848

Indiában, és szembe is szállhatunk talán a z o k k a l is , a k ik azt h i s z ik , hogy pusztát egyáltalán n e m lehet erdösiteni, az erdősítés eredményei a délorosz pusztákon, Északamerika pra i r i e -e in és a P a m p a s - o k b a n Délamerikában eltagad-ha ta t lan tények, még ped ig tízezer hektáronkint és nem k i c s i b e n történt ott az erdősítés.*)

A deleje s déll ö meghatározásáról . Irta : K r i p p e 1 M ó r i c z , m. kir. erdógyakornok.

A m a g y a r erdészeti i r o d a l o m b a n tudomásom szer int n e m je lent m e g eddigelé o ly dolgozat , a m e l y a delejes déllö földrajzi elhajlásával foglalkoznék s a n n a k meghatá­rozását kimerítően és a gyakor la t igényeinek megfelelően ismertetné.

E z indított engem arra , hogy e z e n közleményemet megírjam. F e l s o r o l n i i gyekez t em benne m i n d a z t , a m i a gyakor la t szempontjából a feltett kérdésre v o n a t k o z i k .

Mielőtt a z o n b a n az egyes meghatározási módokat ismertetném, n e m lesz tán fölösleges a delejes déllö föld­ra jz i elhajlásáról egyet-mást e l m o n d a n i és fe lsorolni a z o n adatok közül , a m e l y e k a meghatározás alapjául szolgálnak.

A delejes déllö elhajlása (deklináczió) tudvalevőleg n e m egyéb, m i n t a delejtünek a földrajzi déllötöl szá­mított szögbeli eltérése, a me ly a f. év kezdetén a tü északi végére nézve n y u g a t i és p l . Ó-Gyallán 7 - 9° körül vol t .

Nagysága fo ly ton változik, földrajzi fekvés szerént más és más, de u g y a n a z o n h e l y e n sem állandó.

*) Woe iko f 1. e. p. 294.

849

A delejes déllönek he ly és idö szerénü változásairól, ingadozásairól a következőket ke l l megjegyeznünk.

A he ly szerénü változásra nézve azt találjuk, hogy, hazánk területét véve tekintetbe, nyugat - és délfelé h a l a d v a az elhajlás fo ly ton n a g y o b b o d i k . A z eltérések a szomszédos területekre nézve n e m szerfelett nagyok , ugy, h o g y k i sebb területeken az elhajlás a mérés pontosságának veszélyez­tetése nélkül egyenlőnek vehető fel. Igy p l . Se lmeczbánya vidékén 0 ' l°-kal n a g y o b b o d i k az elhajlás, h a 10*5 /cm-rel nyuga tnak vagy 2 3 - 8 fcm-rel keletnek h a l a d u n k a műszerrel.*)

A mérés pontosságának megröviditése nélkül u g y a n ­a z o n elhajlással f e lho rdan i csak o l y a n nagy sokszöget szabad , m e l y n e k v o n a l a i a je lzet t balárok között v a n n a k ; az e határokon kivül eső v o n a l a k r a nézve az elhajlást ú j r a k e l l meghatározni.

A delejtü állásának idő szerénü változásai három­félék: a) százados, b) n a p i és c) r e n d k i v i i l i változások.

a) A százados változások a b b a n nyilvánulnak, hogy a delejtü századokig tartó lassú lengésben van , igy p l . P a r i s b a n az elhajlás 1580-ban kelet i 11*5° vol t , 1663-ban 0 '0° , 1814 -ben nyuga t i 2 2 - 6 ° , s e g y s z e r s m i n d m a x i m u m ; i n n e n k e z d v e fogyott s már 1885-ben 16-2° vol t . E z e n százados változás évről-évre n e m egyenletesen osz l ik u g y a n meg , de Közép-Európára nézve 0*10- 0 '16"-nak vehető fel .

A százados változások teszik szükségessé, hogy az elhajlás m i n d e n évben legalább egyszer meghatároztassék.

b) A z elhajlás n a p i ingadozásai a köve tkezők: délelőtt 7—8 óra tájban legkisebb az elhajlás, ezután nő, délután 1 óra tájban eléri a m a x i m u m o t , i n n e n kezdve ismét

*) Lásd Cséti O t t ó : „Erdészeti Földméréstan" cz. könyvében a 107.

o ldalon.

