1 

 

 

 

 

 

A Cserhátalja és a Nyugat‐Mátra 

Európában 

 

A Cserhátalja LEADER Helyi Akciócsoport Helyi 

Vidékfejlesztési Stratégiája 

 

Lezárva: 2011. 05. 19. 

 

 

2 

 

1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe  A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága. Pásztó  térségében  a  nemzetközi  autóútra  szolgáltató,  majd  feldolgozó  ipari  létesítmények települnek.  Újjáéled  a  helyi  termelési  potenciálok  kihasználása,  egészséges  helyi  termékek  előállítása. Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. A  felemelkedő  Cserhátalji  ‐  Nyugat Mátrai  térség  vállalkozásaiban megvalósul  a mainál  nagyobb arányú  helyi  foglalkoztatás  és  a  több  lábon  álló  vidéki  gazdaság  segítségével  többen  jutnak rendszeres és kiegészítő jövedelemhez.  Az ÚMVP és az Új  Széchenyi Terv  térségi projektjeinek hatására  fokozatosan bővül a  turisztikához kapcsolódó  helyi  szolgáltatók  és  attrakciók  száma,  javul  ajánlatuk  minősége.  Több  faluban újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek. Jobb minőségű szakképzési  lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett  jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is.  A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja el  a  lakosságot.  Javul  a  települési  infrastruktúra,  mikro‐körzetenként  általános  lesz  a szennyvíztisztítás és regionális összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.  1.2 Főbb célkitűzések Átfogó cél a térségben  lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat  letelepedésre ösztönző tiszta, szép  környezet,  az  igényeiket  kielégítő  lakások,  szórakozási  lehetőségek megléte.  A  vállalkozások fejlesztése,  tevékenység‐  és  kapacitásbővítése  elősegíti  új  munkahelyek  létesítését,  a  magasabb jövedelemszint kialakulását.  A  különböző  termelő  és  feldolgozóipari,  erdészeti,  turisztikai,  megújuló  energia  hasznosítási fejlesztések során kiemelt  fontosságú a  természet megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb és fenntartható használata.  Különösen fontos a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A lakosság megtartása  céljából  fontos  feladat  a  humánerőforrás  feltárása,  a  képzés  és  közösségfejlesztés,  a regionális  kultúra  és  történelem  újrafelfedezése,  a  hagyományos mesterségbeli  tudás megőrzése, újjáélesztése. A HVS alapvető célja, hogy HVK 26  településén hozzájáruljon a gazdasági környezet, a köz‐ és civil szféra,  valamint  a  vállalkozások  fejlesztéséhez.  A  közösségek  együttműködése  és  az  egészséges életmód kialakítása révén erősítse a lakosok kötődését a vidékhez. Óvja, és alkotó módon hasznosítsa az  épített,  a  természeti  és  a  kulturális örökséget. Ösztönözze  a  közösségi,  a  térségek  közötti  és  a nemzetközi  együttműködést,  a  jó  példák  megismertetését,  más  fejlesztési  források  elérését  és járuljon hozzá az ÚMVP sikeréhez. Információ és térségi kommunikáció: Az alapvető IKT infrastrukturális feltételek javítása, a szélessávú Internet hozzáférések, infokommunikációs eszközök használatának ösztönzése, biztosítása, a digitális esélyegyelőség és versenyképesség szempontjából elengedhetetlen. Korszerű és elégséges infrastruktúra, dinamikus és interaktív, a fogyasztókat is bevonó tartalom és szolgáltatásfejlesztés, valamint használati készség és használat együttesen vezet majd eredményre. Innovációs  közösség  létrehozása:  A  megye  és  kistérség  üzleti  infrastruktúrákkal  való  gyenge ellátottságának  javítása,  innovációs  beruházásokkal.  Új  ipari  területek,  ipari  parkok  kialakítása  a Cserhátalja  területén.  Ipari  parkok,  logisztikai  és  innovációs  központok,  valamint  inkubátorházak kialakítása. Kistérségi innovációs központ kialakítása: a térség innovatív kis‐ és középvállalkozásaira koncentrálna, és  vállalkozásfejlesztő  intézményként  működne.  Kapcsolataival,  szolgáltatásaival  és  speciális szakértelmével, eszközeivel kiemelten az  innovációra alapozott kis‐ és középvállalkozások fejlődését szolgálja, projekteket kínál fel befektetőknek. 

3 

 

Kistérségi  informatikai rendszer  létrehozása és működtetése: Komoly kihívást  jelent az eredményes információáramlás, kommunikáció megvalósítása. Számos hátrány érte már a kistérséget a  lassú  ill. elégtelen  információáramlás  miatt.  Ezen  a  helyzeten  változtathat  a  Kistérségi  Intranet  Rendszer kidolgozása,  amely  hatékony  és  gyors  kommunikációt  tesz  lehetővé  a  kistérség  települései  és intézményei között. Vállalkozások  Információs  Portálja:  kettős  céllal  jön  létre,  egy  olyan  internetes  felület,  amely elsősorban  a  lakosság  tájékoztatását  szolgálja,  minden  szolgáltatást  nyújtó  helyi  vállalkozás bemutathatja magát.    1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi helyzet változása, valamint a LEADER  program  végrehajtására  vonatkozó  egyéb  feltételek  változása  és  a  forrásallokációban  is tükröződő célrendszer prioritásainak módosulása miatt  indokolttá vált. A felülvizsgálatot  indokolja a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változás, valamint a HVS megvalósítása során a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS  felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS megfelelő válaszokat tudjon adni.  1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők Az  elvégzett  térségi  HVS  felülvizsgálata  során  fokozott  figyelmet  fordítottunk  a  nyilvánosság biztosítására a helyi szereplők felülvizsgálatba történő bevonása érdekében. A felülvizsgálat  legfőbb célja  az  volt,  hogy  a  HVS  valóban  a  helyi  igényeket  tükröző,  fejlesztéseket  megalapozó,  minél szélesebb körű helyi támogatottsággal bíró dokumentum legyen.  Folyamatosan  információt  szolgáltattunk  a  rendszeresen  frissített  weboldalunkon  keresztül  és személyesen  a munkaszervezeti  irodában  is. Aktív HACS  tagsági  részvétel mellett  felállítottuk a 14 főből álló tervezői csoportot. A HVS felülvizsgálata céljából megrendezett lakossági fórumokon 56 fő jelent meg, közülük a közszférát 17‐en, a civil szervezeteket 13‐an, a vállalkozói szférát pedig 36‐an képviselték.  A  munkaszervezeti  irodában  a  felülvizsgálat  időszakában  további  érdeklődőkkel folytattunk  konzultációt,  gyűjtöttünk  projektötleteket  mindhárom  szektor  képviselőitől.  Ennek eredményeként 96 projektötlet került átvételre. 

 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A  HVS  felülvizsgálata  során  a  2005  óta megfogalmazott    célkitűzések  és  prioritások  továbbra  is célként fogalmazódnak meg. Kiemelt területek a vállalkozások fejlesztésére  irányuló   projektek és a közbiztonság megteremtésére irányuló kezdeményezések generálása. A vállalkozások tárgyi, személyi és  infrastrukturális  feltételrendszerének  támogatásával  újjáéled  a  helyi  termelés,  feldolgozóipar, megvalósul a  legeltetéses állattartás bővítése, ezzel a hátrányos helyzetű munkerő  is  jövedelemhez jut.  A mezőgazdasági  alapanyagok, melléktermékek  és  a  keletkező  hulladékok  felhasználhatók  a megújuló  energia  hasznosítás  területén.  Fontos  célként  jelenik meg  a  hagyományos mesterségek újjáélesztése,  amelyek  a  térség  turizmusának  fellendítését  és  a  Palóc  hagyományok  megőrzését jelentik  az  utókornak.  A  helyi  gazdaság  elősegítésére  létre  kell  hozni  helyi  termék  feldolgozó üzemeket, helyi termék piacokat, valamint ezeket a gazdaságokat be kell csatlakoztatni egy térségi, később regionális logisztikai elosztó rendszerbe.  A közbiztonság az utóbbi években jelentősen romlott a kistérségben, számos betöréses‐lopás, vandál támadás  történt.  A  közvagyon  és  magánvagyon  védelmének  érdekében  az  Integrált  LEADER Térfigyelő Rendszer feltételeinek megteremtése szükséges térségi összefogással.    

    

4 

 

2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői:  A Cserhátalja LEADER HACS a Nógrád megyei Pásztói kistérség 25  települését és a balassagyarmati kistérség 1 települését foglalja magába. A 26 település területe 561,41 km2,  lélekszáma 33.178 fő a lakosság 71%‐a kisebb, többségében aprófalvas adottságú településeken él, a térség egyetlen városa Pásztó,  területe  72,60  km2,  lakossága  9.667  fő.  A  térséget  keleten  a  Mátra  határolja,  földrajzi környezetében  a  fő  tájat  a  Cserhát  hegység  adja,  aminek  egy  része  a  Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi Körzethez tartozik. A tájegységet a Zagyva folyó völgye osztja ketté. A települések többsége jelentős történelmi, épített,  természeti, geológiai, és kulturális értékekkel bírnak,  számos védett növény és állatfaj található itt, a Cserhát hegység kedvelt természetjáró, ökoturisztikai és vadász célterület. A térség Heves és Pest megyével határos, a kistérséget Hatvannal és az M3‐as autópályával, valamint Szlovákiával a 21‐es  számú  fő közlekedési út és a 81‐es  számú vasúti  fővonal köti össze. Pásztó  jó földrajzi  fekvésű,  kelet  felé  a Mátrába,  nyugati  irányba  Hollókőre  és  Szécsénybe  lehet  eljutni.  A településtől  30  km‐re  helyezkedik  el  Salgótarján,  Szécsény,  Gyöngyös  és  Hatvan  is,  Budapest közigazgatási határa a kistérségi központból az M3‐as autópályán egy órán belül elérhető. Pásztó  jó színvonalú  közigazgatási,  oktatási,  kereskedelmi,  szolgáltatói  ellátást  biztosít.  Az  egészségügyi szolgáltatói  háttér  a  jelenlegi  egészségügyi  szabályzókat  tekintve megfelelő,  de  nem  kielégítő.  A lakosság  országos  átlag  alatti  egészségi  állapota  ellenére  a  sportoláshoz  és  rekreációs tevékenységekhez szükséges feltételek hiányosak.  A  26  település  közül  15  település  (Alsótold,  Bér,  Bokor,  Cserhátszentiván,  Ecseg,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar) hátrányos helyzetű, területük 210,18 km2, lakosságuk 2010. január 1‐én 7.814 fő. A 240/2006. Kormányrendelet szerint a társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések: Ecseg, Héhalom, Kálló, Kozárd.  Az  országos  átlagot  legalább  1,75‐szörösen  meghaladó  munkanélküliségű  települések:  Alsótold, Cserhátszentiván,  Felsőtold,  Garáb, Mátraszőlős,  Szarvasgede,  és  Tar. Mindkét  kategóriában  Bér, Bokor, Erdőtarcsa és Szirák található meg. A helyben lakók életminőségét befolyásoló szolgáltatások alacsony  színvonalúak,  a  munkalehetőségek  száma  csekély,  ezért  az  ingázás  jelentős.  Több zsáktelepülés  is található köztük, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömegközlekedés fejlesztésének lehetőségét.  A  nonprofit  szektor  kapcsolata  és  érdekérvényesítő  ereje  gyenge,  jobbára  csak  települési  szinten valósul  meg.  A  közösség  területe  jó  színvonalú  gépipari  és  mezőgazdasági  hagyományokkal rendelkezik.  A  Jelentősebb,  nagyobb  létszámú  munkaerőt  foglalkoztató  vállalkozásokon  kívül  a térségben  nem  biztosított  a  kellő  számú  és  megfelelő  bérezésű  munkahely.  A  nyilvántartott álláskeresők  aránya  a  gazdaságilag  aktív  népességen  belül  a  pásztói  kistérségben  2011.  február hónapban  25%, mely  elsősorban  a  képzetlen  és  50  év  feletti,  valamint  az  egyébként  is  hátrányos helyzetű  roma  lakosság  körében mérhető.  Budapest  agglomerációjának munkaerő  felszívó  hatása viszont kompenzáló lehetőséget biztosít az ingázók (aktív dolgozók kb. 43%‐a) számára.  A településeket összekötő utak állapota az előző HVS tervezése óta sem változott, a négyszámjegyű utak  rendkívül  rossz  állapotúak.  A  szennyvízcsatornázás  és  tisztítás  a  térségben  mindössze  öt településen, míg a szilárd háztartási hulladék elhelyezése bár minden településen, de csak rövidtávon megoldott.  2010–ben  a  hirtelen  lezúduló  csapadék  miatt  több  településen  árvíz  pusztított elengedhetetlen  a  vízelvezető  árokrendszerek  takarítása  és  védekezéshez  szükséges  eszközök beszerzése és védművek kialakítása.  A  térség  természeti vonzereje  (Mátra), épített és kulturális öröksége  turisztikai szempontból kiváló lehetőségeket  kínál  az  itt  élőknek,  a  Palóc  hagyományok  ápolása,  és  az  itt  élő  emberek vendégszeretete és tenni akarása a Palóc értékek fennmaradásáért példaértékű.     

5 

 

A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok:  A  térségben  jelentős  kiterjedésűek  az  országos,  illetve  helyi  védettségű  területek,  amelyek  ritka növény‐ és állatfajoknak adnak otthont. A megye középső részét a Cserhát uralja, de a nyugati részen elhelyezkedő Börzsöny,  illetve keleten a Mátra, míg az északon elhelyezkedő Karancs‐Medves jelent kiemelkedő természeti értéket. A természeti táj megőrzésére létesült 1985‐ben a „Mátrai Tájvédelmi Körzet „mintegy 12 000 hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrád megyében Hasznos, Nagybátony  (494 ha)  közigazgatási  területét érinti. Közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó  két  Nógrád  megyei  település,  a  Kövicses‐patak  völgyében  található  Hasznos  és Mátrakeresztes. A Hasznosi‐tavat, vízellátás és horgászat céljából  is hasznosítják. Hasznostól keletre 5km‐re található a Nógrád megye, Heves megye határán található Nyikom bérc (610m) mely hegyi‐sport és  szabadidős  lehetőségeket biztosít. Mátrakeresztes  természeti értékei és  látványosságai:  a Sziklakapu, több kisebb vízesés, a Zsivány‐barlang és a Vadókás‐kő. Mátrakeresztestől északkeletre, a Békás‐tó partján, a Csörgő‐patak völgyének (védett) alsó szakaszán alakult ki a Békástói üdülőtelep. A Zagyva folyó völgyének nyugati oldalát a Cserhát hegység keleti nyúlványai foglalják el. A területet 1989‐ben  „Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi  Körzet”  néven  országos  védettségűvé  nyilvánította  a környezetvédelmi  miniszter  (9/1989.  (VIII.  24.)  KVM  rendelet).  A  védett  terület  nagysága:  6916 hektár, ebből szigorúan védett 493 hektár. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Ecseg és Bokor községek által határolt  területen húzódik. A Keleti‐Cserhát kistájcsoporton belül a Központi‐Cserhát a  legnagyobb és  legváltozatosabb kistáj Nógrád megye területén. A terület legmagasabb pontja a Tepke, 567 méter és a Bézma 513 méter.  A célterület erdősültsége csaknem 30%‐os. A helyi értékeket bemutató  tanösvények oktatási céllal lettek  kialakítva.  A  hegyekben  éppúgy  megtalálhatók  a  legkülönfélébb  vulkáni  alakzatok  és kőzettípusok,  mint  a  mészkőhegységek  formakincsének  egyes  jellegzetességei:  hatalmas andezitfalak,  csupasz,  vulkánikus  eredetű  hegycsúcsok,  meredek  hegyoldalak  és  szurdokvölgyek csakúgy, mint a lankás, szelíd dombok és a meleg, széles völgyek. A térségben  található a kozárdi Pogányvári‐kőfejtő, a mátraszőlősi Függő‐kő, cserhátszentiváni és a felsőtoldi  Kecske‐hegy  két  kisebb  kőfejtőjében  kialakított  bemutatóhelyek.  A  palóc  térség  gazdag földtani  és  kulturális  értékeit  hálózatban  összefogó Novohrad‐Nógrád Geopark  (NNG)  a  világ  első határon  átnyúló  nemzetközi  geoparkjaként  2010‐ben  vált  az  Európai  Geoparkok  és  a  Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. A térség talajminősége (13,5 Ak ‐ átl. KTJ) a Magyarországi átlagtól (19 Ak) jelentősen elmarad, ami a földterületek megfelelő mezőgazdasági hasznosításának mérlegelését kívánja. A közösség  területén hét  fő  talajtípus  fordul  elő  (agyagbemosódásos  barna  erdőtalaj,  barnaföldek,  csernozjom  barna erdőtalaj,  réti  öntéstalaj  és  fiatal  nyers  öntéstalaj,  köves,  földes  kopárok).  A  legkedvezőbb talajadottságokkal  a  térség  három  mikrotérsége  közül  a  palotási  rendelkezik,  ahol  a  területek negyede  csernozjom  barna  erdőtalaj.  A  mezőgazdasági  művelésre  alkalmas  terület  művelési ágankénti megoszlásánál  a  legnagyobb  a  szántó  terület 90%  körüli,  a  további 10%  a  rét,  szőlő, és erdőterület. A gyümölcsösök és a háztáji kertek eltűnőben vannak.  A talajokra a legnagyobb veszélyt a  talajpusztulás  jelenti.  Nógrád  az  ország  legerodáltabb  talajadottságú  megyéje.  A  talajok szennyezésében  jelentős szerepet  játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakók.  A vízföldrajzi adottságai közül a kisebb‐nagyobb tavak népszerűek (Pásztó, Palotás, Kozárd) A terület a  Zagyva  vízgyűjtőjéhez  tartozik.  Patakvölgyei:  a  Kis‐Zagyva,  a  Zsunyi‐patak  vagy  a  Cserkúti‐patak völgye.  A Zagyva jobb oldali mellékpatakjai a Szuha‐patak és az általa összegyűjtött Zsunyi‐patak és Bokor‐ág; a Herédi‐patakba  folyó Bér‐ és Vanyarci  (Nógrádi)‐patak, valamint a Bér‐patakba torkolló Bujáki‐patak.  A  térségben  légszennyezés  tekintetében  jelentős  ipari  kibocsátók  nincsenek.  A forgalmas  útvonalak  közvetlen  környezetében  a  forgalomtól  és  az  időjárási  viszonyoktól  függően időszakosan  jelentősebb,  de  határértéket  nem  túllépő  levegőszennyezésre  lehet  számítani.  A határértéket megközelítő  zajterhelések a pásztói és néhány más  településen működő  ipari üzemek csúcsteljesítményének idejében fordulnak elő.    

