A csoportok szociálpszichológiája

BUTE Department of Ergonomics and Psychologywww.erg.bme.hu

BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Előadó: Dr. Juhász MártaE-mail: [email protected]

A csoportok szociálpszichológiája


A csoport jellemzői

A csoport meghatározása a tagok száma szerint:

kiscsoport (3-20)

nagycsoport



A csoport meghatározása az interakciók alapján:

elsődleges (primer) csoportok: szimpátián alapuló, intim kapcsolatok. A közös cél eléréséért a tagok közt kölcsönös függés van.

másodlagos (szekunder) csoportok: felülről alakítva, szervezetten jönnek létre.



A csoportformák meghatározása kialakulásukattekintve:Formális csoport (legális): Különböző szempontok alapján, mesterségesen kialakított csoportok; hierarchikusan meghatározott munkamegosztáson alapulnak (család, vezető, beosztott), amelyben később kialakulhatnak az informális csoportosulások.

Informális csoport (alegális): A tagok önkéntes, érzelmi motivációjuk, közös érdeklődésük alapján kapcsolódnak egymáshoz és vállalják a csoport-hovatartozást. (kortárscsoport, baráti kártyaparti).

Mit jelent a kiscsoport?

•tagjai személyesen ismerik egymást,•a csoporttagoknak közös céljuk van,•a tagok közt viszonylag stabil kapcsolat van,•a tagok függnek egymástól, •egymással folyamatos interakcióban vannak,•az egyén észleli és fontos számára a csoport tagság, •mindenkinek meghatározott pozíciója, szerepe van,•a viselkedést a normák irányítják, •a csoport több, mint a tagok számszerű összege.

A csoport olyan pszichológiai egység, amely

A csoporttaggá válás motivációs alapjai

•Térbeli, fizikai közelség, az érintkezés sűrűsége. •A csoport kielégít bizonyos szociális szükségletet, pl. affiliációs szükséglet.•A csoport kielégíti a tagok biztonságszükségletét. •Segíti az egyén célelérését, amit önállóan nem érhetne el.•A csoport tudást, információt nyújt az egyénnek, amelyet egyedül nehezebb lenne megszerezni.•A csoporttagság hozzásegít a pozitív szociális identitáshoz.•Kölcsönös nyereség.•Tajfel: Minimális csoporthelyzet.•Percepciós különbségek a saját és a másik csoport észlelésében.

Csoportformák

Vonatkoztatási (referencia) csoportok az egyén önmeghatározásában játszik szerepet.

Normatív funkció: ennek a csoportnak a normáit fogadjuk el magunkra nézve és e szerint viselkedünk.

Összehasonlító funkció: olyan támpontot nyújt, amihez mérheti tudjuk saját képességeinket, ismereteinket, önmagunkat.

Pozitív és negatív vonatkoztatási csoportok.Nem törvényszerű, hogy valaki azt a csoportot tartsa vonatkoztatási csoportnak, amelybe beletartozik. Ha nem sikerül a referencia csoportba bekerülni, akkor ez külső-belső feszültség kialakulásához vezet.

A család és a kortárscsoport szerepe az identitás meghatározásában.


A csoportfejlődés szakaszai

1. Alakulás (forming)

2. Viharzás (storming)

3. Normázás (norming)

4. Működés (performing)


A csoportfejlődés fázisai

Alakulás: A tagok megfigyelik egymást. A célmeghatározásra és az ehhez vezető útra összpontosítanak. A tagok igyekeznek jó benyomást kelteni másokban, megérteni a vezetést és a szerepeket. Bizonytalanok az elvárásokat tekintve.

Viharzás: Egyre nyilvánvalóbbak az egyéni különbségek. A tagok között megindul a versengés a szerepekért, a státuszokért. Vita, nagy mennyiségű kommunikáció jellemzi.


Norma alakulás: A normák, szabályok és szerepek kialakulása révén a konfliktusok megoldódnak. Egyértelmű, hogy milyen viselkedést fogad el a csoport és milyet nem. A csoporton belüli együttműködés jellemzi.

Működés: A csoport és kommunikációs struktúra és a feladatmegosztás eredményeként a csoport egyesíti erejét a célelérés érdekében. Kialakul az összetartó erő, a kohézió. A csoporttagok figyelmüket a feladatra összpontosítják.

A csoportfejlődés fázisai


Mi tartja fenn a csoport működését?

A csoport működését a normanormaa szerepekszerepeka csoport struktúrástruktúrája, azaz

a csoport kohéziókohéziója tartja fenn.