E R D É S Z E T I L A T O K . : ) 8

850

fogy s elérve a m i n i m u m o t , újra k e z d i m i n d e n n a p i ingadozását. E z a z o n b a n n e m egyforma, júniusban és júliusban l egnagyobb , d e c z e m b e r b e n legkisebb. Átlagosan felvehető, hogy a m a x i m u m nyáron (ápril, szeptember) 0*16, télen (október—márczius) 0 - 08°-kal nagyobb a m i n i ­mumnál és hogy az ingadozások évi átlaga 0"10°*)

E z szab határt a busszóla-mérés pontosságának, ugy, h o g y a csapószögeknek 0 - l"-nál részletesebb leolvasása fölösleges.

A n a p i munkaidőt véve tekintetbe az elhajlás átlagát a delejtü délelőtt 10 és 11 óra között, délután nyáron 4, télen 3 órakor muta t ja .

E körülményt ismét a r ra használjuk fel, hogy az elhajlást o ly időben határozzuk meg, a m i k o r a delejtü a z n a p i átlag-állásában v a n .

c) A rendkívüli irányváltozások földrengések, északi fény, villámlás stb. következményei s igy sem nagyságuk sem ta r tamuk semmiféle szabályosságot n e m mutat , ugy. hogy h a a delejtü feltűnő nyugtalanságot, h i r te len irányváltozásokat muta t , a mérést abban k e l l h a g y n i .

M i n t rendkívüli irányváltozás szerepel a tűnek az az eltérése, a me ly vastartalmú közetek hatásától ered. M i n t ­hogy ez az eltérés a közetek minősége és tömege szerint fo ly ton változik, a mérés o ly h e l y e k e n , a h o l vastartalmú közetek fordulnak elö, a busszóla-müszerrel abbanhagyandő és teodol i t ta l foganatosítani ló.

A következőkben az elhajlásnak két főbb módját fogom i s m e r t e t n i : ezek 1. a N a p n a k megfigyelése ugy busszóla-müszerrel, m i n t teodoli t ta l , és 2. két i smer t helyű pon t segítségével való eljárás.

*) Lásd K e y e r : „Lehrbuch des Magnet ismus" czimü müvét.

851

A z ismertetés megkezdése előtt szükségesnek tar­t o m megjegyezni , 1. hogy én a többféle rendszerű busszóla-müszerek közül o lyan t választottam a kísérle­tezés alapjául, a me ly a csapószögeket északtól kelet felé (jobbra) méri le, azaz a m e l y n e k számozása az óra­mutatók járásával ellentétes irányú, a tárgylencséje a körbeosztás 0—180-as vonalának 0-s, a szemlencséje pedig 180-as vegén van ; 2. hogy a 3(30"-os beosztás fokait n e m perczekre és másodperczekre, h a n e m a tizes rendszer alapján osz tom fel részekre; a busszólán a csapószögeket 0 ' l ° - ig o l v a s o m le s a példák egyszerűsítése kedveért csak a tü északi végén.

1. A z elhajlás meghatározása a N a p megfigyelése segítségével.

a) Busszóla-müszerrel. H a busszóla-müszerünk látócsövét a N a p középpont­

jára irányozzuk a delelés (culminatiő) idején, akkor a látócsö álláspontunk déllöjében v a n és az elhajlás az a szög, a melyet a delejtü a látócsö irányzó tenge­lyével képez.

Ez t a vázlatosan készült 1. ábra leszi szemlél-hetövé.

A z o n b a n a N a p n a k megfigyelése a delelés p i l l ana ­tában n e m lehetséges, mert ez idötájt magassági változása n a g y o n csekély. E helyett megfigyeljük a N a p o t delelése előtt és tdán való állásában, akkor , a m i k o r álláspontunk víz­szintes síkjától egyenlő magasságban v a n ; a látócsö irányzó tengelyéi azután e két megfigyelés közepesére beállítván, ismerjük a déllö helyzetét és igy az elhajlás is meg­határozható.

H o g y a megfigyelés mennél pontosabb legyen, o ly időben ke l l foganatosítani, a m i k o r a magassági változás

58*

852

leggyorsabb. E z okból a megfigyelések legczélszerübb ideje délelőtt 5 — 1 0 - i g és délután 2 — 5 óráig.

A legczélszerübb megfigyelési idő közelebbi meg­határozása czéljából még a következők veendők figye­lembe .

