson, London, 1999. 0-500-

28101-7. BSBMT 1081 Művészettörténeti forrásismeret és módszertan


Dr. Haris Andrea


N: 30

L: 10

Kredit:

3


–


Faludy Judit

Jékely Zsombor

Keserü Katalin

Mészáros Flóra


Kötelező


5.

Oktatás nyelve:

magyar


évközi jegy

Ajánlott félév:

5.


beszámoló vagy

zárthelyi dolgozat

vagy házidolgozat


A forrásismeret szeminárium keretein belül részben a középkori gazdasági feljegyzéseken, megrendeléseken keresztül

vizsgáljuk egy-egy mester alkotásának keletkezéstörténetét, a háttérinformációkon keresztül közös munkával jutunk

közelebb egy-egy műtárgy megértéséhez. Másrészt az újkor periódusában művész és mecénás, művészek egymásközti

levelezését, egy-egy mű létrejöttének hátterét vizsgáljuk. A kurzus keretein belül vizsgáljuk a művészek saját

publikációit, valamint a modern kor mozgalmainak manifesztumait és a teoretikusok írásait is.


A forráskutatás, -elemzés, -kritika a művészettörténet (és muzeológia, műemlékvédelem) tudományos módszerei között

alapvető. E módszerek megismerése és alkalmazása alkalmassá teszi a növendéket a műalkotások legfontosabb adatainak

meghatározására. Mellette - a stílusok megismerése közben - a stíluskritikai módszer elsajátításával (lásd

emlékmeghatározás) a műtárgy korban és térben történő elhelyezésére lesz képes.




Gondolat Kiadó -izmusok-sorozata.

Corvina Kiadó: A művészettörténet forrásai-sorozat.

Marosi Ernő: Bevezetés a művészettörténetbe. Budapest, Tankönyvkiadó, 1973. 166-201

Ajánlott irodalom:

Németh Lajos: A mű és a történelem. In: Minerva baglya. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. 27–94.

Paul Cézanne levelei. Gyűjtötte, jegyzetelte és előszóval ellátta John Rewald.

A művészettörténet forrásai. Szerk. Németh Lajos. Corvina Kiadó, Budapest, 1971.

Van Gogh Levelei.

Balázs Kata – Markója Csilla: A Tolnay-Panofsky affér – Néhány adalék az amerikai művészettörténet-írás és „az

elveszett budapesti művészettörténeti iskola” kapcsolatainak történetéhez. Enigma, 2011. no. 65. 111-125. (tanulmány és

forrásközlés).

37

BSBMT 1091 Iparművészet


Mészáros Flóra


N: 30

L: –

Kredit:

3


Nincsen


dr. Kiss Etele PhD, mb.

ea.; dr. Prékopa Ágnes

PhD, mb. ea.


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GY

Ajánlott félév:

VI.


évközi jegy


Az iparművészet szeminárium a koraközpkori emlékektől kezdve önállóan tárgyalja a kisművészetek körébe tartozó

alkotásokat egészen az építészeti ornamentikáig és díszítőművészetig.




Ráth György: Az iparművészet könyve I – III.

Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői. Gondolat, Budapest, 1977.

Wilhelm Braun-Feldweg: Ipar és forma. Művészet és elmélet. Corvina, Budapest, 1978.

Szecesszió. A 20. század hajnala. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Kat. I–II. Az európai

iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996

Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Owen Jones: Ornamentika. Népek, korok díszítőelemei, Cser Kiadó, Budapest, 2004


Ajánlott irodalom:

Ajánlott irodalom:

Semper, Gottfried: Tudomány, ipar és művészet, valamint egyéb írások az építészetről, az iparművészetről és a

művészeti oktatásról. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Hans M. Wingler. A magyar kiadás előszavát Zádor

Anna írta, az utószó Wilhelm Mrazek munkája. Corvina, Budapest, 1980.

