A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga

A beosztott diplomaták rangjaival e szerződés sem foglalkozik, de a nemzetközi szokásjog alapján kialakult egy – államonként kisebb-nagyobb eltérésekkel alkalmazott – rendszer, amit a magyar gyakorlat is követ. Eszerint a diplomáciai rangok emelkedő sorrendben a következők: segédattasé, attasé, III., II., I. osztályú titkár, (ezeket a rangokat megfelelő kivárási idő leteltével kapják a diplomaták) II., I. osztályú tanácsos (ezeket már egyéni értékelés alapján adják a külügyminiszterek). A követi és nagyköveti rangokat továbbra is az államfő adományozza.

a diplomáciai képviselet személyzetének tagjai

- kategóriák:

- diplomáciai személyzet, lehetséges rangsor (de a képviseletvezető állapítja meg):

- követ

- követ-tanácsos

- katonai (tengerészeti, légügyi) attasé

- tanácsosok (I., II,. osztályú)

- titkárok (I-III. osztályú

- attasék

- igazgatási és műszaki személyzet (pl. irodavezető, gépíró)

- kisegítő személyzet (pl. gépkocsivezető, portás)

Az első állandó diplomáciai képviselet

Francesco Sforza, Milánó hercege nyittatja meg 1455-ben Genovában; Savoya hercege 1460-ban Rómában nyittat állandó képviseletet; 1490: Ermolao Barbaro, Velence követe Rómában; 1496: Velence két Londonban élő kereskedőjét „sub-ambasciatore” ranggal és a velencei érdekképviselettel bízza meg. Filippo Visconti és Zsigmond király.

Diplomáciai jog: 2 értelem- ius legationum (tárgyi értelemben vett követségi jog- szabályok összessége, ami a résztvevőkre vonatkozik)- Ius legationis (alanyi értelemben vett- követküldés és követfogadás joga.)

1815: bécsi kongresszus- nem az államokat, hanem azok képviselőit rangsorolja. 1961: bécse egyezmény rendezi a gyakorlatot 1. rendkívüli és a meghatalmazott nagykövet (pápai nuncius); 2. rendkívüli követ és a meghatalmazott miniszter (pápai internuncius), 3. ideiglenes és az állandó ügyvivő.

ÁLLANDÓ ügyvivő: legalacsonyabb rangú külképviseleti vezető- megbízólevelét a küm. állítja ki, a kinti kümnek kell átadnia, de képviseleti joga azonos a követével, nagykövetével.

Ideiglenes ügyvivő: nem diplomáciai rang- külképviselet vezetőjének helyettesítése-

Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról

- nemzetközi jogi norma, az államok között fennálló, állandó diplomáciai képviseleten keresztül tartott kapcsolatait rendezi

- Államok (nemzetközi jog alanyai) közötti kapcsolatok azonban ennél szélesebb körűek. Másik állam elismerésével kezdődik. Diplomáciai kapcsolatok: az államközi kapcsolatok egy részét szabályozza.

Diplomáciai kapcsolatok rövid története

Ókor: rendkívüli követek- külföldi utazásai- tárgyalás a szövetségalkotásról, békekötések előkészítése, országuk uralkodóját képviselték a meglátogatott állam ünnepén. XV. század: olasz városállamok állandó képviselői, XVII. sz: Fro: diplomáciai kapcsolatok fejlesztésében meghatározó szerep átvétele.

XV. sz közepéig: követeket különleges és eseti alkalmakra küldtek. 1648: Westfáliai béke: állandó külképviseletek rendszere kialakult.

Nemzetközi jognál régebbi, a nemzetközi jog kialakulásával teremtődött meg a lehetőség, hogy a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó normák jogi jelleget kapjanak.

Alkotmányok összehasonlítása: négy jogterület, ahol az alkotmányjogi értelemben vett hatalmi ágak között a feladatok egymástól eltérő mértékű megosztásra kerültek. Ezek a jogi eszközökkel szabályozot viszonyok: a) nki szerződések kötésének joga b) aktív-passzív követküldés joga c) háború és békekötés joga d) külpolitika alakítása.

Népszuverenitás, demokratikus jogállam alapelve- demokratikus állam külpolitikájának a népakarattal kell megegyeznie. Kinek a kompetenciája? Kormány vagy (prezidenciális berendezkedésű állam esetén) az elnöké. Már Locke ill. Montesquieu is a végrehajtó hatalomhoz kötötte. Általában az aktív-passzív követküldési jog az államfő feladata- nki szerződések kötése( parlament, államfő, kormány), hadüzenet, békekötés (parlament)

Külügyi hatalom: kompetenciák összessége, amelyek az államnak egy külállamhoz és más nki jogalanyokhoz való közvetlen kapcsolatainak az alakítására vonatkoznak. Fő megjelenési formái: diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvétele-fenntartása, nki szerződések kötése, nki szervezetekben való részvétel, az állam nevében külföldre irányuló, jogilag valamiféle módon kötelezettségeket hordozó nyilatkozatok megtétele. Az államjog (alkotmányjog) kategóriájába tartozik. Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről c. műve- föderatív hatalmat említ- mely a legfontosabb elemeiben a külügyi hatalom elemeit említi, az államok külkapcsolatainak az alakítását.

1969-es bécsi egyezmény- nem kell meghatalmazást felmutatnia: államfő, kormányfő, külügyminiszter.

Ius legationis kérdése- alanyi értelemben felfogott követségi jog a nemzetközi jog legrégebbi intézménye. A tárgyi értelemben felfogott követségi jog kodifikációját a Diplomáciai Kapcsolatokról szóló bécsi szerződés foglalta össze tételes nemzetközi jogként.

2. cikk: államok közötti diplomáciai kapcs. felvétele- állandó diplomáciai képviseletek létesítése: közös megegyezéssel. Alanyi értelemben felfogott követküldési jog nemzetközi kodifikációja elmaradt- ok: önmagában, mint statikus jogosultság, nem vezet a diplomáciai kapcsolatokhoz, hiszen ahhoz az államok megállapodása is szükséges.

1787: USA: 1. cikk 8. bek: háború és békekötés joga: Kongresszus. Pl. Texas és Hawaii annektálása kongresszusi döntés volt. De! elnöki külpolitika kezdeményezése volt a mexikó elleni (1845-48) és a 2 vh-ban való részvétel.

Franciaország: 1875 (III. közt.) alkotmánya- tételesen felsorolja, mely nemzetközi szerződések jóváhagyásához kell a parlament jóváhagyása. Pl. nem volt ilyen jóváhagyás a balkáni krízist lezáró 1878-as berlini szerződés esetén.

Második világháború: parlamentek részvétele a külügyekben gyakran az alkotmányos szabályozáson is túlhaladt- külügyi bizottságok vesznek részt államközi tárgyalásokon, az utazó diplomataként funkcionáló parlamenti képviselő szerepe általánossá válik.

Külpolitika fogalma: átfogja az állam teljes külső funkcióit, teljes tevékenységét a nemzetközi kapcsolatokban.

Külpolitikai környezet helyzete- nemzetközi környezet, hatalmi viszonyok. Akciók és interakciós folyamatok, ezek időbeli és anyagi kiváltói, a külpolitikai környezet célkitűzései. A nemzetközi közvélemény motívációk, és a nemzetközi jog, mint külső feltétel.

Külpolitikai kérdések nép általi közvetlen eldöntése: 1795, Kant: Az örök békéről.

Népszavazás kérdése: ma már felmerül- pl. szupranacionális nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozás esetén.

Diplomáciai és konzuli képviseletek- a modern értelemben vett közigazgatásnál nagyobb múltra tekintenek vissza- a konzuli képviseletek már a XIII-XIV századra kialakultak, az állandó diplomáciai képviseletek pedig a westfáliai béke után váltak általánossá. XVIII. sz (alkotmányos monarchiák)- külügyminiszter illetve külügyekkel foglalkozó központi szerv. Pl. 1728: Poroszország- Département der Auswärtigen Affairen. Franciaország: XIV Lajos- önálló külügyi igazgatás kezdetei Franciaországban. Ausztria: VI. Károly (1720) alatt: elválasztják a külügyi kapcsolatok igazgatását a belső közigazgatástól- önálló miniszter alá rendelték. Tehát a decentralizált szervezeti egységek- diplomáciai és konzuli képviseletek- kialakulása időben megelőzte a központi szerv, a külügyminisztérium kialakulását.

De! korai időszak diplomáciai képviseletei- nem a modern értelemben felfogott igazgatási szervezeti egységek. Követségi jog: kezdetben nagyfokú perszonalitás- követ személyében volt a jogintézmény. Körülötte lévő személyek: személyes kísérete.

Központ: kialakul a közigazgatás tagolt rendszere- ez a külképviseleteken még nem volt jellemző. (Bismarck kora). Kialakul a politikai osztály, személyi osztály, közigazgatási, valamint jogi.

Schüler-i reform a weimari Németországban: regionális rendszer- a funkcionális feladatokat széttagolták, integrálták a régiókat összefogó szervezeti egységekbe.

II vh-ig: diplomáciai és konzuli pálya és rangok egymásba olvadása. Pl. a konzuli-és diplomáciai szolgálat ténylegesen a magyar kir. külügyminisztériumban átjárhatóvá vált- de! a rangok egyesítése nem történt meg. II vh végéig fennmaradt a 3 egymástól elkülönült rang, a köztisztviselői a központi állomány része, a diplomáciai és a konzuli rangok, mely utóbbiakat viselőik a központi állományba helyezés után is megtarthattak.

Két vh között- külpolitikai irányítása végleg kicsúszott a külügyi igazgatás kezei közül, és átment a kormány feladatkörébe. Kormányfő önmagának tartotta meg a külügyi tárca vezetését is.

Önálló magyar külügyi szolgálat: 1918 évi V. Néptörvény (önálló magyar külügyi igazgatásról) . Meghatározta a külügyi igazgatás szervezeti felépítését (küm, diplomáciai képviseletek, konzuli hivatalok)- külügyi szolgálat tényleges megszervezése: 1920-ban kezdődött meg.

Külügyi igazgatás- hagyományosan 2 intézményi formát különítünk el- külügyminisztérium (külügyi igazgatés központi szerve) és a külképviseleteket- ezek egy egységes igazgatási rendszert alkotnak.

Képviseletek közel 2/3-a nagykövetség v nemzetközi szervezet mellett működő külképviselet- 1/3-a hivatásos konzuli képviselet. A külügyi szolgálat felépítését, szervezeti rendszerét, ennek irányítását az egyes államokban az ún. külügyi törvény határozza meg.

Kiváltságok és mentességek alapjai

1958- International Law Commission tervezete-eredetileg nem tartalmazott preambulumot. Preambulum: kiváltságok és mentességek vegyes funkcionális elv megfogalmazása- célhoz kötöttség elve- kivételezett jogi helyzet- feladatok eredményes elvégzése. Jogelméleti megalapozás 1) területenkívüliség elve (Grotius, a misszió ingatlana a küldő állam felségterületéhez tartozik, ki van véve a fogadó állam joghatósága alól), 2) reprezentatív elmélet (állami szuverenitásból indul ki, a diplomaták a szuverén aktusok gyakorlati végrehajtói) 3) funkcionális elmélet (mentességet a végzendő funkcióból lehet levezetni, rábízott feladatot teljesíteni tudja. Vattel elmélete).

Diplomáciai kapcsolatok kodifikációja: 1961 április 18- általános és átfogó kodifikáció. Preambulum: egyezmény által nem szabályozott kérdések- szokásjog az irányadó. Pl: diplomáciai személyzet devizajogszabályok alóli mentessége. Legjelentősebb szokásjogi szabály: végszükség és szükséghelyzet megfogalmazásai, a fogadó állam erre hivatkozva kimentheti magát a diplomáciai képviselők sérelmére elkövetett intézkedéseinek nemzetközi jogellenessége alól.

Szokásjog: szubjektív oldal- opinio iuris vel necessitatis- államok gyakorlata- jog gyanánt elismert általános gyakorlat.

BDE: az államok között fennálló dipl-i kapcsolatok jogi minimuma- közös nevezője.

1947 november- Nyi Egyezmény- Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességéről

1975: Államok képviseleteiről az egyetemes jellegű nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataikban.

1969: különleges (speciális) missziókról szóló egyezmény.

1973 Nyi Egyezmény: nemzetközileg védett személyek- pl. diplomáciai képviselők- elleni bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről. Háttér normák, tehát a BDE nem tekinthető önmagában és kizárólagosan a diplomáciai kapcsolatok jogának.

