1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A bűnözés aktuális kérdései

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Konzulens:

Horbász Patrik Csemáné Dr. Váradi Erika

F7O5TB egyetemi docens

Miskolc

2018

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal Law and Criminology

The actual questions of criminality

THESIS

Author: Consultant:

Horbász Patrik Dr. Erika Váradi Csemáné

F7O5TB associate professor a docens

3

Miskolc

2018.

„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja.

Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna, már rég kihaltunk volna.

És mégis, a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett

civilizált emberek, és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom

alapja az erőszak lenne.”

(Mahatma Gandhi)

4

Tartalomjegyzék

1. Bevezető gondolatok ........................................................................ 6

2. A bűnözés kriminológiai vizsgálata ................................................. 8

2.1 Kriminológiai áttekintés .................................................................................................. 8

2.2 A bűnözés fogalma a kriminológiában ............................................................................ 8

2.3 A bűnözés magyarázata, és bűnözéskontroll ................................................................. 10

3. A bűnözés, ember, társadalom ....................................................... 12

3.1 A bűnözés, mint társadalmi produktum ......................................................................... 12

4. A társadalmi normáktól eltérő magatartásforma .......................... 14

4.1 A deviancia meghatározása ........................................................................................... 14

4.2 Deviancia elméletek ...................................................................................................... 15

4.3 A deviánssá válást elősegítő tényezők........................................................................... 15

4.3.1 A család ...................................................................................................................... 15

4.3.2 Az iskola ..................................................................................................................... 16

4.3.3 Serdülőkor, és a kortárscsoport .................................................................................. 16

4.3.4 Média és internet ........................................................................................................ 17

4.4 A szándékosság ............................................................................................................. 18

4.5 A gondatlanság .............................................................................................................. 18

5. Aktuális bűnözési formák napjainkban ......................................... 20

5.1 A fiatalkorú bűnözés kialakulásának okai, és jellemzői ................................................ 20

5.2 A bűnelkövetővé válás folyamata.................................................................................. 22

5.3 Regisztrált bűnelkövetők ............................................................................................... 28

5.4 Fiatalkorú bűnelkövetők ................................................................................................ 29

5.5 Gyerekkorú elkövetők ................................................................................................... 31

5.6 Tudatmódosító szerek szerepe a fiatalkorú bűnözők esetében ...................................... 33

5.6.1 A kábítószerek ............................................................................................................ 33

5.6.2 Az alkohol szerepe az elkövetés során ....................................................................... 34

5

5.7 A fiatalkori bűnözés megelőzése ................................................................................... 35

5.8 Prevenció ....................................................................................................................... 38

5.9 Gyermekbántalmazás............................................................................................... 41

5.9.1 A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei.................. 42

5.9.2 Az erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok........................................................... 43

5.9.3 A gyermekbántalmazás módjai .................................................................................. 45

5.9.4 A gyermekbántalmazás megelőzése, segítségnyújtás lehetőségei ............................. 48

5.10 A szervezett bűnözés ................................................................................................... 50

5.10.1 A szervezett bűnözés fogalma: ................................................................................. 51

5.10.2 A szervezett bűnözés kriminológiai ismérvei: ....................................................... 52

5.10.3 A szervezett bűnözővé válás..................................................................................... 53

5.10.4 A hazai szervezett bűnözés kialakulása, és a szervezett bűnözés elleni küzdelem .. 54

5.10.5 A szervezett bűnözés elleni küzdelem: ..................................................................... 55

6. A büntető igazságszolgáltatás szervezete, szereplői ....................... 57

6.1 Igazságszolgáltatás és állami büntetőhatalom: .............................................................. 57

6.2 A jogi szabályozás rendszere:........................................................................................ 57

6.3 A büntetőeljárásban érintett hatóságok.......................................................................... 58

6.4 A büntetőeljárásban résztvevő személyek ..................................................................... 59

7. Záró gondolatok ............................................................................. 61

Irodalomjegyzék ...................................................................................... 63

Internetes források ................................................................................... 64

Felhasznált jogszabályok jegyzéke ........................................................... 65

6

1. Bevezető gondolatok

Minden kultúrában és kisebb csoportban megvannak azok az értékek és normák, amik szerint

az emberek élik az életüket. Ezekre szükségünk is van, hiszen nélkülük káosz lenne, nem

létezne a jó, és a rossz fogalma. Így viszont minden társadalomban megvan az, hogy mi a

követendő példa, mi az, ami fontos. Továbbá az íratlan szabályok eligazítanak minket

mindennapjaink morális kérdéseiben, egyértelművé téve bizonyos lépéseinket. Míg

számunkra ezek tényleg egyértelműek, számos ember – akarva vagy akaratlanul – megszegi

ezeket a normákat, és ezzel kivívják mások megdöbbenését, megbotránkozását, ellenérzését.

Ők ezáltal valamennyire a társadalom perifériájára kerülnek, izolálják magukat a többségtől.

A normaszegő magatartásformák rendkívül sokfélék lehetnek, és a „megbélyegzés” nagyban

függ az adott kultúrától, az illető nemétől, korától társadalmi helyzetétől. Tulajdonképpen a

társadalom elutasító reakciója nem elég ahhoz, hogy valakit „rossz személyiségnek”

minősítsünk, ehhez hozzájárul a fent említett anti – szociális vonás, illetve annak a

normaszegésnek a társadalomra veszélyes mivolta. Valamennyire tartunk az ilyen

emberektől, hiszen szétrombolják a normális emberről alkotott képünket, ezért is vagyunk

hajlamosak úgy tekinteni rájuk, mint akik nem a mi biztonságos világunkhoz tartoznak.

Valamilyen szinten önvédelmi reakció a rossz ellen, amit nem kívánunk magunknak. Ők

ugyanúgy a társadalmunk részei, még ha mi ragaszkodunk is a megszokott, stabil

kiszámítható kis világunkhoz.

Ha megnézzük, hogy kik tartoznak abba a közegbe, akik a társadalmi normáktól eltérnek,

nem a megfelelő értékrenddel rendelkeznek, ide sorolhatjuk az alkoholistákat, a

drogfüggőket, vagy a bűnözőket. A bűnözés hatalmas változásokon ment keresztül, és megy

keresztül az ipari forradalom hatására megindult az intenzív városiasodás, és már ott él az

emberek többsége. Mondhatjuk, hogy itt nagyobb a bűnözési arány, hiszen a városok sokkal

személytelenebbek, hiányzik az összetartozás.

Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon miért követnek el azemberek bűnöket?

7

Ismerünk biológiai és pszichológiai magyarázatokat egyaránt. A biológia oldaláról érkeztek

az első elméletek, Paul Broca francia antropológus, és Cesare Lobroso olasz kriminológus

is úgy vélte, hogy a bűnöző személyiségeket, koponyájuk alakjáról, az alacsony homlokról,

és az agy súlyáról lehet felismerni, és a bűnözői hajlam az emberrel együtt születik. Ezt

természetesen hamar elvetették. A kutatók Freud gondolatai nyomán úgy vélték, hogy

vannak olyan emberek, akikben pszichopata személyiség alakul ki, ennek okai a

gyermekkorra vezethetők vissza. A pszichopata személyek általában zárkózottak, és élvezik,

ha valakit bánthatnak.

Edwin Sutherland arra a következtetésre jutott, hogy a bűnözés és a differenciális érintkezés

összefügg egymással, vagyis az ember bűnözővé válását befolyásolja, hogy milyen

környezet veszi körül.

Bűnözéssel, bűncselekmények elkövetésével nap, mint nap találkozunk, hiszen halljuk,

olvassuk a médiából, az egyre durvább, megbotránkoztató cselekedeteket, melyeknek

áldozatai és elkövetői nem csak felnőttek, hanem gyermekek és fiatalkorúak is egyaránt.

Büntetőjogi tanulmányaim és a „Fiatalkori bűnözés aktuális kérdései” c. szabadon

választható tárgy keretében sok ismeretet, erre vonatkozó jogszabályokat tanulhattam meg.

Szakdolgozatom témájaként a bűnözés aktuális kérdéseit választottam, ebben a bűnözés

általános jellemzőit, a mai aktuális bűnözési formákat, bűncselekményeket ezek

kialakulását, okait, és megelőzési lehetőségeit igyekeztem összefoglalni. Dolgozatom első

részében igyekszem bemutatni a bűnözés kriminológiai jellemzőit, annak változásait a

társadalmi, gazdasági fejlődés függvényében, valamint a deviáns magatartások kérdéskörét.

A napjainkban egyre többször hallott, aktuális bűnözési formák, mint például a fiatalkorúak

bűnözése, a gyermekbántalmazás, a szervezett bűnözés témaköre is részletes kifejtésre

került. A bűnözéssel szembeni fellépésben a büntető-igazságszolgáltatás kiemelkedő

szerepet játszik, így működésének, jellemzőinek, áttekintése a dolgozat szerves részét

képezi.

8

2. A bűnözés kriminológiai vizsgálata

2.1 Kriminológiai áttekintés

A kriminológia történet egyik látványos fejleménye a kriminológia kutatási tárgyának

kibővülése és differenciálódása. A kriminológia ma is alapvetően a ,,bűnözéssel"

foglalkozik, ez az egyszerű tárgymeghatározás mára több ponton pontosításra, bővítésre

szorul. A kortárs kriminológia jellegzetes kérdésfeltevései közé tartozik, többek között:

- milyen formákat ölt a bűnözés;

- hogyan, és miért különböznek a bűnözés mintázatai, térben és időben

- kik és miért követnek el gyakrabban bűncselekményt, mint mások;

- kik és miért vállnak gyakrabban áldozattá, mint mások;

- hogyan reagál a környezet, a társadalom és az állam a bűnözésre;

Mit lehet tenni, a bűnözés megelőzése és a bűnözéssel összefüggő problémák kezelése

érdekében. Ezek a szerteágazó témakörök valójában a kriminológia két nagy vizsgálati

területére irányulnak: egyrészt a bűnözésre, annak fogalmára és valóságára, másrészt a

bűnözésre adott reakciókra.

2.2 A bűnözés fogalma a kriminológiában

A bűnözés társadalmi jelenség, ha úgy tetszik társadalmi tömegjelenség, történelmileg

meghatározott mely egy adott területen és időpontban elkövetett bűncselekmények és

bűnelkövetők összegsége, amelyet a jog is szabályozási körébe von, szankcionálja azt,

ezáltal válik jogi jelenséggé.

Gönczöl Katalin szerint a ,,bűnözés olyan történetileg is változó társadalmi jelenségként is

felfogható, amely negatív módon jelzi, hogy egy mindenkori társadalom milyen mértékben

képes biztosítani zavartalan működését, milyen módon képes átörökíteni fennmaradását és

tovább fejlődését biztosító normákat"1

1 Gönczöl K – Kerezsi K: A deviancia 235o.

9

A büntető törvénykönyvek meghatározzák a bűncselekmény fogalmát, a bűntetendő

magatartások körét és a bűnelkövetővé minősítés kritériumait, és az ezeknek megfelelő

magatartások összegsége minősül bűnözésnek.

Paul Tappan (1947) szerint a bűnözés vizsgálata kizárólag a büntetőjogi normákat sértő

ténylegesen szankcionált cselekményekre és elkövetőkre terjedhet ki.2 A bűnözés, ahogy a

világ is folyamatosan változik, fejlődik, specializálódik, a XXI. századra például az

információs forradalommal, a globalizáció folyamataival és a technológiai fejlődéssel a

bűnözés korábbi kategóriái jelentősen átalakultak.

A bűnözés, mint a kriminológia tárgya tehát nem állandó és homogén, hanem képlékeny és

változó. Így egyes törekvések arra irányulnak, hogy meghatározzák a bűnözésnek azt a

cselekményi magját, amely legalábbis a modern társadalmakban, térben és időben

viszonylagos állandóságot mutat. Bizonyos, a társadalom alapértékeit súlyosan sértő

cselekmények például az emberölés, a rablás, a testisértés, a szexuális erőszak, a lopás, a

kábítószerrel összefüggő cselekmények, a modern társadalmakban tértől és időtől

függetlenül büntetőjogi tilalom alatt állnak.3

A bűnözés ,,relativitásának" egy másik, a kriminológiában a XX. század közepétől

problematizált vetülete arra a kérdésre vonatkozik, hogy minek tekintjük a bűnözést

formálisan definiáló büntetőjogot: a közös társadalmi erkölcsiség és értékek kifejeződésének

és védelmezőjének, vagy egy uralkodó (domináns) értékrendszer kikényszerítési

lehetőségének. Kétféle koncepció alakult ki: a bűnözés konszenzuális modelje szerint a

társadalom valamennyi csoportja alapvetően ugyanazon értékek, és erkölcsi normák

védelmében érdekelt, és ez a széleskörű egyetértés eredményezi a (büntető) jogi normákat,

amelyek mindenki érdekét védik.

2 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 39o. 3 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 40o.

10

Ezzel szemben a konfliktusos bűnözésfelfogás szerint az uralkodó normatív rend hatalmi

versengések során alakul ki, így nem is tükrözi valamennyi társadalmi csoport érdek - érték

- erkölcs készletét.

2.3 A bűnözés magyarázata, és bűnözéskontroll

A bűnözés megértése, a bűnözést és a bűnelkövetést alakító tényezők feltárása a

kriminológia legrégebbi születésétől fogva jelenlévő törekvése, a tudomány egészének a

gerince. Felmerülnek azon a kérdések, hogy van-e összefüggés a szegénység és a bűnözés

között, milyen szerepe van a bűnelkövetővé válásban a szocializációnak vagy bizonyos

egyéni biológiai és pszichológiai adottságoknak, mi bátorítja vagy tartja vissza az egyént a

konkrét bűncselekmény elkövetésétől vagy, hogy hogyan alakul ki a motiváció a

normaszegésre.

A bűnözésmagyarázatok hagyományos kerete a pozitívizmus ún. etiológiai (oksági)

szemlélete, amely közvetlen kauzális kapcsolatok azonosításával törekszik a bűnözés

miértjeinek megválaszolására. A bűnözésmagyarázatok olyan empirikusan alátámasztott

elméleti modellek, amelyek a bűnözés, mint társadalmi jelenség vagy a bűnelkövetés, mint

egyéni cselekvés összetett folyamataira vonatkozóan fogalmaznak meg állításokat.

A kriminológiát sokszor éri az a kritika, hogy története 200 éve alatt sem tudott egyértelmű

választ adni arra a kérdésre, hogy, miért van bűnözés", mint ahogy nem találta meg a bűnözés

elleni küzdelem mindenhol és mindenki esetében érvényes,,csodafegyverét". A bűnözés

univerzális magyarázata azért is lehetetlennek tűnő vállalkozás, mert a bűnözés egyszerre

társadalmi jelenség és egyéni cselekvés, sokféle magatartási formát ölel fel, amelyek oksági

folyamatai jelentősen eltérhetnek egymástól. A kriminológiában megkülönböztetünk makro-

, mezo- és mikroszintű elméleteket.

