A bátaapáti gránit

Kis Annamária

Ásvány- és Kőzettár

Gránitlap a falon

A múzeum kiállítási épületének

falán egy csiszolt gránitlap látható,

amely a Baranya megyei Bátaapáti

mellől származik. Az alsó-karbon

korú (340 millió éves) gránitot –

szebb és nagyobb tömbökben

fejthető társaitól eltérően – nem

bányásszák díszítőkőként, hanem

más, fontos felhasználása van: a

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

(NRHT) befogadó kőzete. Ezt az

egyedi kőlapot a Mecsekérc Zrt.

készíttette és ajándékozta a Föld

Éve programsorozat kapcsán 2008-

ban a Magyar Természettudományi

Múzeumnak.

A gránit „építőkövei”Kőzetalkotó ásványok: A kőzeteket felépítő ásványokat kőzetalkotó ásványoknak

nevezzük. A gránitot felépítő fő kőzetalkotó ásványok: földpát (káliföldpát és

plagioklász) 30%-50%, biotit 15%-30%, kvarc 30%-50%

káliföldpát (KAlSi3O8)

triklin és monoklin,

tektoszilikát

plagioklász

(NaAlSi3O8) triklin,

tektoszilikát

biotit (K(Mg,Fe)3

(AlSi3)O10(OH)2)

monoklin, rétegszilikát

A kis képeken látható, jól fejlett

kristályoktól eltérően a kőzetet alkotó

ásványok többnyire nem sajátalakúak.

kvarc (SiO2)

trigonális, oxid

Kicsik, de fontosakJárulékos ásványok: Nem kőzetmeghatározó jelentőségűek. Általában kis

mennyiségben, de sokféle kőzetben megjelennek.

allanit

((Ce,La,Ca,Y)(Al,Fe)3

(SiO4)3OH )

monoklin,

csoportszilikát

cirkon (Zr(SiO4))

tetragonális,

szigetszilikát

apatit

(Ca5(PO4)3(F,Cl,OH))

hexagonális,

foszfát

titanit

(Ca(TiSiO4)O)

monoklin,

szigetszilikát

Gránit szövetéről elektronmikroszkóppal

készített visszaszórt elektronkép

A bátaapáti gránit jelentőségeA paksi atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékának

végleges elhelyezésére szolgáló Nemzeti Radioaktívhulladék-

tárolót (NRHT) Bátaapáti-Üveghuta térségében a Mórágyi Gránit

Formáció kőzeteiben építik ki. 2005-ben kezdődött meg az

egyenként 1723 és 1775 m hosszú, 10%-os lejtésű, egymástól

25 m-re párhuzamosan haladó lejtősakna mélyítése. Az első

tárolókamrát 2012 végén adták át.

A keleti lejtősakna részleteA Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló vázlata:

piros: lejtősaknák, szürke: tárolókamrák

A gránit kísérői a tárolót befogadó

földtani képződménybenA Mórágyi Gránit Formációt

mélységi magmás kőzetek

alkotják. E kőzetek négy fő

csoportba oszthatók: gránitos

kőzetek; keverék- (hibrid)

kőzetek; a bezáró kőzettől

eltérő összetételű és eredetű,

mafikus (sötét, magnéziumban

és vasban gazdag) zárványok,

valamint leukokrata (világos)

telérek. A nagyobb sötét zárványok és a bezáró gránitos kőzetek

közti övben folyamatos átmenetet képeznek a kétféle olvadék

keveredéséből kialakult – úgynevezett hibrid (kevert) – kőzetek.

Amiért nekem kedves

Egyetemista korom óta

foglalkozom gránitokkal. Már a

BSc-szakdolgozatom is e

kőzeteket tárgyalta. MSc-

hallgatóként a Mórágyi-rög

gránitos kőzeteit vizsgáltam,

melyek közé a bátaapáti

előfordulás is tartozik. Jelenleg

(2013-ban) PhD-hallgatóként,

már nemcsak hazai, hanem

osztrák gránitok vizsgálatával

is foglalkozom.

Gránit kőzetszövetét bemutató vázlat.

A kőzetalkotó ásványokban

cirkonzárványok vannak (saját

készítésű rajz a szakdolgozatomból).

Források

A gránitról készült visszaszórt elektronkép és a gránit szövetét ábrázoló rajz

saját készítésű, a gránitlapról készült fotó Papp Gábor felvétele, az

ásványokról készült képek a Wikimedia (www.wikimedia.org) szabad

felhasználású (Public Domain) fotói.

A radioaktívhulladék-tárolót ábrázoló képek az alábbi linkeken érhetőek el:

http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fa-keleti-lejtosakna.jpg

http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fa-1-kamramezo.jpg

A szövegek egy része Dályay Virág, Hámos Gábor és Sámson Margit

(Mecsekérc Zrt.) leírása alapján készült.