6 

 

Demográfiai helyzet: A Cserhátalja HACS demográfiai helyzetére  a  folyamatos népesség  fogyás,  valamint  az  elöregedés jellemző. A népesség  száma 1997‐től 2006‐ig  jobban  (átlagosan évi 137  fővel) csökkent  (96,5%) az ország  átlagnál,  (98,1%),  míg  2007‐től  2010‐ig  terjedő  időszakban  is  (átlagosan  évi  226  fővel) csökkent  (97,3%)  az  országos  átlagnál  jobban  (99,5%)  a  népesség  száma  a  kistérségben.  Az  idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot. A térségben az 1000 főre eső születések száma 10 év átlagában alacsonyabb (8,9) mint a megyei (9,2) és  az  országos  (9,5),  ugyanakkor  az  ezer  főre  eső  halálozások  száma  ezen  időszak  átlagában alacsonyabb (14,5), mint a megyei (14,7), de magasabb, mint az országos (13,3). Az ezer főre vetített vándorlási egyenleg öt évet  (2002‐2006) figyelembe véve pozitív (éves átlagban 0,58), de 2006‐ban negatív (‐2,1). A térség népessége összességében fogy, 10 év alatt 1234 fővel.  A  fiatal  korosztály  aránya  2006‐ban  (14  év  alattiak  15,3%)  a  megyei  átlaggal  (15,2%)  csaknem megegyező, az  idős korosztály  (59 év  felettiek 21,9%) a megyei átlag alatt van  (22%). Az öregedési index 144% a megyeitől (145%) alig tér el. A 2009. január 1‐i állapot alapján 0‐14 év közötti korosztály aránya 14,8 %, megyei átlaggal közel azonos (14,9%) a 65 év feletti korosztály aránya 17,8 %, amely meghaladja  a megyei  átlagot  (17,7%),  tehát megállapítható,  hogy  a  pásztói  kistérség  fokozatosan elöregedő tendenciája mutatkozik. Az öregedési index (119,9%) 1%‐kal meghaladja a megyei átlagot és 14,1 %‐kal a régiós átlagot (105,8%) is.   A 7 évesnél  idősebb népesség  iskolázottságának vizsgálata  is  rosszabb képet mutat, mivel a  térség maximum  8  általánost  végzett  lakói  a  vizsgáltnak  56,2%‐át  teszik  ki  az  országos  46%‐al  szemben. Középiskolai  tanulmányokat  38%  folytatott  az  országos  42%‐al  ellentétben,  és  arányaiban  a  több mint kettőszörös a felsőfokú tanulmányokat folytató‐folytatottak száma, ami a HVK területén 5,5%, míg  országosan  12%. A  térségen  belül  a  26  település  közül  23‐ban  fogy  a  lakónépesség  száma,  3 esetében  (Kálló,  Jobbágyi,  Szarvasgede)  a  lakónépesség  számának  növekedése  regisztrálható  a vizsgált 1997‐2006  intervallumban. Kiemelkedően nagymértékű  lakónépesség‐szám csökkenés (10% feletti)  4  községre  (Cserhátszentiván,  Felsőtold,  Garáb  és  Kozárd)  jellemző,  amelyek  kihalással  a leginkább veszélyeztetettek. 2007‐2010  időszakában  a  kistérség  települései  közül  24‐ben  népesség  fogyás  tapasztalható, mindössze Bokor és Cserhátszentiván településeken mutatkozik csekély népességszám növekedés. Nagymértékű  lakónépesség‐szám  csökkenés  (9,29%)  egy  településen,  Béren  tapasztalható.  A legkisebb  lélekszámú 12  településen  (1000  fő alatti) 2007‐2010 között átlagosan 4,4%‐os népesség fogyás tapasztalható.  A természetes szaporulat (a vizsgált 10 éves időszakban) a térségben egyetlen egy településen, Kállón pozitív  mindössze,  az  összes  többi  településen  negatív.  2006  évben  ez  négy  településen  pozitív (Ecseg, Kálló, Szirák, Vanyarc). Az utóbbi 4 évben megyei átlagban az 1000  lakosra  jutó természetes fogyás 0,5 %‐kal nőtt. (‐6,4)  Gazdasági környezet:  A településeken a műszaki infrastruktúra kiépült. Közúthálózatának gerincét a 21. sz. főközlekedési út 

adja,  melynek  2x2‐es  sávosítása  folyamatban  van.  A  fővárosból  való  elérhetősége  jó,  az  M3 

autópályán  Hatvanig, majd  a  21‐es  sz.  főúton  közelíthető meg.  Fontos  idegenforgalmi  útvonal  a 

Pásztó–Szécsény,  illetve  Pásztó–Galyatető  közötti  út.  Vasúti  összeköttetést  a  Hatvan–Salgótarján 

közötti  fővonal  biztosítja. A  térség  idegenforgalmi  vonzerejét  a Mátra,  a  Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi 

Körzet természeti értékei, a falvak műemlékei adják.  

A  Cserhátalja  HVK  területén  a  regisztrált  álláskeresők  létszámának  folyamatos  növekedése 

tapasztalható 2001 évtől. A 2000‐2010. évek között egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő.  A 

kistérség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 9 Pásztón működik. A legnagyobb létszámot 

foglalkoztató  az  Eglo Magyarország  Kft.,  fő  tevékenysége  a  világítóeszközök  gyártása  és  jelentős 

bővítés után logisztikai raktár és elosztó központ funkciót tölt be. Az Agro–Produkt Mezőgazdasági és 

Húsipari Kft. vegyes gazdálkodást  folytat,  fő profilja a mezőgazdaság és a húsfeldolgozás. Az Állami 

7 

 

Nyomda Nyrt. Pásztón nyomdai előkészítő tevékenységet folytat, több évtizedes múltra tekint vissza 

a Fővárosi Kézműipari Kht.‐val egyetemben, amely konfekcionált textilárut gyárt.  

A  kistérségi  központban  évek  óta  egyetlen  nagyobb  befektető  a  Dension  Audio  Systems  Kft. 

elektronikai  eszközök  gyártásával  foglalkozik,  autógyáraknak  szállít.  Nemzetközi  és  belföldi 

teherfuvarozó  cég a  szurdokpüspöki  telephelyű   Köfuv Kft.  Jelentősebb  térségi  foglalkoztatók ezen 

kívül a 20 éves  szakmai múltú pásztói Bauton Plusz Kft. építőipari,  technológiai  tevékenységgel és 

kazángyártással  foglalkozik,  valamint  a  SIC  Hungary  Kft.  amelynek  fő  profilja  gumiipari  termékek 

gyártása.  

A befektetői érdeklődés a kistérség iránt megtorpant, azonban a települések közül Pásztó és néhány 

kisebb község rendelkezik kiajánlható telephellyel. A kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások 

száma 2008 év végén 1428 volt, amely a 2005‐ös év adatához képest több mint 7%‐os visszaesését 

mutat. 2008‐ban a legjelentősebb gazdasági ág a kereskedelem és javítás volt, az összes tevékenység 

22,5 %‐át tette ki. Második helyen az építőipar állt 17,1%‐os részaránnyal, harmadik  legnépszerűbb 

tevékenység  az  ingatlanügyek  és  gazdasági  szolgáltatások  15,5  %‐kal.  Legalacsonyabb  volt  a 

vállalkozói kedv az oktatás terén, aránya 2,45%‐ot foglalt el az összes gazdasági ágban.  

A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozókat általánosan alacsony  jövedelmezőség és  tőkeszegény 

környezet  jellemzi. A helyi viszonyok nem  teszik  lehetővé az  intenzív agrártermelés  folytatását. Az 

agrárvállalkozások aránya az összes gazdasági ágon belül 4,69%. Általánosan  jellemző a szántóföldi 

növénytermesztés és növekedő  tendenciát mutat a kistérségben a  szőlőművelés, az erre alapozott 

helyi feldolgozó manufaktúrák száma nőtt. Legjelentősebb gyümölcstermesztő terület Kozárd, Pásztó 

és Palotás körzete kb. 300 ha. Állattartás terén dominál a sertés és a szarvasmarha (70%) jelentős a 

nyúl, háztáji baromfi,  juh állomány. Az egyetlen sertésfeldolgozó üzem az Agro–Produkt Kft. pásztói 

üzeme,  valamint  jelentős  mezőgazdasági  vállalkozás  az  Ambrózia  Farm  Kft.,  ahol  szarvasmarha 

tenyésztés folyik. Kozárdon a nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a 

hazai  legnagyobb Gyimesi  racka  farm  található. A  térség  lóállománya a megyei átlagnak  több mint 

kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős.  

A  térségben a regisztrált munkanélküliek relatív mutatója  ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden  évében  a megyei  alatt  volt  2  százalékponttal.  Számuk  2007‐2010  viszonylatában emelkedett és 9,44 %‐ot ‐2085 főt‐ ért el az országos 6,69%‐al szemben. 

Munkanélküliség alakulása (2007‐2010) 

  

Nyilvántartott össz.  

Folyamatos nyilvántartás 

hossza>365 nap 

Munkavállaló korú népesség 

Relatív mutató

   fő  fő  fő  % 

2007.12.20‐i állapot  2 085 610 22 091  9,44%

2008.12.20‐i állapot  2 173 700 21 983  9,88%

2009.12.20‐i állapot  2 681 699 21 971  12,20%

2010.12.20‐i állapot  2 704 810 21 794  12,41%

Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kedvezőbb fekvésű, korösszetételű községek 4,42 %‐tól kezdődő relatív mutatója a térségen belül is nagy változatosságot mutat és 22,62 %‐ig terjed. Ugyanezen  időszakban  a  térség munkáltatói  fokozatosan  csökkenő  számú  betöltetlen  álláshelyet jelentettek be. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben befolyásolja,  ezért  is  kedvezőtlen,  hogy  térség  lakóinak  iskolázottsága  alacsonyabb  az  országos átlagnál (középiskolai tanulmányokat 6, míg felsőfokú tanulmányokat 6,5 százalékponttal kevesebben folytattak) 

8 

 

A  nem  szakképzettek  csoportjában  (általános  iskolát  el  nem  végzettek,  csak  általános  iskolát végzettek, és gimnáziumi érettségivel rendelkezők) száma növekedett, ami meghaladta a regisztrált álláskeresők számának növekedését. A szakmával rendelkezők  (szakmunkás, szakközépiskolai  illetve technikusi  végzettségűek)  száma  is  gyarapodott,  kisebb mértékben, mint  a  regisztrált  álláskeresők száma.  Az  egyetemet,  főiskolát  végzett  regisztrált  álláskeresők  körében  is  folyamatos,  de  kisebb arányú volt a növekedés.  A  térségben  élők  egy  része  kénytelen  utazni  foglalkoztatásának  érdekében.  Ez  történhet  térségen belüli,  megyén  belüli,  vagy  megyén  kívüli  munkahelyre.  Az  ingázók  43,1%  más  megyébe  utazik naponta  a  munkahelyére  és  vissza,  amit  lehetővé  tesz  a  kistérség  relatív  közelsége  a  nagyobb lélekszámú  városokhoz  (Salgótarján, Hatvan, Gödöllő, Budapest).   Az  ingázás, munkahelyre  utazás általában saját, vagy a munkáltató által szervezett eszközökön zajlik, a  tömegközlekedés adottságai nem támogatják ezt a lehetőséget.   Társadalmi környezet:  A térség jelentősebb non‐profit szervezeteinek jellemzése A Cserhátalja közösség településein a civil szervezetek száma a HVS tervezés időszakában 200 körüli, ebből  Pásztón  94  működik.  Lakosságarányosan  Kozárdon  és  Béren  a  legmagasabb  a  számuk.  A közhasznú és kiemelten közhasznú civil szervezetek száma az előző HVS tervezés időszakához képest nem változott, közel azonos arányt mutat. Kiemelten közhasznú a civil szervezetek kb. 10%‐a.  A  sport és  szabadidővel kapcsolatos  tevékenységet  folytató  civil  szervezetek  száma 2009 óta nőtt, jelenleg  is  a  legmagasabb  arányt  képviselik  a  tevékenységek  tekintetében,  az  összes  non‐profit szervezet arányában vizsgálva 35% körüli értéket tesznek ki.  A  községekben  székhellyel  rendelkezők  jellemzően ma  is  hobbi  szervezetként működnek,  Pásztón néhány civil sport –és szabadidős szervezetnél a LEADER pályázati lehetőségek kihasználásával némi előrelépés mutatkozik  a  közösségi  fejlesztések  terén.  Eredményesség  tekintetében  számos  sikert értek el nemzetközi viszonylatban is a városi Shotokan Karate Klub versenyzői, valamint a férfi NBII/C‐ben szereplő kosárlabdacsapat.  Kulturális  tevékenységet  folytató non‐profit szervezetek száma az utóbbi években megduplázódott, jellemzően  pásztói  székhellyel  végzik  tevékenységüket.  Legjelentősebb  terület  a  néptánc hagyományának  őrzése,  jeles  képviselői  a  nemzetközi  fellépéseken  is  részt  vevő  Muzsla Néptáncegyüttes, valamint az Ágasvár Néptáncegyüttes. Oktatási  tevékenységet végző  szervezetek köre is bővült, jellemzően a tehetséggondozás, hátrányos helyzetű gyermekek segítése feladatkörrel alakultak. A szakmai érdekképviselet mellett a polgárvédelemmel kapcsolatos tevékenységet végzők számának növekedése  tapasztalható, mutatva  ez  az összefogás  szükségességét,  és  a  közbiztonsági helyzet  romlását.  A  hátrányos  helyzetű  civil  szervezetek  száma  elenyésző,  érdekérvényesítő képességük  gyenge.  Ennek  javítására  folyamatos  kapcsolattartás  eszközével,  a  kistérségi programokba való bevonásuk szükséges közösségi aktivitásuk növekelése érdekében.  A Kistérségben a civil  szerveződéseket  jellemzően önkéntes munka keretében végzett  tevékenység jellemzi, infrastrukturális helyzetük, valamint  a humán erőforrás önkéntes alapon való szerveződése meg  sem  közelíti  a  Nyugat‐Európai  átlagot.  Tevékenységük  megjelenítése,  elérhetőségük  csak néhány szervezet esetében mutat fejlődő tendenciát. Gazdálkodásukat tekintve működési költségeik nagy  része  tagdíjakból, adományokból, SZJA 1%‐os  támogatásokból, valamint pályázati  forrásokból valósul  meg.  A  jelentősebb  szervezetek  szponzorok  útján  is  jutnak  némi  bevételi  forráshoz.  A lakosság  életminőségét  javító  szolgáltatások  biztosításával  jelentős  szerepet  kapnak  a  kialakuló Integrált Közösségi Szolgáltató Terek a térség közösségének összefogásában. Területünkön Bujákon, Kállón és Kozárdon nyílnak IKSZT‐k.  A kistérség turisztikai fejlesztése érdekében létrejött non‐profit szervezetek a jövőben mozgató rugói lehetnek  a  térségi  civil  szervezetek  együttműködésének  erősítésében,  a  sikeres  programok, fesztiválok  megvalósításában.  A  települések  lakosai  hűen  őrzik  az  építészeti  örökséget,  a  palóc hagyományokat,  szokásokat,  ételeket,  népviseletet  jeles  ünnepeken,  falunapokon,  fesztiválokon hagyományozzák  a  fiatalabb  nemzedékre.  Egyházasdengelegen,  Galgagután,  Vanyarcon  a  szlovák nemzetiségi kultúra tradíciói a mai napig elevenen élnek. 

9 

 

2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A  Cserhátalja  Helyi  Közösség  2007 májusában  116  taggal  alakult meg.  A  Közösség  elsődleges  és legfontosabb  feladataként elkészítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát, amely a Pásztói Kistérség 2005‐ben elfogadott  fejlesztési programját,  a Kistérség 15  települését érintő Dél‐Cserhát  LEADER+ Akciócsoport  2006‐ban  elfogadott  stratégiáját  és  prioritásait,  az  NFÜ  I.  pályázatainak  országos vizsgálatából a Pásztói Kistérségi mintaterületről készített NFÜ munkaanyagot, valamint a tervezést megalapozó  falufórumokon  elhangzott  helyi  fejlesztési  igényeket,  terveket  ötvözte.  A  Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft‐t a HVS sikeres elkészítését követően 2008. május 29‐én a közösség 106 tagja (32 közszféra, 36 civil és 38 üzleti szféra) 12 tulajdonközösséget (4 közszféra, 4 civil szféra és 4 üzleti szféra) alkotva hozta létre. Az Akciócsoport működési területe a pásztói és balassagyarmati kistérség 26 településére terjed ki.  A  12  tulajdonközösséget  a  tulajdonközösségi  vezetők  képviselik,  akik  nemcsak  képviseleti,  hanem szakmai döntéshozóként is részt vesznek a munkában. A köz‐, az üzleti és a civil szféra képviselőinek folyamatos  együttműködése,  a  települések  önkormányzatainak  koordináló  és  összefogó,  a  civil szervezetek  közösségépítő  szerepe  nagymértékben  segítette  a  Munkaszervezet  vidékfejlesztő munkáját.  Az  önkormányzatok  a  településeket  érintő  legfontosabb  és  legfrissebb  információk átadása  mellett,  együttműködve  a  Munkaszervezettel  hatékonyan  hozzájárultak,  hogy  a  HACS fórumokon  ismertetett  fejlesztési  lehetőségek  a  legszélesebb  körben  eljussanak  a  települések lakosaihoz,  civil  szervezeteihez,  vállalkozóihoz.  A  fórumok  mellett  a  folyamatos  ügyfélszolgálati tevékenység ellátása segítette a  jelenlegi és  jövőbeli pályázókkal a minél szorosabb együttműködés kialakítását.  A partnerség fenntartásának egyik kommunikációs eszköze a HACS folyamatosan frissülő weboldala, ahol  a  fejlesztési  lehetőségek,  a  legfontosabb  jogszabályi  változások  mellett  folyamatosan közzétettük  a  térség  legfontosabb  eseményeit,  rendezvényeit,  ezen  információkat  elektronikus hírlevél  formájában  is  eljuttattuk  az  érintetteknek.  A  helyi  partnerkapcsolatok  kiszélesítése érdekében a HACS munkatársai Falunapokon,  térségi  rendezvényeken vettek  részt, két alkalommal került kiírásra a  térség óvodásai és általános  iskolásai  részére  rajzpályázat a vidékünkre vonatkozó témákkal.  A  pásztói  kistérség  legfontosabb  tudásbázisa  a  Mikszáth  Kálmán  Gimnázium  Postaforgalmi Szakközépiskola  és  Kollégium,  az  intézményt  segítségünkkel  2009‐ben  finnországi  LEADER  HACS kereste  meg  cserekapcsolat  kialakítása  céljából.  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  a  térségi fejlesztések keretében folyamatosan együttműködik a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásával és az Észak‐magyarországi  Regionális  Munkaügyi  Központ  Pásztói  Kirendeltségével.  Az  együttműködés egyik fontos lépcsőfoka volt a Foglalkoztatási Paktumhoz való csatlakozás.  A  térségi,  megyei  turisztikai  fejlesztések  irányvonalának  meghatározása  érdekében  hatékony  és rendszeres kommunikációt alakítottunk ki a térségi és megyei TDM szervezetekkel, tagja vagyunk a Nógrádi Geopark Egyesületnek, a bejegyzés alatt lévő Görbeország Turisztikai Egyesületnek, valamint szakmai  együttműködést  alakítottunk  ki  a  Cserhát‐Mátra  TDM  Egyesülettel.  Szoros  kapcsolatot ápolunk a helyi termék előállítókkal és kézművesekkel, akik termékeikkel, alkotásaikkal térségünket országos és helyi rendezvényeken képviselték, valamint tevékenységüket, piacra jutási lehetőségüket elősegíti  a  „Regionális  termékek  nemzetközi  piaca"  projektünk,  melynek  célja  a  helyi/regionális termékek, termelők és kézműves termékek népszerűsítése nemzetközi szinten.   Nemzetközi  együttműködések  kialakítása  érdekében  holland,  szlovák,  olasz  LEADER  HACS‐okhoz látogattunk  el,  finn  és  lengyel  akciócsoportokat  láttunk  vendégül,  2009  és  2010  szeptemberében Európai  Vidékfejlesztési  Napot  rendeztünk  hazai  és  külföldi  Akciócsoportok  részvételével.  A rendezvények  és  a  kapcsolat  felvételi  találkozók  létrejöttének  célja  a  külföldi  vidékfejlesztő szervezetek  és  hazai  akciócsoportok  transznacionális  projektötleteinek  bemutatása,  közös projektjavaslatok kidolgozása volt.  

