A CSALÁDOKKAL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA …

A CSALÁDOKKAL VÉGZETT SZOCIÁLIS

MUNKA RENDSZERSZINTŰ MEGKÖZELÍTÉSE

EFOP-3.8.2-16-2016-00001 ÉS A VEKOP-7.5.1-16-2016-00001

AZONOSÍTÓSZÁMÚ,

SZOCIÁLIS HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE

KIEMELT PROJEKT

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

MINTACÍM SZERKESZTÉSE

BEVEZETÉS

• Célja

• a társadalmi-demográfiai változásokra reagáló,

– innovatív elemeket tartalmazó továbbképzések kialakítása és

biztosítása,

– a területen dolgozó szakemberek továbbképzése,

– a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele,

– a dolgozók megtartása, a pályaelhagyás csökkentése és a

területen dolgozók elismertségének növelése.

• További cél a szociális és kapcsolódó szakmák közötti

együttműködés kialakítása, erősítése, fejlesztése a továbbképzések

biztosítása és lebonyolítása által.

A TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJA

BEMUTATKOZÁS, A TOVÁBBKÉPZÉS INDÍTÁSA

• Bemutatkozás, tapasztalatok, motiváció, elvárások

– név

– foglalkozási terület

– klienskör

– feladatok

– gyakorlati tapasztalatok

– előzetes ismeretek

– a témához kapcsolódó nézetek

– a továbbképzéssel kapcsolatos motiváció

– a továbbképzéssel kapcsolatos elvárások

CSOPORTSZABÁLYOK

• Titoktartás

• Kommunikáció: egyes szám első

személy, tisztelet

• Részvétel: aktivitás, önkéntesség

• Időkeretek: a nap kezdése, zárása,

szünetek

• Technikai kérdések: mobiltelefon-

használat, stb.

A TOVÁBBKÉPZÉS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

• záróteszt teljesítése

• hiányzásra vonatkozó előírások

A TOVÁBBKÉPZÉS ÜTEMEZÉSE


ELSŐ NAP


A

S

A családokkal végzett munka

A saját család működésének ismerete,

önismerete

A SAJÁT CSALÁD MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE,

ÖNISMERET – SAJÁT FELTÉRKÉPEZÉS

Értékek Normák

(típusai)

Szokások

barátság

becsület,

korrektség

befolyásosság

belső harmónia

biztonság

boldogság

bátorság,

merészség

béke

bölcsesség

egészség

elismertség

emberségesség

kihívás

kreativitás

kíváncsiság

közösség

megbízhatóság

mások

megsegítése

nyitottság

népszerűség

növekedés,

fejlődés

optimizmus

önállóság

őszinteség

jog (jogi norma)

erkölcs

politikai normák

vallási normák

szakmai

szabályok

illem

(illemszabályok)

nyelv (nyelvi

norma)

Családi- születés,

házasság, temetés

Ünnepi szokások-

Egyéb

Jó szokásaink

A SAJÁT CSALÁD MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE,

ÖNISMERET

• CSALÁDI ÉLETFORMÁK

SOKFÉLESÉGE

• EGYÉNI ÉLETEK HOMOGENITÁSA

• ÉLETTARTAM HOSSZABBODÁSA

• CSALÁDI MŰKÖDÉS

VÁLTOZÉKONYSÁGA – A TÁRSADALMI

VÁLTOZÁSOK HATÁSAI

A SAJÁT CSALÁD MŰKÖDÉSÉSÉNEK ISMERETE,

ÖNISMERET

A családi funkciókban hangsúlyeltolódások

következtek be,

bonyolultabbak a családi

kapcsolatrendszerek,

a fejlődésnek és a változásokhoz való

alkalmazkodásnak megnövekedtek a

kockázatai.

SAJÁT CSALÁD MŰKÖDÉSÉSÉNEK ISMERETE,

ÖNISMERET

• „A modern társadalmak egyre sokrétűbben

és egyre áttekinthetetlenebbül határozzák

meg a családok életét, miközben egyre

inkább a tagokon, családjuk

kommunikációs rendszerén múlik, hogy

kapcsolatukat milyen érvényességű

szabályok szerint alakítják.” (Somlai,

1986)


ÖNISMERET

• Mindezek érvényesülnek a családokkalfoglalkozók életében is, segítőszakemberként való működésükrehatással van saját értékválasztásuk,identitásuk és kultúrájuk.

• A kultúra fogalma viszont felöleli az átvettmintákat, az értékeket, normákat,viselkedésformákat, nyelvhasználatot,tevékenységet és a kapcsolatrendszert.


ÖNISMERET

• A kultúra magába foglalja az adotttársadalom, vagy kisebb csoport, családtapasztalatait, szimbólumokat és eljárásokat,viselkedésmintákat, az értékek olyanhalmazát, ami generációról generációraátadódik.

• A szokások, értékek átvétele nem csakabban segíthet, hogy bizonyos helyzetekbenhogyan viselkedjünk, milyen kulturálismintákat kövessünk, hanem általában iseligazítanak a világban és biztonságot adnak.


ÖNISMERET

• A szakember számára a saját kultúra

összetevőinek ismerete éppoly fontos,

mint azon családok kultúrájának

megismerése és elfogadása, akikkel

munkavégzése során találkozik.


A

S

A család értékei, funkciói, családi szerepek,

szocializiáció

CSALÁDI SZERKEZET

• Nukleáris családnak hívjuk a feleségből,

férjből (vagy egyikükből) és az eltartott,

még közös háztartásban élő gyerekekből

álló csoportot.

• A kiterjesztett család, több generációból,

nagyszülőkből, vagy más rokonnal való

együtt élőkből áll

CSALÁDI SZEREPEK

Szülő – testvér- nagyszülő

Ezek az alapszerepek minden kultúrában megtalálhatók, a szerepekhez fűződő

elvárásokat az adott társadalom norma és értékrendje határozza meg.

Megfigyelhetjük a szereptartalmak módosulását is.

A társadalmi elvárások is módosíthatják a szereptartalmakat, legalábbis

részben. Napjainkban sokkal több fiatal apával találkozunk, aki a kisgyerek

mellett teljes értékű gondozói szerepet tölt be, esetleg ő lesz az, aki gyesen

marad.

Változó családmodellek nyomán kevésbé élesek a szerephatárok, hosszabb

lehet az egyik szerepből a másikba való átmenet.

A családról való leválás megkésettsége a szülői szerep időbeli kitolódását

jelenti.

A családtagok egymáshoz való viszonya is alakítja a szerep tartalmat. Az

idősebb testvértől esetleg többet várnak el a szülők, mint a legkisebbtől, a

nagyszülővé válástól megváltozik a viszonya a felnőtt gyerekéhez is

A CSALÁD FUNKCIÓI

A család működésének megismeréséhez ismerni szükséges azt is, hogy a család milyen funkciókat lát el a társadalomban és milyeneket a családtagok életében.• Reprodukciós,

• Gazdasági,

• Társadalmi státusz meghatározó,

• Feszültségoldó és érzelmi szükségletek kielégítésére törekvő

• Feszültségoldó,

• Támogató,

• Társadalmi kontroll,

• Gondoskodó,

• Szocializációs,nevelő,

A SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓ FONTOSSÁGA

• Felkészíti a társadalomba valóbeilleszkedésre,

• Mintát kínál a családi szerepek betöltésére

• Közvetíti a társadalmi normákat és

• Átadja a kultúrát, szokásokat,hagyományokat.