A makroszintű elemzések egész társadalmat érintő globális struktúrákkal és folyamatokkal,

ezek kölcsönhatásaival foglalkoznak – ilyenek például azok az ún. anómia elméletek,

amelyek a társadalmi és a kulturális szerkezet feszültségeinek szempontjából elemzik a

bűnözést alakító hatásokat.

11

A mikroszintű megközelítés alapegysége ezzel szemben az individuum; a kriminalitás

vizsgálatának kereteit, az egyén biopszichológiai sajátosságai és közvetlen interakciói (pl.:

szülő-gyermek kapcsolat).

Mezo-, azaz középszinten a bűnözés magyarázatok jellemzően csoportszintű és csoportok

közötti viszonyokkal és folyamatokkal foglalkoznak.4

A bűnözéskontroll azokra a rejtett vagy manifeszt struktúrákra és társadalmi gyakorlatokra

utal, amelyek egy társadalomban a bűnözés kezelését, menedzselését, kontroll alatt tartását

szolgálják. A bűnözés, illetve annak szubjektív észlelése egyéni és társadalmi szinten is

számos, nem feltétlenül intézményesült vagy formális kontrollmechanizmust hív életre -

ilyen például egy helyi közösségben spontán létrejövő lakossági járőrszolgálat, vagy piaci

alapon megvásárolható magánbiztonság.

A bűnözéskontroll eszközeinek egy másik része intézményesített, azaz része az állam

bűnözés kezelésére irányuló formális apparátusnak.

A büntetések különösen a szabadságvesztés hatásainak vizsgálatával foglalkozik az ún.

pönológia amely, büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó empirikus tudomány, s olyan

kérdéseket tárgyal, mint a jutalmazás, fegyelmezés magatartásformáló szerepe, a büntetések

céljai a büntetések egyénre és társadalomra gyakorolt hatása, vagy a szankciók

eredményessége. Két tematika foglalkoztatja: a börtön működési mechanizmusai, és olyan

szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai vonatkozásai, mint például a

börtönártalmak.

A másik kutatási irány a büntetéskiszabás és a büntetés-végrehajtás elkövetőkre gyakorolt

hatásával, azaz a büntetések és a bűnismétlés kapcsolatával foglalkozik, hogy a

meghatározott büntetési célok mennyiben érik el a várt hatást a bűnismétlést megelőzésében.

4 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 46o.

12

3. A bűnözés, ember, társadalom

3.1 A bűnözés, mint társadalmi produktum

A bűnözés társadalmisága abba is megmutatkozik, hogy értékadó viselkedési forma, amely

az ember társadalmiságából következő erkölcsi és társadalmi értékek ellen irányul amely

értékeket a társadalmi intézmények szabályai testesítik meg, illetve védelmezik. A

társadalmi gyakorlat identifikálja a bűnözést, mint jogsértő magatartásokat, illetve mint a

jogsértő magatartások konkrét mennyiségét. A bűnözést a társadalom produkálja abban az

értelemben is, hogy mit kell bűntettnek tekinteni abban is, hogy gyakorlatilag mit minősít

bűntettnek tehát mire reagál bűntettként. Elméletileg azt tekinthetjük bűntettnek és

bűnözésnek, amit a társadalom gyakorlatilag annak nyilvánít.5

Az emberiség történelmében különösen az állam és a jog megjelenésétől ezen belül az

államhatalom megszilárdulásától, valamint a büntetőjog, mint az egyik elsőként kifejlődő

jogág megjelenésétől állandó, folyamatosan létező jelenség a bűnözés. A gazdasági és

társadalmi fejlődés foka által meghatározottan e jelenség mennyisége, minősége, összetétele

változik. Napjainknak is az egyik mindenképpen figyelmet, energiát és össztársadalmi

szinten megfelelő hozzáállást igénylő realitása. Mégpedig olyan realitás amelynek a

létezésével a gazdasági és társadalmi berendezkedéstől függetlenül a föld valamennyi

országában számolni kell. Megállapíthatjuk, hogy a világ számos részén a bűnözés

intenzitásának növekedésével, szerkezetének negatív irányú megváltozásával egyre

veszélyesebb, és károsabb formáinak kialakulásával kell számolni.

A bűnözés, bár szükségszerűen létező jelenség, adott feltételek mellett és adott körülmények

konstellációja közepette nem csak megelőzendő, hanem ténylegesen megelőzhető. A

megelőzés alatt általában olyan hatások kifejtése érthető, amelyek a bűnözés okait

megszüntetik, érvényesülésüket korlátozzák, illetve újak kialakulását, létrejöttét

meggátolják, így a bűncselekmények elkövetését, a bűnözés terjedését lehetetlenné teszik.6

5 Dr. Szabó András: Bűnözés – Ember – Társadalom Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Bp., 1980 118o. 6 Dr. Szabó András: Bűnözés – Ember – Társadalom Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Bp., 1980 130o.

13

3.2 A bűnözés és a társadalmi-gazdasági változások kapcsolata

Az elmúlt évszázadban Magyarország életében több olyan társadalmi-gazdasági változás

következett be, amelyek hatásai rendkívül jelentősek voltak. Ezek a hatások kimutathatók a

bűnözés területén is. 1867 után megindult gazdasági fellendülés, és társadalmi változás az

országot az európai fejlődés élvonalába emelte. Ami a negatív jelenségeket, közöttük a

bűnözés alakulását illeti, az értelemszerűen igazodott a gazdasági állapotokhoz, társadalmi-

gazdasági fejlettség területi különbségeihez.

Az I. Világháború, és az azt követő ismert következményekkel járó békeszerződés merőben

új helyzetet teremtett. Az ország területét és népességszámát lényegesen csökkentő

békeszerződés a gazdasági életre is negatív hatást gyakorolt. Az I. Világháborútól a II.

Világháborúig tartó szakasz előbb egy önmaga helyét kereső ország, majd egy sodródó

ország képét mutatja. Ezt az időszakot a gazdasági válság osztotta két részre. Ezt megelőzően

a bűnözésre a válságot megelőzően a gazdasági fejlődés bizonytalanságaival járó

cselekmények voltak jellemzők. Legismertebb példája volt az ún. Frankhamisítási ügy.

Megállapítható tehát, hogy ebben az időszakban is a vagyon elleni bűnözés volt a bűnözés

domináns eleme.

A II. Világháború után az ország helyzetében alapvető változás következik be, ez a

jogalkotásban és a jogalkalmazásban is tükröződött. A büntető jog eszközeit igyekeztek

minél szélesebb körben felhasználni a gazdasági és politikai rendszer megszilárdítása

érdekében is. 1956-2000 közötti időszakban utalnunk kell az üzérkedés és a deviza

bűncselekmények sajátos megítélésére. A rendszerváltozást követően kialakult új helyzetre

a bűnözés azonnal reagált, ez első sorban a vagyon elleni, és gazdasági bűncselekmények

tekintetében volt kimutatható (szervezett gépkocsi lopás, olaj szőkítési ügyek).7

Az utóbbi évek bűncselekményei közül említést érdemel a kábítószerrel összefüggő

bűncselekmények számának emelkedése, lényegesen nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők száma.

7 Varró I: A bűnözés és a társadalmi - gazdasági változások kapcsolata Bíbor kiadó, Miskolc, 2004. 341o.

14

4. A társadalmi normáktól eltérő magatartásforma

4.1 A deviancia meghatározása

Minden emberi társadalom kialakítja azokat a viselkedési formákat, normákat és értékeket,

amelyeket követendőnek tart. A társadalmi normákhoz, elfogadott értékekhez való kötődés

ezek betartása elvárás a társadalom részéről a tagjai felé. Azt az egyént, aki eltér ezektől a

szabályoktól, aki nem hajlandó a társadalmi státuszához kötődő szerepet eljátszani, azt

szűkebb vagy tágabb környezete könnyen elítéli, megbélyegzi, kirekeszti. Az emberi

magatartásokat is kutató társadalomtudományok, különösképpen a szociológia fejlődése

nyomán kezdtek el vizsgálódni a társadalomban elfogadott magatartások, és attól eltérő

viselkedések kérdéseivel. A XX. Század közepére kialakult megközelítés a társadalmi

normáktól eltérő magatartásokat, mint deviáns magatartásokat határozta meg.

A deviancia latin eredetű szó, a "deviare" az eltévelyedés, letérés a helyes útról jelentésű

szó származékaként alakult ki8

Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert többségük alkalmazkodik az adott

társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Azonban minden

társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést

devianciának nevezik, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek.9

A társadalmi normák társadalmanként, és korszakonként eltérőek lehetnek. Azt a

normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyénnek és

családoknak, és a társadalom működésében is károkat okoz. A köznapi gondolkodásban

minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak, diszfunkcionálisnak látszik a

társadalomra nézve.

A deviáns ember rendetlen életvitelű, gátlástalan hajlamos az erőszakos cselekményekre,

bűnözésre.10

8 Bakos F: Idegen szavak és kifejezések szótára: Akadémia kiadó, Bp., 1984. 176o. 9 Miltényi K: A társadalmi beilleszkedési zavarok kulturális háttere, Kriminológiai közlemények 34sz., 1990 10 Tóthfalusi I: Magyar értelmező kéziszótár, Merényi könyvkiadó Kft. 99o.

15

4.2 Deviancia elméletek

A deviancia okaira vonatkozóan szociológiai, biológiai, pszichológiai elméletek születtek.

A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy a deviáns viselkedés társadalmi

gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni.

Az a szemlélet fontos következményekkel jár, ugyanis azt sugallja, hogy nem csak az egyént

kell megváltoztatni, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát csökkenteni.

A biológiai elméletek az egyén biológiai, antropológiai tényezőinek befolyásolását előtérbe

helyező álláspontok.

A pszichológiai elméletek akut feszültséghelyzetekre vagy az egész személyiség fejlődésre

helyezik a hangsúlyt. Ha az emberek életében a deviáns magatartás kialakulásához vezető

okokat keressük minden esetben, fel lehet fedezni akut feszültséghelyzetet.

4.3 A deviánssá válást elősegítő tényezők

A szociológia és pszichológiai tudomány képviselői a szocializáció zavaraiban látják a

deviáns viselkedés kialakulásának okát. A feszültségek elviseléséhez, megoldásához

egészségesen fejlődött személyiség szükséges, ehhez a szocializációhoz harmónikus családi

háttér, és a kortárscsoportokkal való jó kapcsolatok szükségesek. Ha ezek hiányoznak

szocializációs és személyiségfejlődési zavarok léphetnek fel. Ez értelem szerűen csak a

fiatalokra igaz. A szocializációt négy tényező befolyásolja jelentősen: a család, az iskola, a

kortárscsoport, és a média.11

4.3.1 A család

A család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre. Alapvető érzelmi,

viselkedési modelleket vés a személyiségbe, amelyeket tovább visz az életbe. Előkészíti az

egyént arra, hogy a társadalom működésében teljes értékűen részt vegyen.

11 Sádi Eszter: Az iskola beteg, avagy az iskola beteg? Új pedagógiai szemle, 2001. június

16

A családi légkör zavarai befolyásolhatják a személyiség fejlődést, amelyek gyermekkorban

vagy később a felnőttkori alkalmazkodás töréseiben mutatkozhatnak meg.

Stabil biztonságot nyújtó légkörben a személyiség- az élet stresszhelyzeteivel, nehézségeivel

szemben- olyan védettséget szerezhet, amely normális életvezetésének biztosítéka lehet.12

A családi élet rejtett, vagy árnyalt zavarai indíthatják el a hibás irányú személyiség

változásokat, melyek vagy már gyermekkorban kifejlődő lelki zavarokban, vagy esetleg

felnőttkori alkalmazkodási, beilleszkedési zavarokban mutatkoznak meg. A szocializáció

kezdeti hibái, a biztonságérzet hiánya az elhanyagoló családi nevelés miatt nem tud

megfelelni, helytállni az iskolában és az emberek között.

4.3.2 Az iskola

A család után az iskola hat a legjobban a gyermek fejlődésére. Az iskola egyik legfontosabb

szereplője a pedagógus, meghatározó erejű az empátiája és tanítványaival kialakított

személyes kapcsolata. A diákok gondjai nem egyformák, egyénre szabott segítséget

igényelnek. Az iskolákban a verbális, és szociális agresszió a legelterjedtebb.

A diákok a kiabálás, káromkodás, megszégyenítés, kiközösítés révén nevezhetők

agresszívnak. Az iskolai devianciák közé tartozó indokolatlan hiányzás, az iskolába járás

szabotálása manapság nagy problémává vált, erre a kormány a törvény erejével igyekszik

rábírni az iskolába járásra a tanköteles tanulókat.13

4.3.3 Serdülőkor sajátosságai és a kortárscsoport hatása

Serdülőkorban a családi szocializáció kereteit szétfeszíti a külső vonzalmak, kapcsolatok, az

egykorú társakkal átélhető közös élmények csábítása, ez okozza a szülőktől való elfordulást,

az élmény világ önmagára irányulását, és a gyermek átmeneti bezárkózását. Elkezdődik a

felnőtti világban történő helykeresés, a szülőkapcsolat lazulása.

12 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Bp. 1977 13 Török Balázs – Szekszárdi Júlia – Majer József: Az iskola belső világa

17

A család védelméből való kiszakadás az átmeneti magányt, a külső kapcsolatok

megerősítését segíti elő. Ekkor nagyobb a hajlam a különféle csoportokba való belépésre. A

serdülő itt kapja, meg amire vágyik, itt szabad azt, ami a családban tilos.14

Ha a család nem tölti be funkcióját, akkor a gyermek nem érzi fontosnak a családi köteléket,

mivel nem kötődik a családhoz, máshol keres emberi kapcsolatokat. Hasonló helyzetű

fiatalok csoportjához sodródik, ahol saját értékrendeket alakítanak ki. Hajlamosak drogok

valamint alkohol tartalmú italok fogyasztására.

4.3.4 Média és internet

A fiatalok szabadidejük nagy részét az internet világában töltik. Az itt tapasztaltak

meghatározzák életmódjukat, kommunikációjukat, befolyásolja értékrendjüket és

gondolkodásmódjukat. A horror és akció filmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott

erőszak, és a káros pszichés hatások miatt.

A virtuális világban mindenki olyan személyiséget vehet fel, amelyet elképzelt magának,

amilyen lenni szeretne. Valóságos önmagához képest, nem csak személyiségben, hanem

életkorában, nemében, tulajdonságában, véleményében is eltérő online személyiséget hozhat

létre. A deviáns viselkedésnek virtuális térben csupán annyi következménye lehet, hogy a

másoknak nem tetszően viselkedőt a csoportból kizárják.15

Magyarországon öt magatartásformát sorol a szakirodalom a deviáns magatartások közé:

- öngyilkosságot

- mértéktelen alkohol fogyasztást

- kábítószer fogyasztást

- bizonyos mentális, de nem szervi eredetű betegségeket és a

- bűnözést

14 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Bp. 1977 15 Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóság, avagy virtuális közösségek személyiségformáló ereje Infókommunikáció és jogi háttér 2007/2 57-64o.