A csoport pszichológiai jellemzőiA csoport pszichológiai jellemzői


A norma funkcióiA norma az a szabályok, elvárások rendszere, amelyet a csoport hoz létre, s amelyet a tagok betartanak és betartatnak.

Explicit és implicit szabályok, melyeket a csoport alakít ki és melyek befolyásolják a csoporttagok viselkedését (előíró -tiltó).A norma kialakulásának módjai:•A vezető határozza meg.•A csoport előtörténete határozza meg. •Más helyzetből tevődött át.

Kevesebb a konfliktus, ha azokat is bevonják (involválják) a normakialakításába, akikkel azt szeretnék a későbbiekben betartatni.


A norma funkciói

•A csoport fenntartása•A csoportcélok elérése•A releváns viselkedés létrehozása •(lehetőség szerint ne csak a vezető jelenlétében; alámerülési jelenség: a munkacsoport normája miatt az egyén nem mert nagyobb teljesítményt produkálni).•A csoporthoz tartozás erősítése•A normaszegésből származó előnyök

A szerepek

Szerepek: A tagok által elfoglalt szociális státusz.Tartalmától függően megkülönböztethetünk:

Feladat-orientált szerep (konstruktív): kezdeményező, információt nyújtó, szervező, ellenőr, adatgyűjtő, kérdező, szabályalkotó.

Kapcsolat-orientált szerep: bátorító, békére törekvő, kapuőr, beszédes, mókamester, csöndes, sztár, követő, megfigyelő.A tagoknak mindkét szerepmegosztásban van helye.

Destruktív szerepek: akadékoskodó, vetélkedő, mindentudó, hírharang


Belbin-kérdőívKivitelező: „Kényelmetlenül érzem magam egy megbeszélésen, ha az nincs megfelelő módon előkészítve és irányítva.”„Nehezen kezdem el a munkát addig míg nem tűztük ki világosan a célokat.”

Koordinátor: „Képes vagyok kihozni a többiekből, amit a csapatért tenni tudnak.”„Meg tudom győzni az embereket arról, hogy mitkell tenni.”

Alakító: „Fő jelszavam a cselekvés, ezért azon fáradozom, hogy a csapatmegbeszélés ne csupán időfecsérlés legyen, és hogy a célkitűzést senki s tévessze szem elől.”


Belbin-kérdőívÖtletgyáros: „Kerülöm a túlságosan kézenfekvő

megoldásokat és a járatlan utat keresem.”Forráskutató: Gyorsan észreveszem és megragadom a

kínálkozó lehetőségeket.”„Hasznosítom a csoporton kívüli kapcsolataimat.”

Ellenőr, értékelő: Erőszakosnak és önkényesnek látszom, amikor megpróbálom elérni, hogy valamilyen problémát elérjünk.”„Kritikát kapok, mert túlságosan elemző és nem eléggé intuitív módon gondolkodom.”

Csapatmunkás: „A legkülönbözőbb emberekkel vagyok képes együttdolgozni.”„Jó érzéssel tölt el, ha hozzájárulhatok a jó munkakapcsolatok kialakításához.”


Belbin-kérdőív

Befejező, lezáró: „Mindent végigcsinálok, amit elkezdtem.”„Sosem kerülünk időzavarba, hiszen szeretem időben megoldani a feladatokat.”

Specialista: „Legfőbb erősségem szakmai tudásom és tapasztalatom.”„Úgy érzem, hogy speciális tudásomat és gyakorlatomat valamilyen hasznos cél érdekében használom.”

A csoportkohézióCsoportkohézió: az az erő, amely a csoportot összetartja.

Személyközi kohézió: az erő a csoporttagok jó kapcsolatából adódik.

Feladat-alapú kohézió: a csoportcél fontossága eredményezi az összetartást.

Az összetartó csoport jellemzői: A tagok kedvelik egymást, érzelmileg elfogultak.Nagy az összetartozás érzése: „Mi-tudat”.A csoportba kerülés erőfeszítésének mértéke meghatározó. A kohézió fokozza a teljesítményt, a teljesítmény fokozza a kohéziót. A tagok létszámának növekedésével csökken („társas őgyelgés” jelensége).


A csoportkohézió

Az erős csoportkohézió hátrányai:• rigiditás, •elszigetelődés, •a „közös ellenség” léte, •előítéletes gondolkodás,•deindividualizáció: csökken a csoporttag felelősség érzete. Ez negatívan hat az egyén motivációjára és a teljesítményére. Ez később ronthatja a csoport teljesítményt.

A csoportstruktúrája: Kommunikációs hálók

Kommunikációs struktúra, Leavitt (1951)A csoporton belüli kommunikációs csatornák befolyásolják a csoport teljesítményt és motivációját.