• A szocializáció kétirányú tanulási folyamat: azembert érő hatások és az erre való reakcióksorozata

SZOCIALIZÁCIÓ - NYELV

A szocializáció magában foglalja a beszéd és a nem verbális kommunikációsmegnyilvánulási formák megtanulását is, a társas érintkezés, azegyüttműködés alapjait.A nyelvi szocializációt meghatározza a kultúra, vagyis a beszéd megtanulása agyerekkel közvetlen kapcsolatban lévő személyek és a kulturális környezetközvetlen összefüggései határozzák meg.A nyelvhasználati hátrány, lemaradások összefüggést mutatnak aszemélyiségfejlődéssel, a társas kapcsolatok alakulásával is. Bernstein(Bernstein,1975) kutatásai és tanulmányai rámutattak a nyelvhasználat és akultúra kölcsönhatásaira.A különböző társadalmi csoportok nyelvhasználatára, nyelvi változatokleírására Bernstein bevezette a korlátozott kód és a kidolgozott kód fogalmát.Míg az előbb jellemzője a szegényes szókincs, a rövid, egyszerű mondatokhasználata, az utóbbiakat változatos, ok-okozati összefüggéseket jobbanfeltáró nyelvhasználat, érthetőbb kommunikáció jellemzi.Az iskolai teljesítmény és az otthonról hozott nyelvhasználat közöttösszefüggés van, a kidolgozott kódot használók jobban teljesítenek, míg amások lemaradnak. A nyelvi hátrányokat a segítő szakember sem hagyhatjafigyelmen kívül: fokozott figyelemmel kell törekednie a tiszta kommunikációra.

A CSALÁDI FUNKCIÓK – CSALÁDI JÓLLÉTET

MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

• „A családi jóllét meghatározása figyelembe veszi a család sajátos jellemzőit és körülményeit. Ennek megfelelően a családi jóllét attól függ, hogy a családtagokra milyen mértékben jellemzőek az alábbiak:

• Szeretet – egymás iránt, felém

• Szerepek – nevelésben, házimunkában.

• Kommunikáció - egymással

• Részvétel – erőforrások előteremetésében

• Védelem – sérülékeny családtagok (gyermek, idős)

• Ütköző felület – család/társadalmi hatások között

• Felkészítés – a negatív társadalmi tapasztalatokkal szemben

• Összetartozás – kölcsönös támasz, gondoskodás

• Reziliencia – egyéni és családi szinten a megpróbáltatás idején.”


Milyen a jó segítő?

A családi élet minőségét meghatározó

tényezők

A CSALÁDI ÉLET MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ

TÉNYEZŐK

Objektív keret:

- társadalmi, gazdasági jellemzők

- demográfiai mutatók

- lakókörnyezet, lakás minősége

- szolgáltatók, intézmények elérhetősége.

- támogató kapcsolatok (barát, rokon,

szomszéd)

Az életmód megmutatja, hogy hogyan használja az

objektív kereteket.

(tevékenységek, tapasztalatok, értékek, normák)

A CSALÁDI ÉLET MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ

TÉNYEZŐK

A család életét jelentősen megváltoztathatják:

• családon belül bekövetkezett várható és kiszámítható

események és a

• nem vártak, mint például egy baleset, vagy betegség.

Számos életesemény, ami feszültséget, stresszt okoz és

veszélyeztetheti akár a korábban már elért életszínvonalat.

Az egészségi állapot a biológiai adottságoktól,

egészségmagatartástól és az életmódtól is függ, mint

ahogy néhány betegség kockázata is.

AZ ÉLETMINŐSÉG ÉS A CSALÁDI ÖSSZETARTOZÁS

ÉLMÉNYÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI

• A társadalmi gazdasági helyzet, a családok

objektív életkörülményei és a családok

működőképessége között nem lineáris az

összefüggés, a kihívásokra közel sem azonos

intenzitással és eredményességgel tudnak

reagálni a családok.

• A környezeti tényezőkből eredő kockázatok és

hátrányok, különösen ha halmozódnak,

hátráltatják a gyerek, vagy gyerekek fejlődését,

hatással vannak a családi élet minőségére is.


A családokkal való munka motivációs

háttere, előnyei, nehézségei

MIK LEHETNEK A SEGÍTŐ SZEREPBE VALÓ KERÜLÉS

ÚTJAI - MOTIVÁCIÓI?

• Altruizmus

• Rivalizáció- túlszárnyalás

• Azonosulás – mintakövetés

• Tapasztalásból eredően

• Segítés vágya

• Véletlen szerep

• Motívumai elsődlegesen: segítőkészség,

segíteni akarás.

• Családokkal való munka

NEHÉZSÉG OKAI – SZAKMAI DILEMMÁK

• Beavatkozás

• Értékelés

• Kontroll

• Autonómia

• Elköteleződés

A JÓ GYAKORLAT KRITÉRIUMAI

• Innovatív elemeket tartalmaz.

• Bevált és tapasztalatok által igazolt az

eredményesség.

• Ellenőrizni és értékelni lehet az

eredményességét.


Milyen a jó segítő?

A segítő szerepe és helye a családban

A SEGÍTŐ KAPCSOLAT

A segítő kapcsolat keretei – a családi rendszer egészére

vonatkozik a kapcsolat.

A segítséget kérő családtaggal kialakított professzionális

kapcsolat célja:

• az erőforrások felhasználása

• a motiváció megtalálása

• pozitív érzelmek mozgósítása

• stresszhelyzet, életkrízis túlhaladása

• életfeladathoz, életkörülményekhez való alkalmazkodás.

• Egyenrangú, felelős, aktív kapcsolat, amely egy folyamat

benne szakaszokkal.

AZ ERŐFORRÁSOKRA FÓKUSZÁLÓ SZEREP

SAJÁTOSSÁGAI

• Együttműködés és partneri kapcsolat,

• a család működésének, szerveződésének elismerése,

• a részvétel támogatása,

• a változás, a jövő lehetőségeinek pozitív értelmezése, a család erőforrásaira rámutatás,

• a lehetséges stratégiák közös megbeszélése,

• a család elképzeléseit szem előtt tartva a célok megfogalmazása,

• a megvalósítás realitáskontrolljának elvégzése,

• az elérhetőség biztosítása mindkét részről és kölcsönös tájékoztatás a megvalósítási folyamatról,

• a megvalósítás értékelő elemzésének közös elvégzése.

SEGÍTŐ KAPCSOLAT ALAPJAI

• Empátia

• Elfogadás

• Kongruencia – hitelesség

• Az alkalmazott kommunikációs készségek:

• aktív hallgatás

• értő figyelem,

• összefoglalás

• visszatükrözés és

• fókuszálás.


A segítő kapcsolat értelmezése a

családokkal végzett munkában

A SEGÍTŐ KAPCSOLAT

• „Segítő kapcsolaton olyan kapcsolatot

értek, amelyben legalább az egyik

résztvevőnek szándékában áll elősegíteni

a másik növekedését, fejlődését,

érettebbé válását, zavartalanabb

működését és az élet nehézségeivel való

megbirkózását.”

• Carl Rogers – Valakivé válni

A SEGÍTÉS

• Tudatos és szándékos,

• A másik pozitív változásának elősegítését

jelenti,

• Egyáltalán nem jelenti a másik helyett való

cselekvést.

• A segítő attitűdje személyközpontú,

bizalomra építő és érzelmileg megalapozott.


MÁSODIK NAP


A családközpontúság, mint filozófia. A családközpontú szemlélet és gyakorlat

elterjedésének háttere

A RENDSZERSZEMLÉLETRŐL

• A családközpontú megközelítés elméleti alapját a

rendszerszemlélet képezi.