A busszóla-mérés czéljából a n a p i átlagos elhajlásra

v a n szükség, még pedig arra. a mely a napi munkaidőre vona tkoz ik , s m i n t h o g y a delejtü ez állását az előbbiekben közlőitek szerént délután 3- 4 óra tájban foglalja el , szükséges, hogy a délutáni megfigyelés nyáron a valódi vagy a megközelítőleg középidő szerént számított 4. télen 3 órakor eszközöltessék, a délelőtti megfigyelésnek

853

megfelelöleg ugyananny iva l délelőtt, azaz nyáron 8, télen 9 órakor. A most általános alkalmazásban lévő közép-európai (zóna-) idővel a középidőnek megfelelő időpontot ugy jelöljük meg, hogy a középidő adatából azt az idő­tartamot von juk le, a me ly lye l a zónaidő a középidőhöz viszonyítva késik (már t. i . Magyarországon). P l . Gyergyó-Szt.-Miklóson a zónaidö 42 pe rczcze l késik a község földrajzi hosszúságának megfelelő középidőhöz viszonyítva, ugy, hogy a megfigyelések nyáron délelőtt: 8 ó r a—42 perez

'1 óra 18 perez, délután: 4 ó ra—42 perez = .3 óra 18 perez, télen délelőtt 8 óra 18 perez és délután 2 óra I N perez táján teendők. M i n t h o g y a z o n b a n a N a p n e m m i n d i g a középidő szerénti délkor delel h a n e m h o l e lőbb , hol később, ezért, hogy a délutáni megfigyelés el ne mulasztassék, ozélszerü a középidővel kiszámított időpont előtt már vagy 1 '•> órával a nap állását megtek in ten i .

D e lássuk már most a meghatározás módját! A busszóla-müszer szabatos felállítása után a tárgy­

lencse elé fekete vagy kellőleg bekormozot t üveglapot tar tva, a fentebbiek szerint meghatározol! időtájban kezdjük m e g a délelőtti megfigyelést. E z t ugy tesszük, hogy a vízszintes keresztszálat kissé a Nap fölé emelve , az a lh i -dáda tengely paránycsavarával forgatván a műszert, úgy követjük a Napot , hogy b a l szélét a függélyes szál fo ly ton érintse. A b b a n a p i l l ana tban , a m e l y b e n a vízszintes szál a N a p felső és a függélyes szál annak bal szélét egyszerre érinti, a megfigyelés véget ért s csak még ez időpontot és a delejtü ekko r i állását ke l l fel jegyezni . (Lásd a 2-dik ábrát.)

A délutáni megfigyelésiga műszert érintetlenül hagyjuk. A z előre meghatározott időben történik a délutáni meg­figyelés, a melynél, a műszert változatlan magassági állása

854

mellet t az alhidáda tengely körül forgatva, a N a p haladását kisérjük addig , a m i g a vízszintes szál a felső, a függélyes szál a j o b b szélét n e m érinti. A z érintkezés p i l l ana ta és a delejtü állása mos t is fel jegyzendö.

A mondo t t ak szer int a N a p o t az egyenesen mutató (földi) látőcsövekkel a 2-ik ábrán látható a l akban látjuk, még ped ig a délelőtti megfigyelésnél a) és a délutáninál a b) he lyze tben .

Már most , h a a délelőtti megfigyelésnél a delejtü leolvasása Ou a délutáninál 0.„ akko r az álláspont déllö-jének megközelítő leolvasása

A déllö megállapítása végett nyerendő két rendbel i kiigazítás szükséges.

a) A délelőtti megfigyelésnél a delej tűnek elhajlása, a fentebb ismertetett n a p i irányváltozásoknak kifolyása­képen, k i sebb , m i n t a délutáni megfigyelésnél, hogy tehát a két leolvasás egy ponttól, a délutáni megfigyelés idejé­ben létrejövő átlagos állástól számítódjék, szükséges a dél­előtt 1 ( O J leolvasást egy szöggel 5-val, a m e l y n e k értékei

2. ábra.

2

alább következnek, megto ldan i . Így a helyesbített délelőtti leolvasás 0\ = Ol -f- 5 .

Ez t a 3. ábra szemlélteti, a m e l y n e k magyarázásául álljon még itt a következő:

D

8. ábra.

()x a delejtü e'j ti, délelőtti állásától számítandó; 0., pedig az é2 <]., délutáni állástól; hogy tehát a helyes

délelőtti leolvasás 0\ is az r,<I„ állástól számítódjék, ke l l a közvetetlenül leolvasot t O r h e z a éx üx és é., d., állások szögeltérését: c - t hozzáad ni .

'?) A N a p egyenlítőtől való távolsága (deklinácziója) tudva­levőleg folyton változik: ugyanis d e c z e m b e r 21-tői kezdve június 22- ig észak felé emelkedik , június 22-töl d e c z e m b e r 21- ig pedig délfelé e s ik : az első időszakban a délutáni utja nagyobb a délelőttinél, a második időszakban m e g k i sebb . H o g y tehát a délutáni ut a délelőttivel egyenlő nagyság­ban legyen számításba véve, ke l l a meridián hozzávető-

856

leges leolvasásából b i z o n y o s , saját jelével vett (*) kiigazítást

l e v o n n i . E kiigazítás kiszámítása és értékei alább követ­

keznek .

E két kiigazítást tekintetbe véve. lesz a meridián pon­

tos leolvasása a busszóla-müszeren

0 °! 5 °* _«

Ha. a busszólát mos t erre a helyesbitetf leolvasásra

beállítjuk, akkor a látócsö irányzó tengelye a meridián

síkjában van s tárgylencséje dél felé néz.

A z a szög. a melyet a delejtü az irányzó tengely­

ivel képez, az elhajlás. Hogy ezt számokban kifejezve

megkaphassuk , adjunk a fentebbi leolvasáshoz 180°-ot ,

azaz képzeljük a mi i sze r t 180 " -ka i tovább forgatva: akkor

ez összeg a lü északi végén leolvasható s a déllö

csapószögét j e len t i , a m i v iszont n e m egyelj, m i n t a

delejtü elhajlá déllötöl, azaz az elhajlás

0 4 - 5 + 0 a = 1 g v ' — * r 1 8 0 ü I.)

a fölös 3 6 0 " -nak elhagyásával.

E képletben 5-nak átlagos értékei 6 — 8 órai meg­

figyelési időközre e z e k :

w b

•cziu

s

•J: fi

.2 bc — *̂

— | c

1 g

í H*H •< M

fi

.2 bc — *̂ s SS s

3 °

0 - 0 3 i 0 - 0 4 0 - 0 5 0"06 Ü-07 0 - 0 8 0 - 0 7 0 - 0 6 0 - 0 5 0*04 0 - 0 3 0 - 0 2

857

x - n a k értékei esetről esetre a

7." t "

• * R sni - cos p

képletből számithatói: ki.*) Itt / je lent i a megfigyelési időkőz felét idöperczekben: A : i N a p deklinácziójának

t idöperczenkinli változását fokokban : a f-nek megfelelő

óraszöget fokokban (ugyanis 4 idöpercz = 1 ") és végre § az illető megfigyelési he ly földrajzi szélességét szintén fokokban .

M i n t h o g y azonban e számítás hosszada lmas és kényel­met len , a folytonos számítás kikerülése czéljából össze-állítottam az alábbi táblázatot, a melyből x-nak értékei közvetetlenül kiolvashatók. A z elhajlás a táblázatba foglalt értékeknek átlagos voltuk daczára is 0 ' 2 5 0 pontosságig biztossággal meghatározható Magyarország bármely helyén, h a a megfigyelési időköz közel S óra.

A táblázat, a melyben x-nak értékei a kiir t és az utána következő négy napra vona tkoznak , a 8 5 9 . o lda lon látható.

E táblázat kiszámításánál felvettem, hogy a két meg­figyelés közli időköz 8 óra. a m i ugy az általános p o n ­t o s á i g , m i n i pedig az elhajlás változásai tekintetében a legmegfelelőbb s nyáron mind ig elérhető: a téli meg-

*) Lásd Csáti 0 . : „Erdészeti Földméré8tan"-aban a 328. o l d a l o n : h a

azonban a 330. oldalon közölt táblázatot akarjuk alkalmazni , akkor

s m — . cos . 3 6 o o ,

minthogy itt nem fokokban, hanoin szögmásodperczekben v a n kifejezve és

ennek logaritmusa v a n közölve.

858

határozásnál már csak a 6 órai időköz a legmegfelelőbb

s i l y esetben az értékek 0-01 °-kal k i sebbeknek veendők.

Földrajzi szélességül Budapes t kikerekített szélességét,

4 7 - 5 ° - t , vet tem fel. E v v e l azt értem el , hogy a táblázat

alkalmazásánál a megfigyelési he ly földrajzi szélességének

ismeretére n i n c s szükségünk, mer t helyette az említett

átlagos adat már számításba v a n véve, a mi t lehetséges

volt t enn i , mer t h i s z e n hazánk határain belül és 8 órai

időköznél K - n a k legnagyobb értéke a legészakibb pon ton

0 - 1 1 7 0 és a legdélibb p o n t o n 0*107", úgy, hogy e két

legszélső érték 0*01 " - k a i különbözik, a m i bátran e lhanya­

golható, miután ugy is a közepes szélesség van felvéve,

tehát a különbségnek csak fele ( 0 - 0 0 5 ° ) m a r a d f igyelmen

kívül. Végül az értékeket öt-öt napos időszakokra számítottam

k i , n e m lévén szükség azokat m i n d e n nap ra kiszámítani.