18

A deviáns magatartások közül a legsúlyosabb és legveszélyesebb; a bűnözés, mely végig

kíséri az emberiség történetét.

A társadalom erkölcsi normáival, értékeivel való nyílt szembe helyezkedést jelent. Ezen

magatartás gyakorlója cselekedetével a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy

gazdasági rendjét az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Magyarországon a bűntetőjogi bűncselekmény fogalmát a Büntető Törvénykönyv 2012. évi

C. Törvény 4.§ (1) bekezdés határozza meg: ,,Bűncselekmény, az a szándékosan vagy – ha

e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény,

amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."

4.4 A szándékosság

7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja,

vagy e következményekbe belenyugszik.

Szándékosan elkövetett bűncselekménynek két alakzata ismert:

- egyenes szándék: Az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek

megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.

- eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre

látja cselekménye következményeit, és belenyugszik abba, hogy megvalósuljanak.

4.5 A gondatlanság

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges

következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges

következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést

elmulasztja.

19

A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények két alakzata:

- Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges

következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

- Hanyagság esetén az elkövető nem tanúsít tőle elvárható figyelmet vagy kellő

körültekintést, ezért nem látja előre cselekményének lehetséges következményeit.

A deviáns magatartásokra általánosan jellemző, hogy együttes előfordulásuk gyakori.16A

bűnöző életvitelhez gyakran kötődik az alkoholista, kábítószer-élvező életmód, ami sok

esetben párosul pszichés problémákkal, öngyilkossági kísérletekkel. A kapcsolódás oka az

a neurotikus személyiségállapot, amely a személyiségzavarok egy csoportja mellett,

egyformán gyökere lehet a bűnözésnek, a kábítószer és alkoholfogyasztásnak, sőt szexuális

jellegű devianciáknak is.

Az ismertté vált bűnelkövetők nemét tekintve több mint 80%-uk férfi. Azaz a bűnözési

intenzitás az életkor előrehaladtával változik. A 14. Életév szinte választó vonalként

működik.

16 Büntetés – végrehajtás jogi ismeretek és jegyzet Büntető Törvénykönyv ált. része 11o.

20

5. Aktuális bűnözési formák napjainkban

„Ha valamit tüzetesebben szemre akarunk vételezni, közelebb kell mennünk hozzá. Minél

többet szeretnénk tudni róla, annál közelebb. Azután van egy távolság ahonnan, olyan

dolgokat is meglátunk, amelyek távolról fel sem tűnnek. Ez olykor örömre ad okot.

Gyakrabban megütközést kelt... Az ifjúság felfedezése is azt követeli, hogy mind közelebb

menjünk vizsgált tárgyunkhoz: a harmadik évezred felé tartó fiatal generációhoz...”17

5.1 A fiatalkorú bűnözés kialakulásának okai, és jellemzői

A fiatalkorú fogalom megegyezik az 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvben (Btk.

105. § (1) bekezdésében) a fiatalkorút a következőképpen határozza meg, azaz:

„Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a

tizennyolcadikat nem.”

Az egyén a szocializáció folyamán sajátítja el azokat a szabályokat, mintákat, mértékeket,

melyek társadalmi lénnyé válását határozzák meg.

„A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén

megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a

lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.”18

Az eredményes szocializáció szempontjából a mindenkori környezet színteret ad a normák

gyakorlásához, másrészt közvetíti az elvárásokat, és visszajelez, hogy az egyén hol tart a

folyamatban. A társadalom által elvárt szerepekben való helyt nem állás, a meg nem felelés

(inkompetencia) fájdalmas kudarcélményekkel terheli meg a válságban lévő serdülőt.

Értéktelennek érzi magát, feladja becsvágyát, terveit, sikerekre, hatékonyságra való

törekvését.

Passzívvá, sodródóvá vagy ellenségessé támadóvá válik. Realitásérzéke ahelyett, hogy

fejlődne, csökken, s ezért mindenre másképpen reagál, mint a többi serdülő.

17 Strumpf István: Az ifjúság felfedezése Ezredforduló alapítvány Bp. 1995. 5o. 18 Dr. Kisdida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve Országos Bűnmegelőzési Kp. Bp. 2003. 66o.

21

Ezen fiataloknál elmarad a szocializáció folyamata, és ez az értékmentes neveléssel együtt

odavezet, hogy a bennük felgyülemlő agresszivitást nem tudják levezetni, valamint

problémáikat konfliktus mentesen megoldani. Életüket céltalanul, és értelmes időtöltés híján

élik. Márpedig az erőszakot, és az agresszivitást ugyanúgy tanulják meg, mint más

viselkedési módokat, azaz ahogy mások magatartását utánozzák. „Akitől megvonták az

érzelmi táplálékot, annak egyetlen segítsége az erőszak. A szeretetben megcsalt gyermeknek

felnőttkorra már csak a gyűlölet marad.” 19

Az egyének és a környezetük közötti kapcsolat úgy szemlélendő, mint egy egymást formáló,

egymásra ható rendszer. A család, a munkahely, iskola, baráti kör, szomszédság, szociális

helyzet… Számtalan rendszer mely hatással van a fiatalra eddigi tapasztalatai alapján maga

a fiatal is küld visszajelzéseket, alakítja e rendszereket, illetve kiírja az egyes rendszerekkel

fennálló kapcsolatát. Legfontosabb azonban a család, ennek a milyenségétől, tehetségétől

függ, hogyan jut be, illetve menedzselhető a különféle elemek hatása.

A családon belül igen kevés idő telik valódi beszélgetéssel, érdemi kommunikációval,

együttléttel. Szomorúan állapítható meg, hogy a társak támogatás, kulturálódási lehetőségek

nélküli gyerekeket, fiatal felnőtteket egy passzív, események és kapcsolatok nélküli sivár

életvitel jellemez.

Ennek kialakulásában a lakóhely fontos tényező a községekben, különösen az ötezer főnél

kisebbekben élő fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak. Emellett régiós

különbségek is megjelennek: az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók fiataljai

felülreprezentáltak, ugyanakkor a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország fiataljai

annál kevésbé tűnnek fel e csoportban.

Ezzel összefüggésben említhető az anyagi helyzet: az ilyen életvitelű ifjak 60%-a olyan

családban él, amely nehezen, vagy nagyon nehezen jön ki a jövedelméből.20 Egy olyan

győztes-vesztes típusú társadalomban, mint amilyen a miénk, ezek a fiatalok - a többségüket

amúgy is jellemző igen alacsony önbecsülés mellett teljesen reménytelennek látják saját

jövőjüket.

19 Dr. Kisdida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve Országos Bűnmegelőzési Kp. Bp. 2003. 70o. 20 Honyadi Zs (2005) i.m. 16o.

22

Az iskolai végzettség hiánya, nem csak a fiatal jövőbeni esélyei miatt meghatározó, de még

a szabadidő eltöltésének módjára is befolyással van, így a sivár életvitelű ifjúság 70%-a

alacsony képzettségű. Ezek a megállapítások sok okra vezethetőek vissza, így például az

olvasási, szövegértési képességekre, ezek hiánya illetve alacsony szintje mindenképpen

befolyásolja az iskolai előremenetelt. A társadalmi problémák, az értékválság számtalan

változás mellett egyre elterjedtebbé teszi az élvezeti szerek fogyasztását, még a jobb

szociális helyzetben lévők körében is.21

5.2 A bűnelkövetővé válás folyamata

Ahogy Csemáné Dr. Váradi Erika több munkájában22 is bemutatja, a gyermek – és fiatalkorú

bűnelkövetővé válás folyamata a kiskorúak egy részénél négy tipikus életút valamelyikével

írható le.

Az első a teljes érzelmi elhanyagolás, azaz amikor a gyermeket a családjukban

elhanyagolják. Ezt okozhatja a szülők munkája, a pénztelenség, az alkoholizmus, pszichés

betegségek, alacsony iskolai végzettség.

A gyermek teljesen egyedül érzi magát, egyedül marad a kudarcélményeivel melynek

feldolgozásához nem kap külső segítséget. Reménykedve indul az iskolába, ahol azonban

újabb kudarcok érik. Egyrészt azért, mert olyan elvárásoknak kell eleget tennie, amit otthon

nem sajátított el, így hátránnyal indul. Másrészt megpróbálja pótolni szülei, családja hiányzó

figyelmét, sikerélményre, elismerésre vágyik. De a jó példa hiányában rossz formákat

választ. Az iskola azonban nem lehet alkalmas a szülői szeretet pótlására (tanít, büntet, de

nem dicsér, nem szeret). Csavarogni kezd, hasonló fiatalokhoz csapódik, ahol úgy érzi,

odafigyelnek rá.

21www. ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbunozes-okai-varadi_erika pdf. 22 Így pl.: Csemáné Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori kriminalitás. In.: Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk): Kriminológia. Budapest, Wolters Kluver, 2016. 627-661o. vagy Csemáné Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In. Bragyova András (szerk): Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Miskolc, Gazdász Elasztik Kft, 2013. pp. 5-42o.

23

Így lassacskán kialakuló szubkultúra olyan pozitív élményeket ad számára, mint az

odafigyelés, valahová tartozás élménye… - amelyet még sosem élt meg, de amelyre mindig

is vágyott, amit semmiképpen sem akar elveszíteni.

Akkor is vállalja a csoport sajátos normáit, szabályait, ha egyébként eredetileg nem értett

velük egyet.

A második életút az agresszív erőszakos család, ahol mind a gyermekbántalmazás, mind a

partnerbántalmazás előfordul. Ebből a háttérből érkezik a gyermek az iskolába, egy olyan

helyre ahol nincs erőszak, mindennapi bántalmazás, állandó lelki terror. Az iskola mégsem

hoz békét számára, mert az otthon megéltek miatt tele van feszültséggel, és elfojtott

haraggal. Ez agresszívvá teszi nem csak társaival, de sokszor tanáraival szemben is.

Viselkedése erőszakosságának jellege az otthoni példától függ.

- ha otthon azt látja, hogy az erősebb bántja a gyengébbet, akkor iskolai zaklatásainak

célpontjai is főként a kisebbek, valamint védtelenebbek lesznek.

- ha azonban azt tapasztalja, hogy a bántalmazást kisebb vita, veszekedés előzi meg,

melynek eredményeként a bántalmazó mindig a bántalmazottat teszi felelőssé, akkor

a fiatal is ezt követi s egy-egy megjegyzést, mozdulatot rögtön támadásként él meg.

Ennek eredményeként kapcsolata a kortárscsoporttal kimondottan rosszá válik. Ennek

élménye gyenge iskolai teljesítménnyel, újabb negatív érzelmekkel párosulva állandósult

kudarcélménnyé válik. Elidegenedik az iskolától és csavarogni kezd. Olyan bandákba

keveredik, amelyek toleránsak az erőszakkal szemben, gyakran ez az alapja a bandán belüli

hierarchiának. Az erőszak központi elemmé, konfliktus-megoldási eszközzé emelése hamar

elvezet a bűnözéshez.

A harmadik a váltás a fiatal életében, amelyre az a jellemző, hogy a gyermek élete első

szakaszát egy túlkorlátozó, akár testi fenyítéseket is alkalmazó apa uralja, akitől a gyermek

retteg. Az apa hirtelen meghal, amely jelentős változást hoz a gyermek életében.

24

Az anya elveti az erőszakot, az eddig ehhez szokott gyermek előtt nem képes kellő tekintélyt

szerezni, megengedővé válik. Érzelmileg teljesen elhanyagolja a gyermekét, (fájdalom

elviselése, társelvesztése). Légüres térbe kerül a gyerek, hamar elkezd csavarogni, nem jár

iskolába, amiből egyenes út vezet a rossz társasághoz. Ez általában egy garázda, bűnelkövető

életmód kialakulását eredményezi.

A negyedik, de egyáltalán nem elhanyagolható életút a mélyszegénység, amely komoly

problémákat okoz a családon belül. A gyermek az iskolába kerülve erőszakos agresszív

magatartást tanúsít, amely mögött itt is a szülői minta áll. A gyermek kudarcélménye

állandósul, mivel nem figyelnek rá, nem segítenek neki, ő is elfordul az iskolától, a többi

pedig ugyanúgy alakul, mint a fentebbi életutak esetén.

Tévedés azt gondolni, hogy bűnelkövető fiatal csak a hátrányos helyzetű családokból

kerülhet ki. A társadalmi átalakulás folyamatával együtt járó értékválság minden rétegben

érezteti hatását. Társadalmunkban ma az egyetlen általánosan elfogadott érték az anyagi

jólét, a vagyon. A családok legnagyobb része minden energiáját ennek megszerzésére

mozgósítja, és közben elhanyagolja nevelési feladatát. Előfordul a szélsőséges bánásmód hol

kényeztető, hol brutális. Ilyen körülményeket átélt gyermek nem képes tartós kapcsolatokra,

nem tud beilleszkedni, bizalmatlan és követelőző, mások érdekeit semmibe veszi, az erkölcsi

normákat nem érti, vágyai nem elégülnek ki. Gyűlik a gyűlölet, és agresszió érzése, indulatai

kezelhetetlenek. Konfliktus és stressz kezelő módszereket nem ismeri.23

A gyermekek ezekben a családokban magányosan, érzelmileg elhanyagolva nőnek fel, így

könnyen sodródhatnak a különböző deviáns csoportok felé.

Tapasztalható a magányos destrukciókba (magányos fiatalkorú bűnözői létbe) vagy éppen

depresszióba egyéb mentális megbetegedésekbe, regresszióba esés, ami az öngyilkosság, és

kísérleteihez is elvezethet. Napjainkban a fiatalkorú bűnelkövetőkre jellemző a vagyon elleni

bűncselekmények azon belül is a lopások, rablások, ebben a haszonszerzés a domináns,

valamint a személy elleni bűncselekmények, testi sértések, szexuális indíttatású jogsértések.

23 www. ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbunozes-okai-varadi_erika pdf.

25

A fiatalkorú bűnelkövetők a cselekményeiket leggyakrabban idegenek ellen követik el.

Jelentős azonban az iskolatársak elleni jogsértések száma, melyek aránya emelkedést jelez.

