A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÖVETELÉSKEZELÉSI … · 4 Az érintett szervezeti egységek elsősorban írásban, elektronikus úton kötelesek egymással kapcsolatot tartani

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZATA

BUDAPEST 2018.

(Hatályos: 2019. október 21. napjától)

2

A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a költségvetési szervek felelős,

költséghatékony gazdálkodásának biztosítása részeként az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

törvény (a továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) és

az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet alapján szabályozza az

Egyetem mint jogosult részére fennálló követelések érvényesítésének, kezelésének rendjét.

I.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat célja

1. § (1) Az Egyetem mint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

irányításának feladatkörébe tartozik az intézmény gazdálkodásának hatékonnyá tétele.

(2) Jelen Szabályzat célja az Egyetem követeléseinek hatékony érvényesítéséhez szükséges

behajtási feladatok végrehajtásának, az intézkedések megtételének meghatározása.

(3) Jelen Szabályzat tartalmazza az Egyetem kintlévőségeinek behajtásával kapcsolatos eljárások,

módszerek és felelősségi körök meghatározását, szabályozását.

2. A Szabályzat hatálya

2. § (1) Jelen Szabályzat személyi hatálya kiterjed

a) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére,

b) az Egyetemmel közalkalmazotti, munka vagy munkavégzésére irányuló egyéb

jogviszonyban állókra,

c) az Egyetemmel szerződéses, avagy más kötelmi jogviszonyban, továbbá egyéb jogszabály

vagy az Egyetem határozata, belső szabályzata alapján fennálló jogviszonyban állókra,

d) az Egyetemmel hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyban állókra és

e) azokra a természetes személyekre, akiknek lejárt tartozása az időközben megszűnt

közalkalmazotti, munka vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával, hallgatói vagy

felnőttképzési, képzési jogviszonyával kapcsolatban keletkezett.

(2) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem mint jogosult javára fennálló valamennyi

pénzbeli követelésre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § Jelen Szabályzat alkalmazása során:

a) követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági

határozatból, szerződésből jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert

és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek

minősül az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a

fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell;

b) kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

értékhatár alatti követelés;

3

c) követeléskezelés: az értékesítésből vagy szolgáltatás nyújtásából, valamint a követelés

elismertségétől függetlenül a munkavállalói, hallgatói tartozásból, egyéb szerződéses

jogviszonyból származó követelés érvényesítése érdekében végzett tevékenység;

d) munkavállaló: az Egyetemmel közalkalmazotti, munka, valamint egyéb munkavégzésre

irányuló jogviszonyban álló valamennyi személy, valamint azok a természetes személyek,

akiknek lejárt tartozása az időközben megszűnt közalkalmazotti, munka vagy

munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával kapcsolatban keletkezett;

e) hallgató: az Egyetemmel hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyban álló

valamennyi személy, valamint azok a természetes személyek, akiknek lejárt tartozása az

időközben megszűnt hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyával kapcsolatban

keletkezett;

f) szerződéses partner, szerződéses jogviszonyban álló: az Egyetemmel szerződéses, avagy

más kötelmi jogviszonyban, továbbá egyéb jogszabály vagy az Egyetem határozata, belső

szabályzata alapján fennálló jogviszonyban álló természetes személy vagy jogi személy,

jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet;

g) postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendelet: a postai szolgáltatások

nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól,

valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból

kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet;

h) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján

teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész;

i) ügygazda szervezeti egység: az Egyetem azon szervezeti egysége, amely a

követeléskezelési eljárásban jelen Szabályzat alapján intézkedésre kötelezett.

II.

A KÖVETELÉSEK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. A követelések érvényesítésének általános rendje

4. § (1) A Szabályzat alkalmazása során figyelemmel kell lenni a jogszabályi előírásokon túl az

Egyetem belső szabályzataira, különösen a Gazdálkodási Szabályzatra, a Budapesti Gazdasági

Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. Kötet a Budapesti Gazdasági Egyetem Hallgatói

Követelményrendszerre (a továbbiakban: HKR)1, a Pénz- és Értékkezelési Szabályzatra, a

Kötelezettségvállalás, Ellenjegyzés (pénzügyi és jogi), Teljesítés igazolás, Érvényesítés és

Utalványozás rendjéről szóló Szabályzatára, a Vagyongazdálkodási Szabályzatra, a

Szerződéskötés rendjéről szóló Szabályzatra, az Egyetem Számviteli Politikájára és az Egyetem

Etikai Kódexére.

(2) A követeléskezelés eredményessége érdekében az érintett szervezeti egységek kötelesek

egymással együttműködni, egymásnak minden szükséges információt és tájékoztatást a jelen

Szabályzatban foglalt határidőn belül megadni, a szükséges intézkedéseket megtenni.

Amennyiben a követelés érvényesítése érdekében eljáró szervezeti egységnek vagy személynek

a követeléskezelés vonatkozásában fennálló feladata kapcsán további információra vagy

dokumentumra van szüksége, megkereséssel fordulhat az Egyetem bármely szervezeti

egységéhez, amely szervezeti egység a megkeresésre 5 napon belül köteles érdemi választ adni.

1 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

4

Az érintett szervezeti egységek elsősorban írásban, elektronikus úton kötelesek egymással

kapcsolatot tartani.

5. § (1) Az Egyetem, mint felelősen gazdálkodó költségvetési szerv a fennálló követeléseinek

érvényesítése során jóhiszeműen, együttműködési kötelezettségének megtartásával,

költséghatékony módon köteles eljárni. Ennek megfelelően a követelések érvényesítési

eszközeinek alkalmazása során a fokozatosság elvét tartja szem előtt, amellett, hogy a követelések

érvényesítésének hatékonyságára, költség- és időtakarékosságára törekszik.

(2) Az Egyetem követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon

lehet.

(3) Az Áht. 97. § (3) bekezdése alapján, az Egyetem a kis összegű követelés értékhatárát

meghaladó követelések behajtása érdekében – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson (fizetési

felszólításon) túl – köteles a követelések jogi úton történő érvényesítése céljából minden

szükséges intézkedést megtenni a jelen Szabályzatban foglaltak szerint.

(4) A kis összegű követelések behajtása érdekében az Egyetem az önkéntes teljesítésre történő

felhívás (fizetési felszólítás) kiküldésén túl, a követelés megtérülésére vonatkozó, a 37. §-ban

meghatározottak szerinti költség-haszon elemzés eredményétől függően köteles a követelés jogi

úton történő érvényesítése céljából minden szükséges intézkedést megtenni a jelen

Szabályzatban foglaltak szerint.

