Upload
tad-deleon
View
21
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere. A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Linder Viktória (2013. július). Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A diasor hatályosítását elvégezte:Dr. Linder Viktória (2013. július)
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKV. modul:
Az Európai Unió szervezete, működése és
jogrendszere
Az európai integráció fejlődése
Az Európai Unió jogi keretei
Uniós polgárság és alapvető jogok
Az Európai Unió felépítése és működése
Az Unió költségvetése
Az EU hatáskörei és politikái
Magyarország az Európai Unióban
1950. Schumann terv 1951. Európai Szén és Acél Közösség
Hatálya Intézményei
1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása
1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok IntézményekAlapítók mindhárom Szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)
Belső integráció 1965. Egyesülési Szerződés Első bővítések:
1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália
1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások
1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása:
Intézményi-döntéshozatali változtatások
Új Szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet,
politikák
1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország
1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások
2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés
2002-2003. Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei
2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása
2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo)
2007. Bővítés: Bulgária, Románia 2013. Bővítés: Horvátország
Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) € 2000. Lisszaboni stratégia; 2010. EU2020
stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika 2007. Lisszaboni Szerződés
2. fejezet2. fejezet
Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai:
Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések)
tartalmuk, elfogadásuk) Az EU jogi aktusai:
• Rendelet, irányelv, határozat (kötelező, jogalkotási aktusok)
• Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)
• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma
Az uniós jog viszonya A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához:
• Elsőbbség elve• Előfoglalás elve• Közvetlen alkalmazhatóság• Közvetlen hatály
A Bíróság szerepe Jogharmonizáció
3. fejezet3. fejezet
Az uniós polgárság jellege
Pótlólagos jogok Szabad mozgás és tartózkodás
(letelepedés szabadsága) Választás és választhatóság Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb
Demokratikus egyenlőség elve
Képviseleti demokrácia elve
Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés
Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege Viszonya a Szerződésekhez Területei
4. fejezet4. fejezet
Európai Parlament (polgárok képviselete)
Szerepe Választása és összetétele Munkarendje
Európai Tanács (állam- és kormányfők)
Szerepe Összetétele Elnöke Eljárása
Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend
Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
• Európai Külügyi Szolgálat
Európai Unió Bírósága Szintjei:
EU Bírósága Törvényszék (korábban I. fokú Bíróság) Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták
ügyeire)
Feladatai Összetétele Eljárásai
Döntéseinek kötelező jellege
Számvevőszék
Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Európai Beruházási Bank
Ombudsman
Adatvédelmi biztos
Ügynökségek decentralizált ügynökségek (> 30, önálló entitások)
Euratom ügynökségei,
végrehajtó ügynökségek (határozott időre, jelenleg 6)
Intézményközi testületek (4, közte: Kiadó Hivatal, Közigazgatási Iskola)
Bizottság szerepe
Tanács szerepe
Parlament szerepe
Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság
előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek)
Különleges jogalkotási eljárások:• Konzultáció• Hozzájárulás 1-2
Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása
Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia
Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat
Általános átvezető záradék
Különleges átvezető záradékok
Vészfékzáradékok
5. fejezet5. fejezet
A teljesség és pénzügyi pontosság elve
Az éves jelleg elve
Az egyensúly elve
Az elszámolási egység elve
A globális fedezet elve
A specifikáció elve
A megbízható pénzügyi menedzsment elve
Az átláthatóság elve
Többéves pénzügyi keret Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás
Éves költségvetés Bizottság Tanács EP Egyeztető bizottság
6. fejezet6. fejezet
1968. vámunió Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók eltörlése
Közös vámtarifa külsőkkel szemben
Mennyiségi korlátozások felszámolása
Kivételek
Bizottság kiemelt szerepe
Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
Korlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése
Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás
Verseny korlátozása: kivételképpen
Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok
függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) 1994-1999. kidolgozás (egységes monetáris
politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása)
1999. bevezetés (bankszámla-, 2002. készpénzforgalomban
Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés
Eurócsoport
Tagállami kétoldalú megállapodások vége
Vámunió és versenyszabályok
Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon
Bizottság kiemelt szerepe
Társulási megállapodások
Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához
szükséges Hatással van uniós szabályokra
Funkcionális szerződéskötési képesség
Területek
4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban
letelepedés szabadsága)
szabad áramlása.
Az Egységes Európai Okmány szerepe
Szociális Charta
Amszterdami Szerződés szerepe
Területek
Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap
Kohéziós Alap
Fő célkitűzések 2007-2013 között: Konvergencia Regionális versenyképesség és
foglalkoztatás Európai területi együttműködés
KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása
KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás
1992-es reform elemei 2003-as reform elemei
Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítéseHalászati politika fokozatos elkülönülése
Célkitűzések: Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem
Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál
Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)
‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság →
Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.)
Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok
HORIZONTÁLIS POLITIKA
Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport
Egységes belsőpiac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem
Vasút Városi tömegközlekedés
TEN (trans european networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia
Új terület (Lisszabon) Célkitűzések:
energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása
Szolidaritás
Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Büntető- és rendőrségi igazságügyekben való együttműködés (BRIE ) pillére
Területek
Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-,
vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe)
Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés
9/11 hatásai
Pillérszerkezet megszűnésének hatásai
Versenyképesség a világpiacon
Területei
Európai kutatási térség
Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt
tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése
Területek Segélyek
Szerződéses Egyedi
Humanitárius segélyek
Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági
fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás
Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások
Maastrich: Közös kül- és biztonságpolitika -2. kormányközi pillér
Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények
Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai
Bizottság, Katonai Törzs
Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok
Döntéshozatal
Emberi egészség védelme
Iparpolitika
Kultúra
Idegenforgalom
Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport
Polgári védelem
Igazgatási együttműködés
7. fejezet7. fejezet
Európai Megállapodás
Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok
Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások
Csatlakozási szerződés elemei
Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata
Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban
Európai Közigazgatási Térség
Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)
Alapelvek:
Miniszteriális felelősség
Egyközpontú kormányzati koordináció
Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet
KÉRDÉS(EK)?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!