Szintén nő a barátok és egyéb ismerősök ellen elkövetett bűncselekmények száma is. A

fiatalok áldozatává válhatnak a távoli rokonok és gyakran követnek el bűncselekményeket a

testvérek ellen is

A serdülés napjainkban világszerte korábban következik be mint régebben, ebben szerepe

van az öröklődésben az éghajlatnak, a jobb gazdasági és szociális körülményeknek. A

serdülő már nem gyerek, de még nem is felnőtt. A serdülő fiatalok a legveszélyeztetettebbek

a bűnözés szempontjából, mivel önismeretük még nem alakult ki teljesen állandóan

lázadnak, a szülők az iskola fennálló társadalmi normák, erkölcsök ellen függetlenedni

akarnak. Levonható az a következtetés, hogy a serdülőkorban az új énkép, én ideál, új stabil

értékrendszer alakul ki a fiatalban, ha azonban a serdülőkori fejlődés folyamatában törés,

zavar lép fel a serdülő krízishelyzetbe kerül és a problémák elől a deviancia valamelyik

fajtájába menekülhet (alkoholizmus, drog, bűnözés…)

Tizenéves korban a társakkal való együttlét már szülői kontroll nélkül zajlik, ami növeli az

esélyét, hogy a gyermekek egészségre ártalmas tevékenységekben vegyenek részt. A

részvétel módját nagymértékben befolyásolja a baráti csoport véleménye, viselkedése. A

kortársak vannak a legnagyobb hatással az alkohol és drog fogyasztásra, valamint a

dohányzásra is, amellett, hogy azoknál, akik rendszeresen követnek el súlyos

bűncselekményeket, gyakran előfordulnak kapcsolódó egyéb devianciák.

A csoportos szórakozásban a csoporthatása olyan eredményei emelkednek ki, mint a

megnőtt bátorság, a csökkent felelősség tudat, a valahova tartozás igénye, a környezetből

való kiugrás, a feltűnés, a népszerűség vágya.

Összefoglalva: „csoportban könnyebb rossznak lenni, mint egyedül”.24

24 Vikár: 1980: 65o.

26

A fiatalkorú bűnözés pszichés összefüggéseire utal az olyan pubertáskori tulajdonságok

előtérbe kerülése, mint a kockázatkereső viselkedés, és a túlzott kalandvágy; lázadás a

korábbi generációk ellen, szerepkísérletezések, az identitáskeresés, melyek viszonylag

könnyen sodorják a fiatalt a törvényszegés szélére.

„A serdülő lázadása kétségbe esett kísérlet, hogy a szülőkhöz, otthonhoz fűződő túl erős

érzelmi köteléket széttépje”.25

Előfordulnak olyan esetek, akiknél az apa, nagyapa tehát már legalább két generáció

visszamenőleg bűnözői karrierrel rendelkezik, illetve a szociológiailag, pszichológiailag

sokszorosan hátrányos helyzetű veszélyeztetett fiatalok. Ilyen esetekben

- a fiatalok szocializációs folyamata hibás volt, nem tanulták meg, nem építették be

személyiségükbe a megfelelő társadalmi normákat, nem sajátították el a társadalmi

értékrendet.a fiatalkorral szükségszerűen együtt járó problémákat sem egyedül, sem

szűkebb környezetük segítségével nem tudták megoldani, így konfliktusaik, a

társadalmi normákkal való szembekerüléshez vezettek.

- a felnőtté válás folyamatával szükségszerűen együtt járó élményeket

(párkapcsolatok, munkahely keresés vagy munkanélküliség) nem tudták egyedül

feldolgozni vagy ezek súlyos törést jelentettek életükben.

- a kortárs kapcsolatok túlértékelt helyzete mások hatására követték el a

bűncselekményt; esetleg erős érzelmi motiváltság, kíváncsiság hatására.

A lakótelepek kulcsos gyerekei régóta foglalkoztatják a társadalom tudósokat, hiszen a rideg

családi körülmények, rossz anyagi helyzet, valamint az a tény hogy a gyerekek szinte

egésznap az utcán vannak, ráadásul mindenfajta értelmes időtöltés híján gyakran vezet

bűnöző életmód kialakulásához. Azok a fiatalok, akiket gyermekkorukban vagy fiatal

korukban szüleik vertek, vagy legalábbis rosszul kezeltek, jóval gyakrabban lesznek saját

maguk is erőszakosak, mint azok, akik kiegyensúlyozott harmonikus családban nőttek fel.

25 Vikár: 1980: 176o.

27

„A fiatalok körében az erőszakos viselkedés számos formája jelenik meg a mindennapokban.

Agresszivitást sugallnak a brutális szex és akciófilmek, a számítógépes játékok, de a verbális

durvaság is természetes része lett életüknek. Ezt a hétköznapi agresszivitást mindenki

elnézően szemléli. A probléma csak akkor kap figyelmet, ha a brutalitás személyi áldozatot

is követel. Az erőszakos viselkedés vizsgálatakor azonban nem szabad megfeledkezni arról,

hogy a serdülő természeténél fogva impulzívabb, mint az idősebbek, és arról sem, hogy a

korosztály jellemző agresszivitását erősítheti a médiából naponta rázúduló durvaság. Azt is

szem előtt kel tartani, hogy az erőszakos bűnelkövetőkről szóló adatok sokkal jobban

közelítenek a valósághoz, mint a vagyon elleni bűncselekményekről szóló statisztikák. Az

ifjúkori kriminalitás tehát mindig komolyabban veszélyezteti a tulajdont, mint a testi

épséget.”26

A fiatal keresi önmagát, kutatja az azonosulási mintákat, eszményekhez, ideológiákhoz köti

magát, nyitott a jövő felé mindeközben örökös változásban van. Az ifjak mozgalmai az

ártatlan csínytevésektől a kegyetlen tréfákon át, a bűnözésig és az utcai bandák egymással

folytatott háborúságáig terjed. A lázadás több formában jelentkezik, öltözködésben,

hajviseletben, kihívó magatartásban, kései hazajövetelben, tanulás, és egyéb kötelezettségek

elhanyagolásában, a szülői vélemények semmissé tételében. Olyan kiélezett

magatartásokban is megnyilvánulhat, melyek már a társadalom előírt elvárásaiban, tételes

szabályaiban, akár törvényeibe is beleütköznek. Ilyen a hazudozás, csavargás, iskolakerülés,

lopás, garázdálkodás, prostitúció és egyéb szexuális devianciák, huliganizmus, mértéktelen

alkoholfogyasztás, valamint drogfogyasztás.

26 Dr. Varró István: A gyermek és fiatalkori bűnözés. Börtönügyi Szemle Bp. 1998/3. 51o.

28

5.3 Regisztrált bűnelkövetők

A bűnözés általános visszaszorítására irányuló törekvések egyik legfontosabb eleme a

gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének csökkentése. Ezt– álláspontunk szerint –

jelentősen elősegíti a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének folyamatos vizsgálata, a

változások elemzése, mivel így az elkövetésre vezető okokat megismerve a bűnelkövetés

megelőzését szolgáló intézkedések kidolgozására szélesebb információs alap áll

rendelkezésre. Öt éves időszakot áttekintve a fiatalkorú bűnelkövetők száma 10 000–12 000

között mozgott, aránya az összes regisztrált bűnelkövetőhöz képest 8,9%–10% között

változott (2012. év 10,03%). 2012-ben a fiatalkorú elkövetők száma viszonylag alacsony (10

056), ugyanakkor a regisztrált bűnelkövetőkhöz mért aránya magas volt (10,03%). A még

nem büntethető gyermekkorú elkövetők száma 2604 volt, a legalacsonyabb az elmúlt 5

évben.

1. Táblázat Regisztrált bűnelkövetők27

27Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/

ÉV

Regisztrált bűnelkövetők

száma 2008 = 100% 100 000 lakosra jutó

bűnelkövetők száma

2008 116 584 98,68 1 160,57

2009 112 830 95,50 1 124,82

2010 122 529 103,71 1 223,54

2011 112 895 95,56 1 130,56

2012 100 239 84,84 106,64

29

5.4 Fiatalkorú bűnelkövetők

A fiatalkorú bűnelkövetők száma 2012-ben 10 056 volt, 8,9%-kal kevesebb a 2011. évi 11

034-nél. A fiatalkorú bűnelkövetők lakóhelyszerinti megoszlását vizsgálva megállapítható,

hogy 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12,87%) volt a legmagasabb az arányuk,

emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9,64%) és a fővárosban (8,34%) volt

magasabb az arányuk az átlagosnál.

Az elmúlt 5 éves időszakban a fiatalkorú bűnelkövetők a legnagyobb arányban vagyon elleni

bűncselekményeket követtek el, de ez az arány egyenletesen csökkenőtendenciát mutat

(2008. év: 60,68%, 2012. év: 51,12%). A vagyon elleni bűncselekményeket elkövető

fiatalkorúak száma is csökkent (2008. év: 6941, 2012. év: 5141).

A vagyon elleni bűncselekmények mellett a közrend elleni bűncselekményeket elkövetők

képeztek nagyobb arányt, 30,65%. E bűncselekmény csoport elkövetőinek aránya

egyértelműen növekvő tendenciát mutat, 2008-ban 23,67% volt az arányuk.

A bűncselekményekben résztvevőknél– a gyermekkorúakhoz hasonlóan – a csoportos

elkövetés a jellemző, hullámzó tendencia mellett. A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti

megoszlása az elmúlt években lényegében egyenletes, a fiúk aránya lényegesen nagyobb,

2012-ben 82,41% volt. A bűnelkövetők életkorát tekintve a 17 évesek száma a legmagasabb,

2012-ben a fiatalkorú bűnelkövetők 31,21%-át teszik ki.

0

50 000

100 000

150 000

2008 2009 2010 2011 2012

Regisztrált bűnelkövetők száma

Regisztrált bűnelkövetők száma

Regisztrált bűnelkövetők 2008 = 100%

Regisztrált bűnelkövetők 100 000 lakosra jutó bűnelkövetők száma

30

A családi környezetre– a gyermekkorú elkövetőkhöz hasonlóan – legjellemzőbb, hogy

mindkét szülő együtt neveli a fiatalkorút, 2012-ben 62,29%. A bűnelkövetésben közrejátszó

oksági tényezők között– a korábbi évekhez hasonlóan – a leggyakoribb, hogy alkohol

(5,94%), illetve kábítószer hatása alatt (3,31%) követik el a bűncselekményt. A sértettek és

az elkövetők viszonyát elemezve az állapítható meg, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők

legnagyobb arányban idegenek sérelmére (2012. év: 39,6%) követik el a bűncselekményt.

2012-ben a fiatalkorú gyanúsítottak közül 304-en kerültek előzetes letartóztatásba.

Az őrizetbe vételek száma 525 volt A fiatalkorú gyanúsítottak ellen folytatott nyomozások

45,38%-a fejeződött be vádemeléssel (5899). A nyomozás megszüntetések aránya az elmúlt

5 évben egyenletesen emelkedett, 2012-ben 41,38% (5380) volt. Ezeknek jelentős részében

megrovást alkalmaztak. A fiatalkorú bűnelkövetők előélet szerintimegoszlásánál a büntetlen

előéletűek aránya a 2008. évihez képest 84,8%-ról 91,3%-ra nőtt, ugyanakkor a büntetett

előéletűeké 15,2-ról 8,2%-ra csökkent.

2. Táblázat: Fiatalkorú bűnelkövetők28

ÉV

Fiatalkorú bűnelkövetők

száma aránya 2008 = 100% 100 000 fiatalkorú

lakosra jut

2008 11 468 9,81 109,21 2 346,31

2009 10 036 8,89 95,83 2 113,09

2010 11 248 9,18 107,40 2 440,67

2011 11 034 9,77 105,36 2 476,59

2012 10 056 10,03 96,02 343,77

28 Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/

31

5.5 Gyerekkorú elkövetők

A büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú elkövetők száma az elmúlt 5 évet

figyelembe véve csökkenőtendenciát mutat (2008-ban 3433, 2012-ben 2604). A

gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásalapján Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében 482 (18,51%) a legmagasabb, ezt követi sorrendben Szabolcs-Szatmár-

Bereg megye 333 (12,79%), valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 217 (8,33%).

A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleni bűncselekmények

voltak a leginkább jellemzőbbek. E bűncselekmények elkövetőinek aránya az elmúlt öt

évben 59,6%–71,42% között mozgott, de csökkenőtendenciát mutatott, legalacsonyabb

2012-ben volt. Hasonló változást mutat a vagyon elleni bűncselekményeket elkövető

gyermekkorúak száma is (2008-ban 2452, 2012-ben 1552).

A gyermekkorú elkövetők esetében a vagyon elleni bűncselekmények mellett 2012-ben

nagyobb arányt a közrendelleni bűncselekmények (21,39%), illetve a személy elleni

bűncselekmények képeztek (13,67%).

0

5 000

10 000

15 000

2008 2009 2010 2011 2012

Fiatalkorú bűnelkövetők

Fiatalkorú bűnelkövetők száma

Fiatalkorú bűnelkövetők aránya

Fiatalkorú bűnelkövetők 2008 = 100%

Fiatalkorú bűnelkövetők 100 000 fiatalkorú lakosra jut

32

0

1000

2000

3000

4000

1 2 3 4 5

Gyerekkorú elkövettők

ÉV

Gyerekkorú elkövetők száma

Gyerekkorú elkövetők 2008=100%

Az elkövetők számában mindkét bűncselekmény csoportnál egyenletes növekedés

figyelhető meg. A bűncselekmény elkövetésének módját tekintve a csoportos jelleg volt a

gyakoribb. A gyermekkorú elkövetőknél a nemek szerinti összetétel szempontjából – az

utóbbi 5 évet figyelembe véve – a lányok aránya lényegesen kisebb a fiú elkövetők számánál,

a megoszlás 2012-ben 82,95–17,05% volt. Életkoruk szerint a 13 évesek alkották a

gyermekkorú elkövetők 40,55%-át, hasonlóan a korábbi évekhez. A családi környezetet

illetően a gyermekkorú elkövetők háromnegyed részét – 2012-ben 75,35%-át – a szülők

közösen nevelték.

3. Táblázat: Gyerekkorú elkövetők29

29 Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/

ÉV

Gyerekkorú elkövetők

száma 2008=100%

2008 3 433 96,62

2009 2 573 72,42

2010 2 607 73,37

2011 2 714 76,39

2012 2 604 73,29

33

5.6 A tudatmódosító szerek szerepe a fiatalkorú bűnözők esetében

Az utóbbi időkben egyre nagyobb társadalmi problémaként jelennek meg az alkohol és

kábítószer hatása alatt történő jogsértések.

5.6.1 A kábítószerek

Kábítószer fogalma: Pszichoaktív szerek, azok a természetes vagy mesterséges anyagok,

amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak

működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

Egyre nagyobb mennyiségben, és egyre nagyobb választékban jelennek meg itthon a

különböző drogfajták. Abban az esetben, ha egy fiatal kipróbál valamit, és azt egy megfelelő

módon reprezentálja kortársai felé, egészen biztos, hogy követőire akad.