(5) A követelés értékhatárának meghatározásakor a követelés - vagy amennyiben egy kötelezettel

szemben több követelés áll fenn, akkor a kötelezettel szemben fennálló valamennyi követelés -

tőkeösszegét kell figyelembe venni.

6. § (1) A fokozatosság elvének szem előtt tartásával a követelések érvényesítésének elsődleges

módja a személyesen, elektronikus úton (a hallgatókkal szembeni követelések esetén a NEPTUN

egységes tanulmányi rendszeren keresztül) vagy postai úton kézbesített fizetési felszólítás.

(2) A fizetési felszólításnak minden esetben tartalmaznia kell

a) a követelés jogalapját, összegét,

b) a teljesítés lehetséges módját – banki átutalás esetén az Egyetem számlaszámát -,

c) a fizetési határidőt,

d) a nem fizetés következményeire való felhívást,

e) azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően az Egyetem egyéb jogi

úton kívánja érvényesíteni a követelését.

7. § (1) Személyesen átadott fizetési felszólítás esetén az Egyetem saját példányán az átvétel idejét

és az átvevő címzett – vagy az átvételre jogosult meghatalmazottja, képviselője – aláírását minden

esetben rögzíteni kell.

(2) A személyesen átadott fizetési felszólítás csakis a címzettnek, vagy a címzett igazoltan átvételre

jogosult képviselőjének, meghatalmazottjának adható át. A képviselőnek vagy a

meghatalmazottnak az eljárási jogosultságát írásban, teljes bizonyító erejű magánokirattal kell

igazolnia, az igazolás egy példányát a fizetési felszólításhoz rendelhető módon minden esetben

meg kell őrizni.

(3) A személyesen átadott fizetési felszólítás kézbesítettnek minősül, ha azt a címzett, a címzett

törvényes képviselője vagy átvételre jogosult meghatalmazottja igazoltan átveszi.

5

8. § (1) Amennyiben a fizetési felszólítás személyesen nem adható át vagy személyes átadás esetén

az átadás-átvétel során a címzett, a címzett törvényes képviselője vagy az átvételre jogosult

meghatalmazottja az átvételt megtagadta, illetőleg az elektronikus úton kiküldött fizetési

felszólítás nem vezetett eredményre, az Egyetem köteles a fizetési felszólítást tértivevény

különszolgáltatással könyvelt küldeményként a címzett részére megküldeni.

(2) A tértivevény különszolgáltatással feladott fizetési felszólítást, mint postai küldeményt a

kézbesítés megtörténtének napján kell kézbesítettnek tekinteni, amely nap a postai tértivevényen

az átvétel napjaként feltüntetésre került.

(3) Amennyiben a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm.

rendeletben rögzített „elköltözött”, a „cím nem azonosítható”, a „címzett ismeretlen” vagy a

„kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezik vissza, az Egyetem ügygazda szervezeti egysége

köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a kötelezett címének (lakcímének, tartózkodási

helyének, értesítési címének vagy székhelycímének) felkutatása iránt. Ha a lakcím, tartózkodási

hely, értesítési cím, illetőleg a székhelycím felkutatása eredménnyel járt, az ügygazda szervezeti

egység köteles a fizetési felszólítást az új címre ismételten kiküldeni. Amennyiben a lakcím,

tartózkodási hely, értesítési cím, vagy székhelycím felkutatása nem járt eredménnyel, a

követeléssel kapcsolatos további intézkedések megtétele a Jogi Igazgatóság feladata. A Jogi

Igazgatóság köteles a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet megkeresni és ennek

eredményétől függően a fizetési felszólítást a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban

rögzített címére ismételten kiküldeni, vagy javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná

minősítésére a jelen Szabályzat 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján.2


rendeletben rögzített „meghalt” vagy „megszűnt” jelzéssel érkezik vissza az Egyetem ügygazda

szervezeti egysége köteles beszerezni a halál tényét, valamint a jogi személy megszűnését igazoló

dokumentumokat és 5 napon belül átadni a Jogi Igazgatóságnak. Amennyiben a dokumentumok

beszerzése nem járt eredménnyel, a követeléssel kapcsolatos további intézkedések megtétele a

Jogi Igazgatóság feladata. A Jogi Igazgatóság természetes személy kötelezett esetén köteles

intézkedni a halál tényét igazoló dokumentum beszerzése és a követelés hagyatéki eljárásba

történő bejelentése iránt. Amennyiben a követelés megtérülésére a hagyatéki eljárás során nincs

lehetőség, a Jogi Igazgatóság javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére a jelen

Szabályzat 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján. A Jogi Igazgatóság személy kötelezett esetén

köteles a jogi személlyel szemben foganatosítható intézkedések megtételére.3

(5) Abban az esetben, ha a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos

Korm. rendeletben rögzített „nem kereste” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza,

a kézbesítés sikertelensége nem akadálya a követelés jogi úton, jelen Szabályzat szerint történő

érvényesíthetőségének.

(6) Az Egyetemhez, mint feladóhoz visszaérkező postai tértivevényt, valamint eredménytelen

kézbesítés esetén magát a postai küldeményt – a kiküldött fizetési felszólításhoz rendelhető

módon meg kell őrizni.

9. § (1) A fizetési felszólításban a teljesítésre adott határidőt a fizetési felszólítás kézbesítését

követő naptól kell számítani.

2 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 3 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

6

(2) Amennyiben a személyesen átadott vagy postai úton kézbesített fizetési felszólításban

megjelölt fizetési határidő eredménytelenült telt el, azaz a kötelezett tartozását nem fizette meg

és nem kérte tartozása részletekben történő megfizetésének engedélyezését, vagy a postai úton

kiküldött fizetési felszólítás „nem kereste” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezett vissza

és a kötelezett tartozását nem fizette meg és nem kérte tartozásának részletekben történő

megfizetésének engedélyezését, az Egyetem a jelen Szabályzatban foglaltak szerint intézkedik a

követelés jogi úton történő érvényesítése, behajtása iránt.

10. § (1) Az Egyetem részéről fennálló követelések 10. § (2) bekezdés szerinti jogi úton történő

érvényesítését a Jogi Igazgatóság végzi.4

(2) A Jogi Igazgatóság a követelések érvényesítése érdekében – a konkrét ügy jogi megítéléstől

függően - fizetési felszólítást küldhet ki, fizetési meghagyásos eljárást, peres eljárást, végrehajtási

eljárást, felszámolási eljárást indíthat.5

(3) A követelések érvényesítése érdekében az Egyetem megbízott ügyvéd közreműködését is

igénybe veheti. A megbízott ügyvéd/ügyvédi iroda feladatellátását a Jogi Igazgatóság

koordinálja.6

11. § A követelések jogi úton történő érvényesítése során egyezségkötés, részletfizetés, halasztott

fizetés engedélyezésére – a gazdasági igazgató és a jogi igazgató ellenjegyzését követően – a

kancellár jogosult.

