A boldogság esete a piacgazdasággal

A BOLDOGSÁG KÖZGAZDASÁGTANA BUDAPEST MOM

2014. MÁRCIUS 28. Kerekes Sándor

Kaposvári Egyetem, BCE

2

Száz éve a gazdagság még egyenlő volt a boldogsággal!

• „Nincs gazdagság az emberi élet nélkül. Az emberi élet lényege, a szeretetben, az örömben, és a csodálkozás erejében rejlik . Az országok közt az a leggazdagabb, amelyikben a legtöbb nemes lelkű és boldog ember él. Az emberek közt a leggazdagabb, aki a leginkább betölti saját élethivatását és egyúttal a leghasznosabb a közösség számára.” Ruskin, John, 1819-1900

• "Ha egyedül a piaci mechanizmus irányítaná az emberek és természeti környezetük sorsát, sőt még a vásárlóerő mennyiségét és felhasználását is, a társadalom elpusztulna.” „A természet elemeire hullana szét, a környezet, a táj szeméttelepekké válnának” Polányi Károly

2014.04.01.

Igen magassá vált annak a választási lehetőség költsége, hogy valaki a gyermekével játszik, vagy verset olvas, esetleg részt vesz egy családi

összejövetelen

,,az emberek megszűnnek ilyen irracionális dolgokat csinálni.”

Amilyen mértékben a fizikai energiáinkat az anyagi célok elérése érdekében fektetjük be, olyan mértékben sorvad el az érzékenységünk a másfajta jutalmak iránt. A barátság, a művészet, a természeti szépségek, a vallás és a filozófia iránti érdeklődés egyre kisebbé válik.

„ha valakinek az ideje ‘értékesebbé’ válik, egyre kevésbé racionális számára, az időt bármi mással, mint pénzszerzéssel, vagy a pénz feltűnően való elköltésével tölteni. (Stephen Lindner 1970).

Csíkszentmihályi Mihály

.

Sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a több valószínűleg jobb. De az élet nem lineáris, sok esetben ami jó kis mennyiségben, mindennapossá válik, és káros lesz a nagyobb dózisokban..” Az emberek nem attól boldogok amit csinálnak, hanem attól ,ahogyan csinálják. (Csíkszentmihályi)

2014.04.01.

"A jólét napraforgója"

Kultúra,

nevelés

Demokrácia

Gazdasági struktúrák

és vállalkozások

Forrás: MIT 12/97

A boldogság mérése teljesen szubjektív, de magas korrelációt mutat számos objektívnek tekintett

jellemzővel:

• Az agy működéssel (A pozitív vagy negatív érzéseket feldolgozó releváns agyterületek aktívak.)

• Az értékek korrelálnak az emberek magatartásával (pl. akik boldogtalanok a munkában, általában elveszítik az állásukat.)

• Amit az emberek saját boldogságukról tartanak, azt általában a barátaik véleménye visszaigazolja!

Betsey Stevenson, Justin Wolfers 2008 Economic Growth and

Subjective Well-Being: Reassessing the Easterlin Paradox

Valami érdekli

Depressziós, boldogtalan

Végülis és élet nagyszerű

A boldogság legfőbb ellensége a munkanélküliség

• A bankárok azzal érveltek, hogy a dereguláció azért fontos, mert az segíti a növekedést. Szerintük a növekedés fontosabb, mint a rövid távú stabilitás.

• Valójában az emberek számára a gazdasági stabilitás sokkal fontosabb, mint a növekedés. Európa társadalmainak a legfőbb gondja a munkanélküliség. A munkanélküliség igen szoros kapcsolatban van a boldogsággal.

http://www.actionforhappiness.org/about-us/answers-to-the-sceptics

Munkanélküliség= boldogtalanság

Japánban is

http://ftp.iza.org/dp3654.pdf

A gazdagok inkább szenvednek és inkább depressziósak

depresszió

Társadalmi-gazdasági modellek Elméleti alapok Társadalom

Állam Egyén

A kapitalista vállalat

Keynes 1893-1946

Vállalkozó Jóléti állam

Munkavállalói részvétel

Hayek 1899-1992

Friedman 1912-2006

Individualista Atomizált

Részvényesi értékek

Schumpeter 1883-1950

Kapcsolatok Paternalista

Kölcsön és ismételt befektetés

Forrás: Carlos Fortin

Eltérő kapitalista modellek mutatói 2013

Fiskális ráfordítások

a GDP %-ában

Adó terhek %

Szociális kiadások

Gini koefficiens

Európa 53,1 43,3 29,5 0,272

Egyesült Királyság

49,1 35,0 23,8 0,341

Németország 45,2 39,6 24,6 0,268

Norvégia 42,2 24,0 20,0 0,380

Japán 42,8 28,8 22,3 0,336

Chile 23,0 17,5 10,2 0,530

Forrás: Carlos Fortin

The Gini coefficient

A Gini indexek –1980 - 2010

SÁNDOR KEREKES 14

Competitiveness vs. Hourly compensation costs in manufacturing in 2010

A részvényérték növekedés nem lehet a gazdasági tevékenység legfőbb célja. A cél a közjó szolgálata!!!

• „Mára a növekedés céllá vált és ezen cél elérésének eszközei a munkák kiszervezése, az automatizálás, a beolvasztás, az olcsó munkaerő importálása, és más foglalkoztatást csökkentő politikák.

• A korábbi cél, a teljes foglalkoztatás feláldoztatott a modern ideológia „növekedés a részvények értékében” oltárán” H. Daly

Drucker: Mi a vállalat?

• A vállalatok és a közszolgáltatók a társadalom szervezetei. Nem önmagukért vannak, hanem sajátos társadalmi okból jönnek létre, és társadalmi, közösségi vagy személyes szükségleteket elégítenek ki. A helyes kérdés az, mi a hivatásuk, mik a feladataik?

• “Business enterprises –and public service institution as well- are organs of society. They do not exist for their own shake, but fulfil a specific social purpose and to satisfy a specific need of society, community, or individual. They are not end in themselves, but means. The right question to ask in respect to them is not, what are they? but, what are they supposed to be doing and what are their tasks?” (Drucker, 1986) p. 27

Mit akartak a rendszerváltás menedzserei?

• „A menedzsment az állam és a társadalom reformját jelentette számukra. A nyugati értékeket: a személyes felelősséget, az autonómiát, az egyén megbecsülését. A menedzsment nem egy politikai program, hanem társadalmi és gazdasági funkció, ami a nyugati típusú kultúra és a társadalom megőrzésének reményét jelentette.”

• they looked to management as a force to reform government and society. Management to them embodied specifically Western values: the value of individual responsibility, the value of autonomy, and respect for the individual. Management, precisely because it is not a political program but a social and economic function, became their hope for the preservation of their culture and society in the Western tradition. (Drucker 1986) p. 19

“How much profitability do we need?”

• A profit a túlélés feltétele. A jövőnek, az üzletben való bennmaradásnak a költsége .” (Drucker, 1986) p. 84

“the spirit of religion should penetrate and control the university” (A Chicago Unit alapító Rockefeller)

100 évvel később a tanévnyitón mondta a Mearsheimer a szociológia professzora:

“over the course of the twentieth century, the effort to develop a scientific morality failed almost completely. Today, elite universities operate on the belief that there is a clear separation between intellectual and moral purpose, and they pursue the former while largely ignoring the latter. There is no question that the University of Chicago makes hardly any effort to provide you with moral guidance. Moreover, I would bet that you will take few classes here at Chicago where you discuss ethics or morality in any detail, mainly because those kinds of courses do not exist.” (Mearsheimer, Addressing the Class of 2001)

2013 egy európai professzor (Muff) és egy egészen másfajta vélemény:

• „Meg kell próbálnunk a termékeinket kevesebb energiával és hulladékkal termelni“ de sohasem kérdezzük meg, hogy a termékre szükség van- e egyáltalán?

• A valódi kérdés, hogy milyen világot akarunk? A vállalatok és egyetemek egyre nagyobb része érzi magát felelősnek egy egészen másfajta világ létrehozásáért, egy fenntartható világért ahol az emberek mindannyian jól élnek.” (Muff, et al., 2013)

Megtelt a Föld Milyen lesz az élet a megtelt Földön?

• Túlnépesedő kontinensek. Tömeges migráció vagy születésszabályozás?

• Nyomor és pazarlás. A jövedelem különbségek nem növekedhetnek tovább. A magántulajdon sérthetetlensége megkérdőjelezhető?

• Gazdasági, Társadalmi és Környezeti válság. Növekedés helyett fenntartható fejlődés és önkorlátozás.

• „Kiszámíthatatlanság” a klímaváltozás és a népesedési probléma miatt is. Hogyan kezeljük a „fekete hattyú” jelenséget.