 

10 

 

2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  „Cserhátalja  és  Nyugat‐Mátra  Európában”  című  Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája hat fő fejlesztési prioritást tartalmaz, amelyekhez 16 fejlesztési intézkedés kapcsolódik.  A  III.  tengely  1.  kérelembenyújtási  fordulójában  33  támogatási  kérelem  866,5 millió forint,  a  2.  kérelembenyújtási  fordulóban  szintén  33  támogatási  kérelem  került benyújtásra  532,8 millió  forint  támogatási  igénnyel. A Munkaszervezethez 52 LEADER pályázat érkezett be 6  jogcím 9 célterületére  192,9 millió  forint  forrásigénnyel.  Az  ÚMVP  III.  tengely  és  IV.  tengely  –  LEADER  1. kérelem  és  pályázatbenyújtási  fordulójának  eredményei,  valamint  a  III.  tengely  2.  fordulójában  az alábbi támogatási igények születtek.  

ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási forduló eredményei: 

ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási forduló jogcímei 

Nyertes támogatási kérelmek száma (db) 

Kötelezettségvállalás összege (Ft) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 

5  71 417 003 

Turisztikai tevékenységek ösztönzése  4  38 318 214 

Falumegújítás és‐ fejlesztés  3  41 049 755 

Vidéki örökség megőrzés  2  79 209 675 

Összesen  14  229 994 647 

 ÚMVP IV. tengely – LEADER 1. pályázatbenyújtási forduló eredményei: 

ÚMVP IV. tengely ‐ LEADER 1. pályázatbenyújtási forduló jogcímei és 

célterületei 

Jóváhagyott pályázatok száma (db) 

Kötelezettségvállalás összege (Ft) 

LEADER Vállalkozás alapú fejlesztés  3  19 275 931 

Feldolgozási tevékenység bővítése célterület  1  10 011 400 

Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés célterület 

2  9 264 531 

LEADER Közösségi célú fejlesztés  12  48 181 210 

Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése  

6  33 529 984 

Biztonságtechnikai beruházások támogatása  6  14 651 226 

LEADER Rendezvény  10  12 851 507 

LEADER Térségen belüli együttműködés  1  2 080 000 

Összesen  26  82 388 648 

 ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási forduló előzetes adatai: 

ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási forduló jogcímei 

Beérkezett támogatási kérelmek száma (db) 

Igényelt támogatás összege (Ft) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 

5  64 121 881 

Turisztikai tevékenységek ösztönzése  11  267 540 573 

Falumegújítás és‐ fejlesztés  14  113 157 839 

Vidéki örökség megőrzés  3  88 042 783 

Összesen  33  532 863 076 

 1. prioritás: A helyi és  térségi gazdasági környezet és a vállalkozások  fejlesztése, a  foglalkoztatás növelése  A  „Vállalkozások  létrehozásának  és  fejlesztésének  támogatása”  intézkedéshez  kapcsolódóan  a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre az első fordulóban 7 kérelem 99,2 millió forint, a  második  fordulóban  5  kérelem  érkezett  be  64,1  millió  forint  igényelt  összeggel.  A  csökkenő 

11 

 

tendencia  a  LEADER  Vállalkozás  alapú  fejlesztés  jogcímre  is  érvényes  volt,  a  „Kereskedelem  és szolgáltatásfejlesztés”  célterületre 2 pályázat,  a  „Feldolgozási  tevékenység bővítése”  célterületre 3 pályázat érkezett, összesen 46 millió forint forrásigénnyel. Az első körben beadott kérelmek közül 5 részesült  támogatásban, 71,4 millió  forint összeggel. A  fejlesztések keretében megvalósul a Pásztói Kistérségi  Televízió  eszközbeszerzése  (Kozárd),  mozgó  tejértékesítéshez  kapcsolódóan  tejadagoló automata  került  beszerzésre  (Ecseg),  új,  a  pályázó  cég működési  költségeit  jelentősen  csökkentő fröccsöntő  gép  kerül  megvásárlásra  (Szarvasgede).  Palotáson,  építőipar  területén  tevékenykedő cégnél új  földmunkagép beszerzése és  ISO9001‐es minőségbiztosítási  rendszer bevezetésére került sor.  Az  építőanyag‐,  és  barkács‐jellegű  kiskereskedelmi  tevékenységet  folytató  cég  komplex vállalkozásfejlesztés  keretében  régi  raktárépület  felújítása  mellett  az  anyagmozgatáshoz  és  a raktározási  folyamat  kiszolgálásához  két  targonca  beszerzését,  zúzottköves betonpálya  térburkolat építését, valamint egy hídmérleg építését célozta meg.  A LEADER vállalkozási alapú fejlesztés Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés célterületre benyújtott mindkét pályázat támogatást nyert, így Pásztón egy iparcikk kereskedésnek helyt adó üzlethelyiség és egy  szépség‐  és  egészség  szalon  kialakítása  és  eszközbeszerzése  valósulhat  meg.  Feldolgozási tevékenység  bővítése  célterület  1  nyertes  pályázata  keretében  bormanufaktúra  kialakítása  valósul meg, a fejlesztés részeként felújításra kerül egy épület és pince, ahol a feldolgozás mellett bemutatók tartása is történik. A tervezett fejlesztések keretében a pályázatok alapján 14 új munkahely jön létre a térségben. A második kérelembenyújtási forduló fejlesztései raktár építésére, földgép beszerzésére, irodahelyiség  irodai  infrastruktúrájának  korszerűsítésére,  élelmiszerüzlet  vevőbarát  kialakítására, valamint pékség és üzlet felújítására irányulnak. A  helyi  adottságok  feltárásának,  a  gazdaságfejlesztési  lehetőségek  kiaknázásának  első  lépése  a gazdaságfejlesztéshez,  foglalkoztatás  növeléséhez,  a  turisztikai  kínálat  bővítéséhez,  a  vidéki életminőség  javításához  hozzájáruló  tervek  és  megvalósíthatósági  tanulmányok  elkészítése.  A LEADER tervek és tanulmányok jogcímre egy pályázat érkezett be 3,4 millió forintos forrásigénnyel, a jogcímben az 1. pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.   A  „Biomassza,  a megújuló  energiatermelés  és  hasznosítás  elősegítése  és  fejlesztése”,  valamint  az „Ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség  feltételeinek  támogatása”  intézkedések megoldási javaslatainak megvalósítására  sem  a mikrovállalkozások  létrehozása és  fejlesztése  jogcímre,  sem  a LEADER  vállalkozás  alapú  fejlesztés  Állattartás  tárgyi  feltételrendszerének  fejlesztése  célterületre nem érkezett be fejlesztési igény.   2. prioritás: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése   A Falumegújítás és fejlesztés  jogcímre az első kérelembenyújtási fordulóban 11 támogatási kérelem érkezett be 291 millió forintos támogatási igénnyel. A legtöbb fejlesztés piac és játszótér kialakítására irányult, 6  kérelem  tartalmazott  játszótérfejlesztést 4  kérelem piac  kialakítást. 5  kérelem  komplex fejlesztést  célzott  meg,  ebből  3  kérelem  3  célterületet  érintő  fejlesztés  volt;  piac  és  játszótér kialakítása mellett  a  település megjelenésében  szereppel  bíró  épület  felújítását  is  tartalmazta.  A jogcímre a 2. fordulóban 14 támogatási kérelem érkezett be 113,1 millió forint támogatási igénnyel.   A  játszótér  fejlesztésre  irányuló kérelmek  száma nőtt 9 kérelem  irányul  játszótér  felújítására, és új építésére, a 9 kérelemből kettőnél a célterületet kiegészíti zöldfelület kialakítása, használati és díszítő térelemek  kihelyezése.  Egy  kérelem  a  település  környezetét  és  megjelenését  javító  kisléptékű infrastruktúrafejlesztésre,  egy  kérelem  a  település  megjelenésében  szereppel  bíró  épületek felújítására  irányul.  Három  támogatási  kérelem  érkezett  be  piac  kialakítására,  az  egyik  kérelem gondozási központ homlokzati és tetőfelújítást is tartalmaz.  A „Vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés” intézkedésben  foglalt  megoldási  javaslatok  alapján  a  helyi  termékek  piacra  jutásának  segítését célozva új piac kerül kialakításra Szirákon.   

12 

 

A  „Helyi  épített,  természeti  és  kulturális  örökség  megőrzése,  kézműves  mesterségek  ápolása” intézkedés vonatkozásában a vidéki örökség megőrzése  jogcímre az első fordulóban beérkezett 249 millió  forint  támogatási  igényű  6  kérelem  közül  4  templomfelújítást  tartalmazott,  2  kérelem  helyi védelem  alatt  álló  épület  (falumúzeum,  általános  iskola)  felújítását  célozta meg.  Héhalom  római katolikus  temploma  és  Egyházasdengeleg  171  éves  evangélikus  temploma  lett  a  jogcím kedvezményezettje az 1. fordulóban. A második fordulóban beérkezett 88 millió forint igényű három támogatási  kérelem  egy  római  katolikus  templom  felújítását,  valamint  egy  jelenleg  iskolaként működő helyi védelem alatt álló épület külső  felújítását, parkosítást, kerítésépítést  célozza meg. A harmadik kérelemben a  település műemlék  templománál  lévő pihenőhely  felújítása mellett, a  falu természeti,  kulturális,  néprajzi  értékeit  bemutató  128  oldalas  kiadvány  elkészítése  is  szerepel.  A LEADER Közösségi célú fejlesztés Örökség megőrzés támogatása célterület vonatkozásában Pásztóról nem érkezett be pályázat.  A „Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése” intézkedés vonatkozásában egy  EU  szabványoknak  megfelelő  játszótér  kerül  kiépítésre  a  térségben  Béren  és  2  játszótér szabványosítása  történt meg  Vanyarcon.  A  LEADER  Közösségi  célú  fejlesztések  jogcím  „Sport‐  és szabadidős  tevékenységek  tárgyi  feltételrendszerének  fejlesztése”  célterületeire  15  pályázat  89,9 millió  forint  forrásigénnyel,  a  12  nyertes  pályázatból művelődési  ház  külső  és  belső  felújítása  és klubhelyiség  kialakítása,  sportlétesítményekhez  kapcsolódó  öltözők,  sportpálya,  kerítés  felújítása, karbantartást  és  rendeltetésszerű használatot biztosító  tárgyi  eszközök  beszerzése  valósulhat meg 33,5 millió forint értékben Alsótoldon, Felsőtoldon, Palotáson, Pásztón, Szurdokpüspökiben és Taron.   A  közbiztonság  javítása  érdekében  a  LEADER  „Biztonságtechnikai  beruházások  támogatása” célterületre  6  településről  érkezett  be  pályázat  15,4  forint  forrásigénnyel.  A  projektekben megfogalmazott  célok  fontosságára  tekintettel  az  összes  pályázat  támogatást  nyert,  így Egyházasdengelegen,  Héhalomban,  Kozárdon,  Kisbágyonban,  Palotáson,  Taron  a  településekre beérkező  szilárd  útburkolatok  mentén,  illetve  a  települések  központjában  térfigyelő  kamerák kerülnek  kihelyezésre,  és  megfigyelő  központok  kialakításra.  A  célterületre  további  források átcsoportosítása  indokolt  az  egységes,  a  térség  összes  településére  kiterjedő  hálózat  kialakítása érdekében, mely célt Pásztó Város Rendőrkapitánysága szakmai segítségnyújtással és a későbbiekben összevont megfigyelőközpont kialakításával támogat.   3. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  „Az általános és a  szakmai  tudás  fejlesztése  intézkedés”  célkitűzéseinek megvalósítására a  LEADER Képzés jogcím keretében 2 pályázat érkezett be 6,7 millió forintos forrásigénnyel. A képzések egyike az angol nyelvi és számítástechnikai  ismeretek bővítését tűzte ki célul, a másik pályázó a hátrányos helyzetű  csoportok  munkaerő‐piaci  helyzetének  javítására  irányuló  kereskedelmi,  nyelvi, informatikai,  EU‐s  ismereteket  tartalmazó  képzést  tervezett  megvalósítani.    A  jogcímben  az  1. pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.  4. prioritás: A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  A  „Vidéki  és  a  természeti  turizmus  feltételeinek  megteremtése,  innovatív  turisztikai  kínálat fejlesztése”  intézkedéshez  kapcsolódóan  a  turisztikai  tevékenységek  ösztönzése  jogcímre  az  1. kérelembenyújtási fordulóban 9 kérelem forrásigénye 227,1 millió forint volt, második forduló 267,5 millió  forint  forrásigényét 11  támogatási  kérelem  tartalmazza. Az 1.  forduló 4 nyertes  kérelmének eredményeként a  térségben összesen 34  fő elszállásolására alkalmas négy napraforgós minősítésű szálláshelyek  kerülnek  kialakításra  Taron,  Kozárdon,  Szarvasgedén,  és  Bujákon,  a  fejlesztések  6  fő számára  teremtenek  munkalehetőséget.  A  második  kérelembenyújtási  fordulóban  beérkezett  11 támogatási  kérelemből  8  kérelem  6  és  14  férőhely  közötti,  4  napraforgós  falusi  szálláshely kialakítására  irányul,  továbbá benyújtásra került egy 50  férőhelyes B kategóriás  ifjúsági  szálláshely kialakítására  irányuló  kérelem  is.  Szálláshely  kialakítását  kiegészítő  ökoturisztikai  szolgáltatások fejlesztését,  valamint  alkalmi  falusi  és  agroturisztikai  szolgáltató  tevékenység,  és  lovas  turisztikai 

13 

 

szolgáltatás megvalósítására  irányuló közösségi és rendezvényház,  időjárás álló talajú  lovaspálya, és lópihenő kialakítását 1‐1 kérelem tartalmazza. A „Helyi és  térségi programok  támogatása, összehangolása”  intézkedéshez kapcsolódóan a LEADER Rendezvény jogcímre 20 pályázat érkezett be 24,4 millió forint forrásigénnyel. A pályázók a térségben évente  megrendezésre  kerülő,  helyi  identitástudatot  növelő,  a  térség  kulturális  értékeit  felölelő fesztiválok,  falunapok,  sportesemények megvalósítását  tűzték  ki  célul.  A  rendezvények mellett  a pályázók  tematikus  táborok  szervezésére és utazó, komplex művészeti program megvalósítására  is nyújtottak  be  pályázatot.  A  jogcím  keretében  10  pályázó  mintegy  12,8  millió  forint  támogatást kapott,  két  pályázó  visszalépett  a  pályázatban  foglalt  cél  megvalósításának  szándékától,  a  10 rendezvényből 7 már 2010‐ben lezajlott. A  „Kulturális,  bor,  gasztronómiai  és  üdülőturizmus  fejlesztése  intézkedés”  célkitűzéseinek megvalósítására  a  Turisztikai  tevékenységek  ösztönzése  jogcím  keretében  egyik  benyújtási fordulóban  sem  érkezett  be  kérelem.  A  kistérségi  gasztro  és  termék  utak  (almaút,  szilvaút) kialakítása, a Mária Úthoz való  csatlakozási  lehetőségek  feltérképezése a Munkaszervezet keretein belül  folyik.  A  HVK‐t  alkotó  26  település  környezetének  turisztikai  pontjainak,  térképeinek elkészítésének  ösztönzése  mellett,  nagyobb  hangsúlyt  kell  fektetni  a  turizmust  kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére.   5. prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése  „A  térségi  együttműködésre  alapozott megjelenés  és  egységes  arculat  kialakítása”  intézkedéshez kapcsolódóan  térségi együttműködés keretében  történő projektek megvalósítására három pályázat érkezett  be  4,7  millió  forint  forrásigénnyel.  A  pásztói  kistérség  lakosságát  megcélzó  prevenciós program  mellett,  a  második  pályázó  az  együttműködést  térségi  marketingkiadvány  készítésével, konferencia és  fiataloknak  szóló  rendezvénysorozat  szervezésével kívánta erősíteni. A harmadik és egyben egyedüliként  támogatott pályázat  keretében a  kistérség  településeinek  közreműködésével, Pásztó Város Önkormányzatának vezetésével 72 oldalas, több nyelvű színes füzet készül a térségről 3000 példányban.    2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  felülvizsgálatának  indokoltságát  alátámasztja  számos  gazdasági, társadalmi változás. Az utóbbi években térségünket több hullámban érte a gazdasági válság számos hatása,  melyek  begyűrűztek  a  helyi  társadalom  mindennapjaiba  is.  A  vállalkozói  aktivitás mérséklődött,  a  fejlesztések  terén  a  biztonságos működést  tartják  elsőrendűnek,  hitellel  fedezett fejlesztéstől  pedig  alapvetően  tartózkodnak  a  helyi  szereplők.  A  vállalkozások  megfontolják  új munkaerő  felvételét,  amellett,  hogy  többen  a már meglévő  alkalmazottakat  sem  képesek  tovább foglalkoztatni. A munkaerőpiac  instabilitása  erőteljesen  rányomja  bélyegét  a  lakosság  jövőképére, tervezési  lehetőségeire.  A  HVS‐ben  kiemelt  szerepet  kell,  hogy  kapjon  a  gazdaságfejlesztés  és munkahelyteremtés  a  fentiekben  ismertetett helyzetképből  adódóan.  Ezek  a  kiemelt  intézkedések olyan módon is kaphatnak támogatást, hogy az eddigi pályázati folyamat lerövidül, ezáltal a gazdasági szereplő  számára  finanszírozási  szempontból  kiszámíthatóbbá,  tervezhetőbbé  válik  a  támogatási források  lehívhatósága, amellyel a pályázói aktivitás  is  fokozódni  tud. Az eddigiekben használt HVS alapproblémái  alapjaiban  továbbra  is  jelen  vannak,  végleges  felszámolásuk még  hosszú  folyamat eredménye  lehet  csak  egy  kizárólag  leghátrányosabb  helyzetű  településeket  tömörítő  Helyi Akciócsoport területén. A felülvizsgálatot követően a hangsúly a gazdaságfejlesztési  intézkedéseken lesz  –  amellett,  hogy  az  eddig  sikerrel  zárult,  szolgáltatásfejlesztő  célterületek  fontosságát hangsúlyozni, eredményeit összegezni kell. Az EMVA III. tengely első, már  lezárt körében a kötelezettségvállalás 56,23 %‐a gazdaságfejlesztésre (mikrovállalkozás  fejlesztés,  turisztikai  tevékenységek  ösztönzése)  irányult.  A második  körben  280 millió  Ft  felhasználását  tervezzük,  a  végső  döntés  eredményeként  60‐70%  gazdaságfejlesztést 

hivatott  támogatni.    A  fennmaradó  összeget  a  tervek  szerint  2012‐ben  a  HACS  által meghirdetésre kerülő forduló gazdaságfejlesztési kérelmek támogatására kívánjuk felhasználni. 