Pontosan ez figyelhető meg a kábítószer bűnözés megvalósításában. Legáltalánosabb

formája ennek a szórakozóhelyeken való kipróbálás, illetve kipróbáltatás. A fiatalkori,

nagyobb mértékben fogyasztott kábítószerek a jövőre való tekintettel komolyabb szervi

elváltozásokat, fogyatékosságot eredményezhetnek.

- Direkt kábítószer bűnözés - a kábítószer törvény megsértése

- Indirekt kábítószer bűnözés

- beszerző, azaz annak megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmény. Az elkövető

célja az anyag megszerzés, egyben a bűncselekmény célzata is.

- jövedelemszerző, amelynek következtében nem csak anyagi juttatáshoz jut, hanem

természetbenihez is, például leszállítja a kívánt árut, és ennek következtében juttatást

is kap.

A Büntető Törvénykönyv kimondja, a 2012. évi C. törvény 178.§ (1) bekezdésében, Aki

kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az

ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

34

A Magyarországi droghasználat elterjedését a fiatalkorúak között elsősorban a

középiskolákban elvégzett felmérések mutatják.

A megkérdezett 16 évesek 31%-a próbált már valamilyen tiltott szert az élete során. A lányok

között a tiltott szert kipróbálók aránya megközelíti a fiúkon belüli arányt. A tiltott szer

fogyasztás kipróbálása legmagasabb arányú a fővárosban.

A kábítószereket többek között ún. hangulatoldó hatásuk miatt alkalmazzák a fiatalok. A

kábítószerek csökkentik a szokatlan élethelyzetek okozta feszültségeket, szorongást, oldják

a gátlásokat, elterelik a figyelmüket a stressz keltő tényezőkről. Szórakozóhelyeken

tömegesen tapasztalható a fiatalok körében.

A drogos „rosszá”, „gonosszá”, „ördögivé” válik. A drogossal szemben támasztott szerep

elvárások sokszor a beteg, - illetve a bűnözőszerepek közé rendeződnek. A drogozás miatt

kialakuló személyiségdefektusok, a drogfogyasztó magatartással gyakran együtt járó

életvitel, a drogok megszerzéséhez használt nem legális eszközök, egészségügyi kezelések,

és börtönbüntetések kedveznek a beteg és bűnöző szerep kialakulásának. A drog

megszerzése számos bűncselekményhez vezethet, például lopáshoz, rabláshoz, testi

sértéshez vagy emberöléshez.

A fiatalkorúak ma már gyakran nem csak a kábítószert megszerző fogyasztók, hanem

terjesztői is a drognak, sőt arra is található példa, hogy a büntetőeljárás során megállapításra

került, hogy a fiatal azért követett el vagyon elleni bűncselekményt, hogy abból fedezze a

kábítószer szükségletét. Tehát a fiatalok életének egyre gyakrabban része az aktív vagy

passzív kábítószerrel kapcsolatos magatartás.

5.6.2 Az alkohol szerepe az elkövetés során

Elsősorban a lopások kapcsán fordul elő, hogy az elkövetők éjszaka, alkoholos vagy más

szertől befolyásolt állapotban követnek el bűncselekményt. Az éjszakai szórakozás a fiatalok

körében egyre elterjedtebb, sok még gyermekkorú vagy a fiatalkor alsó küszöbén álló

személy tölti estéit otthonuktól távol egy szórakozóhelyen. Az alkohol-fogyasztás mára már

az esti bulizások „bandázások” kihagyhatatlan része. Ettől várja a fiatal generáció, hogy a

szórakozás igazi, és felejthetetlen élményt nyújtson nekik.

35

A szórakozóhelyen vagy onnan hazafelé tartva számos lopás, garázdaság vagy testi sértés

valósulhat meg, mert az alkohol hatása miatt a fiatalok nem érzékelik tettük súlyát. Emiatt

előfordulhat az is hogy nem csak egy tényállást valósítanak meg, hanem egymás után többet

is, például feltörnek egy gépkocsit, betörnek egy üzletbe és kipakolják azt. A kamaszok

életkori sajátosságaikból adódóan mindig többet akarnak mutatni, túl szárnyalni mind

egymást, mind az idősebb generációt.

5.6.3 „Szerezd meg!”- vágyak kielégítése bármi áron

„Jobb veled a világ!”, „Szerezd meg!”, „Próbáld ki!”- mindenki számára ismert szlogenek.

De pénz nélkül igen nehéz törvényes úton kielégíteni vágyaikat, így ha nem futja a családi

költségvetésből, akkor marad a lopás. Sajnos nem minden család engedheti meg magának,

hogy a reklámokban szereplő ruhát, mobiltelefont egyéb tárgyat megvásárolják.

A társadalom szegényebb rétegeinek nem adatik meg az lehetőség, hogy „menő” dolgokat

birtokoljanak. Ilyen rétegekből származó fiatalok meggondolatlan tetteket hajtanak végre

annak érdekében, hogy ők is ugyanolyanok legyenek, mint azok a társaik, akik esetleg

módosabb családból származnak. Az említett dolgok jogtalan elsajátítása mellett meg kell

említeni a pénzt is, ami igen „kedvelt” elkövetési tárgynak számít, hogy abból fedezzék az

áhított dolgot. A pénz szórakozásra, vásárlásra, vagy élvezeti szerek megszerzésére költik.

A bűncselekmények között szerepel a testi épség ellen elkövetett tettek, amelyeket egyre

brutálisabb, erőszakosabb módon hajtanak végre. A késelés, a késszúrás, a hatalmas fizikai

erővel kifejtett verés, rugdosás gyakran alkalmazott elkövetési mód.

5.7 A fiatalkori bűnözés megelőzése

„Fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés, vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a

fiatalkorú helyes irányba terelődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.”

A fiatalkori bűnözés ellen a társadalom minden tagjának küzdeni kell a fiatalok közvetlen

környezetének, a családtagoknak, a pedagógusoknak, a baráti körnek hatalmas a felelőssége,

és szerepe abban, hogy egy fiatal tartózkodik-e a deviáns magatartástól vagy nem riad vissza

akár egy súlyosabb bűncselekménytől sem.

36

De mit ér az otthoni nevelés, vagy az iskolai oktatás, ha a nap bármely időpontjában, akarva-

akaratlan beleütköznek az erőszakba, az agresszivitásba a médián, az interneten keresztül?

A fiatal korosztály kiforratlan, még nem kialakult a személyisége, könnyen befolyásolható,

és sokszor a valóságtól elszakadva a televízióban interneten látott, onnan másolt

módszerekkel kívánnak érvényesülni. A gyermek- és a fiatalkori bűnözéssel foglalkozni

kell, az állam és a társadalom kiemelkedő fontosságú feladata e probléma kezelése. Mindez

pedig – a bűncselekmények jellegének átalakulásával az erőszak egyre jelentősebb

térnyerésével, mind sürgősebbé válik.

A kriminológiai vizsgálatok szerint a fiatalkorúak döntő többsége elkövet legalább egy olyan

igen enyhe súlyú cselekményt, amely nem kerül napvilágra, de az is igaz, hogy még a

rendőrséggel kapcsolatban kerülő fiatalok többsége is felnőttkorára kinő ebből a

bűnelkövetés szempontjából, rizikós életkorból. Ez azonban csak akkor igaz, ha megfelelő

módon, és megfelelő mértékkel reagál az igazságszolgáltatás. Ez természetesen nem a

büntetőjogi szankció elhagyását jelenti, hanem a szociális segítséget, és a büntetőjog

érvényesítését együttesen.

Egy 2004-es kutatás eredményei azt mutatják, hogy a deviáns életmód kialakulása bizonyos

„megmentő tényezők” hatására elmaradhat. Ezek a következők:

- kapcsolat (szerelmi, baráti)30

Ebben az esetben a fiatal kapcsolatba kerül egy olyan személlyel, akinek az értékítélete

megfelel a társadalmi érték elvárásoknak. Ha ehhez a személyhez érzelmi szálak kötik, akkor

interiorizálja az általa képviselt értékeket.

30 B.M.K. füzetek közölt 2004. kutatás Bp. Solt Ágnes 269o.

37

- a veszélyeztető tényező megszűnése31

A fiatal elszakadása attól a közegtől, amely veszélyeztetően hatott rá, ebbe a kategóriába

sorolható például, ha a gyermek kilép az őt bántalmazó családból és önálló életet kezd,

vagy rendeződnek a családon belüli helyzetek.

- örömet okozó tevékenység (sport, hobbi)32

A sportolás közben megtapasztalt sikerélmények nagyon fontosak, egyrészt a kitartás, az

önbecsülés kialakulása szempontjából, másrészt azért mert visszatartja a fiatalt a

cigarettázástól és a drogfogyasztástól. Önmagukban azonban ezek a szabadidős

tevékenységek csak akkor jelentenek mentőövet, ha a fiatal élethivatásává válnak.

- a tartás33

A tartás olyan érzékenység, amelynek köszönhetően az ember képes értelmezni, és

alkalmazni, a tágabb környezetben látott mintákat, viselkedésformákat. Tehát

tulajdonképpen az alkalmazkodás, a beilleszkedés értékként való megjelenéséről van szó.

A legtöbb esetben azonban – sajnálatos módon – elmaradnak ezek a „megmentő tényezők”,

így szükséges a beavatkozás.

Kerezsi Klára kriminológus a fiatalkori bűnmegelőzés két kiemelt fontosságú területének

tartja a család – és az oktatás politikát. Az előbbit azzal indokolja, hogy a vizsgálatok

egyértelműen mutatják: a gyermekkori magatartási problémák a későbbi deviáns magatartás

első jelei. A vizsgálatok azt is jelzik, hogy a család struktúrája és működése alapvetően

meghatározza a fiatal viselkedését.

31 B.M.K. füzetek közölt 2004. kutatás Bp. Solt Ágnes 271-272o. 32 Részlet egy bűnelkövető fiatallal készített interjúról PÖRGE (szerk: i.m. 80-81o.) 33 Részlet egy bűnelkövető fiatallal készített interjúról PÖRGE (szerk: i.m. 80-81o.)

38

Az oktatási rendszernek elsődlegesen megtartó funkciója van, méghozzá annak a

kisközösségi kontrollnak köszönhetően, mely a nevelő szerepen, az iskolai erőszak, a

csavargás, az iskolai mulasztás kezelőrendszerének kialakításán keresztül érvényesül.

5.8 Prevenció

A prevenciónak több szintje létezik:

- az elsődleges prevenció34

Eszközeit a különböző korrekciós módszerek adják, melyek mérséklik az iskola, illetőleg

más nevelő funkciót ellátó intézmények szegregáló hatását, továbbá terjesztik a konfliktusok

feloldásának erőszakmentes technikáit a fiatalok körében. Ide sorolhatók: az iskola kerülés,

a csavargás, a szökés megfékezésének eszközei. Ezen belül kiemelkedőek az ún. integrációs

kezdeményezések, mint az adott településre újonnan érkezők befogadási programja.

Az elsődleges prevenció körében szükséges a felvilágosítás, a hiteles információk

szolgáltatása, vagyis a közösségek tagjainak tájékoztatása az áldozattá és bűnelkövetővé

válás esélyeiről, következményeiről, illetőleg az igénybe vehető intézményes

segítségnyújtási formákról. Az elsődleges megelőzés célja tehát a bűnözés reprodukciójának

fékezése, a társadalmi kirekesztődés folyamataiban.

- másodlagos megelőzés35

E körbe azok az intézményes reakciók tartoznak, melyek a már veszélyzónában élőkre,

illetve az enyhébb devianciát tanúsítókra irányulnak. A címzettek tehát konkrét

veszélyeztetett csoportok például (kábítószerfüggők, vagy nem családban nevelkedő

gyerekek). Nyílván való, hogy a kockázat, e szinten már konkrétabb, mint az elsődleges

megelőzés szintjén, de az e körben alkalmazott intézkedések sem lehetnek még

büntetőkényszer intézkedések.

34 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: Kriminológia Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Bp. 318-319o. 35 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: Kriminológia Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Bp. 319-320o.

39

Esetenként azonban kényszerítő jelleget ölthetnek például (az állami gondoskodás

elrendelése).

- harmadlagos prevenció36

A harmadlagos megelőzés a már elkövetett bűncselekményekre való intézményes reakciót

foglalja magába, így az elkövetőkre, illetőleg a sértettekre, és az áldozatokra irányul. Az e

szinthez tartozó eszközök, intézkedések célja az ismételt bűnelkövetés, és áldozattá válás

elkerülése. Így ez a szint értelemszerűen összekapcsolódik a büntetőpolitikával. A

harmadlagos prevenció eszköze, a pártfogó felügyelet.

Magyarországon az újjászületett pártfogó felügyelői rendszer 2003-ban kezdte meg

működését. Az ismétlődés veszélye csökkenthető, amennyiben a szolgálat gyakorlati

tapasztalatait a bűnmegelőzés más intézményei állami és civilszervezetei hasznosítják.

A megelőzésben különböző intézményrendszerek is részt vesznek, mint a védőnői hálózat,

orvos, gyermekjólléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség, oktató –

nevelőintézmények, civilszervezetek.

A bűnözés visszaszorítása érdekében ismertek olyan programok is, amelyek nagyban

elősegítik a gyermek és fiatalkorúak bűnmegelőzését, többek között, az alábbi területeken.

- hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése (pl.: Útravaló

Ösztöndíjprogram)

- egészségfejlesztés, drogprevenció (pl.: D.A.D.A. program)

- környezeti értékek, kulturális örökség tisztelete (pl.: erdei iskola)

- erőszakmentes konfliktuskezelés (pl.: gyermekvédelmi előadások)

- sport és szabadidős tevékenység szervezése

- emberi jog, és demokratikus értékek megismertetése (pl.: Diákönkormányzatok)

36 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: i.m. 320-321o.

40

- „biztonságos szórakozóhely” program (pl.: „Érj haza!” kampány)

- az áldozattá válás megelőzése (pl.: ön, és vagyonvédelemre nevelés)

A sikeres bűnmegelőzést minél korábban el kell kezdeni a gyerekeknél, akár már óvodás

kortól kezdve. A fent említett programok eltérnek egymástól, hiszen más feladat jut a

pedagógusokra, más az iskolának, az önkormányzatoknak, a rendőrségnek vagy a civil

szervezeteknek.37 Ha nem eredményes a megelőzés, akkor a jogsértő magatartás elkövetésre

kerül. Ekkor többféle állami reagálás lehetséges (pl.: vádemelés elhalasztása, elterelés),

melyek közül sajátos jellemzői okán kiemelendő a javító intézeti nevelés.