A Föld országainak becsült népességszám-változása 2000–2050 között

65 évnél idősebbek száma Kínában

2008 2050

65 millió (8%) 440 millió (30%)

29.6% Nestlé

30.8% Mrs Bettencourt

and her family

1.4% Treasury stock

23% International institutional

investors

9.1% French

institutional

investors

5.4% Individual

shareholders

0.7% Employees(1)

http://www.youtube.com/watch?v=GPeB6kGxWY0 Connie Talbot http://www.youtube.com/watch?v=t_YXSHkAahE John Lennon

25

Illustration by Andrew Bannecker

http://www.strategy-business.com/media/image/00205_thumb2_220x244.gif

Az Északi-sarkvidék az Arktisz a jövő feltörekvő piaca?

Per-Ola Karlsson and Laurence C. Smith

Az Északi-sarkvidék erőforrásokban gazdag. A kérdés, hogyan lehetne hozzájutni ezekhez fenntartható módon? Az Északi-sark nem üres

ugyanis. Négy millióan lakják. A gazdaság teljesítménye évente US$230 milliárd. Az ott élők közel negyven etnikai csoporthoz tartoznak és mindegyiknek sajátos a kultúrája a Sámik, Evenkik Inuit of Canada.

.

A boldogság = cselekvés

Mindannyian boldogok akarunk lenni és azt akarjuk, hogy szeretteink is boldogok legyenek. A boldogság azt jelenti, hogy jó érzéssel tölt el bennünket az életünk és azt akarjuk, hogy ez a jó érzés továbbra is fennmaradjon. A boldogtalanság rossz érzéseket jelent és azt akarjuk, hogy a dolgok megváltozzanak. Thomas Jefferson: „A jó kormányzásnak az emberek életéről és boldogságáról való gondoskodás, és nem ezek veszélyeztetése az egyetlen legitim célja!

Lord Richard Layard Founder, Action for Happiness

Csak tárgyalunk és tárgyalunk…..

Csak ha azonnal kezdenénk!!!

http://www.climateinteractive.org/simulations/c-learn/simulation

“Creating shared values” or “sharing created values”

• Paul Bulcket a Nestle vezérigazgatója mintegy szójátékként, kifordítja Porter mondatát és nem a „közös értékek” létrehozásáról, hanem a létrehozott értékek szétosztásáról beszél.

• a Nestle termékeit olyan létfontosságú vitamin és mikroelem adalékokkal látja el, amihez a szegény régiókban felnövő gyermekek különben nemigen jutnának hozzá.

Helyi gazdaság a globális mellett vagy inkább helyette?

• A globális piac egyetlen előnye, hogy mindent olcsóvá tesz. Minden annyira olcsó, hogy fenntarthatatlan.

• Élelmiszerből és energiából minden országnak önrendelkezőnek kellene lennie.

• Az önrendelkezés nem önellátást jelent, hanem a kiszolgáltatottság hiányát.

Arjun Appadurai amerikai kultúrantropológus globális társadalom elmélete (idézi Niedermüller Péter)

• „Az egyik oldalon a mai világ tényleges nomádjai találhatók

– művészek, üzletemberek, turisták –, azok az emberek, akik állandóan, magától értetődő természetességgel és minden korlátozás nélkül mozognak ebben a sajátjuknak tekintett globális világban. Ez a „mozgás” egy olyan szimbolikus eszköz is, amely maga is hozzájárul e globális világ megteremtéséhez.

• A másik oldalon azok a csoportok állnak – vendégmunkások, menekültek, emigránsok–, akik csak azért vannak úton, azért változtatják meg (lakó)helyüket, mert életük addigi vagy korábbi – gazdasági, politikai vagy kulturális – kereteit elviselhetetlennek tartják.”

http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/38/07nieder.htm

A gazdasági működés alapelvei

• Egyenértékek cseréje, (Pareto-hatékonyság)

• Az újraelosztás elve (méltányosság)

• Kölcsönösség (a társadalmi kapcsolatok megszilárdítása) (kell a kézműves céh és a szociális vállalkozás is)

http://www.youtube.com/watch?v=tPL2C3BCWVc Beggars- Muhammad Yunus speech on Grameen Bank in World Affairs Council

http://www.youtube.com/watch?v=oyaKRLjgC8o Muhammad Yunus "Creating a World Without Poverty„ 10 perc

2014.04.01.

Van-e kiút, és merre van előre?

2014.04.01.

