A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.

A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

Kultúrák szintéziseSzamosújvár városképében

Tamáska Máté

Szamosújvár városképe nem csupán erdélyi, de euró-pai viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel. Ki-tüntetett művészettörténeti jelentőségét mindenek-előtt barokk karakterének köszönheti.' Ismert, hogy

mények ezzel szemben nem nyugat felől, hanemMoldvából érkeztek Erdély földjére. 3 A látszólagos el-lentmondás mögött a betelepülő örmény diaszpóraintegrációs stratégiája húzódott meg, amely az erdélyi

2. A város látképét uraló nagy templom híven tükrözi az erdélyi örménység erős egyházi elkötelezettségü(archív képeslap a századforduló idejéből)

a barokk mint építészeti stílus és életforma, Bécs köz-vetlen hatásaként érvényesült a 18. századi Erdélyben.'A 17. század végétől több hullámban betelepülő ör-

..;(1. A templom mellett álló egykori kereskedőcsarnok, amelya szocialista városfejlesztés áldozata lett (archív fénykép)

rendi jogok kivívását a Habsburg ház iránti lojalitássalkívánta biztositani." Ennek az útnak volt meghatározóalappillére az egyházi unió, amely az örménység ese-tében a vallási és kulturális élet egészét átformálta. 5

A 18. század közepére a szamosújvári örménység anyugati katolikus egyháznak vált előretolt helyőrsége-

65

fIII

\\

(------ ---

j: I/1I

1I, ,I

II

"1\

í

---l.'

3. A városról készült egyik legelsőfelmérés, amelyen mégegy hosszanti főtér szerepel (18. század)

vé egy erős protestáns hagyományokkal bíró régióban.Az örmény barokk ebben az értelemben tehát a re-katolizáció egy sajátos művészeti megnyilvánulásavolt. Sajátosságát az adta, hogy nem a főúri vagy azegyházi rend, hanem egy városi kereskedő népességönkifejezéséről volt szó. Főként a polgárság sajátoslakhatási és gazdasági igényeivel magyarázhatjuk, hogySzamosújvár korabeli építészetének volt egy másik -a barokkon túli - jellegzetessége is, amely a környékbe-li városi, nemesi illetve kisnemesi hagyományok feléteremtett kapcsolatot. Az iménti felvetésből kiindulvaelemzésünkben a 18-19. századi városképet a helyiépítőhagyományok és a Bécsből importált barokk ízléskeveredéseként fogjuk értelmezni.

A Kolozsvártól alig negyven kilométerre fekvő te-lepülést egy .Jibalegelön" mérték ki az 1700-as évekIegelején." Gyors fejlődésére jellemző, hogy egy em-beröltő múltán ott találjuk Erdély tíz legjelentősebbcentruma között. 7 A város sikere a kortársak figyelmét

sem kerülte el. Szongott Kristóf alapvető monog-ráfiájában idéz egy 1775-ös kéziratot, miszerintSzamosújvár "válogatott és díszes épületeivel, de-rékszögű piacaival, egyenes utcáival az egész fejede-lemség irigységét keltette fel; szép tervezete méltóa megtekintésre.?"

A "szép tervezet", azaz araszteres alaprajz az elsőfigyelemreméltó megjelenési területe a külföldről ho-zott barokk alapelvek és az erdélyi minták keveredé-sének. A városalapítás legelső koncepciója még püs-pöki székhelyet vizionált. Egy 18. század első felébőlszármazó térképen láthatjuk, hogya reprezentatívpüspöki épületeket az úgynevezett templomkertben,a mai templom háta mögötti telken kívánták elhe-lyezni.? Az önálló örmény katolikus püspökségről,illetve a püspöki városról szőtt elképzelések azonbanhosszútávon illúziónak bizonyultak. ID A várostervazon elgondolása, miszerint a hosszúkás főteret egy