• rendszerszemlélet ismeretelméleti alapjai

• valamint a szemléletmód kialakulásának hátteréről

• A családterápia elméletalkotói átvitték e gondolatmenetet

és ismeretelméleti megközelítést a családra, mint

rendszerre, melyet olyan homeosztatikus

mechanizmusnak tekintettek, amely állandóan ügyel

arra, hogy zavarok után újra visszaállítsa az egyensúlyt

(Böse és Schiepek 1989)

A REND, MINT RENDSZER – SZINERGETIKA

• A szinergetika (Hermann Haken) azegyütthatás tana, mely a struktúrákönszerveződés általi spontán kialakulásávalfoglalkozik.

• A családokkal folytatott munka szempontjábólez az elméleti háttér jelenti a családirendszerek szerveződésének lehetőségét, ésaz azon való változtatás lehetőségét is.

• Az apró szervezeti egységek és azok közöttfennálló kapcsolatok összessége adja meg acsaládi dinamikát.

A REND, MINT RENDSZER BIOLÓGIAI ÉS SZOCIOLÓGIAI

ELMÉLETEK A RENDSZERELMÉLETBEN

• A jelenségek közötti kapcsolatok állnak afigyelem középpontjában (Böse és Schiepek1989).

• A rendszereket rendezett struktúrákkal ésfolyamatokkal leírhatónak tekintik(rendszertörvények jellemzik), melyben arend növekedése csak nyílt rendszerekbenlehetséges.

• Határai meghatározzák az értelmezésikeretét, és lehetséges kapcsolódási pontjait.

AZ ÖKOLÓGIAI MODELL

• A rendszerek szerveződési szintjei

• Az egyén életét természetes életközegeiben szemlélő

irányzat,

• az ökológiai megközelítés az élőhelyek egyedeinek és

csoportjainak környezettel való kapcsolati mintázatát vizsgálja

• A fejlődés csak a teljes társas-társadalmi környezet

figyelembevételével érthető meg.

• A társadalmi hatásoknak különböző szintjei vannak, a

mindennapi rutinoktól az intézményeken keresztül a kultúra

által hangsúlyozott nézetekig.

• Ezek a szintek rendszereket alkotnak négy rendszerszint: a

mikro-, a mezo-, az exo- és a makrorendszereket.

A MIKROSZINT

• A mikrorendszer a legelemibb ökológiai szint, az egyénéletét közvetlenül befolyásoló tapasztalatok világa.

• A fizikai környezetet és azokat a társas mintákat foglaljamagában, melyekben a mindennapi rutinok zajlanak, tehát azegyén közösségi kapcsolatait.

• Ez a pszichológiai szint, az interakciók és a kölcsönösenaktivált szerepek világa, a konkrét és a személyesélményeké.

• Ezeket a tapasztalatokat nagymértékben befolyásolják agyereket körülvevő emberek és csoportok sajátosságai, mintpéldául a szülők pszichológiai jellemzői, nevelésielképzelései, a gyerek kortársak között elfoglalt pozíciói,illetve a körükben eltöltött idő mennyisége is.

A MEZOSZINT

• A mezorendszer a mikrorendszer elemeinek kapcsolati hálója.

• Elemei lehetnek egymással:

• Kompatibilisek vagy

• nagyon eltérőek.

• A fejlődő egyén közvetlen társas és fizikaikörnyezetében lezajló kölcsönhatásait egy szélesebbtársadalmi környezet befolyásolja.

EXO-SZINT

• Az exo-rendszer azokat az intézményeket és a

hatóerők azon együttesét jelenti, amelyek a mindennapi

életet és a fejlődést közvetett módon befolyásolják.

• Ilyenek például a szülők munkahelye, az önkormányzat,

a település jellege és a helyi társadalom, a

tömegkommunikáció, az oktatás és nevelés társadalmi

intézményei, a felnőtt életpályák lehetséges választéka

stb.

• Ezek lehetnek a gyerek fejlődése szempontjából segítő

vagy hátráltató tényezők.

MAKROSZINT

• A makrorendszer a kultúra uralkodó nézeteinek éshiedelmeinek összessége.

• A makrorendszer a világ működésére vonatkozó,történetileg meghatározott meggyőződések éselképzelések programozott készlete, az emberekre,szerepekre és magára a társadalomra vonatkozóalapvető előfeltevések és sztenderdek.

• A gyerek társadalomban betöltött szerepét és ez által afejlődését is nagymértékben meghatározza kultúrájánakfelfogása a gyerekkorról, a gyereknevelésről, az iskolaiévekről és a lehetséges jövőre vonatkozóelképzelésektől.

A CSALÁDTERÁPIA TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSE- A

CSALÁDKÖZPONTÚ SZEMLÉLET PROFESSZIONÁLIS

SZINTŰ ELTERJEDÉSE

- 50-es évek Egyesült Államok keleti partvidék

- Pszichiátriai betegekkel való munka

- A tehetetlenség - innovatív módszerek kipróbálása

- A családkutatás látványos sikerei aztán megadták a jóváhagyást a terápiás technikák és iskolák létrejöttének.

- Érdeklődésük különösen a generációk közötti leválási folyamatokra koncentrált.

- Ebben a család szerepe, szülők viselkedése-

- Figyelem a családok felé- az interakcióra, a kapcsolatokra, átlépve az egyén központú pszichoterápiát.

Azonban még jó ideig a linerális-kauzális összefüggésekben gondolkodtak (megbetegítő anya vagy megbetegítő család). Ettől a későbbiekben eltávolodott a családterápia.

MEGFIGYELÉS

• A családi kapcsolatok jelentőségét a

betegségek kialakulásában és

fenntartásában kiemeli az a megfigyelés,

amely szerint a kórházban tünetmentessé

vált betegek otthonukban visszaestek,

illetve a családon belüli tünetváltás, vagyis

a tünethordozó meggyógyul, de a másik

családtag megbetegszik.

CSALÁDTERÁPIA

• A családterápia a „nagy” pszichoterápiás irányzatok (pszichoanalízis, viselkedésterápia, személyközpontú terápia) felbukkanását követően jókora késéssel érkezett meg a pszichoterápiák elméletébe és gyakorlatába (a pszichoanalízis kidolgozása után fél évszázaddal).

• A családterápiás iskolákat összeki maga a rendszerszemlélet mint gondolati kontextus

• Magyarországon az 1970-as években, a szociálpszichiátria fellendülésének idején jelent meg a családterápia (Buda Béla írásaiban, illetve egy-egy pszichiátriai osztályon).

MAGYARORSZÁGI TERJEDÉSE

(KOMLÓSI PIROSKA ALAPJÁN)

• • 1960-as évek: gyermekterápiák (György J.)

• • 1970-es: Pszichoanalízis, csoportterápiák (Pszichoterápiás Hétvégék)

• • 1980. Magyar Pszichiátriai Társaság

• • 1983-ban alakult meg a hazai munkacsoport a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül – ez később az önálló, s ma már több száz tagot számláló Magyar Családterápiás Egyesületté vált.

• • 1988-91. Hugh Jenkins kiképző Londonból Magyarországon

• • 1989. Magyar Családterápiás Egyesület megalakulása (közel 1000 tag)

• • 1995. Kiképző programok indulása Pszichiátrián, Nevelési Tanácsadókban, addiktológiában.

• • 2005 körül párterápiás magánpraxisok terjedése

• • 2015. Nemzetközi viszonylatban elsőként családterapeuta képzés egyetemi szinten (Semmelweis Egyetem)

• • A családterápia 2016. január 1-től a Család és gyermekjóléti központok szolgáltatásának része


A család, mint rendszer jellemzői

Alapelvek a családközpontú szemléletben

-

CSALÁD, MINT RENDSZER

• A rendszer egymással kölcsönös kapcsolatban

lévő részeknek egésszé váló bármilyen

rendeződése vagy kombinációja. A család is

speciális rendszer, amelynek megvan a maga

fejlődéstörténete, határai, hierarchikus

viszonyai, és belső szabályok jellemzik.

