Upload
yuval
View
25
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain. Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1. A helyzetfelmérés szempontjai *. A ciklusos képzés kialakítása Új képzési forma és tartalom felépítése Oktatás és tanulásszervezés, a képzés folyamata. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés
a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain
Varga ZsuzsaSZTE TTIK
Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1.
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
2
A helyzetfelmérés szempontjai*
A ciklusos képzés kialakítása Új képzési forma és tartalom felépítése Oktatás és tanulásszervezés, a képzés
folyamata
*Bókay Antal: Kérdések, témák a bologna képzés elemzéséhez, 2010.
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
3
1. A ciklusos képzés kialakítása
A mesterképzés ismerete nélkül jött létre Az alapképzés túlzottan specializált
(szakirányok , tanári minor, alapozás csak az 1-3. félévben)
A mesterszak a nem előzményszakról jövők miatt megismétel BSc ismereteket
• Alap és mesterszak egymás után: 2 szakdolgozat 2 záróvizsga – kevesebb szakmai kredit
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
4
1.2 Alapozó-e az alapszak?
110-120 szakmai kredit van rá – kevés Mindenütt vannak szakirányok – túl korai
specializáció A régi egyetemi képzés valahogy benne van
(komplett képzés legyen annak is, aki abbahagyja)
Tapasztalat: nem kell szakirány, hanem erős alapozás: természettudomány, matematika, társadalomtudomány, informatika
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
5
1.3 FSZ, szakirányú továbbképzés
Az FSZ idegen maradt a felsőoktatás (az egyetemi karok) számára
A földrajz szakot (idegenforgalom) kivéve nincs kapcsolat FSZ-hez
FSZ kreditelismerés problémás Szakirányú továbbképzés gyakorlatilag
megszűnt (vagy nem is volt), de A szakirányok újraéledhetnek szakirányú
továbbképzésként Piaci körülményekhez könnyen lehetne szakembert
képezni (pl. lézerfizika)
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
6
1.4 Alapszak és a munkaerőpiac, az „alkalmazhatóság”
A végzettek nagy része belép a mesterszakra
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
100,00%
biológia fizika földrajz kémia környezettan matematika
2009
20102009 2010
végzett MSc-n van végzett MSc-n vanbiológia 63 50 63 48fizika 13 11 20 11földrajz 83 68 67 40kémia 35 28 28 21környezettan 51 42 37 22matematika 17 17 24 23
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
7
2. A kreditrendszer kialakításának tapasztalatai
Kredit-óraszám megfeleltetés formális és egyenetlen: Szakmánként eltérő (biológia, matematika, földrajz, -> környezettan) Tanszéki, oktató érdekek, a kapacitás és a hagyományok
meghatározók Pozitívum: jelenleg minden szakon megtörtént vagy folyamatban
van a kreditallokáció felülvizsgálata Kötött képzési programok, tárgyak erős egymásra épülése az első
években (az alapozás ezt kívánja) Negatívum: a hallgató lemarad, ha eltér a mintatantervtől.
Kapacitáshiány miatt nincsenek a tárgyak minden félévben hirdetve.
Átlag oktatói vélemény: a kreditrendszer túl sok szabadságot ad a hallgatónak, kevés a szűrő
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
8
2. A kreditelismerés helyzete
Nagy része automatikus: a hallgató ugyanarra vagy rokon szakra jelentkezik vissza (időszakonként 3-4 ezer kérvény!)
Következmény: Nincs szükség az elismerés korlátjára „Valódi” kreditelismerési esetekben megjelennek
finomabb összehasonlítások: A tanult ismeret színvonala, mélysége Gyakorlat-elmélet óraszáma Az ismeret elavult jellege
FSZ és bizonyos intézményekben szerzett kreditek esetén inkább elutasítás, mint elismerés
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
9
2. Kredit és hallgatói munkaóra viszonya
OMHV kérdés: „Mennyire van összhangban a tárgy kreditje a végzett munka mennyiségével?” Sajnos a válaszokból nem tudható csak az eltérés, de
az irány (sok a kredit vagy kevés) nem. Problémák:
Nincs átlaghallgató, minden vélemény szubjektív elemeket hordoz.
A kreditallokáció egyenetlen, nem tükrözi a hallgatói munkát, más szempontok is meghatározók voltak
A tárgyak eltérő teljesítési követelményei még azonos óraszám és kredit mellett is
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
10
3. A képzés folyamata – új módszerek, stratégiák
A többség a klasszikus tantermi órák formájában tanít Több száz fős tömeget hogyan másképp?
Nincsenek kidolgozott stratégiák, oktatók és hallgatók egyedül küzdenek a megváltozott környezetben.
Új oktatási módszerek önkéntes alapon léteznek (on-line tanulás, tesztek, önálló kiselőadások, évközi munka) – gyakorlat szemináriumi szinten
A tudásfelmérésben elektronikus eszközök (teszt) jelentek meg. A szóbeli számonkérés erősen szorul vissza
A „jó kutató” az egyúttal „jó oktató”
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
11
3.2 A tárgyak és vizsgák száma
A képzés első három félévének jellemzői: A tárgyak száma sok
félévente 7-8, ea és gyakorlat külön számolva 10-12. Az alapozó tárgyakra a 2 óra = 2-3 kredit
jellemző. Szakonként különbségek: A kémia a sok labor miatt
óraszám>kredit, biológia óraszám= kredit, többi szak óraszám < kredit
Magas a vizsgák száma Környezettan szak 10-12, az átdolgozott szakokon
(földrajz, matematika) 5, a többin 7 az átlag
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
12
3.3 A tárgyak és vizsgák száma
1. félév
0
10
20
30Biológia
Fizika
Földrajz
Kémia
Környezettan
Matematika
kredit
óraszám
vizsgák száma
tárgyelemek száma
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
13
3.3 A tárgyak és vizsgák száma
2. félév
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
14
3.3 A végzettek és a belépők aránya
Végzettek aránya a belépőkhöz képest
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
100,00%
2006-2009
2007-2010
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0030
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
15
Merre tovább?
Köszönöm a figyelmet!