14 

 

 Az EMVA LEADER tengely első körében nem teljesült az a jogszabályi előírás, amelynek értelmében a keretösszeg  45%‐át  gazdaságfejlesztési  intézkedésekre  kell  fordítani  (23,4%).  Ezért  a  HVS felülvizsgálat megerősíti a LEADER gazdaságfejlesztési irányát.  2.5 SWOT elemzés  

Erősségek  Gyengeségek 

‐ Budapest  közelsége,  a  kistérség  az M3‐as autópályán  gyorsan  megközelíthető, tradicionális vásárvonalon helyezkedik el 

‐ a  készülő négysávos 21.  sz.  főközlekedési út  mentén  ipari  parkok  kialakítására megfelelő területek áll rendelkezésre 

‐ a  kistérség  területe  turisztikailag hasznosítható  épített  és  kulturális értékekben gazdag 

‐ a  kistérségi  központ  fejlett intézményrendszerrel  rendelkezik, kereskedelem, szolgáltatás, oktatás terén 

‐ termelési  hagyományok  jó  alapot szolgáltatnak  a  versenyképes agrárvertikum  fejlesztésére,  helyi termékek piacára 

‐ jelentős  az  újraéleszthető  hagyománnyal rendelkező települések száma   

‐ a  kistérségi  családi  vállalkozások tőkehiányosak,  technológiai  színvonaluk alacsony 

‐ magas  munkanélküliségi  ráta,  az  utóbbi években ismét növekedést mutat 

‐ a  kistérségben  alacsony  a  befektetői  kedv és hajlandóság 

‐ a  kistérségi  turisztikai  szolgáltatások színvonala  nem megfelelő,  a  vendégvárók fogadókapacitása  hiányos,  a  térségi marketing hiányos   

‐ A  helyi  termékekkel  kapcsolatos kezdeményezések  elszigeteltek,  az összefogás nem jellemző 

‐ A  fenntartható,  környezetbarát gazdálkodással  kapcsolatos  tapasztalatok hiánya 

‐ a  kistérség  természeti  környezete  számos helyen kommunális hulladékkal szennyezett 

Lehetőségek  Veszélyek 

‐ Szlovákia  és  a  Baltikum  irányába  vezető tranzitútvonal  a  kistérségen  vezet keresztül 

‐ növekvő  igény mutatkozik  az  aktív  „zöld” turizmus termékei és szolgáltatásai iránt 

‐ Szlovákia  közelsége  megteremti  az együttműködés  lehetőségét  kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások területén 

‐ a  kistérséget  is  érintő  Nógrád‐Novohrad Geopark  kapcsolatával megteremtődik  az aktív  szabadidő‐turizmusban  rejlő lehetőség kiaknázása   

‐ a  civil  szervezetek  aktivitásának  és összefogásának erősödése tapasztalható 

‐ a  kistérségi  természeti  adottságok lehetőséget  adnak  a  legeltetéses állattartás  bővítésére,  a  biodiverzitás fenntartására  és  a  megújuló energiaforrások bővítésére 

‐ A  LEADER  pályázatokkal  kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás 

‐ kistérségi munkalehetőség hiánya ‐ a kistérségi közutak állapota leromlott ‐ A biodiverzitás csökkenése  ‐ a  mezőgazdaság  szerkezetváltása  lassú,  a 

gazdák  felhagynak  a  gazdálkodási tevékenységgel, nincs gazdaságátadás 

‐ a  vállalkozások  tőkeszegények,  a hitelfelvételi lehetőségek korlátozottak 

‐  képzett  munkaerő  korlátozottan  áll rendelkezésre,  növekszik  a  térségből  való elvándorlásuk 

‐ befektetés ösztönzési stratégia gyenge 

 

15 

 

3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága. Ez  jellemzően  a  négysávosra  bővülő  21.  sz.  észak‐déli  (Losonc,  Szlovákia  –  Hatvan,  M3)  autóút mentén  Pásztó  és  Jobbágyi  térségében  indul  meg  és  fokozatosan  kiterjed  az  úttól  15‐20  km‐re nyugatra  és  turisztikai  tekintetben  az  úttól  keletre  fekvő  településekre  is.  Pásztó  térségében ugyanerre a nemzetközi autóútra szolgáltató, majd feldolgozó ipari létesítmények települnek. 

Jelentősen újjáéled a helyi termelési potenciálok kihasználása, egészséges helyi termékek előállítása, pl. gyümölcsfeldolgozás és értékesítés helyi és térségi boltokban, piacokon és a közétkeztetésben. Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. 

A felemelkedő Cserhátalja‐ Nyugat Mátra térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb arányú helyi foglalkoztatás és a több lábon álló vidéki gazdaság segítségével többen jutnak rendszeres és kiegészítő jövedelemhez.  

Az ÚMVP és az Új  Széchenyi Terv  térségi projektjeinek hatására  fokozatosan bővül a  turisztikához kapcsolódó helyi  szolgáltatók és attrakciók  száma,  javul ajánlatuk minősége. Helyi  civil  szervezetek összefogásával országos és nemzetközi öko‐ és gasztro‐turisztikai vonzerővé válik a Kelet ‐ Cserhát és a Nyugat  ‐ Mátra. Szaporodnak a  térség  falvaiban a  turisztikai és gasztronómiai  szolgáltatók. Több faluban újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek.  Jobb minőségű szakképzési  lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett  jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is. A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető magatartást és a közbiztonságot.  A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja el a lakosságot. A kulturális élet helyi rendezvényekkel bővül, formálva a közösség összetartó erejét, megőrizve a hagyományokat.   Javul a  települési  infrastruktúra, mikro‐körzetenként általános  lesz a szennyvíztisztítás és  regionális összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.  A  2013.  évre  a  térség  sokszínű  lehetőséget  jelentő  adottságainak  kiaknázásával  ténylegesen Magyarország  egyik  vezető  területévé  válik  a  helyi  termékek  előállítása,  a  megújuló  illetve környezetbarát  energia  felhasználásával.  A  civil  közösségek működését  infrastruktúrafejlesztések, technikai  korszerűsítések  teszik  a  korábbitól  hatékonyabbá. Az  alapvető, mindennapos  problémák megoldásán  túl  a  régió,  egyre  hatékonyabban  képes  a  különböző  szektorok  összekapcsolódását ösztönözni.   A  térség  természeti  adottságai  lehetővé  teszik  egyedi helyi  termékek helyi munkaerő  segítségével történő előállítását. A helyi termékek rendkívül keresettek mind belföldön, mind külföldön, hiszen a természetes  alapanyagokból  készült,  magas  minőségű,  nagy  hozzáadott  értékkel  rendelkező termékek megbecsültsége egyre emelkedik. A termékeket előállítókat hálózatba integrálva elérhető a minél hatékonyabb kiközvetíthetőség, termékeiknek a potenciális vásárlókhoz történő eljuttatása. A helyi  élelmiszeripari  termékek  minőségének  és  választékának  növekedése  érdekében  szükséges lehetőséget  biztosítani  a  helyi  termelőknek  viszonteladói  hálózat  működtetésére.  Ennek megvalósításához  szükség  van  a  kistermelők  számára  kidolgozott projektekre, melyek biztosítják  a mezőgazdasági termékek és termények előállítását és promócióját.   

16 

 

3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A  helyi  termékek  előállítása,  feldolgozása,  piacra  juttatása mind  lehetővé  teszi,  támogatja  a  helyi munkaerő alkalmazását az említett folyamatok során. A helyi termékek előállítása nem csak bevételi forrást jelent és fontos gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő szereppel bír, hanem a helyi termékek előállításának sikeressége, gazdasági eredményessége ösztönzően hat a lakosságra, bizonyítani képes a vidéki élet hasznosságát és értékességét.  A  helyi  termékek  értékesítését  elősegítendő  Termékház  Hálózat  létrehozása  szükséges,  amely kezdetben  alapfunkcióként  helyi  piacként  illetve  városi  termékházként működne.  A  cél  az,  hogy önálló egység megteremtése mellett lehetővé váljon a kereskedelmi egységek beszállító rendszerébe való  bekapcsolása.  Ezzel megteremtődne  a magyar  termékek  fokozatos  térnyerése  a  külföldiekkel szemben.  Az  önkormányzatokkal  együttműködve  a  helyi  termékek  közétkeztetésbe  való bevonásának feltételei is megteremtődnének a jól működő Termékház hálózatának működtetésével. Ennek eredményeként csökken az elvándorlás, betelepülés kezdődik el, mérsékelhető az elöregedés folyamata,  illetve nő a hasznosított mezőgazdasági  felületek nagysága, diverzifikálódik a vidéki élet tevékenységrendszere.  A  nyugat‐európai  országokban  nagy  sikerrel  működő,  úgynevezett  falusi  vendégasztal  rendszer hazánkban még nem terjedt el. Ez a szolgáltatásfejlesztési lehetőség összekapcsolja a turisztikát és a helyi termék előállítást, autentikusabbá teszi a vendégek itt tartózkodását, közelebb hozza hozzájuk a térség jellegzetes, magas minőségű, nagy odafigyeléssel előállított termékeit – megízlelhetik a helyet, ahol szabadságukat  töltik. A  falusi vendégasztal  lehetőséget  jelent a helyi  termékek értékesítésére, helyi felhasználására és értékesítésére.   A  jelenlegi  globális  környezeti  viszonyok  ismeretében  létfontosságú  a  megújuló  energiák hasznosításának  fokozása.  Annak  érdekében,  hogy  gazdaságosan  és  hatékonyan  működni  képes fejlesztés  valósuljon meg,  szükségszerű  előtanulmányok  készítése,  a  helyi  adottságok  feltárása.  A kistérségben  a  szélenergia  hasznosításának  feltételei  nem  megfelelőek,  azonban  a  biomassza hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok adottak, valamint a termesztett biomassza  gyűjtése  és  feldolgozása  tekintetében  rendelkezésre  áll  emberi  erőforrás.  A  hátrányos helyzetű és munkanélküli rétegek bevonásával a térség foglalkoztatási helyzetében is pozitív változás következik be.  A  megtermelt  alapanyagok  és  melléktermékei,  valamint  a  keletkező  hulladékok  feldolgozása  és hasznosítása  a  vállalkozások  számának  növekedését  is  indukálja.  A  vállalkozások  tárgyi feltételrendszerét  segítő  projektek  kapacitásbővítést  is  jelentenek,  ezáltal  elősegíti  a  munkaerő helyben maradását,  csökken az elvándorlások  száma a  kistérségből. Ez a  folyamat hosszabb  távon generálja  a  vidéki  életkörülmények  javulását,  így  a  képzett  szakemberek  helyben  maradását  is elősegíti. A kistérségben magas az elvándorlási mutató, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők nagy arányban települnek le a fővárosban és nagyobb városokban, ahol képzettségüknek megfelelő állást sikerül betölteni. Ennek a  folyamatnak a visszafordítására  szükség van az  innovatív beruházásokra, ipari parkok létesítésére.   A HVK  területén  rendelkezésre  áll  jelentős  humán  erőforrás,  köztük  nagyszámú  a  képzetlen  vagy alulképzett munkaerő  aránya.  A  helyi  igények  felmérésével  képzések  indítása  válik  szükségessé  a hiányszakmák  terén,  és  a  hátrányos  helyzetű  rétegek  számára  komplex  munkerőpiaci  képzések indítása  a  munka  világába  való  visszavezetésük  érdekében.    A  helyi  termékek  előállításának  és feldolgozásának feltételeit szintén a vállalkozások tárgyi feltételrendszerének javításával érhetjük el, ezért  szükséges  ilyen  jellegű  projektek  elősegítése  a  pályázati  rendszer  segítségével.    Fokozódik  a gyógy –és termálfürdőkre alapuló turizmus versenye. A turizmus egy olyan szegmense kerülhet be a helyi  turisztikai  szolgáltatások  körébe, mely új  célcsoportot  képes megcélozni, a  térségbe  vonzani, diverzifikálni a szolgáltatások körét.   

17 

 

A  térségen belüli,  térségek közötti és nemzetközi partnerség, kapcsolatteremtés és – építés  fontos területe  egy  hagyományaiban,  adottságaiban,  nemzetközi  viszonylatban  is  versenyképes  –illetve bizonyos téren azzá válni képes térség esetében. Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése, hagyományos népi mesterségek megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális turizmusfejlesztési stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex turisztikai  és  gasztronómiai  szolgáltatások  fejlesztésére  és  az  ebből  eredő  idegenforgalmi  előnyök minél  jobb  felhasználására. Nagyon  fontos  a  jó  gyakorlatok megosztása  egymással  –  elsősorban  a gazdaságfejlesztést megcélzó fejlesztések szempontjából. A gyors fejlődés érdekében fontos a fejlett, adott területen tapasztalt országok, régiók sikeres projektjeit példaként magunk elé tűzni.  3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései  1. Célkitűzés: A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  Az  alapanyag  feldolgozás  és  másodlagos  termékek  előállítása  feltétele  a  fenntartható vidékfejlesztésnek. Ugyanakkor a  termelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy helyi  terméket ad a  fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi  termékek előállításához és a vidéki  turizmushoz, a környezeti  feltételek  javításához. Vállalkozások alapításának és  fejlesztésének támogatása szükséges. A  projekt  keretében  mintaprojektek  jönnek  létre  LEADER  forrásból.  Támogatjuk  megtermelt alapanyagok, melléktermékek és hulladékok feldolgozását, és hasznosítását. Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztés (LEADER célterület) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím) 

 Olyan meglevő  és új mikrovállalkozások  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának ösztönzése, amelyek  alkalmazkodnak  a  termőhelyi  adottságokhoz,  készek  a  biotermelés,  növényi  és  állati termékek  másodlagos  feldolgozására,  helyi  tájjellegű  termékek  kialakítására.    Kiemelten támogatandók a helyben lakó pályakezdő közép‐ és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a helyi termék előállítással foglalkozók.” Az  öko‐gazdálkodásban  kiemelt  lehetőség  a  helyi  termékek  előállítására,  a  roma  vállalkozás indítására  és  roma  munkaerő  foglalkoztatása.  Szélesedik  a  termesztett  növények  skálája,  a parlagterületeken  legeltetéses  állattartás  indul meg.  A  vad  élőhely  fejlesztéssel  10,000  hektáron elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat. Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztése ( LEADER célterület) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)  A  támogatások  lehetővé  teszik  a  meglévő  és  induló  szállítási,  raktározási,  kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. a mikrovállalkozások szállítási színvonalát, a  raktározási biztonság,   A  tervezett  információáramlás erősíti a helyi  identitás  tudatot, a közösség együttműködési  színvonalát  és  a  vállalkozási  hatékonyságot,  bővíti  az  elérhető  alapszolgáltatások körét.  Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)  A  Cserhátalja  HACS  területének mezőgazdasági  és  erdőgazdálkodási  képessége  a  tőkeszegénység miatt rossz, a kommunális hulladék hasznosítása nem megoldott. A megújuló energia hasznosítása és az  ennek  hasznosítását  lehetővé  tevő  berendezések  csak  külső  forrásból  állnak  rendelkezésre.  A célterülethez  rendelt  intézkedés keretében  támogatandó a helyi minőségi  faalapanyag értéknövelt 

18 

 

feldolgozására  épülő,  alacsony  képzettségű  és  szakképzett  munkaerő  foglalkoztatását  biztosító mikrovállalkozások  létrehozásának  támogatása,  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának ösztönzése, know‐how megvásárlásának és minőségbiztosítási  rendszerek bevezetésének,  valamint marketing  tevékenység  támogatása,  az  értéknövelő  fa  és  hulladékfeldolgozás,  a megújuló  energia termelő berendezések előállítása érdekében. Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület) 

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)  

Olyan  meglevő  és  új  vállalkozások  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának  ösztönzése, amelyek  alkalmazkodnak  a  kistérség  favagyonának  és  biomassza  potenciáljának  hasznosítási lehetőségéhez.  Előnyben  részesítendők  a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok  és  termesztett biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra. Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok és alkalmazására. Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása.  Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)  A  Cserhátalja  HACS  területén  a  klíma  és  talajadottságok  valamint  a  legeltetéses  állattartási tevékenység hosszú múltra visszatekintő hagyományai ellenére, a  tevékenység  jelentős mértékben visszafejlődött. A  tevékenység  kapcsolódik  az  egészséges helyi  termékek  előállításához  és  a  vidéki turizmushoz.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  kistermelők  vagy  KKV‐k  által  létrehozott mintaprojektként  működő  szabadtartásos,  legeltetéses  állattartó  helyek  kialakítását  és eszközbeszerzését célozzák meg.  Intézkedés: 

Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)  A  térség  helyi  természeti,  gazdasági  adottságainak  feltárása  hiányos,  az  elkészült  elemzések, tanulmányok  régen készültek, adattartalmuk nem  felel meg a  jelenlegi gazdasági körülményeknek, prioritásoknak,  hátráltatva  a  térségi  fejlesztéseket.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a gazdaságfejlesztést,  a  foglalkoztatás  növelését,  a  turisztikai  kínálat  bővítését,  a  vidéki életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének támogatását célozza meg.  Intézkedés: 

Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása (LEADER jogcím)  2. Célkitűzés: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HACS  területén  a  termelői  kiskereskedelmi  forgalmazás  értékesítési  lehetősége nem megoldott, csak  a  kistérségi  központban  és  néhány  nagyobb  településen  van  lehetőség  helyi  termékek értékesítésére.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  jelenlegi  körülmények  javítását  új  piacterek kialakításával, a meglévők fejlesztésével célozza meg.  Intézkedés: 

Piac létesítése (III: tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím) 

Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület) 

Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)  A térségben az országos átlag feletti a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulása, a  lakosság egészségügyi  állapota  és  egészségügyi  kultúrája  elhanyagolt.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés elsősorban  a  szív  és  érrendszeri  betegségek  szervezett  szűrését,  valamint  az  egészséges  élettel, életmóddal kapcsolatos tájékoztatást célozza meg.  Intézkedés: 

19 

 

Nem ÚMVP  

Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)  A  Cserhátalja HACS  településein  a  forráshiánnyal  küzdő  önkormányzatok  és  nonprofit  szervezetek által  működtetett  sport‐  és  szabadidő  eltöltését,  a  pihenési  és  rekreációs  lehetőségeket,  a települések  lakosainak  egészséges  és  biztonságos  időtöltését  biztosító  ingatlanok,  valamint  a kulturális  és  turisztikai  eseményeknek  helyt  adó  intézmények  állapota  és  eszközellátottsága leromlott. A célterülethez sorolt intézkedések olyan térségi összehangolt, minden korosztály számára használható  sport‐  és  szabadidő  eltöltési  integrált  projektek  valamint  meglévő  új  és  kulturális turisztikai  projektek  létrejöttét  célozza meg,  amelyekben  kisebb  értékű  épületlétesítés,  átalakítás, eszközbeszerzés szerepel.  Intézkedések:  

Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése (LEADER célterület) 

Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület) 

III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím  

A Cserhátalja HACS településeinek kül‐ és belterületén fokozatosan romlik a közbiztonság, a magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére egyre nehezebben megoldható. A Célterülethez sorolt intézkedés a középületek biztonságtechnikai berendezéseinek kiépítését, ezáltal az életminőség és a biztonságérzet javítását célozza meg. Intézkedések:  

 Biztonságtechnikai beruházások támogatása (LEADER célterület)  3. Célkitűzés: A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése   A  Cserhátalja  HACS  településein  élők  a  változó  gazdasági  és  foglalkoztatási  körülményekkel szembesülve  észlelik,  hogy  meglévő  képzettségükre  nincs  kereslet  a  térségben.  Ez  különösen érvényes a képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportokra, az alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélküliekre és pályakezdőkre. A térség hátrányos helyzetű településein nincsenek a  munkaerő  szükséglethez  igazodó,  és  ezekre  a  célcsoportokra  szabott  oktatási  és  képzési programok.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  hátrányos  helyzetű  településekre  és  csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozását és képzések lebonyolítását célozza meg. Intézkedés: 

Képzés („Kis értékű” is ‐ LEADER célterület)  Térségükben a túlzott  fogyasztás, és a környezettudatos magatartás hiányának következményeként egyre nagyobb a kommunális hulladék által okozott környezeti szennyezés. Bár a hulladék elszállítása a községekben  jelenleg megoldott, de ennek ellenére egyre  több az  illegális hulladéklerakó hely. A célkitűzés  a  környezettudatos  neveléssel  a  fogyasztói  hulladékok  mennyiségének  és  az  illegális hulladéklerakó helyek számának csökkenését célozza meg. Intézkedés: 

Nem ÚMVP  A  társadalom  perifériájára  szorult  hátrányos  helyzetűek  száma  a  térségben  egyre  növekszik. Elszegényedésük,  leszakadásuk,  bűnelkövetővé  illetve  áldozattá  válásuk  növekszik. A  célkitűzéshez sorolt  intézkedés a hátrányos helyzetű csoportok, személyek közösségbe, a munka világába történő integrációját, az őket érintő szolgáltatások elérhetőségének javulását célozza meg. Intézkedés: 

Nem ÚMVP 

20 

 

 4. Célkitűzés: A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  A Cserhátalja HACS  területe a palóc és a  szlovák népi építészeti kultúra  találkozási pontja, a HACS településeinek bel‐ és külterületei gazdagok  természeti, kulturális és épített örökségi elemekben. A települések  ezen  értékei  jobbára  forráshiány miatt  elhanyagoltak, megóvásuk,  felújításuk  a  jövő nemzedéke  számára,  a  turizmus  fejlesztése,  a  lakosság  életérzésének  javítása  érdekében  indokolt. Összehangoltan  támogatni  kell  a  helyi  épített  és  kulturális  örökség  megőrzését,  értéknövelő felújítását,  ezen  létesítmények  környezetének  rendbe  hozását  a  települések  szelektív hulladékgyűjtésének eszközfeltételeit és  fenntartható működését, valamint a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedések  a  térségi  örökségeknek  számító  és  turisztikai  kitörési lehetőségként szolgáló természeti, épített, kulturális emlékeinek megőrzését, felújítását, kulturális és turisztikai pontok kialakítását és az ezeket tartalmazó tájékoztató térképek elkészítését célozzák meg.  Intézkedés: 

Sport  és  szabadidős  tevékenységek  tárgyi  feltételrendszerének  támogatása  (LEADER célterület  –  Örökség megőrzése  tekintetében  csak  Pásztó  jogosult,  a  HACS  további  25 települése a III. tengely Vidéki örökség megőrzése jogcímből igényelhet támogatást) 

Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület) 

III. tengely Vidéki örökség megőrzése 

III. tengely Falumegújítás és fejlesztés  A  térség  falusi  szálláshelyeinek  száma  kevés,  a meglévő  szálláshelyek  komfortfokozata,  kiegészítő szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing tevékenysége nem megfelelő, kevés  a  turisztikai  kiadványok,  többnyelvű  helyi  és  térségi  turistatérképek  száma.  A  térségi rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai vonzerőként megjelenni. Támogatni kell az új és meglévő  kulturális  szolgáltató helyek  fejlesztését  (kézműves  galéria,  ajándéktárgy pavilon),  a turisztikai sport és szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését a rekreációs programok feltételeinek megteremtését,  a  bor  és  gasztronómiai  turizmus  kialakítását,  a  létező  termálvízkincs  feltárásának elősegítését, vadászturizmus ösztönzését. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása szükséges. A célkitűzéshez sorolt intézkedések új falusi szálláshelyek  létesítését,  meglévő  szálláshelyek  komfortfokozatának  emelését,  a  turisztikai  és kiegészítő szolgáltatások bővülését, a  turisztikai marketing támogatását, helyi és térségi programok megrendezését, szervezett hálózatok, szobafoglalási rendszerek kialakítását célozza meg. Intézkedések: 

Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület) 

A  vidéki  és  a  természeti,  kulturális,  bor,  gasztronómiai  és  üdülőturizmus  feltételeinek megteremtése,  innovatív  turisztikai  kínálat  fejlesztése  (III.  tengely  –  Turisztikai tevékenységek ösztönzése 

 5. Célkitűzés: A térségi marketing tevékenység elősegítése  A  HACS  településein  nincsenek  vagy  rendkívül  korlátozott  számban  működnek  hálózatos, fenntartható  együttműködések,  a  klaszterformálások  kezdetlegesek, nincsenek minták  a hálózatos együttműködések  kialakítására.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  fenntartható  együttműködési formák kialakulását, klaszterek létrehozását célozza meg. Intézkedés: 

Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)   

21 

 

3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 

Megoldási javaslatok: 1/20.  Kód: 150b01   

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER vállalkozási alapú fejlesztés 

A HPME‐hez rendelt forrás: 154 983 653,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően:   

A1. Együttműködésen alapuló vállalkozások fejlesztése Fejlesztési téma: Feldolgozási tevékenység és helyi termék értékesítését elősegítő kiskereskedelmi egység fejlesztésének támogatása 

Helyzet/ adottság 

A térség településeinek határában a talajadottságok és a klíma kedvező feltételeket ad alapanyag előállításra és jelentős a melléktermékek, hulladékok értéke. Csaknem teljesen hiányzik a termékek, melléktermékek, hulladékok helyi feldolgozása. A HACS területén előállított helyi termékek mennyisége, választéka és piacra vitelének feltételei nem megfelelőek.  A vállalkozások száma alacsony. 

Probléma/ lehetőség 

Nincs  kialakult  rendszere  a  feldolgozásnak.  Néhány  kivétellel  nem  található  olyan működő modell és szervezeti minta, amely valódi, üzletszerű termelést folytatna és képes lenne  hálózatba  szerveződve  működni.  Hiányoznak  az  értékesítést  elősegítő  elemek, melyek  a  térségi  helyi  termékek  megkülönböztetését  lehetővé  teszik.    Alacsony  a vállalkozói kedv, alapítási és fejlesztési tőke hiányzik. 

Megoldási javaslat 

Az  alapanyag  feldolgozás  és másodlagos  termékek  előállítása  feltétele  a  fenntartható vidékfejlesztésnek.  Ugyanakkor  a  termelés  szorosan  kapcsolódik  az  egészséges életmódhoz azáltal, hogy helyi terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek  előállításával  a  vidéki  turizmushoz,  a  környezeti  feltételek  javításához.  Szükséges  a  speciális  feldolgozói  tevékenység  eszközrendszerének  fejlesztése.  A  helyi adottságokra  épülő  vállalkozások  kereskedelmi  tevékenységének,  marketing eszköztárának bővítése elengedhetetlen a piacra jutás feltételeinek megteremtéséhez. 

Várható eredmény 

A feldolgozási tevékenységre  irányuló projekt keretében bemutatóüzemek kialakításával mintaprojektek  jönnek  létre  LEADER  forrásból.  Támogatjuk  megtermelt  alapanyagok, melléktermékek,  hulladékok  feldolgozását  és  hasznosítását,  valamint  kizárólag  helyi termék  alapanyag  előállításához  szükséges  növényi‐  és  gomba  szaporítóanyag beszerzését. Vállalkozások tevékenységbővítése, kapcsolatrendszerének szélesítése válik lehetővé.  Helyi  termék  értékesítésének  elősegítésére  kereskedelem‐fejlesztést  segítő projektek kerülnek megvalósításra.  12 vállalkozás fejlesztése válik lehetővé. 

Támogat‐ható 

tevékeny‐ségek 

Épület és építmény építése, felújítás, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztés, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés, tradicionális eszközbeszerzés, marketing tevékenység, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logó).  

Megoldási javaslat által érintett 

települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, 

Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű 

településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

250 000 000,‐HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

22 

 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

154 983 653,‐ HUF  Egyéni vállalkozók  65%  60% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

50 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

65%  60% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  Egyházak  65%  60% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

12 db  Őstermelő  65%  60% 

    Magánszemély  65%  60% 

 

 

Megoldási javaslatok: 2/20. Kód:150a02   

HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés 

HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 A2. Sport, kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása és fejlesztése Fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra 

Helyzet/ adottság  A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak, szűkös az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak. Ugyanakkor ez az a terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett, amely hozzájárul a fiatalok és a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és egészséges életmód kialakításához. 

Probléma/ lehetőség 

A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a sport ‐ és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját megőrizni, fejleszteni, különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós létesítménnyé alakítani. Hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak).  

Megoldási javaslat  Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel.  

Várható eredmény  Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐és szabadidő létesítményének jelentősebb, és további 1 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor.   

Támogatható tevékenységek 

Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, tradicionális eszköz beszerzés, marketing tevékenység, működési költség, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logo)  

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, 

Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

23 

 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

25 000 000,‐HUF  

Önkormányzatok  100%  

100% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

25 000 000,‐ HUF  

Non‐profit szervezetek 

100%  

100% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

20 800 000,‐ HUF  

Egyházak  100%  

100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  

     

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

2 db       

  

Megoldási javaslatok: 3/20.  Kód: 150a03   

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés 

A HPME‐hez rendelt forrás: 40 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 B1. Kulturális, sport ‐ és szabadidős célú tevékenységek kialakítása és fejlesztése Pásztón Fejlesztési téma: Kulturális, szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra 

Helyzet/ adottság   Pásztó a Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidékének, összefonódásának pontja, a város gazdag természeti, kulturális és épített örökségi elemekben. A sport és szabadidő eltöltését, az egészséges életmód megteremtését biztosító létesítmények infrastruktúrája leromlott állapotban van, a sportolási tevékenységekhez kapcsolódó feltételek hiányoznak. A helyi védelem alatt álló műemléki épületek állapotának megőrzése kiemelt fontosságú turisztikai célú bemutatásuk érdekében. 

Probléma/ lehetőség  A település természeti, kulturális és épített örökségének megóvása, felújítása indokolt a település turisztikai vonzerejének növelése, a meglévő turisztikai infrastruktúra jobb kihasználása érdekében. A település sportban tevékenykedő, forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúráját fejleszteni. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). 

Megoldási javaslat  Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel.  A város turisztikai vonzerejének növelését szolgáló természeti, épített és kulturális értékek megőrzéséhez felújításuk, idegenforgalmi látványosságként bemutatásuk feltételeinek megteremtése szükséges. Olyan megoldásokról van szó, amelyekben a javasolt intézkedés történelmi bázisra épül és segíti a meglévő létesítmény jobb hasznosítását, az egyedi turisztikai vonzerő megteremtését. Ezért összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség 

24 

 

megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozatalát. 

Várható eredmény  Egy integrált igényharmonizálást követően legalább a település 1 sport – és szabadidő létesítményének jelentősebb és további 1 természeti, épített, kulturális értékmegőrzéshez hozzájáruló fejlesztés várható. 

Támogatható tevékeny‐ségek 

Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, tradicionális eszköz beszerzés, marketing tevékenység, működési költség, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logo) 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Pásztó 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

40 000 000,‐ HUF  Önkormányzatok  100% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

40 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek  100% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

20 800 000,‐ HUF  Egyházak  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF     

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

2 db     

  

Megoldási javaslatok: 4/20.     Kód:150a4  

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés 

A HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: B2. Biztonságtechnikai beruházások támogatása Fejlesztési téma: Biztonságtechnikai intézkedések tárgyi feltételrendszerének javítása 

Helyzet/ adottság  A Cserhátalja HACS településeinek kül ‐ és belterületén fokozatosan romlik a közbiztonság, a magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére egyre nehezebben megoldható. 

Probléma/ lehetőség 

A közterületek és középületek biztonságtechnikai berendezésekkel való ellátottsága javítja a biztonságérzetet, segíti a tulajdon védelmét, ezáltal javítja az életminőséget. 

Megoldási javaslat  A beérkező szilárd útburkolatok mentén, illetve a települések központjában térfigyelő kamerák kerülnek kihelyezésre, és megfigyelő központok kerülnek kialakításra. 

Várható eredmény  Az egységes, a térség összes településére kiterjedő hálózat kialakítása során legalább 6 településen javul a közbiztonsági helyzet.  

Támogatható tevékenységek 

Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), működési költség, arculati elemek (ÚMVP és EU logó).  

25 

 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, 

Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

25 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

100%  100% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

25 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

4 000 000,‐ HUF  Egyházak  100%  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF       

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

6 db       

  

Megoldási javaslatok: 5/20.    Kód:150c05    

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Rendezvény 

A HPME‐hez rendelt forrás: 20 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás, és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése   

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

B3. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása Fejlesztési téma: Helyi rendezvények és táborok lebonyolítása 

Helyzet/ adottság 

A Cserhátalja Nyugat‐Mátra térségének táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel‐ és külföldi turisták számára. Jelentős az újjáéleszthető hagyományokkal rendelkező települések száma. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves (Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy) fontos üdülőturisztikai vonzerő. A kistérség több települését érintik a kialakuló gasztro ‐, termék ‐ és zarándokútvonalak. 

Probléma/ lehetőség 

A településeken kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok és kulturális események források hiányában szűkített kínálattal bírnak. A térség hagyományai, a palóc értékek és az itt élők vendégszeretete adott a kulturális események színvonalas megrendezéséhez. Azonban nincs elegendő tapasztalat más régióbeli és nemzetközi szereplőktől a jó szervezés és marketing munka példájához. 

Megoldási javaslat 

Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, táborok, szakmai programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, együttműködések szervezését, jó példák átvételét. 

Várható eredmény 

Jelentős számú turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális identitástudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai helyi termékek, szolgáltatások és hagyományok. A térség turizmusának kínálatában bővülés mutatkozik. Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek, 

26 

 

és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára együttműködésen nyugvó művészeti attrakciók.   

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Rendezvény költségei, infrastruktúra‐fejlesztések, Marketing tevékenység, Eszközbeszerzés, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), Takarítás költségei, arculati elemek (ÚMVP és EU logó).  

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, 

Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

30 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

20 000 000,‐ HUF  Egyéni vállalkozók  65%  60% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

2 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

100%  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

 10db  Egyház  100%  100% 

    Őstermelő  65%  60% 

    Magánszemély  65%  60% 

                

Megoldási javaslatok: 6/20.   Kód:150d06   

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Képzés 

A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C1. Képzések megvalósításának támogatása Fejlesztési téma: Oktatás, képzés megvalósítása 

Helyzet/ adottság 

A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó gazdasági és foglalkoztatási körülményekkel. Az alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglévő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a gyakran képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása. 

Probléma/ lehetőség 

A településeken nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. 

Megoldási javaslat 

Olyan mikrokörzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélkülieket és pályakezdőket, képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató intézményeket kell előtérbe helyezni.  Jobb minőségű 

27 

 

szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is. A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető magatartást és a közbiztonságot. 

Várható eredmény 

A projekt keretében legalább 2 foglalkoztatási lehetőségeket bővítő és a szakmai kompetenciák növelését célzó tanfolyamot szerveznek a kérelmezők. 

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Képzés, oktatás, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%); a képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati elemek (ÚMVP és EU logó) 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc, 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

15 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

 10 000 000,‐ HUF  Egyéni vállalkozók  65%  60% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

5 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

100%  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

 2db  Egyház  100%  100% 

    Őstermelő  65%  60% 

    Magánszemély  65%  60% 

  

Megoldási javaslatok: 7/20.  Kód:150e07    

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Megalapozó tanulmányok létrehozása 

A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C2. Megalapozó tanulmányok létrehozása Fejlesztési téma: Megalapozó tanulmányok 

Helyzet/ adottság 

A helyi adottságok feltárása hiányos, az elkészült tanulmányok adattartalma nem felel meg a jelen gazdasági helyzetképnek, prioritásoknak. Ez gyakori gátja az összehangolt és gazdaságilag‐társadalmilag indokolt fejlesztéseknek. 

Probléma/ lehetőség 

A lehetőségek kiaknázásához, megfelelő pályázati források eléréséhez vezető út a tervek és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, az ezekhez szükséges forrásokkal azonban nem rendelkezik a térség. 