Magyarország: 1965 évi 22 tvr rendelet iktatta a magyar belső jogba. Az egyezmény nem alkalmas arra, hogy önmagában a külügyek közigazgatásának közvetlen és kizárólagos normái legyenek- pl. az egyezmény nem határozza meg a külképviseletek, mint közigazgatási egységek fajtáit, a diplomáciai rangokat

1. cikk- kifejezések

Képviselet vezetője- küldő állam ált. megbízott, hogy e minőségében tevékenykedjék.

Képviselet tagjai- képviselet vezetője & képviselet személyzetének tagjai

Képviselet személyzetének tagjai: a képviselet diplomáciai, igazgatási, műszaki, valamint kisegítő személyzet.

Diplomáciai személyzet tagjai: képviselet személyzet diplomáciai ranggal rendelkező tagjai

diplomáciai képviselő: képviselet vezetője vagy a képviselet diplomáciai személyzetének tagja

igazgatási és műszaki személyzet- igazgatási és műszaki munkakör

Háztartási alkalmazott: képviselet valamely tagjának a háztartásában áll alkalmazásban, nem a küldő állam alkalmazottja.

A képviselet helyiségei- képviselet céljaira- ideértve a képviselet vezetője lakhatásául. használt épületek, épületrészek, ehhez tartozó föld, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetére.

Nem határozza meg- a BKE-vel ellentétben: konzuli képviselet: minden főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus, vagy konzuli ügynökség- a diplomáciai kapcsolatok szervezeti alapegységének, a diplomáciai képviseleteknek a fogalmát.

Külképviselet (tehát nincs benne a BDE-ben): befejeződött fejlődési folyamat eredményeként: a követségi jog alanyi hordozójának szerepét a követtől (mint személytől) a követség (mint szervezeti egység) vette át.

Képviselet tagjai: vezető + diplomáciai személyzet.

Képviselet személyzetének tagjai: diplomáciai személyzet + igazgatási műszaki személyzet + kisegítő személyzet

diplomáciai képviselő: képviselet vezetője + diplomáciai személyzet tagjai.

Osztályba sorolásnak megfelelően kül. színű igazolványok: pl. Dánia: misszióvezető és a diplomáciai személyzet tagjai + családtagok: piros; igazgatási és műszaki személyzet + családtagok: zöld; kisegítő személyzet + háztartási alkalmazottak: fehér.

Vannak nem definiált fogalmak is az egyezményben a) nem okoz gondot értelmezésük: pl. küldő és fogadó állam b) nemzetközi jog által használt, de a nemzeti jog által meghatározott fogalmak- pl. állampolgárság c) nem sikerült megállapodni- pl. egy háztartásban élő családtagok

2. cikk- kölcsönös megegyezéssel történik a diplomáciai kapcsolatok felvétele- állandó diplomáciai kapcsolatok létesítése. Államok közötti kapcsolatokról van itt szó- trichotom rendszer elemei: terület, népesség, főhatalom. Diplomáciai kapcsolatok: részei az államközi és a nemzetközi kapcsolatoknak is.

USA és Kínai Népköztársaság- 1973 és 1979: elismerés és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. Állam nemzetközi jogi értelemben vett megszűnése- diplomáciai kapcsolatok emgszűnése is. Diplomáciai kapcsolatok megszűnése után nem működhetnek állandó diplomáciai képviseletek, de működhetnek konzuli képviseletek.

Kölcsönös megegyezés- nincs kötelező forma. Pl. jegyzékváltás, kzös nyilatkozat.

Aktív és passzív követküldési jog: köztársasági elnök gyakorolja-

Nem tényleges a kölcsönösség.

Egyezmény nem határozza meg a diplomáciai kapcsolatok megszakadásának eseteit, de ahhoz jogkövetkezményeket fűz. Alapeset: küldő állam egyoldalú akaratnyilatkozata. Diplomáciai kapcsolatok megszakadása: 2 állam közötti kapcsolatoknak az állandó diplomáciai képviseletein keresztül tartott diplomáciai forgalom megszakadását jelenti, de nem érinti az államközi kapcsolatok más formáinak és a kapcsolattartás más területeinek megszakadását.

104/2003 korm rendelet- külképviseletek létesítése-megszüntetése Mo-n. Küm javaslatára a kormány jogosult. Határozatban dönt (a kormány) a felálítandó külképviselet típusáról- székhelyéről.

3. cikk- diplomáciai képviselet feladatköre- képviseli a küldő államot a fogadó államban, védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit, tárgyal a fogadó állam kormányával, tájékozódik- megengedett módon- a fogadó államban lévő viszonyokról, fejleményekről, erről jelentést tesz a köldő állam kormányának- előmozdítja a baráti kapcsolatokat, kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatok fejlesztése

Külképviseletek- így a diplomáciai képviseletek- magyar jog szerint nem önálló jogi személyek.

Külképviselet- általános fogalom, a diplomáciai képviselet mellett ált. magában foglalja a konzuli képviseletet, a nki szervezetek mellé rendelt állandó képviseleteket, + olyan szervezeti formák, amelyeket az adott állam a külkapcsolatok tartására létrehozott szervezetként minősít.

104/2003 korm rendelet- a MK külképviseleteit a küm irányítja- integrált külképviseleti rendszer-egységes irányítás.

Külképviselet ált. a külképviselet nevében kötött polgári jogi szerződések- végső soron a küldő államot kötelezik- az állam kerül szerződéses viszonyba.

1969-es bécsi szerződés- szerződések jogáról- funkciójuknál fogva + anélkül, hogy meghatalmazást mutatnának fel- diplomáciai képviselet vezetői jogosult a küldő-fogadó állam közötti szerződések szövegének elfogadására.

Érdekvédelem- diplomáciai és konzuli védelem is. Diplomáciai: egy állam azon jogosultsága, hogy állampolgárai érdekében egy másik állammal szemben, sokoldalú módon eljárjon- ha az idegen állam a védelmet nyújtó állam állampolgárát megkárosítja/ annak hátrányára jár el. Diplomáciai védelem- szorosan kapcsolódik az állampolgársághoz- sérelem és a védelem időpontjában fenn kell állnia. Nottebohm- diplomáciai védelem nyújtásakor az állam saját jogait érvényesíti, még akkor is, ha állampolgárának személyét érinti sérelem. Saját polgárainak érdekét magáévá teszi. az ügy függetlenedik az egyén esetlegesen fennálló érdekeitől.

1970- Barcelona Traction ügy: Nemzetközi Bíróság elutasította Belgium igényét. Kanadai részvénytársaság belga részvényeseinek diplomáciai védelme- ebben az esetben csak a jogi személy szerinti állam léphet fel a diplomáciai védelem eszközével.

Diplomáciai védelem feltételezi a sérelmet okozó állam nemzetközi jogellenes magatartását. Diplomáciai védelem eszközei: diplomáciai úton történő felvilágosítás és magyarázatkérés, megtorlás, és represszália (pl. gazdasági segítségnyújtás megszüntetése). Belső alkotmányjog kérdésköre- milyen mértékben/ terjedelemben biztosítja polgárainak az alanyi jogosultságot a diplomáciai védelem kikényszeríthetősége tekintetében. Német: nem áll fenn tényleges jogosultság bizonyos állami intézkedések- diplomáciai védelem- kikényszeríthetősége tekintetében, csupán egy közjogi szubjektív jogosultság a kérelem hibamentes mérlegelésére.

Konzuli védelem: általában (főszabály) külföldön történik a védelem (diplomáciai is)- alap: állam állampolgárok felett gyakorolt személyi felségjoga. Konzuli védelem nyújtható a fogadó állam államigazgatási és más szerveivel

ill. magánszemélyekkel szemben is. Nem előfeltétel a fogadó állam valami nki jogellenes cselekménye, teljesen jogszerű eljárás esetén is igénybe vehető. Küldő állam honosainak a védelme + számukra segítség és támogatás. Kölcsönös konzuli védelem- pl. Commonwealth Citizen. Konzuli védelem a konzuli kerületen belül gyakorolható.

Tárgyalási funkció: képviselet nevében fellépő diplomata- külön írásbeli meghatalmazás nem követelhető tőle- tárgyalás folytatására felhatalmazott.

Kereskedelemfejlesztési és támogatási tevékenység (20. sz. elejéig elhatérolódik a konzuli feladatoktól és a diplomáciaihoz tartozik.)

Egyezményben nem szereplő feladatok: környezetvédelmi és ökológiai kapcsolatok ápolása, közreműködés, szervezett bűnözés elleni együttűködés- idegenforgalom fejlesztése területén kölcsönös érdek.

Két külképviseleti forma egymáshoz való viszonya: döntően a diplomáciai képviseletek látják el a konzuli feladatokat, diplomáciai képviseleteken működő konzuli tisztviselők vagy konzuli osztályok közreműködésével. A konzuli feladatokat ellátó tisztviselők a diplomáciai képviseleteken diplomáciai rangban vannak. Konzuli tisztviselő tehát viselhet diplomáciai rangot, ha diplomáciai képviseleten működik és konzuli rangot, ha konzuli képviseleten.

4. cikk- akkreditáció- képviselet vezetője (ált. nagykövet) kiválasztása és kinevezése- - agrément megadása a fogadó állam részéről nincs időhöz kötve. BDE: nem kell indokolni, ha megtagadja.

104/2003- magyar szabályozás- külképviseletek vezetése: a) közt. elnök által kinevezett- megbízott nagykövet (küm tesz javaslatot) vagy követ, b) küm által kinevezett és megbízott főkonzul c) küm által megbízott állandó ügyvivő.

5. cikk- képviselet vezetőt vagy a diplomáciai személyzet többi tagját- több országba is akkreditálhatja- fogadó államokat értesíteni kell- ott, ahol nincs állandó lakhelye a képv. vezetőjének: ideiglenes ügyvivő vezetésével létesít diplomáciai képviseletet. Kellőképpen értesítette (ált. szóbeli jegyzék) és a többi állam is beleegyezett.

6. cikk- 2 vagy több állam ugyanazon személyt akkreditálhatja képviselet vezetőjének- kivéve ha ellenzi a fogadó állam. Közös képviselet: Benelux államok + skandinávok. Külképviselet vezetője két megbízólevelet ad át. Közös misszió épületében két címert kell elhelyezni.

7. cikk- képviselet személyzetének tagjait szabadon nevezi ki a küldő állam. Küldő államot a személyzet kinevezésében rendelkezési jogosultság illeti meg. Katonai, tengerészeti és légügyi attasé: a fogadó állam megkövetelheti, hogy előzetesen a küldő állam közölje. Szabadon választja meg a külképveseletének szervezeti felépítését is.

Külképviseletek személyzetének kinevezése a magyar jogban: tartós külszolgálatra történő kinevezés és diplomáciai rang. Diplomata: diplomáciai ranggal rendelkező köztisztviselő- küm. vagy az európai ügyekért felelős tárca nélküli min. hat. körébe tartozó feladatokat belföldön (Küm vagy Európai Ügyek hivatala) ill. külföldön látja el- meghatározott idő (4 év), rotáció

Szakdiplomaták (szakattasék)- köztisztviselő, központi közig szerv egy ágazati szakmai feladatnak a MK külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a Küm-ba. Külügyi-diplomáciai felkészítés időszakára a Küm állományába kerül. A külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt.

Katonai attasé- diplomáciai képviselet része- tagjai a diplomáciai személyzet részei. Katonai rangjukat használják. Magyar szabály: honvédelmi min. felügyelete alá tartozik.

8. cikk- diplomáciai személyzet tagja- elvileg csak a küldő állam állampolgára- tagja csak akkor lehet a fogadó állam állampolgára, ha ehhez a fogadó állam hozzájárul-

9. cikk- nem kell indokolnia a fogadó államnak- képviselet vezetőjét/ diplomáciai személyzet tagját persona non grata-nak nyilv. vagy! képviselet személyzetének bármely más tagja nem elfogadható. Területre érkezés előtt is történhet. Az, hogy nem kell indokolni- francia javalat volt. Politikai jellegű intézmény. Ha nem tesz eleget a

küldő állam: a fogadó állam meghat. egy időpontot, amelytől kezdve nem ismeri el az érintett személy diplomáciai státusát- akár idegenrendészeti kényszerintézkedés is foganatosítható.