III.

AZ EGYES KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

5. A hallgatókkal szembeni követelések kezelése

12. § Hallgatókkal szembeni követelés különösen:

a) önköltségi díj, költségtérítési díjtartozás a HKR 114. §-a alapján;

b) térítési díjtartozás a HKR 113-115. §-a alapján;

c) egyéb szolgáltatási díjtartozás;

d) képzési díj, vizsgadíj tartozás;

e) kártérítési igény;

f) elszámolási kötelezettséggel összefüggésben keletkező követelés;

g) jogosulatlan kifizetés (ösztöndíjak).

13. § (1) A hallgatókkal szembeni követelések hatékony kezelése érdekében az Oktatási

Igazgatóság minden negyedévben – az időközi mérlegjelentéshez igazodóan - április 10-ig, július

10-ig, október 10-ig és január 15-ig köteles megvizsgálni a negyedév vonatkozásában, hogy a

NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiírt és az érintett időszakban lejárttá vált követelések

jogszerűen lettek-e kiírva, azok jogos követelések-e.

(2) Az Oktatási Igazgatóság vizsgálja, hogy jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e a

követelés, vagy a kiírt tétel törlése, javítása szükséges hibás kiírás címén.

4 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 5 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 6 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

7

(3) Abban az esetben, ha a követelés jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott, az

Oktatási Igazgatóság a tételt törli vagy megfelelően javítja a NEPTUN egységes tanulmányi

rendszerben.7

(4) Az Oktatási Igazgatóság a vizsgálat megtörténtéről köteles az (1) bekezdésben meghatározott

határidőkig értesítést küldeni a Gazdasági Igazgatóságnak.

14. § (1) Az Oktatási Igazgatóság minden félévben – november 1-ig és április 1-ig - lekéri a NEPTUN

egységes tanulmányi rendszerből a kiírt és március 21. és október 20., valamint az október 21. és

március 20. között lejárttá vált hallgatói tartozások listáját.

(2) Az Oktatási Igazgatóság a 13. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott módon megvizsgálja a

követelésállományt és szükség esetén a jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott

kiírást törli vagy javítja a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben.

(3) Ha a fizetési határidő lejárt és megalapozott a követelés az Oktatási Igazgatóság félévente

legkésőbb november 10-ig és április 10-ig elkészíti sablonlevél felhasználásával a fizetési

felszólításokat. A fizetési felszólításokat az Oktatási Igazgatóság köteles a hallgatók részére

elektronikus értesítés útján, a NEPTUN egységes tanulmányi rendszeren keresztül megküldeni.

(4) A fizetési felszólításban a 6. § (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakon túl

a) fel kell hívni a hallgatót a tartozás 15 napon belüli kiegyenlítésére,

b) tájékoztatni kell a hallgatót a fizetés elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint arról,

hogy

c) a követeléssel kapcsolatos esetleges kifogásait milyen módon tudja jelezni az Egyetem felé,

d) fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy a követelés jogi úton történő érvényesítésén túl

az a hallgató, akinek az Egyetemmel szemben lejárt fizetési kötelezettsége van a HKR

rendelkezései szerint vizsgákra nem jelentkezhet, a következő tanulmányi félévre nem

jelentkezhet be, az Egyetem rektora a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a

továbbiakban: Nftv.) 59. § (1) bekezdés f) pontja alapján a hallgatói jogviszonyát

megszüntetheti és a tartozás kiegyenlítéséig új hallgatói jogviszonyt nem létesíthet az

Egyetemmel.8

(5) Az Oktatási Igazgatóság köteles a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiküldött

felszólító leveleket a NEPTUN rendszer Hallgató képzései/Hivatalos bejegyzések részébe

feltölteni.9

15. § (1) Az Oktatási Igazgatóság köteles a kiküldött fizetési felszólítások kapcsán nyomon követni,

hogy a tartozások kiegyenlítésre kerültek-e, köteles kezelni a fizetési felszólításokkal kapcsolatban

beérkező kifogásokat, a kifogások kivizsgálását követően – a vizsgálat eredményétől függően -

intézkedni az esetlegesen tévesen kiírt tételek nyilvántartásból való törléséről.10

(2) Az Oktatási Igazgatóság minden félévben – december 10-ig és május 10-ig – ismételten lekéri

a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerből a március 21. és október 20., valamint az október 21.

és március 20. között lejárttá vált és a - NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiküldött

7 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 8 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 9 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 10 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

8

fizetési felszólítás ellenére - nem teljesített hallgatói tartozások listáját és megküldi azt a Jogi

Igazgatóság részére.11

(3) Az Oktatási Igazgatóság a Jogi Igazgatóság12 részére megküldött követelésállomány

vonatkozásában köteles a követelések jogszerűségét megalapozó bizonyítékokat, így különösen

a) a képzési, felnőttképzési szerződést,

b) a beiratkozási lapot,

c) a határozatokat, az engedélyeket, és

d) egyéb dokumentumokat a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya

részére megküldeni, azokat elérhetővé tenni.

16. § (1) A Jogi Igazgatóság az Oktatási Igazgatóságtól kapott lista alapján, a lista kézhezvételét

követően január 10-ig és június 10-ig köteles hivatalos fizetési felszólítást kiküldeni a hallgatók

részére postai úton tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként. 13

(2) Az Oktatási Igazgatóság a Jogi Igazgatóság megkeresése alapján 5 napon belül köteles az (1)

bekezdés szerint kiküldött felszólító leveleket a NEPTUN rendszer Hallgató képzései/Hivatalos

bejegyzések részébe feltölteni, amelyről a hallgató automatikus NEPTUN rendszerüzenetet kap.14


rendeletben rögzített „elköltözött”, a „cím nem azonosítható” a „címzett ismeretlen” a „kézbesítés

akadályozott” vagy „meghalt” jelzéssel érkezik vissza a Jogi Igazgatóság megteszi a részére a 8. §

(3)-(4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.15


rendeletben rögzített „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, és a

hallgató a küldemény visszaérkezését követő 30 napon belül sem fizette meg a tartozását és nem

kérte a tartozás részletekben történő megfizetésének engedélyezését sem, a Jogi Igazgatóság

áttekinti az ügyet és intézkedik a követelés jogi úton történő érvényesítése iránt.16

(5) Amennyiben a postai küldemény átvételre került és a fizetési felszólításban rögzített fizetési

határidő eredménytelenül telt el, azaz a hallgató tartozását nem fizette meg és nem kérte

tartozásának részletekben történő megfizetésének engedélyezését sem, a Jogi Igazgatóság

áttekinti az ügyet és intézkedik a követelés jogi úton történő érvényesítése iránt.17

(6) Amennyiben a hallgató tartozását elismeri és tartozását egyösszegben megfizetni nem tudja,

úgy a hallgató kérheti tartozása részletekben történő megfizetésének engedélyezését. Az

Egyetem Kancellárja – a Jogi Igazgató és a Gazdasági Igazgató ellenjegyzését követően - a

követelés nagyságát, valamint a fizetési idő lejártát figyelembe véve maximum 6 havi

részletfizetést engedélyezhet.18

11 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 12 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 13 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 14 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 15 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 16 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 17 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 18 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától.