Megoldási javaslat 

Az intézkedés keretében a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelés, a turisztikai kínálat bővítése, a vidéki életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének költségeit a LEADER program segítségével támogatjuk.  

28 

 

Várható eredmény 

Legalább 9 db olyan tanulmány készül el, melyek a gazdaságfejlesztéshez, foglalkoztatás növeléséhez, turisztikai kínálat bővítéséhez, a vidéki életkörülmények javításához is hozzájárul, megalapozva nagyobb pályázati források elérését.  

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Szükségletfelmérések, tanulmányok, előkészítő tanulmányok; a Vhr. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott a Vhr (23/2007 FVM rendelet) 3. számú mellékletében szereplő elszámolható kiadások az ott meghatározott mértékig, arculati elemek (ÚMVP és EU logó) 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

12 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  85%  80% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

10 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

85%  80% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

1 000 000,‐ HUF       

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF       

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

9db       

          

Megoldási javaslatok: 8/20.    Kód:150f08    

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Térségen belüli együttműködések támogatása 

A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 5. A térségi marketing tevékenység elősegítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C3. Térségen belüli együttműködések támogatása Fejlesztési téma: Térségen belüli együttműködések kialakítása és erősítése 

Helyzet/ adottság 

Jelenleg nincs vagy rendkívül korlátozott a hálózatos, fenntartható együttműködés a HACS településein. Nehéz a koordináció és az esélyegyenlőség fenntartása, amely a rossz társadalmi megítélésből és a kedvezőtlen anyagi helyzetből táplálkozik. Azonban az egységes arculat kialakításának szándéka és elképzelése már megfogalmazódott a mikrotérségben, a közös hagyományok és kultúra jó alapot szolgáltat a térség ismertségének növelésében. 

Probléma/ lehetőség 

A HACS területén nem találhatók olyan modellek és szervezeti minták, amelyek a fenntartható, hálózatos együttműködéseknek mintául szolgálhatnának. Kezdetlegesek a klaszterformálások.  

Megoldási javaslat 

A hálózatos, fenntartható együttműködésekben találkozik a gazdasági és társadalmi érdek. Ilyen a turizmusban a tematikus utak klaszterben megjelenő szervezése vagy a civilszervezetek és a középiskolák együttműködése. A civilszervezetek szerepvállalása megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít elkerülni a rutinmegoldások egyhangúságának eluralkodását. Az önkormányzatok és a vállalkozói szféra összefogásával a kistérség kulturális élete fellendül.  

29 

 

Várható eredmény 

A megvalósuló projektek keretében LEADER forrásból támogatjuk a főként civil szervezetek és az üzleti szféra által reprezentált fenntartható együttműködési formák kialakulását, tematikus klaszterek létrehozását, valamint a térség egységes arculatának megjelentetéséhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Várható együttműködések száma 3. 

Támogatható tevékenységek 

Rendezvény költségei; Oktatás, képzés költsége; Kiadványkészítés; Marketing tevékenység; Kapcsolattartás; Infrastruktúra – fejlesztés, arculati elemek (ÚMVP és EU logó). 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

13 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

10 000 000,‐ HUF  Egyéni vállalkozók  65%  60% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

3 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

90%  80% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

9db  Egyház  90%  80% 

    Őstermelő  65%  60% 

    Magánszemély  65%  60% 

  

Megoldási javaslatok: 9/20.   Kód:150a09   

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések 

A HPME‐hez rendelt forrás: 15 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 C4. Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások Fejlesztési téma: A fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító, szelektív hulladékgyűjtést és a település arculatát javító, valamint közösségi célokat szolgáló fejlesztések támogatása 

Helyzet/ adottság 

A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak, szűkös az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak. Ugyanakkor ez az a terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett, amely hozzájárul a fiatalok és a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és egészségesebb életmódjának formálásához. 

30 

 

Probléma/ lehetőség 

A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját megőrizni, fejleszteni, a különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós létesítménnyé alakítani. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). 

Megoldási javaslat 

Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. 

Várható eredmény 

Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐szabadidő létesítményének jelentősebb és további 1 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor. 

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Építés, felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, tereprendezés, parkosítás, szelektív hulladékgyűjtő és tároló kiépítése, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszköz beszerzése, fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek és berendezések kiépítése (meleg víz, fűtés és elektromos áram előállítása és felhasználása céljából), arculati elemek (ÚMVP és EU logo) 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

15 000 000,‐HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

15 000 000,‐ HUF  Egyház  100%  100% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

1 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

100%  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

100 000,‐ HUF       

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

15db       

  

Megoldási javaslatok: 10/20.  Kód:150d10    

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413) 

A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések 

A HPME‐hez rendelt forrás: 5 000 000,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

D1. Képzések megvalósításához nyújtott kis értékű támogatások Fejlesztési téma: Képzési, Oktatási tevékenység kis értékű fejlesztései 

Helyzet/ adottság 

A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó gazdasági körülményekkel. Az álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglevő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása. 

31 

 

Probléma/ lehetőség 

Nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. 

Megoldási javaslat 

Olyan mikro‐körzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató intézményeket kell előtérbe helyezni 

Várható eredmény  A projekt keretében 15 tanfolyami oktatást szerveznek a kérelmezők.  

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Oktatók javadalmazása vállalkozó szerződés, megbízási szerződés és munkaszerződés alapján, valamennyi járulékával együtt és a képzés helyszínére való utazási költségtérítéssel együtt; Eszközbérlés; Oktatói segédanyagok (Jegyzet, CD) költsége; Képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati elemek (UMVP és EU és HACS logó) 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

8 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

5 000 000,‐ HUF  Egyéni vállalkozók  65%  60% 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

250 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek 

100%  100% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

100 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

15db  Egyház  100%  100% 

    Őstermelő  65%  60% 

    Magánszemély  65%  60% 

  

Megoldási javaslatok: 11/20.   

A HPME ÚMVP LEADER témakör: Együttműködés (421) 

A HPME jogcím: Területközi és nemzetközi térségek közötti együttműködés (ÚMVP 5.3.4.2)  

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1.‐5. célkitűzéshez kapcsolódik 

Helyzet/ 

adottság 

A HACS településeinek többségén hiányzik a térségek közötti és nemzetközi 

tapasztalat. A Cserhátalja HVK elődjeként működő Dél‐Cserhát LEADER+ ACS széles 

körű transznacionális kapcsolatok alapjait teremtette meg olasz, svéd, lengyel és finn 

LEADER csoportokkal, valamint szlovákiai és romániai közösségekkel. Ezeknek 

középpontjában a falufejlesztés, a helyi termék előállítás és a vidéki turizmus állt. 

Probléma/ 

lehetőség 

Kevés a térségben az idegen nyelvet beszélő vállalkozó, vidék‐ és falufejlesztő 

szakember, miközben nagyon erős a transznacionális együttműködési és 

tapasztalatszerzési szándék. Elsősorban falufejlesztési tervek, valamint helyi termék 

feldolgozó és értékesítő projektek hiányoznak. Turisztikában a vidéki turizmus európai 

32 

 

összefogására van szükség. 

Megoldási 

javaslat 

Támogatandók azok a projektek, amelyek európai LEADER ACS‐tal hoznak létre 

térségközi és transznacionális együttműködéseket, hogy elősegítsék, falu‐és 

gazdaságfejlesztési tapasztalatok átvételét, cseréjét. Ezeknek a személyi, dologi 

költségeit kell a projektben támogatni. 

Várható 

eredmény 

Min. 2 projektben olyan együttműködéseket szervező munka válik lehetővé, melynek 

eredményeként létrejönnek összehangolt falu‐és gazdaságfejlesztési tervek, 

tanulmányok, és konkrét fejlesztések, melyek hasznosítják a legjobb nemzetközi 

gyakorlatokat, tapasztalatokat. 

Támogatható 

tevékenységek 

Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadványkészítés, Marketing tevékenység, 

Rendezvény 

Forrás  ÚMVP ‐ 4.  Intézkedéscsoport ‐ 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések 

Megoldási javaslat 

által érintett 

települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, 

Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, 

Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

  HPME III. tengely   

Megoldási javaslatok: 12/20. 

A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Mikrovállakozások létrehozásának és működtetésének támogatása (312) 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

Fejlesztési téma: Vállalkozások fejlesztésének támogatása 

Helyzet/ adottság 

A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya 22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága számára nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk beszerzése, mivel a helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben kereskedelemmel foglalkozók nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony. A HVK területének erdő‐ és vadgazdálkodási képessége jó, de a termékek feldolgozása térségen kívül valósul meg.  

Probléma/ lehetőség 

A mikrotérségekben elsősorban a jelentősebb települések rendelkeznek jobb színvonalú kereskedelmi egységgel. A kistelepüléseken kisebb befektetést igénylő javítási szolgáltatások egy része található meg. A helyi lakos és az idelátogató átutazó is csak hiányos ellátáshoz jut. A kiskereskedelmi egységek fejlesztése indokolt a növekvő turizmus igényeihez igazodva a jobb vevő‐kiszolgálási színvonal érdekében. Hiányos a helyi kommunikáció, internet és televíziózás technikai háttere, fejlesztésével a Cserhátalja területén mindenki által elérhetővé válik a szélessávú infrastruktúra minőségi szolgáltatásokkal, tartalmakkal, amelyek javítják az életminőséget, szélesítik a tudást, jelentősen mérséklik a digitális szakadékot a különböző fejlettségű és gazdasági erejű területek lakossága között és ezzel a társadalmi egyenlőség irányába hatnak.   

Megoldási javaslat 

Meglévő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, új vállalkozások telephely kialakításának ösztönzése. A kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztése, létrehozása megteremti a térségi szintű televíziózás, illetve helyi vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás feltételeit. Szükséges a helyi megélhetéshez és egyéb igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások fejlesztését, a mai elvárásoknak megfelelő kereskedelmi hátteret fejleszteni.  

33 

 

Várható eredmény 

Emelkedni fog a mikrovállalkozások infrastrukturális színvonala, minőségirányítási rendszerek kerülnek bevezetésre. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. A fejlesztések munkahelyek megtartását és létrehozását eredményezik. 

Támogatható tevékeny‐ségek 

A fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök, kivéve a 3. mellékletben szereplő eszközök; a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez, építményrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új épület, építmény kialakítása; kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztés; a 2. mellékletben meghatározott minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése; a Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások; a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás; a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

35 000 000 ,‐ HUF  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

1 000 000,‐ HUF  Természetes személyek 

65%  60% 

  

Megoldási javaslatok: 13/20. 

A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  4. A Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 

Fejlesztési téma: Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás 

Helyzet/ adottság 

A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek. A folyók, tavak, erdők az érintetlen táj szépsége, a tiszta, egészséges levegő a turizmus kedvelt célterületei. Megvannak a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó gasztronómiai, bor hagyományok, a jellemző táj fontos üdülőturisztikai vonzerő. 

Probléma/ lehetőség 

Budapest közelségében a Cserhátalja fontos ökoturisztikai célponttá vált, de kevés a minőségi falusi szálláshely és a szolgáltatások szintje alacsony. Új szálláshely fejlesztés és a meglevők komfortfokozatának emelése lehetséges. Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. 

Megoldási javaslat 

Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő szálláshely‐hálózatok létrejöttét, a meglévők minőségi javítását. Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építési munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Többnyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. 

Várható eredmény 

Új falusi szálláshelyek létesítése, a fogadóhelyek komfortfokozatának emelése, a foglalkoztatás növelése,  új munkahelyek teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés 

34 

 

kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh‐ és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.)  

Támogatható tevékenységek 

A Vhr. 30. §‐ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka; a 2. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgyak, eszközök; az olyan szoftver vagy a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló olyan program, amelyet az ügyfél számvitelileg aktivál a befektetett eszközei vagy immateriális javai között és a támogatási kérelmében eszközként elszámolhat; a horgászati cél esetén árnyékot adó, valamint a helyi vízgazdálkodási és talajadottságoknak megfelelő fafajok telepítése; a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja; a Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

‐  Mikro, kis –és középvállalkozások 

65%  60% 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

‐  Önkormányzat  65%  60% 

Megvalósítás során várható kérelmek száma  ‐  Non‐profit szervezet  65%‐tól 100%‐ig 

65%‐tól 100%‐ig 

    Egyház  65%  60% 

    Természetes személy  65%  60% 

         

Megoldási javaslatok: 14/20. 

A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Falumegújításra –és fejlesztésre igénybe vehető támogatások A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

Fejlesztési téma: Településkép javítását célzó beruházások és a vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások 

Helyzet/ adottság 

A HVK területén megtalálható hagyományoknak, kultúrának és kulturális turizmusnak helyt adó közösségi terek állapota, komfortfokozata nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik épített örökségben, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. A települések természeti környezetének jó adottságai kihasználatlanok, a közösségi terek, közterületek állapota nem vonzó sem az itt élők, sem az idelátogatók számára.  

Probléma/ lehetőség 

A lakosság kulturális igényének kielégítését, valamennyi kor‐ és népcsoport számára hozzáférhetővé tételét szolgálja a meglevő kulturális terek (faluházak, kultúrotthonok) rendbetétele, ami elengedhetetlen feltétele a kulturális esélyegyenlőségnek. A kevéssé vonzó környezet kedvezőtlenül befolyásolja a lakosok helyben maradását, a szakmai, turisztikai programokra érkezők fogadását. A tágabb természeti környezet fejlesztése lehetőséget biztosít a környezet élhetőbbé tételére, és ehhez a település fejlesztése iránt elkötelezett helyi önkormányzatok civil szervezetek részéről mutatkozik tenni akarás.  

Megoldási javaslat 

Olyan pihenő parkok létesítése, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését, rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését. Olyan ingatlan és eszközfejlesztést célzó új kulturális turisztikai projektek támogatása, amelyek alkalmazkodva a települési adottságokhoz, megőrizve a település helytörténeti néprajzi 

35 

 

értékeit, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok bemutatói).  

Várható eredmény 

A projektek megvalósításával erősödik a környezettudatosság, igényesség, a népcsoportok közötti együttműködés, a hagyományok iránti tisztelet. Helyi lakosok ellátásának színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak.  

Támogatható tevékenységek 

A védelem alatt nem álló épületek külső felújítása; a település környezetét és megjelenését javító fejlesztések kialakítása, meglévők fejlesztése, Új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése, Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése, A Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások. 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

70 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  70%‐től 100%‐ig 

70%‐től 100%‐ig 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

48 025 545,‐ HUF  Non‐profit szervezet  70%‐től 100%‐ig 

70%‐től 100%‐ig 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

48 025 545,‐ HUF  Egyház  70%‐től 100%‐ig 

70%‐től 100%‐ig 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF  

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

3 db   

  

Megoldási javaslatok: 15/20. 

A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése  A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 

Fejlesztési téma: A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápolása 

Helyzet/ adottság 

A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok változatos helyi védelem alatt álló épületekben (templomok, várromok, romkertek, helyi zarándokhelyek). Ilyen többek között a Bujáki vár, a Sasbérci kilátó, a héhalmi kőhíd. A legtöbb település rendelkezik védett palóc házakkal. A HVK területén található több egyházi műemlék. A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok változatos természeti értékekben.  A HVK területén található az országos jelentőségű Kelet‐Cserhát tájvédelmi körzet egy része, amely természeti és geológiai jelenségekben gazdag és számos védett növény és állatfaj élőhelye. A korábban kialakított ökológiai tanösvények kapcsolódnak zarándok és tematikus utakhoz, mint a Mária  vagy Szilva‐út.   

36 

 

Probléma/ lehetőség 

A települések kulturális és építészeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, újjáépítésük indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. A régi mesterségek megőrzéséhez és bemutatásához még fellelhetők a térségben mesteremberek, kézművesek, mint kovács, fafaragó, kosárfonó.  

Megoldási javaslat 

Összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, értéknövelő felújítását, a létesítmények környezetének rendbe hozatalát. Támogatni szükséges a települések szelektív hulladékgyűjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését, valamint a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. 

Várható eredmény 

A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő és a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók foglalkoztatási lehetőségeinek kibővítését. Kiegészítő kulturális örökségmegóvó projekt létesülhet Bujákon, Csécsén, Bokorban, Héhalomban, Mátraszőlősőn,  Ecsegen és Kozárdon. Egyúttal megvalósul a HVK‐t alkotó 26 település tematikus ökoturisztikai és Palóc gasztroturisztikai feldolgozása térképpel, nyomtatott formában.  

Támogat‐ható tevékenysé‐gek 

Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények, építményrészek külső felújítása, belső felújítása, korszerűsítése,gyalogutak kialakítása,parkoló, zöld felület, kapcsolódó kerítés; A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására; tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítására, tájékoztató kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről valamint  kapcsolódó táblák elkészítése és kihelyezése 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Allokáció  Támogatási intenzitások 

Hátrányos helyzetű településen 

Egyéb 

Megoldási javaslat összes becsült költsége 

80 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  70%‐tól 100%‐ig 

70%‐tól 100%‐ig 

Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 

48 025 545,‐ HUF  Non‐profit szervezet  70%‐tól 100%‐ig 

70%‐tól 100%‐ig 

Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 

48 025 545,‐ HUF  Egyház  70%‐tól 100%‐ig 

70%‐tól 100%‐ig 

Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 

334 000,‐ HUF       

Megvalósítás során várható kérelmek száma 

3 db       

  HPME I. tengely 

Megoldási javaslatok: 16/20. 

A HPME jogcím: ÚMVP I. tengely,  A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező‐ és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer‐feldolgozásban  

A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

37 

 

Fejlesztési téma: mezőgazdasági beruházások támogatása 

Helyzet/ adottság 

A kistérségben a biomassza hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok adottak, valamint a termesztett biomassza gyűjtése és feldolgozása tekintetében rendelkezésre áll emberi erőforrás. A legeltetéses állattartás hagyományainak újraélesztése új farmok létesítésével támogatandó. A mező‐, erdő‐, vadgazdálkodás a tőkeszegénység miatt rossz, erodált talajok (6‐28 Ak., átlag 13,5 Ak), termelési kultúrában erős. A növényszám korlátozott, a feldolgozás gyakorlatilag nem létezik. Erős az olajnövény termelés ami részben helyettesíti a megszűnt a szántóföldi zöldség és cukorrépa termelést. A magvakból, gyümölcsökből, erdei gyógy‐ és fűszernövényekből nincs helyi termék. A térség mezőgazdasági vállalkozásainak gépparkja többnyire elavult. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozókat általánosan alacsony jövedelmezőség és tőkeszegény környezet jellemzi. A helyi viszonyok nem teszik lehetővé az intenzív agrártermelés folytatását. Az agrárvállalkozások aránya az összes gazdasági ágon belül 4,69%. Általánosan jellemző a szántóföldi növénytermesztés és növekedő tendenciát mutat a kistérségben a szőlőművelés, az erre alapozott helyi feldolgozó manufaktúrák száma nőtt. 