10. cikk- fogadó állam küm-t értesíteni kell a képviselet tagjainak kinevezéséről, megérkezésről, végleges eltávozásról. Előzetes- küldő állam ált. történt kinevezést megelőző eljáráshoz tartoznak- beutazási vízum + tartózkodási engedély megadásával függ össze. Misszióvezető hivatalos távozásáról áltban az új vezető megbízólevelének átadásával történik értesítés- az új nagykövet elődje átadja visszahívó levelét.

11. cikk- képviselet létszáma- fogadó állam megkívánhatja, ésszerű-természetesnek tartott keretben tartsák. Megtagadhatja bizonyos kategóriába tartozó tisztviselők befogadását. – elvileg a küldő állam anyagi lehetőségeinek függvényében kellene alakulnia. Hátrányos megkülönböztetés nélkül…

12. cikk- küldő állam nem létesíthet a fogadó állam előzetes hozzájárulása nélkül a képviselet részét képező hivatalt más helységben, mint ahol magát a képviseletet létesítette. – más típusú külképviseleti formának meg nem felelő hivatali forma, mindenféle szervezeti egység, amely a külképviselet egy-egy részfunkcióját látja el. Külképviseletek elhelyezése- speciális eset: Vatikánhoz akkreditált képviseletek- fogadó állam területén kívül helyezkednek el.

13. cikk- képviselet vezetőjének a működésének a megkezdődése- amikor átnyújtja megbízólevelét- vagy! közölte megérkezését és megbízólevelének a másolatát átadja a fogadó állam küm-nak. Külképviselet vezetője: meghat. a képviselet munkarendjét- irányítja/ ellenőrzi a képviselet gazdálkodását- munkáltatói utasításadói joggal rendelkezik. Megbízólevél: diplomáciai jellegű okirat- nem rendelkezik olyan jogi jelleggel, amelyből tényleges jogi értelemben vett képviseleti vagy ehhez hasonló jogosultságokat lehetne levezetni.

14. cikk- 3 osztályba tartoznak a képviselet vezetői: a) államfőhöz akkreditált nagykövetekvagy nunciusok és az ezekkel egyenrangú egyéb képviseletvezetők (brit nemzetközösség- főbiztosok az egymáshoz akkreditálás esetén) b) államfőhöz akkreditált követek. miniszterek és internunciusok c) külügyminiszterekhez akkreditált ügyvivők. Nem tehető megkülönböztetés ez alapján. XIX. sz gyakorlat: rendkívüli követek megelőzték a rendes követeket.

15. cikk- államok megállapodása, képviseletek vezetőit mely osztályba sorolják.

16. cikk- képviselet vezetők közötti rangsor elsőbbség az egyes osztályokon belül- attól függően, amikor is működésüket megkezdték. (Ami nincs benne a BDE-ben: diplomáciai testület: szűkebb értelemben a misszióvezetők, élén a rangidős misszióvezető, a doyen áll. Tágabb értelem: fogadó államban működő összes diplomata [diplomáciai képviselő]). Doyen: diplomáciai testület érdek-képviselete, protokolláris és adminisztratív jellegű.

17. cikk- képviselet diplomáciai személyzete tagjainak rangsora- képviselet vezető közli a küm-mel. Diplomáciai rangok ált. a következőek: követ (miniszter), követ-tanácsos, tanácsos, első titkár, másod titkár, harmadtitkár, attasé. Szakattaséi beosztások: nem azonosak a legalacsonyabb diplomáciai rangot jelentő attaséval. Főszabály: szakmai tanácsadó jelleggel segíti a külképviselet vezetőjét. Első beosztott sem diplomáciai rangot jelöl általában- hanem a külképviselet vezetőjének ilyen minőségben bejelentett állandó helyettesét. KÜM által adományozott rangok: segédattasé, attasé, III. II. és I. osztályú titkár, II. ill I osztályú tanácsos.

18. cikk- egyöntetűnek kell lennie minden osztály tekintetében minden államban a képviselet vezetőinek fogadására von. eljárásnak.

19. cikk- Ideiglenes ügyvivő jár el a képviselet vezetőjeként, ha ez a pozíció nincs betöltve vagy akadályoztatva van. Nevét a képviselet vezetője (akadályoztatás esetén a küm) közli a kümmel- ideiglenes ügyvivő tehát két esetben áll a képviselet élén- nagyköveti állás betöltetlen/vezető tényleges helyettesítése. Ha egy diplomata rangú személy sincs a fogadóállamban => igazgatási és műszaki személyzet valamely tagja (fogadó állam engedélyével)- de! a helyettesítési jog csak az igazgatási feladatok tekintetében.

20. cikk- képviselet és vezetője- jog a küldő állam lobogójának és címerének kitűzése a helyiségre, képviselet vezetőjének lakására, képviselet vezetőjének közlekedési járművére. Kiváltságok és mentességek: együttesen: immunitás. Követség, mint ingatlantulajdon: fogadó állam joga szerint kerül az ott vezetett telekkönyvbe, ingatlan-nyilvántartásba bevezetésre. A jogosultság nem értelmezhető kiterjesztően: pl. nem tűzhető ki az USA

déli konföderációjának a zászlaja, vagy a volt szocialista országokban használt vörös zászló- vagy a címeres magyar zászló sem.

21. cikk- fogadó állam köteles megkönnyíteni a küldő államnak a képviselet részére szükséges helyiségek megszerzését a területén

22. cikk- képviselet helyiségei sérthetetlenek- fogadó állam hatóságai nem léphetnek be- kivéve: képviselet vezetőjének engedélyével- fogadó állam különös kötelessége: minden megfelelő intézkedéssel megvédje behatolás vagy kártétellel szemben- megakadályozza nyugalmának megzavarását, méltóságának megsértését. Képviselet helyiségei, vagyontárgyai, berendezése, közlekedési eszközei- mentes kutatás, igénybevétel, foglalás, végrehajtás alól. Mentesség: a misszió létesítése céljából vásárolt ingatlan tekintetében- külképviselet: nem tekintjük területen kívülinek, a misszió sérthetetlenségéből vezetik le, a fogadó államnak semmiféle jogi-adminisztratív felségjogai a képviseleten nem gyakorolhatóak.

Diplomáciai menedék: a menedéket kérő személy a fogadó állam felségterületén valamely más (küldő) állam diplomáciai képviseletén tartózkodik-Haya de La Torre: nem jelentheti védelem nyújtását a fogadó állam rendes bíróságainak joghatóságával szemben. Külképviseletek helyiségeinek sérthetetlensége alapvetően nem alapozza meg, hogy azon menekülő személyeknek menedékjogot nyújtsanak- ha a fogadó állam joghatóságai elől menekülnek- bűnüldöző szerveknek ki kell adni. Diplomáciai képviseletektől nem tagadható meg, hogy hum okokból azoknak a személyeknek, akik a fogadó állam joghat. ált. nem kontrollált erőszakos cselekmények elől menekülnek- életük közvetlen veszélyben van- amíg a közvetlen veszély el nem múlik- hum. menedéknek is nevezik.

Fogadó állam védelmi kötelezettsége a) megvédje a képviselet helyiségeit behatolás/kártétel ellen b) megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását c) méltóságának sérelmét. Autó: pl- kerékbilincs-tilos. Önmagában a tilos/szabálytalan parkolás nem alapozza meg a gépjármű elvontatását. Csak ha kifejezetten szükségállapotot okoz-

Diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogi szabályozása- nem foglalkozik a képviselet, mint szervezeti egység polgári joghatóság alóli mentességével, ezt a problémát az állam immunitásának kérdéskörébe, ezzel a nki magánjogok kompetenciájába utalja. Állam joghatóság alóli mentessége- szuverén államok joga-

2000 évi CX tv- magyar bíróság (más hatóság) joghatósága – a relatív immunitás elvének megfelelően- nem kizárt, azaz helye van Moi eljárás lefolytatásának külföldi állam (külföldi állami szerv) ellen akkor, ha a külföldi állam lemond, avagy az eljárás tárgyát a külföldi államnak a tvben meghatározott polgári jogviszonya képezi.

23. cikk- küldő állam és képviselet vezetője a képviselet helyiségeit illetően mentesek az adó és illeték fizetése alól- szolgáltatások fejében járó díjakat nem értve. A mentesség nem foglalja magában a tulajdon telekkönyvi bejegyzésének eljárási illetékét- viszonosság az irányadó.

24. cikk- a képviselet irattárai-okmányai bárhol vannak elhelyezve, sérthetetlenek.

25. cikk- a fogadó állam a képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad. Pl. közig eljárásban soronkívüliség, admin könnyítés. Nem egy a jogi eszközökkel kikényszeríthető kötelezettség, nemzetközi udvariasság tárgykörébe tartozó fogalom inkább.

26. cikk- szabad mozgás és közlekedés- kiv. állambizt. okokból bizonyos övezetekbe való belépés tiltó-szabályokhoz kötőtvek és rendeletek fenntartásával. Pl. repterek tranzitzónája, börtönlátogatás.

27. cikk- szabad érintkezés minden hivatalos ügyben- pl. diplomáciai futár, rejtjeles-számjeles üzenetek. A képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Diplomáciai poggyász: nem lehet felnyitni, sem viszatartani. Fogadó állam a diplomáciai futárt védelemben részesíti- sérthetetlen, nem lehet letartóztatni-visszatartani. Diplomáciai csomag: rá lehet bízni ker. rep. gép parancsnokára- ő nem lesz diplomáciai futár.

Szabad érintkezés: fogadó állam kormányával (annak kümjén keresztül), küldő állam, küldő állam más képviseletével, fogadó államban műk nki szervezetekkel, küldő állam honosai, konzuli kerület illetékes hatóságai, központi hatóságok.

Ad hoc futár és eseti futár között különbség: eseti futár mentességei megszűnnek a poggyász átadásával, az állandó futár mentessége viszont tevékenysége gyakorlása során részesül védelemben.

28. A képviselet ált. hivatalos tevékenységéért beszedett díj adó és illetékmentes.

29. cikk- diplomáciai képviselő személye sérthetetlen- letartóztatás/őrizetbe vétel nem alkalmazható ellene- ez az alapja a többi mentességnek. Sérthetetlenség: pl. beletartozik a joghatóságok alóli mentesség. Fogadó állam teljes végrehajtó hatalmi szférájának intézkedései alól- ide értve büntető, szabálysértési, közig eljárások. Szükséghelyzet és jogos önvédelem esetén: sérthetetlenség- a személyes sérthetetlenség nem abszolút, szükséges-arányos mértékben korlátozható. Hágai bíróság- teheráni túszok: diplomata átmeneti fogva tartása megengedett, hogy egy bűncselekmény elkövetését megakadályozzák. De! pl. ittas vezetés- nem kell a vezetőt őrizetbe venni, elég ha megakadályozza a továbbhaladást-

30. diploméciai képviselő magánlakása- ugyanaz a sérthetetlenség és védelem, iratai, levelezése , vagyona.

31. cikk- diplomáciai képv. mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól- polgári és államigazgatási joghat. alól is mentes- kivéve: a) fogadó állam ter. fekvő, magántulban álló ingatlanra vonatkozó dologi jogi pert, hacsak a dipl. képv. az ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja birtokában b) hagyatéki elj. kapcs. per- dipl. képviselő magánszemélyként, hagyatéki gondnok, végrendeleti végrehajtó, örökös/Hagyományos, nem a küldő állam képviselőjeként. c) olyan per, hivatalos tev- körén kívül folytatott bármely szabadfogl. – kereskedelmi tev. diplomáciai képv. nem köteles tanúvallomást tenni-

Funkcionális immunitás- fogadó állam joghatósága alóli mentesség- dipl. képv. hivatalos csekeményeivel kapcs. végez. BDE¨azonban- független attól, hogy magánszemélyként vagy hivatalos személyként.

Abszolút immunitás: csak diplomáciai képv- a képv. igazgatási/műszaki személyzetének tagjai csak a polgári és államigazgatási joghat. tekintetében – csak funkcionális immunitást élvez. Tanúkkal szembeni kényszerítőeszközök hatálya alól is ki van véve.

32. cikk- küldő állam lemondhat a dipl. képviselő joghatóság alóli mentességéről- kifejezettnek kell lennie- ha eljárást indít (a dipl. képviselő) akkor nem hiv. többé a joghatóság alóli mentességre- az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében. Ítélet végrehajtása alóli mentességet ez nem foglalja magában- ehhez külön lemondás kell…világos és egyértelmű jognyilatkozattal.