A múlt értékrendje A jövő kívánatos értékei

Gazdasági növekedés Fenntartható fejlődés

Munkatermelékenység Teljes foglalkoztatás

Természeti erőforrás termelékenység

Megújuló erőforrások használata

Verseny nemzetek és vállalatok között

Együttműködés nemzetek és vállalatok között

A profit maximálása A boldogság maximálása

Pénzért dolgozni A munka része életünknek

Tárgyak birtoklása Szükségletek kielégítése

Globális gazdaság Regionális vagy lokális gazdaság

http://www.youtube.com/watch?v=5Q2T7TEy9tE Insight: Ideas for Change - Muhammad Yunus World Economic Forum

http://www.youtube.com/watch?v=xuG-1wYHOjY World Economic Forum Insight: Ideas for Change - Michael Porter

http://www.youtube.com/watch?v=8BZIWb8NcZ4 Nestle,porter etc

Társadalmi vállalkozások

Social Entrepreneurs http://www.youtube.com/watch?v=275iq2CLVyw

vállalkozások

a problémák

megoldása érdekében

technológiák

képességek

innovációs kapacitás

Michael Porter és Muhammad Yunus beszél „Ideas for change” címmel a World Economic Forum rendezvénysorozata keretében

Szempontok, értékelési tényezők, értékek, paradigmák

Professor Michael Porter Professor Muhammad Yunus

A gazdasági tevékenység célja, lényege

Értékteremtés, hatékonyság, profitmaximálás.

Feladatmegoldás: a szegénység, a munkanélküliség felszámolása. Boldogság.

A vállalat felelőssége

Jó termék és szolgáltatás olcsón. Magas osztalék a tulajdonosoknak. (Miért fizetnénk többet ugyanazért?)

Az osztalékfizetés nem helyes. A vállalat célja nem lehet a „pénztermelés”

A kapitalizmus megreformál-hatóságáról

A bankok rossz terméket adtak el. A környezetvédelem és a CSR win-win alapon üzleti esetté tehető.

Zsákutca, amit nem érdemes megjavítani, úgyis megint elromlik.

Az NGO-k és az állam szerepe

Az NGO-k és az állam inkább rontja, mint segíti a társadalmi célok megvalósulását. A fair trade csak látszólag segít, a farmert meg kell tanítani vállalkozni.

A társadalmi vállalkozások nem NGO-k. A civil gazdaság lényege a reciprocitás, a felek egyenrangú partnerek, vállalkozók.

A társadalmi innovációk forrása

Maga a kapitalizmus A reményvesztett, kétségbeesett régiók

Az adományozás szerepe

Vannak esetek amikor fontos, de a megoldás az, ha részévé tesszük a problémát az üzleti stratégiának.

Nem is beszél az adományozásról. Az egyénre fókuszál, nem a magántulajdon hanem a civil gazdaság a megoldás.

Kulcsfogalom Creating shared values! A szegények hitel és üzletképessé tétele.

Szempontok, értékelési tényezők, értékek, paradigmák

Professor Michael Porter Professor Muhammad Yunus

A Fonds Prosperia Mephisto 1 egy kisebb német alapkezelő olyan befektetési alapot hoz létre, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek számító tulajdonságokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni. Olyan bűnös iparágakat céloz meg, mint luxustermékek és szolgáltatások, cigaretta, alkohol, hadiipar, felnőtt szórakoztatás

Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan (behavioural finance) müncheni docense rámutat arra, hogy a bűnös iparágak részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag – írja a FondsProfessionell.de. Például az ISE SINdex nevű szerencsejáték-index túlteljesítette mind az MSCI World Equity világindexet, mind pedig az etikus iparágakat tartalmazó DJ Sustainability Indexet

Source: KONRAD WETZKER

39

A kreativitás forrásai

A flow állapot

Álmodozás és más

„balesetek”

Az ötletroham

Csíkszentmihályi

Fehér: analitikus

Vörös: emóciók érzések

Fekete: kritikus

Sárga: optimizmus

Zöld: Kreativitás

Kék: rendszerező képesség

Hamvas Béla

• „Élni szellemi és testi tevékenykedés nélkül vétek. Tevékenység, ha hiányzik belőle a művészi vonás, durvaság. A „jó” és „rossz” szavak az emberre alkalmazva „alkotóval” és „rombolóval” helyettesíthetők. Az alkotók lépésről lépésre harcolják ki a káoszból a rendet, segítségükkel tartódik meg és terjed el minden dolog. Tevékenységük művészet, s a nyom, amit maguk után hagynak, a szépség.”

http://www.actionforhappiness.org/media/80134/what_we_believe_v4.pdf

http://we3unitedhappiness.blogspot.hu/2012/10/happiness-depends-on-ourselves.html