9

17. § (1) A Jogi Igazgatóság a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően – az

Oktatási Igazgatóság által elvégzett vizsgálatokon túl - minden egyes ügyben vizsgálja, hogy a

követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e.19

(2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság megállapítja, hogy a kiírt tétel nem jogos, nem megalapozott,

javaslatot tesz az Oktatási Igazgatóság számára a kiírt tétel törlése vagy javítása iránt. Az Oktatási

Igazgatóság a jelen Szabályzat 13. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.20

(3) Abban az esetben, ha a követelés jogos és megalapozott a Jogi Igazgatóság megvizsgálja,

hogy a költség-haszon elemzésben rögzített szempontok alapján a követelés eredményesen, jogi

úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság a vizsgálat eredményétől függően köteles fizetési

meghagyásos eljárást, vagy polgári peres eljárást indítani a követelés behajtása érdekében vagy

javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére.21

(4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítésnek a jelen Szabályzatban rögzített feltételi

fennállnak, a Jogi Igazgatóság javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére.22

(5) A fizetési meghagyás vagy a polgári peres eljárás megindításához – a 15. § (3) bekezdésében

foglaltakon túl - szükséges iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság erre irányuló felhívása

esetén az Oktatási Igazgatóság szerzi be az Egyetem szervezeti egységeitől. A szervezeti

egységek kötelesek a bekért dokumentumokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül az

Oktatási Igazgatóság részére megküldeni. Az Oktatási Igazgatóság a bekért dokumentumokat

köteles elektronikus úton a Jogi Igazgatóság rendelkezésére bocsátani.23

(6) A Jogi Igazgatóság a megindított fizetési meghagyásos eljárásokról, végrehajtási eljárásokról,

illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri az ügyek

alakulását, a behajtás eredményességét.24

(7) A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a jogerős bírósági ítélet egy eredeti példányát a Jogi

Igazgatóság köteles nyomtatott és elektronikus formában őrizni és köteles azt elektronikus

formában megküldeni az Oktatási Igazgatóság, valamint a Gazdasági Igazgatóság részére. Az

Oktatási Igazgatóság köteles a jogerős fizetési meghagyást, illetve jogerős bírósági ítéletet a

NEPTUN Hallgató képzései/Hivatalos bejegyzések részébe feltölteni.25

6. A munkavállalókkal szembeni követelések kezelése

18. § Munkavállalóval szembeni követelés különösen:

a) jogalap nélküli munkabér (illetmény) kifizetés;

b) tanulmányi szerződésből eredő követelés;

c) könyvtári díjtartozás;

d) cafeteria jogosulatlan kifizetése;

e) kerettúllépésből származó követelés, így például: telefonhasználatból,

internethasználatból, stb.;

f) lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásából eredő követelés;

19 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 20 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 21 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 22 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 23 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 24 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 25 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

10

g) vendégszállásdíj tartozás;

h) kártérítési igény;

i) illetményelőleg;

j) elszámolási kötelezettséggel összefüggésben keletkező követelés.

19. § (1) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését az alábbi módokon érvényesítheti:

a) a munkavállalóval való megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint;

b) bérből (illetményből) való levonás útján;

c) a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának

összegét meg nem haladó igényét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a

továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdése alapján fizetési felszólítással (a továbbiakban:

fizetési felhívással);

d) a c) pont alá nem tartozó esetekben fizetési felszólítással.

(2) A könyvtári- és vendégszállásdíj tartozással kapcsolatban elsődlegesen az Oktatási

Igazgatóság; cafeteria jogosultsággal összefüggő vagy tanulmányi szerződésekből eredő

követelésekkel kapcsolatban a Jogi Igazgatóság, a jogalap nélküli munkabér (illetmény) kifizetése,

telefonhasználatból, internet használatból, továbbszámlázott mobiltelefon kerettúllépésből

származó követelés, kártérítési igény, illetményelőleg, elszámolási kötelezettséggel

összefüggésben keletkező követeléssel kapcsolatban a Gazdasági Igazgatóság jár el

ügygazdaként. Minden más jelen felsorolásban nem szereplő esetben a Jogi Igazgatóság jár el

ügygazdaként.26

(3) A követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat elsősorban az ügygazda szervezeti

egység köteles ellátni. Az ügygazda szervezeti egység abban az esetben köteles az ügyet 5 napon

belül átadni a Jogi Igazgatóságnak27, ha

a) annak jogi megítélése nem egyértelmű,

b) a munkavállaló a bérből (illetményből) való levonáshoz nem járul hozzá, nem érhető el,

c) a munkavállaló vitatja a tartozás jogalapját vagy összegét,

d) a munkavállaló a fizetési felhívásra, fizetési felszólításra nem reagál, illetve nem teljesít, ezért

a követelést fizetési meghagyással, illetve peres vagy végrehajtási eljárás keretében lehet csak

érvényesíteni.

(4) Az Egyetem munkavállalókkal szembeni követelések kezelése során beszámítást nem

alkalmaz.

20. § (1) Amennyiben az Egyetem valamely munkavállalója vagy szervezeti egysége észleli, hogy

az Egyetem valamely munkavállalójának lejárt határidejű tartozása áll fenn az Egyetemmel

szemben, a tartozás fennállásáról köteles – az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével

együtt - haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni az ügygazda szervezeti

egységet. Az ügygazda szervezeti egység vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában,

összegszerűségében megalapozott-e, vagy a követelés törlése, javítása szükséges. Abban az

esetben, ha a követelése jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott törli vagy javítja

a követelést a nyilvántartó rendszerében. Abban az esetben, ha a követelés jogalapjában,

összegszerűségében megalapozott, az ügygazda szervezeti egység vizsgálja, hogy a


11

munkabérből (illetményből) történő levonás jogszabályban írt feltételei fennállnak-e, a követelés

a munkavállaló munkabéréből (illetményéből) levonható-e.