Probléma/ lehetőség 

A HVK területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység miatt rossz, a mezőgazdaság nem az adottságok megfelelő kihasználásával tevékenykedik (csaknem teljesen eltűnt a legeltetéses állattartás és a zöldségtermelés) azonban a térség jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. Kozárdon megtalálható nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a hazai legnagyobb Gyimesi racka farm található. A térség lóállománya a megyei átlagnak több mint kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős.  A fenntartható mezőgazdaság lehetőséget nyújt a hagyományos technológiák, illetve az ökológiai termelési módok alkalmazására. 

Megoldási javaslat 

A kistérségi természeti adottságok lehetőséget adnak a mezőgazdasági termelés bővítését, korszerűsítését célzó beruházások támogatására. 

Várható eredmény 

Szélesedik a termesztett növények skálája, az állattartás infrastrukturális feltételei javulnak, új munkahelyek létesülnek. 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

 ÚSZT 

Megoldási javaslatok: 17/20. 

A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro,‐ kis és középvállalkozások számára 

A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

Fejlesztési téma: Gép‐, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés  

Helyzet/ adottság 

A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya 22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága számára nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk beszerzése, mivel a helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben kereskedelemmel foglalkozók nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony. 

38 

 

Probléma/ lehetőség 

A HVK terültén a mikro‐, kis‐ és közepes vállalkozások felszereltsége, technológiai háttere még mindig jelentős fejlesztésre szorul. Versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő‐és megtartó képességük gyenge.  Piaci helyzetük stabilizálása érdekében lehetőség van eszközbeszerzésre, amellyel piaci helyzetüket stabilizálhatják. 

Megoldási javaslat 

Korszerű gyártási eszközök, számítógépek, minden igényt kielégítő szoftverek beszerzése, ezzel jól működő információs technológiai beruházások megvalósítása szükséges.  

Várható eredmény 

A vállalkozások információs technológiai háttere és  munkahelyteremtő képessége javul. 

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

Gép, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés: új és 3 évnél nem régebbi gép, eszköz beszerzésre, informatikai fejlesztés, szoftver, hardver beszerzés.                   

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

  

Megoldási javaslatok: 18/20. 

A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv (2011) Turisztikai szolgáltatások fejlesztése az Észak‐magyarországi régióban    

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 

Fejlesztési téma: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése 

Helyzet/ adottság 

A térség falusi szálláshelyeinek száma kevés, a meglévő szálláshelyek komfortfokozata, kiegészítő szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing tevékenysége nem megfelelő, kevés a turisztikai kiadványok, többnyelvű helyi és térségi turistatérképek száma. A térségi rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai vonzerőként megjelenni. A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek, a térségben. Különösen a Cserhátba nyúló területeken nagy lehetőség kínálkozik a helyi gyümölcs, sajt, mangalica termékeket igénylő rekreációs turizmus meghonosítására, üdülőparkok, egészséges környezetű, városi nyugdíjasokat is ellátó komplexumok létesítésére. A lovas‐turizmus szempontjából jelentős Pásztó, Vanyarc, Erdőtarcsa.  

Probléma/ lehetőség 

Szükséges új és meglévő szolgáltató helyek fejlesztését célzó (kézműves galéria, ajándéktárgy pavilon, látványkonyhák kialakítása helyi specialitások készítésével, hagyományőrző kézműves tevékenység és programok) megvalósítása. A turisztikai sport és szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését, a rekreációs programok feltételeinek megteremtését, a bor és gasztronómiai turizmus kialakítását, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítését, vadászturizmus ösztönzését elősegítendő beruházások megvalósítása. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása szükséges. 

Megoldási javaslat 

Olyan, a HVK településein turisztikai céllal létrejövő, aktív sportturizmushoz kapcsolódó természetes környezetben űzhető tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, lovas turisztikai szolgáltatás, kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás,‐ vízi, vízparti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás, öko és aktív turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása szükséges, amelyek a látogatók igényeinek megfelelően, helyi adottságokra épülve valósulnak meg.  

Várható  Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése, hagyományos népi mesterségek 

39 

 

eredmény  megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális turizmusfejlesztési stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex turisztikai és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére és az ebből eredő idegenforgalmi előnyök minél jobb felhasználására. 

Támogat‐ható tevékeny‐ségek 

 Olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztésére lehet pályázni, amelyek új élményelemekkel gazdagítják a meglévő idegenforgalmi vonzerők kínálatát, és ezáltal elősegítik a hosszabb, tartalmasabb időtöltést. A fejlesztési célok között turisztikai attrakciók, vendéglátóegységek, garantált programok, eszközkölcsönzés, városnézési program egyaránt szerepelhet, csakúgy, mint eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés. 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

  

Megoldási javaslatok: 19/20. 

HPME ÚMVP LEADER témakör: A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (ÚMVP 5.3.4.1.) 

A HPME jogcím: Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (431) 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 4. A helyi –és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  5. A térségi marketing tevékenység elősegítése 

Helyzet/ adottság 

A térség szereplőinek ismeretanyaga hiányos a pályázati lehetőségek, együttműködési lehetőségek tekintetében.  

Probléma/ lehetőség 

A térségi szereplők nem rendelkeznek elegendő információval a fejlesztési forrásokról, illetve nem a térségi adottságokhoz igazodva használják ki a hazai és külföldi pályázati források adta lehetőségeket. Azonban a HVK településein megvalósuló beruházásokhoz a pályázati források, vissza nem térítendő támogatások, a csekély önrésszel rendelkező személyeknél/szervezeteknél jelentik a fejlődés egyedüli útját.  További lehetőség olyan szervezetek létrehozása, érdekeltek meglévő szervezetekbe integrálása, amelyek lehetőséget nyújtanak a helyi adottságok hasznosítására (TDM, GEO Park, stb.).   

Megoldási javaslat 

A Cserhátalja LEADER Munkaszervezete feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki szereplők számára hasznosíthatóak, és segíti a szereplőket azok elérésében. 

Várható eredmény 

Tájékoztató fórumokon megismert tudásanyag átadása valósul meg. Új szervezetek jönnek létre. Szervezett együttműködők száma bővül.  

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

  

Megoldási javaslatok: 20/20. 

A HPME jogcím: ÚSZT Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal  

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően:   

Fejlesztési téma: Megújuló energiaforrások 

40 

 

Helyzet/ adottság  A HVK településein a közintézmények fűtési rendszere elavult, alacsony hatásfokkal működik. Fenntartásuk nagy anyagi ráfordítást igényel, amit többnyire külföldi importból beszerzett energiahordozóval látnak el. 

Probléma/ lehetőség  A kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítása lehetőséget teremt a megújuló energia előállítására és felhasználására. 

Megoldási javaslat  Biomassza kazánok, faelgázosító kazánok, pellet kazánok, napkollektorok, napelemes rendszerek beszerzése javasolt. Az intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztések szükségesek. 

Várható eredmény  A helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő energia előállítás mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit. 

Támogatható tevékeny‐ségek 

Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, használati melegvíz‐igény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, gazdasági‐termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, villamosenergia‐termelésre napelemes rendszer segítségével. 

Megoldási javaslat által érintett települések listája 

Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

3.5 Forrásallokáció  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Döntéshozó  Testülete  által  elfogadott  Helyi  Vidékfejlesztési 

Stratégia fő célkitűzései: 

1) A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése 

2) A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése 

3) A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése 

4) A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése 

5) A térségi marketing tevékenység elősegítése 

 

A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Rendkívüli  Taggyűlése  által  elfogadott  intézkedések  és  a 

rendelkezésre álló EMVA LEADER forrás allokációja: 

1. Vállalkozási alapú fejlesztés: 154.983.653,‐ Ft  

2. Sport‐ és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése: 25.000.000,‐ Ft 

3. Közösségi célú fejlesztések Pásztón:  40.000.000,‐ Ft 

4. Biztonságtechnikai beruházások támogatása: 25.000.000,‐ Ft 

5. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása: 20.000.000,‐ Ft 

6. Képzések megvalósításának támogatása: 10.000.000,‐ Ft 

7. Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása: 10.000.000,‐ Ft 

8. Térségen belüli együttműködés: 10.000.000,‐ Ft 

9.  Közösségi  fejlesztések  kis  értékű beruházásaihoz  nyújtott  támogatások:  15.000.000,‐  Ft  (max.  1 

millió) 

10. Képzések megvalósításához nyújtott támogatások: 5.000.000,‐ Ft (max. 250 e.) 

 

Összköltség: EMVA LEADER Forrás: 314.983.653,‐ Ft 

Vállalkozásfejlesztésre allokált forrás: EMVA LEADER Forrás: 164.983.653,‐ Ft (minimum) 

41 

 

4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatának indításáról a Cserhátalja LEADER Nonprofit 

Kft. 2011.  február 14‐én az ÚMVP  Irányító Hatóságának 6/2011  (II.4.) közleménye alapján, hírlevél 

formájában,  valamint  honlapján  hirdetmény  megjelentetésével  értesítette  a  Helyi  Közösség 

önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit és a  lakosságot. A HVS  felülvizsgálat közleménye és 

helyesbítése mellett a projektötlet adatlap  is  felkerült a HACS honlapjának oldalára. A hirdetmény 

nyomtatott  formában  történő  eljuttatása  a  települési  önkormányzatok  részére megtörtént,  azok 

kihelyezésre  kerültek  a  polgármesteri  hivatalokban  és  forgalmasabb  helyszínek  közelében.  A 

hirdetmény  megjelent  a  Pásztói  Hírlap  XXII.  évfolyam  2.  számában,  valamint  feltöltésre  került 

Vanyarc,  Jobbágyi és Palotás községek weboldalaira  is. A nyilvánosság biztosítása érdekében a HVS 

felülvizsgálat legfontosabb és legfrissebb információi folyamatosan feltöltésre kerültek a weboldalra, 

a  HVS  Döntéshozó  Testület  által  elfogadott  első  szakasza,  a  projektötlet  adatlapok,  a  célterület 

tervezés aktuális állása és a célterületekhez kapcsolódó formanyomtatványok mellett az érdeklődők 

a  www.cserhatalja.eu  oldalon  is  tájékozódhattak  a  taggyűléseken,  fórumokon,  tervezői  csoport 

üléseken elhangzottakról. A HACS a felülvizsgálati  időszak alatt folyamatos konzultációs  lehetőséget 

biztosított a munkaszervezeti  irodában. 2011. március 20‐ig 122 darab projektötlet adatlap érkezett 

be  a  munkaszervezeti  irodába  átfogó  képet  adva  a  Cserhátalja  Helyi  Közösség  területén  élők 

fejlesztési javaslatairól. 

 

A  HVS  felülvizsgálatot  indító  Rendkívüli  Taggyűlésre  (RT)  2011.  február  16‐án,  Pásztón  a 

Polgármesteri  Hivatal  épületében  került  sor.  A  Taggyűlésen  a  HVS  felülvizsgálat  folyamatának 

ismertetése  mellett,  megválasztásra  került  a  14  fős  Tervezői  Csoport  (TCS)  a  tagság  31,13%‐os 

jelenlétével. A TCS tagjai jellemzően a HACS tagságából kerültek ki, a közszférát képviselő TCS tagok 

aránya 28,57%.  

 

2011.  február  23.  és  március  1.  között  hét  tájékoztató  fórum  került  megrendezésre  66  fő 

részvételével  Kozárdon,  Szurdokpüspökiben,  Palotáson,  Alsótoldon,  és  Vanyarcon.  A  fórumokon 

résztvevők  tájékozódhattak  a  HVS  felülvizsgálat  főbb  feladatairól,  szükségességéről,  valamint 

ismertethették és benyújthatták projektötlet javaslataikat. 

 

A HVS első szakaszának elfogadására 2011. március 11‐én került sor Döntéshozó Testületi Ülés (DT) 

keretében, Kozárdon. A HVS készültségi fokának áttekintése után, a DT által egyhangúan elfogadásra 

kerültek  a  HVS  fő  célkitűzéseire,  valamint  a  LEADER  forrásból  tervezett  intézkedések 

forrásallokációjára vonatkozó előterjesztések.  

 

A  TCS  2011.  március  21‐én,  Vanyarcon  a  beérkezett  projektötletek  előzetes  áttekintését  és 

véleményezését tartotta, javaslatot téve a HVS‐be beépítendő projektötletekre. A TCS javaslatot tett 

a  LEADER  forrásból  tervezett  intézkedések  számának  bővítésére  és  a  LEADER  forrás  újbóli 

allokációjára.  

 

A  2011. március  24‐én,  Palotáson  összehívott RT‐en  a  tagság  27,35%‐os  részvételével  elfogadásra 

kerültek  a  TCS  javaslatai, miszerint  a  Cserhátalja Helyi  Közösség  területéről  beérkezett  111  darab 

projektötlet  adatlap  javaslatai  kerülnek  a  HVS‐be  feldolgozásra,  valamint  elfogadásra  került  a 

42 

 

célterületek  –  intézkedések  számának  8‐ról  10‐re  bővítése,  és  a  10  célterület  közötti  új 

forrásmegosztás. 

 

2011. április 14‐én, Kozárdon a TCS jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát, amely a HACS két munkatársa  részvételével  2011.  május  3‐án,  Miskolcon  az  MVH  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei Kirendeltség  képviselőjével,  valamint  2011. május  4‐én,  Budapesten  az  IH  és MVH  képviselőivel egyeztetésre  került. 2011. május 18‐án, Kozárdon  a TCS  áttekintette  a HVS 2011. március 24. óta elkészült anyagait és elfogadásra javasolta a HVS végleges változatát.  2011. május 19‐én, a Kozárdra összehívott RT‐en a tagság 27,35%‐os részvételével elfogadásra került a HVS végleges változata, amely feltöltésre kerül a HACS weboldalára. 

  4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása  A Cserhátalja LEADER HACS a pásztói valamint a balassagyarmati kistérség 26 településének 561,41 

km2  ‐es  területén  élő  33.178  lakosát  képviseli.  A  „Cserhátalja  és Nyugat‐Mátra  Európában”  című 

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiai célja a gazdaságfejlesztésre, a lakosság megtartására, az életminőség 

javítására  és  a  környezet  megóvására  irányul.  A  HVS  prioritásai  a  turisztika,  a  termelő  és 

feldolgozóipari,  erdészeti,  megújuló  energia‐hasznosítási  fejlesztések,  a  természeti  környezet  jó 

állapotának,  a  Palóc  építészet  hagyományait,  történelmét  és  életformáját  őrző  épített  környezeti 

értékek  megőrzése,  és  turisztikai  látványosságként  történő  hasznosítása  jelenleg  is.  Valamennyi 

prioritásban  kiemelt  hangsúlyt  kapott  az  esélyegyenlőség  biztosítása,  hiszen  jelentős  a  hátrányos 

helyzetű  kisebbség, munkát  kereső  nő  és  fiatal,  akiknek minden  eddiginél  nagyobb  szüksége  van 

oktatási,  kulturális  és  munkahelyteremtő  támogatásra.  2008.  október  15‐i  megalakulása  óta  a 

Munkaszervezet  a  HVS‐ben  megfogalmazott  gazdaság  és  közösségfejlesztési  prioritások 

megvalósítását célzó támogatási  lehetőségek minél szélesebb körben történő megismertetését  látta 

el, 2009‐től részt vett a beérkező kérelmek, pályázatok értékelésében és döntéshozatali feladataiban 

is.  A  heti  öt  napos  állandó  ügyfélszolgálati  tevékenység,  a  falufórumok,  falunapok,  térségi 

rendezvényeken  való  részvétel,  a weboldal  folyamatos működtetése  nemcsak  a  térséggel  történő 

kapcsolatteremtést biztosította, hanem a vállalkozás és településfejlesztő projektek elindulásához, a 

térség vállalkozói, civil és közszféra együttműködését  is elősegítette. Az alulról  jövő kezdeményezés 

elve valósult meg a HVS 2007‐es tervezése során, a helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek és a 

közszféra  térségi  fejlesztési  igényeinek  figyelembe  vételével  kerültek  a  prioritások  kidolgozásra,  a 

jelenlegi  HVS  felülvizsgálati  szakaszban  sincs  ez másként,  hiszen  a  falufórumokon,  a  konzultációs 

megbeszéléseken,  a  projektötlet  adatlapok  kitöltésével  és  átadásával  fejezték  ki  fejlesztési 

elképzelésüket a térség lakosai.   

 5 Mellékletek  5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek  Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. február 16. 16 óra, Helye: Pásztó, Polgármesteri Hivatal 

Témája:  

A  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  (HVS)  általános  felülvizsgálatának  indítása,  a  Tervezői  Csoport 

kijelölése. 

Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma: 33  fő  (31,13%), ebből közszféra képviselő: 8  fő  (24,24%), 

civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 14 fő.  

 

Tervezői Csoport tagjai: 

43 

 

Közszféra:  Hrncsjár Mihályné  ‐  Vanyarc  Község  Önkormányzata,  Klátyik  András  ‐  Alsótold  Község 

Önkormányzata,  Sisák  Imre  ‐  Pásztó  Város  Önkormányzata,  Szilágyi  Albert  ‐  Héhalom  Község 

Önkormányzata 

Civil szféra: Illés Rudolf ‐ Pásztói Szabadidő Sportegyesület, Mészáros Sándor ‐ Pásztói Kézilabda Club, 

Szabó  Lajos  ‐ Muzsikál az Erdő Alapítvány,  Szabó Mihály  ‐ Palotási  Sportegyesület, Plecskó Péter  ‐ 

Ózon Sportrepülő Egyesület, 

Üzleti szféra: Csépe Attila  ‐ CRUX‐KER Bt., Dr. Hajas Pál ‐ Futuragro Kft., Jeges Tamás ‐ Jeges Művek 

Kft., Győri Mátyás ‐ VIPKER Kft. 

Tervezői Csoport vezetője: Kodák József, Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. munkaszervezet‐vezető  

 

Fórum, Ideje: 2011. február 23. 16 óra, Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda 

Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata 

Résztvevők száma: 16 fő 

 

Fórum, Ideje: 2011. február 24. 17 óra, Helye: Szurdokpüspöki, Faluház 

Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata 

Résztvevők száma: 14 fő 

 

Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház 

Fórum  témája:  Zárt,  a  palotási  vállalkozók  által  és  részére  meghirdetett  fórum,  amelyen 

meghívottként  részt vett a munkaszervezet munkatársa, egyik  témaként  szerepelt a  LEADER HACS 

HVS felülvizsgálata, ÚMVP kérelem és pályázati lehetőségei 

Résztvevők száma: 16 fő 

 

Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Alsótold, Kultúrház 

Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata 

Résztvevők száma: 10 fő 

 

Fórum, Ideje: 2011. március 1. 17 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal 

Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata 

Résztvevők száma: 10 fő 

 

Döntéshozó Testületi Ülés, Ideje: 2011. március 11. 9:30 

Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda 

Témája: A Cserhátalja LEADER HACS HVS felülvizsgálatának IH által előírt jóváhagyása. 