4. A Salamon templom gótikus kapukeretét a közeli Bálványosvárrólhozatták át

66

impozáns barokk egyházi központ monumentáliselőkészítéseként építenék ki, már az 1720-as, 1730-asévekben sem volt realitás. A várost a polgárság építet-te fel, saját képére formálva azt. A léptékek (a temp-lomot leszámítva) számottevően összezsugorodtakegy potenciális püspöki székhelyhez képest. A 18.század végére a piacteret egységes arányú polgárhá-zak ritmusa uralta, középen a városházával és az árká-dos vásárcsarnokkal. A zárt, kisvárosi as architektúraazt a kolonizációs hagyományt éltette tovább, amely-lyel az örmények közép-európai vándorlásaik sorántöbb helyütt is találkozhattak, így például Lembergbenvagy Besztercén.

Az alaprajzban beállt változásoknál is erőteljesebbstílusrétegződés figyelhető meg a város 18. századiépítészeti emlékeiben. B. Nagy Margit kutatásaibóltudjuk, hogy Szamosújváron a barokk csak az l7S0-esévek után kezdett teret hódítani, szoros összefüggés-ben a katedrális kezdődő munkálataival.!' Mindaddigaz örmények helyi mestereket alkalmaztak. Eklatánspéldája ennek a mai óváros határában álló Salamontemplom. Közkeletű nevét meglepő módon nem vé-dőszentjéről, hanem az alapító családról kapta. Az épü-let tömegkezelése későgót hagyományokra utal, a kö-zeli Bálványosvárról hozott gótikus főkapu pedig ahelybéli építészeti hagyományba való beilleszkedés igé-nyét mutatjaY Ugyancsak befolyásolta Szamosújvárépítészeti arculatát, hogy a környékén igen fejlett későreneszánsz kőfaragó kultúra virágzott, amely még azévszázaddal korábbi várépítési munkálatokhoz kapcso-lódóan alakult ki. A műhely munkájának legszebb em-léke a Szabadság tér 12. számú épületének díszes ablak-keretezése."

Az erősen lokális kötődésű késő gótikus és rene-szánsz ízlésvilág azután sem tűnt el a város épitészetéből,hogy a 18. század második felében Szamosújvár az er-délyi barokk egyik legfontosabb centrumává vált.A reneszánsz térformálás hagyománya rnindenekelőtta házakhoz csatlakozó boltíves tornácokban élt tovább.A tornác a reneszánsz főúri lodzsa egyszerűsített városiilletve kisnemesi változata, amely a 17-18. századi Er-délyben különösen kedvelt volt.!"

A tornác kérdése átvezet minket az örmény barokképítészet alapformájának kérdéséhez, amely számos

5. A szamosújvári ó"rményház szerves része a tágas tornác, amelynekformai gyó"kereia reneszánsz palota lodzsájáig nyúlnak vissza

párhuzamos olvasatnak hagy helyet. A geográfus Al-dobolyi Nagy Miklós például kész formákat lát magaelőtt: "Szamosújvár örmény városmagja meggyőz min-den kételkedőt afelől, hogy itt nem kezdetleges kísérle-tezgetést végeztek ( ... ) az örmények, hanem egy hosz-szú kulturális múlt lezárt tapasztalatait öntötték át vá-rosformába.t'" Építészettörténeti szempontból azon-ban kétségek merülnek fel a kész formák kapcsán.Az örmény ház ugyanis több kulturális hatás kevere-déseként alakult ki és nyerte el klasszikus formáját.

Ilyen hatásként vehetjük számításba a helyi népi épí-tészetet. Szongott nyomán elterjedt a nézet, miszerintaz örmény ház közvetlenül a népi építészetből fejlődöttvolna ki.l6 Feltevése szerint az 1728-as tűzvész előttháromhelyiséges faházak álltak Szamosújváron. A ké-sőbbiekben ezt a háztípust építették meg kőből, illetveegészítették ki újabb szobasorral. Szongott korának né-pi lakóházformáiból indult ki, pedig a 18. századbana szamosi házvidéken még a kéthelyiséges, házból éspitvarból álló parasztházak voltak a meghatározóak.FA népi építészet átvétel ének elmélete annál is inkábbproblematikus, mivel a letelepülő örménység a jobbá-

67

6. A nemességet szerzett Karátsonyi család palotája a vidéki kastélyépítészet városi környezetbe helyezésének jellemző példája (archív képeslap)

gyi státusznál jóval magasabb rendbéli pozíciót kívántelérni Erdélyben.

A kolozsvári építész, Virgil Pop disszertációjábanátfogó kísérletet tett az örmény házak alaprajzi tipizá-lásra. Munkájában arra a megállapításra jutott, hogy azörmény ház nem más, mint a középtengelyes vidékikastélyépítészet leegyszerűsített, városi viszonyokhozigazított változata. IS Eszerint a hosszanti telkek miattaz épületek szimmetriatengelyét kilencven fokkal be-fordították, ezáltal az árkádsor az udvari oldalra került.Ez az eljárás az emeletes Karátsonyi palota vagy aLászlóffy ház esetében egyértelmű. Pop szerint azon-ban nemcsak az emeletes paloták, de a földszinteshosszúházak is a vidéki kastélyok redukált változatai-nak tekinthetők.

Pop maga is hangsúlyozza, hogy a nemesi építésze-tet imitáló törekvések mellett mindvégig erősek ma-radtak a kapcsolatok a helyi lokális építészettel. A 10-

kális.Jcötödést _azonban nem annyira a népi építő-hagyományok jelentették, inkább a környékbeli vá-rosok. Annak ellenére ugyanis, hogy Szamosújvár ba-

7. Az erdélyi viszonylatban kiemelkedően igényes örmény barokkstílus leginkább az ablakkereteken szembeötlő

68

rokk építészetének alapformája mai szemmel vidékie-sen hat, a 18. századi viszonyok között az oldalhatáronálló tágas, egy-, illetve kéttraktusos hosszúház mégegyértelműen városi formaként értelmezhető.

Az eddigieket összefoglalva azt mondhatjuk tehát,hogy az örmény barokk építészet alapformáját tekintve

8. Az örmény megrendelők igényességét mutatják a főként külfo"ldimesterek keze nyomát viselő mives kőfaragások

egyszerre több hatást is magába olvasztott: a rene-szánsz reliktumait, a korabeli kastélyépítészet alapelve-it, a rendies városi lakóházmintákat, illetve csekélyebbmértékben ugyan, de a helyi népi hagyományokat is.

Az örmény barokk építészet további sajátosságaSzamosújvár alapított jellegéből következik. Miközbenaz organikusan fejlődő középkori városok a 18. szá-zadra rendkivüli mértékben összezsúfolódtak, aminekkövetkezményeként zárt és emeletes utcafrontokképződtek, addig a frissen kimért Szamosújváron egysokkalta lazább, szellősebb utcaképpel találkozunk.A nyugat-európai városfejlődést tanulmányozva LewisMumford hívta fel a figyelmet arra, hogy a 16-17. szá-zadban egy új városforma született, amelynek jellemzőjeéppen az imént emlí tett levegősség, a szabad területekés a kertek markáns jelenléte.'? Ebben a városformábana házhoz szervesen hozzátartozik a kert, de nem olyas-formán, mint a magyar szakirodalomban jóval inkábbfeldolgozott alföldi parasztvárosokban." A koraújkoriváros ugyanis úgy tartotta meg vidékies arculatát, hogyközben lakosságának foglakozási struktúrája nagyon is

urbánus volt. Jellemző, hogy Szamosújváron a nemmezőgazdasági népesség aránya a korszakban 50-60százalék között mozgott, ami erdélyi szintenkiemelkedően magas értéknek tekinthető."

Noha az alaprajznak és a házak tömegének döntőfontossága volt a városkép alakulásában, Szamosújvárerőteljes barokk jellegét nem ennek, hanem a kapukonés az ablakkereteken alkalmazott díszítményeknek,a kerékvetőknek, szoborfulkéknek, illetve egyéb járulé-kos kisarchitektúráknak köszönheti. Ezeknek a díszít-ményeknek a kapcsolatai túlmutatnak Erdély határain.A kőfaragó mesterek a Monarchia örökös tartomá-nyaiból érkeztek, főként Alsó-Ausztriából és Morvaor-szágból." A szamosújvári örménység mint mecénás ésépíttető a 18. században vezető szerepet játszott a ba-rokk erdélyi meghonosodásában. Ezzel kapcsolatbana hetvenes-nyolcvanas évek műemléki felméréseit végző

9. Igen jellemző az örmény barokkra, hogy még az olyan tisztánftmkcionális kisarchitektúrák esztétikumár« is ügyelt,mint a kerékvető

69

lj

10. A Dragof Voda utca 8. szám alatti ház (ma Martalan házként emlegetik-)-AJiíszítményekgazdagságához képest a házak tömegformájavidikies maradt, ami azzal járt, hogya kapu a szamosújvári utcaképben külön életet él a háztól, önálló tömegformaként jelenik meg

Miklósi Sikes Csaba meglátását érdemes idéznünk:"Sümeg alig 150 km-re esik Bécstől, de ennek hatásasokkal erőteljesebben van jelen a mintegy 800 km-refekvő Szamosújvár barokk építészetében. "23

Nemcsak Sümeggel, de a környékbeli városokkalösszehasonlítva is elmondható, hogy Szamosújvár ka-rakterében szembeötlő módon érvényesül a barokk jel-leg. Az Alsó-Ausztriát, Dél-Csehországot és Dél-Mor-vaországot idéző kőfaragványok annál inkább fel-tűnőek, minél inkább tudatában vagyunk aházformavidékies, kisvárosi as léptékének. A 18. század végi.vá-rosban csak néhány emeletes palota emelkedett kia fölszintes városszövetből. A földszintes épületek rela-tív szűk falfelületein nem állt fenn a díszítmények is-

métléséből adódó szabványhatás, ami a nagyobb erdé-lyi városok összevont telkein felépülő palotákon, aholhat-nyolc ablak sorakozik a homlokzaton, elkerülhe-tetlenül bekövetkezett. A kisvárosi lépték emeli kianagykapuk díszítményeit is. A hagyományos közép-kori városok piacterein a 18-19. században már álta-lános volt az emeletes homlokzat, ahol a falfelületekszinte elrejtették a kapudíszítéseket. Szamosújváronezzel szemben az épület fő tömegétől elkülönülő kapukülön építészeti elemként vonzza magához a tekinte-tet, mintha csak egy szobor volna.

Az összkép, amelyet az örmény barokk: építészeta különféle kulturális hatások szintéziseként létreho-zott, számtalan részletében máig fennmaradt. Ennek

70

oka, hogy a 19. század második felétől Szamosújvárelvesztette fejlődésének társadalmi alapjait." A szá-zadforduló építészeti beavatkozásai okán a városképjelentősen, de a léptékek csak kis mértékben változ-tak. Ennek köszönhetően a historizáló épületek mel-lett a barokk továbbra is megőrizte karakterformálószerepét. A huszadik századi háborúk és társadalmiválságok még ezt aszerénynek mondható építészeti

JEGYZETEK:I Virgil POP, Armenopolis: ora! baroc, Cluj Napoca, Accent,2012,302.

2 B. NAGYMargit, Reneszánsz és barokk Erdélyben,Művészettörténeti tanulmányok, Bukarest, Kriterion könyvkiadó,1970,357.; SZEKFŰGyula, A tizennyolcadik század, 2. rész,A barokk-rendi korszak = HÓMANBálint, SZEKFŰGyula, Magyartörténet, IV, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943,366-372.

3 PÁLJudit, Armeni ín Transilvania. Contributii la procesul deurbanizare !i dezvoltare economica a provincici / Armenians inTransylvania. Their Contribution to the Urbanization and theEconomic Development of the Province. Cluj-Napoca, RomanianCultural Institute, Center for Transylvanian Studies, 2005,174.

4 Kovxcs Bálint, Az erdélyi örmény katolikus egyház ésa SacraCongregatio de Propaganda Fide a 18. század elsőévtizedeiben =

Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. ŐZE Sándor,Kovxcs Bálint, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem,2006,67.; MIKLÓSISn<ESCsaba, Örmény ktltatások Erdélybm az1980-as években = A 300 éves örmény szertartású római katolikusegyház ésközösségei Magyarhonban régen ésma, szerk.ISSEKUTZSarolta, Budapest, 2000. szeptember 29 - október 1.,Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület,2001,129.

5 NAGYKornél, Az erdélyi örmények katolizációja, Doktoridisszertáció, Budapest, ELTE BTK, 2008.; Kovxcs Bálint,Az irodalom ésvaltás kulturális kijzvetítő szerepe az erdélyiörmények integrációja során a 18. században. Doktori értekezéstézisei, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem,2010,7.

6 SZONGOTTKristóf, Szamostejvár szab. kir. város monográfiája1700-1900,1, Szamosújvár, Aurora, 1901, 104.

7 SONKOLYPéter, Erdély városai a XVIII-XIX. században,Budapest, L'Harmattan, 2001 (Atelier Füzetek), 279.

átalakulást is megakasztották. Az 1970-90 közöttiévtizedekben napirenden volt ugyan a belváros szaná-lása, de egyedül a vasút felé vezető tengelyt bontottákel. A forradalom óta eltelt két évtized nem hozott lát-ványos átalakulást, sem pozitiv, sem negativ irányba.Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy a közelmúlt-ban megindult több régi épület műernlékileg hitelesrehabilitációja.

8 SZONGOTTKristóf, Szamosújvár, a magyar-örmény mctropoliszírásban és képekben, Szamosújvár, Aurora, 1893,20.

9 MOL: S 84 No 0087: A szamosújvári vár. Kéziratos térkép.Erdélyi főkormányzószéki térképek. (német nyelvű, 18. század)

10 SZONGOTT,Szamostejvár szab. kir. város ... , i.m., IV, 48.II B. NAGYMargit, A barokk Szamosújvár születése,

Építés-Építészettudomány, XV, 1983, 32.12 Uo., 29.13 Uo., 30.14 BALOGHJolán, Az erdélyi renaissance, Kolozsvár, Erdélyi

Tudományos Intézet, 1943, 107.15 ALDOBOLYINAGYMiklós, Örmény Szamosújvár - magyar

Szamosújvár. Szamosújvár torténete, az örmények betelepítése,népesedési adatok 1880-1941, Hitel, 1944/2, 106.

16 SZONGOTT,Szamosújvár szab. kir. város ... , i.m., IV, 48.17 GILYÉNNándor, Az erdélyi mezőség népi épitészete, Budapest,

Terc, 2005, 42.18 Virgil POP, Armenopolis: ora! barac, Teza de doctorat, Bucuresti,

Institutul de Architectura "Ion Mineu", 1997,91.19 Lewis MUMFORD,A város a történelemben, Budapest, Gondolat

Könyvkiadó, 1985, 310.20 ERDEIFerenc, Magyar város, Budapest, Akadémiai Kiadó,

1974,255.21 SONKOLY,7. jegyzetben i.m., 243, 252.22 B. NAGY,A barokk Szamosújvár ... , i.m., 36.23 MIKLÓSISIKESCsaba, Szamosújvár ésSümeg barokk belvárosának

épitéstiirténeti sajátosságai = Tusnad 1998, Történeti városokvédelme, Nemzetközi Tudományos Konferencia, szerk.BENCZÉDISándor, HLAVATHYIzabella, Sepsiszentgyörgy /Sf'antuGheorghe, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság,1999,69.

24 BÁNYAIElemér, Egy népfajpusztulása, Pesti Napló, 1905. aug.27., Újraközli: Erdélyi Örmény Gyökerek fuzetek, 2000/46.10-13.

71