(2) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését elősorban a munkavállalóval történő

megállapodás alapján érvényesíti. Megállapodás hiányában – amennyiben annak jogszabályi

feltételei fennállnak - munkabérből (illetményből) történő levonást alkalmaz.

(3) Munkabérből (illetményből) való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes

munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

(4) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését az Mt. 161. § rendelkezései alapján a

munkabérből (illetményből) levonhatja

a) a munkavállaló egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata alapján a levonásmentes

munkabérrészig, vagy

b) ha az előlegnyújtásból ered.

(5) A munkavállaló hozzájárulása alapján akkor van helye a levonásnak, ha a munkavállaló erre

vonatkozó egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata kifejezett és egyértelmű. Az Egyetem nem

vélelmezheti a munkabérből (illetményből) való levonásra vonatkozó munkavállalói hozzájárulást,

az ügygazda szervezeti egységnek be kell szereznie a munkavállaló erre irányuló írásbeli

nyilatkozatát és azt haladéktalanul el kell juttatnia a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály

Bér- és Munkaügyi Osztályára.

(6) Az Egyetem az előlegnyújtásból eredő követelését közvetlenül a munkavállaló munkabéréből

(illetményéből) levonhatja. Előlegnyújtásból eredő követelés esetében nem kell az Egyetemnek a

munkavállaló hozzájáruló nyilatkozatát beszereznie.

(7) A munkabérből (illetményből) történő levonás feltételeire, a levonható bér mértékére, a

követelések sorrendjére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit (a

továbbiakban: Vht.) kell megfelelően alkalmazni.

21. § (1) Amennyiben a munkabérből (illetményből) történő levonás jogszabályi feltételei nem

állnak fenn, az ügygazda szervezeti egység a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal

összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó

igényét az Mt. 285. § (2) bekezdése alapján fizetési felhívással érvényesíti.

(2) A fizetési felhívást írásba kell foglalni.

(3) A fizetési felhívásnak minden esetben tartalmaznia kell

a) a követelés jogalapját,

b) a visszafizetendő összeget,

c) a teljesítés lehetséges módját – banki átutalás esetén az Egyetem számlaszámát –,

d) a fizetési határidőt,

e) a visszakövetelés indokát,

f) a jogorvoslatról történő kioktatást.

(4) A fizetési felhívás átadható személyesen vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással

feladott küldeményként.

12

(5) Személyesen átadott fizetési felhívás esetén az Egyetem saját példányán az átvétel idejét és az

átvevő címzett – vagy az átvételre jogosult meghatalmazottja, törvényes képviselője – aláírását

minden esetben rögzíteni kell.

(6) A személyesen átadott fizetési felhívást csakis a címzettnek, vagy a címzett igazoltan átvételre

jogosult meghatalmazottjának adható át. A meghatalmazottnak az eljárási jogosultságát írásban,

teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, az igazolás egy példányát az ügygazda

szervezeti egységnek a fizetési felszólításhoz rendelhető módon minden esetben meg kell őriznie.

(7) A személyesen átadott fizetési felhívás kézbesítettnek minősül, ha azt a címzett, a címzett

törvényes képviselője vagy átvételre jogosult meghatalmazottja igazoltan átveszi.

(8) Az Mt. 24. § (1) bekezdésével összhangban az Egyetemmel munkaviszonyban állók esetében,

a részükre személyesen átadott fizetési felhívás akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett vagy

az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

Ebben az esetben a fizetési felhívás személyes átadás-átvételi eljárásáról, annak

eredménytelenségéről - lehetőség szerint két tanú aláírásával ellátott - jegyzőkönyvet kell

felvenni, továbbá lehetőség szerint a címzettet vagy az átvételre jogosult más személyt a fizetési

felhívás tartalmáról, illetve a közlés joghatályának beálltáról – jegyzőkönyvben rögzítetten -

tájékoztatni kell.

(9) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv felvételénél jelen lévő személyek nevét, a

közlendő irat fajtájának és címzettjének a megnevezését, a közlés megkísérlésének, az irat átvétele

megtagadásának tényét, és egyéb lényeges körülmények leiírását, a jelenlévő személyek

aláírásait.

(10) Amennyiben a fizetési felhívás személyesen nem kézbesíthető, az Egyetem köteles a fizetési

felhívást tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként a címzett részére megküldeni.

(11) Az Mt. 24. § (1) bekezdésével összhangban – az Egyetemmel munkaviszonyban állók esetében,

a részükre tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként feladott fizetési felhívást

kézbesítettnek kell tekinteni,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a

címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy

elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének

napját követő ötödik munkanapon.

(12) Abban az esetben, ha a munkavállaló a fizetési felhívás alapján a fizetési felhívásban

meghatározott határidőben a tartozását nem fizette meg és a fizetési felhívást keresettel nem

támadta meg, a Jogi Igazgatóság kezdeményezheti a Vht. 23. § (1) bekezdése szerint a

munkavállalóval közölt és keresettel meg nem támadott fizetési felhívás végrehajtási záradékkal

történő ellátását.28

(13) Az ügygazda szervezeti egység a fizetési felhívásban meghatározott fizetési határidő

eredménytelen elteltét követően, valamint, ha a munkavállaló a fizetési felhívást keresettel

megtámadta, 5 napon belül az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó

bizonyítékokkal együtt mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi

Igazgatóság részére a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából.29


13

22. § (1) Amennyiben a munkabérből (illetményből) történő levonás, valamint az Mt. 285. § (2)

bekezdésében meghatározott fizetési felhívás alkalmazásának jogszabályi feltételei nem állnak

fenn, az ügygazda szervezeti egység a munkavállalóval szemben fennálló igényét személyesen

vagy postai úton kézbesített fizetési felszólítás kiküldésével érvényesíti.

(2) A fizetési felszólításban a 6. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl

a) tájékoztatnia kell a munkavállalót a fizetés elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint

arról, hogy

b) a követeléssel kapcsolatos esetleges kifogásait milyen módon tudja jelezni az Egyetem felé.

(3) A fizetési felszólítás átadható személyesen vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással

feladott küldeményként.

(4) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat 21. §-ának rendelkezéseit

megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ügygazda szervezeti egység a fizetési felszólításban meghatározott fizetési határidő

eredménytelen elteltét követően, vagy ha a munkavállaló a tartozás fennállását vitatta, 5 napon

belül az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó bizonyítékokkal együtt

mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóságnak a követelés

jogi úton történő érvényesítése céljából.30

23. § Amennyiben a munkavállaló tartozását elismeri és tartozását egyösszegben megfizetni nem

tudja, úgy a munkavállaló kérheti tartozása részletekben történő megfizetésének engedélyezését.