Résztvevők száma: 9 fő 

A  Döntéshozó  Testületi  Ülésen  elfogadásra  kerültek  a  HVS  fő  célkitűzései,  valamint  a  LEADER 

forrásból tervezett intézkedések forrásallokációja. 

 

Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. március 21. 10 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal 

Témája:  HVS  felülvizsgálatával  kapcsolatos  projektötletek  jóváhagyásának  és  a  célterület  tervezés 

előkészítése 

Résztvevők száma: 11 fő 

A  Tervezői  Csoport  javaslatot  tett  a  122  db  projektötlet  adatlap  javaslataiból melyek  kerüljenek 

feldolgozásra  a  HVS  felülvizsgálata  során,  valamint  a  2011.  március  11‐én  elfogadott  LEADER 

44 

 

forrásból  tervezett  intézkedések  bővítésére  és  az  EMVA  LEADER  forrás  allokációjának 

felülvizsgálatára. 

 

Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. március 24. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház 

Témája:  Tájékoztatás  a  HACS  HVS  felülvizsgálatáról,  valamint  döntéshozatal  a  beérkezett 

projektötletekről. 

Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma: 29  fő  (27,35%), ebből közszféra képviselő: 9  fő  (31,03%), 

civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 9 fő. 

A  Tervezői  Csoport  javaslatának  figyelembe  vételével  a  122  db  beérkezett  projektötlet  adatlap 

javaslataiból a Cserhátalja Helyi Közösség területéről beérkezett 111 db javaslat kerül feldolgozásra a 

HVS  felülvizsgálata során. A Tervezői Csoport  javaslatának  figyelembe vételével a LEADER  forrásból 

tervezett  intézkedések  számát 8‐ról 10  (célterületre)  intézkedésre bővítették, valamint elfogadásra 

került az EMVA LEADER forrás új allokációja. 

 Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. április 14. 10 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda 

Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos célterület tervező jóváhagyása 

Résztvevők száma: 10 fő 

A Tervezői Csoport áttekintette és jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát. 

 

Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. május 18. 16 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda 

Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végleges változatának jóváhagyása. 

Résztvevők száma: 10 fő 

A Tervezői Csoport áttekintette és elfogadásra javasolta a végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát. 

 

Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. május 19. 16:30 óra, Helye: Kozárd, Faluház 

Témája: Tájékoztatás a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatáról, és döntéshozatal 

a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájáról. 

Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma: 29  fő  (27,35%), ebből közszféra képviselő: 8  fő  (27,58%), 

civil szféra képviselő: 10 fő, üzleti szféra képviselő: 11 fő. 

A Taggyűlés az előterjesztett HVS‐t egyhangúan elfogadta, azzal a feltétellel, hogy továbbiakban csak 

az IH által feltárt hibák, javaslatok kerülnek a dokumentumban módosításra. 

 

 

 

45 

 

5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció  

Kód: 15

A helyi és térségi 

gazdasági környezet 

és a vállalkozások 

fejlesztése, a 

foglalkoztatás 

növelése

A helyi életminőség 

javítása, a vidékhez 

kötődés erősítése

A helyi életminőség 

javítása, a vidékhez 

kötődés erősítése

A helyi életminőség 

javítása, a vidékhez 

kötődés erősítése

A helyi életminőség 

javítása, a vidékhez 

kötődés erősítése

A humán erőforrás 

fejlesztése és a 

társadalmi tőke 

erősítése

A helyi és térségi 

gazdasági környezet 

és a vállalkozások 

fejlesztése, a 

foglalkoztatás 

növelése

A térségi marketing 

tevékenység 

elősegítése

A helyi életminőség 

javítása, a vidékhez 

kötődés erősítése

A humán erőforrás 

fejlesztése és a 

társadalmi tőke 

erősítése

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10

Együttműködésen 

alapuló vállalkozások 

fejlesztése

Sport, kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása és fejlesztése

Kulturális, sport -és szabadidős célú tevékenységek kialakítása és fejlesztése Pásztón

Biztonságtechnikai beruházások támogatása

Turisztikai és helyi rendezvények támogatása

Képzések megvalósításának támogatása

Megalapozó tanulmányok létrehozása

Térségen belüli együttműködések támogatása

Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások

Képzések megvalósításához nyújtott kis értékű támogatások

A1. A2. B1. B2. B3 C1 C2 C3 C4 D1

0b 0a 0a 0a 0c 0d 0e 0f 0a 0d

154 983 653 25 000 000 40 000 000 25 000 000 20 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 15 000 000 5 000 000 314 983 653 összeg

1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 2 darab

0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 RENDBEN

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 RENDBEN

154 983 653 0 0 0 0 0 10 000 000 0 0 0 164 983 653 RENDBEN

0 0 0 0 0 0 0 0 15 000 000 5 000 000 20 000 000 RENDBEN

150b01 150a02 150a03 150a04 150c05 150d06 150e07 150f08 150a09 150d10

0a közösségi célú

0b vállalkozási alapú

0c rendezvény

0d képzés

0etervek és 

tanulmányok

0fTérségen belüli 

együttműködés 

Amennyiben egy célterület kis értékű, nem lehet egyszerre komplex is. 

A komplex fejlesztés megfogalmazása lehetőség, nem kötelező.

A "Célkitűzés" betűjele helyett a célkitűzés nevét kell beírni. A HPME címe kitöltendő. 

Jogcím kód / megnevezés magyarázat

Kis értékű fejlesztés írása lehetőség, nem kötelező.

A HACS név kiválasztása (a fenti rubrikában megtehető) után a HACS kód automatikusan töltődik, a teljes kód a célterület rubrikák kitöltése után áll össze. 

A nem színnel jelölt cellák kitöltendők. A kódolás automatikus, referencia kód, ami nem egyezik meg az IIER‐ben kapott kóddal. A táblázat nem helyettesíti a célterület tervezőt, csupán a tervezést és ellenőrzést segítő 

eszköz, amellyel a forrásallokáció, a darabszám korlátozás, és az átfedések kiszűrése lehetséges. 

A kis értékű aránya a LEADER allokált forrásokból legfeljebb 10%, a gazdaságfejlesztési aránya min. 45%.

Kitöltési útm

utató

Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím 

szerint, betűjellel)

Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; 

LEGFELJEBB 4 DB) 

Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0; 

LEGFELJEBB 2 DB; KOMPLEX NEM LEHET 

Célterülethez allokált forrás (Ft)

HPME/célterület kód

Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0)

Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). 

Minimum 45%.

Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 

10%.

HPME/CÉLTERÜLET TERVEZŐ ÉS 

ELLENŐRZŐ TÁBLÁZAT Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.

HPME sorszáma

III. INTÉZKEDÉSEK (HPME)

II. CÉLKITŰZÉSEK

HPME címe 

46 

 

 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 

Valamennyi, a 2011. évi HVS felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentum elektronikus formában elérhető a http://www.cserhatalja.eu/new/docs/2011hvsfelulvizsgalat.pdf oldalon.  

5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)   

A Cserhátalja LEADER HACS települései 

 (Forrás: umvp.eu) 

  

    

47 

 

    A Cserhátalja LEADER HACS területe (Forrás: Google)  

                   

                               

48 

 

5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)  

Munkanélküliség alakulása a Cserhátalja Helyi Közösség településein 

Munkanélküliség alakulása (2007‐2010) 

  Nyilvántartott 

össz. 

Foly. nyilvántart 

hossz>365 nap 

Munkavállaló 

korú népesség 

Relatív mutató 

  fő  fő  fő  % 

2007.12.20‐i állapot  2 085  610 22 091  9,44

2008.12.20‐i állapot  2 173  700 21 983  9,88

2009.12.20‐i állapot  2 681  699 21 971  12,20

2010.12.20‐i állapot  2 704  810 21 794  12,41

 

 

    Nonprofit szervezetek típusa és száma a Cserhátalja Helyi Közösség területén 

Nonprofit szervezetek típusa   Számuk a térségben 

Kultúrával kapcsolatos tevékenység   36 

ebből hagyományőrzéssel kapcsolatos   12 

Vallással kapcsolatos tevékenység   12 

Sporttal kapcsolatos tevékenység   38 

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység   38 

Oktatással kapcsolatos tevékenység   17 

Kutatással, tudománnyal kapcsolatos tevékenység   1 

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység   1 

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység   4 

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység   12 

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység   3 

Településfejlesztéssel, lakásvédelemmel kapcsolatos tevékenység   11 

Gazdaságfejlesztés, munkaügy   3 

Jogvédelem   2 

Közbiztonság védelme   3 

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység   0 

Nemzetközi kapcsolatok   1 

Szakmai, gazdasági érdekképviselet   6 

Politikai tevékenység   1 

Turizmus fejlesztéssel kapcsolatos tevékenység   4 

Összesen  193 

   

 

 

 

 

 

 

 

49 

 

A Cserhátalja Helyi Közösség településeinek lakosságszáma és nemenkénti megoszlása 

 

 Települések  2008  2009  2010 

  Férfiak

összesen

Nők 

összesen 

Állandó 

lak. 

összesen

Férfiak

összesen

Nők 

összesen

Állandó 

lak. 

összesen

Férfiak 

összesen 

Nők 

összesen

Állandó 

lak. 

összesen

Pásztó  4668 5169  9837 4647 5137 9784 4594  5073  9667

Alsótold  127 134  261 128 135 263 124  133  257

Bér  189 231  420 186 226 412 176  224  400

Bokor  62 76  138 63 77 140 74  79  153

Buják  1074 1168  2242 1076 1162 2238 1066  1145  2211

Csécse  457 514  971 441 508 949 428  512  940

Cserhátszentiván  78 72  150 78 75 153 79  77  156

Ecseg  611 618  1229 614 623 1237 606  628  1234

Egyházasdengeleg  243 274  517 242 271 513 243  266  509

Erdőkürt  277 286  563 275 288 563 277  280  557

Erdőtarcsa  305 306  611 296 300 596 290  301  591

Felsőtold  76 91  167 75 89 164 72  87  159

Galgaguta  353 373  726 352 363 715 341  358  699

Garáb  30 31  61 29 30 59 30  30  60

Héhalom  505 531  1036 504 537 1041 495  530  1025

Jobbágyi  1117 1110  2227 1111 1115 2226 1086  1107  2193

Kálló  831 815  1646 792 793 1585 786  774  1560

Kisbágyon  209 247  456 203 241 444 208  241  449

Kozárd  93 87  180 94 94 188 92  90  182

Mátraszőlős  768 844  1612 750 844 1594 754  851  1605

Palotás  792 904  1696 794 906 1700 791  907  1698

Szarvasgede  220 229  449 214 221 435 211  221  432

Szirák  577 588  1165 580 590 1170 574  586  1160

Szurdokpüspöki  957 1057  2014 937 1054 1991 927  1046  1973

Tar  938 1057  1995 937 1054 1991 926  1041  1967

Vanyarc  627 718  1345 632 711 1343 634  707  1341

Összesen:       33714     33494       33178

 

 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája  Pásztói kistérség: 

 

Pásztó és térsége területfejlesztési program helyzetértékelés (tervezet), 1997. február 

A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata 

2004. január  

A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata 

II. Stratégia felülvizsgálata, 2004. január 31. 

50 

 

A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata 

III. Operatív szakasz, 2004. április 30. 

A Pásztói kistérség fejlesztési programja, 2005. június 

Pásztó Város Hosszútávú Turizmusfejlesztési Programja, 2006. 

Pásztói kistérség Foglalkoztatási Paktuma, 2006‐2010 

Pásztó városi területek rehabilitációja, 2006. 

Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Feladat‐ellátási,  Intézményhálózat‐működtetési, és 

Fejlesztési Terv 2010‐2013 

Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2010 – 2015 

Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010 ‐ 2015 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a pásztói kistérség fejlődésében – Kistérségi esettanulmány 

Pásztó kistérségi központ  rehabilitációja:  IVS, Előzetes Akcióterületi Terv és Anti‐szegregációs Terv, 

2008. 

Pásztó Kistérség Turizmusfejlesztési Program, 2010. 

Pásztó Város Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Program 

2003, 2007, 2009, 2011. március 

Dél‐Cserhát LEADER+ ‐ Dél‐Cserhát az új Európában Helyi vidékfejlesztési terv, 2005. 

A  Cserhátalja  és  Nyugat‐Mátra  Európában  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  Cserhátalja  LEADER 

Nonprofit Kft., 2009. november 27. 

 

Balassagyarmati kistérség: 

 

A Balassagyarmati Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja  

2004. június 30. 

Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Helyzetelemzés 

2006. július 

Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Stratégia 

2006. augusztus 

Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 

2008. augusztus  

 5.7 Fenntarthatósági alapelvek  

A HVS általános értékei 

A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégiájának  célkitűzései  szoros, egymásra  épülő  kapcsolatban  vannak  egymással,  a  lakosság  életminőségének  javításához  a vállalkozások  fejlesztése, munkahelyek  teremtése  és megtartása mellett, elengedhetetlen  a  térség természeti  kincseinek,  a  Palóc  kultúra  épített  örökségének  és  hagyományainak megőrzése,  amely nemcsak a helyi lakosok identitástudatának megőrzéshez járul hozzá, hanem a turisztikai fejlesztések nélkülözhetetlen elemeként is megjelenik. A térség ez irányú fejlődése tud hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez  és  minél  szélesebb  körű  megismertetéséhez.  A  térségi  kultúra  és  hagyományok sokféleségének  megőrzését,  a  kulturális  örökség  részét  képező  építészeti,  néprajzi, településszerkezeti  és  táji  értékek  fennmaradását  célzó  fejlesztések megvalósítását,  az  egészséges életmód  feltételeinek  biztosítását,  a  települések  közbiztonságának  javítását  kifejezik  a  „Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése” célkitűzésben megfogalmazott fejlesztési témák.  A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése” célkitűzés az egészséges termékek előállítását, a helyi élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói 

51 

 

magatartás  javítását,  a  térség  biológiai  sokféleségének  megőrzését,  a  működő  szolgáltatások javítását, az  információ és  térségi kommunikáció  infrastrukturális  feltételeinek  javítását  szem előtt tartó  fejlesztéseket  célozza  meg.    A  „Helyi  és  térségi  turizmus,  vendégfogadás  és  kapcsolódó tevékenységek  fejlesztése” célkitűzés szálláshelyek  létrehozását, kiegészítő  turisztikai szolgáltatások fejlesztésével elősegíti a természeti értékek fenntartható hasznosítását.  

A HVS‐ben megjelenő környezeti szempontok 

A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése” valamint  a  „Helyi  életminőség  javítása,  a  vidékhez  kötődés  erősítése”  célkitűzésekben  foglalt fejlesztési  témák  támogatják  a  helyi  természeti  értékek,  a  biológiai  sokféleség,  a  természetes térszerkezet  megőrzését,  az  ökológiai  szemléletű  tájgazdálkodás  érvényre  juttatását.  Figyelembe veszi  a  kevésbé  kedvező  adottságok  hasznosítási  lehetőségeit.  A  kibocsátott  hulladék újrahasznosítását,  az  adottságok biomassza  előállításával  történő hasznosítását,  ezáltal  a behozott meg nem újuló energiahordozó‐szükséglet csökkentését. 

A HVS‐ben megjelenő gazdasági szempontok 

A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése” célkitűzés  a  helyben  foglalkoztatással  létrehozott,  magas  hozzáadott  értéket  képviselő,  egyedi minőségű  termékek  előállítását,  helyi  piacra  jutását  fogalmazza  meg,  hozzájárulva  a  helyi vállalkozások  fejlődéséhez,  családi,  kisközösségi  gazdálkodási  formák  elterjedéséhez,  a  közösségi önellátáshoz,  amely  alapja  a  falusi  életmód,  a  hagyományokon  alapuló  megélhetési  formák térnyerésének. Szintén ez a célkitűzés irányul a helyi gazdasági adottságok feltárását, a foglalkoztatás növelését,  a  vidéki  életkörülmények  javítását  célzó  tanulmányok  megírásának  támogatásával, amelyek  a helyi  és  aktuális  gazdasági helyzetképnek  és  térségi  szükségletnek megfelelő  fejlesztési irányvonalat tárhatják fel. A „Humán erőforrás fejlesztése és társadalmi tőke erősítése” célkitűzésben megfogalmazott  javaslatok  a  gazdasági  fejlesztések  minden  területén  fontosak,  hiszen  a  térség szükségleteit kielégítő képzések megvalósítását célozzák meg. A térségen belüli együttműködésekre irányuló célkitűzés a hálózatos, fenntartható együttműködési formák kialakítását, a vállalkozói, köz és civil  szektor  találkozási  pontjainak  kiépítését  segíti,  hozzájárulva  a  térség  gazdasági,  kulturális fejlődéséhez, ismertségének növeléséhez. A „Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek  fejlesztése”  célkitűzés  a  helyi  turizmus,  a  vendégfogadás  és  a  kapcsolódó tevékenységek  fejlesztését, a  kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus  fejlesztését  irányozza elő.

A HVS‐ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok 

A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégiájának  fő  célkitűzései  a közösségben élők megélhetésének javítása, a szegénység leküzdése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok  felzárkóztatása, a  lakosság helyben  tartása és visszatelepülése. A HVS hozzájárul a helyi közösség  lakosainak,  vállalkozóinak,  civil  és  szakmai  szervezeteinek  részvételéhez  a  helyi döntésekben,  mivel  saját  jövőképük,  identitásuk,  fejlesztési  elképzeléseik  tükröződnek  a célkitűzésekben. Elősegíti a  rendelkezésre álló erőforrások helyi közösség érdekeit  szolgáló, hosszú távú szempontokat figyelembe vevő, felelősségtudatos körülmények közötti használatát, biztosítva a hátrányos helyzetű csoportok erőforrásokhoz történő hozzáférését és megőrzését a jövő nemzedéke számára.  A  vállalkozásfejlesztés  fő  célkitűzése  az  együttműködésen  alapuló,  a  helyi  alapanyagok feldolgozásának,  a másodlagos  termékek előállításának és piacra  jutásának elősegítése,  amelyek  a gazdálkodók és a  lakosság kapcsolatának  javításához, az egészséges helyi termékek  fogyasztásához, és a térség turizmusának fejlődéséhez járulnak hozzá. A gazdaságfejlesztéshez szervesen kapcsolódik a  helyi  képző‐oktató  intézmények  bevonása  a  térség munkaerő  szükségletéhez  igazodó  képzések megvalósításában, melyek  hozzájárulnak  a  szervezett  keretek  közötti  információ  és  a  tudásanyag átadásához  a  közösség  lakosai,  vállalkozói,  szolgáltatói  részére,  kiemelten  támogatva  a  képzettség nélküli, hátrányos helyzetű és roma csoportok képzés általi integrációját.