Magyarországon a javítóintézetek kettős szerepet töltenek be, ugyanis egyrészt a kisebb

súlyú bűncselekmények miatt elítélt fiatalok számára jelent szabadságelvonással járó

szankciót, másrészt célja a bekerült kedvezőtlen szociodemográfiai hátterű fiatalok

kompenzáló és korrekciós nevelése, hogy ennek eredményes befejezéseként, a

bűncselekményt elkövető fiatal később a társadalom hasznos, és jogkövető tagjává tudjon

válni. A javítóintézeti nevelés fő funkciója a fiatalkorú megbüntetése mellett, a nevelés és

az oktatás.

A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése,

pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető

erkölcsi normák elfogadtatása. Az intézetben olyan nevelést kell a fiatalkorú számára

biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására,

és a fiatalkorú bűn elkövetésének hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos

eszköze a jutalmazás, és a büntetés. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson

megfelelő terápiához, és személyiség fejlődésének korrekciójához.

A gyermek és a fiatalkori bűnözés utolsó állomása a börtön. A szabadságelvonás, mint az

alkalmazható legsúlyosabb szankció azonban csak végső eszköz lehet. Abban, hogy ez így

legyen, a bűnmegelőzés játszik fontos szerepet.

37 Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8o.

41

Az ún. Pekingi Szabályok 19. szakasza szerint „A fiatalkorú zárt intézményben való

elhelyezése mindig csak utolsó intézkedés legyen, és csak a legrövidebb időtartamra

történjen.” Ennek indoka az, hogy számos káros hatás éri a fiatalkorút zárt intézetbe történő

elhelyezés esetén, amin még az emberséges bánásmód sem tud segíteni. A legnegatívabb

hatások ugyanis a fiatalkorúakat a büntetés végrehajtása során érik, méghozzá a zárkatársak

részéről.

„Falak és rácsok mögé tenni az embereket, és keveset vagy semmit nem tenni a

megváltoztatásuk érdekében olyan, mint megnyerni egy csatát, de elveszteni a háborút.

Rossz, drága. Értelmetlen.”38

5.9 Gyermekbántalmazás

Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról

6.§ (1) „A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges

felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással-

fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal – az elhanyagolással és az információs ártalommal

szembeni védelemhez.

A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó, testi fenyítésnek, büntetésnek,

vagy bánásmódnak.”A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott,

bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközeinek tekintették (pl.: Spártai

gyermeknevelés) A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi

évtizedekben került előtérbe. A média révén számos megdöbbentő eset válik ismertté.

A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a családok stabilitásának csökkenése, a fiatalok

szocializációjában észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya mind nagyobb

felelősséget rónak a gyermekekkel foglalkozó szakemberekre.

38 Warren Burger, A Legfelsőbb Bíróság elnöke (USA, 1984.)

42

5.9.1 A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei

Az áldozattá válás esélyében nincs különbség fiúk és lányok között. Vannak olyan

megfigyelések melyek szerint, nagyobb valószínűséggel érintettek az elsőszülött

gyermekek.

Többgyermekes családban gyakran előfordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermekre

irányul. Fiatal szülők esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra,

hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítség kérésre. A csecsemők

veszélyeztetettségét különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak beszélni, jelezni.

Leggyakrabban a 2 évesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de 1 éves kor után

már ritkább az erőszakból származó haláleset.

A nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban

vannak kitéve az abúzus veszélyének. A halmozott fogyatékosság további rizikót jelent,

mivel az irántuk tanúsított türelem, és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé

képesek visszautasítani, vagy elkerülni a bántalmazást.

A gyermeket családon belül többnyire a szülő, vagy a szülőnek a gyermekkel (is) együtt élő,

vele azonban vérségi kapcsolatban nem lévő élettársa bántalmazza. A testvérek közötti

bántalmazás általában nem ölt patalógiás jelleget, bár erre is találhatók példák. A fiatalabb

szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek.

A férfiak gyakrabban követnek el nemi, illetve fizikai erőszakot, testi fenyítést, a nők pedig

mérgezést, fojtogatást. A bántalmazó szülők esetében sokuknál mutatható ki személyiség

zavar így pl.: fokozott agresszivitás, szokásostól eltérő szexuális viselkedés.

A magasabb társadalmi helyzetben lévő családok esetében nem feltétlenül kevesebb a

bántalmazás, a visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a

családok tájékozottabbak, jobb érdek érvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak

rájuk, esetleg a szülők társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési

kötelezettségüknek.

43

A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely

szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermek korában

áldozattá vált, a tanult viselkedésminták, a zavart kötődés miatt, hajlamosabb saját gyermeke

bántalmazására.

Nagyon kedvezőtlen körülmények között is élnek gyermekek harmonikus, szerető

védelmező légkörben. Ugyanakkor előfordul, hogy optimálisnak látszó, és kiegyensúlyozott

családban is megtörténhet a gyermekbántalmazás.

5.9.2 Az erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok

A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak fokozott

figyelemre okot adó családi és egyéni rizikófaktorok.39

Családi körülmények:

- szociális depriváció, (szegénység, munkanélküliség)

- erőszak a családtörténetben (a szülő bántalmazott, vagy elhagyatott volt)

- egyedülálló, különélő szülők

- mostohaszülő, élettárs

- szüléskor az anya 18 évnél fiatalabb

- megromlott házassági kapcsolat

A szülő személyiségével összefüggő problémák:

- a szülő közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel

- mentális betegség, alkohol-, vagy drogfüggőség,

- szülő is bántalmazott gyermek volt

- deviáns magatartású, antiszociális, vagy erőszakos magatartású szülő

39 Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004. 27o.

44

A gyermekkel kapcsolatos tényezők:

- koraszülött

- az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától

- két gyerek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el

- testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg,

- nehezen kezelhető

A szexuális bántalmazás rizikó faktorai:

Elsősorban lánygyermekek esetében növeli a szexuális bántalmazás kockázatát, ha

- nevelőapja van

- anyjához nem áll közel érzelmileg

- az anya iskolai végzettsége alacsony

- a család rossz anyagi körülmények között él

- a gyermek szociálisan izolált, kettő ill. kevesebb barátja van

Az erőszakos családban a gyermekeket gyakran mind érzelmileg, és fizikailag

elhanyagolják. Ennek két oka is lehet, egyrészt azért mert a szülők maguk is krízisben

vannak, másrészt mert a gyerekek viselkedésükkel, puszta jelenlétükkel zavarják a kialakult

erőviszonyokat. Az ilyen családban gyakran kevés, és szegényes a kommunikáció, hideg a

légkör, a konfliktusokat erőszakkal vagy hárítással próbálják megoldani, mivel a család

egyes tagjai uralom alatt állnak.

A gyermekek szinte teljes mértékben elsajátítják szüleik erőszakos viselkedés mintáit. Az

erőszakos férfiak 80%-át bántalmazták gyerekkorában, vagy tanúi voltak mások

bántalmazásának. Ilyen családban felnövő fiúk számára a kínzó szorongás kiváltója, hogy

maguk is durván viselkednek.

45

Az erőszakos családban nevelkedő gyermekek gyakran bántalmazzák barátaikat,

testvérüket, megtanulják, hogy hogyan kell az erőszakot mások feletti uralomra használni,

alkoholt vagy kábítószert fogyasztanak. Könnyen bűnügyekbe vagy bajba keverednek.40

Az elhanyagolás minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek

egészségének, vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális, és érzelmi fejlődését.

5.9.3 A gyermekbántalmazás módjai

A gyermekek életkoruk társadalmi szerepük lévén kiszolgáltatottak a felnőtteknek, akiknek

a család és közösség szintjén is kötelességük garantálni biztonságukat, az egészséges felnőtté

válásuk lehetőségét. A bántalmazás bármely formáját elszenvedett gyermek legyen az

fizikai, érzelmi, szexuális vagy elhanyagolás. Olyan tapasztalattal válnak felnőtté, amely

meghatározó egész életük során.41

Érzelmi elhanyagolás:

Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretet kapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi

kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétébe történő erőszakos, durva

támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben.

Fizikai elhanyagolás:

Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek

védelmének elmulasztása, olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az

orvosi ellátás késleltetése, be nem tartása, a védőoltások beadatásának elmulasztása,

késleltetése.

40 Hegedűs – Pintyi: A gyermek bántalmazásról i.m. 6o. 41 Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004. 10-16o.

46

Oktatási-nevelési elhanyagolás:

Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló, és javasolt

speciális képzési és fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

Érzelmi bántalmazás:

Egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos

és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a

szeretetlenség, a nem kívántság, és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony

önértékeléshez, kötődési nehézségekhez vezethet. Továbbá a gyermekekben az állandó

félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, érzelmi zsarolás, a gyermek

kihasználása.

Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem-és

fültanúja másnak, igen gyakran édesanyja bántalmazásának.

Fizikai bántalmazás:

Jelenthet ütést, rúgást, rázást, el – vagy ledobást, gondtalan leejtést, mérgezést, megégetést,

fojtogatást és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását. A csecsemők és

kisgyermekek esetében a leggyakoribb bántalmazási forma a megrázás, mert a szülő nem

bírja elviselni a gyermek sírását. A fizikai erőszak áldozatainak sérüléseit elemző

tanulmányok arról számolnak be, hogy a bántalmazott gyermekek valamivel több, mint a

fele 3 évesnél fiatalabb volt, és a lehetséges csonttörések mindegyikét elszenvedték.42

Az égési sérülések okozását a forrázást, a gyermekbántalmazás legsúlyosabb formái közé

soroljuk, az erőszakos cselekményeknek abba a kategóriájába tartozik, ahová a

szexualitáshoz kapcsolódó szadizmus, vagy a büntetéssel megfélemlítés igénye is szerepet

játszik.

42 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i.m.

47

A szexuális abúzus (szexuális visszaélés)

0-18 év közötti gyermek, vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését, vagy

csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, mit történik vele.

E körbe tartozik a fizikai kapcsolat, molesztáló simogató csábító tevékenység,

megerőszakolás. Lehet testi kapcsolaton kívüli tevékenység is a gyermek bevonása

pornográf anyagok megtekintésében, vagy készítésébe, valamint a szülő vagy a gondozó

szexuális tevékenységének figyelésébe.

Továbbá a gyermek ösztönzése helyteleníthető szexuális viselkedési módokra ilyen a

gyermek biológiai nemének nem megfelelő szexuális énkép és szerep kialakítása. Különösen

súlyos, a gyermekkereskedelem, a kereskedelmi célú szexuális kihasználás, kizsákmányolás.

Az ezekben résztvevő gyermekeket, mindig abúzus áldozataként kell kezelni.

A gyermekbántalmazás különleges esetei

Méhmagzatot károsító magatartás: Ha a várandós – az erről való felvilágosítás ellenére –

életmódjával magzat egészségét veszélyezteti. Ez elsősorban a terhesség alatti drog és

alkoholfogyasztást, a mértéktelen dohányzást, a prostitúciót jelenti. A várandós

bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak.

Alkohol és drog abúzus: Szülők vagy gondviselők alkohol és drogfogyasztásának olyan

következményei lehetnek, amelyek a gyermekre veszélyt jelentenek. Ilyenkor vizsgálni és

mérlegelni kell, hogy az alkohollal, droggal való visszaélés ellenére a szülő képes-e

megfelelő módon gondozási, nevelési feladatának ellátására, vagy a függőség ezt

lehetetlenné teszi. Az alkohol-, vagy drogfüggő szülő gyermekének nagyobb az esélye arra,

hogy már kora gyermekkortól fogyasszon alkoholt, vagy drogot, esetleg függőnek szülessen.

Gyermek bántalmaz gyermeket: Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek,

vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl, ismételten, fizikailag,

illetve lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál.

48

A felnőtt elkövetők vizsgálata azt mutatja, hogy sokan gyermek vagy serdülő korukban

bántalmazók, vagy maguk is abúzus áldozatai voltak.43

Herman (2003) a gyermekbántalmazást, mint traumát közelíti meg, és rokonságba állítja a

felnőttkorban elszenvedett traumatikus élményekkel és hatásaikkal, miközben hangsúlyozza

a kettő közötti eltéréseket.

A felnőttkori és gyermekkori ismétlődő trauma hatása közötti fő különbséget abban jelöli

meg, hogy előbb egy már meglévő személyiségstruktúrát rombol, míg utóbbi magának a

személyiség alakulásának folyamatában fejti ki torzító hatását.44

A családtagjai által bántalmazott gyermek olyan környezetbe él, amely fenyegető és

veszélyes számára, amely rettegést okoz neki.

Paradox módon ezt a fenyegető környezetet a számára legfontosabb személyek alkotják,

éppen azok, akiknek a gyermek védelméről kellene gondoskodniuk. A gyermekből ez a

helyzet ambivalens érzéseket vált ki: harag, félelem, csalódottság, de ugyanakkor

ragaszkodás és szeretet keverednek benne. Ragaszkodik a szüleihez és függ tőlük,

ugyanakkor érzi, hogy valami rossz történik vele.

5.9.4 A gyermekbántalmazás megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségei

A gyermekbántalmazás megelőzése össztársadalmi feladat. Ha a bántalmazás tényére fény

derül, elsődleges feladat a további bántalmazás megelőzése. Ez a gyermekvédelmi szervek

feladata megszervezni, esetleg az iskola, valamint a család rokonainak bevonásával. Ebben

a szakaszban nagyfokú óvatosság és gondos mérlegelés szükséges, mert a bántalmazás

napvilágra kerülése a legtöbb családban krízis helyzetet okoz, ami esetleg tovább rontja a

gyermek és a család helyzetét. Emiatt, ha nincs közvetlen veszélyben a gyermek az azonnali

beavatkozás nem jó stratégia.

43 Barity Mária: Gyermekbántalmazás – Felismerés, megelőzés, kezelés oktatási segédanyag 2005. 35o. 44 Barity Mária: Gyermekbántalmazás – Felismerés, megelőzés, kezelés oktatási segédanyag 2005. 37o.

49

A következő időszak feladata: egyrészt a család segítése, támogatása másrészt a gyermek

kezelése. Mindkét feladat szempontjából a sikeresség egyik záloga a bizalom teli kapcsolat

kialakítása a családdal és a gyermekkel, ami nagyfokú tapintatot és beleérző képességet

igényel. Ezeket a feladatokat az arra felkészült képzett szakemberek végzik, akik a

pedagógust is meghatározott együttműködésre is kérhetik. A bántalmazó szülővel, illetve a

bántalmazott gyermekkel való kapcsolat során nagyon fontos, hogy ne kommunikáljunk

feléjük ítéletet, rosszallást, mert ez a felajánlott segítség elutasítását vonhatja maga után. A

pedagógus az elsők között lehet, aki észlelheti a bántalmazásra utaló jeleket a gyermek

testén, vagy viselkedésében és jelezheti gyanúját a gyermekvédelmi szervek felé. Képes

lehet érzelmi támaszt nyújtani a bántalmazott gyermeknek, tudatosíthatja benne önnön

pozitív személyiségvonásait, erősítheti önbizalmát, alternatív szülőmodellt nyújthat a

gyermek számára, mert a kisgyermek erősen kötődik a pedagógus személyéhez.45

„ Tanítsd, melengesd te is drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad!