Az Egyetem Kancellárja – a Jogi Igazgató és a Gazdasági Igazgató ellenjegyzését követően – a

követelés nagyságát, valamint a fizetési idő lejártát figyelembe véve maximum 6 havi

részletfizetést engedélyezhet.31

24. § (1) A Jogi Igazgatóság a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően – az

ügygazda szervezeti egység által elvégzett vizsgálaton túl - minden egyes ügyben vizsgálja, hogy

a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e.32

(2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság megállapítja, hogy a követelés nem jogos, nem megalapozott,

javaslatot tesz a követelés nyilvántartásokból való törlésére, javítására.33



úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság a vizsgálat eredményétől függően köteles fizetési

meghagyásos eljárást, peres eljárást indítani, intézkedni a keresettel meg nem támadott fizetési

felhívás végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt, a követelés behajtása érdekében vagy

javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére.34

(4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítés jelen Szabályzatban rögzített feltételi fennállnak, a

Jogi Igazgatóság javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére.

(5) A fizetési meghagyás, a peres eljárás vagy végrehajtási eljárás megindításához szükséges

iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság erre irányuló felhívása esetén az ügygazda

30 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 31 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 32 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 33 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 34 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

14

szervezeti egység köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül elektronikus úton a Jogi

Igazgatóság rendelkezésére bocsátani.35


illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri az ügyek

alakulását, a behajtás eredményességét.36



formában megküldeni az ügygazda szervezeti egység valamint a Gazdasági Igazgatóság

részére.37

7. Jogalap nélküli kifizetés

25. § (1) Jogalap nélküli munkabér (illetmény) kifizetésnek minősül, ha az Egyetem olyan kifizetést

teljesít a munkavállalónak, amellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás, munkavégzés és az

Egyetem fizetési kötelezettsége munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása

alapján sem állott fenn.

(2) A jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) visszafizetése iránti igényét az Egyetem a

kifizetést követő 60 napon belül érvényesítheti. A visszakövetelésre előírt 60 napos határidő

jogvesztő.

(3) A jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) 60 napon túl csak abban az esetben

követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt

maga idézte elő. Az Egyetem erre hivatkozással a kifizetéstől számított 3 éven belül érvényesítheti

az igényét a munkavállalóval szemben.

26. § (1) Az Egyetem valamennyi munkavállalója és szervezeti egysége köteles a munkavállalóval,

szembeni jogalap nélküli kifizetés észlelése esetén a tartozás fennállásáról haladéktalanul – az ezt

alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt - a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági

Főosztály Bér és Munkaügyi Osztályát értesíteni.

(2) A Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály Bér- és Munkaügyi Osztálya köteles a

munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) megállapítása esetén

haladéktalanul intézkedni a követelés érvényesítése iránt.

(3) Amennyiben 15 napon belül nem sikerül beszerezni az érintett levonásra vonatkozó

nyilatkozatát, a Gazdasági Igazgatóság Bér- és Munkaügyi Osztálya az ügyben keletkezett

dokumentumok megküldésével együtt 5 napon belül köteles írásban értesíteni a jogalap nélküli

kifizetésről a Jogi Igazgatóságot, valamint a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály

Számviteli Osztályát.38

(4) Az igényérvényesítésre nyitva álló jogvesztő határidőkre is figyelemmel a Jogi Igazgatóság

feladata a fizetési felszólítás, fizetési felhívás elkészítése és kiküldése, a fizetési meghagyásos


15

eljárás, vagy a peres eljárás megindítása, valamint keresettel meg nem támadott fizetési felhívás

végrehajtási záradékkal történő ellátásának kezdeményezése.39

27. § (1) A munkavállalókkal szembeni követelések nyilvántartásáról az ügygazda szervezeti

egység köteles gondoskodni.

(2) A Jogi Igazgatóság köteles a jogi úton történő igényérvényesítés során keletkezett iratok

másolati példányait megküldeni a Gazdasági Igazgatóság részére.40

8. Szerződéses jogviszonyból származó követelések kezelése

28. § Szerződéses jogviszonyból származó követelések különösen:

a) bérleti, használati jogviszonyból származó követelés;

b) kötbérkövetelés,

c) téves kifizetés, utalás.

9. Bérleti, haszonbérleti, használati jogviszonyból származó követelések kezelése

29. § (1) Az Egyetem vagyonkezelésében álló ingatlanok hasznosítása kizárólag írásba foglalt

szerződések megkötésével gyakorolható.

(2) Amennyiben a Gazdasági Igazgatóság Kari Gazdasági és Műszaki Osztálya észleli, hogy az

ingatlan bérlőjének, egyéb jogcímen történő használójának, bérleti, használati vagy a közüzemi

számlák vonatkozásában 30 napon túli lejárt tartozása van, a tartozás fennállásáról köteles – az

ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt - haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon

belül írásban értesíteni a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és

Biztonságszervezési Osztályát.

(3) A Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési

Osztálya az értesítést követő 5 napon belül köteles fizetési felszólítást kiküldeni a kötelezett

részére.

(4) A fizetési felszólításnak a 6. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) kamatkövetelés fennállása esetén a kamat számításának kezdő napját is meg kell jelölni,

b) a fizetési felszólításban a következményekre való felhívással együtt meg kell határozni azt a

végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően az Egyetem egyéb jogi úton

kívánja érvényesíteni a követelését.

(5) A fizetési felszólítás átadható személyesen, illetve kézbesíthető elektronikus vagy postai úton

tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként.

(6) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat 7-8. §-ának rendelkezéseit

megfelelően kell alkalmazni.

(7) A Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési

Osztálya a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelen elteltét követően,

valamint ha a kötelezett a tartozás fennállását vitatta az ügy valamennyi iratát a követelés


16

jogszerűségét megalapozó dokumentumokkal együtt mind papír alapon, mind pedig

elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóságnak a követelés jogi úton történő érvényesítése

céljából.41

10. A szerződésszegés miatti kötbérkövetelés kezelésének szabályai

30. § (1) A kötbérkövetelés érvényesítésével kapcsolatban figyelemmel kell lenni a kötbér

megfizetésére kötelezett által esetlegesen kiállított számlában szereplő fizetési határidőre is.

Ennek alapján – az Egyetem késedelembe esésének elkerülésére tekintettel - el kell dönteni, hogy

az Egyetem

a) beszámítással él, vagy

b) kötbérigényét utólagosan érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a jogosulttal szemben fennálló lejárt

pénzkövetelés a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az Egyetem a kötbérigényét első

lépésként fizetési felszólítással érvényesíti. Ezt követően a követelések kezelésére vonatkozó

általános eljárási szabályokat kell alkalmazni.

