15
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1.

A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

  • Upload
    yuval

  • View
    25

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain. Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1. A helyzetfelmérés szempontjai *. A ciklusos képzés kialakítása Új képzési forma és tartalom felépítése Oktatás és tanulásszervezés, a képzés folyamata. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés

a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

Varga ZsuzsaSZTE TTIK

Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1.

Page 2: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

A helyzetfelmérés szempontjai*

A ciklusos képzés kialakítása Új képzési forma és tartalom felépítése Oktatás és tanulásszervezés, a képzés

folyamata

*Bókay Antal: Kérdések, témák a bologna képzés elemzéséhez, 2010.

Page 3: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3

1. A ciklusos képzés kialakítása

A mesterképzés ismerete nélkül jött létre Az alapképzés túlzottan specializált

(szakirányok , tanári minor, alapozás csak az 1-3. félévben)

A mesterszak a nem előzményszakról jövők miatt megismétel BSc ismereteket

• Alap és mesterszak egymás után: 2 szakdolgozat 2 záróvizsga – kevesebb szakmai kredit

Page 4: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

4

1.2 Alapozó-e az alapszak?

110-120 szakmai kredit van rá – kevés Mindenütt vannak szakirányok – túl korai

specializáció A régi egyetemi képzés valahogy benne van

(komplett képzés legyen annak is, aki abbahagyja)

Tapasztalat: nem kell szakirány, hanem erős alapozás: természettudomány, matematika, társadalomtudomány, informatika

Page 5: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

5

1.3 FSZ, szakirányú továbbképzés

Az FSZ idegen maradt a felsőoktatás (az egyetemi karok) számára

A földrajz szakot (idegenforgalom) kivéve nincs kapcsolat FSZ-hez

FSZ kreditelismerés problémás Szakirányú továbbképzés gyakorlatilag

megszűnt (vagy nem is volt), de A szakirányok újraéledhetnek szakirányú

továbbképzésként Piaci körülményekhez könnyen lehetne szakembert

képezni (pl. lézerfizika)

Page 6: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

6

1.4 Alapszak és a munkaerőpiac, az „alkalmazhatóság”

A végzettek nagy része belép a mesterszakra

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

biológia fizika földrajz kémia környezettan matematika

2009

20102009 2010

végzett MSc-n van végzett MSc-n vanbiológia 63 50 63 48fizika 13 11 20 11földrajz 83 68 67 40kémia 35 28 28 21környezettan 51 42 37 22matematika 17 17 24 23

Page 7: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

7

2. A kreditrendszer kialakításának tapasztalatai

Kredit-óraszám megfeleltetés formális és egyenetlen: Szakmánként eltérő (biológia, matematika, földrajz, -> környezettan) Tanszéki, oktató érdekek, a kapacitás és a hagyományok

meghatározók Pozitívum: jelenleg minden szakon megtörtént vagy folyamatban

van a kreditallokáció felülvizsgálata Kötött képzési programok, tárgyak erős egymásra épülése az első

években (az alapozás ezt kívánja) Negatívum: a hallgató lemarad, ha eltér a mintatantervtől.

Kapacitáshiány miatt nincsenek a tárgyak minden félévben hirdetve.

Átlag oktatói vélemény: a kreditrendszer túl sok szabadságot ad a hallgatónak, kevés a szűrő

Page 8: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

8

2. A kreditelismerés helyzete

Nagy része automatikus: a hallgató ugyanarra vagy rokon szakra jelentkezik vissza (időszakonként 3-4 ezer kérvény!)

Következmény: Nincs szükség az elismerés korlátjára „Valódi” kreditelismerési esetekben megjelennek

finomabb összehasonlítások: A tanult ismeret színvonala, mélysége Gyakorlat-elmélet óraszáma Az ismeret elavult jellege

FSZ és bizonyos intézményekben szerzett kreditek esetén inkább elutasítás, mint elismerés

Page 9: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

9

2. Kredit és hallgatói munkaóra viszonya

OMHV kérdés: „Mennyire van összhangban a tárgy kreditje a végzett munka mennyiségével?” Sajnos a válaszokból nem tudható csak az eltérés, de

az irány (sok a kredit vagy kevés) nem. Problémák:

Nincs átlaghallgató, minden vélemény szubjektív elemeket hordoz.

A kreditallokáció egyenetlen, nem tükrözi a hallgatói munkát, más szempontok is meghatározók voltak

A tárgyak eltérő teljesítési követelményei még azonos óraszám és kredit mellett is

Page 10: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

10

3. A képzés folyamata – új módszerek, stratégiák

A többség a klasszikus tantermi órák formájában tanít Több száz fős tömeget hogyan másképp?

Nincsenek kidolgozott stratégiák, oktatók és hallgatók egyedül küzdenek a megváltozott környezetben.

Új oktatási módszerek önkéntes alapon léteznek (on-line tanulás, tesztek, önálló kiselőadások, évközi munka) – gyakorlat szemináriumi szinten

A tudásfelmérésben elektronikus eszközök (teszt) jelentek meg. A szóbeli számonkérés erősen szorul vissza

A „jó kutató” az egyúttal „jó oktató”

Page 11: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

11

3.2 A tárgyak és vizsgák száma

A képzés első három félévének jellemzői: A tárgyak száma sok

félévente 7-8, ea és gyakorlat külön számolva 10-12. Az alapozó tárgyakra a 2 óra = 2-3 kredit

jellemző. Szakonként különbségek: A kémia a sok labor miatt

óraszám>kredit, biológia óraszám= kredit, többi szak óraszám < kredit

Magas a vizsgák száma Környezettan szak 10-12, az átdolgozott szakokon

(földrajz, matematika) 5, a többin 7 az átlag

Page 12: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

12

3.3 A tárgyak és vizsgák száma

1. félév

0

10

20

30Biológia

Fizika

Földrajz

Kémia

Környezettan

Matematika

kredit

óraszám

vizsgák száma

tárgyelemek száma

Page 13: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

13

3.3 A tárgyak és vizsgák száma

2. félév

Page 14: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

14

3.3 A végzettek és a belépők aránya

Végzettek aránya a belépőkhöz képest

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

90,00%

100,00%

2006-2009

2007-2010

Page 15: A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

15

Merre tovább?

Köszönöm a figyelmet!