Osztrák LB: BDE viszontkereset fogalmát nem a nemzeti perjog szerint kell értelmezni, hanem az csupán a felek egymással szemben kölcsönösen emelt igények megfogalmazását jelenti.

33. cikk- dipl. képv. mentes a fogadó állam TB szabályok alól- azokra a háztartási alk. is von, akik kizárólag a dipl. képv. alkalm. állnak- feltéve: nem állampolgárai/állandó lakosai a fogadó államnak-

34. cikk- mentes minden személyes, tárgyi, országos, regionális vagy községi adó-illeték alól. Kivéve: közvetett adók, melyek benne foglaltatnak az áruk és szolgáltatások árában, fogadó állam ter. fekvő, magántul álló ingatlan után járó- ha nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja, fogadó áll. ált. kirótt örökösödési illeték, szolgáltatások fejében járó díjak

35. cikk- mentesítés minden személyes szolgáltatás, közmunka bármely formája, katonai terhek, beszolgáltatás, beszállásolás alól.

36. cikk- engedélyezi a behozatalt, biztosít mentességet minden vám, adó, kapcsolatos közterhek tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvar, hasonló szolgáltatások díját. – a képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra, olyan tárgyakra vonan, amelyek személyes használatra szolgálnak. Dipl. képviselő poggyásza mentes a vámvizsg. alól, kivéve ha komoly ok van annak feltételezésére, amelyekre nem terjed ki a mentességek- behozatala tilos

37. cikk- dipl. képv. családjának a háztartásban élő tagjai- részesülnek a 29-36ig kiváltságokban és mentességekben, ha nem állampolgára a fogadó államnak.

Az igazgatási és műszaki személyzet tagjai + családtagjaik: csak a 29-35-igben részesülnek, ha nem állampolgárai a fogadó államnak. Esetükben a polgári és államigazgatási joghatóság alőli mentesség csak a hivatali

kötelességeik teljesítésekor illeti meg. Első berendezkedésük céljára behozott tárgyakat illetően a 36. is megilleti.

Kisegítő személyzet- ha nem állampolgár/állandó lakos- hivatali kötelezettség teljesítése során végzett tev során mentesség- 33 cikk mentessége + adó és illetékmentesség az alkalmaztatás során kapott illetményekre.

Képviselet tagjainak házt. alkalmazottai- ha nem állampolgára a fogadó államnak- adó és illetékmentesen az alkalmazásuk folyán kapott illetményekre.

Cél: indirekt, pszichikai nyomásgyakorlás esetleges meggátlása.

38. cikk- diplomáciai képviselő- ha állampolgára a fogadó államnak- csak a hivatali teljesítése során mentesül a joghatóság alóli mentességben- sérthetetlenségben-

Képviselet személyzetének egyéb tagjai, ill. háztartási alkalmazottak, akik állampolgárai a fogadó államnak- csak a fogadó állam ált. megengedett mértékben részesülnek a kiváltságokban-mentességekben. De! indokolatlanul nem lehet akadályozni a képviselet feladatainak teljesítését.

39. cikk- kiváltság és mentesség: attól fogva illeti meg, hogy állásuk elfoglalása céljából belép a fogadó állam területére- vagy ha már a fogadó állam területén tartózkodik, akkor amikor a küm-mal közölték a kinevezésüket. Megszűnés: amikor az országot elhagyja- vagy amikor az evégre adott ésszerű határidő lejárt- képviselet tagja meghal- családtagja továbbra is részesül ésszerű határidő lejártáig, amíg elhagyjásának időpontja nyitva áll.

40. cikk- állomáshelyére utazik-visszatér- hazautazás- 3. állam területén halad át- sérthetetlenség az átutazáshoz- minden egyéb mentesség- családtagok is, ha a diplomáciai képvvel utaznak, vagy külön.

Műszaki vagy igazgatási személyzet, kisegítő és családtagjai- nem akadályozhatják

Levelek, poggyász- ugyanaz a védelem.

(Kivétel: ha el nem ismert állam diplomatájáról van szó…)

Tévhit: diplomata útlevél prima facie valamiféle kiváltságokat-mentességeket biztosítana. Nem így van! A diplomáciai vízumok-ha egyáltalán szükségesek- azon a nki szokáson alapulnak, hogy a diplomata-útlevélbe ilyen vízumot adnak. A kiváltságok és mentességek alapvetően az akkreditációból erednek. Csak a biztonságos és akadálytalan átutazáshoz szükséges mentességes köteles biztosítani.

41. tiszteletben tartja a fogadó és más állam jogszabályait- tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól. Minden hivatalos ügyet, amivel megbízták- a fogadó állam kümval vagy annak útján. Képviselet helyiségeit nem szabad úgy használni, ami nem komform a szerződésben leírtakkal.

Diplomáciai kézbesítés- államok közötti jogsegélyfogalom.

Diplomáciai úton történő kézbesítés: külképviselet írásban, ált. szóbeli jegyzékben fordul a fogadó állam küm-hoz és átadja a küldő állam bíróságának/ más hivatalának a megkeresését- a fogadó állam belső jogszabályainak megfelelően kézbesítse és annak eredményéről a külképviseletet értesítse.

Külképviselet: nem biztosítható menedék bűncselekmény elkövetőinek számára. Köteles a fogadó állam bűnüldüző szerveinek átadni.

XIX. sz- területenkívüliség elmélete- követségek területe kivételt jelentene a fogadó állam joghatósága alól- külföldnek lenne tekinthető. Majd a funkcionális elmélet (Pradier-Foderé): kiváltságok és mentességek célja, hogy a külképviseletek és személyzetük feladataikat teljesíteni tudják. Ez sem magyarázza az adó és vámkedvezményeket.

42. cikk- A diplomáciai képviselő a fogadó államban nem gyakorolhat egyéni haszonra semmiféle foglalkozást vagy kereskedelmi tevékenységet. Nem terjed ki családtagokra/ admin és technikai személyzet tagjaira. Tudományos- alkotóművészeti tev, nem tekinthető ide, azt szabad.

43. cikk- diplomáciai képv. működése véget ér: ha a küldő állam értesíti a fogadó államot erről- fogadó állam közli a küldő állammal, hogy nem hajlandó a képviselet tagjaként elismerni,

44. cikk- foadó állam köteles megkönnyíteni, hogy a kiváltságokban és mentességekben részesülő személyek, akik nem állampolgárai a fogadó államnak, ill. állampolg-tól függetlenül ezek családtagjai- területét mielőbb elhagyhassák- szükséges szállítási eszközöket rendelkezésre bocsátani.

45. cikk- ha a 2 állam közötti dipl. kapcsolatok megszakadnak vagy a képviseletet visszahívják: a fogadó állam köteles tiszteletben tartani és megvédeni a képviselet helyiségeit annak vagyontárgyaival-irattárával.

Küldő állam a képviselet helyiségei az ott lévő vagyontárgyak, irattár őrzésével megbízhat a fogadó állam részéről elfogadható 3. államot.

46. cikk- elláthatja 3. állam és állampolgárai érdekeinek időleges védelmét- a fogadó állam előzetes beleegyezésével-

47. cikk- a fogadó állam az államok között nem tehet hátrányos megkülönböztetést. Nem tekinthető megkülönböztetésnek: ha a rendelkezést viszonossági alapon alkalmazza megszorítóan, egyes államok szokás-megállapodás alapján kölcsönösen kedvezőbb elbánást biztosítanak egymásnak.

Retorzió: jogszerű ellenlépés. Represszália: önmagában nemzetközi jogellenes lenne, de önsegély, jogsértő magatartásra arányos válasz.

Diplomáciai tiltakozás- szokásjog ált. elsimert önálló egyoldalú jogügylet. Cél: egy nemzetközi jogalany fenntartása, ellenvéleménye, igény megfogalmazása más jogalany nki jogellenes magatartásával szemben. Az érintett jogainak megőrzése, tiltakozás címzettjének figyelmét felhívja, hogy cselekedeteit, tevékenységét nemzetközi jogilag mint jogellenest, normasértőt ítélik meg.

48. cikk- 1961 okt. 31-ig az Osztrák Küm-ban áll nyitva aláírásra.

49. cikk- meg kell erősíteni- megerősítő okirat: ENSZ főtitkáránál.

50. cikk- csatlakozásra nyitva áll: az ENSZ vagy szakosított intézményének a tagállamai/ Nki Bíróság alapszabályzatában részes államok, bármely más állam, akit az ENSZ Közgyűlés meghív.

Nyiott szerződés- a megjelölt letéteményeshez (depozitár) kell a csatlakozási okiratot elhelyezni.

51. cikk-22 megerősítő/csatlakozási okirat letétét követő 30. napon lép hatályba.

52: főtitkár értesíti

53. cikk- sngol, francia, orosz, kínai és spanyol szövege hiteles- Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

II. KONZULI KAPCSOLATOK JOGA

azon 2 ill. többoldalú nki szerződésekben és a szokásjogban meghatározott nki jogi normák összessége, amelyek a konzulátusok létesítése, működése, illetve a konzuli tev. területén az államok közötti kapcsolatokat szabályozzák, ideértve a konzuli funkciókat, a konzulátusok személyzetének kinevezését, kiváltságait, mentességeit. Az állam külügyi közigazgatásainak speciális szervezeti egységeivel, a konzuli képviseletekkel foglalkozik. Megteremti azokat a nki jogi alapfeltételeket, amelyek alapján a konzuli tisztviselő a fogadó államban meghatározott feladatokat végezhet.

Bécsi egyezmény- 1963 április.

Preambulum. megemlékezve a népek közötti konzuli kapcsolatokról (ősidő óta), figyelembe véve: nemzetközi béke és biztonság, államok szuverén egyenlősége, nemzetek közötti baráti kapcsolatok fenntartása.

Konzuli történelem: határon átlépő kereskedelmi forgalom megjelenése- önálló városállamoknak törekvése: saját érdekek biztosítása külföldön. Görög városállamok joga: az idegennel szembeni követelést nem kellett per

útján érvényesíteni- erőszakkal és önhatalmúlag behajthatta- végül lemondanak szerződéses úton ezen önkény alkalmazásáról: szüla. Kereskedő az általa választott kereskedelmi székhelyen az ország polgárai közül egy megbízható partnert keressen- megbízhat érdekeinek érvényesítésével- proxenia/proxenos intézménye. Vendégjog intézményét jelenti, befolyásos polgár, a vendégkereskedőt képviselte.

Konzuli cím-római eredetű- 245: utolsó római király elűzése- helyére a patríciusok és a római nép 2 bizalmi embert nevezett ki- konzulok. Patrone az ókori Rómában: a szomszédos államok a megbízható római polgárok közül választották, ők látták el képviseletüket. Kezdetben a plebejusokat képviselte, amíg a plebejusok a kormányzati és államügyekben nem vehettek részt. Pl. Cicero Syrakuza képviseletét látta el.

Görög proxenos és a római patrone a mai tiszteletbeli konzul feladatkörét látta el- annak elődje.

Praetor peregrinus: küldflödiek közötti elsősorban kereskedelmi jogvitákat dönt el.

Spárta: az idegen államokba saját polgárait küldte proxenosként.

Középkor. Faktoriák: keresztes háborúk idején távolsági kereskedelemmel foglalkozó kereskedők a kapcsolatban álló kereskedelmi székhelyeken hozták létre ezeket az állandó kirendeltségeket. Savigny: a középkorban a hűbéri viszonyokkal összhangban a jogviszonyokat a személyi elv határozta meg. 1199: Bizáncban létesült velencei konzulátus (legátus)- polgári és büntetőügyekben gyakorolt joghatóságot a Bizáncban élő velenceiek felett. Kereskedelem bővülése- expanzívabb államok elérték, hogy a választott kereskedelmi bíróságokba saját állandó képviselőjüket küldjék el- az ott élő állampolgárok jogvitás ügyekben is ítélkeztek. Kiküldött személyek: jogszolgáltató konzulok. Korai konzulok: nem álltak hivatalos kapcsolatban a hazai kormányzati szervekkel. Hatalmi átrendeződések, majd a XVI. szban már az állam gyakorolja a konzul kinevezésének a jogát. Már nem csak a kereskedők kisebb nagyobb csoportjának, hanem az őt küldő állam hivatalos képviselője lett- reprezentatív funkciókkal egészült ki. A bíráskodási és az érdekvédelmi funkció kezdetben egymástól elkülönítve- csak az idő folyamán ötvöződött. Növekvő igazgatási és csökkenő bírósági funkció- megjelentek a konzulok diplomáciai funkciójának a csírái. Működésük a kései középkorra vált általánossá.