1. példa. A z I. számú képlet és a 5 és x táblázatok

alkalmazása.

Gyergyó-Szent-Miklóson, május 2-ikán

d. e. 7 óra 18 pe rczko r történt leolvasás 01 = 107*6 0

az ezt kiigazító szög 8 = 0 ' 0 7 0

d. u . 3 óra 12 pe rczkor történt leolvasás ö 2 = 264*3"

0 t + S + Q , — 371*97 0

4 ± | ± a _ , 8 5 . 9 9 . -(--!--*) = — Q-08"

Om= 185*91 "

+ 180-00"

d - 365-91 "

a fölös 3 6 0 " - o t e lhagyva és 0*l°- ig kikerekítve, az elhaj­lás, még pedig nyugat i

CO

lO

lO

—

—

*-

* C

l —

O

l O

i I

i.: i

j >

+

+

+

+

+

+

+

O

C

C Q

c

o

c

ö

c

ó

©

c

c

a

oo

^v

i -

o

CB

c

n i

£ c

o

N_

Jan

uai

to

to

«

—

cn

© •

cn

©

c

n

na

p

Fe

br

uá

r +

±

+

+

+

o

©

©

c

c

—

H

—

C

©

_ ©

c

£ c

o

Fe

br

uá

r

lO

lO

—

—

tO

tO

"

4

10

na

p

Má

rc

ziu

s ±

' 1

±

±1 X

'

±' X

c

c c

c c

c *.

M

ár

cz

ius

IC

IC

>—*

'

o: «

— o*

> o

; —

n

ap

Áp

ril

is

±

±

±

+

+

±

©

C

©

C

©

©

CO

©

©

©

—

—

Áp

ril

is

CO

l

O

lO

—

P5

o:

—

CB

—

<

»

—

na

p

Má

jus

+ 4

- +

4-

+

+

+

©

c c

©

©

©

©

©

©

©

©

©

©

©

^ C

n 1

Cn

CB

-

J C

C

CC

=

Má

jus

co

to

lO

—

© c

n

©

cn

©

cn

na

p

Jú

niu

s 1 1

1 +

+ +

c

©

c ©

c

c ©

©©

'©

©'

©

LO

—

©

~ t

o c

o

*.

Jú

niu

s

co

lO

lO

O

C

n

©

Cn

©

Cn

na

p

Jú

liu

s 1 1

1 1

I

I c

c ©

c

©

©

c ©

©

©

c

c -̂

1

CB

C

B

Cn

i 4

- C

O

*.

Jú

liu

s

to

to

—

—

CD

O

1*

*

CC

4

-n

ap

Au

gu

sz

tus

1 J

E 1

í 1

c

c

c

c

c

c

C

C

CD

C

C

CC

0

0

na

p

Au

gu

sz

tus

IC

IC

>—'

>—'

cc c

o c

c C

C

00 c

o

na

p

Sz

ep

tem

be

r 1 1

1 1

i

1

©

©

o

c

©

©

X

Sz

ep

tem

be

r

to

to

—

—

CC

CO

C

C

co c

c c

o

na

p

Okt

óber

1

c

©

©

©

©

©

S

©

©

—

—

—

=

Okt

óber

to

to

^

—

-]

to

-si

to

-)

to

na

p

No

ve

mb

er

c ©

©

©

©

c

©

©

©

©

©

©

Cn

CB

0

0

CO

N s

No

ve

mb

er

to

to i

-l

—

*3

t

o

to

-]

to

na

p

1 l

ec

ze

mb

er

+ +

4-

1 1

1

©

©

c

©

©

©

©

©

©

©

©

©

to

H

»

>—

tO

C

O

4-

x_

1 l

ec

ze

mb

er

6Q8

860

Helyén lévő lesz most az index-hibáról is meg­emlékezni.

M i n t h o g y az index-hibának befolyása a mérésre hasonló az elhajláséhoz, következik, hogy az index-hibás busszóla-müszerrel meghatározott elhajlás meg v a n terhelve az index-hibával, a me ly az elhajlási nagyobbítja vagy kisebbíti, a szerint , a mint az i ndex -vona l keletnek vagy nyuga tnak van e l to lva . E z a z o n b a n sem a mérésre, sem a kitűzésre befolyással n i n c s , ha a megbatározott és esetleg index-hibával terhelt elhajlást csak az illető műszernél a l k a l m a z z u k , a me ly lye l az elhajlást meg­határoztuk.

A z index-hibás elhajlásból meghatározhatjuk a tiszta elhajlást is. ha az i ndex -h iba nagyságái és irányát ismer­jük, egyszerű összeadás vagy kivonás utján.

H a pedig az index-hibái nem ismerjük, de a t iszta elhaj­lásra szükségünk vau . a k k o r a műszerről levehető busszólával vagy más busszólának segítségével meghatározhatjuk azt olyképen, hogy a busszólát 2 — 3 lépéssel a műszer elé vízszintes a lacsony alapzatra fektetjük és index-vonalát a déllö síkjába beállítjuk a már előbb a déllö irányába állí­tott látócsö segítségével. A delejtünek ekkor i eltérése az index-vonal tól : adja a t iszta elhajlást.

A műszernek és delejtünek elrendezését e megfigye­lésnél a 4. ábra mutat ja .

Hasonlóképen meghatározható a műszernek index ­hibája is , a me ly az index-hibával t e rhe l t és tiszta elhaj­lás különbségével egyenlő.

A z elhajlás meghatározásánál követendő eljárás még j o b b a n egyszerűsíthető a következő m ó d o n .

A min t láttuk, az elhajlás 1. képletében elő­fordulnak a szögolvasásokat kiigazító 5 és * adatok.

861

a me lyeknek értékeit a két fentebbi táblázat tartal­m a z z a .

M i n t h o g y * értékei a felvett v i s zonyok feltételezése mellet t ugyszőlva állandók és eddigi megfigyelések szer int S értékei is csak n a g y o n lassan változnak: fölvehetjük, hogy a közlött nagyságban még hosszú időn keresztül állandók maradnak , vagy h a változnak is, a változás­

nak az elhajlás meghatározására jelentékeny befolyása n e m lesz.

E feltevésből k i i n d u l v a , egyszerüsitettem az elhajlás meghatározási módját olyképen, hogy a 5 és /. értékeket

összefoglaltam, azaz ^ —*== — ^ 4 - x j ériékeket, a m e l y e ­

ket egyszerűen /r-val fogok jelölni, állítottam össze egy

táblázatba, a melynek feltételei különben a fentebbi x táblá­

zatéival azonosak. A z u. n . /.• táblázat e z :

86

2

CC

10

1

0

N*

' —

05

—

o;

—

—•

na

p

Ja

nu

ár

+

+

+

+

+

+

+

c O

C O

O

q c

ó c

ó ó

ó

6 c

•v

l 05

C

7I

4*

CO

I

C

—

Ja

nu

ár

tc t

c —

>-

* cn

c

cn

O C

n

na

p

Fe

br

uá

r ±

+

±

+

+

o

o

c

o

©

c

c

c

p

c

co o

c o

o

ír-

Fe

br

uá

r

IC

IC

ím-

»J

IC

I

C

-4

I

C

na

p

Má

rc

ziu

s +

+

+

+

+

+

CO

5

w

CO

CO

O

Má

rc

ziu

s

IC

IC

—

05

O

>-*

35

na

p

Áp

ril

is

4-

+

+

4-

4-

4-

c

c

c

0

0

c

c

c

c

e

0

c

O

-vjj

00

0

0

Áp

ril

is

CO

IC

tc

•—•

—

05

—

05

—

O:

na

p

Sí" 3

Má

jus

4-

4-

4-

4-

f 4-

+

0 q

9 q

q

0

0

0

0

0

.0

Ó

O

P

0 "-

*•

tc

CO

4-

»-

*»

• O

l

na

p

Sí" 3

Má

jus

C0

IC

I

C

—

—

C

cn

C C

n

C

cn

n

ap

Jú

niu

s 1 1

1

L

11

0

9

0

.9

9,

9

c

©

©

c

0

c

01

C

n

>+->-

C

0 i

c 1—'

• J

ún

ius

CO

IC

IC

—

—

C

cn

0 C

n

0 c

n

na

p

Jú

liu

s 1

1 1

1

1 *

©

0

0

0

©

c ó

©

O

©

—

©

CC'

CC

-~J

-j-J

úli

us

tc

10 •

— —

' 1

CD

4

- CC

4

- CD

4-

na

p

Au

gu

sztu

s 1

!

9

Ö

9

0

0

e

CO

C

O

IC

IC

t—

—

Au

gu

sztu

s

00 '

co c

c c

o

00 c

o

na

p

Sz

ep

tem

be

r 1

1

1 1

i

1

9

• ,9

9

9

9,

9

4*

4-

4-

4-

C0

• C

O

• S

ze

pte

mb

er

CC

I

C

—

00

C

O

00 c

o

00 C

C

na

p

Ok

tób

er

1

0

©

0

9

0

©

H— i

c I

C c

o c

o c

o

Ok

tób

er

LC

I

C

—

—-

-v]

IC

-]

IC

-

í IC

n

ap

No

ve

mb

er

i í t

1 í

©

0 ©

q q

©

c

0

C

©

—

—

öa

-g

00

0

0

0

s-N

ov

em

be

r

tC

IC

—

•v)

IC

-*

J

IC

I

C

na

p

De

cz

em

be

r +

1

1

1 í

©

0

©

©

©

0

©

C

Ó

©

ó

é

N-

©

M

C0

£

• Ö

l

•

De

cz

em

be

r

863

E táblázat felhasználásával az elhajlás képlete

0lt°* - H - léö ii.)

•2. példa. A II. számú képletnek, illetőleg a k táblá­zatnak alkalmazása.

A z 1. példa igy számitva:

d. e. 7 óra 18 pe rczko r történt leolvasás Ox = 1 0 7 - 6 °

d. u . 3 „ 1 2 „ „ „ 0 , = 264 -3°

+ 0., = 371-9

Qi + ö s - 185-95°

- ( + £ ) = — 0 - 0 4 "

O w = 185-91 °

I- 180 -00"

Í? — 365-91 "

a fölös 3 6 0 ° - o t elhagyván és t ized fokig kikerekitvén talál­

juk , hogy az (esetleg index-hibával terhelt) elhajlás, még

pedig nyugat i

Í , = 5 -9° .

3. példa. A z északtól nyugat felé (balra) számozott

busszóla-müszereknél a számozás forditott lévén az I. és

II. számú képletek következőkép a l aku lnak át:

I-böl lesz d — —1~ + °* + x - f 1 8 0 0 I«)

és II-böl lesz d = -°' í °-.- + k + 180 II a ) .

864

E z utóbbinak alkalmazására például Gyergyó-Szent-

Miklóson szeptember 8-án

d . e. 8 óra 18 pe rczko r . . 0 t = 2 2 7 - 8 "

d . u . 2 ' 14 „ . . . 0 = 120-7°

0 , 1 - 0 2 = 3 4 8 - 5 °

° - + Q g = 174-25 2

0 °

és mer t 8 óra 18 percztöl 2 óra 14 pe rcz ig = 6 óra tett e l ,

ennélfogva

+ ( — & ) = 0 -12° (és n e m 0-13)

0 M = 174-13°

- i - 1 8 0 - 0 0 "

d = .'354-13°

s m i n t h o g y az elhajlásnál a hegyes szöget vesszük tek in­

tetbe, a me ly lye l a tü északi vége a déllőtől eltér, 3 6 0 °-ból

k e l l l e v o n n i 3 6 0 ° - 3 5 4 - 1 3 ° = 5-87

és igy t izedfokig kikerekítve az (esetleg az index-hibával

terhelt) elhajlás, még pedig nyugati

d = 5 -9 ° . 6) Teodol i t ta l . A megfigyelések hasonlóképen történek, min t a

busszőla-müszerrel, c sakhogy a délelőtti leolvasásnak 5-val való helyesbítése e lmarad , mer t a szögleolvasások n e m busszolával, h a n e m limbuskörön eszközöltetnek.

A déllö leolvasása akkor

O = °i + 0> , yjm x

a m e l y b e n * értékét legegyszerűbben az u . n . * táblázat­ból o lvashat juk k i .

E z e n olvasásra beállítjuk a műszert és folytat juk az elhajlás meghatározását úgy, a mint azt a 4. ábra m a g y a ­rázatánál láttuk.

4 . példa. A z 1. példa teodol i t ra a l k a l m a z v a , lesz

(I. e. 7 óra 18 pe rczkor 0 1 = 5 6 - 2 5 " d. u . 3 , 12 „ ()., 2 1 2 - 8 8 0

0 , -•- <>, - - 2 6 9 - 1 3 "

1 3 4 - 5 7 "

2

- ( + & ) = - 0 - 0 8 "

0 W = 1 3 4 - 4 5 "

erre a szögre beigazított műszerrel beállítjuk a busszóla index-vonalát a déllö síkjába (lásd a 4. ábrát) s látjuk, hogy a delejtü az index-vonaltól nyuga t r a 5 '9 °-kal tér e l , következőleg a t iszta elhajlás, még pedig n y u g a t i :

d = 5-9"

2. A z elhajlás meghatározása a természetben kijelölt i smer t helyzetű két pont segítségével.

H a tudjuk vagy megbízható térképről lemérhetjük, hogy 132 — 1 3 6 -){<- egyenesnek (lásd az 5. ábrát) a 132 ^ pontnál lévő azimutszöge a földrajzi déllőtől kelet felé 3 4 " 2 0 és a 132 ;|(- pon t r a felállított bus szo l a -müszerrel 1 3 6 p o n t felé irányozva, azt látjuk, hogy az egyenesnek rsapöszöge 4 0 - l " , akko r e két szög különb­sége 40*1—34*2 = 5*9° a mágnestű elhajlása, s m i n t h o g y a csapószög nagyobb az azimutszögnél, az elhajlás nyuga t i , a min t azt az 5-ik ábra világosan mutat ja .

E z az eljárás a busszóla-müszerrel, h a állami három­szögelési pon tok és koordinátáik rendelkezésre állanak, a legkényelmesebb és legpontosabb meghatározása az elhaj-

E R D É S Z E T I L A P O K . 59

866

lásnak, mert csak az illető pon tok koordinátáiból ke l l az

azimutszöget kiszámitani, a m i az általános

to- a = Vt — ?/i

ÍT 2 — xt

vagy a min t azt a háromszögelök szokták jelölni

t g a E., - Et

képlet segitségével történik, a h o l K, és Kl a kelet felé

N y

számitó rendezőket, E,, Kx az észak felé számitó metszé-keket je lent ik .

E meghatározás délelőtt 10—11 és délután 3 — 4 óra között történjék, mert akkortájt van a delejtü a n a p i átlag-állásban, a m i n t azt a bevezetésben láttuk.

A z igy nyer t elhajlás a z o n b a n szintén magában fog-

867

la l ja az index-hibát, h a az illető busszóla-müszer index­hibával volt terhelve.

H a a t iszta elhajlásra, vagy esetleg az index-hibára vo lna szükségünk, akkor azt egy kisegitö busszólával hatá­r o z z u k meg, ugy, a m i n t azt 1. a) alatt a 4. ábra magya­rázásánál hittük, csak előbb a látócsö a déllö sikjába állítandó. E z t ugy tesszük, hogy a műszert a n n y i fokka l forgatjuk v issza (balra), a hány fokú az illető egyenes azimutszöge, a fenti példánál e s z e r i n t « = 34 '2 0 -ka l , azaz a műszert 40-1—34-2 = 5-9°-ra állítjuk, h a a 136 + -ra való irányzásnál a csapószög w = 4 0 - l " . így a látócsö a déllö sikjába kerül és tárgylencséje észak felé v a n fordulva . Már most elébe a kisegitö busszólát téve, beállít­juk ennek index-vonalát a déllö sikjába, a delejtü eltérése az index-vonaltól adja a t iszta elhajlást.

Ilyenformán lehet az elhajlást teodol i t ta l is meg­határozni.

A z eljárás röviden: a 1 3 2 + pon ton (5. ábra) felállva irányozunk 1 3 6 + felé, a nóniusz leolvasása a l i m b u s o n 127*32"; v i ssza (balra) forgatjuk az 34*2" az imut -szöggel, azaz beállítjuk a műszert 127*32 — 34*2 = 93*12 0

leolvasásra, a műszer látócsöve ekkor a meridián síkjában a tárgylencsével észak felé néz, és tovább ugy folytatjuk a meg­határozást, a min t azt az imént a busszóla-müszernél láttuk.

A mos! ismertetett és a gyakor la t i használatra a lka l ­massá tett két főbb eljárás mellett v a n az elhajlás meg­határozásának meg egy ha rmadik , szintén pontos , de időre nézve korlátolt alkalmazhatóságú módja, t. i . az északi sarkcs i l lag megligyelése. E n n e k ismertetését a z o n b a n , h a arra e becses l a p o k b a n he ly szorítható lesz, más a lka­l o m r a h a g y o m .

59 '