31. § Az érvényesítendő kötbér összegét pontosan meg kell határozni. Ezt követően meg kell

vizsgálni, hogy a 37. §-ban meghatározott költség-haszon elemzés eredményének tükrében a

kötbérkövetelés érvényesítendő-e.

32. § (1) Amennyiben az Egyetem valamely munkavállalója vagy szervezeti egysége észleli, hogy

az Egyetem szerződéses partnere szerződésszegést követett el és erre tekintettel kötbérigény

érvényesítésének van helye – az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt – köteles

haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a teljesítésigazolásra jogosultat. A

teljesítésigazolónak hivatalból is vizsgálnia kell, hogy szükséges-e a kötbérigény érvényesítése.

(2) A szerződés szerint teljesítésigazolásra jogosult személy köteles

a) figyelemmel kísérni a szerződés teljesülésének folyamatát;

b) megállapítani a szerződésszegést, késedelmet.

(3) A teljesítésigazoló a teljesítésigazoláson (szállítólevélen, átadás-átvételi bizonylaton stb.)

köteles rögzíti a szerződésszegés tényét, késedelem esetén a késedelmes napok számát.

(4) A teljesítésigazoló a szerződésszegés vagy késedelem megállapítása esetén köteles

haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesítést küldeni a Gazdasági Igazgatóság kari

Gazdasági és Műszaki Osztályának.

(5) A Gazdasági Igazgatóság kari Gazdasági és Műszaki Osztálya az értesítést követő 5 napon

belül vizsgálja a szerződés kötbér érvényesítésére vonatkozó szabályait és dönt a 30. § (1)

bekezdésében foglaltakra figyelemmel arról, hogy

a) a számla teljes összege kifizethető a kötelezettnek és a késedelmi kötbér érvényesítése

utólag, az általános szabályok és a jelen fejezetben meghatározottak szerint történjen, vagy

b) a számlából csak a késedelemre számított kötbérrel csökkentett összeg fizethető ki.

41 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

17

(6) A kötbér összegének 31. § szerinti megállapítását a Gazdasági Igazgatóság kari Gazdasági és

Műszaki Osztály végzi, majd ezt követően 5 napon belül az ügy összes iratát megküldi a

Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési

Osztályának.

(7) A szerződéses kötelezettnek a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási

és Biztonságszervezési Osztálya írásban, igazolható módon köteles fizetési felszólítást küldeni a

szerződésszegés, késedelem megállapítását követő 5 napon belül. A fizetési felszólításnak

tartalmaznia kell:

a) a szerződésszegés, illetőleg a késedelembe esés tényét,

b) az érvényesíteni kívánt kötbér mértékét,

c) a szerződéses kötelezettet tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a szerződésszegés,

illetőleg késedelem mely szerződés alapján áll fenn, hogy a kötelezett mely naptól esett

késedelembe,

(8) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a kötelezettet tájékoztatni kell arról,

hogy az Egyetem kötbérigényét utólag érvényesíti.

(9) Az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén fel kell szólítani a kötelezettet, hogy

nyilatkozzon arról, hogy szerződésszegését, késedelembe esését és kötbérfizetési kötelezettségét

elismeri-e, mivel az Egyetem kötbérigényét beszámítás útján kívánja érvényesíteni. A nyilatkozat

megtételének hiányában az Egyetem kötbérigényét utólag érvényesíti.

(10) A fizetési felszólítás kézbesíthető személyesen, elektronikus úton vagy postai úton tértivevény

különszolgáltatással feladott küldeményként.

(11) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat 7-8. §-ának rendelkezéseit

megfelelően kell alkalmazni.

(12) A fizetési felszólítást, és az arra adott válasz nyilatkozatot, valamint a kötbérigény fennállását

alátámasztó egyéb dokumentumok másolati példányát a szerződésre vonatkozó iratok között a

Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya

köteles megőrizni.

(13) Amennyiben az (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott fizetési felszólításra adott

válaszként visszaérkező nyilatkozatban, vagy egyébként bármely módon a szerződéses kötelezett

a szerződésszegést, a kötbérfizetési kötelezettségét vagy annak megállapított összegét vitatja,

úgy a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési

Osztálya a rendelkezésre álló tényeket és a kötbér összegének megállapítási módját ellenőrzi.

Amennyiben a kötelezett kötbérre vonatkozó álláspontja megalapozott, az ügyben a Gazdasági

Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya

nyilvántartását megfelelően javítja.

(14) Amennyiben az ellenőrzés eredménye szerint a szerződésszegés, a kötbérfizetési

kötelezettség és annak megállapított összege a kötelezett részére megküldött követelés szerint

áll fenn, vagy a fizetési felszólításban megállapított fizetési határidő eredménytelenül telt el, úgy

a kötbér követelés érvényesítése érdekében a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály

Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya az ügy valamennyi iratát a követelés

18

jogszerűségét megalapozó bizonyítékokkal együtt mind papír alapon mind pedig elektronikus

formában átadja a Jogi Igazgatóságnak a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából.42

33. § (1) A Jogi Igazgatóság a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően minden

egyes ügyben vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e.43

(2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság megállapítja, hogy a követelés nem jogos, nem megalapozott

jelzi ezt a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési

Osztály felé.44



úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság a vizsgálat eredményétől, valamint az ügy

megítélésétől függően köteles fizetési meghagyásos eljárást, polgári peres eljárást, vagy

felszámolási eljárást indítani a követelés behajtása érdekében vagy javaslatot tenni a követelés

behajthatatlanná minősítésére.45

(4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítés jelen Szabályzatban rögzített feltételei fennállnak,

a Jogi Igazgatóság javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére.46

(5) A fizetési meghagyás, a polgári peres eljárás, felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás

megindításához esetlegesen szükséges további iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság

erre irányuló felhívása esetén a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási

és Biztonságszervezési Osztálya köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül elektronikus

úton a Jogi Igazgatóság rendelkezésére bocsátani.47


felszámolási eljárásokról, illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet,

figyelemmel kíséri az ügyek alakulását, a behajtás sikerességét.48



formában megküldeni a Gazdasági Igazgatóság részére.49

11. Jogalap nélküli utalás, téves kifizetés

34. § (1) Jogalap nélküli utalásnak, téves kifizetésnek minősül, ha az Egyetem olyan kifizetést

teljesít, amellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás és az Egyetem fizetési kötelezettsége

jogszabály, vagy a felek megállapodása alapján sem állott fenn.

(2) Az Egyetem valamennyi munkavállalója és szervezeti egysége köteles a jogalap nélküli utalás,

téves kifizetés észlelése esetén a követelés fennállásáról haladéktalanul – az ezt alátámasztó

dokumentumok megküldésével együtt - a Gazdasági Igazgatóságot értesíteni.