A CSALÁD, MINT RENDSZER

JELLEMZŐI

• Környezetéből határok választják le a családot

• Minden rendszer része egy tágabb rendszernek.

• Alrendszerekből áll

• Nonszummativitás: a rendszer egésze több mint a részek összessége.

• Lineáris okság helyett cirkuláris okság: egy tényező egyszerre ok és okozat is lehet.

• Kommunikáció:nem lehet nem kommunikálni.

• A család, mint rendszer szabályszerűségek szerint működik.

• Redundancia elv: a család nem sokféleségben működik, hanem ismétlődő viselkedési mintákkal.

• Ekvifinalitás: ugyanazon végeredményhez különböző utakon is el lehet jutni.

• Homeosztázis: az állandóságra, kiszámíthatóságra való törekvés a célja.

• Morfogenezis: a családnak az a képessége, hogy működésmódját a külső-belső tényezők hatására változtatni tudja.

A CSALÁDI ÉLETFORMÁK SOKFÉLESÉGE

• A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás.

• Hagyományos családmodell

• Egyszülős családok

• Mozaik család

• Család azonos nemű szülőkkel

• A családban jellemző:

• állandó kölcsönhatás

• folyamatos dinamika működik

• az ok és okozati tényezők összemosódnak,

• viselkedés, interakció újabb reakciót vált ki.

• Így a családok életében megfigyelhető az ok-okozati összefüggések cirkularitása, körkörös dinamikája.

Stressz

• A stressz a szervezet egy természetes reakciója azokra

a külső környezeti, vagy belső testi jelzésekre, melyek

kimozdítják a szervezetet az egyensúlyi állapotából. Az

egyensúlyi állapot visszaállítása érdekében

a válaszreakció aktiválódik: „Harcolj vagy Menekülj” és

különböző módokon próbálunk megküzdeni a stresszel.

• Megküzdési módok két lehetséges és elterjedt

csoportosítása:

• érzelemközpontú és problémafókuszú valamint

• elkerülő és megközelítő stratégia.

STRESSZ FAJTÁI

• A jó stressz, vagyis az eustressz azt jelenti,

hogy megoldhatónak, leküzdhetőnek érzünk egy

problémát, a stresszes esemény hatására

jelentkező érzések és testi tünetek nem gátolnak

bennünket, hanem erősítő hatásúak, a

teljesítmény növekedését szolgálják.

• A rossz stressz a distressz, bejósolhatatlan,

fenyegető helyzetben jelentkezik, és ártalmas,

kellemetlen, teljesítménygátló hatása van.

A STRESSZ MEGÉLÉSE

• Függ az egyéni stressz érzékenység

• Kevésbé tekinthető helyzet specifikusnak,

• Az életesemények stressz keltő hatása

• Veszélyessé tud válni.

• A distressz tartósságának jelei

• Stressz betegségei.


Erőforrások, krízisek, változások, fejlődés

A családok jellegzetességeinek ismerete

• Minden családnál egyedi a családi szocializáció szintje,minősége, melyhez kapcsolódnak a családi élet során kialakultkrízisek, a családi történetek, a titkok, a tabuk, a szokások,hiedelmek, stb. Ezek összessége adja minden család egyedijellegét.

• A család rendszerszemlélete szerint a család dinamikusanváltozó egység, amely egészként szemlélve mindig több, mint acsaládtagok összessége. A család külső határokkal különül elkörnyezetétől, elemi érdeke, hogy kapcsolatban álljon akülvilággal, de képesnek kell lennie képviselni különállóságát,integritását is, ugyanakkor rendelkezik belső határokkal, amelyekalrendszereit választják el egymástól.

• Határok, kapcsolat a külvilággal.

• Törekvés az egyensúlyi állapot fenntartására.

A CSALÁD MŰKÖDÉSBELI JELLEMZŐI

• A család működésére mindig az egyensúlyi állapotra (homeosztázis)törekszik, amelyben a családi normák, szabályok adják azállandóságot, de az új körülményekhez való alkalmazkodás, aváltozás lehetőségét is.

• A szabályokat meghatározzák az előző generációktól „örökölt”értékek és hiedelmek. Ezek ismétlődő interakciókban ésviselkedésmintákban nyilvánulhatnak meg. (pl.: vasárnapi ebédnélmegjelenő szabályok, tanuláshoz kapcsolódó viszony stb.)

• A külső és belső körülményekhez való alkalmazkodás soránváltoznak a szabályok és a normák, az új egyensúly kialakulásátválsághelyzet előzi meg, ill. kíséri.

• A családi krízisek egy része váratlan, kiszámíthatatlaneseményekből fakad (pl. betegség, munkahely elvesztése, baleset),

• A krízisek más része a családi élet normális velejárójaként a családiéletciklus-változásokkal jár együtt.

A CSALÁDOK MŰKÖDÉSBELI JELLEMZŐK

• A modern pszichológia a családot rendszerként szemléli, ahol azegyes tagok állandó kölcsönhatásban állnak egymással.

• Valamennyi családtag része az egésznek, a családnak, ugyanakkora család egésze többet jelent, mint az egyes családtagokösszessége.

• A család tagjainak érzelmei, viselkedése, tulajdonságai alakítjákegymást, új viselkedések, tulajdonságok is kialakulnak.

• A rendszerszemléletben az egész több, mint részek összessége.Nagyon fontos jellemzője a családnak az állandó kölcsönhatás. Atagok hatnak és visszahatnak egymásra, folyamatos dinamikaműködik a családban, az ok és okozati tényezők összemosódnak,hiszen minden egyes viselkedés, interakció újabb reakciót vált ki.

• Így a családok életében megfigyelhető az ok-okozatiösszefüggések cirkularitása, körkörös dinamikája.

A CSALÁDOKAT ÉRŐ STRESSZOROK

KÖRNYEZETI RIZIKÓ – KÖZVETLEN HATÁS

• Szülők pszichiátriai problémái

• Házastársi konfliktusok

• Válás és újraházasodás

• Stresszteli életesemények

• Szülő elvesztése

• Negatív szülői attitűdök

• Gyerekek szükségleteit nem figyelembe vevő szülői bánásmód

• Durva vagy elhanyagoló szülői viselkedés

KÖRNYEZETI RIZIKÓ – TÁVOLI HATÁS

• Szegénység

• Egyszülős családi struktúra

• Alacsony szülői képzettség

• Nagy háztartás (négy vagy több gyermek,

illetve sok generáció együtt)

KÖRNYEZETI RIZIKÓ – TÁGABB SZINTEN

• Intézményes veszélyeztetettség

• Szegénység

• Politikai befolyás

• Háború

• Árvaság természeti katasztrófa miatt stb.

CSALÁDI HÁTTÉR MÉRÉSE

• Különböző egyedi indikátorok mint a

foglalkozás; indikátor-kombinációk mint,

az iskolai végzettség és foglalkozás; és

egy sor interakciós jellemző mint az

intellektuális érdeklődés, tanulási

lehetőségek biztosítása, otthoni légkör

mentén szerveződik.

REZILIENCIA

– Gyerekek, akik jelentős kockázati faktorokkal

terhelt környezetben éltek, és ennek ellenére

nem várt módon megfelelő fejlődést mutattak

– Gyerekek, akik jelentős aktuális stressz alatt

mutattak jó fejlődési kimeneteket

– Sikeres felépülést mutattak egy megrázó

gyermekkori traumából, mint pl. háború vagy

természeti katasztrófák átélése

VÉDŐFAKTOROK - EGYÉNI VÉDŐFAKTOROK KOCKÁZATI

CSOPORTOKNÁL

• Temperamentum különbségek: „könnyű” temperamentum: éberség, válaszkészség, szociabilitás, könnyű megnyugtathatóság

• Fejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek, jó ütemben zajló személyiségfejlődési folyamat

• IQ szint – egyéni eltérések

• Teljesítmény orientáció - speciális érdeklődés, motiváció

• Jó problémamegoldó készség

• Jó kommunikációs készség

• Szociális kompetencia: pozitív énkép, önsegítő készségek, önállóság, megfelelő viselkedésszabályozás, impulzivitáskontroll, belső kontroll, reflektív funkció, segítségkérésre való képesség

KÖRNYEZETI VÉDŐFAKTOROK

• „Kis” család: veszélyeztetett csoportok esetében a 4-nél kevesebb gyermek a családban

• Anya iskolázottsága és kompetens szülőség:alapvető szocio-ökonómiai változó.