Újkor: konzuli jog 2 egymástól elkülönült részre szakadt: keresztény államok között fennálló konzuli kapcsolatok + nem keresztény államokkal fennálló, elsősorban jogszolgáltató konzuli kapcsolatokra. Nyugat-európai államok egymás között: XVIII. szra csökkent a konzuli intézmény jelentőssége. Ok: felváltja a személyi elvet a terület. Abszolutista államok: állandó követségek, diplomáciai kapcsolatok erőteljes fejlődése is. Felvilágosult abszolutizmus és a merkantilista gazdaságpolitika- újra felfedezte a konzuli tisztséget (államilag támogatott kereskedelem hivatalnoka). Mária Terézia: 1754: Keleti Akadémia, majd ebből 1898-ban Császári és Királyi Konzuli Akadémia. XIX. sz ipari forradalom- erőteljes fejlődésnek indul az intézmény. Mai formában imsert konzuli szolgálat: 1825-ben, Angliában keletkezett. XVIII sz- a konzuli jog a nemzetközi jog része. Nem keresztény államokkal fennálló konzuli kapcsolatok- fejlődésük közvetlenül kapcsolódott a középkori jogszolgáltató konzul funkciójához. Közel- és távol-keleti kereskedelem- a bírósági-gyakran rendőri-ügyekben az érintett állam joghatósága alól kivonták saját államuk állampolgárait. Kapitulációs szerződések (fejezetekre osztották- első kétoldalú szerződés (1535): I Ferenc francia király és II. Szolimán- az uralkodó életére terjedt ki. Újkor végére döntő esemény: a konzuli intézmény végleg és megfordíthatatlanul a kialakuló állami közig. szervezeti rendszeréhez kapcsolódott. Perszonalitás jellemző- a követ és a konzul személye jelentette a jogintézményt- XIX sz végére a küm erősödött meg-

Második vhig- nem a közig szervezeti egységei voltak a külügyi reformok döntő területe- hanem a köztisztviselői kar egységesítése. Lényegében 3 személyi csoport létezett: diplomaták, konzuli tisztviselők, köztisztviselők. Második vhig a diplomáciai és a konzuli pálya rangjainak egymásba olvadása figyelhető meg. I vh-t követően: konzuli funkciók elemi modern értelemben véve- útlevél és vízumrendészet- ehhez kapcsolódóan az idegenrendészet- konzuli tevékenység súlypontja áthelyeződik a közig. feladatok felé.

Magyarország: önálló magyar konzuli szolgálat: Károlyi korm során- 1918 évi V néptörvény. Önálló magyar külügyi szolgálat- a konszolidáció után (1920) a külügyi igazgatás alapelveinek megfelelően. II. vh után: konzuli feladatok perifériára szorultak- tiszteletbeli konzuli intézmény 1950-ben megszűnt.

A konzuli jog- a diplomáciai jogtól eltérően- a kodifikációt megelőzően nem a szokásjogi szabályokon, hanem a kétoldalú konzuli szerződéseken alapult. Előzmény: Havannai egyezmény- 1928-ban fogadta el a XI Pán-Amerikai Konferencia. 1991: caracasi egyezmény.

A konzuli jog forrásai: nemzetközi szokásjog (a nemzetközi udvariassági szokások önmagukban még nem jelentenek szokásjogot- ahhoz rendszeres, ismételt, egységes gyakorlat kell, mint objektív feltétel + jogilag kötelező – szubjektív feltétel.) Két fakultatív jegyzőkönyv is- állampolgárság megszerzésével kapcs (a konzul nem nyeri el a fogadó államát és családtagjai sem) + egyezmény értelmezése kapcsán vitás ügyek- nemzetközi bíróság illetékessége. Két és többoldalú nemzetközi kedvezmények: kereskedelmi, hajózási, jogsegély, kiadatási egyezmények. 1967: konzuli feladatokról szóló európai egyezmény (ET keretei között, de nem lépett hatályba).

Fogalmak

Konzuli képviselet: főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus, konzuli ügynökség.

Konzuli kerület: terület, ahol egy konzuli képviselet konzuli feladatok végzésére jogosult. A fogadó állam földrajzilag körülhatárolt területrésze, ahol a konzuli tisztviselő tevékenykedhet. Nem a belső jog értelmében felfogott illetékességet jelenti, nem az azonos szintű hivatalok között, az ügyek területi elv alapján történő szétosztását- ha a fogadó állam területén több konzulátus létezik: az ügyek bizonyos csoportjának szétosztását saját hivatalaik között a konzuli kerület, mint illetékességi terület alapján szabályozzák. Magyar Kotv- a konzuli kerületet csak az érdekvédelem tekintetében tekinti illetékességi kerületnek. Tiszteletbeli és rendes konzulok: között inkább hatásköri kül. van.

Konzuli képviselet vezetője: az a személy, akit megbíztak azzal, hogy e tevékenységében tevékenykedjék

Konzuli tisztviselő: minden olyan személy (képv. vezető is) akit e minőségében megbíznak konzuli feladatok végzésével. Közös összekötő kapocs ez a fogalom a diplomáciai képviseleteken konzuli feladatokat ellátó, de diplomáciai rangú és a konzuli képviseleteken konzuli feladatokat ellátó személyek között. Mindkettőt magába foglalja. Konzuli tisztviselő: konzuli feladatokat közvetlenül és saját felelősségre végzik. (Konzuli alkalmazott: általában nem). Mindazon személyek, akik konzuli vagy diplomáciai rangjuktól függetlenül a külképviseleteken (nagykövetségek és főkonzulátusok) konzuli feladatokat látnak el- Tagja az őt küldő állam külügyi közigazgatásának, a konzul az állami végrehajtó hatalom, a kormányzat ált. irányított államigazgatás vagy közigazgatás része.

Magyar gyakorlat- némileg érvényesül a kettős státusz elméletének bizonyos felfogása: egyes diplomáciai képviseletekre kiküldött konzuli feladatokat ellátó tisztviselők (diplomaták) főkonzuli rangot kapnak.

Konzuli alkalmazott: igazgatási vagy műszaki munkakör. Pl. tolmács, gépíró, fordító, telefonkezelő, számadó, etc.

Kisegítő személyzet tagja: kisegítő munkakörben alkalmazott. Pl. portás, küldönc, gépkocsivezető, takarító.

Konzuli képviselet tagjai: konzuli tisztviselők, konzuli alkalmazottak, kisegítő személyzet

konzuli személyzet: konzuli képv. vezetője, konzuli tisztviselők, konzuli alkalmazottak, kisegítő személyzet tagjai.

Magánszemélyzet tagja: konzuli képviselet valamely tagjának kizárólagos magánszolg alkalmazott személy

konzuli helyiség: konzuli képviselet kizárólagos céljaira használt épületek/épületrészek- ehhez tartozó telek. NEM tartozik bele a konzuli képviselet vezetőjének a lakása.

Konzuli irattár: konzuli képv. minden irata, okmánya, levelezése, könyve, film, hangszalag, nyilvántartása, rejtjelanyag + ezek őrzésére/ védelmére szolgáló iratszekrények- egyéb bútorok.

Konzuli tisztviselők kategóriái: hivatásos és a tiszteletbeli.

2. cikk- konzuli kapcsolatok felvétele- 2 állam előzetes és kölcsönös megállapodása-diplomáciai kapcsolatok felvétele- ha máshogy nem rendelkeznek- magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is. Diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után ipso facto a konzuli kapcsolatok megszakadását…Konzuli kapcsolatok megszakadása nem azonos 1-1 konzulátus bezárásával-

3. cikk- a konzuli feladatokat a konzuli képviseletek végzik- az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően diplomáciai képviseletek is végezhetik. Ha a diplomáciai képviseleten belül látják el a konzuli feladatokat: a feladatokon túlmenően a BKE szabályai érvényesülnek a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok tekintetében-

4. cikk- konzuli képviseletek létesítése- fogadó állam területén annak beleegyezésével. Székhelyét, rangját, konzuli kerületét a küldő állam állapíthatja meg- fogadó állam hozzájárulásával. Fogadó állam beleegyezése kell: főkonzulátus/ konzulátus székhelyétől eltérő más helyen alkonzulátust vagy konzuli ügynökséget nyisson.

Alkonzulátus- konzuli ügynökség: térben/időben tömegesen felmerülő feladatok- állandó vagy ideiglenes alkonzulátus/ konzuli ügynökség. Nem önálló szervezeti egység.

Konzuli hivatal- nem konzuli képviselet, hanem a konzuli képviselet szervezeti egysége. Pl. vízumkiadási feladatok megnövekedése.

Közigazgatási jogi jellege a konzuli képviseleteknek: külképviseletek (konzuli képviseletek sem) önálló jogi személyek. Mo.: jelenleg a KÜM önálló jogi személy-

Konzuli tv- a konzulátusok önálló közigazgatási hatáskörrel rendelkező szervek- hatósági feladatai vannak. A közigazgatási hatósági jogkör kiegészül a közjegyzői funkciókkal. Irányításukat ellátó küm-mal együtt az állam politikai és diplomáciai feladatokat ellátó közig. szervei.

Konzuli szolgálat: külföldön működő konzuli képviseleteket, diplomáciai képviseleteken működő konzuli tisztviselőket (konzuli osztályok) és a központban (KÜM) működő irányító szervezeti egységet foglalja össze.

Konzuli + diplomáciai képviseletek: külképviseletek. Diplomáciai misszió: küldő államot a fogadó állam ált. engedélyezett, és az ott működő hivatalos képviseleti szervei előtt minden tekintetben képviselje.

Konzuli képv- földrajzi tevékenységi területe szűkebb- konzuli kerületre terjed ki- feladatköre: csak a küldő állam ált. meghatározott érdekeinek képviseletére és az állampolgárainak érdekvédelmére terjed ki.

Két külképviseleti forma: inkább a feladatok súlypontja tekintetében van különbség.

Kapcsolattartás köre és módja: a diplomáciai képviseletek első sorban a fogadó állam küm-val, míg a konzuli képviseletek közvetlenül fordulnak a konzuli ker-ben lévő állami szervekhez. Szövetségi szervek, centrális szervek: diplomáciai képviseletekkel.

5. cikk- konzuli feladatok. Küldő állam/annak honosai, természetes és jogi személyek érdekeinek védelme a fogadó államban, küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, kult, tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása- baráti kapcsolatok elősegítése, tájékozódás minden megengedett módon a fogadó állam ker, gazd, kult, tud életének viszonyairól, jelentéstétel, útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam honosai részére, vízumok kiadása a küldő államba utazó személyek számára, segítség- támogatás a küldő állam honosai részére, eljár közjegyzői-anyakönyvvezetői minőségében (ha nem tiltja a fogadó állam jogszabálya), küldő állam honosainak érdekvédelme hagyatéki ügyekben, kiskorú és cselekvőképtelen állampolgárainak érdekvédelme, küldő állam honosainak képviselete- képviseletük biztosítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bírósága/ hatósága előtt- bírósági és peren kívüli iratok továbbítása- küldő állam tveiben és más jogszabályaiban előírt ellenőrzési és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatartozással rendelkező tengeri és folyami hajók, küldő államban lajstromozott repülőgépek, ezek személyzete felett- hajóokmányok megvizsgálása, láttamozása, bármely más feladat.

Politikai jellegű feladatok: nem csupán az állami feladatokat ellátó hivatalnokok, hanem a szó klasszikus értelmében diplomáciai feladatot ellátó személyeknek tekinthetők. Magyar gyakorlat: konzuli tisztviselők feladatköre: bel és ig ügyi együttműködés, nemzetközi migráció kérdései, idegenforgalom.

Kimaradt pl. a konzuli letét szabályozása, több átruházott közigazgatási feladat is.

Kimminich- régi orosz közmondást idéz: az ember test, lélek és útlevél. 1948: Emberi Jogok Általános Nyilatkozata: 13 cikk- ország elhagyásához való jog- visszatéréshez való jog: mindenkit megillet. PPJNE: egyéni jellegű emberi alapjog-

útlevél: áthaladás + kapu. Közokirati jellegű okmány, hatóság ált. kiállított- benne rögzített adatokat közokirati jelleggel bizonyítja.

Vízum: kiállítása nem jelent semmiféle garanciát a tényleges beutazásra- pusztán ígérvény. Vízumpolitika: idegenek beutazásához fűződő különleges érdekek állami szintű gyakorlati megfogalmazása.