42 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 43 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 44 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 45 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 46 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 47 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 48 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 49 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

19

(3) A Gazdasági Igazgatóság köteles a jogalap nélküli utalás, téves kifizetés megállapítása esetén

haladéktalanul intézkedni a követelés érvényesítése iránt fizetési felszólítás útján.

(4) Amennyiben a fizetési felszólítás 30 nap elteltével nem jár eredménnyel, a Gazdasági

Igazgatóság köteles az ügyben keletkezett dokumentumok megküldésével együtt 5 napon belül

írásban értesíteni a jogalap nélküli utalásról, téves kifizetésről a Jogi Igazgatóságot. 50

(5) Az igényérvényesítésre nyitva álló jogvesztő határidőkre is figyelemmel a Jogi Igazgatóság

feladata a fizetési meghagyásos eljárás, vagy a peres eljárás megindítása.51

(6) A Jogi Igazgatóság köteles a jogi úton történő igényérvényesítés során keletkezett iratok

másolati példányait megküldeni Gazdasági Igazgatóság részére.52

IV.

A BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEK KEZELÉSÉNEK RENDJE

12. A követeléskezelés pénzügyi háttere

35. § (1) A követeléskezelés során a követelés jogi úton való érvényesítéséhez az eljárási

költségeknek az Egyetem, mint jogosult általi megelőlegezése szükséges, amelyre az Egyetem

(decentralizált gazdálkodó egységenként) az éves költségvetésében képez keretet. Eljárási

költségnek minősülnek mindazok a költségek, amelyek jogszabályi rendelkezések vagy az eljáró

hatóság, bíróság határozata alapján az igényérvényesítéshez szükségesek, és amelyeknek a

jogosult általi megelőlegezése nélkül az adott jogi eljárás nem folytatható le (pl.: fizetési

meghagyás eljárási díja, végrehajtási, felszámolási költségek).

(2) Nem érvényesíthetők az adóssal szemben olyan, a jogi eljárások során felmerülő költségek és

illetékek, amelyek tekintetében az Egyetem, mint költségvetési szerv illeték- vagy

költségmentességet élvez.

13. Behajthatatlan követelések, behajthatatlan követelések leírása

36. § (1) Behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés:

a) amelyre a kötelezett ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a

követelést csak részben fedezi. Nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás

közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok

adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat

szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással,

a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható

50 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 51 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 52 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.

20

összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli

a veszteséget);

f) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása

„igazoltan” nem járt eredménnyel;

g) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

h) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) A behajthatatlanság (1) bekezdésben meghatározott szempontjait minden követelésre

önállóan, külön-külön kell értelmezni és meghatározni.

(4) A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonyítékok különösen, de nem kizárólagosan:

a) nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására;

b) írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről;

c) a végelszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról;

d) a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról;

e) a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat;

f) dokumentumok, gazdaságossági számítások, amelyek igazolják, hogy a követelés csak

veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be;

g) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásért felelős szerv igazolása;

h) az elévülés tényét igazoló okiratok.

37. § (1) Az Egyetem minden évben december 20. napjáig köteles költség-haszon elemzést

készíteni és értékhatárt megállapítani arra vonatkozóan, hogy milyen értékhatár alatt nincsenek

arányban a behajtással kapcsolatos költségek a követelés várhatóan behajtható összegével.

(2) A költség-haszon elemzést a Jogi Igazgatóság a Gazdasági Igazgatóság közreműködésével

köteles elkészíteni, melyet a kancellár hagy jóvá.53

38. § (1) A Jogi Igazgatóság - a részére behajtásra átadott hallgatókkal szembeni követelések

tekintetében – a behajthatatlanság jogszabályi feltételeinek fennállását megvizsgálja, majd köteles

negyedévente április 15-ig, július 15-ig, október 15-ig és január 15-ig tájékoztatni a Gazdasági

Igazgatóságot, valamint az Oktatási Igazgatóságot a behajthatatlannak minősíteni javasolt

követelések állományáról.54

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslat alapján a behajthatatlanság jogszabályi

feltételeinek fennállása esetén, a követelések behajthatatlanná minősítését követően a Jogi

Igazgatóság, a behajthatatlanná minősítés tényét a NEPTUN tanulmányi rendszerben oly módon

rögzíti, hogy a behajthatatlanná minősítés ténye egyértelműen megállapítható legyen,

ugyanakkor a behajthatatlanná minősítése ne akadályozza a kötelezett önkéntes teljesítését. A

NEPTUN tanulmányi rendszerben rögzített, behajthatatlannak minősített követelések tételeinek

az Egységes Intézmény-irányítási Rendszerbe (EIiR) történő feladása során automatikusan

átadásra kerül a „Behajthatatlan követelés” kódtétel, amely alapján a főkönyvi könyvelés

53 54

21

automatikusan lefut és átkönyvelés kiegyenlítéssel a vevői folyószámláról egyéb ráfordításként

kerülnek elszámolásra a behajthatatlanná minősített tételek.55

(3) A Jogi Igazgatóság a részére behajtásra átadott nem hallgatói követelések tekintetében a

behajthatatlanság jogszabályi feltételeinek fennállását megvizsgálja, majd tájékoztatja a

Gazdasági Igazgatóságot a behajthatatlannak minősíteni javasolt követelések állományáról.56

(4) A behajthatatlannak minősíteni javasolt követelések jogi minősítését, a Jogi Igazgatóság

legalább évente egy alkalommal a költségvetési zárást megelőzően köteles elvégezni, melynek

megtörténtéről 5 napon belül írásban értesíti a Gazdasági Igazgatóságot. Az értesítést követően

a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztálya intézkedik, hogy a követelések az Egyetem

könyveiben kivezetésre – egyéb ráfordításként elszámolásra – kerüljenek.57

(5) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének, és nem

eredményezi a fennálló követeléshez kötődő, jogszabályokban, illetve az Egyetem belső

szabályzataiban meghatározott hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzését.58

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Záró és hatályba léptető rendelkezések

39. § A Szabályzatot a Szenátus a 2018/2019. tanévi (XII. 7.) 10. számú határozatával elfogadta.

Hatályos: 2018. december 8. napjától.

Budapest, 2019. október 18.

Prof. Dr. Heidrich Balázs s.k.

rektor

Dr. Dietz Ferenc s.k.

kancellár

Záradék:

A Szabályzatot a Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 8. számú határozatával módosította.

Hatályos 2019. október 21. napjától.


Documents

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÖVETELÉSKEZELÉSI … · 4 Az érintett szervezeti egységek elsősorban írásban, elektronikus úton kötelesek egymással kapcsolatot tartani