• A biztonságos kötődés az elsődleges gondozóval –normális esetben anyai kötődés biztonsága

Ha az elsődleges gondozóval sérül vagy hiányzik a kapcsolat, más kötődésre alkalmas helyettesítő gondozó jelenléte (pl. nagyszülők, nevelők, örökbefogadók stb.)

• Jó kortárskapcsolatok

• Intézményi szinten kapott segítség (támogató nevelők, tanárok, jó iskolai élmények)

VÉDŐFAKTOROK FAJTÁI

tényező rizikó HATÁSA A

KOMPETENCIÁRA

PROTEKTÍV MAGAS/ALACSONY VÉD ÉS EMELI A

PrORTEKTÍV-

STABILIZÁLÓ

MEGNÖVEKEDETT STABILTÁS

PROTEKTÍV

FELNAGYÍTÓ

? MAGAS

PROTETKTÍ REAKTÍV ALACSONY POZITÍV

ALKALMAZKODÁS FOLYAMATA

• krízis a családban → egyensúlyhiány és zavar

• változás a család szerkezetében, interakcióiban

• alkalmazkodás → leküzdik a nehézségeket, megerősítik a képességeiket és megváltoztatják céljaikat/jelentésüket

• Ha a folyamatok sikertelenek: család sérülékenysége, krízis folyamatossá válik, megoldatlan életfeladatok!

CSALÁDI KOCKÁZATI FAKTOROK - VERTIKÁLIS

Vertikális kockázat: folyamatos/állandó „magas-rizikójú” körülmények

• Státusz faktorok

• szegénység

• etnikai kisebbségi hovatartozás

• krónikus betegség

• megsérült családi struktúra

• Interakcionális családi folyamatok

• alacsony szintű kommunikáció

• konfliktusok

• családi erőszak

• addikciók

CSALÁDI KOCKÁZATI FAKTOROK –

HORIZONTÁLIS KOCKÁZATOK

• hirtelen, időben specifikusan bekövetkező hatások a családi interakciós folyamatokra

• Traumatikus esemény vagy súlyos nehézség (pl. elsődleges gondozó halála, háború)

• Fizikai és vagy mentális jóllét kihívásai

• Gazdasági nehézségek

• Család-munka-magánélet egyensúly problémái

• Háború, terrorizmus stb.

HATÉKONY CSALÁDI MEGKÜZDÉSI MÓDOK

• A folyamatos stressz-faktorok (pl. krónikus betegség) szükségleteinek kiegyensúlyozása más családi szükségletekkel

• Tiszta családi határok fenntartása

• Kompetens kommunikáció kifejlesztése

• A helyzetek pozitív értelmezése

• Családi rugalmasság fenntartása

• A család, mint egység élményének fenntartása

• Aktív megküzdő erőfeszítések megtétele

• Szociális integráció megtartása

• Szakemberekkel való együttműködő kapcsolat kialakítása


A családközpontú szemlélet és gyakorlat keretei alapjaiban meghatározó elvek

tudatosítása

LEGFONTOSABB FOGALOM

RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE

• Problémás viselkedés- vagyis „Tünet”

• A család életciklusai is változást jelentenek

• A hatalom kérdése fontos

• Titkok

• A család önazonossága

• Hiedelmek

• Mitoszok

• Forgatókönyv

• Kettős kötés

• Alrendszerek

• Határok


HARMADIK NAP

• A család rendszerszemlélete az egyénekkelés a családokkal való munkában többszempontból fontos.

• Egyrészt fontos ismerni a családokjellegzetességeit, a családi szocializációfontosságát, másrészt a családi élet soránkialakuló kríziseket.

• Fontos tudni, hogy egyes életszakaszokbanmi kerül előtérbe, mi válik fontossá, milyenerőket kell mozgósítani.

A CSALÁD STRUKTURÁLIS JELLEMZŐI

Alrendszerek:

• -házastársi alrendszer

• szülői alrendszer

• gyermeki alrendszer

A határok rugalmassága adja a rendszer belső biztonságát, hiszen a határ megszabja, kinek hol a helye, egyszerre elválaszt és összeköt, és biztosítja az átjárhatóságot.

Egyensúly veszélyeztetés esetén reakció:

▪ Határ merevvé válik

▪ A határ túlzottan nyitottá válik

OPTIMÁLISAN MŰKÖDŐ CSALÁD JELLEMZŐI

• A család akkor működik jól ha:

- az egyén testi, lelki és szellemi jólléte biztosított

- a lehetőségekből mindenki az igényeinek megfelelően részesül, az alapcélok, alapszükségletek kielégülnek (érzelmi igények, hatalom befolyás igénye, cél, értelem igénye, remény és életörömöt ad, idő tér lojalitás)

• A jól működő család feltételei:

- vannak hierarchikus különbségek

- a gyermekeknek, fiataloknak lehetősége van egy-egy terület irányítására

- tiszta, belátható, de rugalmas szabályok vannak

- a konfliktusok megoldhatóak

- a krízisek túlélhetőek.


A családi rendszerek változásai –

életciklus modellek

EGYÉNI ÉLETCIKLUSOK

• A „ciklus” fogalma az egyéni életnek arra a kettőstendenciájára utal, hogy miközben önmagát, mint atapasztalás koherens mintáját szüntelenül lekerekíteniigyekszik, egyszersmind kapcsolóelemet is alkot anemzedékek láncolatában, amelyből, és amelynek erőt ésgyengeséget kölcsönöz.

• Ebben a kölcsönhatásban sarkalatos szerepet játszanak azegymást követő szakaszok mindegyikében gyökerezőkonfliktusok és az új szakaszokkal felbukkanó válságok is.

• Az elmélet leghangsúlyosabb részei: az emberi lehetőségekkibontakozásának tétele valamint e fejlődés játéktere.

ÉLETCIKLUSOK ÉS SZOCIÁLIS KRÍZISEK

Életkorok Pszichoszociális válságok Pozitív erőA jelentős kapcsolatok

tengelye

CsecsemőkorAlapvető bizalom vagy

bizalmatlanságRemény Anyai személy

KisgyermekkorAutonómia vagy szégyen és

kételyAkarat Szülők

A játék koraKezdeményezés vagy

bűntudatSzándék Család

IskoláskorTeljesítmény vagy

csökkentértékűségKompetencia Szomszédság, iskola

Serdülőkor Identitás vagy konfúzió HűségKortárscsoportok és

idegenek, vezetői modellek

Fiatal felnőttkor Intimitás vagy izoláció Szeretet

Társak a barátságban,

szexben versengésben és

együttműködésben

Felnőttkor Generativitás vagy stagnálás GondoskodásMunkamegosztás és közös

háztartás

Időskor Integritás vagy kétségbeesés Bölcsesség Emberiség, saját fajtám


A családi életciklus modellek

ÉLETCIKLUSOK- JAY HALEY

• családi életciklus fogalmának bevezetője volt J. Haley, hogy a folyamatos időpontjai értelmezési keretet kapjanak:

1. Az udvarlás periódusa

2. A házasság korai szakasza

3. Az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka

4. A házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora

5. A gyermekek „kirepülése a fészekből”

6. A nyugdíjaskor és öregkor

7. A halál és a veszteségek korszaka

KRÍZIS AZ

ÉLETCIKLUSOKBAN

• Watzlawick szerint a családi életciklusban

két ponton jönnek létre rendszerint

krízisek:

• - az egyik szakaszból a másikba való

átlépés tagadásakor

• - a következő szakaszba való továbblépés

elmaradásakor

HILL ÉS ROGERS SZAKASZAI

• A család önmegújításán alapszanak és azon, hogy a család fontosabb eseményei megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét. Ezek a szakaszok a következők:

• Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.

• Csecsemős család

• Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig)

• Család iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig)

• Család serdülő korú gyermekkel

• A felnövekedett gyermeket kibocsátó család

• Magukra maradt, még aktív szülők családja

• Inaktív öreg házaspár családja

DUVALL- FÉLE SZAKASZOK

szakasz feladat

1. Házaspár Egymás iránti elköteleződés → szülői szerepek

kialakítása

2. gyermeket vállaló család szülői szerepek kialakítása → a gyermek

személyiségének

elfogadása

3. Óvodás korú gyermek a gyermek személyének

elfogadása

→ a gyermek bevezetése a

közösségi életbe

4. Iskoláskorú gyermek a gyermek bevezetése a

közösségi életbe

→ a pubertás

5. Tizenévesek pubertás → függetlenségi törekvés

6. A fiatalok útra bocsátása függetlenségi törekvés → a gyerek független felnőtt

szerepének az elfogadása

7. Középkorú szülők a gyerek független felnőtt

szerepének az

elfogadása → elengedés –

újra egymásra találás

FEJLŐDÉSI SZAKASZOKBELI JELLEGEZETSÉG

• Amikor a család átjut egy fejlődési fázison, a rendszeren belüli viszonyokat újra kell tárgyalni,

• ennek elmaradása szabályszerűen problémákat okoz.

• A fejlődési folyamatban jól elkülöníthető szakaszok vannak,

• mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal.

SEGÍTSÉG A KRÍZISNÉL

• Igazi krízis akkor keletkezik, ha a család nemtudja funkcióit rugalmasan működtetni.

• A rugalmas működés feltétele az egyén nagyfokústabilitása, jellemzi és alkalmasak az életciklus –váltásokkal együtt járó szerepváltásokra is.

• A társadalmi szerveződések története során anormatív krízisekkel való megküzdést az átmenetirítusok segítették és segítik mai napig. Ennekvannak formalizált és kevésbé formalizált verziói.Formalizált lehet a keresztelő, esküvő, ballagásstb. Nem szigorúan formalizált pl.: legény-leánybúcsú, gólyatábor, stb.

A CSALÁDKÖZPONTÚ SEGÍTÉS LEGFŐBB CÉLJA

• Átmeneti rítusok

• A krízis megoldásának kimenetelét meghatározó tényező

• Minden kultúra részei

• Elfogadja a változás szükségszerűségét

•

• A különböző kultúrákban különböző formában jelennek meg, de vannak közös pontok:korábbi státusztól, szerepektől, kapcsolati rendszerektől való megfosztás – Veszteségérzéssel jár!

•

• Küszöb fázis:

• korábbi státusztól megfosztott, de az új még nem elérhető

• Itt veszély lehet, hogy a biztonságért akár alacsonyabb státuszba kerülhet.

• erőforrás ilyenkor a „beavatást” végző személyekbe vetett bizalom illetve a felsőbb erőbe vetett hit.

• az individualizmus korában ez még nagyobb veszély, gyakrabban marad magára, kevesebb a hit nyújtotta támasz

• Reinkorporáció fázis:

• új szerep, megváltozott identitás

• a közösségnek is nagy erőforrás

• A családközpontú segítés legfőbb célja, hogy a krízisen átsegítsük a családot!

A JÓL MŰKÖDŐ CSALÁD JELLEMZŐI

• A család a feladatát akkor képes betölteni, ha egészségesen működik, ami Virginia Satir szerint ez akkor áll fenn, ha:

• a kommunikáció nyílt

• az érzelmeket kifejezik

• támaszt nyújtanak egymásnak

• az együttélés szabályai világosak, rugalmasak, megbeszélhetők és követhetők

• a családtagoknak egymással és a külvilággal bizalomtelikapcsolatuk van

• önértékelésük, elégedettségük magas

• külső és belső határaik rugalmasak.

• Ezeknek a kritériumoknak „elég jól” kell megfelelni!

KRIZIS IDEJÉN MEGOLDÁST

JELENTHETNEK

• A család megszűri a külvilágból érkezőinformációkat, véd a nyomasztóhírdömpinggel szemben.

• Útmutatást, gyakorlati, konkrét segítségetnyújt a problémák megoldásához

• Az identitás forrása, a világról kialakulóegyéni elképzelések, életfilozófiákkimunkálásának és átadásának helye

• színtere a pihenésnek, a regenerálódásnak,az érzelmi teherbírás fokozásának


A családközpontú gyakorlat. A családközpontú szemlélet érvényesítése az esetkezelés során, a

családok változásának kísérése

A CSALÁDKÖZPONTÚ MUNKA, MINT ERŐFORRÁS

• A „ család megbirkózási képessége” az alapvető erőforrása a

családokkal végzett munka gyakorlatának.

• A család változásai: külső és belső hatások nyomán, a

családi életciklus során a család a szerkezetében is változik.

• Ennek köszönhetően új normákat és szabályokat teremt

annak érdekében, hogy létrejöjjön egy újegyensúlyi állapot.

• A családokkal végzett munka módszertanára jellemző a

szakember fokozott aktivitása a segítői folyamatkezelésében.

• A családokkal végzett munka a család erőforrásainak

felhasználása alapján ér el változást a rendszer

működésében, ezért feladata az erőforrások feltárása,

keresése.

A SZEMÉLYISÉG

ERŐFORRÁSAI LEHETNEK

• Társas kapcsolatok, mint család, barátok stb;

• Közös élmények szerzése;

• Szabadidő kellemes, aktív eltöltése

• Új célok keresése;

• Énkép jobb megismerése, önismeret mélyítése;

• Egy jó könyv olvasása;

A kliensre kell bízni, számára mi jelent erőforrást,

hogy a későbbi célok a meglévő erőforrásokhoz

igazodjanak.

EGYÜTTMŰKÖDŐ ÉS KONFLIKTUS KEZELÉSI

STRATÉGIÁK ALKALMAZÁSA A CSALÁDBAN

• Az együttműködő stratégia két eltérő logikájúmégis egymást feltételező pilléren nyugszik.

• A szinergián és a bizalmon.

• Szinergia: logikai játék, eltérő érdekű, deegymásra utalt felek, vajon képesek-e megtalálnierőforrásaiknak azt a kombinációját, amelymaximális összhangot eredményez?

• Bizalom: a bizalom a magatartási dimenzióbangyökerező pillér: az együttműködő felek mennyirebíznak abban, hogy a megteremtett többletértékelosztása során jól (jobban) járnak?

•

MILYEN MÓDON TEREMTHETÜNK BIZALMAT

• 1. Megbízom benne, mert bebizonyította, hogy méltó a bizalomra

• 2. Megbízom benne, mert racionálisan belátom, hogy bizalmi alapú együttműködéssel mindketten jobban járunk.

• 3. Tiszteletben tartott intézmények garantálják az elosztást. (törvény, szabály..)

AZ ESETKEZELÉS, MINT KONFLIKTUS

• Az esetkezelés során a feladatunkleggyakrabban különböző konfliktusokfeloldása, megoldása, leküzdése.

• A konfliktus természetesen sokféle éssokirányú lehet.

• Létrejöhet személy-személy között,személy és intézmény között, intézményés intézmény között és számos másmódon is.

KONFLIKTUS

• Konfliktusról akkor beszélünk, ha két vagy több egymásra utalt fél, eltérő célokat követve, eltérő érdekek (értékek) mentén keres megoldást.

• Az egymásrautaltság oka: kölcsönösen kontrollálunk olyasmit, ami a másik félnek fontos és hasznos és ezt egymástól szeretnénk megkapni.

• Konfliktusban az egymásra utalt felek mellérendelt viszonyban vannak erőviszonyuk többé-kevésbé kiegyensúlyozott (azaz nem kényszeríthetik egymást hatalmi eszközzel), így a kölcsönös függésben is van választásunk. Mondhatunk nemet, választhatunk mást.

STRATÉGIÁK A SZEMÉLYKÖZI KONFLIKTUSNÁL

versengő kompromisszum együttműködő

elkerülő alkalmazkodás

A KÖZÖS CÉL MEGFOGALMAZÁSA – A VÁLTOZÁS

ELSŐ LÉPCSŐFOKA

• A családokkal végzett munka egyik

legfontosabb feladata, hogy a családdal

együtt, egy közös célt fogalmazzunk meg.

• A segítő feladata, hogy a közös cél

megalkotása során minden szempontot

vegyen figyelembe, és minden szereplő

elmondhassa a szándékát.

A KÖZÖS CÉL KIALAKÍTÁSÁNÁL FIGYELEMMEL

LENNI:

• Az alábbi gyakorlati dolgokra ügyeljünk a

közös cél megfogalmazása során:

• - minden családtag megkérdezése

• Olyan cél megfogalmazása, ami

mindenkinek elfogadható

• Óvatos, de reális visszajelzés

• Hiszen közös célok nélkül nem lehet

hatékony közös munkát sem végezni.


NEGYEDIK NAP


A családokkal való kapcsolat szakmai

készségei

A PROFESSZIONÁLIS SZAKMAI KÉPZETTSÉG

FELTÉTELEI

• Megfelelő önismeret - képzés –

továbbképzés – szakmai reflexió –

szupervízió

• Szakmai érték középpontjában:

pozitív emberkép, szakmai etikai

kódex.

A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ ALAPKÉSZSÉGEI:

• A kommunikációs gátak elkerülése és az elfogadás

kifejezése szavakkal is.

• Gordon közléssorompóknak hívja azokat a

beszédfordulatokat, amelyek minősítést, fenyegetést,

faggató kérdéseket, sürgetést, türelmetlenséget,

hibáztatást fejeznek ki.

• Ezek védekezést, bűntudatot váltanak ki. Frusztrációt

jelentenek és a meg-nem értettséget közvetítik. Ezekre

gyakori reakció a hallgatás, sértettség és védekezés,

vagy harag és dacreakció és elutasítás.


• Az aktív hallgatás kezdete az odafordulás, nyitott testtartás,szemkontaktus felvétele és a nyugodt várakozás. A nonverbálisjelzések fontossága.

• Az értő figyelem lényege, hogy az érzések visszatükrözésével iskifejeződjön az, hogy megértettük, megfejtettük, mit jelent a másiküzenete.

• Feltétele az, hogy valóban meg akarjuk hallgatni a tőlünk függetlenmásik ember megközelítését, képesek vagyunk elfogadni,felismerni, megnevezni az érzéseit és ezt visszatükrözni.

• A meghallgató saját gondolatai és érzései átmenetileg háttérbekerülnek.

• Lehetőséget adni a másiknak kiegészítésre, korrigálásra és abeszélgetés továbbvitelére. Az együttérzés, az érzésekvisszatükrözésének fontossága.


• A visszatükrözés célja, hogy tudatosítsa amagatartásformát, értelmezze, hogy a viselkedése,magatartása hogyan hat másokra és ezzel lehetőséget kapjonezek megváltoztatására.

• A pozitív visszajelzés növeli az önbizalmat, motivál, segíti afejlődésre, változásra való nyitottságot

• A negatív visszajelzés is alkalmat ad a fejlődésre, jelzés arra,hogy az elrontott helyzetek javíthatók, iránymódosításra adlehetőséget.

• Valóban konstruktív csak akkor lehet, ha konkrétviselkedésre irányul, nem általában fogalmaz és nem aszemélyt minősíti. Nem receptet, vagy konkrét tanácsot,esetleg visszajelzésbe rejtett utasítást fogalmaz meg, hanemhasználható információt ad és a megértést segíti.


• A nem hibáztató konfrontáció viselkedésmódosító közléslehet egy “itt és most” szituációban. Bántó, zavaró, azegyüttműködést akadályozó viselkedést lehet velemegváltoztatni. Egyik eleme a konkrét viselkedés nemhibáztató leírása, a másik, hogy ez a viselkedés milyen érzéstváltott ki és a harmadik a viselkedés konkrét következménye.

• Egy konkrét példa a késés lereagálására: “Amikor késveérkezik, attól félek, hogy kevés időnk marad a fontos dolgokmegbeszélésére.” Egyik másik helyzet: “Dühös leszek, amikora szavamba vág, a hirtelen indulattól nem tudom befejezni,amit elkezdtem.” A konfrontáció, vagyis egy konkrét helyzetkövetkezményeivel való szembesítés nem fenyegetés (amikorte úgy, akkor én..), hanem egy fontos eszköz aviselkedésmódosítás kiváltására.


• Önfeltárás és a segítő saját igényeinek közlésevilágosabbá teszi a helyzetet, előbbre viszi abeszélgetést. Hiteles és bizalomépítő.

• Az elkeseredés, vagy a tehetetlenség érzésénekkimondásától sokan félnek, holott ez fordulatot is adhat asegítő kapcsolatnak.

• Összefoglalás lehetőséget ad arra, hogy világossátegyük, jól értettünk e mindent, rendszerezi azelhangzottakat. Lehetőséget ad a másik gondolatainakújrarendezésére, kiegészítések megfogalmazására.Szakaszhatárt is jelezhet a beszélgetésben, vagymegalapozhatja a cselekvési sorrend felállítását,döntéseket.


• Szavak 7 %

• Hangszín és beszédtónus 23 %

• Arc és kifejező tekintet 35 %

• Testbeszéd, gesztusok, mozdulatok 35 %


A családokkal bevonásának, a részvétel

fokozásának szakmai készségei

FEJLESZTHETŐ KÉSZSÉGEK

• Bizalom- elköteleződés – partnerség

• Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy találkozhatunk a

családok bevonásával kapcsolatos kihívásokkal is,

távolmaradással, megszakadt kapcsolattal.

• Ennek a következő okai lehetnek:

• félelem a “beavatkozástól”, vagy korábbi rossz

tapasztalat,

• hiányok az ellátásban, akadályok például a nagy

távolság az ellátás elérésében,

• nyelvi, kulturális akadályok, kommunikációs zavarok.

FELOLDÁS SEGÍTŐ

STRATÉGIÁK

• Ha

• újra kezdjük, “átkeretezzük” a kapcsolatot,

valami “más” kezdeményezésével,

• ítéletmentesen, hibáztatás nélkül

megfogalmazzuk, hogy mi nem működött,

• az erősségek, pozitívumok megtalálása.

EGAN MODELL

Egan szemléletének újdonsága - családokban, családtagokbanmeglévő erőforrásokra támaszkodva dolgozik a családdal a „képzett segítő”.