Konzulok közjegyzői tevékenységéhez hasonló tevékenysége tekintetében: 3 terület- a) okiratok hitelesítése-felülhitelesítése- b) bizonyítványok- más hiteles közokiratok kiállítása, közokirati bizonyító erővel bírnak , Tanúsítványok- c) nyilatkozatok-szerződések hiteles közokiratba foglalása.

Letét- értéktárgyak, okiratok, értékpapírok. Előfeltétel: a kérelmező ahhoz fűződő különleges érdekét valószínűsítse, a külképviseletnek pedig legyen tárgyi lehetősége a letét megőrzésére.

Külföldi okiratok diplomáciai (konzuli) felülhitelesítése- ilyen jellegű feladatot a magyar közjegyzők nem működési területükön kiállított, feltételezhetően hiteles okiratokat, a külföldi okirat valódiságának vélelmét mintegy honosították (XVIII. sz.)- Diplomáciai felülhitelesítés: már más módon hitelesített vagy hitelesnek elfogadott magán vagy közokirat lehet. Diplomáciai felülhitelesítés tárgya: külföldi közokirat. Az okirat első megerősítése a hitelesítés- diplomáciai felülhitelesítés: az okirat külföldi felülhitelesítésének láncolatában az utolsó lépés. Szűk értelem: annak megállapítása, hogy az okirat aláírójának (felülhitelesítőjének) aláírása valódi-e, az okirat kiállítója rendelkezik-e a feltüntetett hivatali funkcióval- a fenti funkciójában állította-e ki. Tág értelem: alaki elemeken túlmenő kérdések megerősítésre kerülnének, egyáltalán hitelesítésnek tekinthetőek-e- ez kérdés.

Anyakönyvvezetési feladatok- különböző mértékben. Leggyakoribb: egyes részfeladatokat a hatáskörükbe utalnak. Teljes jogkör: pl. francia konzul- törvény erejénél fogva anyakönyvvezető is. De! általában: az anyakönyvvezetői eljárásokban való közreműködésre. ill. a hazai anyakönyvvezés támogatására és az anyakönyvi iratok beszerzésére kötelezetett.

Hagyatéki ügyek: örökhagyó vagyona + a törvényes, végrendeleti örökösök nem ugyanabban az államban találhatóak. Hagyatéki ügyek tartalmukat tekintve: nemzetközi magánjog tárgyköre. Teendők összefoglaló neve: hagyatéki gondnoki vagy hagyatéki közjegyzői feladatok.

Gyámsági ügyek: 1959 évi gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény- különös védelem és gondozás. Sokszor visszautal a két állam közötti jogsegély szerződésekre is a konzuli szerződések- Pl. magyar-kubai egyezmény a jogsegélyegyezményre történő visszautalás nélkül tartalmazza ( küldő állam állampolgára számára a konzul maga rendelhet ki gyámot/ gondnokot.)

Távollévők képviselete- bíróságok és hatóságok előtti eljárásban- csak rendkívüli esetekben és csak ideiglenes intézkedés, érintett állampolgár érdekében, a fogadó állam hatóságainál eljárást kezdeményezhet- már folyamatban lévő eljárásban felléphet. Pl. az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik- de! olyan esetben nem, hogy a magyar állampolgár nem ismeri az adott ország nyelvét- az ügy objektív tárgyi körülményei határozzák meg, nem a szubjektív elemek.

Kézbesítés és irattovábbítás. Kézbesítés: az iratoknak meghatározott módon és dokumentált formában történő továbbítás. Kézbesítési okirat: tértivevény, a kézbesítésről felvett jegyzőkönyv, hatósági bizonyítványok, stb.

Diplomáciai kézbesítés- ill. diplomáciai út- diplomáciai úton történő kézbesítés: a külképviselet írásban, ált. szóbeli jegyzékben fordul a fogadó állam küm-hoz, átadja a küldő állam bíróságának/ más hivatalának megkeresését azzal, hogy azt a fogadó állam belső jogszabályainak megfelelő módon kézbesítse, annak eredményéről a külképviseletet értesítse.

Konzuli kézbesítés- nem tartalmazza a BKE, az 5. cikkből vezetik le: bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy megkeresésének teljesítése a hatályos nki megállapodásoknak megfelelően vagy ilyen megállapodások hiányában a fogadó állam tveivel és más jogszabályaival összeegyeztethető más módon- feltételezhető: ha az irat a diplomáciai úthoz formailag hasonló módon történő átadása nem a fogadó állam küm-nak történik, hanem a fogadó állam más hivatalának- központi hatóságának- ez a konzuli út, vagy konzuli úton történő kézbesítés. Ált. elv: az állampolgárság a külföldre történő konzuli kézbesítések esetében minősítő elv-

Átadás: 1) akézbesítendő okiratot a konzul a személyesen megjelent ügyfélnek átadja 2) Kézbesítés az ügyfél lakásán/telephelyén 3) kézbesítendő iratot postára adja 4) fogadó állam más minisztériumához, meghatározott hivatalához, 5) konzuli hirdetményi kézbesítés- Spanyolo, Dél-Amerika- a hirdetményt a külképviselet táblájára függesztik.

Konzuli képviselők kézbesítéssel kapcs. feladatai tehát: 1) közreműk a jogsegélyforgalomban 2) Konzuli kézbesítés- ahol nki egyezmény nem érinti a kérdést- tartalmilag jórészt közig ügyek (1-3, és 5.)

Segít: 1954-es márc. 1-jén kelt Hágai polgári eljárásra vonatkozó nki egyezmény és az 1965-ös Hágai egyezmény ( polgári és kereskedelmi ügyekben bírósági és peren kívüli iratok külföldre történő kézbesítéséről.

Eset: 1975- Geig. svájci küm az EU Bizottság részéről a svájci gyógyszeripari cégnek- a Geigynek egy kartelleljárás keretében ajánlott levélként kézbesített iratának kézbesítését a szuverenitás megsértésének minősítette- Európai Bíróság elfogadta, a svájci jog ugyanis a külföldi iratok postai kézbesítése tekintetében elutasító szabályokat tartalmaz. Hágai perjogi egyezmény: a kézbesítés teljesítése csak akkor tagadható meg, ha az az állam, amelynek területén a kézbesítést teljesíteni kellene, azt a szuverenitására vagy biztonságára sérelmesnek tartja.

Hajózási és légügyi feladatok. Nyílt tenger: nem áll fenn a folytonosság- res communis omnium- nyílt tengereken tartózkodó hajó: milyen joghatóság alatt áll? Zászló joga fogalom: minden hajó származása és használati célja tekintet nélkül egy meghatározott államban regisztrációra szorul- csakis ennek a zászlaja alatt hajózhat- a nemzetközi tengeri jog szabályozza. Hajó: úszó államterület- ez így nem pontos- a zászló joga nem területi felségjogot jelent ugyanis, hanem meghatározott joghatóságot.

Konzul: jogosult különféle vizsgálatok lefolytatására- ha a magyar hajó hajótörtést szenved a fogadó állam területén- fogadó állam hatóságai kötelesek értesíteni a konzult- hajószemélyzet és hajó parancsnoka közötti vitás ügyekben a magyar jogszabályok alapján dönt- hajóokmányokkal, hajózási iratokkal kapcsolatos feladatok: jogosult ezek ellenőrzésére-láttamozására. Hajó parancsnok: ha zátonyra fut/ vihar/ összeütközés: káróvási nyilatkozatot tesz- kikötőbe érkezés után a konzullal/helyi közjegyzővel záradékoltatni kell, hajózási okmányok (pl. hajóköbözési bizonyítvány) megrongálódása, elvesztése esetén- ideiglenes okmányok kiállítása: konzul.

Konzuli kerületben lakó állampolgárok nyilvántartása- érdekvédelme. mint a küldő állam autoriter tisztviselője- küldő állam ott élő állampolgárai. Svájc: külön tv foglalkozik a külföldön élő svájciak politikai jogával- külföldi svájci: külképviseleten bejegyeztette magát.

Európai Egyezmény: küldő állam állampolgárainak reigsztrációja (BKE-ben nincs benne)- magyar jog: ezt nem írja elő.

Kollízió a konzuli feladatok tekintetében- konzuli tevékenység korlátai: küldő állam joga, nemzetközi jog és a fogadó állam. Ha a feladat nem ütközik a nki jog ált. pozitív szabályaiba- ált. nincs akadálya a tevékenység folytatásának.

Magyar alk 7 §: nemzetközi jog általános szabályai: közvetlenül, minden különösebb transzformáció nélkül a magyar jog részét képezik- transzformációt maga az alkotmány hajtja végre. Egyezmény 5. cikk: többször visszautal a fogadó állam jogszabályainak korlátozó jellegére. Kollízió: fogadó állam szabályainak primátusa- állam területi felségjogából, szuverenitásából következik.

Konzuli feladatok két csoportja tehát: 1) amelyeket a fogadó állam belső jogi szabályai nem korlátoznak- érdekvédelem, segítségnyújtás- útlevél és vízumrendészettel kapcs. 2) közjegyzői és más közigazgatási feladatok.

6. cikk- konzuli feladatok- a konzuli kerületeken kívül- különleges körülmények fennállása, a fogadó állam beleegyezésével. Pl: a konzuli ker. a közlekedési-földrajzi eléhetőség szempontjából nem optimáliskerültek meghatározására.

7. cikk- üldő állam- az érdekelt lamokat eről értesítette- megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletét, hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellása, kivéve, ha valamely állam kifejezetten ellenzi. (Kettős akkreditáció)-

8. cikk- küldő állam, a fogadó állam ter-én 3. állam részére is végezhet konzuli feladatokat- ha a fogadó állam nem ellenzi.

9. cikk- Konzuli képv. vezetőinek osztályai: 4 db- főkonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynök. Ha a belső állam joga nem ismeri a konzuli ügynök fogalmát- nem kötelező átvenni. Csak a képv. vezetőinek rangját szabályozza, nem az államok ált. ténylegesen használt konzuli és diplomáciai rangokat-

Mo: tartós külszolgálatról szóló 104/2003: korm rendelet- küm által a konzuli tisztviselőknek adományozott hiv. rangok: alkonzul, konzul, főkonzul.

10- konzuli képv. vezető kinevezése- elfogadása- küldő állam nevezi ki, fogadó állam járul hozzá.

11. cikk- küldő állam a képv. vezetője számára- kinevezési okirat-tanúsítja minőségét, megadja vezeték és keresztnevét, kategóriát, osztályt, konzuli képviselet konzuli kerületét- székhelyét. Kinevezési okirat: konzuli pátens- elegendő egy kinevezési okirat tartalmának megfelelő értesítés megküldése is-

12. cikk- konzuli képv. vezetője hiv. lépésének elfogadása: fogadó állam- exequatur, mint felhatalmazás- bármilyen is a felhatalmazás formája. Exequatur elnyerése előtt nem kezdheti meg működését. Nemzetközi jogi okirat, formai-tartalmi kellékei nincsenek pontosan meghat-va. Személyhez kötött okirat, a hivatal befejezésével érvényét veszíti- ILC kommentár: ipso jure hozzájárul a konzuli képv. tagjainak működéséhez is-

13. cikk- hivatalba lépés ideiglenesen elfogadható exequatur kiadása előtt is-

14. cikk- fogadó állam, miután a konzuli képv. vezetőjének hiv. lépését elfogadta- értesíti haladéktalanul a konzuli ker. illetékes hatóságait-

15. cikk- konzuli képv. vezetője a hivatali tev. gyakorlásában akadályoztatva van/ hivatala nincs betöltve- átmenetileg ideiglenes vezető járhat el- akinek vezeték és keresztnevét diplomáciai képv. útján közli a fogadó állam küm-val- olyan személyek esetén, akik a küldő államnak nem diplomáciai-konzuli tisztviselője: fogadó állam beleegyezése kell.

16. cikk- konzuli képv. vezetőit az egyes osztályokban az exequatur megadásának időpontja szerint illeti meg a rangelsőbbség- ha hivatalba lépését az ex. elnyerése előtt ideiglenesen fogadták el- akkor az, ha azonos időpontban kap ex-t, akkor az az időpont a meghat, amikor átadták a kinevezési okiratot. Ideiglenes vezetők: rangsorban a konzuli képv. vezetői után köv. Tiszteletbeli konzuli tisztviselők, mint konzuli képv. vezetői minden osztályban a hivatásos konzuli képviselet vezetők után következnek.

A konzuli testület még kevésbé fogható fel nemzetközi jogi intézménynek, mint a diplomáciai testület. Konzuli testület: a fogadó állam egy-egy városában/területén tevékenykedő konzulok és tiszteletbeli konzulok.

17. cikk- olyan államban, ahol a küldő államnak dipl-i képviselete és 3. állam diplomáciai képviselete révén sincs képviselve, a konzuli tisztviselő megbízható diplomáciai feladatok végzésével- nem jogosítja fel a konzuli tisztviselőt diplomáciai kiváltságokra és mentességekre.

18. cikk: fogadó államba- annak beleegyezésével- ua a személyt 2 v több állam is kinevezheti konzuli tisztviselőnek.

19. konzuli személyzet tagjainak kinevezése- összes konzuli tisztviselő (kivéve konzuli képv. vezető) nevét, kategóriáját, osztályát- annyival előbb közli a fogadó országgal, hogy az gyakorolhassa a 23. cikk szerinti jogát. A küldő állam kérhet exequaturt olyantól is, aki nem a képviselet vezetője.

20. cikk- Létszám: a fogadó állam megkívánhatja, hogy a körülményekre, viszonyokra, szükségletekre tekintettel-ésszerű, természetesnek vélt keret.

21. cikk- Konzuli tisztviselők közötti rangsors + változások- a küldő állam diplomáciai képv-e, vagy a konzuli képv. vezetője közli a fogadó állam küm-val. Magyar diplomáciai gyakorlat: kiküldött konzuli feladatokat ellátó tisztviselők (diplomaták) gyakran főkonzuli rangot kapnak. Küm. ált a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok: alkonzul, konzul, főkonzul.

22. cikk- állampolgárság: főszabály: küldő állam honosa- fogadó államé, ha a fogadó állam kifejezetten hozzájárul- bármikor viszavonható- 3. állammal szemben is fenntartja ezt a jogot a fogadó állam.

23. cikk- persona non grata- fogadó állam, bármikor, konzuli tisztviselőre von. vagy hogy a konzuli személyzet bármely más tagja- nem elfogadható. Küldő állam visszahívja vagy működését megszünteti a konzuli képv.en. Ha nem teszi meg: fogadó állam visszavonhatja az ex-t/ megtagadhatja, hogy továbbra is a konzuli személyzet tagjának tekintse.

24. cikk- fogadó állam küm-t értesíteni kell: a) konzuli képv. tagjának kinevezése/ megérkezés/ végleges eltávozás/ működése megszüntetése b) konzuli képv. tagjának háztartban élő családtagok megérkezése/ végleges távozása, ha valaki családtag lett/ megszűnt annak lenni c) magánszemélyzet tagjainak megérkezése/ végleges eltávozása, ilyen minőségében teljesített szolgálat megszűnése. d) fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek a konzuli képv. tagjaként vagy a magánszemélyzet kiváltságokra és mentességekre jogosított tagjaként való alkalmazásáról- elbocsátásáról.

II. rész- 25. cikk. Konzuli képv. tagja működésének megszűnése: a) ha a küldő állam a fogadó államot erről értesíti b) ex.-t visszavonják c) a fogadó állam értesíti a küldő államot, hogy az érintett személyt nem tekinti többé a konzuli személyzet tagjának.

26. cikk- a fogadó állam köteles a konzuli képv. tagjainak és a magánszem. azon tagjainak, akik nem állampolgárai a fogadó államnak, és állampolg-tól függetlenül az említett személyek háztartásában élő családtagoknak biztosítani a szükséges időt + könnyítést, hogy előkészíthessék távozásukat, működésük megszűnése után az ország területét elhagyhassák.

27. cikk- ha megszakadnak a konzuli kapcsolatok- a fogadó állam köteles- tiszteletben tartani, megvédeni a konzuli helyiségeket- konzuli képv. vagyontárgyait, konzuli irattárat. Védelemmel megbízhat 3. államot. Ha a küldő államnak- a fogadó állam dipl. képviselet révén nincs képviselve- a fogadó állam terén van más konzuli képviselete- megbízható a bezárt konzuli képv. helyiségének, azok vagyontárgyainak, konzuli irattárának őrzésével- bezárt konzuli képv. kerületében konzuli feladatokat végezzen

Második fejezet- konzuli képviseletekre, hivatásos konzuli tisztviselőkre, konzuli képv. egyéb tagjaira von. könnyítések- kiváltságok/ mentességek. BDE_ben privilege- immunity: privilege- kiváltság: törvények vagy más jogszabályok által előírt terhek vagy kötelezettségek alóli mentesség- az immunity (mentesség): eljárásjogi kategória- fogadó állam bíróságai és közig szerveinek végrehajtási és azon eljárásjogi szab-nak alóli mentesség, amelyekkel e szervek az anyagi jogszabályok érvényesülését megvalósítják.

28. cikk- a fogadó állam minden könnyítést megad a konzuli képviselet feladatainak teljesítéséhez. Könnyítés: a BDE-ben még nem volt benne- használta ugyan, de itt (BKE) konkrét jogosultságok gyűjtőfogalma-

29. cikk: nemzeti lobogó és címer használata- konzuli képviselet épületére, bejárati kapujára, konzuli képv. vezetőjének lakására, hivatali célú használat során közlekedési eszközeire.

30. cikk- köteles megkönnyíteni a küldő államnak a konzuli képv. számára szükséges helyiségek ter. történő megszerzését, segítségére lenni.

31. cikk- Konzuli helyiségek sérthetetlensége- nem léphetnek be a konzuli helyiségek azon részébe, amelyet a konzuli képv. kizárólag hivatali célból használ, kivéve, ha a képv. vezető/ általa kijelölt személy- küldő állam dipl. képv. vezetője erre engedélyt ad. Tűzvész vagy azonnali védelmi intézkedéseket követelő egéb elemi csapás esetén vélelmezni lehet. Bármely behatolás/ kártétellel szemben megvédje a helyiséget- konzuli helyiségek, berendezése, konzuli képviselet vagyontárgya, közl. eszközei mentesek a honvédelmi/közérdekű célú igénybevétel minden formája alól. Ha kisajátítás válnék szükségessé- minden megfelelő intézkedést meg kell tenni, hogy elkerüljék a konzuli működés gyakorlásának akadályozását- azonnali és tényleges kártérítés. Konzuli képviselet vezetője és a konzuli tisztviselő lakása nem tartozik a konzuli helyiségek közé, sérthetetlenség nem terjed ki.

32. cikk- konzuli helyiségek és a hivatásos konzuli képv. vezető lakása, ha tulajdonosa/bérlője a küldő állam- mentes mindenfajta országos, reg, községi adó-illeték alól- a tényleges szolgáltatások díját ide nem értve. Nem terjed ki: azokra az adókra/ illetékekre, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint a küldő állammal vagy annak nevében eljáró személlyel szerződő személynek kell fizetnie. Nem terjed ki a mentesség az

ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos illetékre vagy adóra, valamint a telekkönyvi bejegyzéssel kapcs. illetékekre. Nem rendelkezik a forgalmi adó alóli mentességről sem- külképv. által igénybevett árubeszerzéshez és szolg-hoz kapcs.

33. cikk- a konzuli irattár és konzuli okmányok sérthetetlensége- bárhol is vannak elhelyezve. Ebben a körben csak a fogadó állam végrehajtó vagy bírósági szervei ált. elkövetett jogsértéseit kell a nki jog normáinak megsértéseként értékelni.

34. cikk- szabad mozgás és közlekedés- kiv. állambiztonsági okokból tiltó- szabályokhoz kötő tvei, rendelkezései

35. cikk- megengedi- védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését- minden hivatalos ügyben: küldő állam kormányával, diplomáciai képviseleteivel, más konzuli képviseleteivel- minden megfelelő eszköz- pl. diplomáciai/konzuli futár, diplomáciai/ konzuli poggyász, rejtjeles-számjeles üzenetek. de! rádióállomás: csak a fogadó állam engedélyével. Hivatalos levelezés (képviselettel és tevékenységével kapcsolatos minden levelezés) sérthetetlen. Konzuli poggyász: felnyitni/ visszatartani nem lehet.

Konzuli poggyász: jellegükre utaló, látható külső jellel, azok csak hivatalos levelezést, hivatalos használatra szánt okmányt/ tárgyakat tartalmazhatnak. Konzuli futár: hivatalos okmány- minősége + konzuli poggyászt alkotó csomagok száma. Személye sérthetetlen, letartóztatni- visszatartás nem alkalmazható. Eseti futár: rábízott konzuli poggyászt átadja- megszűnnek a mentességek. Konzuli poggyász: rábízható hajó v. kereskedelmi repülőgép parancsnokára- őt nem lehet konzuli futárnak tekinteni.

Futárposta: BDE és BKE gyakorlatilag azonos szabályokat tartalmaz- az ún. alapos gyanúesetén alkalmazható kontroll lehetőségét a diplomáciai poggyászra vonatkozó szabályok szabályok azonban nem tartalmazzák. Ha feltételezés él a fogadó állam illetékes hatóságai részéről, hogy a futárpoggyász meg nem engedett tárgyakat tartalmaz- kérhetik, hogy a küldő állam képviselője, a hatóságok jelenlétében felnyissa. Ha a küldő állam visszautasítja- a feladási helyre vissza kell küldeni a poggyászt.

36. cikk- érintkezés a küldő állam honosaival- konzuli feladatok gyakorlásának megkönnyítése érdekében- ha az érdekelt személy kéri- a fogadó állam hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét- ha a küldő állam honosát letartóztatták/ bebörtönözték/ előzetes letartóztatásba helyezték/ más módon feltartóztatták. Késedelem nélkül felvilágosítani erről a jogáról. Az ilyen személyt felkeresse, levelezzen vele, ellássák jogi képviseletét. Börtönlátogatás- de! a fogadó állam szabályaival összhangban- pl. kellő időben történő előzetes bejelentés, látogatás körülményeinek előírása. De! a szabály nem tartalmazhat olyan kötelezettséget- amit gyakorlati okokból nem tud teljesíteni- pl: ha politikai foglyok tekintetében külön bírósági engedélyhez kötnék a látogathatóságot, nem utasítható el azon a címen sem, hogy az érintett személy valamiféle börtönrendtartási fegyelmi büntetés alapján nem fogadhat látogatókat.

37. cikk- fogadó állam illetékes hatóságai megfelelő értesülések birtokában vannak: küldő állam honosának haláláról értesítse a konzuli képviseletet- vagy kiskorú/cselekvőképtelen számára gyám/gondnok kirendeléséről kell gondoskodni/ küldő állam nemzeti hovatartozásával rendelkező hajó a fogadó állam parti tengerében- belső vizeiben hajótörést szenved/ zátonyra fut- légi jármű balesetet szenved- baleset helyszínéhez legközelebbi konzuli képviseletet.

38. cikk- érintkezés a fogadó állam hatóságaival (konzuli kerületük illetékes hatósága) - központi hatóságaihoz is, amennyiben a fogadó állam tvi megengedik-

39. cikk- konzuli képviselet a fogadó állam ter-én díjakat és illetékeket szedhet, amelyeket a konzuli cselekményekért a küldő állam tvi előírnak. Ezek mentesek minden adó és illeték alól.

II. rész- hivatásos konzuli tisztviselőkre és a konzuli képviselet egyéb tagjaira vonatkozó könnyítések- kiváltságok, mentességek.

40. cikk- konzuli tisztviselők védelme- fogadó állam a konzuli tisztviselőkkel illő tisztelettel bánik- személy/szabadság/méltóság elleni minden sérelem megakadályozása. 40. cikk- mint preventív kötelezettség értendő.

41. cikk- konzuli tisztviselő személyes sérthetetlensége- őrizetbe venni/előzetesen letartóztatni: csak súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, az illetékes igazságügyi hatóság határzata alapján. Nem lehet bebörtönözni,

személyes szabadságukat korlátozni- kivéve: jogerős bírósági ítélet végrehajtásaként, ha ellene büntetőeljárás folyik: köteles megjelenni a hatóságok előtt. Oly módon kell eljárni, hogy minél kevésbé akadályozza a konzuli feladatok ellátását. Súlyos bűncselekmény esetén előzetes letartóztatásba lehet helyezni. Grave crime- jugoszláv javaslat: 5 év börtönbüntetés. De! Egyértelmű, hogy a hivatali bűncselekmény tekintetében a konzul mentes a fogadó állam joghatóságától. Első tényállási elem: a konzuli tisztviselő konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményéről van-e szó.