Riegl, Alois: Az ornamentika története. In: Művészettörténeti tanulmányok. A tanulmányokat válogatta és az utószót

írta: Beke László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 121–140. o.

Sinkó Katalin: Ékítményes rajz és festés. In: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Magyar

Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2002. 197–222. o.

Ornamentika és modernizmus, Ernst Múzeum, Budapest, 2006

Katona Júlia: Díszítmények és ideák vonzásában: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának

díszítőművészeti könyvritkasággyűjteménye. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010

38

BSBMT 1101-1110 Kötelezően választható szeminárium


Dr. Faludy Judit


N: 30

L: –

Kredit:

2


Nincsen


dr. Földessy Edina

PhD, mb. ea.; dr.

Horváth Csaba PhD,

egyetemi docens; dr.

Keserü Katalin, habil.

egy. tan.; dr. Kiss Etele

PhD, mb. ea.; dr. Mecsi

Beatrix PhD, mb. ea.;

Perenyei Monika, mb.

ea.; dr. Sárközy Miklós

PhD, egyetemi docens;

Zentai György, mb. ea.




tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


GY

Ajánlott félév:

VI.


évközi jegy



A kurzus lehetőséget kínál a törzselőadások közé nem besorolt területek megismerésére. Olyan speciális tárgyakat

kínálunk, mint Természeti népek művészete; Bizánci művészet; Indiai művészet; Perzsa művészet; Kelet-ázsiai művészet;

Művészetszociológia; Művészetpszichológia; Művészetfilozófia; Fotóhasználat a kortárs művészetben; Műteremlátogatás.



Bodrogi Tibor: Óceánia művészete, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Budapest, 1959

Bodrogi Tibor, Csalog Zsolt, Boglár Lajos, Kemány Zoltán, Domanovszky György, Ecsedy Csaba, Kodolányi János,

Lorencz József, Nagy László, Sárkány Mihály, Lydia Schwalbe, Frank Tiesler: Törzsi művészet I – II., Corvina,

Budapest, 1981

Boglár Lajos (1996): Warime – A piaroa szimbólumok rendszere. In Mítosz és kultúra. Szimbiózis könyvek sorozat,

Budapest, 65–89.

Boglár Lajos (2007): Mit jelent a kulturális antropológia? In Boglár Lajos – Papp Richárd (szerk.): A tükör két

oldala - bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 15–

19. és 33–75.

Boglár Lajos – Kovács Tamás: Indián művészet Mexikótól Peruig, Corvina Kiadó, Budapest, 1983

Kádár Zoltán: Bizánci művészet, Corvina Kiadó, 1987

Kádár Zoltán: Ókeresztény és Kora-Bizánci művészet, Corvina Kiadó, Budapest, 1959

Baktay Ervin: India művészete I–II, Képzőművészet Alapkiadó Vállalat, Budapest, 1981

Gink Károly – Rubovszky Éva: A perzsa művészet évezredei, Corvina Kiadó, Budapest, 1982

Hauser Arnold: A művészettörténet filozófiája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978

Hauser Arnold: A művészet szociológiája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982

Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában. In: W. B.: Kommentár és prófécia.

Gondolat, Budapest, 1969. 301–334.

Perenyei Monika: A médiumok velünk vannak. Technikai képhasználat a kortárs művészetben, ICA-D,

Dunaújváros, 2012.

Halász László: Művészetpszichológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982

Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2002


Ajánlott irodalom:

39

Ajánlott irodalom:

Kandinszkij, Vaszilij: A szellemiség a művészetben. Corvina Kiadó, Budapest, 1987.

Maurice Tuchman: The Spiritual in Art: Abstract Painting 1890-1985,

Hamvas Béla – Kemény Katalin: Forradalom a művészetben, Pannónia könyvek, Pécs, 1989

Kállai Ernő: A természet rejtett arca, Szenci-Molnár Társaság, Budapest, 2001

Documents

9.1.4. Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái * A