A 19. SZÁZADI MAGYAR A 19. SZÁZADI MAGYAR NŐNEVELÉSNŐNEVELÉS

Erkölcsnemesítő kézikönyvek és folyóiratcikkek Erkölcsnemesítő kézikönyvek és folyóiratcikkek nőképe (1789-1827)nőképe (1789-1827)

• A nőnevelés fejlesztését szorgalmazó szerzők véleménye nem volt A nőnevelés fejlesztését szorgalmazó szerzők véleménye nem volt egységes. egységes.

• Többségük csak a Többségük csak a „női nemhez illő”„női nemhez illő” tantárgyak oktatását tartotta tantárgyak oktatását tartotta szükségesnek. szükségesnek.

• Néhányan azonban magasabb stúdiumokat is javasoltak. Néhányan azonban magasabb stúdiumokat is javasoltak. • Mindenes GyűjteményMindenes Gyűjtemény, 1789: „Felette nevetséges dolog az sok , 1789: „Felette nevetséges dolog az sok

Férfijakban, hogy ők az Aszszonyokat örökös tudatlanságra Férfijakban, hogy ők az Aszszonyokat örökös tudatlanságra büntetik, és nehezen szenvedik, mikor ők a tudományok által büntetik, és nehezen szenvedik, mikor ők a tudományok által ékesítik elméjeket. Minthogy az Aszszonyok az ő kellemetes ékesítik elméjeket. Minthogy az Aszszonyok az ő kellemetes szépségekkel feljül-múlnak bennünket, attól félünk, hogy majd szépségekkel feljül-múlnak bennünket, attól félünk, hogy majd elméjekkel is meghaladnak. elméjekkel is meghaladnak.

• Az idézett szerző tehát tanítana a leányoknak – a gazdálkodási és Az idézett szerző tehát tanítana a leányoknak – a gazdálkodási és háztartási ismereteken túl – a történelmet, földrajzot, filozófiát, háztartási ismereteken túl – a történelmet, földrajzot, filozófiát, erkölcstant és a költészettant is. Az egyedüli ok majdani férjük erkölcstant és a költészettant is. Az egyedüli ok majdani férjük tetszésénektetszésének elnyeréseelnyerése, „unalmuk enyhítése”. , „unalmuk enyhítése”.

A női szerepet A női szerepet szélsőségesenszélsőségesen korlátozókorlátozó felfogásfelfogás továbbélése a moralizáló, erkölcsnemesítő és továbbélése a moralizáló, erkölcsnemesítő és nevelési tanácsadó irodalomban. nevelési tanácsadó irodalomban.

BencsikBencsik JózsefJózsef : „Hallgatva szép az aszszony. : „Hallgatva szép az aszszony. Kerűld a’ sok fecsegést; sérti ez a’ férj’ füleit. Kerűld a’ sok fecsegést; sérti ez a’ férj’ füleit. Mikor a’ szükség, vagy illendőség kívánnya, Mikor a’ szükség, vagy illendőség kívánnya, beszélly: de móddal, mértékkel, okossággal. […] beszélly: de móddal, mértékkel, okossággal. […] A pompa-űzés erszény fejés. Ne nyűgölődj A pompa-űzés erszény fejés. Ne nyűgölődj férjeden sok féle kivánságokkal, ’s kérelmekkel, férjeden sok féle kivánságokkal, ’s kérelmekkel, hogy majd ezt, majd azt csináltassa, vagy hogy majd ezt, majd azt csináltassa, vagy szerezze meg. Szabd költségeidet jövedelmedhez, szerezze meg. Szabd költségeidet jövedelmedhez, ’s csak addig nyújtózz, meddig a’ takaró ér. […] ’s csak addig nyújtózz, meddig a’ takaró ér. […] Emlékezzél meg, hogy az aszszony állat segítő Emlékezzél meg, hogy az aszszony állat segítő társul adatott Istentől a’ férjfiúnak. Légy tehát társul adatott Istentől a’ férjfiúnak. Légy tehát férjednek mindenben fele segétség, ha feleség férjednek mindenben fele segétség, ha feleség vagy, és semmiben meg ne vond ezt tőle. […] vagy, és semmiben meg ne vond ezt tőle. […]

• Az 1820-as évektől kezdve vita a magyar Az 1820-as évektől kezdve vita a magyar sajtóban a nőnevelésről.sajtóban a nőnevelésről.

• SzépSzép JánosJános „Elmélkedés az Aszszonyi Nem „Elmélkedés az Aszszonyi Nem Taníttatásáról” : „Testi és lelki, vagy elmebeli Taníttatásáról” : „Testi és lelki, vagy elmebeli tehetségökre nézve tehetségökre nézve nem alábbvalóaknem alábbvalóak az az Aszszonyok a férfiaknál.”Aszszonyok a férfiaknál.”

• A vélemények színekben gazdag palettája alakult A vélemények színekben gazdag palettája alakult ki: voltak akik az ki: voltak akik az otthoni nevelésotthoni nevelés előnyeit előnyeit ecsetelték, míg mások az anyanyelven oktató ecsetelték, míg mások az anyanyelven oktató nevelőintézetek felállítását sürgették. nevelőintézetek felállítását sürgették.

• Akadtak olyan hozzászólók, akik azt Akadtak olyan hozzászólók, akik azt bizonygatták, hogy a bizonygatták, hogy a magasabb műveltségmagasabb műveltség nem nem akadályozza meg az asszonyokat akadályozza meg az asszonyokat hagyományoshagyományos (háziasszonyi és anyai) (háziasszonyi és anyai) kötelességeikkötelességeik ellátásában. ellátásában.

• Néhány szerző úgy látta, hogy szükséges a nő Néhány szerző úgy látta, hogy szükséges a nő magasabb képzése, de csak azért, hogy méltó magasabb képzése, de csak azért, hogy méltó szellemi társa, szellemi társa, beszélgetőpartnerebeszélgetőpartnere lehessen lehessen férjének. férjének.

• Egy anonimitást választó szerző azoknak a Egy anonimitást választó szerző azoknak a tudományoknak a köréttudományoknak a körét is megvonta, amelyek a is megvonta, amelyek a nők számára hasznosak lehetnek. Ide taroznak nők számára hasznosak lehetnek. Ide taroznak a természettudományok és a filozófia.a természettudományok és a filozófia.

• A vita egyik résztvevője, A vita egyik résztvevője, TakácsTakács ÉvaÉva nemzeti nemzeti szellemű nőnevelő intézetek felállítását sürgette szellemű nőnevelő intézetek felállítását sürgette a nagyobb városokban. Olyan internátusokra a nagyobb városokban. Olyan internátusokra létesítését tartotta szükségesnek, ahol kellő létesítését tartotta szükségesnek, ahol kellő gondot fordítanak az elme kiművelésére, a szív gondot fordítanak az elme kiművelésére, a szív formálására és a művészi ízlés kialakítására. formálására és a művészi ízlés kialakítására.

• A tudományokból annyit sajátítsanak el a A tudományokból annyit sajátítsanak el a leányok, hogy képesek legyenek az önálló leányok, hogy képesek legyenek az önálló gondolkodásra, meg tudják ítélni tetteik jó vagy gondolkodásra, meg tudják ítélni tetteik jó vagy rossz oldalát.rossz oldalát.

• A nőnevelés kérdéseivel foglalkozó korabeli magyar A nőnevelés kérdéseivel foglalkozó korabeli magyar szerzők írásai tehát arról tanúskodnak, hogy az szerzők írásai tehát arról tanúskodnak, hogy az álláspontok ugyanolyan sokszínűek és álláspontok ugyanolyan sokszínűek és differenciáltak voltak, mint a „művelt Nyugat” differenciáltak voltak, mint a „művelt Nyugat” országaiban. országaiban.

• A két végpólus itt is felfedezhető: A két végpólus itt is felfedezhető: • Voltak, akik megelégedtek a lányok Voltak, akik megelégedtek a lányok háziasszonyiháziasszonyi--

édesanyaiédesanyai szerepreszerepre való felkészítésével, illetve az való felkészítésével, illetve az ehhez társuló minimális ismeretkörre korlátozódó ehhez társuló minimális ismeretkörre korlátozódó elemi oktatással. elemi oktatással.

• A másik végponton szerepel az a néhány szerző, A másik végponton szerepel az a néhány szerző, akik a nők számára a akik a nők számára a magasmagas szintűszintű elméletielméleti ismereteketismereteket is közvetíteni kívánták, és ennek révén is közvetíteni kívánták, és ennek révén el tudták képzelni a család zárt köréből való el tudták képzelni a család zárt köréből való kilépésüket, társadalmi kilépésüket, társadalmi önállósulásukatönállósulásukat is. is.

• E két sarkpont között az egyéni felfogások és E két sarkpont között az egyéni felfogások és vélemények sokszínű kavalkádja kapott helyet. vélemények sokszínű kavalkádja kapott helyet.

Fáy András nőnevelési reformelképzeléseiFáy András nőnevelési reformelképzelései

• A magyar reformkor jeles írója, A magyar reformkor jeles írója, politikusa, politikusa, FáyFáy AndrásAndrás (1786- (1786-1864) szívesen foglalkozott a 1864) szívesen foglalkozott a gyermeknevelés – és ezen belül a gyermeknevelés – és ezen belül a leánynevelés – elméleti és leánynevelés – elméleti és gyakorlati kérdéseivel. gyakorlati kérdéseivel.

• A nők helyzetével és A nők helyzetével és nevelésükkel kapcsolatos nevelésükkel kapcsolatos nézeteit részletekbe menően fejti nézeteit részletekbe menően fejti ki 1841-ben írt könyvében, amely ki 1841-ben írt könyvében, amely a a „Nőnevelés és nőnevelő-„Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban”intézetek hazánkban” címmel címmel jelent meg. jelent meg.

• Fáy András a gyakorlatban is bizonyította, hogy Fáy András a gyakorlatban is bizonyította, hogy a tehetséges, de alacsony sorból származó a tehetséges, de alacsony sorból származó leányok – megfelelő nevelés esetén – magasabb leányok – megfelelő nevelés esetén – magasabb szellemi tevékenységre is alkalmasak. szellemi tevékenységre is alkalmasak.

• Maga mellé vette, rendszeres és sokoldalú Maga mellé vette, rendszeres és sokoldalú oktatásban részesítette az egyszerű fóti oktatásban részesítette az egyszerű fóti parasztcsaládból származó parasztcsaládból származó Sziráky Zsuzsát, Sziráky Zsuzsát, akinek gyors észjárása, intelligenciája meglepte akinek gyors észjárása, intelligenciája meglepte Fáy baráti körét. Fáy baráti körét.

• Később feleségül vette az időközben felserdült Később feleségül vette az időközben felserdült leányt, akinek irodalmi, művészeti ízlésében leányt, akinek irodalmi, művészeti ízlésében olyannyira megbízott, hogy készülőfélben levő olyannyira megbízott, hogy készülőfélben levő műveit is elolvastatta vele. műveit is elolvastatta vele.

• A hibás nő nevelés okait Fáy András a gáláns francia A hibás nő nevelés okait Fáy András a gáláns francia stílus terjedésében véli felfedezni. XIV. Lajos korát stílus terjedésében véli felfedezni. XIV. Lajos korát kárhoztatja, amely a nőt „lehizelgé méltósága’ kárhoztatja, amely a nőt „lehizelgé méltósága’ trónjáról, kiskorúságra kárhoztatá, gyermeki bábot trónjáról, kiskorúságra kárhoztatá, gyermeki bábot ada királyi pálcza helyett kezébe”.ada királyi pálcza helyett kezébe”.

• A „miveltségi mázzal megkent csalás”-nak ezt a A „miveltségi mázzal megkent csalás”-nak ezt a divatját majmolják a magyar úri körök is leányaik divatját majmolják a magyar úri körök is leányaik nevelésekor. Ez a nevelésekor. Ez a félrenevelésfélrenevelés több kárt okoz, mintha több kárt okoz, mintha a leányokat egyáltalán nem részesítenénk tudatos, a leányokat egyáltalán nem részesítenénk tudatos, tervszerű nevelésben. tervszerű nevelésben.

• Rousseau-hoz csatlakozik, amikor azt írja, hogy a nő Rousseau-hoz csatlakozik, amikor azt írja, hogy a nő világi hivatása kettős: világi hivatása kettős: boldogboldog legyenlegyen és és boldogítsonboldogítson. . Boldog pedig akkor lehet, Boldog pedig akkor lehet, ha sorsával megelégszik,ha sorsával megelégszik, teljesíti gazdasszonyi és anyai mivoltából fakadó teljesíti gazdasszonyi és anyai mivoltából fakadó kötelességeit, és nem feledkezik meg „polgári kötelességeit, és nem feledkezik meg „polgári viszonyaiból” adódó kötelmeiről, magyarságáról, viszonyaiból” adódó kötelmeiről, magyarságáról, anyanyelvéről sem. anyanyelvéről sem.

• Fáy András szerint a nő Fáy András szerint a nő „túlműveltsége”„túlműveltsége” éppoly káros, mint teljes műveletlensége. A éppoly káros, mint teljes műveletlensége. A túlművelt asszony a társaságban gyakran túlművelt asszony a társaságban gyakran fensőbbséges és mesterkélt, folyton a fensőbbséges és mesterkélt, folyton a figyelem középpontjába kerülni, lekezelő figyelem középpontjába kerülni, lekezelő gúnnyal bánik kevésbé művelt gúnnyal bánik kevésbé művelt beszélgetőtársaival. beszélgetőtársaival.

• Az ilyen nők harcolnak legnagyobb hévvel a Az ilyen nők harcolnak legnagyobb hévvel a női egyenjogúságért is: „A’ tul-mivelt nők női egyenjogúságért is: „A’ tul-mivelt nők különösen azok, kik erős harczos vitéznéi a’ különösen azok, kik erős harczos vitéznéi a’ juris aequalitásnak inter sexum et sexum; juris aequalitásnak inter sexum et sexum; azért is apró társalgási nőnemhez illő azért is apró társalgási nőnemhez illő tartózkodásokon magokat túl teszik; és tartózkodásokon magokat túl teszik; és elkárhoznál, ha ezen egyenlőséget előttök elkárhoznál, ha ezen egyenlőséget előttök csak legkevésbé is megszorítani kívánod.csak legkevésbé is megszorítani kívánod.

• Az igazi művelt nő Fáy András véleménye szerint tehát Az igazi művelt nő Fáy András véleménye szerint tehát nemnem küzdküzd a két nem közötti egyenjogúságért, és nem a két nem közötti egyenjogúságért, és nem kíván kilépni a számára rendeltetett családi körből: „… kíván kilépni a számára rendeltetett családi körből: „… ismeri és becsűli a’ maga viszonyait, és azoknak ismeri és becsűli a’ maga viszonyait, és azoknak korlátai között híven megmarad. Érezzük körében, hogy korlátai között híven megmarad. Érezzük körében, hogy nagyobb sorsban is helyet állna, és otthon lelné magát; nagyobb sorsban is helyet állna, és otthon lelné magát; de azért kissebb viszonyai közt is megfér, és azokat de azért kissebb viszonyai közt is megfér, és azokat nemesíti. […] Ritkán, és csak ott szól határozólag, hol nemesíti. […] Ritkán, és csak ott szól határozólag, hol adataiban bizonyos; de véleményét mindenkor adataiban bizonyos; de véleményét mindenkor szerényen ’s úgy adja elő, hogy hajlama lássék, szerényen ’s úgy adja elő, hogy hajlama lássék, jelesebbektől, ’s jobban értesítettektől okúlni akarni.”jelesebbektől, ’s jobban értesítettektől okúlni akarni.”

• A régi toposz bukkan itt fel újra: annak a művelt nőnek A régi toposz bukkan itt fel újra: annak a művelt nőnek az eszménye, aki tudását inkább véka alá rejtve az eszménye, aki tudását inkább véka alá rejtve hallgat, mintsem hogy férje urát vagy más férfit a hallgat, mintsem hogy férje urát vagy más férfit a társaságban csiszolt elméje megnyilvánulásaival társaságban csiszolt elméje megnyilvánulásaival zavarba hozza. (Emlékezzünk a tudós zavarba hozza. (Emlékezzünk a tudós LauraLaura BassiBassi megítélésére, akit szerénysége miatt dicsértek megítélésére, akit szerénysége miatt dicsértek kortársai.)kortársai.)

• A nőnemhez tehát a „tartózkodás illik” és nem A nőnemhez tehát a „tartózkodás illik” és nem a nagyvilági életben való közszereplés. a nagyvilági életben való közszereplés. Szívesebben vonul vissza családi körébe, jól Szívesebben vonul vissza családi körébe, jól nevelt („vig, játékos, nyiltszívű, barátságos”) nevelt („vig, játékos, nyiltszívű, barátságos”) gyermekei közé. Tetteit a ráció és az gyermekei közé. Tetteit a ráció és az egészséges érzelmek határozzák meg: „… egészséges érzelmek határozzák meg: „… józan ész és ép érzemény bélyegzik minden józan ész és ép érzemény bélyegzik minden tevését és hatását”.tevését és hatását”.

• Fáy András nőeszménye és nevelési programja Fáy András nőeszménye és nevelési programja ahhoz a vonulathoz sorolható, amelyet például ahhoz a vonulathoz sorolható, amelyet például RousseauRousseau, , PestalozziPestalozzi vagy vagy CampeCampe neve neve fémjelez. fémjelez.

• A nőnevelés terén reformokat kíván, de A nőnevelés terén reformokat kíván, de nemnem gyökeresgyökeres változástváltozást..

• Kritizálja a korabeli lánynevelő intézetekben oktatott tananyagot Kritizálja a korabeli lánynevelő intézetekben oktatott tananyagot haszontalanságahaszontalansága miatt: a francia nyelv csak a fényűzést miatt: a francia nyelv csak a fényűzést szolgálja, a hímzés szemrontó, a muzsikában a rendelkezésre szolgálja, a hímzés szemrontó, a muzsikában a rendelkezésre álló csekély idő alatt keveset lehet haladni. álló csekély idő alatt keveset lehet haladni.

• Helyettük a polgári élethez szükséges praktikus ismereteketHelyettük a polgári élethez szükséges praktikus ismereteket és és készségeket ajánl, amelyek a következők: „rövid diatetica, női készségeket ajánl, amelyek a következők: „rövid diatetica, női élet-bölcsesség, józan háztartás, józan pénz-költés’ elvei, magyar élet-bölcsesség, józan háztartás, józan pénz-költés’ elvei, magyar haza’ ismertetése, nyelve, literaturája, egy magyar polgárné’ haza’ ismertetése, nyelve, literaturája, egy magyar polgárné’ kötelességei, házi szükséges munkák, nemes társalgásnak és női kötelességei, házi szükséges munkák, nemes társalgásnak és női illedelemnek szabályai és mi fő dolog, tiszta fogalmak női illedelemnek szabályai és mi fő dolog, tiszta fogalmak női rendeltetésről, világ’ folyásrol, szoktatás ész’ okai’ rendeltetésről, világ’ folyásrol, szoktatás ész’ okai’ követéséhez…”követéséhez…”

• Későbbi műveiben ennél is tovább ment: Későbbi műveiben ennél is tovább ment: konkrét terveketkonkrét terveket készített egy új országos készített egy új országos nevelőnőképzőnevelőnőképző intézetintézet felállításáról, felállításáról, amelyhez gyakorló iskolaként egy minta lánynevelő-intézetet amelyhez gyakorló iskolaként egy minta lánynevelő-intézetet kívánt csatolni. kívánt csatolni.

• Elképzeléseit nem tudta a gyakorlatba átültetni, de számos Elképzeléseit nem tudta a gyakorlatba átültetni, de számos követője szorgalmazta később a „női élethez” szükséges követője szorgalmazta később a „női élethez” szükséges praktikus ismeretanyag oktatását lánynevelő intézeteinkben.praktikus ismeretanyag oktatását lánynevelő intézeteinkben.

Brunszvik Teréz a nőnevelésrőlBrunszvik Teréz a nőnevelésről

• Brunszvik TerézBrunszvik Teréz (1775-1861) nemcsak az első magyar (1775-1861) nemcsak az első magyar kisdedóvó intézet megalapítása fűződik, a grófnő behatóan kisdedóvó intézet megalapítása fűződik, a grófnő behatóan foglalkozott a hazai nőnevelés fejlesztésének kérdéseivel is. foglalkozott a hazai nőnevelés fejlesztésének kérdéseivel is. Hagyatékában fennmaradt egy kézirat, amely a Hagyatékában fennmaradt egy kézirat, amely a „Nőképzés „Nőképzés és nőnevelés”és nőnevelés” címet viseli. Ebben tulajdonképpen Fáy címet viseli. Ebben tulajdonképpen Fáy András 1841-ben megjelent művével vitatkozik.András 1841-ben megjelent művével vitatkozik.

• A nők hivatásának, egyenjogúságának megítélésében A nők hivatásának, egyenjogúságának megítélésében sokkal sokkal radikálisabb felfogástradikálisabb felfogást képvisel, mit Fáy András. képvisel, mit Fáy András.

• Iróniától sem mentes, érzékletes stílusban festi le kora Iróniától sem mentes, érzékletes stílusban festi le kora elmaradott társadalmi viszonyait, amelyek között a nőknek elmaradott társadalmi viszonyait, amelyek között a nőknek „négy fal közé zárva”, „rossz háznép fölött őrködve” kell „négy fal közé zárva”, „rossz háznép fölött őrködve” kell uruk harisnyáját foltozniuk, míg férjeik „szellemi alkotások uruk harisnyáját foltozniuk, míg férjeik „szellemi alkotások minden gyönyörűségében tobzódva” élik nagyvilági minden gyönyörűségében tobzódva” élik nagyvilági életüket. életüket.

• A feleség A feleség legyen férje méltó társalegyen férje méltó társa a „magasabb a „magasabb műveltség köreiben” is. Lehetővé kell tenni a műveltség köreiben” is. Lehetővé kell tenni a leányok számára a magasabb színvonalú leányok számára a magasabb színvonalú tanulmányok végzését. A férfiak előtt évszázadok tanulmányok végzését. A férfiak előtt évszázadok óta nyitva állnak a gimnáziumok és akadémiák óta nyitva állnak a gimnáziumok és akadémiák kapui, el kell jönnie annak az időnek, amikor majd kapui, el kell jönnie annak az időnek, amikor majd „az emberiség másik, fontosabb fele részére is ilyen „az emberiség másik, fontosabb fele részére is ilyen rendszeres és alapos oktató rendszert létesítenek”. rendszeres és alapos oktató rendszert létesítenek”.

• Brunszvik Teréz a magasabb műveltség Brunszvik Teréz a magasabb műveltség hagyományos értelmezését is átírja, amikor hagyományos értelmezését is átírja, amikor „klasszikus ostobaságnak”„klasszikus ostobaságnak” nevezi azt, ami „a nevezi azt, ami „a fogalmakat inkább összezavarja, mintsem fogalmakat inkább összezavarja, mintsem megnyugtatja”. megnyugtatja”.

• Kritikáját azzal teszi hatásosabbá, hogy a jelenséget Kritikáját azzal teszi hatásosabbá, hogy a jelenséget visszájáról veszi szemügyre. Fonákjáról közelíti meg visszájáról veszi szemügyre. Fonákjáról közelíti meg a kérdést, mint Salzmann a híres a kérdést, mint Salzmann a híres Rákkönyvecskében. Rákkönyvecskében.

• „„De ha a férfiak továbbra is meg akarnak De ha a férfiak továbbra is meg akarnak maradni tudós tanulmányaik és szánalmas maradni tudós tanulmányaik és szánalmas absztrakcióik mellett, úgy minden emberi absztrakcióik mellett, úgy minden emberi boldogság végleges tönkretételére mint boldogság végleges tönkretételére mint legcélszerűbb eszközt azt ajánlanám, legcélszerűbb eszközt azt ajánlanám, engedjék a nőket is ilyen fajta engedjék a nőket is ilyen fajta tanulmányokban részesedni, mert nem tanulmányokban részesedni, mert nem találnám méltányosnak, hogy csak a nők találnám méltányosnak, hogy csak a nők legyenek a józan emberi ész birtokában; legyenek a józan emberi ész birtokában; mindenesetre kevesebbet gyötörnék őket mindenesetre kevesebbet gyötörnék őket félbolond férjeik. A műveltségen én tehát nem félbolond férjeik. A műveltségen én tehát nem a nonsense-t s körmönfont okoskodásokat a nonsense-t s körmönfont okoskodásokat értek.”értek.”

• A vitairatban arra az általános kérdésre is A vitairatban arra az általános kérdésre is választ találunk, hogy milyen tudást, milyen választ találunk, hogy milyen tudást, milyen tudományokat tart fontosnak. tudományokat tart fontosnak.

• Az elvont, „tudós” tudományok helyett az Az elvont, „tudós” tudományok helyett az alkalmazásraalkalmazásra készkész, , népszerű népszerű diszciplínákdiszciplínák művelésének jött el az ideje. művelésének jött el az ideje.

• Pédaként hozza fel, hogy a földön szaporodó Pédaként hozza fel, hogy a földön szaporodó embersokaság táplálására olyan embersokaság táplálására olyan segédeszközökre van szükség, amelyeket az segédeszközökre van szükség, amelyeket az alkalmazottalkalmazott tudományoktudományok kínálnak. kínálnak.

• Ahhoz, hogy a réginél jóval kisebb Ahhoz, hogy a réginél jóval kisebb földterületen ugyanolyan mennyiségű élelmet földterületen ugyanolyan mennyiségű élelmet lehessen termelni, nem klasszikus lehessen termelni, nem klasszikus műveltségre, hanem modern műveltségre, hanem modern természettudományostermészettudományos ismeretekreismeretekre van van szükség. szükség.

• Ami pedig a nevelés legfőbb szempontját Ami pedig a nevelés legfőbb szempontját illeti, a műveltség igazi, legvégső tartalma illeti, a műveltség igazi, legvégső tartalma nem lehet más, mint a „megnemesbedés”, nem lehet más, mint a „megnemesbedés”, az ember az ember erkölcsierkölcsi fejlődésefejlődése. .

• A kiindulópont adott: az Istentől adott „erő A kiindulópont adott: az Istentől adott „erő és csíra”. A moralitásnak ez a középpontba és csíra”. A moralitásnak ez a középpontba helyezése helyezése PestalozziPestalozzi és és KantKant pedagógiájának hatását sejteti. Mindkét pedagógiájának hatását sejteti. Mindkét szerző az erkölcsi heteronómiából, az ember szerző az erkölcsi heteronómiából, az ember természeti meghatározottságából kiinduló, természeti meghatározottságából kiinduló, és a morális autonómia, a magasrendű és a morális autonómia, a magasrendű erkölcsiség felé haladó fejlődést jelöli ki a erkölcsiség felé haladó fejlődést jelöli ki a nevelés legfontosabb céljának. nevelés legfontosabb céljának.

• Brunszvik Teréz nemcsak elméleti síkon Brunszvik Teréz nemcsak elméleti síkon vizsgálta a nőnevelés kérdéseit, hanem vizsgálta a nőnevelés kérdéseit, hanem tervezetet is készített egy felállítandó tervezetet is készített egy felállítandó tanítónőképzőtanítónőképző intézetintézet tananyagáról. A tíz tananyagáról. A tíz esztendeig tartó képzés során számos esztendeig tartó képzés során számos tantárgy színvonalas oktatását tervezte tantárgy színvonalas oktatását tervezte (idegen nyelvek, vallástan, (idegen nyelvek, vallástan, történettudomány, földleírás, történettudomány, földleírás, természettan, neveléstan, zene, tánc, természettan, neveléstan, zene, tánc, rajzolás, kertészet és női kézimunkák). A rajzolás, kertészet és női kézimunkák). A tervezet megvalósítására tett erőfeszítései tervezet megvalósítására tett erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel.azonban nem jártak sikerrel.

Hazai nőnevelő intézetekHazai nőnevelő intézetek

• A nevelőintézet-alapítás terén A nevelőintézet-alapítás terén több sikerrel járt több sikerrel járt KaracsKaracs TerézTeréz (1808-1892), aki 1846 (1808-1892), aki 1846 szeptemberében Miskolcon szeptemberében Miskolcon létesített leánynevelő intézetet, létesített leánynevelő intézetet, „nőnöveldét”. „nőnöveldét”.

• Programja megfogalmazásakor a Programja megfogalmazásakor a társadalmi realitások talaján állt, társadalmi realitások talaján állt, bár a férfi és nő egyenjogúságát, bár a férfi és nő egyenjogúságát, egyenlő adottságait elméleti egyenlő adottságait elméleti síkon egyértelműen síkon egyértelműen megfogalmazta: „úgynevezett megfogalmazta: „úgynevezett szellemünk … hasonló szellemünk … hasonló eszközökkel éppen úgy kifejthető eszközökkel éppen úgy kifejthető egyik, mint másik nemnél”egyik, mint másik nemnél”

• Mindazonáltal nem törekedett nagyívű emancipációs Mindazonáltal nem törekedett nagyívű emancipációs elképzelések megvalósítására, mert úgy vélte, hogy a elképzelések megvalósítására, mert úgy vélte, hogy a nő munkába állásának a család látná kárát. A nő munkába állásának a család látná kárát. A „kenyértudományok”„kenyértudományok” terén való jártasság terén való jártasság megszerzését csak az megszerzését csak az egyedülálló nőkegyedülálló nők esetében látja esetében látja szükségesnek. szükségesnek.

• A miskolci nőnövelde sok tekintetben hasonlított A miskolci nőnövelde sok tekintetben hasonlított TessedikTessedik SámuelSámuel szarvasi „szorgalmatossági iskolá”- szarvasi „szorgalmatossági iskolá”-jához. jához.

• A leendő családanyák szükségleteit vette figyelembe A leendő családanyák szükségleteit vette figyelembe KaracsKaracs TerézTeréz is, amikor a lányokat elsősorban a is, amikor a lányokat elsősorban a női női kézimunkákra, szabásra-varrásra, fehérnemű- kézimunkákra, szabásra-varrásra, fehérnemű- készítésrekészítésre tanította. tanította.

• De nemcsak a De nemcsak a „kéz”„kéz” ügyesítésére törekedett. ügyesítésére törekedett. Pestalozzi hatására a Pestalozzi hatására a „fej” és a „szív” kiművelését„fej” és a „szív” kiművelését is is szorgalmazta. Segédnevelőnőivel együtt francia szorgalmazta. Segédnevelőnőivel együtt francia nyelvre, zenére, szépírásra és táncra is oktatta nyelvre, zenére, szépírásra és táncra is oktatta növendékeit. növendékeit.

• Ezzel egy időben nyitott Pesten Ezzel egy időben nyitott Pesten intézetet intézetet TelekiTeleki BlankaBlanka grófnő grófnő (1806-1862), aki nagynénje, (1806-1862), aki nagynénje, Brunszvik Teréz nőnevelési Brunszvik Teréz nőnevelési elképzeléseihez hasonló elképzeléseihez hasonló elveket vallott. elveket vallott.

• Erdélyi magyar arisztokrata Erdélyi magyar arisztokrata családból származott, büszke családból származott, büszke volt magyarságára, a nemzeti volt magyarságára, a nemzeti kultúra fejlesztését tartotta kultúra fejlesztését tartotta egyik legfontosabb céljának. egyik legfontosabb céljának.

• A leánynevelés megjobbítása A leánynevelés megjobbítása terén is ez volt egyik terén is ez volt egyik legfontosabb vezérmotívuma. legfontosabb vezérmotívuma.

• A nőnevelés tartalmának A nőnevelés tartalmának megfogalmazásakor is az megfogalmazásakor is az anyanyelv ápolását, a anyanyelv ápolását, a sajátosan magyar kulturális sajátosan magyar kulturális értékek megőrzését tűzte ki értékek megőrzését tűzte ki elsődleges célul. elsődleges célul.

• Teleki Blanka tehát magyar főúri körökből való Teleki Blanka tehát magyar főúri körökből való leányok számára tervezett leányok számára tervezett magyar nyelvű, nemzeti magyar nyelvű, nemzeti szelleműszellemű képzést nyújtó intézetet. képzést nyújtó intézetet.

• Ez a terv is újdonságnak számított, akkoriban a Ez a terv is újdonságnak számított, akkoriban a főnemesek leányai többnyire német, francia, esetleg főnemesek leányai többnyire német, francia, esetleg angol nyelven részesültek oktatásban. angol nyelven részesültek oktatásban.

• Jellemző, hogy a grófnő intézetalapítási elképzeléseit Jellemző, hogy a grófnő intézetalapítási elképzeléseit megismerve Széchenyi István és Fáy András is egy megismerve Széchenyi István és Fáy András is egy angol nevelőnőt ajánlottak az intézmény élére. Úgy angol nevelőnőt ajánlottak az intézmény élére. Úgy vélték, ez jobban megfelel a főnemesi családok vélték, ez jobban megfelel a főnemesi családok elvárásainak, mint a magyar nyelven oktató Karacs elvárásainak, mint a magyar nyelven oktató Karacs Teréz, akit Teleki Blanka szeretett volna megnyerni a Teréz, akit Teleki Blanka szeretett volna megnyerni a nőnevelde vezetésére.nőnevelde vezetésére.

• Karacs TerézKaracs Teréz a grófnő iránt érzett nagyrabecsülése a grófnő iránt érzett nagyrabecsülése ellenére elvi megfontolások miatt nem tudta elfogadni ellenére elvi megfontolások miatt nem tudta elfogadni a felkérést. A magas tandíjjal működő pesti intézettel a felkérést. A magas tandíjjal működő pesti intézettel szemben a miskolciak meghívását fogadta el, ahol a szemben a miskolciak meghívását fogadta el, ahol a növendékek köre a szerényebb anyagi lehetőségekkel növendékek köre a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező „polgárzat” leányaiból került ki.rendelkező „polgárzat” leányaiból került ki.

• A pesti intézet megnyitása 1846 őszén nem A pesti intézet megnyitása 1846 őszén nem ment zökkenőmentesen. Növendék eleinte ment zökkenőmentesen. Növendék eleinte alig jelentkezett, pedig Teleki Blanka kiváló alig jelentkezett, pedig Teleki Blanka kiváló szakembereket kért fel tanításra. Köztük volt szakembereket kért fel tanításra. Köztük volt VasváriVasvári PálPál (1826-1849) irodalmár – később (1826-1849) irodalmár – később a márciusi ifjak egyike – és a márciusi ifjak egyike – és HanákHanák JánosJános (1812-1849) természettudós is.(1812-1849) természettudós is.

• Kezdetben egyetlen leány oktatását végezte Kezdetben egyetlen leány oktatását végezte a tekintélyes számú tanári kar, ami jelentős a tekintélyes számú tanári kar, ami jelentős anyagi veszteséget okozott az alapítónak. anyagi veszteséget okozott az alapítónak. Egy év múlva azonban már 14 főrangú Egy év múlva azonban már 14 főrangú tanítványa volt a neveldének, és számuk tanítványa volt a neveldének, és számuk ettől fogva ugrásszerűen emelkedett. ettől fogva ugrásszerűen emelkedett.

• Az igen tartalmas, sokféle humán-reál Az igen tartalmas, sokféle humán-reál tantárgyat és művészeteket felvonultató tantárgyat és művészeteket felvonultató képzési program képzési program újszerűújszerű oktatásioktatási módszerekkelmódszerekkel társult. társult.

• HanákHanák JánosJános például gyakran tartotta óráit például gyakran tartotta óráit kinn a szabad természetben, előadásait kinn a szabad természetben, előadásait szemléltetéssel és kísérletek bemutatásával szemléltetéssel és kísérletek bemutatásával tette érzékletesebbé. tette érzékletesebbé.

• A történelem és a magyar irodalom tanítása A történelem és a magyar irodalom tanítása során során VasváriVasvári PálPál törekedett a tartalmas törekedett a tartalmas ismeretanyag alapos megértetésére. Minden ismeretanyag alapos megértetésére. Minden eszközt megragadott a hazafias érzelmek eszközt megragadott a hazafias érzelmek fejlesztésére. fejlesztésére.

• A forradalmi eszmék iránt elkötelezett Teleki Blanka A forradalmi eszmék iránt elkötelezett Teleki Blanka intézete egyre inkább elkötelezett híve lett a nők intézete egyre inkább elkötelezett híve lett a nők számára szavazati jogot követelő számára szavazati jogot követelő emancipációsemancipációs törekvéseknektörekvéseknek is. is.

• Emellett határozottan szorgalmazta az intézményes Emellett határozottan szorgalmazta az intézményes leányoktatás fejlesztését. A nők „örökös kiskorúsága” leányoktatás fejlesztését. A nők „örökös kiskorúsága” nem tartható tovább, lehetővé kell tenni számukra a nem tartható tovább, lehetővé kell tenni számukra a felsőfokú egyetemi tanulmányokat is.felsőfokú egyetemi tanulmányokat is.

• A radikális nézetek, a forradalmi eseményekben való A radikális nézetek, a forradalmi eseményekben való szerepvállalás, majd a szabadságharc bukása után az szerepvállalás, majd a szabadságharc bukása után az üldözöttek rejtegetése mellett következetes üldözöttek rejtegetése mellett következetes nőemancipációs törekvései is hozzájárultak ahhoz, nőemancipációs törekvései is hozzájárultak ahhoz, hogy Teleki Blankát a hadbíróság tízévi várfogságra hogy Teleki Blankát a hadbíróság tízévi várfogságra ítélte. ítélte.

• Ebből öt esztendőt kellett letöltenie segítőtársával, Ebből öt esztendőt kellett letöltenie segítőtársával, LeöveiLeövei KláráKlárávalval együtt. együtt.

Madarász Viktor: Teleki Blanka és Leövei Klára a kufsteini fogságban

Madarász Viktor: Teleki Blanka a börtönben. Krétarajz, 1867

• Teleki Blanka grófnő a börtönből való Teleki Blanka grófnő a börtönből való szabadulása után nővéréhez, a férje szabadulása után nővéréhez, a férje mártírhalála után Párizsban élő mártírhalála után Párizsban élő Emmához utazott. Emmához utazott.

• A hosszú várfogság – köztük a A hosszú várfogság – köztük a hírhedett Kufstein cellája – azonban hírhedett Kufstein cellája – azonban kikezdte Blanka egészségét, és kikezdte Blanka egészségét, és hamarosan meghalt. A nőnevelés hamarosan meghalt. A nőnevelés iránti elkötelezettség azonban tovább iránti elkötelezettség azonban tovább „öröklődött” a családban. „öröklődött” a családban.

• Leánytestvére, Leánytestvére, EmmaEmma ugyanis a ugyanis a nőnevelés kérdései iránt is érdeklődő nőnevelés kérdései iránt is érdeklődő AugusteAuguste DeDe GerandoGerando, Magyarországon , Magyarországon élő francia író felesége volt. élő francia író felesége volt.

• Leánygyermekük, Leánygyermekük, AntotninaAntotnina pedig az pedig az 1800-as végén az iskolarendszerű 1800-as végén az iskolarendszerű intézményes leánynevelés intézményes leánynevelés magyarországi úttörőjeként tett szert magyarországi úttörőjeként tett szert elismertségre. elismertségre.

• Az eddigiekből is kitűnik, hogy Magyarországon a 19. század Az eddigiekből is kitűnik, hogy Magyarországon a 19. század első felében a nők helyzetével kapcsolatos elvi álláspontok, a első felében a nők helyzetével kapcsolatos elvi álláspontok, a nőnevelésre vonatkozó elképzelések és az ezekből nőnevelésre vonatkozó elképzelések és az ezekből eredeztethető leánynevelő intézeti programok ugyanolyan eredeztethető leánynevelő intézeti programok ugyanolyan sokszínűek voltak, mint Európa más országaiban. sokszínűek voltak, mint Európa más országaiban.

• A nőnevelés fejlesztésének következetes hívei között is A nőnevelés fejlesztésének következetes hívei között is voltak olyanok, akik ellenezték a női egyenjogúság voltak olyanok, akik ellenezték a női egyenjogúság gondolatát, és a lányok nevelését a gondolatát, és a lányok nevelését a nemzeti érzelmű polgári nemzeti érzelmű polgári és háziasszonyi erények,és háziasszonyi erények, képességük kibontakoztatása alá képességük kibontakoztatása alá rendelték (pl. rendelték (pl. Fáy AndrásFáy András). ).

• Mások elvi síkon pártolták a női emancipációt, de a korabeli Mások elvi síkon pártolták a női emancipációt, de a korabeli társadalmi viszonyokat még nem érezték alkalmasnak az társadalmi viszonyokat még nem érezték alkalmasnak az egyenjogúság következetes megvalósítására. Így nőnevelő egyenjogúság következetes megvalósítására. Így nőnevelő programjuk középpontjába a programjuk középpontjába a gazdasszonyi ismeretek és gazdasszonyi ismeretek és készségekkészségek oktatását állították (pl. oktatását állították (pl. Karacs TerézKaracs Teréz).).

• Ismét mások pedig a Ismét mások pedig a következetes egyenjogúság elvi következetes egyenjogúság elvi álláspontjára helyezkedtekálláspontjára helyezkedtek, és a nők számára magas , és a nők számára magas színvonalú és korszerű tartalmú képzést sürgettek (pl. színvonalú és korszerű tartalmú képzést sürgettek (pl. Takács Éva, Brunszvik TerézTakács Éva, Brunszvik Teréz). Néhányan az egyetem kapuit ). Néhányan az egyetem kapuit is ki akarták tárni előttük, ez az igény fogalmazódik meg is ki akarták tárni előttük, ez az igény fogalmazódik meg Teleki BlankaTeleki Blanka koncepciójában. A grófnő nőnevelő koncepciójában. A grófnő nőnevelő tevékenységében jól érzékelhető tevékenységében jól érzékelhető a nemzeti szellemű a nemzeti szellemű „honleányi” nevelési program összeötvözése a felsőfokú „honleányi” nevelési program összeötvözése a felsőfokú képzésig elvezető tudományos igényű oktatásra való képzésig elvezető tudományos igényű oktatásra való törekvésseltörekvéssel..

• A század harmincas éveitől kezdve egyre nagyobb A század harmincas éveitől kezdve egyre nagyobb számban nyíltak meg Magyarországon számban nyíltak meg Magyarországon magánkézben levő nőnevelő intézetek, nemcsak a magánkézben levő nőnevelő intézetek, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. fővárosban, hanem vidéken is.

• Így például 1840-ben nyitotta meg kapuit Így például 1840-ben nyitotta meg kapuit ZirzenZirzen JankaJanka (1824-1909) jászberényi nőnevelő intézete, (1824-1909) jászberényi nőnevelő intézete, de ebben az időszakban alapítottak nőnöveldéket de ebben az időszakban alapítottak nőnöveldéket Egerben, Balassagyarmaton, Esztergomban és Egerben, Balassagyarmaton, Esztergomban és Rozsnyón is. Korabeli források szerint 1857-ben a Rozsnyón is. Korabeli források szerint 1857-ben a fővárosi magánneveldék száma már elérte a fővárosi magánneveldék száma már elérte a negyvenet. negyvenet.

• A hatvanas években jelentős számbeli gyarapodás A hatvanas években jelentős számbeli gyarapodás zajlott le országszerte. Az intézetek népszerűségét zajlott le országszerte. Az intézetek népszerűségét jelzi a Vallás- és Közoktatási Minisztérium jelzi a Vallás- és Közoktatási Minisztérium kimutatása, amely szerint kimutatása, amely szerint 1872-ben a 1872-ben a magánintézetek leánynövendékeinek a létszáma magánintézetek leánynövendékeinek a létszáma országosan 12 417 fő voltországosan 12 417 fő volt, három és félszer annyi, , három és félszer annyi, mint ahány leány az összes felső népiskolába és mint ahány leány az összes felső népiskolába és leánypolgári iskolába járt.leánypolgári iskolába járt.

Az iskolarendszerű leányoktatás Az iskolarendszerű leányoktatás fejlődésefejlődése

• A lányok népiskolai oktatása: kényszerű A lányok népiskolai oktatása: kényszerű „koedukáció”. „koedukáció”.

• II. II. RatioRatio EducationisEducationis (1806) nyomatékosan (1806) nyomatékosan ajánlja ajánlja különkülön leányiskolákleányiskolák felállítását. felállítását.

• Az elkülönítést nemcsak a nemek szerint Az elkülönítést nemcsak a nemek szerint tartották kívánatosnak, hanem rendi tartották kívánatosnak, hanem rendi hovatartozás szerint is: hovatartozás szerint is:

• Külön iskolákat kívántak létrehozni a Külön iskolákat kívántak létrehozni a parasztok, külön a polgárok és parasztok, külön a polgárok és köznemesek és külön az arisztokraták köznemesek és külön az arisztokraták lányai számára. lányai számára.

• Erre az elkülönített leánynevelésre elsősorban Erre az elkülönített leánynevelésre elsősorban továbbra is a katolikus nőnevelő szerzetesrendek, továbbra is a katolikus nőnevelő szerzetesrendek, mindenekelőtt az angolkisasszonyok vállalkoztak. mindenekelőtt az angolkisasszonyok vállalkoztak.

• A lánynevelés legelső célja továbbra is a családanyai A lánynevelés legelső célja továbbra is a családanyai és gazdasszonyi szerepre való felkészítés volt. és gazdasszonyi szerepre való felkészítés volt.

• Különösen magas színvonalon oldotta meg ezt Különösen magas színvonalon oldotta meg ezt TessedikTessedik SámuelSámuel (1742-1820), aki szarvasi (1742-1820), aki szarvasi szorgalmatossági iskolájának leányosztályaiban a szorgalmatossági iskolájának leányosztályaiban a lányokat bizonyos mezőgazdasági és ipari munkák lányokat bizonyos mezőgazdasági és ipari munkák elvégzésére is megtanította. elvégzésére is megtanította.

• A századelőn már egyre több szaktanfolyamot A századelőn már egyre több szaktanfolyamot hirdettek, ahol ipari munkásnők képzése folyt. Az hirdettek, ahol ipari munkásnők képzése folyt. Az egyre szaporodó kézimunka tanfolyamok és egyre szaporodó kézimunka tanfolyamok és kézműipari iskolák célja elsősorban az volt, hogy a kézműipari iskolák célja elsősorban az volt, hogy a szegény sorból származó nőket kenyérkereső szegény sorból származó nőket kenyérkereső munkához juttassa. munkához juttassa.

• A század negyvenes éveiben – becslések szerint – a A század negyvenes éveiben – becslések szerint – a 6-12 éves korú gyermekeknek 39%-a járt a 6-12 éves korú gyermekeknek 39%-a járt a körülbelül nyolc és félezer népiskolába, de közöttük körülbelül nyolc és félezer népiskolába, de közöttük 15-20%-kal kevesebb lány volt, mint fiú. 15-20%-kal kevesebb lány volt, mint fiú.

• Az 1845-ben megjelent Az 1845-ben megjelent „Magyarország elemi „Magyarország elemi tanodáinak szabályzata”tanodáinak szabályzata” című rendelet előírta a fiúk című rendelet előírta a fiúk és lányok rendi hovatartozás szerint való elkülönített és lányok rendi hovatartozás szerint való elkülönített oktatását. oktatását.

• A parasztlányok számára előírt tananyagban A parasztlányok számára előírt tananyagban vallástan, olvasás, írás, számtan, ének, kézimunka, vallástan, olvasás, írás, számtan, ének, kézimunka, gazdasági és technológiai ismeretek szerepelnek. gazdasági és technológiai ismeretek szerepelnek.

• A polgárok és köznemesek leányai ez a kör A polgárok és köznemesek leányai ez a kör helyesírással, fogalmazással és bizonyos irodalmi helyesírással, fogalmazással és bizonyos irodalmi művek feldolgozásával bővült. művek feldolgozásával bővült.

• Az arisztokraták leánygyermekei mindezeken felül Az arisztokraták leánygyermekei mindezeken felül német és francia nyelvet, természetrajzot, földrajzot, német és francia nyelvet, természetrajzot, földrajzot, történelmet, elemi fizikát, rajzot, zenét és táncot is történelmet, elemi fizikát, rajzot, zenét és táncot is tanulhattak.tanulhattak.

• A leányok negatív megkülönböztetése a A leányok negatív megkülönböztetése a közoktatás terén szívósnak bizonyult. Ennek egyik közoktatás terén szívósnak bizonyult. Ennek egyik példája az is, hogy példája az is, hogy EötvösEötvös JózsefJózsef 1848-ban a 1848-ban a népoktatásról beterjesztett – de a hadi események népoktatásról beterjesztett – de a hadi események miatt már nem tárgyalt – törvényjavaslata a miatt már nem tárgyalt – törvényjavaslata a tankötelezettséget is a nemek függvényében tankötelezettséget is a nemek függvényében különíti el. A fiúk számára a tankötelezettség 6-12 különíti el. A fiúk számára a tankötelezettség 6-12 éves kori tart, míg a lányok esetében 6-10 éves éves kori tart, míg a lányok esetében 6-10 éves korra szűkül ez az intervallum.korra szűkül ez az intervallum.

• A 19. század ötvenes éveiben jelentős mértékű A 19. század ötvenes éveiben jelentős mértékű népiskola-építési hullám bontakozott ki, ám ez igen népiskola-építési hullám bontakozott ki, ám ez igen erőteljes germanizációs törekvésekkel párosult. erőteljes germanizációs törekvésekkel párosult.

• Az extenzív fejlődés látványos volt: az 1860-as Az extenzív fejlődés látványos volt: az 1860-as évek közepén 12 423 népiskola működött évek közepén 12 423 népiskola működött Magyarországon. Magyarországon.

• A „kényszerű koedukáció” azonban – a fennen A „kényszerű koedukáció” azonban – a fennen hangoztatott elvek ellenére – legtöbb helyen hangoztatott elvek ellenére – legtöbb helyen továbbra is érvényben maradt. továbbra is érvényben maradt.

• 1868. évi népoktatási törvény: 1868. évi népoktatási törvény: előírta a 6-12 előírta a 6-12 évig tartó egységes évig tartó egységes tankötelezettségettankötelezettséget, és , és megteremtette a 6 osztályos, mindennapi megteremtette a 6 osztályos, mindennapi oktatást nyújtó oktatást nyújtó elemielemi népiskolátnépiskolát. .

• Előírta, hogy „a fiú- és lánygyermekek Előírta, hogy „a fiú- és lánygyermekek elkülönözve, s a mennyire csak lehet külön elkülönözve, s a mennyire csak lehet külön termekben oktatandók”, de a két a tanítás termekben oktatandók”, de a két a tanítás anyaga egységes volt a két nem esetében. anyaga egységes volt a két nem esetében. Az egységes művelődési anyag előírása – Az egységes művelődési anyag előírása – legalább az elemi szinten – korszakalkotó legalább az elemi szinten – korszakalkotó jelentőségű fejlemény volt a magyar jelentőségű fejlemény volt a magyar leányoktatás történetében. leányoktatás történetében.

• A törvény három évfolyamos A törvény három évfolyamos ismétlőismétlő iskolátiskolát rendszeresített – heti néhány órás tanítással – azoknak rendszeresített – heti néhány órás tanítással – azoknak a gyerekeknek, akik nem tanulnak tovább magasabb a gyerekeknek, akik nem tanulnak tovább magasabb iskolákban. iskolákban.

• Megalkotta a Megalkotta a felsőbbfelsőbb népiskolátnépiskolát – itt már érvényesült a – itt már érvényesült a nemek közötti különbségtétel: a fiúk számára 3, lányok nemek közötti különbségtétel: a fiúk számára 3, lányok esetében pedig 2 évfolyamos volt ez az esetében pedig 2 évfolyamos volt ez az intézménytípus. (Nem bizonyult időtállónak, hamar intézménytípus. (Nem bizonyult időtállónak, hamar elsorvadt.) elsorvadt.)

• Létrehozott egy később igen népszerűvé váló Létrehozott egy később igen népszerűvé váló iskolatípust, amelyet az ötezer főnél népesebb iskolatípust, amelyet az ötezer főnél népesebb településeken kellett felállítani, ez volt a településeken kellett felállítani, ez volt a polgáripolgári iskolaiskola. . Képzési ideje ennek is eltérő volt a nemek szerint: fiúk Képzési ideje ennek is eltérő volt a nemek szerint: fiúk számára 6, számára 6, lányoknaklányoknak 4 éves képzést irányzott elő a 4 éves képzést irányzott elő a közoktatási törvény. közoktatási törvény.

• A polgári iskolába az elemi iskola elvégzett 4 évfolyama A polgári iskolába az elemi iskola elvégzett 4 évfolyama után lehetett felvételt nyerni a végbizonyítvány után lehetett felvételt nyerni a végbizonyítvány bemutatásával, illetve ennek híján felvételi vizsga után. bemutatásával, illetve ennek híján felvételi vizsga után.

• Ugyanez a törvény rendelkezett az állami Ugyanez a törvény rendelkezett az állami tanítóképzőtanítóképző és és tanítónőképzőtanítónőképző intézetekről is. intézetekről is. Ide a 15. életévüket betöltött jelentkezőket Ide a 15. életévüket betöltött jelentkezőket vették fel abban az esetben, ha bizonyítani vették fel abban az esetben, ha bizonyítani tudták annak az ismeretanyagnak a tudták annak az ismeretanyagnak a birtoklását, amelyet a polgári iskola első birtoklását, amelyet a polgári iskola első négy osztályában tanítottak. négy osztályában tanítottak.

• A képzési idő A képzési idő egységesenegységesen három esztendő három esztendő volt. volt.

• Tanítónőképző intézetet Budán 1869-ben, Tanítónőképző intézetet Budán 1869-ben, Kolozsvárott 1870-ben, Pozsonyban és Kolozsvárott 1870-ben, Pozsonyban és Szabadkán 1871-ben, Győrött 1875-ben Szabadkán 1871-ben, Győrött 1875-ben alapítottak.alapítottak.

• A tantárgyak körében szerepelt a hit- és erkölcstan, A tantárgyak körében szerepelt a hit- és erkölcstan, a szépírás, a rajz, az anyanyelv és helyesírás, a szépírás, a rajz, az anyanyelv és helyesírás, magyar nyelv, német nyelv, földrajz, történelem, magyar nyelv, német nyelv, földrajz, történelem, neveléstan, számtan, természettan és természetrajz neveléstan, számtan, természettan és természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és egyéb női (különös tekintettel a kertészetre és egyéb női foglalatosságokra), ének, gazdasszonyi ismeretek és foglalatosságokra), ének, gazdasszonyi ismeretek és háztartástan, női kézimunkák, tanítási gyakorlat a háztartástan, női kézimunkák, tanítási gyakorlat a gyakorló elemi leányiskolában. gyakorló elemi leányiskolában.

• Az intézetekben tandíj nem volt, csak a bennlakók Az intézetekben tandíj nem volt, csak a bennlakók fizettek egy csekély összeget az ellátásért. fizettek egy csekély összeget az ellátásért.

• Az oklevél megszerzésének előfeltétele volt a Az oklevél megszerzésének előfeltétele volt a sikeres záróvizsga és 1-2 évi gyakorlat, de ez sikeres záróvizsga és 1-2 évi gyakorlat, de ez utóbbit a tanítónők esetében általában elengedték. utóbbit a tanítónők esetében általában elengedték.

• A hazai tanítónőképző intézetek vonzereje 1868-tól A hazai tanítónőképző intézetek vonzereje 1868-tól kezdve a nyolcvanas évek elejéig egyre nőtt. kezdve a nyolcvanas évek elejéig egyre nőtt.

• 1868-ban még csak 101 leány járt ilyen középfokú 1868-ban még csak 101 leány járt ilyen középfokú iskolába, de számuk 1878-ban már 1220-ra iskolába, de számuk 1878-ban már 1220-ra emelkedett. emelkedett.

• A további gyors létszámnövekedésnek az a miniszteri A további gyors létszámnövekedésnek az a miniszteri rendelet vetett gátat, amely megszigorította az rendelet vetett gátat, amely megszigorította az intézetekbe való bejutás felvételit. intézetekbe való bejutás felvételit.

• A korlátozások oka egyrészt az volt, hogy a A korlátozások oka egyrészt az volt, hogy a kultuszkormányzat soknak tartotta a kiképzett kultuszkormányzat soknak tartotta a kiképzett tanítótők számát, másrészt pedig tartottak attól, tanítótők számát, másrészt pedig tartottak attól, hogy a szülők jelentős része ezt az iskolát a pusztán hogy a szülők jelentős része ezt az iskolát a pusztán egyfajta egyfajta lánynevelőlánynevelő intézetnekintézetnek tekinti. tekinti.

• Ezért előírták, hogy a végzett tanítónőknek öt Ezért előírták, hogy a végzett tanítónőknek öt esztendeig a pedagóguspályán kell dolgozniuk, esztendeig a pedagóguspályán kell dolgozniuk, ellenkező esetben vissza kell téríteniük az államnak ellenkező esetben vissza kell téríteniük az államnak az oktatásukra fordított költségeket. az oktatásukra fordított költségeket.

• A tanítónőképző intézet ennek ellenére A tanítónőképző intézet ennek ellenére igen igen népszerű iskolatípusnépszerű iskolatípus maradtmaradt. .

• Figyelemre méltó az elterjedésük gyors üteme: Figyelemre méltó az elterjedésük gyors üteme: számuk 1894 és 1904 között 15-ről 34-re nőtt, számuk 1894 és 1904 között 15-ről 34-re nőtt, holott ugyanezen időszak alatt a férfi tanítóképzők holott ugyanezen időszak alatt a férfi tanítóképzők száma 52-ről 48-ra csökkent. száma 52-ről 48-ra csökkent.

• A növendékek száma is dinamikusan gyarapodott: A növendékek száma is dinamikusan gyarapodott: 1893-ban 1324, 1897-ben 2204, 1900-ban 3252, 1893-ban 1324, 1897-ben 2204, 1900-ban 3252, 1903-ban 4194, 1915-ben 5286, 1918-ban pedig 1903-ban 4194, 1915-ben 5286, 1918-ban pedig 6838 leány járt ezekbe az intézetekbe. 6838 leány járt ezekbe az intézetekbe.

• Létszámuk 1913-ban már Létszámuk 1913-ban már meghaladtameghaladta a férfi a férfi képzőkbe járókét: a tanítónőképzőknek ekkor már képzőkbe járókét: a tanítónőképzőknek ekkor már 4718 növendéke volt, a férfi tanítóképzőkbe pedig 4718 növendéke volt, a férfi tanítóképzőkbe pedig 4503 fő járt. 4503 fő járt.

Zirzen JankaZirzen Janka

• Zirzen JankaZirzen Janka (1824-1904)(1824-1904) volt a budai tanítónőképző volt a budai tanítónőképző intézet első igazgatónője, intézet első igazgatónője, akinek pályafutása jó akinek pályafutása jó példázza azt, hogy, milyen példázza azt, hogy, milyen karrierlehetőségek álltak a karrierlehetőségek álltak a 19. század második 19. század második felében a tehetséges és felében a tehetséges és törekvő leányok előtt. törekvő leányok előtt.

• A kiváló képességekkel A kiváló képességekkel rendelkező nevelőnőből a rendelkező nevelőnőből a magyar intézményes magyar intézményes nőnevelés és nőnevelés és tanítónőképzés egyik tanítónőképzés egyik meghatározó egyénisége meghatározó egyénisége lett.lett.

• Jászberényben született, kisbirtokos család Jászberényben született, kisbirtokos család gyermekeként. gyermekeként.

• Édesanyja jól képzett bábaasszony volt, aki férje Édesanyja jól képzett bábaasszony volt, aki férje korai halála után nehéz anyagi körülmények közé korai halála után nehéz anyagi körülmények közé került. került.

• Ennek ellenére mindent megtett egyetlen leánya Ennek ellenére mindent megtett egyetlen leánya színvonalas oktatásáért egy olyan korszakban, színvonalas oktatásáért egy olyan korszakban, amikor az intézményes nőnevelés még egyáltalán amikor az intézményes nőnevelés még egyáltalán nem volt mindenki számára magától értetődő. nem volt mindenki számára magától értetődő.

• A fiatal lány Pesten majd Egerben tanult jó hírű A fiatal lány Pesten majd Egerben tanult jó hírű nőnevelő intézetekben. nőnevelő intézetekben.

• Tanulmányai befejezése után, Jászberénybe Tanulmányai befejezése után, Jászberénybe visszatérve magán nőnevelő intézetet nyitott, visszatérve magán nőnevelő intézetet nyitott, amely kisebb megszakítással 1848-ig működött, amely kisebb megszakítással 1848-ig működött, amíg a szabadságharc vihara el nem sodorta. amíg a szabadságharc vihara el nem sodorta.

• Ezt követően közel húsz évig Ezt követően közel húsz évig nevelőnőinevelőnői állást állást vállalt különféle tehetős családoknál. vállalt különféle tehetős családoknál.

• Időközben újabb képesítésre tett szert: 1866 Időközben újabb képesítésre tett szert: 1866 áprilisában az angolkisasszonyok pesti áprilisában az angolkisasszonyok pesti tanítónőképző intézetében kitűnő eredménnyel tanítónőképző intézetében kitűnő eredménnyel oklevelet szerzett. oklevelet szerzett.

• A rákövetkező évben Jászberény magisztrátusa a A rákövetkező évben Jászberény magisztrátusa a felső elemi leányiskola tanítónőjévé választotta, felső elemi leányiskola tanítónőjévé választotta, de ezt a munkát nem végezhette sokáig. de ezt a munkát nem végezhette sokáig.

• A népoktatási törvény elfogadása után ugyanis A népoktatási törvény elfogadása után ugyanis EötvösEötvös JózsefJózsef kultuszminiszter kinevezte az kultuszminiszter kinevezte az újonnan létesített budai állami tanítónőképző újonnan létesített budai állami tanítónőképző intézet igazgatónőjévé. intézet igazgatónőjévé.

• Áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően az Áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően az intézetet hamar lendületes fejlődésnek indult. intézetet hamar lendületes fejlődésnek indult.

• A népoktatási törvény a 10-16 éves fiúk, illetve a 10-A népoktatási törvény a 10-16 éves fiúk, illetve a 10-14 éves korú lányok számára – a népiskola egyik 14 éves korú lányok számára – a népiskola egyik lehetséges folytatásaként – polgári iskolát létesített. lehetséges folytatásaként – polgári iskolát létesített.

• A polgári iskolai tanítónők képzése céljából Eötvös A polgári iskolai tanítónők képzése céljából Eötvös utódja, utódja, TrefortTrefort ÁgostonÁgoston kultuszminiszter 1873-ban a kultuszminiszter 1873-ban a budai tanítónőképző keretei között budai tanítónőképző keretei között polgári iskolai polgári iskolai tanítónőképző intézetettanítónőképző intézetet létesítését határozta el. Ennek létesítését határozta el. Ennek megszervezésével szintén megszervezésével szintén ZirzenZirzen JankátJankát bízta meg a bízta meg a miniszter. miniszter.

• Az igazgatónőnek számos teendője mellett arra Az igazgatónőnek számos teendője mellett arra futotta az idejéből, hogy nagyszabású kétkötetes futotta az idejéből, hogy nagyszabású kétkötetes kézimunka tankönyvet jelentessen meg német és kézimunka tankönyvet jelentessen meg német és francia nyelvű magyarázatokkal, amely mű külföldön francia nyelvű magyarázatokkal, amely mű külföldön is elismerésre lelt. 1875-ben megvált a budai képzőtől is elismerésre lelt. 1875-ben megvált a budai képzőtől és átkerült a pesti VI. kerületi Sués átkerült a pesti VI. kerületi Su

• gár úti tanítónőképző élére. A polgári iskolai gár úti tanítónőképző élére. A polgári iskolai tanítónőképző intézet és a hozzá kapcsolódó tanítónőképző intézet és a hozzá kapcsolódó leánypolgári iskola is ezen az új helyén folytatta leánypolgári iskola is ezen az új helyén folytatta tevékenységét.tevékenységét.

• Zirzen Janka az elkövetkező években Zirzen Janka az elkövetkező években munkatársaival együtt több külföldi tanulmányúton munkatársaival együtt több külföldi tanulmányúton vett részt, neves német intézetekben vett részt, neves német intézetekben tanulmányozták a nőipari szakoktatás új tanulmányozták a nőipari szakoktatás új eredményeit. eredményeit.

• Intézetében – az új elvárásoknak megfelelően – Intézetében – az új elvárásoknak megfelelően – 1877-től már „ipartanítónők”, „házinevelőnők” és 1877-től már „ipartanítónők”, „házinevelőnők” és „tornatanítónők” képzése is folyt. „tornatanítónők” képzése is folyt.

• Ugyanezen év novemberében Ugyanezen év novemberében FerencFerenc JózsefJózsef király király másfél órás látogatást tett a képzőben, és ezt másfél órás látogatást tett a képzőben, és ezt követően az igazgatónőnek adományozza a nő követően az igazgatónőnek adományozza a nő számára adható legnagyobb kitüntetést, a koronás számára adható legnagyobb kitüntetést, a koronás magyar érdemkeresztet. magyar érdemkeresztet.

• A század végére a A század végére a Zirzen-intézetZirzen-intézet a hazai nőnevelés a hazai nőnevelés elismertelismert központjáváközpontjává terebélyesedett. Egy olyan terebélyesedett. Egy olyan gondosan felépített komplexummá, amelyben gondosan felépített komplexummá, amelyben megtalálhatók voltak a különböző fokozatú és megtalálhatók voltak a különböző fokozatú és profilú leányiskolák és tanítónőképző intézetek. profilú leányiskolák és tanítónőképző intézetek.

• A nők egyenjogúságát célul tűző mozgalmakA nők egyenjogúságát célul tűző mozgalmak a a magasabb művelődés igényét is magasabb művelődés igényét is megfogalmazták a század második felében. megfogalmazták a század második felében.

• Ezek az Ezek az emancipációs törekvésekemancipációs törekvések – a fejlett – a fejlett nyugati és északi államokat követve – a nyugati és északi államokat követve – a magasabb műveltség megszerzésében látták a magasabb műveltség megszerzésében látták a női egyenjogúság megszerzésének első és döntő női egyenjogúság megszerzésének első és döntő lépését.lépését.

• A népoktatási törvény – mint láttuk – a lányok A népoktatási törvény – mint láttuk – a lányok számára polgári iskolát és tanítónőképző számára polgári iskolát és tanítónőképző intézetet szervezett. A intézetet szervezett. A polgári leányiskolapolgári leányiskola a a kispolgári rétegek művelődési igényeit még ki kispolgári rétegek művelődési igényeit még ki tudták elégíteni, a középpolgárság, az „úri tudták elégíteni, a középpolgárság, az „úri középosztály” leányainak szükségleteit – középosztály” leányainak szükségleteit – elsősorban túlságosan gyakorlatias elsősorban túlságosan gyakorlatias ismeretanyaga miatt – azonban már nem.ismeretanyaga miatt – azonban már nem.

• A probléma megoldása érdekében jelentős A probléma megoldása érdekében jelentős kezdeményezéseket tett az kezdeményezéseket tett az Országos Országos Nőképző Egyesület (ONKE),Nőképző Egyesület (ONKE), amelyet amelyet VeresVeres Pálné Beniczky HerminPálné Beniczky Hermin (1815-1895) hozott (1815-1895) hozott létre 1868-ban. létre 1868-ban.

• Kilencezer nő aláírásával petíciót nyújtottak Kilencezer nő aláírásával petíciót nyújtottak be az országgyűlésnek, amelyben egy be az országgyűlésnek, amelyben egy „országos női főtanoda” felállítását kérték. „országos női főtanoda” felállítását kérték.

• Veres Pálné ösztönzésére Veres Pálné ösztönzésére MolnárMolnár Aladár Aladár (1839-1881) országgyűlési képviselő (1839-1881) országgyűlési képviselő kidolgozta és kidolgozta és TrefortTrefort ÁgostonÁgoston kultuszminiszternek előterjesztette egy új kultuszminiszternek előterjesztette egy új nőképző intézmény alapításának részletes nőképző intézmény alapításának részletes tervezetét. tervezetét.

• Az állami Az állami hatévfolyamoshatévfolyamos felsőbbfelsőbb leányiskolaleányiskola 1875. október 25-én nyílt meg Budapesten. 1875. október 25-én nyílt meg Budapesten.

• Az iskolába az elemi népiskola első négy Az iskolába az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után felvételizhettek a osztályának elvégzése után felvételizhettek a leányok. Kétesztendős előkészítő tanfolyam leányok. Kétesztendős előkészítő tanfolyam után négy évfolyamos középiskolai tagozat után négy évfolyamos középiskolai tagozat következett. következett.

• A tantárgyak között három modern nyelv A tantárgyak között három modern nyelv (német, angol és francia) szerepelt. A „női (német, angol és francia) szerepelt. A „női egyéniséghez” illő tananyagban szerepelt a egyéniséghez” illő tananyagban szerepelt a kézimunka oktatása is. A felsőbb leányiskola kézimunka oktatása is. A felsőbb leányiskola érettségitérettségit nemnem adottadott, képzési célja a humán , képzési célja a humán műveltségű családanya és feleség műveltségű családanya és feleség szerepkörre való felkészítés volt. szerepkörre való felkészítés volt.

• MolnárMolnár AladárAladár a miniszternek írt előterjesztésében kijelenti, a miniszternek írt előterjesztésében kijelenti, hogy „nem a nőemancipáció híve azon értelemben, hogy a hogy „nem a nőemancipáció híve azon értelemben, hogy a nőknek joguk legyen mindazon munkákra, mindazon nőknek joguk legyen mindazon munkákra, mindazon társadalmi állásra, melyet a férfiak elfoglalnak”. társadalmi állásra, melyet a férfiak elfoglalnak”.

• A nők és férfiak általa is feltételezett alkati különbsége nem is A nők és férfiak általa is feltételezett alkati különbsége nem is tenné lehetővé a teljes egyenlőséget a társadalmi élet minden tenné lehetővé a teljes egyenlőséget a társadalmi élet minden területén. Szerinte a nő és férfi képességei nem területén. Szerinte a nő és férfi képességei nem mennyiségileg különböznek egymástól, hanem minőségi mennyiségileg különböznek egymástól, hanem minőségi eloszlásuk más: „… a két nem között levő különbséget nem eloszlásuk más: „… a két nem között levő különbséget nem abban látom, hogy a nőknél ugyanazon tehetségek kisebb abban látom, hogy a nőknél ugyanazon tehetségek kisebb mennyiségben s tökéletlenebb mérvben volnának meg, mint a mennyiségben s tökéletlenebb mérvben volnának meg, mint a férfiaknál, hanem abban, hogy ugyanazon általános emberi férfiaknál, hanem abban, hogy ugyanazon általános emberi tulajdonok s tehetségek a nőben a női alkatnak megfelelőleg tulajdonok s tehetségek a nőben a női alkatnak megfelelőleg más és más módon fejlenek ki.”más és más módon fejlenek ki.”

• A nő nem tökéletlenebb a férfinál, csak A nő nem tökéletlenebb a férfinál, csak másmás a fizikai és a fizikai és szellemi alkataszellemi alkata, mint a férfié. , mint a férfié.

• Ezért az iskolai tanítás anyagának is ehhez az eltérő lelki Ezért az iskolai tanítás anyagának is ehhez az eltérő lelki alkathoz, a sajátos alkathoz, a sajátos „női jelleghez” „női jelleghez” kell alkalmazkodnia. kell alkalmazkodnia.

• Mindemellett figyelembe kell venni a nők helyzetét a Mindemellett figyelembe kell venni a nők helyzetét a társadalomban, amelyhez majdan az iskolából kikerülő társadalomban, amelyhez majdan az iskolából kikerülő növendékeknek is alkalmazkodniuk kell.növendékeknek is alkalmazkodniuk kell.

• Fontos megemlítenünk, hogy ez az iskola Fontos megemlítenünk, hogy ez az iskola csak nevében volt „felsőbb” ténylegesen csak nevében volt „felsőbb” ténylegesen középfokú, középfokú, továbbtanulásratovábbtanulásra nemnem jogosítójogosító képzést nyújtott. képzést nyújtott.

• A polgári leányiskolához képest a felsőbb A polgári leányiskolához képest a felsőbb leányiskola viszonylag lassan terjedt el: a leányiskola viszonylag lassan terjedt el: a századfordulós Budapesten két ilyen intézet századfordulós Budapesten két ilyen intézet működött, míg leánypolgáriból tíz. működött, míg leánypolgáriból tíz.

• Négy évvel később ez utóbbiak száma Négy évvel később ez utóbbiak száma tizennégyre emelkedett, de a Molnár Aladár-tizennégyre emelkedett, de a Molnár Aladár-féle iskolatípusból továbbra is csak kettő féle iskolatípusból továbbra is csak kettő működött. működött.

• A század végére még mindig hiányzott a női középiskola, A század végére még mindig hiányzott a női középiskola, amely az említett amely az említett „úri középosztály”„úri középosztály” leányai előtt leányai előtt megnyithatta volna az utat az érettségihez kötött megnyithatta volna az utat az érettségihez kötött értelmiségi pályák és az egyetem felé. értelmiségi pályák és az egyetem felé.

• Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési viszonyok munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési viszonyok nehezülése egyre jobban sürgette.nehezülése egyre jobban sürgette.

• Az igény kielégítését ekkor már a kultuszkormányzat is Az igény kielégítését ekkor már a kultuszkormányzat is segítette. segítette.

• 1895. december 15-én 1895. december 15-én WlassicsWlassics GyulaGyula miniszter rendeletet miniszter rendeletet adott ki, amelyben engedélyezteadott ki, amelyben engedélyezte a leányok a leányok magánmagán--érettségiérettségi vizsgáravizsgára bocsátásátbocsátását az ország valamennyi fiúk számára az ország valamennyi fiúk számára rendszeresített középiskolájában. rendszeresített középiskolájában.

• Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb leányiskolából a középiskolába is átléphetnek – leányiskolából a középiskolába is átléphetnek – magántanulókéntmagántanulóként. .

• A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre több A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre több leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-középiskolákba. leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-középiskolákba.

• Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek számukra.számukra.

• Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására. Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására. • Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a

leánygimnázium megszer vezésére. leánygimnázium megszer vezésére. • Az ONKE törekvéseinek eredményeként Az ONKE törekvéseinek eredményeként VeresVeres PálnéPálné – már – már

1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei között 1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei között 1896.1896. októberoktóber 2-án2-án megalapították az első hazai megalapították az első hazai nyilvánossági joggal felruházott nyilvánossági joggal felruházott leánygimnáziumotleánygimnáziumot. .

• Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így az Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így az első leányosztály első leányosztály már 1900-ban érettségizhetettmár 1900-ban érettségizhetett. Az iskola . Az iskola tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női jelleg”. gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női jelleg”.

• A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a női kézimunka biztosította. női kézimunka biztosította.

• Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a felsőoktatás felé. felsőoktatás felé.

• Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.) három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.)

• A nők A nők felsőfokúfelsőfokú iskoláztatásaiskoláztatása terén az áttörés terén az áttörés Wlassics Gyula kultuszminiszersége idején Wlassics Gyula kultuszminiszersége idején következett be. következett be.

• Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta az Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta az egyetemek bölcsész és orvosi karát, valamint egyetemek bölcsész és orvosi karát, valamint a egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot a a egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot a nők előtt. nők előtt.

• Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők külföldön szerzett diplomája honosításának is. külföldön szerzett diplomája honosításának is.

• Így lehetett végre – tizenöt év késedelemmel Így lehetett végre – tizenöt év késedelemmel – nosztrifikálni az első magyar orvosnő, – nosztrifikálni az első magyar orvosnő, HugonnaiHugonnai VilmaVilma (1847-1922) diplomáját is. (1847-1922) diplomáját is.

• Hugonnai VilmaHugonnai Vilma grófnő a zürichi grófnő a zürichi egyetem orvosi egyetem orvosi karán végzett, és itt karán végzett, és itt védte meg védte meg disszertációját disszertációját 1879-ben. 1879-ben.

• Hazatérte után, egy Hazatérte után, egy évvel később hiába évvel később hiába kérte kérte TrefortTrefort ÁgostonÁgoston vallás- és vallás- és közoktatásügyi közoktatásügyi minisztertől annak minisztertől annak hivatalos hivatalos honosítását. honosítását.

•Az egyetemi tanulmányokhoz Az egyetemi tanulmányokhoz itthon szükséges érettségi vizsgát itthon szükséges érettségi vizsgát magánúton 1881-ben letehette, magánúton 1881-ben letehette, de már megszerzett diplomájának de már megszerzett diplomájának magyarországi elismerésével a magyarországi elismerésével a miniszter nem akart precedenst miniszter nem akart precedenst teremteni más tanult nők teremteni más tanult nők számára.számára.

•Bábaként helyezkedett el, mivel Bábaként helyezkedett el, mivel elvált asszonyként saját magának elvált asszonyként saját magának kellett eltartania családját. kellett eltartania családját.

• A társadalmi nyomás hatására 1895 novemberében A társadalmi nyomás hatására 1895 novemberében Wlassics Gyula kultuszminiszter kiadta a fentebb már Wlassics Gyula kultuszminiszter kiadta a fentebb már említett – akkor már a király által is megerősített – említett – akkor már a király által is megerősített – rendeletet, amelynek értelmében Magyarországon a nők rendeletet, amelynek értelmében Magyarországon a nők bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphettek. bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphettek.

• Hugonnai Vilmának így lehetősége nyílt, hogy letegye az Hugonnai Vilmának így lehetősége nyílt, hogy letegye az orvosi szigorlatot. orvosi szigorlatot.

• Magyar oklevelét 1897-ben kapta meg. Magyar oklevelét 1897-ben kapta meg. • Orvosi praxisát csak ezután kezdhette el: szegény betegek Orvosi praxisát csak ezután kezdhette el: szegény betegek

gyógyításával foglalkozott, egészségügyi felvilágosító gyógyításával foglalkozott, egészségügyi felvilágosító munkát végzett, szakkönyveket fordított. munkát végzett, szakkönyveket fordított.

• Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett több orvosnő társával. A háborús évek bizonyították be több orvosnő társával. A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és orvosnők fronton végzett igazán az ápolónők és orvosnők fronton végzett munkájának elengedhetetlen szükségességét. Hugonnai munkájának elengedhetetlen szükségességét. Hugonnai Vilma időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért Vilma időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért folytatott politikai küzdelmekbe, többször reagált hírlapi folytatott politikai küzdelmekbe, többször reagált hírlapi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a nők egyetemi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a nők egyetemi tanulmányának létjogosultságát kérdőjelezték meg. tanulmányának létjogosultságát kérdőjelezték meg.

• A háborús évek bizonyították be A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és orvosnők igazán az ápolónők és orvosnők fronton végzett munkájának fronton végzett munkájának elengedhetetlen szükségességét. elengedhetetlen szükségességét. Időközben bekapcsolódott a női Időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért folytatott politikai egyenjogúságért folytatott politikai küzdelmekbe, többször reagált küzdelmekbe, többször reagált hírlapi cikkeiben azokra a hírlapi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a nők támadásokra, amelyek a nők egyetemi tanulmányának egyetemi tanulmányának létjogosultságát kérdőjelezték meg.létjogosultságát kérdőjelezték meg.

Lányok iskoláztatása a huszadik Lányok iskoláztatása a huszadik

századbanszázadban • A századforduló utáni esztendőkben a A századforduló utáni esztendőkben a

leánygimnáziumnak többféle típusa alakult ki, tanterve leánygimnáziumnak többféle típusa alakult ki, tanterve gyakran változott. gyakran változott.

• KlebelsbergKlebelsberg KunóKunó (1875-1932) vallás- és közoktatási (1875-1932) vallás- és közoktatási miniszter a differenciált középiskola-rendszer mellett miniszter a differenciált középiskola-rendszer mellett tették le a voksukat. tették le a voksukat.

• A fiú-középiskolákat szabályozó 1924. évi törvény A fiú-középiskolákat szabályozó 1924. évi törvény nyolcnyolc--évfolyamosévfolyamos gimnáziumotgimnáziumot, , reálgimnáziumotreálgimnáziumot és és reáliskolátreáliskolát különít el középfokon, ezt a triászt vette különít el középfokon, ezt a triászt vette alapul leány-középiskolákról szóló alapul leány-középiskolákról szóló 1926. évi 24. 1926. évi 24. törvénycikktörvénycikk is. is.

• Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson kívül ez a Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson kívül ez a törvény két másik elv megvalósítását segíti elő: az törvény két másik elv megvalósítását segíti elő: az egyenlőegyenlő jogosítástjogosítást a felsőoktatásba való belépéskor és a felsőoktatásba való belépéskor és a „a „nőinői egyéniségegyéniség figyelembe vételét a tanítandó tárgyak figyelembe vételét a tanítandó tárgyak megállapításakor”. megállapításakor”.

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskolaG

imn

áziu

m,

Le

ányg

imn

ázi

um

Tová

bb-

kép

ző is

k.A

lsóf

okú

sza

kisk

.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem,egyetem i közgazdaság- tudományi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

Re

álg

imná

zium

és

Le

ányl

íce

um

Re

ális

kola

és

Le

ányk

ollé

giu

m

• A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, hogy A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és képességei – a fiúkéhoz a nők lelki hajlamai és képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem egységesek, hanem sokszínűek. hasonlóan – nem egységesek, hanem sokszínűek.

• Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő leányoknak elsősorban a leányoknak elsősorban a leánygimnáziumleánygimnázium állt állt rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – javarészt rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – javarészt olyan tantárgyak szerepeltek, mint a olyan tantárgyak szerepeltek, mint a fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés. matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés.

• A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a leánylíceumotleánylíceumot, ahol a latin helyett élő idegen, azaz , ahol a latin helyett élő idegen, azaz „modern” nyelveket (franciát vagy angolt vagy „modern” nyelveket (franciát vagy angolt vagy olaszt), természettudományokat és művészeti olaszt), természettudományokat és művészeti tárgyakat oktattaktárgyakat oktattak. .

• A régi felsőbb leányiskolát pedig A régi felsőbb leányiskolát pedig leánykollégiumleánykollégium néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem készülő leányok számára. készülő leányok számára.

• A fiú-középiskolák analógiája azonban A fiú-középiskolák analógiája azonban mégsem alkalmazható mechanikusan a két mégsem alkalmazható mechanikusan a két rendszer összehasonlításakor. rendszer összehasonlításakor.

• A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus esetében érvényes volt az esetében érvényes volt az egységes egységes jogosításjogosítás, tehát a felsőoktatás felé , tehát a felsőoktatás felé egyenértékű „vízumot” jelentett valamennyi. egyenértékű „vízumot” jelentett valamennyi.

• Ez azonban a Ez azonban a leánykollégiumraleánykollégiumra már nem már nem vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi önmagában önmagában nem jogosítottnem jogosított a felsőoktatás a felsőoktatás valamennyi intézményébe történő valamennyi intézményébe történő belépésre. Ezért inkább tekinthető középfokú belépésre. Ezért inkább tekinthető középfokú tanintézménynek, mint középiskolának. tanintézménynek, mint középiskolának.

• Felemás módon szabályozta a Felemás módon szabályozta a nőknők egyetemjárásátegyetemjárását az 1927. évi augusztus 24-i az 1927. évi augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri rendelet. (63 000. számú) miniszteri rendelet.

• A katolikus hittudományi, valamint a jog- és A katolikus hittudományi, valamint a jog- és államtudományi karokra államtudományi karokra továbbratovábbra semsem iratkozhattak be, a József Nádor Műegyetem iratkozhattak be, a József Nádor Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki osztályára viszont – vendéghallgatóként, osztályára viszont – vendéghallgatóként, külön tanári külön tanári engedéllyelengedéllyel – járhattak. – járhattak.

• A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig rendes hallgató minőségben is felvehetők rendes hallgató minőségben is felvehetők voltak. voltak.

• Egyáltalán nem járhattak viszont az Egyáltalán nem járhattak viszont az egyetem közgazdasági karára. egyetem közgazdasági karára.

• Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított TestnevelésiTestnevelési FőiskolánFőiskolán, a , a művészetiművészeti főiskolákonfőiskolákon és az 1928- és az 1928-ban két budapesti elődintézményéből egyesített és ban két budapesti elődintézményéből egyesített és Szegedre helyezett Szegedre helyezett Polgári Iskolai Tanárképző FőiskolánPolgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. .

• Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – lehetőségét biztosította a négy évfolyamos tanárképző lehetőségét biztosította a négy évfolyamos tanárképző főiskola. főiskola.

• Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az „áthallgatás” után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az „áthallgatás” egy sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk keretei egy sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk keretei között a szegedi egyetem képzésében is részt vehettek. között a szegedi egyetem képzésében is részt vehettek.

• Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem együttműködése Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem együttműködése révén a gyakorlatiasabb jellegű főiskolai oktatás az révén a gyakorlatiasabb jellegű főiskolai oktatás az egyetem bölcsész és természettudományi karai által egyetem bölcsész és természettudományi karai által nyújtott magasabb tudományos színvonalú képzéssel nyújtott magasabb tudományos színvonalú képzéssel egészült ki.egészült ki.

• A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) hallgatók A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) hallgatók szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, de szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, de jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi karokon.segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi karokon.

• A húszas évek differenciálási törekvései után a A húszas évek differenciálási törekvései után a harmincas évek középiskolai reformját – a leány-harmincas évek középiskolai reformját – a leány-középiskolák esetében is – az egységesítésre való középiskolák esetében is – az egységesítésre való törekvés jellemezte. törekvés jellemezte.

• A A HómanHóman BálintBálint (1885-1951?) kultuszminisztersége alatt (1885-1951?) kultuszminisztersége alatt kiadott kiadott 1934. évi 11. t.c1934. évi 11. t.c. egységes középiskola-típust . egységes középiskola-típust hozott létre: a hozott létre: a gimnáziumotgimnáziumot. .

• Az egységesítés azonban nem jelentett koedukációt: a Az egységesítés azonban nem jelentett koedukációt: a fiúk és a lányok külön középiskolában, külön fiú- és fiúk és a lányok külön középiskolában, külön fiú- és leánygimnáziumban tanulhattak. leánygimnáziumban tanulhattak.

• Az új – továbbra is nyolcosztályos – iskolatípus tanterve Az új – továbbra is nyolcosztályos – iskolatípus tanterve 1938-ban jelent meg. Jól látható benne, hogy a 1938-ban jelent meg. Jól látható benne, hogy a tantárgyi-rendszer a két nem esetében tantárgyi-rendszer a két nem esetében közösközös, eltérés az , eltérés az egyes tárgyak (latin, német, bölcsészet, testnevelés, egyes tárgyak (latin, német, bölcsészet, testnevelés, egészségtan és kézimunka) egészségtan és kézimunka) óraszámaibanóraszámaiban figyelhető figyelhető meg, amelyet a tantervkészítők a „leányifjúság sajátos meg, amelyet a tantervkészítők a „leányifjúság sajátos testi-lelki igényeivel” magyaráztak.testi-lelki igényeivel” magyaráztak.

• A régi indokok tehát itt ismét visszaköszönnek.A régi indokok tehát itt ismét visszaköszönnek.

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskola

Gim názium,Leánygim názium

Tová

bb-

kép

ző is

k.A

lsóf

okú

sza

k is

k.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem ,egyetem i közgazdaság- tudom ányi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

• Tény, hogy harmincas évek klasszikus Tény, hogy harmincas évek klasszikus gimnáziumi képzésében a leányok kisebb gimnáziumi képzésében a leányok kisebb mértékben vettek részt mint a fiúk. (Egy mértékben vettek részt mint a fiúk. (Egy korabeli kimutatás szerint az 1937/38-as korabeli kimutatás szerint az 1937/38-as tanévben 52 034 fiú és 17 959 leány járt tanévben 52 034 fiú és 17 959 leány járt gimnáziumba.) gimnáziumba.)

• Ha azonban vizsgálódási körünkbe a Ha azonban vizsgálódási körünkbe a tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi iskolát és az érettségit nem nyújtó iskolát és az érettségit nem nyújtó leánypolgári iskolát is bevonjuk, akkor azt leánypolgári iskolát is bevonjuk, akkor azt látjuk, hogy négy középszintű osztályt látjuk, hogy négy középszintű osztályt elvégzett lányok egyre nagyobb hányada elvégzett lányok egyre nagyobb hányada tanult tovább a középiskola felsőbb tanult tovább a középiskola felsőbb évfolyamaiban. évfolyamaiban.

• Aránynövekedésük üteme a felső négy Aránynövekedésük üteme a felső négy osztályban meghaladta a fiúkét.osztályban meghaladta a fiúkét.

• A második világháború után az új iskolaszerkezet A második világháború után az új iskolaszerkezet kialakulása a művelődési esélyek radikális javulását kialakulása a művelődési esélyek radikális javulását eredményezte a fiúk és a lányok részére egyaránt. Jól eredményezte a fiúk és a lányok részére egyaránt. Jól érzékelhetjük a középszintű iskolázottsági helyzetkép érzékelhetjük a középszintű iskolázottsági helyzetkép változását, ha szemügyre vesszük az érettségizett változását, ha szemügyre vesszük az érettségizett számarányának alakulását egy hetven esztendős számarányának alakulását egy hetven esztendős időintervallumban. időintervallumban.

• 1920-ban a 20-24 éves férfi lakosság 8,5%-a, a nőknek 1920-ban a 20-24 éves férfi lakosság 8,5%-a, a nőknek pedig csak 2,3%-a rendelkezett érettségi vizsgával. pedig csak 2,3%-a rendelkezett érettségi vizsgával.

• Ez az arány 1941-ben férfiaknál 9,5%, nőknél pedig Ez az arány 1941-ben férfiaknál 9,5%, nőknél pedig 4,9%. (A nők részarányának növekedése már itt tetten 4,9%. (A nők részarányának növekedése már itt tetten érhető.) érhető.)

• Drámai a változást tükröz az 1960-ból származó adat. Drámai a változást tükröz az 1960-ból származó adat. • Ekkorra a 20-24 éves férfiak 16,8%-a, és közel Ekkorra a 20-24 éves férfiak 16,8%-a, és közel

ugyanannyi nő, a kormetszet 16,5% rendelkezett ugyanannyi nő, a kormetszet 16,5% rendelkezett érettségivel. A sorrend ettől kezdve megfordul, és érettségivel. A sorrend ettől kezdve megfordul, és fokozatosan növekszik a nők aránya: 1990-re már a 20-fokozatosan növekszik a nők aránya: 1990-re már a 20-24 éves nők közel fele (48,0%) rendelkezik érettségi 24 éves nők közel fele (48,0%) rendelkezik érettségi vizsgával, míg a férfiak esetében ez az arány csak vizsgával, míg a férfiak esetében ez az arány csak 32,7%.32,7%.

• A felsőfokú képzés teljes spektruma a háború A felsőfokú képzés teljes spektruma a háború után egy évvel vált hozzáférhetővé a nők után egy évvel vált hozzáférhetővé a nők számára. számára.

• Az Az 1946. évi 22. tc.1946. évi 22. tc. kimondja, hogy „a nők az kimondja, hogy „a nők az egyetemek valamennyi karára, valamint a egyetemek valamennyi karára, valamint a főiskolákra hallgatókul a megállapított létszám főiskolákra hallgatókul a megállapított létszám keretén belül minden korlátozás nélkül keretén belül minden korlátozás nélkül felvehetők”.felvehetők”.

• Ettől fogva a felvétel előfeltételei között sem lehet Ettől fogva a felvétel előfeltételei között sem lehet semmilyen különbségtétel férfiak és nők között.semmilyen különbségtétel férfiak és nők között.

• A nők számarányának növekedése a felsőoktatás A nők számarányának növekedése a felsőoktatás terén is végbement, és a kilencvenes évekre már terén is végbement, és a kilencvenes évekre már meghaladta a férfiakét. meghaladta a férfiakét.

• Ha a felsőoktatás egészét tekintjük, akkor Ha a felsőoktatás egészét tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a felvett hallgatók között megállapíthatjuk, hogy a felvett hallgatók között napjainkban többségben vannak a nők, arányuk napjainkban többségben vannak a nők, arányuk 58,9%. 58,9%.

• Elgondolkodtató, hogy ez a magas arány ma még Elgondolkodtató, hogy ez a magas arány ma még egyáltalán nem jár együtt esélyegyenlőséggel a egyáltalán nem jár együtt esélyegyenlőséggel a tudományos pályán. tudományos pályán.

• A magasabb egyetemi és kutatóintézeti A magasabb egyetemi és kutatóintézeti munkakörökben, az akadémikusok körében, a munkakörökben, az akadémikusok körében, a kutatásokkal kapcsolatosan döntéseket hozó kutatásokkal kapcsolatosan döntéseket hozó testületekben nagyon alacsony a nők aránya. Az MTA testületekben nagyon alacsony a nők aránya. Az MTA doktora címmel rendelkezőknek csak 10-15 doktora címmel rendelkezőknek csak 10-15 százaléka nő, a Magyar Tudományos Akadémiának százaléka nő, a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 11 nő tagja van.jelenleg 11 nő tagja van.

• E jelenség okai szerteágazóak lehetnek. A régi E jelenség okai szerteágazóak lehetnek. A régi beidegződések és előítéletek, a „tradicionális nőkép” beidegződések és előítéletek, a „tradicionális nőkép” elemei azonban minden bizonnyal szerepet játszanak elemei azonban minden bizonnyal szerepet játszanak e visszás helyzet fennmaradásában. e visszás helyzet fennmaradásában.

• Az ősidőktől fogva meggyökeresedett társadalmi Az ősidőktől fogva meggyökeresedett társadalmi attitűdök nagyon nehezen változnak – ezt igazolja a attitűdök nagyon nehezen változnak – ezt igazolja a nőnevelés ötezer éves története is. nőnevelés ötezer éves története is.

WEB-címekWEB-címek

• http://comenius.partnerweb.huhttp://comenius.partnerweb.hu

• http://nostromo.pte.hu/~carry/http://nostromo.pte.hu/~carry/