KerékKerék KörKör LáncLánc HálóHálóEgyszerűbb feladatoknál a Kerék hatékonyabb, mint a Kör, Háló. Bonyolult feladatnál a Kör hatékonyabb, mint a Háló.A tagok a Hálóban elégedettebbek. A Kerékben a központi figura az elégedettebb.

Személyi változók

Homogén-heterogén csoport összetétel: képesség, személyiségvonás, feladatspecifikus készségek, tapasztalat, stb. alapján.

Életrajzi különbségek alapján (nem, életkor, szociokulturálisháttér): Koedukált csoportok alkalmazkodóbbak. Az egynemű csoportok inkább feladatorientáltak. Inkább versengők.

Képességbeli különbségek a tagok között: általános mentális képesség és a feladattal kapcsolatos specifikus képességek.

Személyi változók ((BelbinBelbin alapján, 1998)alapján, 1998)ExtravertáltExtravertált IntrovertáltIntrovertált

SSttaabbiill

LLaabbiill

Jól tudnak együttműködni. Szívesen dolgoznak egy csapatban.Rugalmasak, kihasználják a rendelkezésre álló forrásokat. Eufóriára és lazsaságra hajlamosak.Eredményeik összességében jók, de az egyének teljesítménye nagymértékben a csapattagokétól függ.

Vállalkozó szelleműek és dinamikusak.Megragadják a lehetőségeket.Egészséges véleményütköztetésre hajlamosak.Figyelmük könnyen elkalandozik.Gyakran változtatnak álláspontot.Eredményeik gyorsan változó körülmények között jók, máskor megbízhatatlanok

Körültekintő tervezők és jó szervezők.Lassan reagálnak és nem veszik figyelembe, ha változott a helyzet.Eredményeik közepesek.

Jó ötleteik vannak, de túlságosan el vannak merülve saját gondolataikban.Csoportban nehezen működnek együtt.eredményeik általában gyengék.

Szituációs változók

•Territoriális faktorSzemélyes tér: amit magunknak érzünk, ahová nem szívesen engedünk be másokat. A téri elhelyezkedés erősen befolyásolja az interakciót.

sarok-sarok sarok-vég face-to-face egymás mellett

legtávolabbi pont vég-vég

Szituációs változók•Feladat típusa befolyásolja a csoportműködés hatékonyságát.

Additív feladat (additive task):A csoportteljesítmény a csoporttagok együttes, összehangolt tevékenységétől függ. Kiegészítő feladat (compensatory task): A csoport munkájának kimenetele a csoporttagok eredményének átlagát tükrözi. Elválasztó feladat (disjunctive task): A csoport teljesítménye a legjobban teljesítő csoporttag eredményétől függ.Összekötő feladat (conjuctive task): A csoport eredményességét a leggyengébb teljesítményt nyújtó csoporttag határozza meg.

Az Additív és a Kiegészítő típusú feladatot érdemes csoportban végezni, mert a csoport összteljesítménye meghaladja a legjobb csoporttag teljesítményét. Az Elválasztó feladat csoportos teljesítése nem haladja meg a legjobb csoporttag önálló teljesítményét, ráadásul kedvez a „csoportos lazsálásnak”.

Motivációs hatások a csoportbanA motivációs hatások segítik, de nem mindig a csoport célok elérését. „Alámerülési” jelenség (Mullen, 1987): a munkacsoport normái miatt az egyén alacsonyabb szint teljesítésére kényszerül. A csoport bünteti a szabálysértőket. Társas őgyelgés (Latane, 1981): A csoportkohézióra negatívan ható folyamat. A csoportlétszám növekedésével a jobb teljesítményre serkentő motiváció csökken. Csökken az egyén által egy feladat végrehajtása érdekében tett erőfeszítés is. A csoport nem szívesen cipeli az ingyenélőt, inkább csökkenti az erőfeszítését. A csoportmotiváció alapelemei:•A motivált csoportok többre törekednek, mint amit az egyének teljesíthetnének.•Akik úgy érzik, nincsen közük a csoport sikeréhez, elégedetlenebbek.•A jó vezető felismeri a csoporttagok motivációjának gátló tényezőit.•A hasonló gondolkodású csoporttagok könnyebben dolgoznak együtt, de kevésbé kreatívak. heterogén csoportban több a konfliktus, de kreatívabbak.•A sikeres csoportok jobban dicsérik társaik teljesítményét. •A csoporttagok kisegítik egymást és felhívják egymás figyelmét a hibákra. •A hatékony csoportok pozitív kijelentéseket tesznek.


CsoportdinamikaCsoportdinamika=erő, a csoportban ható erő.