S ti mind élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk hatalmas világ.46

/Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért/

45 1 sz. Módszertani levél Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna – Gyermekbántalmazás és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés Bp. 2004. 46 Szabó Lőrincz: Lóci óriás lesz Bp. 1978. 34o.

50

5.10 A szervezett bűnözés

A szervezett bűnözés egyre inkább fenyegeti a társadalmat. A bűnözői magatartás már nem

csak magánszemélyek, hanem szervezetek jellemvonása is, amely behatol a polgári

társadalom egyes szerveződéseibe, mi több, a társadalom egészébe is. A bűnözés egyre

inkább szervezkedik az országhatárokon túl, kihasználva az áruk, a tőke, a szolgáltatások, és

a magánszemélyek szabad mozgását is. Az olyan újítások, mint az Internet, és az

elektronikus bankügyintézés, a bűnelkövetés, vagy abból keletkező profit látszólag

törvényes tevékenységekbe történő átvitelének különösen kényelmes eszközévé válik.47

A szervezett bűnözés kialakulásánál belső és külső társadalmi okok játszanak közre. A belső

társadalmi okok közé sorolhatók, többek között az alábbi tényezők:

Kiélezetten rossz társadalmi, gazdasági helyzetben lévő társadalmi rétegek kitörési

lehetőséget keresnek, például elszegényedettségben, elnyomásban, szegregációban élők, a

társadalom által nem fogadott migráns rétegek.

Kedveznek továbbá a szervezett bűnözés kialakulásának a gyors, nagy társadalmi

átalakulások, ahol bizonyos rétegek elszegényednek. Ilyen változásként jelentkezett a XX.

század végén a Szovjetunió összeomlása és a volt szocialista országokban lejátszódott

változás.

A külső okok közül a közelmúltban és napjainkban az alábbiakat említhetjük:

Külső destabilizációs tényezők, így például polgárháborúk, nemzeti, etnikai feszültségek,

háborús, polgárháborús szomszédság, regionális vagy átfogó gazdasági válság, természeti

katasztrófa. A globalizáció, és ennek regionális vetülete Európában az egységesülés: a

határokon az ellenőrzés lebontása, egységes feltételekkel, nagy felvevő piaccá váló térség –

és az ebből adódó, a szervezett bűnözés mozgását, fejlődését segítő faktorok.

47 Európai Tanács: a szervezet bűnözés elleni küzdelemről szóló cselekvési terv (1997. április 28.)

51

A bűncselekményből származó haszon más országban realizálása, tisztára mosása,

befektetése, vagy a felelősség alól kibújás más országba való áttelepüléssel. De éppen így

kihasználható az országok közötti helyszínváltás a szervezés, irányítás, megvalósítás, más

helyszínekre telepítésével. Mindezekhez hozzájárul a technológia, a közlekedés rendkívül

gyors fejlődése, amely a megvalósítás soha nem látott lehetőségeit hozza, és új dimenziókat

nyit.48

5.10.1 A szervezett bűnözés fogalma

A szervezett bűnözés fogalmára nincs átfogó, minden szervezett bűnözői csoport

törvényellenes tevékenységére érvényes megfogalmazás. Általánosságban azonban

leszögezhetjük, hogy a szervezett bűnözés lényegében a társadalom összbűnözésének sajátos

alapstruktúrája, amelyet azoknak a hivatásos bűnözőknek a bűncselekményei képeznek, akik

valamely társulás tagjaként (vezetőjeként) tervszerűen tagolt munkamegosztás, és magas

fokú konspiráció mellett valósíthatják meg a bűncselekményeket.

A konfliktusos szervezett bűnözés jellemzője: hogy a véghezviteli magatartások a legális piac

kikerülésével, a legális szükségletek tagadásával és a jogszerűen szerzett vagyonok

fosztogatásával valósulnak meg. E bűncselekményeknek mindig van közvetlen sértettje

pl.:(szervezett gépjárműlopás).

Konszenzusos szervezett bűnözés jellemzője: hogy a legális piac felhasználására, a legális

szükségletek elismerésére, a legális vagyonok gyarapítására törekednek. Az ilyen módon

megszervezett deliktumoknak rendszerint közvetlen sértetjük nincs, a bűnüldözés által,

nehezen kontrollálhatók, és a prevenció hagyományos eszközeivel nem megelőzhetők,

például; illegális kábítószer kereskedelem.49

48 Berta Krisztina 2006: 423. 430-431o. 49 Finszter G – Irk F: i.m. 42-43o.

52

A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei a következők:50

- illegális kábítószer – kereskedelem, fegyverkereskedelem, szerencsejáték

- védelmi pénz szedése

- pénzhamisítás

- illegális veszélyes hulladék elhelyezése

- emberkereskedelem

- emberrablás

- prostitúció

5.10.2 A szervezett bűnözés kriminológiai ismérvei

- jogellenes igények, szükségletek kielégítésére irányul

- a lehető legkisebb kockázat vállalással a lehető legnagyobb haszonra törekvés.

- a szervezett bűnözői csoportok szolidaritási érdekközösséget alkotnak, nagy

jelentőségű a közösség kohéziós ereje, a csoport klasszikus struktúrája, hierarchikus.

- a struktúra szigorú feladat – és munkamegosztással párosul.

- a szervezett bűnözés maga legális, és illegális üzleti tevékenységben

manifesztálódik, ezeket vagy vállalkozásként működtetve, vagy legális

vállalkozások legális felhasználásával végzik.

- nemzetközi jellegű, mind a helyszín, mind az együttműködő kapcsolatok, mind a

felvevő piac átlép az országhatárokon, nemzetközi dominanciájú.

A szervezett bűnözés legfőbb jellemzője, hogy több egymással szoros és rendszeres

kapcsolatban álló bűnözői csoport végzi, amelyek célja, hogy törvénytelen tevékenységüket,

lehetőleg törvényesnek feltüntetve – minél nagyobb nyereségre tegyenek szert.

50 Themmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor 2009. 424.

53

5.10.3 A szervezett bűnözővé válás

A bűnelkövető „bűnözőkarrierje” kezdetén szinte tipikusan apróbb vagyon elleni

cselekményeket követ el: lopások, gépjárműfeltörések, járművek önkényes elvétele.

Amennyiben jó fizikai adottságokkal rendelkezik, akkor testi sértésekkel, garázdaságokkal

is találkozhatunk priuszának kezdeti bejegyzései között. A későbbiek során azután nagyobb

tárgyi súlyú kárértékű bűncselekményeket követ el, ahol már a tervezés a menekülés, és a

megszerzett vagyontárgyak értékesítése is egyre dominánsabb szerepet kap. Ezen fejlődési

fokozaton is átlépve, már egyre ritkábban követ el „saját kezűleg” bűncselekményeket,

többnyire már csak utasításokat ad, ellenőrzi azok végrehajtását. Végül már „tisztes

úriemberré” válik, aki már tudni sem akar a bűnözőkről és bűncselekményeikről.

A bűnszervezetek kialakulása is hasonlóan fokozatos, több fejlődési szakaszon megy át.

Tapasztalatok szerint a szervezet csúcsán elhelyezkedő vezetőszemélyiségek akár több

évtizedes ismeretségben esetleg gyerekkori barátságban vannak egymással így feltétel

nélkül megbíznak egymásban. Általában a vezetők egyéniségétől, műveltségi szintjétől

függ, hogy az általa irányított szervezet melyik bűncselekmény – csoportnál állapodik meg,

és tevékenységükben az erőszakos elem dominál-e, vagy az intellektuális elemek válnak

jellemzővé.

2012. évi C. törvény 321. § (1) „Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére

felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés

elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a

bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) „Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit

feltárja.”

54

A piramisszerű bűnszervezet csúcsán a vezetők állnak, ők irányítanak, köréjük

csoportosulnak a kiemelt bizalmasok, akik informálják, közvetítik a különféle szakterületen

pl.: (gazdasági, pénzügyi) szerzett speciális jártasságukat. A bűnszervezetek 80-90 százaléka

ilyen felépítésű. A bűnelkövető szervezetek vezetői jelentős erőket alkalmaznak saját

személyük, és érdekeik fizikai védelmére, ami jelzi, hogy a gazdasági bűncselekményeket

elkövetők és az ún. köztörvényes, erőszakos cselekmények tettesei szoros egységben,

valóban szervezetten vesznek részt az adott törvénysértés megvalósításában.

A szervezett bűnözés olyan sejtszerűen kiépített, egymással gyakorlatilag összefonódva élő

bűnszervezetek hálózatára épülő cselekvési forma, amelynek fő célja a folyamatosan

növekvő profit kitermelése. Törekszik a minél jelentősebb anyagi, erőforrások

megszerzésére, a gazdasági társadalmi, politikai kulcspozíciókba történő beépülésre.51

5.10.4 A hazai szervezett bűnözés kialakulása, és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

A szervezett bűnözés csírái már az 1970-es években megjelentek Magyarországon, de

ténylegesen csak az 1980-as évektől beszélhetünk munkamegosztáson alapuló

bűnszervezetek működéséről. A tervutasításos szocialista rendszer gazdasági szabályai

fokozatosan megenyhültek, mai kifejezéssel élve gazdasági liberalizáció indult meg, mind

ez lehetővé tette vállalkozások működését.

A szocializmusban a hiánygazdálkodás miatt alapvető probléma volt egyfelől, hogy a

kriminális úton szerzett pénzeket nehéz volt a bűnözők által kedvelt luxus – javakra

elkölteni, másfelől a piszkos pénz legalizálásának nem voltak meg a csatornái. A gazdasági

lehetőség szabadabbá válása, felkeltette a szervezett bűnözés figyelmét, hiszen a vendéglátó

– ipar egységek eszpresszók üzemeltetése megoldást jelentett a bűnös pénzek legalizálására.

Ekkor terjedtek el hazánkban az illegális játék – pénznyelő automaták.

A rendszerváltozás évei (1990-1995) jelentették az igazi nagy felfutást a szervezett bűnözés

számára, hiszen privatizációs ügyletek, az ásványolaj kereskedelem és a szervezett gépjármű

lopások52 milliárdos bevételeket hoztak a szervezett bűnözés konyhájára.

51 Katona G: Szervezet Bűnözés Magyarországon Dm. Kiadó, Bp. 2000. 8o. 52 Katona G: i.m. 22-25o.

55

A szervezett bűnözés térhódítását számtalan háttértényező segítette: a polgári peres és

végrehajtási eljárások elhúzódása (pénzbehajtások), az ingatlan–nyilvántartás túlterheltsége

(lakás-maffia ügyek)53 cégbírósági bejegyzések elhúzódása (fantomcégek).

5.10.5 A szervezett bűnözés elleni küzdelem:

Az organizált kriminalitás elleni küzdelem helyzetét találóan jellemzi úgy Kertész Imre,

hogy: szervezett bűnözés, szervezetlen bűnüldözés.54 A szervezett bűnözéssel szembeni

fellépés során többféle eszköztárból válogathatunk.

A büntetőjogi és büntető eljárásjogi eszközök közül említést érdemel a tanú védelem illetve

a vád alku.55 A szervezett bűnözőkkel szemben folyó büntetőeljárásokban azért szükséges a

tanúkat védeni, mert joggal tarthatnak a bűnözői bosszútól.

A vádalku lényege a szervezett bűnözői csoportról érdemi információval rendelkező

bűnelkövetővel szemben, az általa elkövetett enyhébb súlyú bűncselekmények (pl.: lopás)

miatt nem emel vádat az ügyészség, ha hajlandó tanúskodni, vagy információt adni súlyos,

a szervezett bűnöző csoport tagjai által megvalósított bűncselekményekről (pl.: emberölés).

A bűnüldözési eszközök közül gyakran koronázza siker a fedett illetve titkos nyomozó és a

nemzetközi bűnügyi együttműködés alkalmazását.

A fedett nyomozó nem más, mint egy beépített ügynök, akiről a környezete azt feltételezi,

hogy bűnelkövető. A fedett nyomozó bizonyos kiemelten súlyos bűncselekményeket

leszámítva (pl.: emberölés) a bűnüldözési érdek céljából lényegében büntetlenül követhet el

bűncselekményeket.

53 Nagy L.T: A lakásmaffia a bűncselekmény empirikus vizsgálata In: Kriminológiai tanulmányok 41. Bp. 2004. 169-170o. 54 Kertész Imre: A bűnözés európai útjai Belügyi szemle 1999/9. 54o. 55 Korinek L: i.m. 58o.

56

A nemzetközi bűnügyi rendőri együttműködésnek két formája érdemel említést: az Europol

és az Interpol. Az Europol56 kormányközi alapon működő rendőri hivatal, amely elemzi a

tágállamoktól kapott bűnügyi információkat57 míg az Interpol nyomozati jogkörrel

rendelkező nemzetközi bűnüldöző szerv.

A jogalkotás sokat tesz az organizált kriminalitással szembeni eredményes fellépés

érdekében. Az anyagi büntetőjog azonban, önmagában nem képes ezen bűnözés bármely

hétköznapi bűncselekmény visszaszorításával kapcsolatosan.58 Tehát ennek érdekében a

magyar jogalkotó a „Bűnszervezetben részvétel” [Btk. 263.C.§] elnevezéssel, önálló

bűncselekményt alkotott, azonban büntetőperbeli bizonyítási nehézségei miatt ritka

kivételnek számít, hogy ilyen cselekmény elkövetésének a vádja miatt valakit el tudna ítélni

a bítróság.59

Összefoglalva megállapítható, hogy szervezett bűnözői csoport ellen csak szervezett

bűnüldözési eszközökkel lehet felvenni a harcot.

56 i.n. Hadas L.: A szervezett bűnözés gazdasági veszélyei. Fejlesztés és finanszírozás 2004/2. 71o. 57 Salgó L: Az Europol a szervezett bűnözés és terrorizmus ellen Belügyi szemle 2000/3. 101o. 58 Varga Z: A szervezett bűnözésről JOGOK 2006. április 21o. 59 György K: A szervezett bűnözés és pénzmosás elleni fellépés jogi lehetősége a Magyar Köztársaságban Közjegyző Közlönye; 2000/1 4o.