Funkcionális immunitás: a konzuli tisztviselőt korlátlan ideig illeti meg- ezzel szemben a kiváltságok és mentességek csak a hivatali ideje alatt állnak fenn. 43. cikk: nem terjed ki a konzuli tisztviselő családtagjaira.

A szabályozás 4 modellje került alkalmazásra: a) BDE mentességi szabályainak megismétlése- pl. a magyar-amerikai konzuli egyezmény b) mentességek meghatározásánál visszautalás a BDE 31. cikkére c) a mentességek nem érik el a BDE szintjét, de meghatározza a súlyos bűncselekmény fogalmát d) egyéb megoldás- pl. magyar kubai egyezmény: a szerződő felek előzetes megállapodása alapján kerülhet sor bármilyen kényszerintézkedés foganatosítására.

42. cikk- konzuli személyzet tagjának letartóztatása/ előzetes letart-ba helyezése/ büntetőeljárás => azonnal értesíteni kell a konzuli képviselet vezetőjét. Ha a konzuli képv. vezetőjével szemben indul ez- küldő államot diplomáciai úton kell tájékoztatni.

43. cikk- konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményeik tekintetében a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alá nem tartoznak. Kivéve: ha a konzuli tisztviselő/ konzuli alkalmazott kifejezetten vagy hallgatólagosan nem a küldő állam megbízottjaként szerződést köt és ilyen ügyben polgári perre kerül sor. Harmadik személy ált. indított per esetén- gépjármű- hajó vagy repülőgép ált. a fogadó állam területén okozott balesetből származó kártérítés iránt indítottak.

NSZK konzulja: menekülő konzul ügy.

44. cikk- fel lehet hívni a konzuli képviselet tagjait, hogy bírói/ államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek. Konzuli alkalmazott/ kisegítő személyzet nem tagadhatja meg- ha valamely konzuli tisztviselő megtagadja, hogy tanúként közreműködjön- vele szemben kényszerintézkedés/ szankció nem alkalmazható. Fel lehet venni a konzuli tisztviselő vallomását a lakásán, írásbeli nyíl formájában is elfogadhatja. Cél: konzuli tisztviselőt a feladata teljesítésében ne akadályozza. Konzuli képv. tagjai: nem kötelesek vallomást tenni a hivataluk gyakorlásával kapcsolatos tényekről- nem kötelesek bemutatni az erre vonatkozó levelezést/ hivatalos okmányokat.

45- lemondás a kiváltságokról- mentességekről- küldő állam a konzuli képviselet tagjának 41,43 és 44. cikkben említett kiváltságáról és mentességéről. Kifejezett- írásban kell történnie. Ha a konzuli tisztviselő/ konzuli alkalmazott pert indít olyan ügyben, amelyben a 43. cikk alapján mentességet élvezne- az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat többé a joghatóság alóli mentességre. A polgári és államig-i joghatóság alóli mentességről való lemondást nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja az ítélet végrehajtása alóli mentességről való lemondást is- ehhez külön lemondás kell.

46. cikk- mentesség a külföldiek nyilvántartásba vétele alól-tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok alól- konzuli tisztviselők és konzuli alkalmazottak, házt-ban élő családtagok, kivéve: azon konzuli alkalmazott, aki a küldő államnak nem állandó alkalmazottja- vagy aki a fogadó államban jövedelmező magántev-et folytat, sem az ilyen konzul családtagjára.

47. cikk- küldő állam részére telj. szolgálat tekintetében: a konzuli képv. tagjai mentesek azon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó államnak a külföldi munkaerő alkalmazására von. törvényei/ jogszabályai a munkavállalási engedély von-ban előírnak. Konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak magánszem-nek tagjai is mentesek, amennyiben semmi más jövedelmező magánfogl-t ne gyakorolnak.

48. cikk- Konzuli képv. tagjai- házt-ban élő családtagok mentesek a fogadó államban levő társ bizt. szabályok alól- küldő államnak telj. szolg. tekintetében. Magánszem. azon tagjaira is von- akik kizárólag a konzuli képv. tagjainak alkalm-ban állnak, feltéve: a) nem állampolg-i/ állandó lakosai a fogadó államnak b) kiterjed rá a küldő/ 3. állam társ. bizt. szabályai. Nem terjed ki a kisegítő személyzet helyben felvett nem kiküldött tagjaira- kiküldöttek alk-ban álló alkalm-ra.

49. cikk- Konzuli tisztviselők és konzuli alkalmazottak, házt-ban élő családtagok minden személyes- dologi- országos-regionális-községi adó és illeték alól mentesek. Kivéve 1) áruk-szolg-ok árába rendszerint belefoglalt közvetett adó 2) fogadó állam ter. fekvő magántul-ban álló ingatlanok után járó adók és illetékek (32. cikk fenntartásával) 3) fogadó állam ált. kirótt örökösödési-tulajdonátruházási illeték (51. cikk fenntartása) 4) fogadó államban lévő forrásból eredő magánjövedelem- tőkehozadék is- után járó adó és illeték, fogadó államban levő ker-i vagy pénzügyi vállalkozásokba befektetett tőke adója 5) szolg-ok fejében kiszabott díjak 6) bejegyzési-bírósági- jegyzőkönyvi, jelzálog és bélegyilleték (32. cikk fenntartásával). Kisegítő személyzet tagjai- szolgálatukért kapott munkabér tekintetében mentesek. Olyan szem. alkalmazása esetén, akinek fizetése/munkabére a fogadó államban nem mentes a jövedelemadó alól, a konzuli képv. tagjainak tiszteletben kell tartaniuk azokat a köt-et, amely a fogadó állam a munkáltatóra ró. 2 kül. a BDE-től: 1) diplomatákat csak a fogadó államban megnyílt hagyaték után terheli örökösödési illeték, konzuli tisztviselőket a tulajdonszerzés esetén a tulajdonátruházási illeték is illeti. 2) 49. cikk f)-azonos, a BDE a felsorolt illetékfiz. kötelezettséget csak az ingatlanok tekintetében ismeri.

50. cikk- a fogadó állam az általa hozott tvek és rendelkezések szerint engedélyezi a behozatalt- mentességet biztosít minden vám-adó közteher tekintetében, ide nem értve a raktározási fuvar –hasonló szolg. díját. Vonatkozik: konzuli képv. hivatalos haszn-ra szolgáló tárgyakraolyan tárgyakra, amelyek a konzuli tisztviselő és a házt-ban élő családtagok szem-es használatára szolgálnak- berendezkedéshez szükséges tárgyakat is- behozott fogyasztási cikkek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely a személyek közvetlen használatára szükséges. Konzuli alkalmazottak tekintetében ugyanez von. az első behozatalra. Konzuli tisztviselők és házt-ban élő családtagok: magukkal hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsg. alól. Megvizsgálás: komoly ok van feltételezni, hogy az olyan tárgyat tartalmaz… - ilyenkor a konzuli tisztviselő vagy az illető családtag jelenlétében történhet a vámvizsgálat. BKE-különbség: érdekelt személyek közvetlen használata benne van. Vámellenőrzéssel kapcs. mentesség a diplomáciai mentességtől eltér- nem vonatkozik a képviselő ált. nem magával vitt-hozott tárgyakra. Magánszemélyzet: nem illetik meg a vámmentességek. Vám-vámvizsgálat alóli mentesség: első berendezkedésük céljára bevitt tárgyak tekintetében illetik meg a konzuli alkalmazottakat.

51. cikk: konzuli képv. tagjának- házt-ban élő családtagjának halála esetén- a fogadó állam köteles: lehetővé tegye az elhunyt ingóságainak kivételét, kivéve azokat a fogadó államban szerzett ingóságokat, amelyeknek kivitele az elhatárolás időpontjában tilos volt. Ne rójon ki semmiféle orsz-reg-községi örökösödési vagy tulajdonátruházási illetéket olyan ingó vagyon után, ami kizárólag azért volt a fogadó államban, mert az elhunyt mint konzuli képviselet tagja, vagy mint a konzuli képviselet tagjának családtagja tartózkodott ott.

52. cikk- Mentesíti a konzuli képviselet tagjait, házt-ban élő családtagokat minden személyes szolgáltatás, közmunka bármely formája – katonai terhek, katonai igénybevétel-beszolgáltatás, beszállásolás alól.

53. cikk- kiváltságok- mentességek a konzuli képv. valamennyi tagját megilleti- attól az időponttól, amikor hivataluk elfogadása céljából a fogadó állam ter-re lép, vagy ha már korábban ott tartózkodott- amikor a konzuli képviseleten hivatalba lép. Konzuli képviselet tagjának családtagját + magánszemélyzet- a legkésőbbi időpont a következők közül: a) amelytől kezdve az illető konzul kiváltságokat-mentességeket élvez b) amikor a fogadó állam területére lép c) családtaggá vagy magánszemélyzet tagjává válik.

Megbizatás véget érése- korábbitól számítva szűnik meg (családtagok + magánszemélyzet esetén is): elhagyja a fogadó állam területét/ az erre adott ésszerű határidő lejárt/ de az említett időpontig mindenképpen fennállnak. . 2.bekezdés személyei: nem tartozik a konzuli képv. tagjának családjához/ nem áll többé a konzuli képviselet tagjának szolgálatában- ha e személyek ésszerű hat. időn belül el kívánják hagyni a fogadó állam ter-ét, akkor a távozás időpontjáig fennáll. De! konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott joghatóság alóli mentessége a hivataluk gyakorlása során végzett tev-ig tekintetében időbeli korl. nélkül fennmarad. Ha a konzuli képv. tagja meghal- a családtag továbbra is élvezi a köv. közül a legkorábbi időpontig: a) fogadó állam ter-én elhagyása/ erre adott ésszerű határidő lejártáig.

54. cikk- 3. állam kötelezettségei- konzuli tisztv. az állomáshelyére utazik- visszatér- azokat a mentességeket biztosítja, amelyek az átutazáshoz- visszatéréshez szükséges. U. ez von. a családtagokra- akik a konzuli tisztviselővel utazik- vagy külön utazik hozzá, vagy külön térnek haza a küldő államba. Konzuli képviselet többi tagja- és családtagjaik: nem akadályozhatják a területükön való átutazást. Hivatalos levelezés és más közlés- ugyanaz a védelem és szabadság biztosítása, mint a fogadóállam részéről.

55. cikk- kiváltságok és mengtességek: kötelesség tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait. Tartózkodik a belügyekbe való beavatkozástól. Konzuli helyiség- nem szabad oly módon használni, amely összeférhetetlen a konzuli feladatok gyakorlásával. Konzuli képviselet elhelyezésére szolgáló épület elhelyezésére szolgáló épület valamely részében más szervek/ intézmények irodát rendezhetnek be- feltéve: ezeket az irodahelyiségeket elkülönítették.

56. cikk- konzuli képviselet tagja: köteles betartani mindazokat a kötelezettségeket- amelyeket a fogadó állam tvi- szabályai a szavatossági biztosítás tekintetében minden gépjármű- hajó-repülőgép üzemben tartására előír.

57. cikk- hivatásos konzuli tisztviselő: nem gyakorolhat a fogadó államban egyéni haszonra irányuló foglalkozást-kereskedelmi tevékenységet.

A fejezetben tárgyalt kiváltságok és mentességek nem illetik meg: a) azokat a konzuli alkalmazottakat, kisegítő szem. tagjait, akik a fogadó államban jövedelmező magánfoglalkozást gyakorolnak- ezen személyek családtagjait és magánszemélyzetük tagját, konzuli képviselet tagjainak azon családtagjait, akik a fogadó államban jövedelmező magánfogl-t gyakorolnak.

Harmadik fejezet- tiszteletbeli konzuli tisztviselő. Mo: 1988-ban vezette be ismét.

58. cikk- könnyítés-kiváltság-mentesség-általános könnyítés (28. cikk), nemzeti címer és lobogó használata, elhelyezés könnyítésére von-ó fogadó állami kötelezettség, szabad mozgás biztosítása, szabad érintkezés, küldő állam honosaival szabad érintkezés, fogadó állam halálesetről- gyámságról/gondnokságról hajótörés, repülőszerencsétlenségről történtő értesítésadási kötelezettség, fogadó állam hatóságaival érintkezés, konzuli adók-illetékek (beszedett konzuli díjak) tekintetében fennálló adó ás illetékmentesség-

Bach-tól jogforrások

aaecheni rangsor

Pl. Shaw könyv/ Lattman

órai jegyzetet elkérni?