Szociális facilitáció (társas hatás): Triplett (1897)Mások jelenléte általában növeli, javítja a teljesítményt. Feladatokban, amelyek ismeretlenek, nehezen tanulhatók, a társashatásnak nincs facilitáló jellege.

Konformitás vagy a többség hatása az egyéni ítéletekre: változás az egyén ítéletében abban az irányban, amelyet a csoport tagjainak többsége fejez ki. Asch (1956): három vonal kísérlete.

minta vonalminta vonal

összehasonlító vonalakösszehasonlító vonalak

Konformizmust befolyásoló tényezők

•Csoportnagyság•Támogatók jelenléte vagy hiánya•Csoportkohézió mértéke•Csoport összetétele, tájékozottság mértéke•Nemzeti, kulturális környezet•Csoporttagok közti érzelmi kapcsolatrendszer•Személyiségbeli sajátosságok

Normaszegés, deviáns viselkedés lehet destruktív (bűnözés) és lehet konstruktív, újító (feltalálók).

CsoportműködésekCsoportos döntéshozásA csoportdöntés vagy többségi egyetértésen vagy konszenzusonalapszik.Többségi egyetértés: a csoportnyomás legalizált változata.Konszenzus: sikerült olyan végkövetkeztetést hozni, amit mindenki elfogad a csoportban. Janis (1972): A csoportgondolkodás folyamata: Erősen összetartó csoportban egy dinamikus vezetővel az élen a csoport elszigetelődik a valóságtól és a csoporttagok nem élnek át kételyt. A csoportkohézió megakadályozza az eltérő vélemények kifejezését. Egyéniségvesztés a csoportban: a csoport elrejti az egyént, felelősségérzése csökken, olyat tesz, amit egyénileg nem tenne. Nő az agresszív viselkedések száma. Polarizációs hatások a csoportban: A csoportvita hatására a nézetek szélsőségesebbé válnak. A miatt az egyéni kockázatvállalás mértéke megnő.


A VEZETÉSI STÍLUSOKA VEZETÉSI STÍLUSOK

• Lewin:– demokratikus– autokratikus– laissez-faire (ráhagyó)

A vezetési stílusA vezetési stílus

Autokratikus:Vezető engedelmességet követel, ellentmondást, vitát nem tűr. Beosztja a munkát, a munkatervet és a végeredményt nem ismerteti. Lépésről lépésre diktálja a műveletet. Minden fontos kérdésben ő dönt. A munka dicséretében vagy bírálatában személyes, szubjektív.

Demokratikus:Önkéntes együttműködés, a tagok vita után döntik el ki mit csinál, maguk osztják ki a munkát, a vezető technikai tanácsot ad, tanít és beilleszkedik a cs.-ba. A tagok szabadon választják meg, kivel dolgoznak. A vezető értékelésében objektív, reális.

Laissez faire(ráhagyó)

A vezető nem ír elő semmit, a feladatot nem beszélik meg közösen, mindenki azt csinál, amit akar.A vezető ellátja a csoportot nyersanyaggal, megbeszélésben nem vesz részt.


Autokratikus:Értékelése személyeskedő, visszajelzése fölényes, lekicsinylő. Merev, hierarchikus komm. struktúra jellemzi.

Demokratikus:Tárgyilagos értékelés, pontos és tárgyilagos visszajelzést ad a részfeladatokban nyújtott teljesítményről

Laissez faire:A vezető nem értékel, nem bírálta sem a gyereket, sem a teljesítményt.

C s o p o r t t e l j e s í t m é C s o p o r t t e l j e s í t m é nynyMagas szintű teljesítmény, de ha nincs jelen a vezető rohamosan csökken.

Normál teljesítmény, a munka üteme változatlan akkor is, ha a vezető személyesen nincs jelen.

Alacsony szintű teljesítmény, ha a vezető nincs jelen, teljes anarchia van. Rossz a végzett munka minősége.

É r t é k e l é sÉ r t é k e l é s


AutokrataNagy a csoportban az ellenségesség, a frusztráció agressziót kelt, ami megrontja a viszonyokat. Bűnbakképzés jelenség, mint indulat-levezetés. Nagyobb a szociális távolság a vezető és a csoport között.

DemokrataAz öntevékeny, együttes döntés jó közösségi életet eredményez. Nyugodt csoportlégkör, ahol a tagok megbecsülik egymást. Nagy az érdeklődés a feladat és egymás iránt.A motiváció itt a legmagasabb.

Laissez-faireA csoporttagok nem érzik jól magukat ebben a légkörben. Érdeklődés minimális.

I n t e r a k c i óI n t e r a k c i ó

Documents

A csoportok szociálpszichológiája