57

6. A büntető igazságszolgáltatás szervezete, szereplői

6.1 Igazságszolgáltatás és állami büntetőhatalom:

A legáltalánosabb értelemben, büntető igazságszolgáltatás alatt az állami büntetőhatalom

megnyilvánulását értjük. A büntetőhatalom gyakorlása ugyanis állami monopólium, azaz

büntetőjogszabályokat megállapítani, valamint azokat alkalmazni az elkövetőkkel szemben

csak az államnak van joga, amit erre a célra létrehozott szervezeti rendszerén keresztül

gyakorol. A büntetőhatalom gyakorlása az állam közhatalmi jogosítványa, amely alapján

meghatározza, hogy melyek az állam által üldözendő magatartások, melyek azok az

intézmények és milyen eljárásban juttatnak érvényt az állam büntetőhatalmának, valamint,

hogy milyen szabályok alapján lehet valakivel szemben büntetőjogi felelősséget

megállapítani.

Az igazságszolgáltatói hatalom tehát az állam kezében van. A bíráskodásnak el kell válnia a

jogalkotástól, és a végrehajtói hatalomtól, azaz a kormányzati tevékenységtől.

6.2 A jogi szabályozás rendszere:

Természetesen minden szabálynak az „atyja” az Alkotmány. Ez azt jelenti, hogy az élet

bármely területét is szabályozza a jogszabály, annak összhangban kell lennie az

Alkotmánnyal.

A szabályozás első szintje az alkotmányos szint: a magyar Alkotmány rögzíti a bíróságok

igazságszolgáltatási monopóliumát, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az

igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei

bíróságok, valamint a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják.

Második szint a törvényi szint: A büntető igazságszolgáltatás rendszerét, és szereplőinek

jogállását jellemzően a törvények szabályozzák.

Harmadik szint a kormányrendeleti szint: számtalan kormányrendeletet tartalmaz, ezek

közül egyet emelnék ki, például: 210/2005. (X.5.) Korm. rendeletet, mely az igazságügyi

szakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

58

Negyedik szint a miniszteri rendeleti szint: mely miniszternek van jelentősége a témában:

igazságügyi- és rendészeti miniszter, honvédelmi miniszter.60

6.3 A büntetőeljárásban érintett hatóságok

Az 1998. évi XIX. tv. (új Be) szerint a nyomozást a nyomozóhatóság vagy önállóan, vagy

az ügyész rendelkezése alapján végzi jellemzően a nyomozóhatóság akkor végez önálló

nyomozást, ha a feljelentést nála tették, vagy a bűncselekmény elkövetéséről maga szerzett

tudomást, vagy azt észlelte. Különbség van azonban általános hatáskörű és különös

hatáskörű hatóságok között, mert vannak olyan bűncselekmények, melyek speciális

elkövetési jegyekkel rendelkeznek, melyek felderítése különös ismeretet igényel (pl.: adó és

társadalombiztosítási csalás).

A rendőrség területi elven rendeződik, a Magyar Köztársaságban legalacsonyabb szinten

vannak a városi rendőrkapitányságok, valamint a budapesti kerületi rendőrkapitányságok.

Felettük állnak megyei, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A rendőrség munkája nagyon

összetett ebbe illeszkedik bele a nyomozás ellátása, az őrizet, kitiltás, kiutasítás figyelemmel

kísérése és bűnmegelőzési munkát is végez.

Az ügyészség a Legfőbb ügyésznek alárendelten működő, a bíróságok szerveződési

szintjéhez igazodó szervezet, mely feladatokat nem csak büntetőügyekben lát el, hanem

például polgári, munkaügyi területen. Az ügyészi szervezet egy hierarchikus szervezet,

melyet az Alkotmány értelmében a Legfőbb ügyész vezet, aki az Országgyűlésnek tartozik

felelősséggel. Az ügyész a büntetőeljárásban a közvádló, akinek a teljes eljárás során

kötelessége az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe venni, hiszen az államot

képviseli. A törvény meghatározza tételesen azt a bűncselekményi kört, amelyek

vonatkozásában az ügyész nyomozhat.61

60 Csemáné Váradi Erika: Bevezetés a bűnügyi tudományokba Bíbor kiadó, Miskolc, 2007. 61 Tájékoztató a bűnözésről 2000. évi Kiadja Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály Statisztikai osztály, valamint Legfőbb Ügyészség.

59

A büntetőeljárás központi szereplője a bíróság. Az a bírói hatalom az állami hatalomnak az

a megnyilvánulása, amely az erre rendelt szervezet útján a vitássá tett vagy megsértett jogról

a törvényben meghatározott eljárási rendnek megfelelően kötelező erővel, véglegesen dönt.

Ezzel összefüggésben azonban a bíróságok nem működhetnek önkényesen, velük szemben

is megfogalmazódik a társadalmi ellenőrzés igénye. A büntetőeljárás során szerteágazó a

hatásköre. Dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről és a törvényeknek megfelelően szabja

ki a büntetést, vagy ezek kiszabását mellőzi, dönt az óvadék megállapításáról, mértékéről.

A szervezet élén a Legfelsőbb Bíróság áll. Alatta helyezkednek el az ítélőtáblák, alattuk a

megyei bíróságok, ezekkel egy szinten a Fővárosi Bíróság.

6.4 A büntetőeljárásban résztvevő személyek

A terhelt az a személy, aki ellen a büntetőeljárás folyik. Egyben gyűjtőkategória is, hiszen

ahogyan halad előre az eljárás, úgy változik a terhelt személy megnevezése. A terheltet

ugyanis a nyomozati szakaszban főként a rendőrségi nyomozás során gyanúsítottnak kell

nevezni, és miután a nyomozó hatóság közölte vele, hogy fennáll a bűncselekmény

elkövetésének alapos gyanúja vele szemben. A vádemelést követően a bíróság előtt folyó

eljárásban már vádlottnak nevezik a terheltet. Amennyiben a bíróság megállapítja a

bűnösséget, és büntetést szab ki, és a határozat jogerőre emelkedik akkor a terhelt

megnevezése: elítélt. A terheltnek joga van megismerni, hogy milyen bűncselekmény

elkövetésével gyanúsítják. Joga van a védelemhez, az eljárás teljes menetében, de legfőbb

jogosítványa: az ártatlanság vélelme, mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság

jogerősen meg nem állapította bűnösségét. A terheltet a büntetőeljárás valamennyi fázisában

megilleti a védelemhez való jog. Azt, hogy ki lehet védő, a büntetőeljárási törvény

szabályozza.

Védő meghatalmazás, vagy kirendelés alapján ügyvéd, vagy európai közösségi jogász lehet.

A Magyar Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében is kimondja, hogy: „A

büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.

A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.” A

törvény azt is szabályozza, hogy melyek azok az eljárások, ahol védő részvétele kötelező.

Ha a terhelt nem hatalmaz meg ügyvédet, akkor hivatalból kell kirendelni egyet.

60

Ma már az élet fejlődésével megjelentek olyan kezdeményezések, hogy olyan személyek

képviselete is biztosított legyen a büntetőeljárásban, akik nem tudnak megfizetni ügyvédet,

így a büntetőeljárásban ismert a költségmentesség intézménye, amennyiben a vádlott

formanyomtatványon vagyoni-jövedelmi megfelelően igazolni tudja, és a hatóság védőt

rendel ki mellé.

A sértett az a személy, akinek a jogát vagy jogos érdekét sértette vagy veszélyeztette a

bűncselekmény. A sértett négyféleképpen vehet részt a büntetőeljárásban: mint a klasszikus

értelemben vett sértett, akit a bíróság, mint tanút hallgat meg. Másrészt megjelenhet, mint

magánfél.

A magánfél az a sértett, aki büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít, a

bűncselekmény elkövetése révén ért kár megtérítését kéri. De megjelenhet magánvádlóként,

és pótmagánvádlóként. A pótmagánvádló annyiban különbözik a magánvádlótól, hogy

belépésére az eljárásban már csak akkor kerülhet sor, ha az ügyész, vagy nyomozóhatóság

már érdemben hozott olyan határozatot, amely tartalma szerint befejezetté tenné a

büntetőeljárást (pl.: ha az ügyész a vádat elejtette, vagy a vádemelést mellőzte).

A büntetőeljárási törvény egyéb személyeknek tekinti az egyéb érdekelteket, a képviselőket

valamint a segítőket. Egyéb érdekelt az, akinek a jogára, vagy jogos érdekére a

büntetőügyben hozott határozat közvetlen kihatással van. Képviselő, az a jogi képviselő, aki

bizonyos esetekben meghatalmazás útján gyakorolja az eljárásban sértettként,

magánvádlóként, vagy egyéb érdekeltként résztvevő személyek eljárási jogait. Képviselő

lehet azonban meghatalmazás alapján, a nagykorú hozzátartozó is, vagy külön törvényben

erre feljogosított személy. A segítők a terhelt, de jellemzően a tanú érdekében fejtenek ki

tevékenységet a büntetőeljárásban. Ilyen például az az ügyvéd, aki elkíséri a tanút a

rendőrségi kihallgatásra annak érdekében, hogy kontrollálható legyen, hogy a hatóság

vallomástétel akadályainak szabályait betartja e, a tanúval szemben.62

62 Csemáné Váradi Erika: Bevezetés a bűnügyi tudományokba Bíbor kiadó, Miskolc, 2007.

61

7. Záró gondolatok

A bűnözés története egyidős az emberi társadalom kialakulásával. A bűncselekmények

elkövetése soha nem kívánatos, ám de kivédhetetlen sajátja, velejárója volt az emberi

társadalomnak. Az elkövetett cselekményeket sok szempontból elhatárolhatjuk egymástól,

de mégis talán a legfontosabb ismérvük, hogy milyen mértékben veszélyesek a társadalmi

rendre nézve.

Az ember társas lény, egyedül nem létezhet, ennek igényének kielégítésére a legalkalmasabb

mikrocsoport a család. Tagjai között domináns és tipikus érzelmi viszonyok alakulnak ki.

Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető, hogy a család működőképes, nem csak egy

közömbös és érzéketlen hozzátartozási viszony, hanem erős érzelmi szálak által kötött

kapcsolatok rendszere.

A gyermek, majd a későbbi felnőtt ember nevelésének első színtere a család. A szülők döntő

hatással vannak a gyermekük személyiségfejlődésére, már a legkorábbi életszakaszokban is.

Így előfordulhat, hogy a helytelen neveléssel már a születés után közvetlenül akkora hatást

gyakorolnak a még ki nem alakult személyiségre, amelynek következtében gyermekük

később akár súlyos bűncselekményeket is elkövethet.

Társadalmunk számára hatalmas feladat és nagy felelősség, hogy a gyermekeket a testi -

lelki erőszaktól mentesen neveljük fel. Mind a családban, mind a tágabb nevelésben is fontos

alapelv: hogy a fiatalok személyiségének kialakulása a lehető legideálisabb legyen, hogy

elkerüljük a későbbi „elkövetővé” válást. A média népszerűségének titka, hogy közvetlenül

házhoz szállítja a mindennapi világot, ezáltal világképünk, ízlésünk alakításában, igen nagy

szerepet játszik. Különösen igaz ez, a gyermekekre és a fiatalkorúakra, akiknek a világ

megismerésére információéhségük óriási. Életkoruknál fogva nem tudnak kellő különbséget

tenni a mese, és a valóság között. Ez a korosztály a legveszélyeztetettebb, mivel a

megismerési vágyuk, kíváncsiságuk hatalmas, megvan a lehetőségük arra, hogy a világról,

környezetükről az internetes csatornákon akár negatív hatású ismereteteket szerezzenek.

Gyakran olyan tartalmú anyagokat találnak, amelyek rossz irányba befolyásolják

világnézetüket, gondolataikat akár bűncselekményekre is kényszeríthetik őket.

62

Mindenek előtt elengedhetetlen, hogy a gyermek teljes, megfelelő értékrendű családban

nevelkedjék, ahol az ő személyisége pozitív irányba fejlődik, ahol a szülei magatartása,

viselkedése példamutató és példaértékű lehet, hiszen ezáltal válik a társadalom hasznos,

értékes tagjává.

„A család formálja a legjobban a gyermeket.

Ha egy család jó állapotba van, akkor egyensúlyként tud megjelenni a környezeti

hatásokkal szemben„63

/Vekerdi Tamás/

63Citatum, Családdal kapcsolatos idézetek (online) https://www.citatum.hu/kategoria/Család?r=6

63

Irodalomjegyzék

1.) Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós: Kriminológia.

Budapest, 2016 Kriminológiaelmélet: bűnözésmagyarázatok, A kortárs kriminológia tárgya

és vizsgálati területei

2.) Jármy Tibor: Közösség, bűnözés, megelőzés Sátoraljaújhely – Budapest, 2003

3.) Diczig István: A bűnözés megelőzésének stratégiája és taktikája. BM Könyvkiadó, 1988

4.) Szabó András: Bűnözés – ember – társadalom. Közgazdasági és jogi könyvkiadó,

Budapest, 1980

5.) Bartkó Róbert – Csemáné Váradi Erika – Jacsó Judit – Korinek László – Kőhalmi László

– Kulcsár Gabriella: Bevezetés a bűnügyi tudományokba. Bíbor kiadó, Miskolc 2007.

6.) Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. L’Harmattan Kiadó,

2014

7.) Horváth Iván – Karay Lajos – Karczag Judit – Koós Anna – Nemény Erika: Bűnöző

fiatalok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1977

8.) Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Budapest

1977

9.) Herczeg Mária – Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés,

felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004

10.) Szabó Lőrincz: Lóci óriás lesz Budapest 1978. 34o.

64

Internetes források

1. Kőszegi Szilvia: Fiatalkorú bűnözők re-integrációs esélyei

http://epa.oszk.hu/02000/02065/00007/pdf/-Innovatív-modellek (2018.02.18)

2. Arsboni, Amit nem lehet elég korán elkezdeni – a bűnmegelőzés fontossága

http://arsboni.hu/amit-nem-lehet-eleg-koran-elkezdeni-bunmegelozes-fontossaga/

(2018.02.18)

3. A gyermek és fiatalkori bűnözés – Csemáné Váradi Erika

http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbűnözés-okai-varadi_erika.pdf

(2018.02.27.)

4. Bakos Eszter, A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései

http://jesz.ajk.elte.hu/bakos42.html (2018.02.27.)

5. NKE NBI TH Tanszék, Szervezett bűnözés napjainkban http://archiv.nbi.uni-

nke.hu/uploads/media_items/jasenszky-nandor-szervezett-bunozes.original.pdf

(2018.03.04)

6. Jámbor Gellért Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék,

Témavezető: Finszter Géza Egyetemi tanár: A szervezett bűnözés és a kábítószer –

kereskedelem kapcsolata:

http://epa.oszk.hu/02300/02363/00025/pdf/EPA02363_themis_2016_jun_063-

091.pdf (2018.03.04.)

7. http://szotam.blogspot.hu/2010/09/szakdolgozat.html (2018.03.06)

8. Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak

bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013.

www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-

gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/

(2018.03.06)

65

Felhasznált jogszabályok jegyzéke

1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról

2. 1998. évi XIX. Törvény A Büntetőeljárásról

3. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

4. Magyar Alaptörvény