A szakember elsőként többnyire egy családtaggal kerülkapcsolatba, lényeges, hogy már a kezdeteknél is valóságospárbeszéd kialakítására törekedjen:

• a bizalmat erősítse és az ellenállást csökkentse,

• reflektív módon hallgassa meg a másikat minősítés és értékelés nélkül,

• az elfogadás kifejezése mellett fogadja el azt is, hogykölcsönösen hatnak egymásra,

• legyen világos számára és ezt fogalmazza is meg, mondja is ki, hogy a változás közös munka és a megértés nem egyenlőa felelősség átvállalásával.

• Maga a modell folyamat jellegű, szakaszokkal és feladatokkal.

EGAN MODELL SZAKASZAI 1 – FELTÁRÁS

A jelenlegi állapot feltárása:

• mi zajlik most, mi a probléma

• felismerni az eddig kihasználatlanlehetőséget, az erőforrásokat

• feltárni, hogy mitől, milyen cselekedettőlhogyan változhat a család helyzete

• észrevenni a kliens életadó erősségeit és akonstruktív változás legkisebb jelét.

• Megoldás aktív tervezése.

EGAN MODELL SZAKASZAI 2 - MEGÉRTÉS

• Feladat a támogatás és a reális célok kitűzése.

• Specifikusak, Mérhetőek, Akció-orientáltak, Reálisak, Termizáltak - vagyis van időkeretük.

• A megközelítés módszerei és kérdései ehhez:

• milyen lehetőségeim vannak arra vonatkozóan, hogymegváltoztassam az életem,

• változási terv, vagyis mi az, amit a legjobban szeretnék, mi az, amire igazán szükségem van ennek eléréséhez,

• elköteleződés, vagyis mit teszek meg, mennyi energiátfektetek abba, hogy elérjem azt amit akarok, milyenváltozásokra van erőm, mi az, amire képes vagyok, amitakarok.

EGAN MODELL SZAKASZAI 3 –A CSELEKVÉS

• Az úton előrehaladás szakasza

Egan fontosnak tartja, hogy a szakember segítsen abbanis, hogy a családhoz, személyhez legjobban illőstratégiát válasszák ki, természetesen közösen.

Megkülönböztet:

• személyre szabott stratégiákat,

• a lényegre törő stratégiákat,

• a józan és nagyon megfontoltan felépített stratégiákatés

• a kliens egyéniségével leginkább összhangban állóstratégiákat.

EGAN MODELL SZAKASZAI 3 –A CSELEKVÉS

Ebben a szakaszban segíteni kell a kliensnek abban, hogy:

• kialakuljon benne a végrehajtás szándéka,

• elkerülje a meggondolatlan tetteket,

• ne halogassa a cselekvést,

• felismerje a lehetséges akadályokat és hajtóerőket, amelyekkel a terve megvalósításakor találkozik,

• ösztönzőket és erőforrásokat találjon ahhoz, hogykitartson elhatározása mellett,

• hogy tettekre összpontosító szerződéseket és megállapodásokat alakítson ki saját magával.

A KÉPZETT SEGÍTŐ MODELLJE (EGAN)

•I. szakasz

Jelenlegi állapot

II.szakasz

A vágyott helyzet

III.szakasz

Úton előre

történet lehetőségek lehetséges stratégiák

↕ ↕ ↕

új szempontok ↔ változási terv ↔ legjobb stratégiák

↕ ↕ ↕

jobbító hatás elköteleződés terv

↕ ↕ ↕

• Értékelés, előzetes feltevésektől mentesen

• Az eredmények összegzése inspirálja a

további előrehaladást.

• A segítő, hogy lássa a „segítő nélküli

boldogulást” is.

EGAN – A VÁLTOZÁS BEINDÍTÁSÁNAK

BUKTATÓI

• A passzivitás,

• a tanult tehetetlenség,

• a bénító gondolatok,

• az ördögi körök,

• az entrópia, vagy

• a kliens vonakodik az első lépésmegtételétől.

EGAN – A VÁLTOZÁS BEINDÍTÁSÁNAK

BUKTATÓIN ÁTSEGÍTŐ LÉPÉSEK

• A szakmai kommunikációs készségekalkalmazása.

• Most mire van szükségük ahhoz, hogyelkerüljék a buktatókat?

• Mire van szükségük ahhoz, hogy kitartsanaka tervük mellett?

• „az emberek képesek ép lelkűek maradni, mindig újra felkelni, és növekedésnek indulni.


A család, mint rendszer és a

rendszerszemléleti modell alkalmazása

RENDSZERSZEMLÉLETŰ TUDÁS –

MÓDSZERÉNEK ALKALMAZÁSA

• Hogy mutatja be magát a család, kit tekintenek családtagnak, melyik életciklusban vannak.

• Hogyan működik a család, milyen a családszerkezet, holvannak és megtartottak e az alrendszerek határai, tisztázottake a szerepelvárások, világosak e a szabályok.

• Milyen a kommmunikáció (direkt/indirekt, világos/ rejtett) illetve hogyan történik az érzelmek kifejezése.

• Milyen fontos információk hangzottak el, milyenkonfliktusokat, problémákat említettek, milyen hátrányokkal, akadályokkal küzdenek

• Milyen erőforásokkal rendelkeznek és milyen külsőforrásokkal lehet őket megtámogatni.

• Mindezek nyomán milyen sorrenben, hogyn építik fel közösena változáshoz vezető lépéseket a családközpontú szemléletjegyében.

RENDSZERSZEMLÉLETŰ TUDÁS – MÓDSZERÉNEK

ALKALMAZÁSA

• Milyen fontos információk hangzottak el,

milyen konfliktusokat, problémákat említettek,

milyen hátrányokkal, akadályokkal küzdenek

• Milyen erőforásokkal rendelkeznek és milyen

külső forrásokkal lehet őket megtámogatni.

• Mindezek nyomán milyen sorrenben, hogyan

építik fel közösen a változáshoz vezető

lépéseket a családközpontú szemlélet

jegyében.

CSALÁDKÖZPONTÚSÁG ALKALMAZÁSI

SZINTEREI:

• Családközpontú szülészet

• Koragyermekkori intervenció

• Biztos Kezdet Gyerekházak

• Intenzív családmegtartó szolgáltatások –

• Komplex beavatkozások együttes jelenléte

• A cél a család működőképességének megőrzése, sokféle koncentrált és összehangolt beavatkozás, szolgáltatás biztosításával, melyek egy részét a család otthonában nyújtják a szakemberek annakérdekében, hogy a gyerekek kiemelésemegelőzhető legyen.

A CSALÁDKÖZPONTÚ MÓDSZER ALKALMAZÁSA

AZ INTERVENCIÓBAN:

• A rendszerszemlélet biztosítja az alapot a családközpontúmódszer megvalósításához, amikor az intervenciófolyamatában a szakember

• figyelembe veszi a család környezetét és a család kulturálisbeágyazottságát,

• a családok meglévő készségeire fókuszál,

• a pozitívumokat és az erősségeket hozza előtérbe,

• támogatja a családi döntéshozatalt,

• segít felismerni a lehetőségeket, közvetit azokhoz valóhozzáférésben,

• mindezzel együtt a családok erősítésén keresztül közelít a családi jóllét eléréséhez.

• A családorientált megközelítésben alapvető annakfelismerése és elismerése, hogy a gyereknekcsaládra van szüksége és ezért a családotegységnek tekintve szükséges megvalósítani azintervenciót, nem külön foglalkozva a gyerekkel éskülön a szülővel, esetleg vele szembeállva,kritikusan, a gyerek családból való kiemelésétkilátásba helyezve.

• Az elfogadás és együttműködés jellemzi ezt aspeciális tudás és készségeket igénylőgyakorlatot, melyhez a továbbképzés a kezdetilépéseket kínálja.

KÖSZÖNÖM

A FIGYELMET!

Documents

A CSALÁDOKKAL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA …