1

DOKTORI DISSZERTAacuteCIOacute

A TITOK-PROacuteZA

TURGENYEV ELBESZEacuteLŐ MŰVEacuteSZETEacuteBEN

SELMECZI JAacuteNOS

2011

2

EOumlTVOumlS LORAacuteND TUDOMAacuteNYEGYETEM

BOumlLCSEacuteSZETTUDOMAacuteNYI KAR

DOKTORI DISSZERTAacuteCIOacute

SELMECZI JAacuteNOS

A TITOK-PROacuteZA TURGENYEV ELBESZEacuteLŐ MŰVEacuteSZETEacuteBEN

Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola

A Doktori Iskola vezetője Dr Kulcsaacuter Szaboacute Ernő DSc egyetemi tanaacuter

Orosz Irodalom eacutes Irodalomkutataacutes Doktori Program

A Doktori Program vezetője Dr habil Krooacute Katalin CSc egyetemi docens

A bizottsaacuteg elnoumlke Dr Peacuteter Aacutegnes CSc egyetemi tanaacuter

Hivatalosan felkeacutert biacuteraacuteloacutek

Dr habil Szitaacuter Katalin PhD egyetemi docens

Dr Nagy Istvaacuten CSc egyetemi docens

A bizottsaacuteg titkaacutera Dr Szilaacutegyi Zsoacutefia PhD

A bizottsaacuteg tovaacutebbi tagjai

Dr Hajnaacutedy Zoltaacuten DSc egyetemi tanaacuter

Dr habil Krooacute Katalin CSc egyetemi docens

Dr Molnaacuter Angelika PhD főiskolai docens (poacutettagok)

Teacutemavezető Dr Kovaacutecs Aacuterpaacuted DSc egyetemi tanaacuter

BUDAPEST 2011

3

TARTALOM

BEVEZETEacuteS 5

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN 12

ELHELYEZEacuteS 12

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ 18

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA 28

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo 41

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN LAacuteTOMAacuteSOK 50

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS 50

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD 56

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA 61

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI 66

4

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ A DIADALMAS SZERELEM DALA 76

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA 76

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG 84

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET 90

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT 96

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS A KLARA MILICS C

ELBESZEacuteLEacuteSBEN 100

POE NYOMAacuteBAN 100

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute 105

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS 116

A TURGENYEVI METAFORA 121

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS 131

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN 131

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK 145

BIBLIOGRAacuteFIA 152

5

BEVEZETEacuteS

A disszertaacutecioacute ceacutelja Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak az uacuten titok-elbeszeacuteleacutesek műfajaacutenak

rendszeres poeacutetikai feldolgozaacutesa Az eacutertekezeacutes az eddig keveacutesseacute kutatott kisproacutezai

művek elemzeacuteseacutevel eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel elsősorban azt igyekszik feltaacuterni hogy milyen

nyelvi-poeacutetikai lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő uacutej

műfajt leacutetesiacutető iacuteraacutesmoacutedjaacuteban kuumlloumlnoumls tekintettel az elbeszeacutelő proacuteza lirizaacuteloacute

tendenciaacuteira metaforikus kifejezeacuteseacutere eacutes figuratiacutev jelenteacutesvonatkozaacutesaira

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute a Turgenyev-korabeli recepcioacuteval kezdődő s a

szaacutezadforduloacute majd a 20 szaacutezad kritikaacutejaacuteval folytatoacutedoacute de meacuteg napjainkban is tartoacute

eacutertelmezeacutesi hagyomaacuteny eacutes folyamat amelyhez az eacutertekezeacutessel kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok

egyreacuteszt szaacutemos inspiraacutecioacuteval szolgaacutelt maacutesreacuteszt viszont szabadon hagyott jelentős

kutataacutesi teruumlleteket mivel főkeacutent tematikus megkoumlzeliacuteteacuteseket alkalmazott

Nevezetesen a fantasztikum misztikum titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg szoumlvegben valoacute

jelenleacuteteacutet teacutemakeacutent kezelő maacutesfelől pedig az eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes

hagyomaacutenyaacutehoz kapcsoloacutedoacute megfontolaacutesokat hagyott oumlroumlkuumll Ennek hangsuacutelyozaacutesa

azeacutert leacutenyeges mert sajaacutetos aktualitaacutest ad a kutataacutes taacutergyaacutenak eacutes

probleacutemafelveteacuteseinek melyek az elbeszeacuteleacutesek poeacutetikai megalkotottsaacutegaacutera a titok-

referencia eacutes a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedozatainak oumlsszefuumlggeacuteseire oumlsszpontosiacutetanak A

disszertaacutecioacute tehaacutet elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit

vizsgaacutelja kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra

Ceacutelja tovaacutebbaacute az is hogy a turgenyevi proacuteza diszkurziacutev rendjeinek előteacuterbe

helyezeacuteseacutevel hozzaacutejaacuteruljon a titok-elbeszeacuteleacutesek szoumlvegtaacutera aacuteltal leacutetrejoumltt műfaji

korpusz poeacutetikai uacutejraeacutertelmezeacuteseacutehez

A disszertaacutecioacute bemutatja hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes

nagyregeacutenyek termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes

fiuacutek a Kuumlszoumlboumln vagy a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisproacutezai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy

merőben uacutej poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot A disszertaacutecioacute tehaacutet azokat a mozzanatokat

azonosiacutetja eacutes taacuterja foumll melyekben tetteneacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa

nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba eacutes elmozdulaacutesa veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek feleacute

6

Műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesaim koumlzponti keacuterdeacutesfelveteacutese eacuteppen az hogy miben

rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes mikeacutent jut el a szerző a liacuterai

novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesaacutehoz Az

eacutertekezeacutes feladata tehaacutet a liacuterai eacutes a narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesainak eacutes

interakcioacuteinak nyomonkoumlveteacutese a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes szemantikai

alakzataiban

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a legpregnaacutensabban turgenyevi titok-

elbeszeacuteleacutesek uacutegymint a Laacutetomaacutesok (Призраки) A diadalmas szerelem dala (Песнь

торжествующей любви) eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) (Клара Милич (После

смерти)) ciacutemű művek aacutellnak A szoumlvegelemzeacutesek centraacutelis tematikaacutejaacutet a

beszeacutedmoacutedok vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg problematikaacuteja a kisproacutezai elbeszeacuteleacutes

rsquotoumlbbnyelvűseacutegersquo a szemiotikailag elteacuterő kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya a

hang eacutes az intonaacutecioacute metafora- eacutes szoumlvegkeacutepző szerepe az alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja az oumlneacutertelmező belső beszeacuted mintaacutei alkotjaacutek

valamint az eacutelet-aacutelom filozofeacutema aktualizaacuteloacutedaacutesa az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes

azzal egyuumltt a sajaacutet nyelv kereseacuteseacutenek tematizaacuteloacutedaacutesa

A disszertaacutecioacute moacutedszertana egy olyan elmeacuteleti baacutezisra eacutepuumll amelyben a

fantasztikum eacutes a rsquotitokrsquo keacuterdeacutese a fikcioacuteelmeacuteletek eacutes fantasztoloacutegiaacutek integratiacutev

szűreacutese menteacuten az aacutelomkutataacutes eacutes az aacutelomszoumlvegek elemzeacutese a narratoloacutegia

fikcionalitaacuteselmeacutelet szemiotika szimboacutelum- eacutes metaforaelmeacutelet mozgoacutesiacutetaacutesaacuteval

valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak alkalmazaacutesaacuteval koumlrvonalazhatoacute

Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumllnek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten

A szerző feladataacutenak tekinti a befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutet

ugyanakkor tudatosan igyekszik elkeruumllni hogy kuumlloumln fejezetben elszigetelten

ismertesse a titok-elbeszeacuteleacutesek kritikai eacutes szeacutepirodalmi recepcioacutejaacutet Az elmeacuteleti

fejezetekkel valamint a szoumlveginterpretaacutecioacutekkal szervesen kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok a

vizsgaacutelandoacute jelenseacuteg eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz egyebek mellett arra toumlrekedve

hogy szem előtt tartsam az eacuteletmű-egeacutesz komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesait illetve a

titok-elbeszeacuteleacutesek megfelelő elhelyezeacuteseacutet a turgenyevi oeuvre-ben Kuumlloumln figyelmet

7

eacuterdemel Turgenyev kortaacutersainak veacutelekedeacutese meacuteghozzaacute nemcsak az orosz kritikaacuteeacute

mely Szaltikov-Scsedrin Herzen Dosztojevszkij vagy Leonyid Polonszkij iacuteraacutesaiban

vagy az olyan kortaacuters folyoacuteiratokban mint a Новое время a Новости a Заря a

Неделя Санкт-Петербургские Ведомости az Эпоха a Мир a Дело a Порядок

vagy a Страна ciacutemű lapokban jelenik meg hanem a kortaacuters nemzetkoumlzi befogadaacuteseacute

peacuteldaacuteul a Flaubert Daudet Zola a Goncourt-testveacuterek majd Maupassant neveacutevel

feacutemjelzett paacuterizsi koumlroumlkeacute a neacutemet Theodor Storm Paul Heyse vagy a berlini kritikus

Ludwig Pietsch iacuteraacutesaieacute illetve a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacutegeacute Kuumlloumln fejezetben

taacutergyalom a műfaj tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet a szaacutezadforduloacuten s azon beluumll is a

szimbolista paradigmaacuteban (Merezskovszkij Annyenszkij Brjuszov Remizov

Balmont) valamint e paradigmaacuten tuacutel a Северный вестник a Новый путь a Весы

majd az Аполлон ciacutemű lapokban vagy a Северные цветы szimbolista almanachban

Az elmeacuteleti eacutes moacutedszertani haacutetteret is kiacutenaacuteloacute Turgenyev-recepcioacute mely az elmuacutelt bő

szaacutez eacutevben a titok-proacutezaacutera kiemelten koncentraacutelt az orosz kritikaacuteban Mihail

Gersenzon Lev Pumpjanszkij eacutes Vlagyimir Toporov a nemzetkoumlzi befogadaacutesban

Henry James Thomas Mann James Woodward eacutes Richard Peace neveivel

suacutelypontozhatoacute az aacuteltalam megkuumlloumlnboumlztetett figyelemmel kiacuteseacutert magyar

filoloacutegiaacuteban pedig Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten iacuteraacutesaival valamint a poeacutetikai

eacutertelmezeacutes toumlrteacuteneteacuteben Krooacute Katalin eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted munkaacuteival

A Fantasztikum eacutes fikcioacute ciacutemű nyitoacutefejezet recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesai tartalmazzaacutek a disszertaacutecioacute szemleacuteleti eacutes moacutedszertani

megalapozaacutesaacutet Ide kapcsoloacutedik a turgenyevi titok-proacuteza elhelyezeacutese a fantasztikus

irodalomban kuumlloumlnoumls tekintettel a romantika oumlroumlkseacutegeacutere a hoffmanni-odojevszkiji

tradiacutecioacutera valamint a Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus irodalmi hagyomaacutenyra

Pumpjanszkij fantasztikumelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak bemutataacutesaacutet koumlvetően egy

taacutegabb elmeacuteleti baacutezist teacuterkeacutepezek fel Algernon Blackwood eacutes Peter Penzoldt

funkcionaacutelis elmeacuteleteire Vlagyimir Szolovjov eacutes Tzvetan Todorov meghataacuterozoacute

fantasztikum-koncepcioacuteira illetve Igor Szmirnov eacutes Eric Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutera

taacutemaszkodva A felvaacutezolt keacuterdeacuteskoumlroumlk feacutenyeacuteben elengedhetetlenneacute vaacutelik a

narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa illetve a szerzői eacutes az

elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa melynek eredmeacutenyekeacuteppen

8

koumlrvonalazhatoacute a fantasztikum eacutes a fikcioacute narratiacutev modalitaacutesa Ehhez szervesen

kapcsoloacutedik az a keacuterdeacutesfelveteacutes hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak kituumlntetett

szerephez az aacutelmok illetve az aacutelomlaacutetaacutes aktusai tovaacutebbaacute hogy a turgenyevi hősoumlk

aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash

eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelomkutataacutes fikcioacuteelmeacuteleti vetuumlleteit Wolfgang Iser

koncepcioacuteival miacuteg szemiotikai vonatkozaacutesait Jurij Lotman eacutes Borisz Uszpenszkij

elmeacuteleteivel erősiacutetem meg Az aacutelom-elbeszeacuteleacutesnek az eacuten-elbeszeacuteleacutes eacutes a proacutezanyelvi

alanyisaacuteg koumlzegekeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacuteben Kovaacutecs Aacuterpaacuted perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes-

elmeacuteleteacutere taacutemaszkodom

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelom megvaacutelaszolni hogy

mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja hogyan eacutes milyen felfogaacutesban hataacuterozhatoacute meg

Bizonyos hogy a mai irodalomtudomaacutenyi kihiacutevaacutesok tuumlkreacuteben nem teacutemakeacutent kell a

bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere

szert tenni Eacuteppen ezeacutert a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet nem a titok nem a fantasztikum nem

az aacutelom imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Teacutezisem szerint tehaacutet a

titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus teacutemaacuteban nem a misztikumban

nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik hanem a fentiekben vaacutezolt

kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A hang ezer arca ciacutemű fejezet a Laacutetomaacutesok elemzeacuteseacutet fejti ki melynek

hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az

interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes szoumlvegeacutet ndash a zeneacutehez hasonliacutetva ndash sajaacutetos nyelvkeacutent

azonosiacutetja s e nyelv egyseacutegeit azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet

laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevez a kortaacuters

regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute

kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes

tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetja

amelyekben tetten eacuterhető az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli

a keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Az egyes hangindexekben

rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval azt mutatom be hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute

9

modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi

moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A bahtyini intonaacutecioacutes

metafora elmeacuteleteacutet uacutegy vonatkoztatom a turgenyevi szoumlvegre hogy a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak jelentőseacutegeacutere oumlsszpontosiacutetok s arra hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel egyreacuteszt visszautalok az elmeacuteleti

fejezetek hozadeacutekaacutera maacutesreacuteszt pedig ismertetem a Laacutetomaacutesokra iraacutenyuloacute rsquofantasyrsquo-

koncepcioacutekat (Pikszanov Vinogradov) uumltkoumlztetve a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseivel

(Andrejevszkij Vetrinszkij) kiegeacutesziacutetve James Woodward (re-)integraacutecioacute-

elmeacuteleteacutevel majd arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy minek lehet az idő- eacutes

teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes illetve milyen alanyt

azonosiacutet az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő narraacutetor alakja

A Kettős olvasat dal eacutes szoumlvegmű ciacutemű fejezet A diadalmas szerelem dala

ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet tartalmazza amely bemutatja a reneszaacutensz novella

az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a turgenyevi szoumlvegre

vonatkoztatva valamint a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacutet Az itaacuteliai

cinquecento Ferrara vaacuterosa a keacuteső reneszaacutensz idejeacuten nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok Boiardo Ariosto eacutes

Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino festeacuteszeteacutenek eacutes Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje mindez az alkotaacutes a meguacutejuloacute kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet

helyezi az elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis vonatkozaacutesban kiemelt

jelentőseacutege van a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-legendaacutenak illetve Leonardo

Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash modalitaacutesban alkotnak előzetes

koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia

portreacute megalkotaacutesaacuteban A novella doumlntő mozzanata Valeria aacutelma eacutes az abban

veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes amelynek soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel

megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok felfejteacuteseacutevel pedig arra toumlrekszem

raacutemutatni hogy az elbeszeacuteleacutesben leacutetrejoumln annak a műveacuteszet- eacutes alkotaacutesszemleacuteletnek

a metatextusa ami az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az

apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

10

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet A festő Fabio eacutes a zeneacutesz

Muzio alakjaacuteban s a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten

Apolloacuten eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva melynek alapjaacuten azt kiacutevaacutenom

bemutatni hogy mikeacutent hozzaacutek leacutetre e mitoloacutegiai gyoumlkerű szimbolikus rendszerek az

uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes

metanyelveacutet eacutes hogyan kettőződik meg a dal fogalma hogyan vaacutelik a zenei textuacutera

a diadalmas szerelem dala az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalenseacuteveacute

Az elmuacutelaacutes nyelve alakmaacutes eacutes aacutetalakulaacutes ciacutemű fejezetben a Klara Milics (A

halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet fejtem ki A turgenyevi episztolaacuteris

oumlroumlkseacuteg tanuacuteskodik arroacutel hogy a Klara Milics megiacuteraacutesaacutenak egyik ihletforraacutesa Edgar

Allan Poe iacuteraacutesmoacutedja volt Az elemzeacutes kimutatja hogy Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a

Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a hasonmaacutesalakmaacutes

eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege a szerelem

akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet meghaladoacute ereje

vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező viszonya hogyan eacuterhető tetten a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutesben

Az elemzeacutes a reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeit vizsgaacutelja

eacutes azt demonstraacutelja hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-

kimondaacutes a mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted

kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Mivel a hős oumlnmagaacutehoz valoacute

viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel a bahtyini keacutetszoacutelamuacute szoacute elmeacuteleteacutere

taacutemaszkodva az elemzeacutes azt mutatja be hogy csak az idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes

eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy alakulhat ki az oumlnreflexiacutev

beszeacuted Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint keacutesleltetett reflexioacute kap

szerepet az emleacutekezet halmazainak szmirnovi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet alkalmazva az

intertextussal kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes folyamata rajzoloacutedik ki amelynek soraacuten

az empirikus emleacutekezet folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet

egeacutesziacuteti ki vagyis az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az elemzeacutes azt igyekszik

foumlltaacuterni hogyan lesz az aacutelom az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

11

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet illetve hogyan lesz az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Az elemzeacutes a black-i eacutes ricoeur-i metaforaelmeacuteletek alapjain taacutergyalja halaacutel

eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesaacutet paacuterhuzamos megjeleneacuteseit egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutet amelyben egymaacutes attribuacutetumaival keruumllnek

leiacuteraacutesra a disszertaacutecioacute bemutatja a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait Tovaacutebbaacute ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute

reacuteszletekbe menően taacutergyalja a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat

uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind

oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt

az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterja foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a

halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azt demonstraacutelva

hogyan lesz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

A Kitekinteacutes ciacutemű zaacuteroacuteesszeacute azt vizsgaacutelja hogy milyen volt a titok-proacuteza

tovaacutebbeacuteleacutese eacutes befogadaacutesa a szaacutezadforduloacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szimbolista kritikaacuteban

Arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a

szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak eacutes hogy mi magyaraacutezza a Turgenyev-

befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet Megaacutellapiacutethatoacute hogy a titok-proacuteza alapjaacuten feltaacutert

iacuteraacutesmoacuted megkuumlloumlnboumlztető jegyei a szimbolista kritikusok aacuteltal azonosiacutetott

bdquoimpreszionizmusrdquo a modernseacuteg eacutes szűkebb eacutertelemben a szimbolizmus szaacutemaacutera

keacutesziacutetette elő a talajt ugyanakkor felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritikaacutet Turgenyev

befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű Annak okaacutet is koumlrvonalazom hogy a

szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban mieacutert vaacutelik el meacuteg eacutelesebben egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute

Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja A Kitekinteacutes maacutesodik feleacuteben

oumlsszefoglalom a disszertaacutecioacute eredmeacutenyeit valamint taacutemaszkodva a titok-proacuteza

poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezeacutesi

eredmeacutenyekre eacutes tapasztalatokra tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet megjeloumlloumlm a kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes

koumlvetkező leacutepeacuteseit

12

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute

TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN

A titok Turgenyevneacutel szuumlntelenuumll jelen van

(Flaubert)1

ELHELYEZEacuteS

Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezői aacuteltalaacuteban a rsquotitokzatos elemekrsquo illetve a

fantasztikum megjeleneacuteseacutet emelik ki meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegkeacutent a szerző

eacuteletműveacutenek veacutegeacuten szuumlletett novellaciklus vizsgaacutelatakor Noha keveacutes analitikus

tanulmaacuteny elemzi a turgenyevi titok leacutenyegeacutet ismeacuterveit proacutezapoeacutetikai vetuumlleteit eacutes

leginkaacutebb elsősorban a titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg misztikum vagy fantasztikum

megjeleneacuteseacutenek okait haacutettereacutet eacutes biograacutefiai vonatkozaacutesait vizsgaacuteljaacutek a kritikai

recepcioacute az iacuteroacute eacuteletműveacuteben meacutegis joacutel megkuumlloumlnboumlztetett moacutedon helyezi el azt az

elbeszeacuteleacutes-csoportot amelyet a turgenyevi oeuvre zaacuteroacuteakkordjaikeacutent aacuteltalaacutenosan a

bdquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrdquo műfaji meghataacuterozaacutes alatt tartanak szaacutemon2

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute első eacutes egyben meghataacuterozoacute eacutertelmezeacutesek a 20

szaacutezad első eacutevtizedeiben vizsgaacuteljaacutek előszoumlr eacuterdemben Turgenyev halaacutela előtti

iacuteraacutesainak meghataacuterozoacute jegyeit kuumlloumlnoumls tekintettel a fantasztikus vagy titokzatos

1 G FLAUBERT Gustave Flaubert levelei Budapest 1946 57-58

2 A terminus Pumpjanszkijtoacutel szaacutermazik aki előszoumlr alkalmazza a műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute

definiacutecioacutet 1929-es Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban Vouml ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных

повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Классическая традиция Собрание трудов по истории русской

литературы Москва Языки русской культуры 2000 448-463

13

elemek előfordulaacutesaacutera a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit megnyilatkozaacutesaacutera

tovaacutebbaacute a hipnoacutezis az akarataacutetvitel a viacutezioacutek hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok eacutes aacutelmok

megjeleneacuteseacutere a keacutesei turgenyevi szoumlvegekben Annyenszkij eacutes Gersenzon azt

kutatjaacutek hogy az eacuteletrajzi teacuteny a haldoklaacutes hogyan hat az iacuteraacutesra illetve hogyan

eacutepuumllnek be a viacutezioacutek eacutes az aacutelmok valamint azok empirikus aacuteteacuteleacutese az agoacutenia

alanyaacutenak alkotoacute folyamataacuteba3

Pumpjanszkij a fantasztikum fogalmaacutet eacutes szerepeacutet vizsgaacutelja Turgenyev

novellisztikaacutejaacuteban amelynek koumlzel egyharmadaacutet teszik ki a titok-elbeszeacuteleacutesek (8-10

mű a 35 novellaacuteboacutel) melyek alapjaacuten a teoretikus azt veszi goacutercső alaacute hogy

voltakeacuteppen miben rejlik a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted titokzatossaacutega (laquoтаинственнocтьraquo)

mik az irodalomtoumlrteacuteneti vagy ideoloacutegiai előzmeacutenyei illetve taacutersadalmi haacutettere

tovaacutebbaacute azt hogy az iacuteroacute rsquofantasztikusrsquo proacutezaacutejaacutet hogyan helyezhetjuumlk el az

irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen az akkor maacuter Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus

irodalomban A teoretikus arra is keresi a vaacutelaszt hogy Turgenyev eacuteletműveacuteben

hogyan feacuter oumlssze Bazarov pozitivizmusa az elementaacuteris szupranaturalizmus

hiedelmeivel4 A 19 szaacutezad eleji romantikaacuteban is jelentős szerepet jaacutetszottak a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek azonban szabadon eacutepuumlltek be a szoumlvegbe nem pedig

vilaacuteglaacutetaacuteskeacutent vagy ideoloacutegiakeacutent Ha meacuteg koraacutebbra peacuteldaacuteul Shakespeare draacutemaacuteihoz

nyuacutelunk vissza akkor sem a Hamlet sem a Macbeth termeacuteszetfeletti jelenseacutegeiben

nem talaacutelunk dogmatikus vagy ideoloacutegiai megfontolaacutest Ha pedig a turgenyevi titok-

novellaacutek koumlzvetlen rsquofantasztikusrsquo proacutezai előzmeacutenyeit akarjuk szemuumlgyre venni

elsősorban E T A Hoffmann iacuteraacutesait akkor megaacutellapiacutethatjuk hogy a hoffmanni

fantasztikus elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteban pedig nem a fantasztikus jelenseacuteg hanem a

jelenseacuteget eacuteszlelő hős aacutell vagyis nem a fantasztikum hanem maga a fantaszta (azaz

a tipikus hoffmanni csodabogaacuter monomaacuteniaacutes tudoacutes aacutelmodozoacute stb) Ilyenformaacuten a

termeacuteszetfeletti jelenseacuteg nem leacutep be koumlzvetlenuumll az olvasoacute horizontjaacuteba hanem

inkaacutebb a hős horizontjaacuteban marad iacutegy a szoumlvegvilaacutegot eacutelesen el is hataacuterolja a

valoacutesaacutegtoacutel Pumpjanszkij vizsgaacuteloacutedaacutesai alapjaacuten az ilyen szoumlveget illetve a

3 Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 М О

ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919 4 Vouml B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459-460

14

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek ilyen jellegű bevezeteacuteseacutet a szoumlvegbe nevezhetjuumlk

fantasztikumnak

A magyar Turgenyev-recepcioacute 20 szaacutezadi kutatoacuteja Zoumlldhelyi Zsuzsa

filoloacutegiai eacuterveket sorol fel s a spiritizmus terjedeacuteseacutet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok gyors

fejlődeacuteseacutet is Turgenyev fantasztikus iacuteraacutesmoacutedjaacutenak egyik kivaacuteltoacutejakeacutent jeloumlli meg

bdquoTurgenyev eacuteleacutenken eacuterdeklődoumltt a termeacuteszettudomaacutenyok uacutej eredmeacutenyei a

megoldatlan meacuteg titokzatos jelenseacutegek racionaacutelis magyaraacutezata iraacutent eacutes paacuterizsi

baraacutetai bdquoaz oumltoumlkrdquo koumlreacuteben gyakran vett reacuteszt olyan beszeacutelgeteacuteseken amelyeken

laacutetomaacutesokroacutel hallucinaacutecioacutekroacutel esett szoacuterdquo5 A Goncourt testveacuterek naploacutebejegyzeacutesei

tanuacuteskodnak toumlbbek koumlzoumltt ezekről a beszeacutelgeteacutesekről is illetve arroacutel hogyan

meseacutelte el Turgenyev sajaacutet aacutelmait eacutes hallucinaacutecioacuteit6 Megjegyezhetjuumlk emellett hogy

a fantasztikus kontextus a 19 szaacutezadban lehetőveacute teszi az olyan ndash akkor tabunak

szaacutemiacutetoacute ndash teacutemaacutek megjeleniacuteteacuteseacutet mint az okkultizmus pszicholoacutegia vagy

parapszicholoacutegia

A 19 szaacutezad 50-es eacuteveiben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit

viszonylag roumlvid idő alatt jelentős meacuterteacutekben elterjedt melynek taacutersadalmi haacutettereacuteről

Pumpjanszkij megaacutellapiacutetja hogy mineacutel lassabb a taacutersadalmi formaacutek fejlődeacutese annaacutel

nagyobb az igeacuteny a szupranaturalizmus iraacutent eacutes ennek megfelelően felerősoumldik az

erre vonatkozoacute irodalmi reflexioacute A titok-proacuteza koumlzvetlen irodalmi eacutes

műveacuteszettoumlrteacuteneti koumlrnyezeteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban azt eacuterdemes vizsgaacutelni hogy a

szeacuteles koumlrben terjedő szupranaturalizmusnak ezekben az eacutevekben illetve

eacutevtizedekben milyen volt kulturaacutelis irodalmi illetve ideoloacutegiai vonzata az 50-es

60-as eacutevekben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit ellentmondaacutesos viszonyba

leacutep a pozitivizmussal ebben a szokatlan eacutes ambivalens koumlzegben szuumlletnek meg

Turgenyev rsquotitok-elbeszeacuteleacuteseirsquo melyeket iacutegy nem felteacutetlenuumll lehet oumlsszekapcsolni

peacuteldaacuteul a hoffmanni-odojevszkiji fantasztikus elbeszeacuteleacutessel vagy a hoffmanni

eacutertelemben vett fantasztikummal Fontos hangsuacutelyozni tovaacutebbaacute hogy a 19 szaacutezad

orosz hoffmannista tradiacutecioacuteja ekkor maacuter lezaacuterult Pogorelszkij fantasztikus

5 ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II Budapest 2006 367-380 367 6 I m

15

elbeszeacuteleacuteseivel Odojevszij Mese a holttestről A baacutel Szilfida ciacutemű iacuteraacutesaival Puskin

Pikk daacutemaacutejaacuteval vagy Gogol Az arckeacutep ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutevel Hogyan alakulhatott ki a

fent emliacutetett ellentmondaacutesos viszony Pumpjanszkij felteszi a keacuterdeacutest valoacuteban

fantasztikus-e a turgenyevi rsquotitokzatossaacutegrsquo Turgenyevneacutel maacutes szerepet toumllt be a

titokzatos elem a jelenseacuteg ugyan termeacuteszetfeletti azonban egyuacutettal empirikusan is

hozzaacutefeacuterhető vagyis valoacutes megtapasztalaacutessal aacuteteacutelhető Ez magyaraacutezza meg a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit eacutes a pozitivizmus ellentmondaacutesos viszonyaacutet

Turgenyev eseteacuteben tehaacutet a termeacuteszetfeletti termeacuteszeteskeacutent jelenik meg mert

tapasztalati megismereacutesnek van kiteacuteve vagyis termeacuteszetes aacuteteacuteleacutessel

megtapasztalhatoacute Gersenzon tanulmaacutenyaacuteban megemleacutekezik arroacutel hogy Turgenyev

halaacutelos aacutegyaacuten laacutetogatoacuteinak rendszeresen eacutes hosszuacute oacuteraacutekon aacutet a legnagyobb

reacuteszletesseacuteggel elemezte viacutezioacuteit hallucinaacutecioacuteit eacutes aacutelmait mint eacuteleteacutenek

gondolkodaacutesaacutenak organikus reacuteszeit termeacuteszetes megnyilatkozaacutesmoacutedjait7 A szerző

keacutesei iacuteraacutesmoacutedja eacutes az aacutelmok viszonyaacutenak vizsgaacutelatakor Annyenszkij uacutegy fogalmaz

hogy Turgenyev szoumlvegei nem egy aacutelomszerű valoacutesaacutegot taacuternak foumll hanem a

valoacutesaacutegba empirikusan beeacutepuumllő aacutelmok leiacuteraacutesait alkotjaacutek8 A titokzatos tehaacutet

megszűnik fantasztikumnak lenni eacutes ndash Pumpjanszkij oumlsszegző szavaival ndash bdquookkult

empiacuteriaacutevaacuterdquo9 vaacutelik

A rsquosejtelmesrsquo vagy rsquofantasztikusrsquo elbeszeacuteleacutesek meghataacuterozaacutes nem

Turgenyevtől szaacutermazik az iacuteroacute nem is rendezte ciklussaacute ezeket a novellaacutekat mint az

Egy vadaacutesz feljegyzeacuteseit vagy a proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacuteboacutel a Seniliaacutet meacutegis

eacuteleteacutenek utolsoacute mintegy maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuumlletett elbeszeacuteleacutesekre egyseacutegesen

jellemző egyfajta rsquofantasztikusrsquo iacuteraacutesmoacuted Ahogyan Zoumlldhelyi Zsuzsa Turgenyev

sejtelmes elbeszeacuteleacutesei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban megaacutellapiacutetja Turgenyev koraacutebban

idegenkedik a fantasztikumtoacutel George Sand 1849-es Consuelo-jaacutet bdquoelviselhetetlen

egeacuteszseacutegtelen fantazmagoacuteriaacutenakrdquo titulaacutelja de ugyanitt meg is jegyzi hogy

bdquokorunkban egyetlen menedeacutek a miszticizmusrdquo10

eacutes maacuter az 1850-es eacutevek koumlzepeacuten

hozzaacutelaacutet első rsquotitok-novellaacutejarsquo a Laacutetomaacutesok (Призраки) megiacuteraacutesaacutehoz Azonban

7 М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева I m 17

8 И Ф АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенeв I m 31

9 B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459

10 Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367

16

befejezeacuteseacutevel csaknem egy eacutevtizedet vaacuter mert Herzen eacutes maacutes kritikusok eacutelesen

biacuteraacuteljaacutek Turgenyev 1856-ban megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus

elemeit11

ami jellemző moacutedon megtorpantja Turgenyevet iacutegy a Laacutetomaacutesok csak

1864-ben keacuteszuumll el eacutes jelenik meg Zoumlldhelyi felhiacutevja a figyelmet a titok-proacuteza

recepcioacutejaacutenak egyenetlenseacutegeire bdquoMikoumlzben a korabeli kritika csak az iacuteroacute

hagyomaacutenyos jellegű iacuteraacutesait ismeri el alkotaacutesai eacuterteacutekes reacuteszekeacutent s a keacutesői

Turgenyevet nagy művek leacutetrehozaacutesaacutera maacuter alkalmatlannak tartja addig a

szaacutezadforduloacuten szaacutemos orosz iacuteroacute kritikus sejtelmes elbeszeacuteleacuteseit a fantasztikus

Laacutetomaacutesokat eacutes a Proacutezai koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknakrdquo12

Belinszkij

peacuteldaacuteul maacuter Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek megjeleneacutese előtt hevesen biacuteraacutelta az

irodalmi fantasztikumot eliacuteteacutelte egyaraacutent Puskin Pikk daacutemaacutejaacutet Gogol Az arckeacutep

ciacutemű műveacutet Odojevszkij fantasztikus elbeszeacuteleacuteseit kritikaacuteiban az irodalomban

megjelenő fantasztikumot beteg emberek keacutepzelődeacuteseinek nevezte13

Merőben maacutes

aacutellaacutesponton volt Dosztojevszkij aki a Pikk daacutemaacutet a fantasztikus irodalom

legjelentősebb művei koumlzeacute sorolta majd Turgenyev Laacutetomaacutesok (Призраки) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutet folyoacuteirataacuteban koumlzoumllte ami aztaacuten nagy lenduumlletet ad az iacuteroacutenak a titok-

elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz A Laacutetomaacutesokat (1864) roumlvid időn beluumll koumlveti a Kutya

(1866) a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (1868) eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) majd a

70-es eacutevekben iacuterja meg a Kop kop kop (1871) az Aacutelom (1877) illetve az Alekszej

atya elbeszeacuteleacutese (1877) ciacutemű novellaacutekat veacuteguumll nem sokkal halaacutela előtt szuumlletik meg

meg a titok-proacuteza keacutet utolsoacute darabja a Diadalmas szerelem dala (1881) eacutes a Klara

Milics (A halaacutel utaacuten) (1883) ciacutemű elbeszeacuteleacutesek (valamint fennmaradt meacuteg egy

befejezetlen iacuteraacutesa a Szilajev) A Laacutetomaacutesok oroszorszaacutegi kiadaacutesa utaacuten neacutehaacuteny eacutevvel

Merimeacutee aacuteltal 1869-ben sajaacutet fordiacutetaacutesaacuteban publikaacutelt oumlt Turgenyev-elbeszeacuteleacutes koumlzoumltt

haacuterom titok-novella is szerepel (Laacutetomaacutesok Kutya Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) majd 1873-

ban Paacuterizsban Eacutetranges histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel oumlnaacutelloacute koumltetben

11

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 12

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367 13

Vouml В Г БЕЛИНСКИЙ Взгляд на русскую литературу 1847 г = В Г БЕЛИНСКИЙ Полное

собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

17

jelennek meg az addig megszuumlletett titok-elbeszeacuteleacutesei14

Maupassant iacuterja

Turgenyevről

bdquoSenki sem tudta uacutegy foumllkelteni a leacutelekben a faacutetyol fedte ismeretlenseacuteg

borzongaacutesaacutet mint a nagy orosz regeacutenyiacuteroacute aki egy-egy kuumlloumlnoumls elbeszeacuteleacutes

feacutelhomaacutelyaacuten keresztuumll bepillantaacutest enged a nyugtalaniacutetoacute bizonytalan

fenyegető dolgok vilaacutegaacuteba Nem leacutep be vakmerően a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba

mint Poe vagy Hoffmann egyszerű toumlrteacuteneteket meseacutel el csak elegyiacutet beleacutejuumlk

valami homaacutelyosat zavarba ejtőtrdquo15

Turgenyev kisproacutezaacutejaacutenak alakjai rendre ezzel a nyugtalaniacutetoacute bizonytalansaacuteggal

szembesuumllnek amely szaacutemos kutatoacute eacutes interpretaacutetor szaacutemaacutera elsődleges kihiacutevaacutes lesz

a turgenyevi bdquotitokrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben Hősei laacutetni akarjaacutek a laacutethatatlant megismerni az

ismeretlent s ehhez eacutepp aacutelmaikat eacutes laacutetomaacutesaikat kell megeacuterteniuumlk Az ismeretlen

aacuteltalaacuteban bizonytalansaacutegot a laacutethatatlan feacutelelmet szuumll de a Klara Milics Aratovja

laacutetomaacutesaiban eacutes aacutelmaiban jut koumlzelebb a nőhoumlz Klara Milics alakmaacutesaival valoacute

szembesuumlleacutesek soraacuten a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelő-hőse baacuter feacutel az ismeretlen kiacuteseacutertettől

meacutegis minden este izgatottan rsquovaacuterjarsquo laacutetomaacutesaacutet miacuteg az Aacutelom ciacutemű elbeszeacuteleacutes

fiuacutecskaacuteja aacutelmaiban talaacutelja meg a vaacutelaszokat keacuterdeacuteseire eacutes bizonytalansaacutegaira A

Diadalmas szerelem dala Valeacuteriaacuteja feacutel a laacutethatatlantoacutel azonban aacutelmaacuteboacutel feleacutebredve

csak annyit mond bdquoLaacutettam laacutettamrdquo16

megeacuterteacutest artikulaacutelva tehaacutet ebben az esetben

eacuteppen a toumlrteacutenet fantasztikus vagy rsquotitkosrsquo mozzanata a laacutetomaacutes az aacutelom az amely

elmozdiacutetja a hőst a rsquolaacutethatatlanboacutelrsquo a rsquobizonytalanboacutelrsquo

Mi tehaacutet a turgenyevi titok Titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg Misztikum vagy

fantasztikum Az aacutelmok eacutes laacutetomaacutesok imaginaacuterius szintje A titok-proacuteza

előzmeacutenyeinek eacutes recepcioacutejaacutenak előzetes felmeacutereacuteseacutet koumlvetően azaz a műfaj

kontextusa utaacuten koumlvetkezzen az alaacutebbiakban a műfaj immanens leiacuteroacute

14

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1873 15

Guy De MAUPASSANT A feacutelelem = Guy De MAUPASSANT Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese II (Ford

Papp Gaacutebor) Budapest 1966 143 16

Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV A diadalmas

szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 721

18

meghataacuterozaacutesainak megkoumlzeliacuteteacutese valamint tovaacutebbi elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

vizsgaacuteloacutedaacutesok

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ

Hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a turgenyevi rsquotitok-proacutezarsquo tuumlkreacuteben

Elegendő-e a fantasztikus elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesa az irodalmi fantasztikum

vizsgaacutelatakor Tud-e műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegot szerezni a fantasztikum vagy műfaji

indikaacutetorraacute vaacutelni a szerző keacutesei műveiben Ebben a fejezetben nem a fantasztikus

műfaj keletkezeacutestoumlrteacuteneteacutet teacutema- eacutes hagyomaacutenyvilaacutegaacutet igyekszem feltaacuterni hanem

sokkal inkaacutebb arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseinek eacutertelmezeacutese soraacuten mikeacutent tudjuk definiaacutelni a fantasztikumot illetve

hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a titok-proacuteza viszonylataacuteban Mit is jeloumll

valoacutejaacuteban a fantasztikumfantasztikus kifejezeacutes amelyet maacuter bevezetett eacutes oumlnaacutelloacute

irodalomtoumlrteacuteneti illetve irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutel a tudomaacuteny A

fantasztikum eredeti oacutegoumlroumlg jelenteacutese laquolaacutettataacutes laacutethatoacutevaacute teveacutes megjeleniacuteteacutesraquo17

a

latin phantasticus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel nyelvuumlnkbe eleacuterkező eacutes a goumlroumlg υανταστικός

(phantastikos ndash laquomentaacutelis keacutepzeteket leacutetrehozoacuteraquo) szoacuteboacutel szaacutermazoacute kifejezeacutesek

tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein (laquomegmutat bemutatraquo) phainein (bdquomutatrdquo)

phos (laquofeacutenyraquo) A fantasztikum definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesei illetve a fogalmi meghataacuterozaacutes

szaacutendeacutekai meacuteg lezaacuteratlanok eacutes maacuteig vitaacutek kiinduloacutepontjai Koraacutebbi fantasztikum-

elmeacuteletek bizonyos szemantikai elemek illetve tematikus motiacutevumok jelenleacuteteacuteről

koumlvetkeztettek a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi szoumlvegben Ennek alapjaacuten tehaacutet

kijelenthetneacutenk hogy a fantasztikummal dolgozoacute műfajcsoportnak egyaraacutent reacuteszei a

fantasztikus regeacutenyek az apokrif irodalom a mese a tuumlndeacuterirodalom a goacutetikus

regeacuteny a horrorirodalom a sci-fi a miszteacuteriumregeacuteny a ghost story a weird tale a

fantasy eacutes az utoacutepia illetve Turgenyev titok-elbeszeacuteleacutesei is Vilaacutegos azonban hogy

17

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9

19

irodalomelmeacuteleti szempontboacutel nem eacuterhetjuumlk be a termeacuteszetfoumlloumltti elemek jegyzeacutekbe

foglalaacutesaacuteval vagy tematikus eacutertelmezeacuteseacutevel

A 20 szaacutezad koumlzepeacutetől kezdődően eacuteleacutenkuumll meg uacutejra az eacuterdeklődeacutes a

fantasztikus irodalom toumlrteacutenete illetve a fantasztikum-elmeacutelet iraacutent elsősorban angol

francia eacutes amerikai irodalomkritikaacutekban baacuter H P Lovecraft aki sajaacutet fantasztikus

proacutezaacutejaacutet bdquoweird fictionrdquo-keacutent (laquofurcsa irodalomraquo) hataacuterozza meg18

maacuter az 1930-as

eacutevekben szuumlletett esszeacutesorozataacuteban fantasztikum-elmeacuteletet iacuter eacutes a rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo

fogalmaacutet alkalmazza melyet a 19 szaacutezadi angolszaacutesz goacutetikus regeacuteny meghataacuterozoacute

alakjaacutetoacutel az egyeacutebkeacutent Turgenyev-kortaacuters iacuter Sheridan La Fanu-toacutel vesz aacutet19

Lovecraft szerint a fantasztikum toumlbb az egyszerű titoknaacutel vagy titokzatossaacutegnaacutel a

fantasztikum atmoszfeacuteraacutet teremt melyben a megmagyaraacutezhatatlan (bdquounexplainablerdquo)

eacutes az ismeretlen (bdquounknownrdquo) vannak jelen Lovecraft meggyőződeacutese hogy a

termeacuteszet toumlrveacutenyeire a kaacuteosz elleni veacutedekezeacutesben van szuumlkseacutege az emberi elmeacutenek

amely keacutepes felfuumlggeszteni vagy feluumllkerekedni ezeken a toumlrveacutenyeken aacutellaacutespontja

szerint ekkor beszeacutelhetuumlnk fantasztikumroacutel20

Peter Penzoldt a The Supernatural in

Fiction ciacutemű meghataacuterozoacute munkaacutejaacuteban uacutegy iacuterja le az irodalmi fantasztikumot hogy a

rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo funkcioacutejaacuteboacutel indul ki mely nem maacutes mint olyan hataacuterok aacutetleacutepeacutese

amelyek aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) neacutelkuumll21

Penzoldt a termeacuteszetfoumlloumltti fogalmaacutet az Algernon Balckwood-dal valoacute levelezeacutese

nyomaacuten kezdi alkalmazni Penzoldt funkcionaacutelis fantasztikum-elmeacuteleteacutere jelentős

hataacutest gyakorolt Blackwood aki a fantasztikumot a tudat kiterjeszteacutesekeacutent

(bdquoextension of consciousnessrdquo) illetve vaacuteltozaacutesakeacutent iacuterja le Blackwood magyaraacutezot

is ad a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) fogalmaacutenak az irodalomba toumlrteacutenő

bevezeteacuteseacutere teacutezise szerint az ismeretlen erőket oumlnmagunkban kell keresni eacutes azokat

a tudatunk spekulatiacutev eacutes imaginatiacutev kiterjeszteacuteseacutevel kell foumlltaacuterni Minden ami a sajaacutet

univerzumunkban toumlrteacutenik termeacuteszetes azaz termeacuteszeti toumlrveacutenyek hataacutelya alaacute esik

azonban a termeacuteszeti korlaacutetok aacuteltal szabaacutelyozott tudatunk kiterjeszteacuteseacutevel uacutej eacutes

18

H PLOVECRAFT Collected Essays (Ed S T Joshi) New York 2006 19

Jack SULLIVAN Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to Blackwood Ohio

University Press 1978 20

H PLOVECRAFT Collected Essays Volume 5 Philosophy Autobiography amp Miscellany (Edited by

ST Joshi) New York Hippocampus Press 2006 [7] 21

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction London 1952 19

20

rendkiacutevuumlli erőket fedezhetuumlnk foumll Irodalmi szoumlvegekre vonatkoztatva Blackwood a

bdquotermeacuteszetfoumlloumlttirdquo kifejezeacutest alkalmazza mivel szerinte ez iacuterja le a legjobban ezen

erőknek a megjeleniacuteteacuteseacutet egyfajta tudati vaacuteltaacutessal (bdquochange in consciousnessrdquo) ndash

amely toumlbb mint a birtokunkban leacutevő tudaacutes tudati kiterjeszteacutese ndash lehetseacuteges egy

maacutesik univerzum megismereacutese eacutes leiacuteraacutesa22

Az orosz fantasztikus irodalom elemzője N V Izmajlov keveacutesbeacute aacuternyalt

meghataacuterozaacutesa szerint az 1820-as eacutes rsquo30-as eacutevek orosz fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek

legfőbb jellemzője a vilaacuteg bdquokettősseacutegeacutenekrdquo gondolata az a meggyőződeacutes hogy a

reaacutelis vilaacutegon kiacutevuumll leacutetezik egy maacutesik aacuteltalunk nem eacuterzeacutekelhető racionaacutelisan fel sem

foghatoacute vilaacuteg amely titokzatos moacutedon behatol a mi vilaacutegunkba23

Maaacuter Judit A fantasztikus irodalom ciacutemű koumlnyveacuteben a Julio Cortaacutezartoacutel vett

mottoacute szerint (bdquoA fantasztikum az emberi eacutertelem eacutes eacuterzeacutekenyseacuteg fegyvererdquo) a

fantasztikumot mint antropoloacutegiai adottsaacutegot koumlzeliacuteti meg eacutes raacutemutat hogy a

fantasztikus irodalom az embernek az ismeretlennel kapcsolatos vonzalmaacutet eacutes

egyben feacutelelmeacutet jeleniacuteti meg Maaacuter a fantasztikus irodalmat narratoloacutegiai

szempontboacutel is vizsgaacutelja eacutes hangsuacutelyozza hogy a fantasztikus irodalom keveacutesbeacute a

toumlrteacutenet eacutes sokkal inkaacutebb az elbeszeacuteleacutes aacuteltal joumln leacutetre24

Az orosz filozoacutefus koumlltő eacutes misztikus gondolkodoacute Vlagyimir Szolovjov

szerint az igazi fantasztikum mindig fenntartja a jelenseacutegek bdquoegyszerűrdquo

magyaraacutezataacutenak kuumllső eacutes formaacutelis lehetőseacutegeacutet azonban e magyaraacutezatnak nincs

semmi belső valoacutesziacutenűseacutege Szolovjov kiemeli hogy a veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo

jelenseacuteg keacutetfeacutele termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal magyaraacutezhatoacute iacutegy a

fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltti habozaacutes bizonytalansaacuteg (az

eredeti megfogalmazaacutesban bdquoколебаниеrdquo ndash laquoingadozaacutesraquo) teremti meg25

Szolovjov

nyomaacuten Tzvetan Todorov is ebből a keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő

bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli meg a fantasztikum leacutenyegeacutet a Bevezeteacutes a

fantasztikus irodalomba ciacutemű munkaacutejaacuteban amely a mai napig meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet

22

Ideacutezi Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m II7 272 23

НВ ИЗМАЙЛОВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская повесть XIX века

История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973 134ndash169 24

Vouml MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001 25

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377

21

az irodalmi fantasztikum-elmeacuteletek evoluacutecioacutejaacuteban26

Todorov ndash Szolovjov teacuteteleacuten tuacutel

ndash szaacutembaveszi kortaacutersai meghataacuterozaacutesait is az akkor legjelenteacutekenyebbnek szaacutemiacutetoacute

fantasztikumkutatoacutek munkaacuteit melyekben a koumlvekező fantasztikum-definiacutecioacutekat

talaacuteljuk a bdquorejteacutely betoumlreacuteserdquo (Pierre-George Castex) a megmagyaraacutezhatatlannal valoacute

szembesuumlleacutes a bdquovaacutelsaacuteg aacutellapotardquo (Louis Vax) az ismert rend bdquoszakadaacutesardquo az

elfogadhatatlan betoumlreacutese (Roger Caillois)27

Igor Szmirnov a Что фантастично в

фантастической литературе (laquoMi fantasztikus a fantasztikus irodalombanraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban Szolovjovra eacutes Todorovra hivatkozik amikor a lineaacuteris

toumlrteacutenetiseacuteg viszonylataacuteban vizsgaacutelja az irodalmi fantasztikum rsquoantihistorikusrsquo azaz

toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző műfajaacutet illetve amikor az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben28

Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki29

Szmirnov az

amerikai fantasy-kutatoacute Eric Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet ami

Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutenak sarkalatos pontja Rabkin szaacutemaacutera a fantasztikum egy

irodalmi funkcioacutet jeloumll eacutes eacutepp ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz

(diametrical reverse azaz laquohomlokegyenest az ellenteacutetes iraacutenyba fordiacutetaacutesraquo) utal a

fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben30

Rabkin azonban nemcsak az időre

alkalmazza hanem kiterjeszti a fantasztikus reverz fogalmaacutet aacuteltalaacutenosan a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera31

A Laacutetomaacutesokban peacuteldaacuteul a kerettoumlrteacutenetnek

nevezett lineaacuteris toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacutenetei

paacuterhuzamosan futnak az aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző

felforgatott időrendben koumlvetkező epizoacutedjaival aligha veacuteletlen tehaacutet hogy

26

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 2002 Ford

Gelleacuteri Gaacutebor 25 27

Vouml Pierre-George CASTEX La Conte fantastique en France Paris 1951 Louis VAX LrsquoArt et la

Litteacuterature fantastiques Paris 1960 Roger CAILLOIS Au coeur du fantastique Paris 1965 28

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 29

И СМИРНОВ I m 217 30

Vouml Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189 31

Eric RABKIN I m 187

22

Turgenyev a Fantaacutezia alciacutemet adja az elbeszeacuteleacutesnek amely iacutegy műfaji megjeloumlleacutest is

magaacuteban foglal

Szaacutemos teoretikus elmeacuteleti kiinduloacutepontnak tartja a mai napig meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű todorovi fantasztikum-koncepcioacutet amelynek alapja a fentiekben maacuter

bemutatott szolovjovi habozaacutes- vagy ingadozaacutes-elmeacutelet a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltti bizonytalansaacuteg vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg teacutetele Todorov fantasztoloacutegiaacutejaacuteban

tudatosan elvonatkoztat tematikus motiacutevumoktoacutel illetve konkreacutet tartalmi

megkoumlzeliacuteteacutesektől hogy meghaladja mindazokat a koraacutebbi fantasztikum-elmeacuteleteket

amelyek ilyen szemantikai elemek vagy motiacutevumok alapjaacuten azonosiacutetottaacutek a

fantasztikumot egy irodalmi műben Todorov szerint a fantasztikum leacutenyege a

keacuteteacutertelműseacutegből eredő bizonytalansaacutegban rejlik a bizonytalansaacuteg pedig az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben bekoumlvetkező esemeacutenyek nyomaacuten kialakuloacute magatartaacutest jeloumlli A

bdquofantasztikus esemeacutenyrdquo az ismeretlen szokatlan eddig meacuteg nem tapasztalt

eacuterthetetlen megmagyaraacutezhatatlan jelenseacuteg olyan esemeacuteny amelyet nem tudunk

megmagyaraacutezni a vilaacuteg aacuteltalunk ismert toumlrveacutenyeivel s a fantasztikum eacuteppen ennek a

vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegnek az eacutelmeacutenye tehaacutet az ingadozaacutes a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltt Az esemeacuteny eacuteszlelőjeacutenek vaacutelasztania kell vagy a keacutepzelet műveacuteről eacuterzeacuteki

csaloacutedaacutesroacutel van szoacute vagy az esemeacuteny valoacuteban megtoumlrteacutent a valoacutesaacuteg reacutesze aacutem ez

esetben szaacutemunkra ismeretlen toumlrveacutenyek szabaacutelyozzaacutek ezt a valoacutesaacutegot ndash eacutes a

fantasztikum bdquoe bizonytalansaacuteg idejeacutet toumllti kirdquo32

Ha pedig vaacutelaszt adunk a keacuterdeacutesre

eldoumlntjuumlk valoacutesaacuteg-e vagy illuacutezioacute amit laacutettunk akkor meg is szuumlntetjuumlk a fantasztikus

eacutelmeacutenyt Amint az egyik vagy maacutesik vaacutelaszt fogadjuk el elhagyjuk a fantasztikumot

eacutes valamelyik szomszeacutedos műfajba leacutepuumlnk a kuumlloumlnoumlsbe vagy a csodaacutesba33

Todorov

szerint a rsquokuumlloumlnoumlsrsquo eacutes a rsquocsodaacutesrsquo reacuteszben egymaacutest fedő rokon műfajok Mindkeacutet

esetben uacuten aacutetmeneti alműfaj jelenik meg mind a fantasztikus eacutes a kuumlloumlnoumls mind a

fantasztikus eacutes a csodaacutes koumlzoumltt Ezekbe az alműfajokba tartoznak azok a művek

amelyek sokaacuteig fenntartjaacutek a fantasztikusra jellemző bizonytalansaacutegot aacutem veacuteguumll a

csodaacutesban vagy a kuumlloumlnoumlsben eacuternek veacuteget A fantasztikus tehaacutet csak a habozaacutes idejeacutet

toumllti ki eacutes el kell doumlnteni hogy amit eacuteszleluumlnk az annak a valoacutesaacutegnak reacutesze-e amit

32

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 30 33

I m 31

23

aacuteltalaacutenosan ismeruumlnk Ha uacutegy doumlntuumlnk hogy a vaacuteltozatlan toumlrveacutenyekkel meg lehet a

magyaraacutezni a leiacutert jelenseacutegeket akkor a mű a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo-houmlz tartozik Turgenyev

titok-proacutezaacutejaacuteban talaacutelunk olyan elbeszeacuteleacuteseket ahol megoldoacutedoacute titkokroacutel

beszeacutelhetuumlnk tehaacutet a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek magyaraacutezatot kapnak ilyen peacuteldaacuteul

a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) vagy a Kop kop kop (1871) ciacutemű novella de

az aacutelmaacuteboacutel feleacutebredő Valeria eseteacuteben (Diadalmas szerelem dala) is eacuteppen a

fantasztikus elem peacuteldaacuteul az aacutelomlaacutetaacutes vagy a laacutetomaacutes mozzanata segiacuteti a hőst a

rsquobizonytalanboacutelrsquo valoacute elmozdulaacutesban Azonban a legtoumlbb titok-novellaacuteban

fennmaradoacute bizonytalansaacutegroacutel beszeacutelhetuumlnk a szoumlvegen beluumlli imaginaacuterius vilaacuteg

gyakran megfejthetetlen kapcsolatba keruumll a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

esemeacutenytoumlrteacutenettel Valeria aacutelmai utaacuten keruumll aacuteldott aacutellapotba a Klara Milics-ben

Aratov aacutelmai laacutetomaacutesai utaacuten kezeacutebe keruumll Klara hajfuumlrtje eacutes az Aacutelom ciacutemű

novellaacuteban az aacutelmodoacute fiuacute aacuteltal laacutetott jelenseacutegek valoacutesaacutegavaloacutetlansaacutega is fenntartja a

habozaacutest

Ha azonban uacutegy doumlntuumlnk hogy olyan uacutej termeacuteszeti toumlrveacutenyeket kell

elfogadnunk melyek reacuteveacuten megmagyaraacutezhatoacute a jelenseacuteg akkor a bdquocsodaacutesrdquo műfajaacuteba

leacutepuumlnk A rsquocsodaacutesrsquo műfajaacutet pedig gyakran a meseacutehez kapcsoljaacutek ahol a

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek nem meglepőek hiszen ami megkuumlloumlnboumlzeti a meseacuteket

az egy iacuteraacutesforma eacutes nem a termeacuteszetfoumlloumltti staacutetusa (tulajdonkeacuteppen iacutegy a meseacutek is

csak a csodaacutes egy vaacuteltozataacutet jelentik) senkit nem lepnek meg a tuumlndeacuterek vagy a

beszeacutelő aacutellatok az olvasoacuteban nem meruumll fel a keacutetely illetve a habozaacutes Uacutegy tűnik

tehaacutet hogy a fantasztikum sokkal inkaacutebb e keacutet műfaj hataacuteraacuten helyezkedik el

Todorov tehaacutet nem oumlnaacutelloacute szubsztanciaacutenak tekinti a fantasztikumot mint Castex

vagy Caillois hanem inkaacutebb a fantasztikum megkuumlloumlnboumlztető jellegeacutet hangsuacutelyozza

azaz a kuumlloumlnoumls eacutes a csodaacutes koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat Peacuteldaacutenak hozza foumll a

termeacuteszetfoumlloumltti irodalom nagy korszakaacutet az angol goacutetikus regeacuteny viraacutegkoraacutet mely

igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest A goacutetikus regeacutenyben keacutet iraacutenyzatot szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni

az egyik a megmagyaraacutezott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo (Clara Reeves Ann

Radcliffe regeacutenyei) a maacutesik az elfogadott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquocsodaacutesrdquo (Horace

Walpole M G Lewis Mathurin) ezekben a művekben nem talaacutelunk tiszta

fantasztikumot csak rokon műfajokat A tiszta horrorirodalom peacuteldaacuteul Ambrose

24

Bierce novellaacutei a kuumlloumlnoumlshoumlz tartoznak de Todorov Poe elbeszeacuteleacuteseit is a

fantasztikushoz koumlzeli rsquokuumlloumlnoumlsrsquo-houmlz sorolja Az Usher-haacutez veacutege ciacutemű novellaacuteban

Poe nem mulasztja el hogy racionaacutelis magyaraacutezatot adjon A termeacuteszetfoumlloumltti

magyaraacutezatnak csak a lehetőseacutege van adva de nem szuumlkseacuteges elfogadni azt Az sem

veacuteletlen hogy Poe a korabeli detektiacutevregeacuteny egyik megteremtője is hiszen eacuteppen az

koumlzeliacuteti egymaacuteshoz a fantasztikus toumlrteacutenetet eacutes a detektiacutevregeacutenyt hogy mindkettő

rejteacutelyen alapul vannak bdquokoumlnnyűrdquo de hamisnak bizonyuloacute megoldaacutesok maacutesreacuteszt

van egy valoacutesziacutenűtlennek tűnő megoldaacutes amely igaznak bizonyul34

A bdquofantasztikusrdquo szoacute azonban zaacuteroacutejelbe keruumll amikor a rsquoteacutemaacutekrsquo-roacutel

beszeacuteluumlnk eacutes csak azon esemeacutenyek termeacuteszeteacutevel foglalkozunk amelyek a

reakcioacutekat kivaacuteltottaacutek Lehetseacuteges termeacuteszetesen hogy a fantasztikumtoacutel nem tudjuk

elvaacutelasztani az azt kivaacuteltoacute esemeacutenyt mert a szoumlveg oly erősen hangsuacutelyozza a

fantasztikumot azaz magaacutet a reakcioacutet a reakcioacute lehetetlenneacute teszi a cselekmeacuteny

megragadaacutesaacutet ahelyett hogy raacutevezetne Oumlsszefoglalva tehaacutet egy taacutergy eacuteszleleacutesekor

eacuteppuacutegy hangsuacutelyozhatjuk az eacuteszleleacutest mint a taacutergyat Ha azonban az eacuteszleleacutes tuacutel

nagy hangsuacutelyt kap ez maacuter akadaacutelyozza magaacutenak a taacutergynak a megragadaacutesaacutet Az

effajta lehetetlenseacutegre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk peacuteldaacuteul a hoffmanni eacuteletműben

melyben a fantasztikus teacutemaacutek szinte teljes repertoacuteriumaacuteval talaacutelkozunk Mint

ahogyan erre Pumpjanszkij is utalt Hoffmannaacutel nem az tűnik fontosnak amit

aacutelmodunk hanem a teacuteny hogy aacutelmodunk illetve az aacuteltala kivaacuteltott oumlroumlm vagy maacutes

eacuterzeacutesek Hoffmann pont azeacutert torpan meg gyakran a termeacuteszetfoumlloumltti leiacuteraacutesaacuteban mert

a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacuteg leacutetezeacutese felletti csodaacutelata gyakran megakadaacutelyozza ebben A

hangsuacutely tehaacutet aacutetkeruumll a koumlzlemeacutenyről a koumlzleacutesre A termeacuteszetfoumlloumltti leacutetezeacutese aacuteltal

kivaacuteltott eacuterzetek vagy eacuterzeacutesek neheziacutetik meg hogy megismerjuumlk magaacutet a

termeacuteszetfoumlloumlttit Maupassant eseteacuteben pedig a termeacuteszetfoumlloumltti aacuteltal keltett

borzongaacutes vagy rettegeacutes akadaacutelyoz meg abban hogy megragadjuk mi is annak

kivaacuteltoacuteja Peacuteldaacuteul a Ki tudja ciacutemű novellaacuteban nem a buacutetorok megelevenedeacutese a

leacutenyeges hanem az hogy valaki el tudta keacutepzelni eacutes aacutet tudta eacutelni Megintcsak a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese teszi nehezen megkoumlzeliacutethetőveacute magaacutet a termeacuteszetfoumlloumlttit

34

I m 39-53

25

A szoumlveg aacuteltal felideacutezett vilaacutegban tehaacutet bekoumlvetkezik egy termeacuteszetfoumlloumltti

esemeacuteny amely a szoumlveghez tartozoacute olvasoacuteban ndash eacutes aacuteltalaacuteban a toumlrteacutenet hőseacuteben is

bizonyos reakcioacutekat vaacutelt ki ezt a reakcioacutet nevezik a szolovjovi-todorovi

fantasztikum-elmeacuteletek bdquohabozaacutesrdquo-nak eacutes azokat a szoumlvegeket fantasztikusnak

melyek ezt a habozaacutest fenntartjaacutek Mindez azonban szaacutemos tovaacutebbi keacuterdeacutest felvet ki

habozik itt a hős vagy az olvasoacute Milyen hataacutesa eacutes milyen funkcioacuteja van a

fantasztikumnak cselekmeacutenyelmeacuteleti szempontboacutel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen tovaacutebbi

vizsgaacutelatra szorulnak a funkcioacute a hataacutes a teacutema a narraacutecioacute az elbeszeacutelő instanciaacutek a

narratiacutev konstituacutecioacute eacutes az olvasat probleacutemakoumlrei a fantasztikum-elmeacutelet illetve

Turgenyev fantasztikusnak mondott szoumlvegei tuumlkreacuteben

Peter Penzoldt teacutetele szerint a fantasztikum lehetőveacute teszi olyan hataacuterok

aacutetleacutepeacuteseacutet melyek neacutelkuumlle aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek A termeacuteszetfoumlloumltti funkcioacuteja az

hogy kivonja a szoumlveget a toumlrveacuteny hataacutelya aloacutel s iacutegy azt egyben aacutet is haacutegja35

Maacuter

Dosztojevszkij is a hataacuterok megtapasztalaacutesaacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe

fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző

Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb valoacutesaacutegot vaacutelasztja36

Poe-roacutel

Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el maacutegikusabb erővel az emberi

eacutelet kiveacuteteleitrdquo37

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős szaacutemaacutera mindig egy

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt meghataacuterozoacute

oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a Laacutetomaacutesokban

Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira Valeria aacutelmaira a

Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes hallucinaacutecioacuteira a Klara

Milicsben Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-t Paacuterizsban valoacutesziacutenűleg

olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-fordiacutetaacutesait amelyek ma is

megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban Poe Morella Eleonora

vagy Ligeia ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatosan reinkarnaacuteloacutedoacute vagy

transzformaacuteloacutedoacute alakmaacutesok a szerelem feltartoacuteztathatatlanul feltoumlrő hatalma

tragikuma a halaacutel eacutes szerelem koumllcsoumlnviszonya egyeacutertelműen tetten eacuterhető

35

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m 24 36

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 371 37

I m 372

26

Turgenyev titoknovellaacuteiban kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara Milicsben Poe tudatosan a

veacutegletekig fesziacuteti a keacutetelyt meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta

racionaacutelis magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el

Poe nem bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik

egyfeacutele megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszeteacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest

kutatja bdquoAzeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute

vegye az iraacutenytrdquo38

A fantasztikus hangulat megteremteacuteseacutenek volt mestere

reacutemtoumlrteacuteneteiben nem talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az

eacutelve eltemetett nő keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek a fekete macska

pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső

gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt

megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a

halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek39

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a

toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e

hataacuteshoz kell hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan

leiacutert szoacute sem amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott

ceacutelt szolgaacutelnaacute40

Hasonloacutean formaacuteloacutedik Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja is a titok-proacutezaacuteban de eseteacuteben

inkaacutebb egyfajta bdquofeleacutepiacutetettrdquo fantasztikumroacutel beszeacutelhetuumlnk azaz a fantasztikum

manifesztaacutecioacuteiboacutel a szerző rendszerint egy szintagmatikus sort eacutepiacutet ha

megvizsgaacuteljuk Klara transzformaacutecioacuteit alakmaacutesait Aratov reflexioacuteiban eacutes

laacutetomaacutesaiban (Klara Milics) Alice aacutetvaacuteltozaacutesait (Laacutetomaacutesok) az aacutelmodoacute fiuacute aacutelom-

epizoacutedjait (Aacutelom) a Kutya rsquojeleneacuteseitrsquo Jergunov egyre kuumlloumlnoumlsebb talaacutelkaacuteit eacutes

Emilia metamorfoacutezisait (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) Muzioacute rsquomutatvaacutenysorozataacutetrsquo

eacutes Valeria rsquoilluacutezioacuteitrsquo (Diadalmas szerelem dala) akkor mindegyik esetben

felrajzolhatjuk a turgenyevi fantasztikus szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacutet Turgenyev

tudatosan eacutepiacuteti a szintagmaacutekat eacutes megkuumlloumlnboumlztetett figyelmet szentel valamennyi

38

Vouml DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119

109 39

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 40

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Magyar kiadaacutesban Edgar

Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei

Budapest Euroacutepa 1981 837

27

komponenseacutenek Joacutel megfigyelhető hogy e szintagmatikus seacutemaacutekban a

transzformaacutecioacutek mellett a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute attribuacutetumok is ennek megfelelően

vaacuteltoznak a szintagma reacuteszekeacutent rsquohaladnakrsquo a hősoumlk attribuacutetumai hangjuk

laacutetvaacutenyuk beszeacuteduumlk A legtoumlbb esetben progressziacutev tehaacutet haladoacute fejlődő

szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk leggyakrabban a materializaacuteltsaacuteg vagy dematerializaacuteloacutedaacutes

fuumlggveacutenyeacuteben a Laacutetomaacutesokban Alice hangboacutel feacutenyből koumldből formaacuteloacutedik ki

paacuteraacuteboacutel eacutes fuumlstből kap fizikai attribuacutetumokat lehelletből fuvallatboacutel oumllt testet

fokozatosan miacuteg a Klara Milicsben Aratov szaacutemaacutera azaz a Klaraacutet kereső tudat

szaacutemaacutera mindig joumln egy uacutej alak-reprezentaacutecioacute vagyis mindig egy uacutejabb Klara-

transzformaacutecioacute azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal a hősnő testi-

fiziki valoacutejaacuteban toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutestől kezdve a feacutenykeacutepeacuten laacutetvaacutenyaacuten majd

hangjaacuten zeneacutejeacuten keresztuumll lehelleteacuteig vagy szellőkeacutent fuvallatkeacutent valoacute

megjeleneacuteseacuteig A materializaacutelt attribuacutetumok fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet a

szintagma a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

Meg kell aacutellapiacutetanunk azonban hogy a dematerializaacutecioacute faacutezisait mindig egy metafora

is megjeloumlli ami kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutet a transzformaacutecioacutes sorban

bekoumlvetkező aacutetmeneteknek A fantasztikus szintagmaacutek felteacuterkeacutepezeacuteseacutet koumlvetően

tehaacutet azt kell megvizsgaacutelni hogy a szintagmatikus seacutema hogyan fordul aacutet

paradigmatikus rendbe ekkor figyelhető meg eacutelesen a metaforikus beszeacuted eacutes a

narratiacutev beszeacuted egymaacutesrautaltsaacutega A transzformaacutecioacutek reprezentaacutecioacutekkaacute azaz

alakmaacutesokkaacute vaacutelnak Emilia vaacuteltakozoacute jeloumlleacuteseit figyelhetjuumlk meg Jergunov

reflexioacuteiban (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) vagy Muzio eacutes Fabio alakmaacutesait Valeria

aacutelmaiban (Diadalmas szerelem dala) de a Klara Milics peacuteldaacutejaacutenaacutel maradva Klara

alakja mindig maacutes jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban (lsd a fenti seacutemaacutet)

A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a rendszerekben hősnő kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai

azaz behelyettesiacuteteacutesei vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden

jelrendszerben Klara Milics alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek Az iacutegy leacutetrejoumlvő

transzformaacutecioacutes sorozat egyfelől szintagmaacutet alkot azonban e narratiacutev rendet

metaforikus kiteacuterők toumlrik meg iacutegy az metaforaacutek reacuteveacuten paradigmatikus rendbe vaacutelt aacutet

megfigyelhetjuumlk hogy a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az uacutetjaacutet hogyan befolyaacutesolja az egyik

nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet Minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej

28

eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash jelen esetben Klara

Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre (a fantasztikus szintagmaacutek az

alaktranszformaacutecioacutek eacutes alakmaacutesok illetve a narratiacutev eacutes a metaforikus rend

koumllcsoumlnviszonyaacutenak kiterjedt vizsgaacutelata a II III eacutes IV fejezetekben foglalt reacuteszletes

szoumlvegelemzeacutesekben keruumll sorra)

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA

A fantasztikum teacutemaacuteinak illetve szemantikai elemeinek probleacutemakoumlre

megkoumlzeliacutethető a fantasztikumnak a műben betoumlltoumltt funkcioacuteiboacutel kiindulva Ez a

funkcionaacutelis neacutezőpont azt a keacuterdeacutest veti fel hogy egy fantasztikus motiacutevum vagy

tematika milyen hataacutessal van a műre Fenntartja a narraacutecioacute eacuteleacutenkseacutegeacutet feszes

cselekmeacutenyszerkeszteacutest segiacutet elő illetve sajaacutetos izgalomban tartja az olvasoacutet azaz

jellegzetes hataacutest vaacutelt ki az olvasoacuteban legyen az borzongaacutes feacutelelem vagy

kiacutevaacutencsisaacuteg Amennyiben elfogadjuk hogy a fantasztikum nem maacutes mint habozaacutes a

termeacuteszetfoumlloumlttinek tűnő esemeacuteny laacutettaacuten uacutegy azonnal jogosan feltehetneacutenk a keacuterdeacutest

ki habozik itt A hős vagy az olvasoacute Kinek a magatartaacutesaacutet hataacuterozza meg a

bizonytalansaacuteg Todorov megjegyzi hogy a habozaacutes elsősorban a toumlrteacutenet

olvasoacutejaacutenak eacutelmeacutenye de neki szuumlkseacutegszerű eacutelmeacutenye amely eacutelmeacuteny a toumlrteacutenet

szereplőjeacuteben is kialakulhat (leggyakrabban valoacuteban ki is alakul) de előfordulhat az

is hogy a hősben nem csak az olvasoacuteban meruumll fel a keacutetely az ismeretlen eacuterthetetlen

jelenseacuteg laacutettaacuten A fantasztikum tehaacutet az olvasoacute beilleszkedeacuteseacutet felteacutetelezi a szereplők

vilaacutegaacuteba oumlnmagaacutet az ellentmondaacutesos eacuteszleleacutes illetve az ennek koumlszoumlnhetően

kivaacuteltott bizonytalansaacutegi reakcioacute aacuteltal hataacuterozza meg amelyet az olvasoacute is aacuteteacutel az

elmeseacutelt jelenseacutegek kapcsaacuten Maaacuter Judit a Todorov koumlnyveacutehez iacutert Utoacuteszoacuteban azonban

megjegyzi bdquoMintha Todorov itt oumlsszemosna keacutet kategoacuteriaacutet eacutes az ebből levont

koumlvetkezteteacutes ha nem is hamis semmikeacuteppen sincs eleacutegseacutegesen kifejtve

Nevezetesen az elbeszeacutelőciacutemzett (narrateurnarrataire) eacutes az iacuteroacuteolvasoacute

(auteurlecteur) fogalompaacuterokat helyettesiacuteti be egymaacutessal Vilaacutegos hogy a szoumlveg

29

reacuteszeacutet csak az első fogalompaacuter jeloumllirdquo41

Todorov tehaacutet ezt nem fejti ki kellő

alapossaacuteggal de hangsuacutelyozza hogy nem a szoumlveg mindenkori valoacutesaacutegos

olvasoacutejaacuteroacutel hanem felteacutetelezett implicit olvasoacutejaacuteroacutel beszeacutel tehaacutet egy absztrakcioacuteroacutel

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor olvasoacutet mondunk nem egy egyedi olvasoacuteroacutel beszeacuteluumlnk

hanem az olvasoacutei bdquofunkcioacuteroacutelrdquo mely a szoumlveg reacutesze eacuteppuacutegy ahogy a narraacutetor

szerepkoumlre bdquoA szoumlveghez tartozoacute olvasoacute bele van foglalva a szoumlvegbe ugyanolyan

pontosan ahogy a szereplők mozgaacutesairdquo42

Kiemeli tovaacutebbaacute hogy annak eacuterdekeacuteben

hogy az olvasoacuteban kialakuljon ez a fantasztikum leacutetrejoumltte szempontjaacuteboacutel

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacutegeacuterzet vagy habozaacutes a szoumlveget nem lehet sem

allegorikus sem rsquokoumlltőirsquo szoumlvegkeacutent olvasnia hanem azonosulva a leiacutert toumlrteacutenettel

csakis uacuten rsquorealistarsquo olvasaacutessal a toumlrteacutenetet mint valoacutesaacutegot s nem mint valamely

jelkeacutepet felfogva Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg arra kell keacutenyszeriacutetse az olvasoacutet hogy

a szereplők vilaacutegaacutet eacutelő szemeacutelyek vilaacutegaacutenak tekintse eacutes hogy habozzon az elbeszeacutelt

esemeacutenyek termeacuteszetes eacutes termeacuteszetfoumlloumltti magyaraacutezata koumlzoumltt A fantasztikum tehaacutet

nemcsak egy kuumlloumlnoumls jelenseacuteg vagy esemeacuteny leacuteteacutet koumlveteli meg de egyfajta

olvasaacutesmoacutedot is felteacutetelez amely nem lehet sem bdquokoumlltőirdquo sem allegorikus hiszen a

koumlltői keacutepek nem leiacuteroacute jellegűek eacutes ha az amit olvasunk termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny

aacutem a szavakat nem szoacute szerinti eacutertelemben kell vennuumlnk hanem egy maacutesik

eacutertelemben amely nem vonatkozik semmifeacutele termeacuteszetfoumlloumlttire nem beszeacutelhetuumlnk

fantasztikumroacutel A tanmeseacutek eacutes parabolaacutek eseteacuteben az allegoacuteria feleacute fordulaacutes

meggyengiacuteti a fantasztikumot ezzel a jelenseacuteggel talaacutelkozhatunk peacuteldaacuteul Perrault

meseacuteiben Daudet novellaacuteiban eacutes rsquohabozhatunkrsquo az allegorikus eacutertelem eacutes a szoacute

szerinti olvasat koumlzoumltt Hoffmann Erasmusaacutenak elveszett tuumlkoumlrkeacutepe Balzac

Rastignac-jaacutenak szamaacuterbőrdarabkaacuteja vagy akaacuter Poe William Wilson-jaacutenak

hasonmaacutesa eseteacuteben Ebből a neacutezőpontboacutel szemleacutelve keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a fantasztikum

Gogolnaacutel is hiszen az Orrban melyben az illuzoacuterikus allegoacuteria az abszurdig vezet

nem talaacutelunk magyaraacutezatot az orr aacutetvaacuteltozaacutesaival szembesuumllők reakcioacuteinak hiaacutenyaacutera

41

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) 155 42

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 33

30

az orr metamorfoacutezisai eacuteppen magaacutenak az allegoacuteriaacutenak a transzformaacutecioacuteit jeleniacutetik

meg

A titokra valoacute raacutekeacuterdezeacutessel a fantasztikum-elmeacutelet kifejteacuteseacutenek

előrehaladaacutesaacuteval ndash elsősorban a fentiekben vaacutezolt probleacutemaacutek feacutenyeacuteben ndash

elengedhetetlenneacute vaacutelik a narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa

illetve a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted kuumlloumlnoumlskeacuteppen az elbeszeacutelő instanciaacutek vizsgaacutelataacuteban Ehhez segiacutetseacuteguumll

hiacutevom Wolf Schmid Нарратология (laquoNarratoloacutegiaraquo) ciacutemű aacutetfogoacute elmeacuteleti eacutes

tudomaacutenytoumlrteacuteneti kompendiumaacutet amely oumlsszegzi a narratoloacutegia kategoacuteriaacuteinak eacutes

koncepcioacuteinak fejlődeacutesi aacutellomaacutesait tovaacutebbaacute fogalmi nyelveacutenek evoluacutecioacutejaacutet43

A

fentiek feacutenyeacuteben a narratoloacutegiai kategoacuteriaacutek mellett szuumlkseacuteges a fikcioacute-elmeacuteleti

fogalmak eacutes kategoacuteriaacutek tisztaacutezaacutesa is kuumlloumlskeacuteppen a fantasztikus szoumlvegek

eacutertelmezeacuteseacuteben A narrativitaacutes mellett az elbeszeacutelő irodalmi szoumlveg maacutesik

alapismeacuterve a fikcionalitaacutes amely megkuumlloumlnboumlzteti a műalkotaacutesban toumlrteacutenő

elbeszeacuteleacutest a heacutetkoumlznapi kontextusban veacutegbemenő elbeszeacuteleacutestől A fikcionalitaacutes nem

maacutes mint az a koumlruumllmeacuteny hogy a szoumlvegben aacutebraacutezolt vilaacuteg fiktiacutev azaz kitalaacutelt

elkeacutepzelt vilaacuteg Tehaacutet miacuteg a bdquofikcionaacutelisrdquo terminus a szoumlvegre vonatkozik addig a

bdquofiktiacutevrdquo vagy bdquokitalaacuteltrdquo kifejezeacutesek a fikcionaacutelis szoumlvegben aacutebraacutezoltak ontoloacutegiai

staacutetuszaacutera Genette peacuteldaacuteul vilaacutegosan ki is emeli a fiktiacutev-reaacutelis illetve fikcionaacutelis-

faktuaacutelis ellenteacutetpaacuterokat44

A fikcionalitaacutes vizsgaacutelata soraacuten Schmid elsősorban

Arisztoteleacutesz nyomaacuten a mimeacutezis fogalmaacutet is taglalja amely nem imitaacutecioacute azaz egy

leacutetező utaacutenzaacutesa hanem sokkal inkaacutebb egy bizonyos valoacutesaacuteg aacutebraacutezolaacutesa vagy

megjeleniacuteteacutese Arisztoteleacutesz szerint a trageacutediaacuteban a cselekveacutes mimeacutezise maga az

elbeszeacutelt toumlrteacutenet Az arisztoteleacuteszi mimeacutezisfogalom eacutes a modern fikcionalitaacutes-

elmeacuteletek koumlzoumltti azonossaacutegot szaacutemos modern narratoloacutegiai kutataacutes taacutemasztja alaacute

(Schmid toumlbbek koumlzt Genette Dupont-Roc Lallot Gebauer eacutes Wulf munkaacuteira

taacutemaszkodik) melyek a mimeacutezist reprezentaacutecioacutekeacutent eacutertelmezik Paul Ricoeur

hangsuacutelyozza hogy az ilyen reprezentaacutecioacute nem koacutepia jellegű hanem egy aacutebraacutezoloacute

43

Вольф ШМИД Нарратология Москва 2008 44

Vouml Geacuterard GENETTE Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114 (1990) 755-774

31

teveacutekenyseacuteg (laquoactiviteacute mimeacutetiqueraquo)45

A bdquofictiordquo konstrukcioacutekeacutent az arisztoteleacuteszi

eacutertelemben vett mimeacuteziskeacutent tehaacutet egy lehetseacuteges valoacutesaacuteg műveacuteszi konstrukcioacutejakeacutent

eacutertelmeződik

A fikcioacute leacutenyege az elkeacutepzelt lehetseacuteges vilaacuteg megkonstruaacutelaacutesaacuteban rejlik A

fiktiacutev vilaacuteg tematikus egyseacutegei szaacutermazhatnak kuumlloumlnboumlző reaacutelis kulturaacutelis vagy

elkeacutepzelt vilaacutegokboacutel de a fikcionaacutelis szoumlvegbe beleacutepve azonnal fiktiacutev egyseacutegekkeacute

vaacutelnak A fikcionaacutelis szoumlvegben a referenciaacutelis jeloumllők nem bizonyos szoumlvegen

kiacutevuumlli hanem az aacutebraacutezolt vilaacuteg szoumlvegen beluumlli referenseire utalnak Iacutegy joumln leacutetre

Genette megfogalmazaacutesa szerint a bdquoparadox pszeudo-referenciaacutelisrdquo funkcioacute vagyis

denotaacutecioacute denotaacutetum neacutelkuumll46

Azonban ez koraacutentsem jelenti azt hogy az olvasoacute

szaacutemaacutera a fiktiacutev vilaacuteg keveacutesbeacute lenne relevaacutens mint a reaacutelis sőt a fiktiacutev vilaacuteg keacutepes

eleacuterni a legmagasabb fokuacute relevanciaacutet Narratoloacutegiai szempontboacutel azonban a

legfontosabb mozzanat az hogy a fikcionaacutelis műalkotaacutesban az elbeszeacutelt vilaacuteg

valamennyi tematikus eleme fiktiacutev ndash a szereplők idő teacuter cselekveacutes beszeacuted

gondolat konfliktus stb Az elbeszeacutelt vilaacuteg az a vilaacuteg amely a narraacutetor elbeszeacutelői

aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre ndash ez azonban nem meriacuteti ki a szerző aacuteltal leacutetrehozott aacutebraacutezolt

vilaacutegot amelybe beletartozik az elbeszeacutelő a ciacutemzett eacutes maga az elbeszeacuteleacutes

teveacutekenyseacutege is A fikcionaacutelis szoumlvegben a narraacutetor a narraacutetor hallgatoacuteja vagy

olvasoacuteja eacutes az elbeszeacutelői aktus mind aacutebraacutezolt entitaacutesok koumlvetkezeacuteskeacuteppen fiktiacutevek

Az elbeszeacutelő szoumlvegnek tehaacutet nemcsak az az ismeacuterve hogy benne a narraacutetor elbeszeacutel

egy toumlrteacutenetet hanem egyuacutettal az is hogy a szerző aacutebraacutezol egy elbeszeacutelői aktust Az

elbeszeacutelő műveacuteszetet tehaacutet a kommunikaacutecioacutes rendszer kettős struktuacuteraacuteja hataacuterozza

meg amely a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacuteboacutel aacutell a szerzői kommunikaacutecioacute

magaacuteban foglalja az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutet mint az aacutebraacutezolt vilaacuteg alapvető

komponenseacutet

A szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő

kommunikaacutecioacutes modell kiegeacuteszuumllhet egy fakultatiacutev harmadik komponenssel abban az

esetben ha az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel s ez kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel biacuter fantasztikus szoumlvegek eseteacuteben Jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutes a

45

Ideacutezi Вольф ШМИД Нарратология I m 29 46

I m 30

32

titok-elbeszeacuteleacutesekben hogy a szereplők narraacutetorraacute vaacutelnak vagy a narraacutetor

hallgatoacutesaacutega koumlreacuteből előleacutepve aacutetveszik a szerepet azaz elfoglaljaacutek az elbeszeacutelői

poziacutecioacutet (peacuteldaacuteul a Kutya a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete vagy a Klara Milics ciacutemű

elbeszeacuteleacutesekben) Ezeacutert is fontos hogy mindhaacuterom kommunikaacutecioacutes szintet Schmid a

kuumlldő-fogadoacute viszonyban vizsgaacutelja47

A fogadoacute fogalmaacutet azonban tovaacutebbi

instanciaacutekra bontja az intencionaacutelis eacutes a funkcionaacutelis neacutezőpontok szerint

megkuumlloumlnboumlzteti a ciacutemzettet ami a kuumlldő aacuteltal felteacutetelezett vagy kiacutevaacutent fogadoacutet jeloumlli

illetve a befogadoacute vagy recipiens fogalmaacutet ami pedig a teacutenyleges befogadoacutet jeloumlli

melyről a kuumlldő nem tudhat A szerzői kommunikaacutecioacute szintjeacutehez a szerző eacutes az

olvasoacute instanciaacutei s ezek konkreacutet eacutes absztrakt moacuteduszai tartoznak A konkreacutet szerző a

valoacutes toumlrteacutenelmi szemeacutelyiseacuteg a műalkotaacutes alkotoacuteja Nem tartozik hozzaacute magaacutehoz a

műhoumlz attoacutel fuumlggetlenuumll leacutetezik Ugyaniacutegy a konkreacutet olvasoacute azaz a recipiens a

teacutenyleges befogadoacute is fuumlggetlen az aacuteltala olvasott műtől ndash meacutegis minden koumlzleacutes

mindig hordoz egy implicit keacutepzetet a kuumlldőről eacutes a (felteacutetelezett) ciacutemzettről A

szerző fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutesekor eacutes a szerzői kifejeződeacutes azonosiacutetaacutesakor Schmid

a nyelv expressziacutev funkcioacutejaacutera utal valamint Buumlhler Ingarden eacutes Peirce elmeacuteleteire

melyekben szoacute mint jel nem szimboacutelum hanem szimptoacutema index az indexjelek

akaratlan oumlnkeacutentelen kontrollaacutelatlan termeacuteszetes szimptomatikus jelek amelyeken

keresztuumll a szerző kifejezi magaacutet48

Ennek a szemiotikai aktusnak az eredmeacutenye nem

a konkreacutet szerző hanem a szoumlveg megalkotoacutejaacutenak keacutepzete amely benne van alkotoacutei

aktusaiban E keacutepzetet amely benne van a műalkotaacutesban eacutes az olvasoacute aacuteltal

rekonstruaacuteloacutedik Schmid absztrakt szerzőnek nevezi

Az absztrakt szerző reaacutelis de nem konkreacutet Explicit moacutedon nem csak

implicit formaacuteban leacutetezik virtuaacutelisan alkotoacutei nyomok eacutes szimptoacutemaacutek alapjaacuten

amelyeket az olvasoacutenak kell konkretizaacutelnia Az absztrakt szerző leacutetmoacutedja tehaacutet

kettős egyfelől a szoumlvegben objektiacuteve leacutetezik mint szimptoacutemaacutek virtuaacutelis seacutemaacuteja

maacutesfelől az olvasoacute szubjektiacutev olvasaacutesi eacutes megeacuterteacutesi aktusaitoacutel fuumlgg amelyekben

aktualizaacuteloacutedik ndash az olvasoacute hozza leacutetre a szoumlveget eacutertelmező aktusai alapjaacuten A

műalkotaacutes aspektusaacuteboacutel tehaacutet az absztrakt szerző (amely egyes terminoloacutegiaacutekban

47

I m 46-61 48

I m

33

beleeacutertett vagy implicit szerzőkeacutent szerepel) a műalkotaacutes konstruktiacutev elveacutenek

megszemeacutelyesiacuteteacutesekeacutent hataacuterozhatoacute meg miacuteg a szoumlvegen kiacutevuumlli konkreacutet szerző

aspektusaacuteboacutel a konkreacutet szerzőnek a szoumlvegben leacutevő nyomakeacutent leacutep fel mint a

konkreacutet szerző szoumlvegen beluumlli keacutepviselője Az absztrakt szerző nem a koumlzleacutest kuumlldő

instancia eacutes ezeacutert Schmid foumll is teszi a kontrollkeacuterdeacutest mieacutert vezetuumlnk be a

kommunikaacutecioacutes szintek modelljeacutebe egy olyan instanciaacutet amely nem reacutesztvevője a

kommunikaacutecioacutenak se nem specifikus mozzanata az elbeszeacutelő műalkotaacutesnak Mieacutert

nem eleacutegszuumlnk meg a szerzőnarraacutetor fogalmaival ahogyan maacutes narratoloacutegusok Az

absztrakt szerző jelenleacutete az elbeszeacutelő kommunikaacutecioacute modelljeacuteben megvilaacutegiacutetja a

narraacutetor a narraacutetor szoumlvege eacutes az abban kifejezett jelenteacutesek aacutebraacutezoltsaacutegaacutet E

jelenteacutesek veacutegleges eacutertelemvilaacutegukat eacutes gondolati elrendezeacutesuumlket (eacutertelemszerűen a

mű keretein beluumll) csak az absztrakt szerző szintjeacuten nyerhetik el

Az absztrakt olvasoacute (bizonyos terminoloacutegiaacutekban implicit vagy elkeacutepzelt

olvasoacute) a konkreacutet szerzőnek sajaacutet olvasoacutejaacuteroacutel alkotott elkeacutepzeleacuteseacutenek hiposztaacutezisa Az

absztrakt olvasoacute soha nem esik egybe a fiktiacutev olvasoacuteval azaz a narraacutetor ciacutemzettjeacutevel

Schmid szerint a szerző keacutetfeacutele funkcioacuteval ruhaacutezhatja fel az olvasoacutet (i) felteacutetelezett

posztulaacutelt ciacutemzett eacutes (ii) ideaacutelis recipiens Schmid elmeacuteleteacutet az absztrakt olvasoacute keacutet

hiposztaacutezisaacuteroacutel kritizaacutelja Jaap Lintvelt mivel szerinte ez a koncepcioacute azt felteacutetelezi

hogy a szoumlveg programozza az olvasaacutest megfosztja az olvasoacutet szabadsaacutegaacutetoacutel

Schmid azonban hangsuacutelyozza hogy minden szoumlveg valamilyen moacutedon vagy

formaacuteban tartalmaz utalaacutest ideaacutelis olvasaacutesaacutera49

Az ideaacutelis olvasaacutes szoumlvegen beluumlli

hordozoacuteja az absztrakt olvasoacute mint ideaacutelis recipiens eacutes a szoumlvegben jelenleacutevő

absztrakt keacutepzetkeacutent valoacute felfogaacutesa nem jelenti a konkreacutet olvasoacute szabadsaacutegaacutenak

korlaacutetozaacutesaacutet

A narratiacutev műfaj leacutenyege hogy rsquokuumllsőrsquo kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacuteja (szerző-

aacutebraacutezolt anyag-olvasoacute) mintegy megismeacutetlődik az aacutebraacutezolt vilaacutegon beluumll a fiktiacutev

narraacutetor ndash elbeszeacutelt anyag ndash fiktiacutev olvasoacute struktuacuteraacutejaacuteban Az aacutebraacutezolt elbeszeacutelői

kommunikaacutecioacute kuumlldőjeacutenek instanciaacuteja a fiktiacutev narraacutetor Milyen eszkoumlzoumlkkel teszi a

49

I m 59-60

34

szerző eacuterzeacutekelhetőveacute a narraacutetor jelenleacuteteacutet Hogyan aacutebraacutezoloacutedhat a narraacutetor50

Mi a

kuumlloumlnbseacuteg a narraacutetor eacutes az absztrakt szerző indexaacutelis jelenleacutete koumlzoumltt Az elbeszeacutelőre

utaloacute indexek segiacutetseacutegeacutevel a szerző aacutebraacutezolja a narraacutetort iacutegy fiktiacutev instanciaacutevaacute teszi

sajaacutet taacutergyaacutevaacute A szerzőre utaloacute indexek pedig aacuteltalaacuteban nem szaacutendeacutekoltak hanem

akaratlanok kontrollaacutelatlanok mivel aacuteltalaacuteban a szerző nem oumlnmagaacutet akarja fiktiacutev

alakkeacutent megjeleniacuteteni A szerző oumlnkifejezeacutese eacuteppannyira oumlnkeacutentelen mint

baacutermilyen beszeacutelőeacute

A narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak felvaacutezolaacutesakor Schmid Genette fogalmai helyett

uacutegymint extradiegetikus (elsődleges) diegetikus vagy intradiegetikus (maacutesodlagos)

metadiegetikus (harmadlagos) narraacutecioacute51

inkaacutebb a Bertil Romberg aacuteltal bevezetett

elsődleges maacutesodlagos harmadlagos narraacutecioacutenarraacutetortoumlreacutenet fogalmakat

hasznaacutelja52

amelyek nem hierarchikus fogalmak hanem az bdquoembeddingrdquo azaz a

beaacutegyazottsaacuteg szintjeit jelzik a bdquokerettoumlrteacutenetrdquo (elsődleges) eacutes a bdquobeaacutegyazottrdquo

(maacutesodlagos) toumlrteacutenet viszonylataacuteban A narraacutetor jelenleacuteteacutet a diegetikusnem-

diegetikus dichotoacutemia jellemzi az aacutebraacutezolt vilaacuteg keacutet siacutekjaacuten az elbeszeacutelt toumlrteacutenet

siacutekjaacuten vagyis a diegeacutezis siacutekjaacuten vagy az elbeszeacuteleacutes azaz az exegeacutezis siacutekjaacuten E

kifejezeacuteseket a modern narratoloacutegia az antik retorikaacutetoacutel elteacuterően hasznaacutelja a diegeacutezis

alatt Schmid az elbeszeacutelt vilaacutegot eacuterti miacuteg exegeacutezis alatt azt a siacutekot amelyben lezajlik

a narraacutecioacute amelyben megtoumlrteacutennek az elbeszeacutelő metanarratiacutev megjegyzeacutesei A

diegetikus narraacutetor oumlnmagaacuteroacutel mint a diegeacutezisben leacutevő alakroacutel bdquonarraacutelrdquo ndash eacutes keacutet

siacutekon mutatkozik mind az elbeszeacuteleacutes siacutekjaacuten (mint szubjektum) mind az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben (mint objektum) A nem-diegetikus elbeszeacutelő oumlnmagaacuteroacutel mint a

diegeacutezisben leacutevő alakroacutel nem bdquonarraacutelrdquo csak maacutes alakokroacutel az ő leacutetezeacutese az

50

Schmid megkuumlloumlnboumlzteti a narraacutetor explicit eacutes implicit aacutebraacutezolaacutesaacutet melyek koumlzuumll az előbbi fakultatiacutev

eljaacuteraacutes (a narraacutetor autoprezentaacutecioacuteja ndash megnevezi magaacutet neveacutet elbeszeacutelői eacutenkeacutent hataacuterozza meg

oumlnmagaacutet) az utoacutebbi viszont fundamentaacutelis Az explicit aacutebraacutezolaacutes nem leacutetezhet az implicit neacutelkuumll amely

az elbeszeacutelő szoumlveg szimptoacutemaacuteinak indexjeleinek segiacutetseacutegeacutevel (a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten) joumln

leacutetre Minden elbeszeacutelő szoumlvegben jelen van a narraacutetor A Friedman vagy Lubbock neveacutevel feacutemjelzett

angolszaacutesz narratoloacutegiai iraacutenyzatok megkuumlloumlnboumlztetik a szemeacutelyes eacutes szemeacutelytelen narraacutecioacutet Seymour

Chatman terminoloacutegiaacutejaacuteban pedig talaacutelkozunk meacuteg a nonnarrator ndash overt narrator eacutes egy koumlztes

poziacutecioacute a covert (laquorejtettraquo) narrator haacutermas disktinkcioacuteval Schmid hozzaacuteteszi hogy azok az aktusok

melyekben a narraacutetor kifejezi magaacutet egyuacutettal az absztrakt szerző indexeikeacutent is foumllleacutepnek akinek az

alkotaacutesa maga az elbeszeacutelő is Vouml Вольф ШМИД Нарратология Im 67-96 51

I m 52

Vouml Bertil ROMBERG Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel Stockholm 1962

35

elbeszeacuteleacutes siacutekjaacutera az exegeacutezisre korlaacutetozoacutedik Ezzel szemben a diegetikus narraacutetor

keacutet funkcionaacutelisan elteacuterő instanciaacutera oszlik elbeszeacutelő eacuten ndash elbeszeacutelt eacuten53

A

diegetikusnem-diegetikus szembeaacutelliacutetaacutes valamelyest megfelel olyan hagyomaacutenyos

megjeloumlleacuteseknek mint az első szemeacutelyű narraacutetor (laquoIch-Erzaumlhlerraquo) ndash harmadik

szemeacutelyű narraacutetor (laquoEr-Erzaumlhlerraquo) elnevezeacuteseknek csakhogy Schmid emleacutekeztet

arra hogy egy grammatikai forma nem keacutepezheti a narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak alapjaacutet ndash

raacuteadaacutesul nem az első szemeacutely formulaacutei hanem funkcionalitaacutesuk lehet a

megkuumlloumlnboumlztető jegy ha az bdquoeacutenrdquo csak az elbeszeacutelői aktushoz tartozik akkor a

narraacutetor nem-diegetikus miacuteg ha az bdquoeacutenrdquo az elbeszeacutelői aktusra eacutes az elbeszeacutelt vilaacutegra

is iraacutenyul uacutegy a narraacutetor diegetikus54

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseiben is leggyakrabban a rsquomegjeleniacutetettrsquo azaz

diegetikus narraacutetorral talaacutelkozunk amely egyeacuteb iraacutent a fantasztikus műfajnak is

sajaacutetja a legtoumlbb titok-novellaacuteban tehaacutet jelen leacutevő narraacutetor beszeacuteli el az esemeacutenyt a

Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenetben az esemeacutenyeket figyelő fiatal nemes az Alekszej atya

elbeszeacuteleacuteseacuteben az utazoacute revizor a Kutya elbeszeacutelője a babonaacutes foumlldbirtokos az

Aacutelomeacute maga az aacutelmodoacute fiuacute a Jergunov hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a narraacutetor a hallgatoacutesaacuteg

koumlreacuteből leacutep elő Azonban a titok-elbeszeacuteleacutesekben meacuteg izgalmasabbaacute vaacutelik a narraacutetori

szerep mivel sok esetben megfigyelhető a koumlzvetett vagy aacutetteacutetelezett elbeszeacutelői

modell amikor valamelyik szereplő meseacuteli a toumlrteacutenetet magaacutenak a narraacutetornak

Ilyenkor előfordul hogy a narraacutetor ndash hallgatoacutekeacutent ndash megjegyzeacutesekkel egeacutesziacuteti ki az

53

Schmid nagyon hataacuterozottan kiacutenaacutel egy vilaacutegos terminoloacutegiaacutet a Genette aacuteltal kidolgozott tipoloacutegiai

seacutema fogalmai helyett peacuteldaacuteul amit Genette extradiegetikus-heterodiegetikus narraacutetorkeacutent definiaacutel a

helyett Schmid az elsődleges nem-diegetikus narraacutetor fogalmaacutet ajaacutenlja az intradiegetikus-

homodiegetikus helyett a maacutesodlagos diegetikus kifejezeacutest eacutes iacutegy tovaacutebb 54

Schmid a fiktiacutev olvasoacute fogalmaacutet alkalmazza annak az elbeszeacutelő instanciaacutenak a jeloumlleacuteseacutere melyet

Genette laquonarrataireraquo-nek Prince laquonarrateeraquo-nek Iljin pedig laquonarratatorraquo-nak nevez A fiktiacutev olvasoacute a

fiktiacutev narraacutetor ciacutemzettje az az instancia akihez a narraacutetor inteacutezi a mondandoacutejaacutet de funkcionaacutelisan

sosem azonos egy konkreacutet szereplővel A fiktiacutev olvasoacute fiktiacutev ciacutemzett de nem fiktiacutev befogadoacute Mint fiktiacutev

ciacutemzett a narraacutetor projekcioacuteja Fiktiacutev befogadoacute csak akkor leacutetezhet ha a maacutesodlagos narraacutetor egy

olvasoacutehoz vagy hallgatoacutehoz fordul aki az elsődleges toumlrteacutenetben olvasoacute vagy hallgatoacute szereplőkeacutent

eacutertelmeződik A fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezoloacutedhat explicit formaacuteban azaz bizonyos grammatikai formaacutek

hasznaacutelataacuteval peacuteldaacuteul egyes szaacutem maacutesodik szemeacutelyű formaacutek alkalmazaacutesaacuteval vagy olyan formulaacutekkal

megszoacuteliacutetaacutesokkal mint peacuteldaacuteul a bdquokedves olvasoacuterdquo bdquonyaacutejas olvasoacuterdquo fordulatok vagy implicit moacutedon

indexjelekkel a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten az indexjelek segiacutetseacutegeacutevel a fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezolaacutesa a

narraacutetor aacutebraacutezolaacutesaacuteba eacutepuumll be annak attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik Meacuteg akkor is ha az indexjelek gyengeacutek nem

tűnnek el tehaacutet mindig van utalaacutes a fiktiacutev olvasoacute jelenleacuteteacutere Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m

94-95

36

elhangzottakat tovaacutebbaacute előadja-rsquoelbeszeacutelirsquo az rsquoeredetirsquo toumlrteacutenetmondaacutes moacutedjaacutet eacutes

koumlruumllmeacutenyeit Alekszej atya toumlrteacuteneteacutet peacuteldaacuteul egy olyan elbeszeacutelő meseacuteli el aki

Alekszej atyaacutetoacutel hallotta eacutes megproacutebaacutelja hitelesen aacutetadni

bdquoigyekszem az ő szavaival visszaadni a toumlrteacutenetetrdquo55

Az utazoacute revizor mint elbeszeacutelő minden reacuteszletet uacutegy proacutebaacutel reprodukaacutelni ahogyan

neki meseacutelteacutek el meacuteg az rsquoeredetirsquo narraacutetor gesztusaira is kiteacuter Alekszej fia Jakov

toumlrteacuteneteacutenek meseacuteleacutese koumlzben rsquoelbeszeacutelversquo magaacutet a toumlrteacutenetmondaacutes aktusaacutet

bdquoEkkor Alekszej atya elővette zsebkendőjeacutet megtoumlroumllte koumlnnyeitrdquo56

A Diadalmas szerelem dalaacuteban Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz novellaacutet stilizaacutelja az

elbeszeacutelő a koumlzvetlen narraacutetor az itaacuteliai kroacutenikaacutes keacutezirataacutet olvassa A Kuumlloumlnoumls

toumlrteacutenet elbeszeacutelője H uacuter de szolgaacuteja Ardalion fontos toumlrteacutenetekkel egeacutesziacuteti ki az

elbeszeacuteleacutest gyakran aacutetveacuteve sőt neacuteha tuacuteljaacutetszva a narraacutetori szerepet

bdquo[Ardalion] itt megaacutellt egy pillanatra valoacutesziacutenűleg azeacutert hogy

foumllfigyelhessek stiacutelusaacutenak vaacutelaszteacutekossaacutegaacuterardquo57

A Jergunov hadnagy toumlrteacutenete ciacutemű elbeszeacuteleacutes narraacutetora a hallgatoacutesaacutegboacutel leacutep elő eacutes

mondja el a Jergunov hadnagy aacuteltal maacuter sokszor elmeseacutelt toumlrteacutenetet Az elbeszeacutelő

utalaacutesokat tesz arra hogy Jergunov hogyan meseacutelt milyen alakzatokat hasznaacutelt

hogyan adta elő az esemeacutenyeket

bdquo[Emilia] tekintete tőrkeacutent fuacuteroacutedott bele [Jergunov] megproacutebaacutelta

utaacutenozni is a leaacuteny csodaacutelatos pillantaacutesaacutetrdquo58

55

Ivan TURGENYEV Alekszej atya elbeszeacuteleacutese = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1050 56

I m 57

Ivan TURGENYEV Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 596

37

A narraacutecioacutes szerepek megkettőzőseacutere illetve a narraacutecioacutes jaacuteteacutekok

jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutesaira a legszoacuterakoztatoacutebb peacutelda a Kutya ciacutemű

elbeszeacuteleacutes melynek nyitoacutejelenete egy beszeacutelgeteacutes a termeacuteszetfoumlloumltti jelenseacutegekről

Ebből a beszeacutelgeteacutesből leacutep elő elbeszeacutelőveacute Porfirij a kalugai foumlldbirtokos bdquoToumlrteacutent

velem valami ami ellentmond a termeacuteszet toumlrveacutenyeinekrdquo59

Az elbeszeacutelő aztaacuten

rendre szembesuumll hallgatoacutesaacutega keacutetkedeacuteseivel illetve sajaacutet bizonytalansaacutegaival Iacutegy a

toumlrteacutenetmondaacutest sorra megszakiacutetjaacutek a hallgatoacutesaacuteg keacutetkedő megjegyzeacutesei eacutes egyeacuteb

eacutelcelődeacutesek (bdquoMagaacuteban egy filozoacutefus veszett elrdquo) valamint az elbeszeacutelő

oumlnigazolaacutesai eacutes fogadkozaacutesai (bdquoLaacutetom megmosolyognakrdquo bdquoHiggyeacutek el egy

kortyot sem ittamrdquo60

stb) A Klara Milicsben legtoumlbbszoumlr a főhős baraacutetja Kupfer

foglalja el a narraacutetori poziacutecioacutet eacutes meseacuteli toumlrteacuteneteit Aratovnak a narraacutetor pedig

elemzi Kupfer elbeszeacutelői eljaacuteraacutesait

bdquo[Klara apja] iacutezleacutestelen keacutepeket festett de kuumlloumlnben joacute keacutepesseacutegű ember

volt (Itt Kupfer oumlneleacuteguumllten elmosolyodott szoacutejaacuteteacutekaacutenak szoacutelt ez a

mosoly)rdquo61

A termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel is a

fantasztikus elbeszeacuteleacutes meghataacuterozoacute strukturaacutelis probleacutemaacuteja a narraacutetor megjeleniacuteteacutese

Ez azeacutert is leacutenyeges mert az irodalmi szoumlveg felfoghatatlan az igaz eacutes a hamis

kategoacuteriaacutei szerint az irodalom a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes a belső

koherencia igeacutenyeacutet taacutemasztja Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlvegen beluumll csak a szerző

aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai

lehetnek igazak vagy hamisak A fantasztikus toumlrteacutenetekben a narraacutetor aacuteltalaacuteban

egyes szaacutem első szemeacutelyben nyilvaacutenul meg (vouml Poe Hoffmann Merimeacutee vagy

58

Ivan TURGENYEV Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 554 59

Ivan TURGENYEV A kutya (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala

Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 531 60

I m 532-533 61

Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily

Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1103 Kiemeleacutes az eredetiben

38

Maupassant fantasztikus szoumlvegeivel) Azonban a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a

narraacutetor mint az egyik szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent Narraacutetorkeacutent szavai nem meacuterhetők

az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fogalmaival eacutelve ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk hiszen ebben az

esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedi szavaiban holott a fantasztikum felteacutetelezi a

keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt

hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt vagy habozaacutest eacutebresszen

Ugyanakkor a fantasztikum mindig dilemma eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy

nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban

hinne A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a rsquomeseacutelőrsquo első

szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel mivel az bdquoeacutenrdquo

neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a narraacutetor

leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute azonosulhat

vagy magaacutera ismerhet Iacutegy jutunk legmeacutelyebbre a fantasztikus univerzumba

Termeacuteszetesen nem egyeacuteni pszicholoacutegiai jaacuteteacutek az azonosulaacutes ez a mechanizmus a

szoumlveghez tartozoacute strukturaacutelis keacutenyszer Poe vagy Maupassant szaacutemos novellaacutejaacuteban

főszereplőit teszi meg narraacutetornak ez Poe nyomaacuten sokak eljaacuteraacutesa lett A leacutenyeg az

hogy nem a szerző hanem egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell

koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek De mivel a

narraacutetor nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele

ellentmondaacutesos bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Mivel azt nem tudjuk hogy a narraacutetor

rsquonem mond igazatrsquo de a lehetőseacuteg leacutetezik (mivel a narraacutetor szereplő is) ndash eacutes az

olvasoacuteban feleacutebredhet a habozaacutes

Ha tehaacutet elfogadjuk a szolovjovi vagy todorovi ingadozaacutes-habozaacutes-

bizonytalansaacuteg teacuteteleacutet a fantasztikum elmeacuteleteacuteben akkor azt mondhatjuk hogy az

ideaacutelis fantasztikus iacuteraacutesmoacuted keacutepes megmaradni a bizonytalansaacutegban Peacuteldaacuteul Henry

James The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet) ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben nem

tudjuk eldoumlnteni hogy csak a nevelőnő hallucinaacutecioacuteiroacutel van szoacute vagy valoacuteban

kiacuteseacutertetek jaacuterjaacutek a birtokot Turgenyevneacutel a Laacutetomaacutesokban Alice ndash uacutegy tűnik ndash

39

holdfeacutenyből formaacuteloacutedik ki Merimeacutee novellaacutejaacuteban az Ille-i Veacutenusz-ban sem tudunk

meggyőződni az igazsaacutegroacutel a szobor ndash uacutegy tűnik ndash eacuteletre kel eacutes gyilkol azonban

mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz

Turgenyev is gyakran modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot

esemeacutenyek alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az

elbeszeacutelőknek bdquouacutegy tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha

nem lenne testerdquo bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo stb fordulatai

szaacutemos titok-novellaacuteban fenntartjaacutek a fantasztikus narratiacutev modalitaacutest amely

hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg

fennmaradaacutesaacutehoz A Diadalmas szerelem dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor egy

itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika keacutezirataacutet olvassa tehaacutet egy megjeleniacutetett narraacutecioacutet amit ő

foglal keretbe eacutes ami iacutegy eacuter veacuteget

bdquoMit jelentett ez Talaacuten azt hogy

Enneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo62

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a fantasztikus műfajnak kivaacuteloacutean

megfelel a megjeleniacutetett narraacutetor mivel lehetőveacute teszi az olvasoacute szuumlkseacutegszerű

azonosulaacutesaacutet a szereplővel A szerzők kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen eacutelnek azzal a teacutennyel hogy

a narraacutetor szavainak staacutetusa ellentmondaacutesos Amennyiben tehaacutet a narraacutetor szavairoacutel

beszeacuteluumlnk uacutegy azokat nem vizsgaacutelhatjuk az rsquoigazsaacutegrsquo szempontjaacuteboacutel miacuteg ha a

szavak inkaacutebb a szereplőhoumlz tartoznak alaacutevethetők az igazsaacuteg vizsgaacutelataacutenak

Amennyiben tovaacutebb vizsgaacuteljuk a termeacuteszetfoumlloumltti kapcsolataacutet a narraacutecioacuteval

az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja keruumll előteacuterbe minden olyan szoumlveg amelyben a

termeacuteszetfoumlloumltti megjelenik jellegzetesen felgyorsiacutetja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutet Egy

turgenyevi laacutetomaacutes rsquoelmeseacuteleacutesersquo rsquoleiacuteraacutesarsquo peacuteldaacuteul Emilia mutatvaacutenyai a Jergunov

hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a kutya aacutetvaacuteltozaacutesai eacutes gazdaacutejaacutenak hallucinaacutecioacutei a Kutya ciacutemű

novellaacuteban Aratov laacutetomaacutesai eacutes Klara alakmaacutesainak megjeleneacutesei a Klara Milicsben

62

TURGENYEV A dialalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 733

40

Valeria aacutelmai eacutes Muzio előadaacutesai a Diadalmas szerelem dalaacuteban mind sajaacutetos

dinamikaacutet ad az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak A vaacuteltozaacutes mozzanataacutenak azeacutert is van

megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a vaacuteltozaacutes a narratoloacutegiai szempontboacutel

kulcsfontossaacuteguacute esemeacuteny előfelteacutetele A toumlrteacutenet alapismeacuterve pedig nem maacutes mint az

esemeacuteny63

Eacutes mi szaacutemiacutet esemeacutenynek A vaacuteltozaacutes meacutegpedig egy adott kiindulaacutesi

szituaacutecioacute megvaacuteltozaacutesa Ez lehet az elbeszeacutelt vilaacuteg egy uacuten kuumllső szituaacutecioacutejaacuteban

(termeacuteszeti akcionaacutelis vagy interakcionaacutelis esemeacutenyek) vagy egy adott szereplő

belső szituaacutecioacutejaacuteban (mentaacutelis esemeacutenyek) veacutegbemenő vaacuteltozaacutes Az esemeacutenyesseacuteg

kriteacuteriuma a fakticitaacutes vagy bdquorealitaacutesrdquo amely eacutertelemszerűen a fiktiacutev vilaacuteg keretein

beluumll eacutertendő az esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez neacutelkuumlloumlzhetetlen vaacuteltozaacutesnak valoacuteban meg

kell toumlrteacutennie a fiktiacutev vilaacutegban Vaacutegyakozaacutes aacutelom keacutepzelődeacutes eseteacuten csak maga

vaacutegy vagy az aacutelmodaacutes aktusa lehet esemeacutenyes A fakticitaacuteshoz szorosan

hozzaacutetartozik a rezultativitaacutes fogalma amely szinteacuten az esemeacutenyesseacuteg felteacutetele a

vaacuteltozaacutesnak az elbeszeacuteleacutes befejezeacuteseacuteig be kell koumlvetkeznie Schmid hangsuacutelyozza az

esemeacutenyesseacuteg leacutepcsőzetesseacutegeacutet magyaraacuten azt hogy az esemeacutenyesseacutegnek illetve az

ahhoz elengedhetetlen vaacuteltozaacutesnak kuumlloumlnboumlző erősseacutegű szintjei lehetnek de

felsorolja a maximaacutelis esemeacutenyesseacuteghez szuumlkseacuteges vaacuteltozaacutes oumlt kriteacuteriumaacutet (i)

relevancia (ii) vaacuteratlansaacuteg vagy kiszaacutemiacutethatatlanaacuteg (iii) koumlvetkezmeacutenyesseacuteg (iv)

megfordiacutethatatlansaacuteg vagy egyiraacutenyuacutesaacuteg (v) megismeacutetelhetetlenseacuteg64

E

felteacutetelrendszer pedig kuumlloumlnoumlskeacutepp eacuterveacutenyesuumll a fantasztikus szoumlvegekben illetve a

fantasztikum aacuteltal dominaacutelt esemeacutenytoumlrteacuteneti szerkezetekben

A narraacutecioacute az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak gyorsasaacutega

kapcsaacuten szembesuumlluumlnk az időbeliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval Minden műben van utalaacutes a

befogadaacutes idejeacutere azonban a fantasztikus elbeszeacuteleacutes mely erőteljesen kiemeli a

koumlzleacutes folyamataacutet jelentőseacuteget tulajdoniacutet az olvasaacutes idejeacutenek is melynek

legfontosabb jellegzetesseacutege hogy hagyomaacutenyosan visszafordiacutethatatlan A

fantasztikus olvasat eseteacuteben tehaacutet a balroacutel jobbra olvasaacutes konvencioacuteja eacuterveacutenyesuumll

amellyel minden maacutesnaacutel jobban eacutel a fantasztikum Ennek eredmeacutenyekeacuteppen egeacutesz

maacutesfajta eacuterzeacuteseket kelt egy fantasztikus mese első eacutes maacutesodik olvasaacutesa ez pedig

63

Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m 22-26 64

I m 24

41

sokkal inkaacutebb jellemző a meseacutekre eacutes fantasztikus iacuteraacutesokra mint maacutes tiacutepusuacute

elbeszeacuteleacutesekre Az azonosulaacutes voltakeacutepp maacuter nem is lehetseacuteges a maacutesodik

olvasaacutesnaacutel amikor maga az olvasaacutes elkeruumllhetetlenuumll metaolvasaacutessaacute vaacutelik mivel

felismerjuumlk a fantasztikum eljaacuteraacutesait65

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo

Az eddig aacuteltalaacutenosan rsquotitokzatosnakrsquo nevezett turgenyevi kisproacuteza műfaji

meghataacuterozaacutesainak soraacutet is aacutet kell vizsgaacutelnunk szaacutemos kutatoacute proacutebaacutelta maacuter

azonosiacutetani azt a műfaji korpuszt amely feloumlleli a szoacuteban forgoacute novellaciklust

Elsőkeacutent Pumpjanszkij tette aki a rsquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrsquo (laquoтаинственные

повестиraquo66

) oumlsszefoglaloacute ciacutemmel nevezi el az elbeszeacuteleacutes-csoportot eacutes hasonloacute

meghataacuterozaacutest ad Viktor Sklovszkij is aki a rsquotitok-novellaacutekrsquo (laquoновелла таинraquo)67

megnevezeacutest alkalmazza Natova a bdquomisztikus elbeszeacuteleacutesekrdquo68

Mosztovszkaja a

bdquofantasztikus stuacutediumokrdquo69

miacuteg Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten a rsquosejtelmes

elbeszeacuteleacutesekrsquo70

csoportjakeacutent hataacuterozzaacutek meg a novellaciklust Sietek megjegyezni

hogy Hetzel Turgenyev paacuterizsi kiadoacuteja maacuter a szerző eacuteleteacuteben 1873-ban Eacutetranges

histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel tesz koumlzzeacute egy koumltetnyi Turgenyev-

65

Todorov megjegyzi hogy nemcsak a fantasztikus elbeszeacuteleacutes helyezi a hangsuacutelyt a mű befogadaacutesaacutenak

idejeacutere ez meacuteg inkaacutebb jellemző a rejteacutelyen alapuloacute detektiacutevregeacutenyre hiszen a felfedezeacutesre vaacuteroacute igazsaacuteg

egy olyan szigoruacute laacutencolatot felteacutetelez amelynek egyetlen laacutencszeme sem helyezhető aacutet (toumlbbek koumlzoumltt

ezeacutert nem olvassuk uacutejra a detektiacutevregeacutenyeket) A vicc hasonloacute keacutenyszerekkel szembesuumll Vouml Tzvetan

TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 39 Freud leiacuteraacutesa a viccről alkalmazhatoacute minden

az időbeliseacuteget hangsuacutelyozoacute műfajra bdquoA viccnek ez a tulajdonsaacutega amely egyben eacutelettartama

roumlvidseacutegeacutet is megszabja eacutes mindig uacutejabb viccek alkotaacutesaacutera is oumlsztoumlnoumlz nyilvaacuten a meglepeteacutes a

vaacuteratlansaacuteg mozzanataacuteban leli magyaraacutezataacutet amely a vicc maacutesodszori előadaacutesakor maacuter elveacutesz Amikor

maacutesodszorra hallunk egy viccet az emleacutekezet visszatereli a figyelmet arra az alkalomra amikor előszoumlr

hallottukrdquo Vouml Sigmund FREUD A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) = Sigmund

FREUD Esszeacutek Budapest Gondolat 1982 169 66

B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 460 67

В ШКЛОВСКИЙ О теории прозы Moсквa 1929 68

Надежда НАТОВА О мистических повестях Тургенева = Transactions of the Association of

Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149 69

Н Н МОСТОВСКАЯ Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная традиция =

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции

Будапешт 1994 152-161 70

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990 ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega

Budapest Euroacutepa 1978

42

novellaacutet71

Arroacutel sem feledkezhetuumlnk meg hogy maga a szerző is alkalmaz a ciacutemek

utaacuten jegyzeteiben vagy magukban a novellaciacutemekben műfaji indexeket vagy műfajra

toumlrteacutenő utalaacutesokat uacutegymint Laacutetomaacutesok [rsquoFantaacuteziarsquo] Klara Milics [rsquoPszicholoacutegiai

etűdrsquo] stb A kritikai recepcioacute eacutes a szerző műfaji meghataacuterozaacutesinak soraacutet

(rsquofantasztikusrsquo rsquosejtelmesrsquo rsquotitokzatosrsquo rsquopszicholoacutegiairsquo elbeszeacuteleacutes stuacutedium fantaacutezia

rajz etűd stb) a leguacutejabb keletű definiacutecioacute zaacuterja a modern amerikai Turgenyev-

kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-sorozatot a rsquodream-talesrsquo (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja

szaacutemon72

Ez pedig az egyetlen definiacutecioacute amely raacutemutat az aacutelmok jelentőseacutegeacutere az

iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban tovaacutebbaacute előveacutetelezi a titok-proacuteza poeacutetikaacutejaacutenak centraacutelis

probleacutemakoumlreacutet az aacutelom-szoumlvegek eacutes az aacutelom nyelveacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Kettős

motivaacutecioacute emeli az aacutelmokat műfaji indikaacutetorraacute egyfelől a szerző eacuteletrajzi haacutettere a

gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev rsquoodafordulaacutesarsquo az aacutelmokhoz az eacutelet eacutes

halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot jeloumllőjeacutehez maacutesfelől az aacutelmoknak az a ndash szimbolikus

jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash specifikus nyelve azaz leacutenyuumlnk meacutelyeacuteről joumlvő sajaacutetos

jelbeszeacuted mely hozzaacutesegiacutet bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

Az aacutelomkutataacutes ceacutelzott eacutes tudatos filozoacutefiai eszteacutetikai kultoroloacutegiai eacutes

termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutesok taacutergyaacutevaacute az aacutelom poeacutetikaacuteja pedig az

irodalomtudomaacuteny egyre produktiacutevabb iraacutenyzataacutevaacute vaacutelt Szaacutemos gondolkodoacute az

aacutelmot az aacutelomlaacutetaacutest az alkotaacutessal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Ezeacutert iacuterja Borges hogy az

aacutelom az eszteacutetikai valoacutesaacuteg legarchaikusabb fajtaacuteja mivel az aacutelmodoacutek sziacutenhaacutezzaacute

neacutezőveacute szereplőveacute vaacutelnak ndash az aacutelmodoacute szuumlzseacutet teremt73

Kant az aacutelmot bdquooumlnkeacutentelen

alkotaacutesnakrdquo74

nevezi miacuteg Nietzsche szerint a bdquoműveacuteszet mintakeacuteperdquo75

Ahogyan Remizov megaacutellapiacutetja egy iacuteroacute sem hagyott haacutetra annyi aacutelmot mint

az bdquoaacutelomlaacutetoacuterdquo Turgenyev s hozzaacuteteszi hogy az aacutelom nemcsak a mindennapi

impresszioacuteink a nem kimondott vagy nem kiteljesedett gondolataink megjeleniacutetője

71

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1973 72

Vouml Robert LORD Russian Literature An Introduction New York Taplinger 1980 Lsd meacuteg Ivan

TURGENEV Dream Tales and Prose Poems (Trans Constance Garnett) Ayer Company Publishers

1977 Illetve David G HARTWELL A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3 Tom

Doherty Assoc Llc 1992 73

Vouml Jorge Luis BORGES Collected Fictions Penguin 2001 413 74

И КАНТ Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994 Т7 495 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 75

Vouml Ф НИЦШЕ Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2 томах

Москва Мысль 1990 Т 1

43

hanem a megismereacutes a bdquomeglaacutetaacutesrdquo a foumllismereacutes eacutes az eszmeacuteleacutes eszkoumlze s eacuteppen

ezeacutert az orosz irodalomnak oly szerves alkotoacuteeleme az aacutelom-aacutelomlaacutetaacutes szoumlvegbe

eacutepuumlleacutese76

Petrovszkij hiacutevja fel a figyelmet elsőkeacutent az aacutelmok problematikaacutejaacutera a

turgenyevi iacuteraacutesmoacuted vizsgaacutelataacuteban az aacutelmokat irracionaacutelis őselemek megjeleneacutesekeacutent

eacutertelmezi kiteacuter az aacutelom karakteroloacutegiai eacutes szuumlzseacutekeacutepző funkcioacutejaacutera valamint az

aacutelom-szoumlvegek szimbolikus jeloumlleacutesi eljaacuteraacutesaira azonban mivel nem bocsaacutetkozik

szoumlvegelemzeacutesbe munkaacuteja kimeruumll a probleacutemafelveteacutesben77

Satalov

pszichoanalitikus eljaacuteraacuteskeacutent definiaacutelja az aacutelmokat Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseiben78

miacuteg Muratov aki Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban a titok-novellaacutek

szuumlzseacutes alapjaacutenak az aacutelmokat tekinti hangsuacutelyozza hogy az iacuteroacute szaacutemaacutera egyfelől az

eacutelet laacutetomaacutesszerű eacuterthetetlen kiacuteseacuterteties titokzatos mint az aacutelom maacutesreacuteszt maga az

aacutelom az emberi leacutetezeacutes eacutes leacutetmoacuted kuumlloumlnoumls vagy ismeretlen oldalaacutenak megjeleniacuteteacutese s

ezeacutert vaacutelik Turgenyev novellisztikaacutejaacutenak meghataacuterozoacute jelenseacutegeacuteveacute79

Turgenyev tudatosan fordul az aacutelmokhoz illetve az aacutelmok szimbolikus

nyelveacutehez mint sajaacutetos jelbeszeacutedhez bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

hozzaacutesegiacutető nyelvhez Az aacutelom azeacutert lehet sajaacutetos megeacuterteacutesforma is hiszen egy

nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli meg Ricoeur iacutegy veacutelekedik

bdquoFeacutelreteacuteve a kuumlloumlnboumlző iskolaacutek keacuterdeacuteseacutet az aacutelmok arroacutel tanuacuteskodnak hogy

folyvaacutest maacutesra gondolunk mint amit mondunk Az aacutelmokban a manifeszt

jelenteacutesek szuumlntelenuumll rejtett jelenteacutesekre vonatkoznak ez tesz minden

aacutelmodoacutet koumlltőveacuterdquo80

Az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat ndash nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ndash ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

76

А М РЕМИЗОВ Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 144 77

М А ПЕТРОВСКИЙ Таинственное у Тургенева = ИН РОЗАНОВ МЮ СОКОЛОВ (ред)

Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 72 78

С Е ШАТАЛОВ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки Вопросы

литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97 79

А Б МУРАТОВ Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985 15 80

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest Osiris 2001

29 Vouml Paul RICOEUR Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash London Yale

University Press 1970

44

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Wolfgang Iser azonban

felhiacutevja figyelmet arra hogy az aacutelmok szimbolikus nyelveacutenek vizsgaacutelatakor meg kell

kuumlloumlnboumlztetnuumlnk keacutet forraacutest a magaacuten illetve a kollektiacutev archeoloacutegiaacutet az aacutelombeacuteli

gondolatok formaacuteja nem lehet kizaacuteroacutelag az alvoacute ember sajaacutet archeoloacutegiai

lerakoacutedaacutesa81

Freud aki mindig igyekezett elkeruumllni az aacutelombeacuteli szimboacutelumoknak a

hagyomaacutenyos eacutes szaacutemaacutera eacuterveacutenyeacutet vesztett aacutebraacutezolaacutesi moacutedon beluumll toumlrteacutenő

eacutertelmezeacuteseacutet gyakran utalt miacutetoszokra legendaacutekra eacutes tuumlndeacutermeseacutekre amikor az

ilyen szimboacutelumok osztaacutelyozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet82

Freudot az foglalkoztatta hogy mi

van az aacutelmokban koacutedolva Azonban annak eacuterdekeacuteben hogy az aacutelombeacuteli gondolatok

formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell műkoumldnie eacutes iacutegy az

aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki amelyben

oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat illetve a privaacutet eacutes kollektiacutev archeoloacutegia Mindez

felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell

talaacutelnia a tudatba Gordon Globus szerint azonban az aacutelom nem emleacutekmaacutesok

szintaktikailag elrendezett mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem inkaacutebb olyan kreatiacutev folyamatrdquo amely bdquode novo megteremti a vilaacutegotrdquo83

Globus tehaacutet az aacutelmot kreatiacutev aktuskeacutent fogja fel amelyben keacutet szintet kuumlloumlnboumlztet

meg a bdquokreatiacutev vaacuteltozatossaacutegotrdquo melyet az aacutelmodaacutesban egyuumlttműkoumldő jelenteacutesek

aacuteltalaacuteban uacutejszerű koraacutebban oumlssze nem kapcsolt elemekből aacutelloacute keacuteszlete hoz leacutetre

valamint az uacuten bdquoformatiacutev kreativitaacutest ami fakticitaacutesa miatt eacuterdekes hogy egyaacuteltalaacuten

leacutetezik vilaacuteg hogy gondolataink keacutepesek sajaacutet beteljesiacuteteacutesuumlkrerdquo84

Az aacutelmodaacutes ebben

az eacutertelemben vaacutelik el eacutelesen az eacutebrenleacutettől melynek kapcsaacuten Globus iacutegy fogalmaz

bdquoNem mi alkotjuk az eacutebrenleacutet eacuteletvilaacutegaacutet ezt mondja a joacutezan eacutesz A vilaacuteg maacuter

leacutetezik vaacuter raacutenk kiacutenaacutelja magaacutet a feltaacuteraacutesrahellip Az aacutelomban ellenben formatiacutevan

megteremtjuumlk leacutetrehozzuk megalkotjuk magaacutet a vilaacutegot eacutes benne eacuteletuumlnketrdquo85

Ekkor beszeacutelhetuumlnk ndash bahtyini fogalommal ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli

81

Vouml Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 82

Vouml Sigmund FREUD Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985 83

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 Vouml Gordon GLOBUS Dream Life Wake

Life Albany State U of NY Press 1987 84

I m 34 85

I m 38

45

megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo86

az aacutelom lehetőveacute teszi szaacutemunkra hogy kileacutepjuumlnk a minket

aacuteltalaacuteban meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből Bahtyin szerint tehaacutet az aacutelomban meglaacutetott

eacutelet arra keacuteszteti az aacutelmodoacutet hogy maacuteskeacutent egy merőben uacutej felfogaacutesban eacuterteacutekelje eacutes

eacutertelmezze az eacuteletet87

Bahtyin teacutetele alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti

uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo88

eacutes azt meacuterlegeli vajon mieacutert vezeti az embert az a

vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot ndash azt az aacutellapotot

amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll Mivel az embernek ki kell

leacutepnie oumlnmagaacuteboacutel hogy sajaacutet korlaacutetain tuacutelra hatolhasson az irodalmi fikcionalitaacutes

uacutegy moacutedosiacutetja a tudatot hogy foumllfoghatoacutevaacute teszi azt ami egyeacutebkeacutent csak aacutelmaacuteban

esik meg az emberrel eacutes megalkotja azt a horizontot amely az aacutelmodoacute szaacutemaacutera nem

adott az aacuteltala teremtett vilaacuteg koumlzepeacuten Az aacutelmok tehaacutet alternatiacutev vilaacutegokat hoznak

leacutetre amelyek nem utaacutenoznak szeacutettagolt emleacutekeket Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute

mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell

Jurij Lotman szerint az archaikus ember a mainaacutel sokkal jelentősebb

aacutelomkultuacuteraacuteval rendelkezett ami azt jelenti hogy az aacutelmokat sokkal

oumlsszefuumlggőbbnek laacutetta eacutes jegyezte meg89

Lotman arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a

saacutemaacutenisztikus kultuacutera rendelkezett az aacutelmok iraacutenyiacutetaacutesaacutenak technikaacutejaacuteval beleeacutertve az

aacutelmok koherens elbeszeacuteleacuteseacutenek eacutes interpretaacutecioacutejaacutenak rendszereit Borisz Uszpenszkij

kimutataacutesaacuteban az elbeszeacuteleacutes hatalmas szerepet jaacutetszik az aacutelom kultuacuteraacutejaacuteban mert

szervezetteacute formaacutelja az aacutelmot meacuteghozzaacute azaacuteltal hogy lineaacuteris időbeli kompoziacutecioacuteval

ruhaacutezza fel90

Az iacuteraacutesbeliseacuteggel meacuteg nem rendelkező archaikus ember szaacutemaacutera az

aacutelmok vilaacutega egy olyan teret jelentett amely a valoacutesaacutegosra hasonliacutetott de nem volt

valoacutesaacuteg Szuumlkseacutegszerűen azt felteacutetelezte tehaacutet hogy e vilaacutegnak jelenteacutese van

azonban nem ismerte ezt a jelenteacutest Az archaikus ember tehaacutet jelekkel talaacutelkozott

86

I m 43 87

М БАХТИН Проблемы поэтики Достоевского Москва Художественная литература 1972 171 88

Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 44 89

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = Ю М ЛОТМАН

СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи Исследования Заметки

(1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-125 Magyarul Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash

szemiotikai ablak = LOTMAN Kultuacutera eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 197 90

Б А УСПЕНСКИЙ История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика истории Семиотика

культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 14

46

meacuteghozzaacute azoknak bdquotiszta formaacutejaacutevalrdquo91

mivel nem tudta hogy mit jeloumllnek

jelenteacutesuumlk nem volt meghataacuterozva ndash meg kellett ezeacutert hataacuterozni Lotman

felfogaacutesaacuteban tehaacutet a kezdet egy szemiotikai kiacuteseacuterlet volt Az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo

keacutepes arra hogy betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen hiszen ndash ahogyan Lotman hozzaacutefűzi

- az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg

benne Eacutes hogy miben rejlenek e nyelv alapvető sajaacutetossaacutegai Előszoumlr is

nagymeacuterteacutekű meghataacuterozatlansaacutegaacuteban Ez pedig alkalmatlannaacute teszi arra hogy

aacutellandoacutesult koumlzleacuteseket hozzon leacutetre azonban kreatiacutevan talaacutel fel uacutej informaacutecioacutekat

Annak elleneacutere hogy az aacutelmot a titokzatos Maacutesiktoacutel eacuterkező uumlzenetnek tartottaacutek92

Lotman szavaival az aacutelom azonban a fentiek alapjaacuten bdquovaloacutejaacuteban informatiacutevan szabad

szoumlveg a szoumlvegeacutertrdquo Maacutesodszor az aacutelom egyik legfontosabb jellemzője a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo Ez azt jelenti hogy nem a vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb

szemiotikai szfeacuteraacutekat tapasztalhatjuk meg benne hanem mindezek egyuumlttes a

valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg tereacutebe eacuterkezuumlnk Lotman szavaival bdquoEz maga a valoacutetlan

valoacutesaacutegrdquo93

Eacuteppen ezeacutert ha az aacutelmot lefordiacutetjuk az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire

akkor a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten az aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega csoumlkken illetve

koumlzleacuteskeacutepesseacutege megnoumlvekedik Az aacutelom uacutejabb jellegzetesseacutege hogy individuaacutelis

maacutes aacutelmaacuteba nem hatolhatunk be Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az aacutelom nyelve eredendően

bdquoegyetlen ember nyelverdquo

Az aacutelom eddigiekben vaacutezolt haacuterom meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutega vagyis

meghataacuterozatlansaacutega soknyelvűseacutege eacutes individualitaacutesa folytaacuten az aacutelom nyelveacutenek

kommunikativitaacutesa alapvetően problematikus eacuteppen olyan neheacutez elmondani egy

aacutelmot mint peacuteldaacuteul elbeszeacutelni egy zeneművet Az aacutelmot tehaacutet egyfajta

elbeszeacutelhetetlenseacuteg jellemzi melynek koumlvetkezteacuteben az aacutelom memorizaacutelaacutesa illetve

rsquoelbeszeacuteleacutesersquo vagy leiacuteraacutesa mindig transzformaacutecioacutet jelent Ily moacutedon tehaacutet az aacutelom

szigoruacute korlaacutetok koumlzeacute van szoriacutetva de eacuteppen ezeacutert lesz az informaacutecioacute-megőrzeacutes

sokjelenteacutesű eszkoumlze Eacutes ahogyan Lotman oumlsszegzi

91

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 92

Az aacutelomnak koumlzleacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese felteacutetelezett egy koumlzlőt akitől a koumlzlemeacuteny szaacutermazott

Keacutesőbb a fejlettebb mitoloacutegiai szfeacuteraacutekban az aacutelmot az Ismeretlen proacutefeacutetai hangjaacuteval azonosiacutetottaacutek

vagyis az Ismeretlennek az emberhez valoacute odafordulaacutesaacuteval Lsd Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash szemiotikai

ablak I m 197 93

I m 200

47

bdquoeacuteppen e rsquohiaacutenyossaacutegairsquo folytaacuten tulajdoniacutethatunk neki az aacutelomnak

olyannyira kuumlloumlnoumls eacutes alapvető fontossaacuteguacute kulturaacutelis funkcioacutet az aacutelom az

eacutertelemmel valoacute feltoumlltődeacutesre vaacuteroacute szemiotikai meghataacuterozatlansaacuteg

haacutetorszaacutega Ekeacutepp lesz kuumlloumlnboumlző ndash akaacuter misztikus akaacuter eszteacutetikai ndash

eacutertelmezeacutesekkel feltoumllthető ideaacutelis Ich-Erzaumlhlunggaacuterdquo94

Ezen az uacuteton juthatunk el Turgenyev iacuteraacutesmoacutedjaacutenak kutataacutesaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak ilyen kituumlntetett szerephez az aacutelmok

illetve hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az

ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelom szimboacutelumokkal

helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Ekkor szabadul fel a nem tudatosult mely

teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet az ismert reacuteszegyseacutegek helyeacutere a reacuteszegyseacutegek

alapjaacuten Az aacutelom-narraacutecioacute tehaacutet nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el Az aacutelom nyelve pedig regeneratiacutev nyelvhasznaacutelatot felteacutetelez mert az aacutelmodoacute

az aacutelom nyelve alapjaacuten alkotja meg sajaacutet gondolataacutet Ilyenformaacuten a gondolatkeacutepzeacutes

alanya maga a szoumlveg azaz magaacutenak az aacutelomnak a szoumlvege Az aacutelmok szoumlvegeacutenek

megiacuteraacutesakor tehaacutet a nyelvi lehetőseacutegek iacuteroacutei megvaloacutesiacutetaacutesaacutet laacutetjuk

A titok-novellaacutekban megfigyelhető hogy a hős soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ezeacutert a narratiacutev rend illetve annak kereteacuteben a turgenyevi fantasztikus

szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacuteban sorakozoacute transzformaacutecioacutes alakmaacutesok sorozataacutenak a

veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise aacuteltalaacuteban az aacutelomban

szuumlletik meg A Klara Milicsben a főhős Aratov az aacutelmodoacute fiuacute az Aacutelomban Porfirij

a Kutyaacuteban vagy Valeria a Diadalmas Szerelem Dalaacuteban aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti

meg illetve szintetizaacutelja ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo

sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket

rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet eacutes sajaacutet

94

I m 202

48

nyelveacutet megteremteni ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev

megnyilatkozaacutesai Ez azt jelenti hogy a hős a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev

toumlrteacutenetet melynek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet aktusa

is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes narraacutecioacute A

novellaacuteban a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov nem Valeria hanem egy fiktiacutev

elbeszeacutelő Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

toumlrteacutenet illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz ndash a

Klara Milics eseteacuteben ndash Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre

az alanyi identitaacutes a narratiacutev azonossaacuteg95

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet

megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a koraacutebbi rsquoreacutesz-mozaikokatrsquo hogy megeacutertse

azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt

keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a

toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Ahogyan Valeria az aacutelmaacuteban

kezd lsquolaacutetnirsquo eacutes lsquoeacutertenirsquo ugyaniacutegy Aratov eszmeacuteleacutese is az aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg

rekonstruaacutelva Klara keacutepeacutet eacutes leacutetrehozva sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A soron koumlvetkező fejezetkben foglalt szoumlvegelemzeacutesekben azt igyekszuumlnk

tehaacutet feltaacuterni hogy milyen nyelvi lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban illetve azt hogy a szerző milyen moacutedon szabadiacutetja fel a nyelv bdquokreatiacutev

energiaacuteitrdquo96

kuumlloumlnoumls tekintettel a turgenyevi proacuteza lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes figuratiacutev

jelenteacutesvonatkozaacutesaira a metaforikus folyamatra Mik tehaacutet a meghataacuterozoacute jegyei eacutes

koumlzponti teacutemaacutei Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak A beszeacuted vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg

problematikaacuteja a kuumlloumlnboumlző megnyilatkozaacutesmoacutedok az elbeszeacuteleacutes rsquosoknyelvűseacutegersquo a

kuumlloumlnboumlző kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes a

sajaacutet nyelv rsquomeglaacutetaacutesarsquo eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean az aacutelmok megjeleneacutese az aacutelom

rsquolaacutetaacutesarsquo eacutes szoumlveggeacute transzformaacutelt rsquoleiacutertrsquo valoacutesaacutega

95

A proacutezanyelvi alanyisaacutegroacutel bővebben lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А

КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg)

Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994 96

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten

(szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Budapest Argumentum 1999 334

49

A szerző keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezeacutesei tehaacutet nem meruumllhetnek ki pusztaacuten a

sejtelmes titokzatos vagy fantasztikus elemek teacutenyszerű vizsgaacutelataacuteban hiszen az

aacutetalakuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted meguacutejuloacute eljaacuteraacutesainak foumlltaacuteraacutesaacutehoz uacutej kulcsokra van

szuumlkseacuteg Mi a titok tehaacutet A fentiekben vaacutezolt ndash az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető ndash

kifejezeacutesmoacuted kereseacutese Ez a kereseacutes eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve

megeacuterteacutesforma az ami a leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy

rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben

tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi

gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az

irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet

leginkaacutebb a szubjektum elbeszeacuteleacutes aacuteltali kimeriacutethetetlenseacutegeacuteben ragadhatoacute meg

illetve az arra iraacutenyuloacute kereseacutesben egy olyan kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben amely az

(oumln)megeacuterteacuteshez vezet

Nem teacutemakeacutent kell tehaacutet a bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel

kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere szert tenni A turgenyevi proacuteza diszkurziacutev szintje

keruumll előteacuterbe itt tehaacutet felmeacuterve a titok-elbeszeacuteleacutes elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

recepcioacutejaacutet tovaacutebbaacute megvizsgaacutelva a titok illetve a fantasztikum fogalmaacutet funkcioacuteit

teacutemaacuteit jellegzetesen turgenyevi eacutepiacutetkezeacuteseacutet eacutes narratiacutev moacuteduszait azt laacutetom

indokoltnak hogy a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet ne a titok ne a fantasztikum ne az aacutelom

imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetsem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Mindezek feacutenyeacuteben

koumlvetkezik a Laacutetomaacutesok a Diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten)

ciacutemű elbeszeacuteleacutesek interpretaacutecioacuteja a koumlvetkező haacuterom nagyfejezetben

50

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN

LAacuteTOMAacuteSOK (laquoПРИЗРАКИraquo)

vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallani

(Turgenyev Laacutetomaacutesok)97

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS

Hogyan fordul aacutet a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a nagyepikaacuteboacutel a proacutezapoeacutemaacuteba Mitől liacuterai

versnyelvi vagy ritmikus Turgenyev proacutezaacuteja Mieacutert nevezi Dosztojevszkij a

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutenak Turgenyevet eacutes mieacutert hasonliacutetja proacutezanyelveacutet a zeneacutehez

Turgenyev csaknem egy eacutevtizeden keresztuumll dolgozott a Призраки (Laacutetomaacutesok

illetve egyes fordiacutetaacutesokban Kiacuteseacutertetek) szoumlvegeacuten amelyet keacutesőbb a titok-

elbeszeacuteleacutesek sorozataacutenak emblematikus ciklusindiacutetoacute darabjakeacutent eacutertelmeztek Az

első eacutes legleacutenyegibb keacuterdeacutes tehaacutet ndash a teljes turgenyevi eacuteletmű oumlsszkeacutepe felől

szemleacutelve ndash hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes nagyregeacutenyek

termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes fiuacutek a

Kuumlszoumlbuumln a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisepikai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy merőben uacutej

poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot Ebben az aacutetalakulaacutesi időszakban a Laacutetomaacutesok iacuteraacutesa koumlzben iacuterja

leveleacuteben Annyenkovnak

97

Ivan TURGENYEV Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash530 520 A magyar nyelvű fordiacutetaacutest a

tovaacutebbiakban a lapszaacutem zaacuteroacutejeles feltuumlnteteacuteseacutevel e kiadaacutes alapjaacuten ideacutezem

51

bdquoMaacuter egy eacuteve azt eacuterzem hogy csak szkaacutezkaacutekat tudok iacuterni Ez alatt szemeacutelyes

liacuterai szoumlvegeket eacutertekrdquo98

Az e fejezetben foglalt szoumlveginterpretaacutecioacute uacutetjaacuten arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt

hogy miben rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes hogy milyenek e

bdquoszemeacutelyes liacuterai szoumlvegekrdquo Tovaacutebbaacute meghaladva azt amit a korabeli kritika eacutes a

keacutesőbbi recepcioacute egy jelentős reacutesze a fantasztikum a titok az aacutelmok vagy viacutezioacutek

megjeleneacutesekeacutent azonosiacutet eacutepp azt vizsgaacutelom hogy a fantasztikus vagy titokzatos

elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesaacuten tuacutel mi valoacutejaacuteban a titka a meguacutejuloacute turgenyevi

iacuteraacutesmoacutednak Vagy egy maacutesfajta keacuterdeacutesfelteveacutessel milyen nyelvi műveletek reacuteveacuten

valoacutesul meg a fantasztikum Turgenyevet ndash jellemző moacutedon ndash elbizonytalaniacutetja

hogy koraacutenak kritikai ellenaacutellaacutesa eacutelesen biacuteraacutelja az iacuteraacutesaiban megjelenő

titokzatossaacutegot fantasztikumot eltaacutentoriacutetjaacutek Szaltikov-Scsedrin vaacutedjai (uacutegymint

beteg keacutepzelgeacutes miszticizmus) sőt meacuteg Herzen is kifogaacutesolja az 1856-ban

megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus elemeit99

Dosztojevszkij azonban

1864-ben az Эпоха ciacutemű folyoacuteirataacuteban meacutegis koumlzli Turgenyev Laacutetomaacutesok c

elbeszeacuteleacuteseacutet ami aztaacuten az iacuteraacutesmoacutedjaacuteban meguacutejuloacute szerzőnek nagy lenduumlletet ad a

titok-elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz (a Laacutetomaacutesokat a megjeleneacutest koumlvetően roumlvid időn

beluumll koumlveti a Kutya a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete majd

neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb a Kop kop kop az Aacutelom illetve az Alekszej atya elbeszeacuteleacutese)

Mieacutert doumlnt uacutegy Dosztojevszkij hogy abban a kritikai ellenszeacutelben meacutegis kiadja a

Laacutetomaacutesokat Aligha a turgenyevi fantasztikum oumlnmagaacuteban volt szaacutemaacutera a legfőbb

kiadoacutei-szerkesztői motivaacutecioacute hiszen Dosztojevszkij szerint a fantasztikus irodalom

igazi megnyilvaacutenulaacutesa Hoffmann műveacuteszete volt melynek az ekkorra maacuter lezaacuterult

orosz irodalmi tradiacutecioacuteja Puskin Pikk daacutemaacutejaacuteban csuacutecsosodott ki Sőt amikor

Turgenyevet keacutetelyek gyoumltrik hogy nem tuacutel fantasztikus-e a mű Dosztojevszkij azt

vaacutelaszolja hogy ha valamieacutert lehet biacuteraacutelni a művet akkor azeacutert mert nem egeacuteszen

98

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1862 maacutejus 6-aacuten TURGENYEV Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk

Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963 IX 6 99

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 106-

107

52

fantasztikus100

Dosztojevszkij a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetja

Turgenyevhez iacuterott leveleacuteben

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo a zeneacutehez hasonloacute [hellip] ugyanaz a nyelv de azt

fejezi ki amit a tudat meacuteg nem vett birtokbardquo101

Dosztojevszkij tehaacutet a turgenyevi proacutezanyelv legfőbb sajaacutetossaacutegaacutet fedi fel eacuteppen

ezeacutert hangsuacutelyozza leveleacuteben a proacutezai szoumlveg a zene eacutes a fantasztikum

modalitaacutesainak probleacutemaacutejaacutet s azok oumlsszefuumlggeacuteseit a fikcioacute poeacutetikai igazsaacutegaacutenak

keacuterdeacuteseacutevel Dosztojevszkij szerint a fantasztikumnak koumlzeliacutetenie kell a realitaacutest eacutes

Turgenyev Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutenek eseteacuteben ez a realitaacutes nem maacutes mint

bdquoegy eacuterett tudattal rendelkező a mi korunkban eacutelő leacuteny szorongoacute vaacutegyakozaacutesardquo102

A

szorongoacute vaacutegyakozaacutes kifejezeacutes az orosz eredetiben a laquoтоскаraquo melyet szaacutemos magyar

fordiacutetaacutes pontatlanul bdquobaacutenatrdquo-keacutent interpretaacutel de helyesen az orosz laquoтоскаraquo a soacutevaacutergoacute

vaacutegy az intencioacute az akaraacutes a szorongoacute vaacutegyakozaacutes a soacutevaacutergaacutes eacutertelemegyuumltteseacutet

fejezi ki103

Mi tehaacutet Dosztojevszkij leveleacutenek legfontosabb uumlzenete Elsőkeacutent az

hogy Turgenyevneacutel nemcsak a grammatikai rendszer szervezi a nyelvet hanem a

zene is a turgenyevi lirizaacuteloacute proacuteza sajaacutetja pedig a hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg amely

uacutej jelenteacutest hoz leacutetre Dosztojevszkij nyomaacuten kijelenthetjuumlk hogy a turgenyevi proacuteza

eacutertelmezeacuteseacuteben a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a hang amely diszpoziacutecioacutet

hoz leacutetre meacutegpedig a vaacutegyeacutet a szorongaacuteseacutet a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacuteseacutet

A turgenyevi szoumlveg teacutemaacutejaacutevaacute is vaacutelik ez hiszen a toumlrteacutenet siacutekjaacuten is a hang

minden toumlrteacuteneacutes kiinduloacutepontja bdquopanaszosan huacuter penduumlltrdquo (493) ndash kezdődik a

narraacutetor aacuteltal elbeszeacutelni kiacutevaacutent toumlrteacutenet Az orosz eredetiben a laquoжалобно прозвенела

100

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма = Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Полное собрание сочинений в тридцати

томах Том 28 Ленинградsbquo Наука 1972 60 101

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 102

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 103

Kovaacutecs Aacuterpaacuted a Dosztojevszkij regeacutenyproacutezaacutejaacuteban a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes alapmodalitaacutesaacutet alkotoacute

laquoтоскаraquo-t soacutevaacutergoacute szorongaacutesnak nevezi Vouml KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek

Dosztojevszkij műveiben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 7) Budapest Argumentum 2007 89-138

53

струнаraquo104

megnyilatkozaacutes hangsora egy hangrendi iacutevet jaacuter be a koumlzepeacuteig meacutelyből

magasba emelkedő majd a meacutelybe visszaereszkedő hangrendi elemekkel ami

egyuacutettal lekeacutepezi a huacuter fizikai penduumlleacuteseacutet is a hang megkeacutepződeacuteseacutenek iacuteveacutet a hang

megpenduumlleacutesi illetve lecsengeacutesi goumlrbeacutejeacutet ndash az akusztika fogalmi nyelveacuten szoacutelva ndash a

longitudinaacutelis hanghullaacutemot a hang a megpendiacuteteacutestől kiindulva egeacuteszen a

megszuumllető hangtest koumlzepeacuteig erősoumldik majd lecseng A hang felhangzaacutesa keacutesőbb

ismeacutetlődik bdquouacutejra megismeacutetlődoumltt ez a kuumlloumlnoumls hangrdquo (493) ndash laquoповторился странный

звукraquo (7) ugyanazzal a hangrendi iacutevvel majd ezt koumlvetően minden fejezet hanggal

indul eacutes mindegyik bdquosziacutennekrdquo vagy bdquokeacutepnekrdquo hangok lesznek a kiinduloacutepontjai

bdquoPanaszos hangot hallottam olyat mint amilyen az első eacutejszakaacuten eacutebresztett felrdquo (498)

ndash laquoЖалобный звук задрожал в моих ушахraquo (12) tovaacutebbaacute a hallaacutes meghallaacutes

eacutelmeacutenyeacutevel bdquomeghallottam (laquoмне послышалосьraquo ndash 19) neheacutez volna

megmondanom hogy pontosan mit isrdquo (508) A turgenyevi proacutezapoeacutema nyelveacuten ez a

szemantika a ndash Dosztojevszkij aacuteltal is emliacutetett ndash vaacutegyakozaacutes az akaraacutes a szorongoacute

soacutevaacutergaacutes diszpoziacutecioacutejaacutet koumlzvetiacuteti Kovaacutecs Aacuterpaacuted a На пути к литературной

антропологии ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban kiemeli Dosztojevszkij Turgenyevhez iacuterott

leveleacuteben a zeneacutet ahogyan a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet is bdquonyelvnekrdquo nevezi azaz olyan

szimbolikus rendszernek melyben a koumlltői szemantika nem az elbeszeacutelő beszeacuted

hanem a nyelvi jelek siacutekjaacuten keacutepződik Dosztojevszkij tehaacutet e nyelv egyseacutegeit azzal az

bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz vaacutegynak akaraacutesnak

szorongoacute soacutevaacutergaacutesnak nevez A fantasztikum pedig a szoumlvegvilaacuteg siacutekjaacuten ezen

soacutevaacutergoacute intencioacute nyelveacutenek felel meg amely nyelv ndash Kovaacutecs szavaival ndash az indexaacutelis

referenciaacuten alapul nem egy kuumllső taacutergyat jeloumll vagy nevez meg hanem inkaacutebb egy

belső szemioacutezis leacutetrejoumltteacutet teszi lehetőveacute A szemioacutezis tehaacutet az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti illetve a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a

keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet A hangzaacutes esemeacutenye kivetuumll a

szavak kereseacuteseacutenek siacutekjaacutera a szoumlvegben ennek a kereseacutesnek a szemioacutezis felel meg

amely elveacutegzi az index transzpoziacutecioacutejaacutet a mondatba megnyilatkozaacutesba vagy

104

Az eredeti orosz nyelvű szoumlvegideacutezetek forraacutesa И С ТУРГЕНЕВ Призраки = И С ТУРГЕНЕВ

Собрание сочинений в 12 томах Москва 1955 Toм 7 7-38 7 A tovaacutebbiakban az eredeti szoumlvegből

vett orosz nyelvű ideacutezetek helyeacutere zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel

54

elbeszeacutelő aktusba ndash a beszeacutelő ember szavainak siacutekjaacutera105

Dosztojevszkij ndash felismerve

Turgenyev proacutezaacutejaacutenak lirizaacuteloacute tendenciaacuteit ndash bdquoutalaacutesoknakrdquo (laquoнамекиraquo) nevezi ezeket

a hangzoacute indexjeleket Kovaacutecs hangsuacutelyozza hogy a bennuumlk megjelenő emoacutecioacutek

intencionaacuteltsaacutega nem vallomaacutes vagy elbeszeacuteleacutes reacuteveacuten fejeződik ki hanem a soacutevaacutergaacutes

vaacutegyakozaacutes metaforaacutejaacutenak a realitaacutes szemantikai modelljeacutenek a

szoumlvegkonstrukcioacuteba aacutegyazaacutesaacuteval annak a realitaacutesnak amely az elbeszeacutelői beszeacuted

eszkoumlzeivel megfoghatatlan106

Dosztojevszkij az ilyen jel kontextusaacutet az eacuterzelem eacutes

a termeacuteszet paacuterhuzamaacuteban azonosiacutetja bdquoAz olyan keacutepek mint peacuteldaacuteul a szirt ndash

utalaacutesokrdquo107

(Dosztojevszkij itt a 9 fejezetben ndash vagyis az Isle of Wight epizoacutedban ndash

szereplő Blackgang-sziklaacutek peacuteldaacutejaacutera ceacuteloz) Kovaacutecs eacutertelmezeacuteseacuteben ezek az

bdquoutalaacutesokrdquo nem a taacutejkeacutep szereplőikeacutent leacutepnek foumll hanem indexjelek azaz olyan

bonyolult nyelvi keacutepződmeacutenyek amelyek egy dolog egy adott reaacutelia reacuteszekeacutent eacutes

annak jelekeacutent jelennek meg mint peacuteldaacuteul a mimika vagy a testbeszeacuted gesztusai108

Iacutegy lesz a reacutesz(-let) ndash nyelvileg jeloumllt jelenteacutese alapjaacuten ndash az egeacutesszel egyeneacuterteacutekű

vagy felcsereacutelhető Ebben az eacutertelemben a hang eacutes a termeacuteszet paacuterhuzama felfedi a

vaacutegy a soacutevaacutergaacutes jeloumlleacutesmoacutedjaacutet Turgenyevneacutel azaz a liacuterai proacuteza alanyaacutenak nyelvi

oumlnazonosiacutetaacutesmoacutedjaacutet Az alaacutebbiakban illetve a koumlvetkező alfejezetekben vegyuumlk tehaacutet

ezt szemuumlgyre szoumlvegkoumlzelből

A szirt emliacuteteacuteseacutevel Dosztojevszkij leveleacuteben peacuteldakeacutent az Isle of Wight (9

fejezet) helysziacuteneacuten zajloacute epizoacutedra ceacuteloz amelyben a Blackgang-szirt a hozzaacute

kapcsoloacutedoacute tragikus toumlrteacutenetekre valoacute bdquoutalaacutesrdquo (намек) Turgenyev ugyanakkor a

Blackgang-szirtet is előszoumlr hangokkal hangzoacute indexjelekkel azonosiacutetja A narraacutetor

eacutes Alice első nagy eacutejszakai repuumlleacutese az orosz videacuteki kisvaacuteros bdquoneacutema csillogaacutesaacuteboacutelrdquo

indul majd eacuterkezik meg a bdquorettenetes zuacutegaacutes doumlrgő robajrdquo (502) helysziacuteneacutere ami az

eredetiben a laquoгрозный рев громовой гулhellipraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J) ndash a

laquogr-grr-glraquo hangszekvencia mely a Blackang-szirtekneacutel toumlrteacutent trageacutediaacutek a tomboloacute

105

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung 542 (2009) 359-

382 379 106

I m 25 107

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 108

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 26

55

tenger a fuldokloacute ember eacutes az elsuumlllyedt zaacutetonyra futott hajoacutek toumlrteacuteneteinek

hangidexei A koumlvetkező mondatban megismeacutetlődik a hangsor

bdquoA duumlhoumlngő tenger vad robajjal goumlrgette őket egy hatalmas

szurokfekete szirthezrdquo (502)

laquoразъяренное море hellip с грубым грохотом бьет в громадный

утесraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J)

Uacutejra a bdquodoumlrgő robajtrdquo lekeacutepező homofoacuteniaacuteboacutel feleacutepuumllő laquogr-gr-grraquo haacutermas szekvencia

utal a tengeren tomboloacute viharra eacutes tragikus koumlvetkezmeacutenyeire A predikatiacutev

szerveződeacutest (rsquovihar pusztiacutet a tengerenrsquo) tehaacutet iacutegy iacuterja foumlluumll a fonikus koherencia

Tovaacutebbi hangok bontjaacutek ki az egykori tragikus toumlrteacuteneteket bdquovihar boumlmboumlleacutese

hullaacutemvereacutes csobbanaacutesa javeszeacutekeleacutes harangszoacute velőt raacutezoacute sikoly kavicsok

csikorgaacutesa siraacutely kiaacuteltaacutesardquo (502) mind a trageacutediaacutek reacutesztoumlrteacuteneteinek csiacuteraacuteit fedik fel

Az elbeszeacuteleacutesben a hang tehaacutet a primeacuter azonosiacutetoacute eacutes mindig csak a hangokat

koumlvetően artikulaacuteloacutedik a keacutep a hely eacutes a toumlrteacutenet azonosiacutetaacutesa bdquoHol vagyunk ndash A

Wight-sziget deacuteli partjaacuten a Blackgang-szirtek előtt ahol olyan gyakran futnak

zaacutetonyra a hajoacutek ndash mondta Alicerdquo (502) Ilyeteacuten moacutedon aacuternyaloacutedik a fantaacuteziaregeacuteny

rsquogaleacuteriaacutejaacutenakrsquo keacutepe az aacutelomszerű uumlduumlleacutesek eacutes meacutezeshetek vaacutegyott helysziacutene Isle of

Wight a halaacutelos trageacutediaacutek toumlrteacuteneteit hordozoacute keacuteppel A szoumlvegben feltaacuterulkozoacute teacuter

nem dolgokkal hanem hangokkal teliacutetett melyek a cselekveacutes indexjelekeacutent

tematizaacuteloacutednak Oumlsszefoglalva a turgenyevi proacuteza eacutertelmezeacuteseacuteben a hang a

szoumlvegalkotoacute kiinduloacutepont a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos

ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Mik tehaacutet ezek a hangok

Utalaacutesok indexjelek Egy keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai Kibontatlan

narratiacutevaacutek eacutes megszuumlletőben leacutevő uacutej koumlltői szemantika indexei

56

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD

Az elbeszeacuteleacutesben minden rsquokeacuteprsquo minden helysziacuten elsődleges azonosiacutetoacutei a hangok

amelyekben a helyhez kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetek csiacuteraacutei is felfedezhetők A Pontini-

mocsarak (12 fejezet) vilaacutegaacutenak indexe bdquoa puszta hangjardquo bdquoezerhanguacute halk trilla

aacutethatoacute eacutes aacutelmosiacutetoacute zuacutegaacutesrdquo (506) taacuterja foumll a mocsarak vilaacutegaacutet a hangzaacutesuk alapjaacuten Az

antik Roacutema (13 fejezet) hangja a bdquotompa morajrdquo a toumlmeg a taacutevoli trombitaszoacute eacutes

taps bdquotompa laacutermaacutejaacuteboacutelrdquo artikulaacuteloacutedoacute bdquozuacutegaacutesrdquo bdquoCaesar Caesar venit ndash zuacutegtaacutek a

hagok mint a faacutek koronaacutei amelyekre vaacuteratlanul vihar zuacutedulrdquo (508) Az orosz

eredetiben laquoзашумели голоса подобно листьям лесаraquo (16) ndash a lombsuhogaacutest

lekeacutepező laquoлос-лис-лесraquo ndash laquoлс-лс-лсraquo (laquolszraquo) haacutermas hangszekvenciaacuteval amely a

vihar előtti baljoacutes Roacutema bukaacutesaacutet előveacutetelező lombsuhogaacutes indexe S eacuteppen a vihar

előtti baljoacutes csend a trageacutediaacutet előre vetiacutető veacuteszjoacutesloacute suhogaacutes hangja vaacuteltja ki a

legszorongatoacutebb feacutelelmet bdquoNincs szoacute ami kifejezhetneacute azt a reacutemuumlletet amely

elszoriacutetotta sziacutevemetrdquo (508) Isola Bella eacutes a Lago Maggiore (14 fejezet)

azonosiacutetoacuteja a fiatal nő csengő tiszta magas hangja a Volga-parteacute (15 fejezet) pedig

előszoumlr az ismerős nyelvi intonaacutecioacute az bdquootthoni hanghordozaacutesrdquo tuumlcskoumlk ciripeleacutese eacutes

madarak hangjai majd ezt koumlvetően a volgai kaloacutezok parancsszava a bdquoVontatoacutek a

hajoacute orraacutebardquo (512) felkiaacuteltaacutes indiacutetja uacutetjaacutera a hangok kaacuteoszaacutet amely ezt koumlvetően

(16 fejezet) Sztyepan Razin parasztfelkeleacuteseacutenek kavargoacute hangorkaacutenjaacutet szoacutelaltatja

meg

bdquoMi minden nem volt hallhatoacute a hangoknak ebben a kaacuteoszaacutebanrdquo (512)

A turgenyevi hang ezer arca ebben a bdquodoumlrgő laacutermaacutebanrdquo mutatkozik meg a

legszeacutelesebb skaacutelaacuten bdquoroumlhoumlgeacutes nyoumlgeacutes fuldoklaacutes laacuterma kiaacuteltaacutes sikoly kaacuteromkodaacutes

reccseneacutes nyikorgaacutes dobogaacutes kongaacutes csoumlrgeacutes ropogaacutes karattyolaacutes siacuteraacutes

parancsszoacute houmlrgeacutes fuumlttyszoacute kurjantaacutes zihaacutelaacutesrdquo (512) s e sorozatot a veacuter

froumlccseneacutese zaacuterja le ( Az eredetiben laquoкрик визг ругать хохот удары треск

скрып скакание звон лязг гул рев скороговорка плач моление

восклицанья хрипенье посвист гарканье топотraquo (26)) Hangfestő szavak

57

garmadaacuteja foglalja oumlssze a Razin-feacutele felkeleacutes eacutes mozgalom tetteire utaloacute

hangindexeket a gyilkolaacutes rablaacutes kifosztaacutes pusztiacutetaacutes eacutes velejaacuteroacuteinak fonikus

mutatoacuteit

Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutekat a legplasztikusabban a

paacuterizsi sziacutenben (19 fejezet) taacuterja foumll Turgenyev Előszoumlr a narraacutetor aacuteltal hallott hang

befogadaacutesa keruumll leiacuteraacutesra

bdquoeacuteles vasdarabok zoumlrgeacuteseacutere emleacutekeztető hangrdquo

bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a kiaacuteltaacutesrdquo (518)

Ezt koumlvetően az bdquoutazoacute-repuumllőrdquo narraacutetor ndash a hang aacuteltal kivaacuteltott reakcioacuteja alapjaacuten ndash

feleacutepiacutet egy bdquofiktiacutevrdquo toumlrteacutenetet (bdquoazonnal elkeacutepzeltemrdquo) a hangot egy paacuterizsi

utcalaacuteny hangjakeacutent azonosiacutetja eacutes kibontja a hangban rejlő lehetseacuteges toumlrteacutenet

csiacuteraacutejaacutet teljes reacuteszletesseacutegeacuteben

bdquoAzonnal elkeacutepzeltem egy eacuterzeacuteketlen kiaacutelloacute pofacsontuacute mohoacute lapos paacuterizsi

arcot Hozzaacute uzsoraacutesnő-szemeket rizsport arcpirosiacutetoacutet [] karomszerűen

kihegyezett koumlrmoumlket iacutezleacutestelen abroncsszoknyaacutet Szinte laacutetni veacuteltem

ahogyan egy sztyeppi honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet egy ilyen utcalaacutenynak

Zavaraacuteban előbb gorombasaacutegokat mond eacutes erőltetetten raccsolni kezd aztaacuten

Veacutefour pinceacutereit utaacutenozva affektaacutel hiacutezeleg legyeskedik a nő koumlruumllrdquo (518)

A hang meghallaacutesa beindiacutetja a fikcioacutekeacutepzeacutest ndash a hangboacutel uacutej toumlrteacutenet szuumlletik A

hallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja hanghordozaacutesa emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten a hallott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute narratiacutevaacutet

bont ki Eacuteppen ez a metanarratiacutev eljaacuteraacutes az amely a proacutezaepikai elbeszeacuteleacutest a

szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki azt demostraacutelja mikeacutent tesz szert a koraacutebbi

beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az

elbeszeacutelő

Mi alakiacutetja tehaacutet elbeszeacuteleacutesseacute a hallott hangot A hangok minőseacutegeinek

narratiacutev kifejteacutese ndash bdquoiacutegy a hang vaacutelik elbeszeacutelői teacutemaacutevaacuterdquo mivel a hang a nyelv

58

vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik109

Ez veti foumll az intonaacutecioacute probleacutemaacutejaacutet ami a proacutezanyelv

egyik legizgalmasabb kihiacutevaacutesa nevezetesen az hogy a hang csak a hős szaacutemaacutera

hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban csak egy elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes segiacutetseacutegeacutevel juthat el

Mivel a leiacutert szoumlveg sajaacutetja a hangzaacutestoacutel a hangformaacutetoacutel valoacute megfosztottsaacuteg a

szoumlvegben szavak keruumllnek a hangok helyeacutere koumlvetkezeacuteskeacuteppen a hangot az iacuteraacutes

soraacuten csak metaforaacutekkal lehet megjeleniacuteteni meacuteghozzaacute a beszeacuted illetve egy adott

beszeacuted-megnyilatkozaacutes hangzoacute tulajdonsaacutegait is megjeleniacutető metaforaacutekkal Az ilyen

metaforaacutekat Mihail Bahtyin nyomaacuten intonaacutecioacutes metaforaacutenak nevezzuumlk110

Bahtyin

azeacutert is hiacutevja foumll a figyelmet a megnyilatkozaacutes intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak

jelentőseacutegeacutere mert az eacutepp a metaforakeacutepzeacutest provokaacutelja teret nyit a fikcioacute szaacutemaacutera

Kovaacutecs Gaacutebor az intonaacutecioacutes metafora toumlrteacutenet- eacutes szoumlvegkeacutepző műkoumldeacuteseacutet bemutatoacute

tanulmaacutenyaacuteban hangsuacutelyozza hogy a beszeacuted-megnyilatkozaacutes elvesziacuteti intonaacutecioacutes

hangformaacutejaacutet a proacutezanyelvben mint iacuterott szoumlvegprodukcioacuteban eacutes a szoacute a szoacuteroacutel

alakzataacutet hiacutevja elő a bdquoproacuteza iacuterottsaacutega keacutenyszeriacuteti ki tehaacutet a proacutezanyelv egyik

legfontosabb jellegzetesseacutegeacutet ndash a szoacute a szoacuteroacutel alakzataacutet azaz a laacutethatoacute olvashatoacute

nyelv valoacutesaacutegaacutetrdquo111

Iacutegy vaacutelik a koumlltői nyelv előnyeacutere a hangformaacutetoacutel valoacute

megfosztottsaacutega hiszen csak metaforaacutekkal keacutepes megjeleniacuteteni a beszeacuted hangzaacutesaacutet

Turgenyevneacutel ez az eljaacuteraacutes teljesseacutegeacuteben nyomonkoumlvethető a Laacutetomaacutesokban

kuumlloumlnoumlskeacuteppen a fentiekben ideacutezett paacuterizsi sziacutenben Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja toumlkeacuteletesen

demonstraacutelja hogyan alakulnak aacutet az intonaacutecioacutes metaforaacutek szemantikai metaforaacutekkaacute

az elbeszeacutelő ndash maacutesodlagos ndash megnyilatkozaacutesa soraacuten illetve azt hogy miben rejlik

toumlrteacutenetkeacutepző műkoumldeacutesuumlk Az utazoacute narraacutetor előszoumlr bdquovasdarabok zoumlrgeacuteseacutere

emleacutekeztetőrdquo hangot hall ugyan de emberi hangkeacutent egy paacuterizsi szajha kiaacuteltaacutesakeacutent

azonosiacutetja az olvasoacute szaacutemaacutera a hang nem hallhatoacute de a hang aacutetiacuteraacutesa olvashatoacute

109

Vouml Szitaacuter Katalin A hang metaforaacutei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteval SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits

Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek

Tanulmaacutenyok A harmadik veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum

2010 221-222 110

Vouml М Бахтин Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) = Звезда

1926 6 Magyar kiadaacutesban Mihail BAHTYIN A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (A szocioloacutegiai

poeacutetika alapkeacuterdeacutesei) = A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985 5ndash54 111

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) = Iskolakultuacutera

20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

59

vagyis a hangot illetve az aacuteltala kivaacuteltott reakcioacutekat megjeleniacutető intonaacutecioacutes

metaforaacutek sora bdquovasdarabok zoumlrgeacuteserdquo ndash bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a

kiaacuteltaacutesrdquo ndash bdquobeleacutem szuacutert mint egy daraacutezs fullaacutenkjardquo (518) amely sorozat az iacuterott

szoumlveg eszkoumlzeivel jeleniacuteti meg a beszeacuted hangzoacute tulajdonsaacutegait a hangformaacuteban az

intonaacutecioacuteban rejlő eacutertelemvilaacutegokat a hangsziacutent (vasdarabok zoumlrgeacutese) a hangsuacutelyt a

lejteacutest a toacutenust (kioumlltoumltt nyelv) a ritmust a hanghordozaacutest illetve a hang aacuteltal

kivaacuteltott reakcioacutet (daraacutezs fullaacutenkja szuacuter) tehaacutet mind a beszeacutedszituaacutecioacutera mind a

beszeacutelőre jellemző tovaacutebbi jelenteacuteseket Ezek az intonaacutecioacutes metaforaacutek előbb teret

nyitnak a beszeacutelő azonosiacutetaacutesaacutehoz (paacuterizsi utcalaacuteny) a hanghoz taacutersiacutethatoacute keacutep

aacutebraacutezat oumlltoumlzeacutek leiacuteraacutesaacutehoz (lapos paacuterizsi arc arcpirosiacutetoacute rizspor kihegyezett

koumlrmoumlk iacutezleacutestelen abroncsszoknya) eacutes veacuteguumll a beszeacutelőhoumlz kapcsoloacutedoacute lehetseacuteges

beszeacutedszituaacutecioacute leiacuteraacutesaacutehoz (azonnal elkeacutepzeltem) majd a szituaacutecioacuteban rejlő

potenciaacutelis toumlrteacutenet kibontaacutesaacutehoz (Szinte laacutetni veacuteltem ahogyan egy sztyeppi

honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet stb) Hasonloacute eljaacuteraacutes figyelhető meg a roacutemai sziacutenben

is a lombsuhogaacutes intonaacutecioacutes metaforaacutejaacutenak kibontaacutesaacuteval a rsquohallottrsquo hangot a

lombsuhogaacutes metaforaacuteja iacuterja le ndash a falevelek vihar előtti csendes susogaacutesa a

lombsuhogaacutes veacuteszjoacutesloacute hangja a reszkető toumlmeg tompa morajlaacutesaacutet baljoacutes zuacutegaacutesaacutet

azonosiacutetja Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesa tehaacutet azt mutatja be

hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be

a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet

Veacuteguumll pedig a Fekete-erdő sziacutenben (20 fejezet) a bdquovaacutegyoacutedoacute hangokkalrdquo

veacuteglegesen tematizaacuteloacutedik a szorongoacute vaacutegy a soacutevaacutergoacute akaraacutes diszpoziacutecioacuteja

bdquoEacuten azonban maacutes elnyuacutejtott vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallanirdquo (520)

A lirizaacuteloacute proacuteza taacutergyakeacutent a diszpoziacutecioacute itt sajaacutetos elmozdulaacutesnak van kiteacuteve a

megfoghatatlan realitaacutes iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutest levaacuteltja a vaacutegyakozaacutes kifejezeacuteseacutere

iraacutenyuloacute soacutevaacutergaacutes akaraacutes (laquoтоскаraquo) melynek koumlvetkezteacuteben beszeacutedvaacutelsaacuteg illetve az

uacutej kifejezeacutesmoacutedok szuumlkseacutegesseacutege leacutep fel Iacutegy lesz tehaacutet Turgenyevneacutel maga a

szorongoacute vaacutegy az akaraacutes a teacutema eacutes az alkot szubjektumot Ebben a helyzetben az

60

index kontextusaacutevaacute vaacutelik maga ez az intencioacute ez a hangzoacute hang amely eacutepp az

elbeszeacutelhetetlenre a megfoghatatlanra oumlsszpontosiacutet

Iacutegy jutunk koumlzelebb a turgenyevi liacuterai proacuteza modelljeacutehez amelyben a

hangzaacutes a belső alany diszpoziacutecioacutejaacutenak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodik

s eacuteppen e hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg hoz leacutetre uacutej jelenteacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

megfigyelhetjuumlk hogy e liacuterai proacutezaacutenak tovaacutebbi sajaacutetossaacutega hogy hiaacutenyzik a

szubjektum teljes eacuterteacutekű szava eacutes annak referense de laacutetszoacutelag hiaacutenyzik maga a teacutema

is Turgenyev műveacuteszeteacutenek oumlroumlk probleacutemaacuteja visszateacuterő keacuterdeacutese hogy miről szoacuteljon

az elbeszeacuteleacutes mi legyen a toumlrteacutenetmondaacutes teacutemaacuteja Kovaacutecs Aacuterpaacuted eacuteppen ezzel

magyaraacutezza a gyenge szuumlzseacutesseacuteg eacutes a hősoumlk halvaacuteny karaktereinek jelenseacutegeacutet

Turgenyevneacutel ezt az rsquoimproduktivitaacutestrsquo azaz a cselekmeacuteny az akarat eacutes a szavak

siacutekjaacutet meghataacuterozoacute rsquotermeacuteketlenseacutegetrsquo Turgenyev proacutezaacutejaacuteban a laquoтоскаraquo azaz a

szorongoacute intencioacute a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacutes poeacutezise kompenzaacutelja amely proacutezaacutejaacutenak

szoumlvegkeacutepző instanciaacutejaacutevaacute vaacutelik112

Ezeacutert nevezi Dosztojevszkij Turgenyevet kora

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutejaacutenak Ez a proacuteza tehaacutet nem a szuumlzseacute draacutemai fordulataiboacutel veszi

a teacutemaacutejaacutet eacutes nem is egy adott szemeacutelyiseacuteg karakterjegyeiből hanem eacuteppen a nem

teljes eacutes nem beteljesiacutetett tett diszpoziacutecioacutejaacuteboacutel ndash a tettre iraacutenyuloacute szorongoacute

intencioacuteboacutel Kovaacutecs hozzaacuteteszi hogy eacuteppen ezeacutert is Turgenyev elbeszeacuteleacuteseinek

tematikaacuteja zoumlmmel a szerelemre iraacutenyul pontosabban a szerelem iraacutenti soacutevaacutergaacutesra

szorongoacute vaacutegyakozaacutesra A szerelem iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutes eacutes a halaacuteltoacutel valoacute

feacutelelem Turgenyevneacutel a szemeacutelyes leacutetezeacutes illetve leacutetmoacuted egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező egymaacutessal behelyettesiacutethető fogalmai ndash ez a leacutetmoacuted nem a leacutetezeacutes mint

produktiacutev interperszonaacutelis viszony siacutekjaacuten hanem csak a poeacutezis siacutekjaacuten tud alkotoacute

lenni113

A lirizaacuteloacute proacutezaacuteban tehaacutet iacutegy vaacutelik az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy auditiacutev

modellje proacutezanyelvi koacuteddaacute Milyen jelenteacutessel biacuternak tehaacutet e hangzoacute

megnyilatkozaacutesok Turgenyev proacutezanyelvi eacutertelmezeacuteseacuteben Amellett hogy egy

keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai műfajra utaloacute modalitaacutest is invokaacutelnak

meacutegpedig a poeacutema illetve a liacuterai proacuteza modalitaacutesaacutet

112

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 27 113

I m 28

61

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA

A Laacutetomaacutesok valoacuteban csak egy bdquokiaacutelliacutetaacutes keacutepeirdquo vagy pusztaacuten egy konvencionaacutelis

bdquofantasyrdquo Mi teszi szuumlkseacutegesseacute az uacutej műfaji meghataacuterozaacutest az alciacutemben (Fantaacutezia)

Milyen poeacutetikai szerepe van Turgenyev uacutej műfaji megjeloumlleacuteseacutenek

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo veacuteletlenuumll joumltt leacutetre felhalmozoacutedott bennem egy sor keacutep

vaacutezlat taacutej Előszoumlr keacuteptaacuterat akartam aacutebraacutezolni amelyen veacutegigseacutetaacutel egy festő

s minden keacutepet megneacutez de valahogy szaacuterazra sikeredett Ezeacutert vaacutelasztottam

azt a formaacutet amelyben a novella veacuteguumll is megjelentrdquo ndash iacuterja Botkinhoz ciacutemzett

leveleacuteben 1863 januaacuterjaacuteban114

E forma pedig nem maacutes mint az eacutejszakai repuumlleacutes-utazaacutes-időutazaacutes keretrendszere

melyben a fantazmagorikus nőalak Alice viszi a narraacutetort időben eacutes teacuterben a 15

rsquokeacuteprsquo illetve 15 rsquosziacutenrsquo sorozataacuteboacutel aacutelloacute eacutejszakai repuumlleacutes soraacuten megelevenednek a

kuumlloumlnboumlző taacutejak helysziacutenek eacutes korszakok az orosz videacutek Isle of Wight a Pontini-

mocsarak Isola Bella a Lago Maggiore vagy a Fekete-erdő termeacuteszeti keacutepei az

antik Roacutema a 16 szaacutezadi Oroszorszaacuteg a modern Paacuterizs vagy Peacutetervaacuter keacutepei eacutes

toumlrteacutenetei James Woodward szerint egy esszenciaacutelisan realisztikus elkeacutepzeleacutest a

keacutepgaleacuteria kezdeti koncepcioacutejaacutet Turgenyev a fantaacutezia formaacutejaacuteba oumlnti eacuteppen Alice

fantazmagoacuterikus figuraacutejaacutenak bevezeteacuteseacutevel aki a narraacutetort rsquokeacuteprsquo-ről rsquokeacuteprsquo-re viszi115

Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon Alice alakja csupaacuten egy kompoziacutecioacutes elem Turgenyev

aacutelliacutetja hogy pusztaacuten egy lazaacuten oumlsszefűzoumltt keacutepsorozatroacutel van szoacute eacutes maacuter joacute előre

igyekszik eldoumlnteni azt a kialakult vitaacutet hogy allegoacuteriaacuteroacutel vagy feldoacutedoacute keacutepek

viacutezioacuteszerű sorozataacuteroacutel van-e szoacute Woodward Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban uumltkoumlzteti a szembenaacutelloacute elmeacuteleteket Pikszanov vagy

Vinogradov szerint a Laacutetomaacutesok egy konvencionaacutelis rsquofantasyrsquo szimbolikus jelenteacutesek

neacutelkuumll Alice toumlrteacutenete pedig a keret miacuteg maguk a bdquokeacutepekrdquo alkotjaacutek a nukleuszt

114

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991 302 115

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD Form and

Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers 1993 59-74 60

62

ezzel szemben Vetrinszkij vagy Andrejevszkij a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseit

keacutepviselik Alice alakjaacutet pedig a szerző muacutezsaacutejakeacutent koumlltői fantaacuteziaacutejakeacutent

interpretaacuteljaacutek 116

Az alciacutem rsquofantaacuteziarsquo (a koumlzoumllt magyar fordiacutetaacutesban Fantaacuteziaregeacuteny) minden

bizonnyal Afanaszij Fet 1847-es Fantaacutezia ciacutemű verseacuteből eredeztethető ahonnan

Turgenyev a mottoacutet is vette ndash bdquoA pillanat tovaszaacutell veacutege a meseacutenek A lelket eloumlnti

uacutejra a valoacuterdquo (496) ndash melyben Turgenyev megjeloumlli az elkeacutepzelt eacutes a lehetseacuteges

mese eacutes valoacutesaacuteg meacuteg pontosabban a proacutezai szoumlveg fikcioacute eacutes fantasztikum

modalitaacutesainak oumlsszefuumlggeacuteseacutet vagyis ndash Dosztojevszkij szavaival ndash a fikcioacute poeacutetikai

igazsaacutegaacutenak probleacutemaacutejaacutet117

Mindenekelőtt eacuterdemes megvizsgaacutelni az e fejezetben

műfajtipoloacutegiai eacutertelemben irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutelt laquofantaacuteziaraquo

kifejezeacutes etimoloacutegiaacutejaacutet eacutes jelenteacutesvonatkozaacutesait amely a goumlroumlg phantasia (υαντασία)

szoacuteboacutel szaacutermazik eacutes tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein - υαντάζω

(laquomegjeleniacutetraquo) phainein (laquomegmutat bemutatraquo) phos (laquofeacutenyraquo)118

Mire is

rendeltetett tehaacutet a fantaacutezia Megjeleniacuteteni azt ami elbeszeacutelhetetlen valamit amire

az elbeszeacutelő beszeacuted alapmodalitaacutesa oumlnmagaacuteban nem keacutepes Bizonyosan aacutelliacutethatjuk

hogy Turgenyev tudatosan alkalmazza a műfaji megjeloumlleacutest kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Fettől

vett mottoacute valamint az elbeszeacuteleacutes főciacuteme alapjaacuten Eacuteppen ezeacutert problematikus a ciacutem

jelesuumll a laquoПризракиraquo kifejezeacutes fordiacutetaacutesa laquolaacutetomaacutesokraquo ami a befogadoacute felől

szemleacutelve a viacutezioacute a laacutetaacutes-meglaacutetaacutes alanyaacutera helyezi a hangsuacutelyt Vagy laquokiacuteseacutertetekraquo

ami a viacutezioacute taacutergyaacutera magaacutenak a jeleneacutesnek az aacutegens alanyaacutera a bdquojelenőrerdquo fordiacutetja a

figyelmet Az orosz nризрак szoacute valoacuteban mindkeacutet magyar kifejezeacutessel fordiacutethatoacute

(laquokiacuteseacutertet fantom laacutetomaacutesraquo) baacuter eredeti jelenteacutese csaloacuteka laacutetszat illuacutezioacute Tovaacutebbaacute a

laquoзракraquo - tekintet a laquoзретьraquo - meglaacutet megpillant laquoпрозретьпрозрениеraquo a laacutetaacutes

visszanyereacutese megvilaacutegosodaacutes jelenteacutesek119

mind a laquonризракиraquo kifejezeacutes

eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyainak koacutedjait alkotjaacutek

116

I m 63 Vouml ИИ ВИНОГРАДОВ Повести и рассказы Тургенева 60-х годов = ИСТУРГЕНЕВ

Сочинения в 10-ти томах Т 7 Москва 1962 117

Vouml Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m 60 118

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9 119

HADROVICS Laacuteszloacute GAacuteLDI Laacuteszloacute Orosz-magyar szoacutetaacuter Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1968 540

63

A turgenyevi ciacutem alciacutem eacutes mottoacute aacuteltal feloumllelt eacutertelemvilaacutegok tehaacutet erősen

koumlrvonalazzaacutek a fantaacutezia műfajaacutenak tipoloacutegiaacutejaacutet Nyilvaacutenvaloacute hogy a fantaacutezia a

fantasztikus irodalom reacutesze az e műfajcsoportra iraacutenyuloacute definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesek eacutes

fogalmi meghataacuterozaacutesok oumlsszefoglalaacutesaacutet a disszertaacutecioacute I fejezete tartalmazza (lsd

19-29 old) melyek koumlzuumll haacuterom elmeacuteleti suacutelypontra ndash Szolovjov Todorov eacutes

Szmirnov teacuteziseire ndash most roumlviden visszautalni kiacutevaacutenok Szolovjov teacutetele szerint a

veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo jelenseacuteg termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal

magyaraacutezhatoacute iacutegy a fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltt fennaacutelloacute

bizonytalansaacuteg teremti meg120

eacutes Szolovjov nyomaacuten Todorov is ebből a

keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli

meg a fantasztikum leacutenyegeacutet121

Szmirnov pedig az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben s ez uacutejabb műfajtipoloacutegiai aspektust vet

fel Turgenyev fantaacuteziaacutejaacutenak elemzeacutesekor Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll122

A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki Szmirnov Eric

Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacuteban eacutepp ez a

bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz (azaz bdquohomlokegyenest az ellenteacutetes

iraacutenyba fordiacutetaacutesrdquo) utal a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben A fantasztikus

reverz fogalmaacutet azonban nemcsak az időre alkalmazza hanem kiterjeszti aacuteltalaacutenosan

a szuumlzseacutekeacutepzeacutes rendező elveinek az elbeszeacutelői konstrukcioacutek a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera123

A Laacutetomaacutesokban Turgenyev a fantaacuteziaregeacuteny

teacutemaacutejaacutevaacute is teszi ezt a probleacutemaacutet uacutegy hogy a kerettoumlrteacutenetnek nevezett lineaacuteris

toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacuteneteit paacuterhuzamosan futtatja az

aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző felforgatott időrendben

koumlvetkező epizoacutedjaival A turgenyevi fantaacutezia tovaacutebbaacute mindveacutegig fenntartja annak a

120

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377 121

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 25 122

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 123

Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189

64

bizonytalansaacutegnak a feszuumlltseacutegeacutet amely a kiacuteseacutertettel toumlrteacutenő eacutejszakai repuumlleacutes-

időutazaacutes lehetőseacutege illetve az aacutelom vagy viacutezioacute valoacutesaacutega koumlzoumltt huacutezoacutedik Nem tudni

hogy a narraacutetor valoacuteban elaludt-e eacutes aacutelmot laacutet vagy teacutenyleg egy kiacuteseacutertet vagy vaacutempiacuter

ragadja el

bdquoelaludtam vagy legalaacutebb is uacutegy tűnt szaacutemomra mintha elaludtam volnardquo

(493)

A fantaacutezia mint fantasztikus elbeszeacuteleacutes fontos strukturaacutelis jellemzője ndash a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel ndash a narraacutetor

szerepeacutenek poziacutecioacutejaacutenak eacutes funkcioacutejaacutenak probleacutemaacuteja Ez azeacutert is leacutenyeges mert az

irodalmi szoumlveg a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes felfoghatatlan az igaz eacutes a

hamis kategoacuteriaacutei szerint A szoumlvegen beluumll csak a szerző aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az

igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai lehetnek igazak vagy hamisak A

fantaacutezia műfaja eseteacuteben a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a narraacutetor mint az egyik

szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent mint a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelője Narraacutetorkeacutent szavai nem

meacuterhetők az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fantasztoloacutegiaacuteja szerint ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk (pl a meseacutek

vilaacutegaacuteba) hiszen ebben az esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedni szavaiban holott a

fantasztikum felteacutetelezi a keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten

hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt

vagy habozaacutest eacutebresszen Ugyanakkor a fantasztikum mindig habozaacutest kelt dilemma

eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az

olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban hinne eacutes a meseacutek vilaacutegaacuteban peacuteldaacuteul nem lepőduumlnk

meg a beszeacutelő aacutellatokon A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a

rsquomeseacutelőrsquo első szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel

mivel az bdquoeacutenrdquo neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a

narraacutetor leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute

azonosulhat vagy magaacutera ismerhet a Laacutetomaacutesok narraacutetoraacutenak aacutetlagemberszerű alakja

65

egyes szaacutem első szemeacutelyben beszeacuteli el a vele megesett toumlrteacutenetet A leacutenyeg az hogy

egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal

felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek vagy keacutepzelődnek De mivel a narraacutetor

nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele ellentmondaacutesos

bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Nem tudjuk hogy a narraacutetor rsquonem mond igazatrsquo de

ennek lehetőseacutege leacutetezik mivel a narraacutetor szereplő is mint ahogyan a Laacutetomaacutesok

narraacutetora is aki ex abrubto a spiritiszta szeaacutensz emliacuteteacuteseacutevel a hallucinaacutecioacute a viacutezioacute

illetve az aacutelomba meruumlleacutes lehetőseacutegeacutenek felvillantaacutesaacuteval illetve a kiacuteseacutertet

fokozatosan materializaacuteloacutedoacute azaz koumldből eacutes bdquoholdfeacutenyből kiformaacuteloacutedoacuterdquo majd bdquohuacutes-

veacuter asszonnyaacuterdquo vaacuteloacute alakjaacutenak bevezeteacuteseacutevel alakiacutetja ki eacutes tartja fenn a fantasy

cselekmeacutenyszerkezeteacutenek feszuumlltseacutegeacutet

A fantaacutezia műfajaacuteban narratoloacutegiai szempontboacutel ndash kuumlloumlnoumlskeacuteppen egyes

szaacutem első szemeacutelyben toumlrteacutenő narraacutecioacute eseteacuten ndash az olyan modalitaacutesok is fenntartjaacutek a

fantaacutezia fantasztikus komponenseihez elengedhetetlen bizonytalansaacutegot mint az

laquouacutegy tűnikraquo laquomintharaquo fordulatok sok esetben mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten

maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz A Laacutetomaacutesokban Turgenyev is sok

esetben modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot esemeacutenyek

alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az elbeszeacutelő bdquouacutegy

tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha nem lenne testerdquo

bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo (493) stb fordulatai azt a

fantasztikus narratiacutev modalitaacutest hozzaacutek leacutetre amely hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg fennmaradaacutesaacutehoz A mi

olvasatunkban azonban meacuteg nagyobb jelentőseacutege van e modalitaacutesoknak ugyanis az

laquoolyan mintraquo laquouacutegy mintraquo laquomintharaquo modaacutelis szintek jelzik a narraacutecioacute megakadaacutesaacutet

vagyis azt a pontot amikor elbeszeacutelhetetlenseacutegbe uumltkoumlzik vaacutelsaacutegba keruumll egy

narratiacutev strateacutegia Eacuteppen ezek a modalitaacutesok emelik egy maacutesik szintre a proacutezai

szoumlveget ugyanis mindig egy metafora is megjeloumlli ezeket a pontokat A

modalitaacutesok tehaacutet egy uacuten metaforikus kiteacuterőt vonnak maguk utaacuten amelyek azt a

pontot jeloumllik meg amikor a narraacutecioacute aacutetvaacutelt koumlltői proacutezaacuteba tehaacutet eacuteppen annak az

eljaacuteraacutesnak az elemei melynek soraacuten Turgenyev megformaacutel egy uacutej beszeacutedmoacutedot E

modalitaacutesok egyfelől fenntartjaacutek a cselekmeacutenyszerkezet feszuumlltseacutegeacutet a

66

fantasztikumhoz elengedhetetlen bizonytalansaacutegi teacutenyező megtartaacutesaacuteval nem tudni

hogy a narraacutetor-szereplő elaludt aacutelomba meruumllt aacutelmodik hallucinaacutel vagy Alice mint

kiacuteseacutertet valoacuteban elrepiacuteti eacutejszakaacutenkeacutent maacutesfelől pedig az aacuteltaluk kiprovokaacutelt

metaforikus kiteacuterőkkel az elbeszeacutelhetetlenseacuteget a narratiacutev strateacutegia vaacutelsaacutegba jutaacutesaacutet

eacutes azzal egyuumltt egy uacutej kifejezeacutesmoacuted igeacutenyeacutet egy uacutej azononosiacutetaacutesmoacuted kereseacuteseacutet

jeloumllik Alice alakja eacutes a vele valoacute talaacutelkozaacutes a narraacutetor szaacutemaacutera teljesseacutegeacuteben

elbeszeacutelhetetlen Azonban a metaforikus kiteacuterők megjeloumllik annak a kifejezeacutesmoacutednak

a kereseacuteseacutet amely metaforaacutekkal kiacuteseacuterli meg Alice alakjaacutenak a vele valoacute

talaacutelkozaacutesnak eacutes a vele folyoacute(belső) dialoacutegusnak a megjeleniacuteteacuteseacutet E metaforikus

kiteacuterők elemző bemutataacutesa az alaacutebbiakban koumlvetkezik

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI

Annyenkov bdquooumlneacuteletrajzi ocserkkeacutentrdquo definiaacutelja a Laacutetomaacutesokat eacutes szerinte az

elbeszeacuteleacutes műfaja inkaacutebb eleacutegia124

Turgenyev elismeri hogy oumlneacuteletrajzi elemek is

ihletteacutek (lsd Turgenyev leveleacutet Annyenkovhoz 1857 februaacuter 16-aacuten bdquoebben a műben

tuacutelsaacutegosan kiadtam sajaacutet magamrdquo)125

De melyek ezek az oumlneacuteletrajzi elemek

Valoacuteban a keacutepek helysziacutenek mind szemeacutelyesen is ismerősek Turgenyev szaacutemaacutera

Paacuterizs Roacutema Schwarzwald Isle of Wight Lago Maggiore stb de az oumlneacuteletrajzi

elemek leginkaacutebb a narraacutetor eacutes Alice viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben eacuterhetők tetten A

Laacutetomaacutesok allegorikus eacutertelmezeacuteseacutet kutatva Vetrinszkij aki Alice alakjaacutet

ihletforraacuteskeacutent szerzői muacutezsakeacutent fogja foumll Муза ndash Вампир (laquoMuacutezsa ndash Vaacutempiacuterraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban azt vaacutezolja foumll hogy a vaacutempiacutermotiacutevum a veacuterveszteseacuteg az

aacuteldozaacutes-motiacutevum melyet Apolloacutenak vagy Dionuumlszosznak vagyis a

műveacuteszetisteneknek szoacuteloacute aacuteldozatkeacutent interpretaacutel mintegy előveacutetelezi hogy

Turgenyev felaacuteldozza eacutelete minden egyeacuteb eacuterteacutekeacutet sajaacutet műveacuteszete eacuterdekeacuteben126

Vetrinszkij szerint az elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice alakjaacuteboacutel formaacuteloacutedik ki a

124

Annyenkov levele Turgenyevhez 1863 szeptember 25-eacuten И С ТУРГЕНЕВ Полное собрание

сочинений и писем в тридцати томах Москва Наука 1981 Том 7 25 1479 125

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1863 szeptember 28-aacuten I m 26 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 126

Ч ВЕТРИНСКИЙ Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920 67

67

szerzői oumlnarckeacutep eacutes hangsuacutelyozza hogy kettejuumlk viszonya paacuterbeszeacutede nem maacutes

mint egy belső dialoacutegus Woodward szerint is a keacutet szereplő egy harmonikus

pontosabban harmoacuteniaacutera toumlrekvő szemeacutelyiseacuteg reacuteszei A narraacutetor haacuteromszor is

megemliacuteti hogy Alice arca ismerős neki eacutes toumlbbszoumlr kiemeli hogy szavak neacutelkuumll is

explicit dialoacutegus neacutelkuumll is eacutertik egymaacutest bdquoNem előszoumlr eacutereztem azt hogy Alice

szinte mindig tudta mire gondolokrdquo (527) viszonyukban Alice progressziacutev

materializaacutecioacuteja ndash holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes oumllt testet egyre

szorosabban eacuterzi az oumlleleacuteseacutet veacuteguumll pedig a narraacutetor iacutegy oumlsszegez bdquohuacutes-veacuter asszonyt

laacutettam magam előttrdquo (528) eacutes azzal paacuterhuzamosan a narraacutetor fizikai deteriorizaacutecioacuteja

ndash veacuterveszteseacuteg eszmeacuteletveszteacutes gyenguumlleacutes ndash bdquoMintha egyetlen csepp veacuter sem volna

az arcodbanrdquo (514) ndash a reintegraacutecioacutera a harmonikus szemeacutelyiseacuteg leacutetrejoumltteacutere iraacutenyuloacute

intencioacute mutatoacuteja127

Ebben a paacuterhuzamban Woodward hangsuacutelyozza az erő-

erőtlenseacuteg szemantikai feszuumlltseacutegeacutet az laquoAliceraquo neacutev eacutes annak fordiacutetott hangsora a

laquosilaraquo oroszul laquoсилаraquo azaz erő jelenteacuteseivel eacutes hangalakjaival tovaacutebbaacute kiemeli a

narraacutetor bdquoszenzorosrdquo karaktereacutet sohasem az intellektus műkoumldik hanem mindig az

eacuterzeacutekeleacutes ndash hallja a hangot a penduumllő huacutert a kakast a hullaacutemok csobbanaacutesaacutet a

tenger zuacutegaacutesaacutet a morajlaacutest a laacutermaacutet megcsapja a holdfeacuteny a fuumlst az illatok Mindig

bdquocsakrdquo eacuterzeacutekel eacutes mindig Alice felel a keacuterdeacuteseire ami intellektus eacutes test

diszlokaacutecioacutejaacuteroacutel tanuacuteskodik majd kettejuumlk viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben e diszlokaacutecioacute

aacutetfordul test eacutes leacutelek reintegraacutecioacutejaacuteba a harmoacuteniaacutera valoacute toumlrekveacutesbe Ahogyan a

narraacutetor az Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutesra keacuteszuumll a szeacutel elfuacutejja gyertyaacutejaacutenak laacutengjaacutet

meleg feacutenyeacutet elindul az oumlreg toumllgyhoumlz a holdfeacutenyhez amely Alice attribuacutetuma

kuumlloumlnboumlző leacutelekszimboacutelumok uacutegymint szeacutel gyertya laacuteng levegő majd az Alice-hez

kapcsoloacutedoacute holdfeacuteny vaacuteltjaacutek foumll egymaacutest a talaacutelkozaacutes beteljesuumlleacuteseacuteig

bdquoKoumlnnyű szellő lengedezett a hold mind feacutenyesebben ragyogott a keacutekre vaacuteltoacute

eacutegbolton eacutes a faacutek levelei hamarosan ezuumlstfekete sziacutenben jaacutetszottak hideg

feacutenyeacuteneacutel Oumlreg kulcsaacuterneacutem eacutegő gyertyaacuteval joumltt be dolgozoacuteszobaacutemba de a

127

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment I m 64

68

huzat eloltotta a laacutengot Nem biacutertam tovaacutebb felugrottam eacutes elindultam az

erdő szeacuteleacutere az oumlreg toumllgyhoumlzrdquo (496)

Az eleinte emocionaacutelis megnyilvaacutenulaacutesoktoacutel mentes Alice-ből keacutesőbb feacutelteacutekenyseacuteg

eacutes fokozatosan maacutes eacuterzelmi reakcioacutek toumlrnek elő eacutes az ujjaacuten a gyűrű szinteacuten a

harmoacutenia helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutet jelkeacutepezi Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya

eacutejszakai repuumlleacutesuumlk tehaacutet nem a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes kereteleme sokkal

inkaacutebb egy belső beszeacutedaktus metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere

iraacutenyul

A Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező koherens jelenteacuteselemek keacutet

sajaacutetosan oumlsszetett szimbolikus rendszert alkotnak e keacutet rendszer pedig a hold eacutes a

koumld motivikaacuteja Mindkeacutet metafora Alice alakjaacutehoz illetve a vele valoacute

talaacutelkozaacutesokhoz kapcsoloacutedik Meghataacuterozoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak hiszen Alice

holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes jelenik meg

bdquoa padloacutera vetődő holdfeacuteny felemelkedett kiformaacuteloacutedott eacutes mintha koumldből

lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

Ahogyan a laacutetomaacutessal a kiacuteseacutertettel Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutes megtoumlrteacutenik a

toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutest tehaacutet azonnal megtoumlri egy modalitaacutes (mintha koumldből lenne

mintha nem lenne teste) amely egy metaforikus kiteacuterőt von maga utaacuten ndash az Alice-t

kereső tudat szaacutemaacutera Alice alakjaacutet eacutertelmezni toumlrekvő metaforikus folyamatot vaacutelt

ki A hold komplex ősi szimboacutelum A lunaacuteris szimbolika egyszerre ideacutezi fel a

szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a teljesseacuteget baacuter a hold mindig is

a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum volt ami toumlbb dologboacutel is

koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a hold faacutezisainak

oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A hold mint női princiacutepium szaacutemos turgenyevi nőalak

attribuacutetuma (lsd a Jergunov hadnagy toumlreacuteneteacutenek Emiliaacutejaacutet a bdquoholdkoacuterosrdquo Valeriaacutet a

Diadalmas szerelem dala vagy Klara holdfeacutenyben megjelenő alakmaacutesait a Klara

Milics c elbeszeacuteleacutesekben) de a Laacutetomaacutesokban Alice megjeleneacuteseacutevel egyuumltt

69

mindannyiszor megjelenik a hold illetve a holdfeacuteny is Az első talaacutelkozaacutest a hold

leereszkedeacutese feacutenyeacutenek a szobaacuteba toumlrteacutenő bevilaacutegiacutetaacutesa előzi meg

bdquoA hold egeacuteszen alacsonyan aacutellt eacutes egyenesen a szemembe vilaacutegiacutetott Feheacuter

feacutenye saacutepadtan teruumllt szeacutet a padloacutenrdquo (493)

Eacutes a koumlvetkező talaacutelkozaacutest is ugyanez a jelenseacuteg kiacuteseacuteri bdquoa hold feheacuter feacutenyeacutevel uacutejra

bekuacuteszta a sima padloacutetrdquo (494) Mivel a hold az eacutejszaka bolygoacuteja a szeacutepseacuteget eacutes

elsősorban a feacutenyt jelkeacutepezi a soumlteacutet veacutegtelenben az uacutetmutatoacute vilaacutegossaacutegot a

soumlteacutetseacutegben Alice csak eacutejszaka keacutepes megjelenni

bdquoIgen ő volt az eacutejszakai laacutetogatoacutem Amint koumlzeledtem hozzaacute uacutejra előbuacutejt a

holdrdquo (494)

Eacutejszaka mutatja meg az elbeszeacutelőnek a kuumlloumlnboumlző korokat helysziacuteneket

esemeacutenyeket eacutejszakai repuumlleacutesuumlket a hold feacutenye kiacuteseacuteri bdquoEacuterdekes volt foumlluumllről laacutetni az

erdőt holdfeacutenyben fuumlrdő borzas haacutetaacutetrdquo (499) eacutes mivel a Hold feacutenye csupaacuten a Nap

feacutenyeacutenek visszatuumlkroumlzeacutese iacutegy a hold a bdquofuumlggőseacuteg kifejezőjerdquo is128

(bdquoA holdfeacuteny

hidegen eacutes szigoruacutean aacuteradt szeacutet minden iraacutenybardquo ndash 520) a soumlteacutetseacuteg aacuteltal

meghataacuterozott tartomaacutenyok az eacutejszaka uralkodoacuteja

bdquoOdafoumlnt pedig neacutemaacuten tűnődőn uralkodik a sokarcuacute holdrdquo (521)

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a holdmetaforaacutenak Alice alakjaacutenak a

holddal illetve a holdfeacutennyel toumlrteacutenő azonosiacutetaacutesaacutenak valamennyi aspektusa

megmutatkozik

A holdszimbolikaacutehoz szorosan kapcsoloacutedik Alice maacutesik meghataacuterozoacute

attribuacutetuma a koumld motivikaacuteja illetve a kapcsoloacutedoacute szimboacutelumok mint a felhő paacutera

fuumlst levegő A koumldből kiformaacuteloacutedoacute nőalak Alice eacuteszleleacuteseacuteben eacutes eacuterzeacutekeleacuteseacuteben a

128

Vouml PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Budapest Balassi Kiadoacute 2001

70

fantaacutezia modalitaacutesai (mintha uacutegy tűnt uacutegy tetszett stb) aacuteltal kiprovokaacutelt a

megakadoacute narraacutecioacuteba eacutekelődő a koumldmotiacutevumra iraacutenyuloacute metaforikus kiteacuterők jaacutetsszaacutek

a legfőbb szerepet

bdquomintha koumldből lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

bdquoteste mintha aacutettetsző koumlnnyű paacutera lett volnardquo (497)

Az elbeszeacutelő maacuter az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval proacutebaacutelja eacutertelmezni meghataacuterozni

Alice alakjaacutet bdquoKi vagy te Koumld levegő vagy paacuterardquo (498) Majd az elbeszeacuteleacutes veacutegeacuten

is tűnődve proacutebaacutelja definiaacutelni hogy voltakeacuteppen ki is volt az akivel talaacutelkozott

megtoumlrteacutent-e valoacutejaacuteban a talaacutelkozaacutes a repuumlleacutes az időutazaacutes vagy Alice csak egy

aacutelom laacutetomaacutes imaginaacuterius alakja bdquoEacutelettelen koumldszerű laacutetomaacutes aacuternyeacutek volt csupaacutenrdquo

(525) A koumld aacutetmenetet jelez feacuteny eacutes soumlteacutetseacuteg eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lehet az

irracionalitaacutes a pusztulaacutes szimboacuteluma ugyanakkor veacutedelmet is jelenthet mivel

laacutethatatlannaacute tesz Alice megjeleneacutese tehaacutet egyuacutettal a koumld megjeleneacuteseacutet is maga utaacuten

vonja legtoumlbbszoumlr a laacutetaacutesnem-laacutetaacutes koumlzoumltti aacutetmenetet jelkeacutepezve a narraacutetor

szempontjaacuteboacutel Alice rendelkezik a koumld le- eacutes foumllszaacutellaacutesaacutenak iraacutenyiacutetaacutesaacuteval szabadon

diszponaacutel a laacutetaacutes eacutes a vaksaacuteg a bdquoszoumlrnyű laacutetaacutesrdquo eacutes a bdquomegnyugtatoacute koumldrdquo koumlzoumltti

aacutetmenetek foumlloumltt

bdquoAlice karja azonban ndash akaacuterha a paacuteraacutes voumllgyből felszaacutelloacute tejfeheacuter koumld oumllelt

volna koumlruumll ndash hirtelen elfedte szememetrdquo (506)

ndash majd keacutesőbb bdquoA faacutetyol uacutejra elfedte a szememet eacutes eacuten uacutejra elvesztettem az

eszmeacuteletemet Veacuteguumll eloszlott a koumldrdquo (519)

Turgenyev vilaacutegosan demonstraacutelja hogy a koumld eacutertelmezeacuteseacuteben vaacuteltakoznak a negatiacutev

eacutes a pozitiacutev jelenteacutestartomaacutenyok szaacutemos mitoloacutegiaacuteban pedig a foumlldet eacutes a tuacutelvilaacutegot

vaacutelasztja el egymaacutestoacutel ugyanakkor a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban az istenek koumldbe burkoljaacutek

kivaacutelasztottaikat peacuteldaacuteul az Iliaacuteszban Patroklosz holttesteacutet eacutes az azt veacutedelmező

akhaacutejokat Zeusz boriacutetja sűrű koumldbe eacutes Apolloacuten is koumldbe burkolva jelenik meg a

harcmezőn vagy az Oduumlsszeiaacuteban Pallasz Atheacuteneacute is koumldoumlt oumlnt Oduumlsszeuszra

71

Ugyanakkor a Turgenyevre nagy hataacutessal biacuteroacute Edgar Allen Poe fantasztikus

proacutezaacutejaacuteban a koumld legtoumlbbszoumlr az alvilaacutegi erők jellemzője (pl A Maelstroumlm poklaacuteban

ciacutemű elbeszeacuteleacutesben) Alice mint leszaacutelloacute vagy felszaacutelloacute koumld legtoumlbbszoumlr aacutetoumlleli a

repuumllő-utazoacute narraacutetort aki a nő a koumld a felhő a holdfeacuteny oumlleleacuteseacutebe burkoloacutezik

bdquoegyszerre csak uacutegy eacutereztem mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelnerdquo (495)

bdquoa paacuteraacuteba burkoloacutezoacute hold baacutegyadtan vilaacutegiacutetrdquo (519)

felhő takarta el a holdatrdquo (519)

A koumldoumlt gyakran kiacuteseacuteri a felhő megjeleneacutese is amely szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket

hordoz a felhő mint termeacuteszeti keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt aacutellandoacute

vaacuteltozaacutesa miatt pedig a laacutethatoacute metamorfoacutezis szimboacuteluma A koumlddel eacutes a felhővel

egyuumltt a fuumlst is megjelenik bdquoa foumlld foumlloumltt pedig mintha lenge fuumlst terjengenerdquo (519)

amely hagyomaacutenyosan a foumlld eacutes az eacuteg koumlzoumltti kapcsolat jelkeacutepe tovaacutebbaacute a leacutelek

felemelkedeacuteseacutenek keacutepszerű kifejezeacutese amelyet bizonyos uacutejabb kutataacutesok az oacutepium

fuumlstjekeacutent azonosiacutetanak

bdquoEngem azonban elboacutediacutetott valami boacutediacutetoacute leginkaacutebb a maacutek illataacutera

emleacutekeztető feheacuter koumld Egyszerre tűnt el minden mindenfeacutele feacuteny

mindenfeacutele hang eacutes keveacutes hiacutejaacuten maga a tudatom is Csupaacuten az eacutelet eacuterzete

maradt meg bennem eacutes ez cseppet sem volt kellemetlenrdquo (517)

A koumldoumlt eacutes a fuumlstoumlt oacutepiumfuumlstkeacutent azonosiacutetoacute kutataacutesok a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet pedig a

narkohallucinaacutecioacutek pontos eacutes reacuteszletes seacutemaacutejakeacutent az eacutejszakai repuumlleacutest vagy utazaacutest

rsquonarko-triprsquo-keacutent eacutertelmezik129

sőt meacuteg a narkohallucinaacutecioacutekat kiacuteseacuterő

szimptomatikaacutet az oacutepium aacuteltal kivaacuteltott szomatikus tuumlnetek eacutes a kuumlloumlnboumlző

hallucinatiacutev eacuterzetek egzakt eacutes koumlvetkezetes leiacuteraacutesaacutet is felfedezni veacutelik az

elbeszeacuteleacutesben holdfeacuteny feheacuter feacuteny hideg feacuteny eacuteszleleacutese reszketeacutes eacutes hidegraacutezaacutes

129

Андрей Петрович КРАСНЯЩИХ laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и типология

изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного Славянского Ун-та Харьков 2000

ТЗ 4 71-76

72

feacutelelem eacutes hidegleleacutes majd a lebegeacutes eacutes a repuumlleacutes előszoumlr feacutelelmetes keacutesőbb

extatikus eacuterzeacutese veacuteguumll pedig a saacutepadsaacuteg veacuterveszteseacuteg erőtlenseacuteg nyugtalansaacuteg

fejfaacutejaacutes apaacutetia kiacutenjai (vouml Turgenyev levelezeacuteseacutet Herzennel Thomas de Quincy Egy

oacutepiumevő vallomaacutesai c elbeszeacuteleacuteseacuteről130

) Hozzaacuteteszem nem uacutejkeletű ez a

megkoumlzeliacuteteacutes Egy pszichiaacuteter-kutatoacute bizonyos V Csizs maacuter 1899-ben koumlnyvet

jelentet meg Turgenyev rendkiacutevuumlli pszichoanalitikus aacutelomlaacutetoacute- eacutes elemző

keacutepesseacutegeacuteről Тургенев как психопатолог (laquoTurgenyev mint pszichopatoloacutegusraquo)

ciacutemmel131

Csizs hangsuacutelyozza hogy Turgenyev mesteri pontossaacuteggal illetve

aproacuteleacutekos fizioloacutegiai eacutes patoloacutegiai reacuteszletesseacuteggel iacuterja le a hallucinaacutecioacute hipnoacutezis

laacutetomaacutes vagy aacutelom jelenseacutegeit elbeszeacuteleacuteseiben

A metaforikus kiteacuterők mechanizmusai illetve az aacuteltaluk kivaacuteltott metaforikus

folyamat vilaacutegosan foumlltaacuterjaacutek hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk

nem csupaacuten a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes komponense sokkal inkaacutebb egy belső

beszeacutedaktus metaforaacuteja egy oumlnazonosiacutetaacutesmoacuted kereseacutese Alice transzformaacutecioacuteinak

javareacutesze ndash a feacuteny a koumld a felhő a fuumlst ndash mind leacutelekszimboacutelum mindegyik

dematerializaacutelt tehaacutet az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg a leacutelek iraacutenyaacuteba mutatoacute

alakmaacutes amelyek lelki paacuterbeszeacutedet belső beszeacutedet vaacuteltanak ki a belső ndash kiacutevuumllről

nem hallhatoacute de beluumllről szoacuteliacutetoacute ndash hangot szoacutelaltatjaacutek meg Az Alice-szel valoacute

talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval Alice oumlleleacuteseacuteben a koumldbe valoacute burkoloacutezaacutesban az elbeszeacutelő

meghallja a szoacuteliacutetoacute hangot a leacutelek hangjaacutet

bdquoMegint felhangzott az a hang Mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelne s

egyenesen a fuumllembe suacutegnaacute joumljj joumljj joumljjrdquo (495)

A kuumlloumlnboumlző helysziacuteneket korokat eacutes esemeacutenyeket bejaacuteroacute utazaacutes azaz a

belső lelki beszeacuted a hataacuterhelyzetekre oumlsszpontosiacutet a halaacutellal a pusztulaacutessal valoacute

szembeneacutezeacutesre evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltti aacutetmenetre az eacutelet eacutes a halaacutel koumlzouml tti

hataacuteraacutellapotkora Nem veacuteletlen hogy Alice egyik alakmaacutesa a holloacute ami az eacutegi isteni

szfeacutera eacutes a foumlldi vilaacuteg koumlzoumltti koumlzvetiacutető bdquoEgy holloacute amelyet kiaacuteltaacutesommal felvertem

130

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 369 131

ВФ ЧИЖ Тургенев как психопатолог Москва 1899 99

73

aacutelmaacuteboacutel hirtelen a szomszeacutedos fa csuacutecsaacutera rebbent eacutes belekeveredve az aacutegakba

csapkodni kezdett szaacuternyaacuteval Alice azonban nem mutatkozottrdquo (515) A toumlprengő

elbeszeacutelő otthonaacuteban az ablaknaacutel proacutebaacutelja eacutertelmezni eacutejszakai laacutetogatoacutejaacuteval valoacute

talaacutelkozaacutesait utazaacutesait

bdquoEbbe iacutegy vagy belepusztulok vagy beleőruumlloumlk ndash gondoltam toumlprengeacuteseimbe

meruumllve az ablaknaacutelrdquo (514)

Az ablak szinteacuten az aacutetmenetek a hataacuterhelyzetek szimboacuteluma a belső eacutes kuumllső vilaacuteg

valamint az evilaacutegi eacutes a tuacutelvilaacutegi kapcsolat kifejezője a feacuteny koumlzvetiacutetője Ahogyan az

Apaacutek eacutes fiuacutek ciacutemű regeacutenyben Bazarov az ablaknaacutel fejeacutet ablakhoz szoriacutetva

vilaacutegosodik meg eacutes eszmeacutel raacute sajaacutet eacuterzeacuteseire uacutegy a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelőjeacutenek

toumlprengeacutesei az ablaknaacutel az oumlnmegeacuterteacuteshez a belső vilaacutegaacuteba valoacute beleacutepeacuteshez az

oumlneacutertelmezeacuteshez szuumlkseacuteges kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek mutatoacutei Az ablakboacutel alkotott

laacutetvaacuteny a keacutep a keacutepben aacutebraacutezolaacutes a leacutet megismerhetetlenseacutegeacutet eacutes a szubjektum

kimeriacutethetetlenseacutegeacutet fejezi ki

A belső beszeacutedben az eacutejszakai repuumlleacutesben az egyik legfontosabb tovaacutebbi

esemeacuteny a kinyiacuteloacute perspektiacuteva a repuumlleacutesi poziacutecioacuteboacutel befogadhatoacute messzi taacutevlat

megtapasztalaacutesa eacutes annak elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa bdquofűszaacutelak hegyerdquo ndash bdquofaacutek csuacutecsairdquo ndash bdquoaz

erdő borzas haacutetardquo (499) egyre szeacutelesebbre nyiacuteloacute panoraacutemaacutet egyre nagyobb keacutepet eacutes

azzal egyuumltt egyre nagyobb oumlsszefuumlggeacuteseket s a perspektivikus laacutetoacuteszoumlgből szemleacutelt

dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacutet taacuterjaacutek foumll Ebben az elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesban uacutejabb esemeacuteny zajlik

le a perspektiacuteva birtokba veacuteteleacutevel a taacutej eacutes egyes elemei aktiacutev funkcioacuteba keruumllnek

azaz alany eacutes a dolog szerepe felcsereacutelődik A teacuterseacuteg minden eleme cselekvő

funkcioacuteba keruumll leiacuteraacutesuk aktiacutev igeacutekkel megy veacutegbe bdquoTemplomok emelkedtekrdquo

(laquoЦеркви высилисьraquo) bdquohiacuted feketeacutellettrdquo (laquoмост чернелraquo) bdquokupolaacutek keresztek

feacutenylettekrdquo (laquoкуполы и кресты блестелиraquo) az orszaacuteguacutet kuacuteszik vezet fut (laquoшоссе

74

впивалось выбегалоraquo)132

A foumlltaacutert teacuterseacuteg a leiacutert taacutej azaz az elbeszeacutelt objektum

tehaacutet az elbeszeacutelő szubjektum funkcioacutejaacutet kapja meg

bdquouacutegy eacutereztem nem is mi haladunk előre hanem ellenkezőleg veluumlnk szembe

jő minden hegyek bukkantak fel egyre noumlvekedtek eacutes egyenesen feleacutenk

tartottak De egykettőre elmaradtak moumlgoumlttuumlnk hogy uacutejabbak keacuteljenek eacutes

suhanjanak feleacutenkrdquo (520)

Tehaacutet nem pusztaacuten a dolgok oumlnmagukban jelennek meg hanem leacutetuumlk az emberi

cselekveacutes vilaacutegaacuteban valoacute jelenleacutetuumlk iacutegy alakulnak aacutet a szubjektiacutev jelenleacutet

lenyomataacutevaacute aacutegens dolgokkaacute a cselekveacutes jeleacuteveacute materiaacutelis bdquodolgokboacutelrdquo az ember

helyett is cselekvő dolgokkaacute 133

Mit modellaacutelnak tehaacutet a metaforikus kiteacuterők A laacutethatoacute teacuterseacutegek eacutes a

befogadhatoacute perspektiacutevaacutek vizuaacutelis modelljeacutenek megalkotaacutesa nem lehetseacuteges a

narraacutecioacuteban ndash ekkor uumltkoumlzuumlnk az elbeszeacutelhetőseacuteg az elmondhatoacutesaacuteg hataacuteraacuteba Az

elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev laacutettataacutes helyeacutere Turgenyev a metaforikus

szemantika tereacutet iktatja be mely nem toumlrteacutenet hanem diszpoziacutecioacute megformaacutelaacutesaacutera

szolgaacutel meacuteghozzaacute bdquoaz egzisztencia igeacutenyeacutet kifejező leacutetezeacutes diszpoziacutecioacutejaacutenakrdquo134

modellaacutelaacutesaacutera A metaforikus kiteacuterők pedig uacutegy formaacuteljaacutek meg e modellt mint egy uacutej

műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus ihletforraacutesaacutet ndash mint a regeacutenyt a nagyepikai

formaacutekat levaacuteltoacute lirizaacuteloacute proacutezanyelv megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacuteseacutet A metaforikus

kiteacuterők tehaacutet autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten amelyek azt az

aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve intonaacutecioacutek

132

bdquoA szuumlrkeacutesfeheacuter orszaacuteguacutet keskeny nyiacutelkeacutent neacutemaacuten kuacuteszott a vaacuteros egyik veacutegeacutebe eacutes ugyancsak neacutemaacuten

vezetett ki az egyhanguacute koumldoumls mezőkrerdquo (502) bdquoБелесоватое шоссе узкой стрелой безмолвно

впивалось в один конец города и безмолвно выбегало из противоположного конца на сумрачный

простор однообразных полейrdquo (15) 133

Vouml a gogoli bdquorepuumllő versztaacutekkalrdquo a Holt lelkekben (bdquorepuumllnek az erdők repuumll az egeacutesz uacutetrdquo) Kovaacutecs

Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban bdquoA messzi taacutevlat az eacuteg ahonnan

az elbeszeacuteleacutes szemleacuteleti taacutergyainak belső struktuacuteraacuteja maacuter nem de a dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacuteban fennaacutelloacute

textuacuteraacuteja igen kuumlloumlnoumlsen eacutelesen taacuterul foumll A dolgok leacutete jut megjeleneacuteshez pontosabban jelenleacutetuumlk az

emberi cselekveacutes vilaacutegaacuteban A materiaacutelis komponens bdquoeleven teacutennyeacuterdquo ndash cselekvő az ember helyett is

cselekvő ndash dologgaacute alakul aacutet technikai eszkoumlzből a cselekveacutes jeleacuteveacute a szubjektiacutev jelenleacutet lenyomataacutevaacuterdquo

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-4 LV Eacutevfolyam

A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 176 134

I m 174

75

kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi

aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest transzgresszioacutet taacuterja foumll135

A nyelvi

kreativitaacutes ezen megnyilvaacutenulaacutesai vaacuteltjaacutek aacutet lirizaacuteloacute proacutezapoeacutemaacutevaacute a proacutezaepikai

elbeszeacuteleacutest A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice repuumlleacutese időutazaacutesa

tehaacutet nem elsősorban a foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem

pusztaacuten a toumlrteacutenelmi helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az

eacuteletet eacutertelmező belső beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai

repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes Az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-

figyelő narraacutetor alakja a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacuteja

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Laacutetomaacutesok mint rsquophantazeinrsquo kompoziacutecioacutes rendszere eacutes annak

modalitaacutesai aacuteltal kivaacuteltott metaforizaacutecioacute laacutettatni enged az oumlnreflexiacutev beszeacutedet a

belső dialoacutegust jeleniacuteti meg ndash az eacuteletet eacutertelmező eacutes az oumlnmegeacuterteacutesre iraacutenyuloacute belső

beszeacuted az autoreflexiacutev a vilaacutegot eacutes oumlnmagaacutet eacutertelmezni akaroacute emberi jelenleacutet

alakzataacutet

135

Vouml A gogoli liacuterai kiteacuterők szerepeacutevel illetve a transzgresszioacute fogalmaacuteval Kovaacutecs tanulmaacutenyaacuteban I

m 172

76

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ

A DIADALMAS SZERELEM DALA

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala

ndash s abban a pillanatban megeacuterezte magaacuteban

egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethellip

(Turgenyev A diadalmas szerelem dala) 136

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA

Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethellip(720)

Paraacutezs vita eacutes vegyes eacuterzelmek jellemezteacutek a Diadalmas szerelem dala ciacutemű novella

megjeleneacuteseacutet koumlzvetlenuumll koumlvető kritikai recepcioacutet Viktor Burenyin kritikus volt az

első aki koumlzvetlenuumll a novella megjeleneacuteseacutet koumlvetően a Новое время ciacutemű lapban

Turgenyev stilizaacutecioacutes reacuteszletgazdagsaacutegaacutet emeli ki tovaacutebbaacute hangsuacutelyozza hogy bdquoa

lemeacutelyebb realizmust a legkuumlloumlnoumlsebb fantasztikus tartalommal oumltvoumlző iacuteraacutesmoacutedrdquo a

kortaacuters valoacutesaacutegboacutel valoacute bdquoelemeleacutesrdquo eacutes a bdquomisztikus beaacutelliacutetaacutesokrdquo eredmeacutenye

Turgenyevneacutel az a bdquotiszta iacuteraacutesműveacuteszetrdquo amely a Diadalmas szerelem dalaacuteban

136

A novella magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV

A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 709ndash735 735

77

valoacutesul meg137

A Новое время kritikaacutejaacutera a kijevi Заря c folyoacuteirat vaacutelaszolt a

leghamarabb melyben a recenzes M Kuliser szerint a novella bdquomesterien

kidolgozott ugyanakkor unalmas uumlres eacutes eacutertelmetlen ndash nem toumlbb mint a szerző

meddő fantaacuteziaacutejaacutenak proacutebaacutelkozaacutesardquo138

s ehhez hasonloacute kritika jelent meg az

Одесский листок-ban is139

A Новости Stendhal Olasz kroacutenikaacuteihoz eacutes Flaubert

legendaacuteihoz hasonliacutetja az elbeszeacuteleacutest de eacutertetlenuumll aacutell azon turgenyevi eljaacuteraacutes előtt

amelyben az itaacuteliai reneszaacutensz stilizaacutecioacuteja miszticizmussal spiritualizmussal eacutes

titokzatossaacuteggal talaacutelkozik140

A Неделя Schopenhauer szerelemfilozoacutefiaacutejaacutet veacuteli

kiolvasni a novella poeacuteziseacuteből141

a Санкт-Петербургские Ведомости vaacutellaltan

nem tulajdoniacutet kuumlloumlnoumlsebb jelentőseacuteget a bdquoregeacutenyiacuteroacuterdquo elbeszeacuteleacuteseacutenek142

a Мир a

novellaacuteban a reneszaacutensz novella műfajaacutenak feltaacutemasztaacutesaacutera valamint a romantikaacutenak

a fantasztikummal valoacute oumltvoumlzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquotisztaacuten irodalmi kiacuteseacuterletetrdquo laacutet143

a Дело

a bdquodiadalmas szerelem dalaacutenak hangjaitrdquo fedezi fel a novella bdquoliacuterairdquo szoumlvegeacuteben 144

miacuteg a Порядок abban jeloumlli meg az elbeszeacuteleacutes legfőbb eacuterteacutekeacutet hogy a turgenyevi

szoumlveg nem szociaacutelis politikai vagy eszmetoumlrteacuteneti mű hanem Flaubert proacutezaacutejaacutehoz

hasonlatos moacutedon aproacute reacuteszletekig kidolgozott bdquopszicholoacutegiai analiacutezisrdquo s ezt az

elemző iacuteraacutesmoacutedot a fantasztikum tovaacutebb meacutelyiacuteti145

Turgenyev szaacutemaacutera a

legeacuterteacutekesebb kritika a Страна-ban jelent meg amelyben Leonyid Polonszkij

laquoТоржествующая любовьraquo (laquoDiadalmas szerelemraquo) ciacutemmel egy fiatalember eacutes

egy laacuteny levelezeacuteseacutenek formaacutejaacuteban taacuterja foumll a novella hősnőjeacutenek Valeriaacutenak

leacutelektani arculataacutet Polonszkij sajaacutetos recenzioacuteja szerint a novellaacuteban a fantasztikum

nem stilaacuteris funkcioacute hanem annak a gondolatnak az elmeacutelyiacuteteacutese hogy eacutepp az eacutelet

toumlrveacutenyszerűseacutegeiből adoacutedik egy eacuterzeacutes oumlsztoumlnszerű akaratlan megjeleneacutese annak

megtapasztalaacutesa hogy leacutetezik egy bdquomaacutesik boldogsaacutegrdquo lehetőseacutege egy egyaacuteltalaacuten nem

zavartalan nem eskuumlvel megerősiacutetett eacutes ellenaacutellhatatlanul feltoumlrő boldogsaacutegeacute egy

137

Новое время 1881 2045 6 (18) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 138

Заря Киев 1881 251 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 139

Одесский листок 1881 192 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 140

Новости 1881 308 20 ноября (2 декабря) (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 141

Неделя 1881 46 с 1533mdash1536 142

Санкт-Петербургские Ведомости 1881 316 17 (29) декабря) 143

Мир Харьков 1881 11 с 148mdash150 144

Дело 1882 1 с 98 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 145

Порядок 1881 313 13 (25) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

78

neacuteha bűnoumls eacutes eacuteletromboloacute boldogsaacutegeacute146

E boldogsaacutegra valoacute ndash olykor vak ndash

toumlrekveacutes aacutebraacutezoloacutedik Valeria arcaacuten amely arc az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacutejaacutevaacute

vaacutelik

A novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacuteja az itaacuteliai cinquecento Ferrara vaacuterosa a

keacuteső reneszaacutensz idejeacuten s ezt az alciacutem is megerősiacuteti amely roacutemai szaacutemmal jeloumlli az

1542-es eacutevszaacutemot (bdquoMDXLIIrdquo) A szerző tovaacutebbaacute megjeloumlli az elbeszeacuteleacutes narratiacutev

keretrendszereacutet azzal hogy a narraacutetor egy itaacuteliai keacuteziratot olvas eacutes csak a novella

első eacutes utolsoacute mondataacuteban kapcsoloacutedik be a szoumlvegbe bdquoEgy reacutegi olasz keacuteziratban ezt

olvastamrdquo (709) majd pedig bdquoEnneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo (733) Turgenyev

tudatosan az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejakeacutent jeloumlli meg a kompoziacutecioacutet

1881 szeptember 11-i (23) leveleacuteben Sztaszjulevicsnek iacuterja hogy egy bdquoolasz

pasticciordquo megiacuteraacutesaacuten munkaacutelkodik tovaacutebbaacute hataacuterozott ceacutelja hogy a keacuteszuumllő novella

toacutenusaacutet a bdquolegaproacutebb reacuteszletekigrdquo alaposan kidolgozza147

A pasticcio vagy

elterjedtebb vaacuteltozataacuteban pastiche stiacutelusimitaacutecioacutet jelent a szoacute eredeti jelenteacutese

laquocsirizraquo amely kuumlloumlnboumlző stiacutelusok korszakok iraacutenyzatok szerzők vagy

beszeacutedmoacutedok rsquooumlsszeragasztaacutesaacuterarsquo utal Hasonlatos a paroacutedia műfajaacutehoz de a

pastiche eseteacuteben a beszeacutedmoacuted imitaacutecioacuteja nem felteacutetlenuumll foglal magaacuteban szatirikus

indiacutettataacutest148

Mieacutert vaacutelasztja tehaacutet Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenikaacutet műfaji

vagy stilisztikai modelljeacutenek Ferrara eacutes a keacuteső reneszaacutensz nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok ideje Boiardo Ariosto

eacutes Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino Franceso dell Cossa Cosimo

Tura Ercole da Ferrara vagy Leon Battista Alberti műveacuteszeteacutenek eacutes Andrea Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje Az elbeszeacuteleacutesben nemcsak a reneszaacutensz festőkre vagy Palladio

eacutepuumlleteire toumlrteacutenő koumlzvetlen referenciaacutek szerepelnek nyiacutelt utalaacutesok formaacutejaacuteban

hanem az Orlando furioso-ra (Oumlrjoumlngő Roland vagy Eszeveszett Orlando) is

Ludovico Ariosto negyvenhat eacutenekből aacutelloacute fantaacuteziakeacutepek aacutelmok eacutes realitaacutes

szoumlvedeacutekeacuteből bdquodalfuumlzeacuterbőlrdquo eposszaacute oumlsszeszerveződő szoumlveveacutenyes szerelmi

146

Страна 1881 152 24 декабря с 5-7 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 147

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 585 148

Vouml Ingeborg HOESTEREY From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche = European Journal

of English Studies 1999 Vol 3 No1 78ndash86

4 I m 79

79

toumlrteacuteneteket foumlltaacuteroacute az emberi szenvedeacutely erejeacutet eacutes őruumlleteacutet bemutatoacute munkaacutejaacutera

amelyet Matteo Boiardo Orlando innamorato (Szerelmes Roland vagy Orlando

szerelemre lobbanaacutesa) ciacutemű befejezetlen eposzaacutenak folytataacutesakeacutent kezdett iacuterni a

szerző

Szaacutemos kutatoacute Turgenyev bdquoolasz kroacutenikaacutejaacutenakrdquo forraacutesakeacutent a reneszaacutensz

novellaacutekon eacutes eposzokon tuacutel Stendhal Merimeacutee eacutes Flaubert iacuteraacutesait jeloumlli meg149

Zoumlldhelyi Zsuzsa felhiacutevja a figyelmet arra hogy nem ez az egyetlen talaacutelkozaacutesa

Turgenyevnek a stilizaacutecioacuteval hiszen az ő fordiacutetaacutesaacuteban jelennek meg oroszul 1877-

ben Flaubert stilizaacutecioacutei az Irgalmas Szent Juliaacuten legendaacuteja eacutes a Heroacutediaacutes ciacutemű

szoumlvegek150

Turgenyev ajaacutenlaacutesaacuteban bdquoproacutezapoeacutemaacuteknakrdquo nevezi ezeket a műveket a

fordiacutetaacutesokat pedig aacutetuumllteteacutesnek mivel uacutegy igyekszik visszaadni Flaubert stilizaacutecioacuteit

orosz stiacutelusban hogy a szentek eacuteleteacuteről szoacuteloacute orosz legendaacutek stiacuteluseszkoumlztaacuteraacutet

alkalmazza A legendafordiacutetaacutesok előszavaacuteban Turgenyev azt a ceacuteljaacutet is

megfogalmazza hogy megismertesse a Bovaryneacute szerzőjeacutevel szembeaacutelliacutetott bdquomaacutesikrdquo

Flaubert-t

bdquoE legendaacutek bizonyos meacuterteacutekig meglepik majd az orosz olvasoacutet aki nem ezt

vaacuterja a francia realistaacutek fejeacutenek eacutes Balzac oumlroumlkoumlseacutenek kikiaacuteltott Flaubert-től

De felteacutetelezem hogy e legendaacutek fantasztikus egyszersmind harmonikus

szeacutepseacuteget aacuterasztoacute koumlltőiseacutege megteszi a magaacuteeacutet s lekuumlzdi az olvasoacutek

előiacuteteacuteleteit Tekintsenek raacutejuk uacutegy mint proacutezai formaacuteba oumlltoumlztetett poeacutemaacutekra

mert hiszen azokrdquo151

Aligha veacuteletlen tehaacutet hogy Turgenyev bdquoGustave Flaubert emleacutekeacutenekrdquo (709) szenteli

a Diadalmas szerelem dalaacutet

149

Vouml М О ГАБЕЛЬ laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) = НЛ

БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225 Жужанна ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская литература XIX века = Studia Slavica

Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364 А Б МУРАТОВ Повесть И С Тургенева laquoПеснь

торжествующей любвиraquo = Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137 150

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 312 151

I m

80

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg hogy a hősoumlk beszeacutede egy ponton

problematikussaacute vaacutelik A szerző keacutesei proacutezaacutejaacuteban egyre nagyobb szerephez jutnak

azok a nem-verbaacutelis kommunikaacutecioacutes rendszerek amelyeket a hősoumlk mozgoacutesiacutetanak

beszeacutedvaacutelsaacuteg eseteacuten ugyanis a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkezik egy adott keresett

leacutenyegiseacuteg uacutej reprezentaacutecioacuteja egy uacutej szemiotikai rendszerben A diadalmas szerelem

dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben megfigyelhető hogy nemcsak a hősoumlk rsquoverbaacutelisrsquo beszeacutede

meruumll ki A festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio elteacuterő moacutedon eacutes kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon koumlzeliacutetik meg a hősnőt arra toumlrekedve hogy koumlzoumls

beszeacutedmoacutedot tudjanak vele kialakiacutetani A novella egyik koumlzponti teacutemaacuteja tehaacutet az

hogy hős eacutes hős egyuumltt milyen beszeacutedtartomaacutenyba keacutepes koumlzoumlsen beleacutepni tovaacutebbaacute

az hogy a vaacutelsaacutegba jutott beszeacutedet a koumlzoumllhetetlen koumlzleacutest hogyan jeloumlli meg a

szerző Maacuteskeacutent mondva s egyben uacutej szinten fogalmazva a hősoumlk beszeacutedvaacutelsaacutega

eseteacuten milyen moacutedon leacutep be a diszkurziacutev teacuterbe uacutej szemantikaacutet teremtve az rsquoiacuteraacutesrsquo azaz a

turgenyevi szoumlveg

A novella szuumlzseacutejeacutet egy szerelmi haacuteromszoumlg fogja oumlssze melynek viszonyait

a kuumlloumlnboumlző ndash koumlzoumls eacutes egymaacutest kizaacuteroacute ndash beszeacutedmoacutedok hataacuterozzaacutek meg vagyis az

hogy a hősoumlk egymaacutessal milyen kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon tudnak kialakiacutetani

koumlzoumls rsquobeszeacutedrsquo-tartomaacutenyokat A koumlzeacuteppontban a hősnő Valeria aacutell akit az

előtoumlrteacutenetben bdquocsendesrdquo bdquohalk szavuacuterdquo fiatal laacutenynak ismeruumlnk meg aki azonban

titkon eacutenekel

bdquohelliphangjaacutet alig hallotta valaki De az a hiacuter jaacuterta hogy gyoumlnyoumlrű hangja

van s szeretett oacutedon dalokat eacutenekelni lant kiacuteseacuterete mellett amelyet maga

pengetetthelliprdquo(710)

A keacutet feacuterfi hős Fabio eacutes Muzio mintegy a hősnő keacutet szemiotikai poacutelusa kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes modellekben proacutebaacutelja megkoumlzeliacuteteni Valeriaacutet Koumlzoumls verbaacutelis

beszeacutedmoacutedot csak Fabio keacutepes vele leacutetrehozni miacuteg Muzio a hősnő rejtett

leacutenyegiseacutegeacutet a zeneacutet ragadja meg azonban verbaacutelis kommunikaacutecioacutet keacuteptelen

kialakiacutetani Muzio kudarcaacutet Valeria feleacute eacuteppen beszeacutedvaacutelsaacutega verbaacutelis rsquoneacutemasaacutegarsquo

okozza Valeria eacuteppen ezeacutert bdquofeacuteleacutenkrdquo a hős jelenleacuteteacuteben mert ekkor meacuteg csak a

81

beszeacuted hiaacutenyaacutet eacuterzeacutekeli eacutes nem tudatosul benne hogy Muzioacuteval a zene nyelveacuten ndash

mindkettőjuumlk szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute kommunikaacutecioacutes rendszerben ndash talaacuteltak koumlzoumls

beszeacutedtartomaacutenyt

bdquoValeria [] Muzio mellett muzsikaacuteval foglalkozott de Fabioacuteval toumlbbet

beszeacuteltrdquo (711)

Valeria anyja hozza meg azt a veacutegső doumlnteacutest amelyet szinteacuten az a laacutetszat indokol

hogy laacutenya inkaacutebb Fabioacutenak tudott megnyiacutelni laacutetszatra inkaacutebb vele tud koumlzoumls

kommunikaacutecioacutes tartomaacutenyt megosztani

bdquo[Valeria] Fabioacuteval toumlbbet beszeacutelt az ő taacutersasaacutegaacuteban nem volt annyira feacuteleacutenk

[] [anyjaacutenak] titokban Fabio volt inkaacutebb kedveacutere s azt gyaniacutetva hogy

Valeriaacutenak is ő tetszik jobban őt jeloumllte kirdquo (712)

Az anya a verbalitaacutesban betoumlltoumltt koumlzoumlsseacuteg alapjaacuten iacuteteacutel eacutes ekkor meacuteg nem tudja hogy

laacutenyaacutenak meacutelyebb eacutes rejtettebb tartomaacutenyai iacutegy beteljesuumlletlenuumll maradnak

Muzio eacutes Valeria a verbalitaacutes hiaacutenya miatt nem lehetnek egymaacuteseacutei s iacutegy

koumlzoumls nem-verbaacutelis beszeacutedmoacutedjuk a zene sem tud beteljesedni (ezeacutert kell Muzioacutenak

oumlt eacutev utaacuten visszateacuternie) Mintha a szerencseacutes kivaacutelasztott keacuterő keacutesőbb a feacuterj maga a

festő Fabio is eacuterezneacute hogy feleseacutegeacutenek rejtett lelki tartomaacutenyai betoumlltetlenuumll

maradnak azonban meacutegsem tűntek el Valeacuteriaacutet Szent Ceciacuteliakeacutent akarja megfesteni

Eacutes mieacutert pont ezt a szentet vaacutelasztja Nemcsak azeacutert mert Itaacuteliaacuteban a keacuteső

reneszaacutensz idejeacuten (a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacuteban) a szűz veacutertanuacutenak

hatalmas kultusza volt hanem azeacutert is mert Ceciacutelia volt a zene veacutedőszentje152

Szent

Ceciacutelia szűz eacutes veacutertanuacute az egyhaacutezi eacutenek eacutes zene veacutedőszentje Az irodalmi szoumlvegek

fiatal leaacutenykeacutent mutatjaacutek be Ceciacuteliaacutet akiben a nemesi szaacutermazaacutes a testi szeacutepseacuteg eacutes

az ereacuteny szokatlan harmoacuteniaacuteban talaacutelkozott Az egyhaacutezban előeacutenekes eacutes előimaacutedkozoacute

volt Szuumlzesseacutegi fogadalmat tett szuumllei azonban ndash a hagyomaacutenyok szerint a laacuteny

152

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009 22

82

megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll ndash csalaacutedi eacuterdekből eljegyezteacutek egy pogaacuteny fiatalemberrel

Valerianus-szal (vouml Valeacuteria neveacutenek egybeeseacuteseacutet Ceciacutelia jegyeseacutenek neveacutevel) Csak

a naacuteszeacutejszakaacuten tudta az ifjuacutenak elmondani nagy titkaacutet eacutes fogadalmaacutet A joacutelelkű

Valerianus kiacutevaacutencsi lett erre a titokzatos jegyesre s a keresztseacuteget is vaacutellalta Ceciacutelia

megkereste az Alexander Severus kereszteacutenyuumlldoumlzeacutese miatt eacuteppen rejtőzkoumldő Orbaacuten

paacutepaacutet aki megkeresztelte Valerianust Ugyancsak jegyeseacutenek testveacutereacutet Tiburtiust eacutes

az elfogataacutesukra kuumlldoumltt Maximust is Krisztus szereteteacutere eacutes hiteacutere vezette Miutaacuten a

haacuterom veacutertanuacutesaacutegot szenvedett Ceciacutelia a Praetextatus katakombaacuteban temettette el

őket Almachius prefektus a szegeacutenyeket gyaacutemoliacutetoacute eacutes hituumlkben megerősiacutető Ceciacuteliaacutet

kiacutenzaacutes alaacute vetette majd veacuteguumll kard aacuteltali halaacutelra iacuteteacutelteacutek A hoacuteheacuter nem tudta lefejezni

baacuter haacuteromszor csapott az eliacuteteacuteltre (vouml a veacutegzetes ndash holdkoacuteros-erotikus ndash eacutejszaka

maacutesnapjaacuten a hősnő keacuteptelen magyaraacutezatot adni feacuterjeacutenek Fabioacutenak bdquoValeriaacutenak

hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)) Ceciacutelia a hagyomaacuteny szerint meacuteg

haacuterom napig eacutelt eacutes I Orbaacuten paacutepa megerősiacutetette a szentseacutegekkel halaacutela előtt Ceciacutelia

aki őrangyalaacuteval taacutersalgott az oumlroumlk zene meghataacuterozoacute vilaacutegjelenleacuteteacutet hirdeti153

Szent

Ceciacutelia a koumlzeacutepkor oacuteta a zene veacutedőszentje is akit gyakran aacutebraacutezoltak levegővel

megszoacutelaltathatoacute hangszerekkel fuacutevoacutesokkal orgonaacuteval (a legenda szerint eskuumlvőjeacuten

ő maga jaacutetszott az orgonaacuten) 1584-től pedig a Roacutemai Zeneakadeacutemia (Accademia

Nazionale di Santa Cecilia) patroacutenaacutejakeacutent is tisztelik

Fabio festő Fabio egy hiacutevő reneszaacutensz műveacuteszember akinek vilaacuteglaacutetaacutesaacutet keacutet

archetipikus hataacutes hataacuterozza meg a szentek kultusza azon beluumll Ceciacutelia legendaacuteja

valamint a szent toumlrteacuteneteacutenek vizuaacutelis műveacuteszi megformaacuteloacutei Leonardo eacutes Luini

keacutepei

bdquoNeacutehaacuteny heacutettel Muzio hazaeacuterkezeacutese előtt Fabio hozzaacutelaacutetott feleseacutege

arckeacutepeacutenek megfesteacuteseacutehez Szent Ceciacuteliakeacutent akarta aacutebraacutezolni Sokat haladt

festőtudaacutesaacuteban a hiacuteres Luini Leonardo da Vinci taniacutetvaacutenya eljoumltt hozzaacute

Ferraraacuteba s a maga tanaacutecsaival taacutemogatva őt nagy mestereacutenek utasiacutetaacutesait is

153

I m

83

tolmaacutecsolta Az arckeacutep teljesen elkeacuteszuumllt csak az arcot kellett meacuteg befejezni

paacuter vonaacutessalrdquo (720)

Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesaacutet tehaacutet kettős pretextus befolyaacutesolja egyfelől a

verbaacutelis narratiacuteva vagyis a Ceciacutelia-toumlrteacutenet maacutesfelől pedig a vizuaacutelis rsquopretextusokrsquo

a Ceciacutelia-portreacutek nagy megalkotoacuteinak (Leonardo Lunini Raffaello) festmeacutenyei

Fabio azonban oly erősen ezen hataacutesok rabja hogy műveacuteszi beszeacutede vaacutelsaacutegba jut eacutes

vizuaacutelis rsquomegnyilatkozaacutesarsquo kudarcot vall amikor azt tapasztalja hogy maacuter nem tudja

megfeleltetni ezen archetiacutepusnak keacuteszuumllő portreacuteja modelljeacutet A hős a vizuaacutelis modell

aacuteltal megengedett oumlsszefuumlggeacutesekben proacutebaacutelja megragadni Valeria leacutenyegeacutet eacutes

mindezt előzetes rsquokoacutedokkalrsquo blokkolja a nagy elődje aacuteltal maacuter megalkotott Szent

Ceciacutelia-keacutep Muzio visszateacutereacutese utaacuten pedig elveszti az archetipikus keacutepnek a maacutesaacutet a

hősnő szentnek hitt arckifejezeacuteseacutet amelynek alapjaacuten Valeriaacutet Ceciacuteliakeacutent akarta

megfesteni Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő

proacutezaacuteban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban iacuter arroacutel jelenseacutegről amelynek soraacuten az elbeszeacutelő

valamely regeacutenyalakot egy megfestett szemeacutelyhez hasonliacutet s utal Turgenyev Őstalaj

(Новь) ciacutemű regeacutenyeacutere melyben az egyik nőalak arckifejezeacutese eacutes szeme alapjaacuten

Rafaello Drezdaacuteban laacutethatoacute Sixtusi Madonnaacutejaacutenak a hasonmaacutesa154

A Diadalmas

szerelem dala ciacutemű novellaacuteban viszont eacuteppen az a probleacutema meruumll fel hogy a Fabio

aacuteltal elkeacutepzelt Valeria-Ceciacutelia-keacutepnek maacuter nem feleltethetők meg a hősnő vizuaacutelis

alakvonaacutesai

bdquoFabio bevezette a műterembe leuumlltette s ecsetet vett kezeacutebe aacutem legnagyobb

bosszuacutesaacutegaacutera semmikeacuteppen sem tudta az arcot uacutegy befejezni ahogy szerette

volna S nem azeacutert mert az arc kisseacute halvaacuteny volt s kimeruumlltnek laacutetszotthellip

154

Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely Henry James elbeszeacutelő műveacuteszeteacuteről iacuter tanulmaacutenyaacuteban aki Turgenyevvel

koumlzeli baraacutetsaacutegban volt eacutes aki toumlbbszaacutez festőt eacutes műalkotaacutest szerepeltet regeacutenyeiben eacutes elbeszeacuteleacuteseiben

bdquoHenry James ki az orosz iacuteroacuteval koumlzeli baraacutetsaacutegban volt toumlbb műveacuteben folyamodott ilyen

megoldaacuteshoz The Aspen Papers (1888) elbeszeacutelője egy elkeacutepzelt amerikai koumlltő leveleit szeretneacute

megkaparintani A tulajdonos a koumlltő egykori szerelme meghal s a leveleket Tita nevű unokahuacutega

oumlroumlkli Az elbeszeacutelő a Castelfranco szeacutekesegyhaacutezban laacutethatoacute Giorgione-oltaacuterkeacutep melleacutekalakjainak

foumllideacutezeacuteseacutevel jellemzi a szereplők viszonyaacutetrdquo SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az

elbeszeacutelő proacutezaacuteban = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 187

84

nem azt a tiszta szent kifejezeacutest mely neki annyira tetszett benne s azt a

gondolatot sugalmazta hogy Valeriaacutet Szent Ceciacuteliaacutenak fesse meg ma nem

talaacutelta Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethelliprdquo (720)

Fabio vizuaacutelis műveacuteszi beszeacutede is vaacutelsaacutegba keruumll nem tudja befejezni a keacutepet hiszen

a keacutepben foglalt toumlrteacutenet ndash a Ceciacutelia-legenda mint pretextus ndash nem felel meg az

aktuaacutelis toumlrteacutenetnek tovaacutebbaacute a portreacute sem tudja feloumllteni azokat a vizuaacutelis

attribuacutetumokat amelyeket a hős Leonardo vagy Raffaello keacutepein laacutetott Az aacutebraacutezolni

kiacutevaacutent bdquotiszta szent arckifejezeacutesrdquo nem egyezik Valeria arcaacutenak sugaacuterzaacutesaacuteval A keacutet

narratiacuteva nem feleltethető meg egymaacutesnak mivel a hősnő ndash sajaacutet szemeacutelyes

toumlrteacuteneteacutevel ndash megtoumlri a Fabio aacuteltal megismeacutetelni kiacutevaacutent Ceciacutelia-toumlrteacutenetet A

maacutertiacuterhalaacutelt halt eacutes szentteacute avatott aacutertatlan szűz veacutertanuacute toumlrteacutenete nem

megismeacutetelhető eacutes ilyenformaacuten nem ismeacutetelhetők meg a Leonardo aacuteltal megfestett

Ceciacutelia-portreacute alakjegyei sem mert a keacutet vizuaacutelis textuacutera azaz a keacutet keacutep toumlrteacutenete

sem egyezik Valeriaacutenak sajaacutet toumlrteacutenete van

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG

Valeacuteria arca megvaacuteltozik miutaacuten feleacutebred abboacutel az aacutelomboacutel amelyben Muzioacuteval

rsquotalaacutelkozikrsquo Aacutelmaacuteval eacutes arcaacutenak elvaacuteltozaacutesaacuteval a hősnő megtoumlri a Fabio aacuteltal

uacutejraalkotni uacutejraiacuterni illetve uacutejrafesteni kiacutevaacutent rsquopretextustrsquo eacutes kinyilvaacuteniacutetja hogy nem

egy szent nem egy legenda hősnője hanem sajaacutet toumlrteacutenete van eacutes ő maga nem maacutes

mint sajaacutet szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek főszereplője a maga emberi emoacutecioacuteival

szenvedeacutelyeivel gyengeseacutegeivel eacutes erejeacutevel feacutelelmeivel eacutes baacutetorsaacutegaacuteval Valeria

neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben az bdquoerősrdquo bdquobaacutetorrdquo

bdquoegeacuteszseacutegesrdquo bdquoeacuteleterősrdquo jelenteacutesek vannak koacutedolva155

A szoumlveg oumlsszefeacuterhetetlen

szemantikaacutet fesziacutet ki Valeriaacutet bdquofeacuteleacutenkrdquo fiatal laacutenynak ismerjuumlk meg

155

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998 249

85

bdquoIgaz egyesek kisseacute saacutepadtnak talaacuteltaacutek hellip tekintete valami baacutetortalansaacutegot

sőt feacuteleacutenkseacuteget fejezett kirdquo (710)

A hősnő toumlrteacuteneteacutevel tuacutelleacutep az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken hosszuacute eacutevek utaacuten

veacutegre leszakad anyja koumlldoumlkzsinoacuterjaacuteroacutel hiszen egeacutesz addigi eacuteleteacuteben anyja eacutelt

gondolkodott doumlntoumltt őhelyette s halaacutela utaacuten is meacuteg egy eacutev kellett hogy Valeria

fuumlggetlenedni tudjon anyja hataacutesaacutetoacutel Megtoumlri bdquofeacuteleacutenkseacutegeacutetrdquo eacutes azzal egyuumltt feacuterje

archetipikus Ceciacutelia-keacutepeacutet eacutes arca maacuter nem lesz alkalmas a bdquoszentrdquo portreacute

megfesteacuteseacutehez Valeria tisztasaacutega becsuumllete eacutes baacutetorsaacutega valoacuteban Ceciacutelia

tulajdonsaacutegaival rokon s rokon zenei leacutenyegiseacuteguumlk is azonban toumlrteacutenetuumlk maacutes A

legenda szentjeacutenek eacutes a novella hősnőjeacutenek toumlrteacutenete elvaacutelik egymaacutestoacutel Iacutegy toumlrik

meg a pretextus Fabio festővaacutesznaacuten eacutes ahogyan a keacutet portreacute vonaacutesai elteacuternek uacutegy

vaacutelnak szeacutet a keacutepekben foglalt narratiacutevaacutek is tehaacutet a Ceciacutelia-legenda helyeacutere uacutej

toumlrteacutenet Valeria toumlrteacutenete leacutep

A szuumlzseacute e suacutelypontjaacutet felerősiacuteti egy uacutejabb szemantikai fordulat amelyet uacutegy

taacuterhatunk foumll ha a laquoCeciliaraquo neacutev etimoloacutegiaacutejaacutet is megvizsgaacuteljuk A laquoCeciliaraquo neacutev

jelenteacutese laquovakraquo (lsd laquoCaeciliaraquo ndash laquoCaecusraquo azaz vak)156

Fabio tehaacutet laquoCeciliaraquo-

keacutent laquovakraquo-keacutent akarja megfesteni Valeriaacutet vagyis uacutegy ahogyan a bdquocsaknem

aacutellandoacutean lesuumltoumltt szeműrdquo (710) fiatal laacutenyt megismerte A szoumlvegben toumlbb

alkalommal is leiacuteraacutesra keruumll a hősnő szeme eacutes tekintete

bdquoValeria szemlesuumltve aacutelltrdquo (716)

bdquoValeriaacutenak hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)

Azonban a laquovakraquo laquoCeciliaraquo nem a fizikai vaksaacutegra utal hanem a kuumllső eacutes a belső

laacutetaacutes ellenteacuteteacutenek megjeloumlleacuteseacutere Valeria szaacutemaacutera az oumlnszemleacutelet-vaacuteltaacutes kulcsa

ugyanis eacuteppen az hogy nem abboacutel iacuteteacutel amit a rsquokuumllső laacutetaacutesrsquo enged laacutetni hanem abboacutel

amit egyeduumll a laquovakraquo-saacuteg azaz a rsquobelső laacutetaacutesrsquo tesz szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ami a

rsquokuumllső laacutetaacutessalrsquo nem eacuterzeacutekelhető Az aacutelom lesz tehaacutet a forduloacutepont hiszen magaacuteban

156

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod Inteacutezet eacutes

Koumlnyvnyomda 1884 (Arcanum-Scriptum-MEKOSZK)

86

az aacutelomban fordul a laquovakraquo-saacuteg belső rsquolaacutetaacutessaacutersquo melynek leacutetrejoumltteacutevel az aacutelomban

vaacutelik kikuumlszoumlboumllhetőveacute a cselekmeacutenyben leacutetrejoumltt hiaacutetus Az aacutelomboacutel valoacute feleacutebredeacutes

utaacuten Valeria koumlzvetlenuumll egymaacutes utaacuten keacutetszer is azt suttogja bdquoЯ виделаhellip я

виделаhelliprdquo157

(laquoLaacutettamhellip laacutettamhellipraquo ndash ami nem tetteneacuterhető a magyar fordiacutetaacutesban)

vagyis a laquovakraquo hősnő artikulaacutelja rsquobelsőrsquo laacutetaacutesaacutenak leacutetrejoumltteacutet eacutes ezzel egyidejű

eszmeacuteleacuteseacutet

A hősnő szaacutemaacutera tovaacutebbaacute az aacutelom jelentheti az egyeduumlli koumlzeget amelyben

tuacutelleacutephet az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken csak az aacutelom soknyelvű koumlzegeacuteben

joumlhet leacutetre a vaacutelsaacutegba uumltkoumlzoumltt beszeacutedmoacutedok feloldaacutesa vagyis a kommunikaacutecioacutes

rsquokiegeacuteszuumlleacutesrsquo az ennek koumlszoumlnhető oumlnmegeacuterteacutes vezeti el a hősnőt az oumlnszemleacutelet-

vaacuteltaacuteshoz Az aacutelomban veacutegbemenő oumlnfeltaacuteraacutessal eacutes rsquolaacutetaacutessalrsquo Valeria elhataacuterolja

magaacutet a szent legendaacutetoacutel eacutes leacutetrejoumln sajaacutet toumlrteacutenete

Nemcsak azeacutert van kiemelt jelentőseacutege az aacutelomnak a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban

a reneszaacutensz novella stilizaacutecioacutejaacuteban mert a reneszaacutensz idejeacuten aktualizaacuteloacutedik eacutes

uacutejraeacutertelmeződik az antik eacutelet-aacutelom filozofeacutema hanem azeacutert is mert ndash ahogyan a

disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream-TalesAacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben bevezeteacutesre

keruumllt (lsd 41-49 old) ndash az aacutelom sajaacutetos nyelvet konstituaacutel amely hozzaacutesegiacutet

bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez Az aacutelom tehaacutet ezeacutert lehet sajaacutetos

megeacuterteacutesforma is hiszen egy nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli

meg mivel az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Annak eacuterdekeacuteben hogy az

aacutelombeacuteli gondolatok formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell

műkoumldnie eacutes iacutegy az aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki

amelyben oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat Mindez felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a

forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell talaacutelnia a tudatba Az aacutelom

ugyanakkor nem emleacutekmaacutesok mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem a vilaacutegot de novo megteremtő azaz alternatiacutev vilaacutegokat leacutetrehozoacute kreatiacutev

aktus Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell A novella

157

И С ТУРГЕНЕВ Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в

двенадцати томах Москва 1956 Т8 379

87

szoumlvegvilaacutegaacuten beluumll a hős szaacutemaacutera az aacutelom teszi lehetőveacute hogy az őt aacuteltalaacuteban

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből kileacutepjen hogy sajaacutet hataacuterait aacutetleacutepje ez ndash Bahtyin

fogalmaival eacutelve ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo158

Bahtyin teacutetele

alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo159

az

embernek sajaacutetja az a vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot

ndash azt az aacutellapotot amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll

Elemzeacutesuumlnk koumlzponti keacuterdeacutese hogy mik az ismeacutervei az aacutelmok sajaacutetos

nyelveacutenek Lotman felfogaacutesaacuteban az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo keacutepes arra hogy

betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes

mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg benne160

Visszautalva az aacutelom-kutataacutesi

vizsgaacuteloacutedaacutesokra (lsd I fejezet) e nyelv alapvető sajaacutetossaacutega nagymeacuterteacutekű

meghataacuterozatlansaacutega tehaacutet aacutellandoacutesult koumlzleacutesek leacutetrehozaacutesaacutera nem alkalmas viszont

uacutej informaacutecioacutek kreatiacutev feltalaacutelaacutesaacutera igen Az aacutelom nyelveacutenek tovaacutebbi alapismeacuterve a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo ami alapjaacuten Lotman bdquovaloacutetlan valoacutesaacutegnakrdquo161

nevezi mivel nem a

vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb szemiotikai rendszereket tapasztalhatjuk meg benne

hanem mindezek egyuumlttes tereacutet amely a valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg Ezeacutert problematikus az

aacutelom elbeszeacutelhetőseacutege vagy kommunikativitaacutesa Az elbeszeacutelhetetlen aacutelom specifikus

nyelveacutenek az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire valoacute transzformaacutelaacutesa verbaacutelisan aacutetiacuterja

verbaacutelis nyelvre lefordiacutetja a soknyelvű koumlzleacuteseket iacutegy a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten csoumlkken az

aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega Laacutethatoacute tehaacutet hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai

milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute

A novellaacuteban az aacutelom jelenti azt a forduloacutepontot melynek soraacuten megtoumlrnek

bizonyos nem adekvaacutet nyelvek ugyanakkor beteljesednek bizonyos kiegeacuteszuumlletlen

illetve betoumlltetlen nyelvi tartomaacutenyok amikor Valeria az aacutelom vilaacutegaacuteba leacutep nemcsak

az addig reacuteszlegesen megtapasztalt verbaacutelis akusztikai vizuaacutelis vagy egyeacuteb

szfeacuteraacutekban meruumll meg az aacutelom aacuteltal hanem mindezek egyuumlttes jelenleacuteteacuteben iacutegy

vaacutelhat szaacutemaacutera az aacutelma a valoacutesaacuteggal toumlkeacuteletesen analoacuteg teacuter A hősnő sajaacutet leacutenyeacutenek

158

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 159

I m 160

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 161

I m 125

88

legmeacutelyebb reacutetegeacutebe jut el aacutelmaacuteban ablaktalan szobaacuteba leacutep (bdquoablak sehol sincsenrdquo ndash

717) tehaacutet a kuumllvilaacuteggal egy ponton sem hataacuteros zaacutert tartomaacutenyba A szobaacutenak

minden reacutesze lelkeacutenek emleacutekeinek vaacutegyainak eacutes feacutelelmeinek meghataacuterozoacute elemeacutet

taacuterja foumll A helyiseacuteg bdquoalacsony boltozatardquo eacutes bdquoaacutettetsző oszlopsorairdquo azt a Palladio aacuteltal

tervezett eacutepuumlletet ideacutezik amelynek tribuumlnjeacuten uumllt Valeria amikor Fabio eacutes Muzio

előszoumlr meglaacutettaacutek

bdquoValeria az anyja mellett uumllt annak a szeacutepseacuteges tribuumlnnek a koumlzepeacuten

melyet Palladio rajza szerint eacutepiacutetettek Ferrara főtereacutenhelliprdquo (711)

Andrea Palladio olasz eacutepiacuteteacutesz a keacuteső reneszaacutensz egyik legjelentősebb alkotoacuteja az

antik oszloprendből kiinduloacute pilleacuterarchitektuacuteraacutes homlokzatait egyedi eacutes uacutej

araacutenyokkal palotaacuteit eacutes villaacuteit tiszta vonalvezeteacutessel alkotta meg (vouml Palladio-

motiacutevum) amely a reneszaacutensz eacutepiacuteteacuteszet legnagyobb hataacutesuacute mestereacuteveacute tette162

Eacutepiacuteteacuteszeteacutenek tovaacutebbi eacuterdekesseacutege abban rejlik hogy eacutepuumlleteit egymaacutesba nyiacuteloacute

boltiacutevekkel eacutes aacutettetsző oszlopsorokkal enyheacuten elhataacuterolt egymaacutesboacutel titokzatosan

felsejlő terek alkotjaacutek centraacutelis elrendezeacutesben egy koumlzponti teacuter koumlreacute csoportosulva

Valeria ilyen teret laacutet aacutelmaacuteban tehaacutet az eacutepiacuteteacuteszet plasztikai nyelve szoacuteliacutetja meg

előszoumlr előveacutetelezve lelki tereinek aacutettetszőseacutegeacutet Ezt a teret toumllti a be a szereplőkhoumlz

koumltődő taacutergyi rendszer az aacutelom tereacutenek taacutergyi leiacuteraacutesa azeacutert oly rendkiacutevuumll gazdag

hogy foumlltaacuterja milyen moacutedon vaacutelnak a szoumlvegben megjelenő taacutergyak a hősoumlk

attribuacutetumaivaacute A taacutergyi rendszer egyuacutettal egy uacutejabb jelrendszert is alkot hiszen a

taacutergyak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute vaacutelnak Muzio szaacutemtalan taacuterggyal kuumlloumlnboumlző

kincsekkel teacuter haza Napkeletről

bdquoMuzio tiacutez kuumlloumlnboumlző draacutegasaacutegokkal megtoumlltoumltt laacutedaacutet hozott magaacuteval hosszuacute

vaacutendoruacutetjaacuten gyűjtoumltte oumlssze tartalmukatrdquo (719)

162

Vouml Manfred WUNDRAM Paolo MARTON Thomas PAPE Andrea Palladio 1508-1580 Architect

Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

89

Valeria aacutelmaacuteban uacutejra talaacutelkozik ezekkel a taacutergyakkal a szőnyegek selyemszoumlvetek

baacutersony- eacutes brokaacutetruhaacutek zomaacutencos cseacuteszeacutek edeacutenyek billikomok gyoumlnggyel eacutes

tuumlrkizzel kirakott arany- eacutes ezuumlstporteacutekaacutek aacutellatbőroumlk eacutes fuumlstoumllőszerek maacuter a hőstől

nem fuumlggetlen dolgok hanem Muzio attribuacutetumai Taacutergy az amit taacuterggyaacute tesz a hős

a taacutergyak tehaacutet uacutegy vaacutelnak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute hogy annak a cselekveacutesnek

lesznek a lenyomatai amire a hős a taacutergyat felhasznaacutelja A taacutergyak Muzio

neacutemasaacutegaacutet azaz verbaacutelis megnyilatkozaacutesainak a hiaacutenyaacutet is poacutetoljaacutek Muzio

oumlsszegyűjti a taacutergyakat s a veacutegletekig felhalmozza őket Valeriaacutenak igazgyoumlngy

nyaklaacutencot helyez a nyakaacuteba s a hősnő bdquosuacutelyosnakrdquo bdquokuumlloumlnoumls meleget sugaacuterzoacutenakrdquo

eacuterezte a laacutencot amely ekkor maacuter Muzio cselekveacuteseacutenek volt a lenyomata a taacutergyakkal

toumlrteacutenő cselekveacutes soraacuten a fuumlggetlen objektiacutev dolgok a hőstől nem fuumlggetlen

szubjektiacutev taacutergyakkaacute vaacutelnak azaz a cselekveacutes privaacutet lenyomataacutenak hordozoacuteivaacute

Valeria egy olyan teacuterben rsquoegyesuumllrsquo Muzioacuteval amelyet falak hataacuterolnak koumlruumll

a falak pedig bdquoaranydiacutesziacuteteacutesű aproacute keacutek csempeacutevel vannak kirakvardquo (717) A falakon a

csempeacutek mint szem-szimboacutelumok Fabio bdquoaranyszőke szemoumlldoumlkeacutenekrdquo eacutes bdquokeacutek

szemeacutenekrdquo (710 714) alakmaacutesai Az aacutelomban aacutetalakulnak a szerelmi haacuteromszoumlg

viszonyai Muzio aki addig arra keacutenyszeruumllt hogy passziacutevan veacutegigneacutezze baraacutetjaacutenak

eacutes szerelmeacutenek egybekeleacuteseacutet most aktiacutev eacutes potens feacuterfikeacutent teszi magaacuteeacutevaacute Valeriaacutet

eacutes ezzel egyidejűleg Fabio passziacutev szemleacutelőkeacutent tekint feleseacutege eacutes Muzio

egyesuumlleacuteseacutere Az aacutelomban egyfelől megismeacutetlődik maacutesfelől beteljesuumll a novellaacuteban

foglalt toumlrteacutenet az aacutelom ugyanis teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet a narratiacutev

reacuteszegyseacutegek eacutes hiaacutetusok helyeacutere Tovaacutebbaacute az aacutelomban uacutegy keacutepződhet meg az a

specifikus ndash szimbolikus jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash nyelv hogy benne egyuumlttműkoumldnek

a kuumlloumlnboumlző szemiotikai modellek Valeria egyszerre tapasztalja meg az eacutepiacuteteacuteszet

plasztikai nyelveacutet a taacutergyak anyagok eacutes illatok nyelveacutet az akusztikai eacutes vizuaacutelis

formaacutekat melyek szaacutemaacutera iacutegy alkothatjaacutek meg a valoacutesaacuteggal analoacuteg teret amelyet

kuumlloumlnboumlző szimboacutelumtartalmak toumlltenek foumll Ez a szemiotikai teacuter lehet alkalmas az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted megteremteacuteseacutere eacutes a hős sajaacutet toumlrteacuteneteacutenek

azonosiacutetaacutesaacutera

Azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk aacutelom laacutetaacutesa eacutes aacutelom szoumlvege koumlzoumltt azaz

nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy az olvasoacute előtt az aacutelom verbaacutelis

90

transzformaacutecioacuteja jelenik meg Miacuteg a hős szaacutemaacutera az aacutelom egy eacutelmeacutenyszerű keacutepet

alkot az olvasoacute előtt viszont egy nyelvileg konstituaacutelt keacutep jelenik meg Valeria

szaacutemaacutera az aacutelom aacuteteacutelhető de elbeszeacutelhetetlen Az aacutelomkeacutepeket laacutetja de Fabioacutenak

keacuteptelen azokat elbeszeacutelni Feleacutebredve mindoumlssze annyit keacutepes mondani hogy

bdquoLaacutettam laacutettamrdquo de elmondani maacuter nem tudja csak rsquotoumlbbnyelvűrsquo keacutepszerű

eacutelmeacutenyeit aacuteteacuterni eacutes e tapasztalaacutes a megeacuterteacutesre vezeti A szoumlveg szempontjaacuteboacutel pedig

az aacutelomkeacutep a nyelv vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik az elbeszeacutelő ugyanis verbaacutelisan aacutetiacuterja az

aacutelom rsquosoknyelvűrsquo eacutelmeacutenyeacutet amelynek soraacuten teljes szimbolikus toumlrteacutenet joumln leacutetre eacutes

ez leacutep a koraacutebbi rsquonem-teljesrsquo toumlrteacutenet helyeacutebe A szereplő tehaacutet rsquolaacutetjarsquo illetve rsquoaacuteteacutelirsquo

az aacutelmot melynek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesaacuteval joumlhet leacutetre az aacutelom szoumlvege Azeacutert lehet tehaacutet

az aacutelom sajaacutetos megeacuterteacutesforma az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet

szolgaacuteloacute nyelv mert eacutepp ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg

kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a

kimondhatatlan elbeszeacutelhetetlen eacutes kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet az

erre iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben ragadhatoacute meg e kereseacutest szolgaacutelja az aacutelom

nyelve mint sajaacutetos megeacuterteacutesforma s az aacutelom-fikcioacutekeacutepzeacutes aacuteltal kiacutenaacutelt aacutellapotot az

elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes fordiacutetja narratiacutev rendbe s toumllti fel szimboacutelumtartalmakkal melynek

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumln az aacutelomszoumlveg

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető

kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek

leacutetre A mű motivikus eacutes szemantikai szintjeacuten az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek

szerteaacutegazoacute jelenteacutestartomaacutenyokat taacuternak foumll Ilyen elsőkeacutent a kiacutegyoacute motiacutevumaacutenak

uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterő megjeleneacutese melynek soraacuten a kiacutegyoacute a hős Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik A kiacutegyoacute-motiacutevum neacutegy alkalommal jelenik meg a szoumlvegben

Muzio cselekveacuteseinek kiacuteseacuterőjekeacutent A hős Napkeletről kiacutegyoacutekat hoz hegedűjeacutet is

kiacutegyoacutebőr boriacutetja az aacuteltala jaacutetszott dallam iacuteveleacutese a kiacutegyoacutek iacutevelő mozgaacutesaacutehoz

hasonliacutet s a halaacutelosan megsebzett hőst malaacutej szolgaacuteja kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja

91

meggyoacutegyiacutetani illetve feltaacutemasztani Oumlsszetett pozitiacutev eacutes negatiacutev eacutertelemvilaacutegokat

egyaraacutent hordozoacute motiacutevumroacutel van szoacute tehaacutet mint amilyen oumlsszetett maga a hős

illetve a hőshoumlz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysor is A kiacutegyoacute egyetemes szimboacutelum eacutes

veacutegtagok neacutelkuumlli bőreacutet bizonyos időkoumlzoumlnkeacutent levedlő aacutellat tekerőző alakja aacuteltalaacuteban

ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz mind a mitoloacutegiaacuteban mind a kereszteacuteny

szimbolikaacuteban A nap sugarait jelkeacutepezve lehet szolaacuteris szimboacutelum vagy vedleacutese

miatti meguacutejulaacutesaacuteval lunaacuteris jelkeacutep a hold időszakos meguacutejulaacutesaacutet mutatva Spiraacutelis

vagy koumlr alakuacute aacutebraacutezolaacutesai pedig utalnak a ciklikus időre eacutes a vaacuteltozoacute sorsra is

Rejtőzkoumldő eacuteletmoacutedja teacuteli aacutelma eacutes a foumlld alaacute uumlregekbe buacutejaacutesa miatt az alvilaacutegot is

megtestesiacutetheti Vedleacutese bőreacutenek meguacutejulaacutesa miatt viszont gyakran a halhatatlansaacuteg

eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutes jelkeacutepe is Tekeredő teste az agytekerveacutenyeket is felideacutezheti ezeacutert

szimbolizaacutelhatja a logikaacutet a boumllcsesseacuteget eacutes a joacutestehetseacuteget is163

A goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a kehelyből kifeleacute tekerőző kiacutegyoacute Aszkleacutepiosz a gyoacutegyiacutetaacutes isteneacutenek

szimboacuteluma illetve bizonyos elkeacutepzeleacutesek szerint egyik alakvaacuteltozata is a patikaacutek

ceacutegtaacuteblaacutejaacuten is megtalaacutelhatoacute kiacutegyoacute tehaacutet a gyoacutegyulaacutest jelkeacutepezi A kiacutegyoacute Pallas

Atheacuteneacute aacutellatakeacutent a tudaacutes eacutes a boumllcsesseacuteg szimboacuteluma is az istennő tiszteleteacutere az

atheacuteni Akropoliszon kiacutegyoacutekat tartottak A kiacutegyoacute alakja a kereszteacuteny hagyomaacutenyban

is oumlsszetett jelkeacutep Vallaacutestoumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban misztikus erők hordozoacuteja varaacutezserejű

aacutellat164

Az eacutedenkertben a Tudaacutes faacutejaacutera tekeredve kiacuteseacutertő Gonoszt a Saacutetaacutent keacutepviseli

Moacutezes toumlrteacuteneteacuteben viszont amikor a bot kiacutegyoacutevaacute vaacuteltozik Isten jelenleacuteteacutet

bizonyiacutetva pozitiacutev tartalommal biacuter Moacutezes reacutezkiacutegyoacuteja melyet az Uacuter tanaacutecsaacutera aacutelliacutet a

pusztaacuteban a sebek orvosa vagyis eacuteletadoacute aacutellat Az Uacutejszoumlvetseacutegben pedig Jaacutenos

evangeacutelista szerint a keresztre fesziacutetett megvaacuteltoacute előkeacutepe bdquoAmikeacutepen felemelte

Moacutezes a kiacutegyoacutet a pusztaacuteban akkeacutepen kell az ember fiaacutenak felemeltetnie Hogy valaki

hiszen ő benne el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyenrdquo165

A kiacutegyoacute vedleacutese miatt is

jelkeacutepezi a halhatatlansaacutegot a kereszteacuteny szimbolikaacuteban Pozitiacutev jelenteacutestartalmat

hordoz a kiacutegyoacute Jeacutezus szavaiban is amikor azt mondja bdquoLegyetek azeacutert okosak mint

163

Vouml Sz A TOKAREV (szerk) (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988 I koumltet 27-31 164

Vouml GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth Koumlnyvkiadoacute

1978 129 165

JAacuteNOS 314-15 = KAacuteROLI Gaacutespaacuter (ford) Szent Biblia Budapest 1990 Uacutejszoumlvetseacuteg 112

92

a kiacutegyoacutekrdquo166

Turgenyev hőseacutenek komplexitaacutesaacutehoz a kiacutegyoacute ugyancsak oumlsszetett

szimboacutelumrendszere kapcsoloacutedik Muzio alakjaacutehoz egyszerre taacutersul a kiacuteseacuterteacutes a

csaacutebiacutetaacutes az oumlsztoumlnoumlsseacuteg ugyanakkor a gyoacutegyulaacutes-gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a feltaacutemadaacutes is

Napkeletről visszateacuterve kiacutegyoacutekat hoz magaacuteval eacutes veluumlk akarja elkaacutepraacuteztatni Valeriaacutet

bdquohellip[Muzio] egy letakart kosaacuterboacutel kis fuvola siacutephangjaacuteval szeliacuted kiacutegyoacutekat

kezdett hiacutevogatnihelliprdquo (715)

A keacutesőbbiekben pedig e kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja a tőrrel halaacutelra sebzett hőst

meggyoacutegyiacutetani-feltaacutemasztani malaacutej szolgaacuteja

bdquohellipMindegyik taacutelka koumlreacute aranyszemeacutet neacuteha megcsillantva keacutet eacutercsziacutenű kiacutegyoacute

tekeredetthellip hellipA malaacutej leeresztette kezeacutet s Muzio feje megint suacutelyosan

haacutetracsuklott a malaacutej ismeacutetelte mozdulataacutet s utaacutena az engedelmes fej is a

magaacuteeacutet A soumlteacutet folyadeacutek forrni kezdett a taacutelkaacutekban hellip s az eacuterckiacutegyoacutecskaacutek

hullaacutemvonalban tekergőztek mindegyik taacutelka koumlruumllhellip hellip s a halott mindkeacutet

szemheacuteja megremegett hellip s előtűnt aloacutela homaacutelyos szembogarahelliprdquo (731)

Mindezeken tuacutel a kiacutegyoacute-motiacutevum a zeneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben is előfordul Muzio

hegedűjeacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja eacutes maga a dal azaz a diadalmas szerelem dalaacutenak

dallamiacuteve a kiacutegyoacute bdquoiacutevelőrdquo mozgaacutesaacuteval analoacuteg

bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső

hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo (715)

A kiacutegyoacute tehaacutet egy olyan kettős motiacutevumrendszerben kapcsoloacutedik Muzioacute alakjaacutehoz

amelyben a kiacutegyoacute egyfelől a kiacuteseacutertő csaacutebiacutetoacute hős attribuacutetuma maacutesfelől pedig a

feltaacutemadaacutest eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutest jeloumllő motiacutevum a toumlrteacutenetben illetve a rsquohalhatatlanrsquo

166

MAacuteTEacute 1016 I m 15

93

oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető eacutes fennmaradoacute zene mint az rsquoaacutetoumlroumlkiacutetőrsquo műveacuteszi nyelv

meguacutejulaacutesaacutenak eacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek szimboacuteluma

Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik a hold-motiacutevum megjeleneacutese amely

szinteacuten oumlsszefuumlggeacutesbe keruumll a folyamatosan meguacutejuloacute eacutes tovaacutebbeacutelő zeneacutevel mint

műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacuteddal A hold is egy komplex ősi szimboacutelum a lunaacuteris

szimbolika egyszerre ideacutezi fel a szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a

teljesseacuteget baacuter a hold mindig is a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum

volt ami toumlbb dologboacutel is koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a

Hold faacutezisainak oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A nőiseacuteg e megnyilvaacutenulaacutesa teszi bdquoholdkoacuterossaacuterdquo

Muzioacutet aki oumlntudatlanul eacutes egyben megaacutelliacutethatatlanul elindul Valeria feleacute az

eacutejszakaacuteban s a hősnő is őt keresi eszmeacuteletlenuumll A keacutet holdkoacuteros elindul egymaacutes feleacute

Muzio bdquomozdulatlan arca nevet a holdfeacutenybenrdquo (726) Azonban a legtoumlbbszoumlr meacutegis

ndash a kiacutegyoacute-motiacutevumhoz hasonloacutean ndash a hold megjeleneacuteseacutevel paacuterhuzamosan megszoacutelal

a zene A hold ciklikussaacutegaacuteval analoacuteg a zene oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető felcsenduumlleacutese

bdquohellip s mindketten leacutelegzet-visszafojtva veacutegighallgattaacutek a dalt Mikor az utolsoacute

hang is elhalt felhő moumlgeacute rejtőzkoumldoumltt a holdrdquo (718)

bdquohellipA rideg feacutenyű holdvilaacuteg mindent eloumlntoumltt a kertbenhellip hellips laacutem hirtelen

megint felhangzik a muacutelt eacutejjel hallott dalrdquo (722)

Muzio alakjaacutet a szoumlvegben egy suacutelyponti mitoloacutegiai koacutedra utaloacute

metaforarendszer is eacutertelmezi A hős aacutellandoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak ugyanis egy

goumlroumlg istenseacuteg Dionuumlszosz ismertető jegyei eacutes rsquojelveacutenyeirsquo tovaacutebbaacute a hozzaacutejuk

kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysorok toumlrteacutenetek eacutes hataacutesok koumlzoumltt is analoacutegia teremtődik Az

elsődlegesen szembetűnő analoacutegia a bor mint Muzio eacutes Dionuumlszosz koumlzoumls

attribuacutetuma Muzio borral teacuter haza Napkeletről eacutes rendre borral kiacutenaacutelja haacutezigazdaacuteit

bdquoVacsora koumlzben Muzio megkiacutenaacutelta baraacutetait siraacutezi borralrdquo (715) Dionuumlszosz a szőlő

a bor a maacutemor istene Zeusz tette azzaacute ugyanis Dionuumlszosz volt az aki elhozta az

94

első szőlővenyigeacutet az embereknek167

A Nuumlsza hegyeacuten szatiacuterokkal eacutes nimfaacutekkal

nevelkedett fel Itt fedezte fel a bort is A szatiacuter mint az istenseacuteg kiacuteseacuterője szinteacuten

megjelenik a novellaacuteban

bdquo[Valeria] Melleacutere ejtett fejjel teacuterdeacuten oumlsszefogott keacutezzel uumllt egy padon

moumlgoumltte pedig a cipruslombok zoumlldjeacuteből kivaacutelva kaacuteroumlrvendő mosolytoacutel

eltorzult arccal csucsoriacutetott ajkaacutet siacutepjaacutera illesztve aacutellt egy maacutervaacutenyszatiacuterrdquo

(720)

Dionuumlszosz ereje a foumlld megfeacutekezhetetlen buja bőseacutegeacutevel fuumlgg oumlssze a

termeacutekenyseacuteget biztosiacutetoacute nedvesseacuteggel a faacutekkal s ezek koumlzoumltt is a legfeacutektelenebb

bőseacuteggel burjaacutenzoacute repkeacutenyt eacutes a felszabadiacutetoacute maacutemor italaacutet adoacute szőlőtőkeacutet tekintetteacutek

Dionuumlszosz ajaacutendeacutekaacutenak illetőleg a Dionuumlszoszban oumlsszpontosuloacute bőseacuteg

megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Mind a bőseacuteg mind a termeacutekeny nedvesseacuteg Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik a toumlrteacutenetben Napkeletről szaacutemtalan kinccsel teacuter haza s

Valeriaacuteval eacutejszaka esőben talaacutelkoznak eacutes mindketten nedvesen teacuternek meg

hajleacutekaikba bdquo[Fabio] Megeacuterintette s esőcseppeket eacuterzett ruhaacutejaacuten hajaacutenhelliprdquo (722)

Dionuumlszosz neacuteha tigrisfogaton vezeti meneteacutet a tigrisek gyeplője szőlőinda eacutes az

isten kezeacuteben a repkeacutennyel eacutes szőlőlombbal koumlruumllfont fenyőtobozban veacutegződő

hosszuacute szuumlreti botja a thuumlrszosz suhog168

A novellaacuteban a malaacutej tigrisfarokkal

oumlvezett ruhaacuteban kiacuteseacuteri gazdaacutejaacutet Muzioacutet

bdquohellipMuzio előtt tőle keacutet leacutepeacutesre a malaacutej nyurga alakja magasodott

tigrisfarokkal oumlvezett tarka goumlroumlgoumls brokaacutetkoumlpeny volt rajtardquo (730)

Egymagaacuteban leginkaacutebb a bor az ami Dionuumlszosz teljesseacutegeacutet valamelyest

megkoumlzeliacuteti Ezeacutert epiphaniaacuteja megjeleneacutese az emberek koumlzoumltt elsősorban a

szőlőműveleacutessel eacutes a borral fuumlgg oumlssze Dionuumlszosz azonban az egyetlen a goumlroumlg

istenek koumlzoumltt akinek olyan koumlveteleacutest tulajdoniacutetottak hogy tisztelője vele

167

Vouml Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I koumltet I m 664-665 168

Vouml Andrew DALBY The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

95

azonosuljon Ez a novellaacuteban is artikulaacuteloacutedik meacutegpedig uacutegy ahogyan Valeria

rsquoazonosulrsquo Muzio-Dionuumlszosszal ugyanazt az aacutelmot laacutetja illetve eacutejszaka egyszerre

indulnak el rsquoholdkoacuterosanrsquo egymaacutes feleacute tovaacutebbaacute amikor Fabio tőrrel megsebzi

Muzioacutet Valeria felkiaacutelt a faacutejdalomtoacutel eacutes oumlsszeesik Azt tartottaacutek hogy Bakkhosz

hivője maga is bakkhosszaacute illetőleg ha nő bakkheacutevaacute vaacutelhat A dionuumlszoszi

arckifejezeacutes halandoacute ember arcaacutera is kiuumllhet a dionuumlszoszi leacutenyeget halandoacute ember is

magaacutera oumlltheti ezeacutert aacutebraacutezolhatjaacutek aacutelarccal Valeria arca iacutegy vaacuteltozik meg a ceciacuteliai

bdquoszent arckifejezeacutesrdquo iacutegy fordul aacutet dionuumlszoszi bdquouumldvoumlzuumllt mosollyaacuterdquo (727)

Muzio ndash hazateacuterte utaacuten ndash kis esti uumlnnepleacutest rendez haacutezigazdaacuteinak a

pavilonban zeneacutevel mutatvaacutenyokkal eacutes borral ami Dionuumlszosz uumlnnepeacutet a dionuumlsziaacutet

ideacutezi meg ahol jelen vannak az ibolyakoszoruacutes muacutezsaacutek is (Dionuumlszoszt a sziacutenjaacutetszaacutes

patroacutenusakeacutent is tisztelik) Dionuumlszoszt is ezzel az uumlnneppel kapcsolatban nevezteacutek

melpomenosnak azaz rsquoeacuteneklőnekrsquo mint Melpomeneacutet tehaacutet eacuteppen azt a muacutezsaacutet akit

a keacutesőbbiek a trageacutediakoumllteacutes istennőjekeacutent emliacutetenek Dionuumlszosz a muacutezsaacutekhoz

menekuumllt a marcangoloacute eacutes oumlnmarcangoloacute maacutemor kitombolta magaacutet csak a muacutezsaacutek

hataacuteskoumlreacuteben műkoumldik tovaacutebb mint teremtő alkotoacute maacutemor isteni ihlet az a szent

őruumllet ndash mania ndash amely Platoacuten szerint minden műveacuteszi alkotaacuteshoz

elengedhetetlen169

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes

a dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja ami ndash hasonloacutean a Diadalmas szerelem

dala (1881) előtt csaknem egy eacutevtizeddel megjelent A trageacutedia szuumlleteacuteseacuteben

(1872)170

kifejtett nietzschei műveacuteszetfelfogaacuteshoz ndash az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben

eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a

rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet

Egyik sem a valoacutesaacuteg mimetikus megjeleniacuteteacutese az egyik az aacutelom a maacutesik a maacutemor

birodalma A Diadalmas szerelem dalaacuteban a festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio

alakjaiban eacutes a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten Apolloacuten

eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

169

Vouml Hugh BREDIN Liberato SANTORO-BRIENZA Philosophies of Art and Beauty Introducing

Aesthetics Edinburgh 2000 31 170

Vouml Friedrich NIETZSCHE A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus Budapest Euroacutepa

Kiadoacute 1986

96

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva171

A joacutezan aacutelombeacuteli keacutepeket

leacutetrehozoacute Apolloacuten a plasztikus formaadaacutes a laacutetszatteremteacutes a szemleacuteletes alkotaacutes

istene miacuteg a megittasult maacutemorban alkotoacute Dionuumlszosz a laacutetszatokat eacutes a formaacutekat

bontoacute magaacuteval ragadoacute zeneacuteeacute A feacutenyistenseacuteg a napsugaras Apolloacuten ndash ahogyan az

bdquoaranyszőkerdquo Fabio (710) ndash a belső fantaacuteziavilaacuteg szeacutep laacutetszata foumlloumltt is uralkodik

műveacuteszete tartoacutezkodoacute naiacutev eacutes boumllcs nyugalom jellemzi (vouml Fabio Ceciacutelia-

portreacutejaacutenak alkotaacutestoumlrteacuteneteacutevel) Dionuumlszosz mint boristen pedig műveacuteszeteacutevel

maacutemorhoz hasonloacute aacutellapotot ideacutez elő (vouml Muzio előadaacutesaacuteval a dal

megszoacutelaltataacutesaacuteval zeneacuteje hataacutesaacuteval) Turgenyev tehaacutet uacutejraiacuterja ezt az eacutelet- eacutes

műveacuteszetfelfogaacutest Fabio alakjaacuteban az apolloacuteni nyugodtsaacuteggal eacutes naivsaacuteggal Muzio

alakjaacuteban pedig a dionuumlszoszi elragadottsaacuteggal Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet festi

Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkot zeneacutel

szatiacuter eacutes tigris kiacuteseacutereteacuteben a bőseacuteg megnyilvaacutenulaacutesaacuteval szaacutemtalan kinccsel eacutes

termeacutekeny nedvesseacuteggel teacuter vissza Napkeletről az alkotoacute a rsquomelpomenosrsquo a zeneacutesz

ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel eacutes bdquoholdkoacuterosanrdquo dionuumlszoszi

szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban rsquomaniarsquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet a dalt a

diadalmas szerelem dalaacutet

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT

A verbaacutelisan rsquoneacutemarsquo Muzio Napkeletre utazik mert keacuteptelen veacutegigneacutezni szerelmeacutenek

elveszteacuteseacutet Uacutej utat keres oumlnmaga eacutes a beteljesuumlleacutes feleacute A hős azonban nem tud

verbaacutelisan kiegeacuteszuumllni rsquoneacutemasaacutegaacutetrsquo verbaacutelis beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet nem tudja feloldani

bdquoEleacuterte Kiacutena eacutes Tibet hataacuteraacutet ahol a dalai laacutemaacutenak nevezett eacutelő isten keskeny

szemű szoacutetalan ember keacutepeacuteben lakik a foumlldoumlnrdquo (714)172

171

Az apolloacuteni eacutes dionuumlszoszi princiacutepiumot Danuše Kšicovaacute is emliacuteti de nem bocsaacutetkozik annak

kifejteacuteseacutebe Vouml Дануше КШИЦОВА Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 121-130 172

Kiemeleacutes tőlem ndash S J

97

Muzio oumlnmagaacutet keresi eacutes oumlnmagaacutet talaacutelja meg a keskeny szemű szoacutetlan (Muzio alak-

eacutes szemeacutelyiseacutegjegyei) dalai laacutemaacuteban tovaacutebbaacute a neacutema malaacutejban aki a szolgaacutelataacuteba

szegődik A rsquoneacutemarsquo hős tehaacutet nem egeacuteszuumll ki hanem csak megkettőzi oumlnmagaacutet ndash

tovaacutebbra is neacutema tartomaacutenyokba keruumll Ez azonban lehetőveacute teszi hogy meacuteg inkaacutebb

elmeacutelyuumlljoumln a zene nyelveacuteben Nem verbaacutelisan felel Valeria keacuterdeacuteseacutere hogy

foglalkozott-e zeneacutevel utazaacutesa koumlzben ndash a vaacutelasz zeneacuteben artikulaacuteloacutedik

bdquoMuzio feleletuumll előhozatta hegedűjeacutet de neacutegy helyett haacuterom huacuterja volt felső

reacutesze keacutekes kiacutegyoacutebőrrel volt bevonva naacutedboacutel keacuteszuumllt veacutekony vonoacuteja pedig

feacutelkoumlr alakuacute volt s a legveacutegeacuten hegyesre csiszolt gyeacutemaacutent csillogottrdquo (715)

A zeneacuteben artikulaacutelt vaacutelasz a leiacutert szoumlveg szintjeacuten pedig Muzio hegedűjeacutenek

diszkurziacutev modelljeacuteben konstituaacuteloacutedik Muzio hegedűje illetve a hangszer leiacuteraacutesa in

nuce oumlnmagaacuteban hordozza a novellaacuteban foglalt toumlrteacutenet projektjeacutet a hangszer

diszkurziacutev modellje előveacutetelezi a szuumlzseacutet a szereplők viszonyait vagyis a hangszer

verbaacutelis leiacuteraacutesaacuteban a szerelmi haacuteromszoumlg toumlrteacuteneteacutet elbeszeacutelő narratiacuteva csiacuteraacutejaacutet

fedezzuumlk foumll A haacuterom huacuter az egymaacutessal szoros kapcsolatban aacutelloacute haacuterom

rsquomegszoacutelaloacutersquo hősre utal akik egyenkeacutent a toumlrteacutenet kuumlloumlnboumlző reacuteszeit toumlltik be

ahogyan a haacuterom huacuter is a zenei textus a dal kuumlloumlnboumlző regisztereit eacutes tartomaacutenyait

szoacutelaltatja meg a hegedű korpuszaacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja ami a hangszert megszoacutelaltatoacute

hős Muzio attribuacutetuma feacutelkoumlriacutevű vonoacuteja Fabio alakvonaacutesait viseli (Vouml bdquoFabio

aranyszőke szemoumlldoumlke finom feacutelkoumlrt rajzolt tiszta eacutes sima homlokaacuterardquo ndash 710) a

vonoacute veacutegeacutere pedig a csillogoacute tiszta gyeacutemaacutent Valeria alakmaacutesa van tűzve ami

egyben erotikus jelkeacutepe is a hősnő eacutes Fabio egybekeleacuteseacutenek A gyeacutemaacutenttal eacutekesiacutetett

vonoacute raacuteborul a hangszertestre a hegedű korpuszaacutera Muzio oumlnmagaacuteban hordozza azt

a keacutet embert akik egeacutesz eacuteleteacutet meghataacuteroztaacutek az egykor elvaacutelaszthatatlan

gyermekkori baraacutetjaacutet valamint szerelmeacutet akik ketten azoacuteta maacuter egybekeltek s magaacutet

a hegedűt a szerelmeacutet elvesziacutető hős Muzio szoacutelaltatja meg Muzsikaacuteja kettős

eacuterzelemvilaacutegot fejez ki egyfelől bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacuteserdquo maacutesfelől

viszont bdquodiadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamrdquo (720) Muzio tehaacutet tuacutelleacutep

98

trageacutediaacutejaacuten a beteljesuumlletlen szerelem faacutejdalmaacuten beszeacutedvaacutelsaacutegaacuten termeacuteketlen

verbalitaacutesaacuten mert megtalaacutelja oumlnnoumln leacutenyegiseacutegeacutenek sajaacutet megnyilatkozaacutesmoacutedjaacutet a

zene nyelveacuteben eacutes a dalt a rsquodiadalmas szerelem dalaacutetrsquo mint zenei szoumlveget aacutelliacutetja az

elvesziacutetett szerelem helyeacutere Ennek a zenei textusnak lesz az ekvivalense a

Diadalmas szerelem dala ndash műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute ndash ciacutemet viselő szoumlveg

Tehaacutet Muzio hegedűje eacutes az azt leiacuteroacute metaforikus nyelv az elbeszeacuteleacutes teacutemaacutejaacutet fogja

oumlssze valamint rsquomegszoacutelaltatjarsquo azt a dalt vagyis zenei textust amely a zene

szemiotikai rendszereacuteben beszeacuteli el a haacutermas szerelem toumlrteacuteneteacutet

Azonban nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy miacuteg a hős szempontjaacuteboacutel a

zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban verbaacutelis ndash narratiacutev eacutes diszkurziacutev ndash nyelven jut

el ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt Ekkor beszeacutelhetuumlnk az

intermedialitaacutes fogalmaacuteroacutel173

A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo egyfelől azon a

csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a verbaacutelis szoumlveg

csatornaacutejaacuten Jurij Lotman szerint az egyik szemiotikai rendszerből a maacutesikba valoacute

aacutetmenet soraacuten a szoumlvegben szemantikai fordiacutetaacutes174

zajlik le a kuumlloumlnboumlző

jelrendszerek koumlzoumltt fordiacutetaacutesi viszony aacutell fenn a rsquojeltaacutergyrsquo ugyanaz de minden uacutej

jelhasznaacutelat uacutej jelenteacutest tulajdoniacutet neki Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet

hogy a szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacutesehelliprdquo bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen

iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo bdquos olyan

tűzzel olyan diadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamhelliprdquo (715)

A dal a dallam felveszi a tűz a feacuteny a vilaacutegiacutetoacute eacutegitestek a nap a hold

cselekveacutesattribuacutetumait (bdquofeacutenylett lobogottrdquo) a zenei hangok tehaacutet szavakkal

csereacutelődnek fel iacutegy a szerző nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

173

Vouml Ю М ЛОТМАН О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри мыслящих

миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute

Peacutecs Janus Pannonius Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43 174

I m 21

99

eacutes megszuumlletik az iacutegy megformaacutelt uacutej turgenyevi szemantika Muzio eacutes Valeria a zene

nyelveacuten kommunikaacutelnak koumlzoumls beszeacutedmoacutedjuk a zene szemiotikai rendszere (bdquoMuzio

raacutekezdett az utolsoacute dalrahellip hellipfeacutenylett eacutes lobogott a dallamhellip hellipValeriaacutenak elszorult

a sziacutevehelliprdquo ndash 720) s mindezt a szerző a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacuteval juttatja el az

olvasoacutehoz A hős alanyisaacutega a zene nyelveacuten tud kiteljesedni amikor verbaacutelis beszeacutede

vaacutelsaacutegba jut Megjelenik tehaacutet a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye s a szerző

megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet azaacuteltal hogy szavakat helyez a hangok helyeacutere A

hallott zene nem rsquohallhatoacutersquo a szoumlvegben hanem csak szavakkal aacutelliacutethatoacute elő

meacuteghozzaacute a szavak metaforikus hasznaacutelata reacuteveacuten Iacutegy tud kifejezeacutesre jutni az a

szubjektiacutev neacutezőpont melyen keresztuumll az elbeszeacutelő rsquoleiacuterjarsquo azokat a zenei hangokat

amelyeket a szereplő hall vagyis a zene nyelveacutenek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa nyomaacuten uacutej

szemantikai tartomaacuteny taacuterul fel

A hangszer aacuteltal megszoacutelaltatott zenei textuacutera a diadalmas szerelem dala

tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei ekvivalense A

novella a dal megszoacutelalaacutesaacuteval zaacuterul

bdquoEgy szeacutep őszi napon Fabio befejezte Szent Ceciacutelia keacutepeacutet Valeria az orgona

előtt uumllt s ujjai vaacutendoroltak a billentyűkoumlnhellip Egyszerre akarataacuten kiacutevuumll

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala melyet Muzio jaacutetszott

valamikor ndash s abban a pillanatban haacutezassaacutegkoumlteacutesuumlk oacuteta előszoumlr megeacuterezte

magaacuteban egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethelliprdquo (733)

A dal fogalma megkettőződik eacutes az elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be Valeria

keze alatt az orgona billentyűin eacutes regiszterein megszuumlletik a dallam eacutes egyuacutettal

eacuteleteacuteben előszoumlr eacuterzi hogy gyermeke szuumlletik A festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a szoumlveg vagyis az iacuterott turgenyevi szoumlvegmű

100

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS

A KLARA MILICS (A HALAacuteL UTAacuteN) C ELBESZEacuteLEacuteSBEN

hitte hogy az emberi leacutelekben titkok vannak

amiket neacuteha meg lehet laacutetni

de megeacuterteni ndash lehetetlen 175

(Turgenyev Klara Milics)

POE NYOMAacuteBAN

bdquoElkuumlldtem M M Sztaszjulevicsnek A Halaacutel utaacuten ciacutemű elbeszeacuteleacutesemet Ebben egy

olyan fiatalemberről van szoacute aki akkor szeret bele egy sziacuteneacutesznőbe miutaacuten az

meghalt ndash ez egy pszicholoacutegiai etűdrdquo176

A haldokloacute Turgenyev 1882 augusztusaacuteban

fejezi be utolsoacute elbeszeacuteleacuteseacutet amelyet eredetileg A halaacutel utaacuten (laquoПосле смертиraquo)

ciacutemmel kuumlld el Mihail Sztaszjulevicsnek a Вестник Европы ciacutemű folyoacuteirat

főszerkesztőjeacutenek A kiadoacutei-szerkesztői jogokat gyakorloacute Sztaszjulevics azonban a

Klara Milics ciacutemzeacutest javasolja melybe Turgenyev belegyezik majd a keacutesőbbiekben

a kiadoacutei hagyomaacuteny a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ndash lsquoКлара Милич (После смерти)rsquo

kettős ciacutemzeacutest veacuteglegesiacuteti Turgenyev előszoumlr ismerőseitől (Polosznkajaacutetoacutel a

sziacuteneacutesznő Szavinaacutetoacutel eacutes az iacuteroacutenő Maklakovaacutetoacutel) hallja előszoumlr a fiatal sziacuteneacutesznő

175

Az elbeszeacuteleacutes magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130 A tovaacutebbiakban e fejezet soraacuten Turgenyev szoumlvegeacutere

zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel 1085 176

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 589 (Sajaacutet

fordiacutetaacutes ndash S J)

101

Kadmina tragikus toumlrteacuteneteacutet aki 1881 novembereacuteben oumlngyilkos lett Osztrovszkij

Vaszilisza Melentyeva ciacutemű darabjaacutenak előadaacutesa koumlzben amelyben a főszerepet

jaacutetszotta megmeacutergezte magaacutet177

Ezt koumlvetetően egy fiatal zooloacutegus bizonyos

Alenyicin aki ekkor ndash előszoumlr eacutes utoljaacutera ndash laacutetja Kadminaacutet oly meacuterteacutekben beleszeret

a sziacuteneacutesznőbe hogy e szerelem feacutektelen erővel pszichoacutezis formaacutejaacuteban valamint

hallucinaacutecioacutes rohamokban eacutes laacutezaacutelmokban toumlrt raacute a nő halaacutela utaacuten Turgenyev

eacuterdeklődeacuteseacutet felkeltette a toumlrteacutenet erről tanuacuteskodik Polonszkajaacutenak iacuterott levele

bdquoHallatlanul izgalmas pszicholoacutegiai teacutenyt meseacutelt nekem a halaacutel utaacuteni szerelem

jelenseacutegeacutetrdquo178

Amikor leveleacuteben a Klara Milics teacutemaacutejaacuteul szolgaacuteloacute megtoumlrteacutent esetről

iacuter előteacuterbe keruumll Poe neve eacutes jelentőseacutege bdquoEbből egy Edgar Poe-feacutele feacutelig

fantasztikus elbeszeacuteleacutest lehetne iacuternirdquo179

Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-

t Paacuterizsban bizonyaacutera olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-

fordiacutetaacutesait amelyek ma is megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban

Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatos moacutedon reinkarnaacuteloacutedoacute alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege egyeacutertelműen tetten eacuterhető

Turgenyev Klara Milics ciacutemű novellaacutejaacuteban Tovaacutebbi ilyen poe-i hataacutes Turgenyevneacutel

a szerelem akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet

meghaladoacute ereje vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya Poe-naacutel azonban a rsquolove storyrsquo romantikaacuteja meacuteg

erőteljesen a goacutetikus groteszkkel keveredik vagy olykor a goacutetikus borzalomboacutel

formaacuteloacutedik ki a szerelmi toumlrteacutenet Turgenyev eseteacuteben elsősorban a poe-i eacuten-

transzformaacutecioacutek az alakmaacutes- eacutes hasonmaacutes-problematika a szeretet eacutes a gyűloumllet

binaacuteris oppoziacutecioacuteja az alteregoacutekereseacutesben a maszk aacutelarc eacutes azzal egyuumltt az időleges

identitaacutes eacutes azonossaacutegkereseacutes probleacutemaacuteinak hataacutesa figyelhető meg (vouml Poe William

Wilson Az aacuteruloacute sziacutev A fekete macska Egy hordoacute amontillado Morella Ligeia

Eleonora c novellaacuteival) kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara-transzformaacutecioacutek a hős (Aratov)

reflexioacuteiban visszateacuterő alakmaacutesok soraacuteban a Klara Milicsben Poe iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

177

I m 588 178

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 179

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

102

rendkiacutevuumlli tudatossaacuteggal fesziacuteti veacutegletekig a keacutetelyt a habozaacutest az őrjiacutető

bizonytalansaacutegot meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta racionaacutelis

magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el Poe nem

bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik egyfeacutele

megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszateacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest kutatja

Azeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute vegye az

iraacutenyt180

Elsősorban a hangulatteremteacutes nagymestere volt reacutemtoumlrteacuteneteiben nem

talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az eacutelve eltemetett nő

keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek Ligeia egy titokzatos moacutedon

reinkarnaacuteloacutedott nő a fekete macska pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese

tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy

eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat

bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek181

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő

hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e hataacuteshoz kell

hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan leiacutert szoacute sem

amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott ceacutelt szolgaacutelnaacute

Ahogyan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja ciacutemű esszeacutejeacuteben iacuterja e hataacutes a leacutelek eacutes az intellektus

tartomaacutenyait eacuterintő effektus amely az esemeacuteny eacutes tonalitaacutes vagy az esemeacutenyek

megfelelő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten eacuterhető el182

Poe szerint a halaacutel teacutemaacuteja az amely

leginkaacutebb megragadhatoacute a szaacutemaacutera legproduktiacutevabb tonalitaacutessal a melankoacuteliaacuteval

amely ndash Babits fordiacutetaacutesaacuteban ndash bdquoa koumllteacuteszet legjogosultabb toacutenusardquo183

kuumlloumlnoumlskeacuteppen

a szeacutepseacuteg eacutes a halaacutel teacutemaacutejaacutenak paacuterhuzamos felleacutepteteacuteseacutevel Eacutepp ezeacutert Poe szaacutemaacutera az

irodalmi szoumlveg legvonzoacutebb teacutemaacuteja nem maacutes mint egy szeacutep nő halaacutelaacutenak a

megjeleniacuteteacutese184

Poe refreacuten-elmeacutelete nemcsak a versre korlaacutetozoacutedik s Poe

180

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119 181

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 182

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Hivatkozaacuteskeacutent itt azeacutert az

eredeti Poe-szoumlveget jeloumlloumlm meg mert a Babits-fordiacutetaacutestoacutel elteacuterően sajaacutet fordiacutetaacutesomban alkalmazom a

poe-i fogalmakat 183

Edgar Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott

művei Budapest Euroacutepa 1981 837 184

Poe hiacuteres eszteacutetikum-definiacutecioacuteja (bdquoegy szeacutep nő halaacutela a legpoetikusabb teacutema a vilaacutegonrdquo) keacutesőbb a

szimbolista eacutes dekadens nőaacutebraacutezolaacutes egyik alapvető forraacutesa lett I m 837

103

hangsuacutelyozza hogy műfajtoacutel fuumlggetlenuumll az azonos tonalitaacutesban valoacute ismeacutetlődeacutes

identitaacutest formaacutel185

A turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban ugyaniacutegy nyomon koumlvethetjuumlk a

sajaacutetos fonikus ekvivalenciaacutekat a szerző lirizaacuteloacute proacutezaacutejaacuteban peacuteldaacuteul a Laacutetomaacutesok

ismeacutetlődő hangszekvenciaacuteiban vagy a Klara Milics repetitiacutev intertextuaacutelis

inzertjeiben

Miacuteg Poe-naacutel az emleacutekezeacutes a szerelmi emleacutek ereje keacutepezi a halaacutelt az eacutelettel

oumlsszekoumltő hidat a bdquovisszaemleacutekezőrdquo megideacutező szerelem hozza vissza a holtat addig

Turgenyev eseteacuteben az emleacuteknyom annak hiaacutenya majd az emleacutekezeacutes mint

interpretaacutecioacutes koacuted koumlti oumlssze a halaacutelt az eacutelettel a muacuteltat a jelennel meacuteghozzaacute uacutegy

hogy az eacuteletvilaacutegi tapasztalatokat intertextus bevonaacutesaacuteval azaz tanult szoumlvegekből

meriacutetett uacuten szemantikus emleacutekezettel egeacutesziacuteti ki A poe-i alternatiacutev vagy ellenteacutetes

szemeacutelyiseacutegekkel foumllruhaacutezott hasonmaacutesok a titokzatos reinkarnaacutecioacutek vagy

alakmaacutesok Turgenyevneacutel maacuter egy tudatosan feleacutepiacutetett szintagmatikus sort keacutepeznek

amelyben a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkező alak-transzformaacutecioacutek illetve alak-

reprezentaacutecioacutek alkotjaacutek e szintagmatikus seacutema egyes aacutellomaacutesait Oumlsszefoglalva joacutel

megfigyelhető hogy a poe-i rendező elvek uacutegymint a toacutenustonalitaacutes a fonikus

ekvivalenciaacutek az emleacutekezetemleacutekezeacutes a hasonmaacutesalakmaacutes probleacutemaacuteja szerves

reacuteszeacutet keacutepezik annak a kompoziacutecioacutes eljaacuteraacutesrendnek amelyek menteacuten Turgenyev

titok-proacutezaacuteja szerveződik kuumlloumlnoumlskeacutepp a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutese Ezen

eljaacuteraacutesoknak tovaacutebbi kifejteacutese a soron koumlvetkező alfejezetekben toumlrteacutenik

A titok-proacutezaacuteban megfigyelhető legerősebb poe-i paacuterhuzam a hataacuter a

hataacuteraacutetleacutepeacutes a hataacuterra vagy hataacuterhelyzetbe eacuterkezeacutes jelenseacutege eacutelet eacutes halaacutel evilaacuteg eacutes

tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt huacutezoacutedoacute mezsgye megtapasztalaacutesa Maacuter Dosztojevszkij is a hataacuterok

megeacuteleacuteseacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe

egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb

valoacutesaacutegot vaacutelasztja186

Poe-roacutel Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el

maacutegikusabb erővel az emberi eacutelet kiveacuteteleitrdquo187

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős

szaacutemaacutera mindig egy termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt

185

Edgar Allan POE The Philosophy of Composition I m 186

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II 369 187

I m

104

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a

Laacutetomaacutesokban Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira

Valeria aacutelmaira a Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes

hallucinaacutecioacuteira a Klara Milicsben Turgenyev tehaacutet nem leacutep be vakmerően a

termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba mint Poe hanem az elbeszeacuteleacutesen beluumll egyeacutertelműen

elhataacuterolja az aacutelom a laacutetomaacutes a hallucinaacutecioacute oumlnaacutelloacute narratiacutev egyseacutegekkeacutent valoacute

szoumlvegbe aacutegyazoacutedaacutesaacutet

Az aacutelmoknak a misztikum feleacute egyeacutebkeacutent is erősen vonzoacutedoacute Turgenyev

kuumlloumlnoumls jelentőseacutegett tulajdoniacutetott188

ami kuumlloumlnoumlskeacuteppen felerősoumldik eacutelete utolsoacute

szakaszaacuteban amikor betegseacutege a gerincraacutek maacuter gyoacutegyiacutethatatlan bdquoTurgenyev

rendszeresen ebeacuted előtt egy kis taacutersalgoacutekoumlrt rendezett amelyekben aacutelmait eacutes

laacutetomaacutesait meseacutelte el Ezek voltakeacuteppen komor eacutes soumlteacutet poeacutezissel aacutetitatott

rsquoelbeszeacuteleacutesekrsquo voltak amelyekből ndash mint ahogyan utolsoacute elbeszeacuteleacuteseiből is ndash

akaratlanul is kihallatszott a koumlzelgő halaacutel elkeruumllhetetlenseacutegeacutetől valoacute rettegeacutesrdquo 189

Berlini baraacutetja a neacutemet kritikus Ludwig Pietsch visszaemleacutekezeacuteseiben Turgenyev

Senilia ciacutemű proacutezavers-ciklusaacutera utal amely ndash mint ahogyan a megnevezeacutes is

mutatja ndash szoumlveggeacute formaacutelt aacutelomfuumlzeacuterkeacutent oumllt formaacutet s ezekben Pietsch azokat az

aacutelomtoumlrteacuteneteket bdquoolvassa uacutejrardquo amelyeket Turgenyev maacuter előzőleg neki

szemeacutelyesen is elmeseacutelt190

Utolsoacute eacuteveiben a hallucinaacutecioacutek eacutes laacutetomaacutesok sokasaacutegaacutet

reacuteszben a szerző betegseacutege eacutes gyoacutegyszereinek hataacutesa vaacutelotta ki de ezek csak meacuteg

jobban stimulaacuteltaacutek azt az aacutelomlaacutetoacute meseacutelő eacutes elemző keacutepesseacutegeacutet eacutes teveacutekenyseacutegeacutet

ami egyeacutebkeacutent is oly jellemző volt raacute Szerkesztője kiadoacuteja Sztaszjulevics iacutegy iacuter a

halaacutelos beteg Turgenyev utolsoacute napjairoacutel bdquoToumlbb mint egy oacuteraacutet uumlltem az aacutegyaacutenaacutel de

nem hagyott szoacutehoz jutni Teljes reacuteszletesseacuteggel le akarta iacuterni hogy mit eacutelt aacutet a

rohamaiban Elmeseacutelte hallucinaacutecioacuteit eacutes mindenre pontosan emleacutekezett Ezek voltak

188

Az aacutelmokhoz misztikumhoz valoacute vonzoacutedaacutes eacuteletrajzi haacutettereacuteről bővebben lsd Б К ЗАЙЦЕВ Жизнь

Тургенева Москва 1994 185-186 189

Vouml А Ф КОНИ Воспоминания о писателях Москва 1989 130 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 190

Vouml Alfred DOREN (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren 1864-1883

Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

105

forraacutesai keacutepszerű fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek vagy az Oumlregasszonynak (laquoСтарухаraquo)

a Koumlltemeacutenyek proacutezaacuteban ciacutemű ciklusboacutelrdquo191

Turgenyev tehaacutet keacutesei elbeszeacuteleacuteseiben meacuteg tudatosabban fordul az aacutelmokhoz

melyeknek staacutetusa hataacuteraacutellapot ndash keacutet vilaacuteg koumlzoumltti koumlztes aacutellapotot felteacutetelez A

haldokloacute szerző az aacutelmok szoumlvegbe aacutegyazaacutesaacuteval jeloumlli meg aacutellomaacutesaacutet eacutelet eacutes halaacutel

hataacuteraacuten Ebben a koumlz-ben ugyanis a legleacutenyegibb eacutelettartalmak ragadhatoacutek meg az

idő az ember szaacutemaacutera veacuteges azonban e kritikus hataacuterhelyzetben a pillanat intenzitaacutesa

veacutegtelen eacuterveacutenyű lehet Az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben a

halaacutelos beteg Csulkaturin tudja hogy eacuteleteacuteből keacutet heacutet van haacutetra Eacuteleteacutenek utolsoacute keacutet

heteacuteből azaz a legintenziacutevebb eacutelettapasztalati szakaszboacutel olvassa ki pontosabban

iacuterja ki naploacute formaacutejaacuteban eacuteleteacutenek leacutenyegiseacutegeacutet Eacutepp ezeacutert van kuumlloumlnoumlsen nagy

jelentőseacutege annak hogy a modern amerikai Turgenyev-kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-

sorozatot a dream-tales (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja szaacutemon192

Az szerző

eacuteletrajzi haacutettere a gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev azeacutert is fordul tehaacutet az

aacutelmokhoz mert azokban tetten eacuterhető az eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot a

pillanatba zaacutert halhatatlansaacuteg az aacutelmok szimbolikus nyelve pedig mint sajaacutetos

megeacuterteacutesforma hozzaacutesegiacutet az aacutelomban az aacutelom-pillanatban feltaacuteruloacute eacutelettartalom

megeacuterteacuteseacutehez

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute

Turgenyev nem szokvaacutenyos pszicholoacutegiai arculattal ruhaacutezza foumll főhőseacutet Jakov

Aratovot ezeacutert is adja feljegyzeacuteseiben a bdquopszicholoacutegiai etűdrdquo megjeloumlleacutest amely

tovaacutebbi műfaji indexkeacutent is szolgaacutel A hős legszembetűnőbb jellemzője az hogy

gondolatai eacutes szavai nincsenek szinkronban fizikai reakcioacuteival metakommunikaacutecioacutes

reflexioacuteival viselkedeacuteseacutevel eacutes tetteivel Nem keacutepes oumlnaacutelloacutean eacutertelmezni sajaacutet

reakcioacuteit keacuteptelen a koumlzvetlen reflexioacutera mivel csaknem keacuteptelen az oumlnaacutelloacute

191

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m 192

Vouml A disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream Tales Aacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben foglaltakkal (42-50

oldal)

106

beszeacutedre a fuumlggetlen verbaacutelis megnyilatkozaacutesokra Aratov nem beszeacutel eacutes

voltakeacuteppen csak a teste reflektaacutel az arca a szeme a leacutegzeacutese a sziacutevdobogaacutesa ndash de

ezen reakcioacutek utaacuten a narraacutetor mindig hozzaacuteteszi bdquode nem szoacutelt egy szoacutet semrdquo (1088)

bdquoAratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) bdquomegdobbant a sziacuteve de

nem szoacutelt egy szoacutem semrdquo (1091) A remegeacutesek sziacutevdobbanaacutesok ismeacutetlődő

megjeleneacutese rendszert alkot megteremtve a metakommunikaacutecioacute nyelveacutet amely

aacutetveszi a verbaacutelis nyelv szerepeacutet Eacuteppen azeacutert keacutepződik szakadaacutes oumlsszefuumlggeacuteshiaacuteny

gondolatai eacutes reakcioacutei koumlzoumltt mert nem beszeacutel bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem nevez

meg nem azonosiacutet nyelvi eszkoumlzoumlkkel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az elbeszeacuteleacutes egyik

centraacutelis probleacutemakoumlreacutet a beszeacuted eacutes a cselekveacutes meg nem feleleacutese alkotja egy sajaacutetos

szinkronicitaacutes-hiaacuteny az aacuteteacutelt esemeacuteny eacutes annak szoacutevaacute formaacutelaacutesa koumlzoumltti megfeleleacutes

hiaacutenya Uacutegy tűnik hogy a hősnek oumlnmagaacuten kiacutevuumll is van egy vilaacutega az eacutenjeacutenek egy

maacutesik vilaacutega ahonnan kiacutevuumllről szemleacuteli eacuterzeacuteseit fizikai reakcioacuteit ndash gyakran nem eacuterti

sajaacutet reakcioacuteit meglepődik rajtuk bdquohangja cserben hagyta ndash s legnagyobb

csodaacutelkozaacutesaacutera szemeacuteből feltartoacuteztathatatlanul csorogni kezdtek a koumlnnyek Mi

fakasztotta ezeket a koumlnnyeket Sajnaacutelkozaacutes Bűnbaacutenat Vagy csak az idegei nem

biacutertaacutek [] De hiszen ő semmi sem volt annak a laacutenynak nem igazrdquo (1102)

Annyenszkij szerint Turgenyev Aratov alakjaacuteban azt a probleacutemaacutet jeleniacuteti

meg miszerint a hős a tudattal proacutebaacutelja megsemmisiacuteteni azt ami a leacutelekben hagyott

nyomot193

Amikor Aratov megkapja Klara Milics leveleacutet amelyben a laacuteny

randevuacutera hiacutevja iacutegy fakad ki bdquoMicsoda butasaacuteg [] Termeacuteszetesen nem megyek

elrdquo (1095) majd hirtelen szinte oumlntudatlanul elindul A randevuacutera menet

folyamatosan az oacuteraacutejaacutet neacutezi de keacuteptelen felfogni hogy az mennyit mutat

bdquoNeacutehaacutenyszor kivette melleacutenyzsebeacuteből az oacuteraacutejaacutet raacuteneacutezett a szaacutemlapjaacutera

visszacsuacutesztatta a helyeacutere de mindig elfelejtette haacuteny perc van meacuteg oumltigrdquo(1097) E

jelenseacuteg aacutelmaiban is visszateacuter Utolsoacute előtti aacutelmaacuteban amikor a halaacutel csoacutenakjaacuteba

iraacutenyiacutetja tiszttartoacuteja Aratov iacutegy szoacutel bdquoNem uumlloumlk bele ndash gondolja Aratov eacutes meacutegis

beleuumll a ladikbardquo (1125)

193

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

107

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg a hősoumlk problematikussaacute vaacuteloacute beszeacutede

amivel talaacutelkozhatunk toumlbbek koumlzoumltt a bdquokoumlzoumllhetetlenseacutegbe uumltkoumlző koumlzleacutesszituaacutecioacutekrdquo

eseteacuteben az Aszjaacuteban194

a vaacutelsaacutegba jutott beszeacuted eseteacuteben a Diadalmas szerelem

dalaacuteban de a Klara Milicsben is a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute A

főhős Aratov bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem tud nyelvileg azonosiacutetani tehaacutet a

verbalitaacutes hiaacutenya jellemzi Klaraacuteval valoacute egyetlen randevuacutejukon Klara iacutegy buacutecsuacutezik

Aratovtoacutel

bdquoCsaloacutedtam magaacuteban [] Mondjon legalaacutebb egy szoacutet Haacutet nincs egy szava

sem Egyetlen szava semrdquo (1099)

Aratov azeacutert vonakodik attoacutel hogy ellaacutetogasson az esteacutelyre mert feacutel a verbaacutelis

eacuterintkezeacutes a beszeacuted keacutenyszereacutetől sőt a lehetőseacutegeacutetől is bdquomindoumlssze neacutehaacuteny szoacutet volt

alkalma mondani de eacuteppen ettől feacutelt mindenneacutel jobbanrdquo (1087)

Mindezzel eacutelesen szemben aacutell baraacutetja Kupfer aki annaacutel inkaacutebb fel van

ruhaacutezva a beszeacuted attribuacutetumaival Őhozzaacute kapcsoloacutedik a beszeacuted a toumlrteacutenetmondaacutes az

elmeseacuteleacutes ezen kiacutevuumll az előtoumlrteacutenet is uacutegy jellemzi Kupfert mint bdquobeszeacutedes fickoacuterdquo

(1085) ndash

bdquoJakovnak tetszettek Kupfer beszaacutemoloacutei (az eredetiben elbeszeacuteleacutesei ndash vouml

laquoрассказыraquo195

) a sziacutenhaacutezakroacutel hangversenyekről baacutelokroacutel melyeknek

aacutellandoacute laacutetogatoacuteja volt ndash s aacuteltalaacuteban arroacutel az idegen vilaacutegroacutel melybe nem mert

behatolni de titokban eacuterdekelteacutek sőt izgattaacutek a fiatal remeteacutetrdquo (1085)

Koumlvetkezeacuteskeacutepp Kupfert uacutegy tudjuk definiaacutelni mint az idegen szoacute vagy idegen

beszeacuted hordozoacutejaacutet amely szemben aacutell a meacuteg meg nem szuumlletett aratovi sajaacutet

194

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig (Az irodalmi forma szemantikai

egyseacutege Turgenyev Aszja ciacutemű kisregeacutenyeacuteben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (Szerk) A szoacutetoacutel a

szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből (Szerk KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten) Budapest Argumentum 1999 336 195

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 397

108

beszeacuteddel Amint Aratov feleacutepiacuteti sajaacutet szoumlvegeacutet megalkotja sajaacutet nyelveacutet az idegen

beszeacuted helyeacutet aacutetveszi a a sajaacutet beszeacuted Az idegen beszeacuted ndash sajaacutet beszeacuted problematikus

viszonyaacutet Bahtyin Слово у Достоевского ciacutemű munkaacuteja modellaacutelja az uacuten

keacutetszoacutelamuacute szoacutet vizsgaacutelja amelyben elkeruumllhetetlen a dialogikus eacuterintkezeacutes196

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben is a hős megnyilatkozaacutesait aacutethatja az idegen szoacutehoz valoacute

viszony azonban ennek a viszonynak a leacutenyege nem megelőlegezeacutes mint

Dosztojevszkijneacutel hanem az idegen beszeacutedbe valoacute goumlrcsoumls kapaszkodaacutes az idegen

szoacuteboacutel valoacute taacuteplaacutelkozaacutes Aratov szaacutemaacutera az informaacutecioacutehoz jutaacutes eleinte szinte

kizaacuteroacutelagos forraacutesa baraacutetja a beszeacuted hordozoacuteja Kupfer A hős szava nem szuvereacuten ndash

az idegen szoacutetoacutel fuumlgg oumlnmagaacuteban nem csak az idegen beszeacuted megerősiacuteteacuteseacutevel keacutepes

eacuterveacutenyesuumllni Amikor Aratov Klara halaacutelhiacutereacutet olvassa az uacutejsaacutegban iacutegy kiaacutelt foumll

bdquoDe haacutetha nem igaz [] Meg kell tudnom De kitől Kupfertől Kupfertől

[] Előszoumlr hozzaacute kell mennemrdquo (1102)

Minden esemeacutenyt koumlvetően amely autoreflexioacutet vonna maga utaacuten Aratov mindig a

beszeacuted meacutediumaacutet Kupfert keresi bdquoegyszerre azt fedezte fel magaacuteban hogy vaacuterja

Kupfertrdquo (1095) bdquoMaacutesnap reggel maga sem tudta mieacutert aacutellandoacutean Kupfert vaacutertardquo

(1097) A hős oumlnmagaacutehoz valoacute viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel Csak az

idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy

alakulhat ki az oumlnreflexiacutev beszeacuted

A tugenyevi elbeszeacuteleacutes-szerkezet egy harmadik aacutetteacutetellel bonyoliacutetja

alakjainak beszeacutedeacutet a hősoumlk kommunikaacutecioacutejaacutet Igaz hogy Aratov csak Kupferen

keresztuumll Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel feacuter hozzaacute bizonyos informaacutecioacutekhoz

illetve eacutert meg bizonyos dolgokat a legfontosabb meacutegis az hogy Aratovban az

informaacutecioacutek lerakoacutednak eacutes csak Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel tud

visszaemleacutekezni csak ekkor tudja felfogni illetve előhiacutevni mindezeket valamint ndash

keacutesleltetve ndash reflektaacutelni mindarra ami vele toumlrteacutent vagy amit laacutetott eacutes benne

lerakoacutedott Ilyenformaacuten a visszemleacutekezeacutes mint keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet A

196

М БАХТИН Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского Глава V Москва

Художественная литература 1972

109

hercegnő első esteacutelyeacuten Aratov veacutegigneacutez az arcokon bdquovalamennyi vendeacuteg arcaacuten

veacutegigfuttatta tekinteteacutet de meg se tudta őket kuumlloumlnboumlztetnirdquo (1087) majd amikor

valaki elkezd zongoraacutezni Aratov felaacutell eacutes taacutevozik bdquomagaacuteval vitt lelkeacuteben egy

zavaros eacutes suacutelyos benyomaacutest amelyen azonban aacutetuumltoumltt egy előtte is eacuterthetetlen de

jelentős sőt nyugtalaniacutetoacute eacuterzeacutesrdquo (1087) Maacutesnap Kupfer nem joumln el hozzaacute tehaacutet nem

toumlrteacutenik beszeacuted nem megy veacutegbe nyelvi azonosiacutetaacutes de Aratov folyton igyekszik

visszaemleacutekezni valamire bdquovalami kampoacute megakadt a lelkeacuteben Mindig

visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy mire ndash s ez a bdquovalamirdquo a

hercegnőneacutel toumlltoumltt esteacutere vonatkozottrdquo (1088)

Kupfer taacutevolleacutete eseteacuten azaz a beszeacuted hiaacutenyaacuteban nem talaacutelja az oumlsszefuumlggeacutest

csak a vele valoacute uacutejabb talaacutelkozaacutes hozhat megfejteacutest Amikor Kupfer uacutejra eljoumln eacutes egy

uacutejabb esteacutelyre invitaacutelja Aratovot előre felhiacutevja baraacutetja figyelmeacutet egy fiatal rendkiacutevuumll

tehetseacuteges eacutenekes-sziacuteneacutesznőre Aratov megkeacuterdezi tőle bdquoEacutes honnan keruumllt ide az a

csodaacutelatos leaacuteny ndash Azt nem tudom megmondani De te bizonyosan laacutettad maacuter azon

az esteacutelyen ndash Aratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) Ekkor eacuterti

meg azt hogy mire igyekezett visszaemleacutekezni annyira most eacuterti csak meg ndash

keacutesleltetve ndash az oumlsszefuumlggeacutest Aratov megkeacuterdezi a laacuteny neveacutet Kupfer vaacutelasza bdquo ndash

Klara ndash Klara ndash szakiacutetotta feacutelbe Aratov ndash Lehetetlenrdquo (1089) Ezt a reakcioacutejaacutet is

csak keacutesőbb azaz keacutesleltetve lehet majd megeacuterteni egy keacutesőbbi visszaemleacutekezeacutessel

amikor Aratov arra emleacutekezik hogy nemreacutegiben olvasta Walter Scott St Ronanrsquos

Well ciacutemű regeacutenyeacutet melynek hőse a tragikus sorsuacute Clare Mowbray tovaacutebbaacute az is

eszeacutebe jut hogy egy orosz koumlltő Kraszov az 1840-es eacutevekben verset is iacutert Clare

megraacutezoacute toumlrteacuteneteacuteről Несчастная Клара (laquoszerencseacutetlen Klararaquo) ciacutemmel amelyet

Aratov szinteacuten olvasott raacuteadaacutesul mindveacutegig fuumlleacuteben zakatol a vers refreacutenje

bdquoНесчастная Клара Безумная Клараrdquo197

ndash bdquoSzerencseacutetlen Clara Eszeveszett

Clarardquo (1094)

Ezek segiacutetseacutegeacutevel előhiacutevaacutesaacuteval Aratov maacuter meg tudja fejteni koraacutebbi

reakcioacuteit sziacutevdobbanaacutesait remegeacuteseacutet Iacutegy azt mondhatjuk az intertextussal

kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes egy olyan aacutetteacutetel a reflexioacuteban amely neacutelkuumll Aratov

197

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 408

110

nem eacuterteneacute meg sajaacutet reakcioacuteit Az ilyen visszaemleacutekezeacutesek utaacuten a narraacutetor

hozzaacuteteszi az utoacutelagos magyaraacutezatot a hős koraacutebbi reakcioacuteira vonatkozoacutean bdquoMost

maacuter tudta mieacutert csodaacutelkozott akkor annyirardquo (1093) bdquoezeacutert is lepődoumltt meg mikor

Kupfer Klara Milics nevet mondott nekirdquo (1094) Ennek a visszaemleacutekezeacutesnek azeacutert

van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a gondolatkeacutepzeacutes maacuter keacutet forraacutesboacutel aacutell oumlssze az

eacutelettapasztalatboacutel eacutes az irodalomboacutel Uacutegyszoacutelvaacuten keacutet Klara talaacutelkozik oumlssze iacutegy maacuter

nemcsak empirikus tapasztalat lesz hanem a szoumlvegek reacuteveacuten koumlzvetiacutetett eszteacutetikai

tapasztalat is kialakul roacutela Aratov reflexioacuteiban Az elbeszeacuteleacutesben az előtoumlrteacutenet taacuterja

foumll azt a teacutenyt hogy Aratov mielőtt megismerneacute Klara Milicset szinte csak idegen

szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatokat

bdquomagaacutenyosan koumlnyveibe temetkezve eacuteltrdquo (1084)

Majd amikor előszoumlr mozdul ki otthonaacuteboacutel eacutes elmegy a hercegnő esteacutelyeacutere idő előtt

felaacutell eacutes taacutevozik bdquos megint koumlnyveibe buacutejtrdquo (1095)

E folyamat annak a modellnek a segiacutetseacutegeacutevel koumlvethető nyomon amelyet

Kovaacutecs Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vaacutezol foumll

az emleacutekezeacutest az emleacutekezet elmeacuteleteacutet illetően198

Kovaacutecs ndash Igor Szmirnov nyomaacuten ndash

az emleacutekezeacutesben megkuumlloumlnboumlztet uacuten epizodikus eacutes szemantikus halmazokat ami azt

jelenti hogy az emleacutekezeacutes egyfelől empirikus eacuteletvilaacutegi tapasztalatokboacutel maacutesfelől

tanult szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatboacutel taacuteplaacutelkozik199

Szmirnov a kiacuteseacuterleti

pszicholoacutegiaacuteboacutel veszi az epizodikus eacutes szemantikus emleacutekezet fogalmait miacuteg az

előbbi nincs hataacutessal egy adott diszkurzus megszervezeacuteseacutere az individuum a fizikai

vilaacuteg befogadoacutejakeacutent tett szert raacute addig az utoacutebbi az elsajaacutetiacutetott szoumlvegek eacutes

jelrendszerek raktaacutera tehaacutet a valoacutesaacuteg teacutenyeinek kuumlloumlnboumlző szubsztitutumaiboacutel kivont

informaacutecioacute keacutepezi Az emleacutekezetben toumlrteacuteneti sorrendben elraktaacuterozoacutedoacute epizodikus

engrammaacutek azaz emleacuteknyomok csak a szemantikus engrammaacutek segiacutetseacutegeacutevel

rendezhetők uacutejra tovaacutebbaacute lehetőveacute teszik hogy az individuum belőluumlk asszociatiacutev

198

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (szerk) A

szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest

Argumentum 1999 43 199

Vouml Игорь СМИРНОВ На пути к теории литературы Родопи 1987

111

csoportokat hozzon leacutetre tehaacutet a szemantikus nyomok egy immanensen szervezett

rendszerreacute oumlsszeaacutelloacute egyseacutegeket keacutepeznek200

Ezt kiegeacutesziacutetve Kovaacutecs azt a jelenseacuteget

vizsgaacutelja amikor az emleacutekező nem tudja hogy mire emleacutekezik ndash mint Turgenyev

hőse eseteacuteben (bdquoMindig visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy

mirerdquo 1088) tehaacutet amikor az emleacuteknyom hiaacutenyaacuteroacutel van szoacute Az emleacuteknyom hiaacutenya

miatt rsquoheacutezagrsquo keletkezik a toumlrteacutenetben ezeacutert felmeruumll a narraacutecioacute igeacutenye ebben az

esetben az űrt az idegen szoumlvegek toumlltik ki Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az idegen szoumlveg

igeacutenye akkor meruumll fel amikor hiaacuteny aacutell fenn az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban Ilyenkor az intertextusok egeacutesziacutetik ki az emleacuteknyom hiaacutenyaacutet A

turgenyevi szoumlveg toumlkeacuteletesen modellaacutelja azt az eszkoumlzt amellyel kikuumlszoumlboumllhető a

hiaacutetus ez pedig nem maacutes mint az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Ez a keacutet

halmaz adja ki az uacutej szoumlveget ezek segiacutetseacutegeacutevel rendeződnek oumlssze a hősben a

lerakoacutedott eacutes nem előhiacutevott informaacutecioacutek Ilyeteacuten moacutedon alkotja meg maga

Turgenyev Klara Milics alakjaacutet az elbeszeacuteleacutesben Felhasznaacutelja empirikus

tapasztalataacutet azaz epizodikus emleacutekezeteacutet feldolgozva a videacuteki sziacuteneacutesznő valoacuteban

megtoumlrteacutent tragikus eseteacutet emellett paacuterhuzamosan taacuteplaacutelkozik szemantikus

emleacutekezeteacuteből az ismert szoumlvegekből a Walter Scott regeacutenyből a Kraszov versből

a Csajkovszkij-romaacutencboacutel az Anyeginből a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacuteboacutel a Bibliaacuteboacutel (Eacutenekek

eacuteneke) melyek iacutegy mind intertextusokkaacute azaz Turgenyev hőseacutenek maacutesik

komponenseacuteveacute vaacutelnak

A titok-proacutezaacuteban meguacutejuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted egyik meghataacuterozoacute ismeacuterve

az intertextuaacutelis baacutezis kiterjeszteacutese ami a legjellemzőbben a Klara Milicsben

csuacutecsosodik ki Megjelennek motiacutevumok a szlaacutev folkloacuterboacutel a goumlroumlg eacutes szlaacutev

mitoloacutegiaacutekboacutel az antik irodalomboacutel a Bibliaacuteboacutel ahogyan Shakespeare Puskin

valamint a neacutemet az angol vagy a lengyel romatika szoumlvegeiből Az esteacutelyen Klara

Milics a Delvig szoumlvegeacutere komponaacutelt Glinka-romaacutencot majd a Geothe verseacutere

keacuteszuumllt Csajkovszkij-romaacutencot eacutenekli Tatjana leveleacutet szavalja az Anyeginből majd

hozzaacute hasonloacutean ő iacuter levelet Aratovnak aki keacutesőbb Shakespeare hőseihez

Hamlethez illetve Roacutemeoacutehoz hasonliacutetja magaacutet majd Puskin Schiller eacutes Mickievicz

200

Igor SZMIRNOV Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom (Ford Szilaacutegyi

Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

112

verseit ideacutezi veacuteguumll bdquoboldogrdquo halaacuteltusaacutejaacuteban Paacutel apostol szavait deklamaacutelja (1119)

Az empirikus eacutelettapasztalat mellet ezen intertextusok keacutepezik azt a forraacutest amelyből

a szerző feleacutepiacuteti hőseit eacutes azok beszeacutedeacutet Iacutegy az irodalmi szoumlveg ismeacuterve azon

szoumlvegek veacutedelme melyek a szemantikai emleacutekezet kuumlloumlnboumlző formaacuteieacutert felelősek

A szoumlvegek koumlzoumltt leacutetesiacutetett kapcsolatok előaacutelliacutetaacutesaacuteval az irodalmi szoumlveg az

bdquoidegenrdquo szoumlvegek tekinteteacuteben tehaacutet autodefenziacutev szerepet toumllt be201

Az elbeszeacuteleacutesben az emleacutekezeacutesnek azeacutert is van megkuumlloumlnboumlztetett szerepe

mert oumlneacutertelmezeacutest szolgaacuteloacute oumlnreflexiacutev beszeacuted csak akkor alakulhat ki ha a hős

emleacutekezeteacutet a benne őrzoumltt empirikus eacutes szoumlvegi halmazok toumlrteacutenetteacute rendezeacuteseacutevel

narraacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki Toumlrteacutenetmondaacutes nem joumlhet leacutetre emleacutekezeacutes neacutelkuumll A hős az

emleacutekezeacutest jelekkel hajtja veacutegre eacutes a jeloumlleacutes milyenseacutege uacutej szemantikaacutet alkot Az

emleacutekezeacutes aacutethidal keacutet időt a jelent eacutes a muacuteltat iacutegy maga az emleacutekezeacutes lesz a koacuted

amely szabaacutelyozza a beszeacutedet Ilyenformaacuten az emleacutekezeacutes maacuter interpretaacutecioacute is

egyben nem pusztaacuten reprodukcioacute

Aratov a hercegnőneacutel megrendezett koncert utaacuten uacutejra csupaacuten oumlsszekavarodott

eacuterzeacuteseket tapasztal magaacuteban mert Kupfer nem joumln el eacutes uacutejra elmarad a beszeacuted a

rendező elv Ekkor beszeacuted helyett illetve a beszeacuted poacutetlaacutesaacutera leuumll a zongoraacutehoz hogy

eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a

Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara Milics eacutenekelt az esteacutelyen Mivel beszeacuteddel

nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv

nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni arra ami vele toumlrteacutent a hős

mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja

megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet

dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet Klara eacutenekeacuteből azaz rekonstruaacutelni

oumlnmagaacuteban Klara most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes

kommunikaacutecioacutes rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet Mivel most uacutejboacutel

foumll kell taacuternia azt amire nem emleacutekszik mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej szemiotikai

rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A hangverseny utaacuten otthon Aratov leuumll a

zongoraacutehoz hogy megproacutebaacuteljon visszaideacutezni reacuteszleteket Klara eacutenekeacuteből

201

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete I m 44

113

bdquoodament a pianiacutenoacutehoz majdnem oumlntudatlanul felemelte a fedeleacutet proacutebaacutelta

megtalaacutelni emleacutekezetből a Csajkovszkij-romaacutenc dallamaacutetrdquo (1095)

A zene az egyetlen hiteles kommunikaacutecioacutes csatorna az egyetlen hiteles jelrendszer

szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara alakjaacutet eacutes a zene tolmaacutecsolaacutesaacuten

keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt Aratovnak ez az első leacutepeacutese első

kiacuteseacuterlete amellyel megproacutebaacutel elszakadni elrugaszkodni az idegen beszeacutedtől eacutes

megteremteni egy sajaacutet szemeacutelyes nyelvet

A visszaemleacutekezeacutesek segiacutetseacutegeacutevel kialakult reflexioacute-faacutezisok a koumlvetkező

koumlzvetiacuteteacutesek nyomaacuten koumlvetik egymaacutest tapasztalat (jeloumlletlen) rarr idegen beszeacuted

(jeloumlleacutes-1) rarr Klara zeneacuteje (jeloumlleacutes-2) rarr Aratov-eacuten zeneacuteje (mint Klara zeneacutejeacutenek

reprodukcioacuteja) (jeloumlleacutes-3) Ilyenformaacuten a keacutesleltetett szoumlvegkoumlzi reflexioacute eacutes a maacuter

emliacutetett szinkronicitaacutes hiaacutenya taacutemaszt akadaacutelyokat az alanyi azonossaacuteg feleacute vezető

uacuteton amely az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacuteja202

Az alanyi azonossaacuteg

kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban a legnagyobb gaacutet az aacutellandoacute reflexioacute az oumlnreflexioacute

amely eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel Mindez tovaacutebb bonyoloacutedik azaacuteltal hogy a reflexioacute aacutetteacuteteleződik

folyamatosan keacutesleltetve van mert csak visszaemleacutekezeacutessel mehet veacutegbe

Ilyenformaacuten a reflexioacute el van nyuacutejtva kuumlloumlnboumlző faacutezisokra oszlik Az alanyi

azonossaacuteghoz vezető folyamat kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Egy olyan nyelveacute

amelyen keresztuumll Aratov reprodukaacutelni tudja a valoacutesaacutegot rekonstruaacutelni Klara keacutepeacutet

toumlrteacuteneteacutenek megalkotaacutesa reacuteveacuten valamint megismerni őt eacutes oumlnmagaacutet Klaraacutehoz valoacute

viszonyaacuteban Olyan diszkurzusra van szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg

tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej

nyelv igeacutenye jelenik meg amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet

uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet

ezaacuteltal megismerni eacutes megeacuterteni Klaraacutet eacutes egyuacutettal aacuteteacuterteacutekelni oumlnmaga őhozzaacute hozzaacute

202

Lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание

Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und

Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994

114

valoacute viszonyaacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes aktusaacutenak Az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a

koraacutebbi reacuteszegyseacutegeket vagyis Kupfer toumlrteacuteneteit az uacutejsaacuteghiacutereket Platosa neacuteni

bdquomeseacuteitrdquo a pletykaacutekat Klara nőveacutereacutenek Anna Szemjonovnaacutenak rsquoelmeseacuteleacuteseitrsquo

Klara leveleacutet majd naploacutejaacutet hogy megeacutertse azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa

magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja

azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben

hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez A hős ugyanis soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ahogyan Aratov megismeri illetve megeacuterti Klaraacutet eacutes oumlnmagaacutet egy

olyan oumlsszetett folyamat soraacuten megy veacutegbe amely fokozatosan egymaacutesra eacutepuumllő

narratiacutev reacuteszegyseacutegekkel konstituaacuteloacutedik

Kupfer toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai rsquoelbeszeacuteleacutesersquo Klaraacuteroacutel rarr Klara eacuteneke előadaacutesa a

sziacutenpadon rarr uacutejsaacuteghiacuterek Klaraacuteroacutel rarr az anya toumlrteacutenetei Klaraacuteroacutel rarr a nőveacuter

toumlrteacutenetei elbeszeacuteleacutese Klaraacuteroacutel rarr Klara feacutenykeacutepe rarr Klara naploacuteja

Mielőtt Aratov aacutelmokat laacutet Klara iacutegy fakad ki neki bdquoMaga nem eacutertett meg semmitrdquo

(1099) A hős maga sem eacuterti sajaacutet viselkedeacuteseacutet

bdquoMieacutert nem feleltem neki mikor csak egyetlen szoacutet kiacutevaacutent tőlemrdquo (1100)

A hős eleinte erős ellenszenvet eacuterez a nő iraacutent nem-tetszeacuteseacutet hangoztatja Klara

vonaacutesait bdquooumlrdoumlginekrdquo laacutetja illetve oumlrdoumlgi attribuacutetumokkal iacuterja le feketeseacuteg fekete

szőrzet vad durva szőroumls bdquohaja kiacutegyoacutekeacutent oumlmloumltt a vaacutellaacuterardquo(1097-98) eacutes Kupfer is

iacutegy nyilatkozik roacutela bdquoolyan buumlszke volt Buumlszke ndash mint a saacutetaacutenrdquo (1104) Azonban

ahogy aacutelmaiban Aratov megalkotja szemeacutelyes elbeszeacuteleacuteseacutet amellyel feleacutepiacuteti sajaacutet

szoumlvegeacutet eacutes rekonstruaacutelja Klara keacutepeacutet ellenszenve a laacuteny iraacutent fokozatosan

rokonszenvbe fordul aacutet eacutes Klara alakmaacutesairoacutel is fokozatosan eltűnnek az oumlrdoumlgi

vonaacutesok Ezek utaacuten Aratovnak megtetszik Klara kuumllseje megtetszik előadaacutesmoacutedja eacutes

eacuteneke is tehaacutet mindaz amit koraacutebban megvetett az aacutelom tehaacutet szemleacuteletvaacuteltaacutest

115

eredmeacutenyez vaacutelaszkeacutent artikulaacutelhatoacute Az aacutelmokat megeacuterteacutes koumlveti Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Utolsoacute aacutelmaacuteboacutel a hős az eacutertelem

teljesseacutegeacutenek tudataacuteban kiteljesedett szellemi arculattal eacutebred fel

bdquoAratovnak olyan volt az arca mint aki megtudott egy nagy titkot s

feacutelteacutekenyen megtartja eacutes megőrzi magaacutenakrdquo (1128)

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben tehaacutet ndash ahogyan a fenti seacutema is bemutatta ndash a

szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő kommunikaacutecioacutes

modell kiegeacuteszuumll azzal a komponenssel melyben az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő

instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel Kupfer Klara anyja eacutes nőveacutere az uacutejsaacutegiacuteroacute illetve Klara

maga leveleacuteben eacutes naploacutejaacuteban mind narraacutetorkeacutent leacutepnek fel miacuteg Aratov ezen

elbeszeacutelői aktusoknak a recipiense azaz befogadoacuteja E staacutetusza az aacutelomban vaacuteltozik

meg mivel e sorozat veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise az

aacutelomban szuumlletik meg Aratov aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti meg illetve szintetizaacutelja

ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az

aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute

illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet sajaacutet nyelveacutet megteremteni

ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev megnyilatkozaacutesai Ez

azt jelenti hogy a reaacutelis toumlrteacutenet melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev toumlrteacutenetet s eacutepp ez az ami a

halaacutel utaacuten van Ennek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet

aktusa is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes

narraacutecioacute A rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov hanem egy fiktiacutev elbeszeacutelő

Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenet

illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz

Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre az alanyi identitaacutes a

narratiacutev azonossaacuteg

116

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS

Miutaacuten Aratov rekonstruaacutelja Klara eacutenekeacutenek dallamaacutet azaz rekonstruaacutelja magaacuteban

Klara zenei keacutepeacutet bemegy nagyneacutenjeacutehez hogy anyjaacuteroacutel beszeacutelgessenenek bdquoNagyon

joacutel tudta mindezeket de most eacuteppen erről szeretett volna beszeacutelnirdquo (1096)rdquo Ekkor

szembesuumllhetuumlnk azzal a teacutennyel hogy hogy egy veacutegtelenuumll erős komplexus-szerű

anyakeacutep eacutel a hősben

bdquoDe egyaacuteltalaacuteban nem ilyennek keacutepzelte azt a meacuteg ismeretlen nőt azt a

leaacutenyt akinek ő egeacuteszen odaadhatja magaacutet Ritkaacuten aacutelmodozott erről de a

tiszta keacutepet mely akkor megjelent a keacutepzeleteacuteben maacutes keacutep ideacutezte fel

boldogult anyjaacutenak a keacutepe akire alig tudott visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet

szentseacutegkeacutent megőrizterdquo(1093-94)

A szentkeacutep minőseacutegeacuteben tartott anya-portreacute a hős szobaacutejaacutenak falaacuten annak toumlrteacutenete

eacutes az aacuteltala leacutetrehozott előzetes szimboacutelumrendszer aacuteltal rajzoloacutedik ki a turgenyevi

archetipikus anyakeacutep

bdquoIlyen finom arceacutele ilyen joacutesaacutegos vilaacutegos szeme ilyen selymes haja ilyen

mosolya ilyen deruumllt arckifejezeacutese kell hogy legyen annak a nőnek annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094)

Szentkeacutepkeacutent feacuteltve őrzi anyja keacutepeacutet szobaacuteja falaacuten bdquo[anyjaacutera] alig tudott

visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet szentseacutegkeacutent őrizterdquo (1094) Ez az anyakeacutep hataacuterozza

meg a hősben a nőkről alkotott eszmeacutenyiacutetett keacutepeacutet bdquoilyennek kell lennie annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094) Aratov eszmeacutenyeacutet egyeduralkodoacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan ez a portreacute azaz anyja attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg amelyektől

nem tud elszakadni finom arceacutel vilaacutegos szem selymes haj joacutesaacutegos deruumllt arc stb

ndash ezen vonaacutesoknak gyoumlkeres ellenteacutete Klara Milics kuumllseje bdquoez a feketeacutes bőrű barna

durva hajuacute nőrdquo ndash aki bdquocsak rosszlelkű eacutes esztelen lehet ndash bdquoCigaacutenylaacutenyrdquo (Aratov

117

nem tudott rosszalloacutebb kifejezeacutest kitalaacutelni) ndash haacutet mi ez a leaacuteny nekirdquo (1094) Aratov

ezeacutert neacutenjeacutevel egyuumltt feleveniacuteti anyja keacutepeacutet majd szembeaacutelliacutetja anyja eszmeacutenyiacutetett

alakjegyeit Klara vadsaacutegaacuteval feketeseacutegeacutevel durva soumlteacutet vonaacutesaival amelyek iraacutent

erős ellenszenvet eacuterez mivel anyja szakralizaacutelt attribuacutetumainak rabsaacutegaacuteban van s

ezzel egyuumltt reflexioacuteiban oumlsszeuumltkoumlzik a gyengeacutedseacuteg eacutes a durvasaacuteg a puhasaacuteg eacutes a

kemeacutenyseacuteg a vilaacutegos eacutes a soumlteacutet vonaacutesok Az archetipikus anyakeacutep ilyeteacuten moacutedon

valoacute megjeleniacuteteacutese oumlneacuteletrajzi utalaacutes is egyben a szerzőnek sajaacutet zsarnoki anyjaacuteval

valoacute komplexus-szerű kapcsolataacutera Turgenyev az anyjaacutehoz valoacute viszonyaacutet a

legplasztikusabban az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacutes nyitaacutenyaacuteban

mutatja be

bdquoAnyaacutem ritka ereacutenyes houmllgy volt csakhogy eacuten nem ismertem meacuteg egy nőt

akit az ereacuteny keveacutesbeacute tett volna boldoggaacute Ereacutenyei nyomasztoacute suacutellyal

nehezedtek raacute emiatt mindenkit meggyoumltoumlrt [] Csak egyetlen egyszer laacutetam

őt teljesen nyugodtnak meacutegpedig halaacutelaacutet koumlvető napon a koporsoacutebanrdquo203

Szaacutemos kutataacutes hozzaacuteteszi hogy Varvara Petrovna Turgenyev anyja a szerzővel

intim viszonyt aacutepoloacute műveacutesznőt Pauline (Polina) Viardot-t nevezte cigaacutenylaacutenynak

illetve a sziacutenhaacutezi publikum egy reacutesze is leneacutezte az eacutenekes-sziacuteneacutesznőt felteacutetelezett

cigaacuteny szaacutermazaacutesa miatt204

A hősnő alakja megformaacutelaacutesaacutenak egyik forraacutesa

Turgenyev szaacutemaacutera egyeacutertelműen Viardot s ez nemcsak abban nyilvaacutenul meg hogy

kuumllső vonaacutesaik tulajdonsaacutegaik teljesen megegyeznek (fekete kifejező szemek soumlteacutet

haj laacutegy althang) eacutes hogy Klara Milics is eacutenekes-sziacuteneacutesznő hanem tovaacutebbi nyiacutelt eacutes

rejtett utalaacutesok fedik fel a paacuterhuzamokat Amikor Aratovot Kupfer előszoumlr invitaacutelja

az esteacutelyre felhiacutevja figyelmeacutet a tehetseacuteges sziacuteneacutesznőre

bdquoMeacuteg nem tudjuk eldoumlnteni Rachel-e vagy Viardot mert kitűnően eacutenekel s

eacuteppen olyan kitűnően szaval eacutes jaacutetszikrdquo (1088)

203

Ivan TURGENYEV Egy felesleges ember naploacuteja (Ford Hima Gabriella) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 41 204

В ТОПОРОВ Странный Тургенев Москва Российский Государственный Гуманитарный

Институт 1998 135-136

118

Tovaacutebbaacute Klara Milics azt a Csajkovszkij-romaacutencot adja elő az esteacutelyen amelyet

Viardot toumlbbszoumlr is előadott peacuteldaacuteul a paacuterizsi orosz (keacutesőbb Turgenyev neveacutet viselő)

koumlnyvtaacuter megalapiacutetaacutesakor 1875 februaacuter 27-eacuten205

Aratov szobaacutejaacutenak a falaacuten fuumlgg anyja arckeacutepe Aratov szaacutemaacutera a nő ideaacutelis

eszmeacutenyi rajza eacutes megtestesiacutetője Amikor nem lehetseacuteges a reflexioacute verbaacutelis nyelven

a keacutep kommunikaacutel hozzaacute Ilyenformaacuten az archetipikus anyakeacutep az anya emleacuteke egy

előzetes szimboacutelumrendszert alkot amely ugyancsak blokkolja a sajaacutet nyelv

kialakulaacutesaacutet Iacutegy lesz doumlntő fordulat az elbeszeacuteleacutesben az a pillanat amikor Aratov

Klara feacutenykeacutepeacutevel teacuter haza leveszi a falroacutel az anya-portreacutet majd a fioacutekba rakja

Klara keacutepeacutet pedig belehelyezi a sztereoszkoacutepba Ez lesz az a mozzanat amikor

megszűnik az anyakeacutep egyeduralma eacutes dominanciaacuteja ekkor ugyanis anyja keacutepeacutet a

lelkeacuteben elfoglalja Klara Milics keacutepe

A hős aki a maacuter meghalt nőbe szeret bele reflexioacuteiban keacutenytelen uacutejabb eacutes

uacutejabb szemiotikai modelleket mozgoacutesiacutetani hogy reprodukaacutelhassa az elvesztett

Klaraacutet a kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig eleacuterkezik Klara Milics egy uacutejabb

rsquoreprezentaacutecioacutejarsquo egy uacutej jelrendszerben Aratov eleinte csak baraacutetja Kupfer beszeacutede

toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai eacutes rsquomeseacuteleacuteseirsquo reacuteveacuten ismerhette meg Klaraacutet azonban amikor

Kupfer maacuter taacutevolmarad vele egyuumltt elmarad a beszeacuted is az addigi rendező elv

Ekkor beszeacuted helyett leuumll a zongoraacutehoz hogy eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb

megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara

eacutenekelt Mivel beszeacuteddel nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell

rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni

arra ami vele toumlrteacutent a hős mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez

fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene

Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet

Klara eacutenekeacuteből azaz egy bizonyos szempontboacutel uacutejra oumlsszerakni oumlnmagaacuteban Klara

Milics most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes kommunikaacutecioacutes

rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej

205

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m

119

szemiotikai rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A zene az egyetlen hiteles

jelrendszer szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara Milics alakjaacutet eacutes a zene

tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt

A hősnek tehaacutet mindig uacutejabb szemiotikai rendszert kell mozgoacutesiacutetania eacutes

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej szemantikaacutet hoz leacutetre Minden egyes uacutej szemantika Klara

leiacuteraacutesaacutera toumlrekszik eacutes reacuteszben az adott kommunikaacutecioacutes rendszer dimenzioacuteinak

fuumlggveacutenye is az hogy milyen uacutej jeloumlleacutesek joumlnnek leacutetre Amikor Aratov előszoumlr laacutetja a

nőt csak azokat a tartalmakat tudja megragadni amelyeket a vizuaacutelis modell enged

meg ezeacutert azutaacuten mozgoacutesiacutetja az akusztikus modellt is a zene nyelveacutehez fordul

miaacuteltal leacutetrejoumln az aacutetmenet egy maacutesik szemiotikai rendszerbe melynek soraacuten

veacutegbemegy a szemantikai fordiacutetaacutes a vizuaacutelis modell Klara kuumllső testi attribuacutetumait

(bdquodurva vad fekete szőroumlsrdquo) mutatja be ezt a modellt azonban az az előzetes

szimboacutelumrendszer blokkolja amelyet az anya emleacuteke az anya aacutellandoacutean jelenleacutevő

ndash Aratov aacuteltal a szobaacuteja falaacuten bdquoszentkeacutepkeacutent őrzoumlttrdquo ndash portreacuteja hozott leacutetre Ez az

archetipikus anyakeacutep olyan dominaacutensan uralja Aratov rsquolaacutetaacutesaacutetrsquo hogy nem engedi

befogadni az attoacutel elteacuterő vizuaacutelis jegyeket Az akusztikus modell alkalmazaacutesaacuteval

azonban joacutel eacuterzeacutekelhető az attribuacutetumok megvaacuteltozaacutesa a szemantika meguacutejulaacutesa az

uacutej szemiotikai rendszer illetve a szemantikai fordiacutetaacutes reacuteveacuten A zene azaz az

akusztikus modell Klara eacutenekeacutet hangjaacutet zeneacutejeacutet ragadja meg melyek sokkal inkaacutebb

keacutepviselik Klara leacutenyegiseacutegeacutet A vizuaacutelis modell adta vonaacutesok megvaacuteltoznak Klara

zeneacuteje hangja bdquolaacutegyan felcsengő tompiacutetott gyoumlnyoumlrű althangrdquo (1093)

A zene mint szemiotikai rendszer megjeleneacuteseacutenek az elbeszeacuteleacutesben azeacutert is

van megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a zene modellt alkot Aratov előtoumlrteacuteneteacuteből

az deruumll ki hogy a hős feacutenykeacutepeacuteszettel foglalkozik azaz maacutes vilaacuteglaacutetaacutessal a

feacutenykeacutepeacuteszettel modellaacutelja a valoacutesaacutegot tehaacutet nem akusztikai hanem vizuaacutelis

modellel Amikor Aratov leuumll a zongoraacutehoz hogy feleveniacutetse reprodukaacutelja Klara

zeneacutejeacutet-eacutenekeacutet azt jelenti hogy maacuter vizuaacutelisan nem tudja modellaacutelni őt ezeacutert fordul

a zeneacutehez Aratov fejlődeacutesen megy tehaacutet keresztuumll Mivel Klara leacutenyegeacutet akarja

megragadni ndash amit nem maacutes mint az ő eacuteneke hangja zeneacuteje keacutepvisel ndash eljut az

egyik szemiotikai rendszerből (keacutepi vizuaacutelis modell) a maacutesikba Klara Milics

fonikus modelljeacutehez elszakadva a vizuaacutelis modelltől

120

Az akusztikai modell szubsztituacutetuma pedig a levegő mely ennek

koumlvetkezteacuteben teacutemakeacutent is megjelenik az elbeszeacuteleacutesben Klara lehellete leacutelegzete

leacutelegzeacutese majd Klara mint fuvallat (vouml a lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash

душаrsaquorsaquo szavak etimoloacutegiaacutejaacutet lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo hasonloacutean a magyar lsaquolsaquolevegő

ndash leacutelegzet ndash leacutelekrsaquorsaquo szavakhoz) 206

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A levegő mozgaacutesaacuteval a szeacutellel megszoacutelal egy anyagtalan testtelen hang ami a

levegő mozgaacutesaacuteboacutel-rezgeacuteseacuteből konstituaacuteloacutedik eacutes a szubjektumot artikulaacutelja (bdquoEacuten

Eacutenrdquo) Ezzel elemzeacutesuumlnkben eleacuterkeztuumlnk egy szintagmatikus sor veacutegeacutehez Ezt a

sorozatot az a szekvencia hozza leacutetre miszerint Klara Milics alakja mindig maacutes

jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a

rendszerekben Klara kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai azaz behelyettesiacuteteacutesei Klara

vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden jelrendszerben a nő

alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek

A keacutepviseletek szintagmatikus seacutemaacuteja Klara a sziacutenpadon teljes valoacutejaacuteban rarr

Klara feacutenykeacutepe laacutetvaacutenya rarr Klara hangja zeneacuteje rarr Klara lehellete rarr

Klara mint fuvallat

A Klara Milicset kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig joumln egy uacutej reprezentaacutecioacute

azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal A materializaacutelt attribuacutetumok

fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet egy fejlődő haladoacute szintagmaacuteroacutel van szoacute

mely a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

206

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch Heidelberg 1950-1958 I559

121

A fentiekben foumllvaacutezolt szintagma elemzeacutese az intermedialitaacutes probleacutemaacutejaacutet

veti fel illetve az egyes alakmaacutesok koumlzoumltt fennaacutelloacute fordiacutetaacutesi viszony keacuterdeacuteseacutet207

A

narraacutecioacute a laacutetott keacutepet a hallott zeneacutet a levegő mozgaacutesaacutet verbaacutelis nyelvre fordiacutetja le

A hős szempontjaacuteboacutel a zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban a verbaacutelis nyelven jut el

ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo

egyfelől azon a csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a

verbaacutelis szoumlveg csatornaacutejaacuten Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet hogy a

szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutenak minőseacutegeacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquohervadt fuvolistardquo bdquotuumldőbeteg floacutetaacutes sziszegirdquo bdquoelkoumlpkoumldirdquo a zenedarabot a buzgoacute

zongorista puumlfoumll kalimpaacutel Klara Milics hangjaacutenak pozitiacutev vonaacutesai pedig előteacuterbe

keruumllnek bdquotompiacutetottrdquo bdquokeserűen felcsengőrdquo bdquotelt laacutegy mereacuteszen csengőrdquo (1091-

93) A zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye akkor leacutep fel amikor a hős nem tud

beszeacutelni A szerző azonban megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet szavakat helyez a hangok

helyeacutere azaz nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

Megfigyelhetjuumlk tehaacutet ahogyan a cselekmeacutenytoumlrteacutenet szintjeacuten a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az

uacutetjaacutet az elbeszeacuteleacutes szintjeacuten az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet

kiacuteseacuteri minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash Klara Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre

A TURGENYEVI METAFORA

Gersenzon szerint a veacutegtelenseacutegtől valoacute rettegeacutes soha nem hagyta el Turgenyevet s

eacutepp ezeacutert foglalkozott annyit a szerelemmel amely szaacutemaacutera az bdquooumlnazonosiacutetoacute eacutes

oumlnmegerősiacutető eacutelet megtestesuumlleacuteserdquo volt208

Nagy Istvaacuten kiemeli Gersenzon irodalmi-

eszteacutetikai koncepcioacutejaacuteban a szerző prioritaacutesaacutet vagyis az iacuteroacute eacutelő szemeacutelyiseacutegeacutenek a

szoumlvegen kiacutevuumlli kontextusoknak az episztolaacuteris oumlroumlkseacutegnek eacutes a biograacutefiai teacutenyeknek

207

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben I m 208

Vouml М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсква 1919 63 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

122

a szerepeacutet az irodalmaacuter-filozoacutefus Turgenyev-eacutertelmezeacuteseacuteben209

Ilyenformaacuten

Gersenzon szerint a szerelem lesz Turgenyev szaacutemaacutera az ami eltoumlrli az eacutelet eacutes a halaacutel

hataacuteraacutet ndash a halaacutel hatalmaacutet meghaladoacute ereje folytaacuten Toporov Странный Тургенев

ciacutemű koumlnyveacuteben a szerelem eacutes a halaacutel csalaacutedi hasonloacutesaacutegaacutera rokonsaacutegaacutera szerelem

eacutes halaacutel bdquoikerseacutegeacutererdquo mutat raacute Eacutertelmezeacuteseacuteben a halaacutel Turgenyevneacutel mint ahogyan a

szerelem is a szabadsaacuteg feleacute toumlr utat ndash az idő szoriacutetaacutesaacuteboacutel valoacute felszabadulaacutes feleacute

Eacutepp a szerelem aacuteltal vilaacutegiacutetjaacutek meg egymaacutest eacutelet eacutes halaacutel meacutelyseacutegei s Toporov

hozzaacuteteszi hogy Turgenyev bdquoeacuterezterdquo ezt a sajaacutetos koumllcsoumlnviszonyt szaacutemaacutera a

szerelem a leacutelek halhatatlansaacutegaacutenak a bdquomegtapasztalaacutesardquo 210

Halaacutel eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesa paacuterhuzamos megjeleneacutesei

egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya alkotja a szoumlveg koumlzponti metaforikaacutejaacutet A

szerelem a halaacutel attribuacutetumaival miacuteg a halaacutel a szerelem jegyeivel keruumll leiacuteraacutesra E

viszony ndash Paul Ricoeur fogalmait alkalmazva ndash eacutelő metaforaacutet hoz leacutetre211

ilyenkor a

metafora uacutej kategoacuteriaacutet leacutetesiacutet eacutes nem maacuter egy megleacutevő analoacutegiaacutet hasznaacutel foumll hanem

egy dolgot egy maacutesik jegyeivel illetve kategoacuteriaacuteival iacuter le s e viszony az egeacutesz

szoumlvegre kiterjesztve is megmutatkozik Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben halaacutel eacutes szerelem

felveszik egymaacutes attribuacutetumait azaz ndash Max Black terminusaival eacutelve ndash interakcioacuteba

leacutepnek azaz egymaacutes jegyeit koumllcsoumlnoumlsen felhasznaacutelva interakcioacutet leacutetesiacutetenek egymaacutes

koumlzoumltt212

Black ndash Richards nyomaacuten213

ndash uacutegy fogalmaz hogy a metafora

hasznaacutelataacutenaacutel kuumlloumlnboumlző dolgokroacutel keacutet kuumlloumlnboumlző de egyuumlttesen eacutes egy kifejezeacutesben

megjelenő gondolatunk van ezek interakcioacutejaacutenak eredmeacutenye a jelenteacutes A Klara

Milicsben a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes

interakcioacuteba leacutepő gondolatok hoznak leacutetre egy jelenteacutest amely ennek az

interakcioacutenak az eredmeacutenye Eacuteppen ezeacutert oly komplexek a jellegzetesen turgenyevi

metaforaacutek uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa melyek egyuumlttesen

209

Иштван НАДЬ Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред)

И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 210

В ТОПОРОВ Странный Тургенев I m 144-145 211

Vouml Paul RICOEUR Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006 212

Max BLACK Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol 55 1954-1955

273-294 Magyarul Max BLACK A metafora (Ford Melis Ildikoacute) = Helikon 19904 432-447 213

Vouml I A RICHARDS The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University Press 1936

Magyarul (reacuteszlet) I A RICHARDS A metafora (Ford Raacutecz Judit) = Helikon 19771 120ndash128

123

ideacutezik fel eacutes kapcsoljaacutek oumlssze a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Az olvasoacute tehaacutet

keacutet keacutepzet oumlsszekapcsolaacutesaacutera keacutenyszeruumll eacutes ndash Black szavaival eacutelve ndash ebben az

oumlsszekapcsolaacutesban rejlik a metafora titka eacutes miszteacuteriuma Amikor Black summaacutezza a

metafora interakcioacute-elmeacuteleteacutet leszoumlgezi bdquoaz interakcioacuten alapuloacute metaforaacutek

megkiacutevaacutenjaacutek az olvasoacutetoacutel hogy egy implikaacutecioacuterendszer segiacutetseacutegeacutevel kivaacutelogassa

kiemelje eacutes rendszerbe szervezze egy maacutesik jelenteacutesmező elemeitrdquo Amikor keacutet

dolog interakcioacuteja soraacuten keacutet rsquoteacutemarsquo egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megvilaacutegiacutetoacute viszonyaacutet

taacutergyalja iacutegy fogalmaz bdquoez egy olyan sajaacutetos eacutertelmi művelet amely megkoumlveteli

hogy mindkeacutet teacutemaacuteroacutel egyidejűleg legyen tudomaacutesunk de ami nem meruumll ki pusztaacuten

e keacutet teacutema valamifeacutele oumlsszehasonliacutetaacutesaacutebanrdquo214

Az alaacutebbiakban a halaacutelroacutel eacutes a

szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő

jelenteacutesmezők vagy gondolatok megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait mutatom be

Klara Milics eacutes Aratov viszonyaacuteban a szerelem eacutepp a halaacutel mozzanataacuteval

kezdődik eacutes ezzel paacuterhuzamosan a halaacutel illetve haldoklaacutes pedig a szerelem

megjeleneacuteseacutevel Aratov szaacutemaacutera a szerelem Klara halaacutelaacuteval kezdődik eacutes e

szerelemmel egyuacutettal elkezdődik sajaacutet halaacutela is A randevuacute utaacuten Aratov bezaacuterkoacutezik

szobaacutejaacuteba majd neacutenje veacuteszjoacutesloacutean iacutegy soacutehajt foumll bdquoOacute koraacuten kezdődoumltt koraacutenrdquo

(1100) A szerelem eacutes a halaacutel koumllcsoumlnviszonyaacutenak ikerseacutegeacutenek metaforikus

megjeleniacuteteacutese kiterjed a szoumlvegmotivika egeacuteszeacutere Turgenyev ennek eacuterdekeacuteben

oumlsszetett mitopoeacutetikus jelkeacutepeket eacutes komplex gyakran ellenteacutetes

jelenteacutestartomaacutenyokat feltaacuteroacute szimbolikaacutet alkalmaz uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a

levegő-leacutelegzet a szeacutel vagy a roacutezsa motiacutevumrendszereit amelyek mind magukban

foglaljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel relaacutecioacuteinak eacutertelemvilaacutegait

A szem a pillantaacutes az arc arckifejezeacutes tekintet mint leacutelekszimboacutelumok

vagy rsquomutatoacutekrsquo teljes koumlzleacutesfolyamatot hoznak leacutetre Amikor Kupfer előszoumlr meseacutel

Klaraacuteroacutel Aratov azonnal a szeme felől eacuterdeklődik

bdquoFekete a szeme ndash szoacutelt utaacutena Aratov ndash Mint a szeacuten ndash harsogta Kupferrdquo

(1089)

214

Max BLACK A metafora I m 446

124

Ez a dialoacutegus oumlsszefeacuterhetetlen szemantikaacutet fesziacutet ki A szem orosz megfelelője a

lsaquoглазаrsaquo (laquoglazaraquo) eredeti jelenteacutese feacutenyes vilaacutegos215

e szemantikaacuteban az egymaacutesnak

feszuumllő oppoziacutecioacutek a feketeseacuteg-vilaacutegossaacuteg soumlteacutetseacuteg-feacuteny azaz egyfelől Klara kuumllső

leiacuteraacutesa azaz feketeseacutege soumlteacutet attribuacutetumai aacutellnak szemben belső lelki mutatoacuteival a

feacutennyel tisztasaacuteggal Klara neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben

van koacutedolva a latin laquoclarus-clararaquo vagyis a tiszta vilaacutegos feacutenyes feacutenylő ragyogoacute

vilaacutegiacutetoacute kifejezeacutesek eacutertelemegyuumlttese216

Ilyenformaacuten uumltkoumlznek oumlssze a soumlteacutetseacuteg-

szeacutenfeketeseacuteg kuumllső testi attribuacutetumai a tisztasaacuteg-vilaacutegossaacuteg belső-lelki mutatoacuteival

Amikor az esteacutelyen Aratov előszoumlr pillantja meg Klaraacutet amint a laacuteny a poacutediumra leacutep

az első hozzaacuteszoacutelaacutes a szemeacutere utal

bdquoMilyen tragikus szeme van ndash jegyezte meg egy Aratov moumlgoumltt uumllő [] buta

piperkőc [] butasaacutegot akart mondani de igazat mondottrdquo (1091)

Az Aratov anyjaacuteval valoacute oumlsszehasonliacutetaacutes is Klara bdquovad feketerdquo eacutes anyjaacutenak bdquoszeliacuted

vilaacutegosrdquo szemeacutenek ellenteacuteteacuten alapul Az arcok eacutes a tekintetek is paacuterhuzamosan

hordozzaacutek a szerelem eacutes a halaacutel jegyeit A szerelmes laacuteny arca halaacutelosan saacutepadt ndash

Klara a randevuacutera a szerelemtől bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo (1098) arccal eacuterkezik

bdquoAratovnak meacuteg a faacutetylon keresztuumll is eacuteszre kellett vennie milyen halaacutelosan

elsaacutepadtrdquo (1098)

Aratov a tuumlkoumlrben proacutebaacutelja arcaacutet vizsgaacutelni hogy megeacutertse mieacutert is vonzoacutedott hozzaacute

hogyan is szerethetett bele Klara Milics

bdquoDe vajon mieacutert vaacutelasztott eacuteppen engem ndash A tuumlkoumlrbe neacutezett mellette haladt

el [] ndash Az arcom olyan mint minden arcrdquo (1106)

215

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch I m I409 216

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera I m

125

Azeacutert nem eacuterti a laacutenyt mert oumlnmagaacutet sem eacuterti ndash ezeacutert vizsgaacutelja magaacutet a tuumlkoumlrben A

tuumlkoumlr torz keacutepet ad fordiacutetott keacutepet mutat eacutes azt hiteti el hogy olyanok vagyunk

mint amilyennek a tuumlkoumlr laacutettat minket rsquokuumllsőrsquo keacutepet mutat ellenteacutetben a rsquobelsőrsquo

keacuteppel Turgenyev a tuumlkoumlrszimbolika szeacuteles keresztmetszeteacutet pozitiacutev eacutes negatiacutev

komplex jelenteacutestartalmait taacuterja foumll amelyek magukban foglaljaacutek az oumlnmegismereacutes a

boumllcsesseacuteg de a hiuacutesaacuteg az oumlnimaacutedat vagy a leacutelek csapdaacuteba csalaacutesaacutenak koacutedjait is A

tuumlkoumlr mint leacutelekszimboacutelum a tuumlkoumlrkeacutep virtuaacutelis valoacutesaacutega mint a fizikai eacutes spirituaacutelis

reflexioacute szimboacuteluma fizikai leacuteteacuteben hordozza oumlnmaga metafizikaacutejaacutet reacutesze a vilaacutegnak

eacutes annak teremtője is egyben a valoacutesaacutegboacutel megteremti a nem-valoacutesaacutegot Tehaacutet nem a

hős arca laacutetszik moumlgoumltte hanem az arc laacutethatoacutesaacutega az anyagroacutel levaacutelt keacutep ndash eacutes nem

tudhatoacute hogy a tuumlkoumlrben megjelenő laacutetvaacuteny valoacuteban az arc keacutepe-e tehaacutet nem tudni

hogy a tuumlkroumlzeacutes megcsalja-e a szemet bdquoAz arcomhellip mint mindenki maacuteseacuterdquo (1106) ndash

mondja Aratov sajaacutet arckeacutepeacutet vizsgaacutelva a tuumlkoumlrben a tuumlkoumlr virtuaacutelis valoacutesaacutegaacuteban

amelyben nem tudja azonosiacutetani oumlnmagaacutet

A levegő eacutes annak kuumlloumlnboumlző megjeleneacutesi formaacutei is oumlsszetett

szimboacutelumrendszert alkotnak ndash e formaacutek pedig szeacutel szellő fuvallat leacutelegzeacutes

lehellet A levegő mint a vilaacutegegyetem egyik alapeleme mozgaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően

kuumlloumlnboumlző formaacutekat oumllt eacutes e mozgaacutesok reacuteveacuten eacuterzeacutekelik az eacuterszeacutekszervek ezeknek

mindegyike szaacutemos szimbolikus jelenteacutessel biacuter A lehellet a leacutelegzet az eacutelet

princiacutepiumaacuteval az eacuteltető szellemmel a leacutelekkel az emanaacutecioacuteval a Szentleacutelekkel van

oumlsszefuumlggeacutesben Sok maacutes nyelvhez hasonloacutean az orosz nyelv elemei is mutatjaacutek ezek

rokonsaacutegaacutet (lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash душаrsaquorsaquo217

) Miutaacuten neacutenjeacutevel

a leacutelek halhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutelgetnek Aratov aludni teacuter de azt eacuterzi hogy valaki

bdquoleacutelegzik a szoba koumlzepeacutenrdquo (1121) azaz Klara lelke eacutes benne a luumlktető eacutelet veszi őt

koumlruumll Utolsoacute aacutelmaacuteban a beteljesedeacuteskor amikor megcsoacutekolja Klaraacutet eacuterzi bdquoforroacute

lehelleteacutetrdquo azaz lelki egybekeleacutesuumlket Ugyanakkor a levegő egyeacuteb formaacutei uacutegymint a

szeacutel vagy szellő mint a levegő oumlrveacutenyleacutese a halaacutel eacutertelemvilaacutegaacutera utal a veacuteszjoacutesloacute

szelet a rsquohalaacutel szeleacutetrsquo is jelenti Aratov ahogy uumll a padon eacutes Klaraacutera vaacuter azt eacuterzi

hogy valaki koumlzeledik feleacuteje eacutes szellő eacuterinti a nyakaacutet bdquomintha valami meleg szellő

217

Vouml az előző alfejezetben bemutatott etimoloacutegiaacuteval lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo

126

lengedeznerdquo (1098) Aacutelmaiban hallucinaacutecioacuteiban Aratov minden esetben szelet

leacutegaacuteramlaacutest fuvallatot eacuterez amikor eacuterzi Klara jelenleacuteteacutet vagy koumlzeledeacuteseacutet

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A szeacutel tehaacutet Klara-alakmaacutes egyszerre a szerelmes nő a leacutelek az eacutelet de egyuacutettal a

halaacutel szele is

A hős aacutelmaiban Klara Milics alakja felhőből formaacuteloacutedik ki A felhő

megjeleneacutese pedig szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz a felhő mint termeacuteszeti

keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt A formaacutet oumlltő majd oszloacute testű felhő

aacutellandoacute vaacuteltozaacutesa miatt a laacutethatoacute metamorfoacutezis a transzformaacutecioacute szimboacuteluma

bdquoEgyszer csak mintha finom felhő emelkedett volna fel előtte Neacutezi-neacutezi

feheacuter ruhaacutes nő lett a felhőbőlrdquo (1107)

A felhőből kiformaacuteloacutedoacute Klara-alak pedig ndash ahogyan az előző fejezet bemutatta ndash

tovaacutebb transzformaacuteloacutedik leacutelegzetteacute lehelletteacute (vouml a felhő mint a laacutethatoacute leacutelegzet

jelkeacutepe a mitoloacutegiaacuteban218

) majd szellőveacute fuvallattaacute levegőveacute A felhő eacutes a Klara

Milics szoumlvegeacuteben a felhőből valoacute alakformaacutelaacutes a keacutepmaacutes vagy alakmaacutes szimboacuteluma

is egyben amelynek mitoloacutegiai referenciaacuteja Heacutera keacutepmaacutesa melyet Zeusz felhőből

formaacutel219

Aratov aacutelmaiban Klara legtoumlbbszoumlr roacutezsakoszoruacuteval a fejeacuten jelenik meg eacutes a

bdquoRoacutezsaacutek Roacutezsaacutekrdquo felkiaacuteltaacutesai toumlbbszoumlr is megismeacutetlődnek A roacutezsa az egyik

legelterjedtebb eacutes egyben az egyik legoumlsszetettebb mitopoeacutetikus jelkeacutep Az antikvitaacutes

az oumlroumlmet a szeacutepseacuteget eacutes a szerelmet kapcsolta a roacutezsaacutehoz (Aphroditeacute vagy Veacutenusz

istennő attribuacutetumaikeacutent) keacutesőbb a titkot a titokzatossaacutegot vagy a hallgataacutest A

kereszteacuteny kultuacuterkoumlr egyfelől Szűz Maacuteriaacuteval a roacutezsa oumlt szirmaacutet pedig Krisztus oumlt

218

Sz A TOKAREV (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I m I koumltet 78 219

I m 682

127

sebeacutevel illetve aacuteltalaacutenosan a veacuterrel a kiontott veacuterrel a maacutertiacuterok veacutereacutevel azonosiacutetja

Baacuter a szerelem eacutes a szeacutepseacuteg bizonyult a legidőtaacutelloacutebbnak a roacutezsa szimbolikaacutejaacuteban

meacutegis ezzel paacuterhuzamosan a goumlroumlg roacutemai eacutes keacutesőbb a germaacuten kultuacuteraacutekban is a

temeteacuteshez illetve a halaacutelhoz kapcsoloacutedoacute viraacuteg lett a tuacutelvilaacuteg a feltaacutemadaacutes viraacutega220

Turgenyev tehaacutet a roacutezsa-szimbolika suacutelypontjait ragadja meg a halaacutelt a feltaacutemadaacutest

a szerelmet amely erősebb a halaacutelnaacutel A roacutezsaacutek Klara attribuacutetumaivaacute vaacutelnak s

Aratov azonnal Klaraacutehoz taacutersiacutetja a roacutezsaacutek megjeleneacuteseacutet aacutelmaiban

bdquoEkkor maacuter szavak is kezdtek kivehetőveacute vaacutelni bdquoRoacutezsaacutek roacutezsaacutek

roacutezsaacutekrdquo ndash Roacutezsaacutek ndash ismeacutetelte Aratov ndash Oacute igen Ezek azok a roacutezsaacutek

(1120)

bdquoAratov erősen megneacutezte Klara A fejeacuten ott van a piros roacutezskoszoruacuterdquo (1121)

A roacutezsa mint Klara attribuacutetuma illetve Klara roacutezsakoszoruacuteja s ugyaniacutegy a szem a

tuumlkoumlr az arc a levegő vagy a szeacutel tehaacutet az eacutelet eacutes halaacutel vilaacutegaacutet aacutethidaloacute szerelem

metaforaacuteja a halaacutelroacutel eacutes szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő eacutes egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

megvilaacutegiacutetoacute eacutertelemvilaacutegok interakcioacuteja

Az eacutelet hataacuterait aacutettoumlrő a halaacutel erejeacutet meghaladoacute szerelem metaforikaacutejaacuteval

Turgenyev utolsoacute elbeszeacuteleacutese azt a kritikus hataacuterhelyzetet azt a koumlzt artikulaacutelja

amely eacutelet eacutes halaacutel hataacutermezsgyeacutejeacuten helyezkedik el Ebben a koumlz-ben e

hataacuteraacutellapotban ragadhatoacutek meg a legleacutenyegibb eacutelettartalmak meacutelyseacutegei A novella

előtoumlrteacutenete beszaacutemol arroacutel hogy Aratov a szobaacutejaacuteban talaacutelhatoacute zongoraacuten neacuteha

megszoacutelaltat egy bizonyos harmoacuteniaacutet

bdquoAratov szobaacutejaacuteban volt egy pianiacutenoacute melyen szűkiacutetett szeptim akkordokat

fogottrdquo (1087)

220

I m 223-224

128

A szűkiacutetett szeptimakkord egy olyan neacutegyeshangzat amelyben a hangok egyenlő ndash

kis tercnyi ndash taacutevolsaacutegra helyezkednek el egymaacutestoacutel tehaacutet suacutelyosan dominaacutens szűk

harmoacuteniaacuteroacutel van szoacute amely felteacutetlenuumll oldaacutest igeacutenyel eacutes csak miutaacuten maacuter

feloldottuk akkor lehet az oldaacuteshoz viszonyiacutetott alapjaacutet megaacutellapiacutetani A szűkiacutetett

szeptimakkord aacutetmeneti akkord uacuten rsquomodulaacuteloacutersquo akkord A modulaacutecioacute a

hangnemvaacuteltaacutest jelenti a zeneacuteben egy zenedarabon beluumll azaz a vaacuteltaacutest az egyik

zenei vilaacutegboacutel a maacutesikba egyik harmonizaacutelt rendszerből a maacutesikba vagyis

aacutetmenetet vaacuteltaacutest hataacutert jeloumll Az elbeszeacuteleacutes tovaacutebbi zenei utalaacutesa az esteacutelyen

felcsenduumllő Liszt zongoradarabok Toumlbb alkalommal is toumlrteacutenik utalaacutes Lisztre Liszt-

darabok csenduumllnek fel a hangversenyen a bdquobuzgoacute zongoristardquo Lisztet proacutebaacutelja

imitaacutelni bdquominden meghajlaacutesa utaacuten haacutetralendiacutetette a hajaacutet pontosan uacutegy mint Lisztrdquo

(1090) Liszt maga is sokat foglalkozott a halaacutel gondolataacuteval a tuacutelvilaacutegi eacutelettel az

oumlroumlk eacuteletbe vetett hittel Szaacutemos zeneműveacutet e teacutemaacutenak szenteli (Les Preludes

Halaacuteltaacutenc Dante-szimfoacutenia Mefisztoacute-keringő) a Les Preludes (Előjaacuteteacutekok)

megkomponaacutelaacutesa utaacuten az 1856-ban kiadott mű előszavaacuteban a zeneszerző iacutegy

veacutelekedik bdquoMi maacutes is eacuteletuumlnk mint előjaacuteteacutekok szakadatlan sorozata ahhoz az

ismeretlen dallamhoz amelynek első uumlnnepeacutelyes hangjaacutet a halaacutel csendiacuteti megrdquo221

Mindezek szinteacuten megelőlegezeacutesei annak a hataacuterhelyzetnek illetve aacutetmenetnek

amely a főhős aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg azon kiacutevuumll hogy Aratov szaacutemaacutera az aacutelmai az

egyeduumlli eszkoumlzoumlk arra hogy megismerje megeacutertse mind Klaraacutet mind oumlnmagaacutet az

aacutelom olyan hataacuteraacutellapotot hoz leacutetre amelyben a hős megtalaacutelja az egyetlen

eacuterintkezeacutesi pontot keacutet vilaacuteg koumlzoumltt eacutes ezeket az oumlsszekapcsolhatatlan vilaacutegokat

oumlsszekapcsolja Iacutegy keacutepes a fiktiacutev megjeleniacutetett vilaacutegban talaacutelkozni uacutejra Klara

Miliccsel megcsoacutekolni őt eacuterezni besziacutevni bdquoforroacute lehelleteacutetrdquo (1127) eggyeacute vaacutelni

vele

A hataacuterhelyzetek maacutesik koumlzponti metaforaacuteja a bdquomeacutereg a veacuterbenrdquo illetve a

bdquotesteacuteben meacutereggelrdquo (1123) szoacutekapcsolatok Klara Milics meacutereggel a veacutereacuteben

jaacutetszotta veacutegig utolsoacute sziacutenhaacutezi jeleneteacutet amely utaacuten meghalt Ez a jelenet a hataacuter

evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt melyet eacutelő halottkeacutent jaacutetszik veacutegig A

221

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959 54

129

shalespeare-i intertextuaacutelis koumlrnyezet az elbeszeacuteleacutes e fejezeteacuteben ugyanezt a

metaforikaacutet erősiacuteti ugyanuacutegy ahogy Hamlet a meacuterges kard aacuteltal megsebezve

meacutereggel a veacutereacuteben viacutevja veacutegig utolsoacute paacuterbajaacutet s ahogy Roacutemeoacute szinteacuten meacutereggel a

veacutereacuteben csoacutekolja meg utoljaacutera Juacuteliaacutet Az intertextuaacutelis utalaacutest is aktualizaacutelva Aratov

ehhez a csoacutekhoz hasonliacutetja azt amikor ő megcsoacutekolja Klaraacutet Aratov is utolsoacute

aacutelmaacuteban bekeruumll ebbe a hataacuteraacutellapotba beszaacutell a ladikba a halaacutel csoacutenakjaacuteba hogy

aacutetkeljen a tavon A ladikkal valoacute aacutetkeleacutes a tavon szinteacuten ezt a rsquohataacuteraacutetleacutepeacutestrsquo

aacutetmenetet jeloumlli ez az aacutetjaacuteroacute keacutet vilaacuteg koumlzoumltt Itt sem marad el a meacutereg hiszen a

csoacutenakban a kis toumlrpe azaz a bdquohalaacutelrdquo archetipikus keacutepviselője egy kis uumlvegcseacutet

tartogat Aratov szaacutemaacutera soumlteacutet folyadeacutekkal tehaacutet ugyanazon az rsquoaacutetjaacuteroacutenrsquo megy Klara

Milics utaacuten Megpillantja a nőt teljes sziacutenpadi oumlltoumlzeacutekeacuteben majd ajkaacutehoz emeli az

uumlveget Iacutegy koumlvetkezhet be szaacutemukra az eacuteletben hiaacutenyzoacute laacutencszem az

oumlsszekapcsoloacutedaacutes a beteljesedeacutes a csoacutek A csoacutek az a mozzanat ahol ketten egy

vilaacutegba keruumllhetnek ahogyan Aratov eacuterzi beaacuteramolni Klara forroacute lehelleteacutet-rsquolelkeacutetrsquo

lelkuumlk eggyeacute vaacutelik egy vilaacutegba jutnak bdquoEacuterezte hogy megtalaacutelta Klaraacuteval az

eacuterintkezeacutestrdquo (1127)

A koraacutebban zavaros beteges nyugtalan szorongoacute feszuumllt Aratov most

bdquoboldogrdquo eacutes nyugodt neacutenje Platonida csak iacutegy tud felkiaacuteltani eacutertetlenuumll bdquoMi lehet

ez Istenem [] Csak fekszik eacutes nevetgeacutel s mindig azt aacutelliacutetja hogy

makkegeacuteszseacutegesrdquo (1129) A szoumlveg ekkor fordiacutetja ki az rsquoegeacuteszseacuteg-betegseacutegrsquo

rsquoboldogsaacuteg-boldogtalansaacutegrsquo oppoziacutecioacutekat Mineacutel suacutelyosabbnak mutatkoznak Aratov

testi tuumlnetei annaacutel inkaacutebb eacuterzi hogy egeacuteszseacuteges eacutes boldog szellemi arculata

kiteljesedik

bdquoHalaacutelsaacutepadt arcaacuten hataacutertalan boldogsaacuteg sugaacuterzottrdquo (1127)

Boldogan nevetve ndash az eacutertelem teljesseacutegeacutenek tudataacuteban ndash vaacuterja utolsoacute eacutejszakaacutejaacutet

bdquoBoldog vagyok boldog ennyi az egeacutesz ndash Maacutemoros kiaacuteltaacutes toumlltoumltte be a szobaacutetrdquo

(1127) Az egeacutesz elbeszeacuteleacutes ezzel a sugaacuterzoacute portreacuteval zaacuterul Aratov arckeacutepeacutevel

utolsoacute aacutelma utaacuten amiből maacuter nem eacutebred foumll bdquoelaludt s arcaacuten megőrizte azt az

uumldvoumlzuumllt maacutemoros kifejezeacutestrdquo (1127) Arca egyfelől bdquohalovaacutenyrdquo bdquohaldokloacuterdquo

130

bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo de maacuter ekkor kiteljesedett szellemi arculattal a tuacutelvilaacutegi boldogsaacutegtoacutel

sugaacuterzik

bdquoS a haldokloacute arcaacuten felragyogott az uumldvoumlzuumllt mosolyrdquo (1130)

Ez a boldog sugaacuterzoacute szellemi portreacute a tuacutelvilaacutegi boldog mosoly zaacuterja le az

elbeszeacuteleacutest Az iacuteraacutes alanya Turgenyev veacutereacuteben testeacuteben is ott van a meacutereg

gyoacutegyiacutethatatlan betegseacutege a gerincraacutek iacutegy meacutereggel a veacutereacuteben iacuterja meg utolsoacute

elbeszeacuteleacuteseacutet Aratov kezeacuteben egy hajtincset talaacutelnak amiről nem tudni hogyan keruumllt

oda Aratov halaacutela utaacuten is erősen szoriacutetja a kezeacuteben maradt hajat A haj a neacutephit

szerint az eacuteleterő hordozoacuteja tovaacutebbaacute a halhatatlansaacuteg szimboacuteluma is egyben hiszen

noumlvekedeacutese az ember halaacutela utaacuten sem szűnik meg Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja

tehaacutet a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel

toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanyaacutevaacute lesz s ezzel megteremti a halaacutel relevaacutens

diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az

elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve

megteremteacuteseacutenek Tehaacutet ahogyan hőse Aratov maga is haldokloacuteboacutel narraacutetorraacute lesz

az irodalmi szoumlveg megteremteacuteseacutevel az alkotaacutessal lehet cselekvő eacuten eacutes ahogyan a

haldokloacute Aratov aacutelmaacuteban alkotja meg sajaacutet toumlrteacuteneteacutet eacutes szoumlvegeacutet Turgenyev

befejezi utolsoacute novellaacutejaacutet a Klara Milics-et eacutes halaacutelaacuten megszuumlletik az elbeszeacuteleacutes Az

eacuten ontoloacutegiai staacutetusza vaacuteltozik meg szenvedőből lesz cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel lesz

elbeszeacutelő az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo az irodalmi szoumlveg aacutegense

131

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN

Turgenyev meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen

műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg teruumlleteit

(Merezskovszkij)222

Mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak

Hogyan fogadta be a szimbolizmus a titok-proacutezaacutet bdquoTisztardquo vagy maacuter eacutertelmezett

eacuteletmű lesz a szimbolista kritika taacutergya Centraacutelis vagy marginaacutelis helyet foglal el

turgenyevi oeuvre a szaacutezadforduloacute irodalomeacuterteacuteseacutenek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben Mi

magyaraacutezza a Turgenyev-befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet

A titok-proacuteza egyik meghataacuterozoacute eacutertelmezője Pumpjanszkij szerint a titok-

elbeszeacuteleacutesek szervesen illeszkedtek a szaacutezadforduloacute orosz irodalmaacuteba eacutes Turgenyev

az orosz szimbolizmus szaacutemaacutera keacutesziacutetette elő a talajt223

Joacutellehet ezeket a

gondolatokat 1929-ben veti papiacuterra Felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritika

eacuterteacutekpoziacutecioacutejaacutet Turgenyev befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű A

szaacutezadforduloacutei kritikai recepcioacutet megvizsgaacutelva megaacutellapiacutethatjuk hogy

222

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892)

(Ford Bakcsi Gyoumlrgy) = A szimbolizmus Budapest Gondolat 1965 112 Nagy Istvaacuten hiacutevja fel a

figyelmet a Merezskovszkij-koumlnyv ciacutemeacutenek fordiacutetaacutesi pontatlansaacutegaacutera Az aacuteltala kiacutenaacutelt fordiacutetaacutesban a ciacutem

helyesen A hanyatlaacutes okairoacutel eacutes a kortaacuters orosz irodalom uacutej aacuteramlatairoacutel Vouml NAGY Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = Krooacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe II 699-720 Budapest 2004 706 223

ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 462

132

ellentmondaacutesos befogadaacutes vegyes eacuterzelmek kuumlloumlnboumlző szemleacuteletek szerteaacutegazoacute

eacuteletműeacutertelmezeacutesek eacutes hullaacutemzoacute maacuter-maacuter rapszodikus kritikatoumlrteacutenet jellemezte a

szimbolista Turgenyev-recepcioacutet Azonban e befogadaacutestoumlrteacutenet vizsgaacutelatakor meg

kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk egyfelől a kritikai iacuteraacutesokat amelyek a koumlzoumllt irodalmi portreacutek

esszeacutek monograacutefiaacutek kuumlloumlnboumlző kiadvaacutenyok vagy periodikaacutek keretein beluumll explicit

recepcioacutet tartalmaznak Ha nemcsak a szimbolizmushoz koumltődő szerzőket eacutes iacuteraacutesokat

vizsgaacuteljuk akkor azt mondhatjuk hogy a szaacutezadforduloacutehoz koumltődő Turgenyev-

befogadaacutes kuumlloumlnoumlsen a titok-proacutezaacutera vonatkozoacute recepcioacute taacutegabb eacutertelemben az

1890-es eacutevek elejeacutetől az 1920-as eacutevek elejeacuteig terjedő időszakban (nemcsak a

szimbolista koumltődeacutesű kritikaacuteban) Andrejevszkij Merezskovszkij Brjuszov

Annyenszkij Csulkov Gersenzon Rozanov Vvegyenszkij Remizov Balmont

Andrej Belij Leonyid Andrejev majd Alekszej Tolsztoj Oszip Dimov

Makszimilian Volosin eacutes Mihail Kuzmin iacuteraacutesaiban jelenik meg Maacutesfelől pedig ezen

explicit kritikai formaacutekat egy ndash aacuteltalaacuteban nem publikaacutelt ndash bizonyos fokig tuacutelfűtoumltt

emocionaacutelis expresszioacuteval aacutethatott jegyzetekben naploacutekban emleacutekiratokban eacutes

levelezeacutesekben fellelhető befogadaacutestoumlrteacutenet kiacuteseacuteri kuumlloumlnoumlskeacuteppen Merezskovszkij

Brjuszov eacutes Blok eseteacuteben (peacuteldaacuteul Blok kritikai iacuteraacutesaiban gyakorlatilag egyaacuteltalaacuten

nem emliacuteti Turgenyevet viszont jegyzeteiben naploacutejaacuteban eacutes leveleiben igen224

)

Tovaacutebbaacute a befogadaacutestoumlrteacutenet egy harmadik szintjeacutet is meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk

ami a szeacutepirodalmi szoumlvegekben ndash intertextuaacutelis koumlrnyezetben ndash nyomonkoumlvethető

turgenyevi hataacuteskeacutent vagy uacuten szeacutepirodalmi recepcioacutekeacutent hataacuterozhatunk meg amely

elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Kuzmin majd Blok Belij eacutes Bunyin

műveiben eacuterhető tetten

Mi a sajaacutetossaacutega a szaacutezadforduloacute eacutertelmezeacutesi folyamatainak Nagy Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vilaacutegosan kifejti

annak a folyamatnak az ismeacuterveit amelynek soraacuten a szaacutezadforduloacute illetve a 20

szaacutezad eacutertelmezi eacutes eacuterteacutekeli a bdquoklasszikusrdquo 19 szaacutezadi irodalmat bdquoMinden olvasaacutes

bizonyos előzetes tudaacutes alapjaacuten eacutes bizonyos tapasztalati kontextusban toumlrteacutenik Tehaacutet

amikor a szaacutezadforduloacute a 19 szaacutezad irodalmaacutet olvassa akkor ez nem valamifeacutele

224

Vouml А БЛОК Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963 T V 337-338

133

informaacutecioacutes vaacutekuumban megy veacutegbe hanem joacutel koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekkontextusban

Arroacutel van szoacute hogy a 20 szaacutezad a klasszikus irodalmi oumlroumlkseacuteget a sajaacutet

eacuterteacutekrendjeacutevel uumltkoumlzteti meg vagyis uacutegy eacutertelmez eacutes eacuterteacutekel hogy a hagyomaacutenyt a

jelen azaz sajaacutet szuumlkseacuteglete felől veszi birtokbardquo225

Nagy Istvaacuten hangsuacutelyozza

tovaacutebbaacute hogy a 20 szaacutezad maacuter eacutertelmezett hagyomaacutenyt kap oumlroumlkuumll azaz a

klasszikus oumlroumlkseacuteg eacutertelmezett formaacuteban a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika (pl Belinszkij

Csernisevszkij Dobroljubov Apollon Grigorjev V V Sztaszov stb) eacutertelmezeacutesein

keresztuumll vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute a szaacutezadforduloacute szaacutemaacutera amely ndash Nagy Istvaacuten

szavaival ndash bdquomaacuter egyuumltt olvassa a klasszikus művet eacutes a hozzaacute tartozoacute eacutertelmezői

hagyomaacutenyt ami azt mutatja hogy e kettő egyuumltt keacutepezi az aacutellandoacute uacutejraeacutertelmezeacutes

taacutergyaacutet a hataacutestoumlrteacuteneti folyamatbanrdquo226

Ennek azeacutert is van kiemelt jelentőseacutege a

szimbolista Turgenyev-befogadaacutes vizsgaacutelataacuteban mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel kideruumll

ndash a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika ellentmondaacutesai bdquoszelektiacutevrdquo recepcioacutei aacutetoumlroumlklődnek a

20 szaacutezadi befogadaacutesra is kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-proacuteza eacutertelmezeacuteseit illetően Ezeacutert

Turgenyevet a szaacutezadforduloacute egyes keacutepviselői a szimbolizmus az bdquouacutej műveacuteszetrdquo

előfutaacuteraacutenak tartjaacutek maacutesok viszont taacutersadalmi megrendeleacutesre iacutert regeacutenyek idejeacutetmuacutelt

szerzőjeacutenek Egyfelől előremutatoacute progressziacutev impresszionista koumlltőkeacutent maacutesfelől a

bdquoreacutegirdquo bdquoreakcioacutesrdquo nemesi vilaacuteggal vagy arisztokratizmussal azonosiacutetott

anakronizmuskeacutent tekintenek raacute227

A szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban meacuteg eacutelesebben

elvaacutelik egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja

tehaacutet mint laacutetni fogjuk a szimbolista kritika sem keacutepes megrajzolni egy turgenyevi

eacuteletműegyseacuteget eacutes nem keacutepes megfelelő bdquotisztardquo figyelmet szentelni a teljes

eacuteletműegeacutesz aacuteltal megalkotott szoumlvegtaacuternak

A szimbolizmus szaacutemaacutera ndash eacutepp a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutenak sokfeacuteleseacutege

folytaacuten ndash Turgenyev titok-proacutezaacuteja elsősorban az iraacutenyzat bekoumlszoumlntő eacuteveiben (az

1890-es eacutevekben) lesz aktuaacutelis majd a szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegardquo idejeacuten 1910 koumlruumll

Az eszteacutetikai eacutes vallaacutesi utoacutepiaacutek elterjedeacuteseacutevel az 1900-as eacutevek elejeacuten meacuteg az első uacuten

idősebb nemzedeacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek a homloktereacuteből is kikeruumll azokeacuteboacutel akiket meacuteg

225

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699 226

I m 227

Vouml В В РОЗАНОВ Мысли о литературе Москва 1989 61

134

tiacutez eacutevvel koraacutebban aktiacutevan foglalkoztatott a turgenyevi oeuvre hagyateacuteka az bdquouacutej

műveacuteszetrdquo tuumlkreacuteben Azonban eacuterdemes előre leszoumlgezni a turgenyevi eacuteletmű explicit

megjeleneacutese az irodalomkritikai vagy szeacutepirodalmi szimbolista szoumlvegekben azonban

mindveacutegig marginaacutelis marad oumlsszevetve Puskin Gogol Lermontov Fet Tyutcsev

Dosztojevszkij vagy Tolsztoj szimbolista befogadaacutesaacuteval eacutes hataacutesaival

bdquo[] bdquoLustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo Mindenfeacutele semmiseacuteggel

foglalkozunk de figyelmetlenuumll elseacutetaacutelunk az orosz szellem olyan jelenseacutege

mellett mint Turgenyev Se egy tudomaacutenyos kutataacutes se egy kritikai kiadaacutes

se egy aacutetfogoacute biograacutefia de meacuteg leveleinek teljes gyűjtemeacutenye sincs

oumlsszeaacutelliacutetva Elmentuumlnk mellette Aacutetneacuteztuumlnk rajta [] Valamit maacuter mondtunk

Tolsztojroacutel eacutes Dosztojevszkijről de Turgenyevről ndash koumlzhelyeken kiacutevuumll ndash

semmit Igen lustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo228

bdquoМы ленивы и нелюбопытныrdquo ndash soacutehajt fel Merezskovszkij ideacutezve Puskin hiacuteres

szavait Gribojedov bdquoelfelejteacuteseacuterőlrdquo s e felkiaacuteltaacutest a szimbolista vezeacuteregyeacuteniseacuteg

Turgenyev elmulasztott illetve foghiacutejas recepcioacutejaacutera alkalmazza Merezskovszkij

iacuteraacutesai Turgenyevről ndash az 1892 eacutes 1917 koumlzoumltti huszonoumlt eacutev soraacuten ndash mintegy

keresztmetszetet keacutepeznek a kor Turgenyev-befogadaacutesaacuteroacutel illetve a titok-proacutezaacutet

oumlvező figyelem hullaacutemzaacutesairoacutel Kuumlloumlnoumlsen ambivalens hogy az 1890-es eacutevek elejeacuten

egyre felerősoumldő aktiacutev eacutes produktiacutev Turgenyev-recepcioacute eacutepp a jubielumi 1903 eacutevre

azaz a szerző halaacutelaacutenak huszadik eacutevforduloacutejaacutera halkul el teljesen 1892-ben

Merezskovszkij a ndash sokak aacuteltal a szimbolizmus programnyilatkozataacutenak is tartott ndash

Az orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai ciacutemű koumlnyveacuteben vizsgaacutelja

Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseit is kituumlntetve a szerző keacutesei proacutezaacutejaacutet a korabeli

kritikaacuteval szemben

bdquo[Turgenyev] kiszeacutelesiacutetette a szeacutepseacuteg orosz fogalmaacutenak hataacuterait

meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg egeacutesz teruumlleteit az

228

ДС МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт вечной женственности = Было и будет Невоенный дневник

1914ndash1916 Аграф 2001 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

135

orosz nyelv uacutej hangjait uacutej oldalait taacuterta foumll [] Flaubert Maupassant

Turgenyev eacutes Ibsen alapjaacuten előre sejtjuumlk az emberi eacuterzeacutekenyseacuteg uacutej meacuteg fel

nem taacutert lehetőseacutegeitrdquo229

Programdeklaraacutecioacutejaacuteban a szimboacutelumok hasznaacutelata eacutes a műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg mellett

a misztikus tartalomban jeloumlli meg az uacutej irodalom fő komponenseit s ezeacutert is fordiacutet

kituumlntetett figyelmet a turgenyevi titok-proacutezaacutera Merezskovszkij Turgenyev-

eacutertelmezeacuteseacuteben is elvaacutelik a szerző keacutesei proacutezaacuteja eacutes proacutezaversei aacuteltal alkotott

szoumlvegkorpusz a nagyregeacutenyekeacutetől vagy a koraacutebbi korszakoktoacutel Turgenyev

regeacutenyeit idejeacutetmuacuteltnak korszerűtlennek pusztaacuten taacutersadalmi reflexioacutenak tartja eacutes a

titok-elbeszeacuteleacuteseket (koumlzuumlluumlk kiemelten a Diadalmas szerelem dalaacutet) eacutes a proacutezai

koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknak Eacutertelmezeacuteseacuteben a titok-elbeszeacuteleacutesek

impresszionista műveacuteszete keacutepezi a sematikus tendencioacutezus regeacutenyek ellensuacutelyaacutet230

Merezskovszkij szaacutemaacutera a Turgenyev aacuteltal keacutepviselt eszteacutetikai arculat eacuterdekes 1893-

ban a Театральная газета ciacutemű lapban jelenik meg a Памяти

Тургенева (laquoTurgenyev emleacutekeacutenekraquo) ciacutemű iacuteraacutesa amely műfajaacutet tekintve inkaacutebb

nekroloacutegra emleacutekeztet Ebben Turgenyev műveacuteszeteacutet tipoloacutegiailag Goetheacutehez

sorolja akinek vilaacuteglaacutetaacutesa ebben az időben Merezskovszkij szaacutemaacutera gnoszeoloacutegiai

norma volt 231

E bdquonekroloacutegbanrdquo meacuteg az bdquooumlroumlkrdquo a bdquomegvaacuteltoztathatatlanrdquo szfeacuteraacutejaacuteban

taacutergyalja a szerzőt eacutes eacuteletműveacutet de az 1897-es a Вечные спутники (magyar

kiadaacutesban Oumlroumlk uacutetitaacutersak) ciacutemű munkaacutejaacuteban maacuter nem szentel Turgenyevnek oumlnaacutelloacute

fejezetet az iacuteroacutet az eszteacutetikai tudat veacutegletesseacutegeacutenek keacutepviselőjekeacutet emliacuteti232

A Turgenyev-befogadaacutes a szaacutezadforduloacuten vagy szűkebben veacuteve a szimbolista

paradigmaacuteban nemcsak a kortaacuters Turgenyev-recepcioacute vagy a bdquoradikaacutelis kritikardquo aacuteltal

eacutertelmezett eacuteletművet bdquooumlroumlkoumllrdquo hanem az 1884-ben megjelenő Иностранная

критика о Тургеневе (laquoKuumllfoumlldi ndash eacutertsd nem oroszorszaacutegi ndash kritika Turgenyevrőlraquo)

első kiadaacutesa is jelentős hataacutest gyakorol olyan Turgenyev-eacutertelmezőkre mint

229

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892) I m

112 230

Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Эстетика и критика Москва 1994 Т 1 175 177 231

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8 22 авг 232

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Вечные спутники СПб 1897

136

Merezskovszkij Andrejevszkij vagy Brjuszov E kiadvaacuteny meglehetősen negatiacutev

vagy inkaacutebb homaacutelyos eacutes feluumlletes Turgenyev-eacutertelmezeacuteseket ad koumlzre melyekben a

szerző vilaacuteglaacutetaacutesa eacutes szoumlvegei bdquoformaacutetlanok zavarosak eacutes feluumlletesekrdquo Daudet

peacuteldaacuteul a turgenyevi szoumlvegeket uraloacute bdquoszlaacutev koumldrőlrdquo eacutertekezik233

1897-ben a jelenik

meg orosz nyelven a Goncourt-testveacuterek naploacuteja (Journal des Goncourt) a Северный

вестник kiadaacutesaacuteban A Goncourt-naploacute leiacuteraacutesaacuteban Turgenyev egy bdquogyoumlnyőrűen

beszeacutelőrdquo iacuteroacute aki viszont szoumlvegeiben csak bdquotaacutejkeacutepekrdquo festeacuteseacutere keacutepes miacuteg bdquoemberi

portreacutei sekeacutelyesekrdquo234

A szimbolista iraacutenyzathoz koumlzvetlenuumll nem kapcsoloacutedoacute

eszteacuteta Andrejevszkij eacutepp a szaacutezadforduloacute Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek probleacutemaacuteira

hiacutevja fel a figyelmet elsősorban arra a teacutenyre hogy a szerző eacuteleteacuteben megjelenő

műveket mindig az aktuaacutelpolitikai vagy eszmetoumlrteacuteneti kritika ragadta magaacutehoz eacutes

annak feacutenyeacuteben kiacuteseacuterteacutek heves vitaacutek miacuteg a szoumlvegeinek műveacuteszi megformaacuteltsaacutega

mindig elkeruumllte az irodalmi kritika figyelmeacutet ndash ezeacutert tartja a szaacutezadveacuteg Turgenyevet

porosnak idejeacutetmuacuteltnak235

Andrejevszkij hangsuacutelyozza hogy a toumlrteacutenelmi-

taacutersadalmi Turgenyev vagyis a nyugatosszlavofil profaacutenszakraacutelis-vallaacutesos eacutes

egyeacuteb dichotoacutemiaacutek menteacuten eacutertelmezett szerző szeacuteles koumlrű figyelmet kapott azonban

a koumlltő-alkotoacute Turgenyev nem Az eszteacuteta ezeacutert fordiacutet kiemelt figyelmet a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesek liacuteraisaacutegaacutera illetve a proacutezai koumlltemeacutenyek poeacutetikaacutejaacutera A

Laacutetomaacutesok ciacutemű Turgenyev-elbeszeacuteleacutest vizsgaacutelva a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedot a

szimbolizmus bizonyos jelenseacutegeinek megelőlegezeacutesekeacutent eacutertelmezi A Стой

(Aacutellj) ciacutemű proacutezavers elemzeacuteseacuteben kiemeli az aacutellaacutespontja szerint Turgenyev

eacuteletműveacutere legjellemzőbb mozannatot a pillanat intenzitaacutesaacutenak a pillanatba zaacutert

halhatatlansaacutegnak a pillanatban foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom megformaacutelaacutesaacutet236

Andrejevszkij hangsuacutelyozza tovaacutebbaacute hogy Turgenyev mindveacutegig megmaradt

koumlltőnek a Мир искусства ciacutemű folyoacuteiratban 1901-ben jelenik meg a Вырождение

рифмы ciacutemű iacuteraacutesa melyben iacutegy veacutelekedik bdquoa 19 szaacutezad maacutesodik feleacutenek haacuterom

233

Иностранная критика о Тургеневе СПб 1884 207 234

Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни = Северный вестник 1897 10 152ndash

180 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 235

С АНДРЕЕВСКИЙ Литературные очерки СПб 1902 264 236

I m 316-318 illetve 264-265

137

legnagyobb koumlltője Turgenyev Flaubert eacutes Maupassant ndash csakhogy mind proacutezaacuteban

iacutertakrdquo237

Andrejevszkij Turgenyev-befogadaacutesaacutet az kuumlloumlnboumlzteti meg a szimbolistaacutek

vagy taacutegabb eacutertelemben a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutetoacutel hogy tudatosan proacutebaacutelja

meghaladni az orosz irodalomeacuterteacutesben a szaacutezadforduloacuten illetve a 20 szaacutezad elejeacuten

uralkodoacute eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes eacutes eacutertelmezeacutes hagyomaacutenyaacutet Nagy Istvaacuten hiacutevja

fel a figyelmet arra hogy milyen ndash toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacutera visszanyuacuteloacute ndash

eacutertelmezeacutesi-befogadaacutesi eacuterteacutekrend realizaacuteloacutedik a szaacutezad eleji filozoacutefiai kritikaacuteban eacutes

az iacuteroacutei esszeacutekben bdquoAmikor a klasszikus oumlroumlkseacuteg 20 szaacutezadi birtokbaveacuteteleacuteről

beszeacuteluumlnk akkor voltakeacuteppen azt keacuterdezzuumlk hogy mikeacutent olvasta a modernseacuteg az

előző szaacutezad klasszikus iacuteroacuteit Az orosz eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes kultuacuteraacuteja moumlgoumltt

az orosz irodalom kultuacuteratoumlrteacuteneteacutenek toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacuteja eacutes joacutel

koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekrendje aacutell A filozoacutefiai kritikaacutet eacutes az iacuteroacutei esszeacuteket egyaraacutent az

oumlneacuteletrajzi olvasaacutes jellemezte amelynek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben elsősorban a szerző eacutes

szoumlvege illetve a szerző eacutes hőse koumlzoumltti viszony aacutellt Az orosz irodalmi kultuacutera

sajaacutetossaacutega hogy az eacuterdeklődeacutes itt a szoumlvegről a szerzőre a szoumlveg tekinteacutelyeacuteről a

szerzőeacutere a szoumlveg intencioacutejaacuteroacutel a szerzői tudatra esett A szerző belső eacuteletrajza eacutes

szubjektiacutev tapasztalaacutesa nagyobb suacutellyal esett latba mint a szoumlveg poeacutetikai

megalkotottsaacutegardquo238

Andrejevszkij Turgenyev-esszeacuteiben ugyan reacuteszletes keacutepet rajzol

Turgenyev szemeacutelyiseacutegeacuteről eacuteletszemleacuteleteacuteről figyelembe veacuteve nevelteteacuteseacutet

eacuteletviteleacutet koumlruumllmeacutenyeit de az eszteacuteta proacutebaacutelja előszoumlr a biograacutefiaacutetoacutel fuumlggetlenuumll

tanulmaacutenyozni az eacuteletművet uacutegy hogy elvonatkoztasson a kulturaacutelis-toumlrteacuteneti

koumlrnyezettől eacutes hogy magukra a műalkotaacutesokra oumlsszpontosiacutetson nevezetesen

Turgenyev liacuterai beszeacutedmoacutedjaacutera szoumlvegeinek versnyelvi-proacutezanyelvi jelenseacutegeire

Az 1900-as eacutevek elejeacutere azonban Turgenyev kikeruumll az eacuterdeklődeacutes

homloktereacuteből ezekben az eacutevekben megfigyelhető egy maacuter-maacuter tendencioacutezus

elidegenedeacutes a turgenyevi eacuteletműtől eacutes az 1903-as jubileumi eacutevben az emleacutekező

iacuteraacutesok maacuter azt teszik szoacutevaacute hogy a szerzőt nem tanulmaacutenyozzaacutek eleacuteggeacute noha sokan

237

С АНДРЕЕВСКИЙ Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир искусства

1901 5 211ndash236 212 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 238

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban I m 702

138

ezt a bdquoturgenyevi korrdquo eacutes a kortaacuters időszak koumlzoumltti szakadaacutessal indokoljaacutek239

Rozanov ebben az eacutevben iacuterja meg О писательстве и писателях ciacutemű mukaacutejaacutet

amelyben iacutegy veacutelekedik e jelenseacutegről bdquoHuacutesz eacutevvel halaacutela utaacuten Turgenyev neve

csendesen elhalt korunk nemzedeacutekeinek tudataacuteban Nem sok iacuteroacuteval foglalkoztak

olyan keveset az irodalomban mint ővele az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben [] Azonban ez

lehet az akadeacutemiai kaacutenon jele is egyben Turgenyev bevonult a toumlrteacutenelmi tisztelet

neacutemasaacutegaacuteba ahol olyan csend uralkodik mint a siacuterkamraacuteban Szobra fel van aacutelliacutetva

az orosz Pantheonban laacutethatoacute helyen eacutes oumlroumlkkeacute ott marad de a most eacutelő emberek

semmifeacutele eacutelő dologroacutel nem folytatnak vele paacuterbeszeacutedetrdquo240

Ugyanakkor a Новый

путь ciacutemű lap ugyanebben az eacutevben a turgenyevi proacutezaverseket szembeaacutelliacutetja az

addig kanonizaacutelt turgenyevi eacuteletművel a Senilia ciklusnak kuumlloumln cikket szentel eacutes a

proacutezai koumlltemeacutenyek nyomaacuten Turgenyev az bdquouacutej műveacuteszetrdquo bdquoeacutelőrdquo alakjakeacutent jelenik

meg241

tehaacutet a befogadaacutes eacutes eacuteletműeacutertelmezeacutesek kettősseacutege jellemzi a jubileumi eacutev

megemleacutekezeacuteseit is Bizonyos eacutertelemben paacuter eacutevvel keacutesőbb Annyenszkij bdquoportreacutejardquo

az 1905-ben szuumlletett Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute Turgenyevraquo) amely a

Книги отражений 1906-os első koumlteteacutebe keruumll be nemcsak a turgenyevi eacuteletmű

utolsoacute faacutezisairoacutel eacutes a haldokloacute szerző veacutegnapjairoacutel szoacutel hanem egyuacutettal

befogadaacutesaacutenak elhalaacutesaacuteroacutel vagy haldoklaacutesaacuteroacutel a Turgenyev-recepcioacute

elcsendesuumlleacuteseacuteről is242

Draacutemaian beszűkuumll a turgenyevi szoumlvegek koumlre is az

interpretaacutetorok laacutetoacutekoumlreacuteben a kritika ekkor maacuter csak neacutehaacuteny titok-elbeszeacuteleacutes

valamint a proacutezai koumlltemeacutenyek jelenseacutegeire figyel

Az 1900-as eacutevek veacutegeacutere eleacuterkező uacuten szimbolista bdquovaacutelsaacutegrdquo időszakaacutera a

turgenyevi szoumlvegek uacutejra előteacuterbe keruumllnek Merezskovszkij az 1910-ben iacutert Больная

Россия (magyar kiadaacutesban Beteg Oroszorszaacuteg) ciacutemű munkaacutejaacuteban uacutejra vizsgaacuteloacutedaacutesai

taacutergyaacutevaacute teszi Turgenyevet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-elbeszeacuteleacuteseket Kuumlloumln elemzi a

turgenyevi nőalakokat eacutertelmezeacuteseacuteben Klara Milics Valeria (Diadalmas szerelem

dala) Alice (Laacutetomaacutesok) Szofi (Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) Szuszanna (A boldogtalan laacuteny)

239

Vouml Е СОЛОВЬЕВ О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех 1903

10 1118 240

ВРОЗАНОВ Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и писателях Москва

1995 138ndash144 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 241

Е Л Тургеневские laquoSeniliaraquo = Новый путь 1903 10 184ndash189 242

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

139

vagy Emilia (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) laquoпризрачные и прозрачныеraquo azaz

fantasztikus kiacuteseacuterteties laacutetomaacutesszerű aacutettetsző ikonikus nőalakok amelyeket

Merezskovszkij a goethei bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo ideaacuteljaacuteval hoz oumlsszefuumlggeacutesbe (aligha

veacuteletlen hogy egyik Turgenyev-esszeacutejeacutenek ciacuteme a Поэт вечной женственности ndash

laquoAz oumlroumlk nőiseacuteg koumlltőjeraquo)243

Annyenszkij szinteacuten a titok-proacuteza nőalakjait helyezi

Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek homloktereacutebe Az Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute

Turgenyevraquo) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban Klara Milics alakjaacuteban a megtestesuumllni nem tudoacute szeacutepseacuteg

(laquoневоплотимая красотаraquo) trageacutediaacutejaacutet244

miacuteg a Белый экстаз-ban (laquoFeheacuter

extaacutezisraquo) Szofi eacutes Szuszanna alakjainak bdquoszoborszerűseacutegeacutetrdquo bdquofeheacuterseacutegeacutetrdquo

eacutertelmezi245

Zoumlldhelyi Zsuzsa hangsuacutelyozza hogy azeacutert van kiemelt szerepe

Annyenszkij iacuteraacutesainak a szimbolista Turgenyev-kritikaacuteban mert impresszionista

koumlnnyedseacuteggel eacutes szabad asszociaacutecioacutekkal iacutert meacutelyleacutelektani irodalmi portreacuteiban sajaacutet

koumllteacuteszeteacutenek szimboacutelumvilaacutega felől koumlzeliacuteti a turgenyevi szoumlvegeket246

Csulkov a

Памяти Тургенева Покрывало Изиды (laquoTurgenyev emleacutekeacutenek Iacutezisz lepleraquo) ciacutemű

iacuteraacutesaacuteban a Klara Milicsben jeloumlli meg a turgenyevi gondolat kulcsaacutet ndash abban az

elbeszeacuteleacutesben ami az iacuteroacute halaacutelos aacutegyaacuten szuumlletett levetkőzve minden koraacutebbi ndash

Csulkov szerint Turgenyevre jellemző ndash oacutevatoskodaacutest ezeacutert lehet veacutelemeacutenye szerint

a Klara Milics a szerelemről eacutes halaacutelroacutel alkotott minden megelőző turgenyevi

gondolat folytataacutesa eacutes felszabadult szinteacutezise247

Turgenyev a meacuterteacutek eacutes az egyensuacutely keacutepviselőjeacuteveacute vaacutelik Merezskovszkij

nagy iacutevű nemzetkarakteroloacutegiai koncepcioacutejaacuteban melyet ndash ahogyan Nagy Istvaacuten

kiemeli ndash a PuskinndashTurgenyev illetve TolsztojndashDosztojevszkij szembenaacutellaacutesra eacutepiacutet s

ebben oumlsszekoumlti az irodalomszemleacuteletet eacutes a konzervatiacutevndashliberaacutelis ideoloacutegiaacutet

243

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Больная Россия СПб 1910 eacutes Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт

вечной женственности Im 244

И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 245

И АННЕНСКИЙ Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41 246

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 294 247

Г И ЧУЛКОВ Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки Москва 1909

169-177

140

bdquoOroszorszaacutegban a mindenfeacutele forradalmi eacutes vallaacutesi maximalizmus

hazaacutejaacuteban abban az orszaacutegban ahol annyi az oumlnkeacutentes tűzhalaacutel a zabolaacutetlan

szeacutelsőseacutegek hazaacutejaacuteban Turgenyev Puskin utaacuten a meacuterteacutek alighanem egyeduumlli

geacuteniusza koumlvetkezeacuteskeacuteppen a kultuacutera geacuteniusza Mert mi a kultuacutera ha nem az

eacuterteacutekek kiterjeszteacutese felhalmozaacutesa eacutes megőrzeacutese Ebben az eacutertelemben

Turgenyev a nagy teremtőkkel eacutes romboloacutekkal ndash L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel ndash ellenteacutetben eacuterteacutekeink egyeduumlli őrzője konzervatiacutev iacuteroacute s

mint minden igazi konzervatiacutev ugyanakkor liberaacutelis is Vagy a mai politika

nyelveacuten szoacutelva Turgenyev szemben a maximalista L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel az egyeduumlli minimalista naacutelunk Ebben van az ő oumlroumlk

igazsaacutega Mert baacutermennyire megvetjuumlk is a minimalistaacutekat

bdquonyaacuterspolgaacuterisaacutegukrdquo miatt neacutelkuumlluumlk nem boldogulunk neacutelkuumlluumlk a

maximalistaacutek is megbuknaacutenak Vajon nem azeacutert nem sikeruumllt-e a

forradalmunk mert tuacutelsaacutegosan sok volt benne a meacuterteacutektelenseacuteg eacutes keveacutes az

euroacutepai meacuterteacutektartaacutes tuacutel sok L Tolsztoj eacutes Dosztojevszkij keveacutes

Turgenyevrdquo248

A szimbolistaacutek első uacuten idősebb nemzedeacutekeacutenek maacutesik vezeacuteralakja Brjuszov is

ellentmondaacutesosan viszonyul Turgenyevhez amiről huacutegaacutenak iacutert levelei tanuacuteskodnak

melyekben Brjuszov az irodalomeacuterteacutesre az aacuteltala helyesnek veacutelt szemleacuteletekre

taniacutetja Az ekkor fiatal Brjuszov eacuterezhetően idegenkedik Turgenyevtől a 19 szaacutezadi

meglehetősen szelektiacutev kortaacuters recepcioacute szűrőjeacuten keresztuumll szemleacuteli a turgenyevi

szoumlvegeket toumlrteacutenelmi koumlrnyezetek oumlsszefuumlggeacuteseiben tekint regeacutenyeire a titok-

elbeszeacuteleacutesek pedig szerinte tuacutelsaacutegosan Poe Hoffmann eacutes Flaubert hataacutesa alatt

iacuteroacutedtak249

Brjuszov sok szempontboacutel biacuteraacutelja Turgenyevet de keacutesőbb keacutetseacutegtelenuumll

sokat tesz ndash főkeacutent szerkesztőkeacutent (Весы) kiadoacutekeacutent (Скорпион) ndash azeacutert hogy

jelentős mennyiseacutegű irodalomtoumlrteacuteneti szempontboacutel objektiacutev anyag jelenjen meg a

Turgenyev-eacuteletműről peacuteldaacuteul a Весы ciacutemű folyoacuteiratban A Русский архив-ban ő

248

Ideacutezi NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban Im 714 249

Vouml С С ГРЕЧИШКИН А В ЛАВРОВ Брюсов о Тургеневе (Публ и вст статья

С С Гречишкина и А В Лаврова) = Тургенев и его современники Ленинград 1977 170ndash190

141

maga recenzaacutelja Turgenyev leveleit250

a Северные цветы ciacutemű szimbolista

almanachban pedig Turgenyev Fettel valoacute 1858 eacutes 1873 koumlzoumltt zajloacute levelezeacuteseacutet

publikaacutelja251

Baacutermennyire is idegenkedik Brjuszov Turgenyevtől meacutegis ndash ahogyan

ezt Zoumlldhelyi Zsuzsa kimutatja ndash szeacutepproacutezaacutejaacuteban Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek

hataacutesa eacuterhető tetten252

Zoumlldhelyi Brjuszov kisproacutezaacutejaacutenak eacutes a turgenyevi titok-

novellaacuteknak az oumlsszefuumlggeacuteseit taacutergyalja kuumlloumlskeacutepp a fantasztikus elemek

hallucinaacutecioacutek viacutezioacutek a halottak eacutes eacutelők eacuterintkezeacuteseacutenek megjeleneacuteseacutere Brjuszov

iacuteraacutesaiban Brjuszovnaacutel azonban ndash Zoumlldhelyi eacutertelmezeacuteseacuteben ndash a fantasztikus elemek

sokkal groteszkebb formaacuteban testesuumllnek meg eacutes ennek inkaacutebb a hoffmanni-

odojevszkiji fantasztikus hagyomaacuteny mintsem a turgenyevi titok-proacuteza tekinthető

előzmeacutenyeacutenek viszont mindkeacutet szerző eseteacuteben kimutathatoacute Poe novellaacuteinak hataacutesa

Brjuszov egyeacuteb iraacutent az első aki raacutemutat a poe-i fantasztikum hataacutesaacutera a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesekben eacutes ő maga is Poe koumlvetőjeacutenek vallja magaacutet oroszra fordiacutetja

műveit tanulmaacutenyt is iacuter roacutela253

A jellegzetesen turgenyevi tematika uacutegymint a

szerelem mint veacutegzetes erő vagy mint eacuteletromboloacute tragikum megjelenik Brjuszov

Огненный ангел (Tuumlzes angyal) Алтарь победы (A győzelem oltaacutera) vagy Blok

Песня судьбы (A sors dala) ciacutemű iacuteraacutesaiban valamint a turgenyevi bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo

jelenseacutegeacutenek kifejezeacutesformaacutei Blok ciklusaacuteban az bdquoismeretlen nőrdquo (Незнакомка)

alakjaacuteban is feltűnnek254

Tovaacutebbi turgenyevi hataacutes Brjuszovnaacutel eacutes maacutes szimbolista iacuteroacuteknaacutel a

stilizaacutecioacutek megjeleneacutese Turgenyev elsőkeacutent eacutel a reneszaacutensz kroacutenika vagy novella

stilizaacutecioacutejaacutenak eszkoumlzeacutevel ndash a szaacutezadforduloacuten ez koumlvetőkre talaacutel az itaacuteliai reneszaacutensz

kroacutenikaacutes-novellista Brjuszovnaacutel A Foumlld alatti boumlrtoumlnben uacutegy vaacutelik narraacutetorraacute

elbeszeacutelő instanciaacutevaacute mint ahogyan Turgenyev A diadalmas szerelem dala ciacutemű

novellaacutejaacuteban ide sorolhatjuk meacuteg Brjuszov eacutes Kuzmin antik stilizaacutecioacuteit az orosz

folkloacuter teacutemakoumlreacuteben Remizov Alekszej Tolsztoj vagy Szologub reneszaacutensz

tematikaacuteban pedig Merezskovszkij eacutes Auszlender iacuteraacutesait (vouml peacuteldaacuteul Merezskovszkij

250

В Б БРЮСОВ О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash368 251

Vouml В Б БРЮСОВ (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I 252

Vouml Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 253

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 305 254

I m 311

142

1896-ban szuumlletett Любовь сильнее смерти (laquoA szerelem erősebb a halaacutelnaacutelraquo) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutevel amely A diadalmas szerelem dalaacutehoz hasonloacutean az itaacuteliai reneszaacutensz

novellaacutet stilizaacutelja tematikaacutejaacuteban pedig a Klara Milicshez koumltődik) A Turgenyev

aacuteltal a titok-proacutezaacuteban koumlzponti teacutemakeacutent kezelt eacutelet-aacutelom toposz illetve az eacutelet eacutes az

aacutelom koumlzoumltti hataacutervonalak elmosoacutedaacutesa szinteacuten erősen jelen van a szimbolista

proacutezaacuteban elsősorban Brjuszov Szologub vagy Kuzmin eacutes Blok munkaacuteiban

Turgenyev felteacutetelezett koumlzvetiacutető hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően az impresszionista-

szimbolista fantasztikum az orosz irodalomban a szaacutezadforduloacutera eacuterkezik el a

hipnoacutezis hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok aacutelmok nemcsak a szimbolistaacuteknaacutel hanem

Leonyid Andrejevneacutel eacutes Remizovnaacutel is jelentős szerepet jaacutetszanak

A kritikai elidegenedeacutes elleneacutere a szaacutezadforduloacute eacutes a szaacutezadelő szeacutepirodalmi

ndash intertextuaacutelis ndash Turgenyev-befogadaacutesa tehaacutet nem hal el sőt a titok-proacuteza olyan

iacuteroacutek szaacutemaacutera vaacutelik mintaacutevaacute mint Szologub Zinaida Gippiusz vagy Remizov de

Blok műveiben is kimutathatoacute a hataacutesa Szologub korai munkaacutessaacutegaacuteban a kutatoacutek

egyseacutegesen raacutemutatnak a turgnyevi titok-proacuteza eacutes meacuteg jellegzetesebben a proacutezai

koumlltemeacutenyek bdquonyomairardquo255

kuumlloumlnoumlskeacutepp az 1894-es Тяжелые сны (laquoNeheacutez

aacutelmokraquo) ciacutemű műveacuteben de ugyaniacutegy keacutesőbb Andrej Belij ritmikus proacutezaacutejaacuteban vagy

Bunyin belső hangzaacutesuacute enyheacuten ritmizaacutelt proacutezanyelveacuteben256

Annyenszkij majd

Balmont eacutes Belij is kiacuteseacuterleteznek a proacutezaversek műfajaacuteval toumlbb-kevesebb sikerrel

Balmont proacutebaacutelkozaacutesairoacutel iacutegy iacuter a kritika a Русское богатство ciacutemű lapban

bdquoNeacutehaacutenyan koumlzuumlluumlnk kiacuteseacuterleteztek proacutezai koumlltemeacutenyek iacuteraacutesaacuteval csak koumlzben

elfelejtetteacutek hogy ehhez Turgenyevnek kell lennirdquo257

Balmont aki koumlvetője volt

Turgenyevnek 1921-ben az orosz emigraacutecioacute Paacuterizsban megjelenő lapjaacuteban a

Современные записки-ben koumlzli Мысли о Тургеневе (laquoGondolatok Turgenyevrőlraquo)

ciacutemű cikkeacutet melyben az bdquoimpresszionistardquo Turgenyevet az orosz szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak nevezi258

Ugyanezen veacutelemeacutenyen van Remizov is aacutem ő nem

255

Vouml Л КЛЕЙМАН Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба Ann

Arbor 1983 11ndash17 256

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 306 257

Н КОРОБКА Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское богатство

1897 6 1ndash19 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 258

Vouml К БАЛЬМОНТ Мысли о творчестве Тургенев = К БАЛЬМОНТ Где мой дом Проза

Стихотворения Москва 1992 315ndash324

143

Turgenyev impresszionizmusa hanem iacuteraacutesaiban jelen leacutevő misztikus tartalom miatt

tartja az iacuteroacute műveacuteszeteacutet a szimbolizmus iraacutenyaacuteba mutatoacutenak259

Szinteacuten a proacutezai

koumlltemeacutenyeket emeli ki Rodzevics 1918-as Turgenyev-koumlnyveacuteben amelyet az iacuteroacute

szuumlleteacuteseacutenek szaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert Ebben Rodzevics a titok-elbeszeacuteleacuteseket az

odojevszkiji romantikus-fantasztikus hagyomaacuteny folytataacutesakeacutent eacuterteacutekeli melynek

alapjaacuten ndash veacutelemeacutenye szerint ndash Turgenyev nem tekinthető a szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak Laacutetomaacutesok-elemzeacuteseacuteben arra az bdquoimpresszionista iacuteraacutesmoacutedrardquo hiacutevja fel a

figyelmet amit Merezskovszkij is hangsuacutelyozott A proacutezaversek ciklusaacutet azonban a

szimbolizmus feleacute mutatoacute jelenseacutegkeacutent eacuterteacutekeli Iacutegy iacuter Turgenyevről bdquoTurgenyevneacutel

nincs meghataacuterozott irodalmi tendencia nincs poeacutetikai programja a nagy műveacutesz

jellemzője a kereseacutes ndash uacutej koumlltői teacutemaacutek uacutej irodalmi formaacutek kereseacuteserdquo260

A

szimbolistaacutek maacutesodik uacuten fiatal nemzedeacutekeacutenek műveiben fellelhető turgenyevi

hataacutesokroacutel maacuter esett szoacute de a 20 szaacutezad veacutegi szimbolizmus-kutatoacutek rendszeres

feldolgozaacutesaiban szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk Bezrodnij a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes a

proacutezaversek hataacutesaacutet vizsgaacutelja Blok Незнакомка (Az ismeretlen nő) ciacutemű verses

draacutemaacutejaacuteban261

Lavrov pedig Belij Серебряный голубь (Az ezuumlst galamb) ciacutemű

regeacutenyeacutenek turgenyevi forraacutesait s a titok-proacuteza aacuteltal ihletett reacutetegeacutet kutatja262

A

szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegaacutenakrdquo eacuteveiben a maacuter posztszimbolista orientaacutecioacutejuacute

irodalmaacuterok eacutertelmezeacuteseiben Turgenyev a bdquoszimbolistaacutek aacuteltal elfelejtett klasszikusrdquo

a perifeacuteriaacuteroacutel uacutejra a koumlzeacuteppontba keruumll peacuteldaacuteul az Аполлон folyoacuteirat kuumlloumlnboumlző

szaacutemaiban az 1909-1910-es eacutevekben de főkeacutent uacutejra a turgenyevi

bdquoimpresszionizmusrdquo jelenseacutegeacutet vizsgaacutelva263

amely az eddigiekben felsorolt kritikaacutek

eacutes eacutertelmezeacutesek talaacuten egyeduumlli invariaacutensa A szimbolizmus aacuteltal valamelyest

egyseacutegesen bdquoimpresszionistakeacutentrdquo azonosiacutetott turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a liacuterai elbeszeacuteleacutes

259

Vouml А РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 141-154 260

С И РОДЗЕВИЧ Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения 1818ndash1918

Киев 1918 79ndash138 137 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 261

Vouml М В БЕЗРОДНЫЙ Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту 1989 58ndash71 262

Vouml А В ЛАВРОВ Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная деятельность

Москва 1995 275ndash279 263

Vouml Осип Дымов Влас (Аполлон 1909 1ndash3) А Н Толстой Неделя в Туреневе

(Аполлон 1910 4) Михаил Кузмин Опасный страж (Аполлон 1910 11)

144

kiforraacutesaacutera a proacutezanyelv lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes sajaacutetos retorikai alakzataira

valamint a poeacutema a lirizaacuteloacute proacuteza eacutes a proacutezaversek modalitaacutesaacutera utal

A szimbolista irodalmi kultuacutera eacutes az annak koumlzegeacuteben megszuumllető eacutertelmezői

hagyomaacuteny elidegeniacutethetetlen eacuterdemeket szerzett a klasszikus orosz irodalom 20

szaacutezadi elsajaacutetiacutetaacutesaacuteban Turgenyev-recepcioacuteja azonban ellentmondaacutesos s leginkaacutebb

hullaacutemzoacute volt Ugyanakkor a szimbolista kritika egyeacutertelmű hozadeacuteka hogy

raacuteiraacutenyiacutetja a figyelmet ndash Andrejevszkij szavaival eacutelve ndash a bdquomaacutesik Turgenyevrerdquo264

a

titok-proacuteza eacutes a proacutezaversek alkotoacutejaacutera vagyis a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika aacuteltal nem

eleacuteggeacute vizsgaacutelt eacutes nem eacutertelmezett eacuteletműreacutesz jelentőseacutegeacutere A titok-proacuteza előteacuterbe

helyeződeacuteseacutet motivaacutelja eacutes tovaacutebb erősiacuteti a 19 szaacutezadi radikaacutelis orosz eacutertelmiseacuteg

gondolkodaacutesaacutenak pozitivizmusaacuteval valoacute szakiacutetaacutes eacutes az egyre aktuaacutelisabbnak eacuterzett

misztikumszuumlkseacuteglet Baacuter Muratov Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutet taacutergyaloacute tanulmaacutenyaacuteban

azt a veacutelemeacutenyt keacutepviseli hogy a szimbolista recepcioacute peacuteldaacuteul Merezskovszkij vagy

Csulkov ndash a vallaacutesossaacuteg vagy a misztikussaacuteg tereacuten tett probleacutemafelveteacuteseivel ndash

ugyanuacutegy torziacutetjaacutek a Turgenyev-eacutertelmezeacutest mint a korabeli bdquoradikaacutelisrdquo kritika csak

maacutes iraacutenyban265

Zoumlldhelyi ugyanakkor arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy eacutepp a

szimbolista recepcioacute korrigaacutelja a Turgenyev-korabeli radikaacutelis reacuteszben narodnyik

kritika tendencioacutezus tuacutelzaacutesait vagy torziacutetaacutesait266

Ha oumlsszevetjuumlk az iacuteroacute koraacutenak

kritikai recepcioacutejaacutet a szaacutezadforduloacute szimbolista befogadaacutesaacuteval keacutet kuumlloumlnboumlző

Turgenyev-keacutepet ismeruumlnk meg egyfelől a taacutersadalmi aktuaacutelpolitikai eacutes

eszmetoumlrteacuteneti koncepcioacutekkal foglalkozoacute regeacutenyiacuteroacute keacutepeacutet maacutesfelől pedig az

bdquoimpresszionistardquo szimbolikus-fantasztikus elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezaversek bdquoliacuterairdquo

szerzőjeacutet Iacutegy mindkeacutet kritika szelektiacutev marad figyelmen kiacutevuumll hagyja a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutet eacutes talaacuten egyik sem birkoacutezik meg a turgenyevi eacuteletműegeacutesz

komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesaival

264

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 297 265

Vouml А Б МУРАТОВ Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском литературном

процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ Проблемы поэтики русского

реализма ХIХ века Л 1984 77ndash98 266

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 298

145

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI

UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK

A disszertaacutecioacute olyan kutataacutest oumllel fel amely a turgenyevi titok-elbeszeacuteleacutesek

szoumlvegtaacuteraacutenak rendszeres feldolgozaacutesaacuteval eacutes poeacutetikai vizsgaacutelataacuteval a rsquotitok-proacutezaacutetrsquo

eacutertelmező eacutertekezeacutes megszuumlleteacuteseacutehez vezetett A dolgozat elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes

szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacutesrendjeacutet vizsgaacutelta kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes

szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra Az eacutertekezeacutes nyomon koumlvette a liacuterai eacutes a

narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesait eacutes interakcioacuteit a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes

szemantikai alakzataiban tovaacutebbaacute bemutatta azokat a mozzanatokat amelyekben

tetten eacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba valamint

veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek a liacuterai novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent

megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesa feleacute toumlrteacutenő elmozdulaacutesa Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

disszertaacutecioacute azt mutatta be reacuteszletekbe menően hogy milyen nyelvi-poeacutetikai

lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő eacutes uacutej műfajt leacutetesiacutető

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

A disszertaacutecioacuteban feleacutepuumllt egy olyan elmeacuteleti baacutezist amelynek kereteit a

fikcioacute- eacutes fantasztikumelmeacutelet a szemiotika- eacutes kommunikaacutecioacuteelmeacutelet a szimboacutelum-

eacutes metaforakutataacutes valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak eszkoumlztaacutera

adja Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumlltek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten melyre taacutemaszkodva az eacutertekezeacutes

a Laacutetomaacutesok A diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseket taacutergyaloacute szoumlveginterpretaacutecioacutekkal kapcsoloacutedik a titok-proacuteza

eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz A befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutenaacutel a

disszertaacutecioacuteban kuumlloumln figyelmet kap a Turgenyev-kortaacuters recepcioacute meacuteghozzaacute

nemcsak az orosz hanem a nemzetkoumlzi elsősorban francia eacutes neacutemet kritika valamint

a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacuteg A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja a titok-

proacuteza tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet az orosz szaacutezadforduloacuten azon beluumll a szimbolista

kritikaacuteban illetve a szaacutezadforduloacute eacutes szaacutezadelő szeacutepirodalmaacuteban

146

A titokra vagy titokzatossaacutegra raacutekeacuterdező recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a fantasztikum eacutes a fikcioacute probleacutemaacuteit vetteacutek goacutercső alaacute

valamint kiemelten az aacutelom az aacutelomlaacutetaacutes aktusaacutenak illetve az aacutelom elbeszeacutelői

aacutetiacuteraacutesaacutenak a kutataacutesaacutet ami arra a koumlvetkezteteacutesre vezetett miszerint a turgenyevi

hősoumlk aacutelmai a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute vaacutelnak az aacutelom-narraacutecioacute pedig nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben az eacutertekezeacutes azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelta

megvaacutelaszolni hogy mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja A disszertaacutecioacute azt a teacutezist

fogalmazta meg hogy a titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus

teacutemaacuteban nem a misztikumban nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik

hanem a fentiekben vaacutezolt kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A kereseacutes bemutataacutesa eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve megeacuterteacutesforma az ami a

leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett

irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-

eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint

maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash

kimeriacutethetetlen szubjektum A fikcioacutet vagy az aacutelmot konstituaacuteloacute narratiacutev szoumlveg alanya

peacuteldaacuteul azeacutert mert elbeszeacuteleacutese soraacuten szert tesz arra a diszkurzusra amely alkalmas

olyan empirikusan nem tapasztalt vagy nem tapasztalhatoacute valoacutesaacutegok nyelveacutet

megalkotni mint a ndash szerzőnkneacutel koumlzponti ndash halaacutel eacutes szerelem pontosabban a halaacutel

illetve a szerelem jelenleacutethiaacutenya aacuteltal kivaacuteltott szorongoacute vaacutegy a titok-elbeszeacuteleacutesek

szubjektumaacutenak alapdiszpoziacutecioacuteja

A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutes elemzeacuteseacutenek hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza

modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes

szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetva sajaacutetos nyelvkeacutent azonosiacutetotta s e nyelv egyseacutegeit

azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozta oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute

vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevezett a kortaacuters regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp

a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelt szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted

147

alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute

hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetotta amelyekben tetten eacuterhető

az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a

jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a keletkező szoacute meacutediumaacuteban

veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Felvaacutezolta tovaacutebbaacute azt a ndash homofoacuteniaacutekboacutel eacutes jellegzetes

hangszekvenciaacutekboacutel feleacutepuumllő ndash koumlltői nyelvalkotaacutest jelkeacutepzeacutest amelynek soraacuten a

predikatiacutev szerveződeacutest moacutedosiacutetja vagy foumlluumlliacuterja a fonikus koherencia Az egyes

hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval az eacutertekezeacutes bemutatta hogy a

jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a

fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A

meghallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja lejteacutese emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten az elsajaacutetiacutetott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute

narratiacutevaacutet bont ki Ennek nyomaacuten az eacutertekezeacutes azt a metanarratiacutev eljaacuteraacutest azonosiacutetotta

amely a toumlrteacutenetmondoacute (bdquoepikairdquo) elbeszeacuteleacutest a szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki

azt demostraacutelva mikeacutent tesz szert a koraacutebbi beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes

folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az elbeszeacutelő

Az intonaacutecioacutes metafora elmeacuteleteacutenek alapjain az elemzeacutes a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutet helyezte előteacuterbe bemutatva hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera Az interpretaacutecioacute tehaacutet

arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a lirizaacuteloacute proacutezaacuteban az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy

auditiacutev modellje vaacutelik proacutezanyelvi koacuteddaacute

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel az elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre

jutott hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk egy belső beszeacutedaktus

metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere iraacutenyul A repuumlleacutes tehaacutet nem a

foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem pusztaacuten a toumlrteacutenelmi

helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az eacuteletet eacutertelmező belső

beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt

időutazaacutes Az elemzeacutes az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő

narraacutetor alakjaacutet a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacutejakeacutent jeloumllte meg A

Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek aacuteltal alkototott oumlsszetett

szimbolikus rendszerek elemzeacuteseacutevel a disszertaacutecioacute azokat a metaforikus kiteacuterőket

148

mutatta be amelyek autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten Utoacutebbiak

feladata hogy megjeloumlljeacutek azt a sajaacutetos transzgresszioacutet ami a toumlrteacutenetmondoacute

elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő

aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll

A diadalmas szerelem dala ciacutemű titok-novella interpretaacutecioacuteja bemutatja a

reneszaacutensz novella az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a

turgenyevi szoumlvegre vonatkoztatva s azzal egyuumltt az alkotaacutes a meguacutejuloacute

kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet helyezte az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis

vonatkozaacutesban kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetott a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-

legendaacutenak illetve Leonardo Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash

modalitaacutesban alkotnak előzetes koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi

megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia portreacute megalkotaacutesaacuteban Azeacutert vaacutelik a novella

doumlntő mozzanataacutevaacute Valeria aacutelma eacutes az abban veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes mert annak

soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes a

dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacuteeacute Ennek bemutataacutesaacuteval az

elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes

szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az

ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek leacutetre Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet

festi Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkotva

zeneacutel az alkotoacute a melpomenos ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel

dionuumlszoszi szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban laquomaniaraquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet

a dalt a diadalmas szerelem dalaacutet A megszoacutelaltatott zenei textuacutera a bdquodiadalmas

szerelem dalardquo tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalense Az eacutertekezeacutes raacutemutat a dal fogalmaacutenak megkettőződeacuteseacutere az

elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be ndash a festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

149

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a turgenyevi szoumlvegmű

A Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacuteja foumlltaacuterta a poe-i

novella mint ihletforraacutes hataacutesaacutenak eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a turgenyevi szoumlvegben kuumlloumlnoumls

tekintettel a hasonmaacutesalakmaacutes eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacutejaacutera valamint a

halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutera Az elemzeacutes a

reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeire vilaacutegiacutetott raacute azt demonstraacutelva

hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted kontrasztja vaacutelik a

szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint

keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet az elemzeacutes az intertextussal kiegeacutesziacutetett

visszaemleacutekezeacutes folyamataacutet koumlrvonalazta amelynek soraacuten az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet egeacutesziacuteti ki vagyis az

intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az interpretaacutecioacute azt bizonyiacutetja hogy eacutepp az

aacutellandoacute reflexioacute a legnagyobb gaacutet alanyi azonossaacuteg kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban

eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel amelynek kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Olyan diszkurzusra van

szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt

esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes

aktusaacutenak az elemzeacutes arra mutatott raacute mikeacutent lesz az aacutelom nyelveacuten keresztuumll

veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

A disszertaacutecioacute bemutatta a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute reacuteszletekbe

menően taacutergyalta a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat uacutegymint a szem a

tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a

halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterta

foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva

megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

150

lesz azaz megteremti a halaacutel relevaacutens diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo

vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute

vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve megteremteacuteseacutenek szenvedőből cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel

elbeszeacutelő azaz a halaacutel elszenvedőjeacuteből az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo a szoumlveg aacutegense

lesz Mikeacutent a maacutesik elbeszeacuteleacutesben itt is a koumllteacuteszet ndash a bdquodal diadalaacuteroacutelrdquo ndash van szoacute

melynek bekoumlvetkezeacutese az agoacutenia pillanataacuteban magaacuteval a csodaacuteval a

tapasztalatfelettinek a megtapasztalaacutesaacuteval egyenlő amit immaacuter a bdquotitokrdquo

elsajaacutetiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute koumlltői elbeszeacuteleacutes jeleniacutet meg

A disszertaacutecioacute eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa mellett ezuacuteton megjeloumlloumlm a

kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes koumlvetkező leacutepeacuteseit taacutemaszkodva a titok-

proacuteza poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezői

tapasztalatokra eacutes eredmeacutenyekre tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacutenak poeacutetikai

uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet tartom indokolt kutataacutesi iraacutenyvonalnak tovaacutebbaacute a titok-proacuteza liacuterai

elbeszeacuteleacuteseinek eacutes a proacutezaversek ciklusaacutenak elhelyezeacuteseacutet abban az

irodalmomtoumlrteacuteneti folyamatban amelynek taacutejeacutekozoacutedaacutesi pontjait fentebb

megjeloumlltem a Kitekinteacutes ciacutemű fejezet első feleacuteben A liacutera eacutes epika hataacuteraacuten mozgoacute

turgenyevi beszeacutedmoacuted a lirizaacuteloacute proacutezanyelv a liacuterai elbeszeacuteleacutes megformaacutelaacutesaacuteval majd

a proacutezai koumlltemeacutenyek megteremteacuteseacutevel Turgenyev egyreacuteszt kapcsoloacutedik egy neacutemet-

francia romantikus hagyomaacutenyhoz tovaacutebbaacute a vele eszteacutetikai-alkati rokonsaacutegot

mutatoacute Flaubert liacuterai proacutezaacutejaacutehoz eacutes Baudelaire proacutezaverseihez maacutesreacuteszt viszont

leacutetrehozza sajaacutet egyedi ndash a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezai koumlltemeacutenyek alkotta ndash

szoumlvegkorpuszaacutet amelynek paacuterhuzamossaacutegai eacutes hataacutesai kimutathatoacutek nemcsak az

orosz irodalomban elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Remizov Balmont

illetve Blok Belij eacutes Bunyin iacuteraacutesaiban hanem a francia elbeszeacutelők koumlreacuteben uacutegymint

Gautier Merimeacutee Flaubert Villiers de lrsquoIsle-Adam majd kuumlloumlnoumlskeacutepp Maupassant

elbeszeacuteleacuteseiben tovaacutebbaacute az angol-amerikai szeacutepproacutezaacuteban George Eliot Henry

James Virginia Woolf Joseph Conrad eacutes Somerset Maugham műveiben valamint a

neacutemet novellisztikaacuteban mindenek előtt Theodor Storm titok-novellaacuteiban amelyre

Thomas Mann is raacutemutat egy 1930-as esszeacutejeacuteben

151

bdquoStormban eacutes Turgenyevben valoacutesaacuteggal testveacuteri hasonloacutesaacuteg eacuteszlelhető egy

eacutes ugyanazon alak ez keacutet vaacuteltozatban szinte egy atya gyermekei akiket keacutet

anyafoumlld szuumllt [] Megneacuteztem őket ismeacutet e keacutet szellem- s

műveacuteszetgoumlrnyesztette főt akikben igeacutenyeacutenek s megvaloacutesulaacutesaacutenak egyik

csuacutecspontjaacutet eacuterte el a 19 szaacutezad novellaacuteja Valoacuteban testveacuterfejek csupaacuten

szuumlleteacutesuumlk s tehetseacuteguumlk eacutegalja miatt kuumlloumlnboumlzők [] rokonok s nemcsak

egy eacutevszaacutezad teszi azzaacute őket hanem jellegzetesen kuumlloumlnboumlző teruumlleten

eacuterzeacutesre formaacutera hangulat-műveacuteszetre s az emleacutekezeacutes faacutejdalmaacutera neacutezve is

valami hasonloacutet keacutepviselnekrdquo267

E paacuterhuzamossaacutegok eacutes turgenyevi hataacutesok kutataacutesa pedig azeacutert is iacutegeacuterkezik vonzoacute

kihiacutevaacutesnak mivel a szaacutezadforduloacute tendenciaacuteihoz impresszionista-szimbolista

proacutezaacutejaacutehoz koumltik a turgenyevi elbeszeacutelő műveacuteszetet proacutezai koumlltemeacutenyek pedig

amelyek Turgenyev utolsoacute iacuteraacutesai Baudelaire hasonloacute ciklusaacutehoz kapcsoloacutednak

koumlvetkezeacuteskeacutepp egyeacutertelműen a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacuteban uacutetjaacutera induloacute

modernseacuteg iraacutenyaacuteba mutatnak Az esemeacutenyesseacuteg aacuteteacuterteacutekelődeacutese eacutes

uacutejrafogalmazoacutedaacutesa a figyelem aacutethelyeződeacutese a belső toumlrteacuteneacutesekre a pillanatban

foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom a veacutegtelen eacuterveacutenyű pillanat intenzitaacutesa a teljes eacuteletsors helyett

aacutelloacute szimbolikussaacute emelt eacuteletreacuteszletek az empirikustoacutel a szimbolikus feleacute valoacute

elmozdulaacutes a szervezőelvveacute vaacuteloacute liacuteraisaacuteg mind annak a ndash modernseacuteg feleacute mutatoacute ndash

liacuterai elbeszeacutelő műveacuteszetnek az ismeacutervei amelynek autopoetikus megnyilatkozaacutesai

azt az aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve

intonaacutecioacutek kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev

nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll Ez az a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted amelyben az elbeszeacutelhetetlenseacutegbe elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev

strateacutegia helyeacutere beiktatoacutedik a metaforikus szemantika tere ndash a lirizaacuteloacute proacutezanyelv

megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacutesekeacutent vagyis egy uacutej műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus

ihletforraacutesakeacutent

267

Thomas MANN Theodor Storm = Thomas MANN Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford Laacutenyi Viktor

Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956 211

152

BIBLIOGRAacuteFIA

АНДРЕЕВСКИЙ С Литературные очерки СПб 1902

АНДРЕЕВСКИЙ С Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир

искусства 1901 5 211ndash236

АННЕНСКИЙ И Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

АННЕНСКИЙ И Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41

БАХТИН М Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) =

Звезда 1926 6 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben

(Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985

БАХТИН М Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского ГЛАВА

V Москва Художественная литература 1972 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute

Dosztojevszkijneacutel Helikon 1999 No 1-2 63-90

БАЛЬМОНТ К Мысли о творчестве Тургенев = БАЛЬМОНТ К Где мой дом

Проза Стихотворения Москва 1992 315ndash324

BAUDELAIRE Charles Baudelaire vaacutelogatott művei (Szerk Reacutez Paacutel) Budapest 1964

БЕЛИНСКИЙ В Г Взгляд на русскую литературу 1847 г = Белинский В Г

Полное собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

БЕЗРОДНЫЙ М В Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту

1989 58ndash71

BLACK Max Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol

153

55 1954-1955 273-294 Magyarul BLACK Max A metafora (Ford Melis Ildikoacute) =

Helikon 19904 432-447

БЛОК А Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963

BORGES Jorge Luis Collected Fictions Penguin 2001

BREDIN Hugh SANTORO-BRIENZA Liberato Philosophies of Art and Beauty

Introducing Aesthetics Edinburgh 2000

БРЮСОВ В Б (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I

БРЮСОВ В Б О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash

368

CAILLOIS Roger Au coeur du fantastique Paris 1965

CASTEX Pierre-George La Conte fantastique en France Paris 1951

ЧИЖ ВФ Тургенев как психопатолог Москва 1899

ЧУЛКОВ Г И Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки

Москва 1909 169-177

DALBY Andrew The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980

107-119

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009

DOREN Alfred (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren

1864-1883 Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

154

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod

Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1884

FLAUBERT Gustave Gustave Flaubert levelei Budapest 1946

FREUD Sigmund Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985

FREUD Sigmund A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) FREUD

Sigmund Esszeacutek Budapest Gondolat 1982

ГАБЕЛЬ М О laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) =

НЛ БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225

GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth

Koumlnyvkiadoacute 1978

GENETTE Geacuterard Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114

(1990) 755-774

ГЕРШЕНЗОН М О Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919

GLOBUS Gordon Dream Life Wake Life Albany State U of NY Press 1987

ГОНКУР Э Ж Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни СПб

Северный вестник 1897

ГРЕЧИШКИН С С ЛАВРОВ А В Брюсов о Тургеневе = Тургенев и его

современники Ленинград 1977 170ndash190

ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Письма = ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Полное собрание

сочинений в тридцати томах Ленинградsbquo Наука 1972

155

HARTWELL David G A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3

Tom Doherty Assoc Llc 1992

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990

HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A

szoacute eacutelete Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest

Argumentum 2004 105ndash122

HETESI Istvaacuten Turgenyev elbeszeacuteleacutesei A bdquofelesleges emberrdquo-től az bdquoorosz europeacuteerrdquo-

ig = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II

Budapest 2006

HOESTEREY Ingeborg From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche =

European Journal of English Studies 1999 Vol 3 No178ndash86

ISER Wolfgang A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest

Osiris 2001

ИЗМАЙЛОВ НВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская

повесть XIX века История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973

134ndash169

JACKSON Rosemary Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash

New York 1981

КАНТ И Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994

КЛЕЙМАН Л Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба

Ann Arbor 1983 11ndash17

КОНИ А Ф Воспоминания о писателях Москва 1989

156

КОВАЧ А Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf

SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-

Main 1994

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY

Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes

koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 11-66

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek Dosztojevszkij műveiben) =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik veszpreacutemi

regeacutenykollokvium Budapest Argumentum 2007 (Diszkurziacutevaacutek 7) 89-138

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-

4 LV Eacutevfolyam A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 170-194

КОВАЧ Арпад На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung

542 (2009) 359-382

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) =

Iskolakultuacutera 20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

КОРОБКА Н Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское

богатство 1897 6 1ndash19

КРАСНЯЩИХ Андрей Петрович laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и

типология изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного

Славянского Ун-та Харьков 2000 ТЗ 4 71-76

КШИЦОВА Дануше Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 121-130

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998

157

ЛАВРОВ А В Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная

деятельность М 1995 275ndash279

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959

ЛОТМАН Ю М О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри

мыслящих миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри

мыслящих миров Статьи Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург

ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul LOTMAN JURIJ A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele

modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute Peacutecs Janus Pannonius

Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43

ЛОТМАН Ю М Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = ЛОТМАН Ю

М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-

125 Magyarul LOTMAN JURIJ Az aacutelom ndash szemiotikai ablak = LOTMAN JURIJ Kultuacutera

eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 196-202

LORD Robert Russian Literature An Intruduction New York Taplinger 1980

LOVECRAFT H P Collected Essays (Ed S T JOSHI) New York 2006

MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

MANN Thomas Theodor Storm = MANN Thomas Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford

Laacutenyi Viktor Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956

MAUPASSANT Guy De A feacutelelem = Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese (Ford Papp

Gaacutebor) Budapest 1966 141-146

158

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8

22 авг

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Вечные спутники СПб 1897

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Больная Россия СПб 1910

MEREZSKOVSZKIJ D SZ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej

iraacutenyzatai = A szimbolizmus Budapest 1965

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Эстетика и критика Москва 1994

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Поэт вечной женственности = МЕРЕЖКОВСКИЙ ДС

Было и будет Невоенный дневник 1914ndash1916 Аграф 2001

МОСТОВСКАЯ Н Н Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная

традиция = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 152-161

МУРАТОВ А Б Повесть И С Тургенева laquoПеснь торжествующей любвиraquo =

Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137

МУРАТОВ А Б Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском

литературном процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ

Проблемы поэтики русского реализма ХIХ века Ленинград 1984 77ndash98

МУРАТОВ А Б Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985

НАДЬ Иштван Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ

(ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98

159

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699-720

НАТОВА Надежда О мистических повестях Тургенева = Transactions of the

Association of Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149

НИЦШЕ Ф Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2

томах Москва Мысль 1990 Т 1

NIETZSCHE Friedrich A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus

Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1986

ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967

PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Balassi Kiadoacute 2001

PENZOLDT Peter The Supernatural in Fiction London 1952

ПЕТРОВСКИЙ МА Таинственное у Тургенева = РОЗАНОВ ИН СОКОЛОВ МЮ

(ред) Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 70-97

POE Edgar Allan The Philosophy of Composition Chicago 1977

POE Edgar Allan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = BORBAacuteS Maacuteria

KRETZOI Mikloacutesneacute (szerk) Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei Budapest Euroacutepa

1981

ПУМПЯНСКИЙ ЛВ Группа laquoтаинственных повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ

Классическая традиция Собрание трудов по истории русской литературы

Москва Языки русской культуры 2000 448-463

RABKIN Eric The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976

160

РЕМИЗОВ А М Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва

1989 153-156

РЕМИЗОВ А М Тридцать снов = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989

157―191

RICHARDS I A The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University

Press 1936 Magyarul (reacuteszlet) RICHARDS I A A metafora (Ford Raacutecz Judit) =

Helikon 19771 120ndash128

RICOEUR Paul Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash

London Yale University Press 1970

RICOEUR Paul Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006

ROMBERG Bertil Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel

Stockholm 1962

РОДЗЕВИЧ С И Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения

1818ndash1918 Киев 1918 79ndash138

РОЗАНОВ В В Мысли о литературе Москва 1989

РОЗАНОВ В В Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и

писателях Москва 1995 138ndash144

ШАТАЛОВ СЕ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки

Вопросы литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97

ШМИД Вольф Нарратология Москва 2008

ШКЛОВСКИЙ В О теории прозы Moсквa 1929

161

SCHOPENHAUER A Kiacuteseacuterlet a szellemlaacutetaacutesroacutel s mi azzal oumlsszefuumlgg = Parerga eacutes

Paralipomena (Ford Liebermann Paacutel Varroacute Istvaacuten) Budapest 1924

СМИРНОВ Игорь На пути к теории литературы Родопи 1987

СМИРНОВ Игорь Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) =

Леонид ГЕЛЛЕР (ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX

века Москва 1994 215-224

SZMIRNOV Igor Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom

(Ford Szilaacutegyi Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

СОЛОВЬЕВ Е О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех

1903 10 1118ndash1123

СОЛОВЬЁВ В С Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966

SULLIVAN Jack Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to

Blackwood Ohio University Press 1978

SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő proacutezaacuteban =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 185-197

SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom

eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 333-356

SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Tanulmaacutenyok A harmadik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum 2010 219-

228

162

TODOROV Tzvetan Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor)

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

TOKAREV Sz A (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988

ТОПОРОВ В Странный Тургенев Москва Российский Государственный

Гуманитарный Институт 1998

TOURGUEacuteNEFF Ivan Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs

1873

TURGENYEV Ivan Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon

1963

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978

TURGENYEV Ivan Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash

530

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan

TURGENYEV A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978 709ndash735

TURGENYEV Ivan A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek

(Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130

TURGENYEV Ivan Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford

Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963

163

ТУРГЕНЕВ И С Полное собрание сочинений и писем в тридцати томах

Москва Наука 1981

ТУРГЕНЕВ И С Призраки = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в 12 томах

Москва 1956 Toм 7 7-38

ТУРГЕНЕВ И С Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 371-393

ТУРГЕНЕВ И С Клара Милич (После смерти) = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 394-454

УСПЕНСКИЙ Б А История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика

истории Семиотика культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 9-49

VASMER Max Russisches etymologisches Woumlrterbuch I-IV Heidelberg 1950-58

(Orosz kiad Москва 1986-87)

VAX Louis LrsquoArt et la Litteacuterature fantastiques Paris 1960

ВЕТРИНСКИЙ Ч Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920

WOODWARD James Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD

Form and Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers

1993 59-74

WUNDRAM Manfred MARTON Paolo PAPE Thomas Andrea Palladio 1508-1580

Architect Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe Budapest 2006 I koumltet 367-

380

164

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega Budapest Euroacutepa 1978

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская

литература XIX века = Studia Slavica Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова =

Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 88ndash98

2

EOumlTVOumlS LORAacuteND TUDOMAacuteNYEGYETEM

BOumlLCSEacuteSZETTUDOMAacuteNYI KAR

DOKTORI DISSZERTAacuteCIOacute

SELMECZI JAacuteNOS

A TITOK-PROacuteZA TURGENYEV ELBESZEacuteLŐ MŰVEacuteSZETEacuteBEN

Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola

A Doktori Iskola vezetője Dr Kulcsaacuter Szaboacute Ernő DSc egyetemi tanaacuter

Orosz Irodalom eacutes Irodalomkutataacutes Doktori Program

A Doktori Program vezetője Dr habil Krooacute Katalin CSc egyetemi docens

A bizottsaacuteg elnoumlke Dr Peacuteter Aacutegnes CSc egyetemi tanaacuter

Hivatalosan felkeacutert biacuteraacuteloacutek

Dr habil Szitaacuter Katalin PhD egyetemi docens

Dr Nagy Istvaacuten CSc egyetemi docens

A bizottsaacuteg titkaacutera Dr Szilaacutegyi Zsoacutefia PhD

A bizottsaacuteg tovaacutebbi tagjai

Dr Hajnaacutedy Zoltaacuten DSc egyetemi tanaacuter

Dr habil Krooacute Katalin CSc egyetemi docens

Dr Molnaacuter Angelika PhD főiskolai docens (poacutettagok)

Teacutemavezető Dr Kovaacutecs Aacuterpaacuted DSc egyetemi tanaacuter

BUDAPEST 2011

3

TARTALOM

BEVEZETEacuteS 5

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN 12

ELHELYEZEacuteS 12

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ 18

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA 28

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo 41

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN LAacuteTOMAacuteSOK 50

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS 50

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD 56

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA 61

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI 66

4

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ A DIADALMAS SZERELEM DALA 76

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA 76

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG 84

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET 90

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT 96

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS A KLARA MILICS C

ELBESZEacuteLEacuteSBEN 100

POE NYOMAacuteBAN 100

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute 105

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS 116

A TURGENYEVI METAFORA 121

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS 131

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN 131

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK 145

BIBLIOGRAacuteFIA 152

5

BEVEZETEacuteS

A disszertaacutecioacute ceacutelja Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak az uacuten titok-elbeszeacuteleacutesek műfajaacutenak

rendszeres poeacutetikai feldolgozaacutesa Az eacutertekezeacutes az eddig keveacutesseacute kutatott kisproacutezai

művek elemzeacuteseacutevel eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel elsősorban azt igyekszik feltaacuterni hogy milyen

nyelvi-poeacutetikai lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő uacutej

műfajt leacutetesiacutető iacuteraacutesmoacutedjaacuteban kuumlloumlnoumls tekintettel az elbeszeacutelő proacuteza lirizaacuteloacute

tendenciaacuteira metaforikus kifejezeacuteseacutere eacutes figuratiacutev jelenteacutesvonatkozaacutesaira

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute a Turgenyev-korabeli recepcioacuteval kezdődő s a

szaacutezadforduloacute majd a 20 szaacutezad kritikaacutejaacuteval folytatoacutedoacute de meacuteg napjainkban is tartoacute

eacutertelmezeacutesi hagyomaacuteny eacutes folyamat amelyhez az eacutertekezeacutessel kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok

egyreacuteszt szaacutemos inspiraacutecioacuteval szolgaacutelt maacutesreacuteszt viszont szabadon hagyott jelentős

kutataacutesi teruumlleteket mivel főkeacutent tematikus megkoumlzeliacuteteacuteseket alkalmazott

Nevezetesen a fantasztikum misztikum titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg szoumlvegben valoacute

jelenleacuteteacutet teacutemakeacutent kezelő maacutesfelől pedig az eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes

hagyomaacutenyaacutehoz kapcsoloacutedoacute megfontolaacutesokat hagyott oumlroumlkuumll Ennek hangsuacutelyozaacutesa

azeacutert leacutenyeges mert sajaacutetos aktualitaacutest ad a kutataacutes taacutergyaacutenak eacutes

probleacutemafelveteacuteseinek melyek az elbeszeacuteleacutesek poeacutetikai megalkotottsaacutegaacutera a titok-

referencia eacutes a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedozatainak oumlsszefuumlggeacuteseire oumlsszpontosiacutetanak A

disszertaacutecioacute tehaacutet elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit

vizsgaacutelja kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra

Ceacutelja tovaacutebbaacute az is hogy a turgenyevi proacuteza diszkurziacutev rendjeinek előteacuterbe

helyezeacuteseacutevel hozzaacutejaacuteruljon a titok-elbeszeacuteleacutesek szoumlvegtaacutera aacuteltal leacutetrejoumltt műfaji

korpusz poeacutetikai uacutejraeacutertelmezeacuteseacutehez

A disszertaacutecioacute bemutatja hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes

nagyregeacutenyek termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes

fiuacutek a Kuumlszoumlboumln vagy a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisproacutezai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy

merőben uacutej poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot A disszertaacutecioacute tehaacutet azokat a mozzanatokat

azonosiacutetja eacutes taacuterja foumll melyekben tetteneacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa

nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba eacutes elmozdulaacutesa veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek feleacute

6

Műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesaim koumlzponti keacuterdeacutesfelveteacutese eacuteppen az hogy miben

rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes mikeacutent jut el a szerző a liacuterai

novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesaacutehoz Az

eacutertekezeacutes feladata tehaacutet a liacuterai eacutes a narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesainak eacutes

interakcioacuteinak nyomonkoumlveteacutese a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes szemantikai

alakzataiban

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a legpregnaacutensabban turgenyevi titok-

elbeszeacuteleacutesek uacutegymint a Laacutetomaacutesok (Призраки) A diadalmas szerelem dala (Песнь

торжествующей любви) eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) (Клара Милич (После

смерти)) ciacutemű művek aacutellnak A szoumlvegelemzeacutesek centraacutelis tematikaacutejaacutet a

beszeacutedmoacutedok vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg problematikaacuteja a kisproacutezai elbeszeacuteleacutes

rsquotoumlbbnyelvűseacutegersquo a szemiotikailag elteacuterő kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya a

hang eacutes az intonaacutecioacute metafora- eacutes szoumlvegkeacutepző szerepe az alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja az oumlneacutertelmező belső beszeacuted mintaacutei alkotjaacutek

valamint az eacutelet-aacutelom filozofeacutema aktualizaacuteloacutedaacutesa az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes

azzal egyuumltt a sajaacutet nyelv kereseacuteseacutenek tematizaacuteloacutedaacutesa

A disszertaacutecioacute moacutedszertana egy olyan elmeacuteleti baacutezisra eacutepuumll amelyben a

fantasztikum eacutes a rsquotitokrsquo keacuterdeacutese a fikcioacuteelmeacuteletek eacutes fantasztoloacutegiaacutek integratiacutev

szűreacutese menteacuten az aacutelomkutataacutes eacutes az aacutelomszoumlvegek elemzeacutese a narratoloacutegia

fikcionalitaacuteselmeacutelet szemiotika szimboacutelum- eacutes metaforaelmeacutelet mozgoacutesiacutetaacutesaacuteval

valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak alkalmazaacutesaacuteval koumlrvonalazhatoacute

Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumllnek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten

A szerző feladataacutenak tekinti a befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutet

ugyanakkor tudatosan igyekszik elkeruumllni hogy kuumlloumln fejezetben elszigetelten

ismertesse a titok-elbeszeacuteleacutesek kritikai eacutes szeacutepirodalmi recepcioacutejaacutet Az elmeacuteleti

fejezetekkel valamint a szoumlveginterpretaacutecioacutekkal szervesen kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok a

vizsgaacutelandoacute jelenseacuteg eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz egyebek mellett arra toumlrekedve

hogy szem előtt tartsam az eacuteletmű-egeacutesz komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesait illetve a

titok-elbeszeacuteleacutesek megfelelő elhelyezeacuteseacutet a turgenyevi oeuvre-ben Kuumlloumln figyelmet

7

eacuterdemel Turgenyev kortaacutersainak veacutelekedeacutese meacuteghozzaacute nemcsak az orosz kritikaacuteeacute

mely Szaltikov-Scsedrin Herzen Dosztojevszkij vagy Leonyid Polonszkij iacuteraacutesaiban

vagy az olyan kortaacuters folyoacuteiratokban mint a Новое время a Новости a Заря a

Неделя Санкт-Петербургские Ведомости az Эпоха a Мир a Дело a Порядок

vagy a Страна ciacutemű lapokban jelenik meg hanem a kortaacuters nemzetkoumlzi befogadaacuteseacute

peacuteldaacuteul a Flaubert Daudet Zola a Goncourt-testveacuterek majd Maupassant neveacutevel

feacutemjelzett paacuterizsi koumlroumlkeacute a neacutemet Theodor Storm Paul Heyse vagy a berlini kritikus

Ludwig Pietsch iacuteraacutesaieacute illetve a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacutegeacute Kuumlloumln fejezetben

taacutergyalom a műfaj tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet a szaacutezadforduloacuten s azon beluumll is a

szimbolista paradigmaacuteban (Merezskovszkij Annyenszkij Brjuszov Remizov

Balmont) valamint e paradigmaacuten tuacutel a Северный вестник a Новый путь a Весы

majd az Аполлон ciacutemű lapokban vagy a Северные цветы szimbolista almanachban

Az elmeacuteleti eacutes moacutedszertani haacutetteret is kiacutenaacuteloacute Turgenyev-recepcioacute mely az elmuacutelt bő

szaacutez eacutevben a titok-proacutezaacutera kiemelten koncentraacutelt az orosz kritikaacuteban Mihail

Gersenzon Lev Pumpjanszkij eacutes Vlagyimir Toporov a nemzetkoumlzi befogadaacutesban

Henry James Thomas Mann James Woodward eacutes Richard Peace neveivel

suacutelypontozhatoacute az aacuteltalam megkuumlloumlnboumlztetett figyelemmel kiacuteseacutert magyar

filoloacutegiaacuteban pedig Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten iacuteraacutesaival valamint a poeacutetikai

eacutertelmezeacutes toumlrteacuteneteacuteben Krooacute Katalin eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted munkaacuteival

A Fantasztikum eacutes fikcioacute ciacutemű nyitoacutefejezet recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesai tartalmazzaacutek a disszertaacutecioacute szemleacuteleti eacutes moacutedszertani

megalapozaacutesaacutet Ide kapcsoloacutedik a turgenyevi titok-proacuteza elhelyezeacutese a fantasztikus

irodalomban kuumlloumlnoumls tekintettel a romantika oumlroumlkseacutegeacutere a hoffmanni-odojevszkiji

tradiacutecioacutera valamint a Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus irodalmi hagyomaacutenyra

Pumpjanszkij fantasztikumelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak bemutataacutesaacutet koumlvetően egy

taacutegabb elmeacuteleti baacutezist teacuterkeacutepezek fel Algernon Blackwood eacutes Peter Penzoldt

funkcionaacutelis elmeacuteleteire Vlagyimir Szolovjov eacutes Tzvetan Todorov meghataacuterozoacute

fantasztikum-koncepcioacuteira illetve Igor Szmirnov eacutes Eric Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutera

taacutemaszkodva A felvaacutezolt keacuterdeacuteskoumlroumlk feacutenyeacuteben elengedhetetlenneacute vaacutelik a

narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa illetve a szerzői eacutes az

elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa melynek eredmeacutenyekeacuteppen

8

koumlrvonalazhatoacute a fantasztikum eacutes a fikcioacute narratiacutev modalitaacutesa Ehhez szervesen

kapcsoloacutedik az a keacuterdeacutesfelveteacutes hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak kituumlntetett

szerephez az aacutelmok illetve az aacutelomlaacutetaacutes aktusai tovaacutebbaacute hogy a turgenyevi hősoumlk

aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash

eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelomkutataacutes fikcioacuteelmeacuteleti vetuumlleteit Wolfgang Iser

koncepcioacuteival miacuteg szemiotikai vonatkozaacutesait Jurij Lotman eacutes Borisz Uszpenszkij

elmeacuteleteivel erősiacutetem meg Az aacutelom-elbeszeacuteleacutesnek az eacuten-elbeszeacuteleacutes eacutes a proacutezanyelvi

alanyisaacuteg koumlzegekeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacuteben Kovaacutecs Aacuterpaacuted perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes-

elmeacuteleteacutere taacutemaszkodom

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelom megvaacutelaszolni hogy

mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja hogyan eacutes milyen felfogaacutesban hataacuterozhatoacute meg

Bizonyos hogy a mai irodalomtudomaacutenyi kihiacutevaacutesok tuumlkreacuteben nem teacutemakeacutent kell a

bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere

szert tenni Eacuteppen ezeacutert a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet nem a titok nem a fantasztikum nem

az aacutelom imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Teacutezisem szerint tehaacutet a

titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus teacutemaacuteban nem a misztikumban

nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik hanem a fentiekben vaacutezolt

kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A hang ezer arca ciacutemű fejezet a Laacutetomaacutesok elemzeacuteseacutet fejti ki melynek

hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az

interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes szoumlvegeacutet ndash a zeneacutehez hasonliacutetva ndash sajaacutetos nyelvkeacutent

azonosiacutetja s e nyelv egyseacutegeit azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet

laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevez a kortaacuters

regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute

kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes

tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetja

amelyekben tetten eacuterhető az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli

a keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Az egyes hangindexekben

rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval azt mutatom be hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute

9

modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi

moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A bahtyini intonaacutecioacutes

metafora elmeacuteleteacutet uacutegy vonatkoztatom a turgenyevi szoumlvegre hogy a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak jelentőseacutegeacutere oumlsszpontosiacutetok s arra hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel egyreacuteszt visszautalok az elmeacuteleti

fejezetek hozadeacutekaacutera maacutesreacuteszt pedig ismertetem a Laacutetomaacutesokra iraacutenyuloacute rsquofantasyrsquo-

koncepcioacutekat (Pikszanov Vinogradov) uumltkoumlztetve a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseivel

(Andrejevszkij Vetrinszkij) kiegeacutesziacutetve James Woodward (re-)integraacutecioacute-

elmeacuteleteacutevel majd arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy minek lehet az idő- eacutes

teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes illetve milyen alanyt

azonosiacutet az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő narraacutetor alakja

A Kettős olvasat dal eacutes szoumlvegmű ciacutemű fejezet A diadalmas szerelem dala

ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet tartalmazza amely bemutatja a reneszaacutensz novella

az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a turgenyevi szoumlvegre

vonatkoztatva valamint a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacutet Az itaacuteliai

cinquecento Ferrara vaacuterosa a keacuteső reneszaacutensz idejeacuten nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok Boiardo Ariosto eacutes

Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino festeacuteszeteacutenek eacutes Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje mindez az alkotaacutes a meguacutejuloacute kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet

helyezi az elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis vonatkozaacutesban kiemelt

jelentőseacutege van a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-legendaacutenak illetve Leonardo

Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash modalitaacutesban alkotnak előzetes

koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia

portreacute megalkotaacutesaacuteban A novella doumlntő mozzanata Valeria aacutelma eacutes az abban

veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes amelynek soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel

megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok felfejteacuteseacutevel pedig arra toumlrekszem

raacutemutatni hogy az elbeszeacuteleacutesben leacutetrejoumln annak a műveacuteszet- eacutes alkotaacutesszemleacuteletnek

a metatextusa ami az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az

apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

10

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet A festő Fabio eacutes a zeneacutesz

Muzio alakjaacuteban s a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten

Apolloacuten eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva melynek alapjaacuten azt kiacutevaacutenom

bemutatni hogy mikeacutent hozzaacutek leacutetre e mitoloacutegiai gyoumlkerű szimbolikus rendszerek az

uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes

metanyelveacutet eacutes hogyan kettőződik meg a dal fogalma hogyan vaacutelik a zenei textuacutera

a diadalmas szerelem dala az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalenseacuteveacute

Az elmuacutelaacutes nyelve alakmaacutes eacutes aacutetalakulaacutes ciacutemű fejezetben a Klara Milics (A

halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet fejtem ki A turgenyevi episztolaacuteris

oumlroumlkseacuteg tanuacuteskodik arroacutel hogy a Klara Milics megiacuteraacutesaacutenak egyik ihletforraacutesa Edgar

Allan Poe iacuteraacutesmoacutedja volt Az elemzeacutes kimutatja hogy Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a

Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a hasonmaacutesalakmaacutes

eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege a szerelem

akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet meghaladoacute ereje

vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező viszonya hogyan eacuterhető tetten a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutesben

Az elemzeacutes a reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeit vizsgaacutelja

eacutes azt demonstraacutelja hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-

kimondaacutes a mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted

kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Mivel a hős oumlnmagaacutehoz valoacute

viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel a bahtyini keacutetszoacutelamuacute szoacute elmeacuteleteacutere

taacutemaszkodva az elemzeacutes azt mutatja be hogy csak az idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes

eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy alakulhat ki az oumlnreflexiacutev

beszeacuted Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint keacutesleltetett reflexioacute kap

szerepet az emleacutekezet halmazainak szmirnovi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet alkalmazva az

intertextussal kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes folyamata rajzoloacutedik ki amelynek soraacuten

az empirikus emleacutekezet folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet

egeacutesziacuteti ki vagyis az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az elemzeacutes azt igyekszik

foumlltaacuterni hogyan lesz az aacutelom az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

11

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet illetve hogyan lesz az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Az elemzeacutes a black-i eacutes ricoeur-i metaforaelmeacuteletek alapjain taacutergyalja halaacutel

eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesaacutet paacuterhuzamos megjeleneacuteseit egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutet amelyben egymaacutes attribuacutetumaival keruumllnek

leiacuteraacutesra a disszertaacutecioacute bemutatja a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait Tovaacutebbaacute ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute

reacuteszletekbe menően taacutergyalja a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat

uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind

oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt

az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterja foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a

halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azt demonstraacutelva

hogyan lesz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

A Kitekinteacutes ciacutemű zaacuteroacuteesszeacute azt vizsgaacutelja hogy milyen volt a titok-proacuteza

tovaacutebbeacuteleacutese eacutes befogadaacutesa a szaacutezadforduloacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szimbolista kritikaacuteban

Arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a

szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak eacutes hogy mi magyaraacutezza a Turgenyev-

befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet Megaacutellapiacutethatoacute hogy a titok-proacuteza alapjaacuten feltaacutert

iacuteraacutesmoacuted megkuumlloumlnboumlztető jegyei a szimbolista kritikusok aacuteltal azonosiacutetott

bdquoimpreszionizmusrdquo a modernseacuteg eacutes szűkebb eacutertelemben a szimbolizmus szaacutemaacutera

keacutesziacutetette elő a talajt ugyanakkor felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritikaacutet Turgenyev

befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű Annak okaacutet is koumlrvonalazom hogy a

szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban mieacutert vaacutelik el meacuteg eacutelesebben egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute

Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja A Kitekinteacutes maacutesodik feleacuteben

oumlsszefoglalom a disszertaacutecioacute eredmeacutenyeit valamint taacutemaszkodva a titok-proacuteza

poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezeacutesi

eredmeacutenyekre eacutes tapasztalatokra tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet megjeloumlloumlm a kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes

koumlvetkező leacutepeacuteseit

12

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute

TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN

A titok Turgenyevneacutel szuumlntelenuumll jelen van

(Flaubert)1

ELHELYEZEacuteS

Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezői aacuteltalaacuteban a rsquotitokzatos elemekrsquo illetve a

fantasztikum megjeleneacuteseacutet emelik ki meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegkeacutent a szerző

eacuteletműveacutenek veacutegeacuten szuumlletett novellaciklus vizsgaacutelatakor Noha keveacutes analitikus

tanulmaacuteny elemzi a turgenyevi titok leacutenyegeacutet ismeacuterveit proacutezapoeacutetikai vetuumlleteit eacutes

leginkaacutebb elsősorban a titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg misztikum vagy fantasztikum

megjeleneacuteseacutenek okait haacutettereacutet eacutes biograacutefiai vonatkozaacutesait vizsgaacuteljaacutek a kritikai

recepcioacute az iacuteroacute eacuteletműveacuteben meacutegis joacutel megkuumlloumlnboumlztetett moacutedon helyezi el azt az

elbeszeacuteleacutes-csoportot amelyet a turgenyevi oeuvre zaacuteroacuteakkordjaikeacutent aacuteltalaacutenosan a

bdquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrdquo műfaji meghataacuterozaacutes alatt tartanak szaacutemon2

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute első eacutes egyben meghataacuterozoacute eacutertelmezeacutesek a 20

szaacutezad első eacutevtizedeiben vizsgaacuteljaacutek előszoumlr eacuterdemben Turgenyev halaacutela előtti

iacuteraacutesainak meghataacuterozoacute jegyeit kuumlloumlnoumls tekintettel a fantasztikus vagy titokzatos

1 G FLAUBERT Gustave Flaubert levelei Budapest 1946 57-58

2 A terminus Pumpjanszkijtoacutel szaacutermazik aki előszoumlr alkalmazza a műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute

definiacutecioacutet 1929-es Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban Vouml ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных

повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Классическая традиция Собрание трудов по истории русской

литературы Москва Языки русской культуры 2000 448-463

13

elemek előfordulaacutesaacutera a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit megnyilatkozaacutesaacutera

tovaacutebbaacute a hipnoacutezis az akarataacutetvitel a viacutezioacutek hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok eacutes aacutelmok

megjeleneacuteseacutere a keacutesei turgenyevi szoumlvegekben Annyenszkij eacutes Gersenzon azt

kutatjaacutek hogy az eacuteletrajzi teacuteny a haldoklaacutes hogyan hat az iacuteraacutesra illetve hogyan

eacutepuumllnek be a viacutezioacutek eacutes az aacutelmok valamint azok empirikus aacuteteacuteleacutese az agoacutenia

alanyaacutenak alkotoacute folyamataacuteba3

Pumpjanszkij a fantasztikum fogalmaacutet eacutes szerepeacutet vizsgaacutelja Turgenyev

novellisztikaacutejaacuteban amelynek koumlzel egyharmadaacutet teszik ki a titok-elbeszeacuteleacutesek (8-10

mű a 35 novellaacuteboacutel) melyek alapjaacuten a teoretikus azt veszi goacutercső alaacute hogy

voltakeacuteppen miben rejlik a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted titokzatossaacutega (laquoтаинственнocтьraquo)

mik az irodalomtoumlrteacuteneti vagy ideoloacutegiai előzmeacutenyei illetve taacutersadalmi haacutettere

tovaacutebbaacute azt hogy az iacuteroacute rsquofantasztikusrsquo proacutezaacutejaacutet hogyan helyezhetjuumlk el az

irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen az akkor maacuter Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus

irodalomban A teoretikus arra is keresi a vaacutelaszt hogy Turgenyev eacuteletműveacuteben

hogyan feacuter oumlssze Bazarov pozitivizmusa az elementaacuteris szupranaturalizmus

hiedelmeivel4 A 19 szaacutezad eleji romantikaacuteban is jelentős szerepet jaacutetszottak a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek azonban szabadon eacutepuumlltek be a szoumlvegbe nem pedig

vilaacuteglaacutetaacuteskeacutent vagy ideoloacutegiakeacutent Ha meacuteg koraacutebbra peacuteldaacuteul Shakespeare draacutemaacuteihoz

nyuacutelunk vissza akkor sem a Hamlet sem a Macbeth termeacuteszetfeletti jelenseacutegeiben

nem talaacutelunk dogmatikus vagy ideoloacutegiai megfontolaacutest Ha pedig a turgenyevi titok-

novellaacutek koumlzvetlen rsquofantasztikusrsquo proacutezai előzmeacutenyeit akarjuk szemuumlgyre venni

elsősorban E T A Hoffmann iacuteraacutesait akkor megaacutellapiacutethatjuk hogy a hoffmanni

fantasztikus elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteban pedig nem a fantasztikus jelenseacuteg hanem a

jelenseacuteget eacuteszlelő hős aacutell vagyis nem a fantasztikum hanem maga a fantaszta (azaz

a tipikus hoffmanni csodabogaacuter monomaacuteniaacutes tudoacutes aacutelmodozoacute stb) Ilyenformaacuten a

termeacuteszetfeletti jelenseacuteg nem leacutep be koumlzvetlenuumll az olvasoacute horizontjaacuteba hanem

inkaacutebb a hős horizontjaacuteban marad iacutegy a szoumlvegvilaacutegot eacutelesen el is hataacuterolja a

valoacutesaacutegtoacutel Pumpjanszkij vizsgaacuteloacutedaacutesai alapjaacuten az ilyen szoumlveget illetve a

3 Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 М О

ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919 4 Vouml B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459-460

14

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek ilyen jellegű bevezeteacuteseacutet a szoumlvegbe nevezhetjuumlk

fantasztikumnak

A magyar Turgenyev-recepcioacute 20 szaacutezadi kutatoacuteja Zoumlldhelyi Zsuzsa

filoloacutegiai eacuterveket sorol fel s a spiritizmus terjedeacuteseacutet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok gyors

fejlődeacuteseacutet is Turgenyev fantasztikus iacuteraacutesmoacutedjaacutenak egyik kivaacuteltoacutejakeacutent jeloumlli meg

bdquoTurgenyev eacuteleacutenken eacuterdeklődoumltt a termeacuteszettudomaacutenyok uacutej eredmeacutenyei a

megoldatlan meacuteg titokzatos jelenseacutegek racionaacutelis magyaraacutezata iraacutent eacutes paacuterizsi

baraacutetai bdquoaz oumltoumlkrdquo koumlreacuteben gyakran vett reacuteszt olyan beszeacutelgeteacuteseken amelyeken

laacutetomaacutesokroacutel hallucinaacutecioacutekroacutel esett szoacuterdquo5 A Goncourt testveacuterek naploacutebejegyzeacutesei

tanuacuteskodnak toumlbbek koumlzoumltt ezekről a beszeacutelgeteacutesekről is illetve arroacutel hogyan

meseacutelte el Turgenyev sajaacutet aacutelmait eacutes hallucinaacutecioacuteit6 Megjegyezhetjuumlk emellett hogy

a fantasztikus kontextus a 19 szaacutezadban lehetőveacute teszi az olyan ndash akkor tabunak

szaacutemiacutetoacute ndash teacutemaacutek megjeleniacuteteacuteseacutet mint az okkultizmus pszicholoacutegia vagy

parapszicholoacutegia

A 19 szaacutezad 50-es eacuteveiben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit

viszonylag roumlvid idő alatt jelentős meacuterteacutekben elterjedt melynek taacutersadalmi haacutettereacuteről

Pumpjanszkij megaacutellapiacutetja hogy mineacutel lassabb a taacutersadalmi formaacutek fejlődeacutese annaacutel

nagyobb az igeacuteny a szupranaturalizmus iraacutent eacutes ennek megfelelően felerősoumldik az

erre vonatkozoacute irodalmi reflexioacute A titok-proacuteza koumlzvetlen irodalmi eacutes

műveacuteszettoumlrteacuteneti koumlrnyezeteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban azt eacuterdemes vizsgaacutelni hogy a

szeacuteles koumlrben terjedő szupranaturalizmusnak ezekben az eacutevekben illetve

eacutevtizedekben milyen volt kulturaacutelis irodalmi illetve ideoloacutegiai vonzata az 50-es

60-as eacutevekben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit ellentmondaacutesos viszonyba

leacutep a pozitivizmussal ebben a szokatlan eacutes ambivalens koumlzegben szuumlletnek meg

Turgenyev rsquotitok-elbeszeacuteleacuteseirsquo melyeket iacutegy nem felteacutetlenuumll lehet oumlsszekapcsolni

peacuteldaacuteul a hoffmanni-odojevszkiji fantasztikus elbeszeacuteleacutessel vagy a hoffmanni

eacutertelemben vett fantasztikummal Fontos hangsuacutelyozni tovaacutebbaacute hogy a 19 szaacutezad

orosz hoffmannista tradiacutecioacuteja ekkor maacuter lezaacuterult Pogorelszkij fantasztikus

5 ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II Budapest 2006 367-380 367 6 I m

15

elbeszeacuteleacuteseivel Odojevszij Mese a holttestről A baacutel Szilfida ciacutemű iacuteraacutesaival Puskin

Pikk daacutemaacutejaacuteval vagy Gogol Az arckeacutep ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutevel Hogyan alakulhatott ki a

fent emliacutetett ellentmondaacutesos viszony Pumpjanszkij felteszi a keacuterdeacutest valoacuteban

fantasztikus-e a turgenyevi rsquotitokzatossaacutegrsquo Turgenyevneacutel maacutes szerepet toumllt be a

titokzatos elem a jelenseacuteg ugyan termeacuteszetfeletti azonban egyuacutettal empirikusan is

hozzaacutefeacuterhető vagyis valoacutes megtapasztalaacutessal aacuteteacutelhető Ez magyaraacutezza meg a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit eacutes a pozitivizmus ellentmondaacutesos viszonyaacutet

Turgenyev eseteacuteben tehaacutet a termeacuteszetfeletti termeacuteszeteskeacutent jelenik meg mert

tapasztalati megismereacutesnek van kiteacuteve vagyis termeacuteszetes aacuteteacuteleacutessel

megtapasztalhatoacute Gersenzon tanulmaacutenyaacuteban megemleacutekezik arroacutel hogy Turgenyev

halaacutelos aacutegyaacuten laacutetogatoacuteinak rendszeresen eacutes hosszuacute oacuteraacutekon aacutet a legnagyobb

reacuteszletesseacuteggel elemezte viacutezioacuteit hallucinaacutecioacuteit eacutes aacutelmait mint eacuteleteacutenek

gondolkodaacutesaacutenak organikus reacuteszeit termeacuteszetes megnyilatkozaacutesmoacutedjait7 A szerző

keacutesei iacuteraacutesmoacutedja eacutes az aacutelmok viszonyaacutenak vizsgaacutelatakor Annyenszkij uacutegy fogalmaz

hogy Turgenyev szoumlvegei nem egy aacutelomszerű valoacutesaacutegot taacuternak foumll hanem a

valoacutesaacutegba empirikusan beeacutepuumllő aacutelmok leiacuteraacutesait alkotjaacutek8 A titokzatos tehaacutet

megszűnik fantasztikumnak lenni eacutes ndash Pumpjanszkij oumlsszegző szavaival ndash bdquookkult

empiacuteriaacutevaacuterdquo9 vaacutelik

A rsquosejtelmesrsquo vagy rsquofantasztikusrsquo elbeszeacuteleacutesek meghataacuterozaacutes nem

Turgenyevtől szaacutermazik az iacuteroacute nem is rendezte ciklussaacute ezeket a novellaacutekat mint az

Egy vadaacutesz feljegyzeacuteseit vagy a proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacuteboacutel a Seniliaacutet meacutegis

eacuteleteacutenek utolsoacute mintegy maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuumlletett elbeszeacuteleacutesekre egyseacutegesen

jellemző egyfajta rsquofantasztikusrsquo iacuteraacutesmoacuted Ahogyan Zoumlldhelyi Zsuzsa Turgenyev

sejtelmes elbeszeacuteleacutesei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban megaacutellapiacutetja Turgenyev koraacutebban

idegenkedik a fantasztikumtoacutel George Sand 1849-es Consuelo-jaacutet bdquoelviselhetetlen

egeacuteszseacutegtelen fantazmagoacuteriaacutenakrdquo titulaacutelja de ugyanitt meg is jegyzi hogy

bdquokorunkban egyetlen menedeacutek a miszticizmusrdquo10

eacutes maacuter az 1850-es eacutevek koumlzepeacuten

hozzaacutelaacutet első rsquotitok-novellaacutejarsquo a Laacutetomaacutesok (Призраки) megiacuteraacutesaacutehoz Azonban

7 М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева I m 17

8 И Ф АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенeв I m 31

9 B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459

10 Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367

16

befejezeacuteseacutevel csaknem egy eacutevtizedet vaacuter mert Herzen eacutes maacutes kritikusok eacutelesen

biacuteraacuteljaacutek Turgenyev 1856-ban megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus

elemeit11

ami jellemző moacutedon megtorpantja Turgenyevet iacutegy a Laacutetomaacutesok csak

1864-ben keacuteszuumll el eacutes jelenik meg Zoumlldhelyi felhiacutevja a figyelmet a titok-proacuteza

recepcioacutejaacutenak egyenetlenseacutegeire bdquoMikoumlzben a korabeli kritika csak az iacuteroacute

hagyomaacutenyos jellegű iacuteraacutesait ismeri el alkotaacutesai eacuterteacutekes reacuteszekeacutent s a keacutesői

Turgenyevet nagy művek leacutetrehozaacutesaacutera maacuter alkalmatlannak tartja addig a

szaacutezadforduloacuten szaacutemos orosz iacuteroacute kritikus sejtelmes elbeszeacuteleacuteseit a fantasztikus

Laacutetomaacutesokat eacutes a Proacutezai koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknakrdquo12

Belinszkij

peacuteldaacuteul maacuter Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek megjeleneacutese előtt hevesen biacuteraacutelta az

irodalmi fantasztikumot eliacuteteacutelte egyaraacutent Puskin Pikk daacutemaacutejaacutet Gogol Az arckeacutep

ciacutemű műveacutet Odojevszkij fantasztikus elbeszeacuteleacuteseit kritikaacuteiban az irodalomban

megjelenő fantasztikumot beteg emberek keacutepzelődeacuteseinek nevezte13

Merőben maacutes

aacutellaacutesponton volt Dosztojevszkij aki a Pikk daacutemaacutet a fantasztikus irodalom

legjelentősebb művei koumlzeacute sorolta majd Turgenyev Laacutetomaacutesok (Призраки) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutet folyoacuteirataacuteban koumlzoumllte ami aztaacuten nagy lenduumlletet ad az iacuteroacutenak a titok-

elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz A Laacutetomaacutesokat (1864) roumlvid időn beluumll koumlveti a Kutya

(1866) a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (1868) eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) majd a

70-es eacutevekben iacuterja meg a Kop kop kop (1871) az Aacutelom (1877) illetve az Alekszej

atya elbeszeacuteleacutese (1877) ciacutemű novellaacutekat veacuteguumll nem sokkal halaacutela előtt szuumlletik meg

meg a titok-proacuteza keacutet utolsoacute darabja a Diadalmas szerelem dala (1881) eacutes a Klara

Milics (A halaacutel utaacuten) (1883) ciacutemű elbeszeacuteleacutesek (valamint fennmaradt meacuteg egy

befejezetlen iacuteraacutesa a Szilajev) A Laacutetomaacutesok oroszorszaacutegi kiadaacutesa utaacuten neacutehaacuteny eacutevvel

Merimeacutee aacuteltal 1869-ben sajaacutet fordiacutetaacutesaacuteban publikaacutelt oumlt Turgenyev-elbeszeacuteleacutes koumlzoumltt

haacuterom titok-novella is szerepel (Laacutetomaacutesok Kutya Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) majd 1873-

ban Paacuterizsban Eacutetranges histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel oumlnaacutelloacute koumltetben

11

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 12

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367 13

Vouml В Г БЕЛИНСКИЙ Взгляд на русскую литературу 1847 г = В Г БЕЛИНСКИЙ Полное

собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

17

jelennek meg az addig megszuumlletett titok-elbeszeacuteleacutesei14

Maupassant iacuterja

Turgenyevről

bdquoSenki sem tudta uacutegy foumllkelteni a leacutelekben a faacutetyol fedte ismeretlenseacuteg

borzongaacutesaacutet mint a nagy orosz regeacutenyiacuteroacute aki egy-egy kuumlloumlnoumls elbeszeacuteleacutes

feacutelhomaacutelyaacuten keresztuumll bepillantaacutest enged a nyugtalaniacutetoacute bizonytalan

fenyegető dolgok vilaacutegaacuteba Nem leacutep be vakmerően a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba

mint Poe vagy Hoffmann egyszerű toumlrteacuteneteket meseacutel el csak elegyiacutet beleacutejuumlk

valami homaacutelyosat zavarba ejtőtrdquo15

Turgenyev kisproacutezaacutejaacutenak alakjai rendre ezzel a nyugtalaniacutetoacute bizonytalansaacuteggal

szembesuumllnek amely szaacutemos kutatoacute eacutes interpretaacutetor szaacutemaacutera elsődleges kihiacutevaacutes lesz

a turgenyevi bdquotitokrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben Hősei laacutetni akarjaacutek a laacutethatatlant megismerni az

ismeretlent s ehhez eacutepp aacutelmaikat eacutes laacutetomaacutesaikat kell megeacuterteniuumlk Az ismeretlen

aacuteltalaacuteban bizonytalansaacutegot a laacutethatatlan feacutelelmet szuumll de a Klara Milics Aratovja

laacutetomaacutesaiban eacutes aacutelmaiban jut koumlzelebb a nőhoumlz Klara Milics alakmaacutesaival valoacute

szembesuumlleacutesek soraacuten a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelő-hőse baacuter feacutel az ismeretlen kiacuteseacutertettől

meacutegis minden este izgatottan rsquovaacuterjarsquo laacutetomaacutesaacutet miacuteg az Aacutelom ciacutemű elbeszeacuteleacutes

fiuacutecskaacuteja aacutelmaiban talaacutelja meg a vaacutelaszokat keacuterdeacuteseire eacutes bizonytalansaacutegaira A

Diadalmas szerelem dala Valeacuteriaacuteja feacutel a laacutethatatlantoacutel azonban aacutelmaacuteboacutel feleacutebredve

csak annyit mond bdquoLaacutettam laacutettamrdquo16

megeacuterteacutest artikulaacutelva tehaacutet ebben az esetben

eacuteppen a toumlrteacutenet fantasztikus vagy rsquotitkosrsquo mozzanata a laacutetomaacutes az aacutelom az amely

elmozdiacutetja a hőst a rsquolaacutethatatlanboacutelrsquo a rsquobizonytalanboacutelrsquo

Mi tehaacutet a turgenyevi titok Titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg Misztikum vagy

fantasztikum Az aacutelmok eacutes laacutetomaacutesok imaginaacuterius szintje A titok-proacuteza

előzmeacutenyeinek eacutes recepcioacutejaacutenak előzetes felmeacutereacuteseacutet koumlvetően azaz a műfaj

kontextusa utaacuten koumlvetkezzen az alaacutebbiakban a műfaj immanens leiacuteroacute

14

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1873 15

Guy De MAUPASSANT A feacutelelem = Guy De MAUPASSANT Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese II (Ford

Papp Gaacutebor) Budapest 1966 143 16

Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV A diadalmas

szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 721

18

meghataacuterozaacutesainak megkoumlzeliacuteteacutese valamint tovaacutebbi elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

vizsgaacuteloacutedaacutesok

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ

Hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a turgenyevi rsquotitok-proacutezarsquo tuumlkreacuteben

Elegendő-e a fantasztikus elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesa az irodalmi fantasztikum

vizsgaacutelatakor Tud-e műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegot szerezni a fantasztikum vagy műfaji

indikaacutetorraacute vaacutelni a szerző keacutesei műveiben Ebben a fejezetben nem a fantasztikus

műfaj keletkezeacutestoumlrteacuteneteacutet teacutema- eacutes hagyomaacutenyvilaacutegaacutet igyekszem feltaacuterni hanem

sokkal inkaacutebb arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseinek eacutertelmezeacutese soraacuten mikeacutent tudjuk definiaacutelni a fantasztikumot illetve

hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a titok-proacuteza viszonylataacuteban Mit is jeloumll

valoacutejaacuteban a fantasztikumfantasztikus kifejezeacutes amelyet maacuter bevezetett eacutes oumlnaacutelloacute

irodalomtoumlrteacuteneti illetve irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutel a tudomaacuteny A

fantasztikum eredeti oacutegoumlroumlg jelenteacutese laquolaacutettataacutes laacutethatoacutevaacute teveacutes megjeleniacuteteacutesraquo17

a

latin phantasticus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel nyelvuumlnkbe eleacuterkező eacutes a goumlroumlg υανταστικός

(phantastikos ndash laquomentaacutelis keacutepzeteket leacutetrehozoacuteraquo) szoacuteboacutel szaacutermazoacute kifejezeacutesek

tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein (laquomegmutat bemutatraquo) phainein (bdquomutatrdquo)

phos (laquofeacutenyraquo) A fantasztikum definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesei illetve a fogalmi meghataacuterozaacutes

szaacutendeacutekai meacuteg lezaacuteratlanok eacutes maacuteig vitaacutek kiinduloacutepontjai Koraacutebbi fantasztikum-

elmeacuteletek bizonyos szemantikai elemek illetve tematikus motiacutevumok jelenleacuteteacuteről

koumlvetkeztettek a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi szoumlvegben Ennek alapjaacuten tehaacutet

kijelenthetneacutenk hogy a fantasztikummal dolgozoacute műfajcsoportnak egyaraacutent reacuteszei a

fantasztikus regeacutenyek az apokrif irodalom a mese a tuumlndeacuterirodalom a goacutetikus

regeacuteny a horrorirodalom a sci-fi a miszteacuteriumregeacuteny a ghost story a weird tale a

fantasy eacutes az utoacutepia illetve Turgenyev titok-elbeszeacuteleacutesei is Vilaacutegos azonban hogy

17

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9

19

irodalomelmeacuteleti szempontboacutel nem eacuterhetjuumlk be a termeacuteszetfoumlloumltti elemek jegyzeacutekbe

foglalaacutesaacuteval vagy tematikus eacutertelmezeacuteseacutevel

A 20 szaacutezad koumlzepeacutetől kezdődően eacuteleacutenkuumll meg uacutejra az eacuterdeklődeacutes a

fantasztikus irodalom toumlrteacutenete illetve a fantasztikum-elmeacutelet iraacutent elsősorban angol

francia eacutes amerikai irodalomkritikaacutekban baacuter H P Lovecraft aki sajaacutet fantasztikus

proacutezaacutejaacutet bdquoweird fictionrdquo-keacutent (laquofurcsa irodalomraquo) hataacuterozza meg18

maacuter az 1930-as

eacutevekben szuumlletett esszeacutesorozataacuteban fantasztikum-elmeacuteletet iacuter eacutes a rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo

fogalmaacutet alkalmazza melyet a 19 szaacutezadi angolszaacutesz goacutetikus regeacuteny meghataacuterozoacute

alakjaacutetoacutel az egyeacutebkeacutent Turgenyev-kortaacuters iacuter Sheridan La Fanu-toacutel vesz aacutet19

Lovecraft szerint a fantasztikum toumlbb az egyszerű titoknaacutel vagy titokzatossaacutegnaacutel a

fantasztikum atmoszfeacuteraacutet teremt melyben a megmagyaraacutezhatatlan (bdquounexplainablerdquo)

eacutes az ismeretlen (bdquounknownrdquo) vannak jelen Lovecraft meggyőződeacutese hogy a

termeacuteszet toumlrveacutenyeire a kaacuteosz elleni veacutedekezeacutesben van szuumlkseacutege az emberi elmeacutenek

amely keacutepes felfuumlggeszteni vagy feluumllkerekedni ezeken a toumlrveacutenyeken aacutellaacutespontja

szerint ekkor beszeacutelhetuumlnk fantasztikumroacutel20

Peter Penzoldt a The Supernatural in

Fiction ciacutemű meghataacuterozoacute munkaacutejaacuteban uacutegy iacuterja le az irodalmi fantasztikumot hogy a

rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo funkcioacutejaacuteboacutel indul ki mely nem maacutes mint olyan hataacuterok aacutetleacutepeacutese

amelyek aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) neacutelkuumll21

Penzoldt a termeacuteszetfoumlloumltti fogalmaacutet az Algernon Balckwood-dal valoacute levelezeacutese

nyomaacuten kezdi alkalmazni Penzoldt funkcionaacutelis fantasztikum-elmeacuteleteacutere jelentős

hataacutest gyakorolt Blackwood aki a fantasztikumot a tudat kiterjeszteacutesekeacutent

(bdquoextension of consciousnessrdquo) illetve vaacuteltozaacutesakeacutent iacuterja le Blackwood magyaraacutezot

is ad a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) fogalmaacutenak az irodalomba toumlrteacutenő

bevezeteacuteseacutere teacutezise szerint az ismeretlen erőket oumlnmagunkban kell keresni eacutes azokat

a tudatunk spekulatiacutev eacutes imaginatiacutev kiterjeszteacuteseacutevel kell foumlltaacuterni Minden ami a sajaacutet

univerzumunkban toumlrteacutenik termeacuteszetes azaz termeacuteszeti toumlrveacutenyek hataacutelya alaacute esik

azonban a termeacuteszeti korlaacutetok aacuteltal szabaacutelyozott tudatunk kiterjeszteacuteseacutevel uacutej eacutes

18

H PLOVECRAFT Collected Essays (Ed S T Joshi) New York 2006 19

Jack SULLIVAN Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to Blackwood Ohio

University Press 1978 20

H PLOVECRAFT Collected Essays Volume 5 Philosophy Autobiography amp Miscellany (Edited by

ST Joshi) New York Hippocampus Press 2006 [7] 21

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction London 1952 19

20

rendkiacutevuumlli erőket fedezhetuumlnk foumll Irodalmi szoumlvegekre vonatkoztatva Blackwood a

bdquotermeacuteszetfoumlloumlttirdquo kifejezeacutest alkalmazza mivel szerinte ez iacuterja le a legjobban ezen

erőknek a megjeleniacuteteacuteseacutet egyfajta tudati vaacuteltaacutessal (bdquochange in consciousnessrdquo) ndash

amely toumlbb mint a birtokunkban leacutevő tudaacutes tudati kiterjeszteacutese ndash lehetseacuteges egy

maacutesik univerzum megismereacutese eacutes leiacuteraacutesa22

Az orosz fantasztikus irodalom elemzője N V Izmajlov keveacutesbeacute aacuternyalt

meghataacuterozaacutesa szerint az 1820-as eacutes rsquo30-as eacutevek orosz fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek

legfőbb jellemzője a vilaacuteg bdquokettősseacutegeacutenekrdquo gondolata az a meggyőződeacutes hogy a

reaacutelis vilaacutegon kiacutevuumll leacutetezik egy maacutesik aacuteltalunk nem eacuterzeacutekelhető racionaacutelisan fel sem

foghatoacute vilaacuteg amely titokzatos moacutedon behatol a mi vilaacutegunkba23

Maaacuter Judit A fantasztikus irodalom ciacutemű koumlnyveacuteben a Julio Cortaacutezartoacutel vett

mottoacute szerint (bdquoA fantasztikum az emberi eacutertelem eacutes eacuterzeacutekenyseacuteg fegyvererdquo) a

fantasztikumot mint antropoloacutegiai adottsaacutegot koumlzeliacuteti meg eacutes raacutemutat hogy a

fantasztikus irodalom az embernek az ismeretlennel kapcsolatos vonzalmaacutet eacutes

egyben feacutelelmeacutet jeleniacuteti meg Maaacuter a fantasztikus irodalmat narratoloacutegiai

szempontboacutel is vizsgaacutelja eacutes hangsuacutelyozza hogy a fantasztikus irodalom keveacutesbeacute a

toumlrteacutenet eacutes sokkal inkaacutebb az elbeszeacuteleacutes aacuteltal joumln leacutetre24

Az orosz filozoacutefus koumlltő eacutes misztikus gondolkodoacute Vlagyimir Szolovjov

szerint az igazi fantasztikum mindig fenntartja a jelenseacutegek bdquoegyszerűrdquo

magyaraacutezataacutenak kuumllső eacutes formaacutelis lehetőseacutegeacutet azonban e magyaraacutezatnak nincs

semmi belső valoacutesziacutenűseacutege Szolovjov kiemeli hogy a veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo

jelenseacuteg keacutetfeacutele termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal magyaraacutezhatoacute iacutegy a

fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltti habozaacutes bizonytalansaacuteg (az

eredeti megfogalmazaacutesban bdquoколебаниеrdquo ndash laquoingadozaacutesraquo) teremti meg25

Szolovjov

nyomaacuten Tzvetan Todorov is ebből a keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő

bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli meg a fantasztikum leacutenyegeacutet a Bevezeteacutes a

fantasztikus irodalomba ciacutemű munkaacutejaacuteban amely a mai napig meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet

22

Ideacutezi Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m II7 272 23

НВ ИЗМАЙЛОВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская повесть XIX века

История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973 134ndash169 24

Vouml MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001 25

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377

21

az irodalmi fantasztikum-elmeacuteletek evoluacutecioacutejaacuteban26

Todorov ndash Szolovjov teacuteteleacuten tuacutel

ndash szaacutembaveszi kortaacutersai meghataacuterozaacutesait is az akkor legjelenteacutekenyebbnek szaacutemiacutetoacute

fantasztikumkutatoacutek munkaacuteit melyekben a koumlvekező fantasztikum-definiacutecioacutekat

talaacuteljuk a bdquorejteacutely betoumlreacuteserdquo (Pierre-George Castex) a megmagyaraacutezhatatlannal valoacute

szembesuumlleacutes a bdquovaacutelsaacuteg aacutellapotardquo (Louis Vax) az ismert rend bdquoszakadaacutesardquo az

elfogadhatatlan betoumlreacutese (Roger Caillois)27

Igor Szmirnov a Что фантастично в

фантастической литературе (laquoMi fantasztikus a fantasztikus irodalombanraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban Szolovjovra eacutes Todorovra hivatkozik amikor a lineaacuteris

toumlrteacutenetiseacuteg viszonylataacuteban vizsgaacutelja az irodalmi fantasztikum rsquoantihistorikusrsquo azaz

toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző műfajaacutet illetve amikor az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben28

Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki29

Szmirnov az

amerikai fantasy-kutatoacute Eric Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet ami

Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutenak sarkalatos pontja Rabkin szaacutemaacutera a fantasztikum egy

irodalmi funkcioacutet jeloumll eacutes eacutepp ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz

(diametrical reverse azaz laquohomlokegyenest az ellenteacutetes iraacutenyba fordiacutetaacutesraquo) utal a

fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben30

Rabkin azonban nemcsak az időre

alkalmazza hanem kiterjeszti a fantasztikus reverz fogalmaacutet aacuteltalaacutenosan a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera31

A Laacutetomaacutesokban peacuteldaacuteul a kerettoumlrteacutenetnek

nevezett lineaacuteris toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacutenetei

paacuterhuzamosan futnak az aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző

felforgatott időrendben koumlvetkező epizoacutedjaival aligha veacuteletlen tehaacutet hogy

26

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 2002 Ford

Gelleacuteri Gaacutebor 25 27

Vouml Pierre-George CASTEX La Conte fantastique en France Paris 1951 Louis VAX LrsquoArt et la

Litteacuterature fantastiques Paris 1960 Roger CAILLOIS Au coeur du fantastique Paris 1965 28

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 29

И СМИРНОВ I m 217 30

Vouml Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189 31

Eric RABKIN I m 187

22

Turgenyev a Fantaacutezia alciacutemet adja az elbeszeacuteleacutesnek amely iacutegy műfaji megjeloumlleacutest is

magaacuteban foglal

Szaacutemos teoretikus elmeacuteleti kiinduloacutepontnak tartja a mai napig meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű todorovi fantasztikum-koncepcioacutet amelynek alapja a fentiekben maacuter

bemutatott szolovjovi habozaacutes- vagy ingadozaacutes-elmeacutelet a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltti bizonytalansaacuteg vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg teacutetele Todorov fantasztoloacutegiaacutejaacuteban

tudatosan elvonatkoztat tematikus motiacutevumoktoacutel illetve konkreacutet tartalmi

megkoumlzeliacuteteacutesektől hogy meghaladja mindazokat a koraacutebbi fantasztikum-elmeacuteleteket

amelyek ilyen szemantikai elemek vagy motiacutevumok alapjaacuten azonosiacutetottaacutek a

fantasztikumot egy irodalmi műben Todorov szerint a fantasztikum leacutenyege a

keacuteteacutertelműseacutegből eredő bizonytalansaacutegban rejlik a bizonytalansaacuteg pedig az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben bekoumlvetkező esemeacutenyek nyomaacuten kialakuloacute magatartaacutest jeloumlli A

bdquofantasztikus esemeacutenyrdquo az ismeretlen szokatlan eddig meacuteg nem tapasztalt

eacuterthetetlen megmagyaraacutezhatatlan jelenseacuteg olyan esemeacuteny amelyet nem tudunk

megmagyaraacutezni a vilaacuteg aacuteltalunk ismert toumlrveacutenyeivel s a fantasztikum eacuteppen ennek a

vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegnek az eacutelmeacutenye tehaacutet az ingadozaacutes a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltt Az esemeacuteny eacuteszlelőjeacutenek vaacutelasztania kell vagy a keacutepzelet műveacuteről eacuterzeacuteki

csaloacutedaacutesroacutel van szoacute vagy az esemeacuteny valoacuteban megtoumlrteacutent a valoacutesaacuteg reacutesze aacutem ez

esetben szaacutemunkra ismeretlen toumlrveacutenyek szabaacutelyozzaacutek ezt a valoacutesaacutegot ndash eacutes a

fantasztikum bdquoe bizonytalansaacuteg idejeacutet toumllti kirdquo32

Ha pedig vaacutelaszt adunk a keacuterdeacutesre

eldoumlntjuumlk valoacutesaacuteg-e vagy illuacutezioacute amit laacutettunk akkor meg is szuumlntetjuumlk a fantasztikus

eacutelmeacutenyt Amint az egyik vagy maacutesik vaacutelaszt fogadjuk el elhagyjuk a fantasztikumot

eacutes valamelyik szomszeacutedos műfajba leacutepuumlnk a kuumlloumlnoumlsbe vagy a csodaacutesba33

Todorov

szerint a rsquokuumlloumlnoumlsrsquo eacutes a rsquocsodaacutesrsquo reacuteszben egymaacutest fedő rokon műfajok Mindkeacutet

esetben uacuten aacutetmeneti alműfaj jelenik meg mind a fantasztikus eacutes a kuumlloumlnoumls mind a

fantasztikus eacutes a csodaacutes koumlzoumltt Ezekbe az alműfajokba tartoznak azok a művek

amelyek sokaacuteig fenntartjaacutek a fantasztikusra jellemző bizonytalansaacutegot aacutem veacuteguumll a

csodaacutesban vagy a kuumlloumlnoumlsben eacuternek veacuteget A fantasztikus tehaacutet csak a habozaacutes idejeacutet

toumllti ki eacutes el kell doumlnteni hogy amit eacuteszleluumlnk az annak a valoacutesaacutegnak reacutesze-e amit

32

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 30 33

I m 31

23

aacuteltalaacutenosan ismeruumlnk Ha uacutegy doumlntuumlnk hogy a vaacuteltozatlan toumlrveacutenyekkel meg lehet a

magyaraacutezni a leiacutert jelenseacutegeket akkor a mű a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo-houmlz tartozik Turgenyev

titok-proacutezaacutejaacuteban talaacutelunk olyan elbeszeacuteleacuteseket ahol megoldoacutedoacute titkokroacutel

beszeacutelhetuumlnk tehaacutet a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek magyaraacutezatot kapnak ilyen peacuteldaacuteul

a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) vagy a Kop kop kop (1871) ciacutemű novella de

az aacutelmaacuteboacutel feleacutebredő Valeria eseteacuteben (Diadalmas szerelem dala) is eacuteppen a

fantasztikus elem peacuteldaacuteul az aacutelomlaacutetaacutes vagy a laacutetomaacutes mozzanata segiacuteti a hőst a

rsquobizonytalanboacutelrsquo valoacute elmozdulaacutesban Azonban a legtoumlbb titok-novellaacuteban

fennmaradoacute bizonytalansaacutegroacutel beszeacutelhetuumlnk a szoumlvegen beluumlli imaginaacuterius vilaacuteg

gyakran megfejthetetlen kapcsolatba keruumll a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

esemeacutenytoumlrteacutenettel Valeria aacutelmai utaacuten keruumll aacuteldott aacutellapotba a Klara Milics-ben

Aratov aacutelmai laacutetomaacutesai utaacuten kezeacutebe keruumll Klara hajfuumlrtje eacutes az Aacutelom ciacutemű

novellaacuteban az aacutelmodoacute fiuacute aacuteltal laacutetott jelenseacutegek valoacutesaacutegavaloacutetlansaacutega is fenntartja a

habozaacutest

Ha azonban uacutegy doumlntuumlnk hogy olyan uacutej termeacuteszeti toumlrveacutenyeket kell

elfogadnunk melyek reacuteveacuten megmagyaraacutezhatoacute a jelenseacuteg akkor a bdquocsodaacutesrdquo műfajaacuteba

leacutepuumlnk A rsquocsodaacutesrsquo műfajaacutet pedig gyakran a meseacutehez kapcsoljaacutek ahol a

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek nem meglepőek hiszen ami megkuumlloumlnboumlzeti a meseacuteket

az egy iacuteraacutesforma eacutes nem a termeacuteszetfoumlloumltti staacutetusa (tulajdonkeacuteppen iacutegy a meseacutek is

csak a csodaacutes egy vaacuteltozataacutet jelentik) senkit nem lepnek meg a tuumlndeacuterek vagy a

beszeacutelő aacutellatok az olvasoacuteban nem meruumll fel a keacutetely illetve a habozaacutes Uacutegy tűnik

tehaacutet hogy a fantasztikum sokkal inkaacutebb e keacutet műfaj hataacuteraacuten helyezkedik el

Todorov tehaacutet nem oumlnaacutelloacute szubsztanciaacutenak tekinti a fantasztikumot mint Castex

vagy Caillois hanem inkaacutebb a fantasztikum megkuumlloumlnboumlztető jellegeacutet hangsuacutelyozza

azaz a kuumlloumlnoumls eacutes a csodaacutes koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat Peacuteldaacutenak hozza foumll a

termeacuteszetfoumlloumltti irodalom nagy korszakaacutet az angol goacutetikus regeacuteny viraacutegkoraacutet mely

igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest A goacutetikus regeacutenyben keacutet iraacutenyzatot szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni

az egyik a megmagyaraacutezott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo (Clara Reeves Ann

Radcliffe regeacutenyei) a maacutesik az elfogadott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquocsodaacutesrdquo (Horace

Walpole M G Lewis Mathurin) ezekben a művekben nem talaacutelunk tiszta

fantasztikumot csak rokon műfajokat A tiszta horrorirodalom peacuteldaacuteul Ambrose

24

Bierce novellaacutei a kuumlloumlnoumlshoumlz tartoznak de Todorov Poe elbeszeacuteleacuteseit is a

fantasztikushoz koumlzeli rsquokuumlloumlnoumlsrsquo-houmlz sorolja Az Usher-haacutez veacutege ciacutemű novellaacuteban

Poe nem mulasztja el hogy racionaacutelis magyaraacutezatot adjon A termeacuteszetfoumlloumltti

magyaraacutezatnak csak a lehetőseacutege van adva de nem szuumlkseacuteges elfogadni azt Az sem

veacuteletlen hogy Poe a korabeli detektiacutevregeacuteny egyik megteremtője is hiszen eacuteppen az

koumlzeliacuteti egymaacuteshoz a fantasztikus toumlrteacutenetet eacutes a detektiacutevregeacutenyt hogy mindkettő

rejteacutelyen alapul vannak bdquokoumlnnyűrdquo de hamisnak bizonyuloacute megoldaacutesok maacutesreacuteszt

van egy valoacutesziacutenűtlennek tűnő megoldaacutes amely igaznak bizonyul34

A bdquofantasztikusrdquo szoacute azonban zaacuteroacutejelbe keruumll amikor a rsquoteacutemaacutekrsquo-roacutel

beszeacuteluumlnk eacutes csak azon esemeacutenyek termeacuteszeteacutevel foglalkozunk amelyek a

reakcioacutekat kivaacuteltottaacutek Lehetseacuteges termeacuteszetesen hogy a fantasztikumtoacutel nem tudjuk

elvaacutelasztani az azt kivaacuteltoacute esemeacutenyt mert a szoumlveg oly erősen hangsuacutelyozza a

fantasztikumot azaz magaacutet a reakcioacutet a reakcioacute lehetetlenneacute teszi a cselekmeacuteny

megragadaacutesaacutet ahelyett hogy raacutevezetne Oumlsszefoglalva tehaacutet egy taacutergy eacuteszleleacutesekor

eacuteppuacutegy hangsuacutelyozhatjuk az eacuteszleleacutest mint a taacutergyat Ha azonban az eacuteszleleacutes tuacutel

nagy hangsuacutelyt kap ez maacuter akadaacutelyozza magaacutenak a taacutergynak a megragadaacutesaacutet Az

effajta lehetetlenseacutegre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk peacuteldaacuteul a hoffmanni eacuteletműben

melyben a fantasztikus teacutemaacutek szinte teljes repertoacuteriumaacuteval talaacutelkozunk Mint

ahogyan erre Pumpjanszkij is utalt Hoffmannaacutel nem az tűnik fontosnak amit

aacutelmodunk hanem a teacuteny hogy aacutelmodunk illetve az aacuteltala kivaacuteltott oumlroumlm vagy maacutes

eacuterzeacutesek Hoffmann pont azeacutert torpan meg gyakran a termeacuteszetfoumlloumltti leiacuteraacutesaacuteban mert

a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacuteg leacutetezeacutese felletti csodaacutelata gyakran megakadaacutelyozza ebben A

hangsuacutely tehaacutet aacutetkeruumll a koumlzlemeacutenyről a koumlzleacutesre A termeacuteszetfoumlloumltti leacutetezeacutese aacuteltal

kivaacuteltott eacuterzetek vagy eacuterzeacutesek neheziacutetik meg hogy megismerjuumlk magaacutet a

termeacuteszetfoumlloumlttit Maupassant eseteacuteben pedig a termeacuteszetfoumlloumltti aacuteltal keltett

borzongaacutes vagy rettegeacutes akadaacutelyoz meg abban hogy megragadjuk mi is annak

kivaacuteltoacuteja Peacuteldaacuteul a Ki tudja ciacutemű novellaacuteban nem a buacutetorok megelevenedeacutese a

leacutenyeges hanem az hogy valaki el tudta keacutepzelni eacutes aacutet tudta eacutelni Megintcsak a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese teszi nehezen megkoumlzeliacutethetőveacute magaacutet a termeacuteszetfoumlloumlttit

34

I m 39-53

25

A szoumlveg aacuteltal felideacutezett vilaacutegban tehaacutet bekoumlvetkezik egy termeacuteszetfoumlloumltti

esemeacuteny amely a szoumlveghez tartozoacute olvasoacuteban ndash eacutes aacuteltalaacuteban a toumlrteacutenet hőseacuteben is

bizonyos reakcioacutekat vaacutelt ki ezt a reakcioacutet nevezik a szolovjovi-todorovi

fantasztikum-elmeacuteletek bdquohabozaacutesrdquo-nak eacutes azokat a szoumlvegeket fantasztikusnak

melyek ezt a habozaacutest fenntartjaacutek Mindez azonban szaacutemos tovaacutebbi keacuterdeacutest felvet ki

habozik itt a hős vagy az olvasoacute Milyen hataacutesa eacutes milyen funkcioacuteja van a

fantasztikumnak cselekmeacutenyelmeacuteleti szempontboacutel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen tovaacutebbi

vizsgaacutelatra szorulnak a funkcioacute a hataacutes a teacutema a narraacutecioacute az elbeszeacutelő instanciaacutek a

narratiacutev konstituacutecioacute eacutes az olvasat probleacutemakoumlrei a fantasztikum-elmeacutelet illetve

Turgenyev fantasztikusnak mondott szoumlvegei tuumlkreacuteben

Peter Penzoldt teacutetele szerint a fantasztikum lehetőveacute teszi olyan hataacuterok

aacutetleacutepeacuteseacutet melyek neacutelkuumlle aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek A termeacuteszetfoumlloumltti funkcioacuteja az

hogy kivonja a szoumlveget a toumlrveacuteny hataacutelya aloacutel s iacutegy azt egyben aacutet is haacutegja35

Maacuter

Dosztojevszkij is a hataacuterok megtapasztalaacutesaacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe

fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző

Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb valoacutesaacutegot vaacutelasztja36

Poe-roacutel

Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el maacutegikusabb erővel az emberi

eacutelet kiveacuteteleitrdquo37

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős szaacutemaacutera mindig egy

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt meghataacuterozoacute

oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a Laacutetomaacutesokban

Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira Valeria aacutelmaira a

Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes hallucinaacutecioacuteira a Klara

Milicsben Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-t Paacuterizsban valoacutesziacutenűleg

olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-fordiacutetaacutesait amelyek ma is

megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban Poe Morella Eleonora

vagy Ligeia ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatosan reinkarnaacuteloacutedoacute vagy

transzformaacuteloacutedoacute alakmaacutesok a szerelem feltartoacuteztathatatlanul feltoumlrő hatalma

tragikuma a halaacutel eacutes szerelem koumllcsoumlnviszonya egyeacutertelműen tetten eacuterhető

35

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m 24 36

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 371 37

I m 372

26

Turgenyev titoknovellaacuteiban kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara Milicsben Poe tudatosan a

veacutegletekig fesziacuteti a keacutetelyt meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta

racionaacutelis magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el

Poe nem bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik

egyfeacutele megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszeteacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest

kutatja bdquoAzeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute

vegye az iraacutenytrdquo38

A fantasztikus hangulat megteremteacuteseacutenek volt mestere

reacutemtoumlrteacuteneteiben nem talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az

eacutelve eltemetett nő keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek a fekete macska

pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső

gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt

megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a

halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek39

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a

toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e

hataacuteshoz kell hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan

leiacutert szoacute sem amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott

ceacutelt szolgaacutelnaacute40

Hasonloacutean formaacuteloacutedik Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja is a titok-proacutezaacuteban de eseteacuteben

inkaacutebb egyfajta bdquofeleacutepiacutetettrdquo fantasztikumroacutel beszeacutelhetuumlnk azaz a fantasztikum

manifesztaacutecioacuteiboacutel a szerző rendszerint egy szintagmatikus sort eacutepiacutet ha

megvizsgaacuteljuk Klara transzformaacutecioacuteit alakmaacutesait Aratov reflexioacuteiban eacutes

laacutetomaacutesaiban (Klara Milics) Alice aacutetvaacuteltozaacutesait (Laacutetomaacutesok) az aacutelmodoacute fiuacute aacutelom-

epizoacutedjait (Aacutelom) a Kutya rsquojeleneacuteseitrsquo Jergunov egyre kuumlloumlnoumlsebb talaacutelkaacuteit eacutes

Emilia metamorfoacutezisait (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) Muzioacute rsquomutatvaacutenysorozataacutetrsquo

eacutes Valeria rsquoilluacutezioacuteitrsquo (Diadalmas szerelem dala) akkor mindegyik esetben

felrajzolhatjuk a turgenyevi fantasztikus szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacutet Turgenyev

tudatosan eacutepiacuteti a szintagmaacutekat eacutes megkuumlloumlnboumlztetett figyelmet szentel valamennyi

38

Vouml DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119

109 39

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 40

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Magyar kiadaacutesban Edgar

Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei

Budapest Euroacutepa 1981 837

27

komponenseacutenek Joacutel megfigyelhető hogy e szintagmatikus seacutemaacutekban a

transzformaacutecioacutek mellett a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute attribuacutetumok is ennek megfelelően

vaacuteltoznak a szintagma reacuteszekeacutent rsquohaladnakrsquo a hősoumlk attribuacutetumai hangjuk

laacutetvaacutenyuk beszeacuteduumlk A legtoumlbb esetben progressziacutev tehaacutet haladoacute fejlődő

szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk leggyakrabban a materializaacuteltsaacuteg vagy dematerializaacuteloacutedaacutes

fuumlggveacutenyeacuteben a Laacutetomaacutesokban Alice hangboacutel feacutenyből koumldből formaacuteloacutedik ki

paacuteraacuteboacutel eacutes fuumlstből kap fizikai attribuacutetumokat lehelletből fuvallatboacutel oumllt testet

fokozatosan miacuteg a Klara Milicsben Aratov szaacutemaacutera azaz a Klaraacutet kereső tudat

szaacutemaacutera mindig joumln egy uacutej alak-reprezentaacutecioacute vagyis mindig egy uacutejabb Klara-

transzformaacutecioacute azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal a hősnő testi-

fiziki valoacutejaacuteban toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutestől kezdve a feacutenykeacutepeacuten laacutetvaacutenyaacuten majd

hangjaacuten zeneacutejeacuten keresztuumll lehelleteacuteig vagy szellőkeacutent fuvallatkeacutent valoacute

megjeleneacuteseacuteig A materializaacutelt attribuacutetumok fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet a

szintagma a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

Meg kell aacutellapiacutetanunk azonban hogy a dematerializaacutecioacute faacutezisait mindig egy metafora

is megjeloumlli ami kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutet a transzformaacutecioacutes sorban

bekoumlvetkező aacutetmeneteknek A fantasztikus szintagmaacutek felteacuterkeacutepezeacuteseacutet koumlvetően

tehaacutet azt kell megvizsgaacutelni hogy a szintagmatikus seacutema hogyan fordul aacutet

paradigmatikus rendbe ekkor figyelhető meg eacutelesen a metaforikus beszeacuted eacutes a

narratiacutev beszeacuted egymaacutesrautaltsaacutega A transzformaacutecioacutek reprezentaacutecioacutekkaacute azaz

alakmaacutesokkaacute vaacutelnak Emilia vaacuteltakozoacute jeloumlleacuteseit figyelhetjuumlk meg Jergunov

reflexioacuteiban (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) vagy Muzio eacutes Fabio alakmaacutesait Valeria

aacutelmaiban (Diadalmas szerelem dala) de a Klara Milics peacuteldaacutejaacutenaacutel maradva Klara

alakja mindig maacutes jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban (lsd a fenti seacutemaacutet)

A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a rendszerekben hősnő kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai

azaz behelyettesiacuteteacutesei vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden

jelrendszerben Klara Milics alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek Az iacutegy leacutetrejoumlvő

transzformaacutecioacutes sorozat egyfelől szintagmaacutet alkot azonban e narratiacutev rendet

metaforikus kiteacuterők toumlrik meg iacutegy az metaforaacutek reacuteveacuten paradigmatikus rendbe vaacutelt aacutet

megfigyelhetjuumlk hogy a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az uacutetjaacutet hogyan befolyaacutesolja az egyik

nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet Minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej

28

eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash jelen esetben Klara

Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre (a fantasztikus szintagmaacutek az

alaktranszformaacutecioacutek eacutes alakmaacutesok illetve a narratiacutev eacutes a metaforikus rend

koumllcsoumlnviszonyaacutenak kiterjedt vizsgaacutelata a II III eacutes IV fejezetekben foglalt reacuteszletes

szoumlvegelemzeacutesekben keruumll sorra)

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA

A fantasztikum teacutemaacuteinak illetve szemantikai elemeinek probleacutemakoumlre

megkoumlzeliacutethető a fantasztikumnak a műben betoumlltoumltt funkcioacuteiboacutel kiindulva Ez a

funkcionaacutelis neacutezőpont azt a keacuterdeacutest veti fel hogy egy fantasztikus motiacutevum vagy

tematika milyen hataacutessal van a műre Fenntartja a narraacutecioacute eacuteleacutenkseacutegeacutet feszes

cselekmeacutenyszerkeszteacutest segiacutet elő illetve sajaacutetos izgalomban tartja az olvasoacutet azaz

jellegzetes hataacutest vaacutelt ki az olvasoacuteban legyen az borzongaacutes feacutelelem vagy

kiacutevaacutencsisaacuteg Amennyiben elfogadjuk hogy a fantasztikum nem maacutes mint habozaacutes a

termeacuteszetfoumlloumlttinek tűnő esemeacuteny laacutettaacuten uacutegy azonnal jogosan feltehetneacutenk a keacuterdeacutest

ki habozik itt A hős vagy az olvasoacute Kinek a magatartaacutesaacutet hataacuterozza meg a

bizonytalansaacuteg Todorov megjegyzi hogy a habozaacutes elsősorban a toumlrteacutenet

olvasoacutejaacutenak eacutelmeacutenye de neki szuumlkseacutegszerű eacutelmeacutenye amely eacutelmeacuteny a toumlrteacutenet

szereplőjeacuteben is kialakulhat (leggyakrabban valoacuteban ki is alakul) de előfordulhat az

is hogy a hősben nem csak az olvasoacuteban meruumll fel a keacutetely az ismeretlen eacuterthetetlen

jelenseacuteg laacutettaacuten A fantasztikum tehaacutet az olvasoacute beilleszkedeacuteseacutet felteacutetelezi a szereplők

vilaacutegaacuteba oumlnmagaacutet az ellentmondaacutesos eacuteszleleacutes illetve az ennek koumlszoumlnhetően

kivaacuteltott bizonytalansaacutegi reakcioacute aacuteltal hataacuterozza meg amelyet az olvasoacute is aacuteteacutel az

elmeseacutelt jelenseacutegek kapcsaacuten Maaacuter Judit a Todorov koumlnyveacutehez iacutert Utoacuteszoacuteban azonban

megjegyzi bdquoMintha Todorov itt oumlsszemosna keacutet kategoacuteriaacutet eacutes az ebből levont

koumlvetkezteteacutes ha nem is hamis semmikeacuteppen sincs eleacutegseacutegesen kifejtve

Nevezetesen az elbeszeacutelőciacutemzett (narrateurnarrataire) eacutes az iacuteroacuteolvasoacute

(auteurlecteur) fogalompaacuterokat helyettesiacuteti be egymaacutessal Vilaacutegos hogy a szoumlveg

29

reacuteszeacutet csak az első fogalompaacuter jeloumllirdquo41

Todorov tehaacutet ezt nem fejti ki kellő

alapossaacuteggal de hangsuacutelyozza hogy nem a szoumlveg mindenkori valoacutesaacutegos

olvasoacutejaacuteroacutel hanem felteacutetelezett implicit olvasoacutejaacuteroacutel beszeacutel tehaacutet egy absztrakcioacuteroacutel

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor olvasoacutet mondunk nem egy egyedi olvasoacuteroacutel beszeacuteluumlnk

hanem az olvasoacutei bdquofunkcioacuteroacutelrdquo mely a szoumlveg reacutesze eacuteppuacutegy ahogy a narraacutetor

szerepkoumlre bdquoA szoumlveghez tartozoacute olvasoacute bele van foglalva a szoumlvegbe ugyanolyan

pontosan ahogy a szereplők mozgaacutesairdquo42

Kiemeli tovaacutebbaacute hogy annak eacuterdekeacuteben

hogy az olvasoacuteban kialakuljon ez a fantasztikum leacutetrejoumltte szempontjaacuteboacutel

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacutegeacuterzet vagy habozaacutes a szoumlveget nem lehet sem

allegorikus sem rsquokoumlltőirsquo szoumlvegkeacutent olvasnia hanem azonosulva a leiacutert toumlrteacutenettel

csakis uacuten rsquorealistarsquo olvasaacutessal a toumlrteacutenetet mint valoacutesaacutegot s nem mint valamely

jelkeacutepet felfogva Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg arra kell keacutenyszeriacutetse az olvasoacutet hogy

a szereplők vilaacutegaacutet eacutelő szemeacutelyek vilaacutegaacutenak tekintse eacutes hogy habozzon az elbeszeacutelt

esemeacutenyek termeacuteszetes eacutes termeacuteszetfoumlloumltti magyaraacutezata koumlzoumltt A fantasztikum tehaacutet

nemcsak egy kuumlloumlnoumls jelenseacuteg vagy esemeacuteny leacuteteacutet koumlveteli meg de egyfajta

olvasaacutesmoacutedot is felteacutetelez amely nem lehet sem bdquokoumlltőirdquo sem allegorikus hiszen a

koumlltői keacutepek nem leiacuteroacute jellegűek eacutes ha az amit olvasunk termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny

aacutem a szavakat nem szoacute szerinti eacutertelemben kell vennuumlnk hanem egy maacutesik

eacutertelemben amely nem vonatkozik semmifeacutele termeacuteszetfoumlloumlttire nem beszeacutelhetuumlnk

fantasztikumroacutel A tanmeseacutek eacutes parabolaacutek eseteacuteben az allegoacuteria feleacute fordulaacutes

meggyengiacuteti a fantasztikumot ezzel a jelenseacuteggel talaacutelkozhatunk peacuteldaacuteul Perrault

meseacuteiben Daudet novellaacuteiban eacutes rsquohabozhatunkrsquo az allegorikus eacutertelem eacutes a szoacute

szerinti olvasat koumlzoumltt Hoffmann Erasmusaacutenak elveszett tuumlkoumlrkeacutepe Balzac

Rastignac-jaacutenak szamaacuterbőrdarabkaacuteja vagy akaacuter Poe William Wilson-jaacutenak

hasonmaacutesa eseteacuteben Ebből a neacutezőpontboacutel szemleacutelve keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a fantasztikum

Gogolnaacutel is hiszen az Orrban melyben az illuzoacuterikus allegoacuteria az abszurdig vezet

nem talaacutelunk magyaraacutezatot az orr aacutetvaacuteltozaacutesaival szembesuumllők reakcioacuteinak hiaacutenyaacutera

41

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) 155 42

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 33

30

az orr metamorfoacutezisai eacuteppen magaacutenak az allegoacuteriaacutenak a transzformaacutecioacuteit jeleniacutetik

meg

A titokra valoacute raacutekeacuterdezeacutessel a fantasztikum-elmeacutelet kifejteacuteseacutenek

előrehaladaacutesaacuteval ndash elsősorban a fentiekben vaacutezolt probleacutemaacutek feacutenyeacuteben ndash

elengedhetetlenneacute vaacutelik a narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa

illetve a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted kuumlloumlnoumlskeacuteppen az elbeszeacutelő instanciaacutek vizsgaacutelataacuteban Ehhez segiacutetseacuteguumll

hiacutevom Wolf Schmid Нарратология (laquoNarratoloacutegiaraquo) ciacutemű aacutetfogoacute elmeacuteleti eacutes

tudomaacutenytoumlrteacuteneti kompendiumaacutet amely oumlsszegzi a narratoloacutegia kategoacuteriaacuteinak eacutes

koncepcioacuteinak fejlődeacutesi aacutellomaacutesait tovaacutebbaacute fogalmi nyelveacutenek evoluacutecioacutejaacutet43

A

fentiek feacutenyeacuteben a narratoloacutegiai kategoacuteriaacutek mellett szuumlkseacuteges a fikcioacute-elmeacuteleti

fogalmak eacutes kategoacuteriaacutek tisztaacutezaacutesa is kuumlloumlskeacuteppen a fantasztikus szoumlvegek

eacutertelmezeacuteseacuteben A narrativitaacutes mellett az elbeszeacutelő irodalmi szoumlveg maacutesik

alapismeacuterve a fikcionalitaacutes amely megkuumlloumlnboumlzteti a műalkotaacutesban toumlrteacutenő

elbeszeacuteleacutest a heacutetkoumlznapi kontextusban veacutegbemenő elbeszeacuteleacutestől A fikcionalitaacutes nem

maacutes mint az a koumlruumllmeacuteny hogy a szoumlvegben aacutebraacutezolt vilaacuteg fiktiacutev azaz kitalaacutelt

elkeacutepzelt vilaacuteg Tehaacutet miacuteg a bdquofikcionaacutelisrdquo terminus a szoumlvegre vonatkozik addig a

bdquofiktiacutevrdquo vagy bdquokitalaacuteltrdquo kifejezeacutesek a fikcionaacutelis szoumlvegben aacutebraacutezoltak ontoloacutegiai

staacutetuszaacutera Genette peacuteldaacuteul vilaacutegosan ki is emeli a fiktiacutev-reaacutelis illetve fikcionaacutelis-

faktuaacutelis ellenteacutetpaacuterokat44

A fikcionalitaacutes vizsgaacutelata soraacuten Schmid elsősorban

Arisztoteleacutesz nyomaacuten a mimeacutezis fogalmaacutet is taglalja amely nem imitaacutecioacute azaz egy

leacutetező utaacutenzaacutesa hanem sokkal inkaacutebb egy bizonyos valoacutesaacuteg aacutebraacutezolaacutesa vagy

megjeleniacuteteacutese Arisztoteleacutesz szerint a trageacutediaacuteban a cselekveacutes mimeacutezise maga az

elbeszeacutelt toumlrteacutenet Az arisztoteleacuteszi mimeacutezisfogalom eacutes a modern fikcionalitaacutes-

elmeacuteletek koumlzoumltti azonossaacutegot szaacutemos modern narratoloacutegiai kutataacutes taacutemasztja alaacute

(Schmid toumlbbek koumlzt Genette Dupont-Roc Lallot Gebauer eacutes Wulf munkaacuteira

taacutemaszkodik) melyek a mimeacutezist reprezentaacutecioacutekeacutent eacutertelmezik Paul Ricoeur

hangsuacutelyozza hogy az ilyen reprezentaacutecioacute nem koacutepia jellegű hanem egy aacutebraacutezoloacute

43

Вольф ШМИД Нарратология Москва 2008 44

Vouml Geacuterard GENETTE Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114 (1990) 755-774

31

teveacutekenyseacuteg (laquoactiviteacute mimeacutetiqueraquo)45

A bdquofictiordquo konstrukcioacutekeacutent az arisztoteleacuteszi

eacutertelemben vett mimeacuteziskeacutent tehaacutet egy lehetseacuteges valoacutesaacuteg műveacuteszi konstrukcioacutejakeacutent

eacutertelmeződik

A fikcioacute leacutenyege az elkeacutepzelt lehetseacuteges vilaacuteg megkonstruaacutelaacutesaacuteban rejlik A

fiktiacutev vilaacuteg tematikus egyseacutegei szaacutermazhatnak kuumlloumlnboumlző reaacutelis kulturaacutelis vagy

elkeacutepzelt vilaacutegokboacutel de a fikcionaacutelis szoumlvegbe beleacutepve azonnal fiktiacutev egyseacutegekkeacute

vaacutelnak A fikcionaacutelis szoumlvegben a referenciaacutelis jeloumllők nem bizonyos szoumlvegen

kiacutevuumlli hanem az aacutebraacutezolt vilaacuteg szoumlvegen beluumlli referenseire utalnak Iacutegy joumln leacutetre

Genette megfogalmazaacutesa szerint a bdquoparadox pszeudo-referenciaacutelisrdquo funkcioacute vagyis

denotaacutecioacute denotaacutetum neacutelkuumll46

Azonban ez koraacutentsem jelenti azt hogy az olvasoacute

szaacutemaacutera a fiktiacutev vilaacuteg keveacutesbeacute lenne relevaacutens mint a reaacutelis sőt a fiktiacutev vilaacuteg keacutepes

eleacuterni a legmagasabb fokuacute relevanciaacutet Narratoloacutegiai szempontboacutel azonban a

legfontosabb mozzanat az hogy a fikcionaacutelis műalkotaacutesban az elbeszeacutelt vilaacuteg

valamennyi tematikus eleme fiktiacutev ndash a szereplők idő teacuter cselekveacutes beszeacuted

gondolat konfliktus stb Az elbeszeacutelt vilaacuteg az a vilaacuteg amely a narraacutetor elbeszeacutelői

aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre ndash ez azonban nem meriacuteti ki a szerző aacuteltal leacutetrehozott aacutebraacutezolt

vilaacutegot amelybe beletartozik az elbeszeacutelő a ciacutemzett eacutes maga az elbeszeacuteleacutes

teveacutekenyseacutege is A fikcionaacutelis szoumlvegben a narraacutetor a narraacutetor hallgatoacuteja vagy

olvasoacuteja eacutes az elbeszeacutelői aktus mind aacutebraacutezolt entitaacutesok koumlvetkezeacuteskeacuteppen fiktiacutevek

Az elbeszeacutelő szoumlvegnek tehaacutet nemcsak az az ismeacuterve hogy benne a narraacutetor elbeszeacutel

egy toumlrteacutenetet hanem egyuacutettal az is hogy a szerző aacutebraacutezol egy elbeszeacutelői aktust Az

elbeszeacutelő műveacuteszetet tehaacutet a kommunikaacutecioacutes rendszer kettős struktuacuteraacuteja hataacuterozza

meg amely a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacuteboacutel aacutell a szerzői kommunikaacutecioacute

magaacuteban foglalja az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutet mint az aacutebraacutezolt vilaacuteg alapvető

komponenseacutet

A szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő

kommunikaacutecioacutes modell kiegeacuteszuumllhet egy fakultatiacutev harmadik komponenssel abban az

esetben ha az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel s ez kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel biacuter fantasztikus szoumlvegek eseteacuteben Jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutes a

45

Ideacutezi Вольф ШМИД Нарратология I m 29 46

I m 30

32

titok-elbeszeacuteleacutesekben hogy a szereplők narraacutetorraacute vaacutelnak vagy a narraacutetor

hallgatoacutesaacutega koumlreacuteből előleacutepve aacutetveszik a szerepet azaz elfoglaljaacutek az elbeszeacutelői

poziacutecioacutet (peacuteldaacuteul a Kutya a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete vagy a Klara Milics ciacutemű

elbeszeacuteleacutesekben) Ezeacutert is fontos hogy mindhaacuterom kommunikaacutecioacutes szintet Schmid a

kuumlldő-fogadoacute viszonyban vizsgaacutelja47

A fogadoacute fogalmaacutet azonban tovaacutebbi

instanciaacutekra bontja az intencionaacutelis eacutes a funkcionaacutelis neacutezőpontok szerint

megkuumlloumlnboumlzteti a ciacutemzettet ami a kuumlldő aacuteltal felteacutetelezett vagy kiacutevaacutent fogadoacutet jeloumlli

illetve a befogadoacute vagy recipiens fogalmaacutet ami pedig a teacutenyleges befogadoacutet jeloumlli

melyről a kuumlldő nem tudhat A szerzői kommunikaacutecioacute szintjeacutehez a szerző eacutes az

olvasoacute instanciaacutei s ezek konkreacutet eacutes absztrakt moacuteduszai tartoznak A konkreacutet szerző a

valoacutes toumlrteacutenelmi szemeacutelyiseacuteg a műalkotaacutes alkotoacuteja Nem tartozik hozzaacute magaacutehoz a

műhoumlz attoacutel fuumlggetlenuumll leacutetezik Ugyaniacutegy a konkreacutet olvasoacute azaz a recipiens a

teacutenyleges befogadoacute is fuumlggetlen az aacuteltala olvasott műtől ndash meacutegis minden koumlzleacutes

mindig hordoz egy implicit keacutepzetet a kuumlldőről eacutes a (felteacutetelezett) ciacutemzettről A

szerző fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutesekor eacutes a szerzői kifejeződeacutes azonosiacutetaacutesakor Schmid

a nyelv expressziacutev funkcioacutejaacutera utal valamint Buumlhler Ingarden eacutes Peirce elmeacuteleteire

melyekben szoacute mint jel nem szimboacutelum hanem szimptoacutema index az indexjelek

akaratlan oumlnkeacutentelen kontrollaacutelatlan termeacuteszetes szimptomatikus jelek amelyeken

keresztuumll a szerző kifejezi magaacutet48

Ennek a szemiotikai aktusnak az eredmeacutenye nem

a konkreacutet szerző hanem a szoumlveg megalkotoacutejaacutenak keacutepzete amely benne van alkotoacutei

aktusaiban E keacutepzetet amely benne van a műalkotaacutesban eacutes az olvasoacute aacuteltal

rekonstruaacuteloacutedik Schmid absztrakt szerzőnek nevezi

Az absztrakt szerző reaacutelis de nem konkreacutet Explicit moacutedon nem csak

implicit formaacuteban leacutetezik virtuaacutelisan alkotoacutei nyomok eacutes szimptoacutemaacutek alapjaacuten

amelyeket az olvasoacutenak kell konkretizaacutelnia Az absztrakt szerző leacutetmoacutedja tehaacutet

kettős egyfelől a szoumlvegben objektiacuteve leacutetezik mint szimptoacutemaacutek virtuaacutelis seacutemaacuteja

maacutesfelől az olvasoacute szubjektiacutev olvasaacutesi eacutes megeacuterteacutesi aktusaitoacutel fuumlgg amelyekben

aktualizaacuteloacutedik ndash az olvasoacute hozza leacutetre a szoumlveget eacutertelmező aktusai alapjaacuten A

műalkotaacutes aspektusaacuteboacutel tehaacutet az absztrakt szerző (amely egyes terminoloacutegiaacutekban

47

I m 46-61 48

I m

33

beleeacutertett vagy implicit szerzőkeacutent szerepel) a műalkotaacutes konstruktiacutev elveacutenek

megszemeacutelyesiacuteteacutesekeacutent hataacuterozhatoacute meg miacuteg a szoumlvegen kiacutevuumlli konkreacutet szerző

aspektusaacuteboacutel a konkreacutet szerzőnek a szoumlvegben leacutevő nyomakeacutent leacutep fel mint a

konkreacutet szerző szoumlvegen beluumlli keacutepviselője Az absztrakt szerző nem a koumlzleacutest kuumlldő

instancia eacutes ezeacutert Schmid foumll is teszi a kontrollkeacuterdeacutest mieacutert vezetuumlnk be a

kommunikaacutecioacutes szintek modelljeacutebe egy olyan instanciaacutet amely nem reacutesztvevője a

kommunikaacutecioacutenak se nem specifikus mozzanata az elbeszeacutelő műalkotaacutesnak Mieacutert

nem eleacutegszuumlnk meg a szerzőnarraacutetor fogalmaival ahogyan maacutes narratoloacutegusok Az

absztrakt szerző jelenleacutete az elbeszeacutelő kommunikaacutecioacute modelljeacuteben megvilaacutegiacutetja a

narraacutetor a narraacutetor szoumlvege eacutes az abban kifejezett jelenteacutesek aacutebraacutezoltsaacutegaacutet E

jelenteacutesek veacutegleges eacutertelemvilaacutegukat eacutes gondolati elrendezeacutesuumlket (eacutertelemszerűen a

mű keretein beluumll) csak az absztrakt szerző szintjeacuten nyerhetik el

Az absztrakt olvasoacute (bizonyos terminoloacutegiaacutekban implicit vagy elkeacutepzelt

olvasoacute) a konkreacutet szerzőnek sajaacutet olvasoacutejaacuteroacutel alkotott elkeacutepzeleacuteseacutenek hiposztaacutezisa Az

absztrakt olvasoacute soha nem esik egybe a fiktiacutev olvasoacuteval azaz a narraacutetor ciacutemzettjeacutevel

Schmid szerint a szerző keacutetfeacutele funkcioacuteval ruhaacutezhatja fel az olvasoacutet (i) felteacutetelezett

posztulaacutelt ciacutemzett eacutes (ii) ideaacutelis recipiens Schmid elmeacuteleteacutet az absztrakt olvasoacute keacutet

hiposztaacutezisaacuteroacutel kritizaacutelja Jaap Lintvelt mivel szerinte ez a koncepcioacute azt felteacutetelezi

hogy a szoumlveg programozza az olvasaacutest megfosztja az olvasoacutet szabadsaacutegaacutetoacutel

Schmid azonban hangsuacutelyozza hogy minden szoumlveg valamilyen moacutedon vagy

formaacuteban tartalmaz utalaacutest ideaacutelis olvasaacutesaacutera49

Az ideaacutelis olvasaacutes szoumlvegen beluumlli

hordozoacuteja az absztrakt olvasoacute mint ideaacutelis recipiens eacutes a szoumlvegben jelenleacutevő

absztrakt keacutepzetkeacutent valoacute felfogaacutesa nem jelenti a konkreacutet olvasoacute szabadsaacutegaacutenak

korlaacutetozaacutesaacutet

A narratiacutev műfaj leacutenyege hogy rsquokuumllsőrsquo kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacuteja (szerző-

aacutebraacutezolt anyag-olvasoacute) mintegy megismeacutetlődik az aacutebraacutezolt vilaacutegon beluumll a fiktiacutev

narraacutetor ndash elbeszeacutelt anyag ndash fiktiacutev olvasoacute struktuacuteraacutejaacuteban Az aacutebraacutezolt elbeszeacutelői

kommunikaacutecioacute kuumlldőjeacutenek instanciaacuteja a fiktiacutev narraacutetor Milyen eszkoumlzoumlkkel teszi a

49

I m 59-60

34

szerző eacuterzeacutekelhetőveacute a narraacutetor jelenleacuteteacutet Hogyan aacutebraacutezoloacutedhat a narraacutetor50

Mi a

kuumlloumlnbseacuteg a narraacutetor eacutes az absztrakt szerző indexaacutelis jelenleacutete koumlzoumltt Az elbeszeacutelőre

utaloacute indexek segiacutetseacutegeacutevel a szerző aacutebraacutezolja a narraacutetort iacutegy fiktiacutev instanciaacutevaacute teszi

sajaacutet taacutergyaacutevaacute A szerzőre utaloacute indexek pedig aacuteltalaacuteban nem szaacutendeacutekoltak hanem

akaratlanok kontrollaacutelatlanok mivel aacuteltalaacuteban a szerző nem oumlnmagaacutet akarja fiktiacutev

alakkeacutent megjeleniacuteteni A szerző oumlnkifejezeacutese eacuteppannyira oumlnkeacutentelen mint

baacutermilyen beszeacutelőeacute

A narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak felvaacutezolaacutesakor Schmid Genette fogalmai helyett

uacutegymint extradiegetikus (elsődleges) diegetikus vagy intradiegetikus (maacutesodlagos)

metadiegetikus (harmadlagos) narraacutecioacute51

inkaacutebb a Bertil Romberg aacuteltal bevezetett

elsődleges maacutesodlagos harmadlagos narraacutecioacutenarraacutetortoumlreacutenet fogalmakat

hasznaacutelja52

amelyek nem hierarchikus fogalmak hanem az bdquoembeddingrdquo azaz a

beaacutegyazottsaacuteg szintjeit jelzik a bdquokerettoumlrteacutenetrdquo (elsődleges) eacutes a bdquobeaacutegyazottrdquo

(maacutesodlagos) toumlrteacutenet viszonylataacuteban A narraacutetor jelenleacuteteacutet a diegetikusnem-

diegetikus dichotoacutemia jellemzi az aacutebraacutezolt vilaacuteg keacutet siacutekjaacuten az elbeszeacutelt toumlrteacutenet

siacutekjaacuten vagyis a diegeacutezis siacutekjaacuten vagy az elbeszeacuteleacutes azaz az exegeacutezis siacutekjaacuten E

kifejezeacuteseket a modern narratoloacutegia az antik retorikaacutetoacutel elteacuterően hasznaacutelja a diegeacutezis

alatt Schmid az elbeszeacutelt vilaacutegot eacuterti miacuteg exegeacutezis alatt azt a siacutekot amelyben lezajlik

a narraacutecioacute amelyben megtoumlrteacutennek az elbeszeacutelő metanarratiacutev megjegyzeacutesei A

diegetikus narraacutetor oumlnmagaacuteroacutel mint a diegeacutezisben leacutevő alakroacutel bdquonarraacutelrdquo ndash eacutes keacutet

siacutekon mutatkozik mind az elbeszeacuteleacutes siacutekjaacuten (mint szubjektum) mind az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben (mint objektum) A nem-diegetikus elbeszeacutelő oumlnmagaacuteroacutel mint a

diegeacutezisben leacutevő alakroacutel nem bdquonarraacutelrdquo csak maacutes alakokroacutel az ő leacutetezeacutese az

50

Schmid megkuumlloumlnboumlzteti a narraacutetor explicit eacutes implicit aacutebraacutezolaacutesaacutet melyek koumlzuumll az előbbi fakultatiacutev

eljaacuteraacutes (a narraacutetor autoprezentaacutecioacuteja ndash megnevezi magaacutet neveacutet elbeszeacutelői eacutenkeacutent hataacuterozza meg

oumlnmagaacutet) az utoacutebbi viszont fundamentaacutelis Az explicit aacutebraacutezolaacutes nem leacutetezhet az implicit neacutelkuumll amely

az elbeszeacutelő szoumlveg szimptoacutemaacuteinak indexjeleinek segiacutetseacutegeacutevel (a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten) joumln

leacutetre Minden elbeszeacutelő szoumlvegben jelen van a narraacutetor A Friedman vagy Lubbock neveacutevel feacutemjelzett

angolszaacutesz narratoloacutegiai iraacutenyzatok megkuumlloumlnboumlztetik a szemeacutelyes eacutes szemeacutelytelen narraacutecioacutet Seymour

Chatman terminoloacutegiaacutejaacuteban pedig talaacutelkozunk meacuteg a nonnarrator ndash overt narrator eacutes egy koumlztes

poziacutecioacute a covert (laquorejtettraquo) narrator haacutermas disktinkcioacuteval Schmid hozzaacuteteszi hogy azok az aktusok

melyekben a narraacutetor kifejezi magaacutet egyuacutettal az absztrakt szerző indexeikeacutent is foumllleacutepnek akinek az

alkotaacutesa maga az elbeszeacutelő is Vouml Вольф ШМИД Нарратология Im 67-96 51

I m 52

Vouml Bertil ROMBERG Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel Stockholm 1962

35

elbeszeacuteleacutes siacutekjaacutera az exegeacutezisre korlaacutetozoacutedik Ezzel szemben a diegetikus narraacutetor

keacutet funkcionaacutelisan elteacuterő instanciaacutera oszlik elbeszeacutelő eacuten ndash elbeszeacutelt eacuten53

A

diegetikusnem-diegetikus szembeaacutelliacutetaacutes valamelyest megfelel olyan hagyomaacutenyos

megjeloumlleacuteseknek mint az első szemeacutelyű narraacutetor (laquoIch-Erzaumlhlerraquo) ndash harmadik

szemeacutelyű narraacutetor (laquoEr-Erzaumlhlerraquo) elnevezeacuteseknek csakhogy Schmid emleacutekeztet

arra hogy egy grammatikai forma nem keacutepezheti a narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak alapjaacutet ndash

raacuteadaacutesul nem az első szemeacutely formulaacutei hanem funkcionalitaacutesuk lehet a

megkuumlloumlnboumlztető jegy ha az bdquoeacutenrdquo csak az elbeszeacutelői aktushoz tartozik akkor a

narraacutetor nem-diegetikus miacuteg ha az bdquoeacutenrdquo az elbeszeacutelői aktusra eacutes az elbeszeacutelt vilaacutegra

is iraacutenyul uacutegy a narraacutetor diegetikus54

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseiben is leggyakrabban a rsquomegjeleniacutetettrsquo azaz

diegetikus narraacutetorral talaacutelkozunk amely egyeacuteb iraacutent a fantasztikus műfajnak is

sajaacutetja a legtoumlbb titok-novellaacuteban tehaacutet jelen leacutevő narraacutetor beszeacuteli el az esemeacutenyt a

Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenetben az esemeacutenyeket figyelő fiatal nemes az Alekszej atya

elbeszeacuteleacuteseacuteben az utazoacute revizor a Kutya elbeszeacutelője a babonaacutes foumlldbirtokos az

Aacutelomeacute maga az aacutelmodoacute fiuacute a Jergunov hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a narraacutetor a hallgatoacutesaacuteg

koumlreacuteből leacutep elő Azonban a titok-elbeszeacuteleacutesekben meacuteg izgalmasabbaacute vaacutelik a narraacutetori

szerep mivel sok esetben megfigyelhető a koumlzvetett vagy aacutetteacutetelezett elbeszeacutelői

modell amikor valamelyik szereplő meseacuteli a toumlrteacutenetet magaacutenak a narraacutetornak

Ilyenkor előfordul hogy a narraacutetor ndash hallgatoacutekeacutent ndash megjegyzeacutesekkel egeacutesziacuteti ki az

53

Schmid nagyon hataacuterozottan kiacutenaacutel egy vilaacutegos terminoloacutegiaacutet a Genette aacuteltal kidolgozott tipoloacutegiai

seacutema fogalmai helyett peacuteldaacuteul amit Genette extradiegetikus-heterodiegetikus narraacutetorkeacutent definiaacutel a

helyett Schmid az elsődleges nem-diegetikus narraacutetor fogalmaacutet ajaacutenlja az intradiegetikus-

homodiegetikus helyett a maacutesodlagos diegetikus kifejezeacutest eacutes iacutegy tovaacutebb 54

Schmid a fiktiacutev olvasoacute fogalmaacutet alkalmazza annak az elbeszeacutelő instanciaacutenak a jeloumlleacuteseacutere melyet

Genette laquonarrataireraquo-nek Prince laquonarrateeraquo-nek Iljin pedig laquonarratatorraquo-nak nevez A fiktiacutev olvasoacute a

fiktiacutev narraacutetor ciacutemzettje az az instancia akihez a narraacutetor inteacutezi a mondandoacutejaacutet de funkcionaacutelisan

sosem azonos egy konkreacutet szereplővel A fiktiacutev olvasoacute fiktiacutev ciacutemzett de nem fiktiacutev befogadoacute Mint fiktiacutev

ciacutemzett a narraacutetor projekcioacuteja Fiktiacutev befogadoacute csak akkor leacutetezhet ha a maacutesodlagos narraacutetor egy

olvasoacutehoz vagy hallgatoacutehoz fordul aki az elsődleges toumlrteacutenetben olvasoacute vagy hallgatoacute szereplőkeacutent

eacutertelmeződik A fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezoloacutedhat explicit formaacuteban azaz bizonyos grammatikai formaacutek

hasznaacutelataacuteval peacuteldaacuteul egyes szaacutem maacutesodik szemeacutelyű formaacutek alkalmazaacutesaacuteval vagy olyan formulaacutekkal

megszoacuteliacutetaacutesokkal mint peacuteldaacuteul a bdquokedves olvasoacuterdquo bdquonyaacutejas olvasoacuterdquo fordulatok vagy implicit moacutedon

indexjelekkel a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten az indexjelek segiacutetseacutegeacutevel a fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezolaacutesa a

narraacutetor aacutebraacutezolaacutesaacuteba eacutepuumll be annak attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik Meacuteg akkor is ha az indexjelek gyengeacutek nem

tűnnek el tehaacutet mindig van utalaacutes a fiktiacutev olvasoacute jelenleacuteteacutere Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m

94-95

36

elhangzottakat tovaacutebbaacute előadja-rsquoelbeszeacutelirsquo az rsquoeredetirsquo toumlrteacutenetmondaacutes moacutedjaacutet eacutes

koumlruumllmeacutenyeit Alekszej atya toumlrteacuteneteacutet peacuteldaacuteul egy olyan elbeszeacutelő meseacuteli el aki

Alekszej atyaacutetoacutel hallotta eacutes megproacutebaacutelja hitelesen aacutetadni

bdquoigyekszem az ő szavaival visszaadni a toumlrteacutenetetrdquo55

Az utazoacute revizor mint elbeszeacutelő minden reacuteszletet uacutegy proacutebaacutel reprodukaacutelni ahogyan

neki meseacutelteacutek el meacuteg az rsquoeredetirsquo narraacutetor gesztusaira is kiteacuter Alekszej fia Jakov

toumlrteacuteneteacutenek meseacuteleacutese koumlzben rsquoelbeszeacutelversquo magaacutet a toumlrteacutenetmondaacutes aktusaacutet

bdquoEkkor Alekszej atya elővette zsebkendőjeacutet megtoumlroumllte koumlnnyeitrdquo56

A Diadalmas szerelem dalaacuteban Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz novellaacutet stilizaacutelja az

elbeszeacutelő a koumlzvetlen narraacutetor az itaacuteliai kroacutenikaacutes keacutezirataacutet olvassa A Kuumlloumlnoumls

toumlrteacutenet elbeszeacutelője H uacuter de szolgaacuteja Ardalion fontos toumlrteacutenetekkel egeacutesziacuteti ki az

elbeszeacuteleacutest gyakran aacutetveacuteve sőt neacuteha tuacuteljaacutetszva a narraacutetori szerepet

bdquo[Ardalion] itt megaacutellt egy pillanatra valoacutesziacutenűleg azeacutert hogy

foumllfigyelhessek stiacutelusaacutenak vaacutelaszteacutekossaacutegaacuterardquo57

A Jergunov hadnagy toumlrteacutenete ciacutemű elbeszeacuteleacutes narraacutetora a hallgatoacutesaacutegboacutel leacutep elő eacutes

mondja el a Jergunov hadnagy aacuteltal maacuter sokszor elmeseacutelt toumlrteacutenetet Az elbeszeacutelő

utalaacutesokat tesz arra hogy Jergunov hogyan meseacutelt milyen alakzatokat hasznaacutelt

hogyan adta elő az esemeacutenyeket

bdquo[Emilia] tekintete tőrkeacutent fuacuteroacutedott bele [Jergunov] megproacutebaacutelta

utaacutenozni is a leaacuteny csodaacutelatos pillantaacutesaacutetrdquo58

55

Ivan TURGENYEV Alekszej atya elbeszeacuteleacutese = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1050 56

I m 57

Ivan TURGENYEV Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 596

37

A narraacutecioacutes szerepek megkettőzőseacutere illetve a narraacutecioacutes jaacuteteacutekok

jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutesaira a legszoacuterakoztatoacutebb peacutelda a Kutya ciacutemű

elbeszeacuteleacutes melynek nyitoacutejelenete egy beszeacutelgeteacutes a termeacuteszetfoumlloumltti jelenseacutegekről

Ebből a beszeacutelgeteacutesből leacutep elő elbeszeacutelőveacute Porfirij a kalugai foumlldbirtokos bdquoToumlrteacutent

velem valami ami ellentmond a termeacuteszet toumlrveacutenyeinekrdquo59

Az elbeszeacutelő aztaacuten

rendre szembesuumll hallgatoacutesaacutega keacutetkedeacuteseivel illetve sajaacutet bizonytalansaacutegaival Iacutegy a

toumlrteacutenetmondaacutest sorra megszakiacutetjaacutek a hallgatoacutesaacuteg keacutetkedő megjegyzeacutesei eacutes egyeacuteb

eacutelcelődeacutesek (bdquoMagaacuteban egy filozoacutefus veszett elrdquo) valamint az elbeszeacutelő

oumlnigazolaacutesai eacutes fogadkozaacutesai (bdquoLaacutetom megmosolyognakrdquo bdquoHiggyeacutek el egy

kortyot sem ittamrdquo60

stb) A Klara Milicsben legtoumlbbszoumlr a főhős baraacutetja Kupfer

foglalja el a narraacutetori poziacutecioacutet eacutes meseacuteli toumlrteacuteneteit Aratovnak a narraacutetor pedig

elemzi Kupfer elbeszeacutelői eljaacuteraacutesait

bdquo[Klara apja] iacutezleacutestelen keacutepeket festett de kuumlloumlnben joacute keacutepesseacutegű ember

volt (Itt Kupfer oumlneleacuteguumllten elmosolyodott szoacutejaacuteteacutekaacutenak szoacutelt ez a

mosoly)rdquo61

A termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel is a

fantasztikus elbeszeacuteleacutes meghataacuterozoacute strukturaacutelis probleacutemaacuteja a narraacutetor megjeleniacuteteacutese

Ez azeacutert is leacutenyeges mert az irodalmi szoumlveg felfoghatatlan az igaz eacutes a hamis

kategoacuteriaacutei szerint az irodalom a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes a belső

koherencia igeacutenyeacutet taacutemasztja Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlvegen beluumll csak a szerző

aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai

lehetnek igazak vagy hamisak A fantasztikus toumlrteacutenetekben a narraacutetor aacuteltalaacuteban

egyes szaacutem első szemeacutelyben nyilvaacutenul meg (vouml Poe Hoffmann Merimeacutee vagy

58

Ivan TURGENYEV Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 554 59

Ivan TURGENYEV A kutya (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala

Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 531 60

I m 532-533 61

Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily

Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1103 Kiemeleacutes az eredetiben

38

Maupassant fantasztikus szoumlvegeivel) Azonban a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a

narraacutetor mint az egyik szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent Narraacutetorkeacutent szavai nem meacuterhetők

az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fogalmaival eacutelve ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk hiszen ebben az

esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedi szavaiban holott a fantasztikum felteacutetelezi a

keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt

hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt vagy habozaacutest eacutebresszen

Ugyanakkor a fantasztikum mindig dilemma eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy

nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban

hinne A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a rsquomeseacutelőrsquo első

szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel mivel az bdquoeacutenrdquo

neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a narraacutetor

leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute azonosulhat

vagy magaacutera ismerhet Iacutegy jutunk legmeacutelyebbre a fantasztikus univerzumba

Termeacuteszetesen nem egyeacuteni pszicholoacutegiai jaacuteteacutek az azonosulaacutes ez a mechanizmus a

szoumlveghez tartozoacute strukturaacutelis keacutenyszer Poe vagy Maupassant szaacutemos novellaacutejaacuteban

főszereplőit teszi meg narraacutetornak ez Poe nyomaacuten sokak eljaacuteraacutesa lett A leacutenyeg az

hogy nem a szerző hanem egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell

koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek De mivel a

narraacutetor nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele

ellentmondaacutesos bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Mivel azt nem tudjuk hogy a narraacutetor

rsquonem mond igazatrsquo de a lehetőseacuteg leacutetezik (mivel a narraacutetor szereplő is) ndash eacutes az

olvasoacuteban feleacutebredhet a habozaacutes

Ha tehaacutet elfogadjuk a szolovjovi vagy todorovi ingadozaacutes-habozaacutes-

bizonytalansaacuteg teacuteteleacutet a fantasztikum elmeacuteleteacuteben akkor azt mondhatjuk hogy az

ideaacutelis fantasztikus iacuteraacutesmoacuted keacutepes megmaradni a bizonytalansaacutegban Peacuteldaacuteul Henry

James The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet) ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben nem

tudjuk eldoumlnteni hogy csak a nevelőnő hallucinaacutecioacuteiroacutel van szoacute vagy valoacuteban

kiacuteseacutertetek jaacuterjaacutek a birtokot Turgenyevneacutel a Laacutetomaacutesokban Alice ndash uacutegy tűnik ndash

39

holdfeacutenyből formaacuteloacutedik ki Merimeacutee novellaacutejaacuteban az Ille-i Veacutenusz-ban sem tudunk

meggyőződni az igazsaacutegroacutel a szobor ndash uacutegy tűnik ndash eacuteletre kel eacutes gyilkol azonban

mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz

Turgenyev is gyakran modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot

esemeacutenyek alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az

elbeszeacutelőknek bdquouacutegy tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha

nem lenne testerdquo bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo stb fordulatai

szaacutemos titok-novellaacuteban fenntartjaacutek a fantasztikus narratiacutev modalitaacutest amely

hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg

fennmaradaacutesaacutehoz A Diadalmas szerelem dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor egy

itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika keacutezirataacutet olvassa tehaacutet egy megjeleniacutetett narraacutecioacutet amit ő

foglal keretbe eacutes ami iacutegy eacuter veacuteget

bdquoMit jelentett ez Talaacuten azt hogy

Enneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo62

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a fantasztikus műfajnak kivaacuteloacutean

megfelel a megjeleniacutetett narraacutetor mivel lehetőveacute teszi az olvasoacute szuumlkseacutegszerű

azonosulaacutesaacutet a szereplővel A szerzők kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen eacutelnek azzal a teacutennyel hogy

a narraacutetor szavainak staacutetusa ellentmondaacutesos Amennyiben tehaacutet a narraacutetor szavairoacutel

beszeacuteluumlnk uacutegy azokat nem vizsgaacutelhatjuk az rsquoigazsaacutegrsquo szempontjaacuteboacutel miacuteg ha a

szavak inkaacutebb a szereplőhoumlz tartoznak alaacutevethetők az igazsaacuteg vizsgaacutelataacutenak

Amennyiben tovaacutebb vizsgaacuteljuk a termeacuteszetfoumlloumltti kapcsolataacutet a narraacutecioacuteval

az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja keruumll előteacuterbe minden olyan szoumlveg amelyben a

termeacuteszetfoumlloumltti megjelenik jellegzetesen felgyorsiacutetja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutet Egy

turgenyevi laacutetomaacutes rsquoelmeseacuteleacutesersquo rsquoleiacuteraacutesarsquo peacuteldaacuteul Emilia mutatvaacutenyai a Jergunov

hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a kutya aacutetvaacuteltozaacutesai eacutes gazdaacutejaacutenak hallucinaacutecioacutei a Kutya ciacutemű

novellaacuteban Aratov laacutetomaacutesai eacutes Klara alakmaacutesainak megjeleneacutesei a Klara Milicsben

62

TURGENYEV A dialalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 733

40

Valeria aacutelmai eacutes Muzio előadaacutesai a Diadalmas szerelem dalaacuteban mind sajaacutetos

dinamikaacutet ad az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak A vaacuteltozaacutes mozzanataacutenak azeacutert is van

megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a vaacuteltozaacutes a narratoloacutegiai szempontboacutel

kulcsfontossaacuteguacute esemeacuteny előfelteacutetele A toumlrteacutenet alapismeacuterve pedig nem maacutes mint az

esemeacuteny63

Eacutes mi szaacutemiacutet esemeacutenynek A vaacuteltozaacutes meacutegpedig egy adott kiindulaacutesi

szituaacutecioacute megvaacuteltozaacutesa Ez lehet az elbeszeacutelt vilaacuteg egy uacuten kuumllső szituaacutecioacutejaacuteban

(termeacuteszeti akcionaacutelis vagy interakcionaacutelis esemeacutenyek) vagy egy adott szereplő

belső szituaacutecioacutejaacuteban (mentaacutelis esemeacutenyek) veacutegbemenő vaacuteltozaacutes Az esemeacutenyesseacuteg

kriteacuteriuma a fakticitaacutes vagy bdquorealitaacutesrdquo amely eacutertelemszerűen a fiktiacutev vilaacuteg keretein

beluumll eacutertendő az esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez neacutelkuumlloumlzhetetlen vaacuteltozaacutesnak valoacuteban meg

kell toumlrteacutennie a fiktiacutev vilaacutegban Vaacutegyakozaacutes aacutelom keacutepzelődeacutes eseteacuten csak maga

vaacutegy vagy az aacutelmodaacutes aktusa lehet esemeacutenyes A fakticitaacuteshoz szorosan

hozzaacutetartozik a rezultativitaacutes fogalma amely szinteacuten az esemeacutenyesseacuteg felteacutetele a

vaacuteltozaacutesnak az elbeszeacuteleacutes befejezeacuteseacuteig be kell koumlvetkeznie Schmid hangsuacutelyozza az

esemeacutenyesseacuteg leacutepcsőzetesseacutegeacutet magyaraacuten azt hogy az esemeacutenyesseacutegnek illetve az

ahhoz elengedhetetlen vaacuteltozaacutesnak kuumlloumlnboumlző erősseacutegű szintjei lehetnek de

felsorolja a maximaacutelis esemeacutenyesseacuteghez szuumlkseacuteges vaacuteltozaacutes oumlt kriteacuteriumaacutet (i)

relevancia (ii) vaacuteratlansaacuteg vagy kiszaacutemiacutethatatlanaacuteg (iii) koumlvetkezmeacutenyesseacuteg (iv)

megfordiacutethatatlansaacuteg vagy egyiraacutenyuacutesaacuteg (v) megismeacutetelhetetlenseacuteg64

E

felteacutetelrendszer pedig kuumlloumlnoumlskeacutepp eacuterveacutenyesuumll a fantasztikus szoumlvegekben illetve a

fantasztikum aacuteltal dominaacutelt esemeacutenytoumlrteacuteneti szerkezetekben

A narraacutecioacute az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak gyorsasaacutega

kapcsaacuten szembesuumlluumlnk az időbeliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval Minden műben van utalaacutes a

befogadaacutes idejeacutere azonban a fantasztikus elbeszeacuteleacutes mely erőteljesen kiemeli a

koumlzleacutes folyamataacutet jelentőseacuteget tulajdoniacutet az olvasaacutes idejeacutenek is melynek

legfontosabb jellegzetesseacutege hogy hagyomaacutenyosan visszafordiacutethatatlan A

fantasztikus olvasat eseteacuteben tehaacutet a balroacutel jobbra olvasaacutes konvencioacuteja eacuterveacutenyesuumll

amellyel minden maacutesnaacutel jobban eacutel a fantasztikum Ennek eredmeacutenyekeacuteppen egeacutesz

maacutesfajta eacuterzeacuteseket kelt egy fantasztikus mese első eacutes maacutesodik olvasaacutesa ez pedig

63

Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m 22-26 64

I m 24

41

sokkal inkaacutebb jellemző a meseacutekre eacutes fantasztikus iacuteraacutesokra mint maacutes tiacutepusuacute

elbeszeacuteleacutesekre Az azonosulaacutes voltakeacutepp maacuter nem is lehetseacuteges a maacutesodik

olvasaacutesnaacutel amikor maga az olvasaacutes elkeruumllhetetlenuumll metaolvasaacutessaacute vaacutelik mivel

felismerjuumlk a fantasztikum eljaacuteraacutesait65

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo

Az eddig aacuteltalaacutenosan rsquotitokzatosnakrsquo nevezett turgenyevi kisproacuteza műfaji

meghataacuterozaacutesainak soraacutet is aacutet kell vizsgaacutelnunk szaacutemos kutatoacute proacutebaacutelta maacuter

azonosiacutetani azt a műfaji korpuszt amely feloumlleli a szoacuteban forgoacute novellaciklust

Elsőkeacutent Pumpjanszkij tette aki a rsquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrsquo (laquoтаинственные

повестиraquo66

) oumlsszefoglaloacute ciacutemmel nevezi el az elbeszeacuteleacutes-csoportot eacutes hasonloacute

meghataacuterozaacutest ad Viktor Sklovszkij is aki a rsquotitok-novellaacutekrsquo (laquoновелла таинraquo)67

megnevezeacutest alkalmazza Natova a bdquomisztikus elbeszeacuteleacutesekrdquo68

Mosztovszkaja a

bdquofantasztikus stuacutediumokrdquo69

miacuteg Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten a rsquosejtelmes

elbeszeacuteleacutesekrsquo70

csoportjakeacutent hataacuterozzaacutek meg a novellaciklust Sietek megjegyezni

hogy Hetzel Turgenyev paacuterizsi kiadoacuteja maacuter a szerző eacuteleteacuteben 1873-ban Eacutetranges

histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel tesz koumlzzeacute egy koumltetnyi Turgenyev-

65

Todorov megjegyzi hogy nemcsak a fantasztikus elbeszeacuteleacutes helyezi a hangsuacutelyt a mű befogadaacutesaacutenak

idejeacutere ez meacuteg inkaacutebb jellemző a rejteacutelyen alapuloacute detektiacutevregeacutenyre hiszen a felfedezeacutesre vaacuteroacute igazsaacuteg

egy olyan szigoruacute laacutencolatot felteacutetelez amelynek egyetlen laacutencszeme sem helyezhető aacutet (toumlbbek koumlzoumltt

ezeacutert nem olvassuk uacutejra a detektiacutevregeacutenyeket) A vicc hasonloacute keacutenyszerekkel szembesuumll Vouml Tzvetan

TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 39 Freud leiacuteraacutesa a viccről alkalmazhatoacute minden

az időbeliseacuteget hangsuacutelyozoacute műfajra bdquoA viccnek ez a tulajdonsaacutega amely egyben eacutelettartama

roumlvidseacutegeacutet is megszabja eacutes mindig uacutejabb viccek alkotaacutesaacutera is oumlsztoumlnoumlz nyilvaacuten a meglepeteacutes a

vaacuteratlansaacuteg mozzanataacuteban leli magyaraacutezataacutet amely a vicc maacutesodszori előadaacutesakor maacuter elveacutesz Amikor

maacutesodszorra hallunk egy viccet az emleacutekezet visszatereli a figyelmet arra az alkalomra amikor előszoumlr

hallottukrdquo Vouml Sigmund FREUD A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) = Sigmund

FREUD Esszeacutek Budapest Gondolat 1982 169 66

B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 460 67

В ШКЛОВСКИЙ О теории прозы Moсквa 1929 68

Надежда НАТОВА О мистических повестях Тургенева = Transactions of the Association of

Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149 69

Н Н МОСТОВСКАЯ Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная традиция =

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции

Будапешт 1994 152-161 70

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990 ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega

Budapest Euroacutepa 1978

42

novellaacutet71

Arroacutel sem feledkezhetuumlnk meg hogy maga a szerző is alkalmaz a ciacutemek

utaacuten jegyzeteiben vagy magukban a novellaciacutemekben műfaji indexeket vagy műfajra

toumlrteacutenő utalaacutesokat uacutegymint Laacutetomaacutesok [rsquoFantaacuteziarsquo] Klara Milics [rsquoPszicholoacutegiai

etűdrsquo] stb A kritikai recepcioacute eacutes a szerző műfaji meghataacuterozaacutesinak soraacutet

(rsquofantasztikusrsquo rsquosejtelmesrsquo rsquotitokzatosrsquo rsquopszicholoacutegiairsquo elbeszeacuteleacutes stuacutedium fantaacutezia

rajz etűd stb) a leguacutejabb keletű definiacutecioacute zaacuterja a modern amerikai Turgenyev-

kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-sorozatot a rsquodream-talesrsquo (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja

szaacutemon72

Ez pedig az egyetlen definiacutecioacute amely raacutemutat az aacutelmok jelentőseacutegeacutere az

iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban tovaacutebbaacute előveacutetelezi a titok-proacuteza poeacutetikaacutejaacutenak centraacutelis

probleacutemakoumlreacutet az aacutelom-szoumlvegek eacutes az aacutelom nyelveacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Kettős

motivaacutecioacute emeli az aacutelmokat műfaji indikaacutetorraacute egyfelől a szerző eacuteletrajzi haacutettere a

gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev rsquoodafordulaacutesarsquo az aacutelmokhoz az eacutelet eacutes

halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot jeloumllőjeacutehez maacutesfelől az aacutelmoknak az a ndash szimbolikus

jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash specifikus nyelve azaz leacutenyuumlnk meacutelyeacuteről joumlvő sajaacutetos

jelbeszeacuted mely hozzaacutesegiacutet bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

Az aacutelomkutataacutes ceacutelzott eacutes tudatos filozoacutefiai eszteacutetikai kultoroloacutegiai eacutes

termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutesok taacutergyaacutevaacute az aacutelom poeacutetikaacuteja pedig az

irodalomtudomaacuteny egyre produktiacutevabb iraacutenyzataacutevaacute vaacutelt Szaacutemos gondolkodoacute az

aacutelmot az aacutelomlaacutetaacutest az alkotaacutessal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Ezeacutert iacuterja Borges hogy az

aacutelom az eszteacutetikai valoacutesaacuteg legarchaikusabb fajtaacuteja mivel az aacutelmodoacutek sziacutenhaacutezzaacute

neacutezőveacute szereplőveacute vaacutelnak ndash az aacutelmodoacute szuumlzseacutet teremt73

Kant az aacutelmot bdquooumlnkeacutentelen

alkotaacutesnakrdquo74

nevezi miacuteg Nietzsche szerint a bdquoműveacuteszet mintakeacuteperdquo75

Ahogyan Remizov megaacutellapiacutetja egy iacuteroacute sem hagyott haacutetra annyi aacutelmot mint

az bdquoaacutelomlaacutetoacuterdquo Turgenyev s hozzaacuteteszi hogy az aacutelom nemcsak a mindennapi

impresszioacuteink a nem kimondott vagy nem kiteljesedett gondolataink megjeleniacutetője

71

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1973 72

Vouml Robert LORD Russian Literature An Introduction New York Taplinger 1980 Lsd meacuteg Ivan

TURGENEV Dream Tales and Prose Poems (Trans Constance Garnett) Ayer Company Publishers

1977 Illetve David G HARTWELL A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3 Tom

Doherty Assoc Llc 1992 73

Vouml Jorge Luis BORGES Collected Fictions Penguin 2001 413 74

И КАНТ Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994 Т7 495 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 75

Vouml Ф НИЦШЕ Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2 томах

Москва Мысль 1990 Т 1

43

hanem a megismereacutes a bdquomeglaacutetaacutesrdquo a foumllismereacutes eacutes az eszmeacuteleacutes eszkoumlze s eacuteppen

ezeacutert az orosz irodalomnak oly szerves alkotoacuteeleme az aacutelom-aacutelomlaacutetaacutes szoumlvegbe

eacutepuumlleacutese76

Petrovszkij hiacutevja fel a figyelmet elsőkeacutent az aacutelmok problematikaacutejaacutera a

turgenyevi iacuteraacutesmoacuted vizsgaacutelataacuteban az aacutelmokat irracionaacutelis őselemek megjeleneacutesekeacutent

eacutertelmezi kiteacuter az aacutelom karakteroloacutegiai eacutes szuumlzseacutekeacutepző funkcioacutejaacutera valamint az

aacutelom-szoumlvegek szimbolikus jeloumlleacutesi eljaacuteraacutesaira azonban mivel nem bocsaacutetkozik

szoumlvegelemzeacutesbe munkaacuteja kimeruumll a probleacutemafelveteacutesben77

Satalov

pszichoanalitikus eljaacuteraacuteskeacutent definiaacutelja az aacutelmokat Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseiben78

miacuteg Muratov aki Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban a titok-novellaacutek

szuumlzseacutes alapjaacutenak az aacutelmokat tekinti hangsuacutelyozza hogy az iacuteroacute szaacutemaacutera egyfelől az

eacutelet laacutetomaacutesszerű eacuterthetetlen kiacuteseacuterteties titokzatos mint az aacutelom maacutesreacuteszt maga az

aacutelom az emberi leacutetezeacutes eacutes leacutetmoacuted kuumlloumlnoumls vagy ismeretlen oldalaacutenak megjeleniacuteteacutese s

ezeacutert vaacutelik Turgenyev novellisztikaacutejaacutenak meghataacuterozoacute jelenseacutegeacuteveacute79

Turgenyev tudatosan fordul az aacutelmokhoz illetve az aacutelmok szimbolikus

nyelveacutehez mint sajaacutetos jelbeszeacutedhez bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

hozzaacutesegiacutető nyelvhez Az aacutelom azeacutert lehet sajaacutetos megeacuterteacutesforma is hiszen egy

nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli meg Ricoeur iacutegy veacutelekedik

bdquoFeacutelreteacuteve a kuumlloumlnboumlző iskolaacutek keacuterdeacuteseacutet az aacutelmok arroacutel tanuacuteskodnak hogy

folyvaacutest maacutesra gondolunk mint amit mondunk Az aacutelmokban a manifeszt

jelenteacutesek szuumlntelenuumll rejtett jelenteacutesekre vonatkoznak ez tesz minden

aacutelmodoacutet koumlltőveacuterdquo80

Az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat ndash nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ndash ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

76

А М РЕМИЗОВ Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 144 77

М А ПЕТРОВСКИЙ Таинственное у Тургенева = ИН РОЗАНОВ МЮ СОКОЛОВ (ред)

Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 72 78

С Е ШАТАЛОВ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки Вопросы

литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97 79

А Б МУРАТОВ Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985 15 80

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest Osiris 2001

29 Vouml Paul RICOEUR Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash London Yale

University Press 1970

44

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Wolfgang Iser azonban

felhiacutevja figyelmet arra hogy az aacutelmok szimbolikus nyelveacutenek vizsgaacutelatakor meg kell

kuumlloumlnboumlztetnuumlnk keacutet forraacutest a magaacuten illetve a kollektiacutev archeoloacutegiaacutet az aacutelombeacuteli

gondolatok formaacuteja nem lehet kizaacuteroacutelag az alvoacute ember sajaacutet archeoloacutegiai

lerakoacutedaacutesa81

Freud aki mindig igyekezett elkeruumllni az aacutelombeacuteli szimboacutelumoknak a

hagyomaacutenyos eacutes szaacutemaacutera eacuterveacutenyeacutet vesztett aacutebraacutezolaacutesi moacutedon beluumll toumlrteacutenő

eacutertelmezeacuteseacutet gyakran utalt miacutetoszokra legendaacutekra eacutes tuumlndeacutermeseacutekre amikor az

ilyen szimboacutelumok osztaacutelyozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet82

Freudot az foglalkoztatta hogy mi

van az aacutelmokban koacutedolva Azonban annak eacuterdekeacuteben hogy az aacutelombeacuteli gondolatok

formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell műkoumldnie eacutes iacutegy az

aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki amelyben

oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat illetve a privaacutet eacutes kollektiacutev archeoloacutegia Mindez

felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell

talaacutelnia a tudatba Gordon Globus szerint azonban az aacutelom nem emleacutekmaacutesok

szintaktikailag elrendezett mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem inkaacutebb olyan kreatiacutev folyamatrdquo amely bdquode novo megteremti a vilaacutegotrdquo83

Globus tehaacutet az aacutelmot kreatiacutev aktuskeacutent fogja fel amelyben keacutet szintet kuumlloumlnboumlztet

meg a bdquokreatiacutev vaacuteltozatossaacutegotrdquo melyet az aacutelmodaacutesban egyuumlttműkoumldő jelenteacutesek

aacuteltalaacuteban uacutejszerű koraacutebban oumlssze nem kapcsolt elemekből aacutelloacute keacuteszlete hoz leacutetre

valamint az uacuten bdquoformatiacutev kreativitaacutest ami fakticitaacutesa miatt eacuterdekes hogy egyaacuteltalaacuten

leacutetezik vilaacuteg hogy gondolataink keacutepesek sajaacutet beteljesiacuteteacutesuumlkrerdquo84

Az aacutelmodaacutes ebben

az eacutertelemben vaacutelik el eacutelesen az eacutebrenleacutettől melynek kapcsaacuten Globus iacutegy fogalmaz

bdquoNem mi alkotjuk az eacutebrenleacutet eacuteletvilaacutegaacutet ezt mondja a joacutezan eacutesz A vilaacuteg maacuter

leacutetezik vaacuter raacutenk kiacutenaacutelja magaacutet a feltaacuteraacutesrahellip Az aacutelomban ellenben formatiacutevan

megteremtjuumlk leacutetrehozzuk megalkotjuk magaacutet a vilaacutegot eacutes benne eacuteletuumlnketrdquo85

Ekkor beszeacutelhetuumlnk ndash bahtyini fogalommal ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli

81

Vouml Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 82

Vouml Sigmund FREUD Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985 83

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 Vouml Gordon GLOBUS Dream Life Wake

Life Albany State U of NY Press 1987 84

I m 34 85

I m 38

45

megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo86

az aacutelom lehetőveacute teszi szaacutemunkra hogy kileacutepjuumlnk a minket

aacuteltalaacuteban meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből Bahtyin szerint tehaacutet az aacutelomban meglaacutetott

eacutelet arra keacuteszteti az aacutelmodoacutet hogy maacuteskeacutent egy merőben uacutej felfogaacutesban eacuterteacutekelje eacutes

eacutertelmezze az eacuteletet87

Bahtyin teacutetele alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti

uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo88

eacutes azt meacuterlegeli vajon mieacutert vezeti az embert az a

vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot ndash azt az aacutellapotot

amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll Mivel az embernek ki kell

leacutepnie oumlnmagaacuteboacutel hogy sajaacutet korlaacutetain tuacutelra hatolhasson az irodalmi fikcionalitaacutes

uacutegy moacutedosiacutetja a tudatot hogy foumllfoghatoacutevaacute teszi azt ami egyeacutebkeacutent csak aacutelmaacuteban

esik meg az emberrel eacutes megalkotja azt a horizontot amely az aacutelmodoacute szaacutemaacutera nem

adott az aacuteltala teremtett vilaacuteg koumlzepeacuten Az aacutelmok tehaacutet alternatiacutev vilaacutegokat hoznak

leacutetre amelyek nem utaacutenoznak szeacutettagolt emleacutekeket Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute

mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell

Jurij Lotman szerint az archaikus ember a mainaacutel sokkal jelentősebb

aacutelomkultuacuteraacuteval rendelkezett ami azt jelenti hogy az aacutelmokat sokkal

oumlsszefuumlggőbbnek laacutetta eacutes jegyezte meg89

Lotman arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a

saacutemaacutenisztikus kultuacutera rendelkezett az aacutelmok iraacutenyiacutetaacutesaacutenak technikaacutejaacuteval beleeacutertve az

aacutelmok koherens elbeszeacuteleacuteseacutenek eacutes interpretaacutecioacutejaacutenak rendszereit Borisz Uszpenszkij

kimutataacutesaacuteban az elbeszeacuteleacutes hatalmas szerepet jaacutetszik az aacutelom kultuacuteraacutejaacuteban mert

szervezetteacute formaacutelja az aacutelmot meacuteghozzaacute azaacuteltal hogy lineaacuteris időbeli kompoziacutecioacuteval

ruhaacutezza fel90

Az iacuteraacutesbeliseacuteggel meacuteg nem rendelkező archaikus ember szaacutemaacutera az

aacutelmok vilaacutega egy olyan teret jelentett amely a valoacutesaacutegosra hasonliacutetott de nem volt

valoacutesaacuteg Szuumlkseacutegszerűen azt felteacutetelezte tehaacutet hogy e vilaacutegnak jelenteacutese van

azonban nem ismerte ezt a jelenteacutest Az archaikus ember tehaacutet jelekkel talaacutelkozott

86

I m 43 87

М БАХТИН Проблемы поэтики Достоевского Москва Художественная литература 1972 171 88

Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 44 89

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = Ю М ЛОТМАН

СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи Исследования Заметки

(1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-125 Magyarul Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash

szemiotikai ablak = LOTMAN Kultuacutera eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 197 90

Б А УСПЕНСКИЙ История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика истории Семиотика

культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 14

46

meacuteghozzaacute azoknak bdquotiszta formaacutejaacutevalrdquo91

mivel nem tudta hogy mit jeloumllnek

jelenteacutesuumlk nem volt meghataacuterozva ndash meg kellett ezeacutert hataacuterozni Lotman

felfogaacutesaacuteban tehaacutet a kezdet egy szemiotikai kiacuteseacuterlet volt Az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo

keacutepes arra hogy betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen hiszen ndash ahogyan Lotman hozzaacutefűzi

- az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg

benne Eacutes hogy miben rejlenek e nyelv alapvető sajaacutetossaacutegai Előszoumlr is

nagymeacuterteacutekű meghataacuterozatlansaacutegaacuteban Ez pedig alkalmatlannaacute teszi arra hogy

aacutellandoacutesult koumlzleacuteseket hozzon leacutetre azonban kreatiacutevan talaacutel fel uacutej informaacutecioacutekat

Annak elleneacutere hogy az aacutelmot a titokzatos Maacutesiktoacutel eacuterkező uumlzenetnek tartottaacutek92

Lotman szavaival az aacutelom azonban a fentiek alapjaacuten bdquovaloacutejaacuteban informatiacutevan szabad

szoumlveg a szoumlvegeacutertrdquo Maacutesodszor az aacutelom egyik legfontosabb jellemzője a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo Ez azt jelenti hogy nem a vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb

szemiotikai szfeacuteraacutekat tapasztalhatjuk meg benne hanem mindezek egyuumlttes a

valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg tereacutebe eacuterkezuumlnk Lotman szavaival bdquoEz maga a valoacutetlan

valoacutesaacutegrdquo93

Eacuteppen ezeacutert ha az aacutelmot lefordiacutetjuk az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire

akkor a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten az aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega csoumlkken illetve

koumlzleacuteskeacutepesseacutege megnoumlvekedik Az aacutelom uacutejabb jellegzetesseacutege hogy individuaacutelis

maacutes aacutelmaacuteba nem hatolhatunk be Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az aacutelom nyelve eredendően

bdquoegyetlen ember nyelverdquo

Az aacutelom eddigiekben vaacutezolt haacuterom meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutega vagyis

meghataacuterozatlansaacutega soknyelvűseacutege eacutes individualitaacutesa folytaacuten az aacutelom nyelveacutenek

kommunikativitaacutesa alapvetően problematikus eacuteppen olyan neheacutez elmondani egy

aacutelmot mint peacuteldaacuteul elbeszeacutelni egy zeneművet Az aacutelmot tehaacutet egyfajta

elbeszeacutelhetetlenseacuteg jellemzi melynek koumlvetkezteacuteben az aacutelom memorizaacutelaacutesa illetve

rsquoelbeszeacuteleacutesersquo vagy leiacuteraacutesa mindig transzformaacutecioacutet jelent Ily moacutedon tehaacutet az aacutelom

szigoruacute korlaacutetok koumlzeacute van szoriacutetva de eacuteppen ezeacutert lesz az informaacutecioacute-megőrzeacutes

sokjelenteacutesű eszkoumlze Eacutes ahogyan Lotman oumlsszegzi

91

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 92

Az aacutelomnak koumlzleacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese felteacutetelezett egy koumlzlőt akitől a koumlzlemeacuteny szaacutermazott

Keacutesőbb a fejlettebb mitoloacutegiai szfeacuteraacutekban az aacutelmot az Ismeretlen proacutefeacutetai hangjaacuteval azonosiacutetottaacutek

vagyis az Ismeretlennek az emberhez valoacute odafordulaacutesaacuteval Lsd Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash szemiotikai

ablak I m 197 93

I m 200

47

bdquoeacuteppen e rsquohiaacutenyossaacutegairsquo folytaacuten tulajdoniacutethatunk neki az aacutelomnak

olyannyira kuumlloumlnoumls eacutes alapvető fontossaacuteguacute kulturaacutelis funkcioacutet az aacutelom az

eacutertelemmel valoacute feltoumlltődeacutesre vaacuteroacute szemiotikai meghataacuterozatlansaacuteg

haacutetorszaacutega Ekeacutepp lesz kuumlloumlnboumlző ndash akaacuter misztikus akaacuter eszteacutetikai ndash

eacutertelmezeacutesekkel feltoumllthető ideaacutelis Ich-Erzaumlhlunggaacuterdquo94

Ezen az uacuteton juthatunk el Turgenyev iacuteraacutesmoacutedjaacutenak kutataacutesaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak ilyen kituumlntetett szerephez az aacutelmok

illetve hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az

ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelom szimboacutelumokkal

helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Ekkor szabadul fel a nem tudatosult mely

teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet az ismert reacuteszegyseacutegek helyeacutere a reacuteszegyseacutegek

alapjaacuten Az aacutelom-narraacutecioacute tehaacutet nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el Az aacutelom nyelve pedig regeneratiacutev nyelvhasznaacutelatot felteacutetelez mert az aacutelmodoacute

az aacutelom nyelve alapjaacuten alkotja meg sajaacutet gondolataacutet Ilyenformaacuten a gondolatkeacutepzeacutes

alanya maga a szoumlveg azaz magaacutenak az aacutelomnak a szoumlvege Az aacutelmok szoumlvegeacutenek

megiacuteraacutesakor tehaacutet a nyelvi lehetőseacutegek iacuteroacutei megvaloacutesiacutetaacutesaacutet laacutetjuk

A titok-novellaacutekban megfigyelhető hogy a hős soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ezeacutert a narratiacutev rend illetve annak kereteacuteben a turgenyevi fantasztikus

szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacuteban sorakozoacute transzformaacutecioacutes alakmaacutesok sorozataacutenak a

veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise aacuteltalaacuteban az aacutelomban

szuumlletik meg A Klara Milicsben a főhős Aratov az aacutelmodoacute fiuacute az Aacutelomban Porfirij

a Kutyaacuteban vagy Valeria a Diadalmas Szerelem Dalaacuteban aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti

meg illetve szintetizaacutelja ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo

sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket

rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet eacutes sajaacutet

94

I m 202

48

nyelveacutet megteremteni ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev

megnyilatkozaacutesai Ez azt jelenti hogy a hős a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev

toumlrteacutenetet melynek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet aktusa

is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes narraacutecioacute A

novellaacuteban a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov nem Valeria hanem egy fiktiacutev

elbeszeacutelő Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

toumlrteacutenet illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz ndash a

Klara Milics eseteacuteben ndash Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre

az alanyi identitaacutes a narratiacutev azonossaacuteg95

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet

megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a koraacutebbi rsquoreacutesz-mozaikokatrsquo hogy megeacutertse

azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt

keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a

toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Ahogyan Valeria az aacutelmaacuteban

kezd lsquolaacutetnirsquo eacutes lsquoeacutertenirsquo ugyaniacutegy Aratov eszmeacuteleacutese is az aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg

rekonstruaacutelva Klara keacutepeacutet eacutes leacutetrehozva sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A soron koumlvetkező fejezetkben foglalt szoumlvegelemzeacutesekben azt igyekszuumlnk

tehaacutet feltaacuterni hogy milyen nyelvi lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban illetve azt hogy a szerző milyen moacutedon szabadiacutetja fel a nyelv bdquokreatiacutev

energiaacuteitrdquo96

kuumlloumlnoumls tekintettel a turgenyevi proacuteza lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes figuratiacutev

jelenteacutesvonatkozaacutesaira a metaforikus folyamatra Mik tehaacutet a meghataacuterozoacute jegyei eacutes

koumlzponti teacutemaacutei Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak A beszeacuted vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg

problematikaacuteja a kuumlloumlnboumlző megnyilatkozaacutesmoacutedok az elbeszeacuteleacutes rsquosoknyelvűseacutegersquo a

kuumlloumlnboumlző kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes a

sajaacutet nyelv rsquomeglaacutetaacutesarsquo eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean az aacutelmok megjeleneacutese az aacutelom

rsquolaacutetaacutesarsquo eacutes szoumlveggeacute transzformaacutelt rsquoleiacutertrsquo valoacutesaacutega

95

A proacutezanyelvi alanyisaacutegroacutel bővebben lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А

КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg)

Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994 96

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten

(szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Budapest Argumentum 1999 334

49

A szerző keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezeacutesei tehaacutet nem meruumllhetnek ki pusztaacuten a

sejtelmes titokzatos vagy fantasztikus elemek teacutenyszerű vizsgaacutelataacuteban hiszen az

aacutetalakuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted meguacutejuloacute eljaacuteraacutesainak foumlltaacuteraacutesaacutehoz uacutej kulcsokra van

szuumlkseacuteg Mi a titok tehaacutet A fentiekben vaacutezolt ndash az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető ndash

kifejezeacutesmoacuted kereseacutese Ez a kereseacutes eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve

megeacuterteacutesforma az ami a leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy

rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben

tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi

gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az

irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet

leginkaacutebb a szubjektum elbeszeacuteleacutes aacuteltali kimeriacutethetetlenseacutegeacuteben ragadhatoacute meg

illetve az arra iraacutenyuloacute kereseacutesben egy olyan kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben amely az

(oumln)megeacuterteacuteshez vezet

Nem teacutemakeacutent kell tehaacutet a bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel

kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere szert tenni A turgenyevi proacuteza diszkurziacutev szintje

keruumll előteacuterbe itt tehaacutet felmeacuterve a titok-elbeszeacuteleacutes elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

recepcioacutejaacutet tovaacutebbaacute megvizsgaacutelva a titok illetve a fantasztikum fogalmaacutet funkcioacuteit

teacutemaacuteit jellegzetesen turgenyevi eacutepiacutetkezeacuteseacutet eacutes narratiacutev moacuteduszait azt laacutetom

indokoltnak hogy a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet ne a titok ne a fantasztikum ne az aacutelom

imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetsem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Mindezek feacutenyeacuteben

koumlvetkezik a Laacutetomaacutesok a Diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten)

ciacutemű elbeszeacuteleacutesek interpretaacutecioacuteja a koumlvetkező haacuterom nagyfejezetben

50

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN

LAacuteTOMAacuteSOK (laquoПРИЗРАКИraquo)

vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallani

(Turgenyev Laacutetomaacutesok)97

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS

Hogyan fordul aacutet a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a nagyepikaacuteboacutel a proacutezapoeacutemaacuteba Mitől liacuterai

versnyelvi vagy ritmikus Turgenyev proacutezaacuteja Mieacutert nevezi Dosztojevszkij a

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutenak Turgenyevet eacutes mieacutert hasonliacutetja proacutezanyelveacutet a zeneacutehez

Turgenyev csaknem egy eacutevtizeden keresztuumll dolgozott a Призраки (Laacutetomaacutesok

illetve egyes fordiacutetaacutesokban Kiacuteseacutertetek) szoumlvegeacuten amelyet keacutesőbb a titok-

elbeszeacuteleacutesek sorozataacutenak emblematikus ciklusindiacutetoacute darabjakeacutent eacutertelmeztek Az

első eacutes legleacutenyegibb keacuterdeacutes tehaacutet ndash a teljes turgenyevi eacuteletmű oumlsszkeacutepe felől

szemleacutelve ndash hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes nagyregeacutenyek

termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes fiuacutek a

Kuumlszoumlbuumln a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisepikai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy merőben uacutej

poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot Ebben az aacutetalakulaacutesi időszakban a Laacutetomaacutesok iacuteraacutesa koumlzben iacuterja

leveleacuteben Annyenkovnak

97

Ivan TURGENYEV Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash530 520 A magyar nyelvű fordiacutetaacutest a

tovaacutebbiakban a lapszaacutem zaacuteroacutejeles feltuumlnteteacuteseacutevel e kiadaacutes alapjaacuten ideacutezem

51

bdquoMaacuter egy eacuteve azt eacuterzem hogy csak szkaacutezkaacutekat tudok iacuterni Ez alatt szemeacutelyes

liacuterai szoumlvegeket eacutertekrdquo98

Az e fejezetben foglalt szoumlveginterpretaacutecioacute uacutetjaacuten arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt

hogy miben rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes hogy milyenek e

bdquoszemeacutelyes liacuterai szoumlvegekrdquo Tovaacutebbaacute meghaladva azt amit a korabeli kritika eacutes a

keacutesőbbi recepcioacute egy jelentős reacutesze a fantasztikum a titok az aacutelmok vagy viacutezioacutek

megjeleneacutesekeacutent azonosiacutet eacutepp azt vizsgaacutelom hogy a fantasztikus vagy titokzatos

elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesaacuten tuacutel mi valoacutejaacuteban a titka a meguacutejuloacute turgenyevi

iacuteraacutesmoacutednak Vagy egy maacutesfajta keacuterdeacutesfelteveacutessel milyen nyelvi műveletek reacuteveacuten

valoacutesul meg a fantasztikum Turgenyevet ndash jellemző moacutedon ndash elbizonytalaniacutetja

hogy koraacutenak kritikai ellenaacutellaacutesa eacutelesen biacuteraacutelja az iacuteraacutesaiban megjelenő

titokzatossaacutegot fantasztikumot eltaacutentoriacutetjaacutek Szaltikov-Scsedrin vaacutedjai (uacutegymint

beteg keacutepzelgeacutes miszticizmus) sőt meacuteg Herzen is kifogaacutesolja az 1856-ban

megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus elemeit99

Dosztojevszkij azonban

1864-ben az Эпоха ciacutemű folyoacuteirataacuteban meacutegis koumlzli Turgenyev Laacutetomaacutesok c

elbeszeacuteleacuteseacutet ami aztaacuten az iacuteraacutesmoacutedjaacuteban meguacutejuloacute szerzőnek nagy lenduumlletet ad a

titok-elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz (a Laacutetomaacutesokat a megjeleneacutest koumlvetően roumlvid időn

beluumll koumlveti a Kutya a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete majd

neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb a Kop kop kop az Aacutelom illetve az Alekszej atya elbeszeacuteleacutese)

Mieacutert doumlnt uacutegy Dosztojevszkij hogy abban a kritikai ellenszeacutelben meacutegis kiadja a

Laacutetomaacutesokat Aligha a turgenyevi fantasztikum oumlnmagaacuteban volt szaacutemaacutera a legfőbb

kiadoacutei-szerkesztői motivaacutecioacute hiszen Dosztojevszkij szerint a fantasztikus irodalom

igazi megnyilvaacutenulaacutesa Hoffmann műveacuteszete volt melynek az ekkorra maacuter lezaacuterult

orosz irodalmi tradiacutecioacuteja Puskin Pikk daacutemaacutejaacuteban csuacutecsosodott ki Sőt amikor

Turgenyevet keacutetelyek gyoumltrik hogy nem tuacutel fantasztikus-e a mű Dosztojevszkij azt

vaacutelaszolja hogy ha valamieacutert lehet biacuteraacutelni a művet akkor azeacutert mert nem egeacuteszen

98

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1862 maacutejus 6-aacuten TURGENYEV Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk

Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963 IX 6 99

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 106-

107

52

fantasztikus100

Dosztojevszkij a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetja

Turgenyevhez iacuterott leveleacuteben

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo a zeneacutehez hasonloacute [hellip] ugyanaz a nyelv de azt

fejezi ki amit a tudat meacuteg nem vett birtokbardquo101

Dosztojevszkij tehaacutet a turgenyevi proacutezanyelv legfőbb sajaacutetossaacutegaacutet fedi fel eacuteppen

ezeacutert hangsuacutelyozza leveleacuteben a proacutezai szoumlveg a zene eacutes a fantasztikum

modalitaacutesainak probleacutemaacutejaacutet s azok oumlsszefuumlggeacuteseit a fikcioacute poeacutetikai igazsaacutegaacutenak

keacuterdeacuteseacutevel Dosztojevszkij szerint a fantasztikumnak koumlzeliacutetenie kell a realitaacutest eacutes

Turgenyev Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutenek eseteacuteben ez a realitaacutes nem maacutes mint

bdquoegy eacuterett tudattal rendelkező a mi korunkban eacutelő leacuteny szorongoacute vaacutegyakozaacutesardquo102

A

szorongoacute vaacutegyakozaacutes kifejezeacutes az orosz eredetiben a laquoтоскаraquo melyet szaacutemos magyar

fordiacutetaacutes pontatlanul bdquobaacutenatrdquo-keacutent interpretaacutel de helyesen az orosz laquoтоскаraquo a soacutevaacutergoacute

vaacutegy az intencioacute az akaraacutes a szorongoacute vaacutegyakozaacutes a soacutevaacutergaacutes eacutertelemegyuumltteseacutet

fejezi ki103

Mi tehaacutet Dosztojevszkij leveleacutenek legfontosabb uumlzenete Elsőkeacutent az

hogy Turgenyevneacutel nemcsak a grammatikai rendszer szervezi a nyelvet hanem a

zene is a turgenyevi lirizaacuteloacute proacuteza sajaacutetja pedig a hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg amely

uacutej jelenteacutest hoz leacutetre Dosztojevszkij nyomaacuten kijelenthetjuumlk hogy a turgenyevi proacuteza

eacutertelmezeacuteseacuteben a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a hang amely diszpoziacutecioacutet

hoz leacutetre meacutegpedig a vaacutegyeacutet a szorongaacuteseacutet a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacuteseacutet

A turgenyevi szoumlveg teacutemaacutejaacutevaacute is vaacutelik ez hiszen a toumlrteacutenet siacutekjaacuten is a hang

minden toumlrteacuteneacutes kiinduloacutepontja bdquopanaszosan huacuter penduumlltrdquo (493) ndash kezdődik a

narraacutetor aacuteltal elbeszeacutelni kiacutevaacutent toumlrteacutenet Az orosz eredetiben a laquoжалобно прозвенела

100

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма = Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Полное собрание сочинений в тридцати

томах Том 28 Ленинградsbquo Наука 1972 60 101

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 102

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 103

Kovaacutecs Aacuterpaacuted a Dosztojevszkij regeacutenyproacutezaacutejaacuteban a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes alapmodalitaacutesaacutet alkotoacute

laquoтоскаraquo-t soacutevaacutergoacute szorongaacutesnak nevezi Vouml KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek

Dosztojevszkij műveiben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 7) Budapest Argumentum 2007 89-138

53

струнаraquo104

megnyilatkozaacutes hangsora egy hangrendi iacutevet jaacuter be a koumlzepeacuteig meacutelyből

magasba emelkedő majd a meacutelybe visszaereszkedő hangrendi elemekkel ami

egyuacutettal lekeacutepezi a huacuter fizikai penduumlleacuteseacutet is a hang megkeacutepződeacuteseacutenek iacuteveacutet a hang

megpenduumlleacutesi illetve lecsengeacutesi goumlrbeacutejeacutet ndash az akusztika fogalmi nyelveacuten szoacutelva ndash a

longitudinaacutelis hanghullaacutemot a hang a megpendiacuteteacutestől kiindulva egeacuteszen a

megszuumllető hangtest koumlzepeacuteig erősoumldik majd lecseng A hang felhangzaacutesa keacutesőbb

ismeacutetlődik bdquouacutejra megismeacutetlődoumltt ez a kuumlloumlnoumls hangrdquo (493) ndash laquoповторился странный

звукraquo (7) ugyanazzal a hangrendi iacutevvel majd ezt koumlvetően minden fejezet hanggal

indul eacutes mindegyik bdquosziacutennekrdquo vagy bdquokeacutepnekrdquo hangok lesznek a kiinduloacutepontjai

bdquoPanaszos hangot hallottam olyat mint amilyen az első eacutejszakaacuten eacutebresztett felrdquo (498)

ndash laquoЖалобный звук задрожал в моих ушахraquo (12) tovaacutebbaacute a hallaacutes meghallaacutes

eacutelmeacutenyeacutevel bdquomeghallottam (laquoмне послышалосьraquo ndash 19) neheacutez volna

megmondanom hogy pontosan mit isrdquo (508) A turgenyevi proacutezapoeacutema nyelveacuten ez a

szemantika a ndash Dosztojevszkij aacuteltal is emliacutetett ndash vaacutegyakozaacutes az akaraacutes a szorongoacute

soacutevaacutergaacutes diszpoziacutecioacutejaacutet koumlzvetiacuteti Kovaacutecs Aacuterpaacuted a На пути к литературной

антропологии ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban kiemeli Dosztojevszkij Turgenyevhez iacuterott

leveleacuteben a zeneacutet ahogyan a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet is bdquonyelvnekrdquo nevezi azaz olyan

szimbolikus rendszernek melyben a koumlltői szemantika nem az elbeszeacutelő beszeacuted

hanem a nyelvi jelek siacutekjaacuten keacutepződik Dosztojevszkij tehaacutet e nyelv egyseacutegeit azzal az

bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz vaacutegynak akaraacutesnak

szorongoacute soacutevaacutergaacutesnak nevez A fantasztikum pedig a szoumlvegvilaacuteg siacutekjaacuten ezen

soacutevaacutergoacute intencioacute nyelveacutenek felel meg amely nyelv ndash Kovaacutecs szavaival ndash az indexaacutelis

referenciaacuten alapul nem egy kuumllső taacutergyat jeloumll vagy nevez meg hanem inkaacutebb egy

belső szemioacutezis leacutetrejoumltteacutet teszi lehetőveacute A szemioacutezis tehaacutet az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti illetve a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a

keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet A hangzaacutes esemeacutenye kivetuumll a

szavak kereseacuteseacutenek siacutekjaacutera a szoumlvegben ennek a kereseacutesnek a szemioacutezis felel meg

amely elveacutegzi az index transzpoziacutecioacutejaacutet a mondatba megnyilatkozaacutesba vagy

104

Az eredeti orosz nyelvű szoumlvegideacutezetek forraacutesa И С ТУРГЕНЕВ Призраки = И С ТУРГЕНЕВ

Собрание сочинений в 12 томах Москва 1955 Toм 7 7-38 7 A tovaacutebbiakban az eredeti szoumlvegből

vett orosz nyelvű ideacutezetek helyeacutere zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel

54

elbeszeacutelő aktusba ndash a beszeacutelő ember szavainak siacutekjaacutera105

Dosztojevszkij ndash felismerve

Turgenyev proacutezaacutejaacutenak lirizaacuteloacute tendenciaacuteit ndash bdquoutalaacutesoknakrdquo (laquoнамекиraquo) nevezi ezeket

a hangzoacute indexjeleket Kovaacutecs hangsuacutelyozza hogy a bennuumlk megjelenő emoacutecioacutek

intencionaacuteltsaacutega nem vallomaacutes vagy elbeszeacuteleacutes reacuteveacuten fejeződik ki hanem a soacutevaacutergaacutes

vaacutegyakozaacutes metaforaacutejaacutenak a realitaacutes szemantikai modelljeacutenek a

szoumlvegkonstrukcioacuteba aacutegyazaacutesaacuteval annak a realitaacutesnak amely az elbeszeacutelői beszeacuted

eszkoumlzeivel megfoghatatlan106

Dosztojevszkij az ilyen jel kontextusaacutet az eacuterzelem eacutes

a termeacuteszet paacuterhuzamaacuteban azonosiacutetja bdquoAz olyan keacutepek mint peacuteldaacuteul a szirt ndash

utalaacutesokrdquo107

(Dosztojevszkij itt a 9 fejezetben ndash vagyis az Isle of Wight epizoacutedban ndash

szereplő Blackgang-sziklaacutek peacuteldaacutejaacutera ceacuteloz) Kovaacutecs eacutertelmezeacuteseacuteben ezek az

bdquoutalaacutesokrdquo nem a taacutejkeacutep szereplőikeacutent leacutepnek foumll hanem indexjelek azaz olyan

bonyolult nyelvi keacutepződmeacutenyek amelyek egy dolog egy adott reaacutelia reacuteszekeacutent eacutes

annak jelekeacutent jelennek meg mint peacuteldaacuteul a mimika vagy a testbeszeacuted gesztusai108

Iacutegy lesz a reacutesz(-let) ndash nyelvileg jeloumllt jelenteacutese alapjaacuten ndash az egeacutesszel egyeneacuterteacutekű

vagy felcsereacutelhető Ebben az eacutertelemben a hang eacutes a termeacuteszet paacuterhuzama felfedi a

vaacutegy a soacutevaacutergaacutes jeloumlleacutesmoacutedjaacutet Turgenyevneacutel azaz a liacuterai proacuteza alanyaacutenak nyelvi

oumlnazonosiacutetaacutesmoacutedjaacutet Az alaacutebbiakban illetve a koumlvetkező alfejezetekben vegyuumlk tehaacutet

ezt szemuumlgyre szoumlvegkoumlzelből

A szirt emliacuteteacuteseacutevel Dosztojevszkij leveleacuteben peacuteldakeacutent az Isle of Wight (9

fejezet) helysziacuteneacuten zajloacute epizoacutedra ceacuteloz amelyben a Blackgang-szirt a hozzaacute

kapcsoloacutedoacute tragikus toumlrteacutenetekre valoacute bdquoutalaacutesrdquo (намек) Turgenyev ugyanakkor a

Blackgang-szirtet is előszoumlr hangokkal hangzoacute indexjelekkel azonosiacutetja A narraacutetor

eacutes Alice első nagy eacutejszakai repuumlleacutese az orosz videacuteki kisvaacuteros bdquoneacutema csillogaacutesaacuteboacutelrdquo

indul majd eacuterkezik meg a bdquorettenetes zuacutegaacutes doumlrgő robajrdquo (502) helysziacuteneacutere ami az

eredetiben a laquoгрозный рев громовой гулhellipraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J) ndash a

laquogr-grr-glraquo hangszekvencia mely a Blackang-szirtekneacutel toumlrteacutent trageacutediaacutek a tomboloacute

105

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung 542 (2009) 359-

382 379 106

I m 25 107

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 108

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 26

55

tenger a fuldokloacute ember eacutes az elsuumlllyedt zaacutetonyra futott hajoacutek toumlrteacuteneteinek

hangidexei A koumlvetkező mondatban megismeacutetlődik a hangsor

bdquoA duumlhoumlngő tenger vad robajjal goumlrgette őket egy hatalmas

szurokfekete szirthezrdquo (502)

laquoразъяренное море hellip с грубым грохотом бьет в громадный

утесraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J)

Uacutejra a bdquodoumlrgő robajtrdquo lekeacutepező homofoacuteniaacuteboacutel feleacutepuumllő laquogr-gr-grraquo haacutermas szekvencia

utal a tengeren tomboloacute viharra eacutes tragikus koumlvetkezmeacutenyeire A predikatiacutev

szerveződeacutest (rsquovihar pusztiacutet a tengerenrsquo) tehaacutet iacutegy iacuterja foumlluumll a fonikus koherencia

Tovaacutebbi hangok bontjaacutek ki az egykori tragikus toumlrteacuteneteket bdquovihar boumlmboumlleacutese

hullaacutemvereacutes csobbanaacutesa javeszeacutekeleacutes harangszoacute velőt raacutezoacute sikoly kavicsok

csikorgaacutesa siraacutely kiaacuteltaacutesardquo (502) mind a trageacutediaacutek reacutesztoumlrteacuteneteinek csiacuteraacuteit fedik fel

Az elbeszeacuteleacutesben a hang tehaacutet a primeacuter azonosiacutetoacute eacutes mindig csak a hangokat

koumlvetően artikulaacuteloacutedik a keacutep a hely eacutes a toumlrteacutenet azonosiacutetaacutesa bdquoHol vagyunk ndash A

Wight-sziget deacuteli partjaacuten a Blackgang-szirtek előtt ahol olyan gyakran futnak

zaacutetonyra a hajoacutek ndash mondta Alicerdquo (502) Ilyeteacuten moacutedon aacuternyaloacutedik a fantaacuteziaregeacuteny

rsquogaleacuteriaacutejaacutenakrsquo keacutepe az aacutelomszerű uumlduumlleacutesek eacutes meacutezeshetek vaacutegyott helysziacutene Isle of

Wight a halaacutelos trageacutediaacutek toumlrteacuteneteit hordozoacute keacuteppel A szoumlvegben feltaacuterulkozoacute teacuter

nem dolgokkal hanem hangokkal teliacutetett melyek a cselekveacutes indexjelekeacutent

tematizaacuteloacutednak Oumlsszefoglalva a turgenyevi proacuteza eacutertelmezeacuteseacuteben a hang a

szoumlvegalkotoacute kiinduloacutepont a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos

ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Mik tehaacutet ezek a hangok

Utalaacutesok indexjelek Egy keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai Kibontatlan

narratiacutevaacutek eacutes megszuumlletőben leacutevő uacutej koumlltői szemantika indexei

56

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD

Az elbeszeacuteleacutesben minden rsquokeacuteprsquo minden helysziacuten elsődleges azonosiacutetoacutei a hangok

amelyekben a helyhez kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetek csiacuteraacutei is felfedezhetők A Pontini-

mocsarak (12 fejezet) vilaacutegaacutenak indexe bdquoa puszta hangjardquo bdquoezerhanguacute halk trilla

aacutethatoacute eacutes aacutelmosiacutetoacute zuacutegaacutesrdquo (506) taacuterja foumll a mocsarak vilaacutegaacutet a hangzaacutesuk alapjaacuten Az

antik Roacutema (13 fejezet) hangja a bdquotompa morajrdquo a toumlmeg a taacutevoli trombitaszoacute eacutes

taps bdquotompa laacutermaacutejaacuteboacutelrdquo artikulaacuteloacutedoacute bdquozuacutegaacutesrdquo bdquoCaesar Caesar venit ndash zuacutegtaacutek a

hagok mint a faacutek koronaacutei amelyekre vaacuteratlanul vihar zuacutedulrdquo (508) Az orosz

eredetiben laquoзашумели голоса подобно листьям лесаraquo (16) ndash a lombsuhogaacutest

lekeacutepező laquoлос-лис-лесraquo ndash laquoлс-лс-лсraquo (laquolszraquo) haacutermas hangszekvenciaacuteval amely a

vihar előtti baljoacutes Roacutema bukaacutesaacutet előveacutetelező lombsuhogaacutes indexe S eacuteppen a vihar

előtti baljoacutes csend a trageacutediaacutet előre vetiacutető veacuteszjoacutesloacute suhogaacutes hangja vaacuteltja ki a

legszorongatoacutebb feacutelelmet bdquoNincs szoacute ami kifejezhetneacute azt a reacutemuumlletet amely

elszoriacutetotta sziacutevemetrdquo (508) Isola Bella eacutes a Lago Maggiore (14 fejezet)

azonosiacutetoacuteja a fiatal nő csengő tiszta magas hangja a Volga-parteacute (15 fejezet) pedig

előszoumlr az ismerős nyelvi intonaacutecioacute az bdquootthoni hanghordozaacutesrdquo tuumlcskoumlk ciripeleacutese eacutes

madarak hangjai majd ezt koumlvetően a volgai kaloacutezok parancsszava a bdquoVontatoacutek a

hajoacute orraacutebardquo (512) felkiaacuteltaacutes indiacutetja uacutetjaacutera a hangok kaacuteoszaacutet amely ezt koumlvetően

(16 fejezet) Sztyepan Razin parasztfelkeleacuteseacutenek kavargoacute hangorkaacutenjaacutet szoacutelaltatja

meg

bdquoMi minden nem volt hallhatoacute a hangoknak ebben a kaacuteoszaacutebanrdquo (512)

A turgenyevi hang ezer arca ebben a bdquodoumlrgő laacutermaacutebanrdquo mutatkozik meg a

legszeacutelesebb skaacutelaacuten bdquoroumlhoumlgeacutes nyoumlgeacutes fuldoklaacutes laacuterma kiaacuteltaacutes sikoly kaacuteromkodaacutes

reccseneacutes nyikorgaacutes dobogaacutes kongaacutes csoumlrgeacutes ropogaacutes karattyolaacutes siacuteraacutes

parancsszoacute houmlrgeacutes fuumlttyszoacute kurjantaacutes zihaacutelaacutesrdquo (512) s e sorozatot a veacuter

froumlccseneacutese zaacuterja le ( Az eredetiben laquoкрик визг ругать хохот удары треск

скрып скакание звон лязг гул рев скороговорка плач моление

восклицанья хрипенье посвист гарканье топотraquo (26)) Hangfestő szavak

57

garmadaacuteja foglalja oumlssze a Razin-feacutele felkeleacutes eacutes mozgalom tetteire utaloacute

hangindexeket a gyilkolaacutes rablaacutes kifosztaacutes pusztiacutetaacutes eacutes velejaacuteroacuteinak fonikus

mutatoacuteit

Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutekat a legplasztikusabban a

paacuterizsi sziacutenben (19 fejezet) taacuterja foumll Turgenyev Előszoumlr a narraacutetor aacuteltal hallott hang

befogadaacutesa keruumll leiacuteraacutesra

bdquoeacuteles vasdarabok zoumlrgeacuteseacutere emleacutekeztető hangrdquo

bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a kiaacuteltaacutesrdquo (518)

Ezt koumlvetően az bdquoutazoacute-repuumllőrdquo narraacutetor ndash a hang aacuteltal kivaacuteltott reakcioacuteja alapjaacuten ndash

feleacutepiacutet egy bdquofiktiacutevrdquo toumlrteacutenetet (bdquoazonnal elkeacutepzeltemrdquo) a hangot egy paacuterizsi

utcalaacuteny hangjakeacutent azonosiacutetja eacutes kibontja a hangban rejlő lehetseacuteges toumlrteacutenet

csiacuteraacutejaacutet teljes reacuteszletesseacutegeacuteben

bdquoAzonnal elkeacutepzeltem egy eacuterzeacuteketlen kiaacutelloacute pofacsontuacute mohoacute lapos paacuterizsi

arcot Hozzaacute uzsoraacutesnő-szemeket rizsport arcpirosiacutetoacutet [] karomszerűen

kihegyezett koumlrmoumlket iacutezleacutestelen abroncsszoknyaacutet Szinte laacutetni veacuteltem

ahogyan egy sztyeppi honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet egy ilyen utcalaacutenynak

Zavaraacuteban előbb gorombasaacutegokat mond eacutes erőltetetten raccsolni kezd aztaacuten

Veacutefour pinceacutereit utaacutenozva affektaacutel hiacutezeleg legyeskedik a nő koumlruumllrdquo (518)

A hang meghallaacutesa beindiacutetja a fikcioacutekeacutepzeacutest ndash a hangboacutel uacutej toumlrteacutenet szuumlletik A

hallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja hanghordozaacutesa emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten a hallott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute narratiacutevaacutet

bont ki Eacuteppen ez a metanarratiacutev eljaacuteraacutes az amely a proacutezaepikai elbeszeacuteleacutest a

szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki azt demostraacutelja mikeacutent tesz szert a koraacutebbi

beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az

elbeszeacutelő

Mi alakiacutetja tehaacutet elbeszeacuteleacutesseacute a hallott hangot A hangok minőseacutegeinek

narratiacutev kifejteacutese ndash bdquoiacutegy a hang vaacutelik elbeszeacutelői teacutemaacutevaacuterdquo mivel a hang a nyelv

58

vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik109

Ez veti foumll az intonaacutecioacute probleacutemaacutejaacutet ami a proacutezanyelv

egyik legizgalmasabb kihiacutevaacutesa nevezetesen az hogy a hang csak a hős szaacutemaacutera

hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban csak egy elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes segiacutetseacutegeacutevel juthat el

Mivel a leiacutert szoumlveg sajaacutetja a hangzaacutestoacutel a hangformaacutetoacutel valoacute megfosztottsaacuteg a

szoumlvegben szavak keruumllnek a hangok helyeacutere koumlvetkezeacuteskeacuteppen a hangot az iacuteraacutes

soraacuten csak metaforaacutekkal lehet megjeleniacuteteni meacuteghozzaacute a beszeacuted illetve egy adott

beszeacuted-megnyilatkozaacutes hangzoacute tulajdonsaacutegait is megjeleniacutető metaforaacutekkal Az ilyen

metaforaacutekat Mihail Bahtyin nyomaacuten intonaacutecioacutes metaforaacutenak nevezzuumlk110

Bahtyin

azeacutert is hiacutevja foumll a figyelmet a megnyilatkozaacutes intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak

jelentőseacutegeacutere mert az eacutepp a metaforakeacutepzeacutest provokaacutelja teret nyit a fikcioacute szaacutemaacutera

Kovaacutecs Gaacutebor az intonaacutecioacutes metafora toumlrteacutenet- eacutes szoumlvegkeacutepző műkoumldeacuteseacutet bemutatoacute

tanulmaacutenyaacuteban hangsuacutelyozza hogy a beszeacuted-megnyilatkozaacutes elvesziacuteti intonaacutecioacutes

hangformaacutejaacutet a proacutezanyelvben mint iacuterott szoumlvegprodukcioacuteban eacutes a szoacute a szoacuteroacutel

alakzataacutet hiacutevja elő a bdquoproacuteza iacuterottsaacutega keacutenyszeriacuteti ki tehaacutet a proacutezanyelv egyik

legfontosabb jellegzetesseacutegeacutet ndash a szoacute a szoacuteroacutel alakzataacutet azaz a laacutethatoacute olvashatoacute

nyelv valoacutesaacutegaacutetrdquo111

Iacutegy vaacutelik a koumlltői nyelv előnyeacutere a hangformaacutetoacutel valoacute

megfosztottsaacutega hiszen csak metaforaacutekkal keacutepes megjeleniacuteteni a beszeacuted hangzaacutesaacutet

Turgenyevneacutel ez az eljaacuteraacutes teljesseacutegeacuteben nyomonkoumlvethető a Laacutetomaacutesokban

kuumlloumlnoumlskeacuteppen a fentiekben ideacutezett paacuterizsi sziacutenben Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja toumlkeacuteletesen

demonstraacutelja hogyan alakulnak aacutet az intonaacutecioacutes metaforaacutek szemantikai metaforaacutekkaacute

az elbeszeacutelő ndash maacutesodlagos ndash megnyilatkozaacutesa soraacuten illetve azt hogy miben rejlik

toumlrteacutenetkeacutepző műkoumldeacutesuumlk Az utazoacute narraacutetor előszoumlr bdquovasdarabok zoumlrgeacuteseacutere

emleacutekeztetőrdquo hangot hall ugyan de emberi hangkeacutent egy paacuterizsi szajha kiaacuteltaacutesakeacutent

azonosiacutetja az olvasoacute szaacutemaacutera a hang nem hallhatoacute de a hang aacutetiacuteraacutesa olvashatoacute

109

Vouml Szitaacuter Katalin A hang metaforaacutei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteval SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits

Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek

Tanulmaacutenyok A harmadik veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum

2010 221-222 110

Vouml М Бахтин Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) = Звезда

1926 6 Magyar kiadaacutesban Mihail BAHTYIN A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (A szocioloacutegiai

poeacutetika alapkeacuterdeacutesei) = A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985 5ndash54 111

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) = Iskolakultuacutera

20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

59

vagyis a hangot illetve az aacuteltala kivaacuteltott reakcioacutekat megjeleniacutető intonaacutecioacutes

metaforaacutek sora bdquovasdarabok zoumlrgeacuteserdquo ndash bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a

kiaacuteltaacutesrdquo ndash bdquobeleacutem szuacutert mint egy daraacutezs fullaacutenkjardquo (518) amely sorozat az iacuterott

szoumlveg eszkoumlzeivel jeleniacuteti meg a beszeacuted hangzoacute tulajdonsaacutegait a hangformaacuteban az

intonaacutecioacuteban rejlő eacutertelemvilaacutegokat a hangsziacutent (vasdarabok zoumlrgeacutese) a hangsuacutelyt a

lejteacutest a toacutenust (kioumlltoumltt nyelv) a ritmust a hanghordozaacutest illetve a hang aacuteltal

kivaacuteltott reakcioacutet (daraacutezs fullaacutenkja szuacuter) tehaacutet mind a beszeacutedszituaacutecioacutera mind a

beszeacutelőre jellemző tovaacutebbi jelenteacuteseket Ezek az intonaacutecioacutes metaforaacutek előbb teret

nyitnak a beszeacutelő azonosiacutetaacutesaacutehoz (paacuterizsi utcalaacuteny) a hanghoz taacutersiacutethatoacute keacutep

aacutebraacutezat oumlltoumlzeacutek leiacuteraacutesaacutehoz (lapos paacuterizsi arc arcpirosiacutetoacute rizspor kihegyezett

koumlrmoumlk iacutezleacutestelen abroncsszoknya) eacutes veacuteguumll a beszeacutelőhoumlz kapcsoloacutedoacute lehetseacuteges

beszeacutedszituaacutecioacute leiacuteraacutesaacutehoz (azonnal elkeacutepzeltem) majd a szituaacutecioacuteban rejlő

potenciaacutelis toumlrteacutenet kibontaacutesaacutehoz (Szinte laacutetni veacuteltem ahogyan egy sztyeppi

honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet stb) Hasonloacute eljaacuteraacutes figyelhető meg a roacutemai sziacutenben

is a lombsuhogaacutes intonaacutecioacutes metaforaacutejaacutenak kibontaacutesaacuteval a rsquohallottrsquo hangot a

lombsuhogaacutes metaforaacuteja iacuterja le ndash a falevelek vihar előtti csendes susogaacutesa a

lombsuhogaacutes veacuteszjoacutesloacute hangja a reszkető toumlmeg tompa morajlaacutesaacutet baljoacutes zuacutegaacutesaacutet

azonosiacutetja Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesa tehaacutet azt mutatja be

hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be

a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet

Veacuteguumll pedig a Fekete-erdő sziacutenben (20 fejezet) a bdquovaacutegyoacutedoacute hangokkalrdquo

veacuteglegesen tematizaacuteloacutedik a szorongoacute vaacutegy a soacutevaacutergoacute akaraacutes diszpoziacutecioacuteja

bdquoEacuten azonban maacutes elnyuacutejtott vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallanirdquo (520)

A lirizaacuteloacute proacuteza taacutergyakeacutent a diszpoziacutecioacute itt sajaacutetos elmozdulaacutesnak van kiteacuteve a

megfoghatatlan realitaacutes iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutest levaacuteltja a vaacutegyakozaacutes kifejezeacuteseacutere

iraacutenyuloacute soacutevaacutergaacutes akaraacutes (laquoтоскаraquo) melynek koumlvetkezteacuteben beszeacutedvaacutelsaacuteg illetve az

uacutej kifejezeacutesmoacutedok szuumlkseacutegesseacutege leacutep fel Iacutegy lesz tehaacutet Turgenyevneacutel maga a

szorongoacute vaacutegy az akaraacutes a teacutema eacutes az alkot szubjektumot Ebben a helyzetben az

60

index kontextusaacutevaacute vaacutelik maga ez az intencioacute ez a hangzoacute hang amely eacutepp az

elbeszeacutelhetetlenre a megfoghatatlanra oumlsszpontosiacutet

Iacutegy jutunk koumlzelebb a turgenyevi liacuterai proacuteza modelljeacutehez amelyben a

hangzaacutes a belső alany diszpoziacutecioacutejaacutenak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodik

s eacuteppen e hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg hoz leacutetre uacutej jelenteacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

megfigyelhetjuumlk hogy e liacuterai proacutezaacutenak tovaacutebbi sajaacutetossaacutega hogy hiaacutenyzik a

szubjektum teljes eacuterteacutekű szava eacutes annak referense de laacutetszoacutelag hiaacutenyzik maga a teacutema

is Turgenyev műveacuteszeteacutenek oumlroumlk probleacutemaacuteja visszateacuterő keacuterdeacutese hogy miről szoacuteljon

az elbeszeacuteleacutes mi legyen a toumlrteacutenetmondaacutes teacutemaacuteja Kovaacutecs Aacuterpaacuted eacuteppen ezzel

magyaraacutezza a gyenge szuumlzseacutesseacuteg eacutes a hősoumlk halvaacuteny karaktereinek jelenseacutegeacutet

Turgenyevneacutel ezt az rsquoimproduktivitaacutestrsquo azaz a cselekmeacuteny az akarat eacutes a szavak

siacutekjaacutet meghataacuterozoacute rsquotermeacuteketlenseacutegetrsquo Turgenyev proacutezaacutejaacuteban a laquoтоскаraquo azaz a

szorongoacute intencioacute a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacutes poeacutezise kompenzaacutelja amely proacutezaacutejaacutenak

szoumlvegkeacutepző instanciaacutejaacutevaacute vaacutelik112

Ezeacutert nevezi Dosztojevszkij Turgenyevet kora

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutejaacutenak Ez a proacuteza tehaacutet nem a szuumlzseacute draacutemai fordulataiboacutel veszi

a teacutemaacutejaacutet eacutes nem is egy adott szemeacutelyiseacuteg karakterjegyeiből hanem eacuteppen a nem

teljes eacutes nem beteljesiacutetett tett diszpoziacutecioacutejaacuteboacutel ndash a tettre iraacutenyuloacute szorongoacute

intencioacuteboacutel Kovaacutecs hozzaacuteteszi hogy eacuteppen ezeacutert is Turgenyev elbeszeacuteleacuteseinek

tematikaacuteja zoumlmmel a szerelemre iraacutenyul pontosabban a szerelem iraacutenti soacutevaacutergaacutesra

szorongoacute vaacutegyakozaacutesra A szerelem iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutes eacutes a halaacuteltoacutel valoacute

feacutelelem Turgenyevneacutel a szemeacutelyes leacutetezeacutes illetve leacutetmoacuted egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező egymaacutessal behelyettesiacutethető fogalmai ndash ez a leacutetmoacuted nem a leacutetezeacutes mint

produktiacutev interperszonaacutelis viszony siacutekjaacuten hanem csak a poeacutezis siacutekjaacuten tud alkotoacute

lenni113

A lirizaacuteloacute proacutezaacuteban tehaacutet iacutegy vaacutelik az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy auditiacutev

modellje proacutezanyelvi koacuteddaacute Milyen jelenteacutessel biacuternak tehaacutet e hangzoacute

megnyilatkozaacutesok Turgenyev proacutezanyelvi eacutertelmezeacuteseacuteben Amellett hogy egy

keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai műfajra utaloacute modalitaacutest is invokaacutelnak

meacutegpedig a poeacutema illetve a liacuterai proacuteza modalitaacutesaacutet

112

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 27 113

I m 28

61

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA

A Laacutetomaacutesok valoacuteban csak egy bdquokiaacutelliacutetaacutes keacutepeirdquo vagy pusztaacuten egy konvencionaacutelis

bdquofantasyrdquo Mi teszi szuumlkseacutegesseacute az uacutej műfaji meghataacuterozaacutest az alciacutemben (Fantaacutezia)

Milyen poeacutetikai szerepe van Turgenyev uacutej műfaji megjeloumlleacuteseacutenek

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo veacuteletlenuumll joumltt leacutetre felhalmozoacutedott bennem egy sor keacutep

vaacutezlat taacutej Előszoumlr keacuteptaacuterat akartam aacutebraacutezolni amelyen veacutegigseacutetaacutel egy festő

s minden keacutepet megneacutez de valahogy szaacuterazra sikeredett Ezeacutert vaacutelasztottam

azt a formaacutet amelyben a novella veacuteguumll is megjelentrdquo ndash iacuterja Botkinhoz ciacutemzett

leveleacuteben 1863 januaacuterjaacuteban114

E forma pedig nem maacutes mint az eacutejszakai repuumlleacutes-utazaacutes-időutazaacutes keretrendszere

melyben a fantazmagorikus nőalak Alice viszi a narraacutetort időben eacutes teacuterben a 15

rsquokeacuteprsquo illetve 15 rsquosziacutenrsquo sorozataacuteboacutel aacutelloacute eacutejszakai repuumlleacutes soraacuten megelevenednek a

kuumlloumlnboumlző taacutejak helysziacutenek eacutes korszakok az orosz videacutek Isle of Wight a Pontini-

mocsarak Isola Bella a Lago Maggiore vagy a Fekete-erdő termeacuteszeti keacutepei az

antik Roacutema a 16 szaacutezadi Oroszorszaacuteg a modern Paacuterizs vagy Peacutetervaacuter keacutepei eacutes

toumlrteacutenetei James Woodward szerint egy esszenciaacutelisan realisztikus elkeacutepzeleacutest a

keacutepgaleacuteria kezdeti koncepcioacutejaacutet Turgenyev a fantaacutezia formaacutejaacuteba oumlnti eacuteppen Alice

fantazmagoacuterikus figuraacutejaacutenak bevezeteacuteseacutevel aki a narraacutetort rsquokeacuteprsquo-ről rsquokeacuteprsquo-re viszi115

Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon Alice alakja csupaacuten egy kompoziacutecioacutes elem Turgenyev

aacutelliacutetja hogy pusztaacuten egy lazaacuten oumlsszefűzoumltt keacutepsorozatroacutel van szoacute eacutes maacuter joacute előre

igyekszik eldoumlnteni azt a kialakult vitaacutet hogy allegoacuteriaacuteroacutel vagy feldoacutedoacute keacutepek

viacutezioacuteszerű sorozataacuteroacutel van-e szoacute Woodward Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban uumltkoumlzteti a szembenaacutelloacute elmeacuteleteket Pikszanov vagy

Vinogradov szerint a Laacutetomaacutesok egy konvencionaacutelis rsquofantasyrsquo szimbolikus jelenteacutesek

neacutelkuumll Alice toumlrteacutenete pedig a keret miacuteg maguk a bdquokeacutepekrdquo alkotjaacutek a nukleuszt

114

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991 302 115

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD Form and

Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers 1993 59-74 60

62

ezzel szemben Vetrinszkij vagy Andrejevszkij a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseit

keacutepviselik Alice alakjaacutet pedig a szerző muacutezsaacutejakeacutent koumlltői fantaacuteziaacutejakeacutent

interpretaacuteljaacutek 116

Az alciacutem rsquofantaacuteziarsquo (a koumlzoumllt magyar fordiacutetaacutesban Fantaacuteziaregeacuteny) minden

bizonnyal Afanaszij Fet 1847-es Fantaacutezia ciacutemű verseacuteből eredeztethető ahonnan

Turgenyev a mottoacutet is vette ndash bdquoA pillanat tovaszaacutell veacutege a meseacutenek A lelket eloumlnti

uacutejra a valoacuterdquo (496) ndash melyben Turgenyev megjeloumlli az elkeacutepzelt eacutes a lehetseacuteges

mese eacutes valoacutesaacuteg meacuteg pontosabban a proacutezai szoumlveg fikcioacute eacutes fantasztikum

modalitaacutesainak oumlsszefuumlggeacuteseacutet vagyis ndash Dosztojevszkij szavaival ndash a fikcioacute poeacutetikai

igazsaacutegaacutenak probleacutemaacutejaacutet117

Mindenekelőtt eacuterdemes megvizsgaacutelni az e fejezetben

műfajtipoloacutegiai eacutertelemben irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutelt laquofantaacuteziaraquo

kifejezeacutes etimoloacutegiaacutejaacutet eacutes jelenteacutesvonatkozaacutesait amely a goumlroumlg phantasia (υαντασία)

szoacuteboacutel szaacutermazik eacutes tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein - υαντάζω

(laquomegjeleniacutetraquo) phainein (laquomegmutat bemutatraquo) phos (laquofeacutenyraquo)118

Mire is

rendeltetett tehaacutet a fantaacutezia Megjeleniacuteteni azt ami elbeszeacutelhetetlen valamit amire

az elbeszeacutelő beszeacuted alapmodalitaacutesa oumlnmagaacuteban nem keacutepes Bizonyosan aacutelliacutethatjuk

hogy Turgenyev tudatosan alkalmazza a műfaji megjeloumlleacutest kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Fettől

vett mottoacute valamint az elbeszeacuteleacutes főciacuteme alapjaacuten Eacuteppen ezeacutert problematikus a ciacutem

jelesuumll a laquoПризракиraquo kifejezeacutes fordiacutetaacutesa laquolaacutetomaacutesokraquo ami a befogadoacute felől

szemleacutelve a viacutezioacute a laacutetaacutes-meglaacutetaacutes alanyaacutera helyezi a hangsuacutelyt Vagy laquokiacuteseacutertetekraquo

ami a viacutezioacute taacutergyaacutera magaacutenak a jeleneacutesnek az aacutegens alanyaacutera a bdquojelenőrerdquo fordiacutetja a

figyelmet Az orosz nризрак szoacute valoacuteban mindkeacutet magyar kifejezeacutessel fordiacutethatoacute

(laquokiacuteseacutertet fantom laacutetomaacutesraquo) baacuter eredeti jelenteacutese csaloacuteka laacutetszat illuacutezioacute Tovaacutebbaacute a

laquoзракraquo - tekintet a laquoзретьraquo - meglaacutet megpillant laquoпрозретьпрозрениеraquo a laacutetaacutes

visszanyereacutese megvilaacutegosodaacutes jelenteacutesek119

mind a laquonризракиraquo kifejezeacutes

eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyainak koacutedjait alkotjaacutek

116

I m 63 Vouml ИИ ВИНОГРАДОВ Повести и рассказы Тургенева 60-х годов = ИСТУРГЕНЕВ

Сочинения в 10-ти томах Т 7 Москва 1962 117

Vouml Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m 60 118

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9 119

HADROVICS Laacuteszloacute GAacuteLDI Laacuteszloacute Orosz-magyar szoacutetaacuter Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1968 540

63

A turgenyevi ciacutem alciacutem eacutes mottoacute aacuteltal feloumllelt eacutertelemvilaacutegok tehaacutet erősen

koumlrvonalazzaacutek a fantaacutezia műfajaacutenak tipoloacutegiaacutejaacutet Nyilvaacutenvaloacute hogy a fantaacutezia a

fantasztikus irodalom reacutesze az e műfajcsoportra iraacutenyuloacute definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesek eacutes

fogalmi meghataacuterozaacutesok oumlsszefoglalaacutesaacutet a disszertaacutecioacute I fejezete tartalmazza (lsd

19-29 old) melyek koumlzuumll haacuterom elmeacuteleti suacutelypontra ndash Szolovjov Todorov eacutes

Szmirnov teacuteziseire ndash most roumlviden visszautalni kiacutevaacutenok Szolovjov teacutetele szerint a

veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo jelenseacuteg termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal

magyaraacutezhatoacute iacutegy a fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltt fennaacutelloacute

bizonytalansaacuteg teremti meg120

eacutes Szolovjov nyomaacuten Todorov is ebből a

keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli

meg a fantasztikum leacutenyegeacutet121

Szmirnov pedig az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben s ez uacutejabb műfajtipoloacutegiai aspektust vet

fel Turgenyev fantaacuteziaacutejaacutenak elemzeacutesekor Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll122

A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki Szmirnov Eric

Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacuteban eacutepp ez a

bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz (azaz bdquohomlokegyenest az ellenteacutetes

iraacutenyba fordiacutetaacutesrdquo) utal a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben A fantasztikus

reverz fogalmaacutet azonban nemcsak az időre alkalmazza hanem kiterjeszti aacuteltalaacutenosan

a szuumlzseacutekeacutepzeacutes rendező elveinek az elbeszeacutelői konstrukcioacutek a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera123

A Laacutetomaacutesokban Turgenyev a fantaacuteziaregeacuteny

teacutemaacutejaacutevaacute is teszi ezt a probleacutemaacutet uacutegy hogy a kerettoumlrteacutenetnek nevezett lineaacuteris

toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacuteneteit paacuterhuzamosan futtatja az

aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző felforgatott időrendben

koumlvetkező epizoacutedjaival A turgenyevi fantaacutezia tovaacutebbaacute mindveacutegig fenntartja annak a

120

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377 121

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 25 122

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 123

Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189

64

bizonytalansaacutegnak a feszuumlltseacutegeacutet amely a kiacuteseacutertettel toumlrteacutenő eacutejszakai repuumlleacutes-

időutazaacutes lehetőseacutege illetve az aacutelom vagy viacutezioacute valoacutesaacutega koumlzoumltt huacutezoacutedik Nem tudni

hogy a narraacutetor valoacuteban elaludt-e eacutes aacutelmot laacutet vagy teacutenyleg egy kiacuteseacutertet vagy vaacutempiacuter

ragadja el

bdquoelaludtam vagy legalaacutebb is uacutegy tűnt szaacutemomra mintha elaludtam volnardquo

(493)

A fantaacutezia mint fantasztikus elbeszeacuteleacutes fontos strukturaacutelis jellemzője ndash a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel ndash a narraacutetor

szerepeacutenek poziacutecioacutejaacutenak eacutes funkcioacutejaacutenak probleacutemaacuteja Ez azeacutert is leacutenyeges mert az

irodalmi szoumlveg a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes felfoghatatlan az igaz eacutes a

hamis kategoacuteriaacutei szerint A szoumlvegen beluumll csak a szerző aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az

igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai lehetnek igazak vagy hamisak A

fantaacutezia műfaja eseteacuteben a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a narraacutetor mint az egyik

szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent mint a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelője Narraacutetorkeacutent szavai nem

meacuterhetők az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fantasztoloacutegiaacuteja szerint ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk (pl a meseacutek

vilaacutegaacuteba) hiszen ebben az esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedni szavaiban holott a

fantasztikum felteacutetelezi a keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten

hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt

vagy habozaacutest eacutebresszen Ugyanakkor a fantasztikum mindig habozaacutest kelt dilemma

eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az

olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban hinne eacutes a meseacutek vilaacutegaacuteban peacuteldaacuteul nem lepőduumlnk

meg a beszeacutelő aacutellatokon A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a

rsquomeseacutelőrsquo első szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel

mivel az bdquoeacutenrdquo neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a

narraacutetor leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute

azonosulhat vagy magaacutera ismerhet a Laacutetomaacutesok narraacutetoraacutenak aacutetlagemberszerű alakja

65

egyes szaacutem első szemeacutelyben beszeacuteli el a vele megesett toumlrteacutenetet A leacutenyeg az hogy

egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal

felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek vagy keacutepzelődnek De mivel a narraacutetor

nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele ellentmondaacutesos

bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Nem tudjuk hogy a narraacutetor rsquonem mond igazatrsquo de

ennek lehetőseacutege leacutetezik mivel a narraacutetor szereplő is mint ahogyan a Laacutetomaacutesok

narraacutetora is aki ex abrubto a spiritiszta szeaacutensz emliacuteteacuteseacutevel a hallucinaacutecioacute a viacutezioacute

illetve az aacutelomba meruumlleacutes lehetőseacutegeacutenek felvillantaacutesaacuteval illetve a kiacuteseacutertet

fokozatosan materializaacuteloacutedoacute azaz koumldből eacutes bdquoholdfeacutenyből kiformaacuteloacutedoacuterdquo majd bdquohuacutes-

veacuter asszonnyaacuterdquo vaacuteloacute alakjaacutenak bevezeteacuteseacutevel alakiacutetja ki eacutes tartja fenn a fantasy

cselekmeacutenyszerkezeteacutenek feszuumlltseacutegeacutet

A fantaacutezia műfajaacuteban narratoloacutegiai szempontboacutel ndash kuumlloumlnoumlskeacuteppen egyes

szaacutem első szemeacutelyben toumlrteacutenő narraacutecioacute eseteacuten ndash az olyan modalitaacutesok is fenntartjaacutek a

fantaacutezia fantasztikus komponenseihez elengedhetetlen bizonytalansaacutegot mint az

laquouacutegy tűnikraquo laquomintharaquo fordulatok sok esetben mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten

maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz A Laacutetomaacutesokban Turgenyev is sok

esetben modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot esemeacutenyek

alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az elbeszeacutelő bdquouacutegy

tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha nem lenne testerdquo

bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo (493) stb fordulatai azt a

fantasztikus narratiacutev modalitaacutest hozzaacutek leacutetre amely hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg fennmaradaacutesaacutehoz A mi

olvasatunkban azonban meacuteg nagyobb jelentőseacutege van e modalitaacutesoknak ugyanis az

laquoolyan mintraquo laquouacutegy mintraquo laquomintharaquo modaacutelis szintek jelzik a narraacutecioacute megakadaacutesaacutet

vagyis azt a pontot amikor elbeszeacutelhetetlenseacutegbe uumltkoumlzik vaacutelsaacutegba keruumll egy

narratiacutev strateacutegia Eacuteppen ezek a modalitaacutesok emelik egy maacutesik szintre a proacutezai

szoumlveget ugyanis mindig egy metafora is megjeloumlli ezeket a pontokat A

modalitaacutesok tehaacutet egy uacuten metaforikus kiteacuterőt vonnak maguk utaacuten amelyek azt a

pontot jeloumllik meg amikor a narraacutecioacute aacutetvaacutelt koumlltői proacutezaacuteba tehaacutet eacuteppen annak az

eljaacuteraacutesnak az elemei melynek soraacuten Turgenyev megformaacutel egy uacutej beszeacutedmoacutedot E

modalitaacutesok egyfelől fenntartjaacutek a cselekmeacutenyszerkezet feszuumlltseacutegeacutet a

66

fantasztikumhoz elengedhetetlen bizonytalansaacutegi teacutenyező megtartaacutesaacuteval nem tudni

hogy a narraacutetor-szereplő elaludt aacutelomba meruumllt aacutelmodik hallucinaacutel vagy Alice mint

kiacuteseacutertet valoacuteban elrepiacuteti eacutejszakaacutenkeacutent maacutesfelől pedig az aacuteltaluk kiprovokaacutelt

metaforikus kiteacuterőkkel az elbeszeacutelhetetlenseacuteget a narratiacutev strateacutegia vaacutelsaacutegba jutaacutesaacutet

eacutes azzal egyuumltt egy uacutej kifejezeacutesmoacuted igeacutenyeacutet egy uacutej azononosiacutetaacutesmoacuted kereseacuteseacutet

jeloumllik Alice alakja eacutes a vele valoacute talaacutelkozaacutes a narraacutetor szaacutemaacutera teljesseacutegeacuteben

elbeszeacutelhetetlen Azonban a metaforikus kiteacuterők megjeloumllik annak a kifejezeacutesmoacutednak

a kereseacuteseacutet amely metaforaacutekkal kiacuteseacuterli meg Alice alakjaacutenak a vele valoacute

talaacutelkozaacutesnak eacutes a vele folyoacute(belső) dialoacutegusnak a megjeleniacuteteacuteseacutet E metaforikus

kiteacuterők elemző bemutataacutesa az alaacutebbiakban koumlvetkezik

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI

Annyenkov bdquooumlneacuteletrajzi ocserkkeacutentrdquo definiaacutelja a Laacutetomaacutesokat eacutes szerinte az

elbeszeacuteleacutes műfaja inkaacutebb eleacutegia124

Turgenyev elismeri hogy oumlneacuteletrajzi elemek is

ihletteacutek (lsd Turgenyev leveleacutet Annyenkovhoz 1857 februaacuter 16-aacuten bdquoebben a műben

tuacutelsaacutegosan kiadtam sajaacutet magamrdquo)125

De melyek ezek az oumlneacuteletrajzi elemek

Valoacuteban a keacutepek helysziacutenek mind szemeacutelyesen is ismerősek Turgenyev szaacutemaacutera

Paacuterizs Roacutema Schwarzwald Isle of Wight Lago Maggiore stb de az oumlneacuteletrajzi

elemek leginkaacutebb a narraacutetor eacutes Alice viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben eacuterhetők tetten A

Laacutetomaacutesok allegorikus eacutertelmezeacuteseacutet kutatva Vetrinszkij aki Alice alakjaacutet

ihletforraacuteskeacutent szerzői muacutezsakeacutent fogja foumll Муза ndash Вампир (laquoMuacutezsa ndash Vaacutempiacuterraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban azt vaacutezolja foumll hogy a vaacutempiacutermotiacutevum a veacuterveszteseacuteg az

aacuteldozaacutes-motiacutevum melyet Apolloacutenak vagy Dionuumlszosznak vagyis a

műveacuteszetisteneknek szoacuteloacute aacuteldozatkeacutent interpretaacutel mintegy előveacutetelezi hogy

Turgenyev felaacuteldozza eacutelete minden egyeacuteb eacuterteacutekeacutet sajaacutet műveacuteszete eacuterdekeacuteben126

Vetrinszkij szerint az elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice alakjaacuteboacutel formaacuteloacutedik ki a

124

Annyenkov levele Turgenyevhez 1863 szeptember 25-eacuten И С ТУРГЕНЕВ Полное собрание

сочинений и писем в тридцати томах Москва Наука 1981 Том 7 25 1479 125

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1863 szeptember 28-aacuten I m 26 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 126

Ч ВЕТРИНСКИЙ Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920 67

67

szerzői oumlnarckeacutep eacutes hangsuacutelyozza hogy kettejuumlk viszonya paacuterbeszeacutede nem maacutes

mint egy belső dialoacutegus Woodward szerint is a keacutet szereplő egy harmonikus

pontosabban harmoacuteniaacutera toumlrekvő szemeacutelyiseacuteg reacuteszei A narraacutetor haacuteromszor is

megemliacuteti hogy Alice arca ismerős neki eacutes toumlbbszoumlr kiemeli hogy szavak neacutelkuumll is

explicit dialoacutegus neacutelkuumll is eacutertik egymaacutest bdquoNem előszoumlr eacutereztem azt hogy Alice

szinte mindig tudta mire gondolokrdquo (527) viszonyukban Alice progressziacutev

materializaacutecioacuteja ndash holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes oumllt testet egyre

szorosabban eacuterzi az oumlleleacuteseacutet veacuteguumll pedig a narraacutetor iacutegy oumlsszegez bdquohuacutes-veacuter asszonyt

laacutettam magam előttrdquo (528) eacutes azzal paacuterhuzamosan a narraacutetor fizikai deteriorizaacutecioacuteja

ndash veacuterveszteseacuteg eszmeacuteletveszteacutes gyenguumlleacutes ndash bdquoMintha egyetlen csepp veacuter sem volna

az arcodbanrdquo (514) ndash a reintegraacutecioacutera a harmonikus szemeacutelyiseacuteg leacutetrejoumltteacutere iraacutenyuloacute

intencioacute mutatoacuteja127

Ebben a paacuterhuzamban Woodward hangsuacutelyozza az erő-

erőtlenseacuteg szemantikai feszuumlltseacutegeacutet az laquoAliceraquo neacutev eacutes annak fordiacutetott hangsora a

laquosilaraquo oroszul laquoсилаraquo azaz erő jelenteacuteseivel eacutes hangalakjaival tovaacutebbaacute kiemeli a

narraacutetor bdquoszenzorosrdquo karaktereacutet sohasem az intellektus műkoumldik hanem mindig az

eacuterzeacutekeleacutes ndash hallja a hangot a penduumllő huacutert a kakast a hullaacutemok csobbanaacutesaacutet a

tenger zuacutegaacutesaacutet a morajlaacutest a laacutermaacutet megcsapja a holdfeacuteny a fuumlst az illatok Mindig

bdquocsakrdquo eacuterzeacutekel eacutes mindig Alice felel a keacuterdeacuteseire ami intellektus eacutes test

diszlokaacutecioacutejaacuteroacutel tanuacuteskodik majd kettejuumlk viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben e diszlokaacutecioacute

aacutetfordul test eacutes leacutelek reintegraacutecioacutejaacuteba a harmoacuteniaacutera valoacute toumlrekveacutesbe Ahogyan a

narraacutetor az Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutesra keacuteszuumll a szeacutel elfuacutejja gyertyaacutejaacutenak laacutengjaacutet

meleg feacutenyeacutet elindul az oumlreg toumllgyhoumlz a holdfeacutenyhez amely Alice attribuacutetuma

kuumlloumlnboumlző leacutelekszimboacutelumok uacutegymint szeacutel gyertya laacuteng levegő majd az Alice-hez

kapcsoloacutedoacute holdfeacuteny vaacuteltjaacutek foumll egymaacutest a talaacutelkozaacutes beteljesuumlleacuteseacuteig

bdquoKoumlnnyű szellő lengedezett a hold mind feacutenyesebben ragyogott a keacutekre vaacuteltoacute

eacutegbolton eacutes a faacutek levelei hamarosan ezuumlstfekete sziacutenben jaacutetszottak hideg

feacutenyeacuteneacutel Oumlreg kulcsaacuterneacutem eacutegő gyertyaacuteval joumltt be dolgozoacuteszobaacutemba de a

127

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment I m 64

68

huzat eloltotta a laacutengot Nem biacutertam tovaacutebb felugrottam eacutes elindultam az

erdő szeacuteleacutere az oumlreg toumllgyhoumlzrdquo (496)

Az eleinte emocionaacutelis megnyilvaacutenulaacutesoktoacutel mentes Alice-ből keacutesőbb feacutelteacutekenyseacuteg

eacutes fokozatosan maacutes eacuterzelmi reakcioacutek toumlrnek elő eacutes az ujjaacuten a gyűrű szinteacuten a

harmoacutenia helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutet jelkeacutepezi Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya

eacutejszakai repuumlleacutesuumlk tehaacutet nem a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes kereteleme sokkal

inkaacutebb egy belső beszeacutedaktus metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere

iraacutenyul

A Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező koherens jelenteacuteselemek keacutet

sajaacutetosan oumlsszetett szimbolikus rendszert alkotnak e keacutet rendszer pedig a hold eacutes a

koumld motivikaacuteja Mindkeacutet metafora Alice alakjaacutehoz illetve a vele valoacute

talaacutelkozaacutesokhoz kapcsoloacutedik Meghataacuterozoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak hiszen Alice

holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes jelenik meg

bdquoa padloacutera vetődő holdfeacuteny felemelkedett kiformaacuteloacutedott eacutes mintha koumldből

lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

Ahogyan a laacutetomaacutessal a kiacuteseacutertettel Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutes megtoumlrteacutenik a

toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutest tehaacutet azonnal megtoumlri egy modalitaacutes (mintha koumldből lenne

mintha nem lenne teste) amely egy metaforikus kiteacuterőt von maga utaacuten ndash az Alice-t

kereső tudat szaacutemaacutera Alice alakjaacutet eacutertelmezni toumlrekvő metaforikus folyamatot vaacutelt

ki A hold komplex ősi szimboacutelum A lunaacuteris szimbolika egyszerre ideacutezi fel a

szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a teljesseacuteget baacuter a hold mindig is

a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum volt ami toumlbb dologboacutel is

koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a hold faacutezisainak

oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A hold mint női princiacutepium szaacutemos turgenyevi nőalak

attribuacutetuma (lsd a Jergunov hadnagy toumlreacuteneteacutenek Emiliaacutejaacutet a bdquoholdkoacuterosrdquo Valeriaacutet a

Diadalmas szerelem dala vagy Klara holdfeacutenyben megjelenő alakmaacutesait a Klara

Milics c elbeszeacuteleacutesekben) de a Laacutetomaacutesokban Alice megjeleneacuteseacutevel egyuumltt

69

mindannyiszor megjelenik a hold illetve a holdfeacuteny is Az első talaacutelkozaacutest a hold

leereszkedeacutese feacutenyeacutenek a szobaacuteba toumlrteacutenő bevilaacutegiacutetaacutesa előzi meg

bdquoA hold egeacuteszen alacsonyan aacutellt eacutes egyenesen a szemembe vilaacutegiacutetott Feheacuter

feacutenye saacutepadtan teruumllt szeacutet a padloacutenrdquo (493)

Eacutes a koumlvetkező talaacutelkozaacutest is ugyanez a jelenseacuteg kiacuteseacuteri bdquoa hold feheacuter feacutenyeacutevel uacutejra

bekuacuteszta a sima padloacutetrdquo (494) Mivel a hold az eacutejszaka bolygoacuteja a szeacutepseacuteget eacutes

elsősorban a feacutenyt jelkeacutepezi a soumlteacutet veacutegtelenben az uacutetmutatoacute vilaacutegossaacutegot a

soumlteacutetseacutegben Alice csak eacutejszaka keacutepes megjelenni

bdquoIgen ő volt az eacutejszakai laacutetogatoacutem Amint koumlzeledtem hozzaacute uacutejra előbuacutejt a

holdrdquo (494)

Eacutejszaka mutatja meg az elbeszeacutelőnek a kuumlloumlnboumlző korokat helysziacuteneket

esemeacutenyeket eacutejszakai repuumlleacutesuumlket a hold feacutenye kiacuteseacuteri bdquoEacuterdekes volt foumlluumllről laacutetni az

erdőt holdfeacutenyben fuumlrdő borzas haacutetaacutetrdquo (499) eacutes mivel a Hold feacutenye csupaacuten a Nap

feacutenyeacutenek visszatuumlkroumlzeacutese iacutegy a hold a bdquofuumlggőseacuteg kifejezőjerdquo is128

(bdquoA holdfeacuteny

hidegen eacutes szigoruacutean aacuteradt szeacutet minden iraacutenybardquo ndash 520) a soumlteacutetseacuteg aacuteltal

meghataacuterozott tartomaacutenyok az eacutejszaka uralkodoacuteja

bdquoOdafoumlnt pedig neacutemaacuten tűnődőn uralkodik a sokarcuacute holdrdquo (521)

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a holdmetaforaacutenak Alice alakjaacutenak a

holddal illetve a holdfeacutennyel toumlrteacutenő azonosiacutetaacutesaacutenak valamennyi aspektusa

megmutatkozik

A holdszimbolikaacutehoz szorosan kapcsoloacutedik Alice maacutesik meghataacuterozoacute

attribuacutetuma a koumld motivikaacuteja illetve a kapcsoloacutedoacute szimboacutelumok mint a felhő paacutera

fuumlst levegő A koumldből kiformaacuteloacutedoacute nőalak Alice eacuteszleleacuteseacuteben eacutes eacuterzeacutekeleacuteseacuteben a

128

Vouml PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Budapest Balassi Kiadoacute 2001

70

fantaacutezia modalitaacutesai (mintha uacutegy tűnt uacutegy tetszett stb) aacuteltal kiprovokaacutelt a

megakadoacute narraacutecioacuteba eacutekelődő a koumldmotiacutevumra iraacutenyuloacute metaforikus kiteacuterők jaacutetsszaacutek

a legfőbb szerepet

bdquomintha koumldből lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

bdquoteste mintha aacutettetsző koumlnnyű paacutera lett volnardquo (497)

Az elbeszeacutelő maacuter az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval proacutebaacutelja eacutertelmezni meghataacuterozni

Alice alakjaacutet bdquoKi vagy te Koumld levegő vagy paacuterardquo (498) Majd az elbeszeacuteleacutes veacutegeacuten

is tűnődve proacutebaacutelja definiaacutelni hogy voltakeacuteppen ki is volt az akivel talaacutelkozott

megtoumlrteacutent-e valoacutejaacuteban a talaacutelkozaacutes a repuumlleacutes az időutazaacutes vagy Alice csak egy

aacutelom laacutetomaacutes imaginaacuterius alakja bdquoEacutelettelen koumldszerű laacutetomaacutes aacuternyeacutek volt csupaacutenrdquo

(525) A koumld aacutetmenetet jelez feacuteny eacutes soumlteacutetseacuteg eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lehet az

irracionalitaacutes a pusztulaacutes szimboacuteluma ugyanakkor veacutedelmet is jelenthet mivel

laacutethatatlannaacute tesz Alice megjeleneacutese tehaacutet egyuacutettal a koumld megjeleneacuteseacutet is maga utaacuten

vonja legtoumlbbszoumlr a laacutetaacutesnem-laacutetaacutes koumlzoumltti aacutetmenetet jelkeacutepezve a narraacutetor

szempontjaacuteboacutel Alice rendelkezik a koumld le- eacutes foumllszaacutellaacutesaacutenak iraacutenyiacutetaacutesaacuteval szabadon

diszponaacutel a laacutetaacutes eacutes a vaksaacuteg a bdquoszoumlrnyű laacutetaacutesrdquo eacutes a bdquomegnyugtatoacute koumldrdquo koumlzoumltti

aacutetmenetek foumlloumltt

bdquoAlice karja azonban ndash akaacuterha a paacuteraacutes voumllgyből felszaacutelloacute tejfeheacuter koumld oumllelt

volna koumlruumll ndash hirtelen elfedte szememetrdquo (506)

ndash majd keacutesőbb bdquoA faacutetyol uacutejra elfedte a szememet eacutes eacuten uacutejra elvesztettem az

eszmeacuteletemet Veacuteguumll eloszlott a koumldrdquo (519)

Turgenyev vilaacutegosan demonstraacutelja hogy a koumld eacutertelmezeacuteseacuteben vaacuteltakoznak a negatiacutev

eacutes a pozitiacutev jelenteacutestartomaacutenyok szaacutemos mitoloacutegiaacuteban pedig a foumlldet eacutes a tuacutelvilaacutegot

vaacutelasztja el egymaacutestoacutel ugyanakkor a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban az istenek koumldbe burkoljaacutek

kivaacutelasztottaikat peacuteldaacuteul az Iliaacuteszban Patroklosz holttesteacutet eacutes az azt veacutedelmező

akhaacutejokat Zeusz boriacutetja sűrű koumldbe eacutes Apolloacuten is koumldbe burkolva jelenik meg a

harcmezőn vagy az Oduumlsszeiaacuteban Pallasz Atheacuteneacute is koumldoumlt oumlnt Oduumlsszeuszra

71

Ugyanakkor a Turgenyevre nagy hataacutessal biacuteroacute Edgar Allen Poe fantasztikus

proacutezaacutejaacuteban a koumld legtoumlbbszoumlr az alvilaacutegi erők jellemzője (pl A Maelstroumlm poklaacuteban

ciacutemű elbeszeacuteleacutesben) Alice mint leszaacutelloacute vagy felszaacutelloacute koumld legtoumlbbszoumlr aacutetoumlleli a

repuumllő-utazoacute narraacutetort aki a nő a koumld a felhő a holdfeacuteny oumlleleacuteseacutebe burkoloacutezik

bdquoegyszerre csak uacutegy eacutereztem mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelnerdquo (495)

bdquoa paacuteraacuteba burkoloacutezoacute hold baacutegyadtan vilaacutegiacutetrdquo (519)

felhő takarta el a holdatrdquo (519)

A koumldoumlt gyakran kiacuteseacuteri a felhő megjeleneacutese is amely szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket

hordoz a felhő mint termeacuteszeti keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt aacutellandoacute

vaacuteltozaacutesa miatt pedig a laacutethatoacute metamorfoacutezis szimboacuteluma A koumlddel eacutes a felhővel

egyuumltt a fuumlst is megjelenik bdquoa foumlld foumlloumltt pedig mintha lenge fuumlst terjengenerdquo (519)

amely hagyomaacutenyosan a foumlld eacutes az eacuteg koumlzoumltti kapcsolat jelkeacutepe tovaacutebbaacute a leacutelek

felemelkedeacuteseacutenek keacutepszerű kifejezeacutese amelyet bizonyos uacutejabb kutataacutesok az oacutepium

fuumlstjekeacutent azonosiacutetanak

bdquoEngem azonban elboacutediacutetott valami boacutediacutetoacute leginkaacutebb a maacutek illataacutera

emleacutekeztető feheacuter koumld Egyszerre tűnt el minden mindenfeacutele feacuteny

mindenfeacutele hang eacutes keveacutes hiacutejaacuten maga a tudatom is Csupaacuten az eacutelet eacuterzete

maradt meg bennem eacutes ez cseppet sem volt kellemetlenrdquo (517)

A koumldoumlt eacutes a fuumlstoumlt oacutepiumfuumlstkeacutent azonosiacutetoacute kutataacutesok a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet pedig a

narkohallucinaacutecioacutek pontos eacutes reacuteszletes seacutemaacutejakeacutent az eacutejszakai repuumlleacutest vagy utazaacutest

rsquonarko-triprsquo-keacutent eacutertelmezik129

sőt meacuteg a narkohallucinaacutecioacutekat kiacuteseacuterő

szimptomatikaacutet az oacutepium aacuteltal kivaacuteltott szomatikus tuumlnetek eacutes a kuumlloumlnboumlző

hallucinatiacutev eacuterzetek egzakt eacutes koumlvetkezetes leiacuteraacutesaacutet is felfedezni veacutelik az

elbeszeacuteleacutesben holdfeacuteny feheacuter feacuteny hideg feacuteny eacuteszleleacutese reszketeacutes eacutes hidegraacutezaacutes

129

Андрей Петрович КРАСНЯЩИХ laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и типология

изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного Славянского Ун-та Харьков 2000

ТЗ 4 71-76

72

feacutelelem eacutes hidegleleacutes majd a lebegeacutes eacutes a repuumlleacutes előszoumlr feacutelelmetes keacutesőbb

extatikus eacuterzeacutese veacuteguumll pedig a saacutepadsaacuteg veacuterveszteseacuteg erőtlenseacuteg nyugtalansaacuteg

fejfaacutejaacutes apaacutetia kiacutenjai (vouml Turgenyev levelezeacuteseacutet Herzennel Thomas de Quincy Egy

oacutepiumevő vallomaacutesai c elbeszeacuteleacuteseacuteről130

) Hozzaacuteteszem nem uacutejkeletű ez a

megkoumlzeliacuteteacutes Egy pszichiaacuteter-kutatoacute bizonyos V Csizs maacuter 1899-ben koumlnyvet

jelentet meg Turgenyev rendkiacutevuumlli pszichoanalitikus aacutelomlaacutetoacute- eacutes elemző

keacutepesseacutegeacuteről Тургенев как психопатолог (laquoTurgenyev mint pszichopatoloacutegusraquo)

ciacutemmel131

Csizs hangsuacutelyozza hogy Turgenyev mesteri pontossaacuteggal illetve

aproacuteleacutekos fizioloacutegiai eacutes patoloacutegiai reacuteszletesseacuteggel iacuterja le a hallucinaacutecioacute hipnoacutezis

laacutetomaacutes vagy aacutelom jelenseacutegeit elbeszeacuteleacuteseiben

A metaforikus kiteacuterők mechanizmusai illetve az aacuteltaluk kivaacuteltott metaforikus

folyamat vilaacutegosan foumlltaacuterjaacutek hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk

nem csupaacuten a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes komponense sokkal inkaacutebb egy belső

beszeacutedaktus metaforaacuteja egy oumlnazonosiacutetaacutesmoacuted kereseacutese Alice transzformaacutecioacuteinak

javareacutesze ndash a feacuteny a koumld a felhő a fuumlst ndash mind leacutelekszimboacutelum mindegyik

dematerializaacutelt tehaacutet az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg a leacutelek iraacutenyaacuteba mutatoacute

alakmaacutes amelyek lelki paacuterbeszeacutedet belső beszeacutedet vaacuteltanak ki a belső ndash kiacutevuumllről

nem hallhatoacute de beluumllről szoacuteliacutetoacute ndash hangot szoacutelaltatjaacutek meg Az Alice-szel valoacute

talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval Alice oumlleleacuteseacuteben a koumldbe valoacute burkoloacutezaacutesban az elbeszeacutelő

meghallja a szoacuteliacutetoacute hangot a leacutelek hangjaacutet

bdquoMegint felhangzott az a hang Mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelne s

egyenesen a fuumllembe suacutegnaacute joumljj joumljj joumljjrdquo (495)

A kuumlloumlnboumlző helysziacuteneket korokat eacutes esemeacutenyeket bejaacuteroacute utazaacutes azaz a

belső lelki beszeacuted a hataacuterhelyzetekre oumlsszpontosiacutet a halaacutellal a pusztulaacutessal valoacute

szembeneacutezeacutesre evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltti aacutetmenetre az eacutelet eacutes a halaacutel koumlzouml tti

hataacuteraacutellapotkora Nem veacuteletlen hogy Alice egyik alakmaacutesa a holloacute ami az eacutegi isteni

szfeacutera eacutes a foumlldi vilaacuteg koumlzoumltti koumlzvetiacutető bdquoEgy holloacute amelyet kiaacuteltaacutesommal felvertem

130

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 369 131

ВФ ЧИЖ Тургенев как психопатолог Москва 1899 99

73

aacutelmaacuteboacutel hirtelen a szomszeacutedos fa csuacutecsaacutera rebbent eacutes belekeveredve az aacutegakba

csapkodni kezdett szaacuternyaacuteval Alice azonban nem mutatkozottrdquo (515) A toumlprengő

elbeszeacutelő otthonaacuteban az ablaknaacutel proacutebaacutelja eacutertelmezni eacutejszakai laacutetogatoacutejaacuteval valoacute

talaacutelkozaacutesait utazaacutesait

bdquoEbbe iacutegy vagy belepusztulok vagy beleőruumlloumlk ndash gondoltam toumlprengeacuteseimbe

meruumllve az ablaknaacutelrdquo (514)

Az ablak szinteacuten az aacutetmenetek a hataacuterhelyzetek szimboacuteluma a belső eacutes kuumllső vilaacuteg

valamint az evilaacutegi eacutes a tuacutelvilaacutegi kapcsolat kifejezője a feacuteny koumlzvetiacutetője Ahogyan az

Apaacutek eacutes fiuacutek ciacutemű regeacutenyben Bazarov az ablaknaacutel fejeacutet ablakhoz szoriacutetva

vilaacutegosodik meg eacutes eszmeacutel raacute sajaacutet eacuterzeacuteseire uacutegy a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelőjeacutenek

toumlprengeacutesei az ablaknaacutel az oumlnmegeacuterteacuteshez a belső vilaacutegaacuteba valoacute beleacutepeacuteshez az

oumlneacutertelmezeacuteshez szuumlkseacuteges kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek mutatoacutei Az ablakboacutel alkotott

laacutetvaacuteny a keacutep a keacutepben aacutebraacutezolaacutes a leacutet megismerhetetlenseacutegeacutet eacutes a szubjektum

kimeriacutethetetlenseacutegeacutet fejezi ki

A belső beszeacutedben az eacutejszakai repuumlleacutesben az egyik legfontosabb tovaacutebbi

esemeacuteny a kinyiacuteloacute perspektiacuteva a repuumlleacutesi poziacutecioacuteboacutel befogadhatoacute messzi taacutevlat

megtapasztalaacutesa eacutes annak elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa bdquofűszaacutelak hegyerdquo ndash bdquofaacutek csuacutecsairdquo ndash bdquoaz

erdő borzas haacutetardquo (499) egyre szeacutelesebbre nyiacuteloacute panoraacutemaacutet egyre nagyobb keacutepet eacutes

azzal egyuumltt egyre nagyobb oumlsszefuumlggeacuteseket s a perspektivikus laacutetoacuteszoumlgből szemleacutelt

dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacutet taacuterjaacutek foumll Ebben az elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesban uacutejabb esemeacuteny zajlik

le a perspektiacuteva birtokba veacuteteleacutevel a taacutej eacutes egyes elemei aktiacutev funkcioacuteba keruumllnek

azaz alany eacutes a dolog szerepe felcsereacutelődik A teacuterseacuteg minden eleme cselekvő

funkcioacuteba keruumll leiacuteraacutesuk aktiacutev igeacutekkel megy veacutegbe bdquoTemplomok emelkedtekrdquo

(laquoЦеркви высилисьraquo) bdquohiacuted feketeacutellettrdquo (laquoмост чернелraquo) bdquokupolaacutek keresztek

feacutenylettekrdquo (laquoкуполы и кресты блестелиraquo) az orszaacuteguacutet kuacuteszik vezet fut (laquoшоссе

74

впивалось выбегалоraquo)132

A foumlltaacutert teacuterseacuteg a leiacutert taacutej azaz az elbeszeacutelt objektum

tehaacutet az elbeszeacutelő szubjektum funkcioacutejaacutet kapja meg

bdquouacutegy eacutereztem nem is mi haladunk előre hanem ellenkezőleg veluumlnk szembe

jő minden hegyek bukkantak fel egyre noumlvekedtek eacutes egyenesen feleacutenk

tartottak De egykettőre elmaradtak moumlgoumlttuumlnk hogy uacutejabbak keacuteljenek eacutes

suhanjanak feleacutenkrdquo (520)

Tehaacutet nem pusztaacuten a dolgok oumlnmagukban jelennek meg hanem leacutetuumlk az emberi

cselekveacutes vilaacutegaacuteban valoacute jelenleacutetuumlk iacutegy alakulnak aacutet a szubjektiacutev jelenleacutet

lenyomataacutevaacute aacutegens dolgokkaacute a cselekveacutes jeleacuteveacute materiaacutelis bdquodolgokboacutelrdquo az ember

helyett is cselekvő dolgokkaacute 133

Mit modellaacutelnak tehaacutet a metaforikus kiteacuterők A laacutethatoacute teacuterseacutegek eacutes a

befogadhatoacute perspektiacutevaacutek vizuaacutelis modelljeacutenek megalkotaacutesa nem lehetseacuteges a

narraacutecioacuteban ndash ekkor uumltkoumlzuumlnk az elbeszeacutelhetőseacuteg az elmondhatoacutesaacuteg hataacuteraacuteba Az

elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev laacutettataacutes helyeacutere Turgenyev a metaforikus

szemantika tereacutet iktatja be mely nem toumlrteacutenet hanem diszpoziacutecioacute megformaacutelaacutesaacutera

szolgaacutel meacuteghozzaacute bdquoaz egzisztencia igeacutenyeacutet kifejező leacutetezeacutes diszpoziacutecioacutejaacutenakrdquo134

modellaacutelaacutesaacutera A metaforikus kiteacuterők pedig uacutegy formaacuteljaacutek meg e modellt mint egy uacutej

műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus ihletforraacutesaacutet ndash mint a regeacutenyt a nagyepikai

formaacutekat levaacuteltoacute lirizaacuteloacute proacutezanyelv megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacuteseacutet A metaforikus

kiteacuterők tehaacutet autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten amelyek azt az

aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve intonaacutecioacutek

132

bdquoA szuumlrkeacutesfeheacuter orszaacuteguacutet keskeny nyiacutelkeacutent neacutemaacuten kuacuteszott a vaacuteros egyik veacutegeacutebe eacutes ugyancsak neacutemaacuten

vezetett ki az egyhanguacute koumldoumls mezőkrerdquo (502) bdquoБелесоватое шоссе узкой стрелой безмолвно

впивалось в один конец города и безмолвно выбегало из противоположного конца на сумрачный

простор однообразных полейrdquo (15) 133

Vouml a gogoli bdquorepuumllő versztaacutekkalrdquo a Holt lelkekben (bdquorepuumllnek az erdők repuumll az egeacutesz uacutetrdquo) Kovaacutecs

Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban bdquoA messzi taacutevlat az eacuteg ahonnan

az elbeszeacuteleacutes szemleacuteleti taacutergyainak belső struktuacuteraacuteja maacuter nem de a dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacuteban fennaacutelloacute

textuacuteraacuteja igen kuumlloumlnoumlsen eacutelesen taacuterul foumll A dolgok leacutete jut megjeleneacuteshez pontosabban jelenleacutetuumlk az

emberi cselekveacutes vilaacutegaacuteban A materiaacutelis komponens bdquoeleven teacutennyeacuterdquo ndash cselekvő az ember helyett is

cselekvő ndash dologgaacute alakul aacutet technikai eszkoumlzből a cselekveacutes jeleacuteveacute a szubjektiacutev jelenleacutet lenyomataacutevaacuterdquo

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-4 LV Eacutevfolyam

A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 176 134

I m 174

75

kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi

aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest transzgresszioacutet taacuterja foumll135

A nyelvi

kreativitaacutes ezen megnyilvaacutenulaacutesai vaacuteltjaacutek aacutet lirizaacuteloacute proacutezapoeacutemaacutevaacute a proacutezaepikai

elbeszeacuteleacutest A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice repuumlleacutese időutazaacutesa

tehaacutet nem elsősorban a foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem

pusztaacuten a toumlrteacutenelmi helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az

eacuteletet eacutertelmező belső beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai

repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes Az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-

figyelő narraacutetor alakja a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacuteja

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Laacutetomaacutesok mint rsquophantazeinrsquo kompoziacutecioacutes rendszere eacutes annak

modalitaacutesai aacuteltal kivaacuteltott metaforizaacutecioacute laacutettatni enged az oumlnreflexiacutev beszeacutedet a

belső dialoacutegust jeleniacuteti meg ndash az eacuteletet eacutertelmező eacutes az oumlnmegeacuterteacutesre iraacutenyuloacute belső

beszeacuted az autoreflexiacutev a vilaacutegot eacutes oumlnmagaacutet eacutertelmezni akaroacute emberi jelenleacutet

alakzataacutet

135

Vouml A gogoli liacuterai kiteacuterők szerepeacutevel illetve a transzgresszioacute fogalmaacuteval Kovaacutecs tanulmaacutenyaacuteban I

m 172

76

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ

A DIADALMAS SZERELEM DALA

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala

ndash s abban a pillanatban megeacuterezte magaacuteban

egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethellip

(Turgenyev A diadalmas szerelem dala) 136

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA

Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethellip(720)

Paraacutezs vita eacutes vegyes eacuterzelmek jellemezteacutek a Diadalmas szerelem dala ciacutemű novella

megjeleneacuteseacutet koumlzvetlenuumll koumlvető kritikai recepcioacutet Viktor Burenyin kritikus volt az

első aki koumlzvetlenuumll a novella megjeleneacuteseacutet koumlvetően a Новое время ciacutemű lapban

Turgenyev stilizaacutecioacutes reacuteszletgazdagsaacutegaacutet emeli ki tovaacutebbaacute hangsuacutelyozza hogy bdquoa

lemeacutelyebb realizmust a legkuumlloumlnoumlsebb fantasztikus tartalommal oumltvoumlző iacuteraacutesmoacutedrdquo a

kortaacuters valoacutesaacutegboacutel valoacute bdquoelemeleacutesrdquo eacutes a bdquomisztikus beaacutelliacutetaacutesokrdquo eredmeacutenye

Turgenyevneacutel az a bdquotiszta iacuteraacutesműveacuteszetrdquo amely a Diadalmas szerelem dalaacuteban

136

A novella magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV

A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 709ndash735 735

77

valoacutesul meg137

A Новое время kritikaacutejaacutera a kijevi Заря c folyoacuteirat vaacutelaszolt a

leghamarabb melyben a recenzes M Kuliser szerint a novella bdquomesterien

kidolgozott ugyanakkor unalmas uumlres eacutes eacutertelmetlen ndash nem toumlbb mint a szerző

meddő fantaacuteziaacutejaacutenak proacutebaacutelkozaacutesardquo138

s ehhez hasonloacute kritika jelent meg az

Одесский листок-ban is139

A Новости Stendhal Olasz kroacutenikaacuteihoz eacutes Flaubert

legendaacuteihoz hasonliacutetja az elbeszeacuteleacutest de eacutertetlenuumll aacutell azon turgenyevi eljaacuteraacutes előtt

amelyben az itaacuteliai reneszaacutensz stilizaacutecioacuteja miszticizmussal spiritualizmussal eacutes

titokzatossaacuteggal talaacutelkozik140

A Неделя Schopenhauer szerelemfilozoacutefiaacutejaacutet veacuteli

kiolvasni a novella poeacuteziseacuteből141

a Санкт-Петербургские Ведомости vaacutellaltan

nem tulajdoniacutet kuumlloumlnoumlsebb jelentőseacuteget a bdquoregeacutenyiacuteroacuterdquo elbeszeacuteleacuteseacutenek142

a Мир a

novellaacuteban a reneszaacutensz novella műfajaacutenak feltaacutemasztaacutesaacutera valamint a romantikaacutenak

a fantasztikummal valoacute oumltvoumlzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquotisztaacuten irodalmi kiacuteseacuterletetrdquo laacutet143

a Дело

a bdquodiadalmas szerelem dalaacutenak hangjaitrdquo fedezi fel a novella bdquoliacuterairdquo szoumlvegeacuteben 144

miacuteg a Порядок abban jeloumlli meg az elbeszeacuteleacutes legfőbb eacuterteacutekeacutet hogy a turgenyevi

szoumlveg nem szociaacutelis politikai vagy eszmetoumlrteacuteneti mű hanem Flaubert proacutezaacutejaacutehoz

hasonlatos moacutedon aproacute reacuteszletekig kidolgozott bdquopszicholoacutegiai analiacutezisrdquo s ezt az

elemző iacuteraacutesmoacutedot a fantasztikum tovaacutebb meacutelyiacuteti145

Turgenyev szaacutemaacutera a

legeacuterteacutekesebb kritika a Страна-ban jelent meg amelyben Leonyid Polonszkij

laquoТоржествующая любовьraquo (laquoDiadalmas szerelemraquo) ciacutemmel egy fiatalember eacutes

egy laacuteny levelezeacuteseacutenek formaacutejaacuteban taacuterja foumll a novella hősnőjeacutenek Valeriaacutenak

leacutelektani arculataacutet Polonszkij sajaacutetos recenzioacuteja szerint a novellaacuteban a fantasztikum

nem stilaacuteris funkcioacute hanem annak a gondolatnak az elmeacutelyiacuteteacutese hogy eacutepp az eacutelet

toumlrveacutenyszerűseacutegeiből adoacutedik egy eacuterzeacutes oumlsztoumlnszerű akaratlan megjeleneacutese annak

megtapasztalaacutesa hogy leacutetezik egy bdquomaacutesik boldogsaacutegrdquo lehetőseacutege egy egyaacuteltalaacuten nem

zavartalan nem eskuumlvel megerősiacutetett eacutes ellenaacutellhatatlanul feltoumlrő boldogsaacutegeacute egy

137

Новое время 1881 2045 6 (18) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 138

Заря Киев 1881 251 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 139

Одесский листок 1881 192 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 140

Новости 1881 308 20 ноября (2 декабря) (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 141

Неделя 1881 46 с 1533mdash1536 142

Санкт-Петербургские Ведомости 1881 316 17 (29) декабря) 143

Мир Харьков 1881 11 с 148mdash150 144

Дело 1882 1 с 98 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 145

Порядок 1881 313 13 (25) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

78

neacuteha bűnoumls eacutes eacuteletromboloacute boldogsaacutegeacute146

E boldogsaacutegra valoacute ndash olykor vak ndash

toumlrekveacutes aacutebraacutezoloacutedik Valeria arcaacuten amely arc az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacutejaacutevaacute

vaacutelik

A novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacuteja az itaacuteliai cinquecento Ferrara vaacuterosa a

keacuteső reneszaacutensz idejeacuten s ezt az alciacutem is megerősiacuteti amely roacutemai szaacutemmal jeloumlli az

1542-es eacutevszaacutemot (bdquoMDXLIIrdquo) A szerző tovaacutebbaacute megjeloumlli az elbeszeacuteleacutes narratiacutev

keretrendszereacutet azzal hogy a narraacutetor egy itaacuteliai keacuteziratot olvas eacutes csak a novella

első eacutes utolsoacute mondataacuteban kapcsoloacutedik be a szoumlvegbe bdquoEgy reacutegi olasz keacuteziratban ezt

olvastamrdquo (709) majd pedig bdquoEnneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo (733) Turgenyev

tudatosan az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejakeacutent jeloumlli meg a kompoziacutecioacutet

1881 szeptember 11-i (23) leveleacuteben Sztaszjulevicsnek iacuterja hogy egy bdquoolasz

pasticciordquo megiacuteraacutesaacuten munkaacutelkodik tovaacutebbaacute hataacuterozott ceacutelja hogy a keacuteszuumllő novella

toacutenusaacutet a bdquolegaproacutebb reacuteszletekigrdquo alaposan kidolgozza147

A pasticcio vagy

elterjedtebb vaacuteltozataacuteban pastiche stiacutelusimitaacutecioacutet jelent a szoacute eredeti jelenteacutese

laquocsirizraquo amely kuumlloumlnboumlző stiacutelusok korszakok iraacutenyzatok szerzők vagy

beszeacutedmoacutedok rsquooumlsszeragasztaacutesaacuterarsquo utal Hasonlatos a paroacutedia műfajaacutehoz de a

pastiche eseteacuteben a beszeacutedmoacuted imitaacutecioacuteja nem felteacutetlenuumll foglal magaacuteban szatirikus

indiacutettataacutest148

Mieacutert vaacutelasztja tehaacutet Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenikaacutet műfaji

vagy stilisztikai modelljeacutenek Ferrara eacutes a keacuteső reneszaacutensz nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok ideje Boiardo Ariosto

eacutes Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino Franceso dell Cossa Cosimo

Tura Ercole da Ferrara vagy Leon Battista Alberti műveacuteszeteacutenek eacutes Andrea Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje Az elbeszeacuteleacutesben nemcsak a reneszaacutensz festőkre vagy Palladio

eacutepuumlleteire toumlrteacutenő koumlzvetlen referenciaacutek szerepelnek nyiacutelt utalaacutesok formaacutejaacuteban

hanem az Orlando furioso-ra (Oumlrjoumlngő Roland vagy Eszeveszett Orlando) is

Ludovico Ariosto negyvenhat eacutenekből aacutelloacute fantaacuteziakeacutepek aacutelmok eacutes realitaacutes

szoumlvedeacutekeacuteből bdquodalfuumlzeacuterbőlrdquo eposszaacute oumlsszeszerveződő szoumlveveacutenyes szerelmi

146

Страна 1881 152 24 декабря с 5-7 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 147

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 585 148

Vouml Ingeborg HOESTEREY From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche = European Journal

of English Studies 1999 Vol 3 No1 78ndash86

4 I m 79

79

toumlrteacuteneteket foumlltaacuteroacute az emberi szenvedeacutely erejeacutet eacutes őruumlleteacutet bemutatoacute munkaacutejaacutera

amelyet Matteo Boiardo Orlando innamorato (Szerelmes Roland vagy Orlando

szerelemre lobbanaacutesa) ciacutemű befejezetlen eposzaacutenak folytataacutesakeacutent kezdett iacuterni a

szerző

Szaacutemos kutatoacute Turgenyev bdquoolasz kroacutenikaacutejaacutenakrdquo forraacutesakeacutent a reneszaacutensz

novellaacutekon eacutes eposzokon tuacutel Stendhal Merimeacutee eacutes Flaubert iacuteraacutesait jeloumlli meg149

Zoumlldhelyi Zsuzsa felhiacutevja a figyelmet arra hogy nem ez az egyetlen talaacutelkozaacutesa

Turgenyevnek a stilizaacutecioacuteval hiszen az ő fordiacutetaacutesaacuteban jelennek meg oroszul 1877-

ben Flaubert stilizaacutecioacutei az Irgalmas Szent Juliaacuten legendaacuteja eacutes a Heroacutediaacutes ciacutemű

szoumlvegek150

Turgenyev ajaacutenlaacutesaacuteban bdquoproacutezapoeacutemaacuteknakrdquo nevezi ezeket a műveket a

fordiacutetaacutesokat pedig aacutetuumllteteacutesnek mivel uacutegy igyekszik visszaadni Flaubert stilizaacutecioacuteit

orosz stiacutelusban hogy a szentek eacuteleteacuteről szoacuteloacute orosz legendaacutek stiacuteluseszkoumlztaacuteraacutet

alkalmazza A legendafordiacutetaacutesok előszavaacuteban Turgenyev azt a ceacuteljaacutet is

megfogalmazza hogy megismertesse a Bovaryneacute szerzőjeacutevel szembeaacutelliacutetott bdquomaacutesikrdquo

Flaubert-t

bdquoE legendaacutek bizonyos meacuterteacutekig meglepik majd az orosz olvasoacutet aki nem ezt

vaacuterja a francia realistaacutek fejeacutenek eacutes Balzac oumlroumlkoumlseacutenek kikiaacuteltott Flaubert-től

De felteacutetelezem hogy e legendaacutek fantasztikus egyszersmind harmonikus

szeacutepseacuteget aacuterasztoacute koumlltőiseacutege megteszi a magaacuteeacutet s lekuumlzdi az olvasoacutek

előiacuteteacuteleteit Tekintsenek raacutejuk uacutegy mint proacutezai formaacuteba oumlltoumlztetett poeacutemaacutekra

mert hiszen azokrdquo151

Aligha veacuteletlen tehaacutet hogy Turgenyev bdquoGustave Flaubert emleacutekeacutenekrdquo (709) szenteli

a Diadalmas szerelem dalaacutet

149

Vouml М О ГАБЕЛЬ laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) = НЛ

БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225 Жужанна ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская литература XIX века = Studia Slavica

Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364 А Б МУРАТОВ Повесть И С Тургенева laquoПеснь

торжествующей любвиraquo = Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137 150

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 312 151

I m

80

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg hogy a hősoumlk beszeacutede egy ponton

problematikussaacute vaacutelik A szerző keacutesei proacutezaacutejaacuteban egyre nagyobb szerephez jutnak

azok a nem-verbaacutelis kommunikaacutecioacutes rendszerek amelyeket a hősoumlk mozgoacutesiacutetanak

beszeacutedvaacutelsaacuteg eseteacuten ugyanis a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkezik egy adott keresett

leacutenyegiseacuteg uacutej reprezentaacutecioacuteja egy uacutej szemiotikai rendszerben A diadalmas szerelem

dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben megfigyelhető hogy nemcsak a hősoumlk rsquoverbaacutelisrsquo beszeacutede

meruumll ki A festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio elteacuterő moacutedon eacutes kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon koumlzeliacutetik meg a hősnőt arra toumlrekedve hogy koumlzoumls

beszeacutedmoacutedot tudjanak vele kialakiacutetani A novella egyik koumlzponti teacutemaacuteja tehaacutet az

hogy hős eacutes hős egyuumltt milyen beszeacutedtartomaacutenyba keacutepes koumlzoumlsen beleacutepni tovaacutebbaacute

az hogy a vaacutelsaacutegba jutott beszeacutedet a koumlzoumllhetetlen koumlzleacutest hogyan jeloumlli meg a

szerző Maacuteskeacutent mondva s egyben uacutej szinten fogalmazva a hősoumlk beszeacutedvaacutelsaacutega

eseteacuten milyen moacutedon leacutep be a diszkurziacutev teacuterbe uacutej szemantikaacutet teremtve az rsquoiacuteraacutesrsquo azaz a

turgenyevi szoumlveg

A novella szuumlzseacutejeacutet egy szerelmi haacuteromszoumlg fogja oumlssze melynek viszonyait

a kuumlloumlnboumlző ndash koumlzoumls eacutes egymaacutest kizaacuteroacute ndash beszeacutedmoacutedok hataacuterozzaacutek meg vagyis az

hogy a hősoumlk egymaacutessal milyen kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon tudnak kialakiacutetani

koumlzoumls rsquobeszeacutedrsquo-tartomaacutenyokat A koumlzeacuteppontban a hősnő Valeria aacutell akit az

előtoumlrteacutenetben bdquocsendesrdquo bdquohalk szavuacuterdquo fiatal laacutenynak ismeruumlnk meg aki azonban

titkon eacutenekel

bdquohelliphangjaacutet alig hallotta valaki De az a hiacuter jaacuterta hogy gyoumlnyoumlrű hangja

van s szeretett oacutedon dalokat eacutenekelni lant kiacuteseacuterete mellett amelyet maga

pengetetthelliprdquo(710)

A keacutet feacuterfi hős Fabio eacutes Muzio mintegy a hősnő keacutet szemiotikai poacutelusa kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes modellekben proacutebaacutelja megkoumlzeliacuteteni Valeriaacutet Koumlzoumls verbaacutelis

beszeacutedmoacutedot csak Fabio keacutepes vele leacutetrehozni miacuteg Muzio a hősnő rejtett

leacutenyegiseacutegeacutet a zeneacutet ragadja meg azonban verbaacutelis kommunikaacutecioacutet keacuteptelen

kialakiacutetani Muzio kudarcaacutet Valeria feleacute eacuteppen beszeacutedvaacutelsaacutega verbaacutelis rsquoneacutemasaacutegarsquo

okozza Valeria eacuteppen ezeacutert bdquofeacuteleacutenkrdquo a hős jelenleacuteteacuteben mert ekkor meacuteg csak a

81

beszeacuted hiaacutenyaacutet eacuterzeacutekeli eacutes nem tudatosul benne hogy Muzioacuteval a zene nyelveacuten ndash

mindkettőjuumlk szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute kommunikaacutecioacutes rendszerben ndash talaacuteltak koumlzoumls

beszeacutedtartomaacutenyt

bdquoValeria [] Muzio mellett muzsikaacuteval foglalkozott de Fabioacuteval toumlbbet

beszeacuteltrdquo (711)

Valeria anyja hozza meg azt a veacutegső doumlnteacutest amelyet szinteacuten az a laacutetszat indokol

hogy laacutenya inkaacutebb Fabioacutenak tudott megnyiacutelni laacutetszatra inkaacutebb vele tud koumlzoumls

kommunikaacutecioacutes tartomaacutenyt megosztani

bdquo[Valeria] Fabioacuteval toumlbbet beszeacutelt az ő taacutersasaacutegaacuteban nem volt annyira feacuteleacutenk

[] [anyjaacutenak] titokban Fabio volt inkaacutebb kedveacutere s azt gyaniacutetva hogy

Valeriaacutenak is ő tetszik jobban őt jeloumllte kirdquo (712)

Az anya a verbalitaacutesban betoumlltoumltt koumlzoumlsseacuteg alapjaacuten iacuteteacutel eacutes ekkor meacuteg nem tudja hogy

laacutenyaacutenak meacutelyebb eacutes rejtettebb tartomaacutenyai iacutegy beteljesuumlletlenuumll maradnak

Muzio eacutes Valeria a verbalitaacutes hiaacutenya miatt nem lehetnek egymaacuteseacutei s iacutegy

koumlzoumls nem-verbaacutelis beszeacutedmoacutedjuk a zene sem tud beteljesedni (ezeacutert kell Muzioacutenak

oumlt eacutev utaacuten visszateacuternie) Mintha a szerencseacutes kivaacutelasztott keacuterő keacutesőbb a feacuterj maga a

festő Fabio is eacuterezneacute hogy feleseacutegeacutenek rejtett lelki tartomaacutenyai betoumlltetlenuumll

maradnak azonban meacutegsem tűntek el Valeacuteriaacutet Szent Ceciacuteliakeacutent akarja megfesteni

Eacutes mieacutert pont ezt a szentet vaacutelasztja Nemcsak azeacutert mert Itaacuteliaacuteban a keacuteső

reneszaacutensz idejeacuten (a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacuteban) a szűz veacutertanuacutenak

hatalmas kultusza volt hanem azeacutert is mert Ceciacutelia volt a zene veacutedőszentje152

Szent

Ceciacutelia szűz eacutes veacutertanuacute az egyhaacutezi eacutenek eacutes zene veacutedőszentje Az irodalmi szoumlvegek

fiatal leaacutenykeacutent mutatjaacutek be Ceciacuteliaacutet akiben a nemesi szaacutermazaacutes a testi szeacutepseacuteg eacutes

az ereacuteny szokatlan harmoacuteniaacuteban talaacutelkozott Az egyhaacutezban előeacutenekes eacutes előimaacutedkozoacute

volt Szuumlzesseacutegi fogadalmat tett szuumllei azonban ndash a hagyomaacutenyok szerint a laacuteny

152

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009 22

82

megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll ndash csalaacutedi eacuterdekből eljegyezteacutek egy pogaacuteny fiatalemberrel

Valerianus-szal (vouml Valeacuteria neveacutenek egybeeseacuteseacutet Ceciacutelia jegyeseacutenek neveacutevel) Csak

a naacuteszeacutejszakaacuten tudta az ifjuacutenak elmondani nagy titkaacutet eacutes fogadalmaacutet A joacutelelkű

Valerianus kiacutevaacutencsi lett erre a titokzatos jegyesre s a keresztseacuteget is vaacutellalta Ceciacutelia

megkereste az Alexander Severus kereszteacutenyuumlldoumlzeacutese miatt eacuteppen rejtőzkoumldő Orbaacuten

paacutepaacutet aki megkeresztelte Valerianust Ugyancsak jegyeseacutenek testveacutereacutet Tiburtiust eacutes

az elfogataacutesukra kuumlldoumltt Maximust is Krisztus szereteteacutere eacutes hiteacutere vezette Miutaacuten a

haacuterom veacutertanuacutesaacutegot szenvedett Ceciacutelia a Praetextatus katakombaacuteban temettette el

őket Almachius prefektus a szegeacutenyeket gyaacutemoliacutetoacute eacutes hituumlkben megerősiacutető Ceciacuteliaacutet

kiacutenzaacutes alaacute vetette majd veacuteguumll kard aacuteltali halaacutelra iacuteteacutelteacutek A hoacuteheacuter nem tudta lefejezni

baacuter haacuteromszor csapott az eliacuteteacuteltre (vouml a veacutegzetes ndash holdkoacuteros-erotikus ndash eacutejszaka

maacutesnapjaacuten a hősnő keacuteptelen magyaraacutezatot adni feacuterjeacutenek Fabioacutenak bdquoValeriaacutenak

hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)) Ceciacutelia a hagyomaacuteny szerint meacuteg

haacuterom napig eacutelt eacutes I Orbaacuten paacutepa megerősiacutetette a szentseacutegekkel halaacutela előtt Ceciacutelia

aki őrangyalaacuteval taacutersalgott az oumlroumlk zene meghataacuterozoacute vilaacutegjelenleacuteteacutet hirdeti153

Szent

Ceciacutelia a koumlzeacutepkor oacuteta a zene veacutedőszentje is akit gyakran aacutebraacutezoltak levegővel

megszoacutelaltathatoacute hangszerekkel fuacutevoacutesokkal orgonaacuteval (a legenda szerint eskuumlvőjeacuten

ő maga jaacutetszott az orgonaacuten) 1584-től pedig a Roacutemai Zeneakadeacutemia (Accademia

Nazionale di Santa Cecilia) patroacutenaacutejakeacutent is tisztelik

Fabio festő Fabio egy hiacutevő reneszaacutensz műveacuteszember akinek vilaacuteglaacutetaacutesaacutet keacutet

archetipikus hataacutes hataacuterozza meg a szentek kultusza azon beluumll Ceciacutelia legendaacuteja

valamint a szent toumlrteacuteneteacutenek vizuaacutelis műveacuteszi megformaacuteloacutei Leonardo eacutes Luini

keacutepei

bdquoNeacutehaacuteny heacutettel Muzio hazaeacuterkezeacutese előtt Fabio hozzaacutelaacutetott feleseacutege

arckeacutepeacutenek megfesteacuteseacutehez Szent Ceciacuteliakeacutent akarta aacutebraacutezolni Sokat haladt

festőtudaacutesaacuteban a hiacuteres Luini Leonardo da Vinci taniacutetvaacutenya eljoumltt hozzaacute

Ferraraacuteba s a maga tanaacutecsaival taacutemogatva őt nagy mestereacutenek utasiacutetaacutesait is

153

I m

83

tolmaacutecsolta Az arckeacutep teljesen elkeacuteszuumllt csak az arcot kellett meacuteg befejezni

paacuter vonaacutessalrdquo (720)

Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesaacutet tehaacutet kettős pretextus befolyaacutesolja egyfelől a

verbaacutelis narratiacuteva vagyis a Ceciacutelia-toumlrteacutenet maacutesfelől pedig a vizuaacutelis rsquopretextusokrsquo

a Ceciacutelia-portreacutek nagy megalkotoacuteinak (Leonardo Lunini Raffaello) festmeacutenyei

Fabio azonban oly erősen ezen hataacutesok rabja hogy műveacuteszi beszeacutede vaacutelsaacutegba jut eacutes

vizuaacutelis rsquomegnyilatkozaacutesarsquo kudarcot vall amikor azt tapasztalja hogy maacuter nem tudja

megfeleltetni ezen archetiacutepusnak keacuteszuumllő portreacuteja modelljeacutet A hős a vizuaacutelis modell

aacuteltal megengedett oumlsszefuumlggeacutesekben proacutebaacutelja megragadni Valeria leacutenyegeacutet eacutes

mindezt előzetes rsquokoacutedokkalrsquo blokkolja a nagy elődje aacuteltal maacuter megalkotott Szent

Ceciacutelia-keacutep Muzio visszateacutereacutese utaacuten pedig elveszti az archetipikus keacutepnek a maacutesaacutet a

hősnő szentnek hitt arckifejezeacuteseacutet amelynek alapjaacuten Valeriaacutet Ceciacuteliakeacutent akarta

megfesteni Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő

proacutezaacuteban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban iacuter arroacutel jelenseacutegről amelynek soraacuten az elbeszeacutelő

valamely regeacutenyalakot egy megfestett szemeacutelyhez hasonliacutet s utal Turgenyev Őstalaj

(Новь) ciacutemű regeacutenyeacutere melyben az egyik nőalak arckifejezeacutese eacutes szeme alapjaacuten

Rafaello Drezdaacuteban laacutethatoacute Sixtusi Madonnaacutejaacutenak a hasonmaacutesa154

A Diadalmas

szerelem dala ciacutemű novellaacuteban viszont eacuteppen az a probleacutema meruumll fel hogy a Fabio

aacuteltal elkeacutepzelt Valeria-Ceciacutelia-keacutepnek maacuter nem feleltethetők meg a hősnő vizuaacutelis

alakvonaacutesai

bdquoFabio bevezette a műterembe leuumlltette s ecsetet vett kezeacutebe aacutem legnagyobb

bosszuacutesaacutegaacutera semmikeacuteppen sem tudta az arcot uacutegy befejezni ahogy szerette

volna S nem azeacutert mert az arc kisseacute halvaacuteny volt s kimeruumlltnek laacutetszotthellip

154

Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely Henry James elbeszeacutelő műveacuteszeteacuteről iacuter tanulmaacutenyaacuteban aki Turgenyevvel

koumlzeli baraacutetsaacutegban volt eacutes aki toumlbbszaacutez festőt eacutes műalkotaacutest szerepeltet regeacutenyeiben eacutes elbeszeacuteleacuteseiben

bdquoHenry James ki az orosz iacuteroacuteval koumlzeli baraacutetsaacutegban volt toumlbb műveacuteben folyamodott ilyen

megoldaacuteshoz The Aspen Papers (1888) elbeszeacutelője egy elkeacutepzelt amerikai koumlltő leveleit szeretneacute

megkaparintani A tulajdonos a koumlltő egykori szerelme meghal s a leveleket Tita nevű unokahuacutega

oumlroumlkli Az elbeszeacutelő a Castelfranco szeacutekesegyhaacutezban laacutethatoacute Giorgione-oltaacuterkeacutep melleacutekalakjainak

foumllideacutezeacuteseacutevel jellemzi a szereplők viszonyaacutetrdquo SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az

elbeszeacutelő proacutezaacuteban = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 187

84

nem azt a tiszta szent kifejezeacutest mely neki annyira tetszett benne s azt a

gondolatot sugalmazta hogy Valeriaacutet Szent Ceciacuteliaacutenak fesse meg ma nem

talaacutelta Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethelliprdquo (720)

Fabio vizuaacutelis műveacuteszi beszeacutede is vaacutelsaacutegba keruumll nem tudja befejezni a keacutepet hiszen

a keacutepben foglalt toumlrteacutenet ndash a Ceciacutelia-legenda mint pretextus ndash nem felel meg az

aktuaacutelis toumlrteacutenetnek tovaacutebbaacute a portreacute sem tudja feloumllteni azokat a vizuaacutelis

attribuacutetumokat amelyeket a hős Leonardo vagy Raffaello keacutepein laacutetott Az aacutebraacutezolni

kiacutevaacutent bdquotiszta szent arckifejezeacutesrdquo nem egyezik Valeria arcaacutenak sugaacuterzaacutesaacuteval A keacutet

narratiacuteva nem feleltethető meg egymaacutesnak mivel a hősnő ndash sajaacutet szemeacutelyes

toumlrteacuteneteacutevel ndash megtoumlri a Fabio aacuteltal megismeacutetelni kiacutevaacutent Ceciacutelia-toumlrteacutenetet A

maacutertiacuterhalaacutelt halt eacutes szentteacute avatott aacutertatlan szűz veacutertanuacute toumlrteacutenete nem

megismeacutetelhető eacutes ilyenformaacuten nem ismeacutetelhetők meg a Leonardo aacuteltal megfestett

Ceciacutelia-portreacute alakjegyei sem mert a keacutet vizuaacutelis textuacutera azaz a keacutet keacutep toumlrteacutenete

sem egyezik Valeriaacutenak sajaacutet toumlrteacutenete van

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG

Valeacuteria arca megvaacuteltozik miutaacuten feleacutebred abboacutel az aacutelomboacutel amelyben Muzioacuteval

rsquotalaacutelkozikrsquo Aacutelmaacuteval eacutes arcaacutenak elvaacuteltozaacutesaacuteval a hősnő megtoumlri a Fabio aacuteltal

uacutejraalkotni uacutejraiacuterni illetve uacutejrafesteni kiacutevaacutent rsquopretextustrsquo eacutes kinyilvaacuteniacutetja hogy nem

egy szent nem egy legenda hősnője hanem sajaacutet toumlrteacutenete van eacutes ő maga nem maacutes

mint sajaacutet szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek főszereplője a maga emberi emoacutecioacuteival

szenvedeacutelyeivel gyengeseacutegeivel eacutes erejeacutevel feacutelelmeivel eacutes baacutetorsaacutegaacuteval Valeria

neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben az bdquoerősrdquo bdquobaacutetorrdquo

bdquoegeacuteszseacutegesrdquo bdquoeacuteleterősrdquo jelenteacutesek vannak koacutedolva155

A szoumlveg oumlsszefeacuterhetetlen

szemantikaacutet fesziacutet ki Valeriaacutet bdquofeacuteleacutenkrdquo fiatal laacutenynak ismerjuumlk meg

155

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998 249

85

bdquoIgaz egyesek kisseacute saacutepadtnak talaacuteltaacutek hellip tekintete valami baacutetortalansaacutegot

sőt feacuteleacutenkseacuteget fejezett kirdquo (710)

A hősnő toumlrteacuteneteacutevel tuacutelleacutep az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken hosszuacute eacutevek utaacuten

veacutegre leszakad anyja koumlldoumlkzsinoacuterjaacuteroacutel hiszen egeacutesz addigi eacuteleteacuteben anyja eacutelt

gondolkodott doumlntoumltt őhelyette s halaacutela utaacuten is meacuteg egy eacutev kellett hogy Valeria

fuumlggetlenedni tudjon anyja hataacutesaacutetoacutel Megtoumlri bdquofeacuteleacutenkseacutegeacutetrdquo eacutes azzal egyuumltt feacuterje

archetipikus Ceciacutelia-keacutepeacutet eacutes arca maacuter nem lesz alkalmas a bdquoszentrdquo portreacute

megfesteacuteseacutehez Valeria tisztasaacutega becsuumllete eacutes baacutetorsaacutega valoacuteban Ceciacutelia

tulajdonsaacutegaival rokon s rokon zenei leacutenyegiseacuteguumlk is azonban toumlrteacutenetuumlk maacutes A

legenda szentjeacutenek eacutes a novella hősnőjeacutenek toumlrteacutenete elvaacutelik egymaacutestoacutel Iacutegy toumlrik

meg a pretextus Fabio festővaacutesznaacuten eacutes ahogyan a keacutet portreacute vonaacutesai elteacuternek uacutegy

vaacutelnak szeacutet a keacutepekben foglalt narratiacutevaacutek is tehaacutet a Ceciacutelia-legenda helyeacutere uacutej

toumlrteacutenet Valeria toumlrteacutenete leacutep

A szuumlzseacute e suacutelypontjaacutet felerősiacuteti egy uacutejabb szemantikai fordulat amelyet uacutegy

taacuterhatunk foumll ha a laquoCeciliaraquo neacutev etimoloacutegiaacutejaacutet is megvizsgaacuteljuk A laquoCeciliaraquo neacutev

jelenteacutese laquovakraquo (lsd laquoCaeciliaraquo ndash laquoCaecusraquo azaz vak)156

Fabio tehaacutet laquoCeciliaraquo-

keacutent laquovakraquo-keacutent akarja megfesteni Valeriaacutet vagyis uacutegy ahogyan a bdquocsaknem

aacutellandoacutean lesuumltoumltt szeműrdquo (710) fiatal laacutenyt megismerte A szoumlvegben toumlbb

alkalommal is leiacuteraacutesra keruumll a hősnő szeme eacutes tekintete

bdquoValeria szemlesuumltve aacutelltrdquo (716)

bdquoValeriaacutenak hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)

Azonban a laquovakraquo laquoCeciliaraquo nem a fizikai vaksaacutegra utal hanem a kuumllső eacutes a belső

laacutetaacutes ellenteacuteteacutenek megjeloumlleacuteseacutere Valeria szaacutemaacutera az oumlnszemleacutelet-vaacuteltaacutes kulcsa

ugyanis eacuteppen az hogy nem abboacutel iacuteteacutel amit a rsquokuumllső laacutetaacutesrsquo enged laacutetni hanem abboacutel

amit egyeduumll a laquovakraquo-saacuteg azaz a rsquobelső laacutetaacutesrsquo tesz szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ami a

rsquokuumllső laacutetaacutessalrsquo nem eacuterzeacutekelhető Az aacutelom lesz tehaacutet a forduloacutepont hiszen magaacuteban

156

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod Inteacutezet eacutes

Koumlnyvnyomda 1884 (Arcanum-Scriptum-MEKOSZK)

86

az aacutelomban fordul a laquovakraquo-saacuteg belső rsquolaacutetaacutessaacutersquo melynek leacutetrejoumltteacutevel az aacutelomban

vaacutelik kikuumlszoumlboumllhetőveacute a cselekmeacutenyben leacutetrejoumltt hiaacutetus Az aacutelomboacutel valoacute feleacutebredeacutes

utaacuten Valeria koumlzvetlenuumll egymaacutes utaacuten keacutetszer is azt suttogja bdquoЯ виделаhellip я

виделаhelliprdquo157

(laquoLaacutettamhellip laacutettamhellipraquo ndash ami nem tetteneacuterhető a magyar fordiacutetaacutesban)

vagyis a laquovakraquo hősnő artikulaacutelja rsquobelsőrsquo laacutetaacutesaacutenak leacutetrejoumltteacutet eacutes ezzel egyidejű

eszmeacuteleacuteseacutet

A hősnő szaacutemaacutera tovaacutebbaacute az aacutelom jelentheti az egyeduumlli koumlzeget amelyben

tuacutelleacutephet az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken csak az aacutelom soknyelvű koumlzegeacuteben

joumlhet leacutetre a vaacutelsaacutegba uumltkoumlzoumltt beszeacutedmoacutedok feloldaacutesa vagyis a kommunikaacutecioacutes

rsquokiegeacuteszuumlleacutesrsquo az ennek koumlszoumlnhető oumlnmegeacuterteacutes vezeti el a hősnőt az oumlnszemleacutelet-

vaacuteltaacuteshoz Az aacutelomban veacutegbemenő oumlnfeltaacuteraacutessal eacutes rsquolaacutetaacutessalrsquo Valeria elhataacuterolja

magaacutet a szent legendaacutetoacutel eacutes leacutetrejoumln sajaacutet toumlrteacutenete

Nemcsak azeacutert van kiemelt jelentőseacutege az aacutelomnak a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban

a reneszaacutensz novella stilizaacutecioacutejaacuteban mert a reneszaacutensz idejeacuten aktualizaacuteloacutedik eacutes

uacutejraeacutertelmeződik az antik eacutelet-aacutelom filozofeacutema hanem azeacutert is mert ndash ahogyan a

disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream-TalesAacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben bevezeteacutesre

keruumllt (lsd 41-49 old) ndash az aacutelom sajaacutetos nyelvet konstituaacutel amely hozzaacutesegiacutet

bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez Az aacutelom tehaacutet ezeacutert lehet sajaacutetos

megeacuterteacutesforma is hiszen egy nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli

meg mivel az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Annak eacuterdekeacuteben hogy az

aacutelombeacuteli gondolatok formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell

műkoumldnie eacutes iacutegy az aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki

amelyben oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat Mindez felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a

forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell talaacutelnia a tudatba Az aacutelom

ugyanakkor nem emleacutekmaacutesok mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem a vilaacutegot de novo megteremtő azaz alternatiacutev vilaacutegokat leacutetrehozoacute kreatiacutev

aktus Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell A novella

157

И С ТУРГЕНЕВ Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в

двенадцати томах Москва 1956 Т8 379

87

szoumlvegvilaacutegaacuten beluumll a hős szaacutemaacutera az aacutelom teszi lehetőveacute hogy az őt aacuteltalaacuteban

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből kileacutepjen hogy sajaacutet hataacuterait aacutetleacutepje ez ndash Bahtyin

fogalmaival eacutelve ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo158

Bahtyin teacutetele

alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo159

az

embernek sajaacutetja az a vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot

ndash azt az aacutellapotot amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll

Elemzeacutesuumlnk koumlzponti keacuterdeacutese hogy mik az ismeacutervei az aacutelmok sajaacutetos

nyelveacutenek Lotman felfogaacutesaacuteban az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo keacutepes arra hogy

betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes

mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg benne160

Visszautalva az aacutelom-kutataacutesi

vizsgaacuteloacutedaacutesokra (lsd I fejezet) e nyelv alapvető sajaacutetossaacutega nagymeacuterteacutekű

meghataacuterozatlansaacutega tehaacutet aacutellandoacutesult koumlzleacutesek leacutetrehozaacutesaacutera nem alkalmas viszont

uacutej informaacutecioacutek kreatiacutev feltalaacutelaacutesaacutera igen Az aacutelom nyelveacutenek tovaacutebbi alapismeacuterve a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo ami alapjaacuten Lotman bdquovaloacutetlan valoacutesaacutegnakrdquo161

nevezi mivel nem a

vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb szemiotikai rendszereket tapasztalhatjuk meg benne

hanem mindezek egyuumlttes tereacutet amely a valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg Ezeacutert problematikus az

aacutelom elbeszeacutelhetőseacutege vagy kommunikativitaacutesa Az elbeszeacutelhetetlen aacutelom specifikus

nyelveacutenek az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire valoacute transzformaacutelaacutesa verbaacutelisan aacutetiacuterja

verbaacutelis nyelvre lefordiacutetja a soknyelvű koumlzleacuteseket iacutegy a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten csoumlkken az

aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega Laacutethatoacute tehaacutet hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai

milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute

A novellaacuteban az aacutelom jelenti azt a forduloacutepontot melynek soraacuten megtoumlrnek

bizonyos nem adekvaacutet nyelvek ugyanakkor beteljesednek bizonyos kiegeacuteszuumlletlen

illetve betoumlltetlen nyelvi tartomaacutenyok amikor Valeria az aacutelom vilaacutegaacuteba leacutep nemcsak

az addig reacuteszlegesen megtapasztalt verbaacutelis akusztikai vizuaacutelis vagy egyeacuteb

szfeacuteraacutekban meruumll meg az aacutelom aacuteltal hanem mindezek egyuumlttes jelenleacuteteacuteben iacutegy

vaacutelhat szaacutemaacutera az aacutelma a valoacutesaacuteggal toumlkeacuteletesen analoacuteg teacuter A hősnő sajaacutet leacutenyeacutenek

158

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 159

I m 160

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 161

I m 125

88

legmeacutelyebb reacutetegeacutebe jut el aacutelmaacuteban ablaktalan szobaacuteba leacutep (bdquoablak sehol sincsenrdquo ndash

717) tehaacutet a kuumllvilaacuteggal egy ponton sem hataacuteros zaacutert tartomaacutenyba A szobaacutenak

minden reacutesze lelkeacutenek emleacutekeinek vaacutegyainak eacutes feacutelelmeinek meghataacuterozoacute elemeacutet

taacuterja foumll A helyiseacuteg bdquoalacsony boltozatardquo eacutes bdquoaacutettetsző oszlopsorairdquo azt a Palladio aacuteltal

tervezett eacutepuumlletet ideacutezik amelynek tribuumlnjeacuten uumllt Valeria amikor Fabio eacutes Muzio

előszoumlr meglaacutettaacutek

bdquoValeria az anyja mellett uumllt annak a szeacutepseacuteges tribuumlnnek a koumlzepeacuten

melyet Palladio rajza szerint eacutepiacutetettek Ferrara főtereacutenhelliprdquo (711)

Andrea Palladio olasz eacutepiacuteteacutesz a keacuteső reneszaacutensz egyik legjelentősebb alkotoacuteja az

antik oszloprendből kiinduloacute pilleacuterarchitektuacuteraacutes homlokzatait egyedi eacutes uacutej

araacutenyokkal palotaacuteit eacutes villaacuteit tiszta vonalvezeteacutessel alkotta meg (vouml Palladio-

motiacutevum) amely a reneszaacutensz eacutepiacuteteacuteszet legnagyobb hataacutesuacute mestereacuteveacute tette162

Eacutepiacuteteacuteszeteacutenek tovaacutebbi eacuterdekesseacutege abban rejlik hogy eacutepuumlleteit egymaacutesba nyiacuteloacute

boltiacutevekkel eacutes aacutettetsző oszlopsorokkal enyheacuten elhataacuterolt egymaacutesboacutel titokzatosan

felsejlő terek alkotjaacutek centraacutelis elrendezeacutesben egy koumlzponti teacuter koumlreacute csoportosulva

Valeria ilyen teret laacutet aacutelmaacuteban tehaacutet az eacutepiacuteteacuteszet plasztikai nyelve szoacuteliacutetja meg

előszoumlr előveacutetelezve lelki tereinek aacutettetszőseacutegeacutet Ezt a teret toumllti a be a szereplőkhoumlz

koumltődő taacutergyi rendszer az aacutelom tereacutenek taacutergyi leiacuteraacutesa azeacutert oly rendkiacutevuumll gazdag

hogy foumlltaacuterja milyen moacutedon vaacutelnak a szoumlvegben megjelenő taacutergyak a hősoumlk

attribuacutetumaivaacute A taacutergyi rendszer egyuacutettal egy uacutejabb jelrendszert is alkot hiszen a

taacutergyak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute vaacutelnak Muzio szaacutemtalan taacuterggyal kuumlloumlnboumlző

kincsekkel teacuter haza Napkeletről

bdquoMuzio tiacutez kuumlloumlnboumlző draacutegasaacutegokkal megtoumlltoumltt laacutedaacutet hozott magaacuteval hosszuacute

vaacutendoruacutetjaacuten gyűjtoumltte oumlssze tartalmukatrdquo (719)

162

Vouml Manfred WUNDRAM Paolo MARTON Thomas PAPE Andrea Palladio 1508-1580 Architect

Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

89

Valeria aacutelmaacuteban uacutejra talaacutelkozik ezekkel a taacutergyakkal a szőnyegek selyemszoumlvetek

baacutersony- eacutes brokaacutetruhaacutek zomaacutencos cseacuteszeacutek edeacutenyek billikomok gyoumlnggyel eacutes

tuumlrkizzel kirakott arany- eacutes ezuumlstporteacutekaacutek aacutellatbőroumlk eacutes fuumlstoumllőszerek maacuter a hőstől

nem fuumlggetlen dolgok hanem Muzio attribuacutetumai Taacutergy az amit taacuterggyaacute tesz a hős

a taacutergyak tehaacutet uacutegy vaacutelnak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute hogy annak a cselekveacutesnek

lesznek a lenyomatai amire a hős a taacutergyat felhasznaacutelja A taacutergyak Muzio

neacutemasaacutegaacutet azaz verbaacutelis megnyilatkozaacutesainak a hiaacutenyaacutet is poacutetoljaacutek Muzio

oumlsszegyűjti a taacutergyakat s a veacutegletekig felhalmozza őket Valeriaacutenak igazgyoumlngy

nyaklaacutencot helyez a nyakaacuteba s a hősnő bdquosuacutelyosnakrdquo bdquokuumlloumlnoumls meleget sugaacuterzoacutenakrdquo

eacuterezte a laacutencot amely ekkor maacuter Muzio cselekveacuteseacutenek volt a lenyomata a taacutergyakkal

toumlrteacutenő cselekveacutes soraacuten a fuumlggetlen objektiacutev dolgok a hőstől nem fuumlggetlen

szubjektiacutev taacutergyakkaacute vaacutelnak azaz a cselekveacutes privaacutet lenyomataacutenak hordozoacuteivaacute

Valeria egy olyan teacuterben rsquoegyesuumllrsquo Muzioacuteval amelyet falak hataacuterolnak koumlruumll

a falak pedig bdquoaranydiacutesziacuteteacutesű aproacute keacutek csempeacutevel vannak kirakvardquo (717) A falakon a

csempeacutek mint szem-szimboacutelumok Fabio bdquoaranyszőke szemoumlldoumlkeacutenekrdquo eacutes bdquokeacutek

szemeacutenekrdquo (710 714) alakmaacutesai Az aacutelomban aacutetalakulnak a szerelmi haacuteromszoumlg

viszonyai Muzio aki addig arra keacutenyszeruumllt hogy passziacutevan veacutegigneacutezze baraacutetjaacutenak

eacutes szerelmeacutenek egybekeleacuteseacutet most aktiacutev eacutes potens feacuterfikeacutent teszi magaacuteeacutevaacute Valeriaacutet

eacutes ezzel egyidejűleg Fabio passziacutev szemleacutelőkeacutent tekint feleseacutege eacutes Muzio

egyesuumlleacuteseacutere Az aacutelomban egyfelől megismeacutetlődik maacutesfelől beteljesuumll a novellaacuteban

foglalt toumlrteacutenet az aacutelom ugyanis teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet a narratiacutev

reacuteszegyseacutegek eacutes hiaacutetusok helyeacutere Tovaacutebbaacute az aacutelomban uacutegy keacutepződhet meg az a

specifikus ndash szimbolikus jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash nyelv hogy benne egyuumlttműkoumldnek

a kuumlloumlnboumlző szemiotikai modellek Valeria egyszerre tapasztalja meg az eacutepiacuteteacuteszet

plasztikai nyelveacutet a taacutergyak anyagok eacutes illatok nyelveacutet az akusztikai eacutes vizuaacutelis

formaacutekat melyek szaacutemaacutera iacutegy alkothatjaacutek meg a valoacutesaacuteggal analoacuteg teret amelyet

kuumlloumlnboumlző szimboacutelumtartalmak toumlltenek foumll Ez a szemiotikai teacuter lehet alkalmas az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted megteremteacuteseacutere eacutes a hős sajaacutet toumlrteacuteneteacutenek

azonosiacutetaacutesaacutera

Azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk aacutelom laacutetaacutesa eacutes aacutelom szoumlvege koumlzoumltt azaz

nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy az olvasoacute előtt az aacutelom verbaacutelis

90

transzformaacutecioacuteja jelenik meg Miacuteg a hős szaacutemaacutera az aacutelom egy eacutelmeacutenyszerű keacutepet

alkot az olvasoacute előtt viszont egy nyelvileg konstituaacutelt keacutep jelenik meg Valeria

szaacutemaacutera az aacutelom aacuteteacutelhető de elbeszeacutelhetetlen Az aacutelomkeacutepeket laacutetja de Fabioacutenak

keacuteptelen azokat elbeszeacutelni Feleacutebredve mindoumlssze annyit keacutepes mondani hogy

bdquoLaacutettam laacutettamrdquo de elmondani maacuter nem tudja csak rsquotoumlbbnyelvűrsquo keacutepszerű

eacutelmeacutenyeit aacuteteacuterni eacutes e tapasztalaacutes a megeacuterteacutesre vezeti A szoumlveg szempontjaacuteboacutel pedig

az aacutelomkeacutep a nyelv vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik az elbeszeacutelő ugyanis verbaacutelisan aacutetiacuterja az

aacutelom rsquosoknyelvűrsquo eacutelmeacutenyeacutet amelynek soraacuten teljes szimbolikus toumlrteacutenet joumln leacutetre eacutes

ez leacutep a koraacutebbi rsquonem-teljesrsquo toumlrteacutenet helyeacutebe A szereplő tehaacutet rsquolaacutetjarsquo illetve rsquoaacuteteacutelirsquo

az aacutelmot melynek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesaacuteval joumlhet leacutetre az aacutelom szoumlvege Azeacutert lehet tehaacutet

az aacutelom sajaacutetos megeacuterteacutesforma az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet

szolgaacuteloacute nyelv mert eacutepp ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg

kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a

kimondhatatlan elbeszeacutelhetetlen eacutes kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet az

erre iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben ragadhatoacute meg e kereseacutest szolgaacutelja az aacutelom

nyelve mint sajaacutetos megeacuterteacutesforma s az aacutelom-fikcioacutekeacutepzeacutes aacuteltal kiacutenaacutelt aacutellapotot az

elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes fordiacutetja narratiacutev rendbe s toumllti fel szimboacutelumtartalmakkal melynek

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumln az aacutelomszoumlveg

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető

kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek

leacutetre A mű motivikus eacutes szemantikai szintjeacuten az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek

szerteaacutegazoacute jelenteacutestartomaacutenyokat taacuternak foumll Ilyen elsőkeacutent a kiacutegyoacute motiacutevumaacutenak

uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterő megjeleneacutese melynek soraacuten a kiacutegyoacute a hős Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik A kiacutegyoacute-motiacutevum neacutegy alkalommal jelenik meg a szoumlvegben

Muzio cselekveacuteseinek kiacuteseacuterőjekeacutent A hős Napkeletről kiacutegyoacutekat hoz hegedűjeacutet is

kiacutegyoacutebőr boriacutetja az aacuteltala jaacutetszott dallam iacuteveleacutese a kiacutegyoacutek iacutevelő mozgaacutesaacutehoz

hasonliacutet s a halaacutelosan megsebzett hőst malaacutej szolgaacuteja kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja

91

meggyoacutegyiacutetani illetve feltaacutemasztani Oumlsszetett pozitiacutev eacutes negatiacutev eacutertelemvilaacutegokat

egyaraacutent hordozoacute motiacutevumroacutel van szoacute tehaacutet mint amilyen oumlsszetett maga a hős

illetve a hőshoumlz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysor is A kiacutegyoacute egyetemes szimboacutelum eacutes

veacutegtagok neacutelkuumlli bőreacutet bizonyos időkoumlzoumlnkeacutent levedlő aacutellat tekerőző alakja aacuteltalaacuteban

ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz mind a mitoloacutegiaacuteban mind a kereszteacuteny

szimbolikaacuteban A nap sugarait jelkeacutepezve lehet szolaacuteris szimboacutelum vagy vedleacutese

miatti meguacutejulaacutesaacuteval lunaacuteris jelkeacutep a hold időszakos meguacutejulaacutesaacutet mutatva Spiraacutelis

vagy koumlr alakuacute aacutebraacutezolaacutesai pedig utalnak a ciklikus időre eacutes a vaacuteltozoacute sorsra is

Rejtőzkoumldő eacuteletmoacutedja teacuteli aacutelma eacutes a foumlld alaacute uumlregekbe buacutejaacutesa miatt az alvilaacutegot is

megtestesiacutetheti Vedleacutese bőreacutenek meguacutejulaacutesa miatt viszont gyakran a halhatatlansaacuteg

eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutes jelkeacutepe is Tekeredő teste az agytekerveacutenyeket is felideacutezheti ezeacutert

szimbolizaacutelhatja a logikaacutet a boumllcsesseacuteget eacutes a joacutestehetseacuteget is163

A goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a kehelyből kifeleacute tekerőző kiacutegyoacute Aszkleacutepiosz a gyoacutegyiacutetaacutes isteneacutenek

szimboacuteluma illetve bizonyos elkeacutepzeleacutesek szerint egyik alakvaacuteltozata is a patikaacutek

ceacutegtaacuteblaacutejaacuten is megtalaacutelhatoacute kiacutegyoacute tehaacutet a gyoacutegyulaacutest jelkeacutepezi A kiacutegyoacute Pallas

Atheacuteneacute aacutellatakeacutent a tudaacutes eacutes a boumllcsesseacuteg szimboacuteluma is az istennő tiszteleteacutere az

atheacuteni Akropoliszon kiacutegyoacutekat tartottak A kiacutegyoacute alakja a kereszteacuteny hagyomaacutenyban

is oumlsszetett jelkeacutep Vallaacutestoumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban misztikus erők hordozoacuteja varaacutezserejű

aacutellat164

Az eacutedenkertben a Tudaacutes faacutejaacutera tekeredve kiacuteseacutertő Gonoszt a Saacutetaacutent keacutepviseli

Moacutezes toumlrteacuteneteacuteben viszont amikor a bot kiacutegyoacutevaacute vaacuteltozik Isten jelenleacuteteacutet

bizonyiacutetva pozitiacutev tartalommal biacuter Moacutezes reacutezkiacutegyoacuteja melyet az Uacuter tanaacutecsaacutera aacutelliacutet a

pusztaacuteban a sebek orvosa vagyis eacuteletadoacute aacutellat Az Uacutejszoumlvetseacutegben pedig Jaacutenos

evangeacutelista szerint a keresztre fesziacutetett megvaacuteltoacute előkeacutepe bdquoAmikeacutepen felemelte

Moacutezes a kiacutegyoacutet a pusztaacuteban akkeacutepen kell az ember fiaacutenak felemeltetnie Hogy valaki

hiszen ő benne el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyenrdquo165

A kiacutegyoacute vedleacutese miatt is

jelkeacutepezi a halhatatlansaacutegot a kereszteacuteny szimbolikaacuteban Pozitiacutev jelenteacutestartalmat

hordoz a kiacutegyoacute Jeacutezus szavaiban is amikor azt mondja bdquoLegyetek azeacutert okosak mint

163

Vouml Sz A TOKAREV (szerk) (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988 I koumltet 27-31 164

Vouml GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth Koumlnyvkiadoacute

1978 129 165

JAacuteNOS 314-15 = KAacuteROLI Gaacutespaacuter (ford) Szent Biblia Budapest 1990 Uacutejszoumlvetseacuteg 112

92

a kiacutegyoacutekrdquo166

Turgenyev hőseacutenek komplexitaacutesaacutehoz a kiacutegyoacute ugyancsak oumlsszetett

szimboacutelumrendszere kapcsoloacutedik Muzio alakjaacutehoz egyszerre taacutersul a kiacuteseacuterteacutes a

csaacutebiacutetaacutes az oumlsztoumlnoumlsseacuteg ugyanakkor a gyoacutegyulaacutes-gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a feltaacutemadaacutes is

Napkeletről visszateacuterve kiacutegyoacutekat hoz magaacuteval eacutes veluumlk akarja elkaacutepraacuteztatni Valeriaacutet

bdquohellip[Muzio] egy letakart kosaacuterboacutel kis fuvola siacutephangjaacuteval szeliacuted kiacutegyoacutekat

kezdett hiacutevogatnihelliprdquo (715)

A keacutesőbbiekben pedig e kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja a tőrrel halaacutelra sebzett hőst

meggyoacutegyiacutetani-feltaacutemasztani malaacutej szolgaacuteja

bdquohellipMindegyik taacutelka koumlreacute aranyszemeacutet neacuteha megcsillantva keacutet eacutercsziacutenű kiacutegyoacute

tekeredetthellip hellipA malaacutej leeresztette kezeacutet s Muzio feje megint suacutelyosan

haacutetracsuklott a malaacutej ismeacutetelte mozdulataacutet s utaacutena az engedelmes fej is a

magaacuteeacutet A soumlteacutet folyadeacutek forrni kezdett a taacutelkaacutekban hellip s az eacuterckiacutegyoacutecskaacutek

hullaacutemvonalban tekergőztek mindegyik taacutelka koumlruumllhellip hellip s a halott mindkeacutet

szemheacuteja megremegett hellip s előtűnt aloacutela homaacutelyos szembogarahelliprdquo (731)

Mindezeken tuacutel a kiacutegyoacute-motiacutevum a zeneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben is előfordul Muzio

hegedűjeacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja eacutes maga a dal azaz a diadalmas szerelem dalaacutenak

dallamiacuteve a kiacutegyoacute bdquoiacutevelőrdquo mozgaacutesaacuteval analoacuteg

bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső

hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo (715)

A kiacutegyoacute tehaacutet egy olyan kettős motiacutevumrendszerben kapcsoloacutedik Muzioacute alakjaacutehoz

amelyben a kiacutegyoacute egyfelől a kiacuteseacutertő csaacutebiacutetoacute hős attribuacutetuma maacutesfelől pedig a

feltaacutemadaacutest eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutest jeloumllő motiacutevum a toumlrteacutenetben illetve a rsquohalhatatlanrsquo

166

MAacuteTEacute 1016 I m 15

93

oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető eacutes fennmaradoacute zene mint az rsquoaacutetoumlroumlkiacutetőrsquo műveacuteszi nyelv

meguacutejulaacutesaacutenak eacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek szimboacuteluma

Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik a hold-motiacutevum megjeleneacutese amely

szinteacuten oumlsszefuumlggeacutesbe keruumll a folyamatosan meguacutejuloacute eacutes tovaacutebbeacutelő zeneacutevel mint

műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacuteddal A hold is egy komplex ősi szimboacutelum a lunaacuteris

szimbolika egyszerre ideacutezi fel a szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a

teljesseacuteget baacuter a hold mindig is a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum

volt ami toumlbb dologboacutel is koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a

Hold faacutezisainak oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A nőiseacuteg e megnyilvaacutenulaacutesa teszi bdquoholdkoacuterossaacuterdquo

Muzioacutet aki oumlntudatlanul eacutes egyben megaacutelliacutethatatlanul elindul Valeria feleacute az

eacutejszakaacuteban s a hősnő is őt keresi eszmeacuteletlenuumll A keacutet holdkoacuteros elindul egymaacutes feleacute

Muzio bdquomozdulatlan arca nevet a holdfeacutenybenrdquo (726) Azonban a legtoumlbbszoumlr meacutegis

ndash a kiacutegyoacute-motiacutevumhoz hasonloacutean ndash a hold megjeleneacuteseacutevel paacuterhuzamosan megszoacutelal

a zene A hold ciklikussaacutegaacuteval analoacuteg a zene oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető felcsenduumlleacutese

bdquohellip s mindketten leacutelegzet-visszafojtva veacutegighallgattaacutek a dalt Mikor az utolsoacute

hang is elhalt felhő moumlgeacute rejtőzkoumldoumltt a holdrdquo (718)

bdquohellipA rideg feacutenyű holdvilaacuteg mindent eloumlntoumltt a kertbenhellip hellips laacutem hirtelen

megint felhangzik a muacutelt eacutejjel hallott dalrdquo (722)

Muzio alakjaacutet a szoumlvegben egy suacutelyponti mitoloacutegiai koacutedra utaloacute

metaforarendszer is eacutertelmezi A hős aacutellandoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak ugyanis egy

goumlroumlg istenseacuteg Dionuumlszosz ismertető jegyei eacutes rsquojelveacutenyeirsquo tovaacutebbaacute a hozzaacutejuk

kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysorok toumlrteacutenetek eacutes hataacutesok koumlzoumltt is analoacutegia teremtődik Az

elsődlegesen szembetűnő analoacutegia a bor mint Muzio eacutes Dionuumlszosz koumlzoumls

attribuacutetuma Muzio borral teacuter haza Napkeletről eacutes rendre borral kiacutenaacutelja haacutezigazdaacuteit

bdquoVacsora koumlzben Muzio megkiacutenaacutelta baraacutetait siraacutezi borralrdquo (715) Dionuumlszosz a szőlő

a bor a maacutemor istene Zeusz tette azzaacute ugyanis Dionuumlszosz volt az aki elhozta az

94

első szőlővenyigeacutet az embereknek167

A Nuumlsza hegyeacuten szatiacuterokkal eacutes nimfaacutekkal

nevelkedett fel Itt fedezte fel a bort is A szatiacuter mint az istenseacuteg kiacuteseacuterője szinteacuten

megjelenik a novellaacuteban

bdquo[Valeria] Melleacutere ejtett fejjel teacuterdeacuten oumlsszefogott keacutezzel uumllt egy padon

moumlgoumltte pedig a cipruslombok zoumlldjeacuteből kivaacutelva kaacuteroumlrvendő mosolytoacutel

eltorzult arccal csucsoriacutetott ajkaacutet siacutepjaacutera illesztve aacutellt egy maacutervaacutenyszatiacuterrdquo

(720)

Dionuumlszosz ereje a foumlld megfeacutekezhetetlen buja bőseacutegeacutevel fuumlgg oumlssze a

termeacutekenyseacuteget biztosiacutetoacute nedvesseacuteggel a faacutekkal s ezek koumlzoumltt is a legfeacutektelenebb

bőseacuteggel burjaacutenzoacute repkeacutenyt eacutes a felszabadiacutetoacute maacutemor italaacutet adoacute szőlőtőkeacutet tekintetteacutek

Dionuumlszosz ajaacutendeacutekaacutenak illetőleg a Dionuumlszoszban oumlsszpontosuloacute bőseacuteg

megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Mind a bőseacuteg mind a termeacutekeny nedvesseacuteg Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik a toumlrteacutenetben Napkeletről szaacutemtalan kinccsel teacuter haza s

Valeriaacuteval eacutejszaka esőben talaacutelkoznak eacutes mindketten nedvesen teacuternek meg

hajleacutekaikba bdquo[Fabio] Megeacuterintette s esőcseppeket eacuterzett ruhaacutejaacuten hajaacutenhelliprdquo (722)

Dionuumlszosz neacuteha tigrisfogaton vezeti meneteacutet a tigrisek gyeplője szőlőinda eacutes az

isten kezeacuteben a repkeacutennyel eacutes szőlőlombbal koumlruumllfont fenyőtobozban veacutegződő

hosszuacute szuumlreti botja a thuumlrszosz suhog168

A novellaacuteban a malaacutej tigrisfarokkal

oumlvezett ruhaacuteban kiacuteseacuteri gazdaacutejaacutet Muzioacutet

bdquohellipMuzio előtt tőle keacutet leacutepeacutesre a malaacutej nyurga alakja magasodott

tigrisfarokkal oumlvezett tarka goumlroumlgoumls brokaacutetkoumlpeny volt rajtardquo (730)

Egymagaacuteban leginkaacutebb a bor az ami Dionuumlszosz teljesseacutegeacutet valamelyest

megkoumlzeliacuteti Ezeacutert epiphaniaacuteja megjeleneacutese az emberek koumlzoumltt elsősorban a

szőlőműveleacutessel eacutes a borral fuumlgg oumlssze Dionuumlszosz azonban az egyetlen a goumlroumlg

istenek koumlzoumltt akinek olyan koumlveteleacutest tulajdoniacutetottak hogy tisztelője vele

167

Vouml Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I koumltet I m 664-665 168

Vouml Andrew DALBY The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

95

azonosuljon Ez a novellaacuteban is artikulaacuteloacutedik meacutegpedig uacutegy ahogyan Valeria

rsquoazonosulrsquo Muzio-Dionuumlszosszal ugyanazt az aacutelmot laacutetja illetve eacutejszaka egyszerre

indulnak el rsquoholdkoacuterosanrsquo egymaacutes feleacute tovaacutebbaacute amikor Fabio tőrrel megsebzi

Muzioacutet Valeria felkiaacutelt a faacutejdalomtoacutel eacutes oumlsszeesik Azt tartottaacutek hogy Bakkhosz

hivője maga is bakkhosszaacute illetőleg ha nő bakkheacutevaacute vaacutelhat A dionuumlszoszi

arckifejezeacutes halandoacute ember arcaacutera is kiuumllhet a dionuumlszoszi leacutenyeget halandoacute ember is

magaacutera oumlltheti ezeacutert aacutebraacutezolhatjaacutek aacutelarccal Valeria arca iacutegy vaacuteltozik meg a ceciacuteliai

bdquoszent arckifejezeacutesrdquo iacutegy fordul aacutet dionuumlszoszi bdquouumldvoumlzuumllt mosollyaacuterdquo (727)

Muzio ndash hazateacuterte utaacuten ndash kis esti uumlnnepleacutest rendez haacutezigazdaacuteinak a

pavilonban zeneacutevel mutatvaacutenyokkal eacutes borral ami Dionuumlszosz uumlnnepeacutet a dionuumlsziaacutet

ideacutezi meg ahol jelen vannak az ibolyakoszoruacutes muacutezsaacutek is (Dionuumlszoszt a sziacutenjaacutetszaacutes

patroacutenusakeacutent is tisztelik) Dionuumlszoszt is ezzel az uumlnneppel kapcsolatban nevezteacutek

melpomenosnak azaz rsquoeacuteneklőnekrsquo mint Melpomeneacutet tehaacutet eacuteppen azt a muacutezsaacutet akit

a keacutesőbbiek a trageacutediakoumllteacutes istennőjekeacutent emliacutetenek Dionuumlszosz a muacutezsaacutekhoz

menekuumllt a marcangoloacute eacutes oumlnmarcangoloacute maacutemor kitombolta magaacutet csak a muacutezsaacutek

hataacuteskoumlreacuteben műkoumldik tovaacutebb mint teremtő alkotoacute maacutemor isteni ihlet az a szent

őruumllet ndash mania ndash amely Platoacuten szerint minden műveacuteszi alkotaacuteshoz

elengedhetetlen169

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes

a dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja ami ndash hasonloacutean a Diadalmas szerelem

dala (1881) előtt csaknem egy eacutevtizeddel megjelent A trageacutedia szuumlleteacuteseacuteben

(1872)170

kifejtett nietzschei műveacuteszetfelfogaacuteshoz ndash az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben

eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a

rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet

Egyik sem a valoacutesaacuteg mimetikus megjeleniacuteteacutese az egyik az aacutelom a maacutesik a maacutemor

birodalma A Diadalmas szerelem dalaacuteban a festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio

alakjaiban eacutes a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten Apolloacuten

eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

169

Vouml Hugh BREDIN Liberato SANTORO-BRIENZA Philosophies of Art and Beauty Introducing

Aesthetics Edinburgh 2000 31 170

Vouml Friedrich NIETZSCHE A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus Budapest Euroacutepa

Kiadoacute 1986

96

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva171

A joacutezan aacutelombeacuteli keacutepeket

leacutetrehozoacute Apolloacuten a plasztikus formaadaacutes a laacutetszatteremteacutes a szemleacuteletes alkotaacutes

istene miacuteg a megittasult maacutemorban alkotoacute Dionuumlszosz a laacutetszatokat eacutes a formaacutekat

bontoacute magaacuteval ragadoacute zeneacuteeacute A feacutenyistenseacuteg a napsugaras Apolloacuten ndash ahogyan az

bdquoaranyszőkerdquo Fabio (710) ndash a belső fantaacuteziavilaacuteg szeacutep laacutetszata foumlloumltt is uralkodik

műveacuteszete tartoacutezkodoacute naiacutev eacutes boumllcs nyugalom jellemzi (vouml Fabio Ceciacutelia-

portreacutejaacutenak alkotaacutestoumlrteacuteneteacutevel) Dionuumlszosz mint boristen pedig műveacuteszeteacutevel

maacutemorhoz hasonloacute aacutellapotot ideacutez elő (vouml Muzio előadaacutesaacuteval a dal

megszoacutelaltataacutesaacuteval zeneacuteje hataacutesaacuteval) Turgenyev tehaacutet uacutejraiacuterja ezt az eacutelet- eacutes

műveacuteszetfelfogaacutest Fabio alakjaacuteban az apolloacuteni nyugodtsaacuteggal eacutes naivsaacuteggal Muzio

alakjaacuteban pedig a dionuumlszoszi elragadottsaacuteggal Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet festi

Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkot zeneacutel

szatiacuter eacutes tigris kiacuteseacutereteacuteben a bőseacuteg megnyilvaacutenulaacutesaacuteval szaacutemtalan kinccsel eacutes

termeacutekeny nedvesseacuteggel teacuter vissza Napkeletről az alkotoacute a rsquomelpomenosrsquo a zeneacutesz

ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel eacutes bdquoholdkoacuterosanrdquo dionuumlszoszi

szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban rsquomaniarsquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet a dalt a

diadalmas szerelem dalaacutet

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT

A verbaacutelisan rsquoneacutemarsquo Muzio Napkeletre utazik mert keacuteptelen veacutegigneacutezni szerelmeacutenek

elveszteacuteseacutet Uacutej utat keres oumlnmaga eacutes a beteljesuumlleacutes feleacute A hős azonban nem tud

verbaacutelisan kiegeacuteszuumllni rsquoneacutemasaacutegaacutetrsquo verbaacutelis beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet nem tudja feloldani

bdquoEleacuterte Kiacutena eacutes Tibet hataacuteraacutet ahol a dalai laacutemaacutenak nevezett eacutelő isten keskeny

szemű szoacutetalan ember keacutepeacuteben lakik a foumlldoumlnrdquo (714)172

171

Az apolloacuteni eacutes dionuumlszoszi princiacutepiumot Danuše Kšicovaacute is emliacuteti de nem bocsaacutetkozik annak

kifejteacuteseacutebe Vouml Дануше КШИЦОВА Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 121-130 172

Kiemeleacutes tőlem ndash S J

97

Muzio oumlnmagaacutet keresi eacutes oumlnmagaacutet talaacutelja meg a keskeny szemű szoacutetlan (Muzio alak-

eacutes szemeacutelyiseacutegjegyei) dalai laacutemaacuteban tovaacutebbaacute a neacutema malaacutejban aki a szolgaacutelataacuteba

szegődik A rsquoneacutemarsquo hős tehaacutet nem egeacuteszuumll ki hanem csak megkettőzi oumlnmagaacutet ndash

tovaacutebbra is neacutema tartomaacutenyokba keruumll Ez azonban lehetőveacute teszi hogy meacuteg inkaacutebb

elmeacutelyuumlljoumln a zene nyelveacuteben Nem verbaacutelisan felel Valeria keacuterdeacuteseacutere hogy

foglalkozott-e zeneacutevel utazaacutesa koumlzben ndash a vaacutelasz zeneacuteben artikulaacuteloacutedik

bdquoMuzio feleletuumll előhozatta hegedűjeacutet de neacutegy helyett haacuterom huacuterja volt felső

reacutesze keacutekes kiacutegyoacutebőrrel volt bevonva naacutedboacutel keacuteszuumllt veacutekony vonoacuteja pedig

feacutelkoumlr alakuacute volt s a legveacutegeacuten hegyesre csiszolt gyeacutemaacutent csillogottrdquo (715)

A zeneacuteben artikulaacutelt vaacutelasz a leiacutert szoumlveg szintjeacuten pedig Muzio hegedűjeacutenek

diszkurziacutev modelljeacuteben konstituaacuteloacutedik Muzio hegedűje illetve a hangszer leiacuteraacutesa in

nuce oumlnmagaacuteban hordozza a novellaacuteban foglalt toumlrteacutenet projektjeacutet a hangszer

diszkurziacutev modellje előveacutetelezi a szuumlzseacutet a szereplők viszonyait vagyis a hangszer

verbaacutelis leiacuteraacutesaacuteban a szerelmi haacuteromszoumlg toumlrteacuteneteacutet elbeszeacutelő narratiacuteva csiacuteraacutejaacutet

fedezzuumlk foumll A haacuterom huacuter az egymaacutessal szoros kapcsolatban aacutelloacute haacuterom

rsquomegszoacutelaloacutersquo hősre utal akik egyenkeacutent a toumlrteacutenet kuumlloumlnboumlző reacuteszeit toumlltik be

ahogyan a haacuterom huacuter is a zenei textus a dal kuumlloumlnboumlző regisztereit eacutes tartomaacutenyait

szoacutelaltatja meg a hegedű korpuszaacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja ami a hangszert megszoacutelaltatoacute

hős Muzio attribuacutetuma feacutelkoumlriacutevű vonoacuteja Fabio alakvonaacutesait viseli (Vouml bdquoFabio

aranyszőke szemoumlldoumlke finom feacutelkoumlrt rajzolt tiszta eacutes sima homlokaacuterardquo ndash 710) a

vonoacute veacutegeacutere pedig a csillogoacute tiszta gyeacutemaacutent Valeria alakmaacutesa van tűzve ami

egyben erotikus jelkeacutepe is a hősnő eacutes Fabio egybekeleacuteseacutenek A gyeacutemaacutenttal eacutekesiacutetett

vonoacute raacuteborul a hangszertestre a hegedű korpuszaacutera Muzio oumlnmagaacuteban hordozza azt

a keacutet embert akik egeacutesz eacuteleteacutet meghataacuteroztaacutek az egykor elvaacutelaszthatatlan

gyermekkori baraacutetjaacutet valamint szerelmeacutet akik ketten azoacuteta maacuter egybekeltek s magaacutet

a hegedűt a szerelmeacutet elvesziacutető hős Muzio szoacutelaltatja meg Muzsikaacuteja kettős

eacuterzelemvilaacutegot fejez ki egyfelől bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacuteserdquo maacutesfelől

viszont bdquodiadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamrdquo (720) Muzio tehaacutet tuacutelleacutep

98

trageacutediaacutejaacuten a beteljesuumlletlen szerelem faacutejdalmaacuten beszeacutedvaacutelsaacutegaacuten termeacuteketlen

verbalitaacutesaacuten mert megtalaacutelja oumlnnoumln leacutenyegiseacutegeacutenek sajaacutet megnyilatkozaacutesmoacutedjaacutet a

zene nyelveacuteben eacutes a dalt a rsquodiadalmas szerelem dalaacutetrsquo mint zenei szoumlveget aacutelliacutetja az

elvesziacutetett szerelem helyeacutere Ennek a zenei textusnak lesz az ekvivalense a

Diadalmas szerelem dala ndash műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute ndash ciacutemet viselő szoumlveg

Tehaacutet Muzio hegedűje eacutes az azt leiacuteroacute metaforikus nyelv az elbeszeacuteleacutes teacutemaacutejaacutet fogja

oumlssze valamint rsquomegszoacutelaltatjarsquo azt a dalt vagyis zenei textust amely a zene

szemiotikai rendszereacuteben beszeacuteli el a haacutermas szerelem toumlrteacuteneteacutet

Azonban nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy miacuteg a hős szempontjaacuteboacutel a

zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban verbaacutelis ndash narratiacutev eacutes diszkurziacutev ndash nyelven jut

el ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt Ekkor beszeacutelhetuumlnk az

intermedialitaacutes fogalmaacuteroacutel173

A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo egyfelől azon a

csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a verbaacutelis szoumlveg

csatornaacutejaacuten Jurij Lotman szerint az egyik szemiotikai rendszerből a maacutesikba valoacute

aacutetmenet soraacuten a szoumlvegben szemantikai fordiacutetaacutes174

zajlik le a kuumlloumlnboumlző

jelrendszerek koumlzoumltt fordiacutetaacutesi viszony aacutell fenn a rsquojeltaacutergyrsquo ugyanaz de minden uacutej

jelhasznaacutelat uacutej jelenteacutest tulajdoniacutet neki Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet

hogy a szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacutesehelliprdquo bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen

iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo bdquos olyan

tűzzel olyan diadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamhelliprdquo (715)

A dal a dallam felveszi a tűz a feacuteny a vilaacutegiacutetoacute eacutegitestek a nap a hold

cselekveacutesattribuacutetumait (bdquofeacutenylett lobogottrdquo) a zenei hangok tehaacutet szavakkal

csereacutelődnek fel iacutegy a szerző nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

173

Vouml Ю М ЛОТМАН О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри мыслящих

миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute

Peacutecs Janus Pannonius Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43 174

I m 21

99

eacutes megszuumlletik az iacutegy megformaacutelt uacutej turgenyevi szemantika Muzio eacutes Valeria a zene

nyelveacuten kommunikaacutelnak koumlzoumls beszeacutedmoacutedjuk a zene szemiotikai rendszere (bdquoMuzio

raacutekezdett az utolsoacute dalrahellip hellipfeacutenylett eacutes lobogott a dallamhellip hellipValeriaacutenak elszorult

a sziacutevehelliprdquo ndash 720) s mindezt a szerző a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacuteval juttatja el az

olvasoacutehoz A hős alanyisaacutega a zene nyelveacuten tud kiteljesedni amikor verbaacutelis beszeacutede

vaacutelsaacutegba jut Megjelenik tehaacutet a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye s a szerző

megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet azaacuteltal hogy szavakat helyez a hangok helyeacutere A

hallott zene nem rsquohallhatoacutersquo a szoumlvegben hanem csak szavakkal aacutelliacutethatoacute elő

meacuteghozzaacute a szavak metaforikus hasznaacutelata reacuteveacuten Iacutegy tud kifejezeacutesre jutni az a

szubjektiacutev neacutezőpont melyen keresztuumll az elbeszeacutelő rsquoleiacuterjarsquo azokat a zenei hangokat

amelyeket a szereplő hall vagyis a zene nyelveacutenek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa nyomaacuten uacutej

szemantikai tartomaacuteny taacuterul fel

A hangszer aacuteltal megszoacutelaltatott zenei textuacutera a diadalmas szerelem dala

tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei ekvivalense A

novella a dal megszoacutelalaacutesaacuteval zaacuterul

bdquoEgy szeacutep őszi napon Fabio befejezte Szent Ceciacutelia keacutepeacutet Valeria az orgona

előtt uumllt s ujjai vaacutendoroltak a billentyűkoumlnhellip Egyszerre akarataacuten kiacutevuumll

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala melyet Muzio jaacutetszott

valamikor ndash s abban a pillanatban haacutezassaacutegkoumlteacutesuumlk oacuteta előszoumlr megeacuterezte

magaacuteban egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethelliprdquo (733)

A dal fogalma megkettőződik eacutes az elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be Valeria

keze alatt az orgona billentyűin eacutes regiszterein megszuumlletik a dallam eacutes egyuacutettal

eacuteleteacuteben előszoumlr eacuterzi hogy gyermeke szuumlletik A festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a szoumlveg vagyis az iacuterott turgenyevi szoumlvegmű

100

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS

A KLARA MILICS (A HALAacuteL UTAacuteN) C ELBESZEacuteLEacuteSBEN

hitte hogy az emberi leacutelekben titkok vannak

amiket neacuteha meg lehet laacutetni

de megeacuterteni ndash lehetetlen 175

(Turgenyev Klara Milics)

POE NYOMAacuteBAN

bdquoElkuumlldtem M M Sztaszjulevicsnek A Halaacutel utaacuten ciacutemű elbeszeacuteleacutesemet Ebben egy

olyan fiatalemberről van szoacute aki akkor szeret bele egy sziacuteneacutesznőbe miutaacuten az

meghalt ndash ez egy pszicholoacutegiai etűdrdquo176

A haldokloacute Turgenyev 1882 augusztusaacuteban

fejezi be utolsoacute elbeszeacuteleacuteseacutet amelyet eredetileg A halaacutel utaacuten (laquoПосле смертиraquo)

ciacutemmel kuumlld el Mihail Sztaszjulevicsnek a Вестник Европы ciacutemű folyoacuteirat

főszerkesztőjeacutenek A kiadoacutei-szerkesztői jogokat gyakorloacute Sztaszjulevics azonban a

Klara Milics ciacutemzeacutest javasolja melybe Turgenyev belegyezik majd a keacutesőbbiekben

a kiadoacutei hagyomaacuteny a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ndash lsquoКлара Милич (После смерти)rsquo

kettős ciacutemzeacutest veacuteglegesiacuteti Turgenyev előszoumlr ismerőseitől (Polosznkajaacutetoacutel a

sziacuteneacutesznő Szavinaacutetoacutel eacutes az iacuteroacutenő Maklakovaacutetoacutel) hallja előszoumlr a fiatal sziacuteneacutesznő

175

Az elbeszeacuteleacutes magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130 A tovaacutebbiakban e fejezet soraacuten Turgenyev szoumlvegeacutere

zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel 1085 176

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 589 (Sajaacutet

fordiacutetaacutes ndash S J)

101

Kadmina tragikus toumlrteacuteneteacutet aki 1881 novembereacuteben oumlngyilkos lett Osztrovszkij

Vaszilisza Melentyeva ciacutemű darabjaacutenak előadaacutesa koumlzben amelyben a főszerepet

jaacutetszotta megmeacutergezte magaacutet177

Ezt koumlvetetően egy fiatal zooloacutegus bizonyos

Alenyicin aki ekkor ndash előszoumlr eacutes utoljaacutera ndash laacutetja Kadminaacutet oly meacuterteacutekben beleszeret

a sziacuteneacutesznőbe hogy e szerelem feacutektelen erővel pszichoacutezis formaacutejaacuteban valamint

hallucinaacutecioacutes rohamokban eacutes laacutezaacutelmokban toumlrt raacute a nő halaacutela utaacuten Turgenyev

eacuterdeklődeacuteseacutet felkeltette a toumlrteacutenet erről tanuacuteskodik Polonszkajaacutenak iacuterott levele

bdquoHallatlanul izgalmas pszicholoacutegiai teacutenyt meseacutelt nekem a halaacutel utaacuteni szerelem

jelenseacutegeacutetrdquo178

Amikor leveleacuteben a Klara Milics teacutemaacutejaacuteul szolgaacuteloacute megtoumlrteacutent esetről

iacuter előteacuterbe keruumll Poe neve eacutes jelentőseacutege bdquoEbből egy Edgar Poe-feacutele feacutelig

fantasztikus elbeszeacuteleacutest lehetne iacuternirdquo179

Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-

t Paacuterizsban bizonyaacutera olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-

fordiacutetaacutesait amelyek ma is megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban

Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatos moacutedon reinkarnaacuteloacutedoacute alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege egyeacutertelműen tetten eacuterhető

Turgenyev Klara Milics ciacutemű novellaacutejaacuteban Tovaacutebbi ilyen poe-i hataacutes Turgenyevneacutel

a szerelem akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet

meghaladoacute ereje vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya Poe-naacutel azonban a rsquolove storyrsquo romantikaacuteja meacuteg

erőteljesen a goacutetikus groteszkkel keveredik vagy olykor a goacutetikus borzalomboacutel

formaacuteloacutedik ki a szerelmi toumlrteacutenet Turgenyev eseteacuteben elsősorban a poe-i eacuten-

transzformaacutecioacutek az alakmaacutes- eacutes hasonmaacutes-problematika a szeretet eacutes a gyűloumllet

binaacuteris oppoziacutecioacuteja az alteregoacutekereseacutesben a maszk aacutelarc eacutes azzal egyuumltt az időleges

identitaacutes eacutes azonossaacutegkereseacutes probleacutemaacuteinak hataacutesa figyelhető meg (vouml Poe William

Wilson Az aacuteruloacute sziacutev A fekete macska Egy hordoacute amontillado Morella Ligeia

Eleonora c novellaacuteival) kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara-transzformaacutecioacutek a hős (Aratov)

reflexioacuteiban visszateacuterő alakmaacutesok soraacuteban a Klara Milicsben Poe iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

177

I m 588 178

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 179

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

102

rendkiacutevuumlli tudatossaacuteggal fesziacuteti veacutegletekig a keacutetelyt a habozaacutest az őrjiacutető

bizonytalansaacutegot meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta racionaacutelis

magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el Poe nem

bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik egyfeacutele

megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszateacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest kutatja

Azeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute vegye az

iraacutenyt180

Elsősorban a hangulatteremteacutes nagymestere volt reacutemtoumlrteacuteneteiben nem

talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az eacutelve eltemetett nő

keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek Ligeia egy titokzatos moacutedon

reinkarnaacuteloacutedott nő a fekete macska pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese

tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy

eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat

bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek181

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő

hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e hataacuteshoz kell

hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan leiacutert szoacute sem

amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott ceacutelt szolgaacutelnaacute

Ahogyan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja ciacutemű esszeacutejeacuteben iacuterja e hataacutes a leacutelek eacutes az intellektus

tartomaacutenyait eacuterintő effektus amely az esemeacuteny eacutes tonalitaacutes vagy az esemeacutenyek

megfelelő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten eacuterhető el182

Poe szerint a halaacutel teacutemaacuteja az amely

leginkaacutebb megragadhatoacute a szaacutemaacutera legproduktiacutevabb tonalitaacutessal a melankoacuteliaacuteval

amely ndash Babits fordiacutetaacutesaacuteban ndash bdquoa koumllteacuteszet legjogosultabb toacutenusardquo183

kuumlloumlnoumlskeacuteppen

a szeacutepseacuteg eacutes a halaacutel teacutemaacutejaacutenak paacuterhuzamos felleacutepteteacuteseacutevel Eacutepp ezeacutert Poe szaacutemaacutera az

irodalmi szoumlveg legvonzoacutebb teacutemaacuteja nem maacutes mint egy szeacutep nő halaacutelaacutenak a

megjeleniacuteteacutese184

Poe refreacuten-elmeacutelete nemcsak a versre korlaacutetozoacutedik s Poe

180

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119 181

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 182

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Hivatkozaacuteskeacutent itt azeacutert az

eredeti Poe-szoumlveget jeloumlloumlm meg mert a Babits-fordiacutetaacutestoacutel elteacuterően sajaacutet fordiacutetaacutesomban alkalmazom a

poe-i fogalmakat 183

Edgar Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott

művei Budapest Euroacutepa 1981 837 184

Poe hiacuteres eszteacutetikum-definiacutecioacuteja (bdquoegy szeacutep nő halaacutela a legpoetikusabb teacutema a vilaacutegonrdquo) keacutesőbb a

szimbolista eacutes dekadens nőaacutebraacutezolaacutes egyik alapvető forraacutesa lett I m 837

103

hangsuacutelyozza hogy műfajtoacutel fuumlggetlenuumll az azonos tonalitaacutesban valoacute ismeacutetlődeacutes

identitaacutest formaacutel185

A turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban ugyaniacutegy nyomon koumlvethetjuumlk a

sajaacutetos fonikus ekvivalenciaacutekat a szerző lirizaacuteloacute proacutezaacutejaacuteban peacuteldaacuteul a Laacutetomaacutesok

ismeacutetlődő hangszekvenciaacuteiban vagy a Klara Milics repetitiacutev intertextuaacutelis

inzertjeiben

Miacuteg Poe-naacutel az emleacutekezeacutes a szerelmi emleacutek ereje keacutepezi a halaacutelt az eacutelettel

oumlsszekoumltő hidat a bdquovisszaemleacutekezőrdquo megideacutező szerelem hozza vissza a holtat addig

Turgenyev eseteacuteben az emleacuteknyom annak hiaacutenya majd az emleacutekezeacutes mint

interpretaacutecioacutes koacuted koumlti oumlssze a halaacutelt az eacutelettel a muacuteltat a jelennel meacuteghozzaacute uacutegy

hogy az eacuteletvilaacutegi tapasztalatokat intertextus bevonaacutesaacuteval azaz tanult szoumlvegekből

meriacutetett uacuten szemantikus emleacutekezettel egeacutesziacuteti ki A poe-i alternatiacutev vagy ellenteacutetes

szemeacutelyiseacutegekkel foumllruhaacutezott hasonmaacutesok a titokzatos reinkarnaacutecioacutek vagy

alakmaacutesok Turgenyevneacutel maacuter egy tudatosan feleacutepiacutetett szintagmatikus sort keacutepeznek

amelyben a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkező alak-transzformaacutecioacutek illetve alak-

reprezentaacutecioacutek alkotjaacutek e szintagmatikus seacutema egyes aacutellomaacutesait Oumlsszefoglalva joacutel

megfigyelhető hogy a poe-i rendező elvek uacutegymint a toacutenustonalitaacutes a fonikus

ekvivalenciaacutek az emleacutekezetemleacutekezeacutes a hasonmaacutesalakmaacutes probleacutemaacuteja szerves

reacuteszeacutet keacutepezik annak a kompoziacutecioacutes eljaacuteraacutesrendnek amelyek menteacuten Turgenyev

titok-proacutezaacuteja szerveződik kuumlloumlnoumlskeacutepp a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutese Ezen

eljaacuteraacutesoknak tovaacutebbi kifejteacutese a soron koumlvetkező alfejezetekben toumlrteacutenik

A titok-proacutezaacuteban megfigyelhető legerősebb poe-i paacuterhuzam a hataacuter a

hataacuteraacutetleacutepeacutes a hataacuterra vagy hataacuterhelyzetbe eacuterkezeacutes jelenseacutege eacutelet eacutes halaacutel evilaacuteg eacutes

tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt huacutezoacutedoacute mezsgye megtapasztalaacutesa Maacuter Dosztojevszkij is a hataacuterok

megeacuteleacuteseacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe

egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb

valoacutesaacutegot vaacutelasztja186

Poe-roacutel Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el

maacutegikusabb erővel az emberi eacutelet kiveacuteteleitrdquo187

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős

szaacutemaacutera mindig egy termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt

185

Edgar Allan POE The Philosophy of Composition I m 186

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II 369 187

I m

104

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a

Laacutetomaacutesokban Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira

Valeria aacutelmaira a Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes

hallucinaacutecioacuteira a Klara Milicsben Turgenyev tehaacutet nem leacutep be vakmerően a

termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba mint Poe hanem az elbeszeacuteleacutesen beluumll egyeacutertelműen

elhataacuterolja az aacutelom a laacutetomaacutes a hallucinaacutecioacute oumlnaacutelloacute narratiacutev egyseacutegekkeacutent valoacute

szoumlvegbe aacutegyazoacutedaacutesaacutet

Az aacutelmoknak a misztikum feleacute egyeacutebkeacutent is erősen vonzoacutedoacute Turgenyev

kuumlloumlnoumls jelentőseacutegett tulajdoniacutetott188

ami kuumlloumlnoumlskeacuteppen felerősoumldik eacutelete utolsoacute

szakaszaacuteban amikor betegseacutege a gerincraacutek maacuter gyoacutegyiacutethatatlan bdquoTurgenyev

rendszeresen ebeacuted előtt egy kis taacutersalgoacutekoumlrt rendezett amelyekben aacutelmait eacutes

laacutetomaacutesait meseacutelte el Ezek voltakeacuteppen komor eacutes soumlteacutet poeacutezissel aacutetitatott

rsquoelbeszeacuteleacutesekrsquo voltak amelyekből ndash mint ahogyan utolsoacute elbeszeacuteleacuteseiből is ndash

akaratlanul is kihallatszott a koumlzelgő halaacutel elkeruumllhetetlenseacutegeacutetől valoacute rettegeacutesrdquo 189

Berlini baraacutetja a neacutemet kritikus Ludwig Pietsch visszaemleacutekezeacuteseiben Turgenyev

Senilia ciacutemű proacutezavers-ciklusaacutera utal amely ndash mint ahogyan a megnevezeacutes is

mutatja ndash szoumlveggeacute formaacutelt aacutelomfuumlzeacuterkeacutent oumllt formaacutet s ezekben Pietsch azokat az

aacutelomtoumlrteacuteneteket bdquoolvassa uacutejrardquo amelyeket Turgenyev maacuter előzőleg neki

szemeacutelyesen is elmeseacutelt190

Utolsoacute eacuteveiben a hallucinaacutecioacutek eacutes laacutetomaacutesok sokasaacutegaacutet

reacuteszben a szerző betegseacutege eacutes gyoacutegyszereinek hataacutesa vaacutelotta ki de ezek csak meacuteg

jobban stimulaacuteltaacutek azt az aacutelomlaacutetoacute meseacutelő eacutes elemző keacutepesseacutegeacutet eacutes teveacutekenyseacutegeacutet

ami egyeacutebkeacutent is oly jellemző volt raacute Szerkesztője kiadoacuteja Sztaszjulevics iacutegy iacuter a

halaacutelos beteg Turgenyev utolsoacute napjairoacutel bdquoToumlbb mint egy oacuteraacutet uumlltem az aacutegyaacutenaacutel de

nem hagyott szoacutehoz jutni Teljes reacuteszletesseacuteggel le akarta iacuterni hogy mit eacutelt aacutet a

rohamaiban Elmeseacutelte hallucinaacutecioacuteit eacutes mindenre pontosan emleacutekezett Ezek voltak

188

Az aacutelmokhoz misztikumhoz valoacute vonzoacutedaacutes eacuteletrajzi haacutettereacuteről bővebben lsd Б К ЗАЙЦЕВ Жизнь

Тургенева Москва 1994 185-186 189

Vouml А Ф КОНИ Воспоминания о писателях Москва 1989 130 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 190

Vouml Alfred DOREN (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren 1864-1883

Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

105

forraacutesai keacutepszerű fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek vagy az Oumlregasszonynak (laquoСтарухаraquo)

a Koumlltemeacutenyek proacutezaacuteban ciacutemű ciklusboacutelrdquo191

Turgenyev tehaacutet keacutesei elbeszeacuteleacuteseiben meacuteg tudatosabban fordul az aacutelmokhoz

melyeknek staacutetusa hataacuteraacutellapot ndash keacutet vilaacuteg koumlzoumltti koumlztes aacutellapotot felteacutetelez A

haldokloacute szerző az aacutelmok szoumlvegbe aacutegyazaacutesaacuteval jeloumlli meg aacutellomaacutesaacutet eacutelet eacutes halaacutel

hataacuteraacuten Ebben a koumlz-ben ugyanis a legleacutenyegibb eacutelettartalmak ragadhatoacutek meg az

idő az ember szaacutemaacutera veacuteges azonban e kritikus hataacuterhelyzetben a pillanat intenzitaacutesa

veacutegtelen eacuterveacutenyű lehet Az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben a

halaacutelos beteg Csulkaturin tudja hogy eacuteleteacuteből keacutet heacutet van haacutetra Eacuteleteacutenek utolsoacute keacutet

heteacuteből azaz a legintenziacutevebb eacutelettapasztalati szakaszboacutel olvassa ki pontosabban

iacuterja ki naploacute formaacutejaacuteban eacuteleteacutenek leacutenyegiseacutegeacutet Eacutepp ezeacutert van kuumlloumlnoumlsen nagy

jelentőseacutege annak hogy a modern amerikai Turgenyev-kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-

sorozatot a dream-tales (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja szaacutemon192

Az szerző

eacuteletrajzi haacutettere a gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev azeacutert is fordul tehaacutet az

aacutelmokhoz mert azokban tetten eacuterhető az eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot a

pillanatba zaacutert halhatatlansaacuteg az aacutelmok szimbolikus nyelve pedig mint sajaacutetos

megeacuterteacutesforma hozzaacutesegiacutet az aacutelomban az aacutelom-pillanatban feltaacuteruloacute eacutelettartalom

megeacuterteacuteseacutehez

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute

Turgenyev nem szokvaacutenyos pszicholoacutegiai arculattal ruhaacutezza foumll főhőseacutet Jakov

Aratovot ezeacutert is adja feljegyzeacuteseiben a bdquopszicholoacutegiai etűdrdquo megjeloumlleacutest amely

tovaacutebbi műfaji indexkeacutent is szolgaacutel A hős legszembetűnőbb jellemzője az hogy

gondolatai eacutes szavai nincsenek szinkronban fizikai reakcioacuteival metakommunikaacutecioacutes

reflexioacuteival viselkedeacuteseacutevel eacutes tetteivel Nem keacutepes oumlnaacutelloacutean eacutertelmezni sajaacutet

reakcioacuteit keacuteptelen a koumlzvetlen reflexioacutera mivel csaknem keacuteptelen az oumlnaacutelloacute

191

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m 192

Vouml A disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream Tales Aacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben foglaltakkal (42-50

oldal)

106

beszeacutedre a fuumlggetlen verbaacutelis megnyilatkozaacutesokra Aratov nem beszeacutel eacutes

voltakeacuteppen csak a teste reflektaacutel az arca a szeme a leacutegzeacutese a sziacutevdobogaacutesa ndash de

ezen reakcioacutek utaacuten a narraacutetor mindig hozzaacuteteszi bdquode nem szoacutelt egy szoacutet semrdquo (1088)

bdquoAratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) bdquomegdobbant a sziacuteve de

nem szoacutelt egy szoacutem semrdquo (1091) A remegeacutesek sziacutevdobbanaacutesok ismeacutetlődő

megjeleneacutese rendszert alkot megteremtve a metakommunikaacutecioacute nyelveacutet amely

aacutetveszi a verbaacutelis nyelv szerepeacutet Eacuteppen azeacutert keacutepződik szakadaacutes oumlsszefuumlggeacuteshiaacuteny

gondolatai eacutes reakcioacutei koumlzoumltt mert nem beszeacutel bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem nevez

meg nem azonosiacutet nyelvi eszkoumlzoumlkkel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az elbeszeacuteleacutes egyik

centraacutelis probleacutemakoumlreacutet a beszeacuted eacutes a cselekveacutes meg nem feleleacutese alkotja egy sajaacutetos

szinkronicitaacutes-hiaacuteny az aacuteteacutelt esemeacuteny eacutes annak szoacutevaacute formaacutelaacutesa koumlzoumltti megfeleleacutes

hiaacutenya Uacutegy tűnik hogy a hősnek oumlnmagaacuten kiacutevuumll is van egy vilaacutega az eacutenjeacutenek egy

maacutesik vilaacutega ahonnan kiacutevuumllről szemleacuteli eacuterzeacuteseit fizikai reakcioacuteit ndash gyakran nem eacuterti

sajaacutet reakcioacuteit meglepődik rajtuk bdquohangja cserben hagyta ndash s legnagyobb

csodaacutelkozaacutesaacutera szemeacuteből feltartoacuteztathatatlanul csorogni kezdtek a koumlnnyek Mi

fakasztotta ezeket a koumlnnyeket Sajnaacutelkozaacutes Bűnbaacutenat Vagy csak az idegei nem

biacutertaacutek [] De hiszen ő semmi sem volt annak a laacutenynak nem igazrdquo (1102)

Annyenszkij szerint Turgenyev Aratov alakjaacuteban azt a probleacutemaacutet jeleniacuteti

meg miszerint a hős a tudattal proacutebaacutelja megsemmisiacuteteni azt ami a leacutelekben hagyott

nyomot193

Amikor Aratov megkapja Klara Milics leveleacutet amelyben a laacuteny

randevuacutera hiacutevja iacutegy fakad ki bdquoMicsoda butasaacuteg [] Termeacuteszetesen nem megyek

elrdquo (1095) majd hirtelen szinte oumlntudatlanul elindul A randevuacutera menet

folyamatosan az oacuteraacutejaacutet neacutezi de keacuteptelen felfogni hogy az mennyit mutat

bdquoNeacutehaacutenyszor kivette melleacutenyzsebeacuteből az oacuteraacutejaacutet raacuteneacutezett a szaacutemlapjaacutera

visszacsuacutesztatta a helyeacutere de mindig elfelejtette haacuteny perc van meacuteg oumltigrdquo(1097) E

jelenseacuteg aacutelmaiban is visszateacuter Utolsoacute előtti aacutelmaacuteban amikor a halaacutel csoacutenakjaacuteba

iraacutenyiacutetja tiszttartoacuteja Aratov iacutegy szoacutel bdquoNem uumlloumlk bele ndash gondolja Aratov eacutes meacutegis

beleuumll a ladikbardquo (1125)

193

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

107

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg a hősoumlk problematikussaacute vaacuteloacute beszeacutede

amivel talaacutelkozhatunk toumlbbek koumlzoumltt a bdquokoumlzoumllhetetlenseacutegbe uumltkoumlző koumlzleacutesszituaacutecioacutekrdquo

eseteacuteben az Aszjaacuteban194

a vaacutelsaacutegba jutott beszeacuted eseteacuteben a Diadalmas szerelem

dalaacuteban de a Klara Milicsben is a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute A

főhős Aratov bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem tud nyelvileg azonosiacutetani tehaacutet a

verbalitaacutes hiaacutenya jellemzi Klaraacuteval valoacute egyetlen randevuacutejukon Klara iacutegy buacutecsuacutezik

Aratovtoacutel

bdquoCsaloacutedtam magaacuteban [] Mondjon legalaacutebb egy szoacutet Haacutet nincs egy szava

sem Egyetlen szava semrdquo (1099)

Aratov azeacutert vonakodik attoacutel hogy ellaacutetogasson az esteacutelyre mert feacutel a verbaacutelis

eacuterintkezeacutes a beszeacuted keacutenyszereacutetől sőt a lehetőseacutegeacutetől is bdquomindoumlssze neacutehaacuteny szoacutet volt

alkalma mondani de eacuteppen ettől feacutelt mindenneacutel jobbanrdquo (1087)

Mindezzel eacutelesen szemben aacutell baraacutetja Kupfer aki annaacutel inkaacutebb fel van

ruhaacutezva a beszeacuted attribuacutetumaival Őhozzaacute kapcsoloacutedik a beszeacuted a toumlrteacutenetmondaacutes az

elmeseacuteleacutes ezen kiacutevuumll az előtoumlrteacutenet is uacutegy jellemzi Kupfert mint bdquobeszeacutedes fickoacuterdquo

(1085) ndash

bdquoJakovnak tetszettek Kupfer beszaacutemoloacutei (az eredetiben elbeszeacuteleacutesei ndash vouml

laquoрассказыraquo195

) a sziacutenhaacutezakroacutel hangversenyekről baacutelokroacutel melyeknek

aacutellandoacute laacutetogatoacuteja volt ndash s aacuteltalaacuteban arroacutel az idegen vilaacutegroacutel melybe nem mert

behatolni de titokban eacuterdekelteacutek sőt izgattaacutek a fiatal remeteacutetrdquo (1085)

Koumlvetkezeacuteskeacutepp Kupfert uacutegy tudjuk definiaacutelni mint az idegen szoacute vagy idegen

beszeacuted hordozoacutejaacutet amely szemben aacutell a meacuteg meg nem szuumlletett aratovi sajaacutet

194

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig (Az irodalmi forma szemantikai

egyseacutege Turgenyev Aszja ciacutemű kisregeacutenyeacuteben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (Szerk) A szoacutetoacutel a

szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből (Szerk KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten) Budapest Argumentum 1999 336 195

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 397

108

beszeacuteddel Amint Aratov feleacutepiacuteti sajaacutet szoumlvegeacutet megalkotja sajaacutet nyelveacutet az idegen

beszeacuted helyeacutet aacutetveszi a a sajaacutet beszeacuted Az idegen beszeacuted ndash sajaacutet beszeacuted problematikus

viszonyaacutet Bahtyin Слово у Достоевского ciacutemű munkaacuteja modellaacutelja az uacuten

keacutetszoacutelamuacute szoacutet vizsgaacutelja amelyben elkeruumllhetetlen a dialogikus eacuterintkezeacutes196

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben is a hős megnyilatkozaacutesait aacutethatja az idegen szoacutehoz valoacute

viszony azonban ennek a viszonynak a leacutenyege nem megelőlegezeacutes mint

Dosztojevszkijneacutel hanem az idegen beszeacutedbe valoacute goumlrcsoumls kapaszkodaacutes az idegen

szoacuteboacutel valoacute taacuteplaacutelkozaacutes Aratov szaacutemaacutera az informaacutecioacutehoz jutaacutes eleinte szinte

kizaacuteroacutelagos forraacutesa baraacutetja a beszeacuted hordozoacuteja Kupfer A hős szava nem szuvereacuten ndash

az idegen szoacutetoacutel fuumlgg oumlnmagaacuteban nem csak az idegen beszeacuted megerősiacuteteacuteseacutevel keacutepes

eacuterveacutenyesuumllni Amikor Aratov Klara halaacutelhiacutereacutet olvassa az uacutejsaacutegban iacutegy kiaacutelt foumll

bdquoDe haacutetha nem igaz [] Meg kell tudnom De kitől Kupfertől Kupfertől

[] Előszoumlr hozzaacute kell mennemrdquo (1102)

Minden esemeacutenyt koumlvetően amely autoreflexioacutet vonna maga utaacuten Aratov mindig a

beszeacuted meacutediumaacutet Kupfert keresi bdquoegyszerre azt fedezte fel magaacuteban hogy vaacuterja

Kupfertrdquo (1095) bdquoMaacutesnap reggel maga sem tudta mieacutert aacutellandoacutean Kupfert vaacutertardquo

(1097) A hős oumlnmagaacutehoz valoacute viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel Csak az

idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy

alakulhat ki az oumlnreflexiacutev beszeacuted

A tugenyevi elbeszeacuteleacutes-szerkezet egy harmadik aacutetteacutetellel bonyoliacutetja

alakjainak beszeacutedeacutet a hősoumlk kommunikaacutecioacutejaacutet Igaz hogy Aratov csak Kupferen

keresztuumll Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel feacuter hozzaacute bizonyos informaacutecioacutekhoz

illetve eacutert meg bizonyos dolgokat a legfontosabb meacutegis az hogy Aratovban az

informaacutecioacutek lerakoacutednak eacutes csak Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel tud

visszaemleacutekezni csak ekkor tudja felfogni illetve előhiacutevni mindezeket valamint ndash

keacutesleltetve ndash reflektaacutelni mindarra ami vele toumlrteacutent vagy amit laacutetott eacutes benne

lerakoacutedott Ilyenformaacuten a visszemleacutekezeacutes mint keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet A

196

М БАХТИН Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского Глава V Москва

Художественная литература 1972

109

hercegnő első esteacutelyeacuten Aratov veacutegigneacutez az arcokon bdquovalamennyi vendeacuteg arcaacuten

veacutegigfuttatta tekinteteacutet de meg se tudta őket kuumlloumlnboumlztetnirdquo (1087) majd amikor

valaki elkezd zongoraacutezni Aratov felaacutell eacutes taacutevozik bdquomagaacuteval vitt lelkeacuteben egy

zavaros eacutes suacutelyos benyomaacutest amelyen azonban aacutetuumltoumltt egy előtte is eacuterthetetlen de

jelentős sőt nyugtalaniacutetoacute eacuterzeacutesrdquo (1087) Maacutesnap Kupfer nem joumln el hozzaacute tehaacutet nem

toumlrteacutenik beszeacuted nem megy veacutegbe nyelvi azonosiacutetaacutes de Aratov folyton igyekszik

visszaemleacutekezni valamire bdquovalami kampoacute megakadt a lelkeacuteben Mindig

visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy mire ndash s ez a bdquovalamirdquo a

hercegnőneacutel toumlltoumltt esteacutere vonatkozottrdquo (1088)

Kupfer taacutevolleacutete eseteacuten azaz a beszeacuted hiaacutenyaacuteban nem talaacutelja az oumlsszefuumlggeacutest

csak a vele valoacute uacutejabb talaacutelkozaacutes hozhat megfejteacutest Amikor Kupfer uacutejra eljoumln eacutes egy

uacutejabb esteacutelyre invitaacutelja Aratovot előre felhiacutevja baraacutetja figyelmeacutet egy fiatal rendkiacutevuumll

tehetseacuteges eacutenekes-sziacuteneacutesznőre Aratov megkeacuterdezi tőle bdquoEacutes honnan keruumllt ide az a

csodaacutelatos leaacuteny ndash Azt nem tudom megmondani De te bizonyosan laacutettad maacuter azon

az esteacutelyen ndash Aratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) Ekkor eacuterti

meg azt hogy mire igyekezett visszaemleacutekezni annyira most eacuterti csak meg ndash

keacutesleltetve ndash az oumlsszefuumlggeacutest Aratov megkeacuterdezi a laacuteny neveacutet Kupfer vaacutelasza bdquo ndash

Klara ndash Klara ndash szakiacutetotta feacutelbe Aratov ndash Lehetetlenrdquo (1089) Ezt a reakcioacutejaacutet is

csak keacutesőbb azaz keacutesleltetve lehet majd megeacuterteni egy keacutesőbbi visszaemleacutekezeacutessel

amikor Aratov arra emleacutekezik hogy nemreacutegiben olvasta Walter Scott St Ronanrsquos

Well ciacutemű regeacutenyeacutet melynek hőse a tragikus sorsuacute Clare Mowbray tovaacutebbaacute az is

eszeacutebe jut hogy egy orosz koumlltő Kraszov az 1840-es eacutevekben verset is iacutert Clare

megraacutezoacute toumlrteacuteneteacuteről Несчастная Клара (laquoszerencseacutetlen Klararaquo) ciacutemmel amelyet

Aratov szinteacuten olvasott raacuteadaacutesul mindveacutegig fuumlleacuteben zakatol a vers refreacutenje

bdquoНесчастная Клара Безумная Клараrdquo197

ndash bdquoSzerencseacutetlen Clara Eszeveszett

Clarardquo (1094)

Ezek segiacutetseacutegeacutevel előhiacutevaacutesaacuteval Aratov maacuter meg tudja fejteni koraacutebbi

reakcioacuteit sziacutevdobbanaacutesait remegeacuteseacutet Iacutegy azt mondhatjuk az intertextussal

kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes egy olyan aacutetteacutetel a reflexioacuteban amely neacutelkuumll Aratov

197

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 408

110

nem eacuterteneacute meg sajaacutet reakcioacuteit Az ilyen visszaemleacutekezeacutesek utaacuten a narraacutetor

hozzaacuteteszi az utoacutelagos magyaraacutezatot a hős koraacutebbi reakcioacuteira vonatkozoacutean bdquoMost

maacuter tudta mieacutert csodaacutelkozott akkor annyirardquo (1093) bdquoezeacutert is lepődoumltt meg mikor

Kupfer Klara Milics nevet mondott nekirdquo (1094) Ennek a visszaemleacutekezeacutesnek azeacutert

van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a gondolatkeacutepzeacutes maacuter keacutet forraacutesboacutel aacutell oumlssze az

eacutelettapasztalatboacutel eacutes az irodalomboacutel Uacutegyszoacutelvaacuten keacutet Klara talaacutelkozik oumlssze iacutegy maacuter

nemcsak empirikus tapasztalat lesz hanem a szoumlvegek reacuteveacuten koumlzvetiacutetett eszteacutetikai

tapasztalat is kialakul roacutela Aratov reflexioacuteiban Az elbeszeacuteleacutesben az előtoumlrteacutenet taacuterja

foumll azt a teacutenyt hogy Aratov mielőtt megismerneacute Klara Milicset szinte csak idegen

szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatokat

bdquomagaacutenyosan koumlnyveibe temetkezve eacuteltrdquo (1084)

Majd amikor előszoumlr mozdul ki otthonaacuteboacutel eacutes elmegy a hercegnő esteacutelyeacutere idő előtt

felaacutell eacutes taacutevozik bdquos megint koumlnyveibe buacutejtrdquo (1095)

E folyamat annak a modellnek a segiacutetseacutegeacutevel koumlvethető nyomon amelyet

Kovaacutecs Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vaacutezol foumll

az emleacutekezeacutest az emleacutekezet elmeacuteleteacutet illetően198

Kovaacutecs ndash Igor Szmirnov nyomaacuten ndash

az emleacutekezeacutesben megkuumlloumlnboumlztet uacuten epizodikus eacutes szemantikus halmazokat ami azt

jelenti hogy az emleacutekezeacutes egyfelől empirikus eacuteletvilaacutegi tapasztalatokboacutel maacutesfelől

tanult szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatboacutel taacuteplaacutelkozik199

Szmirnov a kiacuteseacuterleti

pszicholoacutegiaacuteboacutel veszi az epizodikus eacutes szemantikus emleacutekezet fogalmait miacuteg az

előbbi nincs hataacutessal egy adott diszkurzus megszervezeacuteseacutere az individuum a fizikai

vilaacuteg befogadoacutejakeacutent tett szert raacute addig az utoacutebbi az elsajaacutetiacutetott szoumlvegek eacutes

jelrendszerek raktaacutera tehaacutet a valoacutesaacuteg teacutenyeinek kuumlloumlnboumlző szubsztitutumaiboacutel kivont

informaacutecioacute keacutepezi Az emleacutekezetben toumlrteacuteneti sorrendben elraktaacuterozoacutedoacute epizodikus

engrammaacutek azaz emleacuteknyomok csak a szemantikus engrammaacutek segiacutetseacutegeacutevel

rendezhetők uacutejra tovaacutebbaacute lehetőveacute teszik hogy az individuum belőluumlk asszociatiacutev

198

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (szerk) A

szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest

Argumentum 1999 43 199

Vouml Игорь СМИРНОВ На пути к теории литературы Родопи 1987

111

csoportokat hozzon leacutetre tehaacutet a szemantikus nyomok egy immanensen szervezett

rendszerreacute oumlsszeaacutelloacute egyseacutegeket keacutepeznek200

Ezt kiegeacutesziacutetve Kovaacutecs azt a jelenseacuteget

vizsgaacutelja amikor az emleacutekező nem tudja hogy mire emleacutekezik ndash mint Turgenyev

hőse eseteacuteben (bdquoMindig visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy

mirerdquo 1088) tehaacutet amikor az emleacuteknyom hiaacutenyaacuteroacutel van szoacute Az emleacuteknyom hiaacutenya

miatt rsquoheacutezagrsquo keletkezik a toumlrteacutenetben ezeacutert felmeruumll a narraacutecioacute igeacutenye ebben az

esetben az űrt az idegen szoumlvegek toumlltik ki Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az idegen szoumlveg

igeacutenye akkor meruumll fel amikor hiaacuteny aacutell fenn az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban Ilyenkor az intertextusok egeacutesziacutetik ki az emleacuteknyom hiaacutenyaacutet A

turgenyevi szoumlveg toumlkeacuteletesen modellaacutelja azt az eszkoumlzt amellyel kikuumlszoumlboumllhető a

hiaacutetus ez pedig nem maacutes mint az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Ez a keacutet

halmaz adja ki az uacutej szoumlveget ezek segiacutetseacutegeacutevel rendeződnek oumlssze a hősben a

lerakoacutedott eacutes nem előhiacutevott informaacutecioacutek Ilyeteacuten moacutedon alkotja meg maga

Turgenyev Klara Milics alakjaacutet az elbeszeacuteleacutesben Felhasznaacutelja empirikus

tapasztalataacutet azaz epizodikus emleacutekezeteacutet feldolgozva a videacuteki sziacuteneacutesznő valoacuteban

megtoumlrteacutent tragikus eseteacutet emellett paacuterhuzamosan taacuteplaacutelkozik szemantikus

emleacutekezeteacuteből az ismert szoumlvegekből a Walter Scott regeacutenyből a Kraszov versből

a Csajkovszkij-romaacutencboacutel az Anyeginből a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacuteboacutel a Bibliaacuteboacutel (Eacutenekek

eacuteneke) melyek iacutegy mind intertextusokkaacute azaz Turgenyev hőseacutenek maacutesik

komponenseacuteveacute vaacutelnak

A titok-proacutezaacuteban meguacutejuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted egyik meghataacuterozoacute ismeacuterve

az intertextuaacutelis baacutezis kiterjeszteacutese ami a legjellemzőbben a Klara Milicsben

csuacutecsosodik ki Megjelennek motiacutevumok a szlaacutev folkloacuterboacutel a goumlroumlg eacutes szlaacutev

mitoloacutegiaacutekboacutel az antik irodalomboacutel a Bibliaacuteboacutel ahogyan Shakespeare Puskin

valamint a neacutemet az angol vagy a lengyel romatika szoumlvegeiből Az esteacutelyen Klara

Milics a Delvig szoumlvegeacutere komponaacutelt Glinka-romaacutencot majd a Geothe verseacutere

keacuteszuumllt Csajkovszkij-romaacutencot eacutenekli Tatjana leveleacutet szavalja az Anyeginből majd

hozzaacute hasonloacutean ő iacuter levelet Aratovnak aki keacutesőbb Shakespeare hőseihez

Hamlethez illetve Roacutemeoacutehoz hasonliacutetja magaacutet majd Puskin Schiller eacutes Mickievicz

200

Igor SZMIRNOV Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom (Ford Szilaacutegyi

Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

112

verseit ideacutezi veacuteguumll bdquoboldogrdquo halaacuteltusaacutejaacuteban Paacutel apostol szavait deklamaacutelja (1119)

Az empirikus eacutelettapasztalat mellet ezen intertextusok keacutepezik azt a forraacutest amelyből

a szerző feleacutepiacuteti hőseit eacutes azok beszeacutedeacutet Iacutegy az irodalmi szoumlveg ismeacuterve azon

szoumlvegek veacutedelme melyek a szemantikai emleacutekezet kuumlloumlnboumlző formaacuteieacutert felelősek

A szoumlvegek koumlzoumltt leacutetesiacutetett kapcsolatok előaacutelliacutetaacutesaacuteval az irodalmi szoumlveg az

bdquoidegenrdquo szoumlvegek tekinteteacuteben tehaacutet autodefenziacutev szerepet toumllt be201

Az elbeszeacuteleacutesben az emleacutekezeacutesnek azeacutert is van megkuumlloumlnboumlztetett szerepe

mert oumlneacutertelmezeacutest szolgaacuteloacute oumlnreflexiacutev beszeacuted csak akkor alakulhat ki ha a hős

emleacutekezeteacutet a benne őrzoumltt empirikus eacutes szoumlvegi halmazok toumlrteacutenetteacute rendezeacuteseacutevel

narraacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki Toumlrteacutenetmondaacutes nem joumlhet leacutetre emleacutekezeacutes neacutelkuumll A hős az

emleacutekezeacutest jelekkel hajtja veacutegre eacutes a jeloumlleacutes milyenseacutege uacutej szemantikaacutet alkot Az

emleacutekezeacutes aacutethidal keacutet időt a jelent eacutes a muacuteltat iacutegy maga az emleacutekezeacutes lesz a koacuted

amely szabaacutelyozza a beszeacutedet Ilyenformaacuten az emleacutekezeacutes maacuter interpretaacutecioacute is

egyben nem pusztaacuten reprodukcioacute

Aratov a hercegnőneacutel megrendezett koncert utaacuten uacutejra csupaacuten oumlsszekavarodott

eacuterzeacuteseket tapasztal magaacuteban mert Kupfer nem joumln el eacutes uacutejra elmarad a beszeacuted a

rendező elv Ekkor beszeacuted helyett illetve a beszeacuted poacutetlaacutesaacutera leuumll a zongoraacutehoz hogy

eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a

Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara Milics eacutenekelt az esteacutelyen Mivel beszeacuteddel

nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv

nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni arra ami vele toumlrteacutent a hős

mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja

megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet

dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet Klara eacutenekeacuteből azaz rekonstruaacutelni

oumlnmagaacuteban Klara most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes

kommunikaacutecioacutes rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet Mivel most uacutejboacutel

foumll kell taacuternia azt amire nem emleacutekszik mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej szemiotikai

rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A hangverseny utaacuten otthon Aratov leuumll a

zongoraacutehoz hogy megproacutebaacuteljon visszaideacutezni reacuteszleteket Klara eacutenekeacuteből

201

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete I m 44

113

bdquoodament a pianiacutenoacutehoz majdnem oumlntudatlanul felemelte a fedeleacutet proacutebaacutelta

megtalaacutelni emleacutekezetből a Csajkovszkij-romaacutenc dallamaacutetrdquo (1095)

A zene az egyetlen hiteles kommunikaacutecioacutes csatorna az egyetlen hiteles jelrendszer

szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara alakjaacutet eacutes a zene tolmaacutecsolaacutesaacuten

keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt Aratovnak ez az első leacutepeacutese első

kiacuteseacuterlete amellyel megproacutebaacutel elszakadni elrugaszkodni az idegen beszeacutedtől eacutes

megteremteni egy sajaacutet szemeacutelyes nyelvet

A visszaemleacutekezeacutesek segiacutetseacutegeacutevel kialakult reflexioacute-faacutezisok a koumlvetkező

koumlzvetiacuteteacutesek nyomaacuten koumlvetik egymaacutest tapasztalat (jeloumlletlen) rarr idegen beszeacuted

(jeloumlleacutes-1) rarr Klara zeneacuteje (jeloumlleacutes-2) rarr Aratov-eacuten zeneacuteje (mint Klara zeneacutejeacutenek

reprodukcioacuteja) (jeloumlleacutes-3) Ilyenformaacuten a keacutesleltetett szoumlvegkoumlzi reflexioacute eacutes a maacuter

emliacutetett szinkronicitaacutes hiaacutenya taacutemaszt akadaacutelyokat az alanyi azonossaacuteg feleacute vezető

uacuteton amely az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacuteja202

Az alanyi azonossaacuteg

kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban a legnagyobb gaacutet az aacutellandoacute reflexioacute az oumlnreflexioacute

amely eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel Mindez tovaacutebb bonyoloacutedik azaacuteltal hogy a reflexioacute aacutetteacuteteleződik

folyamatosan keacutesleltetve van mert csak visszaemleacutekezeacutessel mehet veacutegbe

Ilyenformaacuten a reflexioacute el van nyuacutejtva kuumlloumlnboumlző faacutezisokra oszlik Az alanyi

azonossaacuteghoz vezető folyamat kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Egy olyan nyelveacute

amelyen keresztuumll Aratov reprodukaacutelni tudja a valoacutesaacutegot rekonstruaacutelni Klara keacutepeacutet

toumlrteacuteneteacutenek megalkotaacutesa reacuteveacuten valamint megismerni őt eacutes oumlnmagaacutet Klaraacutehoz valoacute

viszonyaacuteban Olyan diszkurzusra van szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg

tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej

nyelv igeacutenye jelenik meg amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet

uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet

ezaacuteltal megismerni eacutes megeacuterteni Klaraacutet eacutes egyuacutettal aacuteteacuterteacutekelni oumlnmaga őhozzaacute hozzaacute

202

Lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание

Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und

Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994

114

valoacute viszonyaacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes aktusaacutenak Az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a

koraacutebbi reacuteszegyseacutegeket vagyis Kupfer toumlrteacuteneteit az uacutejsaacuteghiacutereket Platosa neacuteni

bdquomeseacuteitrdquo a pletykaacutekat Klara nőveacutereacutenek Anna Szemjonovnaacutenak rsquoelmeseacuteleacuteseitrsquo

Klara leveleacutet majd naploacutejaacutet hogy megeacutertse azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa

magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja

azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben

hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez A hős ugyanis soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ahogyan Aratov megismeri illetve megeacuterti Klaraacutet eacutes oumlnmagaacutet egy

olyan oumlsszetett folyamat soraacuten megy veacutegbe amely fokozatosan egymaacutesra eacutepuumllő

narratiacutev reacuteszegyseacutegekkel konstituaacuteloacutedik

Kupfer toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai rsquoelbeszeacuteleacutesersquo Klaraacuteroacutel rarr Klara eacuteneke előadaacutesa a

sziacutenpadon rarr uacutejsaacuteghiacuterek Klaraacuteroacutel rarr az anya toumlrteacutenetei Klaraacuteroacutel rarr a nőveacuter

toumlrteacutenetei elbeszeacuteleacutese Klaraacuteroacutel rarr Klara feacutenykeacutepe rarr Klara naploacuteja

Mielőtt Aratov aacutelmokat laacutet Klara iacutegy fakad ki neki bdquoMaga nem eacutertett meg semmitrdquo

(1099) A hős maga sem eacuterti sajaacutet viselkedeacuteseacutet

bdquoMieacutert nem feleltem neki mikor csak egyetlen szoacutet kiacutevaacutent tőlemrdquo (1100)

A hős eleinte erős ellenszenvet eacuterez a nő iraacutent nem-tetszeacuteseacutet hangoztatja Klara

vonaacutesait bdquooumlrdoumlginekrdquo laacutetja illetve oumlrdoumlgi attribuacutetumokkal iacuterja le feketeseacuteg fekete

szőrzet vad durva szőroumls bdquohaja kiacutegyoacutekeacutent oumlmloumltt a vaacutellaacuterardquo(1097-98) eacutes Kupfer is

iacutegy nyilatkozik roacutela bdquoolyan buumlszke volt Buumlszke ndash mint a saacutetaacutenrdquo (1104) Azonban

ahogy aacutelmaiban Aratov megalkotja szemeacutelyes elbeszeacuteleacuteseacutet amellyel feleacutepiacuteti sajaacutet

szoumlvegeacutet eacutes rekonstruaacutelja Klara keacutepeacutet ellenszenve a laacuteny iraacutent fokozatosan

rokonszenvbe fordul aacutet eacutes Klara alakmaacutesairoacutel is fokozatosan eltűnnek az oumlrdoumlgi

vonaacutesok Ezek utaacuten Aratovnak megtetszik Klara kuumllseje megtetszik előadaacutesmoacutedja eacutes

eacuteneke is tehaacutet mindaz amit koraacutebban megvetett az aacutelom tehaacutet szemleacuteletvaacuteltaacutest

115

eredmeacutenyez vaacutelaszkeacutent artikulaacutelhatoacute Az aacutelmokat megeacuterteacutes koumlveti Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Utolsoacute aacutelmaacuteboacutel a hős az eacutertelem

teljesseacutegeacutenek tudataacuteban kiteljesedett szellemi arculattal eacutebred fel

bdquoAratovnak olyan volt az arca mint aki megtudott egy nagy titkot s

feacutelteacutekenyen megtartja eacutes megőrzi magaacutenakrdquo (1128)

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben tehaacutet ndash ahogyan a fenti seacutema is bemutatta ndash a

szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő kommunikaacutecioacutes

modell kiegeacuteszuumll azzal a komponenssel melyben az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő

instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel Kupfer Klara anyja eacutes nőveacutere az uacutejsaacutegiacuteroacute illetve Klara

maga leveleacuteben eacutes naploacutejaacuteban mind narraacutetorkeacutent leacutepnek fel miacuteg Aratov ezen

elbeszeacutelői aktusoknak a recipiense azaz befogadoacuteja E staacutetusza az aacutelomban vaacuteltozik

meg mivel e sorozat veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise az

aacutelomban szuumlletik meg Aratov aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti meg illetve szintetizaacutelja

ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az

aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute

illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet sajaacutet nyelveacutet megteremteni

ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev megnyilatkozaacutesai Ez

azt jelenti hogy a reaacutelis toumlrteacutenet melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev toumlrteacutenetet s eacutepp ez az ami a

halaacutel utaacuten van Ennek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet

aktusa is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes

narraacutecioacute A rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov hanem egy fiktiacutev elbeszeacutelő

Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenet

illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz

Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre az alanyi identitaacutes a

narratiacutev azonossaacuteg

116

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS

Miutaacuten Aratov rekonstruaacutelja Klara eacutenekeacutenek dallamaacutet azaz rekonstruaacutelja magaacuteban

Klara zenei keacutepeacutet bemegy nagyneacutenjeacutehez hogy anyjaacuteroacutel beszeacutelgessenenek bdquoNagyon

joacutel tudta mindezeket de most eacuteppen erről szeretett volna beszeacutelnirdquo (1096)rdquo Ekkor

szembesuumllhetuumlnk azzal a teacutennyel hogy hogy egy veacutegtelenuumll erős komplexus-szerű

anyakeacutep eacutel a hősben

bdquoDe egyaacuteltalaacuteban nem ilyennek keacutepzelte azt a meacuteg ismeretlen nőt azt a

leaacutenyt akinek ő egeacuteszen odaadhatja magaacutet Ritkaacuten aacutelmodozott erről de a

tiszta keacutepet mely akkor megjelent a keacutepzeleteacuteben maacutes keacutep ideacutezte fel

boldogult anyjaacutenak a keacutepe akire alig tudott visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet

szentseacutegkeacutent megőrizterdquo(1093-94)

A szentkeacutep minőseacutegeacuteben tartott anya-portreacute a hős szobaacutejaacutenak falaacuten annak toumlrteacutenete

eacutes az aacuteltala leacutetrehozott előzetes szimboacutelumrendszer aacuteltal rajzoloacutedik ki a turgenyevi

archetipikus anyakeacutep

bdquoIlyen finom arceacutele ilyen joacutesaacutegos vilaacutegos szeme ilyen selymes haja ilyen

mosolya ilyen deruumllt arckifejezeacutese kell hogy legyen annak a nőnek annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094)

Szentkeacutepkeacutent feacuteltve őrzi anyja keacutepeacutet szobaacuteja falaacuten bdquo[anyjaacutera] alig tudott

visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet szentseacutegkeacutent őrizterdquo (1094) Ez az anyakeacutep hataacuterozza

meg a hősben a nőkről alkotott eszmeacutenyiacutetett keacutepeacutet bdquoilyennek kell lennie annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094) Aratov eszmeacutenyeacutet egyeduralkodoacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan ez a portreacute azaz anyja attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg amelyektől

nem tud elszakadni finom arceacutel vilaacutegos szem selymes haj joacutesaacutegos deruumllt arc stb

ndash ezen vonaacutesoknak gyoumlkeres ellenteacutete Klara Milics kuumllseje bdquoez a feketeacutes bőrű barna

durva hajuacute nőrdquo ndash aki bdquocsak rosszlelkű eacutes esztelen lehet ndash bdquoCigaacutenylaacutenyrdquo (Aratov

117

nem tudott rosszalloacutebb kifejezeacutest kitalaacutelni) ndash haacutet mi ez a leaacuteny nekirdquo (1094) Aratov

ezeacutert neacutenjeacutevel egyuumltt feleveniacuteti anyja keacutepeacutet majd szembeaacutelliacutetja anyja eszmeacutenyiacutetett

alakjegyeit Klara vadsaacutegaacuteval feketeseacutegeacutevel durva soumlteacutet vonaacutesaival amelyek iraacutent

erős ellenszenvet eacuterez mivel anyja szakralizaacutelt attribuacutetumainak rabsaacutegaacuteban van s

ezzel egyuumltt reflexioacuteiban oumlsszeuumltkoumlzik a gyengeacutedseacuteg eacutes a durvasaacuteg a puhasaacuteg eacutes a

kemeacutenyseacuteg a vilaacutegos eacutes a soumlteacutet vonaacutesok Az archetipikus anyakeacutep ilyeteacuten moacutedon

valoacute megjeleniacuteteacutese oumlneacuteletrajzi utalaacutes is egyben a szerzőnek sajaacutet zsarnoki anyjaacuteval

valoacute komplexus-szerű kapcsolataacutera Turgenyev az anyjaacutehoz valoacute viszonyaacutet a

legplasztikusabban az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacutes nyitaacutenyaacuteban

mutatja be

bdquoAnyaacutem ritka ereacutenyes houmllgy volt csakhogy eacuten nem ismertem meacuteg egy nőt

akit az ereacuteny keveacutesbeacute tett volna boldoggaacute Ereacutenyei nyomasztoacute suacutellyal

nehezedtek raacute emiatt mindenkit meggyoumltoumlrt [] Csak egyetlen egyszer laacutetam

őt teljesen nyugodtnak meacutegpedig halaacutelaacutet koumlvető napon a koporsoacutebanrdquo203

Szaacutemos kutataacutes hozzaacuteteszi hogy Varvara Petrovna Turgenyev anyja a szerzővel

intim viszonyt aacutepoloacute műveacutesznőt Pauline (Polina) Viardot-t nevezte cigaacutenylaacutenynak

illetve a sziacutenhaacutezi publikum egy reacutesze is leneacutezte az eacutenekes-sziacuteneacutesznőt felteacutetelezett

cigaacuteny szaacutermazaacutesa miatt204

A hősnő alakja megformaacutelaacutesaacutenak egyik forraacutesa

Turgenyev szaacutemaacutera egyeacutertelműen Viardot s ez nemcsak abban nyilvaacutenul meg hogy

kuumllső vonaacutesaik tulajdonsaacutegaik teljesen megegyeznek (fekete kifejező szemek soumlteacutet

haj laacutegy althang) eacutes hogy Klara Milics is eacutenekes-sziacuteneacutesznő hanem tovaacutebbi nyiacutelt eacutes

rejtett utalaacutesok fedik fel a paacuterhuzamokat Amikor Aratovot Kupfer előszoumlr invitaacutelja

az esteacutelyre felhiacutevja figyelmeacutet a tehetseacuteges sziacuteneacutesznőre

bdquoMeacuteg nem tudjuk eldoumlnteni Rachel-e vagy Viardot mert kitűnően eacutenekel s

eacuteppen olyan kitűnően szaval eacutes jaacutetszikrdquo (1088)

203

Ivan TURGENYEV Egy felesleges ember naploacuteja (Ford Hima Gabriella) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 41 204

В ТОПОРОВ Странный Тургенев Москва Российский Государственный Гуманитарный

Институт 1998 135-136

118

Tovaacutebbaacute Klara Milics azt a Csajkovszkij-romaacutencot adja elő az esteacutelyen amelyet

Viardot toumlbbszoumlr is előadott peacuteldaacuteul a paacuterizsi orosz (keacutesőbb Turgenyev neveacutet viselő)

koumlnyvtaacuter megalapiacutetaacutesakor 1875 februaacuter 27-eacuten205

Aratov szobaacutejaacutenak a falaacuten fuumlgg anyja arckeacutepe Aratov szaacutemaacutera a nő ideaacutelis

eszmeacutenyi rajza eacutes megtestesiacutetője Amikor nem lehetseacuteges a reflexioacute verbaacutelis nyelven

a keacutep kommunikaacutel hozzaacute Ilyenformaacuten az archetipikus anyakeacutep az anya emleacuteke egy

előzetes szimboacutelumrendszert alkot amely ugyancsak blokkolja a sajaacutet nyelv

kialakulaacutesaacutet Iacutegy lesz doumlntő fordulat az elbeszeacuteleacutesben az a pillanat amikor Aratov

Klara feacutenykeacutepeacutevel teacuter haza leveszi a falroacutel az anya-portreacutet majd a fioacutekba rakja

Klara keacutepeacutet pedig belehelyezi a sztereoszkoacutepba Ez lesz az a mozzanat amikor

megszűnik az anyakeacutep egyeduralma eacutes dominanciaacuteja ekkor ugyanis anyja keacutepeacutet a

lelkeacuteben elfoglalja Klara Milics keacutepe

A hős aki a maacuter meghalt nőbe szeret bele reflexioacuteiban keacutenytelen uacutejabb eacutes

uacutejabb szemiotikai modelleket mozgoacutesiacutetani hogy reprodukaacutelhassa az elvesztett

Klaraacutet a kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig eleacuterkezik Klara Milics egy uacutejabb

rsquoreprezentaacutecioacutejarsquo egy uacutej jelrendszerben Aratov eleinte csak baraacutetja Kupfer beszeacutede

toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai eacutes rsquomeseacuteleacuteseirsquo reacuteveacuten ismerhette meg Klaraacutet azonban amikor

Kupfer maacuter taacutevolmarad vele egyuumltt elmarad a beszeacuted is az addigi rendező elv

Ekkor beszeacuted helyett leuumll a zongoraacutehoz hogy eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb

megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara

eacutenekelt Mivel beszeacuteddel nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell

rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni

arra ami vele toumlrteacutent a hős mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez

fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene

Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet

Klara eacutenekeacuteből azaz egy bizonyos szempontboacutel uacutejra oumlsszerakni oumlnmagaacuteban Klara

Milics most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes kommunikaacutecioacutes

rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej

205

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m

119

szemiotikai rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A zene az egyetlen hiteles

jelrendszer szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara Milics alakjaacutet eacutes a zene

tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt

A hősnek tehaacutet mindig uacutejabb szemiotikai rendszert kell mozgoacutesiacutetania eacutes

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej szemantikaacutet hoz leacutetre Minden egyes uacutej szemantika Klara

leiacuteraacutesaacutera toumlrekszik eacutes reacuteszben az adott kommunikaacutecioacutes rendszer dimenzioacuteinak

fuumlggveacutenye is az hogy milyen uacutej jeloumlleacutesek joumlnnek leacutetre Amikor Aratov előszoumlr laacutetja a

nőt csak azokat a tartalmakat tudja megragadni amelyeket a vizuaacutelis modell enged

meg ezeacutert azutaacuten mozgoacutesiacutetja az akusztikus modellt is a zene nyelveacutehez fordul

miaacuteltal leacutetrejoumln az aacutetmenet egy maacutesik szemiotikai rendszerbe melynek soraacuten

veacutegbemegy a szemantikai fordiacutetaacutes a vizuaacutelis modell Klara kuumllső testi attribuacutetumait

(bdquodurva vad fekete szőroumlsrdquo) mutatja be ezt a modellt azonban az az előzetes

szimboacutelumrendszer blokkolja amelyet az anya emleacuteke az anya aacutellandoacutean jelenleacutevő

ndash Aratov aacuteltal a szobaacuteja falaacuten bdquoszentkeacutepkeacutent őrzoumlttrdquo ndash portreacuteja hozott leacutetre Ez az

archetipikus anyakeacutep olyan dominaacutensan uralja Aratov rsquolaacutetaacutesaacutetrsquo hogy nem engedi

befogadni az attoacutel elteacuterő vizuaacutelis jegyeket Az akusztikus modell alkalmazaacutesaacuteval

azonban joacutel eacuterzeacutekelhető az attribuacutetumok megvaacuteltozaacutesa a szemantika meguacutejulaacutesa az

uacutej szemiotikai rendszer illetve a szemantikai fordiacutetaacutes reacuteveacuten A zene azaz az

akusztikus modell Klara eacutenekeacutet hangjaacutet zeneacutejeacutet ragadja meg melyek sokkal inkaacutebb

keacutepviselik Klara leacutenyegiseacutegeacutet A vizuaacutelis modell adta vonaacutesok megvaacuteltoznak Klara

zeneacuteje hangja bdquolaacutegyan felcsengő tompiacutetott gyoumlnyoumlrű althangrdquo (1093)

A zene mint szemiotikai rendszer megjeleneacuteseacutenek az elbeszeacuteleacutesben azeacutert is

van megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a zene modellt alkot Aratov előtoumlrteacuteneteacuteből

az deruumll ki hogy a hős feacutenykeacutepeacuteszettel foglalkozik azaz maacutes vilaacuteglaacutetaacutessal a

feacutenykeacutepeacuteszettel modellaacutelja a valoacutesaacutegot tehaacutet nem akusztikai hanem vizuaacutelis

modellel Amikor Aratov leuumll a zongoraacutehoz hogy feleveniacutetse reprodukaacutelja Klara

zeneacutejeacutet-eacutenekeacutet azt jelenti hogy maacuter vizuaacutelisan nem tudja modellaacutelni őt ezeacutert fordul

a zeneacutehez Aratov fejlődeacutesen megy tehaacutet keresztuumll Mivel Klara leacutenyegeacutet akarja

megragadni ndash amit nem maacutes mint az ő eacuteneke hangja zeneacuteje keacutepvisel ndash eljut az

egyik szemiotikai rendszerből (keacutepi vizuaacutelis modell) a maacutesikba Klara Milics

fonikus modelljeacutehez elszakadva a vizuaacutelis modelltől

120

Az akusztikai modell szubsztituacutetuma pedig a levegő mely ennek

koumlvetkezteacuteben teacutemakeacutent is megjelenik az elbeszeacuteleacutesben Klara lehellete leacutelegzete

leacutelegzeacutese majd Klara mint fuvallat (vouml a lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash

душаrsaquorsaquo szavak etimoloacutegiaacutejaacutet lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo hasonloacutean a magyar lsaquolsaquolevegő

ndash leacutelegzet ndash leacutelekrsaquorsaquo szavakhoz) 206

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A levegő mozgaacutesaacuteval a szeacutellel megszoacutelal egy anyagtalan testtelen hang ami a

levegő mozgaacutesaacuteboacutel-rezgeacuteseacuteből konstituaacuteloacutedik eacutes a szubjektumot artikulaacutelja (bdquoEacuten

Eacutenrdquo) Ezzel elemzeacutesuumlnkben eleacuterkeztuumlnk egy szintagmatikus sor veacutegeacutehez Ezt a

sorozatot az a szekvencia hozza leacutetre miszerint Klara Milics alakja mindig maacutes

jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a

rendszerekben Klara kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai azaz behelyettesiacuteteacutesei Klara

vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden jelrendszerben a nő

alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek

A keacutepviseletek szintagmatikus seacutemaacuteja Klara a sziacutenpadon teljes valoacutejaacuteban rarr

Klara feacutenykeacutepe laacutetvaacutenya rarr Klara hangja zeneacuteje rarr Klara lehellete rarr

Klara mint fuvallat

A Klara Milicset kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig joumln egy uacutej reprezentaacutecioacute

azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal A materializaacutelt attribuacutetumok

fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet egy fejlődő haladoacute szintagmaacuteroacutel van szoacute

mely a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

206

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch Heidelberg 1950-1958 I559

121

A fentiekben foumllvaacutezolt szintagma elemzeacutese az intermedialitaacutes probleacutemaacutejaacutet

veti fel illetve az egyes alakmaacutesok koumlzoumltt fennaacutelloacute fordiacutetaacutesi viszony keacuterdeacuteseacutet207

A

narraacutecioacute a laacutetott keacutepet a hallott zeneacutet a levegő mozgaacutesaacutet verbaacutelis nyelvre fordiacutetja le

A hős szempontjaacuteboacutel a zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban a verbaacutelis nyelven jut el

ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo

egyfelől azon a csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a

verbaacutelis szoumlveg csatornaacutejaacuten Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet hogy a

szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutenak minőseacutegeacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquohervadt fuvolistardquo bdquotuumldőbeteg floacutetaacutes sziszegirdquo bdquoelkoumlpkoumldirdquo a zenedarabot a buzgoacute

zongorista puumlfoumll kalimpaacutel Klara Milics hangjaacutenak pozitiacutev vonaacutesai pedig előteacuterbe

keruumllnek bdquotompiacutetottrdquo bdquokeserűen felcsengőrdquo bdquotelt laacutegy mereacuteszen csengőrdquo (1091-

93) A zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye akkor leacutep fel amikor a hős nem tud

beszeacutelni A szerző azonban megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet szavakat helyez a hangok

helyeacutere azaz nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

Megfigyelhetjuumlk tehaacutet ahogyan a cselekmeacutenytoumlrteacutenet szintjeacuten a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az

uacutetjaacutet az elbeszeacuteleacutes szintjeacuten az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet

kiacuteseacuteri minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash Klara Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre

A TURGENYEVI METAFORA

Gersenzon szerint a veacutegtelenseacutegtől valoacute rettegeacutes soha nem hagyta el Turgenyevet s

eacutepp ezeacutert foglalkozott annyit a szerelemmel amely szaacutemaacutera az bdquooumlnazonosiacutetoacute eacutes

oumlnmegerősiacutető eacutelet megtestesuumlleacuteserdquo volt208

Nagy Istvaacuten kiemeli Gersenzon irodalmi-

eszteacutetikai koncepcioacutejaacuteban a szerző prioritaacutesaacutet vagyis az iacuteroacute eacutelő szemeacutelyiseacutegeacutenek a

szoumlvegen kiacutevuumlli kontextusoknak az episztolaacuteris oumlroumlkseacutegnek eacutes a biograacutefiai teacutenyeknek

207

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben I m 208

Vouml М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсква 1919 63 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

122

a szerepeacutet az irodalmaacuter-filozoacutefus Turgenyev-eacutertelmezeacuteseacuteben209

Ilyenformaacuten

Gersenzon szerint a szerelem lesz Turgenyev szaacutemaacutera az ami eltoumlrli az eacutelet eacutes a halaacutel

hataacuteraacutet ndash a halaacutel hatalmaacutet meghaladoacute ereje folytaacuten Toporov Странный Тургенев

ciacutemű koumlnyveacuteben a szerelem eacutes a halaacutel csalaacutedi hasonloacutesaacutegaacutera rokonsaacutegaacutera szerelem

eacutes halaacutel bdquoikerseacutegeacutererdquo mutat raacute Eacutertelmezeacuteseacuteben a halaacutel Turgenyevneacutel mint ahogyan a

szerelem is a szabadsaacuteg feleacute toumlr utat ndash az idő szoriacutetaacutesaacuteboacutel valoacute felszabadulaacutes feleacute

Eacutepp a szerelem aacuteltal vilaacutegiacutetjaacutek meg egymaacutest eacutelet eacutes halaacutel meacutelyseacutegei s Toporov

hozzaacuteteszi hogy Turgenyev bdquoeacuterezterdquo ezt a sajaacutetos koumllcsoumlnviszonyt szaacutemaacutera a

szerelem a leacutelek halhatatlansaacutegaacutenak a bdquomegtapasztalaacutesardquo 210

Halaacutel eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesa paacuterhuzamos megjeleneacutesei

egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya alkotja a szoumlveg koumlzponti metaforikaacutejaacutet A

szerelem a halaacutel attribuacutetumaival miacuteg a halaacutel a szerelem jegyeivel keruumll leiacuteraacutesra E

viszony ndash Paul Ricoeur fogalmait alkalmazva ndash eacutelő metaforaacutet hoz leacutetre211

ilyenkor a

metafora uacutej kategoacuteriaacutet leacutetesiacutet eacutes nem maacuter egy megleacutevő analoacutegiaacutet hasznaacutel foumll hanem

egy dolgot egy maacutesik jegyeivel illetve kategoacuteriaacuteival iacuter le s e viszony az egeacutesz

szoumlvegre kiterjesztve is megmutatkozik Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben halaacutel eacutes szerelem

felveszik egymaacutes attribuacutetumait azaz ndash Max Black terminusaival eacutelve ndash interakcioacuteba

leacutepnek azaz egymaacutes jegyeit koumllcsoumlnoumlsen felhasznaacutelva interakcioacutet leacutetesiacutetenek egymaacutes

koumlzoumltt212

Black ndash Richards nyomaacuten213

ndash uacutegy fogalmaz hogy a metafora

hasznaacutelataacutenaacutel kuumlloumlnboumlző dolgokroacutel keacutet kuumlloumlnboumlző de egyuumlttesen eacutes egy kifejezeacutesben

megjelenő gondolatunk van ezek interakcioacutejaacutenak eredmeacutenye a jelenteacutes A Klara

Milicsben a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes

interakcioacuteba leacutepő gondolatok hoznak leacutetre egy jelenteacutest amely ennek az

interakcioacutenak az eredmeacutenye Eacuteppen ezeacutert oly komplexek a jellegzetesen turgenyevi

metaforaacutek uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa melyek egyuumlttesen

209

Иштван НАДЬ Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред)

И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 210

В ТОПОРОВ Странный Тургенев I m 144-145 211

Vouml Paul RICOEUR Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006 212

Max BLACK Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol 55 1954-1955

273-294 Magyarul Max BLACK A metafora (Ford Melis Ildikoacute) = Helikon 19904 432-447 213

Vouml I A RICHARDS The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University Press 1936

Magyarul (reacuteszlet) I A RICHARDS A metafora (Ford Raacutecz Judit) = Helikon 19771 120ndash128

123

ideacutezik fel eacutes kapcsoljaacutek oumlssze a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Az olvasoacute tehaacutet

keacutet keacutepzet oumlsszekapcsolaacutesaacutera keacutenyszeruumll eacutes ndash Black szavaival eacutelve ndash ebben az

oumlsszekapcsolaacutesban rejlik a metafora titka eacutes miszteacuteriuma Amikor Black summaacutezza a

metafora interakcioacute-elmeacuteleteacutet leszoumlgezi bdquoaz interakcioacuten alapuloacute metaforaacutek

megkiacutevaacutenjaacutek az olvasoacutetoacutel hogy egy implikaacutecioacuterendszer segiacutetseacutegeacutevel kivaacutelogassa

kiemelje eacutes rendszerbe szervezze egy maacutesik jelenteacutesmező elemeitrdquo Amikor keacutet

dolog interakcioacuteja soraacuten keacutet rsquoteacutemarsquo egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megvilaacutegiacutetoacute viszonyaacutet

taacutergyalja iacutegy fogalmaz bdquoez egy olyan sajaacutetos eacutertelmi művelet amely megkoumlveteli

hogy mindkeacutet teacutemaacuteroacutel egyidejűleg legyen tudomaacutesunk de ami nem meruumll ki pusztaacuten

e keacutet teacutema valamifeacutele oumlsszehasonliacutetaacutesaacutebanrdquo214

Az alaacutebbiakban a halaacutelroacutel eacutes a

szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő

jelenteacutesmezők vagy gondolatok megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait mutatom be

Klara Milics eacutes Aratov viszonyaacuteban a szerelem eacutepp a halaacutel mozzanataacuteval

kezdődik eacutes ezzel paacuterhuzamosan a halaacutel illetve haldoklaacutes pedig a szerelem

megjeleneacuteseacutevel Aratov szaacutemaacutera a szerelem Klara halaacutelaacuteval kezdődik eacutes e

szerelemmel egyuacutettal elkezdődik sajaacutet halaacutela is A randevuacute utaacuten Aratov bezaacuterkoacutezik

szobaacutejaacuteba majd neacutenje veacuteszjoacutesloacutean iacutegy soacutehajt foumll bdquoOacute koraacuten kezdődoumltt koraacutenrdquo

(1100) A szerelem eacutes a halaacutel koumllcsoumlnviszonyaacutenak ikerseacutegeacutenek metaforikus

megjeleniacuteteacutese kiterjed a szoumlvegmotivika egeacuteszeacutere Turgenyev ennek eacuterdekeacuteben

oumlsszetett mitopoeacutetikus jelkeacutepeket eacutes komplex gyakran ellenteacutetes

jelenteacutestartomaacutenyokat feltaacuteroacute szimbolikaacutet alkalmaz uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a

levegő-leacutelegzet a szeacutel vagy a roacutezsa motiacutevumrendszereit amelyek mind magukban

foglaljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel relaacutecioacuteinak eacutertelemvilaacutegait

A szem a pillantaacutes az arc arckifejezeacutes tekintet mint leacutelekszimboacutelumok

vagy rsquomutatoacutekrsquo teljes koumlzleacutesfolyamatot hoznak leacutetre Amikor Kupfer előszoumlr meseacutel

Klaraacuteroacutel Aratov azonnal a szeme felől eacuterdeklődik

bdquoFekete a szeme ndash szoacutelt utaacutena Aratov ndash Mint a szeacuten ndash harsogta Kupferrdquo

(1089)

214

Max BLACK A metafora I m 446

124

Ez a dialoacutegus oumlsszefeacuterhetetlen szemantikaacutet fesziacutet ki A szem orosz megfelelője a

lsaquoглазаrsaquo (laquoglazaraquo) eredeti jelenteacutese feacutenyes vilaacutegos215

e szemantikaacuteban az egymaacutesnak

feszuumllő oppoziacutecioacutek a feketeseacuteg-vilaacutegossaacuteg soumlteacutetseacuteg-feacuteny azaz egyfelől Klara kuumllső

leiacuteraacutesa azaz feketeseacutege soumlteacutet attribuacutetumai aacutellnak szemben belső lelki mutatoacuteival a

feacutennyel tisztasaacuteggal Klara neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben

van koacutedolva a latin laquoclarus-clararaquo vagyis a tiszta vilaacutegos feacutenyes feacutenylő ragyogoacute

vilaacutegiacutetoacute kifejezeacutesek eacutertelemegyuumlttese216

Ilyenformaacuten uumltkoumlznek oumlssze a soumlteacutetseacuteg-

szeacutenfeketeseacuteg kuumllső testi attribuacutetumai a tisztasaacuteg-vilaacutegossaacuteg belső-lelki mutatoacuteival

Amikor az esteacutelyen Aratov előszoumlr pillantja meg Klaraacutet amint a laacuteny a poacutediumra leacutep

az első hozzaacuteszoacutelaacutes a szemeacutere utal

bdquoMilyen tragikus szeme van ndash jegyezte meg egy Aratov moumlgoumltt uumllő [] buta

piperkőc [] butasaacutegot akart mondani de igazat mondottrdquo (1091)

Az Aratov anyjaacuteval valoacute oumlsszehasonliacutetaacutes is Klara bdquovad feketerdquo eacutes anyjaacutenak bdquoszeliacuted

vilaacutegosrdquo szemeacutenek ellenteacuteteacuten alapul Az arcok eacutes a tekintetek is paacuterhuzamosan

hordozzaacutek a szerelem eacutes a halaacutel jegyeit A szerelmes laacuteny arca halaacutelosan saacutepadt ndash

Klara a randevuacutera a szerelemtől bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo (1098) arccal eacuterkezik

bdquoAratovnak meacuteg a faacutetylon keresztuumll is eacuteszre kellett vennie milyen halaacutelosan

elsaacutepadtrdquo (1098)

Aratov a tuumlkoumlrben proacutebaacutelja arcaacutet vizsgaacutelni hogy megeacutertse mieacutert is vonzoacutedott hozzaacute

hogyan is szerethetett bele Klara Milics

bdquoDe vajon mieacutert vaacutelasztott eacuteppen engem ndash A tuumlkoumlrbe neacutezett mellette haladt

el [] ndash Az arcom olyan mint minden arcrdquo (1106)

215

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch I m I409 216

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera I m

125

Azeacutert nem eacuterti a laacutenyt mert oumlnmagaacutet sem eacuterti ndash ezeacutert vizsgaacutelja magaacutet a tuumlkoumlrben A

tuumlkoumlr torz keacutepet ad fordiacutetott keacutepet mutat eacutes azt hiteti el hogy olyanok vagyunk

mint amilyennek a tuumlkoumlr laacutettat minket rsquokuumllsőrsquo keacutepet mutat ellenteacutetben a rsquobelsőrsquo

keacuteppel Turgenyev a tuumlkoumlrszimbolika szeacuteles keresztmetszeteacutet pozitiacutev eacutes negatiacutev

komplex jelenteacutestartalmait taacuterja foumll amelyek magukban foglaljaacutek az oumlnmegismereacutes a

boumllcsesseacuteg de a hiuacutesaacuteg az oumlnimaacutedat vagy a leacutelek csapdaacuteba csalaacutesaacutenak koacutedjait is A

tuumlkoumlr mint leacutelekszimboacutelum a tuumlkoumlrkeacutep virtuaacutelis valoacutesaacutega mint a fizikai eacutes spirituaacutelis

reflexioacute szimboacuteluma fizikai leacuteteacuteben hordozza oumlnmaga metafizikaacutejaacutet reacutesze a vilaacutegnak

eacutes annak teremtője is egyben a valoacutesaacutegboacutel megteremti a nem-valoacutesaacutegot Tehaacutet nem a

hős arca laacutetszik moumlgoumltte hanem az arc laacutethatoacutesaacutega az anyagroacutel levaacutelt keacutep ndash eacutes nem

tudhatoacute hogy a tuumlkoumlrben megjelenő laacutetvaacuteny valoacuteban az arc keacutepe-e tehaacutet nem tudni

hogy a tuumlkroumlzeacutes megcsalja-e a szemet bdquoAz arcomhellip mint mindenki maacuteseacuterdquo (1106) ndash

mondja Aratov sajaacutet arckeacutepeacutet vizsgaacutelva a tuumlkoumlrben a tuumlkoumlr virtuaacutelis valoacutesaacutegaacuteban

amelyben nem tudja azonosiacutetani oumlnmagaacutet

A levegő eacutes annak kuumlloumlnboumlző megjeleneacutesi formaacutei is oumlsszetett

szimboacutelumrendszert alkotnak ndash e formaacutek pedig szeacutel szellő fuvallat leacutelegzeacutes

lehellet A levegő mint a vilaacutegegyetem egyik alapeleme mozgaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően

kuumlloumlnboumlző formaacutekat oumllt eacutes e mozgaacutesok reacuteveacuten eacuterzeacutekelik az eacuterszeacutekszervek ezeknek

mindegyike szaacutemos szimbolikus jelenteacutessel biacuter A lehellet a leacutelegzet az eacutelet

princiacutepiumaacuteval az eacuteltető szellemmel a leacutelekkel az emanaacutecioacuteval a Szentleacutelekkel van

oumlsszefuumlggeacutesben Sok maacutes nyelvhez hasonloacutean az orosz nyelv elemei is mutatjaacutek ezek

rokonsaacutegaacutet (lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash душаrsaquorsaquo217

) Miutaacuten neacutenjeacutevel

a leacutelek halhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutelgetnek Aratov aludni teacuter de azt eacuterzi hogy valaki

bdquoleacutelegzik a szoba koumlzepeacutenrdquo (1121) azaz Klara lelke eacutes benne a luumlktető eacutelet veszi őt

koumlruumll Utolsoacute aacutelmaacuteban a beteljesedeacuteskor amikor megcsoacutekolja Klaraacutet eacuterzi bdquoforroacute

lehelleteacutetrdquo azaz lelki egybekeleacutesuumlket Ugyanakkor a levegő egyeacuteb formaacutei uacutegymint a

szeacutel vagy szellő mint a levegő oumlrveacutenyleacutese a halaacutel eacutertelemvilaacutegaacutera utal a veacuteszjoacutesloacute

szelet a rsquohalaacutel szeleacutetrsquo is jelenti Aratov ahogy uumll a padon eacutes Klaraacutera vaacuter azt eacuterzi

hogy valaki koumlzeledik feleacuteje eacutes szellő eacuterinti a nyakaacutet bdquomintha valami meleg szellő

217

Vouml az előző alfejezetben bemutatott etimoloacutegiaacuteval lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo

126

lengedeznerdquo (1098) Aacutelmaiban hallucinaacutecioacuteiban Aratov minden esetben szelet

leacutegaacuteramlaacutest fuvallatot eacuterez amikor eacuterzi Klara jelenleacuteteacutet vagy koumlzeledeacuteseacutet

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A szeacutel tehaacutet Klara-alakmaacutes egyszerre a szerelmes nő a leacutelek az eacutelet de egyuacutettal a

halaacutel szele is

A hős aacutelmaiban Klara Milics alakja felhőből formaacuteloacutedik ki A felhő

megjeleneacutese pedig szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz a felhő mint termeacuteszeti

keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt A formaacutet oumlltő majd oszloacute testű felhő

aacutellandoacute vaacuteltozaacutesa miatt a laacutethatoacute metamorfoacutezis a transzformaacutecioacute szimboacuteluma

bdquoEgyszer csak mintha finom felhő emelkedett volna fel előtte Neacutezi-neacutezi

feheacuter ruhaacutes nő lett a felhőbőlrdquo (1107)

A felhőből kiformaacuteloacutedoacute Klara-alak pedig ndash ahogyan az előző fejezet bemutatta ndash

tovaacutebb transzformaacuteloacutedik leacutelegzetteacute lehelletteacute (vouml a felhő mint a laacutethatoacute leacutelegzet

jelkeacutepe a mitoloacutegiaacuteban218

) majd szellőveacute fuvallattaacute levegőveacute A felhő eacutes a Klara

Milics szoumlvegeacuteben a felhőből valoacute alakformaacutelaacutes a keacutepmaacutes vagy alakmaacutes szimboacuteluma

is egyben amelynek mitoloacutegiai referenciaacuteja Heacutera keacutepmaacutesa melyet Zeusz felhőből

formaacutel219

Aratov aacutelmaiban Klara legtoumlbbszoumlr roacutezsakoszoruacuteval a fejeacuten jelenik meg eacutes a

bdquoRoacutezsaacutek Roacutezsaacutekrdquo felkiaacuteltaacutesai toumlbbszoumlr is megismeacutetlődnek A roacutezsa az egyik

legelterjedtebb eacutes egyben az egyik legoumlsszetettebb mitopoeacutetikus jelkeacutep Az antikvitaacutes

az oumlroumlmet a szeacutepseacuteget eacutes a szerelmet kapcsolta a roacutezsaacutehoz (Aphroditeacute vagy Veacutenusz

istennő attribuacutetumaikeacutent) keacutesőbb a titkot a titokzatossaacutegot vagy a hallgataacutest A

kereszteacuteny kultuacuterkoumlr egyfelől Szűz Maacuteriaacuteval a roacutezsa oumlt szirmaacutet pedig Krisztus oumlt

218

Sz A TOKAREV (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I m I koumltet 78 219

I m 682

127

sebeacutevel illetve aacuteltalaacutenosan a veacuterrel a kiontott veacuterrel a maacutertiacuterok veacutereacutevel azonosiacutetja

Baacuter a szerelem eacutes a szeacutepseacuteg bizonyult a legidőtaacutelloacutebbnak a roacutezsa szimbolikaacutejaacuteban

meacutegis ezzel paacuterhuzamosan a goumlroumlg roacutemai eacutes keacutesőbb a germaacuten kultuacuteraacutekban is a

temeteacuteshez illetve a halaacutelhoz kapcsoloacutedoacute viraacuteg lett a tuacutelvilaacuteg a feltaacutemadaacutes viraacutega220

Turgenyev tehaacutet a roacutezsa-szimbolika suacutelypontjait ragadja meg a halaacutelt a feltaacutemadaacutest

a szerelmet amely erősebb a halaacutelnaacutel A roacutezsaacutek Klara attribuacutetumaivaacute vaacutelnak s

Aratov azonnal Klaraacutehoz taacutersiacutetja a roacutezsaacutek megjeleneacuteseacutet aacutelmaiban

bdquoEkkor maacuter szavak is kezdtek kivehetőveacute vaacutelni bdquoRoacutezsaacutek roacutezsaacutek

roacutezsaacutekrdquo ndash Roacutezsaacutek ndash ismeacutetelte Aratov ndash Oacute igen Ezek azok a roacutezsaacutek

(1120)

bdquoAratov erősen megneacutezte Klara A fejeacuten ott van a piros roacutezskoszoruacuterdquo (1121)

A roacutezsa mint Klara attribuacutetuma illetve Klara roacutezsakoszoruacuteja s ugyaniacutegy a szem a

tuumlkoumlr az arc a levegő vagy a szeacutel tehaacutet az eacutelet eacutes halaacutel vilaacutegaacutet aacutethidaloacute szerelem

metaforaacuteja a halaacutelroacutel eacutes szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő eacutes egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

megvilaacutegiacutetoacute eacutertelemvilaacutegok interakcioacuteja

Az eacutelet hataacuterait aacutettoumlrő a halaacutel erejeacutet meghaladoacute szerelem metaforikaacutejaacuteval

Turgenyev utolsoacute elbeszeacuteleacutese azt a kritikus hataacuterhelyzetet azt a koumlzt artikulaacutelja

amely eacutelet eacutes halaacutel hataacutermezsgyeacutejeacuten helyezkedik el Ebben a koumlz-ben e

hataacuteraacutellapotban ragadhatoacutek meg a legleacutenyegibb eacutelettartalmak meacutelyseacutegei A novella

előtoumlrteacutenete beszaacutemol arroacutel hogy Aratov a szobaacutejaacuteban talaacutelhatoacute zongoraacuten neacuteha

megszoacutelaltat egy bizonyos harmoacuteniaacutet

bdquoAratov szobaacutejaacuteban volt egy pianiacutenoacute melyen szűkiacutetett szeptim akkordokat

fogottrdquo (1087)

220

I m 223-224

128

A szűkiacutetett szeptimakkord egy olyan neacutegyeshangzat amelyben a hangok egyenlő ndash

kis tercnyi ndash taacutevolsaacutegra helyezkednek el egymaacutestoacutel tehaacutet suacutelyosan dominaacutens szűk

harmoacuteniaacuteroacutel van szoacute amely felteacutetlenuumll oldaacutest igeacutenyel eacutes csak miutaacuten maacuter

feloldottuk akkor lehet az oldaacuteshoz viszonyiacutetott alapjaacutet megaacutellapiacutetani A szűkiacutetett

szeptimakkord aacutetmeneti akkord uacuten rsquomodulaacuteloacutersquo akkord A modulaacutecioacute a

hangnemvaacuteltaacutest jelenti a zeneacuteben egy zenedarabon beluumll azaz a vaacuteltaacutest az egyik

zenei vilaacutegboacutel a maacutesikba egyik harmonizaacutelt rendszerből a maacutesikba vagyis

aacutetmenetet vaacuteltaacutest hataacutert jeloumll Az elbeszeacuteleacutes tovaacutebbi zenei utalaacutesa az esteacutelyen

felcsenduumllő Liszt zongoradarabok Toumlbb alkalommal is toumlrteacutenik utalaacutes Lisztre Liszt-

darabok csenduumllnek fel a hangversenyen a bdquobuzgoacute zongoristardquo Lisztet proacutebaacutelja

imitaacutelni bdquominden meghajlaacutesa utaacuten haacutetralendiacutetette a hajaacutet pontosan uacutegy mint Lisztrdquo

(1090) Liszt maga is sokat foglalkozott a halaacutel gondolataacuteval a tuacutelvilaacutegi eacutelettel az

oumlroumlk eacuteletbe vetett hittel Szaacutemos zeneműveacutet e teacutemaacutenak szenteli (Les Preludes

Halaacuteltaacutenc Dante-szimfoacutenia Mefisztoacute-keringő) a Les Preludes (Előjaacuteteacutekok)

megkomponaacutelaacutesa utaacuten az 1856-ban kiadott mű előszavaacuteban a zeneszerző iacutegy

veacutelekedik bdquoMi maacutes is eacuteletuumlnk mint előjaacuteteacutekok szakadatlan sorozata ahhoz az

ismeretlen dallamhoz amelynek első uumlnnepeacutelyes hangjaacutet a halaacutel csendiacuteti megrdquo221

Mindezek szinteacuten megelőlegezeacutesei annak a hataacuterhelyzetnek illetve aacutetmenetnek

amely a főhős aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg azon kiacutevuumll hogy Aratov szaacutemaacutera az aacutelmai az

egyeduumlli eszkoumlzoumlk arra hogy megismerje megeacutertse mind Klaraacutet mind oumlnmagaacutet az

aacutelom olyan hataacuteraacutellapotot hoz leacutetre amelyben a hős megtalaacutelja az egyetlen

eacuterintkezeacutesi pontot keacutet vilaacuteg koumlzoumltt eacutes ezeket az oumlsszekapcsolhatatlan vilaacutegokat

oumlsszekapcsolja Iacutegy keacutepes a fiktiacutev megjeleniacutetett vilaacutegban talaacutelkozni uacutejra Klara

Miliccsel megcsoacutekolni őt eacuterezni besziacutevni bdquoforroacute lehelleteacutetrdquo (1127) eggyeacute vaacutelni

vele

A hataacuterhelyzetek maacutesik koumlzponti metaforaacuteja a bdquomeacutereg a veacuterbenrdquo illetve a

bdquotesteacuteben meacutereggelrdquo (1123) szoacutekapcsolatok Klara Milics meacutereggel a veacutereacuteben

jaacutetszotta veacutegig utolsoacute sziacutenhaacutezi jeleneteacutet amely utaacuten meghalt Ez a jelenet a hataacuter

evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt melyet eacutelő halottkeacutent jaacutetszik veacutegig A

221

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959 54

129

shalespeare-i intertextuaacutelis koumlrnyezet az elbeszeacuteleacutes e fejezeteacuteben ugyanezt a

metaforikaacutet erősiacuteti ugyanuacutegy ahogy Hamlet a meacuterges kard aacuteltal megsebezve

meacutereggel a veacutereacuteben viacutevja veacutegig utolsoacute paacuterbajaacutet s ahogy Roacutemeoacute szinteacuten meacutereggel a

veacutereacuteben csoacutekolja meg utoljaacutera Juacuteliaacutet Az intertextuaacutelis utalaacutest is aktualizaacutelva Aratov

ehhez a csoacutekhoz hasonliacutetja azt amikor ő megcsoacutekolja Klaraacutet Aratov is utolsoacute

aacutelmaacuteban bekeruumll ebbe a hataacuteraacutellapotba beszaacutell a ladikba a halaacutel csoacutenakjaacuteba hogy

aacutetkeljen a tavon A ladikkal valoacute aacutetkeleacutes a tavon szinteacuten ezt a rsquohataacuteraacutetleacutepeacutestrsquo

aacutetmenetet jeloumlli ez az aacutetjaacuteroacute keacutet vilaacuteg koumlzoumltt Itt sem marad el a meacutereg hiszen a

csoacutenakban a kis toumlrpe azaz a bdquohalaacutelrdquo archetipikus keacutepviselője egy kis uumlvegcseacutet

tartogat Aratov szaacutemaacutera soumlteacutet folyadeacutekkal tehaacutet ugyanazon az rsquoaacutetjaacuteroacutenrsquo megy Klara

Milics utaacuten Megpillantja a nőt teljes sziacutenpadi oumlltoumlzeacutekeacuteben majd ajkaacutehoz emeli az

uumlveget Iacutegy koumlvetkezhet be szaacutemukra az eacuteletben hiaacutenyzoacute laacutencszem az

oumlsszekapcsoloacutedaacutes a beteljesedeacutes a csoacutek A csoacutek az a mozzanat ahol ketten egy

vilaacutegba keruumllhetnek ahogyan Aratov eacuterzi beaacuteramolni Klara forroacute lehelleteacutet-rsquolelkeacutetrsquo

lelkuumlk eggyeacute vaacutelik egy vilaacutegba jutnak bdquoEacuterezte hogy megtalaacutelta Klaraacuteval az

eacuterintkezeacutestrdquo (1127)

A koraacutebban zavaros beteges nyugtalan szorongoacute feszuumllt Aratov most

bdquoboldogrdquo eacutes nyugodt neacutenje Platonida csak iacutegy tud felkiaacuteltani eacutertetlenuumll bdquoMi lehet

ez Istenem [] Csak fekszik eacutes nevetgeacutel s mindig azt aacutelliacutetja hogy

makkegeacuteszseacutegesrdquo (1129) A szoumlveg ekkor fordiacutetja ki az rsquoegeacuteszseacuteg-betegseacutegrsquo

rsquoboldogsaacuteg-boldogtalansaacutegrsquo oppoziacutecioacutekat Mineacutel suacutelyosabbnak mutatkoznak Aratov

testi tuumlnetei annaacutel inkaacutebb eacuterzi hogy egeacuteszseacuteges eacutes boldog szellemi arculata

kiteljesedik

bdquoHalaacutelsaacutepadt arcaacuten hataacutertalan boldogsaacuteg sugaacuterzottrdquo (1127)

Boldogan nevetve ndash az eacutertelem teljesseacutegeacutenek tudataacuteban ndash vaacuterja utolsoacute eacutejszakaacutejaacutet

bdquoBoldog vagyok boldog ennyi az egeacutesz ndash Maacutemoros kiaacuteltaacutes toumlltoumltte be a szobaacutetrdquo

(1127) Az egeacutesz elbeszeacuteleacutes ezzel a sugaacuterzoacute portreacuteval zaacuterul Aratov arckeacutepeacutevel

utolsoacute aacutelma utaacuten amiből maacuter nem eacutebred foumll bdquoelaludt s arcaacuten megőrizte azt az

uumldvoumlzuumllt maacutemoros kifejezeacutestrdquo (1127) Arca egyfelől bdquohalovaacutenyrdquo bdquohaldokloacuterdquo

130

bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo de maacuter ekkor kiteljesedett szellemi arculattal a tuacutelvilaacutegi boldogsaacutegtoacutel

sugaacuterzik

bdquoS a haldokloacute arcaacuten felragyogott az uumldvoumlzuumllt mosolyrdquo (1130)

Ez a boldog sugaacuterzoacute szellemi portreacute a tuacutelvilaacutegi boldog mosoly zaacuterja le az

elbeszeacuteleacutest Az iacuteraacutes alanya Turgenyev veacutereacuteben testeacuteben is ott van a meacutereg

gyoacutegyiacutethatatlan betegseacutege a gerincraacutek iacutegy meacutereggel a veacutereacuteben iacuterja meg utolsoacute

elbeszeacuteleacuteseacutet Aratov kezeacuteben egy hajtincset talaacutelnak amiről nem tudni hogyan keruumllt

oda Aratov halaacutela utaacuten is erősen szoriacutetja a kezeacuteben maradt hajat A haj a neacutephit

szerint az eacuteleterő hordozoacuteja tovaacutebbaacute a halhatatlansaacuteg szimboacuteluma is egyben hiszen

noumlvekedeacutese az ember halaacutela utaacuten sem szűnik meg Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja

tehaacutet a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel

toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanyaacutevaacute lesz s ezzel megteremti a halaacutel relevaacutens

diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az

elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve

megteremteacuteseacutenek Tehaacutet ahogyan hőse Aratov maga is haldokloacuteboacutel narraacutetorraacute lesz

az irodalmi szoumlveg megteremteacuteseacutevel az alkotaacutessal lehet cselekvő eacuten eacutes ahogyan a

haldokloacute Aratov aacutelmaacuteban alkotja meg sajaacutet toumlrteacuteneteacutet eacutes szoumlvegeacutet Turgenyev

befejezi utolsoacute novellaacutejaacutet a Klara Milics-et eacutes halaacutelaacuten megszuumlletik az elbeszeacuteleacutes Az

eacuten ontoloacutegiai staacutetusza vaacuteltozik meg szenvedőből lesz cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel lesz

elbeszeacutelő az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo az irodalmi szoumlveg aacutegense

131

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN

Turgenyev meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen

műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg teruumlleteit

(Merezskovszkij)222

Mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak

Hogyan fogadta be a szimbolizmus a titok-proacutezaacutet bdquoTisztardquo vagy maacuter eacutertelmezett

eacuteletmű lesz a szimbolista kritika taacutergya Centraacutelis vagy marginaacutelis helyet foglal el

turgenyevi oeuvre a szaacutezadforduloacute irodalomeacuterteacuteseacutenek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben Mi

magyaraacutezza a Turgenyev-befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet

A titok-proacuteza egyik meghataacuterozoacute eacutertelmezője Pumpjanszkij szerint a titok-

elbeszeacuteleacutesek szervesen illeszkedtek a szaacutezadforduloacute orosz irodalmaacuteba eacutes Turgenyev

az orosz szimbolizmus szaacutemaacutera keacutesziacutetette elő a talajt223

Joacutellehet ezeket a

gondolatokat 1929-ben veti papiacuterra Felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritika

eacuterteacutekpoziacutecioacutejaacutet Turgenyev befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű A

szaacutezadforduloacutei kritikai recepcioacutet megvizsgaacutelva megaacutellapiacutethatjuk hogy

222

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892)

(Ford Bakcsi Gyoumlrgy) = A szimbolizmus Budapest Gondolat 1965 112 Nagy Istvaacuten hiacutevja fel a

figyelmet a Merezskovszkij-koumlnyv ciacutemeacutenek fordiacutetaacutesi pontatlansaacutegaacutera Az aacuteltala kiacutenaacutelt fordiacutetaacutesban a ciacutem

helyesen A hanyatlaacutes okairoacutel eacutes a kortaacuters orosz irodalom uacutej aacuteramlatairoacutel Vouml NAGY Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = Krooacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe II 699-720 Budapest 2004 706 223

ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 462

132

ellentmondaacutesos befogadaacutes vegyes eacuterzelmek kuumlloumlnboumlző szemleacuteletek szerteaacutegazoacute

eacuteletműeacutertelmezeacutesek eacutes hullaacutemzoacute maacuter-maacuter rapszodikus kritikatoumlrteacutenet jellemezte a

szimbolista Turgenyev-recepcioacutet Azonban e befogadaacutestoumlrteacutenet vizsgaacutelatakor meg

kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk egyfelől a kritikai iacuteraacutesokat amelyek a koumlzoumllt irodalmi portreacutek

esszeacutek monograacutefiaacutek kuumlloumlnboumlző kiadvaacutenyok vagy periodikaacutek keretein beluumll explicit

recepcioacutet tartalmaznak Ha nemcsak a szimbolizmushoz koumltődő szerzőket eacutes iacuteraacutesokat

vizsgaacuteljuk akkor azt mondhatjuk hogy a szaacutezadforduloacutehoz koumltődő Turgenyev-

befogadaacutes kuumlloumlnoumlsen a titok-proacutezaacutera vonatkozoacute recepcioacute taacutegabb eacutertelemben az

1890-es eacutevek elejeacutetől az 1920-as eacutevek elejeacuteig terjedő időszakban (nemcsak a

szimbolista koumltődeacutesű kritikaacuteban) Andrejevszkij Merezskovszkij Brjuszov

Annyenszkij Csulkov Gersenzon Rozanov Vvegyenszkij Remizov Balmont

Andrej Belij Leonyid Andrejev majd Alekszej Tolsztoj Oszip Dimov

Makszimilian Volosin eacutes Mihail Kuzmin iacuteraacutesaiban jelenik meg Maacutesfelől pedig ezen

explicit kritikai formaacutekat egy ndash aacuteltalaacuteban nem publikaacutelt ndash bizonyos fokig tuacutelfűtoumltt

emocionaacutelis expresszioacuteval aacutethatott jegyzetekben naploacutekban emleacutekiratokban eacutes

levelezeacutesekben fellelhető befogadaacutestoumlrteacutenet kiacuteseacuteri kuumlloumlnoumlskeacuteppen Merezskovszkij

Brjuszov eacutes Blok eseteacuteben (peacuteldaacuteul Blok kritikai iacuteraacutesaiban gyakorlatilag egyaacuteltalaacuten

nem emliacuteti Turgenyevet viszont jegyzeteiben naploacutejaacuteban eacutes leveleiben igen224

)

Tovaacutebbaacute a befogadaacutestoumlrteacutenet egy harmadik szintjeacutet is meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk

ami a szeacutepirodalmi szoumlvegekben ndash intertextuaacutelis koumlrnyezetben ndash nyomonkoumlvethető

turgenyevi hataacuteskeacutent vagy uacuten szeacutepirodalmi recepcioacutekeacutent hataacuterozhatunk meg amely

elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Kuzmin majd Blok Belij eacutes Bunyin

műveiben eacuterhető tetten

Mi a sajaacutetossaacutega a szaacutezadforduloacute eacutertelmezeacutesi folyamatainak Nagy Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vilaacutegosan kifejti

annak a folyamatnak az ismeacuterveit amelynek soraacuten a szaacutezadforduloacute illetve a 20

szaacutezad eacutertelmezi eacutes eacuterteacutekeli a bdquoklasszikusrdquo 19 szaacutezadi irodalmat bdquoMinden olvasaacutes

bizonyos előzetes tudaacutes alapjaacuten eacutes bizonyos tapasztalati kontextusban toumlrteacutenik Tehaacutet

amikor a szaacutezadforduloacute a 19 szaacutezad irodalmaacutet olvassa akkor ez nem valamifeacutele

224

Vouml А БЛОК Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963 T V 337-338

133

informaacutecioacutes vaacutekuumban megy veacutegbe hanem joacutel koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekkontextusban

Arroacutel van szoacute hogy a 20 szaacutezad a klasszikus irodalmi oumlroumlkseacuteget a sajaacutet

eacuterteacutekrendjeacutevel uumltkoumlzteti meg vagyis uacutegy eacutertelmez eacutes eacuterteacutekel hogy a hagyomaacutenyt a

jelen azaz sajaacutet szuumlkseacuteglete felől veszi birtokbardquo225

Nagy Istvaacuten hangsuacutelyozza

tovaacutebbaacute hogy a 20 szaacutezad maacuter eacutertelmezett hagyomaacutenyt kap oumlroumlkuumll azaz a

klasszikus oumlroumlkseacuteg eacutertelmezett formaacuteban a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika (pl Belinszkij

Csernisevszkij Dobroljubov Apollon Grigorjev V V Sztaszov stb) eacutertelmezeacutesein

keresztuumll vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute a szaacutezadforduloacute szaacutemaacutera amely ndash Nagy Istvaacuten

szavaival ndash bdquomaacuter egyuumltt olvassa a klasszikus művet eacutes a hozzaacute tartozoacute eacutertelmezői

hagyomaacutenyt ami azt mutatja hogy e kettő egyuumltt keacutepezi az aacutellandoacute uacutejraeacutertelmezeacutes

taacutergyaacutet a hataacutestoumlrteacuteneti folyamatbanrdquo226

Ennek azeacutert is van kiemelt jelentőseacutege a

szimbolista Turgenyev-befogadaacutes vizsgaacutelataacuteban mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel kideruumll

ndash a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika ellentmondaacutesai bdquoszelektiacutevrdquo recepcioacutei aacutetoumlroumlklődnek a

20 szaacutezadi befogadaacutesra is kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-proacuteza eacutertelmezeacuteseit illetően Ezeacutert

Turgenyevet a szaacutezadforduloacute egyes keacutepviselői a szimbolizmus az bdquouacutej műveacuteszetrdquo

előfutaacuteraacutenak tartjaacutek maacutesok viszont taacutersadalmi megrendeleacutesre iacutert regeacutenyek idejeacutetmuacutelt

szerzőjeacutenek Egyfelől előremutatoacute progressziacutev impresszionista koumlltőkeacutent maacutesfelől a

bdquoreacutegirdquo bdquoreakcioacutesrdquo nemesi vilaacuteggal vagy arisztokratizmussal azonosiacutetott

anakronizmuskeacutent tekintenek raacute227

A szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban meacuteg eacutelesebben

elvaacutelik egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja

tehaacutet mint laacutetni fogjuk a szimbolista kritika sem keacutepes megrajzolni egy turgenyevi

eacuteletműegyseacuteget eacutes nem keacutepes megfelelő bdquotisztardquo figyelmet szentelni a teljes

eacuteletműegeacutesz aacuteltal megalkotott szoumlvegtaacuternak

A szimbolizmus szaacutemaacutera ndash eacutepp a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutenak sokfeacuteleseacutege

folytaacuten ndash Turgenyev titok-proacutezaacuteja elsősorban az iraacutenyzat bekoumlszoumlntő eacuteveiben (az

1890-es eacutevekben) lesz aktuaacutelis majd a szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegardquo idejeacuten 1910 koumlruumll

Az eszteacutetikai eacutes vallaacutesi utoacutepiaacutek elterjedeacuteseacutevel az 1900-as eacutevek elejeacuten meacuteg az első uacuten

idősebb nemzedeacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek a homloktereacuteből is kikeruumll azokeacuteboacutel akiket meacuteg

225

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699 226

I m 227

Vouml В В РОЗАНОВ Мысли о литературе Москва 1989 61

134

tiacutez eacutevvel koraacutebban aktiacutevan foglalkoztatott a turgenyevi oeuvre hagyateacuteka az bdquouacutej

műveacuteszetrdquo tuumlkreacuteben Azonban eacuterdemes előre leszoumlgezni a turgenyevi eacuteletmű explicit

megjeleneacutese az irodalomkritikai vagy szeacutepirodalmi szimbolista szoumlvegekben azonban

mindveacutegig marginaacutelis marad oumlsszevetve Puskin Gogol Lermontov Fet Tyutcsev

Dosztojevszkij vagy Tolsztoj szimbolista befogadaacutesaacuteval eacutes hataacutesaival

bdquo[] bdquoLustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo Mindenfeacutele semmiseacuteggel

foglalkozunk de figyelmetlenuumll elseacutetaacutelunk az orosz szellem olyan jelenseacutege

mellett mint Turgenyev Se egy tudomaacutenyos kutataacutes se egy kritikai kiadaacutes

se egy aacutetfogoacute biograacutefia de meacuteg leveleinek teljes gyűjtemeacutenye sincs

oumlsszeaacutelliacutetva Elmentuumlnk mellette Aacutetneacuteztuumlnk rajta [] Valamit maacuter mondtunk

Tolsztojroacutel eacutes Dosztojevszkijről de Turgenyevről ndash koumlzhelyeken kiacutevuumll ndash

semmit Igen lustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo228

bdquoМы ленивы и нелюбопытныrdquo ndash soacutehajt fel Merezskovszkij ideacutezve Puskin hiacuteres

szavait Gribojedov bdquoelfelejteacuteseacuterőlrdquo s e felkiaacuteltaacutest a szimbolista vezeacuteregyeacuteniseacuteg

Turgenyev elmulasztott illetve foghiacutejas recepcioacutejaacutera alkalmazza Merezskovszkij

iacuteraacutesai Turgenyevről ndash az 1892 eacutes 1917 koumlzoumltti huszonoumlt eacutev soraacuten ndash mintegy

keresztmetszetet keacutepeznek a kor Turgenyev-befogadaacutesaacuteroacutel illetve a titok-proacutezaacutet

oumlvező figyelem hullaacutemzaacutesairoacutel Kuumlloumlnoumlsen ambivalens hogy az 1890-es eacutevek elejeacuten

egyre felerősoumldő aktiacutev eacutes produktiacutev Turgenyev-recepcioacute eacutepp a jubielumi 1903 eacutevre

azaz a szerző halaacutelaacutenak huszadik eacutevforduloacutejaacutera halkul el teljesen 1892-ben

Merezskovszkij a ndash sokak aacuteltal a szimbolizmus programnyilatkozataacutenak is tartott ndash

Az orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai ciacutemű koumlnyveacuteben vizsgaacutelja

Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseit is kituumlntetve a szerző keacutesei proacutezaacutejaacutet a korabeli

kritikaacuteval szemben

bdquo[Turgenyev] kiszeacutelesiacutetette a szeacutepseacuteg orosz fogalmaacutenak hataacuterait

meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg egeacutesz teruumlleteit az

228

ДС МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт вечной женственности = Было и будет Невоенный дневник

1914ndash1916 Аграф 2001 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

135

orosz nyelv uacutej hangjait uacutej oldalait taacuterta foumll [] Flaubert Maupassant

Turgenyev eacutes Ibsen alapjaacuten előre sejtjuumlk az emberi eacuterzeacutekenyseacuteg uacutej meacuteg fel

nem taacutert lehetőseacutegeitrdquo229

Programdeklaraacutecioacutejaacuteban a szimboacutelumok hasznaacutelata eacutes a műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg mellett

a misztikus tartalomban jeloumlli meg az uacutej irodalom fő komponenseit s ezeacutert is fordiacutet

kituumlntetett figyelmet a turgenyevi titok-proacutezaacutera Merezskovszkij Turgenyev-

eacutertelmezeacuteseacuteben is elvaacutelik a szerző keacutesei proacutezaacuteja eacutes proacutezaversei aacuteltal alkotott

szoumlvegkorpusz a nagyregeacutenyekeacutetől vagy a koraacutebbi korszakoktoacutel Turgenyev

regeacutenyeit idejeacutetmuacuteltnak korszerűtlennek pusztaacuten taacutersadalmi reflexioacutenak tartja eacutes a

titok-elbeszeacuteleacuteseket (koumlzuumlluumlk kiemelten a Diadalmas szerelem dalaacutet) eacutes a proacutezai

koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknak Eacutertelmezeacuteseacuteben a titok-elbeszeacuteleacutesek

impresszionista műveacuteszete keacutepezi a sematikus tendencioacutezus regeacutenyek ellensuacutelyaacutet230

Merezskovszkij szaacutemaacutera a Turgenyev aacuteltal keacutepviselt eszteacutetikai arculat eacuterdekes 1893-

ban a Театральная газета ciacutemű lapban jelenik meg a Памяти

Тургенева (laquoTurgenyev emleacutekeacutenekraquo) ciacutemű iacuteraacutesa amely műfajaacutet tekintve inkaacutebb

nekroloacutegra emleacutekeztet Ebben Turgenyev műveacuteszeteacutet tipoloacutegiailag Goetheacutehez

sorolja akinek vilaacuteglaacutetaacutesa ebben az időben Merezskovszkij szaacutemaacutera gnoszeoloacutegiai

norma volt 231

E bdquonekroloacutegbanrdquo meacuteg az bdquooumlroumlkrdquo a bdquomegvaacuteltoztathatatlanrdquo szfeacuteraacutejaacuteban

taacutergyalja a szerzőt eacutes eacuteletműveacutet de az 1897-es a Вечные спутники (magyar

kiadaacutesban Oumlroumlk uacutetitaacutersak) ciacutemű munkaacutejaacuteban maacuter nem szentel Turgenyevnek oumlnaacutelloacute

fejezetet az iacuteroacutet az eszteacutetikai tudat veacutegletesseacutegeacutenek keacutepviselőjekeacutet emliacuteti232

A Turgenyev-befogadaacutes a szaacutezadforduloacuten vagy szűkebben veacuteve a szimbolista

paradigmaacuteban nemcsak a kortaacuters Turgenyev-recepcioacute vagy a bdquoradikaacutelis kritikardquo aacuteltal

eacutertelmezett eacuteletművet bdquooumlroumlkoumllrdquo hanem az 1884-ben megjelenő Иностранная

критика о Тургеневе (laquoKuumllfoumlldi ndash eacutertsd nem oroszorszaacutegi ndash kritika Turgenyevrőlraquo)

első kiadaacutesa is jelentős hataacutest gyakorol olyan Turgenyev-eacutertelmezőkre mint

229

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892) I m

112 230

Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Эстетика и критика Москва 1994 Т 1 175 177 231

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8 22 авг 232

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Вечные спутники СПб 1897

136

Merezskovszkij Andrejevszkij vagy Brjuszov E kiadvaacuteny meglehetősen negatiacutev

vagy inkaacutebb homaacutelyos eacutes feluumlletes Turgenyev-eacutertelmezeacuteseket ad koumlzre melyekben a

szerző vilaacuteglaacutetaacutesa eacutes szoumlvegei bdquoformaacutetlanok zavarosak eacutes feluumlletesekrdquo Daudet

peacuteldaacuteul a turgenyevi szoumlvegeket uraloacute bdquoszlaacutev koumldrőlrdquo eacutertekezik233

1897-ben a jelenik

meg orosz nyelven a Goncourt-testveacuterek naploacuteja (Journal des Goncourt) a Северный

вестник kiadaacutesaacuteban A Goncourt-naploacute leiacuteraacutesaacuteban Turgenyev egy bdquogyoumlnyőrűen

beszeacutelőrdquo iacuteroacute aki viszont szoumlvegeiben csak bdquotaacutejkeacutepekrdquo festeacuteseacutere keacutepes miacuteg bdquoemberi

portreacutei sekeacutelyesekrdquo234

A szimbolista iraacutenyzathoz koumlzvetlenuumll nem kapcsoloacutedoacute

eszteacuteta Andrejevszkij eacutepp a szaacutezadforduloacute Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek probleacutemaacuteira

hiacutevja fel a figyelmet elsősorban arra a teacutenyre hogy a szerző eacuteleteacuteben megjelenő

műveket mindig az aktuaacutelpolitikai vagy eszmetoumlrteacuteneti kritika ragadta magaacutehoz eacutes

annak feacutenyeacuteben kiacuteseacuterteacutek heves vitaacutek miacuteg a szoumlvegeinek műveacuteszi megformaacuteltsaacutega

mindig elkeruumllte az irodalmi kritika figyelmeacutet ndash ezeacutert tartja a szaacutezadveacuteg Turgenyevet

porosnak idejeacutetmuacuteltnak235

Andrejevszkij hangsuacutelyozza hogy a toumlrteacutenelmi-

taacutersadalmi Turgenyev vagyis a nyugatosszlavofil profaacutenszakraacutelis-vallaacutesos eacutes

egyeacuteb dichotoacutemiaacutek menteacuten eacutertelmezett szerző szeacuteles koumlrű figyelmet kapott azonban

a koumlltő-alkotoacute Turgenyev nem Az eszteacuteta ezeacutert fordiacutet kiemelt figyelmet a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesek liacuteraisaacutegaacutera illetve a proacutezai koumlltemeacutenyek poeacutetikaacutejaacutera A

Laacutetomaacutesok ciacutemű Turgenyev-elbeszeacuteleacutest vizsgaacutelva a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedot a

szimbolizmus bizonyos jelenseacutegeinek megelőlegezeacutesekeacutent eacutertelmezi A Стой

(Aacutellj) ciacutemű proacutezavers elemzeacuteseacuteben kiemeli az aacutellaacutespontja szerint Turgenyev

eacuteletműveacutere legjellemzőbb mozannatot a pillanat intenzitaacutesaacutenak a pillanatba zaacutert

halhatatlansaacutegnak a pillanatban foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom megformaacutelaacutesaacutet236

Andrejevszkij hangsuacutelyozza tovaacutebbaacute hogy Turgenyev mindveacutegig megmaradt

koumlltőnek a Мир искусства ciacutemű folyoacuteiratban 1901-ben jelenik meg a Вырождение

рифмы ciacutemű iacuteraacutesa melyben iacutegy veacutelekedik bdquoa 19 szaacutezad maacutesodik feleacutenek haacuterom

233

Иностранная критика о Тургеневе СПб 1884 207 234

Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни = Северный вестник 1897 10 152ndash

180 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 235

С АНДРЕЕВСКИЙ Литературные очерки СПб 1902 264 236

I m 316-318 illetve 264-265

137

legnagyobb koumlltője Turgenyev Flaubert eacutes Maupassant ndash csakhogy mind proacutezaacuteban

iacutertakrdquo237

Andrejevszkij Turgenyev-befogadaacutesaacutet az kuumlloumlnboumlzteti meg a szimbolistaacutek

vagy taacutegabb eacutertelemben a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutetoacutel hogy tudatosan proacutebaacutelja

meghaladni az orosz irodalomeacuterteacutesben a szaacutezadforduloacuten illetve a 20 szaacutezad elejeacuten

uralkodoacute eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes eacutes eacutertelmezeacutes hagyomaacutenyaacutet Nagy Istvaacuten hiacutevja

fel a figyelmet arra hogy milyen ndash toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacutera visszanyuacuteloacute ndash

eacutertelmezeacutesi-befogadaacutesi eacuterteacutekrend realizaacuteloacutedik a szaacutezad eleji filozoacutefiai kritikaacuteban eacutes

az iacuteroacutei esszeacutekben bdquoAmikor a klasszikus oumlroumlkseacuteg 20 szaacutezadi birtokbaveacuteteleacuteről

beszeacuteluumlnk akkor voltakeacuteppen azt keacuterdezzuumlk hogy mikeacutent olvasta a modernseacuteg az

előző szaacutezad klasszikus iacuteroacuteit Az orosz eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes kultuacuteraacuteja moumlgoumltt

az orosz irodalom kultuacuteratoumlrteacuteneteacutenek toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacuteja eacutes joacutel

koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekrendje aacutell A filozoacutefiai kritikaacutet eacutes az iacuteroacutei esszeacuteket egyaraacutent az

oumlneacuteletrajzi olvasaacutes jellemezte amelynek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben elsősorban a szerző eacutes

szoumlvege illetve a szerző eacutes hőse koumlzoumltti viszony aacutellt Az orosz irodalmi kultuacutera

sajaacutetossaacutega hogy az eacuterdeklődeacutes itt a szoumlvegről a szerzőre a szoumlveg tekinteacutelyeacuteről a

szerzőeacutere a szoumlveg intencioacutejaacuteroacutel a szerzői tudatra esett A szerző belső eacuteletrajza eacutes

szubjektiacutev tapasztalaacutesa nagyobb suacutellyal esett latba mint a szoumlveg poeacutetikai

megalkotottsaacutegardquo238

Andrejevszkij Turgenyev-esszeacuteiben ugyan reacuteszletes keacutepet rajzol

Turgenyev szemeacutelyiseacutegeacuteről eacuteletszemleacuteleteacuteről figyelembe veacuteve nevelteteacuteseacutet

eacuteletviteleacutet koumlruumllmeacutenyeit de az eszteacuteta proacutebaacutelja előszoumlr a biograacutefiaacutetoacutel fuumlggetlenuumll

tanulmaacutenyozni az eacuteletművet uacutegy hogy elvonatkoztasson a kulturaacutelis-toumlrteacuteneti

koumlrnyezettől eacutes hogy magukra a műalkotaacutesokra oumlsszpontosiacutetson nevezetesen

Turgenyev liacuterai beszeacutedmoacutedjaacutera szoumlvegeinek versnyelvi-proacutezanyelvi jelenseacutegeire

Az 1900-as eacutevek elejeacutere azonban Turgenyev kikeruumll az eacuterdeklődeacutes

homloktereacuteből ezekben az eacutevekben megfigyelhető egy maacuter-maacuter tendencioacutezus

elidegenedeacutes a turgenyevi eacuteletműtől eacutes az 1903-as jubileumi eacutevben az emleacutekező

iacuteraacutesok maacuter azt teszik szoacutevaacute hogy a szerzőt nem tanulmaacutenyozzaacutek eleacuteggeacute noha sokan

237

С АНДРЕЕВСКИЙ Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир искусства

1901 5 211ndash236 212 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 238

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban I m 702

138

ezt a bdquoturgenyevi korrdquo eacutes a kortaacuters időszak koumlzoumltti szakadaacutessal indokoljaacutek239

Rozanov ebben az eacutevben iacuterja meg О писательстве и писателях ciacutemű mukaacutejaacutet

amelyben iacutegy veacutelekedik e jelenseacutegről bdquoHuacutesz eacutevvel halaacutela utaacuten Turgenyev neve

csendesen elhalt korunk nemzedeacutekeinek tudataacuteban Nem sok iacuteroacuteval foglalkoztak

olyan keveset az irodalomban mint ővele az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben [] Azonban ez

lehet az akadeacutemiai kaacutenon jele is egyben Turgenyev bevonult a toumlrteacutenelmi tisztelet

neacutemasaacutegaacuteba ahol olyan csend uralkodik mint a siacuterkamraacuteban Szobra fel van aacutelliacutetva

az orosz Pantheonban laacutethatoacute helyen eacutes oumlroumlkkeacute ott marad de a most eacutelő emberek

semmifeacutele eacutelő dologroacutel nem folytatnak vele paacuterbeszeacutedetrdquo240

Ugyanakkor a Новый

путь ciacutemű lap ugyanebben az eacutevben a turgenyevi proacutezaverseket szembeaacutelliacutetja az

addig kanonizaacutelt turgenyevi eacuteletművel a Senilia ciklusnak kuumlloumln cikket szentel eacutes a

proacutezai koumlltemeacutenyek nyomaacuten Turgenyev az bdquouacutej műveacuteszetrdquo bdquoeacutelőrdquo alakjakeacutent jelenik

meg241

tehaacutet a befogadaacutes eacutes eacuteletműeacutertelmezeacutesek kettősseacutege jellemzi a jubileumi eacutev

megemleacutekezeacuteseit is Bizonyos eacutertelemben paacuter eacutevvel keacutesőbb Annyenszkij bdquoportreacutejardquo

az 1905-ben szuumlletett Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute Turgenyevraquo) amely a

Книги отражений 1906-os első koumlteteacutebe keruumll be nemcsak a turgenyevi eacuteletmű

utolsoacute faacutezisairoacutel eacutes a haldokloacute szerző veacutegnapjairoacutel szoacutel hanem egyuacutettal

befogadaacutesaacutenak elhalaacutesaacuteroacutel vagy haldoklaacutesaacuteroacutel a Turgenyev-recepcioacute

elcsendesuumlleacuteseacuteről is242

Draacutemaian beszűkuumll a turgenyevi szoumlvegek koumlre is az

interpretaacutetorok laacutetoacutekoumlreacuteben a kritika ekkor maacuter csak neacutehaacuteny titok-elbeszeacuteleacutes

valamint a proacutezai koumlltemeacutenyek jelenseacutegeire figyel

Az 1900-as eacutevek veacutegeacutere eleacuterkező uacuten szimbolista bdquovaacutelsaacutegrdquo időszakaacutera a

turgenyevi szoumlvegek uacutejra előteacuterbe keruumllnek Merezskovszkij az 1910-ben iacutert Больная

Россия (magyar kiadaacutesban Beteg Oroszorszaacuteg) ciacutemű munkaacutejaacuteban uacutejra vizsgaacuteloacutedaacutesai

taacutergyaacutevaacute teszi Turgenyevet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-elbeszeacuteleacuteseket Kuumlloumln elemzi a

turgenyevi nőalakokat eacutertelmezeacuteseacuteben Klara Milics Valeria (Diadalmas szerelem

dala) Alice (Laacutetomaacutesok) Szofi (Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) Szuszanna (A boldogtalan laacuteny)

239

Vouml Е СОЛОВЬЕВ О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех 1903

10 1118 240

ВРОЗАНОВ Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и писателях Москва

1995 138ndash144 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 241

Е Л Тургеневские laquoSeniliaraquo = Новый путь 1903 10 184ndash189 242

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

139

vagy Emilia (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) laquoпризрачные и прозрачныеraquo azaz

fantasztikus kiacuteseacuterteties laacutetomaacutesszerű aacutettetsző ikonikus nőalakok amelyeket

Merezskovszkij a goethei bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo ideaacuteljaacuteval hoz oumlsszefuumlggeacutesbe (aligha

veacuteletlen hogy egyik Turgenyev-esszeacutejeacutenek ciacuteme a Поэт вечной женственности ndash

laquoAz oumlroumlk nőiseacuteg koumlltőjeraquo)243

Annyenszkij szinteacuten a titok-proacuteza nőalakjait helyezi

Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek homloktereacutebe Az Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute

Turgenyevraquo) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban Klara Milics alakjaacuteban a megtestesuumllni nem tudoacute szeacutepseacuteg

(laquoневоплотимая красотаraquo) trageacutediaacutejaacutet244

miacuteg a Белый экстаз-ban (laquoFeheacuter

extaacutezisraquo) Szofi eacutes Szuszanna alakjainak bdquoszoborszerűseacutegeacutetrdquo bdquofeheacuterseacutegeacutetrdquo

eacutertelmezi245

Zoumlldhelyi Zsuzsa hangsuacutelyozza hogy azeacutert van kiemelt szerepe

Annyenszkij iacuteraacutesainak a szimbolista Turgenyev-kritikaacuteban mert impresszionista

koumlnnyedseacuteggel eacutes szabad asszociaacutecioacutekkal iacutert meacutelyleacutelektani irodalmi portreacuteiban sajaacutet

koumllteacuteszeteacutenek szimboacutelumvilaacutega felől koumlzeliacuteti a turgenyevi szoumlvegeket246

Csulkov a

Памяти Тургенева Покрывало Изиды (laquoTurgenyev emleacutekeacutenek Iacutezisz lepleraquo) ciacutemű

iacuteraacutesaacuteban a Klara Milicsben jeloumlli meg a turgenyevi gondolat kulcsaacutet ndash abban az

elbeszeacuteleacutesben ami az iacuteroacute halaacutelos aacutegyaacuten szuumlletett levetkőzve minden koraacutebbi ndash

Csulkov szerint Turgenyevre jellemző ndash oacutevatoskodaacutest ezeacutert lehet veacutelemeacutenye szerint

a Klara Milics a szerelemről eacutes halaacutelroacutel alkotott minden megelőző turgenyevi

gondolat folytataacutesa eacutes felszabadult szinteacutezise247

Turgenyev a meacuterteacutek eacutes az egyensuacutely keacutepviselőjeacuteveacute vaacutelik Merezskovszkij

nagy iacutevű nemzetkarakteroloacutegiai koncepcioacutejaacuteban melyet ndash ahogyan Nagy Istvaacuten

kiemeli ndash a PuskinndashTurgenyev illetve TolsztojndashDosztojevszkij szembenaacutellaacutesra eacutepiacutet s

ebben oumlsszekoumlti az irodalomszemleacuteletet eacutes a konzervatiacutevndashliberaacutelis ideoloacutegiaacutet

243

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Больная Россия СПб 1910 eacutes Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт

вечной женственности Im 244

И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 245

И АННЕНСКИЙ Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41 246

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 294 247

Г И ЧУЛКОВ Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки Москва 1909

169-177

140

bdquoOroszorszaacutegban a mindenfeacutele forradalmi eacutes vallaacutesi maximalizmus

hazaacutejaacuteban abban az orszaacutegban ahol annyi az oumlnkeacutentes tűzhalaacutel a zabolaacutetlan

szeacutelsőseacutegek hazaacutejaacuteban Turgenyev Puskin utaacuten a meacuterteacutek alighanem egyeduumlli

geacuteniusza koumlvetkezeacuteskeacuteppen a kultuacutera geacuteniusza Mert mi a kultuacutera ha nem az

eacuterteacutekek kiterjeszteacutese felhalmozaacutesa eacutes megőrzeacutese Ebben az eacutertelemben

Turgenyev a nagy teremtőkkel eacutes romboloacutekkal ndash L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel ndash ellenteacutetben eacuterteacutekeink egyeduumlli őrzője konzervatiacutev iacuteroacute s

mint minden igazi konzervatiacutev ugyanakkor liberaacutelis is Vagy a mai politika

nyelveacuten szoacutelva Turgenyev szemben a maximalista L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel az egyeduumlli minimalista naacutelunk Ebben van az ő oumlroumlk

igazsaacutega Mert baacutermennyire megvetjuumlk is a minimalistaacutekat

bdquonyaacuterspolgaacuterisaacutegukrdquo miatt neacutelkuumlluumlk nem boldogulunk neacutelkuumlluumlk a

maximalistaacutek is megbuknaacutenak Vajon nem azeacutert nem sikeruumllt-e a

forradalmunk mert tuacutelsaacutegosan sok volt benne a meacuterteacutektelenseacuteg eacutes keveacutes az

euroacutepai meacuterteacutektartaacutes tuacutel sok L Tolsztoj eacutes Dosztojevszkij keveacutes

Turgenyevrdquo248

A szimbolistaacutek első uacuten idősebb nemzedeacutekeacutenek maacutesik vezeacuteralakja Brjuszov is

ellentmondaacutesosan viszonyul Turgenyevhez amiről huacutegaacutenak iacutert levelei tanuacuteskodnak

melyekben Brjuszov az irodalomeacuterteacutesre az aacuteltala helyesnek veacutelt szemleacuteletekre

taniacutetja Az ekkor fiatal Brjuszov eacuterezhetően idegenkedik Turgenyevtől a 19 szaacutezadi

meglehetősen szelektiacutev kortaacuters recepcioacute szűrőjeacuten keresztuumll szemleacuteli a turgenyevi

szoumlvegeket toumlrteacutenelmi koumlrnyezetek oumlsszefuumlggeacuteseiben tekint regeacutenyeire a titok-

elbeszeacuteleacutesek pedig szerinte tuacutelsaacutegosan Poe Hoffmann eacutes Flaubert hataacutesa alatt

iacuteroacutedtak249

Brjuszov sok szempontboacutel biacuteraacutelja Turgenyevet de keacutesőbb keacutetseacutegtelenuumll

sokat tesz ndash főkeacutent szerkesztőkeacutent (Весы) kiadoacutekeacutent (Скорпион) ndash azeacutert hogy

jelentős mennyiseacutegű irodalomtoumlrteacuteneti szempontboacutel objektiacutev anyag jelenjen meg a

Turgenyev-eacuteletműről peacuteldaacuteul a Весы ciacutemű folyoacuteiratban A Русский архив-ban ő

248

Ideacutezi NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban Im 714 249

Vouml С С ГРЕЧИШКИН А В ЛАВРОВ Брюсов о Тургеневе (Публ и вст статья

С С Гречишкина и А В Лаврова) = Тургенев и его современники Ленинград 1977 170ndash190

141

maga recenzaacutelja Turgenyev leveleit250

a Северные цветы ciacutemű szimbolista

almanachban pedig Turgenyev Fettel valoacute 1858 eacutes 1873 koumlzoumltt zajloacute levelezeacuteseacutet

publikaacutelja251

Baacutermennyire is idegenkedik Brjuszov Turgenyevtől meacutegis ndash ahogyan

ezt Zoumlldhelyi Zsuzsa kimutatja ndash szeacutepproacutezaacutejaacuteban Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek

hataacutesa eacuterhető tetten252

Zoumlldhelyi Brjuszov kisproacutezaacutejaacutenak eacutes a turgenyevi titok-

novellaacuteknak az oumlsszefuumlggeacuteseit taacutergyalja kuumlloumlskeacutepp a fantasztikus elemek

hallucinaacutecioacutek viacutezioacutek a halottak eacutes eacutelők eacuterintkezeacuteseacutenek megjeleneacuteseacutere Brjuszov

iacuteraacutesaiban Brjuszovnaacutel azonban ndash Zoumlldhelyi eacutertelmezeacuteseacuteben ndash a fantasztikus elemek

sokkal groteszkebb formaacuteban testesuumllnek meg eacutes ennek inkaacutebb a hoffmanni-

odojevszkiji fantasztikus hagyomaacuteny mintsem a turgenyevi titok-proacuteza tekinthető

előzmeacutenyeacutenek viszont mindkeacutet szerző eseteacuteben kimutathatoacute Poe novellaacuteinak hataacutesa

Brjuszov egyeacuteb iraacutent az első aki raacutemutat a poe-i fantasztikum hataacutesaacutera a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesekben eacutes ő maga is Poe koumlvetőjeacutenek vallja magaacutet oroszra fordiacutetja

műveit tanulmaacutenyt is iacuter roacutela253

A jellegzetesen turgenyevi tematika uacutegymint a

szerelem mint veacutegzetes erő vagy mint eacuteletromboloacute tragikum megjelenik Brjuszov

Огненный ангел (Tuumlzes angyal) Алтарь победы (A győzelem oltaacutera) vagy Blok

Песня судьбы (A sors dala) ciacutemű iacuteraacutesaiban valamint a turgenyevi bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo

jelenseacutegeacutenek kifejezeacutesformaacutei Blok ciklusaacuteban az bdquoismeretlen nőrdquo (Незнакомка)

alakjaacuteban is feltűnnek254

Tovaacutebbi turgenyevi hataacutes Brjuszovnaacutel eacutes maacutes szimbolista iacuteroacuteknaacutel a

stilizaacutecioacutek megjeleneacutese Turgenyev elsőkeacutent eacutel a reneszaacutensz kroacutenika vagy novella

stilizaacutecioacutejaacutenak eszkoumlzeacutevel ndash a szaacutezadforduloacuten ez koumlvetőkre talaacutel az itaacuteliai reneszaacutensz

kroacutenikaacutes-novellista Brjuszovnaacutel A Foumlld alatti boumlrtoumlnben uacutegy vaacutelik narraacutetorraacute

elbeszeacutelő instanciaacutevaacute mint ahogyan Turgenyev A diadalmas szerelem dala ciacutemű

novellaacutejaacuteban ide sorolhatjuk meacuteg Brjuszov eacutes Kuzmin antik stilizaacutecioacuteit az orosz

folkloacuter teacutemakoumlreacuteben Remizov Alekszej Tolsztoj vagy Szologub reneszaacutensz

tematikaacuteban pedig Merezskovszkij eacutes Auszlender iacuteraacutesait (vouml peacuteldaacuteul Merezskovszkij

250

В Б БРЮСОВ О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash368 251

Vouml В Б БРЮСОВ (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I 252

Vouml Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 253

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 305 254

I m 311

142

1896-ban szuumlletett Любовь сильнее смерти (laquoA szerelem erősebb a halaacutelnaacutelraquo) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutevel amely A diadalmas szerelem dalaacutehoz hasonloacutean az itaacuteliai reneszaacutensz

novellaacutet stilizaacutelja tematikaacutejaacuteban pedig a Klara Milicshez koumltődik) A Turgenyev

aacuteltal a titok-proacutezaacuteban koumlzponti teacutemakeacutent kezelt eacutelet-aacutelom toposz illetve az eacutelet eacutes az

aacutelom koumlzoumltti hataacutervonalak elmosoacutedaacutesa szinteacuten erősen jelen van a szimbolista

proacutezaacuteban elsősorban Brjuszov Szologub vagy Kuzmin eacutes Blok munkaacuteiban

Turgenyev felteacutetelezett koumlzvetiacutető hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően az impresszionista-

szimbolista fantasztikum az orosz irodalomban a szaacutezadforduloacutera eacuterkezik el a

hipnoacutezis hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok aacutelmok nemcsak a szimbolistaacuteknaacutel hanem

Leonyid Andrejevneacutel eacutes Remizovnaacutel is jelentős szerepet jaacutetszanak

A kritikai elidegenedeacutes elleneacutere a szaacutezadforduloacute eacutes a szaacutezadelő szeacutepirodalmi

ndash intertextuaacutelis ndash Turgenyev-befogadaacutesa tehaacutet nem hal el sőt a titok-proacuteza olyan

iacuteroacutek szaacutemaacutera vaacutelik mintaacutevaacute mint Szologub Zinaida Gippiusz vagy Remizov de

Blok műveiben is kimutathatoacute a hataacutesa Szologub korai munkaacutessaacutegaacuteban a kutatoacutek

egyseacutegesen raacutemutatnak a turgnyevi titok-proacuteza eacutes meacuteg jellegzetesebben a proacutezai

koumlltemeacutenyek bdquonyomairardquo255

kuumlloumlnoumlskeacutepp az 1894-es Тяжелые сны (laquoNeheacutez

aacutelmokraquo) ciacutemű műveacuteben de ugyaniacutegy keacutesőbb Andrej Belij ritmikus proacutezaacutejaacuteban vagy

Bunyin belső hangzaacutesuacute enyheacuten ritmizaacutelt proacutezanyelveacuteben256

Annyenszkij majd

Balmont eacutes Belij is kiacuteseacuterleteznek a proacutezaversek műfajaacuteval toumlbb-kevesebb sikerrel

Balmont proacutebaacutelkozaacutesairoacutel iacutegy iacuter a kritika a Русское богатство ciacutemű lapban

bdquoNeacutehaacutenyan koumlzuumlluumlnk kiacuteseacuterleteztek proacutezai koumlltemeacutenyek iacuteraacutesaacuteval csak koumlzben

elfelejtetteacutek hogy ehhez Turgenyevnek kell lennirdquo257

Balmont aki koumlvetője volt

Turgenyevnek 1921-ben az orosz emigraacutecioacute Paacuterizsban megjelenő lapjaacuteban a

Современные записки-ben koumlzli Мысли о Тургеневе (laquoGondolatok Turgenyevrőlraquo)

ciacutemű cikkeacutet melyben az bdquoimpresszionistardquo Turgenyevet az orosz szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak nevezi258

Ugyanezen veacutelemeacutenyen van Remizov is aacutem ő nem

255

Vouml Л КЛЕЙМАН Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба Ann

Arbor 1983 11ndash17 256

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 306 257

Н КОРОБКА Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское богатство

1897 6 1ndash19 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 258

Vouml К БАЛЬМОНТ Мысли о творчестве Тургенев = К БАЛЬМОНТ Где мой дом Проза

Стихотворения Москва 1992 315ndash324

143

Turgenyev impresszionizmusa hanem iacuteraacutesaiban jelen leacutevő misztikus tartalom miatt

tartja az iacuteroacute műveacuteszeteacutet a szimbolizmus iraacutenyaacuteba mutatoacutenak259

Szinteacuten a proacutezai

koumlltemeacutenyeket emeli ki Rodzevics 1918-as Turgenyev-koumlnyveacuteben amelyet az iacuteroacute

szuumlleteacuteseacutenek szaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert Ebben Rodzevics a titok-elbeszeacuteleacuteseket az

odojevszkiji romantikus-fantasztikus hagyomaacuteny folytataacutesakeacutent eacuterteacutekeli melynek

alapjaacuten ndash veacutelemeacutenye szerint ndash Turgenyev nem tekinthető a szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak Laacutetomaacutesok-elemzeacuteseacuteben arra az bdquoimpresszionista iacuteraacutesmoacutedrardquo hiacutevja fel a

figyelmet amit Merezskovszkij is hangsuacutelyozott A proacutezaversek ciklusaacutet azonban a

szimbolizmus feleacute mutatoacute jelenseacutegkeacutent eacuterteacutekeli Iacutegy iacuter Turgenyevről bdquoTurgenyevneacutel

nincs meghataacuterozott irodalmi tendencia nincs poeacutetikai programja a nagy műveacutesz

jellemzője a kereseacutes ndash uacutej koumlltői teacutemaacutek uacutej irodalmi formaacutek kereseacuteserdquo260

A

szimbolistaacutek maacutesodik uacuten fiatal nemzedeacutekeacutenek műveiben fellelhető turgenyevi

hataacutesokroacutel maacuter esett szoacute de a 20 szaacutezad veacutegi szimbolizmus-kutatoacutek rendszeres

feldolgozaacutesaiban szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk Bezrodnij a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes a

proacutezaversek hataacutesaacutet vizsgaacutelja Blok Незнакомка (Az ismeretlen nő) ciacutemű verses

draacutemaacutejaacuteban261

Lavrov pedig Belij Серебряный голубь (Az ezuumlst galamb) ciacutemű

regeacutenyeacutenek turgenyevi forraacutesait s a titok-proacuteza aacuteltal ihletett reacutetegeacutet kutatja262

A

szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegaacutenakrdquo eacuteveiben a maacuter posztszimbolista orientaacutecioacutejuacute

irodalmaacuterok eacutertelmezeacuteseiben Turgenyev a bdquoszimbolistaacutek aacuteltal elfelejtett klasszikusrdquo

a perifeacuteriaacuteroacutel uacutejra a koumlzeacuteppontba keruumll peacuteldaacuteul az Аполлон folyoacuteirat kuumlloumlnboumlző

szaacutemaiban az 1909-1910-es eacutevekben de főkeacutent uacutejra a turgenyevi

bdquoimpresszionizmusrdquo jelenseacutegeacutet vizsgaacutelva263

amely az eddigiekben felsorolt kritikaacutek

eacutes eacutertelmezeacutesek talaacuten egyeduumlli invariaacutensa A szimbolizmus aacuteltal valamelyest

egyseacutegesen bdquoimpresszionistakeacutentrdquo azonosiacutetott turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a liacuterai elbeszeacuteleacutes

259

Vouml А РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 141-154 260

С И РОДЗЕВИЧ Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения 1818ndash1918

Киев 1918 79ndash138 137 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 261

Vouml М В БЕЗРОДНЫЙ Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту 1989 58ndash71 262

Vouml А В ЛАВРОВ Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная деятельность

Москва 1995 275ndash279 263

Vouml Осип Дымов Влас (Аполлон 1909 1ndash3) А Н Толстой Неделя в Туреневе

(Аполлон 1910 4) Михаил Кузмин Опасный страж (Аполлон 1910 11)

144

kiforraacutesaacutera a proacutezanyelv lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes sajaacutetos retorikai alakzataira

valamint a poeacutema a lirizaacuteloacute proacuteza eacutes a proacutezaversek modalitaacutesaacutera utal

A szimbolista irodalmi kultuacutera eacutes az annak koumlzegeacuteben megszuumllető eacutertelmezői

hagyomaacuteny elidegeniacutethetetlen eacuterdemeket szerzett a klasszikus orosz irodalom 20

szaacutezadi elsajaacutetiacutetaacutesaacuteban Turgenyev-recepcioacuteja azonban ellentmondaacutesos s leginkaacutebb

hullaacutemzoacute volt Ugyanakkor a szimbolista kritika egyeacutertelmű hozadeacuteka hogy

raacuteiraacutenyiacutetja a figyelmet ndash Andrejevszkij szavaival eacutelve ndash a bdquomaacutesik Turgenyevrerdquo264

a

titok-proacuteza eacutes a proacutezaversek alkotoacutejaacutera vagyis a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika aacuteltal nem

eleacuteggeacute vizsgaacutelt eacutes nem eacutertelmezett eacuteletműreacutesz jelentőseacutegeacutere A titok-proacuteza előteacuterbe

helyeződeacuteseacutet motivaacutelja eacutes tovaacutebb erősiacuteti a 19 szaacutezadi radikaacutelis orosz eacutertelmiseacuteg

gondolkodaacutesaacutenak pozitivizmusaacuteval valoacute szakiacutetaacutes eacutes az egyre aktuaacutelisabbnak eacuterzett

misztikumszuumlkseacuteglet Baacuter Muratov Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutet taacutergyaloacute tanulmaacutenyaacuteban

azt a veacutelemeacutenyt keacutepviseli hogy a szimbolista recepcioacute peacuteldaacuteul Merezskovszkij vagy

Csulkov ndash a vallaacutesossaacuteg vagy a misztikussaacuteg tereacuten tett probleacutemafelveteacuteseivel ndash

ugyanuacutegy torziacutetjaacutek a Turgenyev-eacutertelmezeacutest mint a korabeli bdquoradikaacutelisrdquo kritika csak

maacutes iraacutenyban265

Zoumlldhelyi ugyanakkor arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy eacutepp a

szimbolista recepcioacute korrigaacutelja a Turgenyev-korabeli radikaacutelis reacuteszben narodnyik

kritika tendencioacutezus tuacutelzaacutesait vagy torziacutetaacutesait266

Ha oumlsszevetjuumlk az iacuteroacute koraacutenak

kritikai recepcioacutejaacutet a szaacutezadforduloacute szimbolista befogadaacutesaacuteval keacutet kuumlloumlnboumlző

Turgenyev-keacutepet ismeruumlnk meg egyfelől a taacutersadalmi aktuaacutelpolitikai eacutes

eszmetoumlrteacuteneti koncepcioacutekkal foglalkozoacute regeacutenyiacuteroacute keacutepeacutet maacutesfelől pedig az

bdquoimpresszionistardquo szimbolikus-fantasztikus elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezaversek bdquoliacuterairdquo

szerzőjeacutet Iacutegy mindkeacutet kritika szelektiacutev marad figyelmen kiacutevuumll hagyja a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutet eacutes talaacuten egyik sem birkoacutezik meg a turgenyevi eacuteletműegeacutesz

komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesaival

264

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 297 265

Vouml А Б МУРАТОВ Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском литературном

процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ Проблемы поэтики русского

реализма ХIХ века Л 1984 77ndash98 266

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 298

145

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI

UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK

A disszertaacutecioacute olyan kutataacutest oumllel fel amely a turgenyevi titok-elbeszeacuteleacutesek

szoumlvegtaacuteraacutenak rendszeres feldolgozaacutesaacuteval eacutes poeacutetikai vizsgaacutelataacuteval a rsquotitok-proacutezaacutetrsquo

eacutertelmező eacutertekezeacutes megszuumlleteacuteseacutehez vezetett A dolgozat elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes

szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacutesrendjeacutet vizsgaacutelta kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes

szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra Az eacutertekezeacutes nyomon koumlvette a liacuterai eacutes a

narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesait eacutes interakcioacuteit a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes

szemantikai alakzataiban tovaacutebbaacute bemutatta azokat a mozzanatokat amelyekben

tetten eacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba valamint

veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek a liacuterai novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent

megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesa feleacute toumlrteacutenő elmozdulaacutesa Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

disszertaacutecioacute azt mutatta be reacuteszletekbe menően hogy milyen nyelvi-poeacutetikai

lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő eacutes uacutej műfajt leacutetesiacutető

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

A disszertaacutecioacuteban feleacutepuumllt egy olyan elmeacuteleti baacutezist amelynek kereteit a

fikcioacute- eacutes fantasztikumelmeacutelet a szemiotika- eacutes kommunikaacutecioacuteelmeacutelet a szimboacutelum-

eacutes metaforakutataacutes valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak eszkoumlztaacutera

adja Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumlltek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten melyre taacutemaszkodva az eacutertekezeacutes

a Laacutetomaacutesok A diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseket taacutergyaloacute szoumlveginterpretaacutecioacutekkal kapcsoloacutedik a titok-proacuteza

eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz A befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutenaacutel a

disszertaacutecioacuteban kuumlloumln figyelmet kap a Turgenyev-kortaacuters recepcioacute meacuteghozzaacute

nemcsak az orosz hanem a nemzetkoumlzi elsősorban francia eacutes neacutemet kritika valamint

a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacuteg A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja a titok-

proacuteza tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet az orosz szaacutezadforduloacuten azon beluumll a szimbolista

kritikaacuteban illetve a szaacutezadforduloacute eacutes szaacutezadelő szeacutepirodalmaacuteban

146

A titokra vagy titokzatossaacutegra raacutekeacuterdező recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a fantasztikum eacutes a fikcioacute probleacutemaacuteit vetteacutek goacutercső alaacute

valamint kiemelten az aacutelom az aacutelomlaacutetaacutes aktusaacutenak illetve az aacutelom elbeszeacutelői

aacutetiacuteraacutesaacutenak a kutataacutesaacutet ami arra a koumlvetkezteteacutesre vezetett miszerint a turgenyevi

hősoumlk aacutelmai a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute vaacutelnak az aacutelom-narraacutecioacute pedig nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben az eacutertekezeacutes azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelta

megvaacutelaszolni hogy mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja A disszertaacutecioacute azt a teacutezist

fogalmazta meg hogy a titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus

teacutemaacuteban nem a misztikumban nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik

hanem a fentiekben vaacutezolt kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A kereseacutes bemutataacutesa eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve megeacuterteacutesforma az ami a

leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett

irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-

eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint

maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash

kimeriacutethetetlen szubjektum A fikcioacutet vagy az aacutelmot konstituaacuteloacute narratiacutev szoumlveg alanya

peacuteldaacuteul azeacutert mert elbeszeacuteleacutese soraacuten szert tesz arra a diszkurzusra amely alkalmas

olyan empirikusan nem tapasztalt vagy nem tapasztalhatoacute valoacutesaacutegok nyelveacutet

megalkotni mint a ndash szerzőnkneacutel koumlzponti ndash halaacutel eacutes szerelem pontosabban a halaacutel

illetve a szerelem jelenleacutethiaacutenya aacuteltal kivaacuteltott szorongoacute vaacutegy a titok-elbeszeacuteleacutesek

szubjektumaacutenak alapdiszpoziacutecioacuteja

A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutes elemzeacuteseacutenek hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza

modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes

szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetva sajaacutetos nyelvkeacutent azonosiacutetotta s e nyelv egyseacutegeit

azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozta oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute

vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevezett a kortaacuters regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp

a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelt szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted

147

alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute

hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetotta amelyekben tetten eacuterhető

az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a

jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a keletkező szoacute meacutediumaacuteban

veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Felvaacutezolta tovaacutebbaacute azt a ndash homofoacuteniaacutekboacutel eacutes jellegzetes

hangszekvenciaacutekboacutel feleacutepuumllő ndash koumlltői nyelvalkotaacutest jelkeacutepzeacutest amelynek soraacuten a

predikatiacutev szerveződeacutest moacutedosiacutetja vagy foumlluumlliacuterja a fonikus koherencia Az egyes

hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval az eacutertekezeacutes bemutatta hogy a

jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a

fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A

meghallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja lejteacutese emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten az elsajaacutetiacutetott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute

narratiacutevaacutet bont ki Ennek nyomaacuten az eacutertekezeacutes azt a metanarratiacutev eljaacuteraacutest azonosiacutetotta

amely a toumlrteacutenetmondoacute (bdquoepikairdquo) elbeszeacuteleacutest a szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki

azt demostraacutelva mikeacutent tesz szert a koraacutebbi beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes

folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az elbeszeacutelő

Az intonaacutecioacutes metafora elmeacuteleteacutenek alapjain az elemzeacutes a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutet helyezte előteacuterbe bemutatva hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera Az interpretaacutecioacute tehaacutet

arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a lirizaacuteloacute proacutezaacuteban az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy

auditiacutev modellje vaacutelik proacutezanyelvi koacuteddaacute

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel az elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre

jutott hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk egy belső beszeacutedaktus

metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere iraacutenyul A repuumlleacutes tehaacutet nem a

foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem pusztaacuten a toumlrteacutenelmi

helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az eacuteletet eacutertelmező belső

beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt

időutazaacutes Az elemzeacutes az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő

narraacutetor alakjaacutet a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacutejakeacutent jeloumllte meg A

Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek aacuteltal alkototott oumlsszetett

szimbolikus rendszerek elemzeacuteseacutevel a disszertaacutecioacute azokat a metaforikus kiteacuterőket

148

mutatta be amelyek autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten Utoacutebbiak

feladata hogy megjeloumlljeacutek azt a sajaacutetos transzgresszioacutet ami a toumlrteacutenetmondoacute

elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő

aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll

A diadalmas szerelem dala ciacutemű titok-novella interpretaacutecioacuteja bemutatja a

reneszaacutensz novella az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a

turgenyevi szoumlvegre vonatkoztatva s azzal egyuumltt az alkotaacutes a meguacutejuloacute

kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet helyezte az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis

vonatkozaacutesban kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetott a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-

legendaacutenak illetve Leonardo Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash

modalitaacutesban alkotnak előzetes koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi

megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia portreacute megalkotaacutesaacuteban Azeacutert vaacutelik a novella

doumlntő mozzanataacutevaacute Valeria aacutelma eacutes az abban veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes mert annak

soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes a

dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacuteeacute Ennek bemutataacutesaacuteval az

elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes

szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az

ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek leacutetre Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet

festi Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkotva

zeneacutel az alkotoacute a melpomenos ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel

dionuumlszoszi szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban laquomaniaraquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet

a dalt a diadalmas szerelem dalaacutet A megszoacutelaltatott zenei textuacutera a bdquodiadalmas

szerelem dalardquo tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalense Az eacutertekezeacutes raacutemutat a dal fogalmaacutenak megkettőződeacuteseacutere az

elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be ndash a festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

149

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a turgenyevi szoumlvegmű

A Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacuteja foumlltaacuterta a poe-i

novella mint ihletforraacutes hataacutesaacutenak eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a turgenyevi szoumlvegben kuumlloumlnoumls

tekintettel a hasonmaacutesalakmaacutes eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacutejaacutera valamint a

halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutera Az elemzeacutes a

reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeire vilaacutegiacutetott raacute azt demonstraacutelva

hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted kontrasztja vaacutelik a

szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint

keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet az elemzeacutes az intertextussal kiegeacutesziacutetett

visszaemleacutekezeacutes folyamataacutet koumlrvonalazta amelynek soraacuten az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet egeacutesziacuteti ki vagyis az

intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az interpretaacutecioacute azt bizonyiacutetja hogy eacutepp az

aacutellandoacute reflexioacute a legnagyobb gaacutet alanyi azonossaacuteg kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban

eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel amelynek kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Olyan diszkurzusra van

szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt

esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes

aktusaacutenak az elemzeacutes arra mutatott raacute mikeacutent lesz az aacutelom nyelveacuten keresztuumll

veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

A disszertaacutecioacute bemutatta a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute reacuteszletekbe

menően taacutergyalta a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat uacutegymint a szem a

tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a

halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterta

foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva

megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

150

lesz azaz megteremti a halaacutel relevaacutens diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo

vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute

vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve megteremteacuteseacutenek szenvedőből cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel

elbeszeacutelő azaz a halaacutel elszenvedőjeacuteből az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo a szoumlveg aacutegense

lesz Mikeacutent a maacutesik elbeszeacuteleacutesben itt is a koumllteacuteszet ndash a bdquodal diadalaacuteroacutelrdquo ndash van szoacute

melynek bekoumlvetkezeacutese az agoacutenia pillanataacuteban magaacuteval a csodaacuteval a

tapasztalatfelettinek a megtapasztalaacutesaacuteval egyenlő amit immaacuter a bdquotitokrdquo

elsajaacutetiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute koumlltői elbeszeacuteleacutes jeleniacutet meg

A disszertaacutecioacute eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa mellett ezuacuteton megjeloumlloumlm a

kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes koumlvetkező leacutepeacuteseit taacutemaszkodva a titok-

proacuteza poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezői

tapasztalatokra eacutes eredmeacutenyekre tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacutenak poeacutetikai

uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet tartom indokolt kutataacutesi iraacutenyvonalnak tovaacutebbaacute a titok-proacuteza liacuterai

elbeszeacuteleacuteseinek eacutes a proacutezaversek ciklusaacutenak elhelyezeacuteseacutet abban az

irodalmomtoumlrteacuteneti folyamatban amelynek taacutejeacutekozoacutedaacutesi pontjait fentebb

megjeloumlltem a Kitekinteacutes ciacutemű fejezet első feleacuteben A liacutera eacutes epika hataacuteraacuten mozgoacute

turgenyevi beszeacutedmoacuted a lirizaacuteloacute proacutezanyelv a liacuterai elbeszeacuteleacutes megformaacutelaacutesaacuteval majd

a proacutezai koumlltemeacutenyek megteremteacuteseacutevel Turgenyev egyreacuteszt kapcsoloacutedik egy neacutemet-

francia romantikus hagyomaacutenyhoz tovaacutebbaacute a vele eszteacutetikai-alkati rokonsaacutegot

mutatoacute Flaubert liacuterai proacutezaacutejaacutehoz eacutes Baudelaire proacutezaverseihez maacutesreacuteszt viszont

leacutetrehozza sajaacutet egyedi ndash a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezai koumlltemeacutenyek alkotta ndash

szoumlvegkorpuszaacutet amelynek paacuterhuzamossaacutegai eacutes hataacutesai kimutathatoacutek nemcsak az

orosz irodalomban elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Remizov Balmont

illetve Blok Belij eacutes Bunyin iacuteraacutesaiban hanem a francia elbeszeacutelők koumlreacuteben uacutegymint

Gautier Merimeacutee Flaubert Villiers de lrsquoIsle-Adam majd kuumlloumlnoumlskeacutepp Maupassant

elbeszeacuteleacuteseiben tovaacutebbaacute az angol-amerikai szeacutepproacutezaacuteban George Eliot Henry

James Virginia Woolf Joseph Conrad eacutes Somerset Maugham műveiben valamint a

neacutemet novellisztikaacuteban mindenek előtt Theodor Storm titok-novellaacuteiban amelyre

Thomas Mann is raacutemutat egy 1930-as esszeacutejeacuteben

151

bdquoStormban eacutes Turgenyevben valoacutesaacuteggal testveacuteri hasonloacutesaacuteg eacuteszlelhető egy

eacutes ugyanazon alak ez keacutet vaacuteltozatban szinte egy atya gyermekei akiket keacutet

anyafoumlld szuumllt [] Megneacuteztem őket ismeacutet e keacutet szellem- s

műveacuteszetgoumlrnyesztette főt akikben igeacutenyeacutenek s megvaloacutesulaacutesaacutenak egyik

csuacutecspontjaacutet eacuterte el a 19 szaacutezad novellaacuteja Valoacuteban testveacuterfejek csupaacuten

szuumlleteacutesuumlk s tehetseacuteguumlk eacutegalja miatt kuumlloumlnboumlzők [] rokonok s nemcsak

egy eacutevszaacutezad teszi azzaacute őket hanem jellegzetesen kuumlloumlnboumlző teruumlleten

eacuterzeacutesre formaacutera hangulat-műveacuteszetre s az emleacutekezeacutes faacutejdalmaacutera neacutezve is

valami hasonloacutet keacutepviselnekrdquo267

E paacuterhuzamossaacutegok eacutes turgenyevi hataacutesok kutataacutesa pedig azeacutert is iacutegeacuterkezik vonzoacute

kihiacutevaacutesnak mivel a szaacutezadforduloacute tendenciaacuteihoz impresszionista-szimbolista

proacutezaacutejaacutehoz koumltik a turgenyevi elbeszeacutelő műveacuteszetet proacutezai koumlltemeacutenyek pedig

amelyek Turgenyev utolsoacute iacuteraacutesai Baudelaire hasonloacute ciklusaacutehoz kapcsoloacutednak

koumlvetkezeacuteskeacutepp egyeacutertelműen a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacuteban uacutetjaacutera induloacute

modernseacuteg iraacutenyaacuteba mutatnak Az esemeacutenyesseacuteg aacuteteacuterteacutekelődeacutese eacutes

uacutejrafogalmazoacutedaacutesa a figyelem aacutethelyeződeacutese a belső toumlrteacuteneacutesekre a pillanatban

foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom a veacutegtelen eacuterveacutenyű pillanat intenzitaacutesa a teljes eacuteletsors helyett

aacutelloacute szimbolikussaacute emelt eacuteletreacuteszletek az empirikustoacutel a szimbolikus feleacute valoacute

elmozdulaacutes a szervezőelvveacute vaacuteloacute liacuteraisaacuteg mind annak a ndash modernseacuteg feleacute mutatoacute ndash

liacuterai elbeszeacutelő műveacuteszetnek az ismeacutervei amelynek autopoetikus megnyilatkozaacutesai

azt az aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve

intonaacutecioacutek kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev

nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll Ez az a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted amelyben az elbeszeacutelhetetlenseacutegbe elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev

strateacutegia helyeacutere beiktatoacutedik a metaforikus szemantika tere ndash a lirizaacuteloacute proacutezanyelv

megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacutesekeacutent vagyis egy uacutej műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus

ihletforraacutesakeacutent

267

Thomas MANN Theodor Storm = Thomas MANN Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford Laacutenyi Viktor

Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956 211

152

BIBLIOGRAacuteFIA

АНДРЕЕВСКИЙ С Литературные очерки СПб 1902

АНДРЕЕВСКИЙ С Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир

искусства 1901 5 211ndash236

АННЕНСКИЙ И Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

АННЕНСКИЙ И Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41

БАХТИН М Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) =

Звезда 1926 6 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben

(Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985

БАХТИН М Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского ГЛАВА

V Москва Художественная литература 1972 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute

Dosztojevszkijneacutel Helikon 1999 No 1-2 63-90

БАЛЬМОНТ К Мысли о творчестве Тургенев = БАЛЬМОНТ К Где мой дом

Проза Стихотворения Москва 1992 315ndash324

BAUDELAIRE Charles Baudelaire vaacutelogatott művei (Szerk Reacutez Paacutel) Budapest 1964

БЕЛИНСКИЙ В Г Взгляд на русскую литературу 1847 г = Белинский В Г

Полное собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

БЕЗРОДНЫЙ М В Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту

1989 58ndash71

BLACK Max Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol

153

55 1954-1955 273-294 Magyarul BLACK Max A metafora (Ford Melis Ildikoacute) =

Helikon 19904 432-447

БЛОК А Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963

BORGES Jorge Luis Collected Fictions Penguin 2001

BREDIN Hugh SANTORO-BRIENZA Liberato Philosophies of Art and Beauty

Introducing Aesthetics Edinburgh 2000

БРЮСОВ В Б (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I

БРЮСОВ В Б О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash

368

CAILLOIS Roger Au coeur du fantastique Paris 1965

CASTEX Pierre-George La Conte fantastique en France Paris 1951

ЧИЖ ВФ Тургенев как психопатолог Москва 1899

ЧУЛКОВ Г И Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки

Москва 1909 169-177

DALBY Andrew The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980

107-119

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009

DOREN Alfred (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren

1864-1883 Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

154

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod

Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1884

FLAUBERT Gustave Gustave Flaubert levelei Budapest 1946

FREUD Sigmund Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985

FREUD Sigmund A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) FREUD

Sigmund Esszeacutek Budapest Gondolat 1982

ГАБЕЛЬ М О laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) =

НЛ БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225

GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth

Koumlnyvkiadoacute 1978

GENETTE Geacuterard Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114

(1990) 755-774

ГЕРШЕНЗОН М О Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919

GLOBUS Gordon Dream Life Wake Life Albany State U of NY Press 1987

ГОНКУР Э Ж Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни СПб

Северный вестник 1897

ГРЕЧИШКИН С С ЛАВРОВ А В Брюсов о Тургеневе = Тургенев и его

современники Ленинград 1977 170ndash190

ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Письма = ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Полное собрание

сочинений в тридцати томах Ленинградsbquo Наука 1972

155

HARTWELL David G A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3

Tom Doherty Assoc Llc 1992

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990

HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A

szoacute eacutelete Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest

Argumentum 2004 105ndash122

HETESI Istvaacuten Turgenyev elbeszeacuteleacutesei A bdquofelesleges emberrdquo-től az bdquoorosz europeacuteerrdquo-

ig = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II

Budapest 2006

HOESTEREY Ingeborg From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche =

European Journal of English Studies 1999 Vol 3 No178ndash86

ISER Wolfgang A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest

Osiris 2001

ИЗМАЙЛОВ НВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская

повесть XIX века История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973

134ndash169

JACKSON Rosemary Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash

New York 1981

КАНТ И Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994

КЛЕЙМАН Л Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба

Ann Arbor 1983 11ndash17

КОНИ А Ф Воспоминания о писателях Москва 1989

156

КОВАЧ А Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf

SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-

Main 1994

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY

Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes

koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 11-66

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek Dosztojevszkij műveiben) =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik veszpreacutemi

regeacutenykollokvium Budapest Argumentum 2007 (Diszkurziacutevaacutek 7) 89-138

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-

4 LV Eacutevfolyam A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 170-194

КОВАЧ Арпад На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung

542 (2009) 359-382

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) =

Iskolakultuacutera 20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

КОРОБКА Н Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское

богатство 1897 6 1ndash19

КРАСНЯЩИХ Андрей Петрович laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и

типология изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного

Славянского Ун-та Харьков 2000 ТЗ 4 71-76

КШИЦОВА Дануше Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 121-130

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998

157

ЛАВРОВ А В Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная

деятельность М 1995 275ndash279

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959

ЛОТМАН Ю М О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри

мыслящих миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри

мыслящих миров Статьи Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург

ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul LOTMAN JURIJ A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele

modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute Peacutecs Janus Pannonius

Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43

ЛОТМАН Ю М Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = ЛОТМАН Ю

М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-

125 Magyarul LOTMAN JURIJ Az aacutelom ndash szemiotikai ablak = LOTMAN JURIJ Kultuacutera

eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 196-202

LORD Robert Russian Literature An Intruduction New York Taplinger 1980

LOVECRAFT H P Collected Essays (Ed S T JOSHI) New York 2006

MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

MANN Thomas Theodor Storm = MANN Thomas Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford

Laacutenyi Viktor Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956

MAUPASSANT Guy De A feacutelelem = Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese (Ford Papp

Gaacutebor) Budapest 1966 141-146

158

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8

22 авг

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Вечные спутники СПб 1897

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Больная Россия СПб 1910

MEREZSKOVSZKIJ D SZ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej

iraacutenyzatai = A szimbolizmus Budapest 1965

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Эстетика и критика Москва 1994

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Поэт вечной женственности = МЕРЕЖКОВСКИЙ ДС

Было и будет Невоенный дневник 1914ndash1916 Аграф 2001

МОСТОВСКАЯ Н Н Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная

традиция = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 152-161

МУРАТОВ А Б Повесть И С Тургенева laquoПеснь торжествующей любвиraquo =

Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137

МУРАТОВ А Б Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском

литературном процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ

Проблемы поэтики русского реализма ХIХ века Ленинград 1984 77ndash98

МУРАТОВ А Б Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985

НАДЬ Иштван Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ

(ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98

159

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699-720

НАТОВА Надежда О мистических повестях Тургенева = Transactions of the

Association of Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149

НИЦШЕ Ф Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2

томах Москва Мысль 1990 Т 1

NIETZSCHE Friedrich A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus

Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1986

ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967

PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Balassi Kiadoacute 2001

PENZOLDT Peter The Supernatural in Fiction London 1952

ПЕТРОВСКИЙ МА Таинственное у Тургенева = РОЗАНОВ ИН СОКОЛОВ МЮ

(ред) Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 70-97

POE Edgar Allan The Philosophy of Composition Chicago 1977

POE Edgar Allan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = BORBAacuteS Maacuteria

KRETZOI Mikloacutesneacute (szerk) Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei Budapest Euroacutepa

1981

ПУМПЯНСКИЙ ЛВ Группа laquoтаинственных повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ

Классическая традиция Собрание трудов по истории русской литературы

Москва Языки русской культуры 2000 448-463

RABKIN Eric The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976

160

РЕМИЗОВ А М Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва

1989 153-156

РЕМИЗОВ А М Тридцать снов = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989

157―191

RICHARDS I A The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University

Press 1936 Magyarul (reacuteszlet) RICHARDS I A A metafora (Ford Raacutecz Judit) =

Helikon 19771 120ndash128

RICOEUR Paul Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash

London Yale University Press 1970

RICOEUR Paul Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006

ROMBERG Bertil Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel

Stockholm 1962

РОДЗЕВИЧ С И Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения

1818ndash1918 Киев 1918 79ndash138

РОЗАНОВ В В Мысли о литературе Москва 1989

РОЗАНОВ В В Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и

писателях Москва 1995 138ndash144

ШАТАЛОВ СЕ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки

Вопросы литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97

ШМИД Вольф Нарратология Москва 2008

ШКЛОВСКИЙ В О теории прозы Moсквa 1929

161

SCHOPENHAUER A Kiacuteseacuterlet a szellemlaacutetaacutesroacutel s mi azzal oumlsszefuumlgg = Parerga eacutes

Paralipomena (Ford Liebermann Paacutel Varroacute Istvaacuten) Budapest 1924

СМИРНОВ Игорь На пути к теории литературы Родопи 1987

СМИРНОВ Игорь Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) =

Леонид ГЕЛЛЕР (ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX

века Москва 1994 215-224

SZMIRNOV Igor Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom

(Ford Szilaacutegyi Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

СОЛОВЬЕВ Е О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех

1903 10 1118ndash1123

СОЛОВЬЁВ В С Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966

SULLIVAN Jack Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to

Blackwood Ohio University Press 1978

SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő proacutezaacuteban =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 185-197

SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom

eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 333-356

SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Tanulmaacutenyok A harmadik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum 2010 219-

228

162

TODOROV Tzvetan Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor)

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

TOKAREV Sz A (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988

ТОПОРОВ В Странный Тургенев Москва Российский Государственный

Гуманитарный Институт 1998

TOURGUEacuteNEFF Ivan Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs

1873

TURGENYEV Ivan Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon

1963

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978

TURGENYEV Ivan Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash

530

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan

TURGENYEV A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978 709ndash735

TURGENYEV Ivan A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek

(Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130

TURGENYEV Ivan Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford

Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963

163

ТУРГЕНЕВ И С Полное собрание сочинений и писем в тридцати томах

Москва Наука 1981

ТУРГЕНЕВ И С Призраки = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в 12 томах

Москва 1956 Toм 7 7-38

ТУРГЕНЕВ И С Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 371-393

ТУРГЕНЕВ И С Клара Милич (После смерти) = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 394-454

УСПЕНСКИЙ Б А История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика

истории Семиотика культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 9-49

VASMER Max Russisches etymologisches Woumlrterbuch I-IV Heidelberg 1950-58

(Orosz kiad Москва 1986-87)

VAX Louis LrsquoArt et la Litteacuterature fantastiques Paris 1960

ВЕТРИНСКИЙ Ч Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920

WOODWARD James Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD

Form and Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers

1993 59-74

WUNDRAM Manfred MARTON Paolo PAPE Thomas Andrea Palladio 1508-1580

Architect Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe Budapest 2006 I koumltet 367-

380

164

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega Budapest Euroacutepa 1978

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская

литература XIX века = Studia Slavica Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова =

Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 88ndash98

3

TARTALOM

BEVEZETEacuteS 5

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN 12

ELHELYEZEacuteS 12

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ 18

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA 28

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo 41

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN LAacuteTOMAacuteSOK 50

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS 50

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD 56

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA 61

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI 66

4

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ A DIADALMAS SZERELEM DALA 76

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA 76

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG 84

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET 90

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT 96

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS A KLARA MILICS C

ELBESZEacuteLEacuteSBEN 100

POE NYOMAacuteBAN 100

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute 105

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS 116

A TURGENYEVI METAFORA 121

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS 131

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN 131

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK 145

BIBLIOGRAacuteFIA 152

5

BEVEZETEacuteS

A disszertaacutecioacute ceacutelja Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak az uacuten titok-elbeszeacuteleacutesek műfajaacutenak

rendszeres poeacutetikai feldolgozaacutesa Az eacutertekezeacutes az eddig keveacutesseacute kutatott kisproacutezai

művek elemzeacuteseacutevel eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel elsősorban azt igyekszik feltaacuterni hogy milyen

nyelvi-poeacutetikai lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő uacutej

műfajt leacutetesiacutető iacuteraacutesmoacutedjaacuteban kuumlloumlnoumls tekintettel az elbeszeacutelő proacuteza lirizaacuteloacute

tendenciaacuteira metaforikus kifejezeacuteseacutere eacutes figuratiacutev jelenteacutesvonatkozaacutesaira

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute a Turgenyev-korabeli recepcioacuteval kezdődő s a

szaacutezadforduloacute majd a 20 szaacutezad kritikaacutejaacuteval folytatoacutedoacute de meacuteg napjainkban is tartoacute

eacutertelmezeacutesi hagyomaacuteny eacutes folyamat amelyhez az eacutertekezeacutessel kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok

egyreacuteszt szaacutemos inspiraacutecioacuteval szolgaacutelt maacutesreacuteszt viszont szabadon hagyott jelentős

kutataacutesi teruumlleteket mivel főkeacutent tematikus megkoumlzeliacuteteacuteseket alkalmazott

Nevezetesen a fantasztikum misztikum titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg szoumlvegben valoacute

jelenleacuteteacutet teacutemakeacutent kezelő maacutesfelől pedig az eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes

hagyomaacutenyaacutehoz kapcsoloacutedoacute megfontolaacutesokat hagyott oumlroumlkuumll Ennek hangsuacutelyozaacutesa

azeacutert leacutenyeges mert sajaacutetos aktualitaacutest ad a kutataacutes taacutergyaacutenak eacutes

probleacutemafelveteacuteseinek melyek az elbeszeacuteleacutesek poeacutetikai megalkotottsaacutegaacutera a titok-

referencia eacutes a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedozatainak oumlsszefuumlggeacuteseire oumlsszpontosiacutetanak A

disszertaacutecioacute tehaacutet elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit

vizsgaacutelja kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra

Ceacutelja tovaacutebbaacute az is hogy a turgenyevi proacuteza diszkurziacutev rendjeinek előteacuterbe

helyezeacuteseacutevel hozzaacutejaacuteruljon a titok-elbeszeacuteleacutesek szoumlvegtaacutera aacuteltal leacutetrejoumltt műfaji

korpusz poeacutetikai uacutejraeacutertelmezeacuteseacutehez

A disszertaacutecioacute bemutatja hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes

nagyregeacutenyek termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes

fiuacutek a Kuumlszoumlboumln vagy a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisproacutezai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy

merőben uacutej poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot A disszertaacutecioacute tehaacutet azokat a mozzanatokat

azonosiacutetja eacutes taacuterja foumll melyekben tetteneacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa

nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba eacutes elmozdulaacutesa veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek feleacute

6

Műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesaim koumlzponti keacuterdeacutesfelveteacutese eacuteppen az hogy miben

rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes mikeacutent jut el a szerző a liacuterai

novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesaacutehoz Az

eacutertekezeacutes feladata tehaacutet a liacuterai eacutes a narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesainak eacutes

interakcioacuteinak nyomonkoumlveteacutese a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes szemantikai

alakzataiban

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a legpregnaacutensabban turgenyevi titok-

elbeszeacuteleacutesek uacutegymint a Laacutetomaacutesok (Призраки) A diadalmas szerelem dala (Песнь

торжествующей любви) eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) (Клара Милич (После

смерти)) ciacutemű művek aacutellnak A szoumlvegelemzeacutesek centraacutelis tematikaacutejaacutet a

beszeacutedmoacutedok vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg problematikaacuteja a kisproacutezai elbeszeacuteleacutes

rsquotoumlbbnyelvűseacutegersquo a szemiotikailag elteacuterő kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya a

hang eacutes az intonaacutecioacute metafora- eacutes szoumlvegkeacutepző szerepe az alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja az oumlneacutertelmező belső beszeacuted mintaacutei alkotjaacutek

valamint az eacutelet-aacutelom filozofeacutema aktualizaacuteloacutedaacutesa az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes

azzal egyuumltt a sajaacutet nyelv kereseacuteseacutenek tematizaacuteloacutedaacutesa

A disszertaacutecioacute moacutedszertana egy olyan elmeacuteleti baacutezisra eacutepuumll amelyben a

fantasztikum eacutes a rsquotitokrsquo keacuterdeacutese a fikcioacuteelmeacuteletek eacutes fantasztoloacutegiaacutek integratiacutev

szűreacutese menteacuten az aacutelomkutataacutes eacutes az aacutelomszoumlvegek elemzeacutese a narratoloacutegia

fikcionalitaacuteselmeacutelet szemiotika szimboacutelum- eacutes metaforaelmeacutelet mozgoacutesiacutetaacutesaacuteval

valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak alkalmazaacutesaacuteval koumlrvonalazhatoacute

Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumllnek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten

A szerző feladataacutenak tekinti a befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutet

ugyanakkor tudatosan igyekszik elkeruumllni hogy kuumlloumln fejezetben elszigetelten

ismertesse a titok-elbeszeacuteleacutesek kritikai eacutes szeacutepirodalmi recepcioacutejaacutet Az elmeacuteleti

fejezetekkel valamint a szoumlveginterpretaacutecioacutekkal szervesen kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok a

vizsgaacutelandoacute jelenseacuteg eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz egyebek mellett arra toumlrekedve

hogy szem előtt tartsam az eacuteletmű-egeacutesz komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesait illetve a

titok-elbeszeacuteleacutesek megfelelő elhelyezeacuteseacutet a turgenyevi oeuvre-ben Kuumlloumln figyelmet

7

eacuterdemel Turgenyev kortaacutersainak veacutelekedeacutese meacuteghozzaacute nemcsak az orosz kritikaacuteeacute

mely Szaltikov-Scsedrin Herzen Dosztojevszkij vagy Leonyid Polonszkij iacuteraacutesaiban

vagy az olyan kortaacuters folyoacuteiratokban mint a Новое время a Новости a Заря a

Неделя Санкт-Петербургские Ведомости az Эпоха a Мир a Дело a Порядок

vagy a Страна ciacutemű lapokban jelenik meg hanem a kortaacuters nemzetkoumlzi befogadaacuteseacute

peacuteldaacuteul a Flaubert Daudet Zola a Goncourt-testveacuterek majd Maupassant neveacutevel

feacutemjelzett paacuterizsi koumlroumlkeacute a neacutemet Theodor Storm Paul Heyse vagy a berlini kritikus

Ludwig Pietsch iacuteraacutesaieacute illetve a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacutegeacute Kuumlloumln fejezetben

taacutergyalom a műfaj tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet a szaacutezadforduloacuten s azon beluumll is a

szimbolista paradigmaacuteban (Merezskovszkij Annyenszkij Brjuszov Remizov

Balmont) valamint e paradigmaacuten tuacutel a Северный вестник a Новый путь a Весы

majd az Аполлон ciacutemű lapokban vagy a Северные цветы szimbolista almanachban

Az elmeacuteleti eacutes moacutedszertani haacutetteret is kiacutenaacuteloacute Turgenyev-recepcioacute mely az elmuacutelt bő

szaacutez eacutevben a titok-proacutezaacutera kiemelten koncentraacutelt az orosz kritikaacuteban Mihail

Gersenzon Lev Pumpjanszkij eacutes Vlagyimir Toporov a nemzetkoumlzi befogadaacutesban

Henry James Thomas Mann James Woodward eacutes Richard Peace neveivel

suacutelypontozhatoacute az aacuteltalam megkuumlloumlnboumlztetett figyelemmel kiacuteseacutert magyar

filoloacutegiaacuteban pedig Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten iacuteraacutesaival valamint a poeacutetikai

eacutertelmezeacutes toumlrteacuteneteacuteben Krooacute Katalin eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted munkaacuteival

A Fantasztikum eacutes fikcioacute ciacutemű nyitoacutefejezet recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesai tartalmazzaacutek a disszertaacutecioacute szemleacuteleti eacutes moacutedszertani

megalapozaacutesaacutet Ide kapcsoloacutedik a turgenyevi titok-proacuteza elhelyezeacutese a fantasztikus

irodalomban kuumlloumlnoumls tekintettel a romantika oumlroumlkseacutegeacutere a hoffmanni-odojevszkiji

tradiacutecioacutera valamint a Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus irodalmi hagyomaacutenyra

Pumpjanszkij fantasztikumelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak bemutataacutesaacutet koumlvetően egy

taacutegabb elmeacuteleti baacutezist teacuterkeacutepezek fel Algernon Blackwood eacutes Peter Penzoldt

funkcionaacutelis elmeacuteleteire Vlagyimir Szolovjov eacutes Tzvetan Todorov meghataacuterozoacute

fantasztikum-koncepcioacuteira illetve Igor Szmirnov eacutes Eric Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutera

taacutemaszkodva A felvaacutezolt keacuterdeacuteskoumlroumlk feacutenyeacuteben elengedhetetlenneacute vaacutelik a

narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa illetve a szerzői eacutes az

elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa melynek eredmeacutenyekeacuteppen

8

koumlrvonalazhatoacute a fantasztikum eacutes a fikcioacute narratiacutev modalitaacutesa Ehhez szervesen

kapcsoloacutedik az a keacuterdeacutesfelveteacutes hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak kituumlntetett

szerephez az aacutelmok illetve az aacutelomlaacutetaacutes aktusai tovaacutebbaacute hogy a turgenyevi hősoumlk

aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash

eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelomkutataacutes fikcioacuteelmeacuteleti vetuumlleteit Wolfgang Iser

koncepcioacuteival miacuteg szemiotikai vonatkozaacutesait Jurij Lotman eacutes Borisz Uszpenszkij

elmeacuteleteivel erősiacutetem meg Az aacutelom-elbeszeacuteleacutesnek az eacuten-elbeszeacuteleacutes eacutes a proacutezanyelvi

alanyisaacuteg koumlzegekeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacuteben Kovaacutecs Aacuterpaacuted perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes-

elmeacuteleteacutere taacutemaszkodom

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelom megvaacutelaszolni hogy

mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja hogyan eacutes milyen felfogaacutesban hataacuterozhatoacute meg

Bizonyos hogy a mai irodalomtudomaacutenyi kihiacutevaacutesok tuumlkreacuteben nem teacutemakeacutent kell a

bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere

szert tenni Eacuteppen ezeacutert a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet nem a titok nem a fantasztikum nem

az aacutelom imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Teacutezisem szerint tehaacutet a

titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus teacutemaacuteban nem a misztikumban

nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik hanem a fentiekben vaacutezolt

kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A hang ezer arca ciacutemű fejezet a Laacutetomaacutesok elemzeacuteseacutet fejti ki melynek

hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az

interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes szoumlvegeacutet ndash a zeneacutehez hasonliacutetva ndash sajaacutetos nyelvkeacutent

azonosiacutetja s e nyelv egyseacutegeit azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet

laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevez a kortaacuters

regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute

kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes

tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetja

amelyekben tetten eacuterhető az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli

a keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Az egyes hangindexekben

rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval azt mutatom be hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute

9

modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi

moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A bahtyini intonaacutecioacutes

metafora elmeacuteleteacutet uacutegy vonatkoztatom a turgenyevi szoumlvegre hogy a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak jelentőseacutegeacutere oumlsszpontosiacutetok s arra hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel egyreacuteszt visszautalok az elmeacuteleti

fejezetek hozadeacutekaacutera maacutesreacuteszt pedig ismertetem a Laacutetomaacutesokra iraacutenyuloacute rsquofantasyrsquo-

koncepcioacutekat (Pikszanov Vinogradov) uumltkoumlztetve a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseivel

(Andrejevszkij Vetrinszkij) kiegeacutesziacutetve James Woodward (re-)integraacutecioacute-

elmeacuteleteacutevel majd arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy minek lehet az idő- eacutes

teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes illetve milyen alanyt

azonosiacutet az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő narraacutetor alakja

A Kettős olvasat dal eacutes szoumlvegmű ciacutemű fejezet A diadalmas szerelem dala

ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet tartalmazza amely bemutatja a reneszaacutensz novella

az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a turgenyevi szoumlvegre

vonatkoztatva valamint a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacutet Az itaacuteliai

cinquecento Ferrara vaacuterosa a keacuteső reneszaacutensz idejeacuten nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok Boiardo Ariosto eacutes

Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino festeacuteszeteacutenek eacutes Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje mindez az alkotaacutes a meguacutejuloacute kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet

helyezi az elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis vonatkozaacutesban kiemelt

jelentőseacutege van a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-legendaacutenak illetve Leonardo

Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash modalitaacutesban alkotnak előzetes

koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia

portreacute megalkotaacutesaacuteban A novella doumlntő mozzanata Valeria aacutelma eacutes az abban

veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes amelynek soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel

megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok felfejteacuteseacutevel pedig arra toumlrekszem

raacutemutatni hogy az elbeszeacuteleacutesben leacutetrejoumln annak a műveacuteszet- eacutes alkotaacutesszemleacuteletnek

a metatextusa ami az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az

apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

10

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet A festő Fabio eacutes a zeneacutesz

Muzio alakjaacuteban s a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten

Apolloacuten eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva melynek alapjaacuten azt kiacutevaacutenom

bemutatni hogy mikeacutent hozzaacutek leacutetre e mitoloacutegiai gyoumlkerű szimbolikus rendszerek az

uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes

metanyelveacutet eacutes hogyan kettőződik meg a dal fogalma hogyan vaacutelik a zenei textuacutera

a diadalmas szerelem dala az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalenseacuteveacute

Az elmuacutelaacutes nyelve alakmaacutes eacutes aacutetalakulaacutes ciacutemű fejezetben a Klara Milics (A

halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet fejtem ki A turgenyevi episztolaacuteris

oumlroumlkseacuteg tanuacuteskodik arroacutel hogy a Klara Milics megiacuteraacutesaacutenak egyik ihletforraacutesa Edgar

Allan Poe iacuteraacutesmoacutedja volt Az elemzeacutes kimutatja hogy Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a

Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a hasonmaacutesalakmaacutes

eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege a szerelem

akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet meghaladoacute ereje

vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező viszonya hogyan eacuterhető tetten a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutesben

Az elemzeacutes a reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeit vizsgaacutelja

eacutes azt demonstraacutelja hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-

kimondaacutes a mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted

kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Mivel a hős oumlnmagaacutehoz valoacute

viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel a bahtyini keacutetszoacutelamuacute szoacute elmeacuteleteacutere

taacutemaszkodva az elemzeacutes azt mutatja be hogy csak az idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes

eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy alakulhat ki az oumlnreflexiacutev

beszeacuted Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint keacutesleltetett reflexioacute kap

szerepet az emleacutekezet halmazainak szmirnovi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet alkalmazva az

intertextussal kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes folyamata rajzoloacutedik ki amelynek soraacuten

az empirikus emleacutekezet folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet

egeacutesziacuteti ki vagyis az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az elemzeacutes azt igyekszik

foumlltaacuterni hogyan lesz az aacutelom az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

11

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet illetve hogyan lesz az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Az elemzeacutes a black-i eacutes ricoeur-i metaforaelmeacuteletek alapjain taacutergyalja halaacutel

eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesaacutet paacuterhuzamos megjeleneacuteseit egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutet amelyben egymaacutes attribuacutetumaival keruumllnek

leiacuteraacutesra a disszertaacutecioacute bemutatja a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait Tovaacutebbaacute ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute

reacuteszletekbe menően taacutergyalja a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat

uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind

oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt

az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterja foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a

halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azt demonstraacutelva

hogyan lesz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

A Kitekinteacutes ciacutemű zaacuteroacuteesszeacute azt vizsgaacutelja hogy milyen volt a titok-proacuteza

tovaacutebbeacuteleacutese eacutes befogadaacutesa a szaacutezadforduloacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szimbolista kritikaacuteban

Arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a

szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak eacutes hogy mi magyaraacutezza a Turgenyev-

befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet Megaacutellapiacutethatoacute hogy a titok-proacuteza alapjaacuten feltaacutert

iacuteraacutesmoacuted megkuumlloumlnboumlztető jegyei a szimbolista kritikusok aacuteltal azonosiacutetott

bdquoimpreszionizmusrdquo a modernseacuteg eacutes szűkebb eacutertelemben a szimbolizmus szaacutemaacutera

keacutesziacutetette elő a talajt ugyanakkor felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritikaacutet Turgenyev

befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű Annak okaacutet is koumlrvonalazom hogy a

szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban mieacutert vaacutelik el meacuteg eacutelesebben egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute

Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja A Kitekinteacutes maacutesodik feleacuteben

oumlsszefoglalom a disszertaacutecioacute eredmeacutenyeit valamint taacutemaszkodva a titok-proacuteza

poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezeacutesi

eredmeacutenyekre eacutes tapasztalatokra tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet megjeloumlloumlm a kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes

koumlvetkező leacutepeacuteseit

12

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute

TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN

A titok Turgenyevneacutel szuumlntelenuumll jelen van

(Flaubert)1

ELHELYEZEacuteS

Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezői aacuteltalaacuteban a rsquotitokzatos elemekrsquo illetve a

fantasztikum megjeleneacuteseacutet emelik ki meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegkeacutent a szerző

eacuteletműveacutenek veacutegeacuten szuumlletett novellaciklus vizsgaacutelatakor Noha keveacutes analitikus

tanulmaacuteny elemzi a turgenyevi titok leacutenyegeacutet ismeacuterveit proacutezapoeacutetikai vetuumlleteit eacutes

leginkaacutebb elsősorban a titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg misztikum vagy fantasztikum

megjeleneacuteseacutenek okait haacutettereacutet eacutes biograacutefiai vonatkozaacutesait vizsgaacuteljaacutek a kritikai

recepcioacute az iacuteroacute eacuteletműveacuteben meacutegis joacutel megkuumlloumlnboumlztetett moacutedon helyezi el azt az

elbeszeacuteleacutes-csoportot amelyet a turgenyevi oeuvre zaacuteroacuteakkordjaikeacutent aacuteltalaacutenosan a

bdquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrdquo műfaji meghataacuterozaacutes alatt tartanak szaacutemon2

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute első eacutes egyben meghataacuterozoacute eacutertelmezeacutesek a 20

szaacutezad első eacutevtizedeiben vizsgaacuteljaacutek előszoumlr eacuterdemben Turgenyev halaacutela előtti

iacuteraacutesainak meghataacuterozoacute jegyeit kuumlloumlnoumls tekintettel a fantasztikus vagy titokzatos

1 G FLAUBERT Gustave Flaubert levelei Budapest 1946 57-58

2 A terminus Pumpjanszkijtoacutel szaacutermazik aki előszoumlr alkalmazza a műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute

definiacutecioacutet 1929-es Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban Vouml ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных

повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Классическая традиция Собрание трудов по истории русской

литературы Москва Языки русской культуры 2000 448-463

13

elemek előfordulaacutesaacutera a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit megnyilatkozaacutesaacutera

tovaacutebbaacute a hipnoacutezis az akarataacutetvitel a viacutezioacutek hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok eacutes aacutelmok

megjeleneacuteseacutere a keacutesei turgenyevi szoumlvegekben Annyenszkij eacutes Gersenzon azt

kutatjaacutek hogy az eacuteletrajzi teacuteny a haldoklaacutes hogyan hat az iacuteraacutesra illetve hogyan

eacutepuumllnek be a viacutezioacutek eacutes az aacutelmok valamint azok empirikus aacuteteacuteleacutese az agoacutenia

alanyaacutenak alkotoacute folyamataacuteba3

Pumpjanszkij a fantasztikum fogalmaacutet eacutes szerepeacutet vizsgaacutelja Turgenyev

novellisztikaacutejaacuteban amelynek koumlzel egyharmadaacutet teszik ki a titok-elbeszeacuteleacutesek (8-10

mű a 35 novellaacuteboacutel) melyek alapjaacuten a teoretikus azt veszi goacutercső alaacute hogy

voltakeacuteppen miben rejlik a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted titokzatossaacutega (laquoтаинственнocтьraquo)

mik az irodalomtoumlrteacuteneti vagy ideoloacutegiai előzmeacutenyei illetve taacutersadalmi haacutettere

tovaacutebbaacute azt hogy az iacuteroacute rsquofantasztikusrsquo proacutezaacutejaacutet hogyan helyezhetjuumlk el az

irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen az akkor maacuter Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus

irodalomban A teoretikus arra is keresi a vaacutelaszt hogy Turgenyev eacuteletműveacuteben

hogyan feacuter oumlssze Bazarov pozitivizmusa az elementaacuteris szupranaturalizmus

hiedelmeivel4 A 19 szaacutezad eleji romantikaacuteban is jelentős szerepet jaacutetszottak a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek azonban szabadon eacutepuumlltek be a szoumlvegbe nem pedig

vilaacuteglaacutetaacuteskeacutent vagy ideoloacutegiakeacutent Ha meacuteg koraacutebbra peacuteldaacuteul Shakespeare draacutemaacuteihoz

nyuacutelunk vissza akkor sem a Hamlet sem a Macbeth termeacuteszetfeletti jelenseacutegeiben

nem talaacutelunk dogmatikus vagy ideoloacutegiai megfontolaacutest Ha pedig a turgenyevi titok-

novellaacutek koumlzvetlen rsquofantasztikusrsquo proacutezai előzmeacutenyeit akarjuk szemuumlgyre venni

elsősorban E T A Hoffmann iacuteraacutesait akkor megaacutellapiacutethatjuk hogy a hoffmanni

fantasztikus elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteban pedig nem a fantasztikus jelenseacuteg hanem a

jelenseacuteget eacuteszlelő hős aacutell vagyis nem a fantasztikum hanem maga a fantaszta (azaz

a tipikus hoffmanni csodabogaacuter monomaacuteniaacutes tudoacutes aacutelmodozoacute stb) Ilyenformaacuten a

termeacuteszetfeletti jelenseacuteg nem leacutep be koumlzvetlenuumll az olvasoacute horizontjaacuteba hanem

inkaacutebb a hős horizontjaacuteban marad iacutegy a szoumlvegvilaacutegot eacutelesen el is hataacuterolja a

valoacutesaacutegtoacutel Pumpjanszkij vizsgaacuteloacutedaacutesai alapjaacuten az ilyen szoumlveget illetve a

3 Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 М О

ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919 4 Vouml B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459-460

14

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek ilyen jellegű bevezeteacuteseacutet a szoumlvegbe nevezhetjuumlk

fantasztikumnak

A magyar Turgenyev-recepcioacute 20 szaacutezadi kutatoacuteja Zoumlldhelyi Zsuzsa

filoloacutegiai eacuterveket sorol fel s a spiritizmus terjedeacuteseacutet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok gyors

fejlődeacuteseacutet is Turgenyev fantasztikus iacuteraacutesmoacutedjaacutenak egyik kivaacuteltoacutejakeacutent jeloumlli meg

bdquoTurgenyev eacuteleacutenken eacuterdeklődoumltt a termeacuteszettudomaacutenyok uacutej eredmeacutenyei a

megoldatlan meacuteg titokzatos jelenseacutegek racionaacutelis magyaraacutezata iraacutent eacutes paacuterizsi

baraacutetai bdquoaz oumltoumlkrdquo koumlreacuteben gyakran vett reacuteszt olyan beszeacutelgeteacuteseken amelyeken

laacutetomaacutesokroacutel hallucinaacutecioacutekroacutel esett szoacuterdquo5 A Goncourt testveacuterek naploacutebejegyzeacutesei

tanuacuteskodnak toumlbbek koumlzoumltt ezekről a beszeacutelgeteacutesekről is illetve arroacutel hogyan

meseacutelte el Turgenyev sajaacutet aacutelmait eacutes hallucinaacutecioacuteit6 Megjegyezhetjuumlk emellett hogy

a fantasztikus kontextus a 19 szaacutezadban lehetőveacute teszi az olyan ndash akkor tabunak

szaacutemiacutetoacute ndash teacutemaacutek megjeleniacuteteacuteseacutet mint az okkultizmus pszicholoacutegia vagy

parapszicholoacutegia

A 19 szaacutezad 50-es eacuteveiben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit

viszonylag roumlvid idő alatt jelentős meacuterteacutekben elterjedt melynek taacutersadalmi haacutettereacuteről

Pumpjanszkij megaacutellapiacutetja hogy mineacutel lassabb a taacutersadalmi formaacutek fejlődeacutese annaacutel

nagyobb az igeacuteny a szupranaturalizmus iraacutent eacutes ennek megfelelően felerősoumldik az

erre vonatkozoacute irodalmi reflexioacute A titok-proacuteza koumlzvetlen irodalmi eacutes

műveacuteszettoumlrteacuteneti koumlrnyezeteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban azt eacuterdemes vizsgaacutelni hogy a

szeacuteles koumlrben terjedő szupranaturalizmusnak ezekben az eacutevekben illetve

eacutevtizedekben milyen volt kulturaacutelis irodalmi illetve ideoloacutegiai vonzata az 50-es

60-as eacutevekben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit ellentmondaacutesos viszonyba

leacutep a pozitivizmussal ebben a szokatlan eacutes ambivalens koumlzegben szuumlletnek meg

Turgenyev rsquotitok-elbeszeacuteleacuteseirsquo melyeket iacutegy nem felteacutetlenuumll lehet oumlsszekapcsolni

peacuteldaacuteul a hoffmanni-odojevszkiji fantasztikus elbeszeacuteleacutessel vagy a hoffmanni

eacutertelemben vett fantasztikummal Fontos hangsuacutelyozni tovaacutebbaacute hogy a 19 szaacutezad

orosz hoffmannista tradiacutecioacuteja ekkor maacuter lezaacuterult Pogorelszkij fantasztikus

5 ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II Budapest 2006 367-380 367 6 I m

15

elbeszeacuteleacuteseivel Odojevszij Mese a holttestről A baacutel Szilfida ciacutemű iacuteraacutesaival Puskin

Pikk daacutemaacutejaacuteval vagy Gogol Az arckeacutep ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutevel Hogyan alakulhatott ki a

fent emliacutetett ellentmondaacutesos viszony Pumpjanszkij felteszi a keacuterdeacutest valoacuteban

fantasztikus-e a turgenyevi rsquotitokzatossaacutegrsquo Turgenyevneacutel maacutes szerepet toumllt be a

titokzatos elem a jelenseacuteg ugyan termeacuteszetfeletti azonban egyuacutettal empirikusan is

hozzaacutefeacuterhető vagyis valoacutes megtapasztalaacutessal aacuteteacutelhető Ez magyaraacutezza meg a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit eacutes a pozitivizmus ellentmondaacutesos viszonyaacutet

Turgenyev eseteacuteben tehaacutet a termeacuteszetfeletti termeacuteszeteskeacutent jelenik meg mert

tapasztalati megismereacutesnek van kiteacuteve vagyis termeacuteszetes aacuteteacuteleacutessel

megtapasztalhatoacute Gersenzon tanulmaacutenyaacuteban megemleacutekezik arroacutel hogy Turgenyev

halaacutelos aacutegyaacuten laacutetogatoacuteinak rendszeresen eacutes hosszuacute oacuteraacutekon aacutet a legnagyobb

reacuteszletesseacuteggel elemezte viacutezioacuteit hallucinaacutecioacuteit eacutes aacutelmait mint eacuteleteacutenek

gondolkodaacutesaacutenak organikus reacuteszeit termeacuteszetes megnyilatkozaacutesmoacutedjait7 A szerző

keacutesei iacuteraacutesmoacutedja eacutes az aacutelmok viszonyaacutenak vizsgaacutelatakor Annyenszkij uacutegy fogalmaz

hogy Turgenyev szoumlvegei nem egy aacutelomszerű valoacutesaacutegot taacuternak foumll hanem a

valoacutesaacutegba empirikusan beeacutepuumllő aacutelmok leiacuteraacutesait alkotjaacutek8 A titokzatos tehaacutet

megszűnik fantasztikumnak lenni eacutes ndash Pumpjanszkij oumlsszegző szavaival ndash bdquookkult

empiacuteriaacutevaacuterdquo9 vaacutelik

A rsquosejtelmesrsquo vagy rsquofantasztikusrsquo elbeszeacuteleacutesek meghataacuterozaacutes nem

Turgenyevtől szaacutermazik az iacuteroacute nem is rendezte ciklussaacute ezeket a novellaacutekat mint az

Egy vadaacutesz feljegyzeacuteseit vagy a proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacuteboacutel a Seniliaacutet meacutegis

eacuteleteacutenek utolsoacute mintegy maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuumlletett elbeszeacuteleacutesekre egyseacutegesen

jellemző egyfajta rsquofantasztikusrsquo iacuteraacutesmoacuted Ahogyan Zoumlldhelyi Zsuzsa Turgenyev

sejtelmes elbeszeacuteleacutesei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban megaacutellapiacutetja Turgenyev koraacutebban

idegenkedik a fantasztikumtoacutel George Sand 1849-es Consuelo-jaacutet bdquoelviselhetetlen

egeacuteszseacutegtelen fantazmagoacuteriaacutenakrdquo titulaacutelja de ugyanitt meg is jegyzi hogy

bdquokorunkban egyetlen menedeacutek a miszticizmusrdquo10

eacutes maacuter az 1850-es eacutevek koumlzepeacuten

hozzaacutelaacutet első rsquotitok-novellaacutejarsquo a Laacutetomaacutesok (Призраки) megiacuteraacutesaacutehoz Azonban

7 М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева I m 17

8 И Ф АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенeв I m 31

9 B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459

10 Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367

16

befejezeacuteseacutevel csaknem egy eacutevtizedet vaacuter mert Herzen eacutes maacutes kritikusok eacutelesen

biacuteraacuteljaacutek Turgenyev 1856-ban megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus

elemeit11

ami jellemző moacutedon megtorpantja Turgenyevet iacutegy a Laacutetomaacutesok csak

1864-ben keacuteszuumll el eacutes jelenik meg Zoumlldhelyi felhiacutevja a figyelmet a titok-proacuteza

recepcioacutejaacutenak egyenetlenseacutegeire bdquoMikoumlzben a korabeli kritika csak az iacuteroacute

hagyomaacutenyos jellegű iacuteraacutesait ismeri el alkotaacutesai eacuterteacutekes reacuteszekeacutent s a keacutesői

Turgenyevet nagy művek leacutetrehozaacutesaacutera maacuter alkalmatlannak tartja addig a

szaacutezadforduloacuten szaacutemos orosz iacuteroacute kritikus sejtelmes elbeszeacuteleacuteseit a fantasztikus

Laacutetomaacutesokat eacutes a Proacutezai koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknakrdquo12

Belinszkij

peacuteldaacuteul maacuter Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek megjeleneacutese előtt hevesen biacuteraacutelta az

irodalmi fantasztikumot eliacuteteacutelte egyaraacutent Puskin Pikk daacutemaacutejaacutet Gogol Az arckeacutep

ciacutemű műveacutet Odojevszkij fantasztikus elbeszeacuteleacuteseit kritikaacuteiban az irodalomban

megjelenő fantasztikumot beteg emberek keacutepzelődeacuteseinek nevezte13

Merőben maacutes

aacutellaacutesponton volt Dosztojevszkij aki a Pikk daacutemaacutet a fantasztikus irodalom

legjelentősebb művei koumlzeacute sorolta majd Turgenyev Laacutetomaacutesok (Призраки) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutet folyoacuteirataacuteban koumlzoumllte ami aztaacuten nagy lenduumlletet ad az iacuteroacutenak a titok-

elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz A Laacutetomaacutesokat (1864) roumlvid időn beluumll koumlveti a Kutya

(1866) a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (1868) eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) majd a

70-es eacutevekben iacuterja meg a Kop kop kop (1871) az Aacutelom (1877) illetve az Alekszej

atya elbeszeacuteleacutese (1877) ciacutemű novellaacutekat veacuteguumll nem sokkal halaacutela előtt szuumlletik meg

meg a titok-proacuteza keacutet utolsoacute darabja a Diadalmas szerelem dala (1881) eacutes a Klara

Milics (A halaacutel utaacuten) (1883) ciacutemű elbeszeacuteleacutesek (valamint fennmaradt meacuteg egy

befejezetlen iacuteraacutesa a Szilajev) A Laacutetomaacutesok oroszorszaacutegi kiadaacutesa utaacuten neacutehaacuteny eacutevvel

Merimeacutee aacuteltal 1869-ben sajaacutet fordiacutetaacutesaacuteban publikaacutelt oumlt Turgenyev-elbeszeacuteleacutes koumlzoumltt

haacuterom titok-novella is szerepel (Laacutetomaacutesok Kutya Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) majd 1873-

ban Paacuterizsban Eacutetranges histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel oumlnaacutelloacute koumltetben

11

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 12

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367 13

Vouml В Г БЕЛИНСКИЙ Взгляд на русскую литературу 1847 г = В Г БЕЛИНСКИЙ Полное

собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

17

jelennek meg az addig megszuumlletett titok-elbeszeacuteleacutesei14

Maupassant iacuterja

Turgenyevről

bdquoSenki sem tudta uacutegy foumllkelteni a leacutelekben a faacutetyol fedte ismeretlenseacuteg

borzongaacutesaacutet mint a nagy orosz regeacutenyiacuteroacute aki egy-egy kuumlloumlnoumls elbeszeacuteleacutes

feacutelhomaacutelyaacuten keresztuumll bepillantaacutest enged a nyugtalaniacutetoacute bizonytalan

fenyegető dolgok vilaacutegaacuteba Nem leacutep be vakmerően a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba

mint Poe vagy Hoffmann egyszerű toumlrteacuteneteket meseacutel el csak elegyiacutet beleacutejuumlk

valami homaacutelyosat zavarba ejtőtrdquo15

Turgenyev kisproacutezaacutejaacutenak alakjai rendre ezzel a nyugtalaniacutetoacute bizonytalansaacuteggal

szembesuumllnek amely szaacutemos kutatoacute eacutes interpretaacutetor szaacutemaacutera elsődleges kihiacutevaacutes lesz

a turgenyevi bdquotitokrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben Hősei laacutetni akarjaacutek a laacutethatatlant megismerni az

ismeretlent s ehhez eacutepp aacutelmaikat eacutes laacutetomaacutesaikat kell megeacuterteniuumlk Az ismeretlen

aacuteltalaacuteban bizonytalansaacutegot a laacutethatatlan feacutelelmet szuumll de a Klara Milics Aratovja

laacutetomaacutesaiban eacutes aacutelmaiban jut koumlzelebb a nőhoumlz Klara Milics alakmaacutesaival valoacute

szembesuumlleacutesek soraacuten a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelő-hőse baacuter feacutel az ismeretlen kiacuteseacutertettől

meacutegis minden este izgatottan rsquovaacuterjarsquo laacutetomaacutesaacutet miacuteg az Aacutelom ciacutemű elbeszeacuteleacutes

fiuacutecskaacuteja aacutelmaiban talaacutelja meg a vaacutelaszokat keacuterdeacuteseire eacutes bizonytalansaacutegaira A

Diadalmas szerelem dala Valeacuteriaacuteja feacutel a laacutethatatlantoacutel azonban aacutelmaacuteboacutel feleacutebredve

csak annyit mond bdquoLaacutettam laacutettamrdquo16

megeacuterteacutest artikulaacutelva tehaacutet ebben az esetben

eacuteppen a toumlrteacutenet fantasztikus vagy rsquotitkosrsquo mozzanata a laacutetomaacutes az aacutelom az amely

elmozdiacutetja a hőst a rsquolaacutethatatlanboacutelrsquo a rsquobizonytalanboacutelrsquo

Mi tehaacutet a turgenyevi titok Titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg Misztikum vagy

fantasztikum Az aacutelmok eacutes laacutetomaacutesok imaginaacuterius szintje A titok-proacuteza

előzmeacutenyeinek eacutes recepcioacutejaacutenak előzetes felmeacutereacuteseacutet koumlvetően azaz a műfaj

kontextusa utaacuten koumlvetkezzen az alaacutebbiakban a műfaj immanens leiacuteroacute

14

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1873 15

Guy De MAUPASSANT A feacutelelem = Guy De MAUPASSANT Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese II (Ford

Papp Gaacutebor) Budapest 1966 143 16

Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV A diadalmas

szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 721

18

meghataacuterozaacutesainak megkoumlzeliacuteteacutese valamint tovaacutebbi elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

vizsgaacuteloacutedaacutesok

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ

Hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a turgenyevi rsquotitok-proacutezarsquo tuumlkreacuteben

Elegendő-e a fantasztikus elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesa az irodalmi fantasztikum

vizsgaacutelatakor Tud-e műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegot szerezni a fantasztikum vagy műfaji

indikaacutetorraacute vaacutelni a szerző keacutesei műveiben Ebben a fejezetben nem a fantasztikus

műfaj keletkezeacutestoumlrteacuteneteacutet teacutema- eacutes hagyomaacutenyvilaacutegaacutet igyekszem feltaacuterni hanem

sokkal inkaacutebb arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseinek eacutertelmezeacutese soraacuten mikeacutent tudjuk definiaacutelni a fantasztikumot illetve

hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a titok-proacuteza viszonylataacuteban Mit is jeloumll

valoacutejaacuteban a fantasztikumfantasztikus kifejezeacutes amelyet maacuter bevezetett eacutes oumlnaacutelloacute

irodalomtoumlrteacuteneti illetve irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutel a tudomaacuteny A

fantasztikum eredeti oacutegoumlroumlg jelenteacutese laquolaacutettataacutes laacutethatoacutevaacute teveacutes megjeleniacuteteacutesraquo17

a

latin phantasticus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel nyelvuumlnkbe eleacuterkező eacutes a goumlroumlg υανταστικός

(phantastikos ndash laquomentaacutelis keacutepzeteket leacutetrehozoacuteraquo) szoacuteboacutel szaacutermazoacute kifejezeacutesek

tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein (laquomegmutat bemutatraquo) phainein (bdquomutatrdquo)

phos (laquofeacutenyraquo) A fantasztikum definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesei illetve a fogalmi meghataacuterozaacutes

szaacutendeacutekai meacuteg lezaacuteratlanok eacutes maacuteig vitaacutek kiinduloacutepontjai Koraacutebbi fantasztikum-

elmeacuteletek bizonyos szemantikai elemek illetve tematikus motiacutevumok jelenleacuteteacuteről

koumlvetkeztettek a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi szoumlvegben Ennek alapjaacuten tehaacutet

kijelenthetneacutenk hogy a fantasztikummal dolgozoacute műfajcsoportnak egyaraacutent reacuteszei a

fantasztikus regeacutenyek az apokrif irodalom a mese a tuumlndeacuterirodalom a goacutetikus

regeacuteny a horrorirodalom a sci-fi a miszteacuteriumregeacuteny a ghost story a weird tale a

fantasy eacutes az utoacutepia illetve Turgenyev titok-elbeszeacuteleacutesei is Vilaacutegos azonban hogy

17

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9

19

irodalomelmeacuteleti szempontboacutel nem eacuterhetjuumlk be a termeacuteszetfoumlloumltti elemek jegyzeacutekbe

foglalaacutesaacuteval vagy tematikus eacutertelmezeacuteseacutevel

A 20 szaacutezad koumlzepeacutetől kezdődően eacuteleacutenkuumll meg uacutejra az eacuterdeklődeacutes a

fantasztikus irodalom toumlrteacutenete illetve a fantasztikum-elmeacutelet iraacutent elsősorban angol

francia eacutes amerikai irodalomkritikaacutekban baacuter H P Lovecraft aki sajaacutet fantasztikus

proacutezaacutejaacutet bdquoweird fictionrdquo-keacutent (laquofurcsa irodalomraquo) hataacuterozza meg18

maacuter az 1930-as

eacutevekben szuumlletett esszeacutesorozataacuteban fantasztikum-elmeacuteletet iacuter eacutes a rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo

fogalmaacutet alkalmazza melyet a 19 szaacutezadi angolszaacutesz goacutetikus regeacuteny meghataacuterozoacute

alakjaacutetoacutel az egyeacutebkeacutent Turgenyev-kortaacuters iacuter Sheridan La Fanu-toacutel vesz aacutet19

Lovecraft szerint a fantasztikum toumlbb az egyszerű titoknaacutel vagy titokzatossaacutegnaacutel a

fantasztikum atmoszfeacuteraacutet teremt melyben a megmagyaraacutezhatatlan (bdquounexplainablerdquo)

eacutes az ismeretlen (bdquounknownrdquo) vannak jelen Lovecraft meggyőződeacutese hogy a

termeacuteszet toumlrveacutenyeire a kaacuteosz elleni veacutedekezeacutesben van szuumlkseacutege az emberi elmeacutenek

amely keacutepes felfuumlggeszteni vagy feluumllkerekedni ezeken a toumlrveacutenyeken aacutellaacutespontja

szerint ekkor beszeacutelhetuumlnk fantasztikumroacutel20

Peter Penzoldt a The Supernatural in

Fiction ciacutemű meghataacuterozoacute munkaacutejaacuteban uacutegy iacuterja le az irodalmi fantasztikumot hogy a

rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo funkcioacutejaacuteboacutel indul ki mely nem maacutes mint olyan hataacuterok aacutetleacutepeacutese

amelyek aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) neacutelkuumll21

Penzoldt a termeacuteszetfoumlloumltti fogalmaacutet az Algernon Balckwood-dal valoacute levelezeacutese

nyomaacuten kezdi alkalmazni Penzoldt funkcionaacutelis fantasztikum-elmeacuteleteacutere jelentős

hataacutest gyakorolt Blackwood aki a fantasztikumot a tudat kiterjeszteacutesekeacutent

(bdquoextension of consciousnessrdquo) illetve vaacuteltozaacutesakeacutent iacuterja le Blackwood magyaraacutezot

is ad a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) fogalmaacutenak az irodalomba toumlrteacutenő

bevezeteacuteseacutere teacutezise szerint az ismeretlen erőket oumlnmagunkban kell keresni eacutes azokat

a tudatunk spekulatiacutev eacutes imaginatiacutev kiterjeszteacuteseacutevel kell foumlltaacuterni Minden ami a sajaacutet

univerzumunkban toumlrteacutenik termeacuteszetes azaz termeacuteszeti toumlrveacutenyek hataacutelya alaacute esik

azonban a termeacuteszeti korlaacutetok aacuteltal szabaacutelyozott tudatunk kiterjeszteacuteseacutevel uacutej eacutes

18

H PLOVECRAFT Collected Essays (Ed S T Joshi) New York 2006 19

Jack SULLIVAN Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to Blackwood Ohio

University Press 1978 20

H PLOVECRAFT Collected Essays Volume 5 Philosophy Autobiography amp Miscellany (Edited by

ST Joshi) New York Hippocampus Press 2006 [7] 21

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction London 1952 19

20

rendkiacutevuumlli erőket fedezhetuumlnk foumll Irodalmi szoumlvegekre vonatkoztatva Blackwood a

bdquotermeacuteszetfoumlloumlttirdquo kifejezeacutest alkalmazza mivel szerinte ez iacuterja le a legjobban ezen

erőknek a megjeleniacuteteacuteseacutet egyfajta tudati vaacuteltaacutessal (bdquochange in consciousnessrdquo) ndash

amely toumlbb mint a birtokunkban leacutevő tudaacutes tudati kiterjeszteacutese ndash lehetseacuteges egy

maacutesik univerzum megismereacutese eacutes leiacuteraacutesa22

Az orosz fantasztikus irodalom elemzője N V Izmajlov keveacutesbeacute aacuternyalt

meghataacuterozaacutesa szerint az 1820-as eacutes rsquo30-as eacutevek orosz fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek

legfőbb jellemzője a vilaacuteg bdquokettősseacutegeacutenekrdquo gondolata az a meggyőződeacutes hogy a

reaacutelis vilaacutegon kiacutevuumll leacutetezik egy maacutesik aacuteltalunk nem eacuterzeacutekelhető racionaacutelisan fel sem

foghatoacute vilaacuteg amely titokzatos moacutedon behatol a mi vilaacutegunkba23

Maaacuter Judit A fantasztikus irodalom ciacutemű koumlnyveacuteben a Julio Cortaacutezartoacutel vett

mottoacute szerint (bdquoA fantasztikum az emberi eacutertelem eacutes eacuterzeacutekenyseacuteg fegyvererdquo) a

fantasztikumot mint antropoloacutegiai adottsaacutegot koumlzeliacuteti meg eacutes raacutemutat hogy a

fantasztikus irodalom az embernek az ismeretlennel kapcsolatos vonzalmaacutet eacutes

egyben feacutelelmeacutet jeleniacuteti meg Maaacuter a fantasztikus irodalmat narratoloacutegiai

szempontboacutel is vizsgaacutelja eacutes hangsuacutelyozza hogy a fantasztikus irodalom keveacutesbeacute a

toumlrteacutenet eacutes sokkal inkaacutebb az elbeszeacuteleacutes aacuteltal joumln leacutetre24

Az orosz filozoacutefus koumlltő eacutes misztikus gondolkodoacute Vlagyimir Szolovjov

szerint az igazi fantasztikum mindig fenntartja a jelenseacutegek bdquoegyszerűrdquo

magyaraacutezataacutenak kuumllső eacutes formaacutelis lehetőseacutegeacutet azonban e magyaraacutezatnak nincs

semmi belső valoacutesziacutenűseacutege Szolovjov kiemeli hogy a veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo

jelenseacuteg keacutetfeacutele termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal magyaraacutezhatoacute iacutegy a

fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltti habozaacutes bizonytalansaacuteg (az

eredeti megfogalmazaacutesban bdquoколебаниеrdquo ndash laquoingadozaacutesraquo) teremti meg25

Szolovjov

nyomaacuten Tzvetan Todorov is ebből a keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő

bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli meg a fantasztikum leacutenyegeacutet a Bevezeteacutes a

fantasztikus irodalomba ciacutemű munkaacutejaacuteban amely a mai napig meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet

22

Ideacutezi Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m II7 272 23

НВ ИЗМАЙЛОВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская повесть XIX века

История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973 134ndash169 24

Vouml MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001 25

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377

21

az irodalmi fantasztikum-elmeacuteletek evoluacutecioacutejaacuteban26

Todorov ndash Szolovjov teacuteteleacuten tuacutel

ndash szaacutembaveszi kortaacutersai meghataacuterozaacutesait is az akkor legjelenteacutekenyebbnek szaacutemiacutetoacute

fantasztikumkutatoacutek munkaacuteit melyekben a koumlvekező fantasztikum-definiacutecioacutekat

talaacuteljuk a bdquorejteacutely betoumlreacuteserdquo (Pierre-George Castex) a megmagyaraacutezhatatlannal valoacute

szembesuumlleacutes a bdquovaacutelsaacuteg aacutellapotardquo (Louis Vax) az ismert rend bdquoszakadaacutesardquo az

elfogadhatatlan betoumlreacutese (Roger Caillois)27

Igor Szmirnov a Что фантастично в

фантастической литературе (laquoMi fantasztikus a fantasztikus irodalombanraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban Szolovjovra eacutes Todorovra hivatkozik amikor a lineaacuteris

toumlrteacutenetiseacuteg viszonylataacuteban vizsgaacutelja az irodalmi fantasztikum rsquoantihistorikusrsquo azaz

toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző műfajaacutet illetve amikor az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben28

Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki29

Szmirnov az

amerikai fantasy-kutatoacute Eric Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet ami

Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutenak sarkalatos pontja Rabkin szaacutemaacutera a fantasztikum egy

irodalmi funkcioacutet jeloumll eacutes eacutepp ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz

(diametrical reverse azaz laquohomlokegyenest az ellenteacutetes iraacutenyba fordiacutetaacutesraquo) utal a

fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben30

Rabkin azonban nemcsak az időre

alkalmazza hanem kiterjeszti a fantasztikus reverz fogalmaacutet aacuteltalaacutenosan a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera31

A Laacutetomaacutesokban peacuteldaacuteul a kerettoumlrteacutenetnek

nevezett lineaacuteris toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacutenetei

paacuterhuzamosan futnak az aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző

felforgatott időrendben koumlvetkező epizoacutedjaival aligha veacuteletlen tehaacutet hogy

26

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 2002 Ford

Gelleacuteri Gaacutebor 25 27

Vouml Pierre-George CASTEX La Conte fantastique en France Paris 1951 Louis VAX LrsquoArt et la

Litteacuterature fantastiques Paris 1960 Roger CAILLOIS Au coeur du fantastique Paris 1965 28

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 29

И СМИРНОВ I m 217 30

Vouml Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189 31

Eric RABKIN I m 187

22

Turgenyev a Fantaacutezia alciacutemet adja az elbeszeacuteleacutesnek amely iacutegy műfaji megjeloumlleacutest is

magaacuteban foglal

Szaacutemos teoretikus elmeacuteleti kiinduloacutepontnak tartja a mai napig meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű todorovi fantasztikum-koncepcioacutet amelynek alapja a fentiekben maacuter

bemutatott szolovjovi habozaacutes- vagy ingadozaacutes-elmeacutelet a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltti bizonytalansaacuteg vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg teacutetele Todorov fantasztoloacutegiaacutejaacuteban

tudatosan elvonatkoztat tematikus motiacutevumoktoacutel illetve konkreacutet tartalmi

megkoumlzeliacuteteacutesektől hogy meghaladja mindazokat a koraacutebbi fantasztikum-elmeacuteleteket

amelyek ilyen szemantikai elemek vagy motiacutevumok alapjaacuten azonosiacutetottaacutek a

fantasztikumot egy irodalmi műben Todorov szerint a fantasztikum leacutenyege a

keacuteteacutertelműseacutegből eredő bizonytalansaacutegban rejlik a bizonytalansaacuteg pedig az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben bekoumlvetkező esemeacutenyek nyomaacuten kialakuloacute magatartaacutest jeloumlli A

bdquofantasztikus esemeacutenyrdquo az ismeretlen szokatlan eddig meacuteg nem tapasztalt

eacuterthetetlen megmagyaraacutezhatatlan jelenseacuteg olyan esemeacuteny amelyet nem tudunk

megmagyaraacutezni a vilaacuteg aacuteltalunk ismert toumlrveacutenyeivel s a fantasztikum eacuteppen ennek a

vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegnek az eacutelmeacutenye tehaacutet az ingadozaacutes a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltt Az esemeacuteny eacuteszlelőjeacutenek vaacutelasztania kell vagy a keacutepzelet műveacuteről eacuterzeacuteki

csaloacutedaacutesroacutel van szoacute vagy az esemeacuteny valoacuteban megtoumlrteacutent a valoacutesaacuteg reacutesze aacutem ez

esetben szaacutemunkra ismeretlen toumlrveacutenyek szabaacutelyozzaacutek ezt a valoacutesaacutegot ndash eacutes a

fantasztikum bdquoe bizonytalansaacuteg idejeacutet toumllti kirdquo32

Ha pedig vaacutelaszt adunk a keacuterdeacutesre

eldoumlntjuumlk valoacutesaacuteg-e vagy illuacutezioacute amit laacutettunk akkor meg is szuumlntetjuumlk a fantasztikus

eacutelmeacutenyt Amint az egyik vagy maacutesik vaacutelaszt fogadjuk el elhagyjuk a fantasztikumot

eacutes valamelyik szomszeacutedos műfajba leacutepuumlnk a kuumlloumlnoumlsbe vagy a csodaacutesba33

Todorov

szerint a rsquokuumlloumlnoumlsrsquo eacutes a rsquocsodaacutesrsquo reacuteszben egymaacutest fedő rokon műfajok Mindkeacutet

esetben uacuten aacutetmeneti alműfaj jelenik meg mind a fantasztikus eacutes a kuumlloumlnoumls mind a

fantasztikus eacutes a csodaacutes koumlzoumltt Ezekbe az alműfajokba tartoznak azok a művek

amelyek sokaacuteig fenntartjaacutek a fantasztikusra jellemző bizonytalansaacutegot aacutem veacuteguumll a

csodaacutesban vagy a kuumlloumlnoumlsben eacuternek veacuteget A fantasztikus tehaacutet csak a habozaacutes idejeacutet

toumllti ki eacutes el kell doumlnteni hogy amit eacuteszleluumlnk az annak a valoacutesaacutegnak reacutesze-e amit

32

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 30 33

I m 31

23

aacuteltalaacutenosan ismeruumlnk Ha uacutegy doumlntuumlnk hogy a vaacuteltozatlan toumlrveacutenyekkel meg lehet a

magyaraacutezni a leiacutert jelenseacutegeket akkor a mű a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo-houmlz tartozik Turgenyev

titok-proacutezaacutejaacuteban talaacutelunk olyan elbeszeacuteleacuteseket ahol megoldoacutedoacute titkokroacutel

beszeacutelhetuumlnk tehaacutet a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek magyaraacutezatot kapnak ilyen peacuteldaacuteul

a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) vagy a Kop kop kop (1871) ciacutemű novella de

az aacutelmaacuteboacutel feleacutebredő Valeria eseteacuteben (Diadalmas szerelem dala) is eacuteppen a

fantasztikus elem peacuteldaacuteul az aacutelomlaacutetaacutes vagy a laacutetomaacutes mozzanata segiacuteti a hőst a

rsquobizonytalanboacutelrsquo valoacute elmozdulaacutesban Azonban a legtoumlbb titok-novellaacuteban

fennmaradoacute bizonytalansaacutegroacutel beszeacutelhetuumlnk a szoumlvegen beluumlli imaginaacuterius vilaacuteg

gyakran megfejthetetlen kapcsolatba keruumll a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

esemeacutenytoumlrteacutenettel Valeria aacutelmai utaacuten keruumll aacuteldott aacutellapotba a Klara Milics-ben

Aratov aacutelmai laacutetomaacutesai utaacuten kezeacutebe keruumll Klara hajfuumlrtje eacutes az Aacutelom ciacutemű

novellaacuteban az aacutelmodoacute fiuacute aacuteltal laacutetott jelenseacutegek valoacutesaacutegavaloacutetlansaacutega is fenntartja a

habozaacutest

Ha azonban uacutegy doumlntuumlnk hogy olyan uacutej termeacuteszeti toumlrveacutenyeket kell

elfogadnunk melyek reacuteveacuten megmagyaraacutezhatoacute a jelenseacuteg akkor a bdquocsodaacutesrdquo műfajaacuteba

leacutepuumlnk A rsquocsodaacutesrsquo műfajaacutet pedig gyakran a meseacutehez kapcsoljaacutek ahol a

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek nem meglepőek hiszen ami megkuumlloumlnboumlzeti a meseacuteket

az egy iacuteraacutesforma eacutes nem a termeacuteszetfoumlloumltti staacutetusa (tulajdonkeacuteppen iacutegy a meseacutek is

csak a csodaacutes egy vaacuteltozataacutet jelentik) senkit nem lepnek meg a tuumlndeacuterek vagy a

beszeacutelő aacutellatok az olvasoacuteban nem meruumll fel a keacutetely illetve a habozaacutes Uacutegy tűnik

tehaacutet hogy a fantasztikum sokkal inkaacutebb e keacutet műfaj hataacuteraacuten helyezkedik el

Todorov tehaacutet nem oumlnaacutelloacute szubsztanciaacutenak tekinti a fantasztikumot mint Castex

vagy Caillois hanem inkaacutebb a fantasztikum megkuumlloumlnboumlztető jellegeacutet hangsuacutelyozza

azaz a kuumlloumlnoumls eacutes a csodaacutes koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat Peacuteldaacutenak hozza foumll a

termeacuteszetfoumlloumltti irodalom nagy korszakaacutet az angol goacutetikus regeacuteny viraacutegkoraacutet mely

igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest A goacutetikus regeacutenyben keacutet iraacutenyzatot szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni

az egyik a megmagyaraacutezott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo (Clara Reeves Ann

Radcliffe regeacutenyei) a maacutesik az elfogadott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquocsodaacutesrdquo (Horace

Walpole M G Lewis Mathurin) ezekben a művekben nem talaacutelunk tiszta

fantasztikumot csak rokon műfajokat A tiszta horrorirodalom peacuteldaacuteul Ambrose

24

Bierce novellaacutei a kuumlloumlnoumlshoumlz tartoznak de Todorov Poe elbeszeacuteleacuteseit is a

fantasztikushoz koumlzeli rsquokuumlloumlnoumlsrsquo-houmlz sorolja Az Usher-haacutez veacutege ciacutemű novellaacuteban

Poe nem mulasztja el hogy racionaacutelis magyaraacutezatot adjon A termeacuteszetfoumlloumltti

magyaraacutezatnak csak a lehetőseacutege van adva de nem szuumlkseacuteges elfogadni azt Az sem

veacuteletlen hogy Poe a korabeli detektiacutevregeacuteny egyik megteremtője is hiszen eacuteppen az

koumlzeliacuteti egymaacuteshoz a fantasztikus toumlrteacutenetet eacutes a detektiacutevregeacutenyt hogy mindkettő

rejteacutelyen alapul vannak bdquokoumlnnyűrdquo de hamisnak bizonyuloacute megoldaacutesok maacutesreacuteszt

van egy valoacutesziacutenűtlennek tűnő megoldaacutes amely igaznak bizonyul34

A bdquofantasztikusrdquo szoacute azonban zaacuteroacutejelbe keruumll amikor a rsquoteacutemaacutekrsquo-roacutel

beszeacuteluumlnk eacutes csak azon esemeacutenyek termeacuteszeteacutevel foglalkozunk amelyek a

reakcioacutekat kivaacuteltottaacutek Lehetseacuteges termeacuteszetesen hogy a fantasztikumtoacutel nem tudjuk

elvaacutelasztani az azt kivaacuteltoacute esemeacutenyt mert a szoumlveg oly erősen hangsuacutelyozza a

fantasztikumot azaz magaacutet a reakcioacutet a reakcioacute lehetetlenneacute teszi a cselekmeacuteny

megragadaacutesaacutet ahelyett hogy raacutevezetne Oumlsszefoglalva tehaacutet egy taacutergy eacuteszleleacutesekor

eacuteppuacutegy hangsuacutelyozhatjuk az eacuteszleleacutest mint a taacutergyat Ha azonban az eacuteszleleacutes tuacutel

nagy hangsuacutelyt kap ez maacuter akadaacutelyozza magaacutenak a taacutergynak a megragadaacutesaacutet Az

effajta lehetetlenseacutegre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk peacuteldaacuteul a hoffmanni eacuteletműben

melyben a fantasztikus teacutemaacutek szinte teljes repertoacuteriumaacuteval talaacutelkozunk Mint

ahogyan erre Pumpjanszkij is utalt Hoffmannaacutel nem az tűnik fontosnak amit

aacutelmodunk hanem a teacuteny hogy aacutelmodunk illetve az aacuteltala kivaacuteltott oumlroumlm vagy maacutes

eacuterzeacutesek Hoffmann pont azeacutert torpan meg gyakran a termeacuteszetfoumlloumltti leiacuteraacutesaacuteban mert

a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacuteg leacutetezeacutese felletti csodaacutelata gyakran megakadaacutelyozza ebben A

hangsuacutely tehaacutet aacutetkeruumll a koumlzlemeacutenyről a koumlzleacutesre A termeacuteszetfoumlloumltti leacutetezeacutese aacuteltal

kivaacuteltott eacuterzetek vagy eacuterzeacutesek neheziacutetik meg hogy megismerjuumlk magaacutet a

termeacuteszetfoumlloumlttit Maupassant eseteacuteben pedig a termeacuteszetfoumlloumltti aacuteltal keltett

borzongaacutes vagy rettegeacutes akadaacutelyoz meg abban hogy megragadjuk mi is annak

kivaacuteltoacuteja Peacuteldaacuteul a Ki tudja ciacutemű novellaacuteban nem a buacutetorok megelevenedeacutese a

leacutenyeges hanem az hogy valaki el tudta keacutepzelni eacutes aacutet tudta eacutelni Megintcsak a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese teszi nehezen megkoumlzeliacutethetőveacute magaacutet a termeacuteszetfoumlloumlttit

34

I m 39-53

25

A szoumlveg aacuteltal felideacutezett vilaacutegban tehaacutet bekoumlvetkezik egy termeacuteszetfoumlloumltti

esemeacuteny amely a szoumlveghez tartozoacute olvasoacuteban ndash eacutes aacuteltalaacuteban a toumlrteacutenet hőseacuteben is

bizonyos reakcioacutekat vaacutelt ki ezt a reakcioacutet nevezik a szolovjovi-todorovi

fantasztikum-elmeacuteletek bdquohabozaacutesrdquo-nak eacutes azokat a szoumlvegeket fantasztikusnak

melyek ezt a habozaacutest fenntartjaacutek Mindez azonban szaacutemos tovaacutebbi keacuterdeacutest felvet ki

habozik itt a hős vagy az olvasoacute Milyen hataacutesa eacutes milyen funkcioacuteja van a

fantasztikumnak cselekmeacutenyelmeacuteleti szempontboacutel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen tovaacutebbi

vizsgaacutelatra szorulnak a funkcioacute a hataacutes a teacutema a narraacutecioacute az elbeszeacutelő instanciaacutek a

narratiacutev konstituacutecioacute eacutes az olvasat probleacutemakoumlrei a fantasztikum-elmeacutelet illetve

Turgenyev fantasztikusnak mondott szoumlvegei tuumlkreacuteben

Peter Penzoldt teacutetele szerint a fantasztikum lehetőveacute teszi olyan hataacuterok

aacutetleacutepeacuteseacutet melyek neacutelkuumlle aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek A termeacuteszetfoumlloumltti funkcioacuteja az

hogy kivonja a szoumlveget a toumlrveacuteny hataacutelya aloacutel s iacutegy azt egyben aacutet is haacutegja35

Maacuter

Dosztojevszkij is a hataacuterok megtapasztalaacutesaacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe

fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző

Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb valoacutesaacutegot vaacutelasztja36

Poe-roacutel

Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el maacutegikusabb erővel az emberi

eacutelet kiveacuteteleitrdquo37

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős szaacutemaacutera mindig egy

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt meghataacuterozoacute

oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a Laacutetomaacutesokban

Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira Valeria aacutelmaira a

Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes hallucinaacutecioacuteira a Klara

Milicsben Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-t Paacuterizsban valoacutesziacutenűleg

olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-fordiacutetaacutesait amelyek ma is

megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban Poe Morella Eleonora

vagy Ligeia ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatosan reinkarnaacuteloacutedoacute vagy

transzformaacuteloacutedoacute alakmaacutesok a szerelem feltartoacuteztathatatlanul feltoumlrő hatalma

tragikuma a halaacutel eacutes szerelem koumllcsoumlnviszonya egyeacutertelműen tetten eacuterhető

35

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m 24 36

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 371 37

I m 372

26

Turgenyev titoknovellaacuteiban kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara Milicsben Poe tudatosan a

veacutegletekig fesziacuteti a keacutetelyt meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta

racionaacutelis magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el

Poe nem bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik

egyfeacutele megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszeteacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest

kutatja bdquoAzeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute

vegye az iraacutenytrdquo38

A fantasztikus hangulat megteremteacuteseacutenek volt mestere

reacutemtoumlrteacuteneteiben nem talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az

eacutelve eltemetett nő keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek a fekete macska

pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső

gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt

megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a

halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek39

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a

toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e

hataacuteshoz kell hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan

leiacutert szoacute sem amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott

ceacutelt szolgaacutelnaacute40

Hasonloacutean formaacuteloacutedik Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja is a titok-proacutezaacuteban de eseteacuteben

inkaacutebb egyfajta bdquofeleacutepiacutetettrdquo fantasztikumroacutel beszeacutelhetuumlnk azaz a fantasztikum

manifesztaacutecioacuteiboacutel a szerző rendszerint egy szintagmatikus sort eacutepiacutet ha

megvizsgaacuteljuk Klara transzformaacutecioacuteit alakmaacutesait Aratov reflexioacuteiban eacutes

laacutetomaacutesaiban (Klara Milics) Alice aacutetvaacuteltozaacutesait (Laacutetomaacutesok) az aacutelmodoacute fiuacute aacutelom-

epizoacutedjait (Aacutelom) a Kutya rsquojeleneacuteseitrsquo Jergunov egyre kuumlloumlnoumlsebb talaacutelkaacuteit eacutes

Emilia metamorfoacutezisait (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) Muzioacute rsquomutatvaacutenysorozataacutetrsquo

eacutes Valeria rsquoilluacutezioacuteitrsquo (Diadalmas szerelem dala) akkor mindegyik esetben

felrajzolhatjuk a turgenyevi fantasztikus szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacutet Turgenyev

tudatosan eacutepiacuteti a szintagmaacutekat eacutes megkuumlloumlnboumlztetett figyelmet szentel valamennyi

38

Vouml DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119

109 39

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 40

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Magyar kiadaacutesban Edgar

Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei

Budapest Euroacutepa 1981 837

27

komponenseacutenek Joacutel megfigyelhető hogy e szintagmatikus seacutemaacutekban a

transzformaacutecioacutek mellett a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute attribuacutetumok is ennek megfelelően

vaacuteltoznak a szintagma reacuteszekeacutent rsquohaladnakrsquo a hősoumlk attribuacutetumai hangjuk

laacutetvaacutenyuk beszeacuteduumlk A legtoumlbb esetben progressziacutev tehaacutet haladoacute fejlődő

szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk leggyakrabban a materializaacuteltsaacuteg vagy dematerializaacuteloacutedaacutes

fuumlggveacutenyeacuteben a Laacutetomaacutesokban Alice hangboacutel feacutenyből koumldből formaacuteloacutedik ki

paacuteraacuteboacutel eacutes fuumlstből kap fizikai attribuacutetumokat lehelletből fuvallatboacutel oumllt testet

fokozatosan miacuteg a Klara Milicsben Aratov szaacutemaacutera azaz a Klaraacutet kereső tudat

szaacutemaacutera mindig joumln egy uacutej alak-reprezentaacutecioacute vagyis mindig egy uacutejabb Klara-

transzformaacutecioacute azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal a hősnő testi-

fiziki valoacutejaacuteban toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutestől kezdve a feacutenykeacutepeacuten laacutetvaacutenyaacuten majd

hangjaacuten zeneacutejeacuten keresztuumll lehelleteacuteig vagy szellőkeacutent fuvallatkeacutent valoacute

megjeleneacuteseacuteig A materializaacutelt attribuacutetumok fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet a

szintagma a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

Meg kell aacutellapiacutetanunk azonban hogy a dematerializaacutecioacute faacutezisait mindig egy metafora

is megjeloumlli ami kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutet a transzformaacutecioacutes sorban

bekoumlvetkező aacutetmeneteknek A fantasztikus szintagmaacutek felteacuterkeacutepezeacuteseacutet koumlvetően

tehaacutet azt kell megvizsgaacutelni hogy a szintagmatikus seacutema hogyan fordul aacutet

paradigmatikus rendbe ekkor figyelhető meg eacutelesen a metaforikus beszeacuted eacutes a

narratiacutev beszeacuted egymaacutesrautaltsaacutega A transzformaacutecioacutek reprezentaacutecioacutekkaacute azaz

alakmaacutesokkaacute vaacutelnak Emilia vaacuteltakozoacute jeloumlleacuteseit figyelhetjuumlk meg Jergunov

reflexioacuteiban (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) vagy Muzio eacutes Fabio alakmaacutesait Valeria

aacutelmaiban (Diadalmas szerelem dala) de a Klara Milics peacuteldaacutejaacutenaacutel maradva Klara

alakja mindig maacutes jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban (lsd a fenti seacutemaacutet)

A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a rendszerekben hősnő kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai

azaz behelyettesiacuteteacutesei vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden

jelrendszerben Klara Milics alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek Az iacutegy leacutetrejoumlvő

transzformaacutecioacutes sorozat egyfelől szintagmaacutet alkot azonban e narratiacutev rendet

metaforikus kiteacuterők toumlrik meg iacutegy az metaforaacutek reacuteveacuten paradigmatikus rendbe vaacutelt aacutet

megfigyelhetjuumlk hogy a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az uacutetjaacutet hogyan befolyaacutesolja az egyik

nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet Minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej

28

eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash jelen esetben Klara

Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre (a fantasztikus szintagmaacutek az

alaktranszformaacutecioacutek eacutes alakmaacutesok illetve a narratiacutev eacutes a metaforikus rend

koumllcsoumlnviszonyaacutenak kiterjedt vizsgaacutelata a II III eacutes IV fejezetekben foglalt reacuteszletes

szoumlvegelemzeacutesekben keruumll sorra)

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA

A fantasztikum teacutemaacuteinak illetve szemantikai elemeinek probleacutemakoumlre

megkoumlzeliacutethető a fantasztikumnak a műben betoumlltoumltt funkcioacuteiboacutel kiindulva Ez a

funkcionaacutelis neacutezőpont azt a keacuterdeacutest veti fel hogy egy fantasztikus motiacutevum vagy

tematika milyen hataacutessal van a műre Fenntartja a narraacutecioacute eacuteleacutenkseacutegeacutet feszes

cselekmeacutenyszerkeszteacutest segiacutet elő illetve sajaacutetos izgalomban tartja az olvasoacutet azaz

jellegzetes hataacutest vaacutelt ki az olvasoacuteban legyen az borzongaacutes feacutelelem vagy

kiacutevaacutencsisaacuteg Amennyiben elfogadjuk hogy a fantasztikum nem maacutes mint habozaacutes a

termeacuteszetfoumlloumlttinek tűnő esemeacuteny laacutettaacuten uacutegy azonnal jogosan feltehetneacutenk a keacuterdeacutest

ki habozik itt A hős vagy az olvasoacute Kinek a magatartaacutesaacutet hataacuterozza meg a

bizonytalansaacuteg Todorov megjegyzi hogy a habozaacutes elsősorban a toumlrteacutenet

olvasoacutejaacutenak eacutelmeacutenye de neki szuumlkseacutegszerű eacutelmeacutenye amely eacutelmeacuteny a toumlrteacutenet

szereplőjeacuteben is kialakulhat (leggyakrabban valoacuteban ki is alakul) de előfordulhat az

is hogy a hősben nem csak az olvasoacuteban meruumll fel a keacutetely az ismeretlen eacuterthetetlen

jelenseacuteg laacutettaacuten A fantasztikum tehaacutet az olvasoacute beilleszkedeacuteseacutet felteacutetelezi a szereplők

vilaacutegaacuteba oumlnmagaacutet az ellentmondaacutesos eacuteszleleacutes illetve az ennek koumlszoumlnhetően

kivaacuteltott bizonytalansaacutegi reakcioacute aacuteltal hataacuterozza meg amelyet az olvasoacute is aacuteteacutel az

elmeseacutelt jelenseacutegek kapcsaacuten Maaacuter Judit a Todorov koumlnyveacutehez iacutert Utoacuteszoacuteban azonban

megjegyzi bdquoMintha Todorov itt oumlsszemosna keacutet kategoacuteriaacutet eacutes az ebből levont

koumlvetkezteteacutes ha nem is hamis semmikeacuteppen sincs eleacutegseacutegesen kifejtve

Nevezetesen az elbeszeacutelőciacutemzett (narrateurnarrataire) eacutes az iacuteroacuteolvasoacute

(auteurlecteur) fogalompaacuterokat helyettesiacuteti be egymaacutessal Vilaacutegos hogy a szoumlveg

29

reacuteszeacutet csak az első fogalompaacuter jeloumllirdquo41

Todorov tehaacutet ezt nem fejti ki kellő

alapossaacuteggal de hangsuacutelyozza hogy nem a szoumlveg mindenkori valoacutesaacutegos

olvasoacutejaacuteroacutel hanem felteacutetelezett implicit olvasoacutejaacuteroacutel beszeacutel tehaacutet egy absztrakcioacuteroacutel

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor olvasoacutet mondunk nem egy egyedi olvasoacuteroacutel beszeacuteluumlnk

hanem az olvasoacutei bdquofunkcioacuteroacutelrdquo mely a szoumlveg reacutesze eacuteppuacutegy ahogy a narraacutetor

szerepkoumlre bdquoA szoumlveghez tartozoacute olvasoacute bele van foglalva a szoumlvegbe ugyanolyan

pontosan ahogy a szereplők mozgaacutesairdquo42

Kiemeli tovaacutebbaacute hogy annak eacuterdekeacuteben

hogy az olvasoacuteban kialakuljon ez a fantasztikum leacutetrejoumltte szempontjaacuteboacutel

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacutegeacuterzet vagy habozaacutes a szoumlveget nem lehet sem

allegorikus sem rsquokoumlltőirsquo szoumlvegkeacutent olvasnia hanem azonosulva a leiacutert toumlrteacutenettel

csakis uacuten rsquorealistarsquo olvasaacutessal a toumlrteacutenetet mint valoacutesaacutegot s nem mint valamely

jelkeacutepet felfogva Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg arra kell keacutenyszeriacutetse az olvasoacutet hogy

a szereplők vilaacutegaacutet eacutelő szemeacutelyek vilaacutegaacutenak tekintse eacutes hogy habozzon az elbeszeacutelt

esemeacutenyek termeacuteszetes eacutes termeacuteszetfoumlloumltti magyaraacutezata koumlzoumltt A fantasztikum tehaacutet

nemcsak egy kuumlloumlnoumls jelenseacuteg vagy esemeacuteny leacuteteacutet koumlveteli meg de egyfajta

olvasaacutesmoacutedot is felteacutetelez amely nem lehet sem bdquokoumlltőirdquo sem allegorikus hiszen a

koumlltői keacutepek nem leiacuteroacute jellegűek eacutes ha az amit olvasunk termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny

aacutem a szavakat nem szoacute szerinti eacutertelemben kell vennuumlnk hanem egy maacutesik

eacutertelemben amely nem vonatkozik semmifeacutele termeacuteszetfoumlloumlttire nem beszeacutelhetuumlnk

fantasztikumroacutel A tanmeseacutek eacutes parabolaacutek eseteacuteben az allegoacuteria feleacute fordulaacutes

meggyengiacuteti a fantasztikumot ezzel a jelenseacuteggel talaacutelkozhatunk peacuteldaacuteul Perrault

meseacuteiben Daudet novellaacuteiban eacutes rsquohabozhatunkrsquo az allegorikus eacutertelem eacutes a szoacute

szerinti olvasat koumlzoumltt Hoffmann Erasmusaacutenak elveszett tuumlkoumlrkeacutepe Balzac

Rastignac-jaacutenak szamaacuterbőrdarabkaacuteja vagy akaacuter Poe William Wilson-jaacutenak

hasonmaacutesa eseteacuteben Ebből a neacutezőpontboacutel szemleacutelve keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a fantasztikum

Gogolnaacutel is hiszen az Orrban melyben az illuzoacuterikus allegoacuteria az abszurdig vezet

nem talaacutelunk magyaraacutezatot az orr aacutetvaacuteltozaacutesaival szembesuumllők reakcioacuteinak hiaacutenyaacutera

41

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) 155 42

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 33

30

az orr metamorfoacutezisai eacuteppen magaacutenak az allegoacuteriaacutenak a transzformaacutecioacuteit jeleniacutetik

meg

A titokra valoacute raacutekeacuterdezeacutessel a fantasztikum-elmeacutelet kifejteacuteseacutenek

előrehaladaacutesaacuteval ndash elsősorban a fentiekben vaacutezolt probleacutemaacutek feacutenyeacuteben ndash

elengedhetetlenneacute vaacutelik a narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa

illetve a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted kuumlloumlnoumlskeacuteppen az elbeszeacutelő instanciaacutek vizsgaacutelataacuteban Ehhez segiacutetseacuteguumll

hiacutevom Wolf Schmid Нарратология (laquoNarratoloacutegiaraquo) ciacutemű aacutetfogoacute elmeacuteleti eacutes

tudomaacutenytoumlrteacuteneti kompendiumaacutet amely oumlsszegzi a narratoloacutegia kategoacuteriaacuteinak eacutes

koncepcioacuteinak fejlődeacutesi aacutellomaacutesait tovaacutebbaacute fogalmi nyelveacutenek evoluacutecioacutejaacutet43

A

fentiek feacutenyeacuteben a narratoloacutegiai kategoacuteriaacutek mellett szuumlkseacuteges a fikcioacute-elmeacuteleti

fogalmak eacutes kategoacuteriaacutek tisztaacutezaacutesa is kuumlloumlskeacuteppen a fantasztikus szoumlvegek

eacutertelmezeacuteseacuteben A narrativitaacutes mellett az elbeszeacutelő irodalmi szoumlveg maacutesik

alapismeacuterve a fikcionalitaacutes amely megkuumlloumlnboumlzteti a műalkotaacutesban toumlrteacutenő

elbeszeacuteleacutest a heacutetkoumlznapi kontextusban veacutegbemenő elbeszeacuteleacutestől A fikcionalitaacutes nem

maacutes mint az a koumlruumllmeacuteny hogy a szoumlvegben aacutebraacutezolt vilaacuteg fiktiacutev azaz kitalaacutelt

elkeacutepzelt vilaacuteg Tehaacutet miacuteg a bdquofikcionaacutelisrdquo terminus a szoumlvegre vonatkozik addig a

bdquofiktiacutevrdquo vagy bdquokitalaacuteltrdquo kifejezeacutesek a fikcionaacutelis szoumlvegben aacutebraacutezoltak ontoloacutegiai

staacutetuszaacutera Genette peacuteldaacuteul vilaacutegosan ki is emeli a fiktiacutev-reaacutelis illetve fikcionaacutelis-

faktuaacutelis ellenteacutetpaacuterokat44

A fikcionalitaacutes vizsgaacutelata soraacuten Schmid elsősorban

Arisztoteleacutesz nyomaacuten a mimeacutezis fogalmaacutet is taglalja amely nem imitaacutecioacute azaz egy

leacutetező utaacutenzaacutesa hanem sokkal inkaacutebb egy bizonyos valoacutesaacuteg aacutebraacutezolaacutesa vagy

megjeleniacuteteacutese Arisztoteleacutesz szerint a trageacutediaacuteban a cselekveacutes mimeacutezise maga az

elbeszeacutelt toumlrteacutenet Az arisztoteleacuteszi mimeacutezisfogalom eacutes a modern fikcionalitaacutes-

elmeacuteletek koumlzoumltti azonossaacutegot szaacutemos modern narratoloacutegiai kutataacutes taacutemasztja alaacute

(Schmid toumlbbek koumlzt Genette Dupont-Roc Lallot Gebauer eacutes Wulf munkaacuteira

taacutemaszkodik) melyek a mimeacutezist reprezentaacutecioacutekeacutent eacutertelmezik Paul Ricoeur

hangsuacutelyozza hogy az ilyen reprezentaacutecioacute nem koacutepia jellegű hanem egy aacutebraacutezoloacute

43

Вольф ШМИД Нарратология Москва 2008 44

Vouml Geacuterard GENETTE Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114 (1990) 755-774

31

teveacutekenyseacuteg (laquoactiviteacute mimeacutetiqueraquo)45

A bdquofictiordquo konstrukcioacutekeacutent az arisztoteleacuteszi

eacutertelemben vett mimeacuteziskeacutent tehaacutet egy lehetseacuteges valoacutesaacuteg műveacuteszi konstrukcioacutejakeacutent

eacutertelmeződik

A fikcioacute leacutenyege az elkeacutepzelt lehetseacuteges vilaacuteg megkonstruaacutelaacutesaacuteban rejlik A

fiktiacutev vilaacuteg tematikus egyseacutegei szaacutermazhatnak kuumlloumlnboumlző reaacutelis kulturaacutelis vagy

elkeacutepzelt vilaacutegokboacutel de a fikcionaacutelis szoumlvegbe beleacutepve azonnal fiktiacutev egyseacutegekkeacute

vaacutelnak A fikcionaacutelis szoumlvegben a referenciaacutelis jeloumllők nem bizonyos szoumlvegen

kiacutevuumlli hanem az aacutebraacutezolt vilaacuteg szoumlvegen beluumlli referenseire utalnak Iacutegy joumln leacutetre

Genette megfogalmazaacutesa szerint a bdquoparadox pszeudo-referenciaacutelisrdquo funkcioacute vagyis

denotaacutecioacute denotaacutetum neacutelkuumll46

Azonban ez koraacutentsem jelenti azt hogy az olvasoacute

szaacutemaacutera a fiktiacutev vilaacuteg keveacutesbeacute lenne relevaacutens mint a reaacutelis sőt a fiktiacutev vilaacuteg keacutepes

eleacuterni a legmagasabb fokuacute relevanciaacutet Narratoloacutegiai szempontboacutel azonban a

legfontosabb mozzanat az hogy a fikcionaacutelis műalkotaacutesban az elbeszeacutelt vilaacuteg

valamennyi tematikus eleme fiktiacutev ndash a szereplők idő teacuter cselekveacutes beszeacuted

gondolat konfliktus stb Az elbeszeacutelt vilaacuteg az a vilaacuteg amely a narraacutetor elbeszeacutelői

aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre ndash ez azonban nem meriacuteti ki a szerző aacuteltal leacutetrehozott aacutebraacutezolt

vilaacutegot amelybe beletartozik az elbeszeacutelő a ciacutemzett eacutes maga az elbeszeacuteleacutes

teveacutekenyseacutege is A fikcionaacutelis szoumlvegben a narraacutetor a narraacutetor hallgatoacuteja vagy

olvasoacuteja eacutes az elbeszeacutelői aktus mind aacutebraacutezolt entitaacutesok koumlvetkezeacuteskeacuteppen fiktiacutevek

Az elbeszeacutelő szoumlvegnek tehaacutet nemcsak az az ismeacuterve hogy benne a narraacutetor elbeszeacutel

egy toumlrteacutenetet hanem egyuacutettal az is hogy a szerző aacutebraacutezol egy elbeszeacutelői aktust Az

elbeszeacutelő műveacuteszetet tehaacutet a kommunikaacutecioacutes rendszer kettős struktuacuteraacuteja hataacuterozza

meg amely a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacuteboacutel aacutell a szerzői kommunikaacutecioacute

magaacuteban foglalja az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutet mint az aacutebraacutezolt vilaacuteg alapvető

komponenseacutet

A szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő

kommunikaacutecioacutes modell kiegeacuteszuumllhet egy fakultatiacutev harmadik komponenssel abban az

esetben ha az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel s ez kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel biacuter fantasztikus szoumlvegek eseteacuteben Jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutes a

45

Ideacutezi Вольф ШМИД Нарратология I m 29 46

I m 30

32

titok-elbeszeacuteleacutesekben hogy a szereplők narraacutetorraacute vaacutelnak vagy a narraacutetor

hallgatoacutesaacutega koumlreacuteből előleacutepve aacutetveszik a szerepet azaz elfoglaljaacutek az elbeszeacutelői

poziacutecioacutet (peacuteldaacuteul a Kutya a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete vagy a Klara Milics ciacutemű

elbeszeacuteleacutesekben) Ezeacutert is fontos hogy mindhaacuterom kommunikaacutecioacutes szintet Schmid a

kuumlldő-fogadoacute viszonyban vizsgaacutelja47

A fogadoacute fogalmaacutet azonban tovaacutebbi

instanciaacutekra bontja az intencionaacutelis eacutes a funkcionaacutelis neacutezőpontok szerint

megkuumlloumlnboumlzteti a ciacutemzettet ami a kuumlldő aacuteltal felteacutetelezett vagy kiacutevaacutent fogadoacutet jeloumlli

illetve a befogadoacute vagy recipiens fogalmaacutet ami pedig a teacutenyleges befogadoacutet jeloumlli

melyről a kuumlldő nem tudhat A szerzői kommunikaacutecioacute szintjeacutehez a szerző eacutes az

olvasoacute instanciaacutei s ezek konkreacutet eacutes absztrakt moacuteduszai tartoznak A konkreacutet szerző a

valoacutes toumlrteacutenelmi szemeacutelyiseacuteg a műalkotaacutes alkotoacuteja Nem tartozik hozzaacute magaacutehoz a

műhoumlz attoacutel fuumlggetlenuumll leacutetezik Ugyaniacutegy a konkreacutet olvasoacute azaz a recipiens a

teacutenyleges befogadoacute is fuumlggetlen az aacuteltala olvasott műtől ndash meacutegis minden koumlzleacutes

mindig hordoz egy implicit keacutepzetet a kuumlldőről eacutes a (felteacutetelezett) ciacutemzettről A

szerző fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutesekor eacutes a szerzői kifejeződeacutes azonosiacutetaacutesakor Schmid

a nyelv expressziacutev funkcioacutejaacutera utal valamint Buumlhler Ingarden eacutes Peirce elmeacuteleteire

melyekben szoacute mint jel nem szimboacutelum hanem szimptoacutema index az indexjelek

akaratlan oumlnkeacutentelen kontrollaacutelatlan termeacuteszetes szimptomatikus jelek amelyeken

keresztuumll a szerző kifejezi magaacutet48

Ennek a szemiotikai aktusnak az eredmeacutenye nem

a konkreacutet szerző hanem a szoumlveg megalkotoacutejaacutenak keacutepzete amely benne van alkotoacutei

aktusaiban E keacutepzetet amely benne van a műalkotaacutesban eacutes az olvasoacute aacuteltal

rekonstruaacuteloacutedik Schmid absztrakt szerzőnek nevezi

Az absztrakt szerző reaacutelis de nem konkreacutet Explicit moacutedon nem csak

implicit formaacuteban leacutetezik virtuaacutelisan alkotoacutei nyomok eacutes szimptoacutemaacutek alapjaacuten

amelyeket az olvasoacutenak kell konkretizaacutelnia Az absztrakt szerző leacutetmoacutedja tehaacutet

kettős egyfelől a szoumlvegben objektiacuteve leacutetezik mint szimptoacutemaacutek virtuaacutelis seacutemaacuteja

maacutesfelől az olvasoacute szubjektiacutev olvasaacutesi eacutes megeacuterteacutesi aktusaitoacutel fuumlgg amelyekben

aktualizaacuteloacutedik ndash az olvasoacute hozza leacutetre a szoumlveget eacutertelmező aktusai alapjaacuten A

műalkotaacutes aspektusaacuteboacutel tehaacutet az absztrakt szerző (amely egyes terminoloacutegiaacutekban

47

I m 46-61 48

I m

33

beleeacutertett vagy implicit szerzőkeacutent szerepel) a műalkotaacutes konstruktiacutev elveacutenek

megszemeacutelyesiacuteteacutesekeacutent hataacuterozhatoacute meg miacuteg a szoumlvegen kiacutevuumlli konkreacutet szerző

aspektusaacuteboacutel a konkreacutet szerzőnek a szoumlvegben leacutevő nyomakeacutent leacutep fel mint a

konkreacutet szerző szoumlvegen beluumlli keacutepviselője Az absztrakt szerző nem a koumlzleacutest kuumlldő

instancia eacutes ezeacutert Schmid foumll is teszi a kontrollkeacuterdeacutest mieacutert vezetuumlnk be a

kommunikaacutecioacutes szintek modelljeacutebe egy olyan instanciaacutet amely nem reacutesztvevője a

kommunikaacutecioacutenak se nem specifikus mozzanata az elbeszeacutelő műalkotaacutesnak Mieacutert

nem eleacutegszuumlnk meg a szerzőnarraacutetor fogalmaival ahogyan maacutes narratoloacutegusok Az

absztrakt szerző jelenleacutete az elbeszeacutelő kommunikaacutecioacute modelljeacuteben megvilaacutegiacutetja a

narraacutetor a narraacutetor szoumlvege eacutes az abban kifejezett jelenteacutesek aacutebraacutezoltsaacutegaacutet E

jelenteacutesek veacutegleges eacutertelemvilaacutegukat eacutes gondolati elrendezeacutesuumlket (eacutertelemszerűen a

mű keretein beluumll) csak az absztrakt szerző szintjeacuten nyerhetik el

Az absztrakt olvasoacute (bizonyos terminoloacutegiaacutekban implicit vagy elkeacutepzelt

olvasoacute) a konkreacutet szerzőnek sajaacutet olvasoacutejaacuteroacutel alkotott elkeacutepzeleacuteseacutenek hiposztaacutezisa Az

absztrakt olvasoacute soha nem esik egybe a fiktiacutev olvasoacuteval azaz a narraacutetor ciacutemzettjeacutevel

Schmid szerint a szerző keacutetfeacutele funkcioacuteval ruhaacutezhatja fel az olvasoacutet (i) felteacutetelezett

posztulaacutelt ciacutemzett eacutes (ii) ideaacutelis recipiens Schmid elmeacuteleteacutet az absztrakt olvasoacute keacutet

hiposztaacutezisaacuteroacutel kritizaacutelja Jaap Lintvelt mivel szerinte ez a koncepcioacute azt felteacutetelezi

hogy a szoumlveg programozza az olvasaacutest megfosztja az olvasoacutet szabadsaacutegaacutetoacutel

Schmid azonban hangsuacutelyozza hogy minden szoumlveg valamilyen moacutedon vagy

formaacuteban tartalmaz utalaacutest ideaacutelis olvasaacutesaacutera49

Az ideaacutelis olvasaacutes szoumlvegen beluumlli

hordozoacuteja az absztrakt olvasoacute mint ideaacutelis recipiens eacutes a szoumlvegben jelenleacutevő

absztrakt keacutepzetkeacutent valoacute felfogaacutesa nem jelenti a konkreacutet olvasoacute szabadsaacutegaacutenak

korlaacutetozaacutesaacutet

A narratiacutev műfaj leacutenyege hogy rsquokuumllsőrsquo kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacuteja (szerző-

aacutebraacutezolt anyag-olvasoacute) mintegy megismeacutetlődik az aacutebraacutezolt vilaacutegon beluumll a fiktiacutev

narraacutetor ndash elbeszeacutelt anyag ndash fiktiacutev olvasoacute struktuacuteraacutejaacuteban Az aacutebraacutezolt elbeszeacutelői

kommunikaacutecioacute kuumlldőjeacutenek instanciaacuteja a fiktiacutev narraacutetor Milyen eszkoumlzoumlkkel teszi a

49

I m 59-60

34

szerző eacuterzeacutekelhetőveacute a narraacutetor jelenleacuteteacutet Hogyan aacutebraacutezoloacutedhat a narraacutetor50

Mi a

kuumlloumlnbseacuteg a narraacutetor eacutes az absztrakt szerző indexaacutelis jelenleacutete koumlzoumltt Az elbeszeacutelőre

utaloacute indexek segiacutetseacutegeacutevel a szerző aacutebraacutezolja a narraacutetort iacutegy fiktiacutev instanciaacutevaacute teszi

sajaacutet taacutergyaacutevaacute A szerzőre utaloacute indexek pedig aacuteltalaacuteban nem szaacutendeacutekoltak hanem

akaratlanok kontrollaacutelatlanok mivel aacuteltalaacuteban a szerző nem oumlnmagaacutet akarja fiktiacutev

alakkeacutent megjeleniacuteteni A szerző oumlnkifejezeacutese eacuteppannyira oumlnkeacutentelen mint

baacutermilyen beszeacutelőeacute

A narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak felvaacutezolaacutesakor Schmid Genette fogalmai helyett

uacutegymint extradiegetikus (elsődleges) diegetikus vagy intradiegetikus (maacutesodlagos)

metadiegetikus (harmadlagos) narraacutecioacute51

inkaacutebb a Bertil Romberg aacuteltal bevezetett

elsődleges maacutesodlagos harmadlagos narraacutecioacutenarraacutetortoumlreacutenet fogalmakat

hasznaacutelja52

amelyek nem hierarchikus fogalmak hanem az bdquoembeddingrdquo azaz a

beaacutegyazottsaacuteg szintjeit jelzik a bdquokerettoumlrteacutenetrdquo (elsődleges) eacutes a bdquobeaacutegyazottrdquo

(maacutesodlagos) toumlrteacutenet viszonylataacuteban A narraacutetor jelenleacuteteacutet a diegetikusnem-

diegetikus dichotoacutemia jellemzi az aacutebraacutezolt vilaacuteg keacutet siacutekjaacuten az elbeszeacutelt toumlrteacutenet

siacutekjaacuten vagyis a diegeacutezis siacutekjaacuten vagy az elbeszeacuteleacutes azaz az exegeacutezis siacutekjaacuten E

kifejezeacuteseket a modern narratoloacutegia az antik retorikaacutetoacutel elteacuterően hasznaacutelja a diegeacutezis

alatt Schmid az elbeszeacutelt vilaacutegot eacuterti miacuteg exegeacutezis alatt azt a siacutekot amelyben lezajlik

a narraacutecioacute amelyben megtoumlrteacutennek az elbeszeacutelő metanarratiacutev megjegyzeacutesei A

diegetikus narraacutetor oumlnmagaacuteroacutel mint a diegeacutezisben leacutevő alakroacutel bdquonarraacutelrdquo ndash eacutes keacutet

siacutekon mutatkozik mind az elbeszeacuteleacutes siacutekjaacuten (mint szubjektum) mind az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben (mint objektum) A nem-diegetikus elbeszeacutelő oumlnmagaacuteroacutel mint a

diegeacutezisben leacutevő alakroacutel nem bdquonarraacutelrdquo csak maacutes alakokroacutel az ő leacutetezeacutese az

50

Schmid megkuumlloumlnboumlzteti a narraacutetor explicit eacutes implicit aacutebraacutezolaacutesaacutet melyek koumlzuumll az előbbi fakultatiacutev

eljaacuteraacutes (a narraacutetor autoprezentaacutecioacuteja ndash megnevezi magaacutet neveacutet elbeszeacutelői eacutenkeacutent hataacuterozza meg

oumlnmagaacutet) az utoacutebbi viszont fundamentaacutelis Az explicit aacutebraacutezolaacutes nem leacutetezhet az implicit neacutelkuumll amely

az elbeszeacutelő szoumlveg szimptoacutemaacuteinak indexjeleinek segiacutetseacutegeacutevel (a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten) joumln

leacutetre Minden elbeszeacutelő szoumlvegben jelen van a narraacutetor A Friedman vagy Lubbock neveacutevel feacutemjelzett

angolszaacutesz narratoloacutegiai iraacutenyzatok megkuumlloumlnboumlztetik a szemeacutelyes eacutes szemeacutelytelen narraacutecioacutet Seymour

Chatman terminoloacutegiaacutejaacuteban pedig talaacutelkozunk meacuteg a nonnarrator ndash overt narrator eacutes egy koumlztes

poziacutecioacute a covert (laquorejtettraquo) narrator haacutermas disktinkcioacuteval Schmid hozzaacuteteszi hogy azok az aktusok

melyekben a narraacutetor kifejezi magaacutet egyuacutettal az absztrakt szerző indexeikeacutent is foumllleacutepnek akinek az

alkotaacutesa maga az elbeszeacutelő is Vouml Вольф ШМИД Нарратология Im 67-96 51

I m 52

Vouml Bertil ROMBERG Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel Stockholm 1962

35

elbeszeacuteleacutes siacutekjaacutera az exegeacutezisre korlaacutetozoacutedik Ezzel szemben a diegetikus narraacutetor

keacutet funkcionaacutelisan elteacuterő instanciaacutera oszlik elbeszeacutelő eacuten ndash elbeszeacutelt eacuten53

A

diegetikusnem-diegetikus szembeaacutelliacutetaacutes valamelyest megfelel olyan hagyomaacutenyos

megjeloumlleacuteseknek mint az első szemeacutelyű narraacutetor (laquoIch-Erzaumlhlerraquo) ndash harmadik

szemeacutelyű narraacutetor (laquoEr-Erzaumlhlerraquo) elnevezeacuteseknek csakhogy Schmid emleacutekeztet

arra hogy egy grammatikai forma nem keacutepezheti a narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak alapjaacutet ndash

raacuteadaacutesul nem az első szemeacutely formulaacutei hanem funkcionalitaacutesuk lehet a

megkuumlloumlnboumlztető jegy ha az bdquoeacutenrdquo csak az elbeszeacutelői aktushoz tartozik akkor a

narraacutetor nem-diegetikus miacuteg ha az bdquoeacutenrdquo az elbeszeacutelői aktusra eacutes az elbeszeacutelt vilaacutegra

is iraacutenyul uacutegy a narraacutetor diegetikus54

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseiben is leggyakrabban a rsquomegjeleniacutetettrsquo azaz

diegetikus narraacutetorral talaacutelkozunk amely egyeacuteb iraacutent a fantasztikus műfajnak is

sajaacutetja a legtoumlbb titok-novellaacuteban tehaacutet jelen leacutevő narraacutetor beszeacuteli el az esemeacutenyt a

Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenetben az esemeacutenyeket figyelő fiatal nemes az Alekszej atya

elbeszeacuteleacuteseacuteben az utazoacute revizor a Kutya elbeszeacutelője a babonaacutes foumlldbirtokos az

Aacutelomeacute maga az aacutelmodoacute fiuacute a Jergunov hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a narraacutetor a hallgatoacutesaacuteg

koumlreacuteből leacutep elő Azonban a titok-elbeszeacuteleacutesekben meacuteg izgalmasabbaacute vaacutelik a narraacutetori

szerep mivel sok esetben megfigyelhető a koumlzvetett vagy aacutetteacutetelezett elbeszeacutelői

modell amikor valamelyik szereplő meseacuteli a toumlrteacutenetet magaacutenak a narraacutetornak

Ilyenkor előfordul hogy a narraacutetor ndash hallgatoacutekeacutent ndash megjegyzeacutesekkel egeacutesziacuteti ki az

53

Schmid nagyon hataacuterozottan kiacutenaacutel egy vilaacutegos terminoloacutegiaacutet a Genette aacuteltal kidolgozott tipoloacutegiai

seacutema fogalmai helyett peacuteldaacuteul amit Genette extradiegetikus-heterodiegetikus narraacutetorkeacutent definiaacutel a

helyett Schmid az elsődleges nem-diegetikus narraacutetor fogalmaacutet ajaacutenlja az intradiegetikus-

homodiegetikus helyett a maacutesodlagos diegetikus kifejezeacutest eacutes iacutegy tovaacutebb 54

Schmid a fiktiacutev olvasoacute fogalmaacutet alkalmazza annak az elbeszeacutelő instanciaacutenak a jeloumlleacuteseacutere melyet

Genette laquonarrataireraquo-nek Prince laquonarrateeraquo-nek Iljin pedig laquonarratatorraquo-nak nevez A fiktiacutev olvasoacute a

fiktiacutev narraacutetor ciacutemzettje az az instancia akihez a narraacutetor inteacutezi a mondandoacutejaacutet de funkcionaacutelisan

sosem azonos egy konkreacutet szereplővel A fiktiacutev olvasoacute fiktiacutev ciacutemzett de nem fiktiacutev befogadoacute Mint fiktiacutev

ciacutemzett a narraacutetor projekcioacuteja Fiktiacutev befogadoacute csak akkor leacutetezhet ha a maacutesodlagos narraacutetor egy

olvasoacutehoz vagy hallgatoacutehoz fordul aki az elsődleges toumlrteacutenetben olvasoacute vagy hallgatoacute szereplőkeacutent

eacutertelmeződik A fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezoloacutedhat explicit formaacuteban azaz bizonyos grammatikai formaacutek

hasznaacutelataacuteval peacuteldaacuteul egyes szaacutem maacutesodik szemeacutelyű formaacutek alkalmazaacutesaacuteval vagy olyan formulaacutekkal

megszoacuteliacutetaacutesokkal mint peacuteldaacuteul a bdquokedves olvasoacuterdquo bdquonyaacutejas olvasoacuterdquo fordulatok vagy implicit moacutedon

indexjelekkel a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten az indexjelek segiacutetseacutegeacutevel a fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezolaacutesa a

narraacutetor aacutebraacutezolaacutesaacuteba eacutepuumll be annak attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik Meacuteg akkor is ha az indexjelek gyengeacutek nem

tűnnek el tehaacutet mindig van utalaacutes a fiktiacutev olvasoacute jelenleacuteteacutere Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m

94-95

36

elhangzottakat tovaacutebbaacute előadja-rsquoelbeszeacutelirsquo az rsquoeredetirsquo toumlrteacutenetmondaacutes moacutedjaacutet eacutes

koumlruumllmeacutenyeit Alekszej atya toumlrteacuteneteacutet peacuteldaacuteul egy olyan elbeszeacutelő meseacuteli el aki

Alekszej atyaacutetoacutel hallotta eacutes megproacutebaacutelja hitelesen aacutetadni

bdquoigyekszem az ő szavaival visszaadni a toumlrteacutenetetrdquo55

Az utazoacute revizor mint elbeszeacutelő minden reacuteszletet uacutegy proacutebaacutel reprodukaacutelni ahogyan

neki meseacutelteacutek el meacuteg az rsquoeredetirsquo narraacutetor gesztusaira is kiteacuter Alekszej fia Jakov

toumlrteacuteneteacutenek meseacuteleacutese koumlzben rsquoelbeszeacutelversquo magaacutet a toumlrteacutenetmondaacutes aktusaacutet

bdquoEkkor Alekszej atya elővette zsebkendőjeacutet megtoumlroumllte koumlnnyeitrdquo56

A Diadalmas szerelem dalaacuteban Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz novellaacutet stilizaacutelja az

elbeszeacutelő a koumlzvetlen narraacutetor az itaacuteliai kroacutenikaacutes keacutezirataacutet olvassa A Kuumlloumlnoumls

toumlrteacutenet elbeszeacutelője H uacuter de szolgaacuteja Ardalion fontos toumlrteacutenetekkel egeacutesziacuteti ki az

elbeszeacuteleacutest gyakran aacutetveacuteve sőt neacuteha tuacuteljaacutetszva a narraacutetori szerepet

bdquo[Ardalion] itt megaacutellt egy pillanatra valoacutesziacutenűleg azeacutert hogy

foumllfigyelhessek stiacutelusaacutenak vaacutelaszteacutekossaacutegaacuterardquo57

A Jergunov hadnagy toumlrteacutenete ciacutemű elbeszeacuteleacutes narraacutetora a hallgatoacutesaacutegboacutel leacutep elő eacutes

mondja el a Jergunov hadnagy aacuteltal maacuter sokszor elmeseacutelt toumlrteacutenetet Az elbeszeacutelő

utalaacutesokat tesz arra hogy Jergunov hogyan meseacutelt milyen alakzatokat hasznaacutelt

hogyan adta elő az esemeacutenyeket

bdquo[Emilia] tekintete tőrkeacutent fuacuteroacutedott bele [Jergunov] megproacutebaacutelta

utaacutenozni is a leaacuteny csodaacutelatos pillantaacutesaacutetrdquo58

55

Ivan TURGENYEV Alekszej atya elbeszeacuteleacutese = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1050 56

I m 57

Ivan TURGENYEV Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 596

37

A narraacutecioacutes szerepek megkettőzőseacutere illetve a narraacutecioacutes jaacuteteacutekok

jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutesaira a legszoacuterakoztatoacutebb peacutelda a Kutya ciacutemű

elbeszeacuteleacutes melynek nyitoacutejelenete egy beszeacutelgeteacutes a termeacuteszetfoumlloumltti jelenseacutegekről

Ebből a beszeacutelgeteacutesből leacutep elő elbeszeacutelőveacute Porfirij a kalugai foumlldbirtokos bdquoToumlrteacutent

velem valami ami ellentmond a termeacuteszet toumlrveacutenyeinekrdquo59

Az elbeszeacutelő aztaacuten

rendre szembesuumll hallgatoacutesaacutega keacutetkedeacuteseivel illetve sajaacutet bizonytalansaacutegaival Iacutegy a

toumlrteacutenetmondaacutest sorra megszakiacutetjaacutek a hallgatoacutesaacuteg keacutetkedő megjegyzeacutesei eacutes egyeacuteb

eacutelcelődeacutesek (bdquoMagaacuteban egy filozoacutefus veszett elrdquo) valamint az elbeszeacutelő

oumlnigazolaacutesai eacutes fogadkozaacutesai (bdquoLaacutetom megmosolyognakrdquo bdquoHiggyeacutek el egy

kortyot sem ittamrdquo60

stb) A Klara Milicsben legtoumlbbszoumlr a főhős baraacutetja Kupfer

foglalja el a narraacutetori poziacutecioacutet eacutes meseacuteli toumlrteacuteneteit Aratovnak a narraacutetor pedig

elemzi Kupfer elbeszeacutelői eljaacuteraacutesait

bdquo[Klara apja] iacutezleacutestelen keacutepeket festett de kuumlloumlnben joacute keacutepesseacutegű ember

volt (Itt Kupfer oumlneleacuteguumllten elmosolyodott szoacutejaacuteteacutekaacutenak szoacutelt ez a

mosoly)rdquo61

A termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel is a

fantasztikus elbeszeacuteleacutes meghataacuterozoacute strukturaacutelis probleacutemaacuteja a narraacutetor megjeleniacuteteacutese

Ez azeacutert is leacutenyeges mert az irodalmi szoumlveg felfoghatatlan az igaz eacutes a hamis

kategoacuteriaacutei szerint az irodalom a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes a belső

koherencia igeacutenyeacutet taacutemasztja Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlvegen beluumll csak a szerző

aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai

lehetnek igazak vagy hamisak A fantasztikus toumlrteacutenetekben a narraacutetor aacuteltalaacuteban

egyes szaacutem első szemeacutelyben nyilvaacutenul meg (vouml Poe Hoffmann Merimeacutee vagy

58

Ivan TURGENYEV Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 554 59

Ivan TURGENYEV A kutya (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala

Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 531 60

I m 532-533 61

Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily

Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1103 Kiemeleacutes az eredetiben

38

Maupassant fantasztikus szoumlvegeivel) Azonban a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a

narraacutetor mint az egyik szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent Narraacutetorkeacutent szavai nem meacuterhetők

az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fogalmaival eacutelve ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk hiszen ebben az

esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedi szavaiban holott a fantasztikum felteacutetelezi a

keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt

hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt vagy habozaacutest eacutebresszen

Ugyanakkor a fantasztikum mindig dilemma eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy

nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban

hinne A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a rsquomeseacutelőrsquo első

szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel mivel az bdquoeacutenrdquo

neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a narraacutetor

leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute azonosulhat

vagy magaacutera ismerhet Iacutegy jutunk legmeacutelyebbre a fantasztikus univerzumba

Termeacuteszetesen nem egyeacuteni pszicholoacutegiai jaacuteteacutek az azonosulaacutes ez a mechanizmus a

szoumlveghez tartozoacute strukturaacutelis keacutenyszer Poe vagy Maupassant szaacutemos novellaacutejaacuteban

főszereplőit teszi meg narraacutetornak ez Poe nyomaacuten sokak eljaacuteraacutesa lett A leacutenyeg az

hogy nem a szerző hanem egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell

koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek De mivel a

narraacutetor nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele

ellentmondaacutesos bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Mivel azt nem tudjuk hogy a narraacutetor

rsquonem mond igazatrsquo de a lehetőseacuteg leacutetezik (mivel a narraacutetor szereplő is) ndash eacutes az

olvasoacuteban feleacutebredhet a habozaacutes

Ha tehaacutet elfogadjuk a szolovjovi vagy todorovi ingadozaacutes-habozaacutes-

bizonytalansaacuteg teacuteteleacutet a fantasztikum elmeacuteleteacuteben akkor azt mondhatjuk hogy az

ideaacutelis fantasztikus iacuteraacutesmoacuted keacutepes megmaradni a bizonytalansaacutegban Peacuteldaacuteul Henry

James The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet) ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben nem

tudjuk eldoumlnteni hogy csak a nevelőnő hallucinaacutecioacuteiroacutel van szoacute vagy valoacuteban

kiacuteseacutertetek jaacuterjaacutek a birtokot Turgenyevneacutel a Laacutetomaacutesokban Alice ndash uacutegy tűnik ndash

39

holdfeacutenyből formaacuteloacutedik ki Merimeacutee novellaacutejaacuteban az Ille-i Veacutenusz-ban sem tudunk

meggyőződni az igazsaacutegroacutel a szobor ndash uacutegy tűnik ndash eacuteletre kel eacutes gyilkol azonban

mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz

Turgenyev is gyakran modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot

esemeacutenyek alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az

elbeszeacutelőknek bdquouacutegy tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha

nem lenne testerdquo bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo stb fordulatai

szaacutemos titok-novellaacuteban fenntartjaacutek a fantasztikus narratiacutev modalitaacutest amely

hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg

fennmaradaacutesaacutehoz A Diadalmas szerelem dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor egy

itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika keacutezirataacutet olvassa tehaacutet egy megjeleniacutetett narraacutecioacutet amit ő

foglal keretbe eacutes ami iacutegy eacuter veacuteget

bdquoMit jelentett ez Talaacuten azt hogy

Enneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo62

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a fantasztikus műfajnak kivaacuteloacutean

megfelel a megjeleniacutetett narraacutetor mivel lehetőveacute teszi az olvasoacute szuumlkseacutegszerű

azonosulaacutesaacutet a szereplővel A szerzők kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen eacutelnek azzal a teacutennyel hogy

a narraacutetor szavainak staacutetusa ellentmondaacutesos Amennyiben tehaacutet a narraacutetor szavairoacutel

beszeacuteluumlnk uacutegy azokat nem vizsgaacutelhatjuk az rsquoigazsaacutegrsquo szempontjaacuteboacutel miacuteg ha a

szavak inkaacutebb a szereplőhoumlz tartoznak alaacutevethetők az igazsaacuteg vizsgaacutelataacutenak

Amennyiben tovaacutebb vizsgaacuteljuk a termeacuteszetfoumlloumltti kapcsolataacutet a narraacutecioacuteval

az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja keruumll előteacuterbe minden olyan szoumlveg amelyben a

termeacuteszetfoumlloumltti megjelenik jellegzetesen felgyorsiacutetja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutet Egy

turgenyevi laacutetomaacutes rsquoelmeseacuteleacutesersquo rsquoleiacuteraacutesarsquo peacuteldaacuteul Emilia mutatvaacutenyai a Jergunov

hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a kutya aacutetvaacuteltozaacutesai eacutes gazdaacutejaacutenak hallucinaacutecioacutei a Kutya ciacutemű

novellaacuteban Aratov laacutetomaacutesai eacutes Klara alakmaacutesainak megjeleneacutesei a Klara Milicsben

62

TURGENYEV A dialalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 733

40

Valeria aacutelmai eacutes Muzio előadaacutesai a Diadalmas szerelem dalaacuteban mind sajaacutetos

dinamikaacutet ad az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak A vaacuteltozaacutes mozzanataacutenak azeacutert is van

megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a vaacuteltozaacutes a narratoloacutegiai szempontboacutel

kulcsfontossaacuteguacute esemeacuteny előfelteacutetele A toumlrteacutenet alapismeacuterve pedig nem maacutes mint az

esemeacuteny63

Eacutes mi szaacutemiacutet esemeacutenynek A vaacuteltozaacutes meacutegpedig egy adott kiindulaacutesi

szituaacutecioacute megvaacuteltozaacutesa Ez lehet az elbeszeacutelt vilaacuteg egy uacuten kuumllső szituaacutecioacutejaacuteban

(termeacuteszeti akcionaacutelis vagy interakcionaacutelis esemeacutenyek) vagy egy adott szereplő

belső szituaacutecioacutejaacuteban (mentaacutelis esemeacutenyek) veacutegbemenő vaacuteltozaacutes Az esemeacutenyesseacuteg

kriteacuteriuma a fakticitaacutes vagy bdquorealitaacutesrdquo amely eacutertelemszerűen a fiktiacutev vilaacuteg keretein

beluumll eacutertendő az esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez neacutelkuumlloumlzhetetlen vaacuteltozaacutesnak valoacuteban meg

kell toumlrteacutennie a fiktiacutev vilaacutegban Vaacutegyakozaacutes aacutelom keacutepzelődeacutes eseteacuten csak maga

vaacutegy vagy az aacutelmodaacutes aktusa lehet esemeacutenyes A fakticitaacuteshoz szorosan

hozzaacutetartozik a rezultativitaacutes fogalma amely szinteacuten az esemeacutenyesseacuteg felteacutetele a

vaacuteltozaacutesnak az elbeszeacuteleacutes befejezeacuteseacuteig be kell koumlvetkeznie Schmid hangsuacutelyozza az

esemeacutenyesseacuteg leacutepcsőzetesseacutegeacutet magyaraacuten azt hogy az esemeacutenyesseacutegnek illetve az

ahhoz elengedhetetlen vaacuteltozaacutesnak kuumlloumlnboumlző erősseacutegű szintjei lehetnek de

felsorolja a maximaacutelis esemeacutenyesseacuteghez szuumlkseacuteges vaacuteltozaacutes oumlt kriteacuteriumaacutet (i)

relevancia (ii) vaacuteratlansaacuteg vagy kiszaacutemiacutethatatlanaacuteg (iii) koumlvetkezmeacutenyesseacuteg (iv)

megfordiacutethatatlansaacuteg vagy egyiraacutenyuacutesaacuteg (v) megismeacutetelhetetlenseacuteg64

E

felteacutetelrendszer pedig kuumlloumlnoumlskeacutepp eacuterveacutenyesuumll a fantasztikus szoumlvegekben illetve a

fantasztikum aacuteltal dominaacutelt esemeacutenytoumlrteacuteneti szerkezetekben

A narraacutecioacute az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak gyorsasaacutega

kapcsaacuten szembesuumlluumlnk az időbeliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval Minden műben van utalaacutes a

befogadaacutes idejeacutere azonban a fantasztikus elbeszeacuteleacutes mely erőteljesen kiemeli a

koumlzleacutes folyamataacutet jelentőseacuteget tulajdoniacutet az olvasaacutes idejeacutenek is melynek

legfontosabb jellegzetesseacutege hogy hagyomaacutenyosan visszafordiacutethatatlan A

fantasztikus olvasat eseteacuteben tehaacutet a balroacutel jobbra olvasaacutes konvencioacuteja eacuterveacutenyesuumll

amellyel minden maacutesnaacutel jobban eacutel a fantasztikum Ennek eredmeacutenyekeacuteppen egeacutesz

maacutesfajta eacuterzeacuteseket kelt egy fantasztikus mese első eacutes maacutesodik olvasaacutesa ez pedig

63

Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m 22-26 64

I m 24

41

sokkal inkaacutebb jellemző a meseacutekre eacutes fantasztikus iacuteraacutesokra mint maacutes tiacutepusuacute

elbeszeacuteleacutesekre Az azonosulaacutes voltakeacutepp maacuter nem is lehetseacuteges a maacutesodik

olvasaacutesnaacutel amikor maga az olvasaacutes elkeruumllhetetlenuumll metaolvasaacutessaacute vaacutelik mivel

felismerjuumlk a fantasztikum eljaacuteraacutesait65

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo

Az eddig aacuteltalaacutenosan rsquotitokzatosnakrsquo nevezett turgenyevi kisproacuteza műfaji

meghataacuterozaacutesainak soraacutet is aacutet kell vizsgaacutelnunk szaacutemos kutatoacute proacutebaacutelta maacuter

azonosiacutetani azt a műfaji korpuszt amely feloumlleli a szoacuteban forgoacute novellaciklust

Elsőkeacutent Pumpjanszkij tette aki a rsquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrsquo (laquoтаинственные

повестиraquo66

) oumlsszefoglaloacute ciacutemmel nevezi el az elbeszeacuteleacutes-csoportot eacutes hasonloacute

meghataacuterozaacutest ad Viktor Sklovszkij is aki a rsquotitok-novellaacutekrsquo (laquoновелла таинraquo)67

megnevezeacutest alkalmazza Natova a bdquomisztikus elbeszeacuteleacutesekrdquo68

Mosztovszkaja a

bdquofantasztikus stuacutediumokrdquo69

miacuteg Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten a rsquosejtelmes

elbeszeacuteleacutesekrsquo70

csoportjakeacutent hataacuterozzaacutek meg a novellaciklust Sietek megjegyezni

hogy Hetzel Turgenyev paacuterizsi kiadoacuteja maacuter a szerző eacuteleteacuteben 1873-ban Eacutetranges

histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel tesz koumlzzeacute egy koumltetnyi Turgenyev-

65

Todorov megjegyzi hogy nemcsak a fantasztikus elbeszeacuteleacutes helyezi a hangsuacutelyt a mű befogadaacutesaacutenak

idejeacutere ez meacuteg inkaacutebb jellemző a rejteacutelyen alapuloacute detektiacutevregeacutenyre hiszen a felfedezeacutesre vaacuteroacute igazsaacuteg

egy olyan szigoruacute laacutencolatot felteacutetelez amelynek egyetlen laacutencszeme sem helyezhető aacutet (toumlbbek koumlzoumltt

ezeacutert nem olvassuk uacutejra a detektiacutevregeacutenyeket) A vicc hasonloacute keacutenyszerekkel szembesuumll Vouml Tzvetan

TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 39 Freud leiacuteraacutesa a viccről alkalmazhatoacute minden

az időbeliseacuteget hangsuacutelyozoacute műfajra bdquoA viccnek ez a tulajdonsaacutega amely egyben eacutelettartama

roumlvidseacutegeacutet is megszabja eacutes mindig uacutejabb viccek alkotaacutesaacutera is oumlsztoumlnoumlz nyilvaacuten a meglepeteacutes a

vaacuteratlansaacuteg mozzanataacuteban leli magyaraacutezataacutet amely a vicc maacutesodszori előadaacutesakor maacuter elveacutesz Amikor

maacutesodszorra hallunk egy viccet az emleacutekezet visszatereli a figyelmet arra az alkalomra amikor előszoumlr

hallottukrdquo Vouml Sigmund FREUD A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) = Sigmund

FREUD Esszeacutek Budapest Gondolat 1982 169 66

B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 460 67

В ШКЛОВСКИЙ О теории прозы Moсквa 1929 68

Надежда НАТОВА О мистических повестях Тургенева = Transactions of the Association of

Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149 69

Н Н МОСТОВСКАЯ Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная традиция =

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции

Будапешт 1994 152-161 70

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990 ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega

Budapest Euroacutepa 1978

42

novellaacutet71

Arroacutel sem feledkezhetuumlnk meg hogy maga a szerző is alkalmaz a ciacutemek

utaacuten jegyzeteiben vagy magukban a novellaciacutemekben műfaji indexeket vagy műfajra

toumlrteacutenő utalaacutesokat uacutegymint Laacutetomaacutesok [rsquoFantaacuteziarsquo] Klara Milics [rsquoPszicholoacutegiai

etűdrsquo] stb A kritikai recepcioacute eacutes a szerző műfaji meghataacuterozaacutesinak soraacutet

(rsquofantasztikusrsquo rsquosejtelmesrsquo rsquotitokzatosrsquo rsquopszicholoacutegiairsquo elbeszeacuteleacutes stuacutedium fantaacutezia

rajz etűd stb) a leguacutejabb keletű definiacutecioacute zaacuterja a modern amerikai Turgenyev-

kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-sorozatot a rsquodream-talesrsquo (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja

szaacutemon72

Ez pedig az egyetlen definiacutecioacute amely raacutemutat az aacutelmok jelentőseacutegeacutere az

iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban tovaacutebbaacute előveacutetelezi a titok-proacuteza poeacutetikaacutejaacutenak centraacutelis

probleacutemakoumlreacutet az aacutelom-szoumlvegek eacutes az aacutelom nyelveacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Kettős

motivaacutecioacute emeli az aacutelmokat műfaji indikaacutetorraacute egyfelől a szerző eacuteletrajzi haacutettere a

gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev rsquoodafordulaacutesarsquo az aacutelmokhoz az eacutelet eacutes

halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot jeloumllőjeacutehez maacutesfelől az aacutelmoknak az a ndash szimbolikus

jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash specifikus nyelve azaz leacutenyuumlnk meacutelyeacuteről joumlvő sajaacutetos

jelbeszeacuted mely hozzaacutesegiacutet bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

Az aacutelomkutataacutes ceacutelzott eacutes tudatos filozoacutefiai eszteacutetikai kultoroloacutegiai eacutes

termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutesok taacutergyaacutevaacute az aacutelom poeacutetikaacuteja pedig az

irodalomtudomaacuteny egyre produktiacutevabb iraacutenyzataacutevaacute vaacutelt Szaacutemos gondolkodoacute az

aacutelmot az aacutelomlaacutetaacutest az alkotaacutessal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Ezeacutert iacuterja Borges hogy az

aacutelom az eszteacutetikai valoacutesaacuteg legarchaikusabb fajtaacuteja mivel az aacutelmodoacutek sziacutenhaacutezzaacute

neacutezőveacute szereplőveacute vaacutelnak ndash az aacutelmodoacute szuumlzseacutet teremt73

Kant az aacutelmot bdquooumlnkeacutentelen

alkotaacutesnakrdquo74

nevezi miacuteg Nietzsche szerint a bdquoműveacuteszet mintakeacuteperdquo75

Ahogyan Remizov megaacutellapiacutetja egy iacuteroacute sem hagyott haacutetra annyi aacutelmot mint

az bdquoaacutelomlaacutetoacuterdquo Turgenyev s hozzaacuteteszi hogy az aacutelom nemcsak a mindennapi

impresszioacuteink a nem kimondott vagy nem kiteljesedett gondolataink megjeleniacutetője

71

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1973 72

Vouml Robert LORD Russian Literature An Introduction New York Taplinger 1980 Lsd meacuteg Ivan

TURGENEV Dream Tales and Prose Poems (Trans Constance Garnett) Ayer Company Publishers

1977 Illetve David G HARTWELL A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3 Tom

Doherty Assoc Llc 1992 73

Vouml Jorge Luis BORGES Collected Fictions Penguin 2001 413 74

И КАНТ Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994 Т7 495 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 75

Vouml Ф НИЦШЕ Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2 томах

Москва Мысль 1990 Т 1

43

hanem a megismereacutes a bdquomeglaacutetaacutesrdquo a foumllismereacutes eacutes az eszmeacuteleacutes eszkoumlze s eacuteppen

ezeacutert az orosz irodalomnak oly szerves alkotoacuteeleme az aacutelom-aacutelomlaacutetaacutes szoumlvegbe

eacutepuumlleacutese76

Petrovszkij hiacutevja fel a figyelmet elsőkeacutent az aacutelmok problematikaacutejaacutera a

turgenyevi iacuteraacutesmoacuted vizsgaacutelataacuteban az aacutelmokat irracionaacutelis őselemek megjeleneacutesekeacutent

eacutertelmezi kiteacuter az aacutelom karakteroloacutegiai eacutes szuumlzseacutekeacutepző funkcioacutejaacutera valamint az

aacutelom-szoumlvegek szimbolikus jeloumlleacutesi eljaacuteraacutesaira azonban mivel nem bocsaacutetkozik

szoumlvegelemzeacutesbe munkaacuteja kimeruumll a probleacutemafelveteacutesben77

Satalov

pszichoanalitikus eljaacuteraacuteskeacutent definiaacutelja az aacutelmokat Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseiben78

miacuteg Muratov aki Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban a titok-novellaacutek

szuumlzseacutes alapjaacutenak az aacutelmokat tekinti hangsuacutelyozza hogy az iacuteroacute szaacutemaacutera egyfelől az

eacutelet laacutetomaacutesszerű eacuterthetetlen kiacuteseacuterteties titokzatos mint az aacutelom maacutesreacuteszt maga az

aacutelom az emberi leacutetezeacutes eacutes leacutetmoacuted kuumlloumlnoumls vagy ismeretlen oldalaacutenak megjeleniacuteteacutese s

ezeacutert vaacutelik Turgenyev novellisztikaacutejaacutenak meghataacuterozoacute jelenseacutegeacuteveacute79

Turgenyev tudatosan fordul az aacutelmokhoz illetve az aacutelmok szimbolikus

nyelveacutehez mint sajaacutetos jelbeszeacutedhez bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

hozzaacutesegiacutető nyelvhez Az aacutelom azeacutert lehet sajaacutetos megeacuterteacutesforma is hiszen egy

nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli meg Ricoeur iacutegy veacutelekedik

bdquoFeacutelreteacuteve a kuumlloumlnboumlző iskolaacutek keacuterdeacuteseacutet az aacutelmok arroacutel tanuacuteskodnak hogy

folyvaacutest maacutesra gondolunk mint amit mondunk Az aacutelmokban a manifeszt

jelenteacutesek szuumlntelenuumll rejtett jelenteacutesekre vonatkoznak ez tesz minden

aacutelmodoacutet koumlltőveacuterdquo80

Az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat ndash nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ndash ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

76

А М РЕМИЗОВ Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 144 77

М А ПЕТРОВСКИЙ Таинственное у Тургенева = ИН РОЗАНОВ МЮ СОКОЛОВ (ред)

Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 72 78

С Е ШАТАЛОВ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки Вопросы

литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97 79

А Б МУРАТОВ Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985 15 80

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest Osiris 2001

29 Vouml Paul RICOEUR Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash London Yale

University Press 1970

44

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Wolfgang Iser azonban

felhiacutevja figyelmet arra hogy az aacutelmok szimbolikus nyelveacutenek vizsgaacutelatakor meg kell

kuumlloumlnboumlztetnuumlnk keacutet forraacutest a magaacuten illetve a kollektiacutev archeoloacutegiaacutet az aacutelombeacuteli

gondolatok formaacuteja nem lehet kizaacuteroacutelag az alvoacute ember sajaacutet archeoloacutegiai

lerakoacutedaacutesa81

Freud aki mindig igyekezett elkeruumllni az aacutelombeacuteli szimboacutelumoknak a

hagyomaacutenyos eacutes szaacutemaacutera eacuterveacutenyeacutet vesztett aacutebraacutezolaacutesi moacutedon beluumll toumlrteacutenő

eacutertelmezeacuteseacutet gyakran utalt miacutetoszokra legendaacutekra eacutes tuumlndeacutermeseacutekre amikor az

ilyen szimboacutelumok osztaacutelyozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet82

Freudot az foglalkoztatta hogy mi

van az aacutelmokban koacutedolva Azonban annak eacuterdekeacuteben hogy az aacutelombeacuteli gondolatok

formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell műkoumldnie eacutes iacutegy az

aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki amelyben

oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat illetve a privaacutet eacutes kollektiacutev archeoloacutegia Mindez

felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell

talaacutelnia a tudatba Gordon Globus szerint azonban az aacutelom nem emleacutekmaacutesok

szintaktikailag elrendezett mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem inkaacutebb olyan kreatiacutev folyamatrdquo amely bdquode novo megteremti a vilaacutegotrdquo83

Globus tehaacutet az aacutelmot kreatiacutev aktuskeacutent fogja fel amelyben keacutet szintet kuumlloumlnboumlztet

meg a bdquokreatiacutev vaacuteltozatossaacutegotrdquo melyet az aacutelmodaacutesban egyuumlttműkoumldő jelenteacutesek

aacuteltalaacuteban uacutejszerű koraacutebban oumlssze nem kapcsolt elemekből aacutelloacute keacuteszlete hoz leacutetre

valamint az uacuten bdquoformatiacutev kreativitaacutest ami fakticitaacutesa miatt eacuterdekes hogy egyaacuteltalaacuten

leacutetezik vilaacuteg hogy gondolataink keacutepesek sajaacutet beteljesiacuteteacutesuumlkrerdquo84

Az aacutelmodaacutes ebben

az eacutertelemben vaacutelik el eacutelesen az eacutebrenleacutettől melynek kapcsaacuten Globus iacutegy fogalmaz

bdquoNem mi alkotjuk az eacutebrenleacutet eacuteletvilaacutegaacutet ezt mondja a joacutezan eacutesz A vilaacuteg maacuter

leacutetezik vaacuter raacutenk kiacutenaacutelja magaacutet a feltaacuteraacutesrahellip Az aacutelomban ellenben formatiacutevan

megteremtjuumlk leacutetrehozzuk megalkotjuk magaacutet a vilaacutegot eacutes benne eacuteletuumlnketrdquo85

Ekkor beszeacutelhetuumlnk ndash bahtyini fogalommal ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli

81

Vouml Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 82

Vouml Sigmund FREUD Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985 83

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 Vouml Gordon GLOBUS Dream Life Wake

Life Albany State U of NY Press 1987 84

I m 34 85

I m 38

45

megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo86

az aacutelom lehetőveacute teszi szaacutemunkra hogy kileacutepjuumlnk a minket

aacuteltalaacuteban meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből Bahtyin szerint tehaacutet az aacutelomban meglaacutetott

eacutelet arra keacuteszteti az aacutelmodoacutet hogy maacuteskeacutent egy merőben uacutej felfogaacutesban eacuterteacutekelje eacutes

eacutertelmezze az eacuteletet87

Bahtyin teacutetele alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti

uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo88

eacutes azt meacuterlegeli vajon mieacutert vezeti az embert az a

vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot ndash azt az aacutellapotot

amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll Mivel az embernek ki kell

leacutepnie oumlnmagaacuteboacutel hogy sajaacutet korlaacutetain tuacutelra hatolhasson az irodalmi fikcionalitaacutes

uacutegy moacutedosiacutetja a tudatot hogy foumllfoghatoacutevaacute teszi azt ami egyeacutebkeacutent csak aacutelmaacuteban

esik meg az emberrel eacutes megalkotja azt a horizontot amely az aacutelmodoacute szaacutemaacutera nem

adott az aacuteltala teremtett vilaacuteg koumlzepeacuten Az aacutelmok tehaacutet alternatiacutev vilaacutegokat hoznak

leacutetre amelyek nem utaacutenoznak szeacutettagolt emleacutekeket Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute

mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell

Jurij Lotman szerint az archaikus ember a mainaacutel sokkal jelentősebb

aacutelomkultuacuteraacuteval rendelkezett ami azt jelenti hogy az aacutelmokat sokkal

oumlsszefuumlggőbbnek laacutetta eacutes jegyezte meg89

Lotman arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a

saacutemaacutenisztikus kultuacutera rendelkezett az aacutelmok iraacutenyiacutetaacutesaacutenak technikaacutejaacuteval beleeacutertve az

aacutelmok koherens elbeszeacuteleacuteseacutenek eacutes interpretaacutecioacutejaacutenak rendszereit Borisz Uszpenszkij

kimutataacutesaacuteban az elbeszeacuteleacutes hatalmas szerepet jaacutetszik az aacutelom kultuacuteraacutejaacuteban mert

szervezetteacute formaacutelja az aacutelmot meacuteghozzaacute azaacuteltal hogy lineaacuteris időbeli kompoziacutecioacuteval

ruhaacutezza fel90

Az iacuteraacutesbeliseacuteggel meacuteg nem rendelkező archaikus ember szaacutemaacutera az

aacutelmok vilaacutega egy olyan teret jelentett amely a valoacutesaacutegosra hasonliacutetott de nem volt

valoacutesaacuteg Szuumlkseacutegszerűen azt felteacutetelezte tehaacutet hogy e vilaacutegnak jelenteacutese van

azonban nem ismerte ezt a jelenteacutest Az archaikus ember tehaacutet jelekkel talaacutelkozott

86

I m 43 87

М БАХТИН Проблемы поэтики Достоевского Москва Художественная литература 1972 171 88

Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 44 89

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = Ю М ЛОТМАН

СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи Исследования Заметки

(1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-125 Magyarul Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash

szemiotikai ablak = LOTMAN Kultuacutera eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 197 90

Б А УСПЕНСКИЙ История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика истории Семиотика

культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 14

46

meacuteghozzaacute azoknak bdquotiszta formaacutejaacutevalrdquo91

mivel nem tudta hogy mit jeloumllnek

jelenteacutesuumlk nem volt meghataacuterozva ndash meg kellett ezeacutert hataacuterozni Lotman

felfogaacutesaacuteban tehaacutet a kezdet egy szemiotikai kiacuteseacuterlet volt Az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo

keacutepes arra hogy betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen hiszen ndash ahogyan Lotman hozzaacutefűzi

- az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg

benne Eacutes hogy miben rejlenek e nyelv alapvető sajaacutetossaacutegai Előszoumlr is

nagymeacuterteacutekű meghataacuterozatlansaacutegaacuteban Ez pedig alkalmatlannaacute teszi arra hogy

aacutellandoacutesult koumlzleacuteseket hozzon leacutetre azonban kreatiacutevan talaacutel fel uacutej informaacutecioacutekat

Annak elleneacutere hogy az aacutelmot a titokzatos Maacutesiktoacutel eacuterkező uumlzenetnek tartottaacutek92

Lotman szavaival az aacutelom azonban a fentiek alapjaacuten bdquovaloacutejaacuteban informatiacutevan szabad

szoumlveg a szoumlvegeacutertrdquo Maacutesodszor az aacutelom egyik legfontosabb jellemzője a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo Ez azt jelenti hogy nem a vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb

szemiotikai szfeacuteraacutekat tapasztalhatjuk meg benne hanem mindezek egyuumlttes a

valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg tereacutebe eacuterkezuumlnk Lotman szavaival bdquoEz maga a valoacutetlan

valoacutesaacutegrdquo93

Eacuteppen ezeacutert ha az aacutelmot lefordiacutetjuk az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire

akkor a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten az aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega csoumlkken illetve

koumlzleacuteskeacutepesseacutege megnoumlvekedik Az aacutelom uacutejabb jellegzetesseacutege hogy individuaacutelis

maacutes aacutelmaacuteba nem hatolhatunk be Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az aacutelom nyelve eredendően

bdquoegyetlen ember nyelverdquo

Az aacutelom eddigiekben vaacutezolt haacuterom meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutega vagyis

meghataacuterozatlansaacutega soknyelvűseacutege eacutes individualitaacutesa folytaacuten az aacutelom nyelveacutenek

kommunikativitaacutesa alapvetően problematikus eacuteppen olyan neheacutez elmondani egy

aacutelmot mint peacuteldaacuteul elbeszeacutelni egy zeneművet Az aacutelmot tehaacutet egyfajta

elbeszeacutelhetetlenseacuteg jellemzi melynek koumlvetkezteacuteben az aacutelom memorizaacutelaacutesa illetve

rsquoelbeszeacuteleacutesersquo vagy leiacuteraacutesa mindig transzformaacutecioacutet jelent Ily moacutedon tehaacutet az aacutelom

szigoruacute korlaacutetok koumlzeacute van szoriacutetva de eacuteppen ezeacutert lesz az informaacutecioacute-megőrzeacutes

sokjelenteacutesű eszkoumlze Eacutes ahogyan Lotman oumlsszegzi

91

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 92

Az aacutelomnak koumlzleacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese felteacutetelezett egy koumlzlőt akitől a koumlzlemeacuteny szaacutermazott

Keacutesőbb a fejlettebb mitoloacutegiai szfeacuteraacutekban az aacutelmot az Ismeretlen proacutefeacutetai hangjaacuteval azonosiacutetottaacutek

vagyis az Ismeretlennek az emberhez valoacute odafordulaacutesaacuteval Lsd Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash szemiotikai

ablak I m 197 93

I m 200

47

bdquoeacuteppen e rsquohiaacutenyossaacutegairsquo folytaacuten tulajdoniacutethatunk neki az aacutelomnak

olyannyira kuumlloumlnoumls eacutes alapvető fontossaacuteguacute kulturaacutelis funkcioacutet az aacutelom az

eacutertelemmel valoacute feltoumlltődeacutesre vaacuteroacute szemiotikai meghataacuterozatlansaacuteg

haacutetorszaacutega Ekeacutepp lesz kuumlloumlnboumlző ndash akaacuter misztikus akaacuter eszteacutetikai ndash

eacutertelmezeacutesekkel feltoumllthető ideaacutelis Ich-Erzaumlhlunggaacuterdquo94

Ezen az uacuteton juthatunk el Turgenyev iacuteraacutesmoacutedjaacutenak kutataacutesaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak ilyen kituumlntetett szerephez az aacutelmok

illetve hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az

ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelom szimboacutelumokkal

helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Ekkor szabadul fel a nem tudatosult mely

teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet az ismert reacuteszegyseacutegek helyeacutere a reacuteszegyseacutegek

alapjaacuten Az aacutelom-narraacutecioacute tehaacutet nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el Az aacutelom nyelve pedig regeneratiacutev nyelvhasznaacutelatot felteacutetelez mert az aacutelmodoacute

az aacutelom nyelve alapjaacuten alkotja meg sajaacutet gondolataacutet Ilyenformaacuten a gondolatkeacutepzeacutes

alanya maga a szoumlveg azaz magaacutenak az aacutelomnak a szoumlvege Az aacutelmok szoumlvegeacutenek

megiacuteraacutesakor tehaacutet a nyelvi lehetőseacutegek iacuteroacutei megvaloacutesiacutetaacutesaacutet laacutetjuk

A titok-novellaacutekban megfigyelhető hogy a hős soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ezeacutert a narratiacutev rend illetve annak kereteacuteben a turgenyevi fantasztikus

szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacuteban sorakozoacute transzformaacutecioacutes alakmaacutesok sorozataacutenak a

veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise aacuteltalaacuteban az aacutelomban

szuumlletik meg A Klara Milicsben a főhős Aratov az aacutelmodoacute fiuacute az Aacutelomban Porfirij

a Kutyaacuteban vagy Valeria a Diadalmas Szerelem Dalaacuteban aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti

meg illetve szintetizaacutelja ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo

sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket

rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet eacutes sajaacutet

94

I m 202

48

nyelveacutet megteremteni ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev

megnyilatkozaacutesai Ez azt jelenti hogy a hős a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev

toumlrteacutenetet melynek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet aktusa

is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes narraacutecioacute A

novellaacuteban a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov nem Valeria hanem egy fiktiacutev

elbeszeacutelő Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

toumlrteacutenet illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz ndash a

Klara Milics eseteacuteben ndash Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre

az alanyi identitaacutes a narratiacutev azonossaacuteg95

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet

megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a koraacutebbi rsquoreacutesz-mozaikokatrsquo hogy megeacutertse

azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt

keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a

toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Ahogyan Valeria az aacutelmaacuteban

kezd lsquolaacutetnirsquo eacutes lsquoeacutertenirsquo ugyaniacutegy Aratov eszmeacuteleacutese is az aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg

rekonstruaacutelva Klara keacutepeacutet eacutes leacutetrehozva sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A soron koumlvetkező fejezetkben foglalt szoumlvegelemzeacutesekben azt igyekszuumlnk

tehaacutet feltaacuterni hogy milyen nyelvi lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban illetve azt hogy a szerző milyen moacutedon szabadiacutetja fel a nyelv bdquokreatiacutev

energiaacuteitrdquo96

kuumlloumlnoumls tekintettel a turgenyevi proacuteza lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes figuratiacutev

jelenteacutesvonatkozaacutesaira a metaforikus folyamatra Mik tehaacutet a meghataacuterozoacute jegyei eacutes

koumlzponti teacutemaacutei Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak A beszeacuted vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg

problematikaacuteja a kuumlloumlnboumlző megnyilatkozaacutesmoacutedok az elbeszeacuteleacutes rsquosoknyelvűseacutegersquo a

kuumlloumlnboumlző kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes a

sajaacutet nyelv rsquomeglaacutetaacutesarsquo eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean az aacutelmok megjeleneacutese az aacutelom

rsquolaacutetaacutesarsquo eacutes szoumlveggeacute transzformaacutelt rsquoleiacutertrsquo valoacutesaacutega

95

A proacutezanyelvi alanyisaacutegroacutel bővebben lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А

КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg)

Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994 96

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten

(szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Budapest Argumentum 1999 334

49

A szerző keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezeacutesei tehaacutet nem meruumllhetnek ki pusztaacuten a

sejtelmes titokzatos vagy fantasztikus elemek teacutenyszerű vizsgaacutelataacuteban hiszen az

aacutetalakuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted meguacutejuloacute eljaacuteraacutesainak foumlltaacuteraacutesaacutehoz uacutej kulcsokra van

szuumlkseacuteg Mi a titok tehaacutet A fentiekben vaacutezolt ndash az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető ndash

kifejezeacutesmoacuted kereseacutese Ez a kereseacutes eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve

megeacuterteacutesforma az ami a leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy

rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben

tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi

gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az

irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet

leginkaacutebb a szubjektum elbeszeacuteleacutes aacuteltali kimeriacutethetetlenseacutegeacuteben ragadhatoacute meg

illetve az arra iraacutenyuloacute kereseacutesben egy olyan kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben amely az

(oumln)megeacuterteacuteshez vezet

Nem teacutemakeacutent kell tehaacutet a bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel

kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere szert tenni A turgenyevi proacuteza diszkurziacutev szintje

keruumll előteacuterbe itt tehaacutet felmeacuterve a titok-elbeszeacuteleacutes elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

recepcioacutejaacutet tovaacutebbaacute megvizsgaacutelva a titok illetve a fantasztikum fogalmaacutet funkcioacuteit

teacutemaacuteit jellegzetesen turgenyevi eacutepiacutetkezeacuteseacutet eacutes narratiacutev moacuteduszait azt laacutetom

indokoltnak hogy a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet ne a titok ne a fantasztikum ne az aacutelom

imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetsem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Mindezek feacutenyeacuteben

koumlvetkezik a Laacutetomaacutesok a Diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten)

ciacutemű elbeszeacuteleacutesek interpretaacutecioacuteja a koumlvetkező haacuterom nagyfejezetben

50

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN

LAacuteTOMAacuteSOK (laquoПРИЗРАКИraquo)

vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallani

(Turgenyev Laacutetomaacutesok)97

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS

Hogyan fordul aacutet a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a nagyepikaacuteboacutel a proacutezapoeacutemaacuteba Mitől liacuterai

versnyelvi vagy ritmikus Turgenyev proacutezaacuteja Mieacutert nevezi Dosztojevszkij a

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutenak Turgenyevet eacutes mieacutert hasonliacutetja proacutezanyelveacutet a zeneacutehez

Turgenyev csaknem egy eacutevtizeden keresztuumll dolgozott a Призраки (Laacutetomaacutesok

illetve egyes fordiacutetaacutesokban Kiacuteseacutertetek) szoumlvegeacuten amelyet keacutesőbb a titok-

elbeszeacuteleacutesek sorozataacutenak emblematikus ciklusindiacutetoacute darabjakeacutent eacutertelmeztek Az

első eacutes legleacutenyegibb keacuterdeacutes tehaacutet ndash a teljes turgenyevi eacuteletmű oumlsszkeacutepe felől

szemleacutelve ndash hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes nagyregeacutenyek

termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes fiuacutek a

Kuumlszoumlbuumln a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisepikai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy merőben uacutej

poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot Ebben az aacutetalakulaacutesi időszakban a Laacutetomaacutesok iacuteraacutesa koumlzben iacuterja

leveleacuteben Annyenkovnak

97

Ivan TURGENYEV Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash530 520 A magyar nyelvű fordiacutetaacutest a

tovaacutebbiakban a lapszaacutem zaacuteroacutejeles feltuumlnteteacuteseacutevel e kiadaacutes alapjaacuten ideacutezem

51

bdquoMaacuter egy eacuteve azt eacuterzem hogy csak szkaacutezkaacutekat tudok iacuterni Ez alatt szemeacutelyes

liacuterai szoumlvegeket eacutertekrdquo98

Az e fejezetben foglalt szoumlveginterpretaacutecioacute uacutetjaacuten arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt

hogy miben rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes hogy milyenek e

bdquoszemeacutelyes liacuterai szoumlvegekrdquo Tovaacutebbaacute meghaladva azt amit a korabeli kritika eacutes a

keacutesőbbi recepcioacute egy jelentős reacutesze a fantasztikum a titok az aacutelmok vagy viacutezioacutek

megjeleneacutesekeacutent azonosiacutet eacutepp azt vizsgaacutelom hogy a fantasztikus vagy titokzatos

elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesaacuten tuacutel mi valoacutejaacuteban a titka a meguacutejuloacute turgenyevi

iacuteraacutesmoacutednak Vagy egy maacutesfajta keacuterdeacutesfelteveacutessel milyen nyelvi műveletek reacuteveacuten

valoacutesul meg a fantasztikum Turgenyevet ndash jellemző moacutedon ndash elbizonytalaniacutetja

hogy koraacutenak kritikai ellenaacutellaacutesa eacutelesen biacuteraacutelja az iacuteraacutesaiban megjelenő

titokzatossaacutegot fantasztikumot eltaacutentoriacutetjaacutek Szaltikov-Scsedrin vaacutedjai (uacutegymint

beteg keacutepzelgeacutes miszticizmus) sőt meacuteg Herzen is kifogaacutesolja az 1856-ban

megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus elemeit99

Dosztojevszkij azonban

1864-ben az Эпоха ciacutemű folyoacuteirataacuteban meacutegis koumlzli Turgenyev Laacutetomaacutesok c

elbeszeacuteleacuteseacutet ami aztaacuten az iacuteraacutesmoacutedjaacuteban meguacutejuloacute szerzőnek nagy lenduumlletet ad a

titok-elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz (a Laacutetomaacutesokat a megjeleneacutest koumlvetően roumlvid időn

beluumll koumlveti a Kutya a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete majd

neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb a Kop kop kop az Aacutelom illetve az Alekszej atya elbeszeacuteleacutese)

Mieacutert doumlnt uacutegy Dosztojevszkij hogy abban a kritikai ellenszeacutelben meacutegis kiadja a

Laacutetomaacutesokat Aligha a turgenyevi fantasztikum oumlnmagaacuteban volt szaacutemaacutera a legfőbb

kiadoacutei-szerkesztői motivaacutecioacute hiszen Dosztojevszkij szerint a fantasztikus irodalom

igazi megnyilvaacutenulaacutesa Hoffmann műveacuteszete volt melynek az ekkorra maacuter lezaacuterult

orosz irodalmi tradiacutecioacuteja Puskin Pikk daacutemaacutejaacuteban csuacutecsosodott ki Sőt amikor

Turgenyevet keacutetelyek gyoumltrik hogy nem tuacutel fantasztikus-e a mű Dosztojevszkij azt

vaacutelaszolja hogy ha valamieacutert lehet biacuteraacutelni a művet akkor azeacutert mert nem egeacuteszen

98

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1862 maacutejus 6-aacuten TURGENYEV Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk

Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963 IX 6 99

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 106-

107

52

fantasztikus100

Dosztojevszkij a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetja

Turgenyevhez iacuterott leveleacuteben

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo a zeneacutehez hasonloacute [hellip] ugyanaz a nyelv de azt

fejezi ki amit a tudat meacuteg nem vett birtokbardquo101

Dosztojevszkij tehaacutet a turgenyevi proacutezanyelv legfőbb sajaacutetossaacutegaacutet fedi fel eacuteppen

ezeacutert hangsuacutelyozza leveleacuteben a proacutezai szoumlveg a zene eacutes a fantasztikum

modalitaacutesainak probleacutemaacutejaacutet s azok oumlsszefuumlggeacuteseit a fikcioacute poeacutetikai igazsaacutegaacutenak

keacuterdeacuteseacutevel Dosztojevszkij szerint a fantasztikumnak koumlzeliacutetenie kell a realitaacutest eacutes

Turgenyev Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutenek eseteacuteben ez a realitaacutes nem maacutes mint

bdquoegy eacuterett tudattal rendelkező a mi korunkban eacutelő leacuteny szorongoacute vaacutegyakozaacutesardquo102

A

szorongoacute vaacutegyakozaacutes kifejezeacutes az orosz eredetiben a laquoтоскаraquo melyet szaacutemos magyar

fordiacutetaacutes pontatlanul bdquobaacutenatrdquo-keacutent interpretaacutel de helyesen az orosz laquoтоскаraquo a soacutevaacutergoacute

vaacutegy az intencioacute az akaraacutes a szorongoacute vaacutegyakozaacutes a soacutevaacutergaacutes eacutertelemegyuumltteseacutet

fejezi ki103

Mi tehaacutet Dosztojevszkij leveleacutenek legfontosabb uumlzenete Elsőkeacutent az

hogy Turgenyevneacutel nemcsak a grammatikai rendszer szervezi a nyelvet hanem a

zene is a turgenyevi lirizaacuteloacute proacuteza sajaacutetja pedig a hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg amely

uacutej jelenteacutest hoz leacutetre Dosztojevszkij nyomaacuten kijelenthetjuumlk hogy a turgenyevi proacuteza

eacutertelmezeacuteseacuteben a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a hang amely diszpoziacutecioacutet

hoz leacutetre meacutegpedig a vaacutegyeacutet a szorongaacuteseacutet a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacuteseacutet

A turgenyevi szoumlveg teacutemaacutejaacutevaacute is vaacutelik ez hiszen a toumlrteacutenet siacutekjaacuten is a hang

minden toumlrteacuteneacutes kiinduloacutepontja bdquopanaszosan huacuter penduumlltrdquo (493) ndash kezdődik a

narraacutetor aacuteltal elbeszeacutelni kiacutevaacutent toumlrteacutenet Az orosz eredetiben a laquoжалобно прозвенела

100

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма = Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Полное собрание сочинений в тридцати

томах Том 28 Ленинградsbquo Наука 1972 60 101

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 102

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 103

Kovaacutecs Aacuterpaacuted a Dosztojevszkij regeacutenyproacutezaacutejaacuteban a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes alapmodalitaacutesaacutet alkotoacute

laquoтоскаraquo-t soacutevaacutergoacute szorongaacutesnak nevezi Vouml KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek

Dosztojevszkij műveiben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 7) Budapest Argumentum 2007 89-138

53

струнаraquo104

megnyilatkozaacutes hangsora egy hangrendi iacutevet jaacuter be a koumlzepeacuteig meacutelyből

magasba emelkedő majd a meacutelybe visszaereszkedő hangrendi elemekkel ami

egyuacutettal lekeacutepezi a huacuter fizikai penduumlleacuteseacutet is a hang megkeacutepződeacuteseacutenek iacuteveacutet a hang

megpenduumlleacutesi illetve lecsengeacutesi goumlrbeacutejeacutet ndash az akusztika fogalmi nyelveacuten szoacutelva ndash a

longitudinaacutelis hanghullaacutemot a hang a megpendiacuteteacutestől kiindulva egeacuteszen a

megszuumllető hangtest koumlzepeacuteig erősoumldik majd lecseng A hang felhangzaacutesa keacutesőbb

ismeacutetlődik bdquouacutejra megismeacutetlődoumltt ez a kuumlloumlnoumls hangrdquo (493) ndash laquoповторился странный

звукraquo (7) ugyanazzal a hangrendi iacutevvel majd ezt koumlvetően minden fejezet hanggal

indul eacutes mindegyik bdquosziacutennekrdquo vagy bdquokeacutepnekrdquo hangok lesznek a kiinduloacutepontjai

bdquoPanaszos hangot hallottam olyat mint amilyen az első eacutejszakaacuten eacutebresztett felrdquo (498)

ndash laquoЖалобный звук задрожал в моих ушахraquo (12) tovaacutebbaacute a hallaacutes meghallaacutes

eacutelmeacutenyeacutevel bdquomeghallottam (laquoмне послышалосьraquo ndash 19) neheacutez volna

megmondanom hogy pontosan mit isrdquo (508) A turgenyevi proacutezapoeacutema nyelveacuten ez a

szemantika a ndash Dosztojevszkij aacuteltal is emliacutetett ndash vaacutegyakozaacutes az akaraacutes a szorongoacute

soacutevaacutergaacutes diszpoziacutecioacutejaacutet koumlzvetiacuteti Kovaacutecs Aacuterpaacuted a На пути к литературной

антропологии ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban kiemeli Dosztojevszkij Turgenyevhez iacuterott

leveleacuteben a zeneacutet ahogyan a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet is bdquonyelvnekrdquo nevezi azaz olyan

szimbolikus rendszernek melyben a koumlltői szemantika nem az elbeszeacutelő beszeacuted

hanem a nyelvi jelek siacutekjaacuten keacutepződik Dosztojevszkij tehaacutet e nyelv egyseacutegeit azzal az

bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz vaacutegynak akaraacutesnak

szorongoacute soacutevaacutergaacutesnak nevez A fantasztikum pedig a szoumlvegvilaacuteg siacutekjaacuten ezen

soacutevaacutergoacute intencioacute nyelveacutenek felel meg amely nyelv ndash Kovaacutecs szavaival ndash az indexaacutelis

referenciaacuten alapul nem egy kuumllső taacutergyat jeloumll vagy nevez meg hanem inkaacutebb egy

belső szemioacutezis leacutetrejoumltteacutet teszi lehetőveacute A szemioacutezis tehaacutet az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti illetve a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a

keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet A hangzaacutes esemeacutenye kivetuumll a

szavak kereseacuteseacutenek siacutekjaacutera a szoumlvegben ennek a kereseacutesnek a szemioacutezis felel meg

amely elveacutegzi az index transzpoziacutecioacutejaacutet a mondatba megnyilatkozaacutesba vagy

104

Az eredeti orosz nyelvű szoumlvegideacutezetek forraacutesa И С ТУРГЕНЕВ Призраки = И С ТУРГЕНЕВ

Собрание сочинений в 12 томах Москва 1955 Toм 7 7-38 7 A tovaacutebbiakban az eredeti szoumlvegből

vett orosz nyelvű ideacutezetek helyeacutere zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel

54

elbeszeacutelő aktusba ndash a beszeacutelő ember szavainak siacutekjaacutera105

Dosztojevszkij ndash felismerve

Turgenyev proacutezaacutejaacutenak lirizaacuteloacute tendenciaacuteit ndash bdquoutalaacutesoknakrdquo (laquoнамекиraquo) nevezi ezeket

a hangzoacute indexjeleket Kovaacutecs hangsuacutelyozza hogy a bennuumlk megjelenő emoacutecioacutek

intencionaacuteltsaacutega nem vallomaacutes vagy elbeszeacuteleacutes reacuteveacuten fejeződik ki hanem a soacutevaacutergaacutes

vaacutegyakozaacutes metaforaacutejaacutenak a realitaacutes szemantikai modelljeacutenek a

szoumlvegkonstrukcioacuteba aacutegyazaacutesaacuteval annak a realitaacutesnak amely az elbeszeacutelői beszeacuted

eszkoumlzeivel megfoghatatlan106

Dosztojevszkij az ilyen jel kontextusaacutet az eacuterzelem eacutes

a termeacuteszet paacuterhuzamaacuteban azonosiacutetja bdquoAz olyan keacutepek mint peacuteldaacuteul a szirt ndash

utalaacutesokrdquo107

(Dosztojevszkij itt a 9 fejezetben ndash vagyis az Isle of Wight epizoacutedban ndash

szereplő Blackgang-sziklaacutek peacuteldaacutejaacutera ceacuteloz) Kovaacutecs eacutertelmezeacuteseacuteben ezek az

bdquoutalaacutesokrdquo nem a taacutejkeacutep szereplőikeacutent leacutepnek foumll hanem indexjelek azaz olyan

bonyolult nyelvi keacutepződmeacutenyek amelyek egy dolog egy adott reaacutelia reacuteszekeacutent eacutes

annak jelekeacutent jelennek meg mint peacuteldaacuteul a mimika vagy a testbeszeacuted gesztusai108

Iacutegy lesz a reacutesz(-let) ndash nyelvileg jeloumllt jelenteacutese alapjaacuten ndash az egeacutesszel egyeneacuterteacutekű

vagy felcsereacutelhető Ebben az eacutertelemben a hang eacutes a termeacuteszet paacuterhuzama felfedi a

vaacutegy a soacutevaacutergaacutes jeloumlleacutesmoacutedjaacutet Turgenyevneacutel azaz a liacuterai proacuteza alanyaacutenak nyelvi

oumlnazonosiacutetaacutesmoacutedjaacutet Az alaacutebbiakban illetve a koumlvetkező alfejezetekben vegyuumlk tehaacutet

ezt szemuumlgyre szoumlvegkoumlzelből

A szirt emliacuteteacuteseacutevel Dosztojevszkij leveleacuteben peacuteldakeacutent az Isle of Wight (9

fejezet) helysziacuteneacuten zajloacute epizoacutedra ceacuteloz amelyben a Blackgang-szirt a hozzaacute

kapcsoloacutedoacute tragikus toumlrteacutenetekre valoacute bdquoutalaacutesrdquo (намек) Turgenyev ugyanakkor a

Blackgang-szirtet is előszoumlr hangokkal hangzoacute indexjelekkel azonosiacutetja A narraacutetor

eacutes Alice első nagy eacutejszakai repuumlleacutese az orosz videacuteki kisvaacuteros bdquoneacutema csillogaacutesaacuteboacutelrdquo

indul majd eacuterkezik meg a bdquorettenetes zuacutegaacutes doumlrgő robajrdquo (502) helysziacuteneacutere ami az

eredetiben a laquoгрозный рев громовой гулhellipraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J) ndash a

laquogr-grr-glraquo hangszekvencia mely a Blackang-szirtekneacutel toumlrteacutent trageacutediaacutek a tomboloacute

105

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung 542 (2009) 359-

382 379 106

I m 25 107

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 108

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 26

55

tenger a fuldokloacute ember eacutes az elsuumlllyedt zaacutetonyra futott hajoacutek toumlrteacuteneteinek

hangidexei A koumlvetkező mondatban megismeacutetlődik a hangsor

bdquoA duumlhoumlngő tenger vad robajjal goumlrgette őket egy hatalmas

szurokfekete szirthezrdquo (502)

laquoразъяренное море hellip с грубым грохотом бьет в громадный

утесraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J)

Uacutejra a bdquodoumlrgő robajtrdquo lekeacutepező homofoacuteniaacuteboacutel feleacutepuumllő laquogr-gr-grraquo haacutermas szekvencia

utal a tengeren tomboloacute viharra eacutes tragikus koumlvetkezmeacutenyeire A predikatiacutev

szerveződeacutest (rsquovihar pusztiacutet a tengerenrsquo) tehaacutet iacutegy iacuterja foumlluumll a fonikus koherencia

Tovaacutebbi hangok bontjaacutek ki az egykori tragikus toumlrteacuteneteket bdquovihar boumlmboumlleacutese

hullaacutemvereacutes csobbanaacutesa javeszeacutekeleacutes harangszoacute velőt raacutezoacute sikoly kavicsok

csikorgaacutesa siraacutely kiaacuteltaacutesardquo (502) mind a trageacutediaacutek reacutesztoumlrteacuteneteinek csiacuteraacuteit fedik fel

Az elbeszeacuteleacutesben a hang tehaacutet a primeacuter azonosiacutetoacute eacutes mindig csak a hangokat

koumlvetően artikulaacuteloacutedik a keacutep a hely eacutes a toumlrteacutenet azonosiacutetaacutesa bdquoHol vagyunk ndash A

Wight-sziget deacuteli partjaacuten a Blackgang-szirtek előtt ahol olyan gyakran futnak

zaacutetonyra a hajoacutek ndash mondta Alicerdquo (502) Ilyeteacuten moacutedon aacuternyaloacutedik a fantaacuteziaregeacuteny

rsquogaleacuteriaacutejaacutenakrsquo keacutepe az aacutelomszerű uumlduumlleacutesek eacutes meacutezeshetek vaacutegyott helysziacutene Isle of

Wight a halaacutelos trageacutediaacutek toumlrteacuteneteit hordozoacute keacuteppel A szoumlvegben feltaacuterulkozoacute teacuter

nem dolgokkal hanem hangokkal teliacutetett melyek a cselekveacutes indexjelekeacutent

tematizaacuteloacutednak Oumlsszefoglalva a turgenyevi proacuteza eacutertelmezeacuteseacuteben a hang a

szoumlvegalkotoacute kiinduloacutepont a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos

ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Mik tehaacutet ezek a hangok

Utalaacutesok indexjelek Egy keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai Kibontatlan

narratiacutevaacutek eacutes megszuumlletőben leacutevő uacutej koumlltői szemantika indexei

56

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD

Az elbeszeacuteleacutesben minden rsquokeacuteprsquo minden helysziacuten elsődleges azonosiacutetoacutei a hangok

amelyekben a helyhez kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetek csiacuteraacutei is felfedezhetők A Pontini-

mocsarak (12 fejezet) vilaacutegaacutenak indexe bdquoa puszta hangjardquo bdquoezerhanguacute halk trilla

aacutethatoacute eacutes aacutelmosiacutetoacute zuacutegaacutesrdquo (506) taacuterja foumll a mocsarak vilaacutegaacutet a hangzaacutesuk alapjaacuten Az

antik Roacutema (13 fejezet) hangja a bdquotompa morajrdquo a toumlmeg a taacutevoli trombitaszoacute eacutes

taps bdquotompa laacutermaacutejaacuteboacutelrdquo artikulaacuteloacutedoacute bdquozuacutegaacutesrdquo bdquoCaesar Caesar venit ndash zuacutegtaacutek a

hagok mint a faacutek koronaacutei amelyekre vaacuteratlanul vihar zuacutedulrdquo (508) Az orosz

eredetiben laquoзашумели голоса подобно листьям лесаraquo (16) ndash a lombsuhogaacutest

lekeacutepező laquoлос-лис-лесraquo ndash laquoлс-лс-лсraquo (laquolszraquo) haacutermas hangszekvenciaacuteval amely a

vihar előtti baljoacutes Roacutema bukaacutesaacutet előveacutetelező lombsuhogaacutes indexe S eacuteppen a vihar

előtti baljoacutes csend a trageacutediaacutet előre vetiacutető veacuteszjoacutesloacute suhogaacutes hangja vaacuteltja ki a

legszorongatoacutebb feacutelelmet bdquoNincs szoacute ami kifejezhetneacute azt a reacutemuumlletet amely

elszoriacutetotta sziacutevemetrdquo (508) Isola Bella eacutes a Lago Maggiore (14 fejezet)

azonosiacutetoacuteja a fiatal nő csengő tiszta magas hangja a Volga-parteacute (15 fejezet) pedig

előszoumlr az ismerős nyelvi intonaacutecioacute az bdquootthoni hanghordozaacutesrdquo tuumlcskoumlk ciripeleacutese eacutes

madarak hangjai majd ezt koumlvetően a volgai kaloacutezok parancsszava a bdquoVontatoacutek a

hajoacute orraacutebardquo (512) felkiaacuteltaacutes indiacutetja uacutetjaacutera a hangok kaacuteoszaacutet amely ezt koumlvetően

(16 fejezet) Sztyepan Razin parasztfelkeleacuteseacutenek kavargoacute hangorkaacutenjaacutet szoacutelaltatja

meg

bdquoMi minden nem volt hallhatoacute a hangoknak ebben a kaacuteoszaacutebanrdquo (512)

A turgenyevi hang ezer arca ebben a bdquodoumlrgő laacutermaacutebanrdquo mutatkozik meg a

legszeacutelesebb skaacutelaacuten bdquoroumlhoumlgeacutes nyoumlgeacutes fuldoklaacutes laacuterma kiaacuteltaacutes sikoly kaacuteromkodaacutes

reccseneacutes nyikorgaacutes dobogaacutes kongaacutes csoumlrgeacutes ropogaacutes karattyolaacutes siacuteraacutes

parancsszoacute houmlrgeacutes fuumlttyszoacute kurjantaacutes zihaacutelaacutesrdquo (512) s e sorozatot a veacuter

froumlccseneacutese zaacuterja le ( Az eredetiben laquoкрик визг ругать хохот удары треск

скрып скакание звон лязг гул рев скороговорка плач моление

восклицанья хрипенье посвист гарканье топотraquo (26)) Hangfestő szavak

57

garmadaacuteja foglalja oumlssze a Razin-feacutele felkeleacutes eacutes mozgalom tetteire utaloacute

hangindexeket a gyilkolaacutes rablaacutes kifosztaacutes pusztiacutetaacutes eacutes velejaacuteroacuteinak fonikus

mutatoacuteit

Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutekat a legplasztikusabban a

paacuterizsi sziacutenben (19 fejezet) taacuterja foumll Turgenyev Előszoumlr a narraacutetor aacuteltal hallott hang

befogadaacutesa keruumll leiacuteraacutesra

bdquoeacuteles vasdarabok zoumlrgeacuteseacutere emleacutekeztető hangrdquo

bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a kiaacuteltaacutesrdquo (518)

Ezt koumlvetően az bdquoutazoacute-repuumllőrdquo narraacutetor ndash a hang aacuteltal kivaacuteltott reakcioacuteja alapjaacuten ndash

feleacutepiacutet egy bdquofiktiacutevrdquo toumlrteacutenetet (bdquoazonnal elkeacutepzeltemrdquo) a hangot egy paacuterizsi

utcalaacuteny hangjakeacutent azonosiacutetja eacutes kibontja a hangban rejlő lehetseacuteges toumlrteacutenet

csiacuteraacutejaacutet teljes reacuteszletesseacutegeacuteben

bdquoAzonnal elkeacutepzeltem egy eacuterzeacuteketlen kiaacutelloacute pofacsontuacute mohoacute lapos paacuterizsi

arcot Hozzaacute uzsoraacutesnő-szemeket rizsport arcpirosiacutetoacutet [] karomszerűen

kihegyezett koumlrmoumlket iacutezleacutestelen abroncsszoknyaacutet Szinte laacutetni veacuteltem

ahogyan egy sztyeppi honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet egy ilyen utcalaacutenynak

Zavaraacuteban előbb gorombasaacutegokat mond eacutes erőltetetten raccsolni kezd aztaacuten

Veacutefour pinceacutereit utaacutenozva affektaacutel hiacutezeleg legyeskedik a nő koumlruumllrdquo (518)

A hang meghallaacutesa beindiacutetja a fikcioacutekeacutepzeacutest ndash a hangboacutel uacutej toumlrteacutenet szuumlletik A

hallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja hanghordozaacutesa emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten a hallott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute narratiacutevaacutet

bont ki Eacuteppen ez a metanarratiacutev eljaacuteraacutes az amely a proacutezaepikai elbeszeacuteleacutest a

szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki azt demostraacutelja mikeacutent tesz szert a koraacutebbi

beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az

elbeszeacutelő

Mi alakiacutetja tehaacutet elbeszeacuteleacutesseacute a hallott hangot A hangok minőseacutegeinek

narratiacutev kifejteacutese ndash bdquoiacutegy a hang vaacutelik elbeszeacutelői teacutemaacutevaacuterdquo mivel a hang a nyelv

58

vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik109

Ez veti foumll az intonaacutecioacute probleacutemaacutejaacutet ami a proacutezanyelv

egyik legizgalmasabb kihiacutevaacutesa nevezetesen az hogy a hang csak a hős szaacutemaacutera

hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban csak egy elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes segiacutetseacutegeacutevel juthat el

Mivel a leiacutert szoumlveg sajaacutetja a hangzaacutestoacutel a hangformaacutetoacutel valoacute megfosztottsaacuteg a

szoumlvegben szavak keruumllnek a hangok helyeacutere koumlvetkezeacuteskeacuteppen a hangot az iacuteraacutes

soraacuten csak metaforaacutekkal lehet megjeleniacuteteni meacuteghozzaacute a beszeacuted illetve egy adott

beszeacuted-megnyilatkozaacutes hangzoacute tulajdonsaacutegait is megjeleniacutető metaforaacutekkal Az ilyen

metaforaacutekat Mihail Bahtyin nyomaacuten intonaacutecioacutes metaforaacutenak nevezzuumlk110

Bahtyin

azeacutert is hiacutevja foumll a figyelmet a megnyilatkozaacutes intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak

jelentőseacutegeacutere mert az eacutepp a metaforakeacutepzeacutest provokaacutelja teret nyit a fikcioacute szaacutemaacutera

Kovaacutecs Gaacutebor az intonaacutecioacutes metafora toumlrteacutenet- eacutes szoumlvegkeacutepző műkoumldeacuteseacutet bemutatoacute

tanulmaacutenyaacuteban hangsuacutelyozza hogy a beszeacuted-megnyilatkozaacutes elvesziacuteti intonaacutecioacutes

hangformaacutejaacutet a proacutezanyelvben mint iacuterott szoumlvegprodukcioacuteban eacutes a szoacute a szoacuteroacutel

alakzataacutet hiacutevja elő a bdquoproacuteza iacuterottsaacutega keacutenyszeriacuteti ki tehaacutet a proacutezanyelv egyik

legfontosabb jellegzetesseacutegeacutet ndash a szoacute a szoacuteroacutel alakzataacutet azaz a laacutethatoacute olvashatoacute

nyelv valoacutesaacutegaacutetrdquo111

Iacutegy vaacutelik a koumlltői nyelv előnyeacutere a hangformaacutetoacutel valoacute

megfosztottsaacutega hiszen csak metaforaacutekkal keacutepes megjeleniacuteteni a beszeacuted hangzaacutesaacutet

Turgenyevneacutel ez az eljaacuteraacutes teljesseacutegeacuteben nyomonkoumlvethető a Laacutetomaacutesokban

kuumlloumlnoumlskeacuteppen a fentiekben ideacutezett paacuterizsi sziacutenben Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja toumlkeacuteletesen

demonstraacutelja hogyan alakulnak aacutet az intonaacutecioacutes metaforaacutek szemantikai metaforaacutekkaacute

az elbeszeacutelő ndash maacutesodlagos ndash megnyilatkozaacutesa soraacuten illetve azt hogy miben rejlik

toumlrteacutenetkeacutepző műkoumldeacutesuumlk Az utazoacute narraacutetor előszoumlr bdquovasdarabok zoumlrgeacuteseacutere

emleacutekeztetőrdquo hangot hall ugyan de emberi hangkeacutent egy paacuterizsi szajha kiaacuteltaacutesakeacutent

azonosiacutetja az olvasoacute szaacutemaacutera a hang nem hallhatoacute de a hang aacutetiacuteraacutesa olvashatoacute

109

Vouml Szitaacuter Katalin A hang metaforaacutei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteval SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits

Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek

Tanulmaacutenyok A harmadik veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum

2010 221-222 110

Vouml М Бахтин Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) = Звезда

1926 6 Magyar kiadaacutesban Mihail BAHTYIN A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (A szocioloacutegiai

poeacutetika alapkeacuterdeacutesei) = A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985 5ndash54 111

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) = Iskolakultuacutera

20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

59

vagyis a hangot illetve az aacuteltala kivaacuteltott reakcioacutekat megjeleniacutető intonaacutecioacutes

metaforaacutek sora bdquovasdarabok zoumlrgeacuteserdquo ndash bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a

kiaacuteltaacutesrdquo ndash bdquobeleacutem szuacutert mint egy daraacutezs fullaacutenkjardquo (518) amely sorozat az iacuterott

szoumlveg eszkoumlzeivel jeleniacuteti meg a beszeacuted hangzoacute tulajdonsaacutegait a hangformaacuteban az

intonaacutecioacuteban rejlő eacutertelemvilaacutegokat a hangsziacutent (vasdarabok zoumlrgeacutese) a hangsuacutelyt a

lejteacutest a toacutenust (kioumlltoumltt nyelv) a ritmust a hanghordozaacutest illetve a hang aacuteltal

kivaacuteltott reakcioacutet (daraacutezs fullaacutenkja szuacuter) tehaacutet mind a beszeacutedszituaacutecioacutera mind a

beszeacutelőre jellemző tovaacutebbi jelenteacuteseket Ezek az intonaacutecioacutes metaforaacutek előbb teret

nyitnak a beszeacutelő azonosiacutetaacutesaacutehoz (paacuterizsi utcalaacuteny) a hanghoz taacutersiacutethatoacute keacutep

aacutebraacutezat oumlltoumlzeacutek leiacuteraacutesaacutehoz (lapos paacuterizsi arc arcpirosiacutetoacute rizspor kihegyezett

koumlrmoumlk iacutezleacutestelen abroncsszoknya) eacutes veacuteguumll a beszeacutelőhoumlz kapcsoloacutedoacute lehetseacuteges

beszeacutedszituaacutecioacute leiacuteraacutesaacutehoz (azonnal elkeacutepzeltem) majd a szituaacutecioacuteban rejlő

potenciaacutelis toumlrteacutenet kibontaacutesaacutehoz (Szinte laacutetni veacuteltem ahogyan egy sztyeppi

honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet stb) Hasonloacute eljaacuteraacutes figyelhető meg a roacutemai sziacutenben

is a lombsuhogaacutes intonaacutecioacutes metaforaacutejaacutenak kibontaacutesaacuteval a rsquohallottrsquo hangot a

lombsuhogaacutes metaforaacuteja iacuterja le ndash a falevelek vihar előtti csendes susogaacutesa a

lombsuhogaacutes veacuteszjoacutesloacute hangja a reszkető toumlmeg tompa morajlaacutesaacutet baljoacutes zuacutegaacutesaacutet

azonosiacutetja Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesa tehaacutet azt mutatja be

hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be

a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet

Veacuteguumll pedig a Fekete-erdő sziacutenben (20 fejezet) a bdquovaacutegyoacutedoacute hangokkalrdquo

veacuteglegesen tematizaacuteloacutedik a szorongoacute vaacutegy a soacutevaacutergoacute akaraacutes diszpoziacutecioacuteja

bdquoEacuten azonban maacutes elnyuacutejtott vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallanirdquo (520)

A lirizaacuteloacute proacuteza taacutergyakeacutent a diszpoziacutecioacute itt sajaacutetos elmozdulaacutesnak van kiteacuteve a

megfoghatatlan realitaacutes iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutest levaacuteltja a vaacutegyakozaacutes kifejezeacuteseacutere

iraacutenyuloacute soacutevaacutergaacutes akaraacutes (laquoтоскаraquo) melynek koumlvetkezteacuteben beszeacutedvaacutelsaacuteg illetve az

uacutej kifejezeacutesmoacutedok szuumlkseacutegesseacutege leacutep fel Iacutegy lesz tehaacutet Turgenyevneacutel maga a

szorongoacute vaacutegy az akaraacutes a teacutema eacutes az alkot szubjektumot Ebben a helyzetben az

60

index kontextusaacutevaacute vaacutelik maga ez az intencioacute ez a hangzoacute hang amely eacutepp az

elbeszeacutelhetetlenre a megfoghatatlanra oumlsszpontosiacutet

Iacutegy jutunk koumlzelebb a turgenyevi liacuterai proacuteza modelljeacutehez amelyben a

hangzaacutes a belső alany diszpoziacutecioacutejaacutenak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodik

s eacuteppen e hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg hoz leacutetre uacutej jelenteacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

megfigyelhetjuumlk hogy e liacuterai proacutezaacutenak tovaacutebbi sajaacutetossaacutega hogy hiaacutenyzik a

szubjektum teljes eacuterteacutekű szava eacutes annak referense de laacutetszoacutelag hiaacutenyzik maga a teacutema

is Turgenyev műveacuteszeteacutenek oumlroumlk probleacutemaacuteja visszateacuterő keacuterdeacutese hogy miről szoacuteljon

az elbeszeacuteleacutes mi legyen a toumlrteacutenetmondaacutes teacutemaacuteja Kovaacutecs Aacuterpaacuted eacuteppen ezzel

magyaraacutezza a gyenge szuumlzseacutesseacuteg eacutes a hősoumlk halvaacuteny karaktereinek jelenseacutegeacutet

Turgenyevneacutel ezt az rsquoimproduktivitaacutestrsquo azaz a cselekmeacuteny az akarat eacutes a szavak

siacutekjaacutet meghataacuterozoacute rsquotermeacuteketlenseacutegetrsquo Turgenyev proacutezaacutejaacuteban a laquoтоскаraquo azaz a

szorongoacute intencioacute a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacutes poeacutezise kompenzaacutelja amely proacutezaacutejaacutenak

szoumlvegkeacutepző instanciaacutejaacutevaacute vaacutelik112

Ezeacutert nevezi Dosztojevszkij Turgenyevet kora

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutejaacutenak Ez a proacuteza tehaacutet nem a szuumlzseacute draacutemai fordulataiboacutel veszi

a teacutemaacutejaacutet eacutes nem is egy adott szemeacutelyiseacuteg karakterjegyeiből hanem eacuteppen a nem

teljes eacutes nem beteljesiacutetett tett diszpoziacutecioacutejaacuteboacutel ndash a tettre iraacutenyuloacute szorongoacute

intencioacuteboacutel Kovaacutecs hozzaacuteteszi hogy eacuteppen ezeacutert is Turgenyev elbeszeacuteleacuteseinek

tematikaacuteja zoumlmmel a szerelemre iraacutenyul pontosabban a szerelem iraacutenti soacutevaacutergaacutesra

szorongoacute vaacutegyakozaacutesra A szerelem iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutes eacutes a halaacuteltoacutel valoacute

feacutelelem Turgenyevneacutel a szemeacutelyes leacutetezeacutes illetve leacutetmoacuted egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező egymaacutessal behelyettesiacutethető fogalmai ndash ez a leacutetmoacuted nem a leacutetezeacutes mint

produktiacutev interperszonaacutelis viszony siacutekjaacuten hanem csak a poeacutezis siacutekjaacuten tud alkotoacute

lenni113

A lirizaacuteloacute proacutezaacuteban tehaacutet iacutegy vaacutelik az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy auditiacutev

modellje proacutezanyelvi koacuteddaacute Milyen jelenteacutessel biacuternak tehaacutet e hangzoacute

megnyilatkozaacutesok Turgenyev proacutezanyelvi eacutertelmezeacuteseacuteben Amellett hogy egy

keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai műfajra utaloacute modalitaacutest is invokaacutelnak

meacutegpedig a poeacutema illetve a liacuterai proacuteza modalitaacutesaacutet

112

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 27 113

I m 28

61

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA

A Laacutetomaacutesok valoacuteban csak egy bdquokiaacutelliacutetaacutes keacutepeirdquo vagy pusztaacuten egy konvencionaacutelis

bdquofantasyrdquo Mi teszi szuumlkseacutegesseacute az uacutej műfaji meghataacuterozaacutest az alciacutemben (Fantaacutezia)

Milyen poeacutetikai szerepe van Turgenyev uacutej műfaji megjeloumlleacuteseacutenek

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo veacuteletlenuumll joumltt leacutetre felhalmozoacutedott bennem egy sor keacutep

vaacutezlat taacutej Előszoumlr keacuteptaacuterat akartam aacutebraacutezolni amelyen veacutegigseacutetaacutel egy festő

s minden keacutepet megneacutez de valahogy szaacuterazra sikeredett Ezeacutert vaacutelasztottam

azt a formaacutet amelyben a novella veacuteguumll is megjelentrdquo ndash iacuterja Botkinhoz ciacutemzett

leveleacuteben 1863 januaacuterjaacuteban114

E forma pedig nem maacutes mint az eacutejszakai repuumlleacutes-utazaacutes-időutazaacutes keretrendszere

melyben a fantazmagorikus nőalak Alice viszi a narraacutetort időben eacutes teacuterben a 15

rsquokeacuteprsquo illetve 15 rsquosziacutenrsquo sorozataacuteboacutel aacutelloacute eacutejszakai repuumlleacutes soraacuten megelevenednek a

kuumlloumlnboumlző taacutejak helysziacutenek eacutes korszakok az orosz videacutek Isle of Wight a Pontini-

mocsarak Isola Bella a Lago Maggiore vagy a Fekete-erdő termeacuteszeti keacutepei az

antik Roacutema a 16 szaacutezadi Oroszorszaacuteg a modern Paacuterizs vagy Peacutetervaacuter keacutepei eacutes

toumlrteacutenetei James Woodward szerint egy esszenciaacutelisan realisztikus elkeacutepzeleacutest a

keacutepgaleacuteria kezdeti koncepcioacutejaacutet Turgenyev a fantaacutezia formaacutejaacuteba oumlnti eacuteppen Alice

fantazmagoacuterikus figuraacutejaacutenak bevezeteacuteseacutevel aki a narraacutetort rsquokeacuteprsquo-ről rsquokeacuteprsquo-re viszi115

Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon Alice alakja csupaacuten egy kompoziacutecioacutes elem Turgenyev

aacutelliacutetja hogy pusztaacuten egy lazaacuten oumlsszefűzoumltt keacutepsorozatroacutel van szoacute eacutes maacuter joacute előre

igyekszik eldoumlnteni azt a kialakult vitaacutet hogy allegoacuteriaacuteroacutel vagy feldoacutedoacute keacutepek

viacutezioacuteszerű sorozataacuteroacutel van-e szoacute Woodward Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban uumltkoumlzteti a szembenaacutelloacute elmeacuteleteket Pikszanov vagy

Vinogradov szerint a Laacutetomaacutesok egy konvencionaacutelis rsquofantasyrsquo szimbolikus jelenteacutesek

neacutelkuumll Alice toumlrteacutenete pedig a keret miacuteg maguk a bdquokeacutepekrdquo alkotjaacutek a nukleuszt

114

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991 302 115

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD Form and

Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers 1993 59-74 60

62

ezzel szemben Vetrinszkij vagy Andrejevszkij a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseit

keacutepviselik Alice alakjaacutet pedig a szerző muacutezsaacutejakeacutent koumlltői fantaacuteziaacutejakeacutent

interpretaacuteljaacutek 116

Az alciacutem rsquofantaacuteziarsquo (a koumlzoumllt magyar fordiacutetaacutesban Fantaacuteziaregeacuteny) minden

bizonnyal Afanaszij Fet 1847-es Fantaacutezia ciacutemű verseacuteből eredeztethető ahonnan

Turgenyev a mottoacutet is vette ndash bdquoA pillanat tovaszaacutell veacutege a meseacutenek A lelket eloumlnti

uacutejra a valoacuterdquo (496) ndash melyben Turgenyev megjeloumlli az elkeacutepzelt eacutes a lehetseacuteges

mese eacutes valoacutesaacuteg meacuteg pontosabban a proacutezai szoumlveg fikcioacute eacutes fantasztikum

modalitaacutesainak oumlsszefuumlggeacuteseacutet vagyis ndash Dosztojevszkij szavaival ndash a fikcioacute poeacutetikai

igazsaacutegaacutenak probleacutemaacutejaacutet117

Mindenekelőtt eacuterdemes megvizsgaacutelni az e fejezetben

műfajtipoloacutegiai eacutertelemben irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutelt laquofantaacuteziaraquo

kifejezeacutes etimoloacutegiaacutejaacutet eacutes jelenteacutesvonatkozaacutesait amely a goumlroumlg phantasia (υαντασία)

szoacuteboacutel szaacutermazik eacutes tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein - υαντάζω

(laquomegjeleniacutetraquo) phainein (laquomegmutat bemutatraquo) phos (laquofeacutenyraquo)118

Mire is

rendeltetett tehaacutet a fantaacutezia Megjeleniacuteteni azt ami elbeszeacutelhetetlen valamit amire

az elbeszeacutelő beszeacuted alapmodalitaacutesa oumlnmagaacuteban nem keacutepes Bizonyosan aacutelliacutethatjuk

hogy Turgenyev tudatosan alkalmazza a műfaji megjeloumlleacutest kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Fettől

vett mottoacute valamint az elbeszeacuteleacutes főciacuteme alapjaacuten Eacuteppen ezeacutert problematikus a ciacutem

jelesuumll a laquoПризракиraquo kifejezeacutes fordiacutetaacutesa laquolaacutetomaacutesokraquo ami a befogadoacute felől

szemleacutelve a viacutezioacute a laacutetaacutes-meglaacutetaacutes alanyaacutera helyezi a hangsuacutelyt Vagy laquokiacuteseacutertetekraquo

ami a viacutezioacute taacutergyaacutera magaacutenak a jeleneacutesnek az aacutegens alanyaacutera a bdquojelenőrerdquo fordiacutetja a

figyelmet Az orosz nризрак szoacute valoacuteban mindkeacutet magyar kifejezeacutessel fordiacutethatoacute

(laquokiacuteseacutertet fantom laacutetomaacutesraquo) baacuter eredeti jelenteacutese csaloacuteka laacutetszat illuacutezioacute Tovaacutebbaacute a

laquoзракraquo - tekintet a laquoзретьraquo - meglaacutet megpillant laquoпрозретьпрозрениеraquo a laacutetaacutes

visszanyereacutese megvilaacutegosodaacutes jelenteacutesek119

mind a laquonризракиraquo kifejezeacutes

eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyainak koacutedjait alkotjaacutek

116

I m 63 Vouml ИИ ВИНОГРАДОВ Повести и рассказы Тургенева 60-х годов = ИСТУРГЕНЕВ

Сочинения в 10-ти томах Т 7 Москва 1962 117

Vouml Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m 60 118

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9 119

HADROVICS Laacuteszloacute GAacuteLDI Laacuteszloacute Orosz-magyar szoacutetaacuter Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1968 540

63

A turgenyevi ciacutem alciacutem eacutes mottoacute aacuteltal feloumllelt eacutertelemvilaacutegok tehaacutet erősen

koumlrvonalazzaacutek a fantaacutezia műfajaacutenak tipoloacutegiaacutejaacutet Nyilvaacutenvaloacute hogy a fantaacutezia a

fantasztikus irodalom reacutesze az e műfajcsoportra iraacutenyuloacute definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesek eacutes

fogalmi meghataacuterozaacutesok oumlsszefoglalaacutesaacutet a disszertaacutecioacute I fejezete tartalmazza (lsd

19-29 old) melyek koumlzuumll haacuterom elmeacuteleti suacutelypontra ndash Szolovjov Todorov eacutes

Szmirnov teacuteziseire ndash most roumlviden visszautalni kiacutevaacutenok Szolovjov teacutetele szerint a

veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo jelenseacuteg termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal

magyaraacutezhatoacute iacutegy a fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltt fennaacutelloacute

bizonytalansaacuteg teremti meg120

eacutes Szolovjov nyomaacuten Todorov is ebből a

keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli

meg a fantasztikum leacutenyegeacutet121

Szmirnov pedig az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben s ez uacutejabb műfajtipoloacutegiai aspektust vet

fel Turgenyev fantaacuteziaacutejaacutenak elemzeacutesekor Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll122

A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki Szmirnov Eric

Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacuteban eacutepp ez a

bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz (azaz bdquohomlokegyenest az ellenteacutetes

iraacutenyba fordiacutetaacutesrdquo) utal a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben A fantasztikus

reverz fogalmaacutet azonban nemcsak az időre alkalmazza hanem kiterjeszti aacuteltalaacutenosan

a szuumlzseacutekeacutepzeacutes rendező elveinek az elbeszeacutelői konstrukcioacutek a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera123

A Laacutetomaacutesokban Turgenyev a fantaacuteziaregeacuteny

teacutemaacutejaacutevaacute is teszi ezt a probleacutemaacutet uacutegy hogy a kerettoumlrteacutenetnek nevezett lineaacuteris

toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacuteneteit paacuterhuzamosan futtatja az

aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző felforgatott időrendben

koumlvetkező epizoacutedjaival A turgenyevi fantaacutezia tovaacutebbaacute mindveacutegig fenntartja annak a

120

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377 121

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 25 122

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 123

Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189

64

bizonytalansaacutegnak a feszuumlltseacutegeacutet amely a kiacuteseacutertettel toumlrteacutenő eacutejszakai repuumlleacutes-

időutazaacutes lehetőseacutege illetve az aacutelom vagy viacutezioacute valoacutesaacutega koumlzoumltt huacutezoacutedik Nem tudni

hogy a narraacutetor valoacuteban elaludt-e eacutes aacutelmot laacutet vagy teacutenyleg egy kiacuteseacutertet vagy vaacutempiacuter

ragadja el

bdquoelaludtam vagy legalaacutebb is uacutegy tűnt szaacutemomra mintha elaludtam volnardquo

(493)

A fantaacutezia mint fantasztikus elbeszeacuteleacutes fontos strukturaacutelis jellemzője ndash a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel ndash a narraacutetor

szerepeacutenek poziacutecioacutejaacutenak eacutes funkcioacutejaacutenak probleacutemaacuteja Ez azeacutert is leacutenyeges mert az

irodalmi szoumlveg a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes felfoghatatlan az igaz eacutes a

hamis kategoacuteriaacutei szerint A szoumlvegen beluumll csak a szerző aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az

igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai lehetnek igazak vagy hamisak A

fantaacutezia műfaja eseteacuteben a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a narraacutetor mint az egyik

szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent mint a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelője Narraacutetorkeacutent szavai nem

meacuterhetők az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fantasztoloacutegiaacuteja szerint ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk (pl a meseacutek

vilaacutegaacuteba) hiszen ebben az esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedni szavaiban holott a

fantasztikum felteacutetelezi a keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten

hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt

vagy habozaacutest eacutebresszen Ugyanakkor a fantasztikum mindig habozaacutest kelt dilemma

eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az

olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban hinne eacutes a meseacutek vilaacutegaacuteban peacuteldaacuteul nem lepőduumlnk

meg a beszeacutelő aacutellatokon A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a

rsquomeseacutelőrsquo első szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel

mivel az bdquoeacutenrdquo neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a

narraacutetor leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute

azonosulhat vagy magaacutera ismerhet a Laacutetomaacutesok narraacutetoraacutenak aacutetlagemberszerű alakja

65

egyes szaacutem első szemeacutelyben beszeacuteli el a vele megesett toumlrteacutenetet A leacutenyeg az hogy

egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal

felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek vagy keacutepzelődnek De mivel a narraacutetor

nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele ellentmondaacutesos

bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Nem tudjuk hogy a narraacutetor rsquonem mond igazatrsquo de

ennek lehetőseacutege leacutetezik mivel a narraacutetor szereplő is mint ahogyan a Laacutetomaacutesok

narraacutetora is aki ex abrubto a spiritiszta szeaacutensz emliacuteteacuteseacutevel a hallucinaacutecioacute a viacutezioacute

illetve az aacutelomba meruumlleacutes lehetőseacutegeacutenek felvillantaacutesaacuteval illetve a kiacuteseacutertet

fokozatosan materializaacuteloacutedoacute azaz koumldből eacutes bdquoholdfeacutenyből kiformaacuteloacutedoacuterdquo majd bdquohuacutes-

veacuter asszonnyaacuterdquo vaacuteloacute alakjaacutenak bevezeteacuteseacutevel alakiacutetja ki eacutes tartja fenn a fantasy

cselekmeacutenyszerkezeteacutenek feszuumlltseacutegeacutet

A fantaacutezia műfajaacuteban narratoloacutegiai szempontboacutel ndash kuumlloumlnoumlskeacuteppen egyes

szaacutem első szemeacutelyben toumlrteacutenő narraacutecioacute eseteacuten ndash az olyan modalitaacutesok is fenntartjaacutek a

fantaacutezia fantasztikus komponenseihez elengedhetetlen bizonytalansaacutegot mint az

laquouacutegy tűnikraquo laquomintharaquo fordulatok sok esetben mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten

maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz A Laacutetomaacutesokban Turgenyev is sok

esetben modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot esemeacutenyek

alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az elbeszeacutelő bdquouacutegy

tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha nem lenne testerdquo

bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo (493) stb fordulatai azt a

fantasztikus narratiacutev modalitaacutest hozzaacutek leacutetre amely hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg fennmaradaacutesaacutehoz A mi

olvasatunkban azonban meacuteg nagyobb jelentőseacutege van e modalitaacutesoknak ugyanis az

laquoolyan mintraquo laquouacutegy mintraquo laquomintharaquo modaacutelis szintek jelzik a narraacutecioacute megakadaacutesaacutet

vagyis azt a pontot amikor elbeszeacutelhetetlenseacutegbe uumltkoumlzik vaacutelsaacutegba keruumll egy

narratiacutev strateacutegia Eacuteppen ezek a modalitaacutesok emelik egy maacutesik szintre a proacutezai

szoumlveget ugyanis mindig egy metafora is megjeloumlli ezeket a pontokat A

modalitaacutesok tehaacutet egy uacuten metaforikus kiteacuterőt vonnak maguk utaacuten amelyek azt a

pontot jeloumllik meg amikor a narraacutecioacute aacutetvaacutelt koumlltői proacutezaacuteba tehaacutet eacuteppen annak az

eljaacuteraacutesnak az elemei melynek soraacuten Turgenyev megformaacutel egy uacutej beszeacutedmoacutedot E

modalitaacutesok egyfelől fenntartjaacutek a cselekmeacutenyszerkezet feszuumlltseacutegeacutet a

66

fantasztikumhoz elengedhetetlen bizonytalansaacutegi teacutenyező megtartaacutesaacuteval nem tudni

hogy a narraacutetor-szereplő elaludt aacutelomba meruumllt aacutelmodik hallucinaacutel vagy Alice mint

kiacuteseacutertet valoacuteban elrepiacuteti eacutejszakaacutenkeacutent maacutesfelől pedig az aacuteltaluk kiprovokaacutelt

metaforikus kiteacuterőkkel az elbeszeacutelhetetlenseacuteget a narratiacutev strateacutegia vaacutelsaacutegba jutaacutesaacutet

eacutes azzal egyuumltt egy uacutej kifejezeacutesmoacuted igeacutenyeacutet egy uacutej azononosiacutetaacutesmoacuted kereseacuteseacutet

jeloumllik Alice alakja eacutes a vele valoacute talaacutelkozaacutes a narraacutetor szaacutemaacutera teljesseacutegeacuteben

elbeszeacutelhetetlen Azonban a metaforikus kiteacuterők megjeloumllik annak a kifejezeacutesmoacutednak

a kereseacuteseacutet amely metaforaacutekkal kiacuteseacuterli meg Alice alakjaacutenak a vele valoacute

talaacutelkozaacutesnak eacutes a vele folyoacute(belső) dialoacutegusnak a megjeleniacuteteacuteseacutet E metaforikus

kiteacuterők elemző bemutataacutesa az alaacutebbiakban koumlvetkezik

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI

Annyenkov bdquooumlneacuteletrajzi ocserkkeacutentrdquo definiaacutelja a Laacutetomaacutesokat eacutes szerinte az

elbeszeacuteleacutes műfaja inkaacutebb eleacutegia124

Turgenyev elismeri hogy oumlneacuteletrajzi elemek is

ihletteacutek (lsd Turgenyev leveleacutet Annyenkovhoz 1857 februaacuter 16-aacuten bdquoebben a műben

tuacutelsaacutegosan kiadtam sajaacutet magamrdquo)125

De melyek ezek az oumlneacuteletrajzi elemek

Valoacuteban a keacutepek helysziacutenek mind szemeacutelyesen is ismerősek Turgenyev szaacutemaacutera

Paacuterizs Roacutema Schwarzwald Isle of Wight Lago Maggiore stb de az oumlneacuteletrajzi

elemek leginkaacutebb a narraacutetor eacutes Alice viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben eacuterhetők tetten A

Laacutetomaacutesok allegorikus eacutertelmezeacuteseacutet kutatva Vetrinszkij aki Alice alakjaacutet

ihletforraacuteskeacutent szerzői muacutezsakeacutent fogja foumll Муза ndash Вампир (laquoMuacutezsa ndash Vaacutempiacuterraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban azt vaacutezolja foumll hogy a vaacutempiacutermotiacutevum a veacuterveszteseacuteg az

aacuteldozaacutes-motiacutevum melyet Apolloacutenak vagy Dionuumlszosznak vagyis a

műveacuteszetisteneknek szoacuteloacute aacuteldozatkeacutent interpretaacutel mintegy előveacutetelezi hogy

Turgenyev felaacuteldozza eacutelete minden egyeacuteb eacuterteacutekeacutet sajaacutet műveacuteszete eacuterdekeacuteben126

Vetrinszkij szerint az elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice alakjaacuteboacutel formaacuteloacutedik ki a

124

Annyenkov levele Turgenyevhez 1863 szeptember 25-eacuten И С ТУРГЕНЕВ Полное собрание

сочинений и писем в тридцати томах Москва Наука 1981 Том 7 25 1479 125

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1863 szeptember 28-aacuten I m 26 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 126

Ч ВЕТРИНСКИЙ Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920 67

67

szerzői oumlnarckeacutep eacutes hangsuacutelyozza hogy kettejuumlk viszonya paacuterbeszeacutede nem maacutes

mint egy belső dialoacutegus Woodward szerint is a keacutet szereplő egy harmonikus

pontosabban harmoacuteniaacutera toumlrekvő szemeacutelyiseacuteg reacuteszei A narraacutetor haacuteromszor is

megemliacuteti hogy Alice arca ismerős neki eacutes toumlbbszoumlr kiemeli hogy szavak neacutelkuumll is

explicit dialoacutegus neacutelkuumll is eacutertik egymaacutest bdquoNem előszoumlr eacutereztem azt hogy Alice

szinte mindig tudta mire gondolokrdquo (527) viszonyukban Alice progressziacutev

materializaacutecioacuteja ndash holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes oumllt testet egyre

szorosabban eacuterzi az oumlleleacuteseacutet veacuteguumll pedig a narraacutetor iacutegy oumlsszegez bdquohuacutes-veacuter asszonyt

laacutettam magam előttrdquo (528) eacutes azzal paacuterhuzamosan a narraacutetor fizikai deteriorizaacutecioacuteja

ndash veacuterveszteseacuteg eszmeacuteletveszteacutes gyenguumlleacutes ndash bdquoMintha egyetlen csepp veacuter sem volna

az arcodbanrdquo (514) ndash a reintegraacutecioacutera a harmonikus szemeacutelyiseacuteg leacutetrejoumltteacutere iraacutenyuloacute

intencioacute mutatoacuteja127

Ebben a paacuterhuzamban Woodward hangsuacutelyozza az erő-

erőtlenseacuteg szemantikai feszuumlltseacutegeacutet az laquoAliceraquo neacutev eacutes annak fordiacutetott hangsora a

laquosilaraquo oroszul laquoсилаraquo azaz erő jelenteacuteseivel eacutes hangalakjaival tovaacutebbaacute kiemeli a

narraacutetor bdquoszenzorosrdquo karaktereacutet sohasem az intellektus műkoumldik hanem mindig az

eacuterzeacutekeleacutes ndash hallja a hangot a penduumllő huacutert a kakast a hullaacutemok csobbanaacutesaacutet a

tenger zuacutegaacutesaacutet a morajlaacutest a laacutermaacutet megcsapja a holdfeacuteny a fuumlst az illatok Mindig

bdquocsakrdquo eacuterzeacutekel eacutes mindig Alice felel a keacuterdeacuteseire ami intellektus eacutes test

diszlokaacutecioacutejaacuteroacutel tanuacuteskodik majd kettejuumlk viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben e diszlokaacutecioacute

aacutetfordul test eacutes leacutelek reintegraacutecioacutejaacuteba a harmoacuteniaacutera valoacute toumlrekveacutesbe Ahogyan a

narraacutetor az Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutesra keacuteszuumll a szeacutel elfuacutejja gyertyaacutejaacutenak laacutengjaacutet

meleg feacutenyeacutet elindul az oumlreg toumllgyhoumlz a holdfeacutenyhez amely Alice attribuacutetuma

kuumlloumlnboumlző leacutelekszimboacutelumok uacutegymint szeacutel gyertya laacuteng levegő majd az Alice-hez

kapcsoloacutedoacute holdfeacuteny vaacuteltjaacutek foumll egymaacutest a talaacutelkozaacutes beteljesuumlleacuteseacuteig

bdquoKoumlnnyű szellő lengedezett a hold mind feacutenyesebben ragyogott a keacutekre vaacuteltoacute

eacutegbolton eacutes a faacutek levelei hamarosan ezuumlstfekete sziacutenben jaacutetszottak hideg

feacutenyeacuteneacutel Oumlreg kulcsaacuterneacutem eacutegő gyertyaacuteval joumltt be dolgozoacuteszobaacutemba de a

127

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment I m 64

68

huzat eloltotta a laacutengot Nem biacutertam tovaacutebb felugrottam eacutes elindultam az

erdő szeacuteleacutere az oumlreg toumllgyhoumlzrdquo (496)

Az eleinte emocionaacutelis megnyilvaacutenulaacutesoktoacutel mentes Alice-ből keacutesőbb feacutelteacutekenyseacuteg

eacutes fokozatosan maacutes eacuterzelmi reakcioacutek toumlrnek elő eacutes az ujjaacuten a gyűrű szinteacuten a

harmoacutenia helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutet jelkeacutepezi Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya

eacutejszakai repuumlleacutesuumlk tehaacutet nem a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes kereteleme sokkal

inkaacutebb egy belső beszeacutedaktus metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere

iraacutenyul

A Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező koherens jelenteacuteselemek keacutet

sajaacutetosan oumlsszetett szimbolikus rendszert alkotnak e keacutet rendszer pedig a hold eacutes a

koumld motivikaacuteja Mindkeacutet metafora Alice alakjaacutehoz illetve a vele valoacute

talaacutelkozaacutesokhoz kapcsoloacutedik Meghataacuterozoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak hiszen Alice

holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes jelenik meg

bdquoa padloacutera vetődő holdfeacuteny felemelkedett kiformaacuteloacutedott eacutes mintha koumldből

lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

Ahogyan a laacutetomaacutessal a kiacuteseacutertettel Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutes megtoumlrteacutenik a

toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutest tehaacutet azonnal megtoumlri egy modalitaacutes (mintha koumldből lenne

mintha nem lenne teste) amely egy metaforikus kiteacuterőt von maga utaacuten ndash az Alice-t

kereső tudat szaacutemaacutera Alice alakjaacutet eacutertelmezni toumlrekvő metaforikus folyamatot vaacutelt

ki A hold komplex ősi szimboacutelum A lunaacuteris szimbolika egyszerre ideacutezi fel a

szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a teljesseacuteget baacuter a hold mindig is

a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum volt ami toumlbb dologboacutel is

koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a hold faacutezisainak

oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A hold mint női princiacutepium szaacutemos turgenyevi nőalak

attribuacutetuma (lsd a Jergunov hadnagy toumlreacuteneteacutenek Emiliaacutejaacutet a bdquoholdkoacuterosrdquo Valeriaacutet a

Diadalmas szerelem dala vagy Klara holdfeacutenyben megjelenő alakmaacutesait a Klara

Milics c elbeszeacuteleacutesekben) de a Laacutetomaacutesokban Alice megjeleneacuteseacutevel egyuumltt

69

mindannyiszor megjelenik a hold illetve a holdfeacuteny is Az első talaacutelkozaacutest a hold

leereszkedeacutese feacutenyeacutenek a szobaacuteba toumlrteacutenő bevilaacutegiacutetaacutesa előzi meg

bdquoA hold egeacuteszen alacsonyan aacutellt eacutes egyenesen a szemembe vilaacutegiacutetott Feheacuter

feacutenye saacutepadtan teruumllt szeacutet a padloacutenrdquo (493)

Eacutes a koumlvetkező talaacutelkozaacutest is ugyanez a jelenseacuteg kiacuteseacuteri bdquoa hold feheacuter feacutenyeacutevel uacutejra

bekuacuteszta a sima padloacutetrdquo (494) Mivel a hold az eacutejszaka bolygoacuteja a szeacutepseacuteget eacutes

elsősorban a feacutenyt jelkeacutepezi a soumlteacutet veacutegtelenben az uacutetmutatoacute vilaacutegossaacutegot a

soumlteacutetseacutegben Alice csak eacutejszaka keacutepes megjelenni

bdquoIgen ő volt az eacutejszakai laacutetogatoacutem Amint koumlzeledtem hozzaacute uacutejra előbuacutejt a

holdrdquo (494)

Eacutejszaka mutatja meg az elbeszeacutelőnek a kuumlloumlnboumlző korokat helysziacuteneket

esemeacutenyeket eacutejszakai repuumlleacutesuumlket a hold feacutenye kiacuteseacuteri bdquoEacuterdekes volt foumlluumllről laacutetni az

erdőt holdfeacutenyben fuumlrdő borzas haacutetaacutetrdquo (499) eacutes mivel a Hold feacutenye csupaacuten a Nap

feacutenyeacutenek visszatuumlkroumlzeacutese iacutegy a hold a bdquofuumlggőseacuteg kifejezőjerdquo is128

(bdquoA holdfeacuteny

hidegen eacutes szigoruacutean aacuteradt szeacutet minden iraacutenybardquo ndash 520) a soumlteacutetseacuteg aacuteltal

meghataacuterozott tartomaacutenyok az eacutejszaka uralkodoacuteja

bdquoOdafoumlnt pedig neacutemaacuten tűnődőn uralkodik a sokarcuacute holdrdquo (521)

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a holdmetaforaacutenak Alice alakjaacutenak a

holddal illetve a holdfeacutennyel toumlrteacutenő azonosiacutetaacutesaacutenak valamennyi aspektusa

megmutatkozik

A holdszimbolikaacutehoz szorosan kapcsoloacutedik Alice maacutesik meghataacuterozoacute

attribuacutetuma a koumld motivikaacuteja illetve a kapcsoloacutedoacute szimboacutelumok mint a felhő paacutera

fuumlst levegő A koumldből kiformaacuteloacutedoacute nőalak Alice eacuteszleleacuteseacuteben eacutes eacuterzeacutekeleacuteseacuteben a

128

Vouml PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Budapest Balassi Kiadoacute 2001

70

fantaacutezia modalitaacutesai (mintha uacutegy tűnt uacutegy tetszett stb) aacuteltal kiprovokaacutelt a

megakadoacute narraacutecioacuteba eacutekelődő a koumldmotiacutevumra iraacutenyuloacute metaforikus kiteacuterők jaacutetsszaacutek

a legfőbb szerepet

bdquomintha koumldből lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

bdquoteste mintha aacutettetsző koumlnnyű paacutera lett volnardquo (497)

Az elbeszeacutelő maacuter az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval proacutebaacutelja eacutertelmezni meghataacuterozni

Alice alakjaacutet bdquoKi vagy te Koumld levegő vagy paacuterardquo (498) Majd az elbeszeacuteleacutes veacutegeacuten

is tűnődve proacutebaacutelja definiaacutelni hogy voltakeacuteppen ki is volt az akivel talaacutelkozott

megtoumlrteacutent-e valoacutejaacuteban a talaacutelkozaacutes a repuumlleacutes az időutazaacutes vagy Alice csak egy

aacutelom laacutetomaacutes imaginaacuterius alakja bdquoEacutelettelen koumldszerű laacutetomaacutes aacuternyeacutek volt csupaacutenrdquo

(525) A koumld aacutetmenetet jelez feacuteny eacutes soumlteacutetseacuteg eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lehet az

irracionalitaacutes a pusztulaacutes szimboacuteluma ugyanakkor veacutedelmet is jelenthet mivel

laacutethatatlannaacute tesz Alice megjeleneacutese tehaacutet egyuacutettal a koumld megjeleneacuteseacutet is maga utaacuten

vonja legtoumlbbszoumlr a laacutetaacutesnem-laacutetaacutes koumlzoumltti aacutetmenetet jelkeacutepezve a narraacutetor

szempontjaacuteboacutel Alice rendelkezik a koumld le- eacutes foumllszaacutellaacutesaacutenak iraacutenyiacutetaacutesaacuteval szabadon

diszponaacutel a laacutetaacutes eacutes a vaksaacuteg a bdquoszoumlrnyű laacutetaacutesrdquo eacutes a bdquomegnyugtatoacute koumldrdquo koumlzoumltti

aacutetmenetek foumlloumltt

bdquoAlice karja azonban ndash akaacuterha a paacuteraacutes voumllgyből felszaacutelloacute tejfeheacuter koumld oumllelt

volna koumlruumll ndash hirtelen elfedte szememetrdquo (506)

ndash majd keacutesőbb bdquoA faacutetyol uacutejra elfedte a szememet eacutes eacuten uacutejra elvesztettem az

eszmeacuteletemet Veacuteguumll eloszlott a koumldrdquo (519)

Turgenyev vilaacutegosan demonstraacutelja hogy a koumld eacutertelmezeacuteseacuteben vaacuteltakoznak a negatiacutev

eacutes a pozitiacutev jelenteacutestartomaacutenyok szaacutemos mitoloacutegiaacuteban pedig a foumlldet eacutes a tuacutelvilaacutegot

vaacutelasztja el egymaacutestoacutel ugyanakkor a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban az istenek koumldbe burkoljaacutek

kivaacutelasztottaikat peacuteldaacuteul az Iliaacuteszban Patroklosz holttesteacutet eacutes az azt veacutedelmező

akhaacutejokat Zeusz boriacutetja sűrű koumldbe eacutes Apolloacuten is koumldbe burkolva jelenik meg a

harcmezőn vagy az Oduumlsszeiaacuteban Pallasz Atheacuteneacute is koumldoumlt oumlnt Oduumlsszeuszra

71

Ugyanakkor a Turgenyevre nagy hataacutessal biacuteroacute Edgar Allen Poe fantasztikus

proacutezaacutejaacuteban a koumld legtoumlbbszoumlr az alvilaacutegi erők jellemzője (pl A Maelstroumlm poklaacuteban

ciacutemű elbeszeacuteleacutesben) Alice mint leszaacutelloacute vagy felszaacutelloacute koumld legtoumlbbszoumlr aacutetoumlleli a

repuumllő-utazoacute narraacutetort aki a nő a koumld a felhő a holdfeacuteny oumlleleacuteseacutebe burkoloacutezik

bdquoegyszerre csak uacutegy eacutereztem mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelnerdquo (495)

bdquoa paacuteraacuteba burkoloacutezoacute hold baacutegyadtan vilaacutegiacutetrdquo (519)

felhő takarta el a holdatrdquo (519)

A koumldoumlt gyakran kiacuteseacuteri a felhő megjeleneacutese is amely szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket

hordoz a felhő mint termeacuteszeti keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt aacutellandoacute

vaacuteltozaacutesa miatt pedig a laacutethatoacute metamorfoacutezis szimboacuteluma A koumlddel eacutes a felhővel

egyuumltt a fuumlst is megjelenik bdquoa foumlld foumlloumltt pedig mintha lenge fuumlst terjengenerdquo (519)

amely hagyomaacutenyosan a foumlld eacutes az eacuteg koumlzoumltti kapcsolat jelkeacutepe tovaacutebbaacute a leacutelek

felemelkedeacuteseacutenek keacutepszerű kifejezeacutese amelyet bizonyos uacutejabb kutataacutesok az oacutepium

fuumlstjekeacutent azonosiacutetanak

bdquoEngem azonban elboacutediacutetott valami boacutediacutetoacute leginkaacutebb a maacutek illataacutera

emleacutekeztető feheacuter koumld Egyszerre tűnt el minden mindenfeacutele feacuteny

mindenfeacutele hang eacutes keveacutes hiacutejaacuten maga a tudatom is Csupaacuten az eacutelet eacuterzete

maradt meg bennem eacutes ez cseppet sem volt kellemetlenrdquo (517)

A koumldoumlt eacutes a fuumlstoumlt oacutepiumfuumlstkeacutent azonosiacutetoacute kutataacutesok a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet pedig a

narkohallucinaacutecioacutek pontos eacutes reacuteszletes seacutemaacutejakeacutent az eacutejszakai repuumlleacutest vagy utazaacutest

rsquonarko-triprsquo-keacutent eacutertelmezik129

sőt meacuteg a narkohallucinaacutecioacutekat kiacuteseacuterő

szimptomatikaacutet az oacutepium aacuteltal kivaacuteltott szomatikus tuumlnetek eacutes a kuumlloumlnboumlző

hallucinatiacutev eacuterzetek egzakt eacutes koumlvetkezetes leiacuteraacutesaacutet is felfedezni veacutelik az

elbeszeacuteleacutesben holdfeacuteny feheacuter feacuteny hideg feacuteny eacuteszleleacutese reszketeacutes eacutes hidegraacutezaacutes

129

Андрей Петрович КРАСНЯЩИХ laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и типология

изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного Славянского Ун-та Харьков 2000

ТЗ 4 71-76

72

feacutelelem eacutes hidegleleacutes majd a lebegeacutes eacutes a repuumlleacutes előszoumlr feacutelelmetes keacutesőbb

extatikus eacuterzeacutese veacuteguumll pedig a saacutepadsaacuteg veacuterveszteseacuteg erőtlenseacuteg nyugtalansaacuteg

fejfaacutejaacutes apaacutetia kiacutenjai (vouml Turgenyev levelezeacuteseacutet Herzennel Thomas de Quincy Egy

oacutepiumevő vallomaacutesai c elbeszeacuteleacuteseacuteről130

) Hozzaacuteteszem nem uacutejkeletű ez a

megkoumlzeliacuteteacutes Egy pszichiaacuteter-kutatoacute bizonyos V Csizs maacuter 1899-ben koumlnyvet

jelentet meg Turgenyev rendkiacutevuumlli pszichoanalitikus aacutelomlaacutetoacute- eacutes elemző

keacutepesseacutegeacuteről Тургенев как психопатолог (laquoTurgenyev mint pszichopatoloacutegusraquo)

ciacutemmel131

Csizs hangsuacutelyozza hogy Turgenyev mesteri pontossaacuteggal illetve

aproacuteleacutekos fizioloacutegiai eacutes patoloacutegiai reacuteszletesseacuteggel iacuterja le a hallucinaacutecioacute hipnoacutezis

laacutetomaacutes vagy aacutelom jelenseacutegeit elbeszeacuteleacuteseiben

A metaforikus kiteacuterők mechanizmusai illetve az aacuteltaluk kivaacuteltott metaforikus

folyamat vilaacutegosan foumlltaacuterjaacutek hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk

nem csupaacuten a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes komponense sokkal inkaacutebb egy belső

beszeacutedaktus metaforaacuteja egy oumlnazonosiacutetaacutesmoacuted kereseacutese Alice transzformaacutecioacuteinak

javareacutesze ndash a feacuteny a koumld a felhő a fuumlst ndash mind leacutelekszimboacutelum mindegyik

dematerializaacutelt tehaacutet az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg a leacutelek iraacutenyaacuteba mutatoacute

alakmaacutes amelyek lelki paacuterbeszeacutedet belső beszeacutedet vaacuteltanak ki a belső ndash kiacutevuumllről

nem hallhatoacute de beluumllről szoacuteliacutetoacute ndash hangot szoacutelaltatjaacutek meg Az Alice-szel valoacute

talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval Alice oumlleleacuteseacuteben a koumldbe valoacute burkoloacutezaacutesban az elbeszeacutelő

meghallja a szoacuteliacutetoacute hangot a leacutelek hangjaacutet

bdquoMegint felhangzott az a hang Mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelne s

egyenesen a fuumllembe suacutegnaacute joumljj joumljj joumljjrdquo (495)

A kuumlloumlnboumlző helysziacuteneket korokat eacutes esemeacutenyeket bejaacuteroacute utazaacutes azaz a

belső lelki beszeacuted a hataacuterhelyzetekre oumlsszpontosiacutet a halaacutellal a pusztulaacutessal valoacute

szembeneacutezeacutesre evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltti aacutetmenetre az eacutelet eacutes a halaacutel koumlzouml tti

hataacuteraacutellapotkora Nem veacuteletlen hogy Alice egyik alakmaacutesa a holloacute ami az eacutegi isteni

szfeacutera eacutes a foumlldi vilaacuteg koumlzoumltti koumlzvetiacutető bdquoEgy holloacute amelyet kiaacuteltaacutesommal felvertem

130

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 369 131

ВФ ЧИЖ Тургенев как психопатолог Москва 1899 99

73

aacutelmaacuteboacutel hirtelen a szomszeacutedos fa csuacutecsaacutera rebbent eacutes belekeveredve az aacutegakba

csapkodni kezdett szaacuternyaacuteval Alice azonban nem mutatkozottrdquo (515) A toumlprengő

elbeszeacutelő otthonaacuteban az ablaknaacutel proacutebaacutelja eacutertelmezni eacutejszakai laacutetogatoacutejaacuteval valoacute

talaacutelkozaacutesait utazaacutesait

bdquoEbbe iacutegy vagy belepusztulok vagy beleőruumlloumlk ndash gondoltam toumlprengeacuteseimbe

meruumllve az ablaknaacutelrdquo (514)

Az ablak szinteacuten az aacutetmenetek a hataacuterhelyzetek szimboacuteluma a belső eacutes kuumllső vilaacuteg

valamint az evilaacutegi eacutes a tuacutelvilaacutegi kapcsolat kifejezője a feacuteny koumlzvetiacutetője Ahogyan az

Apaacutek eacutes fiuacutek ciacutemű regeacutenyben Bazarov az ablaknaacutel fejeacutet ablakhoz szoriacutetva

vilaacutegosodik meg eacutes eszmeacutel raacute sajaacutet eacuterzeacuteseire uacutegy a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelőjeacutenek

toumlprengeacutesei az ablaknaacutel az oumlnmegeacuterteacuteshez a belső vilaacutegaacuteba valoacute beleacutepeacuteshez az

oumlneacutertelmezeacuteshez szuumlkseacuteges kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek mutatoacutei Az ablakboacutel alkotott

laacutetvaacuteny a keacutep a keacutepben aacutebraacutezolaacutes a leacutet megismerhetetlenseacutegeacutet eacutes a szubjektum

kimeriacutethetetlenseacutegeacutet fejezi ki

A belső beszeacutedben az eacutejszakai repuumlleacutesben az egyik legfontosabb tovaacutebbi

esemeacuteny a kinyiacuteloacute perspektiacuteva a repuumlleacutesi poziacutecioacuteboacutel befogadhatoacute messzi taacutevlat

megtapasztalaacutesa eacutes annak elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa bdquofűszaacutelak hegyerdquo ndash bdquofaacutek csuacutecsairdquo ndash bdquoaz

erdő borzas haacutetardquo (499) egyre szeacutelesebbre nyiacuteloacute panoraacutemaacutet egyre nagyobb keacutepet eacutes

azzal egyuumltt egyre nagyobb oumlsszefuumlggeacuteseket s a perspektivikus laacutetoacuteszoumlgből szemleacutelt

dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacutet taacuterjaacutek foumll Ebben az elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesban uacutejabb esemeacuteny zajlik

le a perspektiacuteva birtokba veacuteteleacutevel a taacutej eacutes egyes elemei aktiacutev funkcioacuteba keruumllnek

azaz alany eacutes a dolog szerepe felcsereacutelődik A teacuterseacuteg minden eleme cselekvő

funkcioacuteba keruumll leiacuteraacutesuk aktiacutev igeacutekkel megy veacutegbe bdquoTemplomok emelkedtekrdquo

(laquoЦеркви высилисьraquo) bdquohiacuted feketeacutellettrdquo (laquoмост чернелraquo) bdquokupolaacutek keresztek

feacutenylettekrdquo (laquoкуполы и кресты блестелиraquo) az orszaacuteguacutet kuacuteszik vezet fut (laquoшоссе

74

впивалось выбегалоraquo)132

A foumlltaacutert teacuterseacuteg a leiacutert taacutej azaz az elbeszeacutelt objektum

tehaacutet az elbeszeacutelő szubjektum funkcioacutejaacutet kapja meg

bdquouacutegy eacutereztem nem is mi haladunk előre hanem ellenkezőleg veluumlnk szembe

jő minden hegyek bukkantak fel egyre noumlvekedtek eacutes egyenesen feleacutenk

tartottak De egykettőre elmaradtak moumlgoumlttuumlnk hogy uacutejabbak keacuteljenek eacutes

suhanjanak feleacutenkrdquo (520)

Tehaacutet nem pusztaacuten a dolgok oumlnmagukban jelennek meg hanem leacutetuumlk az emberi

cselekveacutes vilaacutegaacuteban valoacute jelenleacutetuumlk iacutegy alakulnak aacutet a szubjektiacutev jelenleacutet

lenyomataacutevaacute aacutegens dolgokkaacute a cselekveacutes jeleacuteveacute materiaacutelis bdquodolgokboacutelrdquo az ember

helyett is cselekvő dolgokkaacute 133

Mit modellaacutelnak tehaacutet a metaforikus kiteacuterők A laacutethatoacute teacuterseacutegek eacutes a

befogadhatoacute perspektiacutevaacutek vizuaacutelis modelljeacutenek megalkotaacutesa nem lehetseacuteges a

narraacutecioacuteban ndash ekkor uumltkoumlzuumlnk az elbeszeacutelhetőseacuteg az elmondhatoacutesaacuteg hataacuteraacuteba Az

elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev laacutettataacutes helyeacutere Turgenyev a metaforikus

szemantika tereacutet iktatja be mely nem toumlrteacutenet hanem diszpoziacutecioacute megformaacutelaacutesaacutera

szolgaacutel meacuteghozzaacute bdquoaz egzisztencia igeacutenyeacutet kifejező leacutetezeacutes diszpoziacutecioacutejaacutenakrdquo134

modellaacutelaacutesaacutera A metaforikus kiteacuterők pedig uacutegy formaacuteljaacutek meg e modellt mint egy uacutej

műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus ihletforraacutesaacutet ndash mint a regeacutenyt a nagyepikai

formaacutekat levaacuteltoacute lirizaacuteloacute proacutezanyelv megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacuteseacutet A metaforikus

kiteacuterők tehaacutet autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten amelyek azt az

aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve intonaacutecioacutek

132

bdquoA szuumlrkeacutesfeheacuter orszaacuteguacutet keskeny nyiacutelkeacutent neacutemaacuten kuacuteszott a vaacuteros egyik veacutegeacutebe eacutes ugyancsak neacutemaacuten

vezetett ki az egyhanguacute koumldoumls mezőkrerdquo (502) bdquoБелесоватое шоссе узкой стрелой безмолвно

впивалось в один конец города и безмолвно выбегало из противоположного конца на сумрачный

простор однообразных полейrdquo (15) 133

Vouml a gogoli bdquorepuumllő versztaacutekkalrdquo a Holt lelkekben (bdquorepuumllnek az erdők repuumll az egeacutesz uacutetrdquo) Kovaacutecs

Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban bdquoA messzi taacutevlat az eacuteg ahonnan

az elbeszeacuteleacutes szemleacuteleti taacutergyainak belső struktuacuteraacuteja maacuter nem de a dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacuteban fennaacutelloacute

textuacuteraacuteja igen kuumlloumlnoumlsen eacutelesen taacuterul foumll A dolgok leacutete jut megjeleneacuteshez pontosabban jelenleacutetuumlk az

emberi cselekveacutes vilaacutegaacuteban A materiaacutelis komponens bdquoeleven teacutennyeacuterdquo ndash cselekvő az ember helyett is

cselekvő ndash dologgaacute alakul aacutet technikai eszkoumlzből a cselekveacutes jeleacuteveacute a szubjektiacutev jelenleacutet lenyomataacutevaacuterdquo

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-4 LV Eacutevfolyam

A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 176 134

I m 174

75

kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi

aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest transzgresszioacutet taacuterja foumll135

A nyelvi

kreativitaacutes ezen megnyilvaacutenulaacutesai vaacuteltjaacutek aacutet lirizaacuteloacute proacutezapoeacutemaacutevaacute a proacutezaepikai

elbeszeacuteleacutest A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice repuumlleacutese időutazaacutesa

tehaacutet nem elsősorban a foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem

pusztaacuten a toumlrteacutenelmi helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az

eacuteletet eacutertelmező belső beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai

repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes Az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-

figyelő narraacutetor alakja a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacuteja

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Laacutetomaacutesok mint rsquophantazeinrsquo kompoziacutecioacutes rendszere eacutes annak

modalitaacutesai aacuteltal kivaacuteltott metaforizaacutecioacute laacutettatni enged az oumlnreflexiacutev beszeacutedet a

belső dialoacutegust jeleniacuteti meg ndash az eacuteletet eacutertelmező eacutes az oumlnmegeacuterteacutesre iraacutenyuloacute belső

beszeacuted az autoreflexiacutev a vilaacutegot eacutes oumlnmagaacutet eacutertelmezni akaroacute emberi jelenleacutet

alakzataacutet

135

Vouml A gogoli liacuterai kiteacuterők szerepeacutevel illetve a transzgresszioacute fogalmaacuteval Kovaacutecs tanulmaacutenyaacuteban I

m 172

76

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ

A DIADALMAS SZERELEM DALA

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala

ndash s abban a pillanatban megeacuterezte magaacuteban

egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethellip

(Turgenyev A diadalmas szerelem dala) 136

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA

Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethellip(720)

Paraacutezs vita eacutes vegyes eacuterzelmek jellemezteacutek a Diadalmas szerelem dala ciacutemű novella

megjeleneacuteseacutet koumlzvetlenuumll koumlvető kritikai recepcioacutet Viktor Burenyin kritikus volt az

első aki koumlzvetlenuumll a novella megjeleneacuteseacutet koumlvetően a Новое время ciacutemű lapban

Turgenyev stilizaacutecioacutes reacuteszletgazdagsaacutegaacutet emeli ki tovaacutebbaacute hangsuacutelyozza hogy bdquoa

lemeacutelyebb realizmust a legkuumlloumlnoumlsebb fantasztikus tartalommal oumltvoumlző iacuteraacutesmoacutedrdquo a

kortaacuters valoacutesaacutegboacutel valoacute bdquoelemeleacutesrdquo eacutes a bdquomisztikus beaacutelliacutetaacutesokrdquo eredmeacutenye

Turgenyevneacutel az a bdquotiszta iacuteraacutesműveacuteszetrdquo amely a Diadalmas szerelem dalaacuteban

136

A novella magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV

A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 709ndash735 735

77

valoacutesul meg137

A Новое время kritikaacutejaacutera a kijevi Заря c folyoacuteirat vaacutelaszolt a

leghamarabb melyben a recenzes M Kuliser szerint a novella bdquomesterien

kidolgozott ugyanakkor unalmas uumlres eacutes eacutertelmetlen ndash nem toumlbb mint a szerző

meddő fantaacuteziaacutejaacutenak proacutebaacutelkozaacutesardquo138

s ehhez hasonloacute kritika jelent meg az

Одесский листок-ban is139

A Новости Stendhal Olasz kroacutenikaacuteihoz eacutes Flaubert

legendaacuteihoz hasonliacutetja az elbeszeacuteleacutest de eacutertetlenuumll aacutell azon turgenyevi eljaacuteraacutes előtt

amelyben az itaacuteliai reneszaacutensz stilizaacutecioacuteja miszticizmussal spiritualizmussal eacutes

titokzatossaacuteggal talaacutelkozik140

A Неделя Schopenhauer szerelemfilozoacutefiaacutejaacutet veacuteli

kiolvasni a novella poeacuteziseacuteből141

a Санкт-Петербургские Ведомости vaacutellaltan

nem tulajdoniacutet kuumlloumlnoumlsebb jelentőseacuteget a bdquoregeacutenyiacuteroacuterdquo elbeszeacuteleacuteseacutenek142

a Мир a

novellaacuteban a reneszaacutensz novella műfajaacutenak feltaacutemasztaacutesaacutera valamint a romantikaacutenak

a fantasztikummal valoacute oumltvoumlzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquotisztaacuten irodalmi kiacuteseacuterletetrdquo laacutet143

a Дело

a bdquodiadalmas szerelem dalaacutenak hangjaitrdquo fedezi fel a novella bdquoliacuterairdquo szoumlvegeacuteben 144

miacuteg a Порядок abban jeloumlli meg az elbeszeacuteleacutes legfőbb eacuterteacutekeacutet hogy a turgenyevi

szoumlveg nem szociaacutelis politikai vagy eszmetoumlrteacuteneti mű hanem Flaubert proacutezaacutejaacutehoz

hasonlatos moacutedon aproacute reacuteszletekig kidolgozott bdquopszicholoacutegiai analiacutezisrdquo s ezt az

elemző iacuteraacutesmoacutedot a fantasztikum tovaacutebb meacutelyiacuteti145

Turgenyev szaacutemaacutera a

legeacuterteacutekesebb kritika a Страна-ban jelent meg amelyben Leonyid Polonszkij

laquoТоржествующая любовьraquo (laquoDiadalmas szerelemraquo) ciacutemmel egy fiatalember eacutes

egy laacuteny levelezeacuteseacutenek formaacutejaacuteban taacuterja foumll a novella hősnőjeacutenek Valeriaacutenak

leacutelektani arculataacutet Polonszkij sajaacutetos recenzioacuteja szerint a novellaacuteban a fantasztikum

nem stilaacuteris funkcioacute hanem annak a gondolatnak az elmeacutelyiacuteteacutese hogy eacutepp az eacutelet

toumlrveacutenyszerűseacutegeiből adoacutedik egy eacuterzeacutes oumlsztoumlnszerű akaratlan megjeleneacutese annak

megtapasztalaacutesa hogy leacutetezik egy bdquomaacutesik boldogsaacutegrdquo lehetőseacutege egy egyaacuteltalaacuten nem

zavartalan nem eskuumlvel megerősiacutetett eacutes ellenaacutellhatatlanul feltoumlrő boldogsaacutegeacute egy

137

Новое время 1881 2045 6 (18) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 138

Заря Киев 1881 251 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 139

Одесский листок 1881 192 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 140

Новости 1881 308 20 ноября (2 декабря) (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 141

Неделя 1881 46 с 1533mdash1536 142

Санкт-Петербургские Ведомости 1881 316 17 (29) декабря) 143

Мир Харьков 1881 11 с 148mdash150 144

Дело 1882 1 с 98 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 145

Порядок 1881 313 13 (25) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

78

neacuteha bűnoumls eacutes eacuteletromboloacute boldogsaacutegeacute146

E boldogsaacutegra valoacute ndash olykor vak ndash

toumlrekveacutes aacutebraacutezoloacutedik Valeria arcaacuten amely arc az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacutejaacutevaacute

vaacutelik

A novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacuteja az itaacuteliai cinquecento Ferrara vaacuterosa a

keacuteső reneszaacutensz idejeacuten s ezt az alciacutem is megerősiacuteti amely roacutemai szaacutemmal jeloumlli az

1542-es eacutevszaacutemot (bdquoMDXLIIrdquo) A szerző tovaacutebbaacute megjeloumlli az elbeszeacuteleacutes narratiacutev

keretrendszereacutet azzal hogy a narraacutetor egy itaacuteliai keacuteziratot olvas eacutes csak a novella

első eacutes utolsoacute mondataacuteban kapcsoloacutedik be a szoumlvegbe bdquoEgy reacutegi olasz keacuteziratban ezt

olvastamrdquo (709) majd pedig bdquoEnneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo (733) Turgenyev

tudatosan az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejakeacutent jeloumlli meg a kompoziacutecioacutet

1881 szeptember 11-i (23) leveleacuteben Sztaszjulevicsnek iacuterja hogy egy bdquoolasz

pasticciordquo megiacuteraacutesaacuten munkaacutelkodik tovaacutebbaacute hataacuterozott ceacutelja hogy a keacuteszuumllő novella

toacutenusaacutet a bdquolegaproacutebb reacuteszletekigrdquo alaposan kidolgozza147

A pasticcio vagy

elterjedtebb vaacuteltozataacuteban pastiche stiacutelusimitaacutecioacutet jelent a szoacute eredeti jelenteacutese

laquocsirizraquo amely kuumlloumlnboumlző stiacutelusok korszakok iraacutenyzatok szerzők vagy

beszeacutedmoacutedok rsquooumlsszeragasztaacutesaacuterarsquo utal Hasonlatos a paroacutedia műfajaacutehoz de a

pastiche eseteacuteben a beszeacutedmoacuted imitaacutecioacuteja nem felteacutetlenuumll foglal magaacuteban szatirikus

indiacutettataacutest148

Mieacutert vaacutelasztja tehaacutet Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenikaacutet műfaji

vagy stilisztikai modelljeacutenek Ferrara eacutes a keacuteső reneszaacutensz nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok ideje Boiardo Ariosto

eacutes Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino Franceso dell Cossa Cosimo

Tura Ercole da Ferrara vagy Leon Battista Alberti műveacuteszeteacutenek eacutes Andrea Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje Az elbeszeacuteleacutesben nemcsak a reneszaacutensz festőkre vagy Palladio

eacutepuumlleteire toumlrteacutenő koumlzvetlen referenciaacutek szerepelnek nyiacutelt utalaacutesok formaacutejaacuteban

hanem az Orlando furioso-ra (Oumlrjoumlngő Roland vagy Eszeveszett Orlando) is

Ludovico Ariosto negyvenhat eacutenekből aacutelloacute fantaacuteziakeacutepek aacutelmok eacutes realitaacutes

szoumlvedeacutekeacuteből bdquodalfuumlzeacuterbőlrdquo eposszaacute oumlsszeszerveződő szoumlveveacutenyes szerelmi

146

Страна 1881 152 24 декабря с 5-7 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 147

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 585 148

Vouml Ingeborg HOESTEREY From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche = European Journal

of English Studies 1999 Vol 3 No1 78ndash86

4 I m 79

79

toumlrteacuteneteket foumlltaacuteroacute az emberi szenvedeacutely erejeacutet eacutes őruumlleteacutet bemutatoacute munkaacutejaacutera

amelyet Matteo Boiardo Orlando innamorato (Szerelmes Roland vagy Orlando

szerelemre lobbanaacutesa) ciacutemű befejezetlen eposzaacutenak folytataacutesakeacutent kezdett iacuterni a

szerző

Szaacutemos kutatoacute Turgenyev bdquoolasz kroacutenikaacutejaacutenakrdquo forraacutesakeacutent a reneszaacutensz

novellaacutekon eacutes eposzokon tuacutel Stendhal Merimeacutee eacutes Flaubert iacuteraacutesait jeloumlli meg149

Zoumlldhelyi Zsuzsa felhiacutevja a figyelmet arra hogy nem ez az egyetlen talaacutelkozaacutesa

Turgenyevnek a stilizaacutecioacuteval hiszen az ő fordiacutetaacutesaacuteban jelennek meg oroszul 1877-

ben Flaubert stilizaacutecioacutei az Irgalmas Szent Juliaacuten legendaacuteja eacutes a Heroacutediaacutes ciacutemű

szoumlvegek150

Turgenyev ajaacutenlaacutesaacuteban bdquoproacutezapoeacutemaacuteknakrdquo nevezi ezeket a műveket a

fordiacutetaacutesokat pedig aacutetuumllteteacutesnek mivel uacutegy igyekszik visszaadni Flaubert stilizaacutecioacuteit

orosz stiacutelusban hogy a szentek eacuteleteacuteről szoacuteloacute orosz legendaacutek stiacuteluseszkoumlztaacuteraacutet

alkalmazza A legendafordiacutetaacutesok előszavaacuteban Turgenyev azt a ceacuteljaacutet is

megfogalmazza hogy megismertesse a Bovaryneacute szerzőjeacutevel szembeaacutelliacutetott bdquomaacutesikrdquo

Flaubert-t

bdquoE legendaacutek bizonyos meacuterteacutekig meglepik majd az orosz olvasoacutet aki nem ezt

vaacuterja a francia realistaacutek fejeacutenek eacutes Balzac oumlroumlkoumlseacutenek kikiaacuteltott Flaubert-től

De felteacutetelezem hogy e legendaacutek fantasztikus egyszersmind harmonikus

szeacutepseacuteget aacuterasztoacute koumlltőiseacutege megteszi a magaacuteeacutet s lekuumlzdi az olvasoacutek

előiacuteteacuteleteit Tekintsenek raacutejuk uacutegy mint proacutezai formaacuteba oumlltoumlztetett poeacutemaacutekra

mert hiszen azokrdquo151

Aligha veacuteletlen tehaacutet hogy Turgenyev bdquoGustave Flaubert emleacutekeacutenekrdquo (709) szenteli

a Diadalmas szerelem dalaacutet

149

Vouml М О ГАБЕЛЬ laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) = НЛ

БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225 Жужанна ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская литература XIX века = Studia Slavica

Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364 А Б МУРАТОВ Повесть И С Тургенева laquoПеснь

торжествующей любвиraquo = Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137 150

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 312 151

I m

80

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg hogy a hősoumlk beszeacutede egy ponton

problematikussaacute vaacutelik A szerző keacutesei proacutezaacutejaacuteban egyre nagyobb szerephez jutnak

azok a nem-verbaacutelis kommunikaacutecioacutes rendszerek amelyeket a hősoumlk mozgoacutesiacutetanak

beszeacutedvaacutelsaacuteg eseteacuten ugyanis a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkezik egy adott keresett

leacutenyegiseacuteg uacutej reprezentaacutecioacuteja egy uacutej szemiotikai rendszerben A diadalmas szerelem

dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben megfigyelhető hogy nemcsak a hősoumlk rsquoverbaacutelisrsquo beszeacutede

meruumll ki A festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio elteacuterő moacutedon eacutes kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon koumlzeliacutetik meg a hősnőt arra toumlrekedve hogy koumlzoumls

beszeacutedmoacutedot tudjanak vele kialakiacutetani A novella egyik koumlzponti teacutemaacuteja tehaacutet az

hogy hős eacutes hős egyuumltt milyen beszeacutedtartomaacutenyba keacutepes koumlzoumlsen beleacutepni tovaacutebbaacute

az hogy a vaacutelsaacutegba jutott beszeacutedet a koumlzoumllhetetlen koumlzleacutest hogyan jeloumlli meg a

szerző Maacuteskeacutent mondva s egyben uacutej szinten fogalmazva a hősoumlk beszeacutedvaacutelsaacutega

eseteacuten milyen moacutedon leacutep be a diszkurziacutev teacuterbe uacutej szemantikaacutet teremtve az rsquoiacuteraacutesrsquo azaz a

turgenyevi szoumlveg

A novella szuumlzseacutejeacutet egy szerelmi haacuteromszoumlg fogja oumlssze melynek viszonyait

a kuumlloumlnboumlző ndash koumlzoumls eacutes egymaacutest kizaacuteroacute ndash beszeacutedmoacutedok hataacuterozzaacutek meg vagyis az

hogy a hősoumlk egymaacutessal milyen kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon tudnak kialakiacutetani

koumlzoumls rsquobeszeacutedrsquo-tartomaacutenyokat A koumlzeacuteppontban a hősnő Valeria aacutell akit az

előtoumlrteacutenetben bdquocsendesrdquo bdquohalk szavuacuterdquo fiatal laacutenynak ismeruumlnk meg aki azonban

titkon eacutenekel

bdquohelliphangjaacutet alig hallotta valaki De az a hiacuter jaacuterta hogy gyoumlnyoumlrű hangja

van s szeretett oacutedon dalokat eacutenekelni lant kiacuteseacuterete mellett amelyet maga

pengetetthelliprdquo(710)

A keacutet feacuterfi hős Fabio eacutes Muzio mintegy a hősnő keacutet szemiotikai poacutelusa kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes modellekben proacutebaacutelja megkoumlzeliacuteteni Valeriaacutet Koumlzoumls verbaacutelis

beszeacutedmoacutedot csak Fabio keacutepes vele leacutetrehozni miacuteg Muzio a hősnő rejtett

leacutenyegiseacutegeacutet a zeneacutet ragadja meg azonban verbaacutelis kommunikaacutecioacutet keacuteptelen

kialakiacutetani Muzio kudarcaacutet Valeria feleacute eacuteppen beszeacutedvaacutelsaacutega verbaacutelis rsquoneacutemasaacutegarsquo

okozza Valeria eacuteppen ezeacutert bdquofeacuteleacutenkrdquo a hős jelenleacuteteacuteben mert ekkor meacuteg csak a

81

beszeacuted hiaacutenyaacutet eacuterzeacutekeli eacutes nem tudatosul benne hogy Muzioacuteval a zene nyelveacuten ndash

mindkettőjuumlk szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute kommunikaacutecioacutes rendszerben ndash talaacuteltak koumlzoumls

beszeacutedtartomaacutenyt

bdquoValeria [] Muzio mellett muzsikaacuteval foglalkozott de Fabioacuteval toumlbbet

beszeacuteltrdquo (711)

Valeria anyja hozza meg azt a veacutegső doumlnteacutest amelyet szinteacuten az a laacutetszat indokol

hogy laacutenya inkaacutebb Fabioacutenak tudott megnyiacutelni laacutetszatra inkaacutebb vele tud koumlzoumls

kommunikaacutecioacutes tartomaacutenyt megosztani

bdquo[Valeria] Fabioacuteval toumlbbet beszeacutelt az ő taacutersasaacutegaacuteban nem volt annyira feacuteleacutenk

[] [anyjaacutenak] titokban Fabio volt inkaacutebb kedveacutere s azt gyaniacutetva hogy

Valeriaacutenak is ő tetszik jobban őt jeloumllte kirdquo (712)

Az anya a verbalitaacutesban betoumlltoumltt koumlzoumlsseacuteg alapjaacuten iacuteteacutel eacutes ekkor meacuteg nem tudja hogy

laacutenyaacutenak meacutelyebb eacutes rejtettebb tartomaacutenyai iacutegy beteljesuumlletlenuumll maradnak

Muzio eacutes Valeria a verbalitaacutes hiaacutenya miatt nem lehetnek egymaacuteseacutei s iacutegy

koumlzoumls nem-verbaacutelis beszeacutedmoacutedjuk a zene sem tud beteljesedni (ezeacutert kell Muzioacutenak

oumlt eacutev utaacuten visszateacuternie) Mintha a szerencseacutes kivaacutelasztott keacuterő keacutesőbb a feacuterj maga a

festő Fabio is eacuterezneacute hogy feleseacutegeacutenek rejtett lelki tartomaacutenyai betoumlltetlenuumll

maradnak azonban meacutegsem tűntek el Valeacuteriaacutet Szent Ceciacuteliakeacutent akarja megfesteni

Eacutes mieacutert pont ezt a szentet vaacutelasztja Nemcsak azeacutert mert Itaacuteliaacuteban a keacuteső

reneszaacutensz idejeacuten (a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacuteban) a szűz veacutertanuacutenak

hatalmas kultusza volt hanem azeacutert is mert Ceciacutelia volt a zene veacutedőszentje152

Szent

Ceciacutelia szűz eacutes veacutertanuacute az egyhaacutezi eacutenek eacutes zene veacutedőszentje Az irodalmi szoumlvegek

fiatal leaacutenykeacutent mutatjaacutek be Ceciacuteliaacutet akiben a nemesi szaacutermazaacutes a testi szeacutepseacuteg eacutes

az ereacuteny szokatlan harmoacuteniaacuteban talaacutelkozott Az egyhaacutezban előeacutenekes eacutes előimaacutedkozoacute

volt Szuumlzesseacutegi fogadalmat tett szuumllei azonban ndash a hagyomaacutenyok szerint a laacuteny

152

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009 22

82

megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll ndash csalaacutedi eacuterdekből eljegyezteacutek egy pogaacuteny fiatalemberrel

Valerianus-szal (vouml Valeacuteria neveacutenek egybeeseacuteseacutet Ceciacutelia jegyeseacutenek neveacutevel) Csak

a naacuteszeacutejszakaacuten tudta az ifjuacutenak elmondani nagy titkaacutet eacutes fogadalmaacutet A joacutelelkű

Valerianus kiacutevaacutencsi lett erre a titokzatos jegyesre s a keresztseacuteget is vaacutellalta Ceciacutelia

megkereste az Alexander Severus kereszteacutenyuumlldoumlzeacutese miatt eacuteppen rejtőzkoumldő Orbaacuten

paacutepaacutet aki megkeresztelte Valerianust Ugyancsak jegyeseacutenek testveacutereacutet Tiburtiust eacutes

az elfogataacutesukra kuumlldoumltt Maximust is Krisztus szereteteacutere eacutes hiteacutere vezette Miutaacuten a

haacuterom veacutertanuacutesaacutegot szenvedett Ceciacutelia a Praetextatus katakombaacuteban temettette el

őket Almachius prefektus a szegeacutenyeket gyaacutemoliacutetoacute eacutes hituumlkben megerősiacutető Ceciacuteliaacutet

kiacutenzaacutes alaacute vetette majd veacuteguumll kard aacuteltali halaacutelra iacuteteacutelteacutek A hoacuteheacuter nem tudta lefejezni

baacuter haacuteromszor csapott az eliacuteteacuteltre (vouml a veacutegzetes ndash holdkoacuteros-erotikus ndash eacutejszaka

maacutesnapjaacuten a hősnő keacuteptelen magyaraacutezatot adni feacuterjeacutenek Fabioacutenak bdquoValeriaacutenak

hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)) Ceciacutelia a hagyomaacuteny szerint meacuteg

haacuterom napig eacutelt eacutes I Orbaacuten paacutepa megerősiacutetette a szentseacutegekkel halaacutela előtt Ceciacutelia

aki őrangyalaacuteval taacutersalgott az oumlroumlk zene meghataacuterozoacute vilaacutegjelenleacuteteacutet hirdeti153

Szent

Ceciacutelia a koumlzeacutepkor oacuteta a zene veacutedőszentje is akit gyakran aacutebraacutezoltak levegővel

megszoacutelaltathatoacute hangszerekkel fuacutevoacutesokkal orgonaacuteval (a legenda szerint eskuumlvőjeacuten

ő maga jaacutetszott az orgonaacuten) 1584-től pedig a Roacutemai Zeneakadeacutemia (Accademia

Nazionale di Santa Cecilia) patroacutenaacutejakeacutent is tisztelik

Fabio festő Fabio egy hiacutevő reneszaacutensz műveacuteszember akinek vilaacuteglaacutetaacutesaacutet keacutet

archetipikus hataacutes hataacuterozza meg a szentek kultusza azon beluumll Ceciacutelia legendaacuteja

valamint a szent toumlrteacuteneteacutenek vizuaacutelis műveacuteszi megformaacuteloacutei Leonardo eacutes Luini

keacutepei

bdquoNeacutehaacuteny heacutettel Muzio hazaeacuterkezeacutese előtt Fabio hozzaacutelaacutetott feleseacutege

arckeacutepeacutenek megfesteacuteseacutehez Szent Ceciacuteliakeacutent akarta aacutebraacutezolni Sokat haladt

festőtudaacutesaacuteban a hiacuteres Luini Leonardo da Vinci taniacutetvaacutenya eljoumltt hozzaacute

Ferraraacuteba s a maga tanaacutecsaival taacutemogatva őt nagy mestereacutenek utasiacutetaacutesait is

153

I m

83

tolmaacutecsolta Az arckeacutep teljesen elkeacuteszuumllt csak az arcot kellett meacuteg befejezni

paacuter vonaacutessalrdquo (720)

Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesaacutet tehaacutet kettős pretextus befolyaacutesolja egyfelől a

verbaacutelis narratiacuteva vagyis a Ceciacutelia-toumlrteacutenet maacutesfelől pedig a vizuaacutelis rsquopretextusokrsquo

a Ceciacutelia-portreacutek nagy megalkotoacuteinak (Leonardo Lunini Raffaello) festmeacutenyei

Fabio azonban oly erősen ezen hataacutesok rabja hogy műveacuteszi beszeacutede vaacutelsaacutegba jut eacutes

vizuaacutelis rsquomegnyilatkozaacutesarsquo kudarcot vall amikor azt tapasztalja hogy maacuter nem tudja

megfeleltetni ezen archetiacutepusnak keacuteszuumllő portreacuteja modelljeacutet A hős a vizuaacutelis modell

aacuteltal megengedett oumlsszefuumlggeacutesekben proacutebaacutelja megragadni Valeria leacutenyegeacutet eacutes

mindezt előzetes rsquokoacutedokkalrsquo blokkolja a nagy elődje aacuteltal maacuter megalkotott Szent

Ceciacutelia-keacutep Muzio visszateacutereacutese utaacuten pedig elveszti az archetipikus keacutepnek a maacutesaacutet a

hősnő szentnek hitt arckifejezeacuteseacutet amelynek alapjaacuten Valeriaacutet Ceciacuteliakeacutent akarta

megfesteni Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő

proacutezaacuteban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban iacuter arroacutel jelenseacutegről amelynek soraacuten az elbeszeacutelő

valamely regeacutenyalakot egy megfestett szemeacutelyhez hasonliacutet s utal Turgenyev Őstalaj

(Новь) ciacutemű regeacutenyeacutere melyben az egyik nőalak arckifejezeacutese eacutes szeme alapjaacuten

Rafaello Drezdaacuteban laacutethatoacute Sixtusi Madonnaacutejaacutenak a hasonmaacutesa154

A Diadalmas

szerelem dala ciacutemű novellaacuteban viszont eacuteppen az a probleacutema meruumll fel hogy a Fabio

aacuteltal elkeacutepzelt Valeria-Ceciacutelia-keacutepnek maacuter nem feleltethetők meg a hősnő vizuaacutelis

alakvonaacutesai

bdquoFabio bevezette a műterembe leuumlltette s ecsetet vett kezeacutebe aacutem legnagyobb

bosszuacutesaacutegaacutera semmikeacuteppen sem tudta az arcot uacutegy befejezni ahogy szerette

volna S nem azeacutert mert az arc kisseacute halvaacuteny volt s kimeruumlltnek laacutetszotthellip

154

Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely Henry James elbeszeacutelő műveacuteszeteacuteről iacuter tanulmaacutenyaacuteban aki Turgenyevvel

koumlzeli baraacutetsaacutegban volt eacutes aki toumlbbszaacutez festőt eacutes műalkotaacutest szerepeltet regeacutenyeiben eacutes elbeszeacuteleacuteseiben

bdquoHenry James ki az orosz iacuteroacuteval koumlzeli baraacutetsaacutegban volt toumlbb műveacuteben folyamodott ilyen

megoldaacuteshoz The Aspen Papers (1888) elbeszeacutelője egy elkeacutepzelt amerikai koumlltő leveleit szeretneacute

megkaparintani A tulajdonos a koumlltő egykori szerelme meghal s a leveleket Tita nevű unokahuacutega

oumlroumlkli Az elbeszeacutelő a Castelfranco szeacutekesegyhaacutezban laacutethatoacute Giorgione-oltaacuterkeacutep melleacutekalakjainak

foumllideacutezeacuteseacutevel jellemzi a szereplők viszonyaacutetrdquo SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az

elbeszeacutelő proacutezaacuteban = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 187

84

nem azt a tiszta szent kifejezeacutest mely neki annyira tetszett benne s azt a

gondolatot sugalmazta hogy Valeriaacutet Szent Ceciacuteliaacutenak fesse meg ma nem

talaacutelta Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethelliprdquo (720)

Fabio vizuaacutelis műveacuteszi beszeacutede is vaacutelsaacutegba keruumll nem tudja befejezni a keacutepet hiszen

a keacutepben foglalt toumlrteacutenet ndash a Ceciacutelia-legenda mint pretextus ndash nem felel meg az

aktuaacutelis toumlrteacutenetnek tovaacutebbaacute a portreacute sem tudja feloumllteni azokat a vizuaacutelis

attribuacutetumokat amelyeket a hős Leonardo vagy Raffaello keacutepein laacutetott Az aacutebraacutezolni

kiacutevaacutent bdquotiszta szent arckifejezeacutesrdquo nem egyezik Valeria arcaacutenak sugaacuterzaacutesaacuteval A keacutet

narratiacuteva nem feleltethető meg egymaacutesnak mivel a hősnő ndash sajaacutet szemeacutelyes

toumlrteacuteneteacutevel ndash megtoumlri a Fabio aacuteltal megismeacutetelni kiacutevaacutent Ceciacutelia-toumlrteacutenetet A

maacutertiacuterhalaacutelt halt eacutes szentteacute avatott aacutertatlan szűz veacutertanuacute toumlrteacutenete nem

megismeacutetelhető eacutes ilyenformaacuten nem ismeacutetelhetők meg a Leonardo aacuteltal megfestett

Ceciacutelia-portreacute alakjegyei sem mert a keacutet vizuaacutelis textuacutera azaz a keacutet keacutep toumlrteacutenete

sem egyezik Valeriaacutenak sajaacutet toumlrteacutenete van

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG

Valeacuteria arca megvaacuteltozik miutaacuten feleacutebred abboacutel az aacutelomboacutel amelyben Muzioacuteval

rsquotalaacutelkozikrsquo Aacutelmaacuteval eacutes arcaacutenak elvaacuteltozaacutesaacuteval a hősnő megtoumlri a Fabio aacuteltal

uacutejraalkotni uacutejraiacuterni illetve uacutejrafesteni kiacutevaacutent rsquopretextustrsquo eacutes kinyilvaacuteniacutetja hogy nem

egy szent nem egy legenda hősnője hanem sajaacutet toumlrteacutenete van eacutes ő maga nem maacutes

mint sajaacutet szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek főszereplője a maga emberi emoacutecioacuteival

szenvedeacutelyeivel gyengeseacutegeivel eacutes erejeacutevel feacutelelmeivel eacutes baacutetorsaacutegaacuteval Valeria

neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben az bdquoerősrdquo bdquobaacutetorrdquo

bdquoegeacuteszseacutegesrdquo bdquoeacuteleterősrdquo jelenteacutesek vannak koacutedolva155

A szoumlveg oumlsszefeacuterhetetlen

szemantikaacutet fesziacutet ki Valeriaacutet bdquofeacuteleacutenkrdquo fiatal laacutenynak ismerjuumlk meg

155

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998 249

85

bdquoIgaz egyesek kisseacute saacutepadtnak talaacuteltaacutek hellip tekintete valami baacutetortalansaacutegot

sőt feacuteleacutenkseacuteget fejezett kirdquo (710)

A hősnő toumlrteacuteneteacutevel tuacutelleacutep az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken hosszuacute eacutevek utaacuten

veacutegre leszakad anyja koumlldoumlkzsinoacuterjaacuteroacutel hiszen egeacutesz addigi eacuteleteacuteben anyja eacutelt

gondolkodott doumlntoumltt őhelyette s halaacutela utaacuten is meacuteg egy eacutev kellett hogy Valeria

fuumlggetlenedni tudjon anyja hataacutesaacutetoacutel Megtoumlri bdquofeacuteleacutenkseacutegeacutetrdquo eacutes azzal egyuumltt feacuterje

archetipikus Ceciacutelia-keacutepeacutet eacutes arca maacuter nem lesz alkalmas a bdquoszentrdquo portreacute

megfesteacuteseacutehez Valeria tisztasaacutega becsuumllete eacutes baacutetorsaacutega valoacuteban Ceciacutelia

tulajdonsaacutegaival rokon s rokon zenei leacutenyegiseacuteguumlk is azonban toumlrteacutenetuumlk maacutes A

legenda szentjeacutenek eacutes a novella hősnőjeacutenek toumlrteacutenete elvaacutelik egymaacutestoacutel Iacutegy toumlrik

meg a pretextus Fabio festővaacutesznaacuten eacutes ahogyan a keacutet portreacute vonaacutesai elteacuternek uacutegy

vaacutelnak szeacutet a keacutepekben foglalt narratiacutevaacutek is tehaacutet a Ceciacutelia-legenda helyeacutere uacutej

toumlrteacutenet Valeria toumlrteacutenete leacutep

A szuumlzseacute e suacutelypontjaacutet felerősiacuteti egy uacutejabb szemantikai fordulat amelyet uacutegy

taacuterhatunk foumll ha a laquoCeciliaraquo neacutev etimoloacutegiaacutejaacutet is megvizsgaacuteljuk A laquoCeciliaraquo neacutev

jelenteacutese laquovakraquo (lsd laquoCaeciliaraquo ndash laquoCaecusraquo azaz vak)156

Fabio tehaacutet laquoCeciliaraquo-

keacutent laquovakraquo-keacutent akarja megfesteni Valeriaacutet vagyis uacutegy ahogyan a bdquocsaknem

aacutellandoacutean lesuumltoumltt szeműrdquo (710) fiatal laacutenyt megismerte A szoumlvegben toumlbb

alkalommal is leiacuteraacutesra keruumll a hősnő szeme eacutes tekintete

bdquoValeria szemlesuumltve aacutelltrdquo (716)

bdquoValeriaacutenak hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)

Azonban a laquovakraquo laquoCeciliaraquo nem a fizikai vaksaacutegra utal hanem a kuumllső eacutes a belső

laacutetaacutes ellenteacuteteacutenek megjeloumlleacuteseacutere Valeria szaacutemaacutera az oumlnszemleacutelet-vaacuteltaacutes kulcsa

ugyanis eacuteppen az hogy nem abboacutel iacuteteacutel amit a rsquokuumllső laacutetaacutesrsquo enged laacutetni hanem abboacutel

amit egyeduumll a laquovakraquo-saacuteg azaz a rsquobelső laacutetaacutesrsquo tesz szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ami a

rsquokuumllső laacutetaacutessalrsquo nem eacuterzeacutekelhető Az aacutelom lesz tehaacutet a forduloacutepont hiszen magaacuteban

156

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod Inteacutezet eacutes

Koumlnyvnyomda 1884 (Arcanum-Scriptum-MEKOSZK)

86

az aacutelomban fordul a laquovakraquo-saacuteg belső rsquolaacutetaacutessaacutersquo melynek leacutetrejoumltteacutevel az aacutelomban

vaacutelik kikuumlszoumlboumllhetőveacute a cselekmeacutenyben leacutetrejoumltt hiaacutetus Az aacutelomboacutel valoacute feleacutebredeacutes

utaacuten Valeria koumlzvetlenuumll egymaacutes utaacuten keacutetszer is azt suttogja bdquoЯ виделаhellip я

виделаhelliprdquo157

(laquoLaacutettamhellip laacutettamhellipraquo ndash ami nem tetteneacuterhető a magyar fordiacutetaacutesban)

vagyis a laquovakraquo hősnő artikulaacutelja rsquobelsőrsquo laacutetaacutesaacutenak leacutetrejoumltteacutet eacutes ezzel egyidejű

eszmeacuteleacuteseacutet

A hősnő szaacutemaacutera tovaacutebbaacute az aacutelom jelentheti az egyeduumlli koumlzeget amelyben

tuacutelleacutephet az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken csak az aacutelom soknyelvű koumlzegeacuteben

joumlhet leacutetre a vaacutelsaacutegba uumltkoumlzoumltt beszeacutedmoacutedok feloldaacutesa vagyis a kommunikaacutecioacutes

rsquokiegeacuteszuumlleacutesrsquo az ennek koumlszoumlnhető oumlnmegeacuterteacutes vezeti el a hősnőt az oumlnszemleacutelet-

vaacuteltaacuteshoz Az aacutelomban veacutegbemenő oumlnfeltaacuteraacutessal eacutes rsquolaacutetaacutessalrsquo Valeria elhataacuterolja

magaacutet a szent legendaacutetoacutel eacutes leacutetrejoumln sajaacutet toumlrteacutenete

Nemcsak azeacutert van kiemelt jelentőseacutege az aacutelomnak a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban

a reneszaacutensz novella stilizaacutecioacutejaacuteban mert a reneszaacutensz idejeacuten aktualizaacuteloacutedik eacutes

uacutejraeacutertelmeződik az antik eacutelet-aacutelom filozofeacutema hanem azeacutert is mert ndash ahogyan a

disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream-TalesAacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben bevezeteacutesre

keruumllt (lsd 41-49 old) ndash az aacutelom sajaacutetos nyelvet konstituaacutel amely hozzaacutesegiacutet

bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez Az aacutelom tehaacutet ezeacutert lehet sajaacutetos

megeacuterteacutesforma is hiszen egy nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli

meg mivel az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Annak eacuterdekeacuteben hogy az

aacutelombeacuteli gondolatok formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell

műkoumldnie eacutes iacutegy az aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki

amelyben oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat Mindez felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a

forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell talaacutelnia a tudatba Az aacutelom

ugyanakkor nem emleacutekmaacutesok mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem a vilaacutegot de novo megteremtő azaz alternatiacutev vilaacutegokat leacutetrehozoacute kreatiacutev

aktus Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell A novella

157

И С ТУРГЕНЕВ Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в

двенадцати томах Москва 1956 Т8 379

87

szoumlvegvilaacutegaacuten beluumll a hős szaacutemaacutera az aacutelom teszi lehetőveacute hogy az őt aacuteltalaacuteban

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből kileacutepjen hogy sajaacutet hataacuterait aacutetleacutepje ez ndash Bahtyin

fogalmaival eacutelve ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo158

Bahtyin teacutetele

alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo159

az

embernek sajaacutetja az a vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot

ndash azt az aacutellapotot amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll

Elemzeacutesuumlnk koumlzponti keacuterdeacutese hogy mik az ismeacutervei az aacutelmok sajaacutetos

nyelveacutenek Lotman felfogaacutesaacuteban az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo keacutepes arra hogy

betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes

mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg benne160

Visszautalva az aacutelom-kutataacutesi

vizsgaacuteloacutedaacutesokra (lsd I fejezet) e nyelv alapvető sajaacutetossaacutega nagymeacuterteacutekű

meghataacuterozatlansaacutega tehaacutet aacutellandoacutesult koumlzleacutesek leacutetrehozaacutesaacutera nem alkalmas viszont

uacutej informaacutecioacutek kreatiacutev feltalaacutelaacutesaacutera igen Az aacutelom nyelveacutenek tovaacutebbi alapismeacuterve a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo ami alapjaacuten Lotman bdquovaloacutetlan valoacutesaacutegnakrdquo161

nevezi mivel nem a

vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb szemiotikai rendszereket tapasztalhatjuk meg benne

hanem mindezek egyuumlttes tereacutet amely a valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg Ezeacutert problematikus az

aacutelom elbeszeacutelhetőseacutege vagy kommunikativitaacutesa Az elbeszeacutelhetetlen aacutelom specifikus

nyelveacutenek az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire valoacute transzformaacutelaacutesa verbaacutelisan aacutetiacuterja

verbaacutelis nyelvre lefordiacutetja a soknyelvű koumlzleacuteseket iacutegy a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten csoumlkken az

aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega Laacutethatoacute tehaacutet hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai

milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute

A novellaacuteban az aacutelom jelenti azt a forduloacutepontot melynek soraacuten megtoumlrnek

bizonyos nem adekvaacutet nyelvek ugyanakkor beteljesednek bizonyos kiegeacuteszuumlletlen

illetve betoumlltetlen nyelvi tartomaacutenyok amikor Valeria az aacutelom vilaacutegaacuteba leacutep nemcsak

az addig reacuteszlegesen megtapasztalt verbaacutelis akusztikai vizuaacutelis vagy egyeacuteb

szfeacuteraacutekban meruumll meg az aacutelom aacuteltal hanem mindezek egyuumlttes jelenleacuteteacuteben iacutegy

vaacutelhat szaacutemaacutera az aacutelma a valoacutesaacuteggal toumlkeacuteletesen analoacuteg teacuter A hősnő sajaacutet leacutenyeacutenek

158

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 159

I m 160

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 161

I m 125

88

legmeacutelyebb reacutetegeacutebe jut el aacutelmaacuteban ablaktalan szobaacuteba leacutep (bdquoablak sehol sincsenrdquo ndash

717) tehaacutet a kuumllvilaacuteggal egy ponton sem hataacuteros zaacutert tartomaacutenyba A szobaacutenak

minden reacutesze lelkeacutenek emleacutekeinek vaacutegyainak eacutes feacutelelmeinek meghataacuterozoacute elemeacutet

taacuterja foumll A helyiseacuteg bdquoalacsony boltozatardquo eacutes bdquoaacutettetsző oszlopsorairdquo azt a Palladio aacuteltal

tervezett eacutepuumlletet ideacutezik amelynek tribuumlnjeacuten uumllt Valeria amikor Fabio eacutes Muzio

előszoumlr meglaacutettaacutek

bdquoValeria az anyja mellett uumllt annak a szeacutepseacuteges tribuumlnnek a koumlzepeacuten

melyet Palladio rajza szerint eacutepiacutetettek Ferrara főtereacutenhelliprdquo (711)

Andrea Palladio olasz eacutepiacuteteacutesz a keacuteső reneszaacutensz egyik legjelentősebb alkotoacuteja az

antik oszloprendből kiinduloacute pilleacuterarchitektuacuteraacutes homlokzatait egyedi eacutes uacutej

araacutenyokkal palotaacuteit eacutes villaacuteit tiszta vonalvezeteacutessel alkotta meg (vouml Palladio-

motiacutevum) amely a reneszaacutensz eacutepiacuteteacuteszet legnagyobb hataacutesuacute mestereacuteveacute tette162

Eacutepiacuteteacuteszeteacutenek tovaacutebbi eacuterdekesseacutege abban rejlik hogy eacutepuumlleteit egymaacutesba nyiacuteloacute

boltiacutevekkel eacutes aacutettetsző oszlopsorokkal enyheacuten elhataacuterolt egymaacutesboacutel titokzatosan

felsejlő terek alkotjaacutek centraacutelis elrendezeacutesben egy koumlzponti teacuter koumlreacute csoportosulva

Valeria ilyen teret laacutet aacutelmaacuteban tehaacutet az eacutepiacuteteacuteszet plasztikai nyelve szoacuteliacutetja meg

előszoumlr előveacutetelezve lelki tereinek aacutettetszőseacutegeacutet Ezt a teret toumllti a be a szereplőkhoumlz

koumltődő taacutergyi rendszer az aacutelom tereacutenek taacutergyi leiacuteraacutesa azeacutert oly rendkiacutevuumll gazdag

hogy foumlltaacuterja milyen moacutedon vaacutelnak a szoumlvegben megjelenő taacutergyak a hősoumlk

attribuacutetumaivaacute A taacutergyi rendszer egyuacutettal egy uacutejabb jelrendszert is alkot hiszen a

taacutergyak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute vaacutelnak Muzio szaacutemtalan taacuterggyal kuumlloumlnboumlző

kincsekkel teacuter haza Napkeletről

bdquoMuzio tiacutez kuumlloumlnboumlző draacutegasaacutegokkal megtoumlltoumltt laacutedaacutet hozott magaacuteval hosszuacute

vaacutendoruacutetjaacuten gyűjtoumltte oumlssze tartalmukatrdquo (719)

162

Vouml Manfred WUNDRAM Paolo MARTON Thomas PAPE Andrea Palladio 1508-1580 Architect

Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

89

Valeria aacutelmaacuteban uacutejra talaacutelkozik ezekkel a taacutergyakkal a szőnyegek selyemszoumlvetek

baacutersony- eacutes brokaacutetruhaacutek zomaacutencos cseacuteszeacutek edeacutenyek billikomok gyoumlnggyel eacutes

tuumlrkizzel kirakott arany- eacutes ezuumlstporteacutekaacutek aacutellatbőroumlk eacutes fuumlstoumllőszerek maacuter a hőstől

nem fuumlggetlen dolgok hanem Muzio attribuacutetumai Taacutergy az amit taacuterggyaacute tesz a hős

a taacutergyak tehaacutet uacutegy vaacutelnak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute hogy annak a cselekveacutesnek

lesznek a lenyomatai amire a hős a taacutergyat felhasznaacutelja A taacutergyak Muzio

neacutemasaacutegaacutet azaz verbaacutelis megnyilatkozaacutesainak a hiaacutenyaacutet is poacutetoljaacutek Muzio

oumlsszegyűjti a taacutergyakat s a veacutegletekig felhalmozza őket Valeriaacutenak igazgyoumlngy

nyaklaacutencot helyez a nyakaacuteba s a hősnő bdquosuacutelyosnakrdquo bdquokuumlloumlnoumls meleget sugaacuterzoacutenakrdquo

eacuterezte a laacutencot amely ekkor maacuter Muzio cselekveacuteseacutenek volt a lenyomata a taacutergyakkal

toumlrteacutenő cselekveacutes soraacuten a fuumlggetlen objektiacutev dolgok a hőstől nem fuumlggetlen

szubjektiacutev taacutergyakkaacute vaacutelnak azaz a cselekveacutes privaacutet lenyomataacutenak hordozoacuteivaacute

Valeria egy olyan teacuterben rsquoegyesuumllrsquo Muzioacuteval amelyet falak hataacuterolnak koumlruumll

a falak pedig bdquoaranydiacutesziacuteteacutesű aproacute keacutek csempeacutevel vannak kirakvardquo (717) A falakon a

csempeacutek mint szem-szimboacutelumok Fabio bdquoaranyszőke szemoumlldoumlkeacutenekrdquo eacutes bdquokeacutek

szemeacutenekrdquo (710 714) alakmaacutesai Az aacutelomban aacutetalakulnak a szerelmi haacuteromszoumlg

viszonyai Muzio aki addig arra keacutenyszeruumllt hogy passziacutevan veacutegigneacutezze baraacutetjaacutenak

eacutes szerelmeacutenek egybekeleacuteseacutet most aktiacutev eacutes potens feacuterfikeacutent teszi magaacuteeacutevaacute Valeriaacutet

eacutes ezzel egyidejűleg Fabio passziacutev szemleacutelőkeacutent tekint feleseacutege eacutes Muzio

egyesuumlleacuteseacutere Az aacutelomban egyfelől megismeacutetlődik maacutesfelől beteljesuumll a novellaacuteban

foglalt toumlrteacutenet az aacutelom ugyanis teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet a narratiacutev

reacuteszegyseacutegek eacutes hiaacutetusok helyeacutere Tovaacutebbaacute az aacutelomban uacutegy keacutepződhet meg az a

specifikus ndash szimbolikus jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash nyelv hogy benne egyuumlttműkoumldnek

a kuumlloumlnboumlző szemiotikai modellek Valeria egyszerre tapasztalja meg az eacutepiacuteteacuteszet

plasztikai nyelveacutet a taacutergyak anyagok eacutes illatok nyelveacutet az akusztikai eacutes vizuaacutelis

formaacutekat melyek szaacutemaacutera iacutegy alkothatjaacutek meg a valoacutesaacuteggal analoacuteg teret amelyet

kuumlloumlnboumlző szimboacutelumtartalmak toumlltenek foumll Ez a szemiotikai teacuter lehet alkalmas az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted megteremteacuteseacutere eacutes a hős sajaacutet toumlrteacuteneteacutenek

azonosiacutetaacutesaacutera

Azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk aacutelom laacutetaacutesa eacutes aacutelom szoumlvege koumlzoumltt azaz

nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy az olvasoacute előtt az aacutelom verbaacutelis

90

transzformaacutecioacuteja jelenik meg Miacuteg a hős szaacutemaacutera az aacutelom egy eacutelmeacutenyszerű keacutepet

alkot az olvasoacute előtt viszont egy nyelvileg konstituaacutelt keacutep jelenik meg Valeria

szaacutemaacutera az aacutelom aacuteteacutelhető de elbeszeacutelhetetlen Az aacutelomkeacutepeket laacutetja de Fabioacutenak

keacuteptelen azokat elbeszeacutelni Feleacutebredve mindoumlssze annyit keacutepes mondani hogy

bdquoLaacutettam laacutettamrdquo de elmondani maacuter nem tudja csak rsquotoumlbbnyelvűrsquo keacutepszerű

eacutelmeacutenyeit aacuteteacuterni eacutes e tapasztalaacutes a megeacuterteacutesre vezeti A szoumlveg szempontjaacuteboacutel pedig

az aacutelomkeacutep a nyelv vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik az elbeszeacutelő ugyanis verbaacutelisan aacutetiacuterja az

aacutelom rsquosoknyelvűrsquo eacutelmeacutenyeacutet amelynek soraacuten teljes szimbolikus toumlrteacutenet joumln leacutetre eacutes

ez leacutep a koraacutebbi rsquonem-teljesrsquo toumlrteacutenet helyeacutebe A szereplő tehaacutet rsquolaacutetjarsquo illetve rsquoaacuteteacutelirsquo

az aacutelmot melynek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesaacuteval joumlhet leacutetre az aacutelom szoumlvege Azeacutert lehet tehaacutet

az aacutelom sajaacutetos megeacuterteacutesforma az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet

szolgaacuteloacute nyelv mert eacutepp ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg

kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a

kimondhatatlan elbeszeacutelhetetlen eacutes kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet az

erre iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben ragadhatoacute meg e kereseacutest szolgaacutelja az aacutelom

nyelve mint sajaacutetos megeacuterteacutesforma s az aacutelom-fikcioacutekeacutepzeacutes aacuteltal kiacutenaacutelt aacutellapotot az

elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes fordiacutetja narratiacutev rendbe s toumllti fel szimboacutelumtartalmakkal melynek

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumln az aacutelomszoumlveg

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető

kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek

leacutetre A mű motivikus eacutes szemantikai szintjeacuten az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek

szerteaacutegazoacute jelenteacutestartomaacutenyokat taacuternak foumll Ilyen elsőkeacutent a kiacutegyoacute motiacutevumaacutenak

uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterő megjeleneacutese melynek soraacuten a kiacutegyoacute a hős Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik A kiacutegyoacute-motiacutevum neacutegy alkalommal jelenik meg a szoumlvegben

Muzio cselekveacuteseinek kiacuteseacuterőjekeacutent A hős Napkeletről kiacutegyoacutekat hoz hegedűjeacutet is

kiacutegyoacutebőr boriacutetja az aacuteltala jaacutetszott dallam iacuteveleacutese a kiacutegyoacutek iacutevelő mozgaacutesaacutehoz

hasonliacutet s a halaacutelosan megsebzett hőst malaacutej szolgaacuteja kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja

91

meggyoacutegyiacutetani illetve feltaacutemasztani Oumlsszetett pozitiacutev eacutes negatiacutev eacutertelemvilaacutegokat

egyaraacutent hordozoacute motiacutevumroacutel van szoacute tehaacutet mint amilyen oumlsszetett maga a hős

illetve a hőshoumlz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysor is A kiacutegyoacute egyetemes szimboacutelum eacutes

veacutegtagok neacutelkuumlli bőreacutet bizonyos időkoumlzoumlnkeacutent levedlő aacutellat tekerőző alakja aacuteltalaacuteban

ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz mind a mitoloacutegiaacuteban mind a kereszteacuteny

szimbolikaacuteban A nap sugarait jelkeacutepezve lehet szolaacuteris szimboacutelum vagy vedleacutese

miatti meguacutejulaacutesaacuteval lunaacuteris jelkeacutep a hold időszakos meguacutejulaacutesaacutet mutatva Spiraacutelis

vagy koumlr alakuacute aacutebraacutezolaacutesai pedig utalnak a ciklikus időre eacutes a vaacuteltozoacute sorsra is

Rejtőzkoumldő eacuteletmoacutedja teacuteli aacutelma eacutes a foumlld alaacute uumlregekbe buacutejaacutesa miatt az alvilaacutegot is

megtestesiacutetheti Vedleacutese bőreacutenek meguacutejulaacutesa miatt viszont gyakran a halhatatlansaacuteg

eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutes jelkeacutepe is Tekeredő teste az agytekerveacutenyeket is felideacutezheti ezeacutert

szimbolizaacutelhatja a logikaacutet a boumllcsesseacuteget eacutes a joacutestehetseacuteget is163

A goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a kehelyből kifeleacute tekerőző kiacutegyoacute Aszkleacutepiosz a gyoacutegyiacutetaacutes isteneacutenek

szimboacuteluma illetve bizonyos elkeacutepzeleacutesek szerint egyik alakvaacuteltozata is a patikaacutek

ceacutegtaacuteblaacutejaacuten is megtalaacutelhatoacute kiacutegyoacute tehaacutet a gyoacutegyulaacutest jelkeacutepezi A kiacutegyoacute Pallas

Atheacuteneacute aacutellatakeacutent a tudaacutes eacutes a boumllcsesseacuteg szimboacuteluma is az istennő tiszteleteacutere az

atheacuteni Akropoliszon kiacutegyoacutekat tartottak A kiacutegyoacute alakja a kereszteacuteny hagyomaacutenyban

is oumlsszetett jelkeacutep Vallaacutestoumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban misztikus erők hordozoacuteja varaacutezserejű

aacutellat164

Az eacutedenkertben a Tudaacutes faacutejaacutera tekeredve kiacuteseacutertő Gonoszt a Saacutetaacutent keacutepviseli

Moacutezes toumlrteacuteneteacuteben viszont amikor a bot kiacutegyoacutevaacute vaacuteltozik Isten jelenleacuteteacutet

bizonyiacutetva pozitiacutev tartalommal biacuter Moacutezes reacutezkiacutegyoacuteja melyet az Uacuter tanaacutecsaacutera aacutelliacutet a

pusztaacuteban a sebek orvosa vagyis eacuteletadoacute aacutellat Az Uacutejszoumlvetseacutegben pedig Jaacutenos

evangeacutelista szerint a keresztre fesziacutetett megvaacuteltoacute előkeacutepe bdquoAmikeacutepen felemelte

Moacutezes a kiacutegyoacutet a pusztaacuteban akkeacutepen kell az ember fiaacutenak felemeltetnie Hogy valaki

hiszen ő benne el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyenrdquo165

A kiacutegyoacute vedleacutese miatt is

jelkeacutepezi a halhatatlansaacutegot a kereszteacuteny szimbolikaacuteban Pozitiacutev jelenteacutestartalmat

hordoz a kiacutegyoacute Jeacutezus szavaiban is amikor azt mondja bdquoLegyetek azeacutert okosak mint

163

Vouml Sz A TOKAREV (szerk) (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988 I koumltet 27-31 164

Vouml GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth Koumlnyvkiadoacute

1978 129 165

JAacuteNOS 314-15 = KAacuteROLI Gaacutespaacuter (ford) Szent Biblia Budapest 1990 Uacutejszoumlvetseacuteg 112

92

a kiacutegyoacutekrdquo166

Turgenyev hőseacutenek komplexitaacutesaacutehoz a kiacutegyoacute ugyancsak oumlsszetett

szimboacutelumrendszere kapcsoloacutedik Muzio alakjaacutehoz egyszerre taacutersul a kiacuteseacuterteacutes a

csaacutebiacutetaacutes az oumlsztoumlnoumlsseacuteg ugyanakkor a gyoacutegyulaacutes-gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a feltaacutemadaacutes is

Napkeletről visszateacuterve kiacutegyoacutekat hoz magaacuteval eacutes veluumlk akarja elkaacutepraacuteztatni Valeriaacutet

bdquohellip[Muzio] egy letakart kosaacuterboacutel kis fuvola siacutephangjaacuteval szeliacuted kiacutegyoacutekat

kezdett hiacutevogatnihelliprdquo (715)

A keacutesőbbiekben pedig e kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja a tőrrel halaacutelra sebzett hőst

meggyoacutegyiacutetani-feltaacutemasztani malaacutej szolgaacuteja

bdquohellipMindegyik taacutelka koumlreacute aranyszemeacutet neacuteha megcsillantva keacutet eacutercsziacutenű kiacutegyoacute

tekeredetthellip hellipA malaacutej leeresztette kezeacutet s Muzio feje megint suacutelyosan

haacutetracsuklott a malaacutej ismeacutetelte mozdulataacutet s utaacutena az engedelmes fej is a

magaacuteeacutet A soumlteacutet folyadeacutek forrni kezdett a taacutelkaacutekban hellip s az eacuterckiacutegyoacutecskaacutek

hullaacutemvonalban tekergőztek mindegyik taacutelka koumlruumllhellip hellip s a halott mindkeacutet

szemheacuteja megremegett hellip s előtűnt aloacutela homaacutelyos szembogarahelliprdquo (731)

Mindezeken tuacutel a kiacutegyoacute-motiacutevum a zeneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben is előfordul Muzio

hegedűjeacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja eacutes maga a dal azaz a diadalmas szerelem dalaacutenak

dallamiacuteve a kiacutegyoacute bdquoiacutevelőrdquo mozgaacutesaacuteval analoacuteg

bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső

hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo (715)

A kiacutegyoacute tehaacutet egy olyan kettős motiacutevumrendszerben kapcsoloacutedik Muzioacute alakjaacutehoz

amelyben a kiacutegyoacute egyfelől a kiacuteseacutertő csaacutebiacutetoacute hős attribuacutetuma maacutesfelől pedig a

feltaacutemadaacutest eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutest jeloumllő motiacutevum a toumlrteacutenetben illetve a rsquohalhatatlanrsquo

166

MAacuteTEacute 1016 I m 15

93

oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető eacutes fennmaradoacute zene mint az rsquoaacutetoumlroumlkiacutetőrsquo műveacuteszi nyelv

meguacutejulaacutesaacutenak eacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek szimboacuteluma

Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik a hold-motiacutevum megjeleneacutese amely

szinteacuten oumlsszefuumlggeacutesbe keruumll a folyamatosan meguacutejuloacute eacutes tovaacutebbeacutelő zeneacutevel mint

műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacuteddal A hold is egy komplex ősi szimboacutelum a lunaacuteris

szimbolika egyszerre ideacutezi fel a szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a

teljesseacuteget baacuter a hold mindig is a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum

volt ami toumlbb dologboacutel is koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a

Hold faacutezisainak oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A nőiseacuteg e megnyilvaacutenulaacutesa teszi bdquoholdkoacuterossaacuterdquo

Muzioacutet aki oumlntudatlanul eacutes egyben megaacutelliacutethatatlanul elindul Valeria feleacute az

eacutejszakaacuteban s a hősnő is őt keresi eszmeacuteletlenuumll A keacutet holdkoacuteros elindul egymaacutes feleacute

Muzio bdquomozdulatlan arca nevet a holdfeacutenybenrdquo (726) Azonban a legtoumlbbszoumlr meacutegis

ndash a kiacutegyoacute-motiacutevumhoz hasonloacutean ndash a hold megjeleneacuteseacutevel paacuterhuzamosan megszoacutelal

a zene A hold ciklikussaacutegaacuteval analoacuteg a zene oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető felcsenduumlleacutese

bdquohellip s mindketten leacutelegzet-visszafojtva veacutegighallgattaacutek a dalt Mikor az utolsoacute

hang is elhalt felhő moumlgeacute rejtőzkoumldoumltt a holdrdquo (718)

bdquohellipA rideg feacutenyű holdvilaacuteg mindent eloumlntoumltt a kertbenhellip hellips laacutem hirtelen

megint felhangzik a muacutelt eacutejjel hallott dalrdquo (722)

Muzio alakjaacutet a szoumlvegben egy suacutelyponti mitoloacutegiai koacutedra utaloacute

metaforarendszer is eacutertelmezi A hős aacutellandoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak ugyanis egy

goumlroumlg istenseacuteg Dionuumlszosz ismertető jegyei eacutes rsquojelveacutenyeirsquo tovaacutebbaacute a hozzaacutejuk

kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysorok toumlrteacutenetek eacutes hataacutesok koumlzoumltt is analoacutegia teremtődik Az

elsődlegesen szembetűnő analoacutegia a bor mint Muzio eacutes Dionuumlszosz koumlzoumls

attribuacutetuma Muzio borral teacuter haza Napkeletről eacutes rendre borral kiacutenaacutelja haacutezigazdaacuteit

bdquoVacsora koumlzben Muzio megkiacutenaacutelta baraacutetait siraacutezi borralrdquo (715) Dionuumlszosz a szőlő

a bor a maacutemor istene Zeusz tette azzaacute ugyanis Dionuumlszosz volt az aki elhozta az

94

első szőlővenyigeacutet az embereknek167

A Nuumlsza hegyeacuten szatiacuterokkal eacutes nimfaacutekkal

nevelkedett fel Itt fedezte fel a bort is A szatiacuter mint az istenseacuteg kiacuteseacuterője szinteacuten

megjelenik a novellaacuteban

bdquo[Valeria] Melleacutere ejtett fejjel teacuterdeacuten oumlsszefogott keacutezzel uumllt egy padon

moumlgoumltte pedig a cipruslombok zoumlldjeacuteből kivaacutelva kaacuteroumlrvendő mosolytoacutel

eltorzult arccal csucsoriacutetott ajkaacutet siacutepjaacutera illesztve aacutellt egy maacutervaacutenyszatiacuterrdquo

(720)

Dionuumlszosz ereje a foumlld megfeacutekezhetetlen buja bőseacutegeacutevel fuumlgg oumlssze a

termeacutekenyseacuteget biztosiacutetoacute nedvesseacuteggel a faacutekkal s ezek koumlzoumltt is a legfeacutektelenebb

bőseacuteggel burjaacutenzoacute repkeacutenyt eacutes a felszabadiacutetoacute maacutemor italaacutet adoacute szőlőtőkeacutet tekintetteacutek

Dionuumlszosz ajaacutendeacutekaacutenak illetőleg a Dionuumlszoszban oumlsszpontosuloacute bőseacuteg

megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Mind a bőseacuteg mind a termeacutekeny nedvesseacuteg Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik a toumlrteacutenetben Napkeletről szaacutemtalan kinccsel teacuter haza s

Valeriaacuteval eacutejszaka esőben talaacutelkoznak eacutes mindketten nedvesen teacuternek meg

hajleacutekaikba bdquo[Fabio] Megeacuterintette s esőcseppeket eacuterzett ruhaacutejaacuten hajaacutenhelliprdquo (722)

Dionuumlszosz neacuteha tigrisfogaton vezeti meneteacutet a tigrisek gyeplője szőlőinda eacutes az

isten kezeacuteben a repkeacutennyel eacutes szőlőlombbal koumlruumllfont fenyőtobozban veacutegződő

hosszuacute szuumlreti botja a thuumlrszosz suhog168

A novellaacuteban a malaacutej tigrisfarokkal

oumlvezett ruhaacuteban kiacuteseacuteri gazdaacutejaacutet Muzioacutet

bdquohellipMuzio előtt tőle keacutet leacutepeacutesre a malaacutej nyurga alakja magasodott

tigrisfarokkal oumlvezett tarka goumlroumlgoumls brokaacutetkoumlpeny volt rajtardquo (730)

Egymagaacuteban leginkaacutebb a bor az ami Dionuumlszosz teljesseacutegeacutet valamelyest

megkoumlzeliacuteti Ezeacutert epiphaniaacuteja megjeleneacutese az emberek koumlzoumltt elsősorban a

szőlőműveleacutessel eacutes a borral fuumlgg oumlssze Dionuumlszosz azonban az egyetlen a goumlroumlg

istenek koumlzoumltt akinek olyan koumlveteleacutest tulajdoniacutetottak hogy tisztelője vele

167

Vouml Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I koumltet I m 664-665 168

Vouml Andrew DALBY The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

95

azonosuljon Ez a novellaacuteban is artikulaacuteloacutedik meacutegpedig uacutegy ahogyan Valeria

rsquoazonosulrsquo Muzio-Dionuumlszosszal ugyanazt az aacutelmot laacutetja illetve eacutejszaka egyszerre

indulnak el rsquoholdkoacuterosanrsquo egymaacutes feleacute tovaacutebbaacute amikor Fabio tőrrel megsebzi

Muzioacutet Valeria felkiaacutelt a faacutejdalomtoacutel eacutes oumlsszeesik Azt tartottaacutek hogy Bakkhosz

hivője maga is bakkhosszaacute illetőleg ha nő bakkheacutevaacute vaacutelhat A dionuumlszoszi

arckifejezeacutes halandoacute ember arcaacutera is kiuumllhet a dionuumlszoszi leacutenyeget halandoacute ember is

magaacutera oumlltheti ezeacutert aacutebraacutezolhatjaacutek aacutelarccal Valeria arca iacutegy vaacuteltozik meg a ceciacuteliai

bdquoszent arckifejezeacutesrdquo iacutegy fordul aacutet dionuumlszoszi bdquouumldvoumlzuumllt mosollyaacuterdquo (727)

Muzio ndash hazateacuterte utaacuten ndash kis esti uumlnnepleacutest rendez haacutezigazdaacuteinak a

pavilonban zeneacutevel mutatvaacutenyokkal eacutes borral ami Dionuumlszosz uumlnnepeacutet a dionuumlsziaacutet

ideacutezi meg ahol jelen vannak az ibolyakoszoruacutes muacutezsaacutek is (Dionuumlszoszt a sziacutenjaacutetszaacutes

patroacutenusakeacutent is tisztelik) Dionuumlszoszt is ezzel az uumlnneppel kapcsolatban nevezteacutek

melpomenosnak azaz rsquoeacuteneklőnekrsquo mint Melpomeneacutet tehaacutet eacuteppen azt a muacutezsaacutet akit

a keacutesőbbiek a trageacutediakoumllteacutes istennőjekeacutent emliacutetenek Dionuumlszosz a muacutezsaacutekhoz

menekuumllt a marcangoloacute eacutes oumlnmarcangoloacute maacutemor kitombolta magaacutet csak a muacutezsaacutek

hataacuteskoumlreacuteben műkoumldik tovaacutebb mint teremtő alkotoacute maacutemor isteni ihlet az a szent

őruumllet ndash mania ndash amely Platoacuten szerint minden műveacuteszi alkotaacuteshoz

elengedhetetlen169

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes

a dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja ami ndash hasonloacutean a Diadalmas szerelem

dala (1881) előtt csaknem egy eacutevtizeddel megjelent A trageacutedia szuumlleteacuteseacuteben

(1872)170

kifejtett nietzschei műveacuteszetfelfogaacuteshoz ndash az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben

eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a

rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet

Egyik sem a valoacutesaacuteg mimetikus megjeleniacuteteacutese az egyik az aacutelom a maacutesik a maacutemor

birodalma A Diadalmas szerelem dalaacuteban a festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio

alakjaiban eacutes a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten Apolloacuten

eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

169

Vouml Hugh BREDIN Liberato SANTORO-BRIENZA Philosophies of Art and Beauty Introducing

Aesthetics Edinburgh 2000 31 170

Vouml Friedrich NIETZSCHE A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus Budapest Euroacutepa

Kiadoacute 1986

96

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva171

A joacutezan aacutelombeacuteli keacutepeket

leacutetrehozoacute Apolloacuten a plasztikus formaadaacutes a laacutetszatteremteacutes a szemleacuteletes alkotaacutes

istene miacuteg a megittasult maacutemorban alkotoacute Dionuumlszosz a laacutetszatokat eacutes a formaacutekat

bontoacute magaacuteval ragadoacute zeneacuteeacute A feacutenyistenseacuteg a napsugaras Apolloacuten ndash ahogyan az

bdquoaranyszőkerdquo Fabio (710) ndash a belső fantaacuteziavilaacuteg szeacutep laacutetszata foumlloumltt is uralkodik

műveacuteszete tartoacutezkodoacute naiacutev eacutes boumllcs nyugalom jellemzi (vouml Fabio Ceciacutelia-

portreacutejaacutenak alkotaacutestoumlrteacuteneteacutevel) Dionuumlszosz mint boristen pedig műveacuteszeteacutevel

maacutemorhoz hasonloacute aacutellapotot ideacutez elő (vouml Muzio előadaacutesaacuteval a dal

megszoacutelaltataacutesaacuteval zeneacuteje hataacutesaacuteval) Turgenyev tehaacutet uacutejraiacuterja ezt az eacutelet- eacutes

műveacuteszetfelfogaacutest Fabio alakjaacuteban az apolloacuteni nyugodtsaacuteggal eacutes naivsaacuteggal Muzio

alakjaacuteban pedig a dionuumlszoszi elragadottsaacuteggal Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet festi

Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkot zeneacutel

szatiacuter eacutes tigris kiacuteseacutereteacuteben a bőseacuteg megnyilvaacutenulaacutesaacuteval szaacutemtalan kinccsel eacutes

termeacutekeny nedvesseacuteggel teacuter vissza Napkeletről az alkotoacute a rsquomelpomenosrsquo a zeneacutesz

ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel eacutes bdquoholdkoacuterosanrdquo dionuumlszoszi

szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban rsquomaniarsquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet a dalt a

diadalmas szerelem dalaacutet

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT

A verbaacutelisan rsquoneacutemarsquo Muzio Napkeletre utazik mert keacuteptelen veacutegigneacutezni szerelmeacutenek

elveszteacuteseacutet Uacutej utat keres oumlnmaga eacutes a beteljesuumlleacutes feleacute A hős azonban nem tud

verbaacutelisan kiegeacuteszuumllni rsquoneacutemasaacutegaacutetrsquo verbaacutelis beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet nem tudja feloldani

bdquoEleacuterte Kiacutena eacutes Tibet hataacuteraacutet ahol a dalai laacutemaacutenak nevezett eacutelő isten keskeny

szemű szoacutetalan ember keacutepeacuteben lakik a foumlldoumlnrdquo (714)172

171

Az apolloacuteni eacutes dionuumlszoszi princiacutepiumot Danuše Kšicovaacute is emliacuteti de nem bocsaacutetkozik annak

kifejteacuteseacutebe Vouml Дануше КШИЦОВА Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 121-130 172

Kiemeleacutes tőlem ndash S J

97

Muzio oumlnmagaacutet keresi eacutes oumlnmagaacutet talaacutelja meg a keskeny szemű szoacutetlan (Muzio alak-

eacutes szemeacutelyiseacutegjegyei) dalai laacutemaacuteban tovaacutebbaacute a neacutema malaacutejban aki a szolgaacutelataacuteba

szegődik A rsquoneacutemarsquo hős tehaacutet nem egeacuteszuumll ki hanem csak megkettőzi oumlnmagaacutet ndash

tovaacutebbra is neacutema tartomaacutenyokba keruumll Ez azonban lehetőveacute teszi hogy meacuteg inkaacutebb

elmeacutelyuumlljoumln a zene nyelveacuteben Nem verbaacutelisan felel Valeria keacuterdeacuteseacutere hogy

foglalkozott-e zeneacutevel utazaacutesa koumlzben ndash a vaacutelasz zeneacuteben artikulaacuteloacutedik

bdquoMuzio feleletuumll előhozatta hegedűjeacutet de neacutegy helyett haacuterom huacuterja volt felső

reacutesze keacutekes kiacutegyoacutebőrrel volt bevonva naacutedboacutel keacuteszuumllt veacutekony vonoacuteja pedig

feacutelkoumlr alakuacute volt s a legveacutegeacuten hegyesre csiszolt gyeacutemaacutent csillogottrdquo (715)

A zeneacuteben artikulaacutelt vaacutelasz a leiacutert szoumlveg szintjeacuten pedig Muzio hegedűjeacutenek

diszkurziacutev modelljeacuteben konstituaacuteloacutedik Muzio hegedűje illetve a hangszer leiacuteraacutesa in

nuce oumlnmagaacuteban hordozza a novellaacuteban foglalt toumlrteacutenet projektjeacutet a hangszer

diszkurziacutev modellje előveacutetelezi a szuumlzseacutet a szereplők viszonyait vagyis a hangszer

verbaacutelis leiacuteraacutesaacuteban a szerelmi haacuteromszoumlg toumlrteacuteneteacutet elbeszeacutelő narratiacuteva csiacuteraacutejaacutet

fedezzuumlk foumll A haacuterom huacuter az egymaacutessal szoros kapcsolatban aacutelloacute haacuterom

rsquomegszoacutelaloacutersquo hősre utal akik egyenkeacutent a toumlrteacutenet kuumlloumlnboumlző reacuteszeit toumlltik be

ahogyan a haacuterom huacuter is a zenei textus a dal kuumlloumlnboumlző regisztereit eacutes tartomaacutenyait

szoacutelaltatja meg a hegedű korpuszaacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja ami a hangszert megszoacutelaltatoacute

hős Muzio attribuacutetuma feacutelkoumlriacutevű vonoacuteja Fabio alakvonaacutesait viseli (Vouml bdquoFabio

aranyszőke szemoumlldoumlke finom feacutelkoumlrt rajzolt tiszta eacutes sima homlokaacuterardquo ndash 710) a

vonoacute veacutegeacutere pedig a csillogoacute tiszta gyeacutemaacutent Valeria alakmaacutesa van tűzve ami

egyben erotikus jelkeacutepe is a hősnő eacutes Fabio egybekeleacuteseacutenek A gyeacutemaacutenttal eacutekesiacutetett

vonoacute raacuteborul a hangszertestre a hegedű korpuszaacutera Muzio oumlnmagaacuteban hordozza azt

a keacutet embert akik egeacutesz eacuteleteacutet meghataacuteroztaacutek az egykor elvaacutelaszthatatlan

gyermekkori baraacutetjaacutet valamint szerelmeacutet akik ketten azoacuteta maacuter egybekeltek s magaacutet

a hegedűt a szerelmeacutet elvesziacutető hős Muzio szoacutelaltatja meg Muzsikaacuteja kettős

eacuterzelemvilaacutegot fejez ki egyfelől bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacuteserdquo maacutesfelől

viszont bdquodiadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamrdquo (720) Muzio tehaacutet tuacutelleacutep

98

trageacutediaacutejaacuten a beteljesuumlletlen szerelem faacutejdalmaacuten beszeacutedvaacutelsaacutegaacuten termeacuteketlen

verbalitaacutesaacuten mert megtalaacutelja oumlnnoumln leacutenyegiseacutegeacutenek sajaacutet megnyilatkozaacutesmoacutedjaacutet a

zene nyelveacuteben eacutes a dalt a rsquodiadalmas szerelem dalaacutetrsquo mint zenei szoumlveget aacutelliacutetja az

elvesziacutetett szerelem helyeacutere Ennek a zenei textusnak lesz az ekvivalense a

Diadalmas szerelem dala ndash műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute ndash ciacutemet viselő szoumlveg

Tehaacutet Muzio hegedűje eacutes az azt leiacuteroacute metaforikus nyelv az elbeszeacuteleacutes teacutemaacutejaacutet fogja

oumlssze valamint rsquomegszoacutelaltatjarsquo azt a dalt vagyis zenei textust amely a zene

szemiotikai rendszereacuteben beszeacuteli el a haacutermas szerelem toumlrteacuteneteacutet

Azonban nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy miacuteg a hős szempontjaacuteboacutel a

zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban verbaacutelis ndash narratiacutev eacutes diszkurziacutev ndash nyelven jut

el ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt Ekkor beszeacutelhetuumlnk az

intermedialitaacutes fogalmaacuteroacutel173

A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo egyfelől azon a

csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a verbaacutelis szoumlveg

csatornaacutejaacuten Jurij Lotman szerint az egyik szemiotikai rendszerből a maacutesikba valoacute

aacutetmenet soraacuten a szoumlvegben szemantikai fordiacutetaacutes174

zajlik le a kuumlloumlnboumlző

jelrendszerek koumlzoumltt fordiacutetaacutesi viszony aacutell fenn a rsquojeltaacutergyrsquo ugyanaz de minden uacutej

jelhasznaacutelat uacutej jelenteacutest tulajdoniacutet neki Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet

hogy a szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacutesehelliprdquo bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen

iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo bdquos olyan

tűzzel olyan diadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamhelliprdquo (715)

A dal a dallam felveszi a tűz a feacuteny a vilaacutegiacutetoacute eacutegitestek a nap a hold

cselekveacutesattribuacutetumait (bdquofeacutenylett lobogottrdquo) a zenei hangok tehaacutet szavakkal

csereacutelődnek fel iacutegy a szerző nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

173

Vouml Ю М ЛОТМАН О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри мыслящих

миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute

Peacutecs Janus Pannonius Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43 174

I m 21

99

eacutes megszuumlletik az iacutegy megformaacutelt uacutej turgenyevi szemantika Muzio eacutes Valeria a zene

nyelveacuten kommunikaacutelnak koumlzoumls beszeacutedmoacutedjuk a zene szemiotikai rendszere (bdquoMuzio

raacutekezdett az utolsoacute dalrahellip hellipfeacutenylett eacutes lobogott a dallamhellip hellipValeriaacutenak elszorult

a sziacutevehelliprdquo ndash 720) s mindezt a szerző a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacuteval juttatja el az

olvasoacutehoz A hős alanyisaacutega a zene nyelveacuten tud kiteljesedni amikor verbaacutelis beszeacutede

vaacutelsaacutegba jut Megjelenik tehaacutet a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye s a szerző

megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet azaacuteltal hogy szavakat helyez a hangok helyeacutere A

hallott zene nem rsquohallhatoacutersquo a szoumlvegben hanem csak szavakkal aacutelliacutethatoacute elő

meacuteghozzaacute a szavak metaforikus hasznaacutelata reacuteveacuten Iacutegy tud kifejezeacutesre jutni az a

szubjektiacutev neacutezőpont melyen keresztuumll az elbeszeacutelő rsquoleiacuterjarsquo azokat a zenei hangokat

amelyeket a szereplő hall vagyis a zene nyelveacutenek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa nyomaacuten uacutej

szemantikai tartomaacuteny taacuterul fel

A hangszer aacuteltal megszoacutelaltatott zenei textuacutera a diadalmas szerelem dala

tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei ekvivalense A

novella a dal megszoacutelalaacutesaacuteval zaacuterul

bdquoEgy szeacutep őszi napon Fabio befejezte Szent Ceciacutelia keacutepeacutet Valeria az orgona

előtt uumllt s ujjai vaacutendoroltak a billentyűkoumlnhellip Egyszerre akarataacuten kiacutevuumll

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala melyet Muzio jaacutetszott

valamikor ndash s abban a pillanatban haacutezassaacutegkoumlteacutesuumlk oacuteta előszoumlr megeacuterezte

magaacuteban egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethelliprdquo (733)

A dal fogalma megkettőződik eacutes az elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be Valeria

keze alatt az orgona billentyűin eacutes regiszterein megszuumlletik a dallam eacutes egyuacutettal

eacuteleteacuteben előszoumlr eacuterzi hogy gyermeke szuumlletik A festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a szoumlveg vagyis az iacuterott turgenyevi szoumlvegmű

100

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS

A KLARA MILICS (A HALAacuteL UTAacuteN) C ELBESZEacuteLEacuteSBEN

hitte hogy az emberi leacutelekben titkok vannak

amiket neacuteha meg lehet laacutetni

de megeacuterteni ndash lehetetlen 175

(Turgenyev Klara Milics)

POE NYOMAacuteBAN

bdquoElkuumlldtem M M Sztaszjulevicsnek A Halaacutel utaacuten ciacutemű elbeszeacuteleacutesemet Ebben egy

olyan fiatalemberről van szoacute aki akkor szeret bele egy sziacuteneacutesznőbe miutaacuten az

meghalt ndash ez egy pszicholoacutegiai etűdrdquo176

A haldokloacute Turgenyev 1882 augusztusaacuteban

fejezi be utolsoacute elbeszeacuteleacuteseacutet amelyet eredetileg A halaacutel utaacuten (laquoПосле смертиraquo)

ciacutemmel kuumlld el Mihail Sztaszjulevicsnek a Вестник Европы ciacutemű folyoacuteirat

főszerkesztőjeacutenek A kiadoacutei-szerkesztői jogokat gyakorloacute Sztaszjulevics azonban a

Klara Milics ciacutemzeacutest javasolja melybe Turgenyev belegyezik majd a keacutesőbbiekben

a kiadoacutei hagyomaacuteny a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ndash lsquoКлара Милич (После смерти)rsquo

kettős ciacutemzeacutest veacuteglegesiacuteti Turgenyev előszoumlr ismerőseitől (Polosznkajaacutetoacutel a

sziacuteneacutesznő Szavinaacutetoacutel eacutes az iacuteroacutenő Maklakovaacutetoacutel) hallja előszoumlr a fiatal sziacuteneacutesznő

175

Az elbeszeacuteleacutes magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130 A tovaacutebbiakban e fejezet soraacuten Turgenyev szoumlvegeacutere

zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel 1085 176

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 589 (Sajaacutet

fordiacutetaacutes ndash S J)

101

Kadmina tragikus toumlrteacuteneteacutet aki 1881 novembereacuteben oumlngyilkos lett Osztrovszkij

Vaszilisza Melentyeva ciacutemű darabjaacutenak előadaacutesa koumlzben amelyben a főszerepet

jaacutetszotta megmeacutergezte magaacutet177

Ezt koumlvetetően egy fiatal zooloacutegus bizonyos

Alenyicin aki ekkor ndash előszoumlr eacutes utoljaacutera ndash laacutetja Kadminaacutet oly meacuterteacutekben beleszeret

a sziacuteneacutesznőbe hogy e szerelem feacutektelen erővel pszichoacutezis formaacutejaacuteban valamint

hallucinaacutecioacutes rohamokban eacutes laacutezaacutelmokban toumlrt raacute a nő halaacutela utaacuten Turgenyev

eacuterdeklődeacuteseacutet felkeltette a toumlrteacutenet erről tanuacuteskodik Polonszkajaacutenak iacuterott levele

bdquoHallatlanul izgalmas pszicholoacutegiai teacutenyt meseacutelt nekem a halaacutel utaacuteni szerelem

jelenseacutegeacutetrdquo178

Amikor leveleacuteben a Klara Milics teacutemaacutejaacuteul szolgaacuteloacute megtoumlrteacutent esetről

iacuter előteacuterbe keruumll Poe neve eacutes jelentőseacutege bdquoEbből egy Edgar Poe-feacutele feacutelig

fantasztikus elbeszeacuteleacutest lehetne iacuternirdquo179

Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-

t Paacuterizsban bizonyaacutera olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-

fordiacutetaacutesait amelyek ma is megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban

Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatos moacutedon reinkarnaacuteloacutedoacute alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege egyeacutertelműen tetten eacuterhető

Turgenyev Klara Milics ciacutemű novellaacutejaacuteban Tovaacutebbi ilyen poe-i hataacutes Turgenyevneacutel

a szerelem akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet

meghaladoacute ereje vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya Poe-naacutel azonban a rsquolove storyrsquo romantikaacuteja meacuteg

erőteljesen a goacutetikus groteszkkel keveredik vagy olykor a goacutetikus borzalomboacutel

formaacuteloacutedik ki a szerelmi toumlrteacutenet Turgenyev eseteacuteben elsősorban a poe-i eacuten-

transzformaacutecioacutek az alakmaacutes- eacutes hasonmaacutes-problematika a szeretet eacutes a gyűloumllet

binaacuteris oppoziacutecioacuteja az alteregoacutekereseacutesben a maszk aacutelarc eacutes azzal egyuumltt az időleges

identitaacutes eacutes azonossaacutegkereseacutes probleacutemaacuteinak hataacutesa figyelhető meg (vouml Poe William

Wilson Az aacuteruloacute sziacutev A fekete macska Egy hordoacute amontillado Morella Ligeia

Eleonora c novellaacuteival) kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara-transzformaacutecioacutek a hős (Aratov)

reflexioacuteiban visszateacuterő alakmaacutesok soraacuteban a Klara Milicsben Poe iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

177

I m 588 178

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 179

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

102

rendkiacutevuumlli tudatossaacuteggal fesziacuteti veacutegletekig a keacutetelyt a habozaacutest az őrjiacutető

bizonytalansaacutegot meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta racionaacutelis

magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el Poe nem

bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik egyfeacutele

megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszateacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest kutatja

Azeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute vegye az

iraacutenyt180

Elsősorban a hangulatteremteacutes nagymestere volt reacutemtoumlrteacuteneteiben nem

talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az eacutelve eltemetett nő

keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek Ligeia egy titokzatos moacutedon

reinkarnaacuteloacutedott nő a fekete macska pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese

tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy

eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat

bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek181

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő

hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e hataacuteshoz kell

hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan leiacutert szoacute sem

amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott ceacutelt szolgaacutelnaacute

Ahogyan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja ciacutemű esszeacutejeacuteben iacuterja e hataacutes a leacutelek eacutes az intellektus

tartomaacutenyait eacuterintő effektus amely az esemeacuteny eacutes tonalitaacutes vagy az esemeacutenyek

megfelelő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten eacuterhető el182

Poe szerint a halaacutel teacutemaacuteja az amely

leginkaacutebb megragadhatoacute a szaacutemaacutera legproduktiacutevabb tonalitaacutessal a melankoacuteliaacuteval

amely ndash Babits fordiacutetaacutesaacuteban ndash bdquoa koumllteacuteszet legjogosultabb toacutenusardquo183

kuumlloumlnoumlskeacuteppen

a szeacutepseacuteg eacutes a halaacutel teacutemaacutejaacutenak paacuterhuzamos felleacutepteteacuteseacutevel Eacutepp ezeacutert Poe szaacutemaacutera az

irodalmi szoumlveg legvonzoacutebb teacutemaacuteja nem maacutes mint egy szeacutep nő halaacutelaacutenak a

megjeleniacuteteacutese184

Poe refreacuten-elmeacutelete nemcsak a versre korlaacutetozoacutedik s Poe

180

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119 181

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 182

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Hivatkozaacuteskeacutent itt azeacutert az

eredeti Poe-szoumlveget jeloumlloumlm meg mert a Babits-fordiacutetaacutestoacutel elteacuterően sajaacutet fordiacutetaacutesomban alkalmazom a

poe-i fogalmakat 183

Edgar Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott

művei Budapest Euroacutepa 1981 837 184

Poe hiacuteres eszteacutetikum-definiacutecioacuteja (bdquoegy szeacutep nő halaacutela a legpoetikusabb teacutema a vilaacutegonrdquo) keacutesőbb a

szimbolista eacutes dekadens nőaacutebraacutezolaacutes egyik alapvető forraacutesa lett I m 837

103

hangsuacutelyozza hogy műfajtoacutel fuumlggetlenuumll az azonos tonalitaacutesban valoacute ismeacutetlődeacutes

identitaacutest formaacutel185

A turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban ugyaniacutegy nyomon koumlvethetjuumlk a

sajaacutetos fonikus ekvivalenciaacutekat a szerző lirizaacuteloacute proacutezaacutejaacuteban peacuteldaacuteul a Laacutetomaacutesok

ismeacutetlődő hangszekvenciaacuteiban vagy a Klara Milics repetitiacutev intertextuaacutelis

inzertjeiben

Miacuteg Poe-naacutel az emleacutekezeacutes a szerelmi emleacutek ereje keacutepezi a halaacutelt az eacutelettel

oumlsszekoumltő hidat a bdquovisszaemleacutekezőrdquo megideacutező szerelem hozza vissza a holtat addig

Turgenyev eseteacuteben az emleacuteknyom annak hiaacutenya majd az emleacutekezeacutes mint

interpretaacutecioacutes koacuted koumlti oumlssze a halaacutelt az eacutelettel a muacuteltat a jelennel meacuteghozzaacute uacutegy

hogy az eacuteletvilaacutegi tapasztalatokat intertextus bevonaacutesaacuteval azaz tanult szoumlvegekből

meriacutetett uacuten szemantikus emleacutekezettel egeacutesziacuteti ki A poe-i alternatiacutev vagy ellenteacutetes

szemeacutelyiseacutegekkel foumllruhaacutezott hasonmaacutesok a titokzatos reinkarnaacutecioacutek vagy

alakmaacutesok Turgenyevneacutel maacuter egy tudatosan feleacutepiacutetett szintagmatikus sort keacutepeznek

amelyben a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkező alak-transzformaacutecioacutek illetve alak-

reprezentaacutecioacutek alkotjaacutek e szintagmatikus seacutema egyes aacutellomaacutesait Oumlsszefoglalva joacutel

megfigyelhető hogy a poe-i rendező elvek uacutegymint a toacutenustonalitaacutes a fonikus

ekvivalenciaacutek az emleacutekezetemleacutekezeacutes a hasonmaacutesalakmaacutes probleacutemaacuteja szerves

reacuteszeacutet keacutepezik annak a kompoziacutecioacutes eljaacuteraacutesrendnek amelyek menteacuten Turgenyev

titok-proacutezaacuteja szerveződik kuumlloumlnoumlskeacutepp a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutese Ezen

eljaacuteraacutesoknak tovaacutebbi kifejteacutese a soron koumlvetkező alfejezetekben toumlrteacutenik

A titok-proacutezaacuteban megfigyelhető legerősebb poe-i paacuterhuzam a hataacuter a

hataacuteraacutetleacutepeacutes a hataacuterra vagy hataacuterhelyzetbe eacuterkezeacutes jelenseacutege eacutelet eacutes halaacutel evilaacuteg eacutes

tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt huacutezoacutedoacute mezsgye megtapasztalaacutesa Maacuter Dosztojevszkij is a hataacuterok

megeacuteleacuteseacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe

egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb

valoacutesaacutegot vaacutelasztja186

Poe-roacutel Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el

maacutegikusabb erővel az emberi eacutelet kiveacuteteleitrdquo187

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős

szaacutemaacutera mindig egy termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt

185

Edgar Allan POE The Philosophy of Composition I m 186

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II 369 187

I m

104

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a

Laacutetomaacutesokban Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira

Valeria aacutelmaira a Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes

hallucinaacutecioacuteira a Klara Milicsben Turgenyev tehaacutet nem leacutep be vakmerően a

termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba mint Poe hanem az elbeszeacuteleacutesen beluumll egyeacutertelműen

elhataacuterolja az aacutelom a laacutetomaacutes a hallucinaacutecioacute oumlnaacutelloacute narratiacutev egyseacutegekkeacutent valoacute

szoumlvegbe aacutegyazoacutedaacutesaacutet

Az aacutelmoknak a misztikum feleacute egyeacutebkeacutent is erősen vonzoacutedoacute Turgenyev

kuumlloumlnoumls jelentőseacutegett tulajdoniacutetott188

ami kuumlloumlnoumlskeacuteppen felerősoumldik eacutelete utolsoacute

szakaszaacuteban amikor betegseacutege a gerincraacutek maacuter gyoacutegyiacutethatatlan bdquoTurgenyev

rendszeresen ebeacuted előtt egy kis taacutersalgoacutekoumlrt rendezett amelyekben aacutelmait eacutes

laacutetomaacutesait meseacutelte el Ezek voltakeacuteppen komor eacutes soumlteacutet poeacutezissel aacutetitatott

rsquoelbeszeacuteleacutesekrsquo voltak amelyekből ndash mint ahogyan utolsoacute elbeszeacuteleacuteseiből is ndash

akaratlanul is kihallatszott a koumlzelgő halaacutel elkeruumllhetetlenseacutegeacutetől valoacute rettegeacutesrdquo 189

Berlini baraacutetja a neacutemet kritikus Ludwig Pietsch visszaemleacutekezeacuteseiben Turgenyev

Senilia ciacutemű proacutezavers-ciklusaacutera utal amely ndash mint ahogyan a megnevezeacutes is

mutatja ndash szoumlveggeacute formaacutelt aacutelomfuumlzeacuterkeacutent oumllt formaacutet s ezekben Pietsch azokat az

aacutelomtoumlrteacuteneteket bdquoolvassa uacutejrardquo amelyeket Turgenyev maacuter előzőleg neki

szemeacutelyesen is elmeseacutelt190

Utolsoacute eacuteveiben a hallucinaacutecioacutek eacutes laacutetomaacutesok sokasaacutegaacutet

reacuteszben a szerző betegseacutege eacutes gyoacutegyszereinek hataacutesa vaacutelotta ki de ezek csak meacuteg

jobban stimulaacuteltaacutek azt az aacutelomlaacutetoacute meseacutelő eacutes elemző keacutepesseacutegeacutet eacutes teveacutekenyseacutegeacutet

ami egyeacutebkeacutent is oly jellemző volt raacute Szerkesztője kiadoacuteja Sztaszjulevics iacutegy iacuter a

halaacutelos beteg Turgenyev utolsoacute napjairoacutel bdquoToumlbb mint egy oacuteraacutet uumlltem az aacutegyaacutenaacutel de

nem hagyott szoacutehoz jutni Teljes reacuteszletesseacuteggel le akarta iacuterni hogy mit eacutelt aacutet a

rohamaiban Elmeseacutelte hallucinaacutecioacuteit eacutes mindenre pontosan emleacutekezett Ezek voltak

188

Az aacutelmokhoz misztikumhoz valoacute vonzoacutedaacutes eacuteletrajzi haacutettereacuteről bővebben lsd Б К ЗАЙЦЕВ Жизнь

Тургенева Москва 1994 185-186 189

Vouml А Ф КОНИ Воспоминания о писателях Москва 1989 130 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 190

Vouml Alfred DOREN (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren 1864-1883

Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

105

forraacutesai keacutepszerű fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek vagy az Oumlregasszonynak (laquoСтарухаraquo)

a Koumlltemeacutenyek proacutezaacuteban ciacutemű ciklusboacutelrdquo191

Turgenyev tehaacutet keacutesei elbeszeacuteleacuteseiben meacuteg tudatosabban fordul az aacutelmokhoz

melyeknek staacutetusa hataacuteraacutellapot ndash keacutet vilaacuteg koumlzoumltti koumlztes aacutellapotot felteacutetelez A

haldokloacute szerző az aacutelmok szoumlvegbe aacutegyazaacutesaacuteval jeloumlli meg aacutellomaacutesaacutet eacutelet eacutes halaacutel

hataacuteraacuten Ebben a koumlz-ben ugyanis a legleacutenyegibb eacutelettartalmak ragadhatoacutek meg az

idő az ember szaacutemaacutera veacuteges azonban e kritikus hataacuterhelyzetben a pillanat intenzitaacutesa

veacutegtelen eacuterveacutenyű lehet Az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben a

halaacutelos beteg Csulkaturin tudja hogy eacuteleteacuteből keacutet heacutet van haacutetra Eacuteleteacutenek utolsoacute keacutet

heteacuteből azaz a legintenziacutevebb eacutelettapasztalati szakaszboacutel olvassa ki pontosabban

iacuterja ki naploacute formaacutejaacuteban eacuteleteacutenek leacutenyegiseacutegeacutet Eacutepp ezeacutert van kuumlloumlnoumlsen nagy

jelentőseacutege annak hogy a modern amerikai Turgenyev-kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-

sorozatot a dream-tales (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja szaacutemon192

Az szerző

eacuteletrajzi haacutettere a gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev azeacutert is fordul tehaacutet az

aacutelmokhoz mert azokban tetten eacuterhető az eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot a

pillanatba zaacutert halhatatlansaacuteg az aacutelmok szimbolikus nyelve pedig mint sajaacutetos

megeacuterteacutesforma hozzaacutesegiacutet az aacutelomban az aacutelom-pillanatban feltaacuteruloacute eacutelettartalom

megeacuterteacuteseacutehez

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute

Turgenyev nem szokvaacutenyos pszicholoacutegiai arculattal ruhaacutezza foumll főhőseacutet Jakov

Aratovot ezeacutert is adja feljegyzeacuteseiben a bdquopszicholoacutegiai etűdrdquo megjeloumlleacutest amely

tovaacutebbi műfaji indexkeacutent is szolgaacutel A hős legszembetűnőbb jellemzője az hogy

gondolatai eacutes szavai nincsenek szinkronban fizikai reakcioacuteival metakommunikaacutecioacutes

reflexioacuteival viselkedeacuteseacutevel eacutes tetteivel Nem keacutepes oumlnaacutelloacutean eacutertelmezni sajaacutet

reakcioacuteit keacuteptelen a koumlzvetlen reflexioacutera mivel csaknem keacuteptelen az oumlnaacutelloacute

191

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m 192

Vouml A disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream Tales Aacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben foglaltakkal (42-50

oldal)

106

beszeacutedre a fuumlggetlen verbaacutelis megnyilatkozaacutesokra Aratov nem beszeacutel eacutes

voltakeacuteppen csak a teste reflektaacutel az arca a szeme a leacutegzeacutese a sziacutevdobogaacutesa ndash de

ezen reakcioacutek utaacuten a narraacutetor mindig hozzaacuteteszi bdquode nem szoacutelt egy szoacutet semrdquo (1088)

bdquoAratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) bdquomegdobbant a sziacuteve de

nem szoacutelt egy szoacutem semrdquo (1091) A remegeacutesek sziacutevdobbanaacutesok ismeacutetlődő

megjeleneacutese rendszert alkot megteremtve a metakommunikaacutecioacute nyelveacutet amely

aacutetveszi a verbaacutelis nyelv szerepeacutet Eacuteppen azeacutert keacutepződik szakadaacutes oumlsszefuumlggeacuteshiaacuteny

gondolatai eacutes reakcioacutei koumlzoumltt mert nem beszeacutel bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem nevez

meg nem azonosiacutet nyelvi eszkoumlzoumlkkel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az elbeszeacuteleacutes egyik

centraacutelis probleacutemakoumlreacutet a beszeacuted eacutes a cselekveacutes meg nem feleleacutese alkotja egy sajaacutetos

szinkronicitaacutes-hiaacuteny az aacuteteacutelt esemeacuteny eacutes annak szoacutevaacute formaacutelaacutesa koumlzoumltti megfeleleacutes

hiaacutenya Uacutegy tűnik hogy a hősnek oumlnmagaacuten kiacutevuumll is van egy vilaacutega az eacutenjeacutenek egy

maacutesik vilaacutega ahonnan kiacutevuumllről szemleacuteli eacuterzeacuteseit fizikai reakcioacuteit ndash gyakran nem eacuterti

sajaacutet reakcioacuteit meglepődik rajtuk bdquohangja cserben hagyta ndash s legnagyobb

csodaacutelkozaacutesaacutera szemeacuteből feltartoacuteztathatatlanul csorogni kezdtek a koumlnnyek Mi

fakasztotta ezeket a koumlnnyeket Sajnaacutelkozaacutes Bűnbaacutenat Vagy csak az idegei nem

biacutertaacutek [] De hiszen ő semmi sem volt annak a laacutenynak nem igazrdquo (1102)

Annyenszkij szerint Turgenyev Aratov alakjaacuteban azt a probleacutemaacutet jeleniacuteti

meg miszerint a hős a tudattal proacutebaacutelja megsemmisiacuteteni azt ami a leacutelekben hagyott

nyomot193

Amikor Aratov megkapja Klara Milics leveleacutet amelyben a laacuteny

randevuacutera hiacutevja iacutegy fakad ki bdquoMicsoda butasaacuteg [] Termeacuteszetesen nem megyek

elrdquo (1095) majd hirtelen szinte oumlntudatlanul elindul A randevuacutera menet

folyamatosan az oacuteraacutejaacutet neacutezi de keacuteptelen felfogni hogy az mennyit mutat

bdquoNeacutehaacutenyszor kivette melleacutenyzsebeacuteből az oacuteraacutejaacutet raacuteneacutezett a szaacutemlapjaacutera

visszacsuacutesztatta a helyeacutere de mindig elfelejtette haacuteny perc van meacuteg oumltigrdquo(1097) E

jelenseacuteg aacutelmaiban is visszateacuter Utolsoacute előtti aacutelmaacuteban amikor a halaacutel csoacutenakjaacuteba

iraacutenyiacutetja tiszttartoacuteja Aratov iacutegy szoacutel bdquoNem uumlloumlk bele ndash gondolja Aratov eacutes meacutegis

beleuumll a ladikbardquo (1125)

193

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

107

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg a hősoumlk problematikussaacute vaacuteloacute beszeacutede

amivel talaacutelkozhatunk toumlbbek koumlzoumltt a bdquokoumlzoumllhetetlenseacutegbe uumltkoumlző koumlzleacutesszituaacutecioacutekrdquo

eseteacuteben az Aszjaacuteban194

a vaacutelsaacutegba jutott beszeacuted eseteacuteben a Diadalmas szerelem

dalaacuteban de a Klara Milicsben is a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute A

főhős Aratov bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem tud nyelvileg azonosiacutetani tehaacutet a

verbalitaacutes hiaacutenya jellemzi Klaraacuteval valoacute egyetlen randevuacutejukon Klara iacutegy buacutecsuacutezik

Aratovtoacutel

bdquoCsaloacutedtam magaacuteban [] Mondjon legalaacutebb egy szoacutet Haacutet nincs egy szava

sem Egyetlen szava semrdquo (1099)

Aratov azeacutert vonakodik attoacutel hogy ellaacutetogasson az esteacutelyre mert feacutel a verbaacutelis

eacuterintkezeacutes a beszeacuted keacutenyszereacutetől sőt a lehetőseacutegeacutetől is bdquomindoumlssze neacutehaacuteny szoacutet volt

alkalma mondani de eacuteppen ettől feacutelt mindenneacutel jobbanrdquo (1087)

Mindezzel eacutelesen szemben aacutell baraacutetja Kupfer aki annaacutel inkaacutebb fel van

ruhaacutezva a beszeacuted attribuacutetumaival Őhozzaacute kapcsoloacutedik a beszeacuted a toumlrteacutenetmondaacutes az

elmeseacuteleacutes ezen kiacutevuumll az előtoumlrteacutenet is uacutegy jellemzi Kupfert mint bdquobeszeacutedes fickoacuterdquo

(1085) ndash

bdquoJakovnak tetszettek Kupfer beszaacutemoloacutei (az eredetiben elbeszeacuteleacutesei ndash vouml

laquoрассказыraquo195

) a sziacutenhaacutezakroacutel hangversenyekről baacutelokroacutel melyeknek

aacutellandoacute laacutetogatoacuteja volt ndash s aacuteltalaacuteban arroacutel az idegen vilaacutegroacutel melybe nem mert

behatolni de titokban eacuterdekelteacutek sőt izgattaacutek a fiatal remeteacutetrdquo (1085)

Koumlvetkezeacuteskeacutepp Kupfert uacutegy tudjuk definiaacutelni mint az idegen szoacute vagy idegen

beszeacuted hordozoacutejaacutet amely szemben aacutell a meacuteg meg nem szuumlletett aratovi sajaacutet

194

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig (Az irodalmi forma szemantikai

egyseacutege Turgenyev Aszja ciacutemű kisregeacutenyeacuteben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (Szerk) A szoacutetoacutel a

szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből (Szerk KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten) Budapest Argumentum 1999 336 195

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 397

108

beszeacuteddel Amint Aratov feleacutepiacuteti sajaacutet szoumlvegeacutet megalkotja sajaacutet nyelveacutet az idegen

beszeacuted helyeacutet aacutetveszi a a sajaacutet beszeacuted Az idegen beszeacuted ndash sajaacutet beszeacuted problematikus

viszonyaacutet Bahtyin Слово у Достоевского ciacutemű munkaacuteja modellaacutelja az uacuten

keacutetszoacutelamuacute szoacutet vizsgaacutelja amelyben elkeruumllhetetlen a dialogikus eacuterintkezeacutes196

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben is a hős megnyilatkozaacutesait aacutethatja az idegen szoacutehoz valoacute

viszony azonban ennek a viszonynak a leacutenyege nem megelőlegezeacutes mint

Dosztojevszkijneacutel hanem az idegen beszeacutedbe valoacute goumlrcsoumls kapaszkodaacutes az idegen

szoacuteboacutel valoacute taacuteplaacutelkozaacutes Aratov szaacutemaacutera az informaacutecioacutehoz jutaacutes eleinte szinte

kizaacuteroacutelagos forraacutesa baraacutetja a beszeacuted hordozoacuteja Kupfer A hős szava nem szuvereacuten ndash

az idegen szoacutetoacutel fuumlgg oumlnmagaacuteban nem csak az idegen beszeacuted megerősiacuteteacuteseacutevel keacutepes

eacuterveacutenyesuumllni Amikor Aratov Klara halaacutelhiacutereacutet olvassa az uacutejsaacutegban iacutegy kiaacutelt foumll

bdquoDe haacutetha nem igaz [] Meg kell tudnom De kitől Kupfertől Kupfertől

[] Előszoumlr hozzaacute kell mennemrdquo (1102)

Minden esemeacutenyt koumlvetően amely autoreflexioacutet vonna maga utaacuten Aratov mindig a

beszeacuted meacutediumaacutet Kupfert keresi bdquoegyszerre azt fedezte fel magaacuteban hogy vaacuterja

Kupfertrdquo (1095) bdquoMaacutesnap reggel maga sem tudta mieacutert aacutellandoacutean Kupfert vaacutertardquo

(1097) A hős oumlnmagaacutehoz valoacute viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel Csak az

idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy

alakulhat ki az oumlnreflexiacutev beszeacuted

A tugenyevi elbeszeacuteleacutes-szerkezet egy harmadik aacutetteacutetellel bonyoliacutetja

alakjainak beszeacutedeacutet a hősoumlk kommunikaacutecioacutejaacutet Igaz hogy Aratov csak Kupferen

keresztuumll Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel feacuter hozzaacute bizonyos informaacutecioacutekhoz

illetve eacutert meg bizonyos dolgokat a legfontosabb meacutegis az hogy Aratovban az

informaacutecioacutek lerakoacutednak eacutes csak Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel tud

visszaemleacutekezni csak ekkor tudja felfogni illetve előhiacutevni mindezeket valamint ndash

keacutesleltetve ndash reflektaacutelni mindarra ami vele toumlrteacutent vagy amit laacutetott eacutes benne

lerakoacutedott Ilyenformaacuten a visszemleacutekezeacutes mint keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet A

196

М БАХТИН Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского Глава V Москва

Художественная литература 1972

109

hercegnő első esteacutelyeacuten Aratov veacutegigneacutez az arcokon bdquovalamennyi vendeacuteg arcaacuten

veacutegigfuttatta tekinteteacutet de meg se tudta őket kuumlloumlnboumlztetnirdquo (1087) majd amikor

valaki elkezd zongoraacutezni Aratov felaacutell eacutes taacutevozik bdquomagaacuteval vitt lelkeacuteben egy

zavaros eacutes suacutelyos benyomaacutest amelyen azonban aacutetuumltoumltt egy előtte is eacuterthetetlen de

jelentős sőt nyugtalaniacutetoacute eacuterzeacutesrdquo (1087) Maacutesnap Kupfer nem joumln el hozzaacute tehaacutet nem

toumlrteacutenik beszeacuted nem megy veacutegbe nyelvi azonosiacutetaacutes de Aratov folyton igyekszik

visszaemleacutekezni valamire bdquovalami kampoacute megakadt a lelkeacuteben Mindig

visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy mire ndash s ez a bdquovalamirdquo a

hercegnőneacutel toumlltoumltt esteacutere vonatkozottrdquo (1088)

Kupfer taacutevolleacutete eseteacuten azaz a beszeacuted hiaacutenyaacuteban nem talaacutelja az oumlsszefuumlggeacutest

csak a vele valoacute uacutejabb talaacutelkozaacutes hozhat megfejteacutest Amikor Kupfer uacutejra eljoumln eacutes egy

uacutejabb esteacutelyre invitaacutelja Aratovot előre felhiacutevja baraacutetja figyelmeacutet egy fiatal rendkiacutevuumll

tehetseacuteges eacutenekes-sziacuteneacutesznőre Aratov megkeacuterdezi tőle bdquoEacutes honnan keruumllt ide az a

csodaacutelatos leaacuteny ndash Azt nem tudom megmondani De te bizonyosan laacutettad maacuter azon

az esteacutelyen ndash Aratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) Ekkor eacuterti

meg azt hogy mire igyekezett visszaemleacutekezni annyira most eacuterti csak meg ndash

keacutesleltetve ndash az oumlsszefuumlggeacutest Aratov megkeacuterdezi a laacuteny neveacutet Kupfer vaacutelasza bdquo ndash

Klara ndash Klara ndash szakiacutetotta feacutelbe Aratov ndash Lehetetlenrdquo (1089) Ezt a reakcioacutejaacutet is

csak keacutesőbb azaz keacutesleltetve lehet majd megeacuterteni egy keacutesőbbi visszaemleacutekezeacutessel

amikor Aratov arra emleacutekezik hogy nemreacutegiben olvasta Walter Scott St Ronanrsquos

Well ciacutemű regeacutenyeacutet melynek hőse a tragikus sorsuacute Clare Mowbray tovaacutebbaacute az is

eszeacutebe jut hogy egy orosz koumlltő Kraszov az 1840-es eacutevekben verset is iacutert Clare

megraacutezoacute toumlrteacuteneteacuteről Несчастная Клара (laquoszerencseacutetlen Klararaquo) ciacutemmel amelyet

Aratov szinteacuten olvasott raacuteadaacutesul mindveacutegig fuumlleacuteben zakatol a vers refreacutenje

bdquoНесчастная Клара Безумная Клараrdquo197

ndash bdquoSzerencseacutetlen Clara Eszeveszett

Clarardquo (1094)

Ezek segiacutetseacutegeacutevel előhiacutevaacutesaacuteval Aratov maacuter meg tudja fejteni koraacutebbi

reakcioacuteit sziacutevdobbanaacutesait remegeacuteseacutet Iacutegy azt mondhatjuk az intertextussal

kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes egy olyan aacutetteacutetel a reflexioacuteban amely neacutelkuumll Aratov

197

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 408

110

nem eacuterteneacute meg sajaacutet reakcioacuteit Az ilyen visszaemleacutekezeacutesek utaacuten a narraacutetor

hozzaacuteteszi az utoacutelagos magyaraacutezatot a hős koraacutebbi reakcioacuteira vonatkozoacutean bdquoMost

maacuter tudta mieacutert csodaacutelkozott akkor annyirardquo (1093) bdquoezeacutert is lepődoumltt meg mikor

Kupfer Klara Milics nevet mondott nekirdquo (1094) Ennek a visszaemleacutekezeacutesnek azeacutert

van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a gondolatkeacutepzeacutes maacuter keacutet forraacutesboacutel aacutell oumlssze az

eacutelettapasztalatboacutel eacutes az irodalomboacutel Uacutegyszoacutelvaacuten keacutet Klara talaacutelkozik oumlssze iacutegy maacuter

nemcsak empirikus tapasztalat lesz hanem a szoumlvegek reacuteveacuten koumlzvetiacutetett eszteacutetikai

tapasztalat is kialakul roacutela Aratov reflexioacuteiban Az elbeszeacuteleacutesben az előtoumlrteacutenet taacuterja

foumll azt a teacutenyt hogy Aratov mielőtt megismerneacute Klara Milicset szinte csak idegen

szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatokat

bdquomagaacutenyosan koumlnyveibe temetkezve eacuteltrdquo (1084)

Majd amikor előszoumlr mozdul ki otthonaacuteboacutel eacutes elmegy a hercegnő esteacutelyeacutere idő előtt

felaacutell eacutes taacutevozik bdquos megint koumlnyveibe buacutejtrdquo (1095)

E folyamat annak a modellnek a segiacutetseacutegeacutevel koumlvethető nyomon amelyet

Kovaacutecs Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vaacutezol foumll

az emleacutekezeacutest az emleacutekezet elmeacuteleteacutet illetően198

Kovaacutecs ndash Igor Szmirnov nyomaacuten ndash

az emleacutekezeacutesben megkuumlloumlnboumlztet uacuten epizodikus eacutes szemantikus halmazokat ami azt

jelenti hogy az emleacutekezeacutes egyfelől empirikus eacuteletvilaacutegi tapasztalatokboacutel maacutesfelől

tanult szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatboacutel taacuteplaacutelkozik199

Szmirnov a kiacuteseacuterleti

pszicholoacutegiaacuteboacutel veszi az epizodikus eacutes szemantikus emleacutekezet fogalmait miacuteg az

előbbi nincs hataacutessal egy adott diszkurzus megszervezeacuteseacutere az individuum a fizikai

vilaacuteg befogadoacutejakeacutent tett szert raacute addig az utoacutebbi az elsajaacutetiacutetott szoumlvegek eacutes

jelrendszerek raktaacutera tehaacutet a valoacutesaacuteg teacutenyeinek kuumlloumlnboumlző szubsztitutumaiboacutel kivont

informaacutecioacute keacutepezi Az emleacutekezetben toumlrteacuteneti sorrendben elraktaacuterozoacutedoacute epizodikus

engrammaacutek azaz emleacuteknyomok csak a szemantikus engrammaacutek segiacutetseacutegeacutevel

rendezhetők uacutejra tovaacutebbaacute lehetőveacute teszik hogy az individuum belőluumlk asszociatiacutev

198

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (szerk) A

szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest

Argumentum 1999 43 199

Vouml Игорь СМИРНОВ На пути к теории литературы Родопи 1987

111

csoportokat hozzon leacutetre tehaacutet a szemantikus nyomok egy immanensen szervezett

rendszerreacute oumlsszeaacutelloacute egyseacutegeket keacutepeznek200

Ezt kiegeacutesziacutetve Kovaacutecs azt a jelenseacuteget

vizsgaacutelja amikor az emleacutekező nem tudja hogy mire emleacutekezik ndash mint Turgenyev

hőse eseteacuteben (bdquoMindig visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy

mirerdquo 1088) tehaacutet amikor az emleacuteknyom hiaacutenyaacuteroacutel van szoacute Az emleacuteknyom hiaacutenya

miatt rsquoheacutezagrsquo keletkezik a toumlrteacutenetben ezeacutert felmeruumll a narraacutecioacute igeacutenye ebben az

esetben az űrt az idegen szoumlvegek toumlltik ki Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az idegen szoumlveg

igeacutenye akkor meruumll fel amikor hiaacuteny aacutell fenn az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban Ilyenkor az intertextusok egeacutesziacutetik ki az emleacuteknyom hiaacutenyaacutet A

turgenyevi szoumlveg toumlkeacuteletesen modellaacutelja azt az eszkoumlzt amellyel kikuumlszoumlboumllhető a

hiaacutetus ez pedig nem maacutes mint az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Ez a keacutet

halmaz adja ki az uacutej szoumlveget ezek segiacutetseacutegeacutevel rendeződnek oumlssze a hősben a

lerakoacutedott eacutes nem előhiacutevott informaacutecioacutek Ilyeteacuten moacutedon alkotja meg maga

Turgenyev Klara Milics alakjaacutet az elbeszeacuteleacutesben Felhasznaacutelja empirikus

tapasztalataacutet azaz epizodikus emleacutekezeteacutet feldolgozva a videacuteki sziacuteneacutesznő valoacuteban

megtoumlrteacutent tragikus eseteacutet emellett paacuterhuzamosan taacuteplaacutelkozik szemantikus

emleacutekezeteacuteből az ismert szoumlvegekből a Walter Scott regeacutenyből a Kraszov versből

a Csajkovszkij-romaacutencboacutel az Anyeginből a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacuteboacutel a Bibliaacuteboacutel (Eacutenekek

eacuteneke) melyek iacutegy mind intertextusokkaacute azaz Turgenyev hőseacutenek maacutesik

komponenseacuteveacute vaacutelnak

A titok-proacutezaacuteban meguacutejuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted egyik meghataacuterozoacute ismeacuterve

az intertextuaacutelis baacutezis kiterjeszteacutese ami a legjellemzőbben a Klara Milicsben

csuacutecsosodik ki Megjelennek motiacutevumok a szlaacutev folkloacuterboacutel a goumlroumlg eacutes szlaacutev

mitoloacutegiaacutekboacutel az antik irodalomboacutel a Bibliaacuteboacutel ahogyan Shakespeare Puskin

valamint a neacutemet az angol vagy a lengyel romatika szoumlvegeiből Az esteacutelyen Klara

Milics a Delvig szoumlvegeacutere komponaacutelt Glinka-romaacutencot majd a Geothe verseacutere

keacuteszuumllt Csajkovszkij-romaacutencot eacutenekli Tatjana leveleacutet szavalja az Anyeginből majd

hozzaacute hasonloacutean ő iacuter levelet Aratovnak aki keacutesőbb Shakespeare hőseihez

Hamlethez illetve Roacutemeoacutehoz hasonliacutetja magaacutet majd Puskin Schiller eacutes Mickievicz

200

Igor SZMIRNOV Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom (Ford Szilaacutegyi

Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

112

verseit ideacutezi veacuteguumll bdquoboldogrdquo halaacuteltusaacutejaacuteban Paacutel apostol szavait deklamaacutelja (1119)

Az empirikus eacutelettapasztalat mellet ezen intertextusok keacutepezik azt a forraacutest amelyből

a szerző feleacutepiacuteti hőseit eacutes azok beszeacutedeacutet Iacutegy az irodalmi szoumlveg ismeacuterve azon

szoumlvegek veacutedelme melyek a szemantikai emleacutekezet kuumlloumlnboumlző formaacuteieacutert felelősek

A szoumlvegek koumlzoumltt leacutetesiacutetett kapcsolatok előaacutelliacutetaacutesaacuteval az irodalmi szoumlveg az

bdquoidegenrdquo szoumlvegek tekinteteacuteben tehaacutet autodefenziacutev szerepet toumllt be201

Az elbeszeacuteleacutesben az emleacutekezeacutesnek azeacutert is van megkuumlloumlnboumlztetett szerepe

mert oumlneacutertelmezeacutest szolgaacuteloacute oumlnreflexiacutev beszeacuted csak akkor alakulhat ki ha a hős

emleacutekezeteacutet a benne őrzoumltt empirikus eacutes szoumlvegi halmazok toumlrteacutenetteacute rendezeacuteseacutevel

narraacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki Toumlrteacutenetmondaacutes nem joumlhet leacutetre emleacutekezeacutes neacutelkuumll A hős az

emleacutekezeacutest jelekkel hajtja veacutegre eacutes a jeloumlleacutes milyenseacutege uacutej szemantikaacutet alkot Az

emleacutekezeacutes aacutethidal keacutet időt a jelent eacutes a muacuteltat iacutegy maga az emleacutekezeacutes lesz a koacuted

amely szabaacutelyozza a beszeacutedet Ilyenformaacuten az emleacutekezeacutes maacuter interpretaacutecioacute is

egyben nem pusztaacuten reprodukcioacute

Aratov a hercegnőneacutel megrendezett koncert utaacuten uacutejra csupaacuten oumlsszekavarodott

eacuterzeacuteseket tapasztal magaacuteban mert Kupfer nem joumln el eacutes uacutejra elmarad a beszeacuted a

rendező elv Ekkor beszeacuted helyett illetve a beszeacuted poacutetlaacutesaacutera leuumll a zongoraacutehoz hogy

eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a

Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara Milics eacutenekelt az esteacutelyen Mivel beszeacuteddel

nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv

nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni arra ami vele toumlrteacutent a hős

mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja

megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet

dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet Klara eacutenekeacuteből azaz rekonstruaacutelni

oumlnmagaacuteban Klara most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes

kommunikaacutecioacutes rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet Mivel most uacutejboacutel

foumll kell taacuternia azt amire nem emleacutekszik mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej szemiotikai

rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A hangverseny utaacuten otthon Aratov leuumll a

zongoraacutehoz hogy megproacutebaacuteljon visszaideacutezni reacuteszleteket Klara eacutenekeacuteből

201

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete I m 44

113

bdquoodament a pianiacutenoacutehoz majdnem oumlntudatlanul felemelte a fedeleacutet proacutebaacutelta

megtalaacutelni emleacutekezetből a Csajkovszkij-romaacutenc dallamaacutetrdquo (1095)

A zene az egyetlen hiteles kommunikaacutecioacutes csatorna az egyetlen hiteles jelrendszer

szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara alakjaacutet eacutes a zene tolmaacutecsolaacutesaacuten

keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt Aratovnak ez az első leacutepeacutese első

kiacuteseacuterlete amellyel megproacutebaacutel elszakadni elrugaszkodni az idegen beszeacutedtől eacutes

megteremteni egy sajaacutet szemeacutelyes nyelvet

A visszaemleacutekezeacutesek segiacutetseacutegeacutevel kialakult reflexioacute-faacutezisok a koumlvetkező

koumlzvetiacuteteacutesek nyomaacuten koumlvetik egymaacutest tapasztalat (jeloumlletlen) rarr idegen beszeacuted

(jeloumlleacutes-1) rarr Klara zeneacuteje (jeloumlleacutes-2) rarr Aratov-eacuten zeneacuteje (mint Klara zeneacutejeacutenek

reprodukcioacuteja) (jeloumlleacutes-3) Ilyenformaacuten a keacutesleltetett szoumlvegkoumlzi reflexioacute eacutes a maacuter

emliacutetett szinkronicitaacutes hiaacutenya taacutemaszt akadaacutelyokat az alanyi azonossaacuteg feleacute vezető

uacuteton amely az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacuteja202

Az alanyi azonossaacuteg

kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban a legnagyobb gaacutet az aacutellandoacute reflexioacute az oumlnreflexioacute

amely eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel Mindez tovaacutebb bonyoloacutedik azaacuteltal hogy a reflexioacute aacutetteacuteteleződik

folyamatosan keacutesleltetve van mert csak visszaemleacutekezeacutessel mehet veacutegbe

Ilyenformaacuten a reflexioacute el van nyuacutejtva kuumlloumlnboumlző faacutezisokra oszlik Az alanyi

azonossaacuteghoz vezető folyamat kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Egy olyan nyelveacute

amelyen keresztuumll Aratov reprodukaacutelni tudja a valoacutesaacutegot rekonstruaacutelni Klara keacutepeacutet

toumlrteacuteneteacutenek megalkotaacutesa reacuteveacuten valamint megismerni őt eacutes oumlnmagaacutet Klaraacutehoz valoacute

viszonyaacuteban Olyan diszkurzusra van szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg

tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej

nyelv igeacutenye jelenik meg amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet

uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet

ezaacuteltal megismerni eacutes megeacuterteni Klaraacutet eacutes egyuacutettal aacuteteacuterteacutekelni oumlnmaga őhozzaacute hozzaacute

202

Lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание

Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und

Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994

114

valoacute viszonyaacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes aktusaacutenak Az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a

koraacutebbi reacuteszegyseacutegeket vagyis Kupfer toumlrteacuteneteit az uacutejsaacuteghiacutereket Platosa neacuteni

bdquomeseacuteitrdquo a pletykaacutekat Klara nőveacutereacutenek Anna Szemjonovnaacutenak rsquoelmeseacuteleacuteseitrsquo

Klara leveleacutet majd naploacutejaacutet hogy megeacutertse azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa

magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja

azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben

hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez A hős ugyanis soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ahogyan Aratov megismeri illetve megeacuterti Klaraacutet eacutes oumlnmagaacutet egy

olyan oumlsszetett folyamat soraacuten megy veacutegbe amely fokozatosan egymaacutesra eacutepuumllő

narratiacutev reacuteszegyseacutegekkel konstituaacuteloacutedik

Kupfer toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai rsquoelbeszeacuteleacutesersquo Klaraacuteroacutel rarr Klara eacuteneke előadaacutesa a

sziacutenpadon rarr uacutejsaacuteghiacuterek Klaraacuteroacutel rarr az anya toumlrteacutenetei Klaraacuteroacutel rarr a nőveacuter

toumlrteacutenetei elbeszeacuteleacutese Klaraacuteroacutel rarr Klara feacutenykeacutepe rarr Klara naploacuteja

Mielőtt Aratov aacutelmokat laacutet Klara iacutegy fakad ki neki bdquoMaga nem eacutertett meg semmitrdquo

(1099) A hős maga sem eacuterti sajaacutet viselkedeacuteseacutet

bdquoMieacutert nem feleltem neki mikor csak egyetlen szoacutet kiacutevaacutent tőlemrdquo (1100)

A hős eleinte erős ellenszenvet eacuterez a nő iraacutent nem-tetszeacuteseacutet hangoztatja Klara

vonaacutesait bdquooumlrdoumlginekrdquo laacutetja illetve oumlrdoumlgi attribuacutetumokkal iacuterja le feketeseacuteg fekete

szőrzet vad durva szőroumls bdquohaja kiacutegyoacutekeacutent oumlmloumltt a vaacutellaacuterardquo(1097-98) eacutes Kupfer is

iacutegy nyilatkozik roacutela bdquoolyan buumlszke volt Buumlszke ndash mint a saacutetaacutenrdquo (1104) Azonban

ahogy aacutelmaiban Aratov megalkotja szemeacutelyes elbeszeacuteleacuteseacutet amellyel feleacutepiacuteti sajaacutet

szoumlvegeacutet eacutes rekonstruaacutelja Klara keacutepeacutet ellenszenve a laacuteny iraacutent fokozatosan

rokonszenvbe fordul aacutet eacutes Klara alakmaacutesairoacutel is fokozatosan eltűnnek az oumlrdoumlgi

vonaacutesok Ezek utaacuten Aratovnak megtetszik Klara kuumllseje megtetszik előadaacutesmoacutedja eacutes

eacuteneke is tehaacutet mindaz amit koraacutebban megvetett az aacutelom tehaacutet szemleacuteletvaacuteltaacutest

115

eredmeacutenyez vaacutelaszkeacutent artikulaacutelhatoacute Az aacutelmokat megeacuterteacutes koumlveti Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Utolsoacute aacutelmaacuteboacutel a hős az eacutertelem

teljesseacutegeacutenek tudataacuteban kiteljesedett szellemi arculattal eacutebred fel

bdquoAratovnak olyan volt az arca mint aki megtudott egy nagy titkot s

feacutelteacutekenyen megtartja eacutes megőrzi magaacutenakrdquo (1128)

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben tehaacutet ndash ahogyan a fenti seacutema is bemutatta ndash a

szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő kommunikaacutecioacutes

modell kiegeacuteszuumll azzal a komponenssel melyben az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő

instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel Kupfer Klara anyja eacutes nőveacutere az uacutejsaacutegiacuteroacute illetve Klara

maga leveleacuteben eacutes naploacutejaacuteban mind narraacutetorkeacutent leacutepnek fel miacuteg Aratov ezen

elbeszeacutelői aktusoknak a recipiense azaz befogadoacuteja E staacutetusza az aacutelomban vaacuteltozik

meg mivel e sorozat veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise az

aacutelomban szuumlletik meg Aratov aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti meg illetve szintetizaacutelja

ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az

aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute

illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet sajaacutet nyelveacutet megteremteni

ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev megnyilatkozaacutesai Ez

azt jelenti hogy a reaacutelis toumlrteacutenet melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev toumlrteacutenetet s eacutepp ez az ami a

halaacutel utaacuten van Ennek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet

aktusa is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes

narraacutecioacute A rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov hanem egy fiktiacutev elbeszeacutelő

Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenet

illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz

Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre az alanyi identitaacutes a

narratiacutev azonossaacuteg

116

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS

Miutaacuten Aratov rekonstruaacutelja Klara eacutenekeacutenek dallamaacutet azaz rekonstruaacutelja magaacuteban

Klara zenei keacutepeacutet bemegy nagyneacutenjeacutehez hogy anyjaacuteroacutel beszeacutelgessenenek bdquoNagyon

joacutel tudta mindezeket de most eacuteppen erről szeretett volna beszeacutelnirdquo (1096)rdquo Ekkor

szembesuumllhetuumlnk azzal a teacutennyel hogy hogy egy veacutegtelenuumll erős komplexus-szerű

anyakeacutep eacutel a hősben

bdquoDe egyaacuteltalaacuteban nem ilyennek keacutepzelte azt a meacuteg ismeretlen nőt azt a

leaacutenyt akinek ő egeacuteszen odaadhatja magaacutet Ritkaacuten aacutelmodozott erről de a

tiszta keacutepet mely akkor megjelent a keacutepzeleteacuteben maacutes keacutep ideacutezte fel

boldogult anyjaacutenak a keacutepe akire alig tudott visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet

szentseacutegkeacutent megőrizterdquo(1093-94)

A szentkeacutep minőseacutegeacuteben tartott anya-portreacute a hős szobaacutejaacutenak falaacuten annak toumlrteacutenete

eacutes az aacuteltala leacutetrehozott előzetes szimboacutelumrendszer aacuteltal rajzoloacutedik ki a turgenyevi

archetipikus anyakeacutep

bdquoIlyen finom arceacutele ilyen joacutesaacutegos vilaacutegos szeme ilyen selymes haja ilyen

mosolya ilyen deruumllt arckifejezeacutese kell hogy legyen annak a nőnek annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094)

Szentkeacutepkeacutent feacuteltve őrzi anyja keacutepeacutet szobaacuteja falaacuten bdquo[anyjaacutera] alig tudott

visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet szentseacutegkeacutent őrizterdquo (1094) Ez az anyakeacutep hataacuterozza

meg a hősben a nőkről alkotott eszmeacutenyiacutetett keacutepeacutet bdquoilyennek kell lennie annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094) Aratov eszmeacutenyeacutet egyeduralkodoacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan ez a portreacute azaz anyja attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg amelyektől

nem tud elszakadni finom arceacutel vilaacutegos szem selymes haj joacutesaacutegos deruumllt arc stb

ndash ezen vonaacutesoknak gyoumlkeres ellenteacutete Klara Milics kuumllseje bdquoez a feketeacutes bőrű barna

durva hajuacute nőrdquo ndash aki bdquocsak rosszlelkű eacutes esztelen lehet ndash bdquoCigaacutenylaacutenyrdquo (Aratov

117

nem tudott rosszalloacutebb kifejezeacutest kitalaacutelni) ndash haacutet mi ez a leaacuteny nekirdquo (1094) Aratov

ezeacutert neacutenjeacutevel egyuumltt feleveniacuteti anyja keacutepeacutet majd szembeaacutelliacutetja anyja eszmeacutenyiacutetett

alakjegyeit Klara vadsaacutegaacuteval feketeseacutegeacutevel durva soumlteacutet vonaacutesaival amelyek iraacutent

erős ellenszenvet eacuterez mivel anyja szakralizaacutelt attribuacutetumainak rabsaacutegaacuteban van s

ezzel egyuumltt reflexioacuteiban oumlsszeuumltkoumlzik a gyengeacutedseacuteg eacutes a durvasaacuteg a puhasaacuteg eacutes a

kemeacutenyseacuteg a vilaacutegos eacutes a soumlteacutet vonaacutesok Az archetipikus anyakeacutep ilyeteacuten moacutedon

valoacute megjeleniacuteteacutese oumlneacuteletrajzi utalaacutes is egyben a szerzőnek sajaacutet zsarnoki anyjaacuteval

valoacute komplexus-szerű kapcsolataacutera Turgenyev az anyjaacutehoz valoacute viszonyaacutet a

legplasztikusabban az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacutes nyitaacutenyaacuteban

mutatja be

bdquoAnyaacutem ritka ereacutenyes houmllgy volt csakhogy eacuten nem ismertem meacuteg egy nőt

akit az ereacuteny keveacutesbeacute tett volna boldoggaacute Ereacutenyei nyomasztoacute suacutellyal

nehezedtek raacute emiatt mindenkit meggyoumltoumlrt [] Csak egyetlen egyszer laacutetam

őt teljesen nyugodtnak meacutegpedig halaacutelaacutet koumlvető napon a koporsoacutebanrdquo203

Szaacutemos kutataacutes hozzaacuteteszi hogy Varvara Petrovna Turgenyev anyja a szerzővel

intim viszonyt aacutepoloacute műveacutesznőt Pauline (Polina) Viardot-t nevezte cigaacutenylaacutenynak

illetve a sziacutenhaacutezi publikum egy reacutesze is leneacutezte az eacutenekes-sziacuteneacutesznőt felteacutetelezett

cigaacuteny szaacutermazaacutesa miatt204

A hősnő alakja megformaacutelaacutesaacutenak egyik forraacutesa

Turgenyev szaacutemaacutera egyeacutertelműen Viardot s ez nemcsak abban nyilvaacutenul meg hogy

kuumllső vonaacutesaik tulajdonsaacutegaik teljesen megegyeznek (fekete kifejező szemek soumlteacutet

haj laacutegy althang) eacutes hogy Klara Milics is eacutenekes-sziacuteneacutesznő hanem tovaacutebbi nyiacutelt eacutes

rejtett utalaacutesok fedik fel a paacuterhuzamokat Amikor Aratovot Kupfer előszoumlr invitaacutelja

az esteacutelyre felhiacutevja figyelmeacutet a tehetseacuteges sziacuteneacutesznőre

bdquoMeacuteg nem tudjuk eldoumlnteni Rachel-e vagy Viardot mert kitűnően eacutenekel s

eacuteppen olyan kitűnően szaval eacutes jaacutetszikrdquo (1088)

203

Ivan TURGENYEV Egy felesleges ember naploacuteja (Ford Hima Gabriella) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 41 204

В ТОПОРОВ Странный Тургенев Москва Российский Государственный Гуманитарный

Институт 1998 135-136

118

Tovaacutebbaacute Klara Milics azt a Csajkovszkij-romaacutencot adja elő az esteacutelyen amelyet

Viardot toumlbbszoumlr is előadott peacuteldaacuteul a paacuterizsi orosz (keacutesőbb Turgenyev neveacutet viselő)

koumlnyvtaacuter megalapiacutetaacutesakor 1875 februaacuter 27-eacuten205

Aratov szobaacutejaacutenak a falaacuten fuumlgg anyja arckeacutepe Aratov szaacutemaacutera a nő ideaacutelis

eszmeacutenyi rajza eacutes megtestesiacutetője Amikor nem lehetseacuteges a reflexioacute verbaacutelis nyelven

a keacutep kommunikaacutel hozzaacute Ilyenformaacuten az archetipikus anyakeacutep az anya emleacuteke egy

előzetes szimboacutelumrendszert alkot amely ugyancsak blokkolja a sajaacutet nyelv

kialakulaacutesaacutet Iacutegy lesz doumlntő fordulat az elbeszeacuteleacutesben az a pillanat amikor Aratov

Klara feacutenykeacutepeacutevel teacuter haza leveszi a falroacutel az anya-portreacutet majd a fioacutekba rakja

Klara keacutepeacutet pedig belehelyezi a sztereoszkoacutepba Ez lesz az a mozzanat amikor

megszűnik az anyakeacutep egyeduralma eacutes dominanciaacuteja ekkor ugyanis anyja keacutepeacutet a

lelkeacuteben elfoglalja Klara Milics keacutepe

A hős aki a maacuter meghalt nőbe szeret bele reflexioacuteiban keacutenytelen uacutejabb eacutes

uacutejabb szemiotikai modelleket mozgoacutesiacutetani hogy reprodukaacutelhassa az elvesztett

Klaraacutet a kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig eleacuterkezik Klara Milics egy uacutejabb

rsquoreprezentaacutecioacutejarsquo egy uacutej jelrendszerben Aratov eleinte csak baraacutetja Kupfer beszeacutede

toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai eacutes rsquomeseacuteleacuteseirsquo reacuteveacuten ismerhette meg Klaraacutet azonban amikor

Kupfer maacuter taacutevolmarad vele egyuumltt elmarad a beszeacuted is az addigi rendező elv

Ekkor beszeacuted helyett leuumll a zongoraacutehoz hogy eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb

megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara

eacutenekelt Mivel beszeacuteddel nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell

rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni

arra ami vele toumlrteacutent a hős mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez

fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene

Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet

Klara eacutenekeacuteből azaz egy bizonyos szempontboacutel uacutejra oumlsszerakni oumlnmagaacuteban Klara

Milics most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes kommunikaacutecioacutes

rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej

205

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m

119

szemiotikai rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A zene az egyetlen hiteles

jelrendszer szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara Milics alakjaacutet eacutes a zene

tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt

A hősnek tehaacutet mindig uacutejabb szemiotikai rendszert kell mozgoacutesiacutetania eacutes

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej szemantikaacutet hoz leacutetre Minden egyes uacutej szemantika Klara

leiacuteraacutesaacutera toumlrekszik eacutes reacuteszben az adott kommunikaacutecioacutes rendszer dimenzioacuteinak

fuumlggveacutenye is az hogy milyen uacutej jeloumlleacutesek joumlnnek leacutetre Amikor Aratov előszoumlr laacutetja a

nőt csak azokat a tartalmakat tudja megragadni amelyeket a vizuaacutelis modell enged

meg ezeacutert azutaacuten mozgoacutesiacutetja az akusztikus modellt is a zene nyelveacutehez fordul

miaacuteltal leacutetrejoumln az aacutetmenet egy maacutesik szemiotikai rendszerbe melynek soraacuten

veacutegbemegy a szemantikai fordiacutetaacutes a vizuaacutelis modell Klara kuumllső testi attribuacutetumait

(bdquodurva vad fekete szőroumlsrdquo) mutatja be ezt a modellt azonban az az előzetes

szimboacutelumrendszer blokkolja amelyet az anya emleacuteke az anya aacutellandoacutean jelenleacutevő

ndash Aratov aacuteltal a szobaacuteja falaacuten bdquoszentkeacutepkeacutent őrzoumlttrdquo ndash portreacuteja hozott leacutetre Ez az

archetipikus anyakeacutep olyan dominaacutensan uralja Aratov rsquolaacutetaacutesaacutetrsquo hogy nem engedi

befogadni az attoacutel elteacuterő vizuaacutelis jegyeket Az akusztikus modell alkalmazaacutesaacuteval

azonban joacutel eacuterzeacutekelhető az attribuacutetumok megvaacuteltozaacutesa a szemantika meguacutejulaacutesa az

uacutej szemiotikai rendszer illetve a szemantikai fordiacutetaacutes reacuteveacuten A zene azaz az

akusztikus modell Klara eacutenekeacutet hangjaacutet zeneacutejeacutet ragadja meg melyek sokkal inkaacutebb

keacutepviselik Klara leacutenyegiseacutegeacutet A vizuaacutelis modell adta vonaacutesok megvaacuteltoznak Klara

zeneacuteje hangja bdquolaacutegyan felcsengő tompiacutetott gyoumlnyoumlrű althangrdquo (1093)

A zene mint szemiotikai rendszer megjeleneacuteseacutenek az elbeszeacuteleacutesben azeacutert is

van megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a zene modellt alkot Aratov előtoumlrteacuteneteacuteből

az deruumll ki hogy a hős feacutenykeacutepeacuteszettel foglalkozik azaz maacutes vilaacuteglaacutetaacutessal a

feacutenykeacutepeacuteszettel modellaacutelja a valoacutesaacutegot tehaacutet nem akusztikai hanem vizuaacutelis

modellel Amikor Aratov leuumll a zongoraacutehoz hogy feleveniacutetse reprodukaacutelja Klara

zeneacutejeacutet-eacutenekeacutet azt jelenti hogy maacuter vizuaacutelisan nem tudja modellaacutelni őt ezeacutert fordul

a zeneacutehez Aratov fejlődeacutesen megy tehaacutet keresztuumll Mivel Klara leacutenyegeacutet akarja

megragadni ndash amit nem maacutes mint az ő eacuteneke hangja zeneacuteje keacutepvisel ndash eljut az

egyik szemiotikai rendszerből (keacutepi vizuaacutelis modell) a maacutesikba Klara Milics

fonikus modelljeacutehez elszakadva a vizuaacutelis modelltől

120

Az akusztikai modell szubsztituacutetuma pedig a levegő mely ennek

koumlvetkezteacuteben teacutemakeacutent is megjelenik az elbeszeacuteleacutesben Klara lehellete leacutelegzete

leacutelegzeacutese majd Klara mint fuvallat (vouml a lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash

душаrsaquorsaquo szavak etimoloacutegiaacutejaacutet lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo hasonloacutean a magyar lsaquolsaquolevegő

ndash leacutelegzet ndash leacutelekrsaquorsaquo szavakhoz) 206

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A levegő mozgaacutesaacuteval a szeacutellel megszoacutelal egy anyagtalan testtelen hang ami a

levegő mozgaacutesaacuteboacutel-rezgeacuteseacuteből konstituaacuteloacutedik eacutes a szubjektumot artikulaacutelja (bdquoEacuten

Eacutenrdquo) Ezzel elemzeacutesuumlnkben eleacuterkeztuumlnk egy szintagmatikus sor veacutegeacutehez Ezt a

sorozatot az a szekvencia hozza leacutetre miszerint Klara Milics alakja mindig maacutes

jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a

rendszerekben Klara kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai azaz behelyettesiacuteteacutesei Klara

vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden jelrendszerben a nő

alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek

A keacutepviseletek szintagmatikus seacutemaacuteja Klara a sziacutenpadon teljes valoacutejaacuteban rarr

Klara feacutenykeacutepe laacutetvaacutenya rarr Klara hangja zeneacuteje rarr Klara lehellete rarr

Klara mint fuvallat

A Klara Milicset kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig joumln egy uacutej reprezentaacutecioacute

azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal A materializaacutelt attribuacutetumok

fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet egy fejlődő haladoacute szintagmaacuteroacutel van szoacute

mely a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

206

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch Heidelberg 1950-1958 I559

121

A fentiekben foumllvaacutezolt szintagma elemzeacutese az intermedialitaacutes probleacutemaacutejaacutet

veti fel illetve az egyes alakmaacutesok koumlzoumltt fennaacutelloacute fordiacutetaacutesi viszony keacuterdeacuteseacutet207

A

narraacutecioacute a laacutetott keacutepet a hallott zeneacutet a levegő mozgaacutesaacutet verbaacutelis nyelvre fordiacutetja le

A hős szempontjaacuteboacutel a zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban a verbaacutelis nyelven jut el

ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo

egyfelől azon a csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a

verbaacutelis szoumlveg csatornaacutejaacuten Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet hogy a

szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutenak minőseacutegeacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquohervadt fuvolistardquo bdquotuumldőbeteg floacutetaacutes sziszegirdquo bdquoelkoumlpkoumldirdquo a zenedarabot a buzgoacute

zongorista puumlfoumll kalimpaacutel Klara Milics hangjaacutenak pozitiacutev vonaacutesai pedig előteacuterbe

keruumllnek bdquotompiacutetottrdquo bdquokeserűen felcsengőrdquo bdquotelt laacutegy mereacuteszen csengőrdquo (1091-

93) A zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye akkor leacutep fel amikor a hős nem tud

beszeacutelni A szerző azonban megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet szavakat helyez a hangok

helyeacutere azaz nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

Megfigyelhetjuumlk tehaacutet ahogyan a cselekmeacutenytoumlrteacutenet szintjeacuten a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az

uacutetjaacutet az elbeszeacuteleacutes szintjeacuten az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet

kiacuteseacuteri minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash Klara Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre

A TURGENYEVI METAFORA

Gersenzon szerint a veacutegtelenseacutegtől valoacute rettegeacutes soha nem hagyta el Turgenyevet s

eacutepp ezeacutert foglalkozott annyit a szerelemmel amely szaacutemaacutera az bdquooumlnazonosiacutetoacute eacutes

oumlnmegerősiacutető eacutelet megtestesuumlleacuteserdquo volt208

Nagy Istvaacuten kiemeli Gersenzon irodalmi-

eszteacutetikai koncepcioacutejaacuteban a szerző prioritaacutesaacutet vagyis az iacuteroacute eacutelő szemeacutelyiseacutegeacutenek a

szoumlvegen kiacutevuumlli kontextusoknak az episztolaacuteris oumlroumlkseacutegnek eacutes a biograacutefiai teacutenyeknek

207

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben I m 208

Vouml М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсква 1919 63 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

122

a szerepeacutet az irodalmaacuter-filozoacutefus Turgenyev-eacutertelmezeacuteseacuteben209

Ilyenformaacuten

Gersenzon szerint a szerelem lesz Turgenyev szaacutemaacutera az ami eltoumlrli az eacutelet eacutes a halaacutel

hataacuteraacutet ndash a halaacutel hatalmaacutet meghaladoacute ereje folytaacuten Toporov Странный Тургенев

ciacutemű koumlnyveacuteben a szerelem eacutes a halaacutel csalaacutedi hasonloacutesaacutegaacutera rokonsaacutegaacutera szerelem

eacutes halaacutel bdquoikerseacutegeacutererdquo mutat raacute Eacutertelmezeacuteseacuteben a halaacutel Turgenyevneacutel mint ahogyan a

szerelem is a szabadsaacuteg feleacute toumlr utat ndash az idő szoriacutetaacutesaacuteboacutel valoacute felszabadulaacutes feleacute

Eacutepp a szerelem aacuteltal vilaacutegiacutetjaacutek meg egymaacutest eacutelet eacutes halaacutel meacutelyseacutegei s Toporov

hozzaacuteteszi hogy Turgenyev bdquoeacuterezterdquo ezt a sajaacutetos koumllcsoumlnviszonyt szaacutemaacutera a

szerelem a leacutelek halhatatlansaacutegaacutenak a bdquomegtapasztalaacutesardquo 210

Halaacutel eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesa paacuterhuzamos megjeleneacutesei

egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya alkotja a szoumlveg koumlzponti metaforikaacutejaacutet A

szerelem a halaacutel attribuacutetumaival miacuteg a halaacutel a szerelem jegyeivel keruumll leiacuteraacutesra E

viszony ndash Paul Ricoeur fogalmait alkalmazva ndash eacutelő metaforaacutet hoz leacutetre211

ilyenkor a

metafora uacutej kategoacuteriaacutet leacutetesiacutet eacutes nem maacuter egy megleacutevő analoacutegiaacutet hasznaacutel foumll hanem

egy dolgot egy maacutesik jegyeivel illetve kategoacuteriaacuteival iacuter le s e viszony az egeacutesz

szoumlvegre kiterjesztve is megmutatkozik Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben halaacutel eacutes szerelem

felveszik egymaacutes attribuacutetumait azaz ndash Max Black terminusaival eacutelve ndash interakcioacuteba

leacutepnek azaz egymaacutes jegyeit koumllcsoumlnoumlsen felhasznaacutelva interakcioacutet leacutetesiacutetenek egymaacutes

koumlzoumltt212

Black ndash Richards nyomaacuten213

ndash uacutegy fogalmaz hogy a metafora

hasznaacutelataacutenaacutel kuumlloumlnboumlző dolgokroacutel keacutet kuumlloumlnboumlző de egyuumlttesen eacutes egy kifejezeacutesben

megjelenő gondolatunk van ezek interakcioacutejaacutenak eredmeacutenye a jelenteacutes A Klara

Milicsben a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes

interakcioacuteba leacutepő gondolatok hoznak leacutetre egy jelenteacutest amely ennek az

interakcioacutenak az eredmeacutenye Eacuteppen ezeacutert oly komplexek a jellegzetesen turgenyevi

metaforaacutek uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa melyek egyuumlttesen

209

Иштван НАДЬ Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред)

И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 210

В ТОПОРОВ Странный Тургенев I m 144-145 211

Vouml Paul RICOEUR Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006 212

Max BLACK Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol 55 1954-1955

273-294 Magyarul Max BLACK A metafora (Ford Melis Ildikoacute) = Helikon 19904 432-447 213

Vouml I A RICHARDS The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University Press 1936

Magyarul (reacuteszlet) I A RICHARDS A metafora (Ford Raacutecz Judit) = Helikon 19771 120ndash128

123

ideacutezik fel eacutes kapcsoljaacutek oumlssze a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Az olvasoacute tehaacutet

keacutet keacutepzet oumlsszekapcsolaacutesaacutera keacutenyszeruumll eacutes ndash Black szavaival eacutelve ndash ebben az

oumlsszekapcsolaacutesban rejlik a metafora titka eacutes miszteacuteriuma Amikor Black summaacutezza a

metafora interakcioacute-elmeacuteleteacutet leszoumlgezi bdquoaz interakcioacuten alapuloacute metaforaacutek

megkiacutevaacutenjaacutek az olvasoacutetoacutel hogy egy implikaacutecioacuterendszer segiacutetseacutegeacutevel kivaacutelogassa

kiemelje eacutes rendszerbe szervezze egy maacutesik jelenteacutesmező elemeitrdquo Amikor keacutet

dolog interakcioacuteja soraacuten keacutet rsquoteacutemarsquo egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megvilaacutegiacutetoacute viszonyaacutet

taacutergyalja iacutegy fogalmaz bdquoez egy olyan sajaacutetos eacutertelmi művelet amely megkoumlveteli

hogy mindkeacutet teacutemaacuteroacutel egyidejűleg legyen tudomaacutesunk de ami nem meruumll ki pusztaacuten

e keacutet teacutema valamifeacutele oumlsszehasonliacutetaacutesaacutebanrdquo214

Az alaacutebbiakban a halaacutelroacutel eacutes a

szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő

jelenteacutesmezők vagy gondolatok megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait mutatom be

Klara Milics eacutes Aratov viszonyaacuteban a szerelem eacutepp a halaacutel mozzanataacuteval

kezdődik eacutes ezzel paacuterhuzamosan a halaacutel illetve haldoklaacutes pedig a szerelem

megjeleneacuteseacutevel Aratov szaacutemaacutera a szerelem Klara halaacutelaacuteval kezdődik eacutes e

szerelemmel egyuacutettal elkezdődik sajaacutet halaacutela is A randevuacute utaacuten Aratov bezaacuterkoacutezik

szobaacutejaacuteba majd neacutenje veacuteszjoacutesloacutean iacutegy soacutehajt foumll bdquoOacute koraacuten kezdődoumltt koraacutenrdquo

(1100) A szerelem eacutes a halaacutel koumllcsoumlnviszonyaacutenak ikerseacutegeacutenek metaforikus

megjeleniacuteteacutese kiterjed a szoumlvegmotivika egeacuteszeacutere Turgenyev ennek eacuterdekeacuteben

oumlsszetett mitopoeacutetikus jelkeacutepeket eacutes komplex gyakran ellenteacutetes

jelenteacutestartomaacutenyokat feltaacuteroacute szimbolikaacutet alkalmaz uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a

levegő-leacutelegzet a szeacutel vagy a roacutezsa motiacutevumrendszereit amelyek mind magukban

foglaljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel relaacutecioacuteinak eacutertelemvilaacutegait

A szem a pillantaacutes az arc arckifejezeacutes tekintet mint leacutelekszimboacutelumok

vagy rsquomutatoacutekrsquo teljes koumlzleacutesfolyamatot hoznak leacutetre Amikor Kupfer előszoumlr meseacutel

Klaraacuteroacutel Aratov azonnal a szeme felől eacuterdeklődik

bdquoFekete a szeme ndash szoacutelt utaacutena Aratov ndash Mint a szeacuten ndash harsogta Kupferrdquo

(1089)

214

Max BLACK A metafora I m 446

124

Ez a dialoacutegus oumlsszefeacuterhetetlen szemantikaacutet fesziacutet ki A szem orosz megfelelője a

lsaquoглазаrsaquo (laquoglazaraquo) eredeti jelenteacutese feacutenyes vilaacutegos215

e szemantikaacuteban az egymaacutesnak

feszuumllő oppoziacutecioacutek a feketeseacuteg-vilaacutegossaacuteg soumlteacutetseacuteg-feacuteny azaz egyfelől Klara kuumllső

leiacuteraacutesa azaz feketeseacutege soumlteacutet attribuacutetumai aacutellnak szemben belső lelki mutatoacuteival a

feacutennyel tisztasaacuteggal Klara neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben

van koacutedolva a latin laquoclarus-clararaquo vagyis a tiszta vilaacutegos feacutenyes feacutenylő ragyogoacute

vilaacutegiacutetoacute kifejezeacutesek eacutertelemegyuumlttese216

Ilyenformaacuten uumltkoumlznek oumlssze a soumlteacutetseacuteg-

szeacutenfeketeseacuteg kuumllső testi attribuacutetumai a tisztasaacuteg-vilaacutegossaacuteg belső-lelki mutatoacuteival

Amikor az esteacutelyen Aratov előszoumlr pillantja meg Klaraacutet amint a laacuteny a poacutediumra leacutep

az első hozzaacuteszoacutelaacutes a szemeacutere utal

bdquoMilyen tragikus szeme van ndash jegyezte meg egy Aratov moumlgoumltt uumllő [] buta

piperkőc [] butasaacutegot akart mondani de igazat mondottrdquo (1091)

Az Aratov anyjaacuteval valoacute oumlsszehasonliacutetaacutes is Klara bdquovad feketerdquo eacutes anyjaacutenak bdquoszeliacuted

vilaacutegosrdquo szemeacutenek ellenteacuteteacuten alapul Az arcok eacutes a tekintetek is paacuterhuzamosan

hordozzaacutek a szerelem eacutes a halaacutel jegyeit A szerelmes laacuteny arca halaacutelosan saacutepadt ndash

Klara a randevuacutera a szerelemtől bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo (1098) arccal eacuterkezik

bdquoAratovnak meacuteg a faacutetylon keresztuumll is eacuteszre kellett vennie milyen halaacutelosan

elsaacutepadtrdquo (1098)

Aratov a tuumlkoumlrben proacutebaacutelja arcaacutet vizsgaacutelni hogy megeacutertse mieacutert is vonzoacutedott hozzaacute

hogyan is szerethetett bele Klara Milics

bdquoDe vajon mieacutert vaacutelasztott eacuteppen engem ndash A tuumlkoumlrbe neacutezett mellette haladt

el [] ndash Az arcom olyan mint minden arcrdquo (1106)

215

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch I m I409 216

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera I m

125

Azeacutert nem eacuterti a laacutenyt mert oumlnmagaacutet sem eacuterti ndash ezeacutert vizsgaacutelja magaacutet a tuumlkoumlrben A

tuumlkoumlr torz keacutepet ad fordiacutetott keacutepet mutat eacutes azt hiteti el hogy olyanok vagyunk

mint amilyennek a tuumlkoumlr laacutettat minket rsquokuumllsőrsquo keacutepet mutat ellenteacutetben a rsquobelsőrsquo

keacuteppel Turgenyev a tuumlkoumlrszimbolika szeacuteles keresztmetszeteacutet pozitiacutev eacutes negatiacutev

komplex jelenteacutestartalmait taacuterja foumll amelyek magukban foglaljaacutek az oumlnmegismereacutes a

boumllcsesseacuteg de a hiuacutesaacuteg az oumlnimaacutedat vagy a leacutelek csapdaacuteba csalaacutesaacutenak koacutedjait is A

tuumlkoumlr mint leacutelekszimboacutelum a tuumlkoumlrkeacutep virtuaacutelis valoacutesaacutega mint a fizikai eacutes spirituaacutelis

reflexioacute szimboacuteluma fizikai leacuteteacuteben hordozza oumlnmaga metafizikaacutejaacutet reacutesze a vilaacutegnak

eacutes annak teremtője is egyben a valoacutesaacutegboacutel megteremti a nem-valoacutesaacutegot Tehaacutet nem a

hős arca laacutetszik moumlgoumltte hanem az arc laacutethatoacutesaacutega az anyagroacutel levaacutelt keacutep ndash eacutes nem

tudhatoacute hogy a tuumlkoumlrben megjelenő laacutetvaacuteny valoacuteban az arc keacutepe-e tehaacutet nem tudni

hogy a tuumlkroumlzeacutes megcsalja-e a szemet bdquoAz arcomhellip mint mindenki maacuteseacuterdquo (1106) ndash

mondja Aratov sajaacutet arckeacutepeacutet vizsgaacutelva a tuumlkoumlrben a tuumlkoumlr virtuaacutelis valoacutesaacutegaacuteban

amelyben nem tudja azonosiacutetani oumlnmagaacutet

A levegő eacutes annak kuumlloumlnboumlző megjeleneacutesi formaacutei is oumlsszetett

szimboacutelumrendszert alkotnak ndash e formaacutek pedig szeacutel szellő fuvallat leacutelegzeacutes

lehellet A levegő mint a vilaacutegegyetem egyik alapeleme mozgaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően

kuumlloumlnboumlző formaacutekat oumllt eacutes e mozgaacutesok reacuteveacuten eacuterzeacutekelik az eacuterszeacutekszervek ezeknek

mindegyike szaacutemos szimbolikus jelenteacutessel biacuter A lehellet a leacutelegzet az eacutelet

princiacutepiumaacuteval az eacuteltető szellemmel a leacutelekkel az emanaacutecioacuteval a Szentleacutelekkel van

oumlsszefuumlggeacutesben Sok maacutes nyelvhez hasonloacutean az orosz nyelv elemei is mutatjaacutek ezek

rokonsaacutegaacutet (lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash душаrsaquorsaquo217

) Miutaacuten neacutenjeacutevel

a leacutelek halhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutelgetnek Aratov aludni teacuter de azt eacuterzi hogy valaki

bdquoleacutelegzik a szoba koumlzepeacutenrdquo (1121) azaz Klara lelke eacutes benne a luumlktető eacutelet veszi őt

koumlruumll Utolsoacute aacutelmaacuteban a beteljesedeacuteskor amikor megcsoacutekolja Klaraacutet eacuterzi bdquoforroacute

lehelleteacutetrdquo azaz lelki egybekeleacutesuumlket Ugyanakkor a levegő egyeacuteb formaacutei uacutegymint a

szeacutel vagy szellő mint a levegő oumlrveacutenyleacutese a halaacutel eacutertelemvilaacutegaacutera utal a veacuteszjoacutesloacute

szelet a rsquohalaacutel szeleacutetrsquo is jelenti Aratov ahogy uumll a padon eacutes Klaraacutera vaacuter azt eacuterzi

hogy valaki koumlzeledik feleacuteje eacutes szellő eacuterinti a nyakaacutet bdquomintha valami meleg szellő

217

Vouml az előző alfejezetben bemutatott etimoloacutegiaacuteval lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo

126

lengedeznerdquo (1098) Aacutelmaiban hallucinaacutecioacuteiban Aratov minden esetben szelet

leacutegaacuteramlaacutest fuvallatot eacuterez amikor eacuterzi Klara jelenleacuteteacutet vagy koumlzeledeacuteseacutet

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A szeacutel tehaacutet Klara-alakmaacutes egyszerre a szerelmes nő a leacutelek az eacutelet de egyuacutettal a

halaacutel szele is

A hős aacutelmaiban Klara Milics alakja felhőből formaacuteloacutedik ki A felhő

megjeleneacutese pedig szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz a felhő mint termeacuteszeti

keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt A formaacutet oumlltő majd oszloacute testű felhő

aacutellandoacute vaacuteltozaacutesa miatt a laacutethatoacute metamorfoacutezis a transzformaacutecioacute szimboacuteluma

bdquoEgyszer csak mintha finom felhő emelkedett volna fel előtte Neacutezi-neacutezi

feheacuter ruhaacutes nő lett a felhőbőlrdquo (1107)

A felhőből kiformaacuteloacutedoacute Klara-alak pedig ndash ahogyan az előző fejezet bemutatta ndash

tovaacutebb transzformaacuteloacutedik leacutelegzetteacute lehelletteacute (vouml a felhő mint a laacutethatoacute leacutelegzet

jelkeacutepe a mitoloacutegiaacuteban218

) majd szellőveacute fuvallattaacute levegőveacute A felhő eacutes a Klara

Milics szoumlvegeacuteben a felhőből valoacute alakformaacutelaacutes a keacutepmaacutes vagy alakmaacutes szimboacuteluma

is egyben amelynek mitoloacutegiai referenciaacuteja Heacutera keacutepmaacutesa melyet Zeusz felhőből

formaacutel219

Aratov aacutelmaiban Klara legtoumlbbszoumlr roacutezsakoszoruacuteval a fejeacuten jelenik meg eacutes a

bdquoRoacutezsaacutek Roacutezsaacutekrdquo felkiaacuteltaacutesai toumlbbszoumlr is megismeacutetlődnek A roacutezsa az egyik

legelterjedtebb eacutes egyben az egyik legoumlsszetettebb mitopoeacutetikus jelkeacutep Az antikvitaacutes

az oumlroumlmet a szeacutepseacuteget eacutes a szerelmet kapcsolta a roacutezsaacutehoz (Aphroditeacute vagy Veacutenusz

istennő attribuacutetumaikeacutent) keacutesőbb a titkot a titokzatossaacutegot vagy a hallgataacutest A

kereszteacuteny kultuacuterkoumlr egyfelől Szűz Maacuteriaacuteval a roacutezsa oumlt szirmaacutet pedig Krisztus oumlt

218

Sz A TOKAREV (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I m I koumltet 78 219

I m 682

127

sebeacutevel illetve aacuteltalaacutenosan a veacuterrel a kiontott veacuterrel a maacutertiacuterok veacutereacutevel azonosiacutetja

Baacuter a szerelem eacutes a szeacutepseacuteg bizonyult a legidőtaacutelloacutebbnak a roacutezsa szimbolikaacutejaacuteban

meacutegis ezzel paacuterhuzamosan a goumlroumlg roacutemai eacutes keacutesőbb a germaacuten kultuacuteraacutekban is a

temeteacuteshez illetve a halaacutelhoz kapcsoloacutedoacute viraacuteg lett a tuacutelvilaacuteg a feltaacutemadaacutes viraacutega220

Turgenyev tehaacutet a roacutezsa-szimbolika suacutelypontjait ragadja meg a halaacutelt a feltaacutemadaacutest

a szerelmet amely erősebb a halaacutelnaacutel A roacutezsaacutek Klara attribuacutetumaivaacute vaacutelnak s

Aratov azonnal Klaraacutehoz taacutersiacutetja a roacutezsaacutek megjeleneacuteseacutet aacutelmaiban

bdquoEkkor maacuter szavak is kezdtek kivehetőveacute vaacutelni bdquoRoacutezsaacutek roacutezsaacutek

roacutezsaacutekrdquo ndash Roacutezsaacutek ndash ismeacutetelte Aratov ndash Oacute igen Ezek azok a roacutezsaacutek

(1120)

bdquoAratov erősen megneacutezte Klara A fejeacuten ott van a piros roacutezskoszoruacuterdquo (1121)

A roacutezsa mint Klara attribuacutetuma illetve Klara roacutezsakoszoruacuteja s ugyaniacutegy a szem a

tuumlkoumlr az arc a levegő vagy a szeacutel tehaacutet az eacutelet eacutes halaacutel vilaacutegaacutet aacutethidaloacute szerelem

metaforaacuteja a halaacutelroacutel eacutes szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő eacutes egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

megvilaacutegiacutetoacute eacutertelemvilaacutegok interakcioacuteja

Az eacutelet hataacuterait aacutettoumlrő a halaacutel erejeacutet meghaladoacute szerelem metaforikaacutejaacuteval

Turgenyev utolsoacute elbeszeacuteleacutese azt a kritikus hataacuterhelyzetet azt a koumlzt artikulaacutelja

amely eacutelet eacutes halaacutel hataacutermezsgyeacutejeacuten helyezkedik el Ebben a koumlz-ben e

hataacuteraacutellapotban ragadhatoacutek meg a legleacutenyegibb eacutelettartalmak meacutelyseacutegei A novella

előtoumlrteacutenete beszaacutemol arroacutel hogy Aratov a szobaacutejaacuteban talaacutelhatoacute zongoraacuten neacuteha

megszoacutelaltat egy bizonyos harmoacuteniaacutet

bdquoAratov szobaacutejaacuteban volt egy pianiacutenoacute melyen szűkiacutetett szeptim akkordokat

fogottrdquo (1087)

220

I m 223-224

128

A szűkiacutetett szeptimakkord egy olyan neacutegyeshangzat amelyben a hangok egyenlő ndash

kis tercnyi ndash taacutevolsaacutegra helyezkednek el egymaacutestoacutel tehaacutet suacutelyosan dominaacutens szűk

harmoacuteniaacuteroacutel van szoacute amely felteacutetlenuumll oldaacutest igeacutenyel eacutes csak miutaacuten maacuter

feloldottuk akkor lehet az oldaacuteshoz viszonyiacutetott alapjaacutet megaacutellapiacutetani A szűkiacutetett

szeptimakkord aacutetmeneti akkord uacuten rsquomodulaacuteloacutersquo akkord A modulaacutecioacute a

hangnemvaacuteltaacutest jelenti a zeneacuteben egy zenedarabon beluumll azaz a vaacuteltaacutest az egyik

zenei vilaacutegboacutel a maacutesikba egyik harmonizaacutelt rendszerből a maacutesikba vagyis

aacutetmenetet vaacuteltaacutest hataacutert jeloumll Az elbeszeacuteleacutes tovaacutebbi zenei utalaacutesa az esteacutelyen

felcsenduumllő Liszt zongoradarabok Toumlbb alkalommal is toumlrteacutenik utalaacutes Lisztre Liszt-

darabok csenduumllnek fel a hangversenyen a bdquobuzgoacute zongoristardquo Lisztet proacutebaacutelja

imitaacutelni bdquominden meghajlaacutesa utaacuten haacutetralendiacutetette a hajaacutet pontosan uacutegy mint Lisztrdquo

(1090) Liszt maga is sokat foglalkozott a halaacutel gondolataacuteval a tuacutelvilaacutegi eacutelettel az

oumlroumlk eacuteletbe vetett hittel Szaacutemos zeneműveacutet e teacutemaacutenak szenteli (Les Preludes

Halaacuteltaacutenc Dante-szimfoacutenia Mefisztoacute-keringő) a Les Preludes (Előjaacuteteacutekok)

megkomponaacutelaacutesa utaacuten az 1856-ban kiadott mű előszavaacuteban a zeneszerző iacutegy

veacutelekedik bdquoMi maacutes is eacuteletuumlnk mint előjaacuteteacutekok szakadatlan sorozata ahhoz az

ismeretlen dallamhoz amelynek első uumlnnepeacutelyes hangjaacutet a halaacutel csendiacuteti megrdquo221

Mindezek szinteacuten megelőlegezeacutesei annak a hataacuterhelyzetnek illetve aacutetmenetnek

amely a főhős aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg azon kiacutevuumll hogy Aratov szaacutemaacutera az aacutelmai az

egyeduumlli eszkoumlzoumlk arra hogy megismerje megeacutertse mind Klaraacutet mind oumlnmagaacutet az

aacutelom olyan hataacuteraacutellapotot hoz leacutetre amelyben a hős megtalaacutelja az egyetlen

eacuterintkezeacutesi pontot keacutet vilaacuteg koumlzoumltt eacutes ezeket az oumlsszekapcsolhatatlan vilaacutegokat

oumlsszekapcsolja Iacutegy keacutepes a fiktiacutev megjeleniacutetett vilaacutegban talaacutelkozni uacutejra Klara

Miliccsel megcsoacutekolni őt eacuterezni besziacutevni bdquoforroacute lehelleteacutetrdquo (1127) eggyeacute vaacutelni

vele

A hataacuterhelyzetek maacutesik koumlzponti metaforaacuteja a bdquomeacutereg a veacuterbenrdquo illetve a

bdquotesteacuteben meacutereggelrdquo (1123) szoacutekapcsolatok Klara Milics meacutereggel a veacutereacuteben

jaacutetszotta veacutegig utolsoacute sziacutenhaacutezi jeleneteacutet amely utaacuten meghalt Ez a jelenet a hataacuter

evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt melyet eacutelő halottkeacutent jaacutetszik veacutegig A

221

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959 54

129

shalespeare-i intertextuaacutelis koumlrnyezet az elbeszeacuteleacutes e fejezeteacuteben ugyanezt a

metaforikaacutet erősiacuteti ugyanuacutegy ahogy Hamlet a meacuterges kard aacuteltal megsebezve

meacutereggel a veacutereacuteben viacutevja veacutegig utolsoacute paacuterbajaacutet s ahogy Roacutemeoacute szinteacuten meacutereggel a

veacutereacuteben csoacutekolja meg utoljaacutera Juacuteliaacutet Az intertextuaacutelis utalaacutest is aktualizaacutelva Aratov

ehhez a csoacutekhoz hasonliacutetja azt amikor ő megcsoacutekolja Klaraacutet Aratov is utolsoacute

aacutelmaacuteban bekeruumll ebbe a hataacuteraacutellapotba beszaacutell a ladikba a halaacutel csoacutenakjaacuteba hogy

aacutetkeljen a tavon A ladikkal valoacute aacutetkeleacutes a tavon szinteacuten ezt a rsquohataacuteraacutetleacutepeacutestrsquo

aacutetmenetet jeloumlli ez az aacutetjaacuteroacute keacutet vilaacuteg koumlzoumltt Itt sem marad el a meacutereg hiszen a

csoacutenakban a kis toumlrpe azaz a bdquohalaacutelrdquo archetipikus keacutepviselője egy kis uumlvegcseacutet

tartogat Aratov szaacutemaacutera soumlteacutet folyadeacutekkal tehaacutet ugyanazon az rsquoaacutetjaacuteroacutenrsquo megy Klara

Milics utaacuten Megpillantja a nőt teljes sziacutenpadi oumlltoumlzeacutekeacuteben majd ajkaacutehoz emeli az

uumlveget Iacutegy koumlvetkezhet be szaacutemukra az eacuteletben hiaacutenyzoacute laacutencszem az

oumlsszekapcsoloacutedaacutes a beteljesedeacutes a csoacutek A csoacutek az a mozzanat ahol ketten egy

vilaacutegba keruumllhetnek ahogyan Aratov eacuterzi beaacuteramolni Klara forroacute lehelleteacutet-rsquolelkeacutetrsquo

lelkuumlk eggyeacute vaacutelik egy vilaacutegba jutnak bdquoEacuterezte hogy megtalaacutelta Klaraacuteval az

eacuterintkezeacutestrdquo (1127)

A koraacutebban zavaros beteges nyugtalan szorongoacute feszuumllt Aratov most

bdquoboldogrdquo eacutes nyugodt neacutenje Platonida csak iacutegy tud felkiaacuteltani eacutertetlenuumll bdquoMi lehet

ez Istenem [] Csak fekszik eacutes nevetgeacutel s mindig azt aacutelliacutetja hogy

makkegeacuteszseacutegesrdquo (1129) A szoumlveg ekkor fordiacutetja ki az rsquoegeacuteszseacuteg-betegseacutegrsquo

rsquoboldogsaacuteg-boldogtalansaacutegrsquo oppoziacutecioacutekat Mineacutel suacutelyosabbnak mutatkoznak Aratov

testi tuumlnetei annaacutel inkaacutebb eacuterzi hogy egeacuteszseacuteges eacutes boldog szellemi arculata

kiteljesedik

bdquoHalaacutelsaacutepadt arcaacuten hataacutertalan boldogsaacuteg sugaacuterzottrdquo (1127)

Boldogan nevetve ndash az eacutertelem teljesseacutegeacutenek tudataacuteban ndash vaacuterja utolsoacute eacutejszakaacutejaacutet

bdquoBoldog vagyok boldog ennyi az egeacutesz ndash Maacutemoros kiaacuteltaacutes toumlltoumltte be a szobaacutetrdquo

(1127) Az egeacutesz elbeszeacuteleacutes ezzel a sugaacuterzoacute portreacuteval zaacuterul Aratov arckeacutepeacutevel

utolsoacute aacutelma utaacuten amiből maacuter nem eacutebred foumll bdquoelaludt s arcaacuten megőrizte azt az

uumldvoumlzuumllt maacutemoros kifejezeacutestrdquo (1127) Arca egyfelől bdquohalovaacutenyrdquo bdquohaldokloacuterdquo

130

bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo de maacuter ekkor kiteljesedett szellemi arculattal a tuacutelvilaacutegi boldogsaacutegtoacutel

sugaacuterzik

bdquoS a haldokloacute arcaacuten felragyogott az uumldvoumlzuumllt mosolyrdquo (1130)

Ez a boldog sugaacuterzoacute szellemi portreacute a tuacutelvilaacutegi boldog mosoly zaacuterja le az

elbeszeacuteleacutest Az iacuteraacutes alanya Turgenyev veacutereacuteben testeacuteben is ott van a meacutereg

gyoacutegyiacutethatatlan betegseacutege a gerincraacutek iacutegy meacutereggel a veacutereacuteben iacuterja meg utolsoacute

elbeszeacuteleacuteseacutet Aratov kezeacuteben egy hajtincset talaacutelnak amiről nem tudni hogyan keruumllt

oda Aratov halaacutela utaacuten is erősen szoriacutetja a kezeacuteben maradt hajat A haj a neacutephit

szerint az eacuteleterő hordozoacuteja tovaacutebbaacute a halhatatlansaacuteg szimboacuteluma is egyben hiszen

noumlvekedeacutese az ember halaacutela utaacuten sem szűnik meg Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja

tehaacutet a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel

toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanyaacutevaacute lesz s ezzel megteremti a halaacutel relevaacutens

diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az

elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve

megteremteacuteseacutenek Tehaacutet ahogyan hőse Aratov maga is haldokloacuteboacutel narraacutetorraacute lesz

az irodalmi szoumlveg megteremteacuteseacutevel az alkotaacutessal lehet cselekvő eacuten eacutes ahogyan a

haldokloacute Aratov aacutelmaacuteban alkotja meg sajaacutet toumlrteacuteneteacutet eacutes szoumlvegeacutet Turgenyev

befejezi utolsoacute novellaacutejaacutet a Klara Milics-et eacutes halaacutelaacuten megszuumlletik az elbeszeacuteleacutes Az

eacuten ontoloacutegiai staacutetusza vaacuteltozik meg szenvedőből lesz cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel lesz

elbeszeacutelő az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo az irodalmi szoumlveg aacutegense

131

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN

Turgenyev meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen

műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg teruumlleteit

(Merezskovszkij)222

Mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak

Hogyan fogadta be a szimbolizmus a titok-proacutezaacutet bdquoTisztardquo vagy maacuter eacutertelmezett

eacuteletmű lesz a szimbolista kritika taacutergya Centraacutelis vagy marginaacutelis helyet foglal el

turgenyevi oeuvre a szaacutezadforduloacute irodalomeacuterteacuteseacutenek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben Mi

magyaraacutezza a Turgenyev-befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet

A titok-proacuteza egyik meghataacuterozoacute eacutertelmezője Pumpjanszkij szerint a titok-

elbeszeacuteleacutesek szervesen illeszkedtek a szaacutezadforduloacute orosz irodalmaacuteba eacutes Turgenyev

az orosz szimbolizmus szaacutemaacutera keacutesziacutetette elő a talajt223

Joacutellehet ezeket a

gondolatokat 1929-ben veti papiacuterra Felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritika

eacuterteacutekpoziacutecioacutejaacutet Turgenyev befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű A

szaacutezadforduloacutei kritikai recepcioacutet megvizsgaacutelva megaacutellapiacutethatjuk hogy

222

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892)

(Ford Bakcsi Gyoumlrgy) = A szimbolizmus Budapest Gondolat 1965 112 Nagy Istvaacuten hiacutevja fel a

figyelmet a Merezskovszkij-koumlnyv ciacutemeacutenek fordiacutetaacutesi pontatlansaacutegaacutera Az aacuteltala kiacutenaacutelt fordiacutetaacutesban a ciacutem

helyesen A hanyatlaacutes okairoacutel eacutes a kortaacuters orosz irodalom uacutej aacuteramlatairoacutel Vouml NAGY Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = Krooacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe II 699-720 Budapest 2004 706 223

ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 462

132

ellentmondaacutesos befogadaacutes vegyes eacuterzelmek kuumlloumlnboumlző szemleacuteletek szerteaacutegazoacute

eacuteletműeacutertelmezeacutesek eacutes hullaacutemzoacute maacuter-maacuter rapszodikus kritikatoumlrteacutenet jellemezte a

szimbolista Turgenyev-recepcioacutet Azonban e befogadaacutestoumlrteacutenet vizsgaacutelatakor meg

kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk egyfelől a kritikai iacuteraacutesokat amelyek a koumlzoumllt irodalmi portreacutek

esszeacutek monograacutefiaacutek kuumlloumlnboumlző kiadvaacutenyok vagy periodikaacutek keretein beluumll explicit

recepcioacutet tartalmaznak Ha nemcsak a szimbolizmushoz koumltődő szerzőket eacutes iacuteraacutesokat

vizsgaacuteljuk akkor azt mondhatjuk hogy a szaacutezadforduloacutehoz koumltődő Turgenyev-

befogadaacutes kuumlloumlnoumlsen a titok-proacutezaacutera vonatkozoacute recepcioacute taacutegabb eacutertelemben az

1890-es eacutevek elejeacutetől az 1920-as eacutevek elejeacuteig terjedő időszakban (nemcsak a

szimbolista koumltődeacutesű kritikaacuteban) Andrejevszkij Merezskovszkij Brjuszov

Annyenszkij Csulkov Gersenzon Rozanov Vvegyenszkij Remizov Balmont

Andrej Belij Leonyid Andrejev majd Alekszej Tolsztoj Oszip Dimov

Makszimilian Volosin eacutes Mihail Kuzmin iacuteraacutesaiban jelenik meg Maacutesfelől pedig ezen

explicit kritikai formaacutekat egy ndash aacuteltalaacuteban nem publikaacutelt ndash bizonyos fokig tuacutelfűtoumltt

emocionaacutelis expresszioacuteval aacutethatott jegyzetekben naploacutekban emleacutekiratokban eacutes

levelezeacutesekben fellelhető befogadaacutestoumlrteacutenet kiacuteseacuteri kuumlloumlnoumlskeacuteppen Merezskovszkij

Brjuszov eacutes Blok eseteacuteben (peacuteldaacuteul Blok kritikai iacuteraacutesaiban gyakorlatilag egyaacuteltalaacuten

nem emliacuteti Turgenyevet viszont jegyzeteiben naploacutejaacuteban eacutes leveleiben igen224

)

Tovaacutebbaacute a befogadaacutestoumlrteacutenet egy harmadik szintjeacutet is meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk

ami a szeacutepirodalmi szoumlvegekben ndash intertextuaacutelis koumlrnyezetben ndash nyomonkoumlvethető

turgenyevi hataacuteskeacutent vagy uacuten szeacutepirodalmi recepcioacutekeacutent hataacuterozhatunk meg amely

elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Kuzmin majd Blok Belij eacutes Bunyin

műveiben eacuterhető tetten

Mi a sajaacutetossaacutega a szaacutezadforduloacute eacutertelmezeacutesi folyamatainak Nagy Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vilaacutegosan kifejti

annak a folyamatnak az ismeacuterveit amelynek soraacuten a szaacutezadforduloacute illetve a 20

szaacutezad eacutertelmezi eacutes eacuterteacutekeli a bdquoklasszikusrdquo 19 szaacutezadi irodalmat bdquoMinden olvasaacutes

bizonyos előzetes tudaacutes alapjaacuten eacutes bizonyos tapasztalati kontextusban toumlrteacutenik Tehaacutet

amikor a szaacutezadforduloacute a 19 szaacutezad irodalmaacutet olvassa akkor ez nem valamifeacutele

224

Vouml А БЛОК Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963 T V 337-338

133

informaacutecioacutes vaacutekuumban megy veacutegbe hanem joacutel koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekkontextusban

Arroacutel van szoacute hogy a 20 szaacutezad a klasszikus irodalmi oumlroumlkseacuteget a sajaacutet

eacuterteacutekrendjeacutevel uumltkoumlzteti meg vagyis uacutegy eacutertelmez eacutes eacuterteacutekel hogy a hagyomaacutenyt a

jelen azaz sajaacutet szuumlkseacuteglete felől veszi birtokbardquo225

Nagy Istvaacuten hangsuacutelyozza

tovaacutebbaacute hogy a 20 szaacutezad maacuter eacutertelmezett hagyomaacutenyt kap oumlroumlkuumll azaz a

klasszikus oumlroumlkseacuteg eacutertelmezett formaacuteban a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika (pl Belinszkij

Csernisevszkij Dobroljubov Apollon Grigorjev V V Sztaszov stb) eacutertelmezeacutesein

keresztuumll vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute a szaacutezadforduloacute szaacutemaacutera amely ndash Nagy Istvaacuten

szavaival ndash bdquomaacuter egyuumltt olvassa a klasszikus művet eacutes a hozzaacute tartozoacute eacutertelmezői

hagyomaacutenyt ami azt mutatja hogy e kettő egyuumltt keacutepezi az aacutellandoacute uacutejraeacutertelmezeacutes

taacutergyaacutet a hataacutestoumlrteacuteneti folyamatbanrdquo226

Ennek azeacutert is van kiemelt jelentőseacutege a

szimbolista Turgenyev-befogadaacutes vizsgaacutelataacuteban mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel kideruumll

ndash a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika ellentmondaacutesai bdquoszelektiacutevrdquo recepcioacutei aacutetoumlroumlklődnek a

20 szaacutezadi befogadaacutesra is kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-proacuteza eacutertelmezeacuteseit illetően Ezeacutert

Turgenyevet a szaacutezadforduloacute egyes keacutepviselői a szimbolizmus az bdquouacutej műveacuteszetrdquo

előfutaacuteraacutenak tartjaacutek maacutesok viszont taacutersadalmi megrendeleacutesre iacutert regeacutenyek idejeacutetmuacutelt

szerzőjeacutenek Egyfelől előremutatoacute progressziacutev impresszionista koumlltőkeacutent maacutesfelől a

bdquoreacutegirdquo bdquoreakcioacutesrdquo nemesi vilaacuteggal vagy arisztokratizmussal azonosiacutetott

anakronizmuskeacutent tekintenek raacute227

A szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban meacuteg eacutelesebben

elvaacutelik egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja

tehaacutet mint laacutetni fogjuk a szimbolista kritika sem keacutepes megrajzolni egy turgenyevi

eacuteletműegyseacuteget eacutes nem keacutepes megfelelő bdquotisztardquo figyelmet szentelni a teljes

eacuteletműegeacutesz aacuteltal megalkotott szoumlvegtaacuternak

A szimbolizmus szaacutemaacutera ndash eacutepp a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutenak sokfeacuteleseacutege

folytaacuten ndash Turgenyev titok-proacutezaacuteja elsősorban az iraacutenyzat bekoumlszoumlntő eacuteveiben (az

1890-es eacutevekben) lesz aktuaacutelis majd a szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegardquo idejeacuten 1910 koumlruumll

Az eszteacutetikai eacutes vallaacutesi utoacutepiaacutek elterjedeacuteseacutevel az 1900-as eacutevek elejeacuten meacuteg az első uacuten

idősebb nemzedeacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek a homloktereacuteből is kikeruumll azokeacuteboacutel akiket meacuteg

225

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699 226

I m 227

Vouml В В РОЗАНОВ Мысли о литературе Москва 1989 61

134

tiacutez eacutevvel koraacutebban aktiacutevan foglalkoztatott a turgenyevi oeuvre hagyateacuteka az bdquouacutej

műveacuteszetrdquo tuumlkreacuteben Azonban eacuterdemes előre leszoumlgezni a turgenyevi eacuteletmű explicit

megjeleneacutese az irodalomkritikai vagy szeacutepirodalmi szimbolista szoumlvegekben azonban

mindveacutegig marginaacutelis marad oumlsszevetve Puskin Gogol Lermontov Fet Tyutcsev

Dosztojevszkij vagy Tolsztoj szimbolista befogadaacutesaacuteval eacutes hataacutesaival

bdquo[] bdquoLustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo Mindenfeacutele semmiseacuteggel

foglalkozunk de figyelmetlenuumll elseacutetaacutelunk az orosz szellem olyan jelenseacutege

mellett mint Turgenyev Se egy tudomaacutenyos kutataacutes se egy kritikai kiadaacutes

se egy aacutetfogoacute biograacutefia de meacuteg leveleinek teljes gyűjtemeacutenye sincs

oumlsszeaacutelliacutetva Elmentuumlnk mellette Aacutetneacuteztuumlnk rajta [] Valamit maacuter mondtunk

Tolsztojroacutel eacutes Dosztojevszkijről de Turgenyevről ndash koumlzhelyeken kiacutevuumll ndash

semmit Igen lustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo228

bdquoМы ленивы и нелюбопытныrdquo ndash soacutehajt fel Merezskovszkij ideacutezve Puskin hiacuteres

szavait Gribojedov bdquoelfelejteacuteseacuterőlrdquo s e felkiaacuteltaacutest a szimbolista vezeacuteregyeacuteniseacuteg

Turgenyev elmulasztott illetve foghiacutejas recepcioacutejaacutera alkalmazza Merezskovszkij

iacuteraacutesai Turgenyevről ndash az 1892 eacutes 1917 koumlzoumltti huszonoumlt eacutev soraacuten ndash mintegy

keresztmetszetet keacutepeznek a kor Turgenyev-befogadaacutesaacuteroacutel illetve a titok-proacutezaacutet

oumlvező figyelem hullaacutemzaacutesairoacutel Kuumlloumlnoumlsen ambivalens hogy az 1890-es eacutevek elejeacuten

egyre felerősoumldő aktiacutev eacutes produktiacutev Turgenyev-recepcioacute eacutepp a jubielumi 1903 eacutevre

azaz a szerző halaacutelaacutenak huszadik eacutevforduloacutejaacutera halkul el teljesen 1892-ben

Merezskovszkij a ndash sokak aacuteltal a szimbolizmus programnyilatkozataacutenak is tartott ndash

Az orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai ciacutemű koumlnyveacuteben vizsgaacutelja

Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseit is kituumlntetve a szerző keacutesei proacutezaacutejaacutet a korabeli

kritikaacuteval szemben

bdquo[Turgenyev] kiszeacutelesiacutetette a szeacutepseacuteg orosz fogalmaacutenak hataacuterait

meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg egeacutesz teruumlleteit az

228

ДС МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт вечной женственности = Было и будет Невоенный дневник

1914ndash1916 Аграф 2001 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

135

orosz nyelv uacutej hangjait uacutej oldalait taacuterta foumll [] Flaubert Maupassant

Turgenyev eacutes Ibsen alapjaacuten előre sejtjuumlk az emberi eacuterzeacutekenyseacuteg uacutej meacuteg fel

nem taacutert lehetőseacutegeitrdquo229

Programdeklaraacutecioacutejaacuteban a szimboacutelumok hasznaacutelata eacutes a műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg mellett

a misztikus tartalomban jeloumlli meg az uacutej irodalom fő komponenseit s ezeacutert is fordiacutet

kituumlntetett figyelmet a turgenyevi titok-proacutezaacutera Merezskovszkij Turgenyev-

eacutertelmezeacuteseacuteben is elvaacutelik a szerző keacutesei proacutezaacuteja eacutes proacutezaversei aacuteltal alkotott

szoumlvegkorpusz a nagyregeacutenyekeacutetől vagy a koraacutebbi korszakoktoacutel Turgenyev

regeacutenyeit idejeacutetmuacuteltnak korszerűtlennek pusztaacuten taacutersadalmi reflexioacutenak tartja eacutes a

titok-elbeszeacuteleacuteseket (koumlzuumlluumlk kiemelten a Diadalmas szerelem dalaacutet) eacutes a proacutezai

koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknak Eacutertelmezeacuteseacuteben a titok-elbeszeacuteleacutesek

impresszionista műveacuteszete keacutepezi a sematikus tendencioacutezus regeacutenyek ellensuacutelyaacutet230

Merezskovszkij szaacutemaacutera a Turgenyev aacuteltal keacutepviselt eszteacutetikai arculat eacuterdekes 1893-

ban a Театральная газета ciacutemű lapban jelenik meg a Памяти

Тургенева (laquoTurgenyev emleacutekeacutenekraquo) ciacutemű iacuteraacutesa amely műfajaacutet tekintve inkaacutebb

nekroloacutegra emleacutekeztet Ebben Turgenyev műveacuteszeteacutet tipoloacutegiailag Goetheacutehez

sorolja akinek vilaacuteglaacutetaacutesa ebben az időben Merezskovszkij szaacutemaacutera gnoszeoloacutegiai

norma volt 231

E bdquonekroloacutegbanrdquo meacuteg az bdquooumlroumlkrdquo a bdquomegvaacuteltoztathatatlanrdquo szfeacuteraacutejaacuteban

taacutergyalja a szerzőt eacutes eacuteletműveacutet de az 1897-es a Вечные спутники (magyar

kiadaacutesban Oumlroumlk uacutetitaacutersak) ciacutemű munkaacutejaacuteban maacuter nem szentel Turgenyevnek oumlnaacutelloacute

fejezetet az iacuteroacutet az eszteacutetikai tudat veacutegletesseacutegeacutenek keacutepviselőjekeacutet emliacuteti232

A Turgenyev-befogadaacutes a szaacutezadforduloacuten vagy szűkebben veacuteve a szimbolista

paradigmaacuteban nemcsak a kortaacuters Turgenyev-recepcioacute vagy a bdquoradikaacutelis kritikardquo aacuteltal

eacutertelmezett eacuteletművet bdquooumlroumlkoumllrdquo hanem az 1884-ben megjelenő Иностранная

критика о Тургеневе (laquoKuumllfoumlldi ndash eacutertsd nem oroszorszaacutegi ndash kritika Turgenyevrőlraquo)

első kiadaacutesa is jelentős hataacutest gyakorol olyan Turgenyev-eacutertelmezőkre mint

229

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892) I m

112 230

Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Эстетика и критика Москва 1994 Т 1 175 177 231

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8 22 авг 232

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Вечные спутники СПб 1897

136

Merezskovszkij Andrejevszkij vagy Brjuszov E kiadvaacuteny meglehetősen negatiacutev

vagy inkaacutebb homaacutelyos eacutes feluumlletes Turgenyev-eacutertelmezeacuteseket ad koumlzre melyekben a

szerző vilaacuteglaacutetaacutesa eacutes szoumlvegei bdquoformaacutetlanok zavarosak eacutes feluumlletesekrdquo Daudet

peacuteldaacuteul a turgenyevi szoumlvegeket uraloacute bdquoszlaacutev koumldrőlrdquo eacutertekezik233

1897-ben a jelenik

meg orosz nyelven a Goncourt-testveacuterek naploacuteja (Journal des Goncourt) a Северный

вестник kiadaacutesaacuteban A Goncourt-naploacute leiacuteraacutesaacuteban Turgenyev egy bdquogyoumlnyőrűen

beszeacutelőrdquo iacuteroacute aki viszont szoumlvegeiben csak bdquotaacutejkeacutepekrdquo festeacuteseacutere keacutepes miacuteg bdquoemberi

portreacutei sekeacutelyesekrdquo234

A szimbolista iraacutenyzathoz koumlzvetlenuumll nem kapcsoloacutedoacute

eszteacuteta Andrejevszkij eacutepp a szaacutezadforduloacute Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek probleacutemaacuteira

hiacutevja fel a figyelmet elsősorban arra a teacutenyre hogy a szerző eacuteleteacuteben megjelenő

műveket mindig az aktuaacutelpolitikai vagy eszmetoumlrteacuteneti kritika ragadta magaacutehoz eacutes

annak feacutenyeacuteben kiacuteseacuterteacutek heves vitaacutek miacuteg a szoumlvegeinek műveacuteszi megformaacuteltsaacutega

mindig elkeruumllte az irodalmi kritika figyelmeacutet ndash ezeacutert tartja a szaacutezadveacuteg Turgenyevet

porosnak idejeacutetmuacuteltnak235

Andrejevszkij hangsuacutelyozza hogy a toumlrteacutenelmi-

taacutersadalmi Turgenyev vagyis a nyugatosszlavofil profaacutenszakraacutelis-vallaacutesos eacutes

egyeacuteb dichotoacutemiaacutek menteacuten eacutertelmezett szerző szeacuteles koumlrű figyelmet kapott azonban

a koumlltő-alkotoacute Turgenyev nem Az eszteacuteta ezeacutert fordiacutet kiemelt figyelmet a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesek liacuteraisaacutegaacutera illetve a proacutezai koumlltemeacutenyek poeacutetikaacutejaacutera A

Laacutetomaacutesok ciacutemű Turgenyev-elbeszeacuteleacutest vizsgaacutelva a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedot a

szimbolizmus bizonyos jelenseacutegeinek megelőlegezeacutesekeacutent eacutertelmezi A Стой

(Aacutellj) ciacutemű proacutezavers elemzeacuteseacuteben kiemeli az aacutellaacutespontja szerint Turgenyev

eacuteletműveacutere legjellemzőbb mozannatot a pillanat intenzitaacutesaacutenak a pillanatba zaacutert

halhatatlansaacutegnak a pillanatban foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom megformaacutelaacutesaacutet236

Andrejevszkij hangsuacutelyozza tovaacutebbaacute hogy Turgenyev mindveacutegig megmaradt

koumlltőnek a Мир искусства ciacutemű folyoacuteiratban 1901-ben jelenik meg a Вырождение

рифмы ciacutemű iacuteraacutesa melyben iacutegy veacutelekedik bdquoa 19 szaacutezad maacutesodik feleacutenek haacuterom

233

Иностранная критика о Тургеневе СПб 1884 207 234

Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни = Северный вестник 1897 10 152ndash

180 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 235

С АНДРЕЕВСКИЙ Литературные очерки СПб 1902 264 236

I m 316-318 illetve 264-265

137

legnagyobb koumlltője Turgenyev Flaubert eacutes Maupassant ndash csakhogy mind proacutezaacuteban

iacutertakrdquo237

Andrejevszkij Turgenyev-befogadaacutesaacutet az kuumlloumlnboumlzteti meg a szimbolistaacutek

vagy taacutegabb eacutertelemben a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutetoacutel hogy tudatosan proacutebaacutelja

meghaladni az orosz irodalomeacuterteacutesben a szaacutezadforduloacuten illetve a 20 szaacutezad elejeacuten

uralkodoacute eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes eacutes eacutertelmezeacutes hagyomaacutenyaacutet Nagy Istvaacuten hiacutevja

fel a figyelmet arra hogy milyen ndash toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacutera visszanyuacuteloacute ndash

eacutertelmezeacutesi-befogadaacutesi eacuterteacutekrend realizaacuteloacutedik a szaacutezad eleji filozoacutefiai kritikaacuteban eacutes

az iacuteroacutei esszeacutekben bdquoAmikor a klasszikus oumlroumlkseacuteg 20 szaacutezadi birtokbaveacuteteleacuteről

beszeacuteluumlnk akkor voltakeacuteppen azt keacuterdezzuumlk hogy mikeacutent olvasta a modernseacuteg az

előző szaacutezad klasszikus iacuteroacuteit Az orosz eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes kultuacuteraacuteja moumlgoumltt

az orosz irodalom kultuacuteratoumlrteacuteneteacutenek toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacuteja eacutes joacutel

koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekrendje aacutell A filozoacutefiai kritikaacutet eacutes az iacuteroacutei esszeacuteket egyaraacutent az

oumlneacuteletrajzi olvasaacutes jellemezte amelynek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben elsősorban a szerző eacutes

szoumlvege illetve a szerző eacutes hőse koumlzoumltti viszony aacutellt Az orosz irodalmi kultuacutera

sajaacutetossaacutega hogy az eacuterdeklődeacutes itt a szoumlvegről a szerzőre a szoumlveg tekinteacutelyeacuteről a

szerzőeacutere a szoumlveg intencioacutejaacuteroacutel a szerzői tudatra esett A szerző belső eacuteletrajza eacutes

szubjektiacutev tapasztalaacutesa nagyobb suacutellyal esett latba mint a szoumlveg poeacutetikai

megalkotottsaacutegardquo238

Andrejevszkij Turgenyev-esszeacuteiben ugyan reacuteszletes keacutepet rajzol

Turgenyev szemeacutelyiseacutegeacuteről eacuteletszemleacuteleteacuteről figyelembe veacuteve nevelteteacuteseacutet

eacuteletviteleacutet koumlruumllmeacutenyeit de az eszteacuteta proacutebaacutelja előszoumlr a biograacutefiaacutetoacutel fuumlggetlenuumll

tanulmaacutenyozni az eacuteletművet uacutegy hogy elvonatkoztasson a kulturaacutelis-toumlrteacuteneti

koumlrnyezettől eacutes hogy magukra a műalkotaacutesokra oumlsszpontosiacutetson nevezetesen

Turgenyev liacuterai beszeacutedmoacutedjaacutera szoumlvegeinek versnyelvi-proacutezanyelvi jelenseacutegeire

Az 1900-as eacutevek elejeacutere azonban Turgenyev kikeruumll az eacuterdeklődeacutes

homloktereacuteből ezekben az eacutevekben megfigyelhető egy maacuter-maacuter tendencioacutezus

elidegenedeacutes a turgenyevi eacuteletműtől eacutes az 1903-as jubileumi eacutevben az emleacutekező

iacuteraacutesok maacuter azt teszik szoacutevaacute hogy a szerzőt nem tanulmaacutenyozzaacutek eleacuteggeacute noha sokan

237

С АНДРЕЕВСКИЙ Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир искусства

1901 5 211ndash236 212 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 238

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban I m 702

138

ezt a bdquoturgenyevi korrdquo eacutes a kortaacuters időszak koumlzoumltti szakadaacutessal indokoljaacutek239

Rozanov ebben az eacutevben iacuterja meg О писательстве и писателях ciacutemű mukaacutejaacutet

amelyben iacutegy veacutelekedik e jelenseacutegről bdquoHuacutesz eacutevvel halaacutela utaacuten Turgenyev neve

csendesen elhalt korunk nemzedeacutekeinek tudataacuteban Nem sok iacuteroacuteval foglalkoztak

olyan keveset az irodalomban mint ővele az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben [] Azonban ez

lehet az akadeacutemiai kaacutenon jele is egyben Turgenyev bevonult a toumlrteacutenelmi tisztelet

neacutemasaacutegaacuteba ahol olyan csend uralkodik mint a siacuterkamraacuteban Szobra fel van aacutelliacutetva

az orosz Pantheonban laacutethatoacute helyen eacutes oumlroumlkkeacute ott marad de a most eacutelő emberek

semmifeacutele eacutelő dologroacutel nem folytatnak vele paacuterbeszeacutedetrdquo240

Ugyanakkor a Новый

путь ciacutemű lap ugyanebben az eacutevben a turgenyevi proacutezaverseket szembeaacutelliacutetja az

addig kanonizaacutelt turgenyevi eacuteletművel a Senilia ciklusnak kuumlloumln cikket szentel eacutes a

proacutezai koumlltemeacutenyek nyomaacuten Turgenyev az bdquouacutej műveacuteszetrdquo bdquoeacutelőrdquo alakjakeacutent jelenik

meg241

tehaacutet a befogadaacutes eacutes eacuteletműeacutertelmezeacutesek kettősseacutege jellemzi a jubileumi eacutev

megemleacutekezeacuteseit is Bizonyos eacutertelemben paacuter eacutevvel keacutesőbb Annyenszkij bdquoportreacutejardquo

az 1905-ben szuumlletett Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute Turgenyevraquo) amely a

Книги отражений 1906-os első koumlteteacutebe keruumll be nemcsak a turgenyevi eacuteletmű

utolsoacute faacutezisairoacutel eacutes a haldokloacute szerző veacutegnapjairoacutel szoacutel hanem egyuacutettal

befogadaacutesaacutenak elhalaacutesaacuteroacutel vagy haldoklaacutesaacuteroacutel a Turgenyev-recepcioacute

elcsendesuumlleacuteseacuteről is242

Draacutemaian beszűkuumll a turgenyevi szoumlvegek koumlre is az

interpretaacutetorok laacutetoacutekoumlreacuteben a kritika ekkor maacuter csak neacutehaacuteny titok-elbeszeacuteleacutes

valamint a proacutezai koumlltemeacutenyek jelenseacutegeire figyel

Az 1900-as eacutevek veacutegeacutere eleacuterkező uacuten szimbolista bdquovaacutelsaacutegrdquo időszakaacutera a

turgenyevi szoumlvegek uacutejra előteacuterbe keruumllnek Merezskovszkij az 1910-ben iacutert Больная

Россия (magyar kiadaacutesban Beteg Oroszorszaacuteg) ciacutemű munkaacutejaacuteban uacutejra vizsgaacuteloacutedaacutesai

taacutergyaacutevaacute teszi Turgenyevet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-elbeszeacuteleacuteseket Kuumlloumln elemzi a

turgenyevi nőalakokat eacutertelmezeacuteseacuteben Klara Milics Valeria (Diadalmas szerelem

dala) Alice (Laacutetomaacutesok) Szofi (Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) Szuszanna (A boldogtalan laacuteny)

239

Vouml Е СОЛОВЬЕВ О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех 1903

10 1118 240

ВРОЗАНОВ Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и писателях Москва

1995 138ndash144 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 241

Е Л Тургеневские laquoSeniliaraquo = Новый путь 1903 10 184ndash189 242

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

139

vagy Emilia (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) laquoпризрачные и прозрачныеraquo azaz

fantasztikus kiacuteseacuterteties laacutetomaacutesszerű aacutettetsző ikonikus nőalakok amelyeket

Merezskovszkij a goethei bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo ideaacuteljaacuteval hoz oumlsszefuumlggeacutesbe (aligha

veacuteletlen hogy egyik Turgenyev-esszeacutejeacutenek ciacuteme a Поэт вечной женственности ndash

laquoAz oumlroumlk nőiseacuteg koumlltőjeraquo)243

Annyenszkij szinteacuten a titok-proacuteza nőalakjait helyezi

Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek homloktereacutebe Az Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute

Turgenyevraquo) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban Klara Milics alakjaacuteban a megtestesuumllni nem tudoacute szeacutepseacuteg

(laquoневоплотимая красотаraquo) trageacutediaacutejaacutet244

miacuteg a Белый экстаз-ban (laquoFeheacuter

extaacutezisraquo) Szofi eacutes Szuszanna alakjainak bdquoszoborszerűseacutegeacutetrdquo bdquofeheacuterseacutegeacutetrdquo

eacutertelmezi245

Zoumlldhelyi Zsuzsa hangsuacutelyozza hogy azeacutert van kiemelt szerepe

Annyenszkij iacuteraacutesainak a szimbolista Turgenyev-kritikaacuteban mert impresszionista

koumlnnyedseacuteggel eacutes szabad asszociaacutecioacutekkal iacutert meacutelyleacutelektani irodalmi portreacuteiban sajaacutet

koumllteacuteszeteacutenek szimboacutelumvilaacutega felől koumlzeliacuteti a turgenyevi szoumlvegeket246

Csulkov a

Памяти Тургенева Покрывало Изиды (laquoTurgenyev emleacutekeacutenek Iacutezisz lepleraquo) ciacutemű

iacuteraacutesaacuteban a Klara Milicsben jeloumlli meg a turgenyevi gondolat kulcsaacutet ndash abban az

elbeszeacuteleacutesben ami az iacuteroacute halaacutelos aacutegyaacuten szuumlletett levetkőzve minden koraacutebbi ndash

Csulkov szerint Turgenyevre jellemző ndash oacutevatoskodaacutest ezeacutert lehet veacutelemeacutenye szerint

a Klara Milics a szerelemről eacutes halaacutelroacutel alkotott minden megelőző turgenyevi

gondolat folytataacutesa eacutes felszabadult szinteacutezise247

Turgenyev a meacuterteacutek eacutes az egyensuacutely keacutepviselőjeacuteveacute vaacutelik Merezskovszkij

nagy iacutevű nemzetkarakteroloacutegiai koncepcioacutejaacuteban melyet ndash ahogyan Nagy Istvaacuten

kiemeli ndash a PuskinndashTurgenyev illetve TolsztojndashDosztojevszkij szembenaacutellaacutesra eacutepiacutet s

ebben oumlsszekoumlti az irodalomszemleacuteletet eacutes a konzervatiacutevndashliberaacutelis ideoloacutegiaacutet

243

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Больная Россия СПб 1910 eacutes Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт

вечной женственности Im 244

И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 245

И АННЕНСКИЙ Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41 246

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 294 247

Г И ЧУЛКОВ Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки Москва 1909

169-177

140

bdquoOroszorszaacutegban a mindenfeacutele forradalmi eacutes vallaacutesi maximalizmus

hazaacutejaacuteban abban az orszaacutegban ahol annyi az oumlnkeacutentes tűzhalaacutel a zabolaacutetlan

szeacutelsőseacutegek hazaacutejaacuteban Turgenyev Puskin utaacuten a meacuterteacutek alighanem egyeduumlli

geacuteniusza koumlvetkezeacuteskeacuteppen a kultuacutera geacuteniusza Mert mi a kultuacutera ha nem az

eacuterteacutekek kiterjeszteacutese felhalmozaacutesa eacutes megőrzeacutese Ebben az eacutertelemben

Turgenyev a nagy teremtőkkel eacutes romboloacutekkal ndash L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel ndash ellenteacutetben eacuterteacutekeink egyeduumlli őrzője konzervatiacutev iacuteroacute s

mint minden igazi konzervatiacutev ugyanakkor liberaacutelis is Vagy a mai politika

nyelveacuten szoacutelva Turgenyev szemben a maximalista L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel az egyeduumlli minimalista naacutelunk Ebben van az ő oumlroumlk

igazsaacutega Mert baacutermennyire megvetjuumlk is a minimalistaacutekat

bdquonyaacuterspolgaacuterisaacutegukrdquo miatt neacutelkuumlluumlk nem boldogulunk neacutelkuumlluumlk a

maximalistaacutek is megbuknaacutenak Vajon nem azeacutert nem sikeruumllt-e a

forradalmunk mert tuacutelsaacutegosan sok volt benne a meacuterteacutektelenseacuteg eacutes keveacutes az

euroacutepai meacuterteacutektartaacutes tuacutel sok L Tolsztoj eacutes Dosztojevszkij keveacutes

Turgenyevrdquo248

A szimbolistaacutek első uacuten idősebb nemzedeacutekeacutenek maacutesik vezeacuteralakja Brjuszov is

ellentmondaacutesosan viszonyul Turgenyevhez amiről huacutegaacutenak iacutert levelei tanuacuteskodnak

melyekben Brjuszov az irodalomeacuterteacutesre az aacuteltala helyesnek veacutelt szemleacuteletekre

taniacutetja Az ekkor fiatal Brjuszov eacuterezhetően idegenkedik Turgenyevtől a 19 szaacutezadi

meglehetősen szelektiacutev kortaacuters recepcioacute szűrőjeacuten keresztuumll szemleacuteli a turgenyevi

szoumlvegeket toumlrteacutenelmi koumlrnyezetek oumlsszefuumlggeacuteseiben tekint regeacutenyeire a titok-

elbeszeacuteleacutesek pedig szerinte tuacutelsaacutegosan Poe Hoffmann eacutes Flaubert hataacutesa alatt

iacuteroacutedtak249

Brjuszov sok szempontboacutel biacuteraacutelja Turgenyevet de keacutesőbb keacutetseacutegtelenuumll

sokat tesz ndash főkeacutent szerkesztőkeacutent (Весы) kiadoacutekeacutent (Скорпион) ndash azeacutert hogy

jelentős mennyiseacutegű irodalomtoumlrteacuteneti szempontboacutel objektiacutev anyag jelenjen meg a

Turgenyev-eacuteletműről peacuteldaacuteul a Весы ciacutemű folyoacuteiratban A Русский архив-ban ő

248

Ideacutezi NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban Im 714 249

Vouml С С ГРЕЧИШКИН А В ЛАВРОВ Брюсов о Тургеневе (Публ и вст статья

С С Гречишкина и А В Лаврова) = Тургенев и его современники Ленинград 1977 170ndash190

141

maga recenzaacutelja Turgenyev leveleit250

a Северные цветы ciacutemű szimbolista

almanachban pedig Turgenyev Fettel valoacute 1858 eacutes 1873 koumlzoumltt zajloacute levelezeacuteseacutet

publikaacutelja251

Baacutermennyire is idegenkedik Brjuszov Turgenyevtől meacutegis ndash ahogyan

ezt Zoumlldhelyi Zsuzsa kimutatja ndash szeacutepproacutezaacutejaacuteban Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek

hataacutesa eacuterhető tetten252

Zoumlldhelyi Brjuszov kisproacutezaacutejaacutenak eacutes a turgenyevi titok-

novellaacuteknak az oumlsszefuumlggeacuteseit taacutergyalja kuumlloumlskeacutepp a fantasztikus elemek

hallucinaacutecioacutek viacutezioacutek a halottak eacutes eacutelők eacuterintkezeacuteseacutenek megjeleneacuteseacutere Brjuszov

iacuteraacutesaiban Brjuszovnaacutel azonban ndash Zoumlldhelyi eacutertelmezeacuteseacuteben ndash a fantasztikus elemek

sokkal groteszkebb formaacuteban testesuumllnek meg eacutes ennek inkaacutebb a hoffmanni-

odojevszkiji fantasztikus hagyomaacuteny mintsem a turgenyevi titok-proacuteza tekinthető

előzmeacutenyeacutenek viszont mindkeacutet szerző eseteacuteben kimutathatoacute Poe novellaacuteinak hataacutesa

Brjuszov egyeacuteb iraacutent az első aki raacutemutat a poe-i fantasztikum hataacutesaacutera a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesekben eacutes ő maga is Poe koumlvetőjeacutenek vallja magaacutet oroszra fordiacutetja

műveit tanulmaacutenyt is iacuter roacutela253

A jellegzetesen turgenyevi tematika uacutegymint a

szerelem mint veacutegzetes erő vagy mint eacuteletromboloacute tragikum megjelenik Brjuszov

Огненный ангел (Tuumlzes angyal) Алтарь победы (A győzelem oltaacutera) vagy Blok

Песня судьбы (A sors dala) ciacutemű iacuteraacutesaiban valamint a turgenyevi bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo

jelenseacutegeacutenek kifejezeacutesformaacutei Blok ciklusaacuteban az bdquoismeretlen nőrdquo (Незнакомка)

alakjaacuteban is feltűnnek254

Tovaacutebbi turgenyevi hataacutes Brjuszovnaacutel eacutes maacutes szimbolista iacuteroacuteknaacutel a

stilizaacutecioacutek megjeleneacutese Turgenyev elsőkeacutent eacutel a reneszaacutensz kroacutenika vagy novella

stilizaacutecioacutejaacutenak eszkoumlzeacutevel ndash a szaacutezadforduloacuten ez koumlvetőkre talaacutel az itaacuteliai reneszaacutensz

kroacutenikaacutes-novellista Brjuszovnaacutel A Foumlld alatti boumlrtoumlnben uacutegy vaacutelik narraacutetorraacute

elbeszeacutelő instanciaacutevaacute mint ahogyan Turgenyev A diadalmas szerelem dala ciacutemű

novellaacutejaacuteban ide sorolhatjuk meacuteg Brjuszov eacutes Kuzmin antik stilizaacutecioacuteit az orosz

folkloacuter teacutemakoumlreacuteben Remizov Alekszej Tolsztoj vagy Szologub reneszaacutensz

tematikaacuteban pedig Merezskovszkij eacutes Auszlender iacuteraacutesait (vouml peacuteldaacuteul Merezskovszkij

250

В Б БРЮСОВ О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash368 251

Vouml В Б БРЮСОВ (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I 252

Vouml Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 253

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 305 254

I m 311

142

1896-ban szuumlletett Любовь сильнее смерти (laquoA szerelem erősebb a halaacutelnaacutelraquo) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutevel amely A diadalmas szerelem dalaacutehoz hasonloacutean az itaacuteliai reneszaacutensz

novellaacutet stilizaacutelja tematikaacutejaacuteban pedig a Klara Milicshez koumltődik) A Turgenyev

aacuteltal a titok-proacutezaacuteban koumlzponti teacutemakeacutent kezelt eacutelet-aacutelom toposz illetve az eacutelet eacutes az

aacutelom koumlzoumltti hataacutervonalak elmosoacutedaacutesa szinteacuten erősen jelen van a szimbolista

proacutezaacuteban elsősorban Brjuszov Szologub vagy Kuzmin eacutes Blok munkaacuteiban

Turgenyev felteacutetelezett koumlzvetiacutető hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően az impresszionista-

szimbolista fantasztikum az orosz irodalomban a szaacutezadforduloacutera eacuterkezik el a

hipnoacutezis hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok aacutelmok nemcsak a szimbolistaacuteknaacutel hanem

Leonyid Andrejevneacutel eacutes Remizovnaacutel is jelentős szerepet jaacutetszanak

A kritikai elidegenedeacutes elleneacutere a szaacutezadforduloacute eacutes a szaacutezadelő szeacutepirodalmi

ndash intertextuaacutelis ndash Turgenyev-befogadaacutesa tehaacutet nem hal el sőt a titok-proacuteza olyan

iacuteroacutek szaacutemaacutera vaacutelik mintaacutevaacute mint Szologub Zinaida Gippiusz vagy Remizov de

Blok műveiben is kimutathatoacute a hataacutesa Szologub korai munkaacutessaacutegaacuteban a kutatoacutek

egyseacutegesen raacutemutatnak a turgnyevi titok-proacuteza eacutes meacuteg jellegzetesebben a proacutezai

koumlltemeacutenyek bdquonyomairardquo255

kuumlloumlnoumlskeacutepp az 1894-es Тяжелые сны (laquoNeheacutez

aacutelmokraquo) ciacutemű műveacuteben de ugyaniacutegy keacutesőbb Andrej Belij ritmikus proacutezaacutejaacuteban vagy

Bunyin belső hangzaacutesuacute enyheacuten ritmizaacutelt proacutezanyelveacuteben256

Annyenszkij majd

Balmont eacutes Belij is kiacuteseacuterleteznek a proacutezaversek műfajaacuteval toumlbb-kevesebb sikerrel

Balmont proacutebaacutelkozaacutesairoacutel iacutegy iacuter a kritika a Русское богатство ciacutemű lapban

bdquoNeacutehaacutenyan koumlzuumlluumlnk kiacuteseacuterleteztek proacutezai koumlltemeacutenyek iacuteraacutesaacuteval csak koumlzben

elfelejtetteacutek hogy ehhez Turgenyevnek kell lennirdquo257

Balmont aki koumlvetője volt

Turgenyevnek 1921-ben az orosz emigraacutecioacute Paacuterizsban megjelenő lapjaacuteban a

Современные записки-ben koumlzli Мысли о Тургеневе (laquoGondolatok Turgenyevrőlraquo)

ciacutemű cikkeacutet melyben az bdquoimpresszionistardquo Turgenyevet az orosz szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak nevezi258

Ugyanezen veacutelemeacutenyen van Remizov is aacutem ő nem

255

Vouml Л КЛЕЙМАН Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба Ann

Arbor 1983 11ndash17 256

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 306 257

Н КОРОБКА Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское богатство

1897 6 1ndash19 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 258

Vouml К БАЛЬМОНТ Мысли о творчестве Тургенев = К БАЛЬМОНТ Где мой дом Проза

Стихотворения Москва 1992 315ndash324

143

Turgenyev impresszionizmusa hanem iacuteraacutesaiban jelen leacutevő misztikus tartalom miatt

tartja az iacuteroacute műveacuteszeteacutet a szimbolizmus iraacutenyaacuteba mutatoacutenak259

Szinteacuten a proacutezai

koumlltemeacutenyeket emeli ki Rodzevics 1918-as Turgenyev-koumlnyveacuteben amelyet az iacuteroacute

szuumlleteacuteseacutenek szaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert Ebben Rodzevics a titok-elbeszeacuteleacuteseket az

odojevszkiji romantikus-fantasztikus hagyomaacuteny folytataacutesakeacutent eacuterteacutekeli melynek

alapjaacuten ndash veacutelemeacutenye szerint ndash Turgenyev nem tekinthető a szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak Laacutetomaacutesok-elemzeacuteseacuteben arra az bdquoimpresszionista iacuteraacutesmoacutedrardquo hiacutevja fel a

figyelmet amit Merezskovszkij is hangsuacutelyozott A proacutezaversek ciklusaacutet azonban a

szimbolizmus feleacute mutatoacute jelenseacutegkeacutent eacuterteacutekeli Iacutegy iacuter Turgenyevről bdquoTurgenyevneacutel

nincs meghataacuterozott irodalmi tendencia nincs poeacutetikai programja a nagy műveacutesz

jellemzője a kereseacutes ndash uacutej koumlltői teacutemaacutek uacutej irodalmi formaacutek kereseacuteserdquo260

A

szimbolistaacutek maacutesodik uacuten fiatal nemzedeacutekeacutenek műveiben fellelhető turgenyevi

hataacutesokroacutel maacuter esett szoacute de a 20 szaacutezad veacutegi szimbolizmus-kutatoacutek rendszeres

feldolgozaacutesaiban szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk Bezrodnij a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes a

proacutezaversek hataacutesaacutet vizsgaacutelja Blok Незнакомка (Az ismeretlen nő) ciacutemű verses

draacutemaacutejaacuteban261

Lavrov pedig Belij Серебряный голубь (Az ezuumlst galamb) ciacutemű

regeacutenyeacutenek turgenyevi forraacutesait s a titok-proacuteza aacuteltal ihletett reacutetegeacutet kutatja262

A

szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegaacutenakrdquo eacuteveiben a maacuter posztszimbolista orientaacutecioacutejuacute

irodalmaacuterok eacutertelmezeacuteseiben Turgenyev a bdquoszimbolistaacutek aacuteltal elfelejtett klasszikusrdquo

a perifeacuteriaacuteroacutel uacutejra a koumlzeacuteppontba keruumll peacuteldaacuteul az Аполлон folyoacuteirat kuumlloumlnboumlző

szaacutemaiban az 1909-1910-es eacutevekben de főkeacutent uacutejra a turgenyevi

bdquoimpresszionizmusrdquo jelenseacutegeacutet vizsgaacutelva263

amely az eddigiekben felsorolt kritikaacutek

eacutes eacutertelmezeacutesek talaacuten egyeduumlli invariaacutensa A szimbolizmus aacuteltal valamelyest

egyseacutegesen bdquoimpresszionistakeacutentrdquo azonosiacutetott turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a liacuterai elbeszeacuteleacutes

259

Vouml А РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 141-154 260

С И РОДЗЕВИЧ Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения 1818ndash1918

Киев 1918 79ndash138 137 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 261

Vouml М В БЕЗРОДНЫЙ Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту 1989 58ndash71 262

Vouml А В ЛАВРОВ Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная деятельность

Москва 1995 275ndash279 263

Vouml Осип Дымов Влас (Аполлон 1909 1ndash3) А Н Толстой Неделя в Туреневе

(Аполлон 1910 4) Михаил Кузмин Опасный страж (Аполлон 1910 11)

144

kiforraacutesaacutera a proacutezanyelv lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes sajaacutetos retorikai alakzataira

valamint a poeacutema a lirizaacuteloacute proacuteza eacutes a proacutezaversek modalitaacutesaacutera utal

A szimbolista irodalmi kultuacutera eacutes az annak koumlzegeacuteben megszuumllető eacutertelmezői

hagyomaacuteny elidegeniacutethetetlen eacuterdemeket szerzett a klasszikus orosz irodalom 20

szaacutezadi elsajaacutetiacutetaacutesaacuteban Turgenyev-recepcioacuteja azonban ellentmondaacutesos s leginkaacutebb

hullaacutemzoacute volt Ugyanakkor a szimbolista kritika egyeacutertelmű hozadeacuteka hogy

raacuteiraacutenyiacutetja a figyelmet ndash Andrejevszkij szavaival eacutelve ndash a bdquomaacutesik Turgenyevrerdquo264

a

titok-proacuteza eacutes a proacutezaversek alkotoacutejaacutera vagyis a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika aacuteltal nem

eleacuteggeacute vizsgaacutelt eacutes nem eacutertelmezett eacuteletműreacutesz jelentőseacutegeacutere A titok-proacuteza előteacuterbe

helyeződeacuteseacutet motivaacutelja eacutes tovaacutebb erősiacuteti a 19 szaacutezadi radikaacutelis orosz eacutertelmiseacuteg

gondolkodaacutesaacutenak pozitivizmusaacuteval valoacute szakiacutetaacutes eacutes az egyre aktuaacutelisabbnak eacuterzett

misztikumszuumlkseacuteglet Baacuter Muratov Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutet taacutergyaloacute tanulmaacutenyaacuteban

azt a veacutelemeacutenyt keacutepviseli hogy a szimbolista recepcioacute peacuteldaacuteul Merezskovszkij vagy

Csulkov ndash a vallaacutesossaacuteg vagy a misztikussaacuteg tereacuten tett probleacutemafelveteacuteseivel ndash

ugyanuacutegy torziacutetjaacutek a Turgenyev-eacutertelmezeacutest mint a korabeli bdquoradikaacutelisrdquo kritika csak

maacutes iraacutenyban265

Zoumlldhelyi ugyanakkor arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy eacutepp a

szimbolista recepcioacute korrigaacutelja a Turgenyev-korabeli radikaacutelis reacuteszben narodnyik

kritika tendencioacutezus tuacutelzaacutesait vagy torziacutetaacutesait266

Ha oumlsszevetjuumlk az iacuteroacute koraacutenak

kritikai recepcioacutejaacutet a szaacutezadforduloacute szimbolista befogadaacutesaacuteval keacutet kuumlloumlnboumlző

Turgenyev-keacutepet ismeruumlnk meg egyfelől a taacutersadalmi aktuaacutelpolitikai eacutes

eszmetoumlrteacuteneti koncepcioacutekkal foglalkozoacute regeacutenyiacuteroacute keacutepeacutet maacutesfelől pedig az

bdquoimpresszionistardquo szimbolikus-fantasztikus elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezaversek bdquoliacuterairdquo

szerzőjeacutet Iacutegy mindkeacutet kritika szelektiacutev marad figyelmen kiacutevuumll hagyja a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutet eacutes talaacuten egyik sem birkoacutezik meg a turgenyevi eacuteletműegeacutesz

komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesaival

264

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 297 265

Vouml А Б МУРАТОВ Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском литературном

процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ Проблемы поэтики русского

реализма ХIХ века Л 1984 77ndash98 266

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 298

145

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI

UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK

A disszertaacutecioacute olyan kutataacutest oumllel fel amely a turgenyevi titok-elbeszeacuteleacutesek

szoumlvegtaacuteraacutenak rendszeres feldolgozaacutesaacuteval eacutes poeacutetikai vizsgaacutelataacuteval a rsquotitok-proacutezaacutetrsquo

eacutertelmező eacutertekezeacutes megszuumlleteacuteseacutehez vezetett A dolgozat elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes

szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacutesrendjeacutet vizsgaacutelta kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes

szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra Az eacutertekezeacutes nyomon koumlvette a liacuterai eacutes a

narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesait eacutes interakcioacuteit a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes

szemantikai alakzataiban tovaacutebbaacute bemutatta azokat a mozzanatokat amelyekben

tetten eacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba valamint

veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek a liacuterai novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent

megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesa feleacute toumlrteacutenő elmozdulaacutesa Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

disszertaacutecioacute azt mutatta be reacuteszletekbe menően hogy milyen nyelvi-poeacutetikai

lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő eacutes uacutej műfajt leacutetesiacutető

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

A disszertaacutecioacuteban feleacutepuumllt egy olyan elmeacuteleti baacutezist amelynek kereteit a

fikcioacute- eacutes fantasztikumelmeacutelet a szemiotika- eacutes kommunikaacutecioacuteelmeacutelet a szimboacutelum-

eacutes metaforakutataacutes valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak eszkoumlztaacutera

adja Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumlltek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten melyre taacutemaszkodva az eacutertekezeacutes

a Laacutetomaacutesok A diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseket taacutergyaloacute szoumlveginterpretaacutecioacutekkal kapcsoloacutedik a titok-proacuteza

eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz A befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutenaacutel a

disszertaacutecioacuteban kuumlloumln figyelmet kap a Turgenyev-kortaacuters recepcioacute meacuteghozzaacute

nemcsak az orosz hanem a nemzetkoumlzi elsősorban francia eacutes neacutemet kritika valamint

a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacuteg A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja a titok-

proacuteza tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet az orosz szaacutezadforduloacuten azon beluumll a szimbolista

kritikaacuteban illetve a szaacutezadforduloacute eacutes szaacutezadelő szeacutepirodalmaacuteban

146

A titokra vagy titokzatossaacutegra raacutekeacuterdező recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a fantasztikum eacutes a fikcioacute probleacutemaacuteit vetteacutek goacutercső alaacute

valamint kiemelten az aacutelom az aacutelomlaacutetaacutes aktusaacutenak illetve az aacutelom elbeszeacutelői

aacutetiacuteraacutesaacutenak a kutataacutesaacutet ami arra a koumlvetkezteteacutesre vezetett miszerint a turgenyevi

hősoumlk aacutelmai a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute vaacutelnak az aacutelom-narraacutecioacute pedig nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben az eacutertekezeacutes azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelta

megvaacutelaszolni hogy mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja A disszertaacutecioacute azt a teacutezist

fogalmazta meg hogy a titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus

teacutemaacuteban nem a misztikumban nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik

hanem a fentiekben vaacutezolt kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A kereseacutes bemutataacutesa eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve megeacuterteacutesforma az ami a

leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett

irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-

eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint

maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash

kimeriacutethetetlen szubjektum A fikcioacutet vagy az aacutelmot konstituaacuteloacute narratiacutev szoumlveg alanya

peacuteldaacuteul azeacutert mert elbeszeacuteleacutese soraacuten szert tesz arra a diszkurzusra amely alkalmas

olyan empirikusan nem tapasztalt vagy nem tapasztalhatoacute valoacutesaacutegok nyelveacutet

megalkotni mint a ndash szerzőnkneacutel koumlzponti ndash halaacutel eacutes szerelem pontosabban a halaacutel

illetve a szerelem jelenleacutethiaacutenya aacuteltal kivaacuteltott szorongoacute vaacutegy a titok-elbeszeacuteleacutesek

szubjektumaacutenak alapdiszpoziacutecioacuteja

A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutes elemzeacuteseacutenek hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza

modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes

szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetva sajaacutetos nyelvkeacutent azonosiacutetotta s e nyelv egyseacutegeit

azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozta oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute

vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevezett a kortaacuters regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp

a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelt szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted

147

alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute

hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetotta amelyekben tetten eacuterhető

az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a

jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a keletkező szoacute meacutediumaacuteban

veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Felvaacutezolta tovaacutebbaacute azt a ndash homofoacuteniaacutekboacutel eacutes jellegzetes

hangszekvenciaacutekboacutel feleacutepuumllő ndash koumlltői nyelvalkotaacutest jelkeacutepzeacutest amelynek soraacuten a

predikatiacutev szerveződeacutest moacutedosiacutetja vagy foumlluumlliacuterja a fonikus koherencia Az egyes

hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval az eacutertekezeacutes bemutatta hogy a

jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a

fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A

meghallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja lejteacutese emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten az elsajaacutetiacutetott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute

narratiacutevaacutet bont ki Ennek nyomaacuten az eacutertekezeacutes azt a metanarratiacutev eljaacuteraacutest azonosiacutetotta

amely a toumlrteacutenetmondoacute (bdquoepikairdquo) elbeszeacuteleacutest a szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki

azt demostraacutelva mikeacutent tesz szert a koraacutebbi beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes

folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az elbeszeacutelő

Az intonaacutecioacutes metafora elmeacuteleteacutenek alapjain az elemzeacutes a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutet helyezte előteacuterbe bemutatva hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera Az interpretaacutecioacute tehaacutet

arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a lirizaacuteloacute proacutezaacuteban az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy

auditiacutev modellje vaacutelik proacutezanyelvi koacuteddaacute

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel az elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre

jutott hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk egy belső beszeacutedaktus

metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere iraacutenyul A repuumlleacutes tehaacutet nem a

foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem pusztaacuten a toumlrteacutenelmi

helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az eacuteletet eacutertelmező belső

beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt

időutazaacutes Az elemzeacutes az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő

narraacutetor alakjaacutet a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacutejakeacutent jeloumllte meg A

Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek aacuteltal alkototott oumlsszetett

szimbolikus rendszerek elemzeacuteseacutevel a disszertaacutecioacute azokat a metaforikus kiteacuterőket

148

mutatta be amelyek autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten Utoacutebbiak

feladata hogy megjeloumlljeacutek azt a sajaacutetos transzgresszioacutet ami a toumlrteacutenetmondoacute

elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő

aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll

A diadalmas szerelem dala ciacutemű titok-novella interpretaacutecioacuteja bemutatja a

reneszaacutensz novella az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a

turgenyevi szoumlvegre vonatkoztatva s azzal egyuumltt az alkotaacutes a meguacutejuloacute

kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet helyezte az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis

vonatkozaacutesban kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetott a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-

legendaacutenak illetve Leonardo Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash

modalitaacutesban alkotnak előzetes koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi

megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia portreacute megalkotaacutesaacuteban Azeacutert vaacutelik a novella

doumlntő mozzanataacutevaacute Valeria aacutelma eacutes az abban veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes mert annak

soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes a

dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacuteeacute Ennek bemutataacutesaacuteval az

elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes

szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az

ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek leacutetre Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet

festi Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkotva

zeneacutel az alkotoacute a melpomenos ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel

dionuumlszoszi szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban laquomaniaraquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet

a dalt a diadalmas szerelem dalaacutet A megszoacutelaltatott zenei textuacutera a bdquodiadalmas

szerelem dalardquo tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalense Az eacutertekezeacutes raacutemutat a dal fogalmaacutenak megkettőződeacuteseacutere az

elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be ndash a festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

149

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a turgenyevi szoumlvegmű

A Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacuteja foumlltaacuterta a poe-i

novella mint ihletforraacutes hataacutesaacutenak eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a turgenyevi szoumlvegben kuumlloumlnoumls

tekintettel a hasonmaacutesalakmaacutes eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacutejaacutera valamint a

halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutera Az elemzeacutes a

reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeire vilaacutegiacutetott raacute azt demonstraacutelva

hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted kontrasztja vaacutelik a

szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint

keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet az elemzeacutes az intertextussal kiegeacutesziacutetett

visszaemleacutekezeacutes folyamataacutet koumlrvonalazta amelynek soraacuten az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet egeacutesziacuteti ki vagyis az

intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az interpretaacutecioacute azt bizonyiacutetja hogy eacutepp az

aacutellandoacute reflexioacute a legnagyobb gaacutet alanyi azonossaacuteg kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban

eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel amelynek kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Olyan diszkurzusra van

szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt

esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes

aktusaacutenak az elemzeacutes arra mutatott raacute mikeacutent lesz az aacutelom nyelveacuten keresztuumll

veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

A disszertaacutecioacute bemutatta a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute reacuteszletekbe

menően taacutergyalta a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat uacutegymint a szem a

tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a

halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterta

foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva

megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

150

lesz azaz megteremti a halaacutel relevaacutens diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo

vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute

vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve megteremteacuteseacutenek szenvedőből cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel

elbeszeacutelő azaz a halaacutel elszenvedőjeacuteből az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo a szoumlveg aacutegense

lesz Mikeacutent a maacutesik elbeszeacuteleacutesben itt is a koumllteacuteszet ndash a bdquodal diadalaacuteroacutelrdquo ndash van szoacute

melynek bekoumlvetkezeacutese az agoacutenia pillanataacuteban magaacuteval a csodaacuteval a

tapasztalatfelettinek a megtapasztalaacutesaacuteval egyenlő amit immaacuter a bdquotitokrdquo

elsajaacutetiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute koumlltői elbeszeacuteleacutes jeleniacutet meg

A disszertaacutecioacute eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa mellett ezuacuteton megjeloumlloumlm a

kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes koumlvetkező leacutepeacuteseit taacutemaszkodva a titok-

proacuteza poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezői

tapasztalatokra eacutes eredmeacutenyekre tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacutenak poeacutetikai

uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet tartom indokolt kutataacutesi iraacutenyvonalnak tovaacutebbaacute a titok-proacuteza liacuterai

elbeszeacuteleacuteseinek eacutes a proacutezaversek ciklusaacutenak elhelyezeacuteseacutet abban az

irodalmomtoumlrteacuteneti folyamatban amelynek taacutejeacutekozoacutedaacutesi pontjait fentebb

megjeloumlltem a Kitekinteacutes ciacutemű fejezet első feleacuteben A liacutera eacutes epika hataacuteraacuten mozgoacute

turgenyevi beszeacutedmoacuted a lirizaacuteloacute proacutezanyelv a liacuterai elbeszeacuteleacutes megformaacutelaacutesaacuteval majd

a proacutezai koumlltemeacutenyek megteremteacuteseacutevel Turgenyev egyreacuteszt kapcsoloacutedik egy neacutemet-

francia romantikus hagyomaacutenyhoz tovaacutebbaacute a vele eszteacutetikai-alkati rokonsaacutegot

mutatoacute Flaubert liacuterai proacutezaacutejaacutehoz eacutes Baudelaire proacutezaverseihez maacutesreacuteszt viszont

leacutetrehozza sajaacutet egyedi ndash a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezai koumlltemeacutenyek alkotta ndash

szoumlvegkorpuszaacutet amelynek paacuterhuzamossaacutegai eacutes hataacutesai kimutathatoacutek nemcsak az

orosz irodalomban elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Remizov Balmont

illetve Blok Belij eacutes Bunyin iacuteraacutesaiban hanem a francia elbeszeacutelők koumlreacuteben uacutegymint

Gautier Merimeacutee Flaubert Villiers de lrsquoIsle-Adam majd kuumlloumlnoumlskeacutepp Maupassant

elbeszeacuteleacuteseiben tovaacutebbaacute az angol-amerikai szeacutepproacutezaacuteban George Eliot Henry

James Virginia Woolf Joseph Conrad eacutes Somerset Maugham műveiben valamint a

neacutemet novellisztikaacuteban mindenek előtt Theodor Storm titok-novellaacuteiban amelyre

Thomas Mann is raacutemutat egy 1930-as esszeacutejeacuteben

151

bdquoStormban eacutes Turgenyevben valoacutesaacuteggal testveacuteri hasonloacutesaacuteg eacuteszlelhető egy

eacutes ugyanazon alak ez keacutet vaacuteltozatban szinte egy atya gyermekei akiket keacutet

anyafoumlld szuumllt [] Megneacuteztem őket ismeacutet e keacutet szellem- s

műveacuteszetgoumlrnyesztette főt akikben igeacutenyeacutenek s megvaloacutesulaacutesaacutenak egyik

csuacutecspontjaacutet eacuterte el a 19 szaacutezad novellaacuteja Valoacuteban testveacuterfejek csupaacuten

szuumlleteacutesuumlk s tehetseacuteguumlk eacutegalja miatt kuumlloumlnboumlzők [] rokonok s nemcsak

egy eacutevszaacutezad teszi azzaacute őket hanem jellegzetesen kuumlloumlnboumlző teruumlleten

eacuterzeacutesre formaacutera hangulat-műveacuteszetre s az emleacutekezeacutes faacutejdalmaacutera neacutezve is

valami hasonloacutet keacutepviselnekrdquo267

E paacuterhuzamossaacutegok eacutes turgenyevi hataacutesok kutataacutesa pedig azeacutert is iacutegeacuterkezik vonzoacute

kihiacutevaacutesnak mivel a szaacutezadforduloacute tendenciaacuteihoz impresszionista-szimbolista

proacutezaacutejaacutehoz koumltik a turgenyevi elbeszeacutelő műveacuteszetet proacutezai koumlltemeacutenyek pedig

amelyek Turgenyev utolsoacute iacuteraacutesai Baudelaire hasonloacute ciklusaacutehoz kapcsoloacutednak

koumlvetkezeacuteskeacutepp egyeacutertelműen a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacuteban uacutetjaacutera induloacute

modernseacuteg iraacutenyaacuteba mutatnak Az esemeacutenyesseacuteg aacuteteacuterteacutekelődeacutese eacutes

uacutejrafogalmazoacutedaacutesa a figyelem aacutethelyeződeacutese a belső toumlrteacuteneacutesekre a pillanatban

foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom a veacutegtelen eacuterveacutenyű pillanat intenzitaacutesa a teljes eacuteletsors helyett

aacutelloacute szimbolikussaacute emelt eacuteletreacuteszletek az empirikustoacutel a szimbolikus feleacute valoacute

elmozdulaacutes a szervezőelvveacute vaacuteloacute liacuteraisaacuteg mind annak a ndash modernseacuteg feleacute mutatoacute ndash

liacuterai elbeszeacutelő műveacuteszetnek az ismeacutervei amelynek autopoetikus megnyilatkozaacutesai

azt az aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve

intonaacutecioacutek kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev

nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll Ez az a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted amelyben az elbeszeacutelhetetlenseacutegbe elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev

strateacutegia helyeacutere beiktatoacutedik a metaforikus szemantika tere ndash a lirizaacuteloacute proacutezanyelv

megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacutesekeacutent vagyis egy uacutej műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus

ihletforraacutesakeacutent

267

Thomas MANN Theodor Storm = Thomas MANN Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford Laacutenyi Viktor

Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956 211

152

BIBLIOGRAacuteFIA

АНДРЕЕВСКИЙ С Литературные очерки СПб 1902

АНДРЕЕВСКИЙ С Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир

искусства 1901 5 211ndash236

АННЕНСКИЙ И Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

АННЕНСКИЙ И Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41

БАХТИН М Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) =

Звезда 1926 6 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben

(Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985

БАХТИН М Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского ГЛАВА

V Москва Художественная литература 1972 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute

Dosztojevszkijneacutel Helikon 1999 No 1-2 63-90

БАЛЬМОНТ К Мысли о творчестве Тургенев = БАЛЬМОНТ К Где мой дом

Проза Стихотворения Москва 1992 315ndash324

BAUDELAIRE Charles Baudelaire vaacutelogatott művei (Szerk Reacutez Paacutel) Budapest 1964

БЕЛИНСКИЙ В Г Взгляд на русскую литературу 1847 г = Белинский В Г

Полное собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

БЕЗРОДНЫЙ М В Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту

1989 58ndash71

BLACK Max Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol

153

55 1954-1955 273-294 Magyarul BLACK Max A metafora (Ford Melis Ildikoacute) =

Helikon 19904 432-447

БЛОК А Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963

BORGES Jorge Luis Collected Fictions Penguin 2001

BREDIN Hugh SANTORO-BRIENZA Liberato Philosophies of Art and Beauty

Introducing Aesthetics Edinburgh 2000

БРЮСОВ В Б (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I

БРЮСОВ В Б О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash

368

CAILLOIS Roger Au coeur du fantastique Paris 1965

CASTEX Pierre-George La Conte fantastique en France Paris 1951

ЧИЖ ВФ Тургенев как психопатолог Москва 1899

ЧУЛКОВ Г И Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки

Москва 1909 169-177

DALBY Andrew The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980

107-119

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009

DOREN Alfred (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren

1864-1883 Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

154

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod

Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1884

FLAUBERT Gustave Gustave Flaubert levelei Budapest 1946

FREUD Sigmund Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985

FREUD Sigmund A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) FREUD

Sigmund Esszeacutek Budapest Gondolat 1982

ГАБЕЛЬ М О laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) =

НЛ БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225

GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth

Koumlnyvkiadoacute 1978

GENETTE Geacuterard Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114

(1990) 755-774

ГЕРШЕНЗОН М О Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919

GLOBUS Gordon Dream Life Wake Life Albany State U of NY Press 1987

ГОНКУР Э Ж Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни СПб

Северный вестник 1897

ГРЕЧИШКИН С С ЛАВРОВ А В Брюсов о Тургеневе = Тургенев и его

современники Ленинград 1977 170ndash190

ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Письма = ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Полное собрание

сочинений в тридцати томах Ленинградsbquo Наука 1972

155

HARTWELL David G A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3

Tom Doherty Assoc Llc 1992

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990

HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A

szoacute eacutelete Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest

Argumentum 2004 105ndash122

HETESI Istvaacuten Turgenyev elbeszeacuteleacutesei A bdquofelesleges emberrdquo-től az bdquoorosz europeacuteerrdquo-

ig = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II

Budapest 2006

HOESTEREY Ingeborg From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche =

European Journal of English Studies 1999 Vol 3 No178ndash86

ISER Wolfgang A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest

Osiris 2001

ИЗМАЙЛОВ НВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская

повесть XIX века История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973

134ndash169

JACKSON Rosemary Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash

New York 1981

КАНТ И Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994

КЛЕЙМАН Л Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба

Ann Arbor 1983 11ndash17

КОНИ А Ф Воспоминания о писателях Москва 1989

156

КОВАЧ А Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf

SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-

Main 1994

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY

Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes

koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 11-66

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek Dosztojevszkij műveiben) =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik veszpreacutemi

regeacutenykollokvium Budapest Argumentum 2007 (Diszkurziacutevaacutek 7) 89-138

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-

4 LV Eacutevfolyam A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 170-194

КОВАЧ Арпад На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung

542 (2009) 359-382

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) =

Iskolakultuacutera 20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

КОРОБКА Н Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское

богатство 1897 6 1ndash19

КРАСНЯЩИХ Андрей Петрович laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и

типология изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного

Славянского Ун-та Харьков 2000 ТЗ 4 71-76

КШИЦОВА Дануше Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 121-130

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998

157

ЛАВРОВ А В Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная

деятельность М 1995 275ndash279

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959

ЛОТМАН Ю М О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри

мыслящих миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри

мыслящих миров Статьи Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург

ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul LOTMAN JURIJ A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele

modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute Peacutecs Janus Pannonius

Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43

ЛОТМАН Ю М Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = ЛОТМАН Ю

М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-

125 Magyarul LOTMAN JURIJ Az aacutelom ndash szemiotikai ablak = LOTMAN JURIJ Kultuacutera

eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 196-202

LORD Robert Russian Literature An Intruduction New York Taplinger 1980

LOVECRAFT H P Collected Essays (Ed S T JOSHI) New York 2006

MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

MANN Thomas Theodor Storm = MANN Thomas Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford

Laacutenyi Viktor Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956

MAUPASSANT Guy De A feacutelelem = Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese (Ford Papp

Gaacutebor) Budapest 1966 141-146

158

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8

22 авг

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Вечные спутники СПб 1897

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Больная Россия СПб 1910

MEREZSKOVSZKIJ D SZ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej

iraacutenyzatai = A szimbolizmus Budapest 1965

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Эстетика и критика Москва 1994

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Поэт вечной женственности = МЕРЕЖКОВСКИЙ ДС

Было и будет Невоенный дневник 1914ndash1916 Аграф 2001

МОСТОВСКАЯ Н Н Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная

традиция = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 152-161

МУРАТОВ А Б Повесть И С Тургенева laquoПеснь торжествующей любвиraquo =

Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137

МУРАТОВ А Б Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском

литературном процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ

Проблемы поэтики русского реализма ХIХ века Ленинград 1984 77ndash98

МУРАТОВ А Б Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985

НАДЬ Иштван Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ

(ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98

159

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699-720

НАТОВА Надежда О мистических повестях Тургенева = Transactions of the

Association of Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149

НИЦШЕ Ф Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2

томах Москва Мысль 1990 Т 1

NIETZSCHE Friedrich A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus

Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1986

ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967

PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Balassi Kiadoacute 2001

PENZOLDT Peter The Supernatural in Fiction London 1952

ПЕТРОВСКИЙ МА Таинственное у Тургенева = РОЗАНОВ ИН СОКОЛОВ МЮ

(ред) Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 70-97

POE Edgar Allan The Philosophy of Composition Chicago 1977

POE Edgar Allan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = BORBAacuteS Maacuteria

KRETZOI Mikloacutesneacute (szerk) Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei Budapest Euroacutepa

1981

ПУМПЯНСКИЙ ЛВ Группа laquoтаинственных повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ

Классическая традиция Собрание трудов по истории русской литературы

Москва Языки русской культуры 2000 448-463

RABKIN Eric The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976

160

РЕМИЗОВ А М Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва

1989 153-156

РЕМИЗОВ А М Тридцать снов = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989

157―191

RICHARDS I A The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University

Press 1936 Magyarul (reacuteszlet) RICHARDS I A A metafora (Ford Raacutecz Judit) =

Helikon 19771 120ndash128

RICOEUR Paul Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash

London Yale University Press 1970

RICOEUR Paul Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006

ROMBERG Bertil Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel

Stockholm 1962

РОДЗЕВИЧ С И Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения

1818ndash1918 Киев 1918 79ndash138

РОЗАНОВ В В Мысли о литературе Москва 1989

РОЗАНОВ В В Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и

писателях Москва 1995 138ndash144

ШАТАЛОВ СЕ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки

Вопросы литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97

ШМИД Вольф Нарратология Москва 2008

ШКЛОВСКИЙ В О теории прозы Moсквa 1929

161

SCHOPENHAUER A Kiacuteseacuterlet a szellemlaacutetaacutesroacutel s mi azzal oumlsszefuumlgg = Parerga eacutes

Paralipomena (Ford Liebermann Paacutel Varroacute Istvaacuten) Budapest 1924

СМИРНОВ Игорь На пути к теории литературы Родопи 1987

СМИРНОВ Игорь Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) =

Леонид ГЕЛЛЕР (ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX

века Москва 1994 215-224

SZMIRNOV Igor Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom

(Ford Szilaacutegyi Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

СОЛОВЬЕВ Е О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех

1903 10 1118ndash1123

СОЛОВЬЁВ В С Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966

SULLIVAN Jack Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to

Blackwood Ohio University Press 1978

SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő proacutezaacuteban =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 185-197

SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom

eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 333-356

SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Tanulmaacutenyok A harmadik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum 2010 219-

228

162

TODOROV Tzvetan Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor)

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

TOKAREV Sz A (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988

ТОПОРОВ В Странный Тургенев Москва Российский Государственный

Гуманитарный Институт 1998

TOURGUEacuteNEFF Ivan Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs

1873

TURGENYEV Ivan Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon

1963

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978

TURGENYEV Ivan Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash

530

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan

TURGENYEV A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978 709ndash735

TURGENYEV Ivan A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek

(Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130

TURGENYEV Ivan Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford

Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963

163

ТУРГЕНЕВ И С Полное собрание сочинений и писем в тридцати томах

Москва Наука 1981

ТУРГЕНЕВ И С Призраки = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в 12 томах

Москва 1956 Toм 7 7-38

ТУРГЕНЕВ И С Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 371-393

ТУРГЕНЕВ И С Клара Милич (После смерти) = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 394-454

УСПЕНСКИЙ Б А История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика

истории Семиотика культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 9-49

VASMER Max Russisches etymologisches Woumlrterbuch I-IV Heidelberg 1950-58

(Orosz kiad Москва 1986-87)

VAX Louis LrsquoArt et la Litteacuterature fantastiques Paris 1960

ВЕТРИНСКИЙ Ч Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920

WOODWARD James Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD

Form and Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers

1993 59-74

WUNDRAM Manfred MARTON Paolo PAPE Thomas Andrea Palladio 1508-1580

Architect Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe Budapest 2006 I koumltet 367-

380

164

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega Budapest Euroacutepa 1978

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская

литература XIX века = Studia Slavica Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова =

Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 88ndash98

4

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ A DIADALMAS SZERELEM DALA 76

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA 76

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG 84

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET 90

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT 96

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS A KLARA MILICS C

ELBESZEacuteLEacuteSBEN 100

POE NYOMAacuteBAN 100

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute 105

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS 116

A TURGENYEVI METAFORA 121

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS 131

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN 131

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK 145

BIBLIOGRAacuteFIA 152

5

BEVEZETEacuteS

A disszertaacutecioacute ceacutelja Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak az uacuten titok-elbeszeacuteleacutesek műfajaacutenak

rendszeres poeacutetikai feldolgozaacutesa Az eacutertekezeacutes az eddig keveacutesseacute kutatott kisproacutezai

művek elemzeacuteseacutevel eacutes eacutertelmezeacuteseacutevel elsősorban azt igyekszik feltaacuterni hogy milyen

nyelvi-poeacutetikai lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő uacutej

műfajt leacutetesiacutető iacuteraacutesmoacutedjaacuteban kuumlloumlnoumls tekintettel az elbeszeacutelő proacuteza lirizaacuteloacute

tendenciaacuteira metaforikus kifejezeacuteseacutere eacutes figuratiacutev jelenteacutesvonatkozaacutesaira

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute a Turgenyev-korabeli recepcioacuteval kezdődő s a

szaacutezadforduloacute majd a 20 szaacutezad kritikaacutejaacuteval folytatoacutedoacute de meacuteg napjainkban is tartoacute

eacutertelmezeacutesi hagyomaacuteny eacutes folyamat amelyhez az eacutertekezeacutessel kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok

egyreacuteszt szaacutemos inspiraacutecioacuteval szolgaacutelt maacutesreacuteszt viszont szabadon hagyott jelentős

kutataacutesi teruumlleteket mivel főkeacutent tematikus megkoumlzeliacuteteacuteseket alkalmazott

Nevezetesen a fantasztikum misztikum titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg szoumlvegben valoacute

jelenleacuteteacutet teacutemakeacutent kezelő maacutesfelől pedig az eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes

hagyomaacutenyaacutehoz kapcsoloacutedoacute megfontolaacutesokat hagyott oumlroumlkuumll Ennek hangsuacutelyozaacutesa

azeacutert leacutenyeges mert sajaacutetos aktualitaacutest ad a kutataacutes taacutergyaacutenak eacutes

probleacutemafelveteacuteseinek melyek az elbeszeacuteleacutesek poeacutetikai megalkotottsaacutegaacutera a titok-

referencia eacutes a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedozatainak oumlsszefuumlggeacuteseire oumlsszpontosiacutetanak A

disszertaacutecioacute tehaacutet elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit

vizsgaacutelja kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra

Ceacutelja tovaacutebbaacute az is hogy a turgenyevi proacuteza diszkurziacutev rendjeinek előteacuterbe

helyezeacuteseacutevel hozzaacutejaacuteruljon a titok-elbeszeacuteleacutesek szoumlvegtaacutera aacuteltal leacutetrejoumltt műfaji

korpusz poeacutetikai uacutejraeacutertelmezeacuteseacutehez

A disszertaacutecioacute bemutatja hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes

nagyregeacutenyek termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes

fiuacutek a Kuumlszoumlboumln vagy a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisproacutezai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy

merőben uacutej poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot A disszertaacutecioacute tehaacutet azokat a mozzanatokat

azonosiacutetja eacutes taacuterja foumll melyekben tetteneacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa

nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba eacutes elmozdulaacutesa veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek feleacute

6

Műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesaim koumlzponti keacuterdeacutesfelveteacutese eacuteppen az hogy miben

rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes mikeacutent jut el a szerző a liacuterai

novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesaacutehoz Az

eacutertekezeacutes feladata tehaacutet a liacuterai eacutes a narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesainak eacutes

interakcioacuteinak nyomonkoumlveteacutese a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes szemantikai

alakzataiban

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a legpregnaacutensabban turgenyevi titok-

elbeszeacuteleacutesek uacutegymint a Laacutetomaacutesok (Призраки) A diadalmas szerelem dala (Песнь

торжествующей любви) eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) (Клара Милич (После

смерти)) ciacutemű művek aacutellnak A szoumlvegelemzeacutesek centraacutelis tematikaacutejaacutet a

beszeacutedmoacutedok vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg problematikaacuteja a kisproacutezai elbeszeacuteleacutes

rsquotoumlbbnyelvűseacutegersquo a szemiotikailag elteacuterő kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya a

hang eacutes az intonaacutecioacute metafora- eacutes szoumlvegkeacutepző szerepe az alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja az oumlneacutertelmező belső beszeacuted mintaacutei alkotjaacutek

valamint az eacutelet-aacutelom filozofeacutema aktualizaacuteloacutedaacutesa az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes

azzal egyuumltt a sajaacutet nyelv kereseacuteseacutenek tematizaacuteloacutedaacutesa

A disszertaacutecioacute moacutedszertana egy olyan elmeacuteleti baacutezisra eacutepuumll amelyben a

fantasztikum eacutes a rsquotitokrsquo keacuterdeacutese a fikcioacuteelmeacuteletek eacutes fantasztoloacutegiaacutek integratiacutev

szűreacutese menteacuten az aacutelomkutataacutes eacutes az aacutelomszoumlvegek elemzeacutese a narratoloacutegia

fikcionalitaacuteselmeacutelet szemiotika szimboacutelum- eacutes metaforaelmeacutelet mozgoacutesiacutetaacutesaacuteval

valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak alkalmazaacutesaacuteval koumlrvonalazhatoacute

Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumllnek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten

A szerző feladataacutenak tekinti a befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutet

ugyanakkor tudatosan igyekszik elkeruumllni hogy kuumlloumln fejezetben elszigetelten

ismertesse a titok-elbeszeacuteleacutesek kritikai eacutes szeacutepirodalmi recepcioacutejaacutet Az elmeacuteleti

fejezetekkel valamint a szoumlveginterpretaacutecioacutekkal szervesen kapcsoloacutedni kiacutevaacutenok a

vizsgaacutelandoacute jelenseacuteg eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz egyebek mellett arra toumlrekedve

hogy szem előtt tartsam az eacuteletmű-egeacutesz komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesait illetve a

titok-elbeszeacuteleacutesek megfelelő elhelyezeacuteseacutet a turgenyevi oeuvre-ben Kuumlloumln figyelmet

7

eacuterdemel Turgenyev kortaacutersainak veacutelekedeacutese meacuteghozzaacute nemcsak az orosz kritikaacuteeacute

mely Szaltikov-Scsedrin Herzen Dosztojevszkij vagy Leonyid Polonszkij iacuteraacutesaiban

vagy az olyan kortaacuters folyoacuteiratokban mint a Новое время a Новости a Заря a

Неделя Санкт-Петербургские Ведомости az Эпоха a Мир a Дело a Порядок

vagy a Страна ciacutemű lapokban jelenik meg hanem a kortaacuters nemzetkoumlzi befogadaacuteseacute

peacuteldaacuteul a Flaubert Daudet Zola a Goncourt-testveacuterek majd Maupassant neveacutevel

feacutemjelzett paacuterizsi koumlroumlkeacute a neacutemet Theodor Storm Paul Heyse vagy a berlini kritikus

Ludwig Pietsch iacuteraacutesaieacute illetve a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacutegeacute Kuumlloumln fejezetben

taacutergyalom a műfaj tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet a szaacutezadforduloacuten s azon beluumll is a

szimbolista paradigmaacuteban (Merezskovszkij Annyenszkij Brjuszov Remizov

Balmont) valamint e paradigmaacuten tuacutel a Северный вестник a Новый путь a Весы

majd az Аполлон ciacutemű lapokban vagy a Северные цветы szimbolista almanachban

Az elmeacuteleti eacutes moacutedszertani haacutetteret is kiacutenaacuteloacute Turgenyev-recepcioacute mely az elmuacutelt bő

szaacutez eacutevben a titok-proacutezaacutera kiemelten koncentraacutelt az orosz kritikaacuteban Mihail

Gersenzon Lev Pumpjanszkij eacutes Vlagyimir Toporov a nemzetkoumlzi befogadaacutesban

Henry James Thomas Mann James Woodward eacutes Richard Peace neveivel

suacutelypontozhatoacute az aacuteltalam megkuumlloumlnboumlztetett figyelemmel kiacuteseacutert magyar

filoloacutegiaacuteban pedig Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten iacuteraacutesaival valamint a poeacutetikai

eacutertelmezeacutes toumlrteacuteneteacuteben Krooacute Katalin eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted munkaacuteival

A Fantasztikum eacutes fikcioacute ciacutemű nyitoacutefejezet recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesai tartalmazzaacutek a disszertaacutecioacute szemleacuteleti eacutes moacutedszertani

megalapozaacutesaacutet Ide kapcsoloacutedik a turgenyevi titok-proacuteza elhelyezeacutese a fantasztikus

irodalomban kuumlloumlnoumls tekintettel a romantika oumlroumlkseacutegeacutere a hoffmanni-odojevszkiji

tradiacutecioacutera valamint a Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus irodalmi hagyomaacutenyra

Pumpjanszkij fantasztikumelmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak bemutataacutesaacutet koumlvetően egy

taacutegabb elmeacuteleti baacutezist teacuterkeacutepezek fel Algernon Blackwood eacutes Peter Penzoldt

funkcionaacutelis elmeacuteleteire Vlagyimir Szolovjov eacutes Tzvetan Todorov meghataacuterozoacute

fantasztikum-koncepcioacuteira illetve Igor Szmirnov eacutes Eric Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutera

taacutemaszkodva A felvaacutezolt keacuterdeacuteskoumlroumlk feacutenyeacuteben elengedhetetlenneacute vaacutelik a

narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa illetve a szerzői eacutes az

elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa melynek eredmeacutenyekeacuteppen

8

koumlrvonalazhatoacute a fantasztikum eacutes a fikcioacute narratiacutev modalitaacutesa Ehhez szervesen

kapcsoloacutedik az a keacuterdeacutesfelveteacutes hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak kituumlntetett

szerephez az aacutelmok illetve az aacutelomlaacutetaacutes aktusai tovaacutebbaacute hogy a turgenyevi hősoumlk

aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash

eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelomkutataacutes fikcioacuteelmeacuteleti vetuumlleteit Wolfgang Iser

koncepcioacuteival miacuteg szemiotikai vonatkozaacutesait Jurij Lotman eacutes Borisz Uszpenszkij

elmeacuteleteivel erősiacutetem meg Az aacutelom-elbeszeacuteleacutesnek az eacuten-elbeszeacuteleacutes eacutes a proacutezanyelvi

alanyisaacuteg koumlzegekeacutent valoacute eacutertelmezeacuteseacuteben Kovaacutecs Aacuterpaacuted perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes-

elmeacuteleteacutere taacutemaszkodom

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelom megvaacutelaszolni hogy

mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja hogyan eacutes milyen felfogaacutesban hataacuterozhatoacute meg

Bizonyos hogy a mai irodalomtudomaacutenyi kihiacutevaacutesok tuumlkreacuteben nem teacutemakeacutent kell a

bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere

szert tenni Eacuteppen ezeacutert a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet nem a titok nem a fantasztikum nem

az aacutelom imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Teacutezisem szerint tehaacutet a

titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus teacutemaacuteban nem a misztikumban

nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik hanem a fentiekben vaacutezolt

kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A hang ezer arca ciacutemű fejezet a Laacutetomaacutesok elemzeacuteseacutet fejti ki melynek

hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az

interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes szoumlvegeacutet ndash a zeneacutehez hasonliacutetva ndash sajaacutetos nyelvkeacutent

azonosiacutetja s e nyelv egyseacutegeit azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet

laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevez a kortaacuters

regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute

kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes

tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetja

amelyekben tetten eacuterhető az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli

a keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Az egyes hangindexekben

rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval azt mutatom be hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute

9

modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi

moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A bahtyini intonaacutecioacutes

metafora elmeacuteleteacutet uacutegy vonatkoztatom a turgenyevi szoumlvegre hogy a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak jelentőseacutegeacutere oumlsszpontosiacutetok s arra hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel egyreacuteszt visszautalok az elmeacuteleti

fejezetek hozadeacutekaacutera maacutesreacuteszt pedig ismertetem a Laacutetomaacutesokra iraacutenyuloacute rsquofantasyrsquo-

koncepcioacutekat (Pikszanov Vinogradov) uumltkoumlztetve a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseivel

(Andrejevszkij Vetrinszkij) kiegeacutesziacutetve James Woodward (re-)integraacutecioacute-

elmeacuteleteacutevel majd arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy minek lehet az idő- eacutes

teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes illetve milyen alanyt

azonosiacutet az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő narraacutetor alakja

A Kettős olvasat dal eacutes szoumlvegmű ciacutemű fejezet A diadalmas szerelem dala

ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet tartalmazza amely bemutatja a reneszaacutensz novella

az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a turgenyevi szoumlvegre

vonatkoztatva valamint a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacutet Az itaacuteliai

cinquecento Ferrara vaacuterosa a keacuteső reneszaacutensz idejeacuten nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok Boiardo Ariosto eacutes

Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino festeacuteszeteacutenek eacutes Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje mindez az alkotaacutes a meguacutejuloacute kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet

helyezi az elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis vonatkozaacutesban kiemelt

jelentőseacutege van a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-legendaacutenak illetve Leonardo

Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash modalitaacutesban alkotnak előzetes

koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia

portreacute megalkotaacutesaacuteban A novella doumlntő mozzanata Valeria aacutelma eacutes az abban

veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes amelynek soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel

megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok felfejteacuteseacutevel pedig arra toumlrekszem

raacutemutatni hogy az elbeszeacuteleacutesben leacutetrejoumln annak a műveacuteszet- eacutes alkotaacutesszemleacuteletnek

a metatextusa ami az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az

apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

10

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet A festő Fabio eacutes a zeneacutesz

Muzio alakjaacuteban s a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten

Apolloacuten eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva melynek alapjaacuten azt kiacutevaacutenom

bemutatni hogy mikeacutent hozzaacutek leacutetre e mitoloacutegiai gyoumlkerű szimbolikus rendszerek az

uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes

metanyelveacutet eacutes hogyan kettőződik meg a dal fogalma hogyan vaacutelik a zenei textuacutera

a diadalmas szerelem dala az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalenseacuteveacute

Az elmuacutelaacutes nyelve alakmaacutes eacutes aacutetalakulaacutes ciacutemű fejezetben a Klara Milics (A

halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacutejaacutet fejtem ki A turgenyevi episztolaacuteris

oumlroumlkseacuteg tanuacuteskodik arroacutel hogy a Klara Milics megiacuteraacutesaacutenak egyik ihletforraacutesa Edgar

Allan Poe iacuteraacutesmoacutedja volt Az elemzeacutes kimutatja hogy Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a

Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a hasonmaacutesalakmaacutes

eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacuteja a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege a szerelem

akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet meghaladoacute ereje

vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező viszonya hogyan eacuterhető tetten a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutesben

Az elemzeacutes a reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeit vizsgaacutelja

eacutes azt demonstraacutelja hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-

kimondaacutes a mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted

kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Mivel a hős oumlnmagaacutehoz valoacute

viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel a bahtyini keacutetszoacutelamuacute szoacute elmeacuteleteacutere

taacutemaszkodva az elemzeacutes azt mutatja be hogy csak az idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes

eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy alakulhat ki az oumlnreflexiacutev

beszeacuted Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint keacutesleltetett reflexioacute kap

szerepet az emleacutekezet halmazainak szmirnovi megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet alkalmazva az

intertextussal kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes folyamata rajzoloacutedik ki amelynek soraacuten

az empirikus emleacutekezet folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet

egeacutesziacuteti ki vagyis az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az elemzeacutes azt igyekszik

foumlltaacuterni hogyan lesz az aacutelom az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

11

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet illetve hogyan lesz az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Az elemzeacutes a black-i eacutes ricoeur-i metaforaelmeacuteletek alapjain taacutergyalja halaacutel

eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesaacutet paacuterhuzamos megjeleneacuteseit egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutet amelyben egymaacutes attribuacutetumaival keruumllnek

leiacuteraacutesra a disszertaacutecioacute bemutatja a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait Tovaacutebbaacute ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute

reacuteszletekbe menően taacutergyalja a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat

uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind

oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt

az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterja foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a

halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azt demonstraacutelva

hogyan lesz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

A Kitekinteacutes ciacutemű zaacuteroacuteesszeacute azt vizsgaacutelja hogy milyen volt a titok-proacuteza

tovaacutebbeacuteleacutese eacutes befogadaacutesa a szaacutezadforduloacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szimbolista kritikaacuteban

Arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a

szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak eacutes hogy mi magyaraacutezza a Turgenyev-

befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet Megaacutellapiacutethatoacute hogy a titok-proacuteza alapjaacuten feltaacutert

iacuteraacutesmoacuted megkuumlloumlnboumlztető jegyei a szimbolista kritikusok aacuteltal azonosiacutetott

bdquoimpreszionizmusrdquo a modernseacuteg eacutes szűkebb eacutertelemben a szimbolizmus szaacutemaacutera

keacutesziacutetette elő a talajt ugyanakkor felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritikaacutet Turgenyev

befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű Annak okaacutet is koumlrvonalazom hogy a

szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban mieacutert vaacutelik el meacuteg eacutelesebben egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute

Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja A Kitekinteacutes maacutesodik feleacuteben

oumlsszefoglalom a disszertaacutecioacute eredmeacutenyeit valamint taacutemaszkodva a titok-proacuteza

poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezeacutesi

eredmeacutenyekre eacutes tapasztalatokra tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet megjeloumlloumlm a kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes

koumlvetkező leacutepeacuteseit

12

I FEJEZET

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute

TURGENYEV ELBESZEacuteLEacuteSEIBEN

A titok Turgenyevneacutel szuumlntelenuumll jelen van

(Flaubert)1

ELHELYEZEacuteS

Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezői aacuteltalaacuteban a rsquotitokzatos elemekrsquo illetve a

fantasztikum megjeleneacuteseacutet emelik ki meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegkeacutent a szerző

eacuteletműveacutenek veacutegeacuten szuumlletett novellaciklus vizsgaacutelatakor Noha keveacutes analitikus

tanulmaacuteny elemzi a turgenyevi titok leacutenyegeacutet ismeacuterveit proacutezapoeacutetikai vetuumlleteit eacutes

leginkaacutebb elsősorban a titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg misztikum vagy fantasztikum

megjeleneacuteseacutenek okait haacutettereacutet eacutes biograacutefiai vonatkozaacutesait vizsgaacuteljaacutek a kritikai

recepcioacute az iacuteroacute eacuteletműveacuteben meacutegis joacutel megkuumlloumlnboumlztetett moacutedon helyezi el azt az

elbeszeacuteleacutes-csoportot amelyet a turgenyevi oeuvre zaacuteroacuteakkordjaikeacutent aacuteltalaacutenosan a

bdquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrdquo műfaji meghataacuterozaacutes alatt tartanak szaacutemon2

A titok-proacutezaacutera vonatkozoacute első eacutes egyben meghataacuterozoacute eacutertelmezeacutesek a 20

szaacutezad első eacutevtizedeiben vizsgaacuteljaacutek előszoumlr eacuterdemben Turgenyev halaacutela előtti

iacuteraacutesainak meghataacuterozoacute jegyeit kuumlloumlnoumls tekintettel a fantasztikus vagy titokzatos

1 G FLAUBERT Gustave Flaubert levelei Budapest 1946 57-58

2 A terminus Pumpjanszkijtoacutel szaacutermazik aki előszoumlr alkalmazza a műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute

definiacutecioacutet 1929-es Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban Vouml ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных

повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Классическая традиция Собрание трудов по истории русской

литературы Москва Языки русской культуры 2000 448-463

13

elemek előfordulaacutesaacutera a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit megnyilatkozaacutesaacutera

tovaacutebbaacute a hipnoacutezis az akarataacutetvitel a viacutezioacutek hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok eacutes aacutelmok

megjeleneacuteseacutere a keacutesei turgenyevi szoumlvegekben Annyenszkij eacutes Gersenzon azt

kutatjaacutek hogy az eacuteletrajzi teacuteny a haldoklaacutes hogyan hat az iacuteraacutesra illetve hogyan

eacutepuumllnek be a viacutezioacutek eacutes az aacutelmok valamint azok empirikus aacuteteacuteleacutese az agoacutenia

alanyaacutenak alkotoacute folyamataacuteba3

Pumpjanszkij a fantasztikum fogalmaacutet eacutes szerepeacutet vizsgaacutelja Turgenyev

novellisztikaacutejaacuteban amelynek koumlzel egyharmadaacutet teszik ki a titok-elbeszeacuteleacutesek (8-10

mű a 35 novellaacuteboacutel) melyek alapjaacuten a teoretikus azt veszi goacutercső alaacute hogy

voltakeacuteppen miben rejlik a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted titokzatossaacutega (laquoтаинственнocтьraquo)

mik az irodalomtoumlrteacuteneti vagy ideoloacutegiai előzmeacutenyei illetve taacutersadalmi haacutettere

tovaacutebbaacute azt hogy az iacuteroacute rsquofantasztikusrsquo proacutezaacutejaacutet hogyan helyezhetjuumlk el az

irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen az akkor maacuter Poe aacuteltal uacutejjaacuteteremtett fantasztikus

irodalomban A teoretikus arra is keresi a vaacutelaszt hogy Turgenyev eacuteletműveacuteben

hogyan feacuter oumlssze Bazarov pozitivizmusa az elementaacuteris szupranaturalizmus

hiedelmeivel4 A 19 szaacutezad eleji romantikaacuteban is jelentős szerepet jaacutetszottak a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek azonban szabadon eacutepuumlltek be a szoumlvegbe nem pedig

vilaacuteglaacutetaacuteskeacutent vagy ideoloacutegiakeacutent Ha meacuteg koraacutebbra peacuteldaacuteul Shakespeare draacutemaacuteihoz

nyuacutelunk vissza akkor sem a Hamlet sem a Macbeth termeacuteszetfeletti jelenseacutegeiben

nem talaacutelunk dogmatikus vagy ideoloacutegiai megfontolaacutest Ha pedig a turgenyevi titok-

novellaacutek koumlzvetlen rsquofantasztikusrsquo proacutezai előzmeacutenyeit akarjuk szemuumlgyre venni

elsősorban E T A Hoffmann iacuteraacutesait akkor megaacutellapiacutethatjuk hogy a hoffmanni

fantasztikus elbeszeacuteleacutes koumlzeacuteppontjaacuteban pedig nem a fantasztikus jelenseacuteg hanem a

jelenseacuteget eacuteszlelő hős aacutell vagyis nem a fantasztikum hanem maga a fantaszta (azaz

a tipikus hoffmanni csodabogaacuter monomaacuteniaacutes tudoacutes aacutelmodozoacute stb) Ilyenformaacuten a

termeacuteszetfeletti jelenseacuteg nem leacutep be koumlzvetlenuumll az olvasoacute horizontjaacuteba hanem

inkaacutebb a hős horizontjaacuteban marad iacutegy a szoumlvegvilaacutegot eacutelesen el is hataacuterolja a

valoacutesaacutegtoacutel Pumpjanszkij vizsgaacuteloacutedaacutesai alapjaacuten az ilyen szoumlveget illetve a

3 Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 М О

ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919 4 Vouml B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459-460

14

termeacuteszetfeletti jelenseacutegek ilyen jellegű bevezeteacuteseacutet a szoumlvegbe nevezhetjuumlk

fantasztikumnak

A magyar Turgenyev-recepcioacute 20 szaacutezadi kutatoacuteja Zoumlldhelyi Zsuzsa

filoloacutegiai eacuterveket sorol fel s a spiritizmus terjedeacuteseacutet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok gyors

fejlődeacuteseacutet is Turgenyev fantasztikus iacuteraacutesmoacutedjaacutenak egyik kivaacuteltoacutejakeacutent jeloumlli meg

bdquoTurgenyev eacuteleacutenken eacuterdeklődoumltt a termeacuteszettudomaacutenyok uacutej eredmeacutenyei a

megoldatlan meacuteg titokzatos jelenseacutegek racionaacutelis magyaraacutezata iraacutent eacutes paacuterizsi

baraacutetai bdquoaz oumltoumlkrdquo koumlreacuteben gyakran vett reacuteszt olyan beszeacutelgeteacuteseken amelyeken

laacutetomaacutesokroacutel hallucinaacutecioacutekroacutel esett szoacuterdquo5 A Goncourt testveacuterek naploacutebejegyzeacutesei

tanuacuteskodnak toumlbbek koumlzoumltt ezekről a beszeacutelgeteacutesekről is illetve arroacutel hogyan

meseacutelte el Turgenyev sajaacutet aacutelmait eacutes hallucinaacutecioacuteit6 Megjegyezhetjuumlk emellett hogy

a fantasztikus kontextus a 19 szaacutezadban lehetőveacute teszi az olyan ndash akkor tabunak

szaacutemiacutetoacute ndash teacutemaacutek megjeleniacuteteacuteseacutet mint az okkultizmus pszicholoacutegia vagy

parapszicholoacutegia

A 19 szaacutezad 50-es eacuteveiben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit

viszonylag roumlvid idő alatt jelentős meacuterteacutekben elterjedt melynek taacutersadalmi haacutettereacuteről

Pumpjanszkij megaacutellapiacutetja hogy mineacutel lassabb a taacutersadalmi formaacutek fejlődeacutese annaacutel

nagyobb az igeacuteny a szupranaturalizmus iraacutent eacutes ennek megfelelően felerősoumldik az

erre vonatkozoacute irodalmi reflexioacute A titok-proacuteza koumlzvetlen irodalmi eacutes

műveacuteszettoumlrteacuteneti koumlrnyezeteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacuteban azt eacuterdemes vizsgaacutelni hogy a

szeacuteles koumlrben terjedő szupranaturalizmusnak ezekben az eacutevekben illetve

eacutevtizedekben milyen volt kulturaacutelis irodalmi illetve ideoloacutegiai vonzata az 50-es

60-as eacutevekben a termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit ellentmondaacutesos viszonyba

leacutep a pozitivizmussal ebben a szokatlan eacutes ambivalens koumlzegben szuumlletnek meg

Turgenyev rsquotitok-elbeszeacuteleacuteseirsquo melyeket iacutegy nem felteacutetlenuumll lehet oumlsszekapcsolni

peacuteldaacuteul a hoffmanni-odojevszkiji fantasztikus elbeszeacuteleacutessel vagy a hoffmanni

eacutertelemben vett fantasztikummal Fontos hangsuacutelyozni tovaacutebbaacute hogy a 19 szaacutezad

orosz hoffmannista tradiacutecioacuteja ekkor maacuter lezaacuterult Pogorelszkij fantasztikus

5 ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II Budapest 2006 367-380 367 6 I m

15

elbeszeacuteleacuteseivel Odojevszij Mese a holttestről A baacutel Szilfida ciacutemű iacuteraacutesaival Puskin

Pikk daacutemaacutejaacuteval vagy Gogol Az arckeacutep ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutevel Hogyan alakulhatott ki a

fent emliacutetett ellentmondaacutesos viszony Pumpjanszkij felteszi a keacuterdeacutest valoacuteban

fantasztikus-e a turgenyevi rsquotitokzatossaacutegrsquo Turgenyevneacutel maacutes szerepet toumllt be a

titokzatos elem a jelenseacuteg ugyan termeacuteszetfeletti azonban egyuacutettal empirikusan is

hozzaacutefeacuterhető vagyis valoacutes megtapasztalaacutessal aacuteteacutelhető Ez magyaraacutezza meg a

termeacuteszetfeletti jelenseacutegekbe vetett hit eacutes a pozitivizmus ellentmondaacutesos viszonyaacutet

Turgenyev eseteacuteben tehaacutet a termeacuteszetfeletti termeacuteszeteskeacutent jelenik meg mert

tapasztalati megismereacutesnek van kiteacuteve vagyis termeacuteszetes aacuteteacuteleacutessel

megtapasztalhatoacute Gersenzon tanulmaacutenyaacuteban megemleacutekezik arroacutel hogy Turgenyev

halaacutelos aacutegyaacuten laacutetogatoacuteinak rendszeresen eacutes hosszuacute oacuteraacutekon aacutet a legnagyobb

reacuteszletesseacuteggel elemezte viacutezioacuteit hallucinaacutecioacuteit eacutes aacutelmait mint eacuteleteacutenek

gondolkodaacutesaacutenak organikus reacuteszeit termeacuteszetes megnyilatkozaacutesmoacutedjait7 A szerző

keacutesei iacuteraacutesmoacutedja eacutes az aacutelmok viszonyaacutenak vizsgaacutelatakor Annyenszkij uacutegy fogalmaz

hogy Turgenyev szoumlvegei nem egy aacutelomszerű valoacutesaacutegot taacuternak foumll hanem a

valoacutesaacutegba empirikusan beeacutepuumllő aacutelmok leiacuteraacutesait alkotjaacutek8 A titokzatos tehaacutet

megszűnik fantasztikumnak lenni eacutes ndash Pumpjanszkij oumlsszegző szavaival ndash bdquookkult

empiacuteriaacutevaacuterdquo9 vaacutelik

A rsquosejtelmesrsquo vagy rsquofantasztikusrsquo elbeszeacuteleacutesek meghataacuterozaacutes nem

Turgenyevtől szaacutermazik az iacuteroacute nem is rendezte ciklussaacute ezeket a novellaacutekat mint az

Egy vadaacutesz feljegyzeacuteseit vagy a proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacuteboacutel a Seniliaacutet meacutegis

eacuteleteacutenek utolsoacute mintegy maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuumlletett elbeszeacuteleacutesekre egyseacutegesen

jellemző egyfajta rsquofantasztikusrsquo iacuteraacutesmoacuted Ahogyan Zoumlldhelyi Zsuzsa Turgenyev

sejtelmes elbeszeacuteleacutesei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban megaacutellapiacutetja Turgenyev koraacutebban

idegenkedik a fantasztikumtoacutel George Sand 1849-es Consuelo-jaacutet bdquoelviselhetetlen

egeacuteszseacutegtelen fantazmagoacuteriaacutenakrdquo titulaacutelja de ugyanitt meg is jegyzi hogy

bdquokorunkban egyetlen menedeacutek a miszticizmusrdquo10

eacutes maacuter az 1850-es eacutevek koumlzepeacuten

hozzaacutelaacutet első rsquotitok-novellaacutejarsquo a Laacutetomaacutesok (Призраки) megiacuteraacutesaacutehoz Azonban

7 М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева I m 17

8 И Ф АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенeв I m 31

9 B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 459

10 Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367

16

befejezeacuteseacutevel csaknem egy eacutevtizedet vaacuter mert Herzen eacutes maacutes kritikusok eacutelesen

biacuteraacuteljaacutek Turgenyev 1856-ban megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus

elemeit11

ami jellemző moacutedon megtorpantja Turgenyevet iacutegy a Laacutetomaacutesok csak

1864-ben keacuteszuumll el eacutes jelenik meg Zoumlldhelyi felhiacutevja a figyelmet a titok-proacuteza

recepcioacutejaacutenak egyenetlenseacutegeire bdquoMikoumlzben a korabeli kritika csak az iacuteroacute

hagyomaacutenyos jellegű iacuteraacutesait ismeri el alkotaacutesai eacuterteacutekes reacuteszekeacutent s a keacutesői

Turgenyevet nagy művek leacutetrehozaacutesaacutera maacuter alkalmatlannak tartja addig a

szaacutezadforduloacuten szaacutemos orosz iacuteroacute kritikus sejtelmes elbeszeacuteleacuteseit a fantasztikus

Laacutetomaacutesokat eacutes a Proacutezai koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknakrdquo12

Belinszkij

peacuteldaacuteul maacuter Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek megjeleneacutese előtt hevesen biacuteraacutelta az

irodalmi fantasztikumot eliacuteteacutelte egyaraacutent Puskin Pikk daacutemaacutejaacutet Gogol Az arckeacutep

ciacutemű műveacutet Odojevszkij fantasztikus elbeszeacuteleacuteseit kritikaacuteiban az irodalomban

megjelenő fantasztikumot beteg emberek keacutepzelődeacuteseinek nevezte13

Merőben maacutes

aacutellaacutesponton volt Dosztojevszkij aki a Pikk daacutemaacutet a fantasztikus irodalom

legjelentősebb művei koumlzeacute sorolta majd Turgenyev Laacutetomaacutesok (Призраки) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutet folyoacuteirataacuteban koumlzoumllte ami aztaacuten nagy lenduumlletet ad az iacuteroacutenak a titok-

elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz A Laacutetomaacutesokat (1864) roumlvid időn beluumll koumlveti a Kutya

(1866) a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (1868) eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) majd a

70-es eacutevekben iacuterja meg a Kop kop kop (1871) az Aacutelom (1877) illetve az Alekszej

atya elbeszeacuteleacutese (1877) ciacutemű novellaacutekat veacuteguumll nem sokkal halaacutela előtt szuumlletik meg

meg a titok-proacuteza keacutet utolsoacute darabja a Diadalmas szerelem dala (1881) eacutes a Klara

Milics (A halaacutel utaacuten) (1883) ciacutemű elbeszeacuteleacutesek (valamint fennmaradt meacuteg egy

befejezetlen iacuteraacutesa a Szilajev) A Laacutetomaacutesok oroszorszaacutegi kiadaacutesa utaacuten neacutehaacuteny eacutevvel

Merimeacutee aacuteltal 1869-ben sajaacutet fordiacutetaacutesaacuteban publikaacutelt oumlt Turgenyev-elbeszeacuteleacutes koumlzoumltt

haacuterom titok-novella is szerepel (Laacutetomaacutesok Kutya Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) majd 1873-

ban Paacuterizsban Eacutetranges histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel oumlnaacutelloacute koumltetben

11

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 12

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 367 13

Vouml В Г БЕЛИНСКИЙ Взгляд на русскую литературу 1847 г = В Г БЕЛИНСКИЙ Полное

собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

17

jelennek meg az addig megszuumlletett titok-elbeszeacuteleacutesei14

Maupassant iacuterja

Turgenyevről

bdquoSenki sem tudta uacutegy foumllkelteni a leacutelekben a faacutetyol fedte ismeretlenseacuteg

borzongaacutesaacutet mint a nagy orosz regeacutenyiacuteroacute aki egy-egy kuumlloumlnoumls elbeszeacuteleacutes

feacutelhomaacutelyaacuten keresztuumll bepillantaacutest enged a nyugtalaniacutetoacute bizonytalan

fenyegető dolgok vilaacutegaacuteba Nem leacutep be vakmerően a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba

mint Poe vagy Hoffmann egyszerű toumlrteacuteneteket meseacutel el csak elegyiacutet beleacutejuumlk

valami homaacutelyosat zavarba ejtőtrdquo15

Turgenyev kisproacutezaacutejaacutenak alakjai rendre ezzel a nyugtalaniacutetoacute bizonytalansaacuteggal

szembesuumllnek amely szaacutemos kutatoacute eacutes interpretaacutetor szaacutemaacutera elsődleges kihiacutevaacutes lesz

a turgenyevi bdquotitokrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben Hősei laacutetni akarjaacutek a laacutethatatlant megismerni az

ismeretlent s ehhez eacutepp aacutelmaikat eacutes laacutetomaacutesaikat kell megeacuterteniuumlk Az ismeretlen

aacuteltalaacuteban bizonytalansaacutegot a laacutethatatlan feacutelelmet szuumll de a Klara Milics Aratovja

laacutetomaacutesaiban eacutes aacutelmaiban jut koumlzelebb a nőhoumlz Klara Milics alakmaacutesaival valoacute

szembesuumlleacutesek soraacuten a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelő-hőse baacuter feacutel az ismeretlen kiacuteseacutertettől

meacutegis minden este izgatottan rsquovaacuterjarsquo laacutetomaacutesaacutet miacuteg az Aacutelom ciacutemű elbeszeacuteleacutes

fiuacutecskaacuteja aacutelmaiban talaacutelja meg a vaacutelaszokat keacuterdeacuteseire eacutes bizonytalansaacutegaira A

Diadalmas szerelem dala Valeacuteriaacuteja feacutel a laacutethatatlantoacutel azonban aacutelmaacuteboacutel feleacutebredve

csak annyit mond bdquoLaacutettam laacutettamrdquo16

megeacuterteacutest artikulaacutelva tehaacutet ebben az esetben

eacuteppen a toumlrteacutenet fantasztikus vagy rsquotitkosrsquo mozzanata a laacutetomaacutes az aacutelom az amely

elmozdiacutetja a hőst a rsquolaacutethatatlanboacutelrsquo a rsquobizonytalanboacutelrsquo

Mi tehaacutet a turgenyevi titok Titokzatossaacuteg sejtelmesseacuteg Misztikum vagy

fantasztikum Az aacutelmok eacutes laacutetomaacutesok imaginaacuterius szintje A titok-proacuteza

előzmeacutenyeinek eacutes recepcioacutejaacutenak előzetes felmeacutereacuteseacutet koumlvetően azaz a műfaj

kontextusa utaacuten koumlvetkezzen az alaacutebbiakban a műfaj immanens leiacuteroacute

14

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1873 15

Guy De MAUPASSANT A feacutelelem = Guy De MAUPASSANT Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese II (Ford

Papp Gaacutebor) Budapest 1966 143 16

Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV A diadalmas

szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 721

18

meghataacuterozaacutesainak megkoumlzeliacuteteacutese valamint tovaacutebbi elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

vizsgaacuteloacutedaacutesok

FANTASZTIKUM A TITOK-PROacuteZAacuteBAN ELMEacuteLET EacuteS MŰFAJ

Hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a turgenyevi rsquotitok-proacutezarsquo tuumlkreacuteben

Elegendő-e a fantasztikus elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesa az irodalmi fantasztikum

vizsgaacutelatakor Tud-e műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegot szerezni a fantasztikum vagy műfaji

indikaacutetorraacute vaacutelni a szerző keacutesei műveiben Ebben a fejezetben nem a fantasztikus

műfaj keletkezeacutestoumlrteacuteneteacutet teacutema- eacutes hagyomaacutenyvilaacutegaacutet igyekszem feltaacuterni hanem

sokkal inkaacutebb arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseinek eacutertelmezeacutese soraacuten mikeacutent tudjuk definiaacutelni a fantasztikumot illetve

hogyan iacuterhatoacute le a fantasztikum fogalma a titok-proacuteza viszonylataacuteban Mit is jeloumll

valoacutejaacuteban a fantasztikumfantasztikus kifejezeacutes amelyet maacuter bevezetett eacutes oumlnaacutelloacute

irodalomtoumlrteacuteneti illetve irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutel a tudomaacuteny A

fantasztikum eredeti oacutegoumlroumlg jelenteacutese laquolaacutettataacutes laacutethatoacutevaacute teveacutes megjeleniacuteteacutesraquo17

a

latin phantasticus koumlzvetiacuteteacuteseacutevel nyelvuumlnkbe eleacuterkező eacutes a goumlroumlg υανταστικός

(phantastikos ndash laquomentaacutelis keacutepzeteket leacutetrehozoacuteraquo) szoacuteboacutel szaacutermazoacute kifejezeacutesek

tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein (laquomegmutat bemutatraquo) phainein (bdquomutatrdquo)

phos (laquofeacutenyraquo) A fantasztikum definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesei illetve a fogalmi meghataacuterozaacutes

szaacutendeacutekai meacuteg lezaacuteratlanok eacutes maacuteig vitaacutek kiinduloacutepontjai Koraacutebbi fantasztikum-

elmeacuteletek bizonyos szemantikai elemek illetve tematikus motiacutevumok jelenleacuteteacuteről

koumlvetkeztettek a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi szoumlvegben Ennek alapjaacuten tehaacutet

kijelenthetneacutenk hogy a fantasztikummal dolgozoacute műfajcsoportnak egyaraacutent reacuteszei a

fantasztikus regeacutenyek az apokrif irodalom a mese a tuumlndeacuterirodalom a goacutetikus

regeacuteny a horrorirodalom a sci-fi a miszteacuteriumregeacuteny a ghost story a weird tale a

fantasy eacutes az utoacutepia illetve Turgenyev titok-elbeszeacuteleacutesei is Vilaacutegos azonban hogy

17

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9

19

irodalomelmeacuteleti szempontboacutel nem eacuterhetjuumlk be a termeacuteszetfoumlloumltti elemek jegyzeacutekbe

foglalaacutesaacuteval vagy tematikus eacutertelmezeacuteseacutevel

A 20 szaacutezad koumlzepeacutetől kezdődően eacuteleacutenkuumll meg uacutejra az eacuterdeklődeacutes a

fantasztikus irodalom toumlrteacutenete illetve a fantasztikum-elmeacutelet iraacutent elsősorban angol

francia eacutes amerikai irodalomkritikaacutekban baacuter H P Lovecraft aki sajaacutet fantasztikus

proacutezaacutejaacutet bdquoweird fictionrdquo-keacutent (laquofurcsa irodalomraquo) hataacuterozza meg18

maacuter az 1930-as

eacutevekben szuumlletett esszeacutesorozataacuteban fantasztikum-elmeacuteletet iacuter eacutes a rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo

fogalmaacutet alkalmazza melyet a 19 szaacutezadi angolszaacutesz goacutetikus regeacuteny meghataacuterozoacute

alakjaacutetoacutel az egyeacutebkeacutent Turgenyev-kortaacuters iacuter Sheridan La Fanu-toacutel vesz aacutet19

Lovecraft szerint a fantasztikum toumlbb az egyszerű titoknaacutel vagy titokzatossaacutegnaacutel a

fantasztikum atmoszfeacuteraacutet teremt melyben a megmagyaraacutezhatatlan (bdquounexplainablerdquo)

eacutes az ismeretlen (bdquounknownrdquo) vannak jelen Lovecraft meggyőződeacutese hogy a

termeacuteszet toumlrveacutenyeire a kaacuteosz elleni veacutedekezeacutesben van szuumlkseacutege az emberi elmeacutenek

amely keacutepes felfuumlggeszteni vagy feluumllkerekedni ezeken a toumlrveacutenyeken aacutellaacutespontja

szerint ekkor beszeacutelhetuumlnk fantasztikumroacutel20

Peter Penzoldt a The Supernatural in

Fiction ciacutemű meghataacuterozoacute munkaacutejaacuteban uacutegy iacuterja le az irodalmi fantasztikumot hogy a

rsquotermeacuteszetfoumlloumlttirsquo funkcioacutejaacuteboacutel indul ki mely nem maacutes mint olyan hataacuterok aacutetleacutepeacutese

amelyek aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) neacutelkuumll21

Penzoldt a termeacuteszetfoumlloumltti fogalmaacutet az Algernon Balckwood-dal valoacute levelezeacutese

nyomaacuten kezdi alkalmazni Penzoldt funkcionaacutelis fantasztikum-elmeacuteleteacutere jelentős

hataacutest gyakorolt Blackwood aki a fantasztikumot a tudat kiterjeszteacutesekeacutent

(bdquoextension of consciousnessrdquo) illetve vaacuteltozaacutesakeacutent iacuterja le Blackwood magyaraacutezot

is ad a termeacuteszetfoumlloumltti (bdquosupernaturalrdquo) fogalmaacutenak az irodalomba toumlrteacutenő

bevezeteacuteseacutere teacutezise szerint az ismeretlen erőket oumlnmagunkban kell keresni eacutes azokat

a tudatunk spekulatiacutev eacutes imaginatiacutev kiterjeszteacuteseacutevel kell foumlltaacuterni Minden ami a sajaacutet

univerzumunkban toumlrteacutenik termeacuteszetes azaz termeacuteszeti toumlrveacutenyek hataacutelya alaacute esik

azonban a termeacuteszeti korlaacutetok aacuteltal szabaacutelyozott tudatunk kiterjeszteacuteseacutevel uacutej eacutes

18

H PLOVECRAFT Collected Essays (Ed S T Joshi) New York 2006 19

Jack SULLIVAN Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to Blackwood Ohio

University Press 1978 20

H PLOVECRAFT Collected Essays Volume 5 Philosophy Autobiography amp Miscellany (Edited by

ST Joshi) New York Hippocampus Press 2006 [7] 21

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction London 1952 19

20

rendkiacutevuumlli erőket fedezhetuumlnk foumll Irodalmi szoumlvegekre vonatkoztatva Blackwood a

bdquotermeacuteszetfoumlloumlttirdquo kifejezeacutest alkalmazza mivel szerinte ez iacuterja le a legjobban ezen

erőknek a megjeleniacuteteacuteseacutet egyfajta tudati vaacuteltaacutessal (bdquochange in consciousnessrdquo) ndash

amely toumlbb mint a birtokunkban leacutevő tudaacutes tudati kiterjeszteacutese ndash lehetseacuteges egy

maacutesik univerzum megismereacutese eacutes leiacuteraacutesa22

Az orosz fantasztikus irodalom elemzője N V Izmajlov keveacutesbeacute aacuternyalt

meghataacuterozaacutesa szerint az 1820-as eacutes rsquo30-as eacutevek orosz fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek

legfőbb jellemzője a vilaacuteg bdquokettősseacutegeacutenekrdquo gondolata az a meggyőződeacutes hogy a

reaacutelis vilaacutegon kiacutevuumll leacutetezik egy maacutesik aacuteltalunk nem eacuterzeacutekelhető racionaacutelisan fel sem

foghatoacute vilaacuteg amely titokzatos moacutedon behatol a mi vilaacutegunkba23

Maaacuter Judit A fantasztikus irodalom ciacutemű koumlnyveacuteben a Julio Cortaacutezartoacutel vett

mottoacute szerint (bdquoA fantasztikum az emberi eacutertelem eacutes eacuterzeacutekenyseacuteg fegyvererdquo) a

fantasztikumot mint antropoloacutegiai adottsaacutegot koumlzeliacuteti meg eacutes raacutemutat hogy a

fantasztikus irodalom az embernek az ismeretlennel kapcsolatos vonzalmaacutet eacutes

egyben feacutelelmeacutet jeleniacuteti meg Maaacuter a fantasztikus irodalmat narratoloacutegiai

szempontboacutel is vizsgaacutelja eacutes hangsuacutelyozza hogy a fantasztikus irodalom keveacutesbeacute a

toumlrteacutenet eacutes sokkal inkaacutebb az elbeszeacuteleacutes aacuteltal joumln leacutetre24

Az orosz filozoacutefus koumlltő eacutes misztikus gondolkodoacute Vlagyimir Szolovjov

szerint az igazi fantasztikum mindig fenntartja a jelenseacutegek bdquoegyszerűrdquo

magyaraacutezataacutenak kuumllső eacutes formaacutelis lehetőseacutegeacutet azonban e magyaraacutezatnak nincs

semmi belső valoacutesziacutenűseacutege Szolovjov kiemeli hogy a veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo

jelenseacuteg keacutetfeacutele termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal magyaraacutezhatoacute iacutegy a

fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltti habozaacutes bizonytalansaacuteg (az

eredeti megfogalmazaacutesban bdquoколебаниеrdquo ndash laquoingadozaacutesraquo) teremti meg25

Szolovjov

nyomaacuten Tzvetan Todorov is ebből a keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő

bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli meg a fantasztikum leacutenyegeacutet a Bevezeteacutes a

fantasztikus irodalomba ciacutemű munkaacutejaacuteban amely a mai napig meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet

22

Ideacutezi Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m II7 272 23

НВ ИЗМАЙЛОВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская повесть XIX века

История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973 134ndash169 24

Vouml MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001 25

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377

21

az irodalmi fantasztikum-elmeacuteletek evoluacutecioacutejaacuteban26

Todorov ndash Szolovjov teacuteteleacuten tuacutel

ndash szaacutembaveszi kortaacutersai meghataacuterozaacutesait is az akkor legjelenteacutekenyebbnek szaacutemiacutetoacute

fantasztikumkutatoacutek munkaacuteit melyekben a koumlvekező fantasztikum-definiacutecioacutekat

talaacuteljuk a bdquorejteacutely betoumlreacuteserdquo (Pierre-George Castex) a megmagyaraacutezhatatlannal valoacute

szembesuumlleacutes a bdquovaacutelsaacuteg aacutellapotardquo (Louis Vax) az ismert rend bdquoszakadaacutesardquo az

elfogadhatatlan betoumlreacutese (Roger Caillois)27

Igor Szmirnov a Что фантастично в

фантастической литературе (laquoMi fantasztikus a fantasztikus irodalombanraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban Szolovjovra eacutes Todorovra hivatkozik amikor a lineaacuteris

toumlrteacutenetiseacuteg viszonylataacuteban vizsgaacutelja az irodalmi fantasztikum rsquoantihistorikusrsquo azaz

toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző műfajaacutet illetve amikor az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben28

Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki29

Szmirnov az

amerikai fantasy-kutatoacute Eric Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet ami

Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacutenak sarkalatos pontja Rabkin szaacutemaacutera a fantasztikum egy

irodalmi funkcioacutet jeloumll eacutes eacutepp ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz

(diametrical reverse azaz laquohomlokegyenest az ellenteacutetes iraacutenyba fordiacutetaacutesraquo) utal a

fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben30

Rabkin azonban nemcsak az időre

alkalmazza hanem kiterjeszti a fantasztikus reverz fogalmaacutet aacuteltalaacutenosan a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera31

A Laacutetomaacutesokban peacuteldaacuteul a kerettoumlrteacutenetnek

nevezett lineaacuteris toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacutenetei

paacuterhuzamosan futnak az aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző

felforgatott időrendben koumlvetkező epizoacutedjaival aligha veacuteletlen tehaacutet hogy

26

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 2002 Ford

Gelleacuteri Gaacutebor 25 27

Vouml Pierre-George CASTEX La Conte fantastique en France Paris 1951 Louis VAX LrsquoArt et la

Litteacuterature fantastiques Paris 1960 Roger CAILLOIS Au coeur du fantastique Paris 1965 28

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 29

И СМИРНОВ I m 217 30

Vouml Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189 31

Eric RABKIN I m 187

22

Turgenyev a Fantaacutezia alciacutemet adja az elbeszeacuteleacutesnek amely iacutegy műfaji megjeloumlleacutest is

magaacuteban foglal

Szaacutemos teoretikus elmeacuteleti kiinduloacutepontnak tartja a mai napig meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű todorovi fantasztikum-koncepcioacutet amelynek alapja a fentiekben maacuter

bemutatott szolovjovi habozaacutes- vagy ingadozaacutes-elmeacutelet a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltti bizonytalansaacuteg vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg teacutetele Todorov fantasztoloacutegiaacutejaacuteban

tudatosan elvonatkoztat tematikus motiacutevumoktoacutel illetve konkreacutet tartalmi

megkoumlzeliacuteteacutesektől hogy meghaladja mindazokat a koraacutebbi fantasztikum-elmeacuteleteket

amelyek ilyen szemantikai elemek vagy motiacutevumok alapjaacuten azonosiacutetottaacutek a

fantasztikumot egy irodalmi műben Todorov szerint a fantasztikum leacutenyege a

keacuteteacutertelműseacutegből eredő bizonytalansaacutegban rejlik a bizonytalansaacuteg pedig az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben bekoumlvetkező esemeacutenyek nyomaacuten kialakuloacute magatartaacutest jeloumlli A

bdquofantasztikus esemeacutenyrdquo az ismeretlen szokatlan eddig meacuteg nem tapasztalt

eacuterthetetlen megmagyaraacutezhatatlan jelenseacuteg olyan esemeacuteny amelyet nem tudunk

megmagyaraacutezni a vilaacuteg aacuteltalunk ismert toumlrveacutenyeivel s a fantasztikum eacuteppen ennek a

vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegnek az eacutelmeacutenye tehaacutet az ingadozaacutes a lehetseacuteges magyaraacutezatok

koumlzoumltt Az esemeacuteny eacuteszlelőjeacutenek vaacutelasztania kell vagy a keacutepzelet műveacuteről eacuterzeacuteki

csaloacutedaacutesroacutel van szoacute vagy az esemeacuteny valoacuteban megtoumlrteacutent a valoacutesaacuteg reacutesze aacutem ez

esetben szaacutemunkra ismeretlen toumlrveacutenyek szabaacutelyozzaacutek ezt a valoacutesaacutegot ndash eacutes a

fantasztikum bdquoe bizonytalansaacuteg idejeacutet toumllti kirdquo32

Ha pedig vaacutelaszt adunk a keacuterdeacutesre

eldoumlntjuumlk valoacutesaacuteg-e vagy illuacutezioacute amit laacutettunk akkor meg is szuumlntetjuumlk a fantasztikus

eacutelmeacutenyt Amint az egyik vagy maacutesik vaacutelaszt fogadjuk el elhagyjuk a fantasztikumot

eacutes valamelyik szomszeacutedos műfajba leacutepuumlnk a kuumlloumlnoumlsbe vagy a csodaacutesba33

Todorov

szerint a rsquokuumlloumlnoumlsrsquo eacutes a rsquocsodaacutesrsquo reacuteszben egymaacutest fedő rokon műfajok Mindkeacutet

esetben uacuten aacutetmeneti alműfaj jelenik meg mind a fantasztikus eacutes a kuumlloumlnoumls mind a

fantasztikus eacutes a csodaacutes koumlzoumltt Ezekbe az alműfajokba tartoznak azok a művek

amelyek sokaacuteig fenntartjaacutek a fantasztikusra jellemző bizonytalansaacutegot aacutem veacuteguumll a

csodaacutesban vagy a kuumlloumlnoumlsben eacuternek veacuteget A fantasztikus tehaacutet csak a habozaacutes idejeacutet

toumllti ki eacutes el kell doumlnteni hogy amit eacuteszleluumlnk az annak a valoacutesaacutegnak reacutesze-e amit

32

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 30 33

I m 31

23

aacuteltalaacutenosan ismeruumlnk Ha uacutegy doumlntuumlnk hogy a vaacuteltozatlan toumlrveacutenyekkel meg lehet a

magyaraacutezni a leiacutert jelenseacutegeket akkor a mű a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo-houmlz tartozik Turgenyev

titok-proacutezaacutejaacuteban talaacutelunk olyan elbeszeacuteleacuteseket ahol megoldoacutedoacute titkokroacutel

beszeacutelhetuumlnk tehaacutet a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek magyaraacutezatot kapnak ilyen peacuteldaacuteul

a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (1868) vagy a Kop kop kop (1871) ciacutemű novella de

az aacutelmaacuteboacutel feleacutebredő Valeria eseteacuteben (Diadalmas szerelem dala) is eacuteppen a

fantasztikus elem peacuteldaacuteul az aacutelomlaacutetaacutes vagy a laacutetomaacutes mozzanata segiacuteti a hőst a

rsquobizonytalanboacutelrsquo valoacute elmozdulaacutesban Azonban a legtoumlbb titok-novellaacuteban

fennmaradoacute bizonytalansaacutegroacutel beszeacutelhetuumlnk a szoumlvegen beluumlli imaginaacuterius vilaacuteg

gyakran megfejthetetlen kapcsolatba keruumll a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

esemeacutenytoumlrteacutenettel Valeria aacutelmai utaacuten keruumll aacuteldott aacutellapotba a Klara Milics-ben

Aratov aacutelmai laacutetomaacutesai utaacuten kezeacutebe keruumll Klara hajfuumlrtje eacutes az Aacutelom ciacutemű

novellaacuteban az aacutelmodoacute fiuacute aacuteltal laacutetott jelenseacutegek valoacutesaacutegavaloacutetlansaacutega is fenntartja a

habozaacutest

Ha azonban uacutegy doumlntuumlnk hogy olyan uacutej termeacuteszeti toumlrveacutenyeket kell

elfogadnunk melyek reacuteveacuten megmagyaraacutezhatoacute a jelenseacuteg akkor a bdquocsodaacutesrdquo műfajaacuteba

leacutepuumlnk A rsquocsodaacutesrsquo műfajaacutet pedig gyakran a meseacutehez kapcsoljaacutek ahol a

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyek nem meglepőek hiszen ami megkuumlloumlnboumlzeti a meseacuteket

az egy iacuteraacutesforma eacutes nem a termeacuteszetfoumlloumltti staacutetusa (tulajdonkeacuteppen iacutegy a meseacutek is

csak a csodaacutes egy vaacuteltozataacutet jelentik) senkit nem lepnek meg a tuumlndeacuterek vagy a

beszeacutelő aacutellatok az olvasoacuteban nem meruumll fel a keacutetely illetve a habozaacutes Uacutegy tűnik

tehaacutet hogy a fantasztikum sokkal inkaacutebb e keacutet műfaj hataacuteraacuten helyezkedik el

Todorov tehaacutet nem oumlnaacutelloacute szubsztanciaacutenak tekinti a fantasztikumot mint Castex

vagy Caillois hanem inkaacutebb a fantasztikum megkuumlloumlnboumlztető jellegeacutet hangsuacutelyozza

azaz a kuumlloumlnoumls eacutes a csodaacutes koumlzoumltti vaacutelasztoacutevonalat Peacuteldaacutenak hozza foumll a

termeacuteszetfoumlloumltti irodalom nagy korszakaacutet az angol goacutetikus regeacuteny viraacutegkoraacutet mely

igazolja ezt az aacutelliacutetaacutest A goacutetikus regeacutenyben keacutet iraacutenyzatot szokaacutes megkuumlloumlnboumlztetni

az egyik a megmagyaraacutezott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquokuumlloumlnoumlsrdquo (Clara Reeves Ann

Radcliffe regeacutenyei) a maacutesik az elfogadott termeacuteszetfoumlloumltti a bdquocsodaacutesrdquo (Horace

Walpole M G Lewis Mathurin) ezekben a művekben nem talaacutelunk tiszta

fantasztikumot csak rokon műfajokat A tiszta horrorirodalom peacuteldaacuteul Ambrose

24

Bierce novellaacutei a kuumlloumlnoumlshoumlz tartoznak de Todorov Poe elbeszeacuteleacuteseit is a

fantasztikushoz koumlzeli rsquokuumlloumlnoumlsrsquo-houmlz sorolja Az Usher-haacutez veacutege ciacutemű novellaacuteban

Poe nem mulasztja el hogy racionaacutelis magyaraacutezatot adjon A termeacuteszetfoumlloumltti

magyaraacutezatnak csak a lehetőseacutege van adva de nem szuumlkseacuteges elfogadni azt Az sem

veacuteletlen hogy Poe a korabeli detektiacutevregeacuteny egyik megteremtője is hiszen eacuteppen az

koumlzeliacuteti egymaacuteshoz a fantasztikus toumlrteacutenetet eacutes a detektiacutevregeacutenyt hogy mindkettő

rejteacutelyen alapul vannak bdquokoumlnnyűrdquo de hamisnak bizonyuloacute megoldaacutesok maacutesreacuteszt

van egy valoacutesziacutenűtlennek tűnő megoldaacutes amely igaznak bizonyul34

A bdquofantasztikusrdquo szoacute azonban zaacuteroacutejelbe keruumll amikor a rsquoteacutemaacutekrsquo-roacutel

beszeacuteluumlnk eacutes csak azon esemeacutenyek termeacuteszeteacutevel foglalkozunk amelyek a

reakcioacutekat kivaacuteltottaacutek Lehetseacuteges termeacuteszetesen hogy a fantasztikumtoacutel nem tudjuk

elvaacutelasztani az azt kivaacuteltoacute esemeacutenyt mert a szoumlveg oly erősen hangsuacutelyozza a

fantasztikumot azaz magaacutet a reakcioacutet a reakcioacute lehetetlenneacute teszi a cselekmeacuteny

megragadaacutesaacutet ahelyett hogy raacutevezetne Oumlsszefoglalva tehaacutet egy taacutergy eacuteszleleacutesekor

eacuteppuacutegy hangsuacutelyozhatjuk az eacuteszleleacutest mint a taacutergyat Ha azonban az eacuteszleleacutes tuacutel

nagy hangsuacutelyt kap ez maacuter akadaacutelyozza magaacutenak a taacutergynak a megragadaacutesaacutet Az

effajta lehetetlenseacutegre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk peacuteldaacuteul a hoffmanni eacuteletműben

melyben a fantasztikus teacutemaacutek szinte teljes repertoacuteriumaacuteval talaacutelkozunk Mint

ahogyan erre Pumpjanszkij is utalt Hoffmannaacutel nem az tűnik fontosnak amit

aacutelmodunk hanem a teacuteny hogy aacutelmodunk illetve az aacuteltala kivaacuteltott oumlroumlm vagy maacutes

eacuterzeacutesek Hoffmann pont azeacutert torpan meg gyakran a termeacuteszetfoumlloumltti leiacuteraacutesaacuteban mert

a termeacuteszetfoumlloumltti vilaacuteg leacutetezeacutese felletti csodaacutelata gyakran megakadaacutelyozza ebben A

hangsuacutely tehaacutet aacutetkeruumll a koumlzlemeacutenyről a koumlzleacutesre A termeacuteszetfoumlloumltti leacutetezeacutese aacuteltal

kivaacuteltott eacuterzetek vagy eacuterzeacutesek neheziacutetik meg hogy megismerjuumlk magaacutet a

termeacuteszetfoumlloumlttit Maupassant eseteacuteben pedig a termeacuteszetfoumlloumltti aacuteltal keltett

borzongaacutes vagy rettegeacutes akadaacutelyoz meg abban hogy megragadjuk mi is annak

kivaacuteltoacuteja Peacuteldaacuteul a Ki tudja ciacutemű novellaacuteban nem a buacutetorok megelevenedeacutese a

leacutenyeges hanem az hogy valaki el tudta keacutepzelni eacutes aacutet tudta eacutelni Megintcsak a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese teszi nehezen megkoumlzeliacutethetőveacute magaacutet a termeacuteszetfoumlloumlttit

34

I m 39-53

25

A szoumlveg aacuteltal felideacutezett vilaacutegban tehaacutet bekoumlvetkezik egy termeacuteszetfoumlloumltti

esemeacuteny amely a szoumlveghez tartozoacute olvasoacuteban ndash eacutes aacuteltalaacuteban a toumlrteacutenet hőseacuteben is

bizonyos reakcioacutekat vaacutelt ki ezt a reakcioacutet nevezik a szolovjovi-todorovi

fantasztikum-elmeacuteletek bdquohabozaacutesrdquo-nak eacutes azokat a szoumlvegeket fantasztikusnak

melyek ezt a habozaacutest fenntartjaacutek Mindez azonban szaacutemos tovaacutebbi keacuterdeacutest felvet ki

habozik itt a hős vagy az olvasoacute Milyen hataacutesa eacutes milyen funkcioacuteja van a

fantasztikumnak cselekmeacutenyelmeacuteleti szempontboacutel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen tovaacutebbi

vizsgaacutelatra szorulnak a funkcioacute a hataacutes a teacutema a narraacutecioacute az elbeszeacutelő instanciaacutek a

narratiacutev konstituacutecioacute eacutes az olvasat probleacutemakoumlrei a fantasztikum-elmeacutelet illetve

Turgenyev fantasztikusnak mondott szoumlvegei tuumlkreacuteben

Peter Penzoldt teacutetele szerint a fantasztikum lehetőveacute teszi olyan hataacuterok

aacutetleacutepeacuteseacutet melyek neacutelkuumlle aacutethaacuteghatatlanok lenneacutenek A termeacuteszetfoumlloumltti funkcioacuteja az

hogy kivonja a szoumlveget a toumlrveacuteny hataacutelya aloacutel s iacutegy azt egyben aacutet is haacutegja35

Maacuter

Dosztojevszkij is a hataacuterok megtapasztalaacutesaacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe

fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző

Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb valoacutesaacutegot vaacutelasztja36

Poe-roacutel

Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el maacutegikusabb erővel az emberi

eacutelet kiveacuteteleitrdquo37

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős szaacutemaacutera mindig egy

termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt meghataacuterozoacute

oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a Laacutetomaacutesokban

Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira Valeria aacutelmaira a

Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes hallucinaacutecioacuteira a Klara

Milicsben Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-t Paacuterizsban valoacutesziacutenűleg

olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-fordiacutetaacutesait amelyek ma is

megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban Poe Morella Eleonora

vagy Ligeia ciacutemű elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatosan reinkarnaacuteloacutedoacute vagy

transzformaacuteloacutedoacute alakmaacutesok a szerelem feltartoacuteztathatatlanul feltoumlrő hatalma

tragikuma a halaacutel eacutes szerelem koumllcsoumlnviszonya egyeacutertelműen tetten eacuterhető

35

Peter PENZOLDT The Supernatural in Fiction I m 24 36

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 371 37

I m 372

26

Turgenyev titoknovellaacuteiban kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara Milicsben Poe tudatosan a

veacutegletekig fesziacuteti a keacutetelyt meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta

racionaacutelis magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el

Poe nem bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik

egyfeacutele megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszeteacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest

kutatja bdquoAzeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute

vegye az iraacutenytrdquo38

A fantasztikus hangulat megteremteacuteseacutenek volt mestere

reacutemtoumlrteacuteneteiben nem talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az

eacutelve eltemetett nő keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek a fekete macska

pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső

gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt

megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a

halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek39

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a

toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e

hataacuteshoz kell hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan

leiacutert szoacute sem amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott

ceacutelt szolgaacutelnaacute40

Hasonloacutean formaacuteloacutedik Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja is a titok-proacutezaacuteban de eseteacuteben

inkaacutebb egyfajta bdquofeleacutepiacutetettrdquo fantasztikumroacutel beszeacutelhetuumlnk azaz a fantasztikum

manifesztaacutecioacuteiboacutel a szerző rendszerint egy szintagmatikus sort eacutepiacutet ha

megvizsgaacuteljuk Klara transzformaacutecioacuteit alakmaacutesait Aratov reflexioacuteiban eacutes

laacutetomaacutesaiban (Klara Milics) Alice aacutetvaacuteltozaacutesait (Laacutetomaacutesok) az aacutelmodoacute fiuacute aacutelom-

epizoacutedjait (Aacutelom) a Kutya rsquojeleneacuteseitrsquo Jergunov egyre kuumlloumlnoumlsebb talaacutelkaacuteit eacutes

Emilia metamorfoacutezisait (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) Muzioacute rsquomutatvaacutenysorozataacutetrsquo

eacutes Valeria rsquoilluacutezioacuteitrsquo (Diadalmas szerelem dala) akkor mindegyik esetben

felrajzolhatjuk a turgenyevi fantasztikus szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacutet Turgenyev

tudatosan eacutepiacuteti a szintagmaacutekat eacutes megkuumlloumlnboumlztetett figyelmet szentel valamennyi

38

Vouml DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119

109 39

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 40

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Magyar kiadaacutesban Edgar

Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei

Budapest Euroacutepa 1981 837

27

komponenseacutenek Joacutel megfigyelhető hogy e szintagmatikus seacutemaacutekban a

transzformaacutecioacutek mellett a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute attribuacutetumok is ennek megfelelően

vaacuteltoznak a szintagma reacuteszekeacutent rsquohaladnakrsquo a hősoumlk attribuacutetumai hangjuk

laacutetvaacutenyuk beszeacuteduumlk A legtoumlbb esetben progressziacutev tehaacutet haladoacute fejlődő

szintagmaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk leggyakrabban a materializaacuteltsaacuteg vagy dematerializaacuteloacutedaacutes

fuumlggveacutenyeacuteben a Laacutetomaacutesokban Alice hangboacutel feacutenyből koumldből formaacuteloacutedik ki

paacuteraacuteboacutel eacutes fuumlstből kap fizikai attribuacutetumokat lehelletből fuvallatboacutel oumllt testet

fokozatosan miacuteg a Klara Milicsben Aratov szaacutemaacutera azaz a Klaraacutet kereső tudat

szaacutemaacutera mindig joumln egy uacutej alak-reprezentaacutecioacute vagyis mindig egy uacutejabb Klara-

transzformaacutecioacute azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal a hősnő testi-

fiziki valoacutejaacuteban toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutestől kezdve a feacutenykeacutepeacuten laacutetvaacutenyaacuten majd

hangjaacuten zeneacutejeacuten keresztuumll lehelleteacuteig vagy szellőkeacutent fuvallatkeacutent valoacute

megjeleneacuteseacuteig A materializaacutelt attribuacutetumok fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet a

szintagma a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

Meg kell aacutellapiacutetanunk azonban hogy a dematerializaacutecioacute faacutezisait mindig egy metafora

is megjeloumlli ami kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutet a transzformaacutecioacutes sorban

bekoumlvetkező aacutetmeneteknek A fantasztikus szintagmaacutek felteacuterkeacutepezeacuteseacutet koumlvetően

tehaacutet azt kell megvizsgaacutelni hogy a szintagmatikus seacutema hogyan fordul aacutet

paradigmatikus rendbe ekkor figyelhető meg eacutelesen a metaforikus beszeacuted eacutes a

narratiacutev beszeacuted egymaacutesrautaltsaacutega A transzformaacutecioacutek reprezentaacutecioacutekkaacute azaz

alakmaacutesokkaacute vaacutelnak Emilia vaacuteltakozoacute jeloumlleacuteseit figyelhetjuumlk meg Jergunov

reflexioacuteiban (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) vagy Muzio eacutes Fabio alakmaacutesait Valeria

aacutelmaiban (Diadalmas szerelem dala) de a Klara Milics peacuteldaacutejaacutenaacutel maradva Klara

alakja mindig maacutes jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban (lsd a fenti seacutemaacutet)

A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a rendszerekben hősnő kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai

azaz behelyettesiacuteteacutesei vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden

jelrendszerben Klara Milics alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek Az iacutegy leacutetrejoumlvő

transzformaacutecioacutes sorozat egyfelől szintagmaacutet alkot azonban e narratiacutev rendet

metaforikus kiteacuterők toumlrik meg iacutegy az metaforaacutek reacuteveacuten paradigmatikus rendbe vaacutelt aacutet

megfigyelhetjuumlk hogy a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az uacutetjaacutet hogyan befolyaacutesolja az egyik

nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet Minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej

28

eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash jelen esetben Klara

Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre (a fantasztikus szintagmaacutek az

alaktranszformaacutecioacutek eacutes alakmaacutesok illetve a narratiacutev eacutes a metaforikus rend

koumllcsoumlnviszonyaacutenak kiterjedt vizsgaacutelata a II III eacutes IV fejezetekben foglalt reacuteszletes

szoumlvegelemzeacutesekben keruumll sorra)

FANTASZTIKUM EacuteS FIKCIOacute NARRATIacuteV MODALITAacuteSA

A fantasztikum teacutemaacuteinak illetve szemantikai elemeinek probleacutemakoumlre

megkoumlzeliacutethető a fantasztikumnak a műben betoumlltoumltt funkcioacuteiboacutel kiindulva Ez a

funkcionaacutelis neacutezőpont azt a keacuterdeacutest veti fel hogy egy fantasztikus motiacutevum vagy

tematika milyen hataacutessal van a műre Fenntartja a narraacutecioacute eacuteleacutenkseacutegeacutet feszes

cselekmeacutenyszerkeszteacutest segiacutet elő illetve sajaacutetos izgalomban tartja az olvasoacutet azaz

jellegzetes hataacutest vaacutelt ki az olvasoacuteban legyen az borzongaacutes feacutelelem vagy

kiacutevaacutencsisaacuteg Amennyiben elfogadjuk hogy a fantasztikum nem maacutes mint habozaacutes a

termeacuteszetfoumlloumlttinek tűnő esemeacuteny laacutettaacuten uacutegy azonnal jogosan feltehetneacutenk a keacuterdeacutest

ki habozik itt A hős vagy az olvasoacute Kinek a magatartaacutesaacutet hataacuterozza meg a

bizonytalansaacuteg Todorov megjegyzi hogy a habozaacutes elsősorban a toumlrteacutenet

olvasoacutejaacutenak eacutelmeacutenye de neki szuumlkseacutegszerű eacutelmeacutenye amely eacutelmeacuteny a toumlrteacutenet

szereplőjeacuteben is kialakulhat (leggyakrabban valoacuteban ki is alakul) de előfordulhat az

is hogy a hősben nem csak az olvasoacuteban meruumll fel a keacutetely az ismeretlen eacuterthetetlen

jelenseacuteg laacutettaacuten A fantasztikum tehaacutet az olvasoacute beilleszkedeacuteseacutet felteacutetelezi a szereplők

vilaacutegaacuteba oumlnmagaacutet az ellentmondaacutesos eacuteszleleacutes illetve az ennek koumlszoumlnhetően

kivaacuteltott bizonytalansaacutegi reakcioacute aacuteltal hataacuterozza meg amelyet az olvasoacute is aacuteteacutel az

elmeseacutelt jelenseacutegek kapcsaacuten Maaacuter Judit a Todorov koumlnyveacutehez iacutert Utoacuteszoacuteban azonban

megjegyzi bdquoMintha Todorov itt oumlsszemosna keacutet kategoacuteriaacutet eacutes az ebből levont

koumlvetkezteteacutes ha nem is hamis semmikeacuteppen sincs eleacutegseacutegesen kifejtve

Nevezetesen az elbeszeacutelőciacutemzett (narrateurnarrataire) eacutes az iacuteroacuteolvasoacute

(auteurlecteur) fogalompaacuterokat helyettesiacuteti be egymaacutessal Vilaacutegos hogy a szoumlveg

29

reacuteszeacutet csak az első fogalompaacuter jeloumllirdquo41

Todorov tehaacutet ezt nem fejti ki kellő

alapossaacuteggal de hangsuacutelyozza hogy nem a szoumlveg mindenkori valoacutesaacutegos

olvasoacutejaacuteroacutel hanem felteacutetelezett implicit olvasoacutejaacuteroacutel beszeacutel tehaacutet egy absztrakcioacuteroacutel

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor olvasoacutet mondunk nem egy egyedi olvasoacuteroacutel beszeacuteluumlnk

hanem az olvasoacutei bdquofunkcioacuteroacutelrdquo mely a szoumlveg reacutesze eacuteppuacutegy ahogy a narraacutetor

szerepkoumlre bdquoA szoumlveghez tartozoacute olvasoacute bele van foglalva a szoumlvegbe ugyanolyan

pontosan ahogy a szereplők mozgaacutesairdquo42

Kiemeli tovaacutebbaacute hogy annak eacuterdekeacuteben

hogy az olvasoacuteban kialakuljon ez a fantasztikum leacutetrejoumltte szempontjaacuteboacutel

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacutegeacuterzet vagy habozaacutes a szoumlveget nem lehet sem

allegorikus sem rsquokoumlltőirsquo szoumlvegkeacutent olvasnia hanem azonosulva a leiacutert toumlrteacutenettel

csakis uacuten rsquorealistarsquo olvasaacutessal a toumlrteacutenetet mint valoacutesaacutegot s nem mint valamely

jelkeacutepet felfogva Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg arra kell keacutenyszeriacutetse az olvasoacutet hogy

a szereplők vilaacutegaacutet eacutelő szemeacutelyek vilaacutegaacutenak tekintse eacutes hogy habozzon az elbeszeacutelt

esemeacutenyek termeacuteszetes eacutes termeacuteszetfoumlloumltti magyaraacutezata koumlzoumltt A fantasztikum tehaacutet

nemcsak egy kuumlloumlnoumls jelenseacuteg vagy esemeacuteny leacuteteacutet koumlveteli meg de egyfajta

olvasaacutesmoacutedot is felteacutetelez amely nem lehet sem bdquokoumlltőirdquo sem allegorikus hiszen a

koumlltői keacutepek nem leiacuteroacute jellegűek eacutes ha az amit olvasunk termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny

aacutem a szavakat nem szoacute szerinti eacutertelemben kell vennuumlnk hanem egy maacutesik

eacutertelemben amely nem vonatkozik semmifeacutele termeacuteszetfoumlloumlttire nem beszeacutelhetuumlnk

fantasztikumroacutel A tanmeseacutek eacutes parabolaacutek eseteacuteben az allegoacuteria feleacute fordulaacutes

meggyengiacuteti a fantasztikumot ezzel a jelenseacuteggel talaacutelkozhatunk peacuteldaacuteul Perrault

meseacuteiben Daudet novellaacuteiban eacutes rsquohabozhatunkrsquo az allegorikus eacutertelem eacutes a szoacute

szerinti olvasat koumlzoumltt Hoffmann Erasmusaacutenak elveszett tuumlkoumlrkeacutepe Balzac

Rastignac-jaacutenak szamaacuterbőrdarabkaacuteja vagy akaacuter Poe William Wilson-jaacutenak

hasonmaacutesa eseteacuteben Ebből a neacutezőpontboacutel szemleacutelve keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a fantasztikum

Gogolnaacutel is hiszen az Orrban melyben az illuzoacuterikus allegoacuteria az abszurdig vezet

nem talaacutelunk magyaraacutezatot az orr aacutetvaacuteltozaacutesaival szembesuumllők reakcioacuteinak hiaacutenyaacutera

41

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) 155 42

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 33

30

az orr metamorfoacutezisai eacuteppen magaacutenak az allegoacuteriaacutenak a transzformaacutecioacuteit jeleniacutetik

meg

A titokra valoacute raacutekeacuterdezeacutessel a fantasztikum-elmeacutelet kifejteacuteseacutenek

előrehaladaacutesaacuteval ndash elsősorban a fentiekben vaacutezolt probleacutemaacutek feacutenyeacuteben ndash

elengedhetetlenneacute vaacutelik a narratoloacutegiai eacutes a fikcioacuteelmeacuteleti fogalmak pontosiacutetaacutesa

illetve a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes siacutekok tisztaacutezaacutesa a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted kuumlloumlnoumlskeacuteppen az elbeszeacutelő instanciaacutek vizsgaacutelataacuteban Ehhez segiacutetseacuteguumll

hiacutevom Wolf Schmid Нарратология (laquoNarratoloacutegiaraquo) ciacutemű aacutetfogoacute elmeacuteleti eacutes

tudomaacutenytoumlrteacuteneti kompendiumaacutet amely oumlsszegzi a narratoloacutegia kategoacuteriaacuteinak eacutes

koncepcioacuteinak fejlődeacutesi aacutellomaacutesait tovaacutebbaacute fogalmi nyelveacutenek evoluacutecioacutejaacutet43

A

fentiek feacutenyeacuteben a narratoloacutegiai kategoacuteriaacutek mellett szuumlkseacuteges a fikcioacute-elmeacuteleti

fogalmak eacutes kategoacuteriaacutek tisztaacutezaacutesa is kuumlloumlskeacuteppen a fantasztikus szoumlvegek

eacutertelmezeacuteseacuteben A narrativitaacutes mellett az elbeszeacutelő irodalmi szoumlveg maacutesik

alapismeacuterve a fikcionalitaacutes amely megkuumlloumlnboumlzteti a műalkotaacutesban toumlrteacutenő

elbeszeacuteleacutest a heacutetkoumlznapi kontextusban veacutegbemenő elbeszeacuteleacutestől A fikcionalitaacutes nem

maacutes mint az a koumlruumllmeacuteny hogy a szoumlvegben aacutebraacutezolt vilaacuteg fiktiacutev azaz kitalaacutelt

elkeacutepzelt vilaacuteg Tehaacutet miacuteg a bdquofikcionaacutelisrdquo terminus a szoumlvegre vonatkozik addig a

bdquofiktiacutevrdquo vagy bdquokitalaacuteltrdquo kifejezeacutesek a fikcionaacutelis szoumlvegben aacutebraacutezoltak ontoloacutegiai

staacutetuszaacutera Genette peacuteldaacuteul vilaacutegosan ki is emeli a fiktiacutev-reaacutelis illetve fikcionaacutelis-

faktuaacutelis ellenteacutetpaacuterokat44

A fikcionalitaacutes vizsgaacutelata soraacuten Schmid elsősorban

Arisztoteleacutesz nyomaacuten a mimeacutezis fogalmaacutet is taglalja amely nem imitaacutecioacute azaz egy

leacutetező utaacutenzaacutesa hanem sokkal inkaacutebb egy bizonyos valoacutesaacuteg aacutebraacutezolaacutesa vagy

megjeleniacuteteacutese Arisztoteleacutesz szerint a trageacutediaacuteban a cselekveacutes mimeacutezise maga az

elbeszeacutelt toumlrteacutenet Az arisztoteleacuteszi mimeacutezisfogalom eacutes a modern fikcionalitaacutes-

elmeacuteletek koumlzoumltti azonossaacutegot szaacutemos modern narratoloacutegiai kutataacutes taacutemasztja alaacute

(Schmid toumlbbek koumlzt Genette Dupont-Roc Lallot Gebauer eacutes Wulf munkaacuteira

taacutemaszkodik) melyek a mimeacutezist reprezentaacutecioacutekeacutent eacutertelmezik Paul Ricoeur

hangsuacutelyozza hogy az ilyen reprezentaacutecioacute nem koacutepia jellegű hanem egy aacutebraacutezoloacute

43

Вольф ШМИД Нарратология Москва 2008 44

Vouml Geacuterard GENETTE Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114 (1990) 755-774

31

teveacutekenyseacuteg (laquoactiviteacute mimeacutetiqueraquo)45

A bdquofictiordquo konstrukcioacutekeacutent az arisztoteleacuteszi

eacutertelemben vett mimeacuteziskeacutent tehaacutet egy lehetseacuteges valoacutesaacuteg műveacuteszi konstrukcioacutejakeacutent

eacutertelmeződik

A fikcioacute leacutenyege az elkeacutepzelt lehetseacuteges vilaacuteg megkonstruaacutelaacutesaacuteban rejlik A

fiktiacutev vilaacuteg tematikus egyseacutegei szaacutermazhatnak kuumlloumlnboumlző reaacutelis kulturaacutelis vagy

elkeacutepzelt vilaacutegokboacutel de a fikcionaacutelis szoumlvegbe beleacutepve azonnal fiktiacutev egyseacutegekkeacute

vaacutelnak A fikcionaacutelis szoumlvegben a referenciaacutelis jeloumllők nem bizonyos szoumlvegen

kiacutevuumlli hanem az aacutebraacutezolt vilaacuteg szoumlvegen beluumlli referenseire utalnak Iacutegy joumln leacutetre

Genette megfogalmazaacutesa szerint a bdquoparadox pszeudo-referenciaacutelisrdquo funkcioacute vagyis

denotaacutecioacute denotaacutetum neacutelkuumll46

Azonban ez koraacutentsem jelenti azt hogy az olvasoacute

szaacutemaacutera a fiktiacutev vilaacuteg keveacutesbeacute lenne relevaacutens mint a reaacutelis sőt a fiktiacutev vilaacuteg keacutepes

eleacuterni a legmagasabb fokuacute relevanciaacutet Narratoloacutegiai szempontboacutel azonban a

legfontosabb mozzanat az hogy a fikcionaacutelis műalkotaacutesban az elbeszeacutelt vilaacuteg

valamennyi tematikus eleme fiktiacutev ndash a szereplők idő teacuter cselekveacutes beszeacuted

gondolat konfliktus stb Az elbeszeacutelt vilaacuteg az a vilaacuteg amely a narraacutetor elbeszeacutelői

aktusa reacuteveacuten joumln leacutetre ndash ez azonban nem meriacuteti ki a szerző aacuteltal leacutetrehozott aacutebraacutezolt

vilaacutegot amelybe beletartozik az elbeszeacutelő a ciacutemzett eacutes maga az elbeszeacuteleacutes

teveacutekenyseacutege is A fikcionaacutelis szoumlvegben a narraacutetor a narraacutetor hallgatoacuteja vagy

olvasoacuteja eacutes az elbeszeacutelői aktus mind aacutebraacutezolt entitaacutesok koumlvetkezeacuteskeacuteppen fiktiacutevek

Az elbeszeacutelő szoumlvegnek tehaacutet nemcsak az az ismeacuterve hogy benne a narraacutetor elbeszeacutel

egy toumlrteacutenetet hanem egyuacutettal az is hogy a szerző aacutebraacutezol egy elbeszeacutelői aktust Az

elbeszeacutelő műveacuteszetet tehaacutet a kommunikaacutecioacutes rendszer kettős struktuacuteraacuteja hataacuterozza

meg amely a szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacuteboacutel aacutell a szerzői kommunikaacutecioacute

magaacuteban foglalja az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutet mint az aacutebraacutezolt vilaacuteg alapvető

komponenseacutet

A szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő

kommunikaacutecioacutes modell kiegeacuteszuumllhet egy fakultatiacutev harmadik komponenssel abban az

esetben ha az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel s ez kuumlloumlnoumls

jelentőseacuteggel biacuter fantasztikus szoumlvegek eseteacuteben Jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutes a

45

Ideacutezi Вольф ШМИД Нарратология I m 29 46

I m 30

32

titok-elbeszeacuteleacutesekben hogy a szereplők narraacutetorraacute vaacutelnak vagy a narraacutetor

hallgatoacutesaacutega koumlreacuteből előleacutepve aacutetveszik a szerepet azaz elfoglaljaacutek az elbeszeacutelői

poziacutecioacutet (peacuteldaacuteul a Kutya a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete vagy a Klara Milics ciacutemű

elbeszeacuteleacutesekben) Ezeacutert is fontos hogy mindhaacuterom kommunikaacutecioacutes szintet Schmid a

kuumlldő-fogadoacute viszonyban vizsgaacutelja47

A fogadoacute fogalmaacutet azonban tovaacutebbi

instanciaacutekra bontja az intencionaacutelis eacutes a funkcionaacutelis neacutezőpontok szerint

megkuumlloumlnboumlzteti a ciacutemzettet ami a kuumlldő aacuteltal felteacutetelezett vagy kiacutevaacutent fogadoacutet jeloumlli

illetve a befogadoacute vagy recipiens fogalmaacutet ami pedig a teacutenyleges befogadoacutet jeloumlli

melyről a kuumlldő nem tudhat A szerzői kommunikaacutecioacute szintjeacutehez a szerző eacutes az

olvasoacute instanciaacutei s ezek konkreacutet eacutes absztrakt moacuteduszai tartoznak A konkreacutet szerző a

valoacutes toumlrteacutenelmi szemeacutelyiseacuteg a műalkotaacutes alkotoacuteja Nem tartozik hozzaacute magaacutehoz a

műhoumlz attoacutel fuumlggetlenuumll leacutetezik Ugyaniacutegy a konkreacutet olvasoacute azaz a recipiens a

teacutenyleges befogadoacute is fuumlggetlen az aacuteltala olvasott műtől ndash meacutegis minden koumlzleacutes

mindig hordoz egy implicit keacutepzetet a kuumlldőről eacutes a (felteacutetelezett) ciacutemzettről A

szerző fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutesekor eacutes a szerzői kifejeződeacutes azonosiacutetaacutesakor Schmid

a nyelv expressziacutev funkcioacutejaacutera utal valamint Buumlhler Ingarden eacutes Peirce elmeacuteleteire

melyekben szoacute mint jel nem szimboacutelum hanem szimptoacutema index az indexjelek

akaratlan oumlnkeacutentelen kontrollaacutelatlan termeacuteszetes szimptomatikus jelek amelyeken

keresztuumll a szerző kifejezi magaacutet48

Ennek a szemiotikai aktusnak az eredmeacutenye nem

a konkreacutet szerző hanem a szoumlveg megalkotoacutejaacutenak keacutepzete amely benne van alkotoacutei

aktusaiban E keacutepzetet amely benne van a műalkotaacutesban eacutes az olvasoacute aacuteltal

rekonstruaacuteloacutedik Schmid absztrakt szerzőnek nevezi

Az absztrakt szerző reaacutelis de nem konkreacutet Explicit moacutedon nem csak

implicit formaacuteban leacutetezik virtuaacutelisan alkotoacutei nyomok eacutes szimptoacutemaacutek alapjaacuten

amelyeket az olvasoacutenak kell konkretizaacutelnia Az absztrakt szerző leacutetmoacutedja tehaacutet

kettős egyfelől a szoumlvegben objektiacuteve leacutetezik mint szimptoacutemaacutek virtuaacutelis seacutemaacuteja

maacutesfelől az olvasoacute szubjektiacutev olvasaacutesi eacutes megeacuterteacutesi aktusaitoacutel fuumlgg amelyekben

aktualizaacuteloacutedik ndash az olvasoacute hozza leacutetre a szoumlveget eacutertelmező aktusai alapjaacuten A

műalkotaacutes aspektusaacuteboacutel tehaacutet az absztrakt szerző (amely egyes terminoloacutegiaacutekban

47

I m 46-61 48

I m

33

beleeacutertett vagy implicit szerzőkeacutent szerepel) a műalkotaacutes konstruktiacutev elveacutenek

megszemeacutelyesiacuteteacutesekeacutent hataacuterozhatoacute meg miacuteg a szoumlvegen kiacutevuumlli konkreacutet szerző

aspektusaacuteboacutel a konkreacutet szerzőnek a szoumlvegben leacutevő nyomakeacutent leacutep fel mint a

konkreacutet szerző szoumlvegen beluumlli keacutepviselője Az absztrakt szerző nem a koumlzleacutest kuumlldő

instancia eacutes ezeacutert Schmid foumll is teszi a kontrollkeacuterdeacutest mieacutert vezetuumlnk be a

kommunikaacutecioacutes szintek modelljeacutebe egy olyan instanciaacutet amely nem reacutesztvevője a

kommunikaacutecioacutenak se nem specifikus mozzanata az elbeszeacutelő műalkotaacutesnak Mieacutert

nem eleacutegszuumlnk meg a szerzőnarraacutetor fogalmaival ahogyan maacutes narratoloacutegusok Az

absztrakt szerző jelenleacutete az elbeszeacutelő kommunikaacutecioacute modelljeacuteben megvilaacutegiacutetja a

narraacutetor a narraacutetor szoumlvege eacutes az abban kifejezett jelenteacutesek aacutebraacutezoltsaacutegaacutet E

jelenteacutesek veacutegleges eacutertelemvilaacutegukat eacutes gondolati elrendezeacutesuumlket (eacutertelemszerűen a

mű keretein beluumll) csak az absztrakt szerző szintjeacuten nyerhetik el

Az absztrakt olvasoacute (bizonyos terminoloacutegiaacutekban implicit vagy elkeacutepzelt

olvasoacute) a konkreacutet szerzőnek sajaacutet olvasoacutejaacuteroacutel alkotott elkeacutepzeleacuteseacutenek hiposztaacutezisa Az

absztrakt olvasoacute soha nem esik egybe a fiktiacutev olvasoacuteval azaz a narraacutetor ciacutemzettjeacutevel

Schmid szerint a szerző keacutetfeacutele funkcioacuteval ruhaacutezhatja fel az olvasoacutet (i) felteacutetelezett

posztulaacutelt ciacutemzett eacutes (ii) ideaacutelis recipiens Schmid elmeacuteleteacutet az absztrakt olvasoacute keacutet

hiposztaacutezisaacuteroacutel kritizaacutelja Jaap Lintvelt mivel szerinte ez a koncepcioacute azt felteacutetelezi

hogy a szoumlveg programozza az olvasaacutest megfosztja az olvasoacutet szabadsaacutegaacutetoacutel

Schmid azonban hangsuacutelyozza hogy minden szoumlveg valamilyen moacutedon vagy

formaacuteban tartalmaz utalaacutest ideaacutelis olvasaacutesaacutera49

Az ideaacutelis olvasaacutes szoumlvegen beluumlli

hordozoacuteja az absztrakt olvasoacute mint ideaacutelis recipiens eacutes a szoumlvegben jelenleacutevő

absztrakt keacutepzetkeacutent valoacute felfogaacutesa nem jelenti a konkreacutet olvasoacute szabadsaacutegaacutenak

korlaacutetozaacutesaacutet

A narratiacutev műfaj leacutenyege hogy rsquokuumllsőrsquo kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacuteja (szerző-

aacutebraacutezolt anyag-olvasoacute) mintegy megismeacutetlődik az aacutebraacutezolt vilaacutegon beluumll a fiktiacutev

narraacutetor ndash elbeszeacutelt anyag ndash fiktiacutev olvasoacute struktuacuteraacutejaacuteban Az aacutebraacutezolt elbeszeacutelői

kommunikaacutecioacute kuumlldőjeacutenek instanciaacuteja a fiktiacutev narraacutetor Milyen eszkoumlzoumlkkel teszi a

49

I m 59-60

34

szerző eacuterzeacutekelhetőveacute a narraacutetor jelenleacuteteacutet Hogyan aacutebraacutezoloacutedhat a narraacutetor50

Mi a

kuumlloumlnbseacuteg a narraacutetor eacutes az absztrakt szerző indexaacutelis jelenleacutete koumlzoumltt Az elbeszeacutelőre

utaloacute indexek segiacutetseacutegeacutevel a szerző aacutebraacutezolja a narraacutetort iacutegy fiktiacutev instanciaacutevaacute teszi

sajaacutet taacutergyaacutevaacute A szerzőre utaloacute indexek pedig aacuteltalaacuteban nem szaacutendeacutekoltak hanem

akaratlanok kontrollaacutelatlanok mivel aacuteltalaacuteban a szerző nem oumlnmagaacutet akarja fiktiacutev

alakkeacutent megjeleniacuteteni A szerző oumlnkifejezeacutese eacuteppannyira oumlnkeacutentelen mint

baacutermilyen beszeacutelőeacute

A narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak felvaacutezolaacutesakor Schmid Genette fogalmai helyett

uacutegymint extradiegetikus (elsődleges) diegetikus vagy intradiegetikus (maacutesodlagos)

metadiegetikus (harmadlagos) narraacutecioacute51

inkaacutebb a Bertil Romberg aacuteltal bevezetett

elsődleges maacutesodlagos harmadlagos narraacutecioacutenarraacutetortoumlreacutenet fogalmakat

hasznaacutelja52

amelyek nem hierarchikus fogalmak hanem az bdquoembeddingrdquo azaz a

beaacutegyazottsaacuteg szintjeit jelzik a bdquokerettoumlrteacutenetrdquo (elsődleges) eacutes a bdquobeaacutegyazottrdquo

(maacutesodlagos) toumlrteacutenet viszonylataacuteban A narraacutetor jelenleacuteteacutet a diegetikusnem-

diegetikus dichotoacutemia jellemzi az aacutebraacutezolt vilaacuteg keacutet siacutekjaacuten az elbeszeacutelt toumlrteacutenet

siacutekjaacuten vagyis a diegeacutezis siacutekjaacuten vagy az elbeszeacuteleacutes azaz az exegeacutezis siacutekjaacuten E

kifejezeacuteseket a modern narratoloacutegia az antik retorikaacutetoacutel elteacuterően hasznaacutelja a diegeacutezis

alatt Schmid az elbeszeacutelt vilaacutegot eacuterti miacuteg exegeacutezis alatt azt a siacutekot amelyben lezajlik

a narraacutecioacute amelyben megtoumlrteacutennek az elbeszeacutelő metanarratiacutev megjegyzeacutesei A

diegetikus narraacutetor oumlnmagaacuteroacutel mint a diegeacutezisben leacutevő alakroacutel bdquonarraacutelrdquo ndash eacutes keacutet

siacutekon mutatkozik mind az elbeszeacuteleacutes siacutekjaacuten (mint szubjektum) mind az elbeszeacutelt

toumlrteacutenetben (mint objektum) A nem-diegetikus elbeszeacutelő oumlnmagaacuteroacutel mint a

diegeacutezisben leacutevő alakroacutel nem bdquonarraacutelrdquo csak maacutes alakokroacutel az ő leacutetezeacutese az

50

Schmid megkuumlloumlnboumlzteti a narraacutetor explicit eacutes implicit aacutebraacutezolaacutesaacutet melyek koumlzuumll az előbbi fakultatiacutev

eljaacuteraacutes (a narraacutetor autoprezentaacutecioacuteja ndash megnevezi magaacutet neveacutet elbeszeacutelői eacutenkeacutent hataacuterozza meg

oumlnmagaacutet) az utoacutebbi viszont fundamentaacutelis Az explicit aacutebraacutezolaacutes nem leacutetezhet az implicit neacutelkuumll amely

az elbeszeacutelő szoumlveg szimptoacutemaacuteinak indexjeleinek segiacutetseacutegeacutevel (a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten) joumln

leacutetre Minden elbeszeacutelő szoumlvegben jelen van a narraacutetor A Friedman vagy Lubbock neveacutevel feacutemjelzett

angolszaacutesz narratoloacutegiai iraacutenyzatok megkuumlloumlnboumlztetik a szemeacutelyes eacutes szemeacutelytelen narraacutecioacutet Seymour

Chatman terminoloacutegiaacutejaacuteban pedig talaacutelkozunk meacuteg a nonnarrator ndash overt narrator eacutes egy koumlztes

poziacutecioacute a covert (laquorejtettraquo) narrator haacutermas disktinkcioacuteval Schmid hozzaacuteteszi hogy azok az aktusok

melyekben a narraacutetor kifejezi magaacutet egyuacutettal az absztrakt szerző indexeikeacutent is foumllleacutepnek akinek az

alkotaacutesa maga az elbeszeacutelő is Vouml Вольф ШМИД Нарратология Im 67-96 51

I m 52

Vouml Bertil ROMBERG Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel Stockholm 1962

35

elbeszeacuteleacutes siacutekjaacutera az exegeacutezisre korlaacutetozoacutedik Ezzel szemben a diegetikus narraacutetor

keacutet funkcionaacutelisan elteacuterő instanciaacutera oszlik elbeszeacutelő eacuten ndash elbeszeacutelt eacuten53

A

diegetikusnem-diegetikus szembeaacutelliacutetaacutes valamelyest megfelel olyan hagyomaacutenyos

megjeloumlleacuteseknek mint az első szemeacutelyű narraacutetor (laquoIch-Erzaumlhlerraquo) ndash harmadik

szemeacutelyű narraacutetor (laquoEr-Erzaumlhlerraquo) elnevezeacuteseknek csakhogy Schmid emleacutekeztet

arra hogy egy grammatikai forma nem keacutepezheti a narraacutetor tipoloacutegiaacutejaacutenak alapjaacutet ndash

raacuteadaacutesul nem az első szemeacutely formulaacutei hanem funkcionalitaacutesuk lehet a

megkuumlloumlnboumlztető jegy ha az bdquoeacutenrdquo csak az elbeszeacutelői aktushoz tartozik akkor a

narraacutetor nem-diegetikus miacuteg ha az bdquoeacutenrdquo az elbeszeacutelői aktusra eacutes az elbeszeacutelt vilaacutegra

is iraacutenyul uacutegy a narraacutetor diegetikus54

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseiben is leggyakrabban a rsquomegjeleniacutetettrsquo azaz

diegetikus narraacutetorral talaacutelkozunk amely egyeacuteb iraacutent a fantasztikus műfajnak is

sajaacutetja a legtoumlbb titok-novellaacuteban tehaacutet jelen leacutevő narraacutetor beszeacuteli el az esemeacutenyt a

Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenetben az esemeacutenyeket figyelő fiatal nemes az Alekszej atya

elbeszeacuteleacuteseacuteben az utazoacute revizor a Kutya elbeszeacutelője a babonaacutes foumlldbirtokos az

Aacutelomeacute maga az aacutelmodoacute fiuacute a Jergunov hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a narraacutetor a hallgatoacutesaacuteg

koumlreacuteből leacutep elő Azonban a titok-elbeszeacuteleacutesekben meacuteg izgalmasabbaacute vaacutelik a narraacutetori

szerep mivel sok esetben megfigyelhető a koumlzvetett vagy aacutetteacutetelezett elbeszeacutelői

modell amikor valamelyik szereplő meseacuteli a toumlrteacutenetet magaacutenak a narraacutetornak

Ilyenkor előfordul hogy a narraacutetor ndash hallgatoacutekeacutent ndash megjegyzeacutesekkel egeacutesziacuteti ki az

53

Schmid nagyon hataacuterozottan kiacutenaacutel egy vilaacutegos terminoloacutegiaacutet a Genette aacuteltal kidolgozott tipoloacutegiai

seacutema fogalmai helyett peacuteldaacuteul amit Genette extradiegetikus-heterodiegetikus narraacutetorkeacutent definiaacutel a

helyett Schmid az elsődleges nem-diegetikus narraacutetor fogalmaacutet ajaacutenlja az intradiegetikus-

homodiegetikus helyett a maacutesodlagos diegetikus kifejezeacutest eacutes iacutegy tovaacutebb 54

Schmid a fiktiacutev olvasoacute fogalmaacutet alkalmazza annak az elbeszeacutelő instanciaacutenak a jeloumlleacuteseacutere melyet

Genette laquonarrataireraquo-nek Prince laquonarrateeraquo-nek Iljin pedig laquonarratatorraquo-nak nevez A fiktiacutev olvasoacute a

fiktiacutev narraacutetor ciacutemzettje az az instancia akihez a narraacutetor inteacutezi a mondandoacutejaacutet de funkcionaacutelisan

sosem azonos egy konkreacutet szereplővel A fiktiacutev olvasoacute fiktiacutev ciacutemzett de nem fiktiacutev befogadoacute Mint fiktiacutev

ciacutemzett a narraacutetor projekcioacuteja Fiktiacutev befogadoacute csak akkor leacutetezhet ha a maacutesodlagos narraacutetor egy

olvasoacutehoz vagy hallgatoacutehoz fordul aki az elsődleges toumlrteacutenetben olvasoacute vagy hallgatoacute szereplőkeacutent

eacutertelmeződik A fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezoloacutedhat explicit formaacuteban azaz bizonyos grammatikai formaacutek

hasznaacutelataacuteval peacuteldaacuteul egyes szaacutem maacutesodik szemeacutelyű formaacutek alkalmazaacutesaacuteval vagy olyan formulaacutekkal

megszoacuteliacutetaacutesokkal mint peacuteldaacuteul a bdquokedves olvasoacuterdquo bdquonyaacutejas olvasoacuterdquo fordulatok vagy implicit moacutedon

indexjelekkel a nyelv expressziacutev funkcioacuteja reacuteveacuten az indexjelek segiacutetseacutegeacutevel a fiktiacutev olvasoacute aacutebraacutezolaacutesa a

narraacutetor aacutebraacutezolaacutesaacuteba eacutepuumll be annak attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik Meacuteg akkor is ha az indexjelek gyengeacutek nem

tűnnek el tehaacutet mindig van utalaacutes a fiktiacutev olvasoacute jelenleacuteteacutere Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m

94-95

36

elhangzottakat tovaacutebbaacute előadja-rsquoelbeszeacutelirsquo az rsquoeredetirsquo toumlrteacutenetmondaacutes moacutedjaacutet eacutes

koumlruumllmeacutenyeit Alekszej atya toumlrteacuteneteacutet peacuteldaacuteul egy olyan elbeszeacutelő meseacuteli el aki

Alekszej atyaacutetoacutel hallotta eacutes megproacutebaacutelja hitelesen aacutetadni

bdquoigyekszem az ő szavaival visszaadni a toumlrteacutenetetrdquo55

Az utazoacute revizor mint elbeszeacutelő minden reacuteszletet uacutegy proacutebaacutel reprodukaacutelni ahogyan

neki meseacutelteacutek el meacuteg az rsquoeredetirsquo narraacutetor gesztusaira is kiteacuter Alekszej fia Jakov

toumlrteacuteneteacutenek meseacuteleacutese koumlzben rsquoelbeszeacutelversquo magaacutet a toumlrteacutenetmondaacutes aktusaacutet

bdquoEkkor Alekszej atya elővette zsebkendőjeacutet megtoumlroumllte koumlnnyeitrdquo56

A Diadalmas szerelem dalaacuteban Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz novellaacutet stilizaacutelja az

elbeszeacutelő a koumlzvetlen narraacutetor az itaacuteliai kroacutenikaacutes keacutezirataacutet olvassa A Kuumlloumlnoumls

toumlrteacutenet elbeszeacutelője H uacuter de szolgaacuteja Ardalion fontos toumlrteacutenetekkel egeacutesziacuteti ki az

elbeszeacuteleacutest gyakran aacutetveacuteve sőt neacuteha tuacuteljaacutetszva a narraacutetori szerepet

bdquo[Ardalion] itt megaacutellt egy pillanatra valoacutesziacutenűleg azeacutert hogy

foumllfigyelhessek stiacutelusaacutenak vaacutelaszteacutekossaacutegaacuterardquo57

A Jergunov hadnagy toumlrteacutenete ciacutemű elbeszeacuteleacutes narraacutetora a hallgatoacutesaacutegboacutel leacutep elő eacutes

mondja el a Jergunov hadnagy aacuteltal maacuter sokszor elmeseacutelt toumlrteacutenetet Az elbeszeacutelő

utalaacutesokat tesz arra hogy Jergunov hogyan meseacutelt milyen alakzatokat hasznaacutelt

hogyan adta elő az esemeacutenyeket

bdquo[Emilia] tekintete tőrkeacutent fuacuteroacutedott bele [Jergunov] megproacutebaacutelta

utaacutenozni is a leaacuteny csodaacutelatos pillantaacutesaacutetrdquo58

55

Ivan TURGENYEV Alekszej atya elbeszeacuteleacutese = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1050 56

I m 57

Ivan TURGENYEV Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 596

37

A narraacutecioacutes szerepek megkettőzőseacutere illetve a narraacutecioacutes jaacuteteacutekok

jellegzetesen turgenyevi eljaacuteraacutesaira a legszoacuterakoztatoacutebb peacutelda a Kutya ciacutemű

elbeszeacuteleacutes melynek nyitoacutejelenete egy beszeacutelgeteacutes a termeacuteszetfoumlloumltti jelenseacutegekről

Ebből a beszeacutelgeteacutesből leacutep elő elbeszeacutelőveacute Porfirij a kalugai foumlldbirtokos bdquoToumlrteacutent

velem valami ami ellentmond a termeacuteszet toumlrveacutenyeinekrdquo59

Az elbeszeacutelő aztaacuten

rendre szembesuumll hallgatoacutesaacutega keacutetkedeacuteseivel illetve sajaacutet bizonytalansaacutegaival Iacutegy a

toumlrteacutenetmondaacutest sorra megszakiacutetjaacutek a hallgatoacutesaacuteg keacutetkedő megjegyzeacutesei eacutes egyeacuteb

eacutelcelődeacutesek (bdquoMagaacuteban egy filozoacutefus veszett elrdquo) valamint az elbeszeacutelő

oumlnigazolaacutesai eacutes fogadkozaacutesai (bdquoLaacutetom megmosolyognakrdquo bdquoHiggyeacutek el egy

kortyot sem ittamrdquo60

stb) A Klara Milicsben legtoumlbbszoumlr a főhős baraacutetja Kupfer

foglalja el a narraacutetori poziacutecioacutet eacutes meseacuteli toumlrteacuteneteit Aratovnak a narraacutetor pedig

elemzi Kupfer elbeszeacutelői eljaacuteraacutesait

bdquo[Klara apja] iacutezleacutestelen keacutepeket festett de kuumlloumlnben joacute keacutepesseacutegű ember

volt (Itt Kupfer oumlneleacuteguumllten elmosolyodott szoacutejaacuteteacutekaacutenak szoacutelt ez a

mosoly)rdquo61

A termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel is a

fantasztikus elbeszeacuteleacutes meghataacuterozoacute strukturaacutelis probleacutemaacuteja a narraacutetor megjeleniacuteteacutese

Ez azeacutert is leacutenyeges mert az irodalmi szoumlveg felfoghatatlan az igaz eacutes a hamis

kategoacuteriaacutei szerint az irodalom a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes a belső

koherencia igeacutenyeacutet taacutemasztja Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlvegen beluumll csak a szerző

aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai

lehetnek igazak vagy hamisak A fantasztikus toumlrteacutenetekben a narraacutetor aacuteltalaacuteban

egyes szaacutem első szemeacutelyben nyilvaacutenul meg (vouml Poe Hoffmann Merimeacutee vagy

58

Ivan TURGENYEV Jergunov hadnagy toumlrteacutenete (Ford Hajduacute Csaba) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 554 59

Ivan TURGENYEV A kutya (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala

Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 531 60

I m 532-533 61

Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily

Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1103 Kiemeleacutes az eredetiben

38

Maupassant fantasztikus szoumlvegeivel) Azonban a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a

narraacutetor mint az egyik szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent Narraacutetorkeacutent szavai nem meacuterhetők

az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fogalmaival eacutelve ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk hiszen ebben az

esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedi szavaiban holott a fantasztikum felteacutetelezi a

keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt

hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt vagy habozaacutest eacutebresszen

Ugyanakkor a fantasztikum mindig dilemma eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy

nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban

hinne A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a rsquomeseacutelőrsquo első

szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel mivel az bdquoeacutenrdquo

neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a narraacutetor

leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute azonosulhat

vagy magaacutera ismerhet Iacutegy jutunk legmeacutelyebbre a fantasztikus univerzumba

Termeacuteszetesen nem egyeacuteni pszicholoacutegiai jaacuteteacutek az azonosulaacutes ez a mechanizmus a

szoumlveghez tartozoacute strukturaacutelis keacutenyszer Poe vagy Maupassant szaacutemos novellaacutejaacuteban

főszereplőit teszi meg narraacutetornak ez Poe nyomaacuten sokak eljaacuteraacutesa lett A leacutenyeg az

hogy nem a szerző hanem egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell

koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek De mivel a

narraacutetor nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele

ellentmondaacutesos bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Mivel azt nem tudjuk hogy a narraacutetor

rsquonem mond igazatrsquo de a lehetőseacuteg leacutetezik (mivel a narraacutetor szereplő is) ndash eacutes az

olvasoacuteban feleacutebredhet a habozaacutes

Ha tehaacutet elfogadjuk a szolovjovi vagy todorovi ingadozaacutes-habozaacutes-

bizonytalansaacuteg teacuteteleacutet a fantasztikum elmeacuteleteacuteben akkor azt mondhatjuk hogy az

ideaacutelis fantasztikus iacuteraacutesmoacuted keacutepes megmaradni a bizonytalansaacutegban Peacuteldaacuteul Henry

James The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet) ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben nem

tudjuk eldoumlnteni hogy csak a nevelőnő hallucinaacutecioacuteiroacutel van szoacute vagy valoacuteban

kiacuteseacutertetek jaacuterjaacutek a birtokot Turgenyevneacutel a Laacutetomaacutesokban Alice ndash uacutegy tűnik ndash

39

holdfeacutenyből formaacuteloacutedik ki Merimeacutee novellaacutejaacuteban az Ille-i Veacutenusz-ban sem tudunk

meggyőződni az igazsaacutegroacutel a szobor ndash uacutegy tűnik ndash eacuteletre kel eacutes gyilkol azonban

mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz

Turgenyev is gyakran modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot

esemeacutenyek alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az

elbeszeacutelőknek bdquouacutegy tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha

nem lenne testerdquo bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo stb fordulatai

szaacutemos titok-novellaacuteban fenntartjaacutek a fantasztikus narratiacutev modalitaacutest amely

hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg

fennmaradaacutesaacutehoz A Diadalmas szerelem dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor egy

itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika keacutezirataacutet olvassa tehaacutet egy megjeleniacutetett narraacutecioacutet amit ő

foglal keretbe eacutes ami iacutegy eacuter veacuteget

bdquoMit jelentett ez Talaacuten azt hogy

Enneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo62

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a fantasztikus műfajnak kivaacuteloacutean

megfelel a megjeleniacutetett narraacutetor mivel lehetőveacute teszi az olvasoacute szuumlkseacutegszerű

azonosulaacutesaacutet a szereplővel A szerzők kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen eacutelnek azzal a teacutennyel hogy

a narraacutetor szavainak staacutetusa ellentmondaacutesos Amennyiben tehaacutet a narraacutetor szavairoacutel

beszeacuteluumlnk uacutegy azokat nem vizsgaacutelhatjuk az rsquoigazsaacutegrsquo szempontjaacuteboacutel miacuteg ha a

szavak inkaacutebb a szereplőhoumlz tartoznak alaacutevethetők az igazsaacuteg vizsgaacutelataacutenak

Amennyiben tovaacutebb vizsgaacuteljuk a termeacuteszetfoumlloumltti kapcsolataacutet a narraacutecioacuteval

az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja keruumll előteacuterbe minden olyan szoumlveg amelyben a

termeacuteszetfoumlloumltti megjelenik jellegzetesen felgyorsiacutetja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutet Egy

turgenyevi laacutetomaacutes rsquoelmeseacuteleacutesersquo rsquoleiacuteraacutesarsquo peacuteldaacuteul Emilia mutatvaacutenyai a Jergunov

hadnagy toumlrteacuteneteacuteben a kutya aacutetvaacuteltozaacutesai eacutes gazdaacutejaacutenak hallucinaacutecioacutei a Kutya ciacutemű

novellaacuteban Aratov laacutetomaacutesai eacutes Klara alakmaacutesainak megjeleneacutesei a Klara Milicsben

62

TURGENYEV A dialalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 733

40

Valeria aacutelmai eacutes Muzio előadaacutesai a Diadalmas szerelem dalaacuteban mind sajaacutetos

dinamikaacutet ad az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak A vaacuteltozaacutes mozzanataacutenak azeacutert is van

megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a vaacuteltozaacutes a narratoloacutegiai szempontboacutel

kulcsfontossaacuteguacute esemeacuteny előfelteacutetele A toumlrteacutenet alapismeacuterve pedig nem maacutes mint az

esemeacuteny63

Eacutes mi szaacutemiacutet esemeacutenynek A vaacuteltozaacutes meacutegpedig egy adott kiindulaacutesi

szituaacutecioacute megvaacuteltozaacutesa Ez lehet az elbeszeacutelt vilaacuteg egy uacuten kuumllső szituaacutecioacutejaacuteban

(termeacuteszeti akcionaacutelis vagy interakcionaacutelis esemeacutenyek) vagy egy adott szereplő

belső szituaacutecioacutejaacuteban (mentaacutelis esemeacutenyek) veacutegbemenő vaacuteltozaacutes Az esemeacutenyesseacuteg

kriteacuteriuma a fakticitaacutes vagy bdquorealitaacutesrdquo amely eacutertelemszerűen a fiktiacutev vilaacuteg keretein

beluumll eacutertendő az esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez neacutelkuumlloumlzhetetlen vaacuteltozaacutesnak valoacuteban meg

kell toumlrteacutennie a fiktiacutev vilaacutegban Vaacutegyakozaacutes aacutelom keacutepzelődeacutes eseteacuten csak maga

vaacutegy vagy az aacutelmodaacutes aktusa lehet esemeacutenyes A fakticitaacuteshoz szorosan

hozzaacutetartozik a rezultativitaacutes fogalma amely szinteacuten az esemeacutenyesseacuteg felteacutetele a

vaacuteltozaacutesnak az elbeszeacuteleacutes befejezeacuteseacuteig be kell koumlvetkeznie Schmid hangsuacutelyozza az

esemeacutenyesseacuteg leacutepcsőzetesseacutegeacutet magyaraacuten azt hogy az esemeacutenyesseacutegnek illetve az

ahhoz elengedhetetlen vaacuteltozaacutesnak kuumlloumlnboumlző erősseacutegű szintjei lehetnek de

felsorolja a maximaacutelis esemeacutenyesseacuteghez szuumlkseacuteges vaacuteltozaacutes oumlt kriteacuteriumaacutet (i)

relevancia (ii) vaacuteratlansaacuteg vagy kiszaacutemiacutethatatlanaacuteg (iii) koumlvetkezmeacutenyesseacuteg (iv)

megfordiacutethatatlansaacuteg vagy egyiraacutenyuacutesaacuteg (v) megismeacutetelhetetlenseacuteg64

E

felteacutetelrendszer pedig kuumlloumlnoumlskeacutepp eacuterveacutenyesuumll a fantasztikus szoumlvegekben illetve a

fantasztikum aacuteltal dominaacutelt esemeacutenytoumlrteacuteneti szerkezetekben

A narraacutecioacute az elbeszeacuteleacutes dinamikaacuteja az elbeszeacuteleacutes vaacuteltozaacutesaacutenak gyorsasaacutega

kapcsaacuten szembesuumlluumlnk az időbeliseacuteg probleacutemaacutejaacuteval Minden műben van utalaacutes a

befogadaacutes idejeacutere azonban a fantasztikus elbeszeacuteleacutes mely erőteljesen kiemeli a

koumlzleacutes folyamataacutet jelentőseacuteget tulajdoniacutet az olvasaacutes idejeacutenek is melynek

legfontosabb jellegzetesseacutege hogy hagyomaacutenyosan visszafordiacutethatatlan A

fantasztikus olvasat eseteacuteben tehaacutet a balroacutel jobbra olvasaacutes konvencioacuteja eacuterveacutenyesuumll

amellyel minden maacutesnaacutel jobban eacutel a fantasztikum Ennek eredmeacutenyekeacuteppen egeacutesz

maacutesfajta eacuterzeacuteseket kelt egy fantasztikus mese első eacutes maacutesodik olvasaacutesa ez pedig

63

Vouml Вольф ШМИД Нарратология I m 22-26 64

I m 24

41

sokkal inkaacutebb jellemző a meseacutekre eacutes fantasztikus iacuteraacutesokra mint maacutes tiacutepusuacute

elbeszeacuteleacutesekre Az azonosulaacutes voltakeacutepp maacuter nem is lehetseacuteges a maacutesodik

olvasaacutesnaacutel amikor maga az olvasaacutes elkeruumllhetetlenuumll metaolvasaacutessaacute vaacutelik mivel

felismerjuumlk a fantasztikum eljaacuteraacutesait65

DREAM TALES laquoAacuteLOM-MESEacuteKraquo

Az eddig aacuteltalaacutenosan rsquotitokzatosnakrsquo nevezett turgenyevi kisproacuteza műfaji

meghataacuterozaacutesainak soraacutet is aacutet kell vizsgaacutelnunk szaacutemos kutatoacute proacutebaacutelta maacuter

azonosiacutetani azt a műfaji korpuszt amely feloumlleli a szoacuteban forgoacute novellaciklust

Elsőkeacutent Pumpjanszkij tette aki a rsquotitokzatos elbeszeacuteleacutesekrsquo (laquoтаинственные

повестиraquo66

) oumlsszefoglaloacute ciacutemmel nevezi el az elbeszeacuteleacutes-csoportot eacutes hasonloacute

meghataacuterozaacutest ad Viktor Sklovszkij is aki a rsquotitok-novellaacutekrsquo (laquoновелла таинraquo)67

megnevezeacutest alkalmazza Natova a bdquomisztikus elbeszeacuteleacutesekrdquo68

Mosztovszkaja a

bdquofantasztikus stuacutediumokrdquo69

miacuteg Zoumlldhelyi Zsuzsa eacutes Hetesi Istvaacuten a rsquosejtelmes

elbeszeacuteleacutesekrsquo70

csoportjakeacutent hataacuterozzaacutek meg a novellaciklust Sietek megjegyezni

hogy Hetzel Turgenyev paacuterizsi kiadoacuteja maacuter a szerző eacuteleteacuteben 1873-ban Eacutetranges

histoires (laquoKuumlloumlnoumls toumlrteacutenetekraquo) ciacutemmel tesz koumlzzeacute egy koumltetnyi Turgenyev-

65

Todorov megjegyzi hogy nemcsak a fantasztikus elbeszeacuteleacutes helyezi a hangsuacutelyt a mű befogadaacutesaacutenak

idejeacutere ez meacuteg inkaacutebb jellemző a rejteacutelyen alapuloacute detektiacutevregeacutenyre hiszen a felfedezeacutesre vaacuteroacute igazsaacuteg

egy olyan szigoruacute laacutencolatot felteacutetelez amelynek egyetlen laacutencszeme sem helyezhető aacutet (toumlbbek koumlzoumltt

ezeacutert nem olvassuk uacutejra a detektiacutevregeacutenyeket) A vicc hasonloacute keacutenyszerekkel szembesuumll Vouml Tzvetan

TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba I m 39 Freud leiacuteraacutesa a viccről alkalmazhatoacute minden

az időbeliseacuteget hangsuacutelyozoacute műfajra bdquoA viccnek ez a tulajdonsaacutega amely egyben eacutelettartama

roumlvidseacutegeacutet is megszabja eacutes mindig uacutejabb viccek alkotaacutesaacutera is oumlsztoumlnoumlz nyilvaacuten a meglepeteacutes a

vaacuteratlansaacuteg mozzanataacuteban leli magyaraacutezataacutet amely a vicc maacutesodszori előadaacutesakor maacuter elveacutesz Amikor

maacutesodszorra hallunk egy viccet az emleacutekezet visszatereli a figyelmet arra az alkalomra amikor előszoumlr

hallottukrdquo Vouml Sigmund FREUD A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) = Sigmund

FREUD Esszeacutek Budapest Gondolat 1982 169 66

B ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 460 67

В ШКЛОВСКИЙ О теории прозы Moсквa 1929 68

Надежда НАТОВА О мистических повестях Тургенева = Transactions of the Association of

Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149 69

Н Н МОСТОВСКАЯ Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная традиция =

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции

Будапешт 1994 152-161 70

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990 ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega

Budapest Euroacutepa 1978

42

novellaacutet71

Arroacutel sem feledkezhetuumlnk meg hogy maga a szerző is alkalmaz a ciacutemek

utaacuten jegyzeteiben vagy magukban a novellaciacutemekben műfaji indexeket vagy műfajra

toumlrteacutenő utalaacutesokat uacutegymint Laacutetomaacutesok [rsquoFantaacuteziarsquo] Klara Milics [rsquoPszicholoacutegiai

etűdrsquo] stb A kritikai recepcioacute eacutes a szerző műfaji meghataacuterozaacutesinak soraacutet

(rsquofantasztikusrsquo rsquosejtelmesrsquo rsquotitokzatosrsquo rsquopszicholoacutegiairsquo elbeszeacuteleacutes stuacutedium fantaacutezia

rajz etűd stb) a leguacutejabb keletű definiacutecioacute zaacuterja a modern amerikai Turgenyev-

kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-sorozatot a rsquodream-talesrsquo (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja

szaacutemon72

Ez pedig az egyetlen definiacutecioacute amely raacutemutat az aacutelmok jelentőseacutegeacutere az

iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban tovaacutebbaacute előveacutetelezi a titok-proacuteza poeacutetikaacutejaacutenak centraacutelis

probleacutemakoumlreacutet az aacutelom-szoumlvegek eacutes az aacutelom nyelveacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Kettős

motivaacutecioacute emeli az aacutelmokat műfaji indikaacutetorraacute egyfelől a szerző eacuteletrajzi haacutettere a

gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev rsquoodafordulaacutesarsquo az aacutelmokhoz az eacutelet eacutes

halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot jeloumllőjeacutehez maacutesfelől az aacutelmoknak az a ndash szimbolikus

jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash specifikus nyelve azaz leacutenyuumlnk meacutelyeacuteről joumlvő sajaacutetos

jelbeszeacuted mely hozzaacutesegiacutet bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

Az aacutelomkutataacutes ceacutelzott eacutes tudatos filozoacutefiai eszteacutetikai kultoroloacutegiai eacutes

termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutedaacutesok taacutergyaacutevaacute az aacutelom poeacutetikaacuteja pedig az

irodalomtudomaacuteny egyre produktiacutevabb iraacutenyzataacutevaacute vaacutelt Szaacutemos gondolkodoacute az

aacutelmot az aacutelomlaacutetaacutest az alkotaacutessal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Ezeacutert iacuterja Borges hogy az

aacutelom az eszteacutetikai valoacutesaacuteg legarchaikusabb fajtaacuteja mivel az aacutelmodoacutek sziacutenhaacutezzaacute

neacutezőveacute szereplőveacute vaacutelnak ndash az aacutelmodoacute szuumlzseacutet teremt73

Kant az aacutelmot bdquooumlnkeacutentelen

alkotaacutesnakrdquo74

nevezi miacuteg Nietzsche szerint a bdquoműveacuteszet mintakeacuteperdquo75

Ahogyan Remizov megaacutellapiacutetja egy iacuteroacute sem hagyott haacutetra annyi aacutelmot mint

az bdquoaacutelomlaacutetoacuterdquo Turgenyev s hozzaacuteteszi hogy az aacutelom nemcsak a mindennapi

impresszioacuteink a nem kimondott vagy nem kiteljesedett gondolataink megjeleniacutetője

71

Ivan TOURGUEacuteNEFF Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs 1973 72

Vouml Robert LORD Russian Literature An Introduction New York Taplinger 1980 Lsd meacuteg Ivan

TURGENEV Dream Tales and Prose Poems (Trans Constance Garnett) Ayer Company Publishers

1977 Illetve David G HARTWELL A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3 Tom

Doherty Assoc Llc 1992 73

Vouml Jorge Luis BORGES Collected Fictions Penguin 2001 413 74

И КАНТ Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994 Т7 495 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 75

Vouml Ф НИЦШЕ Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2 томах

Москва Мысль 1990 Т 1

43

hanem a megismereacutes a bdquomeglaacutetaacutesrdquo a foumllismereacutes eacutes az eszmeacuteleacutes eszkoumlze s eacuteppen

ezeacutert az orosz irodalomnak oly szerves alkotoacuteeleme az aacutelom-aacutelomlaacutetaacutes szoumlvegbe

eacutepuumlleacutese76

Petrovszkij hiacutevja fel a figyelmet elsőkeacutent az aacutelmok problematikaacutejaacutera a

turgenyevi iacuteraacutesmoacuted vizsgaacutelataacuteban az aacutelmokat irracionaacutelis őselemek megjeleneacutesekeacutent

eacutertelmezi kiteacuter az aacutelom karakteroloacutegiai eacutes szuumlzseacutekeacutepző funkcioacutejaacutera valamint az

aacutelom-szoumlvegek szimbolikus jeloumlleacutesi eljaacuteraacutesaira azonban mivel nem bocsaacutetkozik

szoumlvegelemzeacutesbe munkaacuteja kimeruumll a probleacutemafelveteacutesben77

Satalov

pszichoanalitikus eljaacuteraacuteskeacutent definiaacutelja az aacutelmokat Turgenyev titok-

elbeszeacuteleacuteseiben78

miacuteg Muratov aki Turgenyev-tanulmaacutenyaacuteban a titok-novellaacutek

szuumlzseacutes alapjaacutenak az aacutelmokat tekinti hangsuacutelyozza hogy az iacuteroacute szaacutemaacutera egyfelől az

eacutelet laacutetomaacutesszerű eacuterthetetlen kiacuteseacuterteties titokzatos mint az aacutelom maacutesreacuteszt maga az

aacutelom az emberi leacutetezeacutes eacutes leacutetmoacuted kuumlloumlnoumls vagy ismeretlen oldalaacutenak megjeleniacuteteacutese s

ezeacutert vaacutelik Turgenyev novellisztikaacutejaacutenak meghataacuterozoacute jelenseacutegeacuteveacute79

Turgenyev tudatosan fordul az aacutelmokhoz illetve az aacutelmok szimbolikus

nyelveacutehez mint sajaacutetos jelbeszeacutedhez bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez

hozzaacutesegiacutető nyelvhez Az aacutelom azeacutert lehet sajaacutetos megeacuterteacutesforma is hiszen egy

nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli meg Ricoeur iacutegy veacutelekedik

bdquoFeacutelreteacuteve a kuumlloumlnboumlző iskolaacutek keacuterdeacuteseacutet az aacutelmok arroacutel tanuacuteskodnak hogy

folyvaacutest maacutesra gondolunk mint amit mondunk Az aacutelmokban a manifeszt

jelenteacutesek szuumlntelenuumll rejtett jelenteacutesekre vonatkoznak ez tesz minden

aacutelmodoacutet koumlltőveacuterdquo80

Az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat ndash nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ndash ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

76

А М РЕМИЗОВ Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 144 77

М А ПЕТРОВСКИЙ Таинственное у Тургенева = ИН РОЗАНОВ МЮ СОКОЛОВ (ред)

Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 72 78

С Е ШАТАЛОВ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки Вопросы

литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97 79

А Б МУРАТОВ Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985 15 80

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest Osiris 2001

29 Vouml Paul RICOEUR Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash London Yale

University Press 1970

44

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Wolfgang Iser azonban

felhiacutevja figyelmet arra hogy az aacutelmok szimbolikus nyelveacutenek vizsgaacutelatakor meg kell

kuumlloumlnboumlztetnuumlnk keacutet forraacutest a magaacuten illetve a kollektiacutev archeoloacutegiaacutet az aacutelombeacuteli

gondolatok formaacuteja nem lehet kizaacuteroacutelag az alvoacute ember sajaacutet archeoloacutegiai

lerakoacutedaacutesa81

Freud aki mindig igyekezett elkeruumllni az aacutelombeacuteli szimboacutelumoknak a

hagyomaacutenyos eacutes szaacutemaacutera eacuterveacutenyeacutet vesztett aacutebraacutezolaacutesi moacutedon beluumll toumlrteacutenő

eacutertelmezeacuteseacutet gyakran utalt miacutetoszokra legendaacutekra eacutes tuumlndeacutermeseacutekre amikor az

ilyen szimboacutelumok osztaacutelyozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet82

Freudot az foglalkoztatta hogy mi

van az aacutelmokban koacutedolva Azonban annak eacuterdekeacuteben hogy az aacutelombeacuteli gondolatok

formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell műkoumldnie eacutes iacutegy az

aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki amelyben

oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat illetve a privaacutet eacutes kollektiacutev archeoloacutegia Mindez

felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell

talaacutelnia a tudatba Gordon Globus szerint azonban az aacutelom nem emleacutekmaacutesok

szintaktikailag elrendezett mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem inkaacutebb olyan kreatiacutev folyamatrdquo amely bdquode novo megteremti a vilaacutegotrdquo83

Globus tehaacutet az aacutelmot kreatiacutev aktuskeacutent fogja fel amelyben keacutet szintet kuumlloumlnboumlztet

meg a bdquokreatiacutev vaacuteltozatossaacutegotrdquo melyet az aacutelmodaacutesban egyuumlttműkoumldő jelenteacutesek

aacuteltalaacuteban uacutejszerű koraacutebban oumlssze nem kapcsolt elemekből aacutelloacute keacuteszlete hoz leacutetre

valamint az uacuten bdquoformatiacutev kreativitaacutest ami fakticitaacutesa miatt eacuterdekes hogy egyaacuteltalaacuten

leacutetezik vilaacuteg hogy gondolataink keacutepesek sajaacutet beteljesiacuteteacutesuumlkrerdquo84

Az aacutelmodaacutes ebben

az eacutertelemben vaacutelik el eacutelesen az eacutebrenleacutettől melynek kapcsaacuten Globus iacutegy fogalmaz

bdquoNem mi alkotjuk az eacutebrenleacutet eacuteletvilaacutegaacutet ezt mondja a joacutezan eacutesz A vilaacuteg maacuter

leacutetezik vaacuter raacutenk kiacutenaacutelja magaacutet a feltaacuteraacutesrahellip Az aacutelomban ellenben formatiacutevan

megteremtjuumlk leacutetrehozzuk megalkotjuk magaacutet a vilaacutegot eacutes benne eacuteletuumlnketrdquo85

Ekkor beszeacutelhetuumlnk ndash bahtyini fogalommal ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli

81

Vouml Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 82

Vouml Sigmund FREUD Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985 83

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 Vouml Gordon GLOBUS Dream Life Wake

Life Albany State U of NY Press 1987 84

I m 34 85

I m 38

45

megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo86

az aacutelom lehetőveacute teszi szaacutemunkra hogy kileacutepjuumlnk a minket

aacuteltalaacuteban meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből Bahtyin szerint tehaacutet az aacutelomban meglaacutetott

eacutelet arra keacuteszteti az aacutelmodoacutet hogy maacuteskeacutent egy merőben uacutej felfogaacutesban eacuterteacutekelje eacutes

eacutertelmezze az eacuteletet87

Bahtyin teacutetele alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti

uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo88

eacutes azt meacuterlegeli vajon mieacutert vezeti az embert az a

vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot ndash azt az aacutellapotot

amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll Mivel az embernek ki kell

leacutepnie oumlnmagaacuteboacutel hogy sajaacutet korlaacutetain tuacutelra hatolhasson az irodalmi fikcionalitaacutes

uacutegy moacutedosiacutetja a tudatot hogy foumllfoghatoacutevaacute teszi azt ami egyeacutebkeacutent csak aacutelmaacuteban

esik meg az emberrel eacutes megalkotja azt a horizontot amely az aacutelmodoacute szaacutemaacutera nem

adott az aacuteltala teremtett vilaacuteg koumlzepeacuten Az aacutelmok tehaacutet alternatiacutev vilaacutegokat hoznak

leacutetre amelyek nem utaacutenoznak szeacutettagolt emleacutekeket Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute

mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell

Jurij Lotman szerint az archaikus ember a mainaacutel sokkal jelentősebb

aacutelomkultuacuteraacuteval rendelkezett ami azt jelenti hogy az aacutelmokat sokkal

oumlsszefuumlggőbbnek laacutetta eacutes jegyezte meg89

Lotman arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a

saacutemaacutenisztikus kultuacutera rendelkezett az aacutelmok iraacutenyiacutetaacutesaacutenak technikaacutejaacuteval beleeacutertve az

aacutelmok koherens elbeszeacuteleacuteseacutenek eacutes interpretaacutecioacutejaacutenak rendszereit Borisz Uszpenszkij

kimutataacutesaacuteban az elbeszeacuteleacutes hatalmas szerepet jaacutetszik az aacutelom kultuacuteraacutejaacuteban mert

szervezetteacute formaacutelja az aacutelmot meacuteghozzaacute azaacuteltal hogy lineaacuteris időbeli kompoziacutecioacuteval

ruhaacutezza fel90

Az iacuteraacutesbeliseacuteggel meacuteg nem rendelkező archaikus ember szaacutemaacutera az

aacutelmok vilaacutega egy olyan teret jelentett amely a valoacutesaacutegosra hasonliacutetott de nem volt

valoacutesaacuteg Szuumlkseacutegszerűen azt felteacutetelezte tehaacutet hogy e vilaacutegnak jelenteacutese van

azonban nem ismerte ezt a jelenteacutest Az archaikus ember tehaacutet jelekkel talaacutelkozott

86

I m 43 87

М БАХТИН Проблемы поэтики Достоевского Москва Художественная литература 1972 171 88

Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 44 89

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = Ю М ЛОТМАН

СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи Исследования Заметки

(1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-125 Magyarul Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash

szemiotikai ablak = LOTMAN Kultuacutera eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 197 90

Б А УСПЕНСКИЙ История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика истории Семиотика

культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 14

46

meacuteghozzaacute azoknak bdquotiszta formaacutejaacutevalrdquo91

mivel nem tudta hogy mit jeloumllnek

jelenteacutesuumlk nem volt meghataacuterozva ndash meg kellett ezeacutert hataacuterozni Lotman

felfogaacutesaacuteban tehaacutet a kezdet egy szemiotikai kiacuteseacuterlet volt Az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo

keacutepes arra hogy betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen hiszen ndash ahogyan Lotman hozzaacutefűzi

- az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg

benne Eacutes hogy miben rejlenek e nyelv alapvető sajaacutetossaacutegai Előszoumlr is

nagymeacuterteacutekű meghataacuterozatlansaacutegaacuteban Ez pedig alkalmatlannaacute teszi arra hogy

aacutellandoacutesult koumlzleacuteseket hozzon leacutetre azonban kreatiacutevan talaacutel fel uacutej informaacutecioacutekat

Annak elleneacutere hogy az aacutelmot a titokzatos Maacutesiktoacutel eacuterkező uumlzenetnek tartottaacutek92

Lotman szavaival az aacutelom azonban a fentiek alapjaacuten bdquovaloacutejaacuteban informatiacutevan szabad

szoumlveg a szoumlvegeacutertrdquo Maacutesodszor az aacutelom egyik legfontosabb jellemzője a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo Ez azt jelenti hogy nem a vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb

szemiotikai szfeacuteraacutekat tapasztalhatjuk meg benne hanem mindezek egyuumlttes a

valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg tereacutebe eacuterkezuumlnk Lotman szavaival bdquoEz maga a valoacutetlan

valoacutesaacutegrdquo93

Eacuteppen ezeacutert ha az aacutelmot lefordiacutetjuk az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire

akkor a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten az aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega csoumlkken illetve

koumlzleacuteskeacutepesseacutege megnoumlvekedik Az aacutelom uacutejabb jellegzetesseacutege hogy individuaacutelis

maacutes aacutelmaacuteba nem hatolhatunk be Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az aacutelom nyelve eredendően

bdquoegyetlen ember nyelverdquo

Az aacutelom eddigiekben vaacutezolt haacuterom meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutega vagyis

meghataacuterozatlansaacutega soknyelvűseacutege eacutes individualitaacutesa folytaacuten az aacutelom nyelveacutenek

kommunikativitaacutesa alapvetően problematikus eacuteppen olyan neheacutez elmondani egy

aacutelmot mint peacuteldaacuteul elbeszeacutelni egy zeneművet Az aacutelmot tehaacutet egyfajta

elbeszeacutelhetetlenseacuteg jellemzi melynek koumlvetkezteacuteben az aacutelom memorizaacutelaacutesa illetve

rsquoelbeszeacuteleacutesersquo vagy leiacuteraacutesa mindig transzformaacutecioacutet jelent Ily moacutedon tehaacutet az aacutelom

szigoruacute korlaacutetok koumlzeacute van szoriacutetva de eacuteppen ezeacutert lesz az informaacutecioacute-megőrzeacutes

sokjelenteacutesű eszkoumlze Eacutes ahogyan Lotman oumlsszegzi

91

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 92

Az aacutelomnak koumlzleacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese felteacutetelezett egy koumlzlőt akitől a koumlzlemeacuteny szaacutermazott

Keacutesőbb a fejlettebb mitoloacutegiai szfeacuteraacutekban az aacutelmot az Ismeretlen proacutefeacutetai hangjaacuteval azonosiacutetottaacutek

vagyis az Ismeretlennek az emberhez valoacute odafordulaacutesaacuteval Lsd Jurij LOTMAN Az aacutelom ndash szemiotikai

ablak I m 197 93

I m 200

47

bdquoeacuteppen e rsquohiaacutenyossaacutegairsquo folytaacuten tulajdoniacutethatunk neki az aacutelomnak

olyannyira kuumlloumlnoumls eacutes alapvető fontossaacuteguacute kulturaacutelis funkcioacutet az aacutelom az

eacutertelemmel valoacute feltoumlltődeacutesre vaacuteroacute szemiotikai meghataacuterozatlansaacuteg

haacutetorszaacutega Ekeacutepp lesz kuumlloumlnboumlző ndash akaacuter misztikus akaacuter eszteacutetikai ndash

eacutertelmezeacutesekkel feltoumllthető ideaacutelis Ich-Erzaumlhlunggaacuterdquo94

Ezen az uacuteton juthatunk el Turgenyev iacuteraacutesmoacutedjaacutenak kutataacutesaacuteban ahhoz a keacuterdeacuteshez

hogy az iacuteroacute keacutesei proacutezaacutejaacuteban mieacutert jutnak ilyen kituumlntetett szerephez az aacutelmok

illetve hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az

ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes koumlzegeacuteveacute Az aacutelom szimboacutelumokkal

helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Ekkor szabadul fel a nem tudatosult mely

teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet az ismert reacuteszegyseacutegek helyeacutere a reacuteszegyseacutegek

alapjaacuten Az aacutelom-narraacutecioacute tehaacutet nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el Az aacutelom nyelve pedig regeneratiacutev nyelvhasznaacutelatot felteacutetelez mert az aacutelmodoacute

az aacutelom nyelve alapjaacuten alkotja meg sajaacutet gondolataacutet Ilyenformaacuten a gondolatkeacutepzeacutes

alanya maga a szoumlveg azaz magaacutenak az aacutelomnak a szoumlvege Az aacutelmok szoumlvegeacutenek

megiacuteraacutesakor tehaacutet a nyelvi lehetőseacutegek iacuteroacutei megvaloacutesiacutetaacutesaacutet laacutetjuk

A titok-novellaacutekban megfigyelhető hogy a hős soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ezeacutert a narratiacutev rend illetve annak kereteacuteben a turgenyevi fantasztikus

szintagma feleacutepiacutetett seacutemaacutejaacuteban sorakozoacute transzformaacutecioacutes alakmaacutesok sorozataacutenak a

veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise aacuteltalaacuteban az aacutelomban

szuumlletik meg A Klara Milicsben a főhős Aratov az aacutelmodoacute fiuacute az Aacutelomban Porfirij

a Kutyaacuteban vagy Valeria a Diadalmas Szerelem Dalaacuteban aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti

meg illetve szintetizaacutelja ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo

sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket

rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet eacutes sajaacutet

94

I m 202

48

nyelveacutet megteremteni ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev

megnyilatkozaacutesai Ez azt jelenti hogy a hős a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev

toumlrteacutenetet melynek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet aktusa

is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes narraacutecioacute A

novellaacuteban a rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov nem Valeria hanem egy fiktiacutev

elbeszeacutelő Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo

toumlrteacutenet illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz ndash a

Klara Milics eseteacuteben ndash Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre

az alanyi identitaacutes a narratiacutev azonossaacuteg95

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet

megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a koraacutebbi rsquoreacutesz-mozaikokatrsquo hogy megeacutertse

azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt

keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a

toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Ahogyan Valeria az aacutelmaacuteban

kezd lsquolaacutetnirsquo eacutes lsquoeacutertenirsquo ugyaniacutegy Aratov eszmeacuteleacutese is az aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg

rekonstruaacutelva Klara keacutepeacutet eacutes leacutetrehozva sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A soron koumlvetkező fejezetkben foglalt szoumlvegelemzeacutesekben azt igyekszuumlnk

tehaacutet feltaacuterni hogy milyen nyelvi lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban illetve azt hogy a szerző milyen moacutedon szabadiacutetja fel a nyelv bdquokreatiacutev

energiaacuteitrdquo96

kuumlloumlnoumls tekintettel a turgenyevi proacuteza lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes figuratiacutev

jelenteacutesvonatkozaacutesaira a metaforikus folyamatra Mik tehaacutet a meghataacuterozoacute jegyei eacutes

koumlzponti teacutemaacutei Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutenak A beszeacuted vaacutelsaacutega eacutes az elbeszeacutelhetőseacuteg

problematikaacuteja a kuumlloumlnboumlző megnyilatkozaacutesmoacutedok az elbeszeacuteleacutes rsquosoknyelvűseacutegersquo a

kuumlloumlnboumlző kommunikaacutecioacutes rendszerek viszonya az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető uacutet eacutes a

sajaacutet nyelv rsquomeglaacutetaacutesarsquo eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean az aacutelmok megjeleneacutese az aacutelom

rsquolaacutetaacutesarsquo eacutes szoumlveggeacute transzformaacutelt rsquoleiacutertrsquo valoacutesaacutega

95

A proacutezanyelvi alanyisaacutegroacutel bővebben lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А

КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg)

Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994 96

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten

(szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Budapest Argumentum 1999 334

49

A szerző keacutesei proacutezaacutejaacutenak eacutertelmezeacutesei tehaacutet nem meruumllhetnek ki pusztaacuten a

sejtelmes titokzatos vagy fantasztikus elemek teacutenyszerű vizsgaacutelataacuteban hiszen az

aacutetalakuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted meguacutejuloacute eljaacuteraacutesainak foumlltaacuteraacutesaacutehoz uacutej kulcsokra van

szuumlkseacuteg Mi a titok tehaacutet A fentiekben vaacutezolt ndash az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető ndash

kifejezeacutesmoacuted kereseacutese Ez a kereseacutes eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve

megeacuterteacutesforma az ami a leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy

rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben

tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi

gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az

irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet

leginkaacutebb a szubjektum elbeszeacuteleacutes aacuteltali kimeriacutethetetlenseacutegeacuteben ragadhatoacute meg

illetve az arra iraacutenyuloacute kereseacutesben egy olyan kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben amely az

(oumln)megeacuterteacuteshez vezet

Nem teacutemakeacutent kell tehaacutet a bdquotitkotrdquo kezelni hanem a szoumlvegkeacutepzeacutes moacutedjaacuteboacutel

kiindulva lehet annak eacutertelmeacutere szert tenni A turgenyevi proacuteza diszkurziacutev szintje

keruumll előteacuterbe itt tehaacutet felmeacuterve a titok-elbeszeacuteleacutes elmeacuteleti eacutes műfajtipoloacutegiai

recepcioacutejaacutet tovaacutebbaacute megvizsgaacutelva a titok illetve a fantasztikum fogalmaacutet funkcioacuteit

teacutemaacuteit jellegzetesen turgenyevi eacutepiacutetkezeacuteseacutet eacutes narratiacutev moacuteduszait azt laacutetom

indokoltnak hogy a jelenteacutes koacutedoltsaacutegaacutet ne a titok ne a fantasztikum ne az aacutelom

imaginaacuterius szintjein koumlzeliacutetsem meg hanem az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel a

maacutesikba valoacute aacutetmenet keacuterdeacutesekeacutent azaz diszkurziacutev szinten Mindezek feacutenyeacuteben

koumlvetkezik a Laacutetomaacutesok a Diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten)

ciacutemű elbeszeacuteleacutesek interpretaacutecioacuteja a koumlvetkező haacuterom nagyfejezetben

50

II FEJEZET

A HANG EZER ARCA A LIRIZAacuteLOacute PROacuteZAacuteBAN

LAacuteTOMAacuteSOK (laquoПРИЗРАКИraquo)

vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallani

(Turgenyev Laacutetomaacutesok)97

HANGZOacute HANG EacuteS SZEMIOacuteZIS

Hogyan fordul aacutet a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a nagyepikaacuteboacutel a proacutezapoeacutemaacuteba Mitől liacuterai

versnyelvi vagy ritmikus Turgenyev proacutezaacuteja Mieacutert nevezi Dosztojevszkij a

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutenak Turgenyevet eacutes mieacutert hasonliacutetja proacutezanyelveacutet a zeneacutehez

Turgenyev csaknem egy eacutevtizeden keresztuumll dolgozott a Призраки (Laacutetomaacutesok

illetve egyes fordiacutetaacutesokban Kiacuteseacutertetek) szoumlvegeacuten amelyet keacutesőbb a titok-

elbeszeacuteleacutesek sorozataacutenak emblematikus ciklusindiacutetoacute darabjakeacutent eacutertelmeztek Az

első eacutes legleacutenyegibb keacuterdeacutes tehaacutet ndash a teljes turgenyevi eacuteletmű oumlsszkeacutepe felől

szemleacutelve ndash hogy mieacutert eacutes hogyan fordul az elbeszeacuteleacutesek eacutes nagyregeacutenyek

termeacutekeny szerzője ndash az Aszja a Rugyin a Nemesi feacuteszek az Apaacutek eacutes fiuacutek a

Kuumlszoumlbuumln a Fuumlst utaacuten ndash veacutegleg a kisepikai formaacutek feleacute eacutes eacuterveacutenyesiacutet egy merőben uacutej

poeacutetikus iacuteraacutesmoacutedot Ebben az aacutetalakulaacutesi időszakban a Laacutetomaacutesok iacuteraacutesa koumlzben iacuterja

leveleacuteben Annyenkovnak

97

Ivan TURGENYEV Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem

dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash530 520 A magyar nyelvű fordiacutetaacutest a

tovaacutebbiakban a lapszaacutem zaacuteroacutejeles feltuumlnteteacuteseacutevel e kiadaacutes alapjaacuten ideacutezem

51

bdquoMaacuter egy eacuteve azt eacuterzem hogy csak szkaacutezkaacutekat tudok iacuterni Ez alatt szemeacutelyes

liacuterai szoumlvegeket eacutertekrdquo98

Az e fejezetben foglalt szoumlveginterpretaacutecioacute uacutetjaacuten arra a keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt

hogy miben rejlenek e meguacutejult proacutezanyelv sajaacutetossaacutegai eacutes hogy milyenek e

bdquoszemeacutelyes liacuterai szoumlvegekrdquo Tovaacutebbaacute meghaladva azt amit a korabeli kritika eacutes a

keacutesőbbi recepcioacute egy jelentős reacutesze a fantasztikum a titok az aacutelmok vagy viacutezioacutek

megjeleneacutesekeacutent azonosiacutet eacutepp azt vizsgaacutelom hogy a fantasztikus vagy titokzatos

elemek teacutenyszerű feltaacuteraacutesaacuten tuacutel mi valoacutejaacuteban a titka a meguacutejuloacute turgenyevi

iacuteraacutesmoacutednak Vagy egy maacutesfajta keacuterdeacutesfelteveacutessel milyen nyelvi műveletek reacuteveacuten

valoacutesul meg a fantasztikum Turgenyevet ndash jellemző moacutedon ndash elbizonytalaniacutetja

hogy koraacutenak kritikai ellenaacutellaacutesa eacutelesen biacuteraacutelja az iacuteraacutesaiban megjelenő

titokzatossaacutegot fantasztikumot eltaacutentoriacutetjaacutek Szaltikov-Scsedrin vaacutedjai (uacutegymint

beteg keacutepzelgeacutes miszticizmus) sőt meacuteg Herzen is kifogaacutesolja az 1856-ban

megjelenő Faust ciacutemű novellaacutejaacutenak fantasztikus elemeit99

Dosztojevszkij azonban

1864-ben az Эпоха ciacutemű folyoacuteirataacuteban meacutegis koumlzli Turgenyev Laacutetomaacutesok c

elbeszeacuteleacuteseacutet ami aztaacuten az iacuteraacutesmoacutedjaacuteban meguacutejuloacute szerzőnek nagy lenduumlletet ad a

titok-elbeszeacuteleacutesek folytataacutesaacutehoz (a Laacutetomaacutesokat a megjeleneacutest koumlvetően roumlvid időn

beluumll koumlveti a Kutya a Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet eacutes a Jergunov hadnagy toumlrteacutenete majd

neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb a Kop kop kop az Aacutelom illetve az Alekszej atya elbeszeacuteleacutese)

Mieacutert doumlnt uacutegy Dosztojevszkij hogy abban a kritikai ellenszeacutelben meacutegis kiadja a

Laacutetomaacutesokat Aligha a turgenyevi fantasztikum oumlnmagaacuteban volt szaacutemaacutera a legfőbb

kiadoacutei-szerkesztői motivaacutecioacute hiszen Dosztojevszkij szerint a fantasztikus irodalom

igazi megnyilvaacutenulaacutesa Hoffmann műveacuteszete volt melynek az ekkorra maacuter lezaacuterult

orosz irodalmi tradiacutecioacuteja Puskin Pikk daacutemaacutejaacuteban csuacutecsosodott ki Sőt amikor

Turgenyevet keacutetelyek gyoumltrik hogy nem tuacutel fantasztikus-e a mű Dosztojevszkij azt

vaacutelaszolja hogy ha valamieacutert lehet biacuteraacutelni a művet akkor azeacutert mert nem egeacuteszen

98

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1862 maacutejus 6-aacuten TURGENYEV Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk

Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963 IX 6 99

Vouml HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A szoacute eacutelete

Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest Argumentum 2004 105ndash122 106-

107

52

fantasztikus100

Dosztojevszkij a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetja

Turgenyevhez iacuterott leveleacuteben

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo a zeneacutehez hasonloacute [hellip] ugyanaz a nyelv de azt

fejezi ki amit a tudat meacuteg nem vett birtokbardquo101

Dosztojevszkij tehaacutet a turgenyevi proacutezanyelv legfőbb sajaacutetossaacutegaacutet fedi fel eacuteppen

ezeacutert hangsuacutelyozza leveleacuteben a proacutezai szoumlveg a zene eacutes a fantasztikum

modalitaacutesainak probleacutemaacutejaacutet s azok oumlsszefuumlggeacuteseit a fikcioacute poeacutetikai igazsaacutegaacutenak

keacuterdeacuteseacutevel Dosztojevszkij szerint a fantasztikumnak koumlzeliacutetenie kell a realitaacutest eacutes

Turgenyev Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacutenek eseteacuteben ez a realitaacutes nem maacutes mint

bdquoegy eacuterett tudattal rendelkező a mi korunkban eacutelő leacuteny szorongoacute vaacutegyakozaacutesardquo102

A

szorongoacute vaacutegyakozaacutes kifejezeacutes az orosz eredetiben a laquoтоскаraquo melyet szaacutemos magyar

fordiacutetaacutes pontatlanul bdquobaacutenatrdquo-keacutent interpretaacutel de helyesen az orosz laquoтоскаraquo a soacutevaacutergoacute

vaacutegy az intencioacute az akaraacutes a szorongoacute vaacutegyakozaacutes a soacutevaacutergaacutes eacutertelemegyuumltteseacutet

fejezi ki103

Mi tehaacutet Dosztojevszkij leveleacutenek legfontosabb uumlzenete Elsőkeacutent az

hogy Turgenyevneacutel nemcsak a grammatikai rendszer szervezi a nyelvet hanem a

zene is a turgenyevi lirizaacuteloacute proacuteza sajaacutetja pedig a hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg amely

uacutej jelenteacutest hoz leacutetre Dosztojevszkij nyomaacuten kijelenthetjuumlk hogy a turgenyevi proacuteza

eacutertelmezeacuteseacuteben a hang vaacutelik szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a hang amely diszpoziacutecioacutet

hoz leacutetre meacutegpedig a vaacutegyeacutet a szorongaacuteseacutet a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacuteseacutet

A turgenyevi szoumlveg teacutemaacutejaacutevaacute is vaacutelik ez hiszen a toumlrteacutenet siacutekjaacuten is a hang

minden toumlrteacuteneacutes kiinduloacutepontja bdquopanaszosan huacuter penduumlltrdquo (493) ndash kezdődik a

narraacutetor aacuteltal elbeszeacutelni kiacutevaacutent toumlrteacutenet Az orosz eredetiben a laquoжалобно прозвенела

100

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма = Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Полное собрание сочинений в тридцати

томах Том 28 Ленинградsbquo Наука 1972 60 101

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 102

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 103

Kovaacutecs Aacuterpaacuted a Dosztojevszkij regeacutenyproacutezaacutejaacuteban a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes alapmodalitaacutesaacutet alkotoacute

laquoтоскаraquo-t soacutevaacutergoacute szorongaacutesnak nevezi Vouml KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek

Dosztojevszkij műveiben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 7) Budapest Argumentum 2007 89-138

53

струнаraquo104

megnyilatkozaacutes hangsora egy hangrendi iacutevet jaacuter be a koumlzepeacuteig meacutelyből

magasba emelkedő majd a meacutelybe visszaereszkedő hangrendi elemekkel ami

egyuacutettal lekeacutepezi a huacuter fizikai penduumlleacuteseacutet is a hang megkeacutepződeacuteseacutenek iacuteveacutet a hang

megpenduumlleacutesi illetve lecsengeacutesi goumlrbeacutejeacutet ndash az akusztika fogalmi nyelveacuten szoacutelva ndash a

longitudinaacutelis hanghullaacutemot a hang a megpendiacuteteacutestől kiindulva egeacuteszen a

megszuumllető hangtest koumlzepeacuteig erősoumldik majd lecseng A hang felhangzaacutesa keacutesőbb

ismeacutetlődik bdquouacutejra megismeacutetlődoumltt ez a kuumlloumlnoumls hangrdquo (493) ndash laquoповторился странный

звукraquo (7) ugyanazzal a hangrendi iacutevvel majd ezt koumlvetően minden fejezet hanggal

indul eacutes mindegyik bdquosziacutennekrdquo vagy bdquokeacutepnekrdquo hangok lesznek a kiinduloacutepontjai

bdquoPanaszos hangot hallottam olyat mint amilyen az első eacutejszakaacuten eacutebresztett felrdquo (498)

ndash laquoЖалобный звук задрожал в моих ушахraquo (12) tovaacutebbaacute a hallaacutes meghallaacutes

eacutelmeacutenyeacutevel bdquomeghallottam (laquoмне послышалосьraquo ndash 19) neheacutez volna

megmondanom hogy pontosan mit isrdquo (508) A turgenyevi proacutezapoeacutema nyelveacuten ez a

szemantika a ndash Dosztojevszkij aacuteltal is emliacutetett ndash vaacutegyakozaacutes az akaraacutes a szorongoacute

soacutevaacutergaacutes diszpoziacutecioacutejaacutet koumlzvetiacuteti Kovaacutecs Aacuterpaacuted a На пути к литературной

антропологии ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban kiemeli Dosztojevszkij Turgenyevhez iacuterott

leveleacuteben a zeneacutet ahogyan a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet is bdquonyelvnekrdquo nevezi azaz olyan

szimbolikus rendszernek melyben a koumlltői szemantika nem az elbeszeacutelő beszeacuted

hanem a nyelvi jelek siacutekjaacuten keacutepződik Dosztojevszkij tehaacutet e nyelv egyseacutegeit azzal az

bdquointencioacutevalrdquo hozza oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz vaacutegynak akaraacutesnak

szorongoacute soacutevaacutergaacutesnak nevez A fantasztikum pedig a szoumlvegvilaacuteg siacutekjaacuten ezen

soacutevaacutergoacute intencioacute nyelveacutenek felel meg amely nyelv ndash Kovaacutecs szavaival ndash az indexaacutelis

referenciaacuten alapul nem egy kuumllső taacutergyat jeloumll vagy nevez meg hanem inkaacutebb egy

belső szemioacutezis leacutetrejoumltteacutet teszi lehetőveacute A szemioacutezis tehaacutet az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő

megkeacutepződeacuteseacutet jelenti illetve a jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a

keletkező szoacute meacutediumaacuteban veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet A hangzaacutes esemeacutenye kivetuumll a

szavak kereseacuteseacutenek siacutekjaacutera a szoumlvegben ennek a kereseacutesnek a szemioacutezis felel meg

amely elveacutegzi az index transzpoziacutecioacutejaacutet a mondatba megnyilatkozaacutesba vagy

104

Az eredeti orosz nyelvű szoumlvegideacutezetek forraacutesa И С ТУРГЕНЕВ Призраки = И С ТУРГЕНЕВ

Собрание сочинений в 12 томах Москва 1955 Toм 7 7-38 7 A tovaacutebbiakban az eredeti szoumlvegből

vett orosz nyelvű ideacutezetek helyeacutere zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel

54

elbeszeacutelő aktusba ndash a beszeacutelő ember szavainak siacutekjaacutera105

Dosztojevszkij ndash felismerve

Turgenyev proacutezaacutejaacutenak lirizaacuteloacute tendenciaacuteit ndash bdquoutalaacutesoknakrdquo (laquoнамекиraquo) nevezi ezeket

a hangzoacute indexjeleket Kovaacutecs hangsuacutelyozza hogy a bennuumlk megjelenő emoacutecioacutek

intencionaacuteltsaacutega nem vallomaacutes vagy elbeszeacuteleacutes reacuteveacuten fejeződik ki hanem a soacutevaacutergaacutes

vaacutegyakozaacutes metaforaacutejaacutenak a realitaacutes szemantikai modelljeacutenek a

szoumlvegkonstrukcioacuteba aacutegyazaacutesaacuteval annak a realitaacutesnak amely az elbeszeacutelői beszeacuted

eszkoumlzeivel megfoghatatlan106

Dosztojevszkij az ilyen jel kontextusaacutet az eacuterzelem eacutes

a termeacuteszet paacuterhuzamaacuteban azonosiacutetja bdquoAz olyan keacutepek mint peacuteldaacuteul a szirt ndash

utalaacutesokrdquo107

(Dosztojevszkij itt a 9 fejezetben ndash vagyis az Isle of Wight epizoacutedban ndash

szereplő Blackgang-sziklaacutek peacuteldaacutejaacutera ceacuteloz) Kovaacutecs eacutertelmezeacuteseacuteben ezek az

bdquoutalaacutesokrdquo nem a taacutejkeacutep szereplőikeacutent leacutepnek foumll hanem indexjelek azaz olyan

bonyolult nyelvi keacutepződmeacutenyek amelyek egy dolog egy adott reaacutelia reacuteszekeacutent eacutes

annak jelekeacutent jelennek meg mint peacuteldaacuteul a mimika vagy a testbeszeacuted gesztusai108

Iacutegy lesz a reacutesz(-let) ndash nyelvileg jeloumllt jelenteacutese alapjaacuten ndash az egeacutesszel egyeneacuterteacutekű

vagy felcsereacutelhető Ebben az eacutertelemben a hang eacutes a termeacuteszet paacuterhuzama felfedi a

vaacutegy a soacutevaacutergaacutes jeloumlleacutesmoacutedjaacutet Turgenyevneacutel azaz a liacuterai proacuteza alanyaacutenak nyelvi

oumlnazonosiacutetaacutesmoacutedjaacutet Az alaacutebbiakban illetve a koumlvetkező alfejezetekben vegyuumlk tehaacutet

ezt szemuumlgyre szoumlvegkoumlzelből

A szirt emliacuteteacuteseacutevel Dosztojevszkij leveleacuteben peacuteldakeacutent az Isle of Wight (9

fejezet) helysziacuteneacuten zajloacute epizoacutedra ceacuteloz amelyben a Blackgang-szirt a hozzaacute

kapcsoloacutedoacute tragikus toumlrteacutenetekre valoacute bdquoutalaacutesrdquo (намек) Turgenyev ugyanakkor a

Blackgang-szirtet is előszoumlr hangokkal hangzoacute indexjelekkel azonosiacutetja A narraacutetor

eacutes Alice első nagy eacutejszakai repuumlleacutese az orosz videacuteki kisvaacuteros bdquoneacutema csillogaacutesaacuteboacutelrdquo

indul majd eacuterkezik meg a bdquorettenetes zuacutegaacutes doumlrgő robajrdquo (502) helysziacuteneacutere ami az

eredetiben a laquoгрозный рев громовой гулhellipraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J) ndash a

laquogr-grr-glraquo hangszekvencia mely a Blackang-szirtekneacutel toumlrteacutent trageacutediaacutek a tomboloacute

105

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung 542 (2009) 359-

382 379 106

I m 25 107

Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 108

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 26

55

tenger a fuldokloacute ember eacutes az elsuumlllyedt zaacutetonyra futott hajoacutek toumlrteacuteneteinek

hangidexei A koumlvetkező mondatban megismeacutetlődik a hangsor

bdquoA duumlhoumlngő tenger vad robajjal goumlrgette őket egy hatalmas

szurokfekete szirthezrdquo (502)

laquoразъяренное море hellip с грубым грохотом бьет в громадный

утесraquo (14) (Kiemeleacutesek tőlem ndash S J)

Uacutejra a bdquodoumlrgő robajtrdquo lekeacutepező homofoacuteniaacuteboacutel feleacutepuumllő laquogr-gr-grraquo haacutermas szekvencia

utal a tengeren tomboloacute viharra eacutes tragikus koumlvetkezmeacutenyeire A predikatiacutev

szerveződeacutest (rsquovihar pusztiacutet a tengerenrsquo) tehaacutet iacutegy iacuterja foumlluumll a fonikus koherencia

Tovaacutebbi hangok bontjaacutek ki az egykori tragikus toumlrteacuteneteket bdquovihar boumlmboumlleacutese

hullaacutemvereacutes csobbanaacutesa javeszeacutekeleacutes harangszoacute velőt raacutezoacute sikoly kavicsok

csikorgaacutesa siraacutely kiaacuteltaacutesardquo (502) mind a trageacutediaacutek reacutesztoumlrteacuteneteinek csiacuteraacuteit fedik fel

Az elbeszeacuteleacutesben a hang tehaacutet a primeacuter azonosiacutetoacute eacutes mindig csak a hangokat

koumlvetően artikulaacuteloacutedik a keacutep a hely eacutes a toumlrteacutenet azonosiacutetaacutesa bdquoHol vagyunk ndash A

Wight-sziget deacuteli partjaacuten a Blackgang-szirtek előtt ahol olyan gyakran futnak

zaacutetonyra a hajoacutek ndash mondta Alicerdquo (502) Ilyeteacuten moacutedon aacuternyaloacutedik a fantaacuteziaregeacuteny

rsquogaleacuteriaacutejaacutenakrsquo keacutepe az aacutelomszerű uumlduumlleacutesek eacutes meacutezeshetek vaacutegyott helysziacutene Isle of

Wight a halaacutelos trageacutediaacutek toumlrteacuteneteit hordozoacute keacuteppel A szoumlvegben feltaacuterulkozoacute teacuter

nem dolgokkal hanem hangokkal teliacutetett melyek a cselekveacutes indexjelekeacutent

tematizaacuteloacutednak Oumlsszefoglalva a turgenyevi proacuteza eacutertelmezeacuteseacuteben a hang a

szoumlvegalkotoacute kiinduloacutepont a belső beszeacuted alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos

ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute hangzaacutesindexe Mik tehaacutet ezek a hangok

Utalaacutesok indexjelek Egy keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai Kibontatlan

narratiacutevaacutek eacutes megszuumlletőben leacutevő uacutej koumlltői szemantika indexei

56

AZ INTONAacuteCIOacute MINT PROacuteZANYELVI KOacuteD

Az elbeszeacuteleacutesben minden rsquokeacuteprsquo minden helysziacuten elsődleges azonosiacutetoacutei a hangok

amelyekben a helyhez kapcsoloacutedoacute toumlrteacutenetek csiacuteraacutei is felfedezhetők A Pontini-

mocsarak (12 fejezet) vilaacutegaacutenak indexe bdquoa puszta hangjardquo bdquoezerhanguacute halk trilla

aacutethatoacute eacutes aacutelmosiacutetoacute zuacutegaacutesrdquo (506) taacuterja foumll a mocsarak vilaacutegaacutet a hangzaacutesuk alapjaacuten Az

antik Roacutema (13 fejezet) hangja a bdquotompa morajrdquo a toumlmeg a taacutevoli trombitaszoacute eacutes

taps bdquotompa laacutermaacutejaacuteboacutelrdquo artikulaacuteloacutedoacute bdquozuacutegaacutesrdquo bdquoCaesar Caesar venit ndash zuacutegtaacutek a

hagok mint a faacutek koronaacutei amelyekre vaacuteratlanul vihar zuacutedulrdquo (508) Az orosz

eredetiben laquoзашумели голоса подобно листьям лесаraquo (16) ndash a lombsuhogaacutest

lekeacutepező laquoлос-лис-лесraquo ndash laquoлс-лс-лсraquo (laquolszraquo) haacutermas hangszekvenciaacuteval amely a

vihar előtti baljoacutes Roacutema bukaacutesaacutet előveacutetelező lombsuhogaacutes indexe S eacuteppen a vihar

előtti baljoacutes csend a trageacutediaacutet előre vetiacutető veacuteszjoacutesloacute suhogaacutes hangja vaacuteltja ki a

legszorongatoacutebb feacutelelmet bdquoNincs szoacute ami kifejezhetneacute azt a reacutemuumlletet amely

elszoriacutetotta sziacutevemetrdquo (508) Isola Bella eacutes a Lago Maggiore (14 fejezet)

azonosiacutetoacuteja a fiatal nő csengő tiszta magas hangja a Volga-parteacute (15 fejezet) pedig

előszoumlr az ismerős nyelvi intonaacutecioacute az bdquootthoni hanghordozaacutesrdquo tuumlcskoumlk ciripeleacutese eacutes

madarak hangjai majd ezt koumlvetően a volgai kaloacutezok parancsszava a bdquoVontatoacutek a

hajoacute orraacutebardquo (512) felkiaacuteltaacutes indiacutetja uacutetjaacutera a hangok kaacuteoszaacutet amely ezt koumlvetően

(16 fejezet) Sztyepan Razin parasztfelkeleacuteseacutenek kavargoacute hangorkaacutenjaacutet szoacutelaltatja

meg

bdquoMi minden nem volt hallhatoacute a hangoknak ebben a kaacuteoszaacutebanrdquo (512)

A turgenyevi hang ezer arca ebben a bdquodoumlrgő laacutermaacutebanrdquo mutatkozik meg a

legszeacutelesebb skaacutelaacuten bdquoroumlhoumlgeacutes nyoumlgeacutes fuldoklaacutes laacuterma kiaacuteltaacutes sikoly kaacuteromkodaacutes

reccseneacutes nyikorgaacutes dobogaacutes kongaacutes csoumlrgeacutes ropogaacutes karattyolaacutes siacuteraacutes

parancsszoacute houmlrgeacutes fuumlttyszoacute kurjantaacutes zihaacutelaacutesrdquo (512) s e sorozatot a veacuter

froumlccseneacutese zaacuterja le ( Az eredetiben laquoкрик визг ругать хохот удары треск

скрып скакание звон лязг гул рев скороговорка плач моление

восклицанья хрипенье посвист гарканье топотraquo (26)) Hangfestő szavak

57

garmadaacuteja foglalja oumlssze a Razin-feacutele felkeleacutes eacutes mozgalom tetteire utaloacute

hangindexeket a gyilkolaacutes rablaacutes kifosztaacutes pusztiacutetaacutes eacutes velejaacuteroacuteinak fonikus

mutatoacuteit

Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutekat a legplasztikusabban a

paacuterizsi sziacutenben (19 fejezet) taacuterja foumll Turgenyev Előszoumlr a narraacutetor aacuteltal hallott hang

befogadaacutesa keruumll leiacuteraacutesra

bdquoeacuteles vasdarabok zoumlrgeacuteseacutere emleacutekeztető hangrdquo

bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a kiaacuteltaacutesrdquo (518)

Ezt koumlvetően az bdquoutazoacute-repuumllőrdquo narraacutetor ndash a hang aacuteltal kivaacuteltott reakcioacuteja alapjaacuten ndash

feleacutepiacutet egy bdquofiktiacutevrdquo toumlrteacutenetet (bdquoazonnal elkeacutepzeltemrdquo) a hangot egy paacuterizsi

utcalaacuteny hangjakeacutent azonosiacutetja eacutes kibontja a hangban rejlő lehetseacuteges toumlrteacutenet

csiacuteraacutejaacutet teljes reacuteszletesseacutegeacuteben

bdquoAzonnal elkeacutepzeltem egy eacuterzeacuteketlen kiaacutelloacute pofacsontuacute mohoacute lapos paacuterizsi

arcot Hozzaacute uzsoraacutesnő-szemeket rizsport arcpirosiacutetoacutet [] karomszerűen

kihegyezett koumlrmoumlket iacutezleacutestelen abroncsszoknyaacutet Szinte laacutetni veacuteltem

ahogyan egy sztyeppi honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet egy ilyen utcalaacutenynak

Zavaraacuteban előbb gorombasaacutegokat mond eacutes erőltetetten raccsolni kezd aztaacuten

Veacutefour pinceacutereit utaacutenozva affektaacutel hiacutezeleg legyeskedik a nő koumlruumllrdquo (518)

A hang meghallaacutesa beindiacutetja a fikcioacutekeacutepzeacutest ndash a hangboacutel uacutej toumlrteacutenet szuumlletik A

hallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja hanghordozaacutesa emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten a hallott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute narratiacutevaacutet

bont ki Eacuteppen ez a metanarratiacutev eljaacuteraacutes az amely a proacutezaepikai elbeszeacuteleacutest a

szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki azt demostraacutelja mikeacutent tesz szert a koraacutebbi

beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az

elbeszeacutelő

Mi alakiacutetja tehaacutet elbeszeacuteleacutesseacute a hallott hangot A hangok minőseacutegeinek

narratiacutev kifejteacutese ndash bdquoiacutegy a hang vaacutelik elbeszeacutelői teacutemaacutevaacuterdquo mivel a hang a nyelv

58

vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik109

Ez veti foumll az intonaacutecioacute probleacutemaacutejaacutet ami a proacutezanyelv

egyik legizgalmasabb kihiacutevaacutesa nevezetesen az hogy a hang csak a hős szaacutemaacutera

hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban csak egy elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes segiacutetseacutegeacutevel juthat el

Mivel a leiacutert szoumlveg sajaacutetja a hangzaacutestoacutel a hangformaacutetoacutel valoacute megfosztottsaacuteg a

szoumlvegben szavak keruumllnek a hangok helyeacutere koumlvetkezeacuteskeacuteppen a hangot az iacuteraacutes

soraacuten csak metaforaacutekkal lehet megjeleniacuteteni meacuteghozzaacute a beszeacuted illetve egy adott

beszeacuted-megnyilatkozaacutes hangzoacute tulajdonsaacutegait is megjeleniacutető metaforaacutekkal Az ilyen

metaforaacutekat Mihail Bahtyin nyomaacuten intonaacutecioacutes metaforaacutenak nevezzuumlk110

Bahtyin

azeacutert is hiacutevja foumll a figyelmet a megnyilatkozaacutes intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutenak

jelentőseacutegeacutere mert az eacutepp a metaforakeacutepzeacutest provokaacutelja teret nyit a fikcioacute szaacutemaacutera

Kovaacutecs Gaacutebor az intonaacutecioacutes metafora toumlrteacutenet- eacutes szoumlvegkeacutepző műkoumldeacuteseacutet bemutatoacute

tanulmaacutenyaacuteban hangsuacutelyozza hogy a beszeacuted-megnyilatkozaacutes elvesziacuteti intonaacutecioacutes

hangformaacutejaacutet a proacutezanyelvben mint iacuterott szoumlvegprodukcioacuteban eacutes a szoacute a szoacuteroacutel

alakzataacutet hiacutevja elő a bdquoproacuteza iacuterottsaacutega keacutenyszeriacuteti ki tehaacutet a proacutezanyelv egyik

legfontosabb jellegzetesseacutegeacutet ndash a szoacute a szoacuteroacutel alakzataacutet azaz a laacutethatoacute olvashatoacute

nyelv valoacutesaacutegaacutetrdquo111

Iacutegy vaacutelik a koumlltői nyelv előnyeacutere a hangformaacutetoacutel valoacute

megfosztottsaacutega hiszen csak metaforaacutekkal keacutepes megjeleniacuteteni a beszeacuted hangzaacutesaacutet

Turgenyevneacutel ez az eljaacuteraacutes teljesseacutegeacuteben nyomonkoumlvethető a Laacutetomaacutesokban

kuumlloumlnoumlskeacuteppen a fentiekben ideacutezett paacuterizsi sziacutenben Turgenyev iacuteraacutesmoacutedja toumlkeacuteletesen

demonstraacutelja hogyan alakulnak aacutet az intonaacutecioacutes metaforaacutek szemantikai metaforaacutekkaacute

az elbeszeacutelő ndash maacutesodlagos ndash megnyilatkozaacutesa soraacuten illetve azt hogy miben rejlik

toumlrteacutenetkeacutepző műkoumldeacutesuumlk Az utazoacute narraacutetor előszoumlr bdquovasdarabok zoumlrgeacuteseacutere

emleacutekeztetőrdquo hangot hall ugyan de emberi hangkeacutent egy paacuterizsi szajha kiaacuteltaacutesakeacutent

azonosiacutetja az olvasoacute szaacutemaacutera a hang nem hallhatoacute de a hang aacutetiacuteraacutesa olvashatoacute

109

Vouml Szitaacuter Katalin A hang metaforaacutei ciacutemű tanulmaacutenyaacuteval SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits

Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek

Tanulmaacutenyok A harmadik veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum

2010 221-222 110

Vouml М Бахтин Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) = Звезда

1926 6 Magyar kiadaacutesban Mihail BAHTYIN A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (A szocioloacutegiai

poeacutetika alapkeacuterdeacutesei) = A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben (Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa

Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985 5ndash54 111

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) = Iskolakultuacutera

20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

59

vagyis a hangot illetve az aacuteltala kivaacuteltott reakcioacutekat megjeleniacutető intonaacutecioacutes

metaforaacutek sora bdquovasdarabok zoumlrgeacuteserdquo ndash bdquomint egy kioumlltoumltt nyelv tolakodott elő a

kiaacuteltaacutesrdquo ndash bdquobeleacutem szuacutert mint egy daraacutezs fullaacutenkjardquo (518) amely sorozat az iacuterott

szoumlveg eszkoumlzeivel jeleniacuteti meg a beszeacuted hangzoacute tulajdonsaacutegait a hangformaacuteban az

intonaacutecioacuteban rejlő eacutertelemvilaacutegokat a hangsziacutent (vasdarabok zoumlrgeacutese) a hangsuacutelyt a

lejteacutest a toacutenust (kioumlltoumltt nyelv) a ritmust a hanghordozaacutest illetve a hang aacuteltal

kivaacuteltott reakcioacutet (daraacutezs fullaacutenkja szuacuter) tehaacutet mind a beszeacutedszituaacutecioacutera mind a

beszeacutelőre jellemző tovaacutebbi jelenteacuteseket Ezek az intonaacutecioacutes metaforaacutek előbb teret

nyitnak a beszeacutelő azonosiacutetaacutesaacutehoz (paacuterizsi utcalaacuteny) a hanghoz taacutersiacutethatoacute keacutep

aacutebraacutezat oumlltoumlzeacutek leiacuteraacutesaacutehoz (lapos paacuterizsi arc arcpirosiacutetoacute rizspor kihegyezett

koumlrmoumlk iacutezleacutestelen abroncsszoknya) eacutes veacuteguumll a beszeacutelőhoumlz kapcsoloacutedoacute lehetseacuteges

beszeacutedszituaacutecioacute leiacuteraacutesaacutehoz (azonnal elkeacutepzeltem) majd a szituaacutecioacuteban rejlő

potenciaacutelis toumlrteacutenet kibontaacutesaacutehoz (Szinte laacutetni veacuteltem ahogyan egy sztyeppi

honfitaacutersam utaacutenaveti magaacutet stb) Hasonloacute eljaacuteraacutes figyelhető meg a roacutemai sziacutenben

is a lombsuhogaacutes intonaacutecioacutes metaforaacutejaacutenak kibontaacutesaacuteval a rsquohallottrsquo hangot a

lombsuhogaacutes metaforaacuteja iacuterja le ndash a falevelek vihar előtti csendes susogaacutesa a

lombsuhogaacutes veacuteszjoacutesloacute hangja a reszkető toumlmeg tompa morajlaacutesaacutet baljoacutes zuacutegaacutesaacutet

azonosiacutetja Az egyes hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesa tehaacutet azt mutatja be

hogy a jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be

a fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet

Veacuteguumll pedig a Fekete-erdő sziacutenben (20 fejezet) a bdquovaacutegyoacutedoacute hangokkalrdquo

veacuteglegesen tematizaacuteloacutedik a szorongoacute vaacutegy a soacutevaacutergoacute akaraacutes diszpoziacutecioacuteja

bdquoEacuten azonban maacutes elnyuacutejtott vaacutegyoacutedoacute hangokat veacutelek hallanirdquo (520)

A lirizaacuteloacute proacuteza taacutergyakeacutent a diszpoziacutecioacute itt sajaacutetos elmozdulaacutesnak van kiteacuteve a

megfoghatatlan realitaacutes iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutest levaacuteltja a vaacutegyakozaacutes kifejezeacuteseacutere

iraacutenyuloacute soacutevaacutergaacutes akaraacutes (laquoтоскаraquo) melynek koumlvetkezteacuteben beszeacutedvaacutelsaacuteg illetve az

uacutej kifejezeacutesmoacutedok szuumlkseacutegesseacutege leacutep fel Iacutegy lesz tehaacutet Turgenyevneacutel maga a

szorongoacute vaacutegy az akaraacutes a teacutema eacutes az alkot szubjektumot Ebben a helyzetben az

60

index kontextusaacutevaacute vaacutelik maga ez az intencioacute ez a hangzoacute hang amely eacutepp az

elbeszeacutelhetetlenre a megfoghatatlanra oumlsszpontosiacutet

Iacutegy jutunk koumlzelebb a turgenyevi liacuterai proacuteza modelljeacutehez amelyben a

hangzaacutes a belső alany diszpoziacutecioacutejaacutenak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodik

s eacuteppen e hangzaacutes aacuteltali szervezettseacuteg hoz leacutetre uacutej jelenteacutest Koumlvetkezeacuteskeacuteppen

megfigyelhetjuumlk hogy e liacuterai proacutezaacutenak tovaacutebbi sajaacutetossaacutega hogy hiaacutenyzik a

szubjektum teljes eacuterteacutekű szava eacutes annak referense de laacutetszoacutelag hiaacutenyzik maga a teacutema

is Turgenyev műveacuteszeteacutenek oumlroumlk probleacutemaacuteja visszateacuterő keacuterdeacutese hogy miről szoacuteljon

az elbeszeacuteleacutes mi legyen a toumlrteacutenetmondaacutes teacutemaacuteja Kovaacutecs Aacuterpaacuted eacuteppen ezzel

magyaraacutezza a gyenge szuumlzseacutesseacuteg eacutes a hősoumlk halvaacuteny karaktereinek jelenseacutegeacutet

Turgenyevneacutel ezt az rsquoimproduktivitaacutestrsquo azaz a cselekmeacuteny az akarat eacutes a szavak

siacutekjaacutet meghataacuterozoacute rsquotermeacuteketlenseacutegetrsquo Turgenyev proacutezaacutejaacuteban a laquoтоскаraquo azaz a

szorongoacute intencioacute a soacutevaacutergoacute vaacutegyakozaacutes poeacutezise kompenzaacutelja amely proacutezaacutejaacutenak

szoumlvegkeacutepző instanciaacutejaacutevaacute vaacutelik112

Ezeacutert nevezi Dosztojevszkij Turgenyevet kora

legkoumlltőibb proacutezaiacuteroacutejaacutenak Ez a proacuteza tehaacutet nem a szuumlzseacute draacutemai fordulataiboacutel veszi

a teacutemaacutejaacutet eacutes nem is egy adott szemeacutelyiseacuteg karakterjegyeiből hanem eacuteppen a nem

teljes eacutes nem beteljesiacutetett tett diszpoziacutecioacutejaacuteboacutel ndash a tettre iraacutenyuloacute szorongoacute

intencioacuteboacutel Kovaacutecs hozzaacuteteszi hogy eacuteppen ezeacutert is Turgenyev elbeszeacuteleacuteseinek

tematikaacuteja zoumlmmel a szerelemre iraacutenyul pontosabban a szerelem iraacutenti soacutevaacutergaacutesra

szorongoacute vaacutegyakozaacutesra A szerelem iraacutenti szorongoacute soacutevaacutergaacutes eacutes a halaacuteltoacutel valoacute

feacutelelem Turgenyevneacutel a szemeacutelyes leacutetezeacutes illetve leacutetmoacuted egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

felteacutetelező egymaacutessal behelyettesiacutethető fogalmai ndash ez a leacutetmoacuted nem a leacutetezeacutes mint

produktiacutev interperszonaacutelis viszony siacutekjaacuten hanem csak a poeacutezis siacutekjaacuten tud alkotoacute

lenni113

A lirizaacuteloacute proacutezaacuteban tehaacutet iacutegy vaacutelik az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy auditiacutev

modellje proacutezanyelvi koacuteddaacute Milyen jelenteacutessel biacuternak tehaacutet e hangzoacute

megnyilatkozaacutesok Turgenyev proacutezanyelvi eacutertelmezeacuteseacuteben Amellett hogy egy

keletkezeacutesben leacutevő beszeacutedmoacuted szignaacuteljai műfajra utaloacute modalitaacutest is invokaacutelnak

meacutegpedig a poeacutema illetve a liacuterai proacuteza modalitaacutesaacutet

112

Арпад КОВАЧ На пути к литературной антропологии I m 27 113

I m 28

61

EGY FANTAacuteZIA MŰFAJTIPOLOacuteGIAacuteJA

A Laacutetomaacutesok valoacuteban csak egy bdquokiaacutelliacutetaacutes keacutepeirdquo vagy pusztaacuten egy konvencionaacutelis

bdquofantasyrdquo Mi teszi szuumlkseacutegesseacute az uacutej műfaji meghataacuterozaacutest az alciacutemben (Fantaacutezia)

Milyen poeacutetikai szerepe van Turgenyev uacutej műfaji megjeloumlleacuteseacutenek

bdquoA laquoLaacutetomaacutesokraquo veacuteletlenuumll joumltt leacutetre felhalmozoacutedott bennem egy sor keacutep

vaacutezlat taacutej Előszoumlr keacuteptaacuterat akartam aacutebraacutezolni amelyen veacutegigseacutetaacutel egy festő

s minden keacutepet megneacutez de valahogy szaacuterazra sikeredett Ezeacutert vaacutelasztottam

azt a formaacutet amelyben a novella veacuteguumll is megjelentrdquo ndash iacuterja Botkinhoz ciacutemzett

leveleacuteben 1863 januaacuterjaacuteban114

E forma pedig nem maacutes mint az eacutejszakai repuumlleacutes-utazaacutes-időutazaacutes keretrendszere

melyben a fantazmagorikus nőalak Alice viszi a narraacutetort időben eacutes teacuterben a 15

rsquokeacuteprsquo illetve 15 rsquosziacutenrsquo sorozataacuteboacutel aacutelloacute eacutejszakai repuumlleacutes soraacuten megelevenednek a

kuumlloumlnboumlző taacutejak helysziacutenek eacutes korszakok az orosz videacutek Isle of Wight a Pontini-

mocsarak Isola Bella a Lago Maggiore vagy a Fekete-erdő termeacuteszeti keacutepei az

antik Roacutema a 16 szaacutezadi Oroszorszaacuteg a modern Paacuterizs vagy Peacutetervaacuter keacutepei eacutes

toumlrteacutenetei James Woodward szerint egy esszenciaacutelisan realisztikus elkeacutepzeleacutest a

keacutepgaleacuteria kezdeti koncepcioacutejaacutet Turgenyev a fantaacutezia formaacutejaacuteba oumlnti eacuteppen Alice

fantazmagoacuterikus figuraacutejaacutenak bevezeteacuteseacutevel aki a narraacutetort rsquokeacuteprsquo-ről rsquokeacuteprsquo-re viszi115

Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon Alice alakja csupaacuten egy kompoziacutecioacutes elem Turgenyev

aacutelliacutetja hogy pusztaacuten egy lazaacuten oumlsszefűzoumltt keacutepsorozatroacutel van szoacute eacutes maacuter joacute előre

igyekszik eldoumlnteni azt a kialakult vitaacutet hogy allegoacuteriaacuteroacutel vagy feldoacutedoacute keacutepek

viacutezioacuteszerű sorozataacuteroacutel van-e szoacute Woodward Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban uumltkoumlzteti a szembenaacutelloacute elmeacuteleteket Pikszanov vagy

Vinogradov szerint a Laacutetomaacutesok egy konvencionaacutelis rsquofantasyrsquo szimbolikus jelenteacutesek

neacutelkuumll Alice toumlrteacutenete pedig a keret miacuteg maguk a bdquokeacutepekrdquo alkotjaacutek a nukleuszt

114

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991 302 115

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD Form and

Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers 1993 59-74 60

62

ezzel szemben Vetrinszkij vagy Andrejevszkij a mű allegorikus eacutertelmezeacuteseit

keacutepviselik Alice alakjaacutet pedig a szerző muacutezsaacutejakeacutent koumlltői fantaacuteziaacutejakeacutent

interpretaacuteljaacutek 116

Az alciacutem rsquofantaacuteziarsquo (a koumlzoumllt magyar fordiacutetaacutesban Fantaacuteziaregeacuteny) minden

bizonnyal Afanaszij Fet 1847-es Fantaacutezia ciacutemű verseacuteből eredeztethető ahonnan

Turgenyev a mottoacutet is vette ndash bdquoA pillanat tovaszaacutell veacutege a meseacutenek A lelket eloumlnti

uacutejra a valoacuterdquo (496) ndash melyben Turgenyev megjeloumlli az elkeacutepzelt eacutes a lehetseacuteges

mese eacutes valoacutesaacuteg meacuteg pontosabban a proacutezai szoumlveg fikcioacute eacutes fantasztikum

modalitaacutesainak oumlsszefuumlggeacuteseacutet vagyis ndash Dosztojevszkij szavaival ndash a fikcioacute poeacutetikai

igazsaacutegaacutenak probleacutemaacutejaacutet117

Mindenekelőtt eacuterdemes megvizsgaacutelni az e fejezetben

műfajtipoloacutegiai eacutertelemben irodalomelmeacuteleti terminuskeacutent hasznaacutelt laquofantaacuteziaraquo

kifejezeacutes etimoloacutegiaacutejaacutet eacutes jelenteacutesvonatkozaacutesait amely a goumlroumlg phantasia (υαντασία)

szoacuteboacutel szaacutermazik eacutes tovaacutebbi etimoloacutegiai eredői phantazein - υαντάζω

(laquomegjeleniacutetraquo) phainein (laquomegmutat bemutatraquo) phos (laquofeacutenyraquo)118

Mire is

rendeltetett tehaacutet a fantaacutezia Megjeleniacuteteni azt ami elbeszeacutelhetetlen valamit amire

az elbeszeacutelő beszeacuted alapmodalitaacutesa oumlnmagaacuteban nem keacutepes Bizonyosan aacutelliacutethatjuk

hogy Turgenyev tudatosan alkalmazza a műfaji megjeloumlleacutest kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Fettől

vett mottoacute valamint az elbeszeacuteleacutes főciacuteme alapjaacuten Eacuteppen ezeacutert problematikus a ciacutem

jelesuumll a laquoПризракиraquo kifejezeacutes fordiacutetaacutesa laquolaacutetomaacutesokraquo ami a befogadoacute felől

szemleacutelve a viacutezioacute a laacutetaacutes-meglaacutetaacutes alanyaacutera helyezi a hangsuacutelyt Vagy laquokiacuteseacutertetekraquo

ami a viacutezioacute taacutergyaacutera magaacutenak a jeleneacutesnek az aacutegens alanyaacutera a bdquojelenőrerdquo fordiacutetja a

figyelmet Az orosz nризрак szoacute valoacuteban mindkeacutet magyar kifejezeacutessel fordiacutethatoacute

(laquokiacuteseacutertet fantom laacutetomaacutesraquo) baacuter eredeti jelenteacutese csaloacuteka laacutetszat illuacutezioacute Tovaacutebbaacute a

laquoзракraquo - tekintet a laquoзретьraquo - meglaacutet megpillant laquoпрозретьпрозрениеraquo a laacutetaacutes

visszanyereacutese megvilaacutegosodaacutes jelenteacutesek119

mind a laquonризракиraquo kifejezeacutes

eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyainak koacutedjait alkotjaacutek

116

I m 63 Vouml ИИ ВИНОГРАДОВ Повести и рассказы Тургенева 60-х годов = ИСТУРГЕНЕВ

Сочинения в 10-ти томах Т 7 Москва 1962 117

Vouml Ф М ДОСТОЕВСКИЙ Письма I m 60 118

Vouml Rosemary JACKSON Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash New York

1981 9 119

HADROVICS Laacuteszloacute GAacuteLDI Laacuteszloacute Orosz-magyar szoacutetaacuter Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1968 540

63

A turgenyevi ciacutem alciacutem eacutes mottoacute aacuteltal feloumllelt eacutertelemvilaacutegok tehaacutet erősen

koumlrvonalazzaacutek a fantaacutezia műfajaacutenak tipoloacutegiaacutejaacutet Nyilvaacutenvaloacute hogy a fantaacutezia a

fantasztikus irodalom reacutesze az e műfajcsoportra iraacutenyuloacute definiaacutelaacutesi toumlrekveacutesek eacutes

fogalmi meghataacuterozaacutesok oumlsszefoglalaacutesaacutet a disszertaacutecioacute I fejezete tartalmazza (lsd

19-29 old) melyek koumlzuumll haacuterom elmeacuteleti suacutelypontra ndash Szolovjov Todorov eacutes

Szmirnov teacuteziseire ndash most roumlviden visszautalni kiacutevaacutenok Szolovjov teacutetele szerint a

veluumlnk szembenaacutelloacute rsquokuumlloumlnoumlsrsquo jelenseacuteg termeacuteszetes vagy termeacuteszetfoumlloumltti okokkal

magyaraacutezhatoacute iacutegy a fantasztikus hataacutest eacuteppen a keacutet magyaraacutezat koumlzoumltt fennaacutelloacute

bizonytalansaacuteg teremti meg120

eacutes Szolovjov nyomaacuten Todorov is ebből a

keacuteteacutertelműseacutegből vaacutelaszneacutelkuumlliseacutegből eredő bizonytalansaacutegban habozaacutesban jeloumlli

meg a fantasztikum leacutenyegeacutet121

Szmirnov pedig az idő megfordiacutethatoacutesaacutegaacutenak sajaacutetos

koacutedolaacutesaacutet kutatja a fantasztikus szoumlvegben s ez uacutejabb műfajtipoloacutegiai aspektust vet

fel Turgenyev fantaacuteziaacutejaacutenak elemzeacutesekor Szmirnov szerint akkor vaacutelik

fantasztikussaacute egy vilaacuteg amikor teljesen elveszti toumlrteacutenetiseacutegeacutenek relevanciaacutejaacutet vagy

maacutesik alternatiacutev toumlrteacutenetiseacuteggel vaacuteltja foumll122

A fantasztikus szoumlveg mindig alternatiacutev

toumlrteacutenetet hoz leacutetre tehaacutet a fantasztikum az idő egyiraacutenyuacutesaacutegaacutet toumlrteacuteneti

alternatiacutevaacuteval vagy uacuten reverzzel azaz megfordiacutetaacutessal egeacutesziacuteti ki Szmirnov Eric

Rabkin nyomaacuten alkalmazza a reverz fogalmaacutet Rabkin fantasztoloacutegiaacutejaacuteban eacutepp ez a

bdquomegfordiacutetaacutesrdquo ez a sajaacutetos diametrikus reverz (azaz bdquohomlokegyenest az ellenteacutetes

iraacutenyba fordiacutetaacutesrdquo) utal a fantasztikum leacuteteacutere egy irodalmi műben A fantasztikus

reverz fogalmaacutet azonban nemcsak az időre alkalmazza hanem kiterjeszti aacuteltalaacutenosan

a szuumlzseacutekeacutepzeacutes rendező elveinek az elbeszeacutelői konstrukcioacutek a diegeacutezis

oumlkoumllszabaacutelyainak felforgataacutesaacutera123

A Laacutetomaacutesokban Turgenyev a fantaacuteziaregeacuteny

teacutemaacutejaacutevaacute is teszi ezt a probleacutemaacutet uacutegy hogy a kerettoumlrteacutenetnek nevezett lineaacuteris

toumlrteacutenet azaz a narraacutetor eacutes Alice talaacutelkozaacutesainak toumlrteacuteneteit paacuterhuzamosan futtatja az

aacutelomkeacutepek vagy időutazaacutes toumlrteacutenetiseacuteget neacutelkuumlloumlző felforgatott időrendben

koumlvetkező epizoacutedjaival A turgenyevi fantaacutezia tovaacutebbaacute mindveacutegig fenntartja annak a

120

В С СОЛОВЬЁВ Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966 377 121

Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor) Napvilaacuteg Kiadoacute

Budapest 2002 25 122

И СМИРНОВ Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) = Леонид ГЕЛЛЕР

(ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX века Москва 1994 215-224 123

Eric RABKIN The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976 189

64

bizonytalansaacutegnak a feszuumlltseacutegeacutet amely a kiacuteseacutertettel toumlrteacutenő eacutejszakai repuumlleacutes-

időutazaacutes lehetőseacutege illetve az aacutelom vagy viacutezioacute valoacutesaacutega koumlzoumltt huacutezoacutedik Nem tudni

hogy a narraacutetor valoacuteban elaludt-e eacutes aacutelmot laacutet vagy teacutenyleg egy kiacuteseacutertet vagy vaacutempiacuter

ragadja el

bdquoelaludtam vagy legalaacutebb is uacutegy tűnt szaacutemomra mintha elaludtam volnardquo

(493)

A fantaacutezia mint fantasztikus elbeszeacuteleacutes fontos strukturaacutelis jellemzője ndash a

termeacuteszetfoumlloumltti eacuteszleleacutese aacuteltal kivaacuteltott reakcioacute szempontjaacuteboacutel ndash a narraacutetor

szerepeacutenek poziacutecioacutejaacutenak eacutes funkcioacutejaacutenak probleacutemaacuteja Ez azeacutert is leacutenyeges mert az

irodalmi szoumlveg a belső eacuterveacutenyesseacuteget koumlveteli meg eacutes felfoghatatlan az igaz eacutes a

hamis kategoacuteriaacutei szerint A szoumlvegen beluumll csak a szerző aacutelliacutetaacutesa nem eacutertelmezhető az

igazsaacuteg kategoacuteriaacuteja szerint a szereplők aacutelliacutetaacutesai lehetnek igazak vagy hamisak A

fantaacutezia műfaja eseteacuteben a probleacutema meacuteg oumlsszetettebb ha a narraacutetor mint az egyik

szereplő beszeacutel bdquoeacutenrdquo-keacutent mint a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelője Narraacutetorkeacutent szavai nem

meacuterhetők az rsquoigazsaacutegrsquo proacutebaacutejaacuteval de szereplőkeacutent aacutelliacutethat igazat eacutes hamisat egyaraacutent

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez a megjeleniacutetett narraacutetor toumlkeacuteletesen megfelel a fantasztikus

műfajnak ugyanis ha nem jelen levő narraacutetor beszeacuteli el a termeacuteszetfoumlloumltti esemeacutenyt

akkor ndash Todorov fantasztoloacutegiaacuteja szerint ndash a rsquocsodaacutesrsquo teruumlleteacutere leacutepuumlnk (pl a meseacutek

vilaacutegaacuteba) hiszen ebben az esetben nem tudnaacutenk keacutetelkedni szavaiban holott a

fantasztikum felteacutetelezi a keacutetkedeacutest Nem veacuteletlen hogy a varaacutezsmeseacutek ritkaacuten

hasznaacuteljaacutek az első szemeacutelyt hiszen a meseacutek csodaacutes vilaacutega nem kell hogy keacutetelyt

vagy habozaacutest eacutebresszen Ugyanakkor a fantasztikum mindig habozaacutest kelt dilemma

eleacute aacutelliacutet bennuumlnket hinni vagy nem hinni A rsquocsodaacutesrsquo megvaloacutesiacutetja azt hogy az

olvasoacute hisz aneacutelkuumll hogy valoacuteban hinne eacutes a meseacutek vilaacutegaacuteban peacuteldaacuteul nem lepőduumlnk

meg a beszeacutelő aacutellatokon A narraacutetor probleacutemaacutejaacutehoz hozzaacutetartozik tovaacutebbaacute hogy a

rsquomeseacutelőrsquo első szemeacutely teszi leginkaacutebb lehetőveacute az olvasoacute azonosulaacutesaacutet a szereplővel

mivel az bdquoeacutenrdquo neacutevmaacutes baacuterkit jeloumllhet Sőt hogy az azonosulaacutest megkoumlnnyiacutetse a

narraacutetor leggyakrabban egy bdquoaacutetlagos emberrdquo akiben majdnem minden olvasoacute

azonosulhat vagy magaacutera ismerhet a Laacutetomaacutesok narraacutetoraacutenak aacutetlagemberszerű alakja

65

egyes szaacutem első szemeacutelyben beszeacuteli el a vele megesett toumlrteacutenetet A leacutenyeg az hogy

egy szereplő szavaival szembesuumlluumlnk keacutetellyel kell koumlzelednuumlnk feleacutejuumlk eacutes okkal

felteacutetelezhetjuumlk hogy e szereplők őruumlltek vagy keacutepzelődnek De mivel a narraacutetor

nem vezette be őket a maga sajaacutet beszeacutedeacutevel meacutegis valamifeacutele ellentmondaacutesos

bizalommal fordulunk feleacutejuumlk Nem tudjuk hogy a narraacutetor rsquonem mond igazatrsquo de

ennek lehetőseacutege leacutetezik mivel a narraacutetor szereplő is mint ahogyan a Laacutetomaacutesok

narraacutetora is aki ex abrubto a spiritiszta szeaacutensz emliacuteteacuteseacutevel a hallucinaacutecioacute a viacutezioacute

illetve az aacutelomba meruumlleacutes lehetőseacutegeacutenek felvillantaacutesaacuteval illetve a kiacuteseacutertet

fokozatosan materializaacuteloacutedoacute azaz koumldből eacutes bdquoholdfeacutenyből kiformaacuteloacutedoacuterdquo majd bdquohuacutes-

veacuter asszonnyaacuterdquo vaacuteloacute alakjaacutenak bevezeteacuteseacutevel alakiacutetja ki eacutes tartja fenn a fantasy

cselekmeacutenyszerkezeteacutenek feszuumlltseacutegeacutet

A fantaacutezia műfajaacuteban narratoloacutegiai szempontboacutel ndash kuumlloumlnoumlskeacuteppen egyes

szaacutem első szemeacutelyben toumlrteacutenő narraacutecioacute eseteacuten ndash az olyan modalitaacutesok is fenntartjaacutek a

fantaacutezia fantasztikus komponenseihez elengedhetetlen bizonytalansaacutegot mint az

laquouacutegy tűnikraquo laquomintharaquo fordulatok sok esetben mindveacutegig az bdquouacutegy tűnikrdquo szintjeacuten

maradunk eacutes sosem jutunk el a bizonyossaacuteghoz A Laacutetomaacutesokban Turgenyev is sok

esetben modalizaacutelja a szoumlveget iacutegy fenntartva ezt a bizonytalansaacutegot esemeacutenyek

alakok jelenseacutegek felreacutemlenek valamilyennek tűnnek tetszenek az elbeszeacutelő bdquouacutegy

tetszettrdquo bdquouacutegy reacutemlettrdquo bdquouacutegy tűntrdquo bdquominthardquo bdquomintha nem lenne testerdquo

bdquomintha lebegnerdquo bdquomintha nem is ő lennerdquo (493) stb fordulatai azt a

fantasztikus narratiacutev modalitaacutest hozzaacutek leacutetre amely hozzaacutejaacuterul a fantasztikumhoz

neacutelkuumlloumlzhetetlen bizonytalansaacuteg vagy vaacutelaszneacutelkuumlliseacuteg fennmaradaacutesaacutehoz A mi

olvasatunkban azonban meacuteg nagyobb jelentőseacutege van e modalitaacutesoknak ugyanis az

laquoolyan mintraquo laquouacutegy mintraquo laquomintharaquo modaacutelis szintek jelzik a narraacutecioacute megakadaacutesaacutet

vagyis azt a pontot amikor elbeszeacutelhetetlenseacutegbe uumltkoumlzik vaacutelsaacutegba keruumll egy

narratiacutev strateacutegia Eacuteppen ezek a modalitaacutesok emelik egy maacutesik szintre a proacutezai

szoumlveget ugyanis mindig egy metafora is megjeloumlli ezeket a pontokat A

modalitaacutesok tehaacutet egy uacuten metaforikus kiteacuterőt vonnak maguk utaacuten amelyek azt a

pontot jeloumllik meg amikor a narraacutecioacute aacutetvaacutelt koumlltői proacutezaacuteba tehaacutet eacuteppen annak az

eljaacuteraacutesnak az elemei melynek soraacuten Turgenyev megformaacutel egy uacutej beszeacutedmoacutedot E

modalitaacutesok egyfelől fenntartjaacutek a cselekmeacutenyszerkezet feszuumlltseacutegeacutet a

66

fantasztikumhoz elengedhetetlen bizonytalansaacutegi teacutenyező megtartaacutesaacuteval nem tudni

hogy a narraacutetor-szereplő elaludt aacutelomba meruumllt aacutelmodik hallucinaacutel vagy Alice mint

kiacuteseacutertet valoacuteban elrepiacuteti eacutejszakaacutenkeacutent maacutesfelől pedig az aacuteltaluk kiprovokaacutelt

metaforikus kiteacuterőkkel az elbeszeacutelhetetlenseacuteget a narratiacutev strateacutegia vaacutelsaacutegba jutaacutesaacutet

eacutes azzal egyuumltt egy uacutej kifejezeacutesmoacuted igeacutenyeacutet egy uacutej azononosiacutetaacutesmoacuted kereseacuteseacutet

jeloumllik Alice alakja eacutes a vele valoacute talaacutelkozaacutes a narraacutetor szaacutemaacutera teljesseacutegeacuteben

elbeszeacutelhetetlen Azonban a metaforikus kiteacuterők megjeloumllik annak a kifejezeacutesmoacutednak

a kereseacuteseacutet amely metaforaacutekkal kiacuteseacuterli meg Alice alakjaacutenak a vele valoacute

talaacutelkozaacutesnak eacutes a vele folyoacute(belső) dialoacutegusnak a megjeleniacuteteacuteseacutet E metaforikus

kiteacuterők elemző bemutataacutesa az alaacutebbiakban koumlvetkezik

A BELSŐ BESZEacuteD MINTAacuteI

Annyenkov bdquooumlneacuteletrajzi ocserkkeacutentrdquo definiaacutelja a Laacutetomaacutesokat eacutes szerinte az

elbeszeacuteleacutes műfaja inkaacutebb eleacutegia124

Turgenyev elismeri hogy oumlneacuteletrajzi elemek is

ihletteacutek (lsd Turgenyev leveleacutet Annyenkovhoz 1857 februaacuter 16-aacuten bdquoebben a műben

tuacutelsaacutegosan kiadtam sajaacutet magamrdquo)125

De melyek ezek az oumlneacuteletrajzi elemek

Valoacuteban a keacutepek helysziacutenek mind szemeacutelyesen is ismerősek Turgenyev szaacutemaacutera

Paacuterizs Roacutema Schwarzwald Isle of Wight Lago Maggiore stb de az oumlneacuteletrajzi

elemek leginkaacutebb a narraacutetor eacutes Alice viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben eacuterhetők tetten A

Laacutetomaacutesok allegorikus eacutertelmezeacuteseacutet kutatva Vetrinszkij aki Alice alakjaacutet

ihletforraacuteskeacutent szerzői muacutezsakeacutent fogja foumll Муза ndash Вампир (laquoMuacutezsa ndash Vaacutempiacuterraquo)

ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban azt vaacutezolja foumll hogy a vaacutempiacutermotiacutevum a veacuterveszteseacuteg az

aacuteldozaacutes-motiacutevum melyet Apolloacutenak vagy Dionuumlszosznak vagyis a

műveacuteszetisteneknek szoacuteloacute aacuteldozatkeacutent interpretaacutel mintegy előveacutetelezi hogy

Turgenyev felaacuteldozza eacutelete minden egyeacuteb eacuterteacutekeacutet sajaacutet műveacuteszete eacuterdekeacuteben126

Vetrinszkij szerint az elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice alakjaacuteboacutel formaacuteloacutedik ki a

124

Annyenkov levele Turgenyevhez 1863 szeptember 25-eacuten И С ТУРГЕНЕВ Полное собрание

сочинений и писем в тридцати томах Москва Наука 1981 Том 7 25 1479 125

Turgenyev levele Annyenkovhoz 1863 szeptember 28-aacuten I m 26 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 126

Ч ВЕТРИНСКИЙ Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920 67

67

szerzői oumlnarckeacutep eacutes hangsuacutelyozza hogy kettejuumlk viszonya paacuterbeszeacutede nem maacutes

mint egy belső dialoacutegus Woodward szerint is a keacutet szereplő egy harmonikus

pontosabban harmoacuteniaacutera toumlrekvő szemeacutelyiseacuteg reacuteszei A narraacutetor haacuteromszor is

megemliacuteti hogy Alice arca ismerős neki eacutes toumlbbszoumlr kiemeli hogy szavak neacutelkuumll is

explicit dialoacutegus neacutelkuumll is eacutertik egymaacutest bdquoNem előszoumlr eacutereztem azt hogy Alice

szinte mindig tudta mire gondolokrdquo (527) viszonyukban Alice progressziacutev

materializaacutecioacuteja ndash holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes oumllt testet egyre

szorosabban eacuterzi az oumlleleacuteseacutet veacuteguumll pedig a narraacutetor iacutegy oumlsszegez bdquohuacutes-veacuter asszonyt

laacutettam magam előttrdquo (528) eacutes azzal paacuterhuzamosan a narraacutetor fizikai deteriorizaacutecioacuteja

ndash veacuterveszteseacuteg eszmeacuteletveszteacutes gyenguumlleacutes ndash bdquoMintha egyetlen csepp veacuter sem volna

az arcodbanrdquo (514) ndash a reintegraacutecioacutera a harmonikus szemeacutelyiseacuteg leacutetrejoumltteacutere iraacutenyuloacute

intencioacute mutatoacuteja127

Ebben a paacuterhuzamban Woodward hangsuacutelyozza az erő-

erőtlenseacuteg szemantikai feszuumlltseacutegeacutet az laquoAliceraquo neacutev eacutes annak fordiacutetott hangsora a

laquosilaraquo oroszul laquoсилаraquo azaz erő jelenteacuteseivel eacutes hangalakjaival tovaacutebbaacute kiemeli a

narraacutetor bdquoszenzorosrdquo karaktereacutet sohasem az intellektus műkoumldik hanem mindig az

eacuterzeacutekeleacutes ndash hallja a hangot a penduumllő huacutert a kakast a hullaacutemok csobbanaacutesaacutet a

tenger zuacutegaacutesaacutet a morajlaacutest a laacutermaacutet megcsapja a holdfeacuteny a fuumlst az illatok Mindig

bdquocsakrdquo eacuterzeacutekel eacutes mindig Alice felel a keacuterdeacuteseire ami intellektus eacutes test

diszlokaacutecioacutejaacuteroacutel tanuacuteskodik majd kettejuumlk viszonyaacutenak fejlődeacuteseacuteben e diszlokaacutecioacute

aacutetfordul test eacutes leacutelek reintegraacutecioacutejaacuteba a harmoacuteniaacutera valoacute toumlrekveacutesbe Ahogyan a

narraacutetor az Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutesra keacuteszuumll a szeacutel elfuacutejja gyertyaacutejaacutenak laacutengjaacutet

meleg feacutenyeacutet elindul az oumlreg toumllgyhoumlz a holdfeacutenyhez amely Alice attribuacutetuma

kuumlloumlnboumlző leacutelekszimboacutelumok uacutegymint szeacutel gyertya laacuteng levegő majd az Alice-hez

kapcsoloacutedoacute holdfeacuteny vaacuteltjaacutek foumll egymaacutest a talaacutelkozaacutes beteljesuumlleacuteseacuteig

bdquoKoumlnnyű szellő lengedezett a hold mind feacutenyesebben ragyogott a keacutekre vaacuteltoacute

eacutegbolton eacutes a faacutek levelei hamarosan ezuumlstfekete sziacutenben jaacutetszottak hideg

feacutenyeacuteneacutel Oumlreg kulcsaacuterneacutem eacutegő gyertyaacuteval joumltt be dolgozoacuteszobaacutemba de a

127

James WOODWARD Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment I m 64

68

huzat eloltotta a laacutengot Nem biacutertam tovaacutebb felugrottam eacutes elindultam az

erdő szeacuteleacutere az oumlreg toumllgyhoumlzrdquo (496)

Az eleinte emocionaacutelis megnyilvaacutenulaacutesoktoacutel mentes Alice-ből keacutesőbb feacutelteacutekenyseacuteg

eacutes fokozatosan maacutes eacuterzelmi reakcioacutek toumlrnek elő eacutes az ujjaacuten a gyűrű szinteacuten a

harmoacutenia helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutet jelkeacutepezi Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya

eacutejszakai repuumlleacutesuumlk tehaacutet nem a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes kereteleme sokkal

inkaacutebb egy belső beszeacutedaktus metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere

iraacutenyul

A Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező koherens jelenteacuteselemek keacutet

sajaacutetosan oumlsszetett szimbolikus rendszert alkotnak e keacutet rendszer pedig a hold eacutes a

koumld motivikaacuteja Mindkeacutet metafora Alice alakjaacutehoz illetve a vele valoacute

talaacutelkozaacutesokhoz kapcsoloacutedik Meghataacuterozoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak hiszen Alice

holdfeacutenyből eacutes koumldből formaacuteloacutedik ki eacutes jelenik meg

bdquoa padloacutera vetődő holdfeacuteny felemelkedett kiformaacuteloacutedott eacutes mintha koumldből

lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

Ahogyan a laacutetomaacutessal a kiacuteseacutertettel Alice-szel valoacute talaacutelkozaacutes megtoumlrteacutenik a

toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutest tehaacutet azonnal megtoumlri egy modalitaacutes (mintha koumldből lenne

mintha nem lenne teste) amely egy metaforikus kiteacuterőt von maga utaacuten ndash az Alice-t

kereső tudat szaacutemaacutera Alice alakjaacutet eacutertelmezni toumlrekvő metaforikus folyamatot vaacutelt

ki A hold komplex ősi szimboacutelum A lunaacuteris szimbolika egyszerre ideacutezi fel a

szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a teljesseacuteget baacuter a hold mindig is

a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum volt ami toumlbb dologboacutel is

koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a hold faacutezisainak

oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A hold mint női princiacutepium szaacutemos turgenyevi nőalak

attribuacutetuma (lsd a Jergunov hadnagy toumlreacuteneteacutenek Emiliaacutejaacutet a bdquoholdkoacuterosrdquo Valeriaacutet a

Diadalmas szerelem dala vagy Klara holdfeacutenyben megjelenő alakmaacutesait a Klara

Milics c elbeszeacuteleacutesekben) de a Laacutetomaacutesokban Alice megjeleneacuteseacutevel egyuumltt

69

mindannyiszor megjelenik a hold illetve a holdfeacuteny is Az első talaacutelkozaacutest a hold

leereszkedeacutese feacutenyeacutenek a szobaacuteba toumlrteacutenő bevilaacutegiacutetaacutesa előzi meg

bdquoA hold egeacuteszen alacsonyan aacutellt eacutes egyenesen a szemembe vilaacutegiacutetott Feheacuter

feacutenye saacutepadtan teruumllt szeacutet a padloacutenrdquo (493)

Eacutes a koumlvetkező talaacutelkozaacutest is ugyanez a jelenseacuteg kiacuteseacuteri bdquoa hold feheacuter feacutenyeacutevel uacutejra

bekuacuteszta a sima padloacutetrdquo (494) Mivel a hold az eacutejszaka bolygoacuteja a szeacutepseacuteget eacutes

elsősorban a feacutenyt jelkeacutepezi a soumlteacutet veacutegtelenben az uacutetmutatoacute vilaacutegossaacutegot a

soumlteacutetseacutegben Alice csak eacutejszaka keacutepes megjelenni

bdquoIgen ő volt az eacutejszakai laacutetogatoacutem Amint koumlzeledtem hozzaacute uacutejra előbuacutejt a

holdrdquo (494)

Eacutejszaka mutatja meg az elbeszeacutelőnek a kuumlloumlnboumlző korokat helysziacuteneket

esemeacutenyeket eacutejszakai repuumlleacutesuumlket a hold feacutenye kiacuteseacuteri bdquoEacuterdekes volt foumlluumllről laacutetni az

erdőt holdfeacutenyben fuumlrdő borzas haacutetaacutetrdquo (499) eacutes mivel a Hold feacutenye csupaacuten a Nap

feacutenyeacutenek visszatuumlkroumlzeacutese iacutegy a hold a bdquofuumlggőseacuteg kifejezőjerdquo is128

(bdquoA holdfeacuteny

hidegen eacutes szigoruacutean aacuteradt szeacutet minden iraacutenybardquo ndash 520) a soumlteacutetseacuteg aacuteltal

meghataacuterozott tartomaacutenyok az eacutejszaka uralkodoacuteja

bdquoOdafoumlnt pedig neacutemaacuten tűnődőn uralkodik a sokarcuacute holdrdquo (521)

Oumlsszefoglalva tehaacutet azt mondhatjuk hogy a holdmetaforaacutenak Alice alakjaacutenak a

holddal illetve a holdfeacutennyel toumlrteacutenő azonosiacutetaacutesaacutenak valamennyi aspektusa

megmutatkozik

A holdszimbolikaacutehoz szorosan kapcsoloacutedik Alice maacutesik meghataacuterozoacute

attribuacutetuma a koumld motivikaacuteja illetve a kapcsoloacutedoacute szimboacutelumok mint a felhő paacutera

fuumlst levegő A koumldből kiformaacuteloacutedoacute nőalak Alice eacuteszleleacuteseacuteben eacutes eacuterzeacutekeleacuteseacuteben a

128

Vouml PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Budapest Balassi Kiadoacute 2001

70

fantaacutezia modalitaacutesai (mintha uacutegy tűnt uacutegy tetszett stb) aacuteltal kiprovokaacutelt a

megakadoacute narraacutecioacuteba eacutekelődő a koumldmotiacutevumra iraacutenyuloacute metaforikus kiteacuterők jaacutetsszaacutek

a legfőbb szerepet

bdquomintha koumldből lenne egy hoacutefeheacuter asszony aacutellt előttemrdquo (493)

bdquoteste mintha aacutettetsző koumlnnyű paacutera lett volnardquo (497)

Az elbeszeacutelő maacuter az első talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval proacutebaacutelja eacutertelmezni meghataacuterozni

Alice alakjaacutet bdquoKi vagy te Koumld levegő vagy paacuterardquo (498) Majd az elbeszeacuteleacutes veacutegeacuten

is tűnődve proacutebaacutelja definiaacutelni hogy voltakeacuteppen ki is volt az akivel talaacutelkozott

megtoumlrteacutent-e valoacutejaacuteban a talaacutelkozaacutes a repuumlleacutes az időutazaacutes vagy Alice csak egy

aacutelom laacutetomaacutes imaginaacuterius alakja bdquoEacutelettelen koumldszerű laacutetomaacutes aacuternyeacutek volt csupaacutenrdquo

(525) A koumld aacutetmenetet jelez feacuteny eacutes soumlteacutetseacuteg eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lehet az

irracionalitaacutes a pusztulaacutes szimboacuteluma ugyanakkor veacutedelmet is jelenthet mivel

laacutethatatlannaacute tesz Alice megjeleneacutese tehaacutet egyuacutettal a koumld megjeleneacuteseacutet is maga utaacuten

vonja legtoumlbbszoumlr a laacutetaacutesnem-laacutetaacutes koumlzoumltti aacutetmenetet jelkeacutepezve a narraacutetor

szempontjaacuteboacutel Alice rendelkezik a koumld le- eacutes foumllszaacutellaacutesaacutenak iraacutenyiacutetaacutesaacuteval szabadon

diszponaacutel a laacutetaacutes eacutes a vaksaacuteg a bdquoszoumlrnyű laacutetaacutesrdquo eacutes a bdquomegnyugtatoacute koumldrdquo koumlzoumltti

aacutetmenetek foumlloumltt

bdquoAlice karja azonban ndash akaacuterha a paacuteraacutes voumllgyből felszaacutelloacute tejfeheacuter koumld oumllelt

volna koumlruumll ndash hirtelen elfedte szememetrdquo (506)

ndash majd keacutesőbb bdquoA faacutetyol uacutejra elfedte a szememet eacutes eacuten uacutejra elvesztettem az

eszmeacuteletemet Veacuteguumll eloszlott a koumldrdquo (519)

Turgenyev vilaacutegosan demonstraacutelja hogy a koumld eacutertelmezeacuteseacuteben vaacuteltakoznak a negatiacutev

eacutes a pozitiacutev jelenteacutestartomaacutenyok szaacutemos mitoloacutegiaacuteban pedig a foumlldet eacutes a tuacutelvilaacutegot

vaacutelasztja el egymaacutestoacutel ugyanakkor a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteban az istenek koumldbe burkoljaacutek

kivaacutelasztottaikat peacuteldaacuteul az Iliaacuteszban Patroklosz holttesteacutet eacutes az azt veacutedelmező

akhaacutejokat Zeusz boriacutetja sűrű koumldbe eacutes Apolloacuten is koumldbe burkolva jelenik meg a

harcmezőn vagy az Oduumlsszeiaacuteban Pallasz Atheacuteneacute is koumldoumlt oumlnt Oduumlsszeuszra

71

Ugyanakkor a Turgenyevre nagy hataacutessal biacuteroacute Edgar Allen Poe fantasztikus

proacutezaacutejaacuteban a koumld legtoumlbbszoumlr az alvilaacutegi erők jellemzője (pl A Maelstroumlm poklaacuteban

ciacutemű elbeszeacuteleacutesben) Alice mint leszaacutelloacute vagy felszaacutelloacute koumld legtoumlbbszoumlr aacutetoumlleli a

repuumllő-utazoacute narraacutetort aki a nő a koumld a felhő a holdfeacuteny oumlleleacuteseacutebe burkoloacutezik

bdquoegyszerre csak uacutegy eacutereztem mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelnerdquo (495)

bdquoa paacuteraacuteba burkoloacutezoacute hold baacutegyadtan vilaacutegiacutetrdquo (519)

felhő takarta el a holdatrdquo (519)

A koumldoumlt gyakran kiacuteseacuteri a felhő megjeleneacutese is amely szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket

hordoz a felhő mint termeacuteszeti keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt aacutellandoacute

vaacuteltozaacutesa miatt pedig a laacutethatoacute metamorfoacutezis szimboacuteluma A koumlddel eacutes a felhővel

egyuumltt a fuumlst is megjelenik bdquoa foumlld foumlloumltt pedig mintha lenge fuumlst terjengenerdquo (519)

amely hagyomaacutenyosan a foumlld eacutes az eacuteg koumlzoumltti kapcsolat jelkeacutepe tovaacutebbaacute a leacutelek

felemelkedeacuteseacutenek keacutepszerű kifejezeacutese amelyet bizonyos uacutejabb kutataacutesok az oacutepium

fuumlstjekeacutent azonosiacutetanak

bdquoEngem azonban elboacutediacutetott valami boacutediacutetoacute leginkaacutebb a maacutek illataacutera

emleacutekeztető feheacuter koumld Egyszerre tűnt el minden mindenfeacutele feacuteny

mindenfeacutele hang eacutes keveacutes hiacutejaacuten maga a tudatom is Csupaacuten az eacutelet eacuterzete

maradt meg bennem eacutes ez cseppet sem volt kellemetlenrdquo (517)

A koumldoumlt eacutes a fuumlstoumlt oacutepiumfuumlstkeacutent azonosiacutetoacute kutataacutesok a Laacutetomaacutesok szoumlvegeacutet pedig a

narkohallucinaacutecioacutek pontos eacutes reacuteszletes seacutemaacutejakeacutent az eacutejszakai repuumlleacutest vagy utazaacutest

rsquonarko-triprsquo-keacutent eacutertelmezik129

sőt meacuteg a narkohallucinaacutecioacutekat kiacuteseacuterő

szimptomatikaacutet az oacutepium aacuteltal kivaacuteltott szomatikus tuumlnetek eacutes a kuumlloumlnboumlző

hallucinatiacutev eacuterzetek egzakt eacutes koumlvetkezetes leiacuteraacutesaacutet is felfedezni veacutelik az

elbeszeacuteleacutesben holdfeacuteny feheacuter feacuteny hideg feacuteny eacuteszleleacutese reszketeacutes eacutes hidegraacutezaacutes

129

Андрей Петрович КРАСНЯЩИХ laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и типология

изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного Славянского Ун-та Харьков 2000

ТЗ 4 71-76

72

feacutelelem eacutes hidegleleacutes majd a lebegeacutes eacutes a repuumlleacutes előszoumlr feacutelelmetes keacutesőbb

extatikus eacuterzeacutese veacuteguumll pedig a saacutepadsaacuteg veacuterveszteseacuteg erőtlenseacuteg nyugtalansaacuteg

fejfaacutejaacutes apaacutetia kiacutenjai (vouml Turgenyev levelezeacuteseacutet Herzennel Thomas de Quincy Egy

oacutepiumevő vallomaacutesai c elbeszeacuteleacuteseacuteről130

) Hozzaacuteteszem nem uacutejkeletű ez a

megkoumlzeliacuteteacutes Egy pszichiaacuteter-kutatoacute bizonyos V Csizs maacuter 1899-ben koumlnyvet

jelentet meg Turgenyev rendkiacutevuumlli pszichoanalitikus aacutelomlaacutetoacute- eacutes elemző

keacutepesseacutegeacuteről Тургенев как психопатолог (laquoTurgenyev mint pszichopatoloacutegusraquo)

ciacutemmel131

Csizs hangsuacutelyozza hogy Turgenyev mesteri pontossaacuteggal illetve

aproacuteleacutekos fizioloacutegiai eacutes patoloacutegiai reacuteszletesseacuteggel iacuterja le a hallucinaacutecioacute hipnoacutezis

laacutetomaacutes vagy aacutelom jelenseacutegeit elbeszeacuteleacuteseiben

A metaforikus kiteacuterők mechanizmusai illetve az aacuteltaluk kivaacuteltott metaforikus

folyamat vilaacutegosan foumlltaacuterjaacutek hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk

nem csupaacuten a fantaacuteziaregeacuteny kompoziacutecioacutes komponense sokkal inkaacutebb egy belső

beszeacutedaktus metaforaacuteja egy oumlnazonosiacutetaacutesmoacuted kereseacutese Alice transzformaacutecioacuteinak

javareacutesze ndash a feacuteny a koumld a felhő a fuumlst ndash mind leacutelekszimboacutelum mindegyik

dematerializaacutelt tehaacutet az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg a leacutelek iraacutenyaacuteba mutatoacute

alakmaacutes amelyek lelki paacuterbeszeacutedet belső beszeacutedet vaacuteltanak ki a belső ndash kiacutevuumllről

nem hallhatoacute de beluumllről szoacuteliacutetoacute ndash hangot szoacutelaltatjaacutek meg Az Alice-szel valoacute

talaacutelkozaacutes alkalmaacuteval Alice oumlleleacuteseacuteben a koumldbe valoacute burkoloacutezaacutesban az elbeszeacutelő

meghallja a szoacuteliacutetoacute hangot a leacutelek hangjaacutet

bdquoMegint felhangzott az a hang Mintha valaki haacutetulroacutel szorosan aacutetoumllelne s

egyenesen a fuumllembe suacutegnaacute joumljj joumljj joumljjrdquo (495)

A kuumlloumlnboumlző helysziacuteneket korokat eacutes esemeacutenyeket bejaacuteroacute utazaacutes azaz a

belső lelki beszeacuted a hataacuterhelyzetekre oumlsszpontosiacutet a halaacutellal a pusztulaacutessal valoacute

szembeneacutezeacutesre evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltti aacutetmenetre az eacutelet eacutes a halaacutel koumlzouml tti

hataacuteraacutellapotkora Nem veacuteletlen hogy Alice egyik alakmaacutesa a holloacute ami az eacutegi isteni

szfeacutera eacutes a foumlldi vilaacuteg koumlzoumltti koumlzvetiacutető bdquoEgy holloacute amelyet kiaacuteltaacutesommal felvertem

130

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei I m 369 131

ВФ ЧИЖ Тургенев как психопатолог Москва 1899 99

73

aacutelmaacuteboacutel hirtelen a szomszeacutedos fa csuacutecsaacutera rebbent eacutes belekeveredve az aacutegakba

csapkodni kezdett szaacuternyaacuteval Alice azonban nem mutatkozottrdquo (515) A toumlprengő

elbeszeacutelő otthonaacuteban az ablaknaacutel proacutebaacutelja eacutertelmezni eacutejszakai laacutetogatoacutejaacuteval valoacute

talaacutelkozaacutesait utazaacutesait

bdquoEbbe iacutegy vagy belepusztulok vagy beleőruumlloumlk ndash gondoltam toumlprengeacuteseimbe

meruumllve az ablaknaacutelrdquo (514)

Az ablak szinteacuten az aacutetmenetek a hataacuterhelyzetek szimboacuteluma a belső eacutes kuumllső vilaacuteg

valamint az evilaacutegi eacutes a tuacutelvilaacutegi kapcsolat kifejezője a feacuteny koumlzvetiacutetője Ahogyan az

Apaacutek eacutes fiuacutek ciacutemű regeacutenyben Bazarov az ablaknaacutel fejeacutet ablakhoz szoriacutetva

vilaacutegosodik meg eacutes eszmeacutel raacute sajaacutet eacuterzeacuteseire uacutegy a Laacutetomaacutesok elbeszeacutelőjeacutenek

toumlprengeacutesei az ablaknaacutel az oumlnmegeacuterteacuteshez a belső vilaacutegaacuteba valoacute beleacutepeacuteshez az

oumlneacutertelmezeacuteshez szuumlkseacuteges kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek mutatoacutei Az ablakboacutel alkotott

laacutetvaacuteny a keacutep a keacutepben aacutebraacutezolaacutes a leacutet megismerhetetlenseacutegeacutet eacutes a szubjektum

kimeriacutethetetlenseacutegeacutet fejezi ki

A belső beszeacutedben az eacutejszakai repuumlleacutesben az egyik legfontosabb tovaacutebbi

esemeacuteny a kinyiacuteloacute perspektiacuteva a repuumlleacutesi poziacutecioacuteboacutel befogadhatoacute messzi taacutevlat

megtapasztalaacutesa eacutes annak elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa bdquofűszaacutelak hegyerdquo ndash bdquofaacutek csuacutecsairdquo ndash bdquoaz

erdő borzas haacutetardquo (499) egyre szeacutelesebbre nyiacuteloacute panoraacutemaacutet egyre nagyobb keacutepet eacutes

azzal egyuumltt egyre nagyobb oumlsszefuumlggeacuteseket s a perspektivikus laacutetoacuteszoumlgből szemleacutelt

dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacutet taacuterjaacutek foumll Ebben az elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesban uacutejabb esemeacuteny zajlik

le a perspektiacuteva birtokba veacuteteleacutevel a taacutej eacutes egyes elemei aktiacutev funkcioacuteba keruumllnek

azaz alany eacutes a dolog szerepe felcsereacutelődik A teacuterseacuteg minden eleme cselekvő

funkcioacuteba keruumll leiacuteraacutesuk aktiacutev igeacutekkel megy veacutegbe bdquoTemplomok emelkedtekrdquo

(laquoЦеркви высилисьraquo) bdquohiacuted feketeacutellettrdquo (laquoмост чернелraquo) bdquokupolaacutek keresztek

feacutenylettekrdquo (laquoкуполы и кресты блестелиraquo) az orszaacuteguacutet kuacuteszik vezet fut (laquoшоссе

74

впивалось выбегалоraquo)132

A foumlltaacutert teacuterseacuteg a leiacutert taacutej azaz az elbeszeacutelt objektum

tehaacutet az elbeszeacutelő szubjektum funkcioacutejaacutet kapja meg

bdquouacutegy eacutereztem nem is mi haladunk előre hanem ellenkezőleg veluumlnk szembe

jő minden hegyek bukkantak fel egyre noumlvekedtek eacutes egyenesen feleacutenk

tartottak De egykettőre elmaradtak moumlgoumlttuumlnk hogy uacutejabbak keacuteljenek eacutes

suhanjanak feleacutenkrdquo (520)

Tehaacutet nem pusztaacuten a dolgok oumlnmagukban jelennek meg hanem leacutetuumlk az emberi

cselekveacutes vilaacutegaacuteban valoacute jelenleacutetuumlk iacutegy alakulnak aacutet a szubjektiacutev jelenleacutet

lenyomataacutevaacute aacutegens dolgokkaacute a cselekveacutes jeleacuteveacute materiaacutelis bdquodolgokboacutelrdquo az ember

helyett is cselekvő dolgokkaacute 133

Mit modellaacutelnak tehaacutet a metaforikus kiteacuterők A laacutethatoacute teacuterseacutegek eacutes a

befogadhatoacute perspektiacutevaacutek vizuaacutelis modelljeacutenek megalkotaacutesa nem lehetseacuteges a

narraacutecioacuteban ndash ekkor uumltkoumlzuumlnk az elbeszeacutelhetőseacuteg az elmondhatoacutesaacuteg hataacuteraacuteba Az

elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev laacutettataacutes helyeacutere Turgenyev a metaforikus

szemantika tereacutet iktatja be mely nem toumlrteacutenet hanem diszpoziacutecioacute megformaacutelaacutesaacutera

szolgaacutel meacuteghozzaacute bdquoaz egzisztencia igeacutenyeacutet kifejező leacutetezeacutes diszpoziacutecioacutejaacutenakrdquo134

modellaacutelaacutesaacutera A metaforikus kiteacuterők pedig uacutegy formaacuteljaacutek meg e modellt mint egy uacutej

műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus ihletforraacutesaacutet ndash mint a regeacutenyt a nagyepikai

formaacutekat levaacuteltoacute lirizaacuteloacute proacutezanyelv megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacuteseacutet A metaforikus

kiteacuterők tehaacutet autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten amelyek azt az

aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve intonaacutecioacutek

132

bdquoA szuumlrkeacutesfeheacuter orszaacuteguacutet keskeny nyiacutelkeacutent neacutemaacuten kuacuteszott a vaacuteros egyik veacutegeacutebe eacutes ugyancsak neacutemaacuten

vezetett ki az egyhanguacute koumldoumls mezőkrerdquo (502) bdquoБелесоватое шоссе узкой стрелой безмолвно

впивалось в один конец города и безмолвно выбегало из противоположного конца на сумрачный

простор однообразных полейrdquo (15) 133

Vouml a gogoli bdquorepuumllő versztaacutekkalrdquo a Holt lelkekben (bdquorepuumllnek az erdők repuumll az egeacutesz uacutetrdquo) Kovaacutecs

Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban bdquoA messzi taacutevlat az eacuteg ahonnan

az elbeszeacuteleacutes szemleacuteleti taacutergyainak belső struktuacuteraacuteja maacuter nem de a dolgok koumllcsoumlnhataacutesaacuteban fennaacutelloacute

textuacuteraacuteja igen kuumlloumlnoumlsen eacutelesen taacuterul foumll A dolgok leacutete jut megjeleneacuteshez pontosabban jelenleacutetuumlk az

emberi cselekveacutes vilaacutegaacuteban A materiaacutelis komponens bdquoeleven teacutennyeacuterdquo ndash cselekvő az ember helyett is

cselekvő ndash dologgaacute alakul aacutet technikai eszkoumlzből a cselekveacutes jeleacuteveacute a szubjektiacutev jelenleacutet lenyomataacutevaacuterdquo

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-4 LV Eacutevfolyam

A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 176 134

I m 174

75

kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi

aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest transzgresszioacutet taacuterja foumll135

A nyelvi

kreativitaacutes ezen megnyilvaacutenulaacutesai vaacuteltjaacutek aacutet lirizaacuteloacute proacutezapoeacutemaacutevaacute a proacutezaepikai

elbeszeacuteleacutest A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutesben a narraacutetor eacutes Alice repuumlleacutese időutazaacutesa

tehaacutet nem elsősorban a foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem

pusztaacuten a toumlrteacutenelmi helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az

eacuteletet eacutertelmező belső beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai

repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt időutazaacutes Az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-

figyelő narraacutetor alakja a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacuteja

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Laacutetomaacutesok mint rsquophantazeinrsquo kompoziacutecioacutes rendszere eacutes annak

modalitaacutesai aacuteltal kivaacuteltott metaforizaacutecioacute laacutettatni enged az oumlnreflexiacutev beszeacutedet a

belső dialoacutegust jeleniacuteti meg ndash az eacuteletet eacutertelmező eacutes az oumlnmegeacuterteacutesre iraacutenyuloacute belső

beszeacuted az autoreflexiacutev a vilaacutegot eacutes oumlnmagaacutet eacutertelmezni akaroacute emberi jelenleacutet

alakzataacutet

135

Vouml A gogoli liacuterai kiteacuterők szerepeacutevel illetve a transzgresszioacute fogalmaacuteval Kovaacutecs tanulmaacutenyaacuteban I

m 172

76

III FEJEZET

KETTŐS OLVASAT DAL EacuteS SZOumlVEGMŰ

A DIADALMAS SZERELEM DALA

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala

ndash s abban a pillanatban megeacuterezte magaacuteban

egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethellip

(Turgenyev A diadalmas szerelem dala) 136

bdquoKROacuteNIKArdquo ndash PASTICHE BESZEacuteDMOacuteDOK VAacuteLSAacuteGA

Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethellip(720)

Paraacutezs vita eacutes vegyes eacuterzelmek jellemezteacutek a Diadalmas szerelem dala ciacutemű novella

megjeleneacuteseacutet koumlzvetlenuumll koumlvető kritikai recepcioacutet Viktor Burenyin kritikus volt az

első aki koumlzvetlenuumll a novella megjeleneacuteseacutet koumlvetően a Новое время ciacutemű lapban

Turgenyev stilizaacutecioacutes reacuteszletgazdagsaacutegaacutet emeli ki tovaacutebbaacute hangsuacutelyozza hogy bdquoa

lemeacutelyebb realizmust a legkuumlloumlnoumlsebb fantasztikus tartalommal oumltvoumlző iacuteraacutesmoacutedrdquo a

kortaacuters valoacutesaacutegboacutel valoacute bdquoelemeleacutesrdquo eacutes a bdquomisztikus beaacutelliacutetaacutesokrdquo eredmeacutenye

Turgenyevneacutel az a bdquotiszta iacuteraacutesműveacuteszetrdquo amely a Diadalmas szerelem dalaacuteban

136

A novella magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan TURGENYEV

A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 709ndash735 735

77

valoacutesul meg137

A Новое время kritikaacutejaacutera a kijevi Заря c folyoacuteirat vaacutelaszolt a

leghamarabb melyben a recenzes M Kuliser szerint a novella bdquomesterien

kidolgozott ugyanakkor unalmas uumlres eacutes eacutertelmetlen ndash nem toumlbb mint a szerző

meddő fantaacuteziaacutejaacutenak proacutebaacutelkozaacutesardquo138

s ehhez hasonloacute kritika jelent meg az

Одесский листок-ban is139

A Новости Stendhal Olasz kroacutenikaacuteihoz eacutes Flaubert

legendaacuteihoz hasonliacutetja az elbeszeacuteleacutest de eacutertetlenuumll aacutell azon turgenyevi eljaacuteraacutes előtt

amelyben az itaacuteliai reneszaacutensz stilizaacutecioacuteja miszticizmussal spiritualizmussal eacutes

titokzatossaacuteggal talaacutelkozik140

A Неделя Schopenhauer szerelemfilozoacutefiaacutejaacutet veacuteli

kiolvasni a novella poeacuteziseacuteből141

a Санкт-Петербургские Ведомости vaacutellaltan

nem tulajdoniacutet kuumlloumlnoumlsebb jelentőseacuteget a bdquoregeacutenyiacuteroacuterdquo elbeszeacuteleacuteseacutenek142

a Мир a

novellaacuteban a reneszaacutensz novella műfajaacutenak feltaacutemasztaacutesaacutera valamint a romantikaacutenak

a fantasztikummal valoacute oumltvoumlzeacuteseacutere iraacutenyuloacute bdquotisztaacuten irodalmi kiacuteseacuterletetrdquo laacutet143

a Дело

a bdquodiadalmas szerelem dalaacutenak hangjaitrdquo fedezi fel a novella bdquoliacuterairdquo szoumlvegeacuteben 144

miacuteg a Порядок abban jeloumlli meg az elbeszeacuteleacutes legfőbb eacuterteacutekeacutet hogy a turgenyevi

szoumlveg nem szociaacutelis politikai vagy eszmetoumlrteacuteneti mű hanem Flaubert proacutezaacutejaacutehoz

hasonlatos moacutedon aproacute reacuteszletekig kidolgozott bdquopszicholoacutegiai analiacutezisrdquo s ezt az

elemző iacuteraacutesmoacutedot a fantasztikum tovaacutebb meacutelyiacuteti145

Turgenyev szaacutemaacutera a

legeacuterteacutekesebb kritika a Страна-ban jelent meg amelyben Leonyid Polonszkij

laquoТоржествующая любовьraquo (laquoDiadalmas szerelemraquo) ciacutemmel egy fiatalember eacutes

egy laacuteny levelezeacuteseacutenek formaacutejaacuteban taacuterja foumll a novella hősnőjeacutenek Valeriaacutenak

leacutelektani arculataacutet Polonszkij sajaacutetos recenzioacuteja szerint a novellaacuteban a fantasztikum

nem stilaacuteris funkcioacute hanem annak a gondolatnak az elmeacutelyiacuteteacutese hogy eacutepp az eacutelet

toumlrveacutenyszerűseacutegeiből adoacutedik egy eacuterzeacutes oumlsztoumlnszerű akaratlan megjeleneacutese annak

megtapasztalaacutesa hogy leacutetezik egy bdquomaacutesik boldogsaacutegrdquo lehetőseacutege egy egyaacuteltalaacuten nem

zavartalan nem eskuumlvel megerősiacutetett eacutes ellenaacutellhatatlanul feltoumlrő boldogsaacutegeacute egy

137

Новое время 1881 2045 6 (18) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 138

Заря Киев 1881 251 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 139

Одесский листок 1881 192 14 (26) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 140

Новости 1881 308 20 ноября (2 декабря) (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 141

Неделя 1881 46 с 1533mdash1536 142

Санкт-Петербургские Ведомости 1881 316 17 (29) декабря) 143

Мир Харьков 1881 11 с 148mdash150 144

Дело 1882 1 с 98 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 145

Порядок 1881 313 13 (25) ноября (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

78

neacuteha bűnoumls eacutes eacuteletromboloacute boldogsaacutegeacute146

E boldogsaacutegra valoacute ndash olykor vak ndash

toumlrekveacutes aacutebraacutezoloacutedik Valeria arcaacuten amely arc az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacutejaacutevaacute

vaacutelik

A novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacuteja az itaacuteliai cinquecento Ferrara vaacuterosa a

keacuteső reneszaacutensz idejeacuten s ezt az alciacutem is megerősiacuteti amely roacutemai szaacutemmal jeloumlli az

1542-es eacutevszaacutemot (bdquoMDXLIIrdquo) A szerző tovaacutebbaacute megjeloumlli az elbeszeacuteleacutes narratiacutev

keretrendszereacutet azzal hogy a narraacutetor egy itaacuteliai keacuteziratot olvas eacutes csak a novella

első eacutes utolsoacute mondataacuteban kapcsoloacutedik be a szoumlvegbe bdquoEgy reacutegi olasz keacuteziratban ezt

olvastamrdquo (709) majd pedig bdquoEnneacutel a szoacutenaacutel veacuteget eacutert a keacuteziratrdquo (733) Turgenyev

tudatosan az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejakeacutent jeloumlli meg a kompoziacutecioacutet

1881 szeptember 11-i (23) leveleacuteben Sztaszjulevicsnek iacuterja hogy egy bdquoolasz

pasticciordquo megiacuteraacutesaacuten munkaacutelkodik tovaacutebbaacute hataacuterozott ceacutelja hogy a keacuteszuumllő novella

toacutenusaacutet a bdquolegaproacutebb reacuteszletekigrdquo alaposan kidolgozza147

A pasticcio vagy

elterjedtebb vaacuteltozataacuteban pastiche stiacutelusimitaacutecioacutet jelent a szoacute eredeti jelenteacutese

laquocsirizraquo amely kuumlloumlnboumlző stiacutelusok korszakok iraacutenyzatok szerzők vagy

beszeacutedmoacutedok rsquooumlsszeragasztaacutesaacuterarsquo utal Hasonlatos a paroacutedia műfajaacutehoz de a

pastiche eseteacuteben a beszeacutedmoacuted imitaacutecioacuteja nem felteacutetlenuumll foglal magaacuteban szatirikus

indiacutettataacutest148

Mieacutert vaacutelasztja tehaacutet Turgenyev az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenikaacutet műfaji

vagy stilisztikai modelljeacutenek Ferrara eacutes a keacuteső reneszaacutensz nemcsak a termeacutekeny eacutes

prosper műveacuteszet ideje hanem az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok ideje Boiardo Ariosto

eacutes Tasso iacuteraacutesmoacutedjaacutenak Tiziano Romano Sansovino Franceso dell Cossa Cosimo

Tura Ercole da Ferrara vagy Leon Battista Alberti műveacuteszeteacutenek eacutes Andrea Palladio

eacutepiacuteteacuteszeteacutenek ideje Az elbeszeacuteleacutesben nemcsak a reneszaacutensz festőkre vagy Palladio

eacutepuumlleteire toumlrteacutenő koumlzvetlen referenciaacutek szerepelnek nyiacutelt utalaacutesok formaacutejaacuteban

hanem az Orlando furioso-ra (Oumlrjoumlngő Roland vagy Eszeveszett Orlando) is

Ludovico Ariosto negyvenhat eacutenekből aacutelloacute fantaacuteziakeacutepek aacutelmok eacutes realitaacutes

szoumlvedeacutekeacuteből bdquodalfuumlzeacuterbőlrdquo eposszaacute oumlsszeszerveződő szoumlveveacutenyes szerelmi

146

Страна 1881 152 24 декабря с 5-7 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 147

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 585 148

Vouml Ingeborg HOESTEREY From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche = European Journal

of English Studies 1999 Vol 3 No1 78ndash86

4 I m 79

79

toumlrteacuteneteket foumlltaacuteroacute az emberi szenvedeacutely erejeacutet eacutes őruumlleteacutet bemutatoacute munkaacutejaacutera

amelyet Matteo Boiardo Orlando innamorato (Szerelmes Roland vagy Orlando

szerelemre lobbanaacutesa) ciacutemű befejezetlen eposzaacutenak folytataacutesakeacutent kezdett iacuterni a

szerző

Szaacutemos kutatoacute Turgenyev bdquoolasz kroacutenikaacutejaacutenakrdquo forraacutesakeacutent a reneszaacutensz

novellaacutekon eacutes eposzokon tuacutel Stendhal Merimeacutee eacutes Flaubert iacuteraacutesait jeloumlli meg149

Zoumlldhelyi Zsuzsa felhiacutevja a figyelmet arra hogy nem ez az egyetlen talaacutelkozaacutesa

Turgenyevnek a stilizaacutecioacuteval hiszen az ő fordiacutetaacutesaacuteban jelennek meg oroszul 1877-

ben Flaubert stilizaacutecioacutei az Irgalmas Szent Juliaacuten legendaacuteja eacutes a Heroacutediaacutes ciacutemű

szoumlvegek150

Turgenyev ajaacutenlaacutesaacuteban bdquoproacutezapoeacutemaacuteknakrdquo nevezi ezeket a műveket a

fordiacutetaacutesokat pedig aacutetuumllteteacutesnek mivel uacutegy igyekszik visszaadni Flaubert stilizaacutecioacuteit

orosz stiacutelusban hogy a szentek eacuteleteacuteről szoacuteloacute orosz legendaacutek stiacuteluseszkoumlztaacuteraacutet

alkalmazza A legendafordiacutetaacutesok előszavaacuteban Turgenyev azt a ceacuteljaacutet is

megfogalmazza hogy megismertesse a Bovaryneacute szerzőjeacutevel szembeaacutelliacutetott bdquomaacutesikrdquo

Flaubert-t

bdquoE legendaacutek bizonyos meacuterteacutekig meglepik majd az orosz olvasoacutet aki nem ezt

vaacuterja a francia realistaacutek fejeacutenek eacutes Balzac oumlroumlkoumlseacutenek kikiaacuteltott Flaubert-től

De felteacutetelezem hogy e legendaacutek fantasztikus egyszersmind harmonikus

szeacutepseacuteget aacuterasztoacute koumlltőiseacutege megteszi a magaacuteeacutet s lekuumlzdi az olvasoacutek

előiacuteteacuteleteit Tekintsenek raacutejuk uacutegy mint proacutezai formaacuteba oumlltoumlztetett poeacutemaacutekra

mert hiszen azokrdquo151

Aligha veacuteletlen tehaacutet hogy Turgenyev bdquoGustave Flaubert emleacutekeacutenekrdquo (709) szenteli

a Diadalmas szerelem dalaacutet

149

Vouml М О ГАБЕЛЬ laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) = НЛ

БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225 Жужанна ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская литература XIX века = Studia Slavica

Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364 А Б МУРАТОВ Повесть И С Тургенева laquoПеснь

торжествующей любвиraquo = Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137 150

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 312 151

I m

80

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg hogy a hősoumlk beszeacutede egy ponton

problematikussaacute vaacutelik A szerző keacutesei proacutezaacutejaacuteban egyre nagyobb szerephez jutnak

azok a nem-verbaacutelis kommunikaacutecioacutes rendszerek amelyeket a hősoumlk mozgoacutesiacutetanak

beszeacutedvaacutelsaacuteg eseteacuten ugyanis a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkezik egy adott keresett

leacutenyegiseacuteg uacutej reprezentaacutecioacuteja egy uacutej szemiotikai rendszerben A diadalmas szerelem

dala ciacutemű elbeszeacuteleacutesben megfigyelhető hogy nemcsak a hősoumlk rsquoverbaacutelisrsquo beszeacutede

meruumll ki A festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio elteacuterő moacutedon eacutes kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon koumlzeliacutetik meg a hősnőt arra toumlrekedve hogy koumlzoumls

beszeacutedmoacutedot tudjanak vele kialakiacutetani A novella egyik koumlzponti teacutemaacuteja tehaacutet az

hogy hős eacutes hős egyuumltt milyen beszeacutedtartomaacutenyba keacutepes koumlzoumlsen beleacutepni tovaacutebbaacute

az hogy a vaacutelsaacutegba jutott beszeacutedet a koumlzoumllhetetlen koumlzleacutest hogyan jeloumlli meg a

szerző Maacuteskeacutent mondva s egyben uacutej szinten fogalmazva a hősoumlk beszeacutedvaacutelsaacutega

eseteacuten milyen moacutedon leacutep be a diszkurziacutev teacuterbe uacutej szemantikaacutet teremtve az rsquoiacuteraacutesrsquo azaz a

turgenyevi szoumlveg

A novella szuumlzseacutejeacutet egy szerelmi haacuteromszoumlg fogja oumlssze melynek viszonyait

a kuumlloumlnboumlző ndash koumlzoumls eacutes egymaacutest kizaacuteroacute ndash beszeacutedmoacutedok hataacuterozzaacutek meg vagyis az

hogy a hősoumlk egymaacutessal milyen kommunikaacutecioacutes csatornaacutekon tudnak kialakiacutetani

koumlzoumls rsquobeszeacutedrsquo-tartomaacutenyokat A koumlzeacuteppontban a hősnő Valeria aacutell akit az

előtoumlrteacutenetben bdquocsendesrdquo bdquohalk szavuacuterdquo fiatal laacutenynak ismeruumlnk meg aki azonban

titkon eacutenekel

bdquohelliphangjaacutet alig hallotta valaki De az a hiacuter jaacuterta hogy gyoumlnyoumlrű hangja

van s szeretett oacutedon dalokat eacutenekelni lant kiacuteseacuterete mellett amelyet maga

pengetetthelliprdquo(710)

A keacutet feacuterfi hős Fabio eacutes Muzio mintegy a hősnő keacutet szemiotikai poacutelusa kuumlloumlnboumlző

kommunikaacutecioacutes modellekben proacutebaacutelja megkoumlzeliacuteteni Valeriaacutet Koumlzoumls verbaacutelis

beszeacutedmoacutedot csak Fabio keacutepes vele leacutetrehozni miacuteg Muzio a hősnő rejtett

leacutenyegiseacutegeacutet a zeneacutet ragadja meg azonban verbaacutelis kommunikaacutecioacutet keacuteptelen

kialakiacutetani Muzio kudarcaacutet Valeria feleacute eacuteppen beszeacutedvaacutelsaacutega verbaacutelis rsquoneacutemasaacutegarsquo

okozza Valeria eacuteppen ezeacutert bdquofeacuteleacutenkrdquo a hős jelenleacuteteacuteben mert ekkor meacuteg csak a

81

beszeacuted hiaacutenyaacutet eacuterzeacutekeli eacutes nem tudatosul benne hogy Muzioacuteval a zene nyelveacuten ndash

mindkettőjuumlk szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute kommunikaacutecioacutes rendszerben ndash talaacuteltak koumlzoumls

beszeacutedtartomaacutenyt

bdquoValeria [] Muzio mellett muzsikaacuteval foglalkozott de Fabioacuteval toumlbbet

beszeacuteltrdquo (711)

Valeria anyja hozza meg azt a veacutegső doumlnteacutest amelyet szinteacuten az a laacutetszat indokol

hogy laacutenya inkaacutebb Fabioacutenak tudott megnyiacutelni laacutetszatra inkaacutebb vele tud koumlzoumls

kommunikaacutecioacutes tartomaacutenyt megosztani

bdquo[Valeria] Fabioacuteval toumlbbet beszeacutelt az ő taacutersasaacutegaacuteban nem volt annyira feacuteleacutenk

[] [anyjaacutenak] titokban Fabio volt inkaacutebb kedveacutere s azt gyaniacutetva hogy

Valeriaacutenak is ő tetszik jobban őt jeloumllte kirdquo (712)

Az anya a verbalitaacutesban betoumlltoumltt koumlzoumlsseacuteg alapjaacuten iacuteteacutel eacutes ekkor meacuteg nem tudja hogy

laacutenyaacutenak meacutelyebb eacutes rejtettebb tartomaacutenyai iacutegy beteljesuumlletlenuumll maradnak

Muzio eacutes Valeria a verbalitaacutes hiaacutenya miatt nem lehetnek egymaacuteseacutei s iacutegy

koumlzoumls nem-verbaacutelis beszeacutedmoacutedjuk a zene sem tud beteljesedni (ezeacutert kell Muzioacutenak

oumlt eacutev utaacuten visszateacuternie) Mintha a szerencseacutes kivaacutelasztott keacuterő keacutesőbb a feacuterj maga a

festő Fabio is eacuterezneacute hogy feleseacutegeacutenek rejtett lelki tartomaacutenyai betoumlltetlenuumll

maradnak azonban meacutegsem tűntek el Valeacuteriaacutet Szent Ceciacuteliakeacutent akarja megfesteni

Eacutes mieacutert pont ezt a szentet vaacutelasztja Nemcsak azeacutert mert Itaacuteliaacuteban a keacuteső

reneszaacutensz idejeacuten (a novella idő- eacutes teacuterbeli lokalizaacutecioacutejaacuteban) a szűz veacutertanuacutenak

hatalmas kultusza volt hanem azeacutert is mert Ceciacutelia volt a zene veacutedőszentje152

Szent

Ceciacutelia szűz eacutes veacutertanuacute az egyhaacutezi eacutenek eacutes zene veacutedőszentje Az irodalmi szoumlvegek

fiatal leaacutenykeacutent mutatjaacutek be Ceciacuteliaacutet akiben a nemesi szaacutermazaacutes a testi szeacutepseacuteg eacutes

az ereacuteny szokatlan harmoacuteniaacuteban talaacutelkozott Az egyhaacutezban előeacutenekes eacutes előimaacutedkozoacute

volt Szuumlzesseacutegi fogadalmat tett szuumllei azonban ndash a hagyomaacutenyok szerint a laacuteny

152

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009 22

82

megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll ndash csalaacutedi eacuterdekből eljegyezteacutek egy pogaacuteny fiatalemberrel

Valerianus-szal (vouml Valeacuteria neveacutenek egybeeseacuteseacutet Ceciacutelia jegyeseacutenek neveacutevel) Csak

a naacuteszeacutejszakaacuten tudta az ifjuacutenak elmondani nagy titkaacutet eacutes fogadalmaacutet A joacutelelkű

Valerianus kiacutevaacutencsi lett erre a titokzatos jegyesre s a keresztseacuteget is vaacutellalta Ceciacutelia

megkereste az Alexander Severus kereszteacutenyuumlldoumlzeacutese miatt eacuteppen rejtőzkoumldő Orbaacuten

paacutepaacutet aki megkeresztelte Valerianust Ugyancsak jegyeseacutenek testveacutereacutet Tiburtiust eacutes

az elfogataacutesukra kuumlldoumltt Maximust is Krisztus szereteteacutere eacutes hiteacutere vezette Miutaacuten a

haacuterom veacutertanuacutesaacutegot szenvedett Ceciacutelia a Praetextatus katakombaacuteban temettette el

őket Almachius prefektus a szegeacutenyeket gyaacutemoliacutetoacute eacutes hituumlkben megerősiacutető Ceciacuteliaacutet

kiacutenzaacutes alaacute vetette majd veacuteguumll kard aacuteltali halaacutelra iacuteteacutelteacutek A hoacuteheacuter nem tudta lefejezni

baacuter haacuteromszor csapott az eliacuteteacuteltre (vouml a veacutegzetes ndash holdkoacuteros-erotikus ndash eacutejszaka

maacutesnapjaacuten a hősnő keacuteptelen magyaraacutezatot adni feacuterjeacutenek Fabioacutenak bdquoValeriaacutenak

hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)) Ceciacutelia a hagyomaacuteny szerint meacuteg

haacuterom napig eacutelt eacutes I Orbaacuten paacutepa megerősiacutetette a szentseacutegekkel halaacutela előtt Ceciacutelia

aki őrangyalaacuteval taacutersalgott az oumlroumlk zene meghataacuterozoacute vilaacutegjelenleacuteteacutet hirdeti153

Szent

Ceciacutelia a koumlzeacutepkor oacuteta a zene veacutedőszentje is akit gyakran aacutebraacutezoltak levegővel

megszoacutelaltathatoacute hangszerekkel fuacutevoacutesokkal orgonaacuteval (a legenda szerint eskuumlvőjeacuten

ő maga jaacutetszott az orgonaacuten) 1584-től pedig a Roacutemai Zeneakadeacutemia (Accademia

Nazionale di Santa Cecilia) patroacutenaacutejakeacutent is tisztelik

Fabio festő Fabio egy hiacutevő reneszaacutensz műveacuteszember akinek vilaacuteglaacutetaacutesaacutet keacutet

archetipikus hataacutes hataacuterozza meg a szentek kultusza azon beluumll Ceciacutelia legendaacuteja

valamint a szent toumlrteacuteneteacutenek vizuaacutelis műveacuteszi megformaacuteloacutei Leonardo eacutes Luini

keacutepei

bdquoNeacutehaacuteny heacutettel Muzio hazaeacuterkezeacutese előtt Fabio hozzaacutelaacutetott feleseacutege

arckeacutepeacutenek megfesteacuteseacutehez Szent Ceciacuteliakeacutent akarta aacutebraacutezolni Sokat haladt

festőtudaacutesaacuteban a hiacuteres Luini Leonardo da Vinci taniacutetvaacutenya eljoumltt hozzaacute

Ferraraacuteba s a maga tanaacutecsaival taacutemogatva őt nagy mestereacutenek utasiacutetaacutesait is

153

I m

83

tolmaacutecsolta Az arckeacutep teljesen elkeacuteszuumllt csak az arcot kellett meacuteg befejezni

paacuter vonaacutessalrdquo (720)

Fabio műveacuteszi megnyilatkozaacutesaacutet tehaacutet kettős pretextus befolyaacutesolja egyfelől a

verbaacutelis narratiacuteva vagyis a Ceciacutelia-toumlrteacutenet maacutesfelől pedig a vizuaacutelis rsquopretextusokrsquo

a Ceciacutelia-portreacutek nagy megalkotoacuteinak (Leonardo Lunini Raffaello) festmeacutenyei

Fabio azonban oly erősen ezen hataacutesok rabja hogy műveacuteszi beszeacutede vaacutelsaacutegba jut eacutes

vizuaacutelis rsquomegnyilatkozaacutesarsquo kudarcot vall amikor azt tapasztalja hogy maacuter nem tudja

megfeleltetni ezen archetiacutepusnak keacuteszuumllő portreacuteja modelljeacutet A hős a vizuaacutelis modell

aacuteltal megengedett oumlsszefuumlggeacutesekben proacutebaacutelja megragadni Valeria leacutenyegeacutet eacutes

mindezt előzetes rsquokoacutedokkalrsquo blokkolja a nagy elődje aacuteltal maacuter megalkotott Szent

Ceciacutelia-keacutep Muzio visszateacutereacutese utaacuten pedig elveszti az archetipikus keacutepnek a maacutesaacutet a

hősnő szentnek hitt arckifejezeacuteseacutet amelynek alapjaacuten Valeriaacutet Ceciacuteliakeacutent akarta

megfesteni Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő

proacutezaacuteban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban iacuter arroacutel jelenseacutegről amelynek soraacuten az elbeszeacutelő

valamely regeacutenyalakot egy megfestett szemeacutelyhez hasonliacutet s utal Turgenyev Őstalaj

(Новь) ciacutemű regeacutenyeacutere melyben az egyik nőalak arckifejezeacutese eacutes szeme alapjaacuten

Rafaello Drezdaacuteban laacutethatoacute Sixtusi Madonnaacutejaacutenak a hasonmaacutesa154

A Diadalmas

szerelem dala ciacutemű novellaacuteban viszont eacuteppen az a probleacutema meruumll fel hogy a Fabio

aacuteltal elkeacutepzelt Valeria-Ceciacutelia-keacutepnek maacuter nem feleltethetők meg a hősnő vizuaacutelis

alakvonaacutesai

bdquoFabio bevezette a műterembe leuumlltette s ecsetet vett kezeacutebe aacutem legnagyobb

bosszuacutesaacutegaacutera semmikeacuteppen sem tudta az arcot uacutegy befejezni ahogy szerette

volna S nem azeacutert mert az arc kisseacute halvaacuteny volt s kimeruumlltnek laacutetszotthellip

154

Szegedy-Maszaacutek Mihaacutely Henry James elbeszeacutelő műveacuteszeteacuteről iacuter tanulmaacutenyaacuteban aki Turgenyevvel

koumlzeli baraacutetsaacutegban volt eacutes aki toumlbbszaacutez festőt eacutes műalkotaacutest szerepeltet regeacutenyeiben eacutes elbeszeacuteleacuteseiben

bdquoHenry James ki az orosz iacuteroacuteval koumlzeli baraacutetsaacutegban volt toumlbb műveacuteben folyamodott ilyen

megoldaacuteshoz The Aspen Papers (1888) elbeszeacutelője egy elkeacutepzelt amerikai koumlltő leveleit szeretneacute

megkaparintani A tulajdonos a koumlltő egykori szerelme meghal s a leveleket Tita nevű unokahuacutega

oumlroumlkli Az elbeszeacutelő a Castelfranco szeacutekesegyhaacutezban laacutethatoacute Giorgione-oltaacuterkeacutep melleacutekalakjainak

foumllideacutezeacuteseacutevel jellemzi a szereplők viszonyaacutetrdquo SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az

elbeszeacutelő proacutezaacuteban = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 187

84

nem azt a tiszta szent kifejezeacutest mely neki annyira tetszett benne s azt a

gondolatot sugalmazta hogy Valeriaacutet Szent Ceciacuteliaacutenak fesse meg ma nem

talaacutelta Veacuteguumll is feacutelredobta az ecsetethelliprdquo (720)

Fabio vizuaacutelis műveacuteszi beszeacutede is vaacutelsaacutegba keruumll nem tudja befejezni a keacutepet hiszen

a keacutepben foglalt toumlrteacutenet ndash a Ceciacutelia-legenda mint pretextus ndash nem felel meg az

aktuaacutelis toumlrteacutenetnek tovaacutebbaacute a portreacute sem tudja feloumllteni azokat a vizuaacutelis

attribuacutetumokat amelyeket a hős Leonardo vagy Raffaello keacutepein laacutetott Az aacutebraacutezolni

kiacutevaacutent bdquotiszta szent arckifejezeacutesrdquo nem egyezik Valeria arcaacutenak sugaacuterzaacutesaacuteval A keacutet

narratiacuteva nem feleltethető meg egymaacutesnak mivel a hősnő ndash sajaacutet szemeacutelyes

toumlrteacuteneteacutevel ndash megtoumlri a Fabio aacuteltal megismeacutetelni kiacutevaacutent Ceciacutelia-toumlrteacutenetet A

maacutertiacuterhalaacutelt halt eacutes szentteacute avatott aacutertatlan szűz veacutertanuacute toumlrteacutenete nem

megismeacutetelhető eacutes ilyenformaacuten nem ismeacutetelhetők meg a Leonardo aacuteltal megfestett

Ceciacutelia-portreacute alakjegyei sem mert a keacutet vizuaacutelis textuacutera azaz a keacutet keacutep toumlrteacutenete

sem egyezik Valeriaacutenak sajaacutet toumlrteacutenete van

AacuteLOM EacuteS LEacuteTREEacuteBREDEacuteS SZIMBOacuteLUM NYELV SZOumlVEG

Valeacuteria arca megvaacuteltozik miutaacuten feleacutebred abboacutel az aacutelomboacutel amelyben Muzioacuteval

rsquotalaacutelkozikrsquo Aacutelmaacuteval eacutes arcaacutenak elvaacuteltozaacutesaacuteval a hősnő megtoumlri a Fabio aacuteltal

uacutejraalkotni uacutejraiacuterni illetve uacutejrafesteni kiacutevaacutent rsquopretextustrsquo eacutes kinyilvaacuteniacutetja hogy nem

egy szent nem egy legenda hősnője hanem sajaacutet toumlrteacutenete van eacutes ő maga nem maacutes

mint sajaacutet szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek főszereplője a maga emberi emoacutecioacuteival

szenvedeacutelyeivel gyengeseacutegeivel eacutes erejeacutevel feacutelelmeivel eacutes baacutetorsaacutegaacuteval Valeria

neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben az bdquoerősrdquo bdquobaacutetorrdquo

bdquoegeacuteszseacutegesrdquo bdquoeacuteleterősrdquo jelenteacutesek vannak koacutedolva155

A szoumlveg oumlsszefeacuterhetetlen

szemantikaacutet fesziacutet ki Valeriaacutet bdquofeacuteleacutenkrdquo fiatal laacutenynak ismerjuumlk meg

155

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998 249

85

bdquoIgaz egyesek kisseacute saacutepadtnak talaacuteltaacutek hellip tekintete valami baacutetortalansaacutegot

sőt feacuteleacutenkseacuteget fejezett kirdquo (710)

A hősnő toumlrteacuteneteacutevel tuacutelleacutep az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken hosszuacute eacutevek utaacuten

veacutegre leszakad anyja koumlldoumlkzsinoacuterjaacuteroacutel hiszen egeacutesz addigi eacuteleteacuteben anyja eacutelt

gondolkodott doumlntoumltt őhelyette s halaacutela utaacuten is meacuteg egy eacutev kellett hogy Valeria

fuumlggetlenedni tudjon anyja hataacutesaacutetoacutel Megtoumlri bdquofeacuteleacutenkseacutegeacutetrdquo eacutes azzal egyuumltt feacuterje

archetipikus Ceciacutelia-keacutepeacutet eacutes arca maacuter nem lesz alkalmas a bdquoszentrdquo portreacute

megfesteacuteseacutehez Valeria tisztasaacutega becsuumllete eacutes baacutetorsaacutega valoacuteban Ceciacutelia

tulajdonsaacutegaival rokon s rokon zenei leacutenyegiseacuteguumlk is azonban toumlrteacutenetuumlk maacutes A

legenda szentjeacutenek eacutes a novella hősnőjeacutenek toumlrteacutenete elvaacutelik egymaacutestoacutel Iacutegy toumlrik

meg a pretextus Fabio festővaacutesznaacuten eacutes ahogyan a keacutet portreacute vonaacutesai elteacuternek uacutegy

vaacutelnak szeacutet a keacutepekben foglalt narratiacutevaacutek is tehaacutet a Ceciacutelia-legenda helyeacutere uacutej

toumlrteacutenet Valeria toumlrteacutenete leacutep

A szuumlzseacute e suacutelypontjaacutet felerősiacuteti egy uacutejabb szemantikai fordulat amelyet uacutegy

taacuterhatunk foumll ha a laquoCeciliaraquo neacutev etimoloacutegiaacutejaacutet is megvizsgaacuteljuk A laquoCeciliaraquo neacutev

jelenteacutese laquovakraquo (lsd laquoCaeciliaraquo ndash laquoCaecusraquo azaz vak)156

Fabio tehaacutet laquoCeciliaraquo-

keacutent laquovakraquo-keacutent akarja megfesteni Valeriaacutet vagyis uacutegy ahogyan a bdquocsaknem

aacutellandoacutean lesuumltoumltt szeműrdquo (710) fiatal laacutenyt megismerte A szoumlvegben toumlbb

alkalommal is leiacuteraacutesra keruumll a hősnő szeme eacutes tekintete

bdquoValeria szemlesuumltve aacutelltrdquo (716)

bdquoValeriaacutenak hunyorgott a szeme mintha csapaacutest vaacuternardquo (733)

Azonban a laquovakraquo laquoCeciliaraquo nem a fizikai vaksaacutegra utal hanem a kuumllső eacutes a belső

laacutetaacutes ellenteacuteteacutenek megjeloumlleacuteseacutere Valeria szaacutemaacutera az oumlnszemleacutelet-vaacuteltaacutes kulcsa

ugyanis eacuteppen az hogy nem abboacutel iacuteteacutel amit a rsquokuumllső laacutetaacutesrsquo enged laacutetni hanem abboacutel

amit egyeduumll a laquovakraquo-saacuteg azaz a rsquobelső laacutetaacutesrsquo tesz szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ami a

rsquokuumllső laacutetaacutessalrsquo nem eacuterzeacutekelhető Az aacutelom lesz tehaacutet a forduloacutepont hiszen magaacuteban

156

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod Inteacutezet eacutes

Koumlnyvnyomda 1884 (Arcanum-Scriptum-MEKOSZK)

86

az aacutelomban fordul a laquovakraquo-saacuteg belső rsquolaacutetaacutessaacutersquo melynek leacutetrejoumltteacutevel az aacutelomban

vaacutelik kikuumlszoumlboumllhetőveacute a cselekmeacutenyben leacutetrejoumltt hiaacutetus Az aacutelomboacutel valoacute feleacutebredeacutes

utaacuten Valeria koumlzvetlenuumll egymaacutes utaacuten keacutetszer is azt suttogja bdquoЯ виделаhellip я

виделаhelliprdquo157

(laquoLaacutettamhellip laacutettamhellipraquo ndash ami nem tetteneacuterhető a magyar fordiacutetaacutesban)

vagyis a laquovakraquo hősnő artikulaacutelja rsquobelsőrsquo laacutetaacutesaacutenak leacutetrejoumltteacutet eacutes ezzel egyidejű

eszmeacuteleacuteseacutet

A hősnő szaacutemaacutera tovaacutebbaacute az aacutelom jelentheti az egyeduumlli koumlzeget amelyben

tuacutelleacutephet az őt meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken csak az aacutelom soknyelvű koumlzegeacuteben

joumlhet leacutetre a vaacutelsaacutegba uumltkoumlzoumltt beszeacutedmoacutedok feloldaacutesa vagyis a kommunikaacutecioacutes

rsquokiegeacuteszuumlleacutesrsquo az ennek koumlszoumlnhető oumlnmegeacuterteacutes vezeti el a hősnőt az oumlnszemleacutelet-

vaacuteltaacuteshoz Az aacutelomban veacutegbemenő oumlnfeltaacuteraacutessal eacutes rsquolaacutetaacutessalrsquo Valeria elhataacuterolja

magaacutet a szent legendaacutetoacutel eacutes leacutetrejoumln sajaacutet toumlrteacutenete

Nemcsak azeacutert van kiemelt jelentőseacutege az aacutelomnak a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban

a reneszaacutensz novella stilizaacutecioacutejaacuteban mert a reneszaacutensz idejeacuten aktualizaacuteloacutedik eacutes

uacutejraeacutertelmeződik az antik eacutelet-aacutelom filozofeacutema hanem azeacutert is mert ndash ahogyan a

disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream-TalesAacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben bevezeteacutesre

keruumllt (lsd 41-49 old) ndash az aacutelom sajaacutetos nyelvet konstituaacutel amely hozzaacutesegiacutet

bizonyos szimboacutelumtartalmak megeacuterteacuteseacutehez Az aacutelom tehaacutet ezeacutert lehet sajaacutetos

megeacuterteacutesforma is hiszen egy nyelvet hoz leacutetre amely a szimbolikus jeloumlleacutest koumlveteli

meg mivel az aacutelombeacuteli gondolatok uacutegy eacuterhetik el ceacuteljukat nevezetesen azt hogy

behatolhassanak a tudatba ha valami maacutesnak tűnnek foumll Az aacutelom tehaacutet

szimboacutelumokkal helyettesiacuteti azt ami kiszorult a tudatboacutel Annak eacuterdekeacuteben hogy az

aacutelombeacuteli gondolatok formaacutet oumlltsenek a fantaacuteziaacutenak eacutes a tudatnak egyuumltt kell

műkoumldnie eacutes iacutegy az aacutelomszimboacutelumok a jelenteacutes azon szerkezeteacuteből emelkednek ki

amelyben oumlsszeolvad a fantaacutezia eacutes a tudat Mindez felfoghatoacute tehaacutet uacutegy is hogy a

forma azeacutert joumlhet leacutetre mert az elfojtottnak utat kell talaacutelnia a tudatba Az aacutelom

ugyanakkor nem emleacutekmaacutesok mintaacutezata nem is az elfojtott egyszerű visszateacutereacutese

hanem a vilaacutegot de novo megteremtő azaz alternatiacutev vilaacutegokat leacutetrehozoacute kreatiacutev

aktus Az aacutelmodoacute a teveacutekeny alkotoacute mindig sajaacutet alkotaacutesaacutenak koumlzepeacuten aacutell A novella

157

И С ТУРГЕНЕВ Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в

двенадцати томах Москва 1956 Т8 379

87

szoumlvegvilaacutegaacuten beluumll a hős szaacutemaacutera az aacutelom teszi lehetőveacute hogy az őt aacuteltalaacuteban

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacutesekből kileacutepjen hogy sajaacutet hataacuterait aacutetleacutepje ez ndash Bahtyin

fogalmaival eacutelve ndash bdquooumlnmagunk oumlnmagunkon kiacutevuumlli megtalaacutelaacutesaacuteroacutelrdquo158

Bahtyin teacutetele

alapjaacuten Iser raacutemutat a fiktiacutev eacutes az aacutelom koumlzoumltti uacuten bdquocsalaacutedi hasonloacutesaacutegrardquo159

az

embernek sajaacutetja az a vaacutegy hogy eleacuterje a fikcioacutekeacutepzeacutes eacutes az aacutelom foumllkiacutenaacutelta aacutellapotot

ndash azt az aacutellapotot amelyben egyszerre van oumlnmagaacutenaacutel eacutes oumlnmagaacuten kiacutevuumll

Elemzeacutesuumlnk koumlzponti keacuterdeacutese hogy mik az ismeacutervei az aacutelmok sajaacutetos

nyelveacutenek Lotman felfogaacutesaacuteban az aacutelom mint rsquotiszta formarsquo keacutepes arra hogy

betoumlltődeacutesre keacutesz teacuterreacute legyen az aacutelom voltakeacuteppen egy bdquoszemiotikai tuumlkoumlrrdquo eacutes

mindenki a sajaacutet nyelveacutet laacutetja meg benne160

Visszautalva az aacutelom-kutataacutesi

vizsgaacuteloacutedaacutesokra (lsd I fejezet) e nyelv alapvető sajaacutetossaacutega nagymeacuterteacutekű

meghataacuterozatlansaacutega tehaacutet aacutellandoacutesult koumlzleacutesek leacutetrehozaacutesaacutera nem alkalmas viszont

uacutej informaacutecioacutek kreatiacutev feltalaacutelaacutesaacutera igen Az aacutelom nyelveacutenek tovaacutebbi alapismeacuterve a

rsquosoknyelvűseacutegrsquo ami alapjaacuten Lotman bdquovaloacutetlan valoacutesaacutegnakrdquo161

nevezi mivel nem a

vizuaacutelis szoacutebeli zenei eacutes egyeacuteb szemiotikai rendszereket tapasztalhatjuk meg benne

hanem mindezek egyuumlttes tereacutet amely a valoacutesaacutegeacuteval analoacuteg Ezeacutert problematikus az

aacutelom elbeszeacutelhetőseacutege vagy kommunikativitaacutesa Az elbeszeacutelhetetlen aacutelom specifikus

nyelveacutenek az emberi kommunikaacutecioacute nyelveire valoacute transzformaacutelaacutesa verbaacutelisan aacutetiacuterja

verbaacutelis nyelvre lefordiacutetja a soknyelvű koumlzleacuteseket iacutegy a rsquofordiacutetaacutesrsquo soraacuten csoumlkken az

aacutelom nyelveacutenek meghataacuterozatlansaacutega Laacutethatoacute tehaacutet hogy a turgenyevi hősoumlk aacutelmai

milyen moacutedon vaacutelhatnak a sajaacutet beszeacuted eacutes az oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute

A novellaacuteban az aacutelom jelenti azt a forduloacutepontot melynek soraacuten megtoumlrnek

bizonyos nem adekvaacutet nyelvek ugyanakkor beteljesednek bizonyos kiegeacuteszuumlletlen

illetve betoumlltetlen nyelvi tartomaacutenyok amikor Valeria az aacutelom vilaacutegaacuteba leacutep nemcsak

az addig reacuteszlegesen megtapasztalt verbaacutelis akusztikai vizuaacutelis vagy egyeacuteb

szfeacuteraacutekban meruumll meg az aacutelom aacuteltal hanem mindezek egyuumlttes jelenleacuteteacuteben iacutegy

vaacutelhat szaacutemaacutera az aacutelma a valoacutesaacuteggal toumlkeacuteletesen analoacuteg teacuter A hősnő sajaacutet leacutenyeacutenek

158

Ideacutezi Wolfgang ISER A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius I m 34 159

I m 160

Ю М ЛОТМАН Сон mdash семиотическое окно I m 124 161

I m 125

88

legmeacutelyebb reacutetegeacutebe jut el aacutelmaacuteban ablaktalan szobaacuteba leacutep (bdquoablak sehol sincsenrdquo ndash

717) tehaacutet a kuumllvilaacuteggal egy ponton sem hataacuteros zaacutert tartomaacutenyba A szobaacutenak

minden reacutesze lelkeacutenek emleacutekeinek vaacutegyainak eacutes feacutelelmeinek meghataacuterozoacute elemeacutet

taacuterja foumll A helyiseacuteg bdquoalacsony boltozatardquo eacutes bdquoaacutettetsző oszlopsorairdquo azt a Palladio aacuteltal

tervezett eacutepuumlletet ideacutezik amelynek tribuumlnjeacuten uumllt Valeria amikor Fabio eacutes Muzio

előszoumlr meglaacutettaacutek

bdquoValeria az anyja mellett uumllt annak a szeacutepseacuteges tribuumlnnek a koumlzepeacuten

melyet Palladio rajza szerint eacutepiacutetettek Ferrara főtereacutenhelliprdquo (711)

Andrea Palladio olasz eacutepiacuteteacutesz a keacuteső reneszaacutensz egyik legjelentősebb alkotoacuteja az

antik oszloprendből kiinduloacute pilleacuterarchitektuacuteraacutes homlokzatait egyedi eacutes uacutej

araacutenyokkal palotaacuteit eacutes villaacuteit tiszta vonalvezeteacutessel alkotta meg (vouml Palladio-

motiacutevum) amely a reneszaacutensz eacutepiacuteteacuteszet legnagyobb hataacutesuacute mestereacuteveacute tette162

Eacutepiacuteteacuteszeteacutenek tovaacutebbi eacuterdekesseacutege abban rejlik hogy eacutepuumlleteit egymaacutesba nyiacuteloacute

boltiacutevekkel eacutes aacutettetsző oszlopsorokkal enyheacuten elhataacuterolt egymaacutesboacutel titokzatosan

felsejlő terek alkotjaacutek centraacutelis elrendezeacutesben egy koumlzponti teacuter koumlreacute csoportosulva

Valeria ilyen teret laacutet aacutelmaacuteban tehaacutet az eacutepiacuteteacuteszet plasztikai nyelve szoacuteliacutetja meg

előszoumlr előveacutetelezve lelki tereinek aacutettetszőseacutegeacutet Ezt a teret toumllti a be a szereplőkhoumlz

koumltődő taacutergyi rendszer az aacutelom tereacutenek taacutergyi leiacuteraacutesa azeacutert oly rendkiacutevuumll gazdag

hogy foumlltaacuterja milyen moacutedon vaacutelnak a szoumlvegben megjelenő taacutergyak a hősoumlk

attribuacutetumaivaacute A taacutergyi rendszer egyuacutettal egy uacutejabb jelrendszert is alkot hiszen a

taacutergyak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute vaacutelnak Muzio szaacutemtalan taacuterggyal kuumlloumlnboumlző

kincsekkel teacuter haza Napkeletről

bdquoMuzio tiacutez kuumlloumlnboumlző draacutegasaacutegokkal megtoumlltoumltt laacutedaacutet hozott magaacuteval hosszuacute

vaacutendoruacutetjaacuten gyűjtoumltte oumlssze tartalmukatrdquo (719)

162

Vouml Manfred WUNDRAM Paolo MARTON Thomas PAPE Andrea Palladio 1508-1580 Architect

Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

89

Valeria aacutelmaacuteban uacutejra talaacutelkozik ezekkel a taacutergyakkal a szőnyegek selyemszoumlvetek

baacutersony- eacutes brokaacutetruhaacutek zomaacutencos cseacuteszeacutek edeacutenyek billikomok gyoumlnggyel eacutes

tuumlrkizzel kirakott arany- eacutes ezuumlstporteacutekaacutek aacutellatbőroumlk eacutes fuumlstoumllőszerek maacuter a hőstől

nem fuumlggetlen dolgok hanem Muzio attribuacutetumai Taacutergy az amit taacuterggyaacute tesz a hős

a taacutergyak tehaacutet uacutegy vaacutelnak a cselekveacutes szimboacutelumaivaacute hogy annak a cselekveacutesnek

lesznek a lenyomatai amire a hős a taacutergyat felhasznaacutelja A taacutergyak Muzio

neacutemasaacutegaacutet azaz verbaacutelis megnyilatkozaacutesainak a hiaacutenyaacutet is poacutetoljaacutek Muzio

oumlsszegyűjti a taacutergyakat s a veacutegletekig felhalmozza őket Valeriaacutenak igazgyoumlngy

nyaklaacutencot helyez a nyakaacuteba s a hősnő bdquosuacutelyosnakrdquo bdquokuumlloumlnoumls meleget sugaacuterzoacutenakrdquo

eacuterezte a laacutencot amely ekkor maacuter Muzio cselekveacuteseacutenek volt a lenyomata a taacutergyakkal

toumlrteacutenő cselekveacutes soraacuten a fuumlggetlen objektiacutev dolgok a hőstől nem fuumlggetlen

szubjektiacutev taacutergyakkaacute vaacutelnak azaz a cselekveacutes privaacutet lenyomataacutenak hordozoacuteivaacute

Valeria egy olyan teacuterben rsquoegyesuumllrsquo Muzioacuteval amelyet falak hataacuterolnak koumlruumll

a falak pedig bdquoaranydiacutesziacuteteacutesű aproacute keacutek csempeacutevel vannak kirakvardquo (717) A falakon a

csempeacutek mint szem-szimboacutelumok Fabio bdquoaranyszőke szemoumlldoumlkeacutenekrdquo eacutes bdquokeacutek

szemeacutenekrdquo (710 714) alakmaacutesai Az aacutelomban aacutetalakulnak a szerelmi haacuteromszoumlg

viszonyai Muzio aki addig arra keacutenyszeruumllt hogy passziacutevan veacutegigneacutezze baraacutetjaacutenak

eacutes szerelmeacutenek egybekeleacuteseacutet most aktiacutev eacutes potens feacuterfikeacutent teszi magaacuteeacutevaacute Valeriaacutet

eacutes ezzel egyidejűleg Fabio passziacutev szemleacutelőkeacutent tekint feleseacutege eacutes Muzio

egyesuumlleacuteseacutere Az aacutelomban egyfelől megismeacutetlődik maacutesfelől beteljesuumll a novellaacuteban

foglalt toumlrteacutenet az aacutelom ugyanis teljes szimbolikus toumlrteacutenetet aacutelliacutet a narratiacutev

reacuteszegyseacutegek eacutes hiaacutetusok helyeacutere Tovaacutebbaacute az aacutelomban uacutegy keacutepződhet meg az a

specifikus ndash szimbolikus jeloumlleacutest megkoumlvetelő ndash nyelv hogy benne egyuumlttműkoumldnek

a kuumlloumlnboumlző szemiotikai modellek Valeria egyszerre tapasztalja meg az eacutepiacuteteacuteszet

plasztikai nyelveacutet a taacutergyak anyagok eacutes illatok nyelveacutet az akusztikai eacutes vizuaacutelis

formaacutekat melyek szaacutemaacutera iacutegy alkothatjaacutek meg a valoacutesaacuteggal analoacuteg teret amelyet

kuumlloumlnboumlző szimboacutelumtartalmak toumlltenek foumll Ez a szemiotikai teacuter lehet alkalmas az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted megteremteacuteseacutere eacutes a hős sajaacutet toumlrteacuteneteacutenek

azonosiacutetaacutesaacutera

Azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk aacutelom laacutetaacutesa eacutes aacutelom szoumlvege koumlzoumltt azaz

nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy az olvasoacute előtt az aacutelom verbaacutelis

90

transzformaacutecioacuteja jelenik meg Miacuteg a hős szaacutemaacutera az aacutelom egy eacutelmeacutenyszerű keacutepet

alkot az olvasoacute előtt viszont egy nyelvileg konstituaacutelt keacutep jelenik meg Valeria

szaacutemaacutera az aacutelom aacuteteacutelhető de elbeszeacutelhetetlen Az aacutelomkeacutepeket laacutetja de Fabioacutenak

keacuteptelen azokat elbeszeacutelni Feleacutebredve mindoumlssze annyit keacutepes mondani hogy

bdquoLaacutettam laacutettamrdquo de elmondani maacuter nem tudja csak rsquotoumlbbnyelvűrsquo keacutepszerű

eacutelmeacutenyeit aacuteteacuterni eacutes e tapasztalaacutes a megeacuterteacutesre vezeti A szoumlveg szempontjaacuteboacutel pedig

az aacutelomkeacutep a nyelv vilaacutegaacuteban artikulaacuteloacutedik az elbeszeacutelő ugyanis verbaacutelisan aacutetiacuterja az

aacutelom rsquosoknyelvűrsquo eacutelmeacutenyeacutet amelynek soraacuten teljes szimbolikus toumlrteacutenet joumln leacutetre eacutes

ez leacutep a koraacutebbi rsquonem-teljesrsquo toumlrteacutenet helyeacutebe A szereplő tehaacutet rsquolaacutetjarsquo illetve rsquoaacuteteacutelirsquo

az aacutelmot melynek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesaacuteval joumlhet leacutetre az aacutelom szoumlvege Azeacutert lehet tehaacutet

az aacutelom sajaacutetos megeacuterteacutesforma az oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet

szolgaacuteloacute nyelv mert eacutepp ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg

kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint maga a

kimondhatatlan elbeszeacutelhetetlen eacutes kimeriacutethetetlen szubjektum A rsquotitokrsquo tehaacutet az

erre iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacuteben ragadhatoacute meg e kereseacutest szolgaacutelja az aacutelom

nyelve mint sajaacutetos megeacuterteacutesforma s az aacutelom-fikcioacutekeacutepzeacutes aacuteltal kiacutenaacutelt aacutellapotot az

elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutes fordiacutetja narratiacutev rendbe s toumllti fel szimboacutelumtartalmakkal melynek

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumln az aacutelomszoumlveg

TEREMTŐ MAacuteMOR ndash SZENT ŐRUumlLET

A szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető

kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek

leacutetre A mű motivikus eacutes szemantikai szintjeacuten az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek

szerteaacutegazoacute jelenteacutestartomaacutenyokat taacuternak foumll Ilyen elsőkeacutent a kiacutegyoacute motiacutevumaacutenak

uacutejra eacutes uacutejra visszateacuterő megjeleneacutese melynek soraacuten a kiacutegyoacute a hős Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik A kiacutegyoacute-motiacutevum neacutegy alkalommal jelenik meg a szoumlvegben

Muzio cselekveacuteseinek kiacuteseacuterőjekeacutent A hős Napkeletről kiacutegyoacutekat hoz hegedűjeacutet is

kiacutegyoacutebőr boriacutetja az aacuteltala jaacutetszott dallam iacuteveleacutese a kiacutegyoacutek iacutevelő mozgaacutesaacutehoz

hasonliacutet s a halaacutelosan megsebzett hőst malaacutej szolgaacuteja kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja

91

meggyoacutegyiacutetani illetve feltaacutemasztani Oumlsszetett pozitiacutev eacutes negatiacutev eacutertelemvilaacutegokat

egyaraacutent hordozoacute motiacutevumroacutel van szoacute tehaacutet mint amilyen oumlsszetett maga a hős

illetve a hőshoumlz kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysor is A kiacutegyoacute egyetemes szimboacutelum eacutes

veacutegtagok neacutelkuumlli bőreacutet bizonyos időkoumlzoumlnkeacutent levedlő aacutellat tekerőző alakja aacuteltalaacuteban

ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz mind a mitoloacutegiaacuteban mind a kereszteacuteny

szimbolikaacuteban A nap sugarait jelkeacutepezve lehet szolaacuteris szimboacutelum vagy vedleacutese

miatti meguacutejulaacutesaacuteval lunaacuteris jelkeacutep a hold időszakos meguacutejulaacutesaacutet mutatva Spiraacutelis

vagy koumlr alakuacute aacutebraacutezolaacutesai pedig utalnak a ciklikus időre eacutes a vaacuteltozoacute sorsra is

Rejtőzkoumldő eacuteletmoacutedja teacuteli aacutelma eacutes a foumlld alaacute uumlregekbe buacutejaacutesa miatt az alvilaacutegot is

megtestesiacutetheti Vedleacutese bőreacutenek meguacutejulaacutesa miatt viszont gyakran a halhatatlansaacuteg

eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutes jelkeacutepe is Tekeredő teste az agytekerveacutenyeket is felideacutezheti ezeacutert

szimbolizaacutelhatja a logikaacutet a boumllcsesseacuteget eacutes a joacutestehetseacuteget is163

A goumlroumlg

mitoloacutegiaacuteban a kehelyből kifeleacute tekerőző kiacutegyoacute Aszkleacutepiosz a gyoacutegyiacutetaacutes isteneacutenek

szimboacuteluma illetve bizonyos elkeacutepzeleacutesek szerint egyik alakvaacuteltozata is a patikaacutek

ceacutegtaacuteblaacutejaacuten is megtalaacutelhatoacute kiacutegyoacute tehaacutet a gyoacutegyulaacutest jelkeacutepezi A kiacutegyoacute Pallas

Atheacuteneacute aacutellatakeacutent a tudaacutes eacutes a boumllcsesseacuteg szimboacuteluma is az istennő tiszteleteacutere az

atheacuteni Akropoliszon kiacutegyoacutekat tartottak A kiacutegyoacute alakja a kereszteacuteny hagyomaacutenyban

is oumlsszetett jelkeacutep Vallaacutestoumlrteacutenetileg aacuteltalaacuteban misztikus erők hordozoacuteja varaacutezserejű

aacutellat164

Az eacutedenkertben a Tudaacutes faacutejaacutera tekeredve kiacuteseacutertő Gonoszt a Saacutetaacutent keacutepviseli

Moacutezes toumlrteacuteneteacuteben viszont amikor a bot kiacutegyoacutevaacute vaacuteltozik Isten jelenleacuteteacutet

bizonyiacutetva pozitiacutev tartalommal biacuter Moacutezes reacutezkiacutegyoacuteja melyet az Uacuter tanaacutecsaacutera aacutelliacutet a

pusztaacuteban a sebek orvosa vagyis eacuteletadoacute aacutellat Az Uacutejszoumlvetseacutegben pedig Jaacutenos

evangeacutelista szerint a keresztre fesziacutetett megvaacuteltoacute előkeacutepe bdquoAmikeacutepen felemelte

Moacutezes a kiacutegyoacutet a pusztaacuteban akkeacutepen kell az ember fiaacutenak felemeltetnie Hogy valaki

hiszen ő benne el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyenrdquo165

A kiacutegyoacute vedleacutese miatt is

jelkeacutepezi a halhatatlansaacutegot a kereszteacuteny szimbolikaacuteban Pozitiacutev jelenteacutestartalmat

hordoz a kiacutegyoacute Jeacutezus szavaiban is amikor azt mondja bdquoLegyetek azeacutert okosak mint

163

Vouml Sz A TOKAREV (szerk) (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988 I koumltet 27-31 164

Vouml GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth Koumlnyvkiadoacute

1978 129 165

JAacuteNOS 314-15 = KAacuteROLI Gaacutespaacuter (ford) Szent Biblia Budapest 1990 Uacutejszoumlvetseacuteg 112

92

a kiacutegyoacutekrdquo166

Turgenyev hőseacutenek komplexitaacutesaacutehoz a kiacutegyoacute ugyancsak oumlsszetett

szimboacutelumrendszere kapcsoloacutedik Muzio alakjaacutehoz egyszerre taacutersul a kiacuteseacuterteacutes a

csaacutebiacutetaacutes az oumlsztoumlnoumlsseacuteg ugyanakkor a gyoacutegyulaacutes-gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a feltaacutemadaacutes is

Napkeletről visszateacuterve kiacutegyoacutekat hoz magaacuteval eacutes veluumlk akarja elkaacutepraacuteztatni Valeriaacutet

bdquohellip[Muzio] egy letakart kosaacuterboacutel kis fuvola siacutephangjaacuteval szeliacuted kiacutegyoacutekat

kezdett hiacutevogatnihelliprdquo (715)

A keacutesőbbiekben pedig e kiacutegyoacutek segiacutetseacutegeacutevel proacutebaacutelja a tőrrel halaacutelra sebzett hőst

meggyoacutegyiacutetani-feltaacutemasztani malaacutej szolgaacuteja

bdquohellipMindegyik taacutelka koumlreacute aranyszemeacutet neacuteha megcsillantva keacutet eacutercsziacutenű kiacutegyoacute

tekeredetthellip hellipA malaacutej leeresztette kezeacutet s Muzio feje megint suacutelyosan

haacutetracsuklott a malaacutej ismeacutetelte mozdulataacutet s utaacutena az engedelmes fej is a

magaacuteeacutet A soumlteacutet folyadeacutek forrni kezdett a taacutelkaacutekban hellip s az eacuterckiacutegyoacutecskaacutek

hullaacutemvonalban tekergőztek mindegyik taacutelka koumlruumllhellip hellip s a halott mindkeacutet

szemheacuteja megremegett hellip s előtűnt aloacutela homaacutelyos szembogarahelliprdquo (731)

Mindezeken tuacutel a kiacutegyoacute-motiacutevum a zeneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben is előfordul Muzio

hegedűjeacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja eacutes maga a dal azaz a diadalmas szerelem dalaacutenak

dallamiacuteve a kiacutegyoacute bdquoiacutevelőrdquo mozgaacutesaacuteval analoacuteg

bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső

hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo (715)

A kiacutegyoacute tehaacutet egy olyan kettős motiacutevumrendszerben kapcsoloacutedik Muzioacute alakjaacutehoz

amelyben a kiacutegyoacute egyfelől a kiacuteseacutertő csaacutebiacutetoacute hős attribuacutetuma maacutesfelől pedig a

feltaacutemadaacutest eacutes az uacutejjaacuteszuumlleteacutest jeloumllő motiacutevum a toumlrteacutenetben illetve a rsquohalhatatlanrsquo

166

MAacuteTEacute 1016 I m 15

93

oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető eacutes fennmaradoacute zene mint az rsquoaacutetoumlroumlkiacutetőrsquo műveacuteszi nyelv

meguacutejulaacutesaacutenak eacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek szimboacuteluma

Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik a hold-motiacutevum megjeleneacutese amely

szinteacuten oumlsszefuumlggeacutesbe keruumll a folyamatosan meguacutejuloacute eacutes tovaacutebbeacutelő zeneacutevel mint

műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacuteddal A hold is egy komplex ősi szimboacutelum a lunaacuteris

szimbolika egyszerre ideacutezi fel a szeacutepseacuteget a tisztasaacutegot a beacutekesseacuteget a hűseacuteget eacutes a

teljesseacuteget baacuter a hold mindig is a nőhoumlz az oumlroumlk nőiseacuteghez kapcsoloacutedoacute szimboacutelum

volt ami toumlbb dologboacutel is koumlvetkezett peacuteldaacuteul a női test ciklikus műkoumldeacuteseacutenek eacutes a

Hold faacutezisainak oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel A nőiseacuteg e megnyilvaacutenulaacutesa teszi bdquoholdkoacuterossaacuterdquo

Muzioacutet aki oumlntudatlanul eacutes egyben megaacutelliacutethatatlanul elindul Valeria feleacute az

eacutejszakaacuteban s a hősnő is őt keresi eszmeacuteletlenuumll A keacutet holdkoacuteros elindul egymaacutes feleacute

Muzio bdquomozdulatlan arca nevet a holdfeacutenybenrdquo (726) Azonban a legtoumlbbszoumlr meacutegis

ndash a kiacutegyoacute-motiacutevumhoz hasonloacutean ndash a hold megjeleneacuteseacutevel paacuterhuzamosan megszoacutelal

a zene A hold ciklikussaacutegaacuteval analoacuteg a zene oumlroumlkkeacute uacutejjaacuteszuumllető felcsenduumlleacutese

bdquohellip s mindketten leacutelegzet-visszafojtva veacutegighallgattaacutek a dalt Mikor az utolsoacute

hang is elhalt felhő moumlgeacute rejtőzkoumldoumltt a holdrdquo (718)

bdquohellipA rideg feacutenyű holdvilaacuteg mindent eloumlntoumltt a kertbenhellip hellips laacutem hirtelen

megint felhangzik a muacutelt eacutejjel hallott dalrdquo (722)

Muzio alakjaacutet a szoumlvegben egy suacutelyponti mitoloacutegiai koacutedra utaloacute

metaforarendszer is eacutertelmezi A hős aacutellandoacute attribuacutetumaivaacute vaacutelnak ugyanis egy

goumlroumlg istenseacuteg Dionuumlszosz ismertető jegyei eacutes rsquojelveacutenyeirsquo tovaacutebbaacute a hozzaacutejuk

kapcsoloacutedoacute cselekmeacutenysorok toumlrteacutenetek eacutes hataacutesok koumlzoumltt is analoacutegia teremtődik Az

elsődlegesen szembetűnő analoacutegia a bor mint Muzio eacutes Dionuumlszosz koumlzoumls

attribuacutetuma Muzio borral teacuter haza Napkeletről eacutes rendre borral kiacutenaacutelja haacutezigazdaacuteit

bdquoVacsora koumlzben Muzio megkiacutenaacutelta baraacutetait siraacutezi borralrdquo (715) Dionuumlszosz a szőlő

a bor a maacutemor istene Zeusz tette azzaacute ugyanis Dionuumlszosz volt az aki elhozta az

94

első szőlővenyigeacutet az embereknek167

A Nuumlsza hegyeacuten szatiacuterokkal eacutes nimfaacutekkal

nevelkedett fel Itt fedezte fel a bort is A szatiacuter mint az istenseacuteg kiacuteseacuterője szinteacuten

megjelenik a novellaacuteban

bdquo[Valeria] Melleacutere ejtett fejjel teacuterdeacuten oumlsszefogott keacutezzel uumllt egy padon

moumlgoumltte pedig a cipruslombok zoumlldjeacuteből kivaacutelva kaacuteroumlrvendő mosolytoacutel

eltorzult arccal csucsoriacutetott ajkaacutet siacutepjaacutera illesztve aacutellt egy maacutervaacutenyszatiacuterrdquo

(720)

Dionuumlszosz ereje a foumlld megfeacutekezhetetlen buja bőseacutegeacutevel fuumlgg oumlssze a

termeacutekenyseacuteget biztosiacutetoacute nedvesseacuteggel a faacutekkal s ezek koumlzoumltt is a legfeacutektelenebb

bőseacuteggel burjaacutenzoacute repkeacutenyt eacutes a felszabadiacutetoacute maacutemor italaacutet adoacute szőlőtőkeacutet tekintetteacutek

Dionuumlszosz ajaacutendeacutekaacutenak illetőleg a Dionuumlszoszban oumlsszpontosuloacute bőseacuteg

megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Mind a bőseacuteg mind a termeacutekeny nedvesseacuteg Muzio

attribuacutetumaacutevaacute vaacutelik a toumlrteacutenetben Napkeletről szaacutemtalan kinccsel teacuter haza s

Valeriaacuteval eacutejszaka esőben talaacutelkoznak eacutes mindketten nedvesen teacuternek meg

hajleacutekaikba bdquo[Fabio] Megeacuterintette s esőcseppeket eacuterzett ruhaacutejaacuten hajaacutenhelliprdquo (722)

Dionuumlszosz neacuteha tigrisfogaton vezeti meneteacutet a tigrisek gyeplője szőlőinda eacutes az

isten kezeacuteben a repkeacutennyel eacutes szőlőlombbal koumlruumllfont fenyőtobozban veacutegződő

hosszuacute szuumlreti botja a thuumlrszosz suhog168

A novellaacuteban a malaacutej tigrisfarokkal

oumlvezett ruhaacuteban kiacuteseacuteri gazdaacutejaacutet Muzioacutet

bdquohellipMuzio előtt tőle keacutet leacutepeacutesre a malaacutej nyurga alakja magasodott

tigrisfarokkal oumlvezett tarka goumlroumlgoumls brokaacutetkoumlpeny volt rajtardquo (730)

Egymagaacuteban leginkaacutebb a bor az ami Dionuumlszosz teljesseacutegeacutet valamelyest

megkoumlzeliacuteti Ezeacutert epiphaniaacuteja megjeleneacutese az emberek koumlzoumltt elsősorban a

szőlőműveleacutessel eacutes a borral fuumlgg oumlssze Dionuumlszosz azonban az egyetlen a goumlroumlg

istenek koumlzoumltt akinek olyan koumlveteleacutest tulajdoniacutetottak hogy tisztelője vele

167

Vouml Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I koumltet I m 664-665 168

Vouml Andrew DALBY The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

95

azonosuljon Ez a novellaacuteban is artikulaacuteloacutedik meacutegpedig uacutegy ahogyan Valeria

rsquoazonosulrsquo Muzio-Dionuumlszosszal ugyanazt az aacutelmot laacutetja illetve eacutejszaka egyszerre

indulnak el rsquoholdkoacuterosanrsquo egymaacutes feleacute tovaacutebbaacute amikor Fabio tőrrel megsebzi

Muzioacutet Valeria felkiaacutelt a faacutejdalomtoacutel eacutes oumlsszeesik Azt tartottaacutek hogy Bakkhosz

hivője maga is bakkhosszaacute illetőleg ha nő bakkheacutevaacute vaacutelhat A dionuumlszoszi

arckifejezeacutes halandoacute ember arcaacutera is kiuumllhet a dionuumlszoszi leacutenyeget halandoacute ember is

magaacutera oumlltheti ezeacutert aacutebraacutezolhatjaacutek aacutelarccal Valeria arca iacutegy vaacuteltozik meg a ceciacuteliai

bdquoszent arckifejezeacutesrdquo iacutegy fordul aacutet dionuumlszoszi bdquouumldvoumlzuumllt mosollyaacuterdquo (727)

Muzio ndash hazateacuterte utaacuten ndash kis esti uumlnnepleacutest rendez haacutezigazdaacuteinak a

pavilonban zeneacutevel mutatvaacutenyokkal eacutes borral ami Dionuumlszosz uumlnnepeacutet a dionuumlsziaacutet

ideacutezi meg ahol jelen vannak az ibolyakoszoruacutes muacutezsaacutek is (Dionuumlszoszt a sziacutenjaacutetszaacutes

patroacutenusakeacutent is tisztelik) Dionuumlszoszt is ezzel az uumlnneppel kapcsolatban nevezteacutek

melpomenosnak azaz rsquoeacuteneklőnekrsquo mint Melpomeneacutet tehaacutet eacuteppen azt a muacutezsaacutet akit

a keacutesőbbiek a trageacutediakoumllteacutes istennőjekeacutent emliacutetenek Dionuumlszosz a muacutezsaacutekhoz

menekuumllt a marcangoloacute eacutes oumlnmarcangoloacute maacutemor kitombolta magaacutet csak a muacutezsaacutek

hataacuteskoumlreacuteben műkoumldik tovaacutebb mint teremtő alkotoacute maacutemor isteni ihlet az a szent

őruumllet ndash mania ndash amely Platoacuten szerint minden műveacuteszi alkotaacuteshoz

elengedhetetlen169

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes

a dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja ami ndash hasonloacutean a Diadalmas szerelem

dala (1881) előtt csaknem egy eacutevtizeddel megjelent A trageacutedia szuumlleteacuteseacuteben

(1872)170

kifejtett nietzschei műveacuteszetfelfogaacuteshoz ndash az alkotoacuteműveacuteszet fejlődeacuteseacuteben

eacutes kibontakozaacutesaacuteban feltaacuterja az apolloacuteni eacutes a dionuumlszoszi jelleg jelen esetuumlnkben a

rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacutet

Egyik sem a valoacutesaacuteg mimetikus megjeleniacuteteacutese az egyik az aacutelom a maacutesik a maacutemor

birodalma A Diadalmas szerelem dalaacuteban a festő Fabio eacutes a zeneacutesz Muzio

alakjaiban eacutes a hozzaacutejuk koumltődő cselekmeacutenysorokban a keacutet műveacuteszetisten Apolloacuten

eacutes Dionuumlszosz jellemzői attribuacutetumai illetve az alakjukhoz kapcsoloacutedoacute

169

Vouml Hugh BREDIN Liberato SANTORO-BRIENZA Philosophies of Art and Beauty Introducing

Aesthetics Edinburgh 2000 31 170

Vouml Friedrich NIETZSCHE A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus Budapest Euroacutepa

Kiadoacute 1986

96

alkotaacutestiacutepusok vagy alkotoacutei aktusok vannak koacutedolva171

A joacutezan aacutelombeacuteli keacutepeket

leacutetrehozoacute Apolloacuten a plasztikus formaadaacutes a laacutetszatteremteacutes a szemleacuteletes alkotaacutes

istene miacuteg a megittasult maacutemorban alkotoacute Dionuumlszosz a laacutetszatokat eacutes a formaacutekat

bontoacute magaacuteval ragadoacute zeneacuteeacute A feacutenyistenseacuteg a napsugaras Apolloacuten ndash ahogyan az

bdquoaranyszőkerdquo Fabio (710) ndash a belső fantaacuteziavilaacuteg szeacutep laacutetszata foumlloumltt is uralkodik

műveacuteszete tartoacutezkodoacute naiacutev eacutes boumllcs nyugalom jellemzi (vouml Fabio Ceciacutelia-

portreacutejaacutenak alkotaacutestoumlrteacuteneteacutevel) Dionuumlszosz mint boristen pedig műveacuteszeteacutevel

maacutemorhoz hasonloacute aacutellapotot ideacutez elő (vouml Muzio előadaacutesaacuteval a dal

megszoacutelaltataacutesaacuteval zeneacuteje hataacutesaacuteval) Turgenyev tehaacutet uacutejraiacuterja ezt az eacutelet- eacutes

műveacuteszetfelfogaacutest Fabio alakjaacuteban az apolloacuteni nyugodtsaacuteggal eacutes naivsaacuteggal Muzio

alakjaacuteban pedig a dionuumlszoszi elragadottsaacuteggal Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet festi

Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkot zeneacutel

szatiacuter eacutes tigris kiacuteseacutereteacuteben a bőseacuteg megnyilvaacutenulaacutesaacuteval szaacutemtalan kinccsel eacutes

termeacutekeny nedvesseacuteggel teacuter vissza Napkeletről az alkotoacute a rsquomelpomenosrsquo a zeneacutesz

ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel eacutes bdquoholdkoacuterosanrdquo dionuumlszoszi

szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban rsquomaniarsquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet a dalt a

diadalmas szerelem dalaacutet

KETTŐS FOGANTATAacuteS EacuteS KETTŐS OLVASAT

A verbaacutelisan rsquoneacutemarsquo Muzio Napkeletre utazik mert keacuteptelen veacutegigneacutezni szerelmeacutenek

elveszteacuteseacutet Uacutej utat keres oumlnmaga eacutes a beteljesuumlleacutes feleacute A hős azonban nem tud

verbaacutelisan kiegeacuteszuumllni rsquoneacutemasaacutegaacutetrsquo verbaacutelis beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet nem tudja feloldani

bdquoEleacuterte Kiacutena eacutes Tibet hataacuteraacutet ahol a dalai laacutemaacutenak nevezett eacutelő isten keskeny

szemű szoacutetalan ember keacutepeacuteben lakik a foumlldoumlnrdquo (714)172

171

Az apolloacuteni eacutes dionuumlszoszi princiacutepiumot Danuše Kšicovaacute is emliacuteti de nem bocsaacutetkozik annak

kifejteacuteseacutebe Vouml Дануше КШИЦОВА Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 121-130 172

Kiemeleacutes tőlem ndash S J

97

Muzio oumlnmagaacutet keresi eacutes oumlnmagaacutet talaacutelja meg a keskeny szemű szoacutetlan (Muzio alak-

eacutes szemeacutelyiseacutegjegyei) dalai laacutemaacuteban tovaacutebbaacute a neacutema malaacutejban aki a szolgaacutelataacuteba

szegődik A rsquoneacutemarsquo hős tehaacutet nem egeacuteszuumll ki hanem csak megkettőzi oumlnmagaacutet ndash

tovaacutebbra is neacutema tartomaacutenyokba keruumll Ez azonban lehetőveacute teszi hogy meacuteg inkaacutebb

elmeacutelyuumlljoumln a zene nyelveacuteben Nem verbaacutelisan felel Valeria keacuterdeacuteseacutere hogy

foglalkozott-e zeneacutevel utazaacutesa koumlzben ndash a vaacutelasz zeneacuteben artikulaacuteloacutedik

bdquoMuzio feleletuumll előhozatta hegedűjeacutet de neacutegy helyett haacuterom huacuterja volt felső

reacutesze keacutekes kiacutegyoacutebőrrel volt bevonva naacutedboacutel keacuteszuumllt veacutekony vonoacuteja pedig

feacutelkoumlr alakuacute volt s a legveacutegeacuten hegyesre csiszolt gyeacutemaacutent csillogottrdquo (715)

A zeneacuteben artikulaacutelt vaacutelasz a leiacutert szoumlveg szintjeacuten pedig Muzio hegedűjeacutenek

diszkurziacutev modelljeacuteben konstituaacuteloacutedik Muzio hegedűje illetve a hangszer leiacuteraacutesa in

nuce oumlnmagaacuteban hordozza a novellaacuteban foglalt toumlrteacutenet projektjeacutet a hangszer

diszkurziacutev modellje előveacutetelezi a szuumlzseacutet a szereplők viszonyait vagyis a hangszer

verbaacutelis leiacuteraacutesaacuteban a szerelmi haacuteromszoumlg toumlrteacuteneteacutet elbeszeacutelő narratiacuteva csiacuteraacutejaacutet

fedezzuumlk foumll A haacuterom huacuter az egymaacutessal szoros kapcsolatban aacutelloacute haacuterom

rsquomegszoacutelaloacutersquo hősre utal akik egyenkeacutent a toumlrteacutenet kuumlloumlnboumlző reacuteszeit toumlltik be

ahogyan a haacuterom huacuter is a zenei textus a dal kuumlloumlnboumlző regisztereit eacutes tartomaacutenyait

szoacutelaltatja meg a hegedű korpuszaacutet kiacutegyoacutebőr boriacutetja ami a hangszert megszoacutelaltatoacute

hős Muzio attribuacutetuma feacutelkoumlriacutevű vonoacuteja Fabio alakvonaacutesait viseli (Vouml bdquoFabio

aranyszőke szemoumlldoumlke finom feacutelkoumlrt rajzolt tiszta eacutes sima homlokaacuterardquo ndash 710) a

vonoacute veacutegeacutere pedig a csillogoacute tiszta gyeacutemaacutent Valeria alakmaacutesa van tűzve ami

egyben erotikus jelkeacutepe is a hősnő eacutes Fabio egybekeleacuteseacutenek A gyeacutemaacutenttal eacutekesiacutetett

vonoacute raacuteborul a hangszertestre a hegedű korpuszaacutera Muzio oumlnmagaacuteban hordozza azt

a keacutet embert akik egeacutesz eacuteleteacutet meghataacuteroztaacutek az egykor elvaacutelaszthatatlan

gyermekkori baraacutetjaacutet valamint szerelmeacutet akik ketten azoacuteta maacuter egybekeltek s magaacutet

a hegedűt a szerelmeacutet elvesziacutető hős Muzio szoacutelaltatja meg Muzsikaacuteja kettős

eacuterzelemvilaacutegot fejez ki egyfelől bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacuteserdquo maacutesfelől

viszont bdquodiadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamrdquo (720) Muzio tehaacutet tuacutelleacutep

98

trageacutediaacutejaacuten a beteljesuumlletlen szerelem faacutejdalmaacuten beszeacutedvaacutelsaacutegaacuten termeacuteketlen

verbalitaacutesaacuten mert megtalaacutelja oumlnnoumln leacutenyegiseacutegeacutenek sajaacutet megnyilatkozaacutesmoacutedjaacutet a

zene nyelveacuteben eacutes a dalt a rsquodiadalmas szerelem dalaacutetrsquo mint zenei szoumlveget aacutelliacutetja az

elvesziacutetett szerelem helyeacutere Ennek a zenei textusnak lesz az ekvivalense a

Diadalmas szerelem dala ndash műfaji indexet is magaacuteban foglaloacute ndash ciacutemet viselő szoumlveg

Tehaacutet Muzio hegedűje eacutes az azt leiacuteroacute metaforikus nyelv az elbeszeacuteleacutes teacutemaacutejaacutet fogja

oumlssze valamint rsquomegszoacutelaltatjarsquo azt a dalt vagyis zenei textust amely a zene

szemiotikai rendszereacuteben beszeacuteli el a haacutermas szerelem toumlrteacuteneteacutet

Azonban nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel hogy miacuteg a hős szempontjaacuteboacutel a

zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban verbaacutelis ndash narratiacutev eacutes diszkurziacutev ndash nyelven jut

el ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt Ekkor beszeacutelhetuumlnk az

intermedialitaacutes fogalmaacuteroacutel173

A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo egyfelől azon a

csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a verbaacutelis szoumlveg

csatornaacutejaacuten Jurij Lotman szerint az egyik szemiotikai rendszerből a maacutesikba valoacute

aacutetmenet soraacuten a szoumlvegben szemantikai fordiacutetaacutes174

zajlik le a kuumlloumlnboumlző

jelrendszerek koumlzoumltt fordiacutetaacutesi viszony aacutell fenn a rsquojeltaacutergyrsquo ugyanaz de minden uacutej

jelhasznaacutelat uacutej jelenteacutest tulajdoniacutet neki Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet

hogy a szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquopanaszos volt az eacuterchuacuterok zengeacutesehelliprdquo bdquoszenvedeacutelyes dallam aacuteradt szeacutepen

iacutevelve mint az a kiacutegyoacute mely a felső hegedűreacuteszt boriacutetottahelliprdquo bdquos olyan

tűzzel olyan diadalmas oumlroumlmmel feacutenylett eacutes lobogott a dallamhelliprdquo (715)

A dal a dallam felveszi a tűz a feacuteny a vilaacutegiacutetoacute eacutegitestek a nap a hold

cselekveacutesattribuacutetumait (bdquofeacutenylett lobogottrdquo) a zenei hangok tehaacutet szavakkal

csereacutelődnek fel iacutegy a szerző nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

173

Vouml Ю М ЛОТМАН О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри мыслящих

миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute

Peacutecs Janus Pannonius Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43 174

I m 21

99

eacutes megszuumlletik az iacutegy megformaacutelt uacutej turgenyevi szemantika Muzio eacutes Valeria a zene

nyelveacuten kommunikaacutelnak koumlzoumls beszeacutedmoacutedjuk a zene szemiotikai rendszere (bdquoMuzio

raacutekezdett az utolsoacute dalrahellip hellipfeacutenylett eacutes lobogott a dallamhellip hellipValeriaacutenak elszorult

a sziacutevehelliprdquo ndash 720) s mindezt a szerző a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacuteval juttatja el az

olvasoacutehoz A hős alanyisaacutega a zene nyelveacuten tud kiteljesedni amikor verbaacutelis beszeacutede

vaacutelsaacutegba jut Megjelenik tehaacutet a zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye s a szerző

megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet azaacuteltal hogy szavakat helyez a hangok helyeacutere A

hallott zene nem rsquohallhatoacutersquo a szoumlvegben hanem csak szavakkal aacutelliacutethatoacute elő

meacuteghozzaacute a szavak metaforikus hasznaacutelata reacuteveacuten Iacutegy tud kifejezeacutesre jutni az a

szubjektiacutev neacutezőpont melyen keresztuumll az elbeszeacutelő rsquoleiacuterjarsquo azokat a zenei hangokat

amelyeket a szereplő hall vagyis a zene nyelveacutenek elbeszeacutelői aacutetiacuteraacutesa nyomaacuten uacutej

szemantikai tartomaacuteny taacuterul fel

A hangszer aacuteltal megszoacutelaltatott zenei textuacutera a diadalmas szerelem dala

tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei ekvivalense A

novella a dal megszoacutelalaacutesaacuteval zaacuterul

bdquoEgy szeacutep őszi napon Fabio befejezte Szent Ceciacutelia keacutepeacutet Valeria az orgona

előtt uumllt s ujjai vaacutendoroltak a billentyűkoumlnhellip Egyszerre akarataacuten kiacutevuumll

megszoacutelalt a keze alatt a diadalmas szerelem dala melyet Muzio jaacutetszott

valamikor ndash s abban a pillanatban haacutezassaacutegkoumlteacutesuumlk oacuteta előszoumlr megeacuterezte

magaacuteban egy uacutej keletkező eacuteletnek a remegeacuteseacutethelliprdquo (733)

A dal fogalma megkettőződik eacutes az elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be Valeria

keze alatt az orgona billentyűin eacutes regiszterein megszuumlletik a dallam eacutes egyuacutettal

eacuteleteacuteben előszoumlr eacuterzi hogy gyermeke szuumlletik A festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a szoumlveg vagyis az iacuterott turgenyevi szoumlvegmű

100

IV FEJEZET

AZ ELMUacuteLAacuteS NYELVE ALAKMAacuteS EacuteS AacuteTALAKULAacuteS

A KLARA MILICS (A HALAacuteL UTAacuteN) C ELBESZEacuteLEacuteSBEN

hitte hogy az emberi leacutelekben titkok vannak

amiket neacuteha meg lehet laacutetni

de megeacuterteni ndash lehetetlen 175

(Turgenyev Klara Milics)

POE NYOMAacuteBAN

bdquoElkuumlldtem M M Sztaszjulevicsnek A Halaacutel utaacuten ciacutemű elbeszeacuteleacutesemet Ebben egy

olyan fiatalemberről van szoacute aki akkor szeret bele egy sziacuteneacutesznőbe miutaacuten az

meghalt ndash ez egy pszicholoacutegiai etűdrdquo176

A haldokloacute Turgenyev 1882 augusztusaacuteban

fejezi be utolsoacute elbeszeacuteleacuteseacutet amelyet eredetileg A halaacutel utaacuten (laquoПосле смертиraquo)

ciacutemmel kuumlld el Mihail Sztaszjulevicsnek a Вестник Европы ciacutemű folyoacuteirat

főszerkesztőjeacutenek A kiadoacutei-szerkesztői jogokat gyakorloacute Sztaszjulevics azonban a

Klara Milics ciacutemzeacutest javasolja melybe Turgenyev belegyezik majd a keacutesőbbiekben

a kiadoacutei hagyomaacuteny a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ndash lsquoКлара Милич (После смерти)rsquo

kettős ciacutemzeacutest veacuteglegesiacuteti Turgenyev előszoumlr ismerőseitől (Polosznkajaacutetoacutel a

sziacuteneacutesznő Szavinaacutetoacutel eacutes az iacuteroacutenő Maklakovaacutetoacutel) hallja előszoumlr a fiatal sziacuteneacutesznő

175

Az elbeszeacuteleacutes magyar nyelvű fordiacutetaacutesaacutet a disszertaacutecioacute a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel a koumlvetkező kiadaacutes

alapjaacuten ideacutezi Ivan TURGENYEV A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos)

Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130 A tovaacutebbiakban e fejezet soraacuten Turgenyev szoumlvegeacutere

zaacuteroacutejelesen utalok a lapszaacutem feltuumlnteteacuteseacutevel 1085 176

И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в двенадцати томах Москва 1956 Т8 589 (Sajaacutet

fordiacutetaacutes ndash S J)

101

Kadmina tragikus toumlrteacuteneteacutet aki 1881 novembereacuteben oumlngyilkos lett Osztrovszkij

Vaszilisza Melentyeva ciacutemű darabjaacutenak előadaacutesa koumlzben amelyben a főszerepet

jaacutetszotta megmeacutergezte magaacutet177

Ezt koumlvetetően egy fiatal zooloacutegus bizonyos

Alenyicin aki ekkor ndash előszoumlr eacutes utoljaacutera ndash laacutetja Kadminaacutet oly meacuterteacutekben beleszeret

a sziacuteneacutesznőbe hogy e szerelem feacutektelen erővel pszichoacutezis formaacutejaacuteban valamint

hallucinaacutecioacutes rohamokban eacutes laacutezaacutelmokban toumlrt raacute a nő halaacutela utaacuten Turgenyev

eacuterdeklődeacuteseacutet felkeltette a toumlrteacutenet erről tanuacuteskodik Polonszkajaacutenak iacuterott levele

bdquoHallatlanul izgalmas pszicholoacutegiai teacutenyt meseacutelt nekem a halaacutel utaacuteni szerelem

jelenseacutegeacutetrdquo178

Amikor leveleacuteben a Klara Milics teacutemaacutejaacuteul szolgaacuteloacute megtoumlrteacutent esetről

iacuter előteacuterbe keruumll Poe neve eacutes jelentőseacutege bdquoEbből egy Edgar Poe-feacutele feacutelig

fantasztikus elbeszeacuteleacutest lehetne iacuternirdquo179

Turgenyev toumlbbszoumlr is emliacuteti leveleiben Poe-

t Paacuterizsban bizonyaacutera olvassa Baudelaire 1850-es eacutevekben megjelenő Poe-

fordiacutetaacutesait amelyek ma is megtalaacutelhatoacutek Turgenyev Orjol-ban őrzoumltt koumlnyvtaacuteraacuteban

Poe novellaacutei kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Morella a Ligeia eacutes az Eleonora ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseinek hataacutesa a titokzatos moacutedon reinkarnaacuteloacutedoacute alakmaacutesok eacutes

alaktranszformaacutecioacutek a halaacutelon tuacuteli szerelem jelenseacutege egyeacutertelműen tetten eacuterhető

Turgenyev Klara Milics ciacutemű novellaacutejaacuteban Tovaacutebbi ilyen poe-i hataacutes Turgenyevneacutel

a szerelem akaratunktoacutel fuumlggetlen elemi erővel feltoumlrő tragikuma a halaacuteleacutet

meghaladoacute ereje vagy hatalma illetve ezzel egyuumltt a halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya Poe-naacutel azonban a rsquolove storyrsquo romantikaacuteja meacuteg

erőteljesen a goacutetikus groteszkkel keveredik vagy olykor a goacutetikus borzalomboacutel

formaacuteloacutedik ki a szerelmi toumlrteacutenet Turgenyev eseteacuteben elsősorban a poe-i eacuten-

transzformaacutecioacutek az alakmaacutes- eacutes hasonmaacutes-problematika a szeretet eacutes a gyűloumllet

binaacuteris oppoziacutecioacuteja az alteregoacutekereseacutesben a maszk aacutelarc eacutes azzal egyuumltt az időleges

identitaacutes eacutes azonossaacutegkereseacutes probleacutemaacuteinak hataacutesa figyelhető meg (vouml Poe William

Wilson Az aacuteruloacute sziacutev A fekete macska Egy hordoacute amontillado Morella Ligeia

Eleonora c novellaacuteival) kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Klara-transzformaacutecioacutek a hős (Aratov)

reflexioacuteiban visszateacuterő alakmaacutesok soraacuteban a Klara Milicsben Poe iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

177

I m 588 178

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 179

I m (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

102

rendkiacutevuumlli tudatossaacuteggal fesziacuteti veacutegletekig a keacutetelyt a habozaacutest az őrjiacutető

bizonytalansaacutegot meacutegis narraacutetorai szenvedeacutelyesen vaacutegynak egyfajta racionaacutelis

magyaraacutezatra mikoumlzben keacutetelkedeacuteseik eacuteppen ellenkező hataacutest eacuternek el Poe nem

bizonyossaacutegot keres hanem elkeacutepzelhető vaacutelaszokat Nem ragaszkodik egyfeacutele

megoldaacuteshoz toumlbbszoumlr visszateacuter egy-egy teacutemaacutehoz de mindig a lehetseacutegest kutatja

Azeacutert fordul el a kuumllső rsquoreaacutelisrsquo vilaacutegtoacutel hogy az ember belső taacutejai feleacute vegye az

iraacutenyt180

Elsősorban a hangulatteremteacutes nagymestere volt reacutemtoumlrteacuteneteiben nem

talaacuteljuk magukat a reacutemeket Az Usher-haacutez rettenetes zajait az eacutelve eltemetett nő

keacutetseacutegbeesett szabadulaacutesi kiacuteseacuterletei okozzaacutek Ligeia egy titokzatos moacutedon

reinkarnaacuteloacutedott nő a fekete macska pedig csupaacuten az őruumllt bűntudat megtestesuumlleacutese

tehaacutet nem reacutemek csupaacuten belső gyoumltrelmeik hallucinaacutecioacuteik beteges bűntudatuk vagy

eacuterzeacutekeleacutesi zavaraik miatt megbomlott elmeacutek vagy maacuteshol a hatalmas akarat

bosszuacutevaacutegy vagy szerelem aacuteltal a halaacutelon is győzedelmeskedő lelkek181

Poe szaacutemaacutera a novellaacutet valamilyen egyszeri a toumlrteacutenet veacutegeacuten megjelenő

hataacutes jellemzi eacutes ezeacutert a novella minden maacutes elemeacutenek e hataacuteshoz kell

hozzaacutejaacuterulnia Poe szerint az egeacutesz műben nem lehet egyetlen olyan leiacutert szoacute sem

amely koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll ne ezt az előzetesen meghataacuterozott ceacutelt szolgaacutelnaacute

Ahogyan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja ciacutemű esszeacutejeacuteben iacuterja e hataacutes a leacutelek eacutes az intellektus

tartomaacutenyait eacuterintő effektus amely az esemeacuteny eacutes tonalitaacutes vagy az esemeacutenyek

megfelelő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten eacuterhető el182

Poe szerint a halaacutel teacutemaacuteja az amely

leginkaacutebb megragadhatoacute a szaacutemaacutera legproduktiacutevabb tonalitaacutessal a melankoacuteliaacuteval

amely ndash Babits fordiacutetaacutesaacuteban ndash bdquoa koumllteacuteszet legjogosultabb toacutenusardquo183

kuumlloumlnoumlskeacuteppen

a szeacutepseacuteg eacutes a halaacutel teacutemaacutejaacutenak paacuterhuzamos felleacutepteteacuteseacutevel Eacutepp ezeacutert Poe szaacutemaacutera az

irodalmi szoumlveg legvonzoacutebb teacutemaacuteja nem maacutes mint egy szeacutep nő halaacutelaacutenak a

megjeleniacuteteacutese184

Poe refreacuten-elmeacutelete nemcsak a versre korlaacutetozoacutedik s Poe

180

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980 107-119 181

Vouml ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967 92-107 182

Vouml Edgar Allan POE The Philosophy of Composition Chicago 1977 Hivatkozaacuteskeacutent itt azeacutert az

eredeti Poe-szoumlveget jeloumlloumlm meg mert a Babits-fordiacutetaacutestoacutel elteacuterően sajaacutet fordiacutetaacutesomban alkalmazom a

poe-i fogalmakat 183

Edgar Allan POE A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = Edgar Allan Poe vaacutelogatott

művei Budapest Euroacutepa 1981 837 184

Poe hiacuteres eszteacutetikum-definiacutecioacuteja (bdquoegy szeacutep nő halaacutela a legpoetikusabb teacutema a vilaacutegonrdquo) keacutesőbb a

szimbolista eacutes dekadens nőaacutebraacutezolaacutes egyik alapvető forraacutesa lett I m 837

103

hangsuacutelyozza hogy műfajtoacutel fuumlggetlenuumll az azonos tonalitaacutesban valoacute ismeacutetlődeacutes

identitaacutest formaacutel185

A turgenyevi iacuteraacutesmoacutedban ugyaniacutegy nyomon koumlvethetjuumlk a

sajaacutetos fonikus ekvivalenciaacutekat a szerző lirizaacuteloacute proacutezaacutejaacuteban peacuteldaacuteul a Laacutetomaacutesok

ismeacutetlődő hangszekvenciaacuteiban vagy a Klara Milics repetitiacutev intertextuaacutelis

inzertjeiben

Miacuteg Poe-naacutel az emleacutekezeacutes a szerelmi emleacutek ereje keacutepezi a halaacutelt az eacutelettel

oumlsszekoumltő hidat a bdquovisszaemleacutekezőrdquo megideacutező szerelem hozza vissza a holtat addig

Turgenyev eseteacuteben az emleacuteknyom annak hiaacutenya majd az emleacutekezeacutes mint

interpretaacutecioacutes koacuted koumlti oumlssze a halaacutelt az eacutelettel a muacuteltat a jelennel meacuteghozzaacute uacutegy

hogy az eacuteletvilaacutegi tapasztalatokat intertextus bevonaacutesaacuteval azaz tanult szoumlvegekből

meriacutetett uacuten szemantikus emleacutekezettel egeacutesziacuteti ki A poe-i alternatiacutev vagy ellenteacutetes

szemeacutelyiseacutegekkel foumllruhaacutezott hasonmaacutesok a titokzatos reinkarnaacutecioacutek vagy

alakmaacutesok Turgenyevneacutel maacuter egy tudatosan feleacutepiacutetett szintagmatikus sort keacutepeznek

amelyben a kereső tudat szaacutemaacutera eleacuterkező alak-transzformaacutecioacutek illetve alak-

reprezentaacutecioacutek alkotjaacutek e szintagmatikus seacutema egyes aacutellomaacutesait Oumlsszefoglalva joacutel

megfigyelhető hogy a poe-i rendező elvek uacutegymint a toacutenustonalitaacutes a fonikus

ekvivalenciaacutek az emleacutekezetemleacutekezeacutes a hasonmaacutesalakmaacutes probleacutemaacuteja szerves

reacuteszeacutet keacutepezik annak a kompoziacutecioacutes eljaacuteraacutesrendnek amelyek menteacuten Turgenyev

titok-proacutezaacuteja szerveződik kuumlloumlnoumlskeacutepp a Klara Milics ciacutemű elbeszeacuteleacutese Ezen

eljaacuteraacutesoknak tovaacutebbi kifejteacutese a soron koumlvetkező alfejezetekben toumlrteacutenik

A titok-proacutezaacuteban megfigyelhető legerősebb poe-i paacuterhuzam a hataacuter a

hataacuteraacutetleacutepeacutes a hataacuterra vagy hataacuterhelyzetbe eacuterkezeacutes jelenseacutege eacutelet eacutes halaacutel evilaacuteg eacutes

tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt huacutezoacutedoacute mezsgye megtapasztalaacutesa Maacuter Dosztojevszkij is a hataacuterok

megeacuteleacuteseacutet emeli ki fő sajaacutetossaacutegkeacutent Poe fantasztikus szoumlvegei kapcsaacuten ami Poe

egeacutesz munkaacutessaacutegaacutera jellemző Dosztojevszkij szerint Poe mindig a legkiveacutetelesebb

valoacutesaacutegot vaacutelasztja186

Poe-roacutel Baudelaire is megaacutellapiacutetja hogy bdquosenki sem meseacutelte el

maacutegikusabb erővel az emberi eacutelet kiveacuteteleitrdquo187

A turgenyevi titok-novellaacutekban a hős

szaacutemaacutera mindig egy termeacuteszetfoumlloumltti esemeacuteny teszi lehetőveacute hogy tuacutelleacutepjen az őt

185

Edgar Allan POE The Philosophy of Composition I m 186

Ideacutezi ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II 369 187

I m

104

meghataacuterozoacute oumlsszefuumlggeacuteseken gondoljunk csak az elbeszeacutelő-hős rsquorepuumlleacuteseacuterersquo a

Laacutetomaacutesokban Jergunov hadnagy randevuacuteira a Kutya gazdaacutejaacutenak laacutetomaacutesaira

Valeria aacutelmaira a Diadalmas szerelem dalaacuteban vagy Aratov viacutezioacuteira eacutes

hallucinaacutecioacuteira a Klara Milicsben Turgenyev tehaacutet nem leacutep be vakmerően a

termeacuteszetfoumlloumltti vilaacutegba mint Poe hanem az elbeszeacuteleacutesen beluumll egyeacutertelműen

elhataacuterolja az aacutelom a laacutetomaacutes a hallucinaacutecioacute oumlnaacutelloacute narratiacutev egyseacutegekkeacutent valoacute

szoumlvegbe aacutegyazoacutedaacutesaacutet

Az aacutelmoknak a misztikum feleacute egyeacutebkeacutent is erősen vonzoacutedoacute Turgenyev

kuumlloumlnoumls jelentőseacutegett tulajdoniacutetott188

ami kuumlloumlnoumlskeacuteppen felerősoumldik eacutelete utolsoacute

szakaszaacuteban amikor betegseacutege a gerincraacutek maacuter gyoacutegyiacutethatatlan bdquoTurgenyev

rendszeresen ebeacuted előtt egy kis taacutersalgoacutekoumlrt rendezett amelyekben aacutelmait eacutes

laacutetomaacutesait meseacutelte el Ezek voltakeacuteppen komor eacutes soumlteacutet poeacutezissel aacutetitatott

rsquoelbeszeacuteleacutesekrsquo voltak amelyekből ndash mint ahogyan utolsoacute elbeszeacuteleacuteseiből is ndash

akaratlanul is kihallatszott a koumlzelgő halaacutel elkeruumllhetetlenseacutegeacutetől valoacute rettegeacutesrdquo 189

Berlini baraacutetja a neacutemet kritikus Ludwig Pietsch visszaemleacutekezeacuteseiben Turgenyev

Senilia ciacutemű proacutezavers-ciklusaacutera utal amely ndash mint ahogyan a megnevezeacutes is

mutatja ndash szoumlveggeacute formaacutelt aacutelomfuumlzeacuterkeacutent oumllt formaacutet s ezekben Pietsch azokat az

aacutelomtoumlrteacuteneteket bdquoolvassa uacutejrardquo amelyeket Turgenyev maacuter előzőleg neki

szemeacutelyesen is elmeseacutelt190

Utolsoacute eacuteveiben a hallucinaacutecioacutek eacutes laacutetomaacutesok sokasaacutegaacutet

reacuteszben a szerző betegseacutege eacutes gyoacutegyszereinek hataacutesa vaacutelotta ki de ezek csak meacuteg

jobban stimulaacuteltaacutek azt az aacutelomlaacutetoacute meseacutelő eacutes elemző keacutepesseacutegeacutet eacutes teveacutekenyseacutegeacutet

ami egyeacutebkeacutent is oly jellemző volt raacute Szerkesztője kiadoacuteja Sztaszjulevics iacutegy iacuter a

halaacutelos beteg Turgenyev utolsoacute napjairoacutel bdquoToumlbb mint egy oacuteraacutet uumlltem az aacutegyaacutenaacutel de

nem hagyott szoacutehoz jutni Teljes reacuteszletesseacuteggel le akarta iacuterni hogy mit eacutelt aacutet a

rohamaiban Elmeseacutelte hallucinaacutecioacuteit eacutes mindenre pontosan emleacutekezett Ezek voltak

188

Az aacutelmokhoz misztikumhoz valoacute vonzoacutedaacutes eacuteletrajzi haacutettereacuteről bővebben lsd Б К ЗАЙЦЕВ Жизнь

Тургенева Москва 1994 185-186 189

Vouml А Ф КОНИ Воспоминания о писателях Москва 1989 130 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 190

Vouml Alfred DOREN (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren 1864-1883

Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

105

forraacutesai keacutepszerű fantasztikus elbeszeacuteleacuteseinek vagy az Oumlregasszonynak (laquoСтарухаraquo)

a Koumlltemeacutenyek proacutezaacuteban ciacutemű ciklusboacutelrdquo191

Turgenyev tehaacutet keacutesei elbeszeacuteleacuteseiben meacuteg tudatosabban fordul az aacutelmokhoz

melyeknek staacutetusa hataacuteraacutellapot ndash keacutet vilaacuteg koumlzoumltti koumlztes aacutellapotot felteacutetelez A

haldokloacute szerző az aacutelmok szoumlvegbe aacutegyazaacutesaacuteval jeloumlli meg aacutellomaacutesaacutet eacutelet eacutes halaacutel

hataacuteraacuten Ebben a koumlz-ben ugyanis a legleacutenyegibb eacutelettartalmak ragadhatoacutek meg az

idő az ember szaacutemaacutera veacuteges azonban e kritikus hataacuterhelyzetben a pillanat intenzitaacutesa

veacutegtelen eacuterveacutenyű lehet Az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben a

halaacutelos beteg Csulkaturin tudja hogy eacuteleteacuteből keacutet heacutet van haacutetra Eacuteleteacutenek utolsoacute keacutet

heteacuteből azaz a legintenziacutevebb eacutelettapasztalati szakaszboacutel olvassa ki pontosabban

iacuterja ki naploacute formaacutejaacuteban eacuteleteacutenek leacutenyegiseacutegeacutet Eacutepp ezeacutert van kuumlloumlnoumlsen nagy

jelentőseacutege annak hogy a modern amerikai Turgenyev-kutataacutes az elbeszeacuteleacutes-

sorozatot a dream-tales (laquoaacutelom-meseacutekraquo) elnevezeacutes alatt tartja szaacutemon192

Az szerző

eacuteletrajzi haacutettere a gyoacutegyiacutethatatlan beteg haldokloacute Turgenyev azeacutert is fordul tehaacutet az

aacutelmokhoz mert azokban tetten eacuterhető az eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltti hataacuteraacutellapot a

pillanatba zaacutert halhatatlansaacuteg az aacutelmok szimbolikus nyelve pedig mint sajaacutetos

megeacuterteacutesforma hozzaacutesegiacutet az aacutelomban az aacutelom-pillanatban feltaacuteruloacute eacutelettartalom

megeacuterteacuteseacutehez

REFLEXIOacute EacuteS EMLEacuteKEZET AZ ALANYI AZONOSSAacuteG FELEacute

Turgenyev nem szokvaacutenyos pszicholoacutegiai arculattal ruhaacutezza foumll főhőseacutet Jakov

Aratovot ezeacutert is adja feljegyzeacuteseiben a bdquopszicholoacutegiai etűdrdquo megjeloumlleacutest amely

tovaacutebbi műfaji indexkeacutent is szolgaacutel A hős legszembetűnőbb jellemzője az hogy

gondolatai eacutes szavai nincsenek szinkronban fizikai reakcioacuteival metakommunikaacutecioacutes

reflexioacuteival viselkedeacuteseacutevel eacutes tetteivel Nem keacutepes oumlnaacutelloacutean eacutertelmezni sajaacutet

reakcioacuteit keacuteptelen a koumlzvetlen reflexioacutera mivel csaknem keacuteptelen az oumlnaacutelloacute

191

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m 192

Vouml A disszertaacutecioacute I fejezeteacuteben a Dream Tales Aacutelom-meseacutek ciacutemű alfejezetben foglaltakkal (42-50

oldal)

106

beszeacutedre a fuumlggetlen verbaacutelis megnyilatkozaacutesokra Aratov nem beszeacutel eacutes

voltakeacuteppen csak a teste reflektaacutel az arca a szeme a leacutegzeacutese a sziacutevdobogaacutesa ndash de

ezen reakcioacutek utaacuten a narraacutetor mindig hozzaacuteteszi bdquode nem szoacutelt egy szoacutet semrdquo (1088)

bdquoAratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) bdquomegdobbant a sziacuteve de

nem szoacutelt egy szoacutem semrdquo (1091) A remegeacutesek sziacutevdobbanaacutesok ismeacutetlődő

megjeleneacutese rendszert alkot megteremtve a metakommunikaacutecioacute nyelveacutet amely

aacutetveszi a verbaacutelis nyelv szerepeacutet Eacuteppen azeacutert keacutepződik szakadaacutes oumlsszefuumlggeacuteshiaacuteny

gondolatai eacutes reakcioacutei koumlzoumltt mert nem beszeacutel bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem nevez

meg nem azonosiacutet nyelvi eszkoumlzoumlkkel Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az elbeszeacuteleacutes egyik

centraacutelis probleacutemakoumlreacutet a beszeacuted eacutes a cselekveacutes meg nem feleleacutese alkotja egy sajaacutetos

szinkronicitaacutes-hiaacuteny az aacuteteacutelt esemeacuteny eacutes annak szoacutevaacute formaacutelaacutesa koumlzoumltti megfeleleacutes

hiaacutenya Uacutegy tűnik hogy a hősnek oumlnmagaacuten kiacutevuumll is van egy vilaacutega az eacutenjeacutenek egy

maacutesik vilaacutega ahonnan kiacutevuumllről szemleacuteli eacuterzeacuteseit fizikai reakcioacuteit ndash gyakran nem eacuterti

sajaacutet reakcioacuteit meglepődik rajtuk bdquohangja cserben hagyta ndash s legnagyobb

csodaacutelkozaacutesaacutera szemeacuteből feltartoacuteztathatatlanul csorogni kezdtek a koumlnnyek Mi

fakasztotta ezeket a koumlnnyeket Sajnaacutelkozaacutes Bűnbaacutenat Vagy csak az idegei nem

biacutertaacutek [] De hiszen ő semmi sem volt annak a laacutenynak nem igazrdquo (1102)

Annyenszkij szerint Turgenyev Aratov alakjaacuteban azt a probleacutemaacutet jeleniacuteti

meg miszerint a hős a tudattal proacutebaacutelja megsemmisiacuteteni azt ami a leacutelekben hagyott

nyomot193

Amikor Aratov megkapja Klara Milics leveleacutet amelyben a laacuteny

randevuacutera hiacutevja iacutegy fakad ki bdquoMicsoda butasaacuteg [] Termeacuteszetesen nem megyek

elrdquo (1095) majd hirtelen szinte oumlntudatlanul elindul A randevuacutera menet

folyamatosan az oacuteraacutejaacutet neacutezi de keacuteptelen felfogni hogy az mennyit mutat

bdquoNeacutehaacutenyszor kivette melleacutenyzsebeacuteből az oacuteraacutejaacutet raacuteneacutezett a szaacutemlapjaacutera

visszacsuacutesztatta a helyeacutere de mindig elfelejtette haacuteny perc van meacuteg oumltigrdquo(1097) E

jelenseacuteg aacutelmaiban is visszateacuter Utolsoacute előtti aacutelmaacuteban amikor a halaacutel csoacutenakjaacuteba

iraacutenyiacutetja tiszttartoacuteja Aratov iacutegy szoacutel bdquoNem uumlloumlk bele ndash gondolja Aratov eacutes meacutegis

beleuumll a ladikbardquo (1125)

193

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

107

Jellegzetesen turgenyevi jelenseacuteg a hősoumlk problematikussaacute vaacuteloacute beszeacutede

amivel talaacutelkozhatunk toumlbbek koumlzoumltt a bdquokoumlzoumllhetetlenseacutegbe uumltkoumlző koumlzleacutesszituaacutecioacutekrdquo

eseteacuteben az Aszjaacuteban194

a vaacutelsaacutegba jutott beszeacuted eseteacuteben a Diadalmas szerelem

dalaacuteban de a Klara Milicsben is a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute kontrasztja vaacutelik a szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute A

főhős Aratov bdquonem szoacutel egy szoacutet semrdquo nem tud nyelvileg azonosiacutetani tehaacutet a

verbalitaacutes hiaacutenya jellemzi Klaraacuteval valoacute egyetlen randevuacutejukon Klara iacutegy buacutecsuacutezik

Aratovtoacutel

bdquoCsaloacutedtam magaacuteban [] Mondjon legalaacutebb egy szoacutet Haacutet nincs egy szava

sem Egyetlen szava semrdquo (1099)

Aratov azeacutert vonakodik attoacutel hogy ellaacutetogasson az esteacutelyre mert feacutel a verbaacutelis

eacuterintkezeacutes a beszeacuted keacutenyszereacutetől sőt a lehetőseacutegeacutetől is bdquomindoumlssze neacutehaacuteny szoacutet volt

alkalma mondani de eacuteppen ettől feacutelt mindenneacutel jobbanrdquo (1087)

Mindezzel eacutelesen szemben aacutell baraacutetja Kupfer aki annaacutel inkaacutebb fel van

ruhaacutezva a beszeacuted attribuacutetumaival Őhozzaacute kapcsoloacutedik a beszeacuted a toumlrteacutenetmondaacutes az

elmeseacuteleacutes ezen kiacutevuumll az előtoumlrteacutenet is uacutegy jellemzi Kupfert mint bdquobeszeacutedes fickoacuterdquo

(1085) ndash

bdquoJakovnak tetszettek Kupfer beszaacutemoloacutei (az eredetiben elbeszeacuteleacutesei ndash vouml

laquoрассказыraquo195

) a sziacutenhaacutezakroacutel hangversenyekről baacutelokroacutel melyeknek

aacutellandoacute laacutetogatoacuteja volt ndash s aacuteltalaacuteban arroacutel az idegen vilaacutegroacutel melybe nem mert

behatolni de titokban eacuterdekelteacutek sőt izgattaacutek a fiatal remeteacutetrdquo (1085)

Koumlvetkezeacuteskeacutepp Kupfert uacutegy tudjuk definiaacutelni mint az idegen szoacute vagy idegen

beszeacuted hordozoacutejaacutet amely szemben aacutell a meacuteg meg nem szuumlletett aratovi sajaacutet

194

Vouml SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig (Az irodalmi forma szemantikai

egyseacutege Turgenyev Aszja ciacutemű kisregeacutenyeacuteben) = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (Szerk) A szoacutetoacutel a

szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből (Szerk KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten) Budapest Argumentum 1999 336 195

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 397

108

beszeacuteddel Amint Aratov feleacutepiacuteti sajaacutet szoumlvegeacutet megalkotja sajaacutet nyelveacutet az idegen

beszeacuted helyeacutet aacutetveszi a a sajaacutet beszeacuted Az idegen beszeacuted ndash sajaacutet beszeacuted problematikus

viszonyaacutet Bahtyin Слово у Достоевского ciacutemű munkaacuteja modellaacutelja az uacuten

keacutetszoacutelamuacute szoacutet vizsgaacutelja amelyben elkeruumllhetetlen a dialogikus eacuterintkezeacutes196

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben is a hős megnyilatkozaacutesait aacutethatja az idegen szoacutehoz valoacute

viszony azonban ennek a viszonynak a leacutenyege nem megelőlegezeacutes mint

Dosztojevszkijneacutel hanem az idegen beszeacutedbe valoacute goumlrcsoumls kapaszkodaacutes az idegen

szoacuteboacutel valoacute taacuteplaacutelkozaacutes Aratov szaacutemaacutera az informaacutecioacutehoz jutaacutes eleinte szinte

kizaacuteroacutelagos forraacutesa baraacutetja a beszeacuted hordozoacuteja Kupfer A hős szava nem szuvereacuten ndash

az idegen szoacutetoacutel fuumlgg oumlnmagaacuteban nem csak az idegen beszeacuted megerősiacuteteacuteseacutevel keacutepes

eacuterveacutenyesuumllni Amikor Aratov Klara halaacutelhiacutereacutet olvassa az uacutejsaacutegban iacutegy kiaacutelt foumll

bdquoDe haacutetha nem igaz [] Meg kell tudnom De kitől Kupfertől Kupfertől

[] Előszoumlr hozzaacute kell mennemrdquo (1102)

Minden esemeacutenyt koumlvetően amely autoreflexioacutet vonna maga utaacuten Aratov mindig a

beszeacuted meacutediumaacutet Kupfert keresi bdquoegyszerre azt fedezte fel magaacuteban hogy vaacuterja

Kupfertrdquo (1095) bdquoMaacutesnap reggel maga sem tudta mieacutert aacutellandoacutean Kupfert vaacutertardquo

(1097) A hős oumlnmagaacutehoz valoacute viszonya elvaacutelaszthatatlan az idegen szoacutetoacutel Csak az

idegen beszeacutedtől valoacute levaacutelaacutes eredmeacutenyezheti a sajaacutet beszeacuted megteremteacuteseacutet csak iacutegy

alakulhat ki az oumlnreflexiacutev beszeacuted

A tugenyevi elbeszeacuteleacutes-szerkezet egy harmadik aacutetteacutetellel bonyoliacutetja

alakjainak beszeacutedeacutet a hősoumlk kommunikaacutecioacutejaacutet Igaz hogy Aratov csak Kupferen

keresztuumll Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel feacuter hozzaacute bizonyos informaacutecioacutekhoz

illetve eacutert meg bizonyos dolgokat a legfontosabb meacutegis az hogy Aratovban az

informaacutecioacutek lerakoacutednak eacutes csak Kupfer elbeszeacuteleacutesei segiacutetseacutegeacutevel tud

visszaemleacutekezni csak ekkor tudja felfogni illetve előhiacutevni mindezeket valamint ndash

keacutesleltetve ndash reflektaacutelni mindarra ami vele toumlrteacutent vagy amit laacutetott eacutes benne

lerakoacutedott Ilyenformaacuten a visszemleacutekezeacutes mint keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet A

196

М БАХТИН Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского Глава V Москва

Художественная литература 1972

109

hercegnő első esteacutelyeacuten Aratov veacutegigneacutez az arcokon bdquovalamennyi vendeacuteg arcaacuten

veacutegigfuttatta tekinteteacutet de meg se tudta őket kuumlloumlnboumlztetnirdquo (1087) majd amikor

valaki elkezd zongoraacutezni Aratov felaacutell eacutes taacutevozik bdquomagaacuteval vitt lelkeacuteben egy

zavaros eacutes suacutelyos benyomaacutest amelyen azonban aacutetuumltoumltt egy előtte is eacuterthetetlen de

jelentős sőt nyugtalaniacutetoacute eacuterzeacutesrdquo (1087) Maacutesnap Kupfer nem joumln el hozzaacute tehaacutet nem

toumlrteacutenik beszeacuted nem megy veacutegbe nyelvi azonosiacutetaacutes de Aratov folyton igyekszik

visszaemleacutekezni valamire bdquovalami kampoacute megakadt a lelkeacuteben Mindig

visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy mire ndash s ez a bdquovalamirdquo a

hercegnőneacutel toumlltoumltt esteacutere vonatkozottrdquo (1088)

Kupfer taacutevolleacutete eseteacuten azaz a beszeacuted hiaacutenyaacuteban nem talaacutelja az oumlsszefuumlggeacutest

csak a vele valoacute uacutejabb talaacutelkozaacutes hozhat megfejteacutest Amikor Kupfer uacutejra eljoumln eacutes egy

uacutejabb esteacutelyre invitaacutelja Aratovot előre felhiacutevja baraacutetja figyelmeacutet egy fiatal rendkiacutevuumll

tehetseacuteges eacutenekes-sziacuteneacutesznőre Aratov megkeacuterdezi tőle bdquoEacutes honnan keruumllt ide az a

csodaacutelatos leaacuteny ndash Azt nem tudom megmondani De te bizonyosan laacutettad maacuter azon

az esteacutelyen ndash Aratov lelke kisseacute megremegett de nem szoacuteltrdquo (1089) Ekkor eacuterti

meg azt hogy mire igyekezett visszaemleacutekezni annyira most eacuterti csak meg ndash

keacutesleltetve ndash az oumlsszefuumlggeacutest Aratov megkeacuterdezi a laacuteny neveacutet Kupfer vaacutelasza bdquo ndash

Klara ndash Klara ndash szakiacutetotta feacutelbe Aratov ndash Lehetetlenrdquo (1089) Ezt a reakcioacutejaacutet is

csak keacutesőbb azaz keacutesleltetve lehet majd megeacuterteni egy keacutesőbbi visszaemleacutekezeacutessel

amikor Aratov arra emleacutekezik hogy nemreacutegiben olvasta Walter Scott St Ronanrsquos

Well ciacutemű regeacutenyeacutet melynek hőse a tragikus sorsuacute Clare Mowbray tovaacutebbaacute az is

eszeacutebe jut hogy egy orosz koumlltő Kraszov az 1840-es eacutevekben verset is iacutert Clare

megraacutezoacute toumlrteacuteneteacuteről Несчастная Клара (laquoszerencseacutetlen Klararaquo) ciacutemmel amelyet

Aratov szinteacuten olvasott raacuteadaacutesul mindveacutegig fuumlleacuteben zakatol a vers refreacutenje

bdquoНесчастная Клара Безумная Клараrdquo197

ndash bdquoSzerencseacutetlen Clara Eszeveszett

Clarardquo (1094)

Ezek segiacutetseacutegeacutevel előhiacutevaacutesaacuteval Aratov maacuter meg tudja fejteni koraacutebbi

reakcioacuteit sziacutevdobbanaacutesait remegeacuteseacutet Iacutegy azt mondhatjuk az intertextussal

kiegeacutesziacutetett visszaemleacutekezeacutes egy olyan aacutetteacutetel a reflexioacuteban amely neacutelkuumll Aratov

197

И С ТУРГЕНЕВ Клара Милич (После смерти) I m 408

110

nem eacuterteneacute meg sajaacutet reakcioacuteit Az ilyen visszaemleacutekezeacutesek utaacuten a narraacutetor

hozzaacuteteszi az utoacutelagos magyaraacutezatot a hős koraacutebbi reakcioacuteira vonatkozoacutean bdquoMost

maacuter tudta mieacutert csodaacutelkozott akkor annyirardquo (1093) bdquoezeacutert is lepődoumltt meg mikor

Kupfer Klara Milics nevet mondott nekirdquo (1094) Ennek a visszaemleacutekezeacutesnek azeacutert

van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a gondolatkeacutepzeacutes maacuter keacutet forraacutesboacutel aacutell oumlssze az

eacutelettapasztalatboacutel eacutes az irodalomboacutel Uacutegyszoacutelvaacuten keacutet Klara talaacutelkozik oumlssze iacutegy maacuter

nemcsak empirikus tapasztalat lesz hanem a szoumlvegek reacuteveacuten koumlzvetiacutetett eszteacutetikai

tapasztalat is kialakul roacutela Aratov reflexioacuteiban Az elbeszeacuteleacutesben az előtoumlrteacutenet taacuterja

foumll azt a teacutenyt hogy Aratov mielőtt megismerneacute Klara Milicset szinte csak idegen

szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatokat

bdquomagaacutenyosan koumlnyveibe temetkezve eacuteltrdquo (1084)

Majd amikor előszoumlr mozdul ki otthonaacuteboacutel eacutes elmegy a hercegnő esteacutelyeacutere idő előtt

felaacutell eacutes taacutevozik bdquos megint koumlnyveibe buacutejtrdquo (1095)

E folyamat annak a modellnek a segiacutetseacutegeacutevel koumlvethető nyomon amelyet

Kovaacutecs Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vaacutezol foumll

az emleacutekezeacutest az emleacutekezet elmeacuteleteacutet illetően198

Kovaacutecs ndash Igor Szmirnov nyomaacuten ndash

az emleacutekezeacutesben megkuumlloumlnboumlztet uacuten epizodikus eacutes szemantikus halmazokat ami azt

jelenti hogy az emleacutekezeacutes egyfelől empirikus eacuteletvilaacutegi tapasztalatokboacutel maacutesfelől

tanult szoumlvegekből meriacutetett tapasztalatboacutel taacuteplaacutelkozik199

Szmirnov a kiacuteseacuterleti

pszicholoacutegiaacuteboacutel veszi az epizodikus eacutes szemantikus emleacutekezet fogalmait miacuteg az

előbbi nincs hataacutessal egy adott diszkurzus megszervezeacuteseacutere az individuum a fizikai

vilaacuteg befogadoacutejakeacutent tett szert raacute addig az utoacutebbi az elsajaacutetiacutetott szoumlvegek eacutes

jelrendszerek raktaacutera tehaacutet a valoacutesaacuteg teacutenyeinek kuumlloumlnboumlző szubsztitutumaiboacutel kivont

informaacutecioacute keacutepezi Az emleacutekezetben toumlrteacuteneti sorrendben elraktaacuterozoacutedoacute epizodikus

engrammaacutek azaz emleacuteknyomok csak a szemantikus engrammaacutek segiacutetseacutegeacutevel

rendezhetők uacutejra tovaacutebbaacute lehetőveacute teszik hogy az individuum belőluumlk asszociatiacutev

198

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY Istvaacuten (szerk) A

szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest

Argumentum 1999 43 199

Vouml Игорь СМИРНОВ На пути к теории литературы Родопи 1987

111

csoportokat hozzon leacutetre tehaacutet a szemantikus nyomok egy immanensen szervezett

rendszerreacute oumlsszeaacutelloacute egyseacutegeket keacutepeznek200

Ezt kiegeacutesziacutetve Kovaacutecs azt a jelenseacuteget

vizsgaacutelja amikor az emleacutekező nem tudja hogy mire emleacutekezik ndash mint Turgenyev

hőse eseteacuteben (bdquoMindig visszagondolt valamire maga sem tudta pontosan hogy

mirerdquo 1088) tehaacutet amikor az emleacuteknyom hiaacutenyaacuteroacutel van szoacute Az emleacuteknyom hiaacutenya

miatt rsquoheacutezagrsquo keletkezik a toumlrteacutenetben ezeacutert felmeruumll a narraacutecioacute igeacutenye ebben az

esetben az űrt az idegen szoumlvegek toumlltik ki Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az idegen szoumlveg

igeacutenye akkor meruumll fel amikor hiaacuteny aacutell fenn az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban Ilyenkor az intertextusok egeacutesziacutetik ki az emleacuteknyom hiaacutenyaacutet A

turgenyevi szoumlveg toumlkeacuteletesen modellaacutelja azt az eszkoumlzt amellyel kikuumlszoumlboumllhető a

hiaacutetus ez pedig nem maacutes mint az intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Ez a keacutet

halmaz adja ki az uacutej szoumlveget ezek segiacutetseacutegeacutevel rendeződnek oumlssze a hősben a

lerakoacutedott eacutes nem előhiacutevott informaacutecioacutek Ilyeteacuten moacutedon alkotja meg maga

Turgenyev Klara Milics alakjaacutet az elbeszeacuteleacutesben Felhasznaacutelja empirikus

tapasztalataacutet azaz epizodikus emleacutekezeteacutet feldolgozva a videacuteki sziacuteneacutesznő valoacuteban

megtoumlrteacutent tragikus eseteacutet emellett paacuterhuzamosan taacuteplaacutelkozik szemantikus

emleacutekezeteacuteből az ismert szoumlvegekből a Walter Scott regeacutenyből a Kraszov versből

a Csajkovszkij-romaacutencboacutel az Anyeginből a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacuteboacutel a Bibliaacuteboacutel (Eacutenekek

eacuteneke) melyek iacutegy mind intertextusokkaacute azaz Turgenyev hőseacutenek maacutesik

komponenseacuteveacute vaacutelnak

A titok-proacutezaacuteban meguacutejuloacute turgenyevi iacuteraacutesmoacuted egyik meghataacuterozoacute ismeacuterve

az intertextuaacutelis baacutezis kiterjeszteacutese ami a legjellemzőbben a Klara Milicsben

csuacutecsosodik ki Megjelennek motiacutevumok a szlaacutev folkloacuterboacutel a goumlroumlg eacutes szlaacutev

mitoloacutegiaacutekboacutel az antik irodalomboacutel a Bibliaacuteboacutel ahogyan Shakespeare Puskin

valamint a neacutemet az angol vagy a lengyel romatika szoumlvegeiből Az esteacutelyen Klara

Milics a Delvig szoumlvegeacutere komponaacutelt Glinka-romaacutencot majd a Geothe verseacutere

keacuteszuumllt Csajkovszkij-romaacutencot eacutenekli Tatjana leveleacutet szavalja az Anyeginből majd

hozzaacute hasonloacutean ő iacuter levelet Aratovnak aki keacutesőbb Shakespeare hőseihez

Hamlethez illetve Roacutemeoacutehoz hasonliacutetja magaacutet majd Puskin Schiller eacutes Mickievicz

200

Igor SZMIRNOV Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom (Ford Szilaacutegyi

Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

112

verseit ideacutezi veacuteguumll bdquoboldogrdquo halaacuteltusaacutejaacuteban Paacutel apostol szavait deklamaacutelja (1119)

Az empirikus eacutelettapasztalat mellet ezen intertextusok keacutepezik azt a forraacutest amelyből

a szerző feleacutepiacuteti hőseit eacutes azok beszeacutedeacutet Iacutegy az irodalmi szoumlveg ismeacuterve azon

szoumlvegek veacutedelme melyek a szemantikai emleacutekezet kuumlloumlnboumlző formaacuteieacutert felelősek

A szoumlvegek koumlzoumltt leacutetesiacutetett kapcsolatok előaacutelliacutetaacutesaacuteval az irodalmi szoumlveg az

bdquoidegenrdquo szoumlvegek tekinteteacuteben tehaacutet autodefenziacutev szerepet toumllt be201

Az elbeszeacuteleacutesben az emleacutekezeacutesnek azeacutert is van megkuumlloumlnboumlztetett szerepe

mert oumlneacutertelmezeacutest szolgaacuteloacute oumlnreflexiacutev beszeacuted csak akkor alakulhat ki ha a hős

emleacutekezeteacutet a benne őrzoumltt empirikus eacutes szoumlvegi halmazok toumlrteacutenetteacute rendezeacuteseacutevel

narraacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki Toumlrteacutenetmondaacutes nem joumlhet leacutetre emleacutekezeacutes neacutelkuumll A hős az

emleacutekezeacutest jelekkel hajtja veacutegre eacutes a jeloumlleacutes milyenseacutege uacutej szemantikaacutet alkot Az

emleacutekezeacutes aacutethidal keacutet időt a jelent eacutes a muacuteltat iacutegy maga az emleacutekezeacutes lesz a koacuted

amely szabaacutelyozza a beszeacutedet Ilyenformaacuten az emleacutekezeacutes maacuter interpretaacutecioacute is

egyben nem pusztaacuten reprodukcioacute

Aratov a hercegnőneacutel megrendezett koncert utaacuten uacutejra csupaacuten oumlsszekavarodott

eacuterzeacuteseket tapasztal magaacuteban mert Kupfer nem joumln el eacutes uacutejra elmarad a beszeacuted a

rendező elv Ekkor beszeacuted helyett illetve a beszeacuted poacutetlaacutesaacutera leuumll a zongoraacutehoz hogy

eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a

Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara Milics eacutenekelt az esteacutelyen Mivel beszeacuteddel

nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv

nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni arra ami vele toumlrteacutent a hős

mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja

megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet

dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet Klara eacutenekeacuteből azaz rekonstruaacutelni

oumlnmagaacuteban Klara most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes

kommunikaacutecioacutes rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet Mivel most uacutejboacutel

foumll kell taacuternia azt amire nem emleacutekszik mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej szemiotikai

rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A hangverseny utaacuten otthon Aratov leuumll a

zongoraacutehoz hogy megproacutebaacuteljon visszaideacutezni reacuteszleteket Klara eacutenekeacuteből

201

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete I m 44

113

bdquoodament a pianiacutenoacutehoz majdnem oumlntudatlanul felemelte a fedeleacutet proacutebaacutelta

megtalaacutelni emleacutekezetből a Csajkovszkij-romaacutenc dallamaacutetrdquo (1095)

A zene az egyetlen hiteles kommunikaacutecioacutes csatorna az egyetlen hiteles jelrendszer

szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara alakjaacutet eacutes a zene tolmaacutecsolaacutesaacuten

keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt Aratovnak ez az első leacutepeacutese első

kiacuteseacuterlete amellyel megproacutebaacutel elszakadni elrugaszkodni az idegen beszeacutedtől eacutes

megteremteni egy sajaacutet szemeacutelyes nyelvet

A visszaemleacutekezeacutesek segiacutetseacutegeacutevel kialakult reflexioacute-faacutezisok a koumlvetkező

koumlzvetiacuteteacutesek nyomaacuten koumlvetik egymaacutest tapasztalat (jeloumlletlen) rarr idegen beszeacuted

(jeloumlleacutes-1) rarr Klara zeneacuteje (jeloumlleacutes-2) rarr Aratov-eacuten zeneacuteje (mint Klara zeneacutejeacutenek

reprodukcioacuteja) (jeloumlleacutes-3) Ilyenformaacuten a keacutesleltetett szoumlvegkoumlzi reflexioacute eacutes a maacuter

emliacutetett szinkronicitaacutes hiaacutenya taacutemaszt akadaacutelyokat az alanyi azonossaacuteg feleacute vezető

uacuteton amely az elbeszeacuteleacutes egyik koumlzponti teacutemaacuteja202

Az alanyi azonossaacuteg

kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban a legnagyobb gaacutet az aacutellandoacute reflexioacute az oumlnreflexioacute

amely eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel Mindez tovaacutebb bonyoloacutedik azaacuteltal hogy a reflexioacute aacutetteacuteteleződik

folyamatosan keacutesleltetve van mert csak visszaemleacutekezeacutessel mehet veacutegbe

Ilyenformaacuten a reflexioacute el van nyuacutejtva kuumlloumlnboumlző faacutezisokra oszlik Az alanyi

azonossaacuteghoz vezető folyamat kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Egy olyan nyelveacute

amelyen keresztuumll Aratov reprodukaacutelni tudja a valoacutesaacutegot rekonstruaacutelni Klara keacutepeacutet

toumlrteacuteneteacutenek megalkotaacutesa reacuteveacuten valamint megismerni őt eacutes oumlnmagaacutet Klaraacutehoz valoacute

viszonyaacuteban Olyan diszkurzusra van szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg

tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej

nyelv igeacutenye jelenik meg amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet

uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet

ezaacuteltal megismerni eacutes megeacuterteni Klaraacutet eacutes egyuacutettal aacuteteacuterteacutekelni oumlnmaga őhozzaacute hozzaacute

202

Lsd Kovaacutecs Aacuterpaacuted koumlnyveacutet a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutesről А КОВАЧ Персональноe повеcтвoвание

Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und

Abhandlungen 7 Frankfurt-am-Main 1994

114

valoacute viszonyaacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes aktusaacutenak Az aacutelom nyelveacuten

keresztuumll veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

Aratovnak aacutelmaiban sajaacutet nyelveacutet megalkotva kell toumlrteacutenetteacute oumlsszeraknia a

koraacutebbi reacuteszegyseacutegeket vagyis Kupfer toumlrteacuteneteit az uacutejsaacuteghiacutereket Platosa neacuteni

bdquomeseacuteitrdquo a pletykaacutekat Klara nőveacutereacutenek Anna Szemjonovnaacutenak rsquoelmeseacuteleacuteseitrsquo

Klara leveleacutet majd naploacutejaacutet hogy megeacutertse azokat eacutes hogy rekonstruaacutelhassa

magaacuteban Klara Milics keacutepeacutet Ennek a rekonstruaacutelt keacutepnek a feleacutepuumlleacuteseacutevel tudja

azokat eacutes sajaacutet magaacutet megeacuterteni Minden egyes faacutezis a toumlrteacutenet- eacutes alakeacutepiacuteteacutesben

hozzaacutejaacuterul Aratov aacutelmai megeacuterteacuteseacutehez A hős ugyanis soha nincs birtokaacuteban a teljes

toumlrteacuteneteacutenek ahogyan Aratov megismeri illetve megeacuterti Klaraacutet eacutes oumlnmagaacutet egy

olyan oumlsszetett folyamat soraacuten megy veacutegbe amely fokozatosan egymaacutesra eacutepuumllő

narratiacutev reacuteszegyseacutegekkel konstituaacuteloacutedik

Kupfer toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai rsquoelbeszeacuteleacutesersquo Klaraacuteroacutel rarr Klara eacuteneke előadaacutesa a

sziacutenpadon rarr uacutejsaacuteghiacuterek Klaraacuteroacutel rarr az anya toumlrteacutenetei Klaraacuteroacutel rarr a nőveacuter

toumlrteacutenetei elbeszeacuteleacutese Klaraacuteroacutel rarr Klara feacutenykeacutepe rarr Klara naploacuteja

Mielőtt Aratov aacutelmokat laacutet Klara iacutegy fakad ki neki bdquoMaga nem eacutertett meg semmitrdquo

(1099) A hős maga sem eacuterti sajaacutet viselkedeacuteseacutet

bdquoMieacutert nem feleltem neki mikor csak egyetlen szoacutet kiacutevaacutent tőlemrdquo (1100)

A hős eleinte erős ellenszenvet eacuterez a nő iraacutent nem-tetszeacuteseacutet hangoztatja Klara

vonaacutesait bdquooumlrdoumlginekrdquo laacutetja illetve oumlrdoumlgi attribuacutetumokkal iacuterja le feketeseacuteg fekete

szőrzet vad durva szőroumls bdquohaja kiacutegyoacutekeacutent oumlmloumltt a vaacutellaacuterardquo(1097-98) eacutes Kupfer is

iacutegy nyilatkozik roacutela bdquoolyan buumlszke volt Buumlszke ndash mint a saacutetaacutenrdquo (1104) Azonban

ahogy aacutelmaiban Aratov megalkotja szemeacutelyes elbeszeacuteleacuteseacutet amellyel feleacutepiacuteti sajaacutet

szoumlvegeacutet eacutes rekonstruaacutelja Klara keacutepeacutet ellenszenve a laacuteny iraacutent fokozatosan

rokonszenvbe fordul aacutet eacutes Klara alakmaacutesairoacutel is fokozatosan eltűnnek az oumlrdoumlgi

vonaacutesok Ezek utaacuten Aratovnak megtetszik Klara kuumllseje megtetszik előadaacutesmoacutedja eacutes

eacuteneke is tehaacutet mindaz amit koraacutebban megvetett az aacutelom tehaacutet szemleacuteletvaacuteltaacutest

115

eredmeacutenyez vaacutelaszkeacutent artikulaacutelhatoacute Az aacutelmokat megeacuterteacutes koumlveti Amint a megeacuterteacutes

megtoumlrteacutenik Aratov beleszeret a rekonstruaacutelt keacutepbe Utolsoacute aacutelmaacuteboacutel a hős az eacutertelem

teljesseacutegeacutenek tudataacuteban kiteljesedett szellemi arculattal eacutebred fel

bdquoAratovnak olyan volt az arca mint aki megtudott egy nagy titkot s

feacutelteacutekenyen megtartja eacutes megőrzi magaacutenakrdquo (1128)

Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben tehaacutet ndash ahogyan a fenti seacutema is bemutatta ndash a

szerzői eacutes az elbeszeacutelői kommunikaacutecioacutes struktuacuteraacutekboacutel feleacutepuumllő kommunikaacutecioacutes

modell kiegeacuteszuumll azzal a komponenssel melyben az elbeszeacutelt szereplők elbeszeacutelő

instanciaacutekkeacutent leacutepnek fel Kupfer Klara anyja eacutes nőveacutere az uacutejsaacutegiacuteroacute illetve Klara

maga leveleacuteben eacutes naploacutejaacuteban mind narraacutetorkeacutent leacutepnek fel miacuteg Aratov ezen

elbeszeacutelői aktusoknak a recipiense azaz befogadoacuteja E staacutetusza az aacutelomban vaacuteltozik

meg mivel e sorozat veacutegleges rsquofeldolgozaacutesarsquo a narraacutecioacutes mozaikok szinteacutezise az

aacutelomban szuumlletik meg Aratov aacutelmaiban dolgozza fel eacuterti meg illetve szintetizaacutelja

ezeket a narratiacutev reacuteszegyseacutegeket eacutes az aacutelomban rsquoeacutepiacuteti felrsquo sajaacutet szoumlvegeacutet A hős az

aacutelmaiban keacutepes a koraacutebbi reacutesz-szoumlvegeket reacutesz-keacutepeket rekonstruaacutelni teljes keacuteppeacute

illetve teljes szoumlveggeacute formaacutelni sajaacutet beszeacutedeacutet sajaacutet nyelveacutet megteremteni

ilyenformaacuten a hős aacutelmai az ő sajaacutet feleacutepiacutetett szoumlvegei narratiacutev megnyilatkozaacutesai Ez

azt jelenti hogy a reaacutelis toumlrteacutenet melleacute feleacutepiacutet egy fiktiacutev toumlrteacutenetet s eacutepp ez az ami a

halaacutel utaacuten van Ennek megkeacutepzeacutese a toumlrteacutenetalkotaacutes egyben a megeacuterteacutestoumlrteacutenet

aktusa is Iacutegy felteacutetele az oumlnmegeacuterteacutesnek a sajaacutet toumlrteacutenetkeacutepzeacutes a szemeacutelyes

narraacutecioacute A rsquoreaacutelis toumlrteacutenetrsquo elbeszeacutelője nem Aratov hanem egy fiktiacutev elbeszeacutelő

Ilyenformaacuten keacutet toumlrteacutenet szuumlletik a cselekmeacutenyben szegmentaacutelt rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenet

illetve a rsquofiktiacutevrsquo toumlrteacutenet amely maga az iacuteraacutestoumlrteacutenet az iacuteraacutesaktus amely

cselekmeacutenykeacutent kapcsoloacutedik a rsquoreaacutelisrsquo toumlrteacutenetbe A bdquofiktiacutevrdquo a bdquokitalaacuteltrdquo azaz

Aratov szemeacutelyes toumlrteacuteneteacutenek alanya ő maga Iacutegy joumlhet leacutetre az alanyi identitaacutes a

narratiacutev azonossaacuteg

116

ALAKMAacuteS EacuteS TRANSZFORMAacuteCIOacute SZEMANTIKAI FORDIacuteTAacuteS

Miutaacuten Aratov rekonstruaacutelja Klara eacutenekeacutenek dallamaacutet azaz rekonstruaacutelja magaacuteban

Klara zenei keacutepeacutet bemegy nagyneacutenjeacutehez hogy anyjaacuteroacutel beszeacutelgessenenek bdquoNagyon

joacutel tudta mindezeket de most eacuteppen erről szeretett volna beszeacutelnirdquo (1096)rdquo Ekkor

szembesuumllhetuumlnk azzal a teacutennyel hogy hogy egy veacutegtelenuumll erős komplexus-szerű

anyakeacutep eacutel a hősben

bdquoDe egyaacuteltalaacuteban nem ilyennek keacutepzelte azt a meacuteg ismeretlen nőt azt a

leaacutenyt akinek ő egeacuteszen odaadhatja magaacutet Ritkaacuten aacutelmodozott erről de a

tiszta keacutepet mely akkor megjelent a keacutepzeleteacuteben maacutes keacutep ideacutezte fel

boldogult anyjaacutenak a keacutepe akire alig tudott visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet

szentseacutegkeacutent megőrizterdquo(1093-94)

A szentkeacutep minőseacutegeacuteben tartott anya-portreacute a hős szobaacutejaacutenak falaacuten annak toumlrteacutenete

eacutes az aacuteltala leacutetrehozott előzetes szimboacutelumrendszer aacuteltal rajzoloacutedik ki a turgenyevi

archetipikus anyakeacutep

bdquoIlyen finom arceacutele ilyen joacutesaacutegos vilaacutegos szeme ilyen selymes haja ilyen

mosolya ilyen deruumllt arckifejezeacutese kell hogy legyen annak a nőnek annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094)

Szentkeacutepkeacutent feacuteltve őrzi anyja keacutepeacutet szobaacuteja falaacuten bdquo[anyjaacutera] alig tudott

visszaemleacutekezni de arckeacutepeacutet szentseacutegkeacutent őrizterdquo (1094) Ez az anyakeacutep hataacuterozza

meg a hősben a nőkről alkotott eszmeacutenyiacutetett keacutepeacutet bdquoilyennek kell lennie annak a

leaacutenynak akire ő meacuteg vaacuterni sem mertrdquo (1094) Aratov eszmeacutenyeacutet egyeduralkodoacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan ez a portreacute azaz anyja attribuacutetumai hataacuterozzaacutek meg amelyektől

nem tud elszakadni finom arceacutel vilaacutegos szem selymes haj joacutesaacutegos deruumllt arc stb

ndash ezen vonaacutesoknak gyoumlkeres ellenteacutete Klara Milics kuumllseje bdquoez a feketeacutes bőrű barna

durva hajuacute nőrdquo ndash aki bdquocsak rosszlelkű eacutes esztelen lehet ndash bdquoCigaacutenylaacutenyrdquo (Aratov

117

nem tudott rosszalloacutebb kifejezeacutest kitalaacutelni) ndash haacutet mi ez a leaacuteny nekirdquo (1094) Aratov

ezeacutert neacutenjeacutevel egyuumltt feleveniacuteti anyja keacutepeacutet majd szembeaacutelliacutetja anyja eszmeacutenyiacutetett

alakjegyeit Klara vadsaacutegaacuteval feketeseacutegeacutevel durva soumlteacutet vonaacutesaival amelyek iraacutent

erős ellenszenvet eacuterez mivel anyja szakralizaacutelt attribuacutetumainak rabsaacutegaacuteban van s

ezzel egyuumltt reflexioacuteiban oumlsszeuumltkoumlzik a gyengeacutedseacuteg eacutes a durvasaacuteg a puhasaacuteg eacutes a

kemeacutenyseacuteg a vilaacutegos eacutes a soumlteacutet vonaacutesok Az archetipikus anyakeacutep ilyeteacuten moacutedon

valoacute megjeleniacuteteacutese oumlneacuteletrajzi utalaacutes is egyben a szerzőnek sajaacutet zsarnoki anyjaacuteval

valoacute komplexus-szerű kapcsolataacutera Turgenyev az anyjaacutehoz valoacute viszonyaacutet a

legplasztikusabban az Egy felesleges ember naploacuteja ciacutemű elbeszeacuteleacutes nyitaacutenyaacuteban

mutatja be

bdquoAnyaacutem ritka ereacutenyes houmllgy volt csakhogy eacuten nem ismertem meacuteg egy nőt

akit az ereacuteny keveacutesbeacute tett volna boldoggaacute Ereacutenyei nyomasztoacute suacutellyal

nehezedtek raacute emiatt mindenkit meggyoumltoumlrt [] Csak egyetlen egyszer laacutetam

őt teljesen nyugodtnak meacutegpedig halaacutelaacutet koumlvető napon a koporsoacutebanrdquo203

Szaacutemos kutataacutes hozzaacuteteszi hogy Varvara Petrovna Turgenyev anyja a szerzővel

intim viszonyt aacutepoloacute műveacutesznőt Pauline (Polina) Viardot-t nevezte cigaacutenylaacutenynak

illetve a sziacutenhaacutezi publikum egy reacutesze is leneacutezte az eacutenekes-sziacuteneacutesznőt felteacutetelezett

cigaacuteny szaacutermazaacutesa miatt204

A hősnő alakja megformaacutelaacutesaacutenak egyik forraacutesa

Turgenyev szaacutemaacutera egyeacutertelműen Viardot s ez nemcsak abban nyilvaacutenul meg hogy

kuumllső vonaacutesaik tulajdonsaacutegaik teljesen megegyeznek (fekete kifejező szemek soumlteacutet

haj laacutegy althang) eacutes hogy Klara Milics is eacutenekes-sziacuteneacutesznő hanem tovaacutebbi nyiacutelt eacutes

rejtett utalaacutesok fedik fel a paacuterhuzamokat Amikor Aratovot Kupfer előszoumlr invitaacutelja

az esteacutelyre felhiacutevja figyelmeacutet a tehetseacuteges sziacuteneacutesznőre

bdquoMeacuteg nem tudjuk eldoumlnteni Rachel-e vagy Viardot mert kitűnően eacutenekel s

eacuteppen olyan kitűnően szaval eacutes jaacutetszikrdquo (1088)

203

Ivan TURGENYEV Egy felesleges ember naploacuteja (Ford Hima Gabriella) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 41 204

В ТОПОРОВ Странный Тургенев Москва Российский Государственный Гуманитарный

Институт 1998 135-136

118

Tovaacutebbaacute Klara Milics azt a Csajkovszkij-romaacutencot adja elő az esteacutelyen amelyet

Viardot toumlbbszoumlr is előadott peacuteldaacuteul a paacuterizsi orosz (keacutesőbb Turgenyev neveacutet viselő)

koumlnyvtaacuter megalapiacutetaacutesakor 1875 februaacuter 27-eacuten205

Aratov szobaacutejaacutenak a falaacuten fuumlgg anyja arckeacutepe Aratov szaacutemaacutera a nő ideaacutelis

eszmeacutenyi rajza eacutes megtestesiacutetője Amikor nem lehetseacuteges a reflexioacute verbaacutelis nyelven

a keacutep kommunikaacutel hozzaacute Ilyenformaacuten az archetipikus anyakeacutep az anya emleacuteke egy

előzetes szimboacutelumrendszert alkot amely ugyancsak blokkolja a sajaacutet nyelv

kialakulaacutesaacutet Iacutegy lesz doumlntő fordulat az elbeszeacuteleacutesben az a pillanat amikor Aratov

Klara feacutenykeacutepeacutevel teacuter haza leveszi a falroacutel az anya-portreacutet majd a fioacutekba rakja

Klara keacutepeacutet pedig belehelyezi a sztereoszkoacutepba Ez lesz az a mozzanat amikor

megszűnik az anyakeacutep egyeduralma eacutes dominanciaacuteja ekkor ugyanis anyja keacutepeacutet a

lelkeacuteben elfoglalja Klara Milics keacutepe

A hős aki a maacuter meghalt nőbe szeret bele reflexioacuteiban keacutenytelen uacutejabb eacutes

uacutejabb szemiotikai modelleket mozgoacutesiacutetani hogy reprodukaacutelhassa az elvesztett

Klaraacutet a kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig eleacuterkezik Klara Milics egy uacutejabb

rsquoreprezentaacutecioacutejarsquo egy uacutej jelrendszerben Aratov eleinte csak baraacutetja Kupfer beszeacutede

toumlrteacutenetei leiacuteraacutesai eacutes rsquomeseacuteleacuteseirsquo reacuteveacuten ismerhette meg Klaraacutet azonban amikor

Kupfer maacuter taacutevolmarad vele egyuumltt elmarad a beszeacuted is az addigi rendező elv

Ekkor beszeacuted helyett leuumll a zongoraacutehoz hogy eljaacutetssza vagy csak legalaacutebb

megproacutebaacuteljon reacuteszleteket eljaacutetszani abboacutel a Csajkovszkij-romaacutencboacutel amelyet Klara

eacutenekelt Mivel beszeacuteddel nem tudja rekonstruaacutelni amit laacutetott eacutes hallott nem aacutell

rendelkezeacutesre a verbaacutelis nyelv nem tud beszeacutedben azaz verbaacutelis nyelven reflektaacutelni

arra ami vele toumlrteacutent a hős mozgoacutesiacutet egy uacutej kommunikaacutecioacutes rendszert a zeneacutehez

fordul a zene nyelveacuten proacutebaacutelja megtalaacutelni amit keres amire emleacutekeznie kellene

Megproacutebaacutel rekonstruaacutelni egy-keacutet dallamfoszlaacutenyt visszaideacutezni neacutehaacuteny harmoacuteniaacutet

Klara eacutenekeacuteből azaz egy bizonyos szempontboacutel uacutejra oumlsszerakni oumlnmagaacuteban Klara

Milics most maacuter zenei keacutepeacutet Ehhez a reprodukaacutelaacuteshoz maacuter maacutes kommunikaacutecioacutes

rendszer szuumlkseacuteges Aratov iacutegy keres maacutes nyelvet mozgoacutesiacutetania kell egy uacutej

205

А Ф КОНИ Воспоминания о писателях I m

119

szemiotikai rendszert ebben az esetben a zene nyelveacutet A zene az egyetlen hiteles

jelrendszer szaacutemaacutera hogy sajaacutet nyelveacuten alkossa meg Klara Milics alakjaacutet eacutes a zene

tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll keacutepes lehessen reprodukaacutelni az esemeacutenyt

A hősnek tehaacutet mindig uacutejabb szemiotikai rendszert kell mozgoacutesiacutetania eacutes

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej szemantikaacutet hoz leacutetre Minden egyes uacutej szemantika Klara

leiacuteraacutesaacutera toumlrekszik eacutes reacuteszben az adott kommunikaacutecioacutes rendszer dimenzioacuteinak

fuumlggveacutenye is az hogy milyen uacutej jeloumlleacutesek joumlnnek leacutetre Amikor Aratov előszoumlr laacutetja a

nőt csak azokat a tartalmakat tudja megragadni amelyeket a vizuaacutelis modell enged

meg ezeacutert azutaacuten mozgoacutesiacutetja az akusztikus modellt is a zene nyelveacutehez fordul

miaacuteltal leacutetrejoumln az aacutetmenet egy maacutesik szemiotikai rendszerbe melynek soraacuten

veacutegbemegy a szemantikai fordiacutetaacutes a vizuaacutelis modell Klara kuumllső testi attribuacutetumait

(bdquodurva vad fekete szőroumlsrdquo) mutatja be ezt a modellt azonban az az előzetes

szimboacutelumrendszer blokkolja amelyet az anya emleacuteke az anya aacutellandoacutean jelenleacutevő

ndash Aratov aacuteltal a szobaacuteja falaacuten bdquoszentkeacutepkeacutent őrzoumlttrdquo ndash portreacuteja hozott leacutetre Ez az

archetipikus anyakeacutep olyan dominaacutensan uralja Aratov rsquolaacutetaacutesaacutetrsquo hogy nem engedi

befogadni az attoacutel elteacuterő vizuaacutelis jegyeket Az akusztikus modell alkalmazaacutesaacuteval

azonban joacutel eacuterzeacutekelhető az attribuacutetumok megvaacuteltozaacutesa a szemantika meguacutejulaacutesa az

uacutej szemiotikai rendszer illetve a szemantikai fordiacutetaacutes reacuteveacuten A zene azaz az

akusztikus modell Klara eacutenekeacutet hangjaacutet zeneacutejeacutet ragadja meg melyek sokkal inkaacutebb

keacutepviselik Klara leacutenyegiseacutegeacutet A vizuaacutelis modell adta vonaacutesok megvaacuteltoznak Klara

zeneacuteje hangja bdquolaacutegyan felcsengő tompiacutetott gyoumlnyoumlrű althangrdquo (1093)

A zene mint szemiotikai rendszer megjeleneacuteseacutenek az elbeszeacuteleacutesben azeacutert is

van megkuumlloumlnboumlztetett jelentőseacutege mert a zene modellt alkot Aratov előtoumlrteacuteneteacuteből

az deruumll ki hogy a hős feacutenykeacutepeacuteszettel foglalkozik azaz maacutes vilaacuteglaacutetaacutessal a

feacutenykeacutepeacuteszettel modellaacutelja a valoacutesaacutegot tehaacutet nem akusztikai hanem vizuaacutelis

modellel Amikor Aratov leuumll a zongoraacutehoz hogy feleveniacutetse reprodukaacutelja Klara

zeneacutejeacutet-eacutenekeacutet azt jelenti hogy maacuter vizuaacutelisan nem tudja modellaacutelni őt ezeacutert fordul

a zeneacutehez Aratov fejlődeacutesen megy tehaacutet keresztuumll Mivel Klara leacutenyegeacutet akarja

megragadni ndash amit nem maacutes mint az ő eacuteneke hangja zeneacuteje keacutepvisel ndash eljut az

egyik szemiotikai rendszerből (keacutepi vizuaacutelis modell) a maacutesikba Klara Milics

fonikus modelljeacutehez elszakadva a vizuaacutelis modelltől

120

Az akusztikai modell szubsztituacutetuma pedig a levegő mely ennek

koumlvetkezteacuteben teacutemakeacutent is megjelenik az elbeszeacuteleacutesben Klara lehellete leacutelegzete

leacutelegzeacutese majd Klara mint fuvallat (vouml a lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash

душаrsaquorsaquo szavak etimoloacutegiaacutejaacutet lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo hasonloacutean a magyar lsaquolsaquolevegő

ndash leacutelegzet ndash leacutelekrsaquorsaquo szavakhoz) 206

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A levegő mozgaacutesaacuteval a szeacutellel megszoacutelal egy anyagtalan testtelen hang ami a

levegő mozgaacutesaacuteboacutel-rezgeacuteseacuteből konstituaacuteloacutedik eacutes a szubjektumot artikulaacutelja (bdquoEacuten

Eacutenrdquo) Ezzel elemzeacutesuumlnkben eleacuterkeztuumlnk egy szintagmatikus sor veacutegeacutehez Ezt a

sorozatot az a szekvencia hozza leacutetre miszerint Klara Milics alakja mindig maacutes

jelrendszerben teacuter vissza Aratov reflexioacuteiban A visszateacuterő rsquonyomokatrsquo ezekben a

rendszerekben Klara kuumlloumlnboumlző szubsztituacutetumai azaz behelyettesiacuteteacutesei Klara

vaacuteltakozoacute jeloumlleacutesei keacutepviseletei helyettesiacutetik melyek minden jelrendszerben a nő

alakmaacutesait reprezentaacuteljaacutek

A keacutepviseletek szintagmatikus seacutemaacuteja Klara a sziacutenpadon teljes valoacutejaacuteban rarr

Klara feacutenykeacutepe laacutetvaacutenya rarr Klara hangja zeneacuteje rarr Klara lehellete rarr

Klara mint fuvallat

A Klara Milicset kereső tudat szaacutemaacutera tehaacutet mindig joumln egy uacutej reprezentaacutecioacute

azonban folyamatosan csoumlkkenő materializaacuteltsaacuteggal A materializaacutelt attribuacutetumok

fokozatosan dematerializaacuteloacutednak tehaacutet egy fejlődő haladoacute szintagmaacuteroacutel van szoacute

mely a test-től a leacutelek iraacutenyaacuteba halad az anyagneacutelkuumlliseacuteg a halhatatlansaacuteg feleacute

206

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch Heidelberg 1950-1958 I559

121

A fentiekben foumllvaacutezolt szintagma elemzeacutese az intermedialitaacutes probleacutemaacutejaacutet

veti fel illetve az egyes alakmaacutesok koumlzoumltt fennaacutelloacute fordiacutetaacutesi viszony keacuterdeacuteseacutet207

A

narraacutecioacute a laacutetott keacutepet a hallott zeneacutet a levegő mozgaacutesaacutet verbaacutelis nyelvre fordiacutetja le

A hős szempontjaacuteboacutel a zene hallhatoacute az olvasoacutehoz azonban a verbaacutelis nyelven jut el

ami fordiacutetaacutest felteacutetelez eacutes uacutej szemantikaacutet teremt A zene keacutet csatornaacuten rsquokoumlzlekedikrsquo

egyfelől azon a csatornaacuten amelyet a hős hall maacutesfelől pedig ndash mint leiacutert valoacutesaacuteg ndash a

verbaacutelis szoumlveg csatornaacutejaacuten Turgenyev uacutegy alakiacutetja ki az uacutej szemantikaacutet hogy a

szavaknak adja aacutet a zene hangjait a zenei hangok attribuacutetumait a hangszerek

megszoacutelalaacutesaacutenak minőseacutegeacutet azaz ezeket egy maacutesik jelrendszerreacute transzformaacutelja

bdquohervadt fuvolistardquo bdquotuumldőbeteg floacutetaacutes sziszegirdquo bdquoelkoumlpkoumldirdquo a zenedarabot a buzgoacute

zongorista puumlfoumll kalimpaacutel Klara Milics hangjaacutenak pozitiacutev vonaacutesai pedig előteacuterbe

keruumllnek bdquotompiacutetottrdquo bdquokeserűen felcsengőrdquo bdquotelt laacutegy mereacuteszen csengőrdquo (1091-

93) A zene verbaacutelis fordiacutetaacutesaacutenak igeacutenye akkor leacutep fel amikor a hős nem tud

beszeacutelni A szerző azonban megjeloumlli a hős beszeacutedvaacutelsaacutegaacutet szavakat helyez a hangok

helyeacutere azaz nyelv eacutes zene koumlzoumltt metaforaacutek reacuteveacuten teremt analoacutegiaacutet

Megfigyelhetjuumlk tehaacutet ahogyan a cselekmeacutenytoumlrteacutenet szintjeacuten a hős eszmeacuteleacuteseacutenek az

uacutetjaacutet az elbeszeacuteleacutes szintjeacuten az egyik nyelvi szemantikaacuteboacutel egy maacutesikba valoacute aacutetmenet

kiacuteseacuteri minden uacutejabb szemiotikai modell uacutej eacutertelemkeacutepzeacutesnek ad helyet hiszen

minden uacutej jelhasznaacutelat uacutej ndash Klara Milics leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő ndash szemantikaacutet hoz leacutetre

A TURGENYEVI METAFORA

Gersenzon szerint a veacutegtelenseacutegtől valoacute rettegeacutes soha nem hagyta el Turgenyevet s

eacutepp ezeacutert foglalkozott annyit a szerelemmel amely szaacutemaacutera az bdquooumlnazonosiacutetoacute eacutes

oumlnmegerősiacutető eacutelet megtestesuumlleacuteserdquo volt208

Nagy Istvaacuten kiemeli Gersenzon irodalmi-

eszteacutetikai koncepcioacutejaacuteban a szerző prioritaacutesaacutet vagyis az iacuteroacute eacutelő szemeacutelyiseacutegeacutenek a

szoumlvegen kiacutevuumlli kontextusoknak az episztolaacuteris oumlroumlkseacutegnek eacutes a biograacutefiai teacutenyeknek

207

Jurij LOTMAN A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele modellje a kultuacutera rendszereacuteben I m 208

Vouml М О ГЕРШЕНЗОН Мечта и мысль Тургенева Moсква 1919 63 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

122

a szerepeacutet az irodalmaacuter-filozoacutefus Turgenyev-eacutertelmezeacuteseacuteben209

Ilyenformaacuten

Gersenzon szerint a szerelem lesz Turgenyev szaacutemaacutera az ami eltoumlrli az eacutelet eacutes a halaacutel

hataacuteraacutet ndash a halaacutel hatalmaacutet meghaladoacute ereje folytaacuten Toporov Странный Тургенев

ciacutemű koumlnyveacuteben a szerelem eacutes a halaacutel csalaacutedi hasonloacutesaacutegaacutera rokonsaacutegaacutera szerelem

eacutes halaacutel bdquoikerseacutegeacutererdquo mutat raacute Eacutertelmezeacuteseacuteben a halaacutel Turgenyevneacutel mint ahogyan a

szerelem is a szabadsaacuteg feleacute toumlr utat ndash az idő szoriacutetaacutesaacuteboacutel valoacute felszabadulaacutes feleacute

Eacutepp a szerelem aacuteltal vilaacutegiacutetjaacutek meg egymaacutest eacutelet eacutes halaacutel meacutelyseacutegei s Toporov

hozzaacuteteszi hogy Turgenyev bdquoeacuterezterdquo ezt a sajaacutetos koumllcsoumlnviszonyt szaacutemaacutera a

szerelem a leacutelek halhatatlansaacutegaacutenak a bdquomegtapasztalaacutesardquo 210

Halaacutel eacutes szerelem motivikus oumlsszefonoacutedaacutesa paacuterhuzamos megjeleneacutesei

egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonya alkotja a szoumlveg koumlzponti metaforikaacutejaacutet A

szerelem a halaacutel attribuacutetumaival miacuteg a halaacutel a szerelem jegyeivel keruumll leiacuteraacutesra E

viszony ndash Paul Ricoeur fogalmait alkalmazva ndash eacutelő metaforaacutet hoz leacutetre211

ilyenkor a

metafora uacutej kategoacuteriaacutet leacutetesiacutet eacutes nem maacuter egy megleacutevő analoacutegiaacutet hasznaacutel foumll hanem

egy dolgot egy maacutesik jegyeivel illetve kategoacuteriaacuteival iacuter le s e viszony az egeacutesz

szoumlvegre kiterjesztve is megmutatkozik Turgenyev elbeszeacuteleacuteseacuteben halaacutel eacutes szerelem

felveszik egymaacutes attribuacutetumait azaz ndash Max Black terminusaival eacutelve ndash interakcioacuteba

leacutepnek azaz egymaacutes jegyeit koumllcsoumlnoumlsen felhasznaacutelva interakcioacutet leacutetesiacutetenek egymaacutes

koumlzoumltt212

Black ndash Richards nyomaacuten213

ndash uacutegy fogalmaz hogy a metafora

hasznaacutelataacutenaacutel kuumlloumlnboumlző dolgokroacutel keacutet kuumlloumlnboumlző de egyuumlttesen eacutes egy kifejezeacutesben

megjelenő gondolatunk van ezek interakcioacutejaacutenak eredmeacutenye a jelenteacutes A Klara

Milicsben a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes

interakcioacuteba leacutepő gondolatok hoznak leacutetre egy jelenteacutest amely ennek az

interakcioacutenak az eredmeacutenye Eacuteppen ezeacutert oly komplexek a jellegzetesen turgenyevi

metaforaacutek uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa melyek egyuumlttesen

209

Иштван НАДЬ Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред)

И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 210

В ТОПОРОВ Странный Тургенев I m 144-145 211

Vouml Paul RICOEUR Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006 212

Max BLACK Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol 55 1954-1955

273-294 Magyarul Max BLACK A metafora (Ford Melis Ildikoacute) = Helikon 19904 432-447 213

Vouml I A RICHARDS The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University Press 1936

Magyarul (reacuteszlet) I A RICHARDS A metafora (Ford Raacutecz Judit) = Helikon 19771 120ndash128

123

ideacutezik fel eacutes kapcsoljaacutek oumlssze a szerelem eacutes a halaacutel eacutertelemvilaacutegait Az olvasoacute tehaacutet

keacutet keacutepzet oumlsszekapcsolaacutesaacutera keacutenyszeruumll eacutes ndash Black szavaival eacutelve ndash ebben az

oumlsszekapcsolaacutesban rejlik a metafora titka eacutes miszteacuteriuma Amikor Black summaacutezza a

metafora interakcioacute-elmeacuteleteacutet leszoumlgezi bdquoaz interakcioacuten alapuloacute metaforaacutek

megkiacutevaacutenjaacutek az olvasoacutetoacutel hogy egy implikaacutecioacuterendszer segiacutetseacutegeacutevel kivaacutelogassa

kiemelje eacutes rendszerbe szervezze egy maacutesik jelenteacutesmező elemeitrdquo Amikor keacutet

dolog interakcioacuteja soraacuten keacutet rsquoteacutemarsquo egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen megvilaacutegiacutetoacute viszonyaacutet

taacutergyalja iacutegy fogalmaz bdquoez egy olyan sajaacutetos eacutertelmi művelet amely megkoumlveteli

hogy mindkeacutet teacutemaacuteroacutel egyidejűleg legyen tudomaacutesunk de ami nem meruumll ki pusztaacuten

e keacutet teacutema valamifeacutele oumlsszehasonliacutetaacutesaacutebanrdquo214

Az alaacutebbiakban a halaacutelroacutel eacutes a

szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő

jelenteacutesmezők vagy gondolatok megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait mutatom be

Klara Milics eacutes Aratov viszonyaacuteban a szerelem eacutepp a halaacutel mozzanataacuteval

kezdődik eacutes ezzel paacuterhuzamosan a halaacutel illetve haldoklaacutes pedig a szerelem

megjeleneacuteseacutevel Aratov szaacutemaacutera a szerelem Klara halaacutelaacuteval kezdődik eacutes e

szerelemmel egyuacutettal elkezdődik sajaacutet halaacutela is A randevuacute utaacuten Aratov bezaacuterkoacutezik

szobaacutejaacuteba majd neacutenje veacuteszjoacutesloacutean iacutegy soacutehajt foumll bdquoOacute koraacuten kezdődoumltt koraacutenrdquo

(1100) A szerelem eacutes a halaacutel koumllcsoumlnviszonyaacutenak ikerseacutegeacutenek metaforikus

megjeleniacuteteacutese kiterjed a szoumlvegmotivika egeacuteszeacutere Turgenyev ennek eacuterdekeacuteben

oumlsszetett mitopoeacutetikus jelkeacutepeket eacutes komplex gyakran ellenteacutetes

jelenteacutestartomaacutenyokat feltaacuteroacute szimbolikaacutet alkalmaz uacutegymint a szem a tuumlkoumlr a

levegő-leacutelegzet a szeacutel vagy a roacutezsa motiacutevumrendszereit amelyek mind magukban

foglaljaacutek a szerelem eacutes a halaacutel relaacutecioacuteinak eacutertelemvilaacutegait

A szem a pillantaacutes az arc arckifejezeacutes tekintet mint leacutelekszimboacutelumok

vagy rsquomutatoacutekrsquo teljes koumlzleacutesfolyamatot hoznak leacutetre Amikor Kupfer előszoumlr meseacutel

Klaraacuteroacutel Aratov azonnal a szeme felől eacuterdeklődik

bdquoFekete a szeme ndash szoacutelt utaacutena Aratov ndash Mint a szeacuten ndash harsogta Kupferrdquo

(1089)

214

Max BLACK A metafora I m 446

124

Ez a dialoacutegus oumlsszefeacuterhetetlen szemantikaacutet fesziacutet ki A szem orosz megfelelője a

lsaquoглазаrsaquo (laquoglazaraquo) eredeti jelenteacutese feacutenyes vilaacutegos215

e szemantikaacuteban az egymaacutesnak

feszuumllő oppoziacutecioacutek a feketeseacuteg-vilaacutegossaacuteg soumlteacutetseacuteg-feacuteny azaz egyfelől Klara kuumllső

leiacuteraacutesa azaz feketeseacutege soumlteacutet attribuacutetumai aacutellnak szemben belső lelki mutatoacuteival a

feacutennyel tisztasaacuteggal Klara neveacuteben koumlvetkezeacuteskeacuteppen metaforikus leacutenyegiseacutegeacuteben

van koacutedolva a latin laquoclarus-clararaquo vagyis a tiszta vilaacutegos feacutenyes feacutenylő ragyogoacute

vilaacutegiacutetoacute kifejezeacutesek eacutertelemegyuumlttese216

Ilyenformaacuten uumltkoumlznek oumlssze a soumlteacutetseacuteg-

szeacutenfeketeseacuteg kuumllső testi attribuacutetumai a tisztasaacuteg-vilaacutegossaacuteg belső-lelki mutatoacuteival

Amikor az esteacutelyen Aratov előszoumlr pillantja meg Klaraacutet amint a laacuteny a poacutediumra leacutep

az első hozzaacuteszoacutelaacutes a szemeacutere utal

bdquoMilyen tragikus szeme van ndash jegyezte meg egy Aratov moumlgoumltt uumllő [] buta

piperkőc [] butasaacutegot akart mondani de igazat mondottrdquo (1091)

Az Aratov anyjaacuteval valoacute oumlsszehasonliacutetaacutes is Klara bdquovad feketerdquo eacutes anyjaacutenak bdquoszeliacuted

vilaacutegosrdquo szemeacutenek ellenteacuteteacuten alapul Az arcok eacutes a tekintetek is paacuterhuzamosan

hordozzaacutek a szerelem eacutes a halaacutel jegyeit A szerelmes laacuteny arca halaacutelosan saacutepadt ndash

Klara a randevuacutera a szerelemtől bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo (1098) arccal eacuterkezik

bdquoAratovnak meacuteg a faacutetylon keresztuumll is eacuteszre kellett vennie milyen halaacutelosan

elsaacutepadtrdquo (1098)

Aratov a tuumlkoumlrben proacutebaacutelja arcaacutet vizsgaacutelni hogy megeacutertse mieacutert is vonzoacutedott hozzaacute

hogyan is szerethetett bele Klara Milics

bdquoDe vajon mieacutert vaacutelasztott eacuteppen engem ndash A tuumlkoumlrbe neacutezett mellette haladt

el [] ndash Az arcom olyan mint minden arcrdquo (1106)

215

Max VASMER Russisches etymologisches Woumlrterbuch I m I409 216

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera I m

125

Azeacutert nem eacuterti a laacutenyt mert oumlnmagaacutet sem eacuterti ndash ezeacutert vizsgaacutelja magaacutet a tuumlkoumlrben A

tuumlkoumlr torz keacutepet ad fordiacutetott keacutepet mutat eacutes azt hiteti el hogy olyanok vagyunk

mint amilyennek a tuumlkoumlr laacutettat minket rsquokuumllsőrsquo keacutepet mutat ellenteacutetben a rsquobelsőrsquo

keacuteppel Turgenyev a tuumlkoumlrszimbolika szeacuteles keresztmetszeteacutet pozitiacutev eacutes negatiacutev

komplex jelenteacutestartalmait taacuterja foumll amelyek magukban foglaljaacutek az oumlnmegismereacutes a

boumllcsesseacuteg de a hiuacutesaacuteg az oumlnimaacutedat vagy a leacutelek csapdaacuteba csalaacutesaacutenak koacutedjait is A

tuumlkoumlr mint leacutelekszimboacutelum a tuumlkoumlrkeacutep virtuaacutelis valoacutesaacutega mint a fizikai eacutes spirituaacutelis

reflexioacute szimboacuteluma fizikai leacuteteacuteben hordozza oumlnmaga metafizikaacutejaacutet reacutesze a vilaacutegnak

eacutes annak teremtője is egyben a valoacutesaacutegboacutel megteremti a nem-valoacutesaacutegot Tehaacutet nem a

hős arca laacutetszik moumlgoumltte hanem az arc laacutethatoacutesaacutega az anyagroacutel levaacutelt keacutep ndash eacutes nem

tudhatoacute hogy a tuumlkoumlrben megjelenő laacutetvaacuteny valoacuteban az arc keacutepe-e tehaacutet nem tudni

hogy a tuumlkroumlzeacutes megcsalja-e a szemet bdquoAz arcomhellip mint mindenki maacuteseacuterdquo (1106) ndash

mondja Aratov sajaacutet arckeacutepeacutet vizsgaacutelva a tuumlkoumlrben a tuumlkoumlr virtuaacutelis valoacutesaacutegaacuteban

amelyben nem tudja azonosiacutetani oumlnmagaacutet

A levegő eacutes annak kuumlloumlnboumlző megjeleneacutesi formaacutei is oumlsszetett

szimboacutelumrendszert alkotnak ndash e formaacutek pedig szeacutel szellő fuvallat leacutelegzeacutes

lehellet A levegő mint a vilaacutegegyetem egyik alapeleme mozgaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően

kuumlloumlnboumlző formaacutekat oumllt eacutes e mozgaacutesok reacuteveacuten eacuterzeacutekelik az eacuterszeacutekszervek ezeknek

mindegyike szaacutemos szimbolikus jelenteacutessel biacuter A lehellet a leacutelegzet az eacutelet

princiacutepiumaacuteval az eacuteltető szellemmel a leacutelekkel az emanaacutecioacuteval a Szentleacutelekkel van

oumlsszefuumlggeacutesben Sok maacutes nyelvhez hasonloacutean az orosz nyelv elemei is mutatjaacutek ezek

rokonsaacutegaacutet (lsaquolsaquoдых ndash дыхание ndash выдох ndash воздух ndash дух ndash душаrsaquorsaquo217

) Miutaacuten neacutenjeacutevel

a leacutelek halhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutelgetnek Aratov aludni teacuter de azt eacuterzi hogy valaki

bdquoleacutelegzik a szoba koumlzepeacutenrdquo (1121) azaz Klara lelke eacutes benne a luumlktető eacutelet veszi őt

koumlruumll Utolsoacute aacutelmaacuteban a beteljesedeacuteskor amikor megcsoacutekolja Klaraacutet eacuterzi bdquoforroacute

lehelleteacutetrdquo azaz lelki egybekeleacutesuumlket Ugyanakkor a levegő egyeacuteb formaacutei uacutegymint a

szeacutel vagy szellő mint a levegő oumlrveacutenyleacutese a halaacutel eacutertelemvilaacutegaacutera utal a veacuteszjoacutesloacute

szelet a rsquohalaacutel szeleacutetrsquo is jelenti Aratov ahogy uumll a padon eacutes Klaraacutera vaacuter azt eacuterzi

hogy valaki koumlzeledik feleacuteje eacutes szellő eacuterinti a nyakaacutet bdquomintha valami meleg szellő

217

Vouml az előző alfejezetben bemutatott etimoloacutegiaacuteval lsaquolsaquoдух ndash душаrsaquorsaquo ndash lsaquolsaquoдыхrsaquorsaquo

126

lengedeznerdquo (1098) Aacutelmaiban hallucinaacutecioacuteiban Aratov minden esetben szelet

leacutegaacuteramlaacutest fuvallatot eacuterez amikor eacuterzi Klara jelenleacuteteacutet vagy koumlzeledeacuteseacutet

bdquos hirtelen uacutegy tetszett mintha egy szeliacuted zajtalan szeacutel suhanna aacutet a szobaacuten

foumlloumltte is eacutes rajta is aacutet ndash s egy szoacute bdquoEacutenrdquo tisztaacuten megcsenduumllt fuumlleacuteben ndash

bdquoEacuten Eacutenrdquo (1121)

A szeacutel tehaacutet Klara-alakmaacutes egyszerre a szerelmes nő a leacutelek az eacutelet de egyuacutettal a

halaacutel szele is

A hős aacutelmaiban Klara Milics alakja felhőből formaacuteloacutedik ki A felhő

megjeleneacutese pedig szinteacuten ellenteacutetes jelenteacuteseket hordoz a felhő mint termeacuteszeti

keacutepződmeacuteny aacutetkot eacutes aacuteldaacutest egyaraacutent oszt A formaacutet oumlltő majd oszloacute testű felhő

aacutellandoacute vaacuteltozaacutesa miatt a laacutethatoacute metamorfoacutezis a transzformaacutecioacute szimboacuteluma

bdquoEgyszer csak mintha finom felhő emelkedett volna fel előtte Neacutezi-neacutezi

feheacuter ruhaacutes nő lett a felhőbőlrdquo (1107)

A felhőből kiformaacuteloacutedoacute Klara-alak pedig ndash ahogyan az előző fejezet bemutatta ndash

tovaacutebb transzformaacuteloacutedik leacutelegzetteacute lehelletteacute (vouml a felhő mint a laacutethatoacute leacutelegzet

jelkeacutepe a mitoloacutegiaacuteban218

) majd szellőveacute fuvallattaacute levegőveacute A felhő eacutes a Klara

Milics szoumlvegeacuteben a felhőből valoacute alakformaacutelaacutes a keacutepmaacutes vagy alakmaacutes szimboacuteluma

is egyben amelynek mitoloacutegiai referenciaacuteja Heacutera keacutepmaacutesa melyet Zeusz felhőből

formaacutel219

Aratov aacutelmaiban Klara legtoumlbbszoumlr roacutezsakoszoruacuteval a fejeacuten jelenik meg eacutes a

bdquoRoacutezsaacutek Roacutezsaacutekrdquo felkiaacuteltaacutesai toumlbbszoumlr is megismeacutetlődnek A roacutezsa az egyik

legelterjedtebb eacutes egyben az egyik legoumlsszetettebb mitopoeacutetikus jelkeacutep Az antikvitaacutes

az oumlroumlmet a szeacutepseacuteget eacutes a szerelmet kapcsolta a roacutezsaacutehoz (Aphroditeacute vagy Veacutenusz

istennő attribuacutetumaikeacutent) keacutesőbb a titkot a titokzatossaacutegot vagy a hallgataacutest A

kereszteacuteny kultuacuterkoumlr egyfelől Szűz Maacuteriaacuteval a roacutezsa oumlt szirmaacutet pedig Krisztus oumlt

218

Sz A TOKAREV (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia I m I koumltet 78 219

I m 682

127

sebeacutevel illetve aacuteltalaacutenosan a veacuterrel a kiontott veacuterrel a maacutertiacuterok veacutereacutevel azonosiacutetja

Baacuter a szerelem eacutes a szeacutepseacuteg bizonyult a legidőtaacutelloacutebbnak a roacutezsa szimbolikaacutejaacuteban

meacutegis ezzel paacuterhuzamosan a goumlroumlg roacutemai eacutes keacutesőbb a germaacuten kultuacuteraacutekban is a

temeteacuteshez illetve a halaacutelhoz kapcsoloacutedoacute viraacuteg lett a tuacutelvilaacuteg a feltaacutemadaacutes viraacutega220

Turgenyev tehaacutet a roacutezsa-szimbolika suacutelypontjait ragadja meg a halaacutelt a feltaacutemadaacutest

a szerelmet amely erősebb a halaacutelnaacutel A roacutezsaacutek Klara attribuacutetumaivaacute vaacutelnak s

Aratov azonnal Klaraacutehoz taacutersiacutetja a roacutezsaacutek megjeleneacuteseacutet aacutelmaiban

bdquoEkkor maacuter szavak is kezdtek kivehetőveacute vaacutelni bdquoRoacutezsaacutek roacutezsaacutek

roacutezsaacutekrdquo ndash Roacutezsaacutek ndash ismeacutetelte Aratov ndash Oacute igen Ezek azok a roacutezsaacutek

(1120)

bdquoAratov erősen megneacutezte Klara A fejeacuten ott van a piros roacutezskoszoruacuterdquo (1121)

A roacutezsa mint Klara attribuacutetuma illetve Klara roacutezsakoszoruacuteja s ugyaniacutegy a szem a

tuumlkoumlr az arc a levegő vagy a szeacutel tehaacutet az eacutelet eacutes halaacutel vilaacutegaacutet aacutethidaloacute szerelem

metaforaacuteja a halaacutelroacutel eacutes szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő eacutes egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen

megvilaacutegiacutetoacute eacutertelemvilaacutegok interakcioacuteja

Az eacutelet hataacuterait aacutettoumlrő a halaacutel erejeacutet meghaladoacute szerelem metaforikaacutejaacuteval

Turgenyev utolsoacute elbeszeacuteleacutese azt a kritikus hataacuterhelyzetet azt a koumlzt artikulaacutelja

amely eacutelet eacutes halaacutel hataacutermezsgyeacutejeacuten helyezkedik el Ebben a koumlz-ben e

hataacuteraacutellapotban ragadhatoacutek meg a legleacutenyegibb eacutelettartalmak meacutelyseacutegei A novella

előtoumlrteacutenete beszaacutemol arroacutel hogy Aratov a szobaacutejaacuteban talaacutelhatoacute zongoraacuten neacuteha

megszoacutelaltat egy bizonyos harmoacuteniaacutet

bdquoAratov szobaacutejaacuteban volt egy pianiacutenoacute melyen szűkiacutetett szeptim akkordokat

fogottrdquo (1087)

220

I m 223-224

128

A szűkiacutetett szeptimakkord egy olyan neacutegyeshangzat amelyben a hangok egyenlő ndash

kis tercnyi ndash taacutevolsaacutegra helyezkednek el egymaacutestoacutel tehaacutet suacutelyosan dominaacutens szűk

harmoacuteniaacuteroacutel van szoacute amely felteacutetlenuumll oldaacutest igeacutenyel eacutes csak miutaacuten maacuter

feloldottuk akkor lehet az oldaacuteshoz viszonyiacutetott alapjaacutet megaacutellapiacutetani A szűkiacutetett

szeptimakkord aacutetmeneti akkord uacuten rsquomodulaacuteloacutersquo akkord A modulaacutecioacute a

hangnemvaacuteltaacutest jelenti a zeneacuteben egy zenedarabon beluumll azaz a vaacuteltaacutest az egyik

zenei vilaacutegboacutel a maacutesikba egyik harmonizaacutelt rendszerből a maacutesikba vagyis

aacutetmenetet vaacuteltaacutest hataacutert jeloumll Az elbeszeacuteleacutes tovaacutebbi zenei utalaacutesa az esteacutelyen

felcsenduumllő Liszt zongoradarabok Toumlbb alkalommal is toumlrteacutenik utalaacutes Lisztre Liszt-

darabok csenduumllnek fel a hangversenyen a bdquobuzgoacute zongoristardquo Lisztet proacutebaacutelja

imitaacutelni bdquominden meghajlaacutesa utaacuten haacutetralendiacutetette a hajaacutet pontosan uacutegy mint Lisztrdquo

(1090) Liszt maga is sokat foglalkozott a halaacutel gondolataacuteval a tuacutelvilaacutegi eacutelettel az

oumlroumlk eacuteletbe vetett hittel Szaacutemos zeneműveacutet e teacutemaacutenak szenteli (Les Preludes

Halaacuteltaacutenc Dante-szimfoacutenia Mefisztoacute-keringő) a Les Preludes (Előjaacuteteacutekok)

megkomponaacutelaacutesa utaacuten az 1856-ban kiadott mű előszavaacuteban a zeneszerző iacutegy

veacutelekedik bdquoMi maacutes is eacuteletuumlnk mint előjaacuteteacutekok szakadatlan sorozata ahhoz az

ismeretlen dallamhoz amelynek első uumlnnepeacutelyes hangjaacutet a halaacutel csendiacuteti megrdquo221

Mindezek szinteacuten megelőlegezeacutesei annak a hataacuterhelyzetnek illetve aacutetmenetnek

amely a főhős aacutelmaacuteban toumlrteacutenik meg azon kiacutevuumll hogy Aratov szaacutemaacutera az aacutelmai az

egyeduumlli eszkoumlzoumlk arra hogy megismerje megeacutertse mind Klaraacutet mind oumlnmagaacutet az

aacutelom olyan hataacuteraacutellapotot hoz leacutetre amelyben a hős megtalaacutelja az egyetlen

eacuterintkezeacutesi pontot keacutet vilaacuteg koumlzoumltt eacutes ezeket az oumlsszekapcsolhatatlan vilaacutegokat

oumlsszekapcsolja Iacutegy keacutepes a fiktiacutev megjeleniacutetett vilaacutegban talaacutelkozni uacutejra Klara

Miliccsel megcsoacutekolni őt eacuterezni besziacutevni bdquoforroacute lehelleteacutetrdquo (1127) eggyeacute vaacutelni

vele

A hataacuterhelyzetek maacutesik koumlzponti metaforaacuteja a bdquomeacutereg a veacuterbenrdquo illetve a

bdquotesteacuteben meacutereggelrdquo (1123) szoacutekapcsolatok Klara Milics meacutereggel a veacutereacuteben

jaacutetszotta veacutegig utolsoacute sziacutenhaacutezi jeleneteacutet amely utaacuten meghalt Ez a jelenet a hataacuter

evilaacuteg eacutes tuacutelvilaacuteg koumlzoumltt eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt melyet eacutelő halottkeacutent jaacutetszik veacutegig A

221

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959 54

129

shalespeare-i intertextuaacutelis koumlrnyezet az elbeszeacuteleacutes e fejezeteacuteben ugyanezt a

metaforikaacutet erősiacuteti ugyanuacutegy ahogy Hamlet a meacuterges kard aacuteltal megsebezve

meacutereggel a veacutereacuteben viacutevja veacutegig utolsoacute paacuterbajaacutet s ahogy Roacutemeoacute szinteacuten meacutereggel a

veacutereacuteben csoacutekolja meg utoljaacutera Juacuteliaacutet Az intertextuaacutelis utalaacutest is aktualizaacutelva Aratov

ehhez a csoacutekhoz hasonliacutetja azt amikor ő megcsoacutekolja Klaraacutet Aratov is utolsoacute

aacutelmaacuteban bekeruumll ebbe a hataacuteraacutellapotba beszaacutell a ladikba a halaacutel csoacutenakjaacuteba hogy

aacutetkeljen a tavon A ladikkal valoacute aacutetkeleacutes a tavon szinteacuten ezt a rsquohataacuteraacutetleacutepeacutestrsquo

aacutetmenetet jeloumlli ez az aacutetjaacuteroacute keacutet vilaacuteg koumlzoumltt Itt sem marad el a meacutereg hiszen a

csoacutenakban a kis toumlrpe azaz a bdquohalaacutelrdquo archetipikus keacutepviselője egy kis uumlvegcseacutet

tartogat Aratov szaacutemaacutera soumlteacutet folyadeacutekkal tehaacutet ugyanazon az rsquoaacutetjaacuteroacutenrsquo megy Klara

Milics utaacuten Megpillantja a nőt teljes sziacutenpadi oumlltoumlzeacutekeacuteben majd ajkaacutehoz emeli az

uumlveget Iacutegy koumlvetkezhet be szaacutemukra az eacuteletben hiaacutenyzoacute laacutencszem az

oumlsszekapcsoloacutedaacutes a beteljesedeacutes a csoacutek A csoacutek az a mozzanat ahol ketten egy

vilaacutegba keruumllhetnek ahogyan Aratov eacuterzi beaacuteramolni Klara forroacute lehelleteacutet-rsquolelkeacutetrsquo

lelkuumlk eggyeacute vaacutelik egy vilaacutegba jutnak bdquoEacuterezte hogy megtalaacutelta Klaraacuteval az

eacuterintkezeacutestrdquo (1127)

A koraacutebban zavaros beteges nyugtalan szorongoacute feszuumllt Aratov most

bdquoboldogrdquo eacutes nyugodt neacutenje Platonida csak iacutegy tud felkiaacuteltani eacutertetlenuumll bdquoMi lehet

ez Istenem [] Csak fekszik eacutes nevetgeacutel s mindig azt aacutelliacutetja hogy

makkegeacuteszseacutegesrdquo (1129) A szoumlveg ekkor fordiacutetja ki az rsquoegeacuteszseacuteg-betegseacutegrsquo

rsquoboldogsaacuteg-boldogtalansaacutegrsquo oppoziacutecioacutekat Mineacutel suacutelyosabbnak mutatkoznak Aratov

testi tuumlnetei annaacutel inkaacutebb eacuterzi hogy egeacuteszseacuteges eacutes boldog szellemi arculata

kiteljesedik

bdquoHalaacutelsaacutepadt arcaacuten hataacutertalan boldogsaacuteg sugaacuterzottrdquo (1127)

Boldogan nevetve ndash az eacutertelem teljesseacutegeacutenek tudataacuteban ndash vaacuterja utolsoacute eacutejszakaacutejaacutet

bdquoBoldog vagyok boldog ennyi az egeacutesz ndash Maacutemoros kiaacuteltaacutes toumlltoumltte be a szobaacutetrdquo

(1127) Az egeacutesz elbeszeacuteleacutes ezzel a sugaacuterzoacute portreacuteval zaacuterul Aratov arckeacutepeacutevel

utolsoacute aacutelma utaacuten amiből maacuter nem eacutebred foumll bdquoelaludt s arcaacuten megőrizte azt az

uumldvoumlzuumllt maacutemoros kifejezeacutestrdquo (1127) Arca egyfelől bdquohalovaacutenyrdquo bdquohaldokloacuterdquo

130

bdquohalaacutelsaacutepadtrdquo de maacuter ekkor kiteljesedett szellemi arculattal a tuacutelvilaacutegi boldogsaacutegtoacutel

sugaacuterzik

bdquoS a haldokloacute arcaacuten felragyogott az uumldvoumlzuumllt mosolyrdquo (1130)

Ez a boldog sugaacuterzoacute szellemi portreacute a tuacutelvilaacutegi boldog mosoly zaacuterja le az

elbeszeacuteleacutest Az iacuteraacutes alanya Turgenyev veacutereacuteben testeacuteben is ott van a meacutereg

gyoacutegyiacutethatatlan betegseacutege a gerincraacutek iacutegy meacutereggel a veacutereacuteben iacuterja meg utolsoacute

elbeszeacuteleacuteseacutet Aratov kezeacuteben egy hajtincset talaacutelnak amiről nem tudni hogyan keruumllt

oda Aratov halaacutela utaacuten is erősen szoriacutetja a kezeacuteben maradt hajat A haj a neacutephit

szerint az eacuteleterő hordozoacuteja tovaacutebbaacute a halhatatlansaacuteg szimboacuteluma is egyben hiszen

noumlvekedeacutese az ember halaacutela utaacuten sem szűnik meg Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja

tehaacutet a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel

toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanyaacutevaacute lesz s ezzel megteremti a halaacutel relevaacutens

diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az

elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve

megteremteacuteseacutenek Tehaacutet ahogyan hőse Aratov maga is haldokloacuteboacutel narraacutetorraacute lesz

az irodalmi szoumlveg megteremteacuteseacutevel az alkotaacutessal lehet cselekvő eacuten eacutes ahogyan a

haldokloacute Aratov aacutelmaacuteban alkotja meg sajaacutet toumlrteacuteneteacutet eacutes szoumlvegeacutet Turgenyev

befejezi utolsoacute novellaacutejaacutet a Klara Milics-et eacutes halaacutelaacuten megszuumlletik az elbeszeacuteleacutes Az

eacuten ontoloacutegiai staacutetusza vaacuteltozik meg szenvedőből lesz cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel lesz

elbeszeacutelő az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo az irodalmi szoumlveg aacutegense

131

V FEJEZET

KITEKINTEacuteS

TITOK-PROacuteZA AZ OROSZ SZAacuteZADFORDULOacuteN

Turgenyev meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen

műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg teruumlleteit

(Merezskovszkij)222

Mieacutert van megkuumlloumlnboumlztett jelentőseacutege a szaacutezadforduloacute Turgenyev-recepcioacutejaacutenak

Hogyan fogadta be a szimbolizmus a titok-proacutezaacutet bdquoTisztardquo vagy maacuter eacutertelmezett

eacuteletmű lesz a szimbolista kritika taacutergya Centraacutelis vagy marginaacutelis helyet foglal el

turgenyevi oeuvre a szaacutezadforduloacute irodalomeacuterteacuteseacutenek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben Mi

magyaraacutezza a Turgenyev-befogadaacutes ellentmondaacutesossaacutegaacutet

A titok-proacuteza egyik meghataacuterozoacute eacutertelmezője Pumpjanszkij szerint a titok-

elbeszeacuteleacutesek szervesen illeszkedtek a szaacutezadforduloacute orosz irodalmaacuteba eacutes Turgenyev

az orosz szimbolizmus szaacutemaacutera keacutesziacutetette elő a talajt223

Joacutellehet ezeket a

gondolatokat 1929-ben veti papiacuterra Felmeacuterve magaacutet a szimbolista kritika

eacuterteacutekpoziacutecioacutejaacutet Turgenyev befogadaacutesa koraacutentsem ennyire egyeacutertelmű A

szaacutezadforduloacutei kritikai recepcioacutet megvizsgaacutelva megaacutellapiacutethatjuk hogy

222

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892)

(Ford Bakcsi Gyoumlrgy) = A szimbolizmus Budapest Gondolat 1965 112 Nagy Istvaacuten hiacutevja fel a

figyelmet a Merezskovszkij-koumlnyv ciacutemeacutenek fordiacutetaacutesi pontatlansaacutegaacutera Az aacuteltala kiacutenaacutelt fordiacutetaacutesban a ciacutem

helyesen A hanyatlaacutes okairoacutel eacutes a kortaacuters orosz irodalom uacutej aacuteramlatairoacutel Vouml NAGY Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = Krooacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz

irodalom toumlrteacuteneteacutebe II 699-720 Budapest 2004 706 223

ЛВ ПУМПЯНСКИЙ Группа laquoтаинственных повестейraquo I m 462

132

ellentmondaacutesos befogadaacutes vegyes eacuterzelmek kuumlloumlnboumlző szemleacuteletek szerteaacutegazoacute

eacuteletműeacutertelmezeacutesek eacutes hullaacutemzoacute maacuter-maacuter rapszodikus kritikatoumlrteacutenet jellemezte a

szimbolista Turgenyev-recepcioacutet Azonban e befogadaacutestoumlrteacutenet vizsgaacutelatakor meg

kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk egyfelől a kritikai iacuteraacutesokat amelyek a koumlzoumllt irodalmi portreacutek

esszeacutek monograacutefiaacutek kuumlloumlnboumlző kiadvaacutenyok vagy periodikaacutek keretein beluumll explicit

recepcioacutet tartalmaznak Ha nemcsak a szimbolizmushoz koumltődő szerzőket eacutes iacuteraacutesokat

vizsgaacuteljuk akkor azt mondhatjuk hogy a szaacutezadforduloacutehoz koumltődő Turgenyev-

befogadaacutes kuumlloumlnoumlsen a titok-proacutezaacutera vonatkozoacute recepcioacute taacutegabb eacutertelemben az

1890-es eacutevek elejeacutetől az 1920-as eacutevek elejeacuteig terjedő időszakban (nemcsak a

szimbolista koumltődeacutesű kritikaacuteban) Andrejevszkij Merezskovszkij Brjuszov

Annyenszkij Csulkov Gersenzon Rozanov Vvegyenszkij Remizov Balmont

Andrej Belij Leonyid Andrejev majd Alekszej Tolsztoj Oszip Dimov

Makszimilian Volosin eacutes Mihail Kuzmin iacuteraacutesaiban jelenik meg Maacutesfelől pedig ezen

explicit kritikai formaacutekat egy ndash aacuteltalaacuteban nem publikaacutelt ndash bizonyos fokig tuacutelfűtoumltt

emocionaacutelis expresszioacuteval aacutethatott jegyzetekben naploacutekban emleacutekiratokban eacutes

levelezeacutesekben fellelhető befogadaacutestoumlrteacutenet kiacuteseacuteri kuumlloumlnoumlskeacuteppen Merezskovszkij

Brjuszov eacutes Blok eseteacuteben (peacuteldaacuteul Blok kritikai iacuteraacutesaiban gyakorlatilag egyaacuteltalaacuten

nem emliacuteti Turgenyevet viszont jegyzeteiben naploacutejaacuteban eacutes leveleiben igen224

)

Tovaacutebbaacute a befogadaacutestoumlrteacutenet egy harmadik szintjeacutet is meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk

ami a szeacutepirodalmi szoumlvegekben ndash intertextuaacutelis koumlrnyezetben ndash nyomonkoumlvethető

turgenyevi hataacuteskeacutent vagy uacuten szeacutepirodalmi recepcioacutekeacutent hataacuterozhatunk meg amely

elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Kuzmin majd Blok Belij eacutes Bunyin

műveiben eacuterhető tetten

Mi a sajaacutetossaacutega a szaacutezadforduloacute eacutertelmezeacutesi folyamatainak Nagy Istvaacuten A

klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban vilaacutegosan kifejti

annak a folyamatnak az ismeacuterveit amelynek soraacuten a szaacutezadforduloacute illetve a 20

szaacutezad eacutertelmezi eacutes eacuterteacutekeli a bdquoklasszikusrdquo 19 szaacutezadi irodalmat bdquoMinden olvasaacutes

bizonyos előzetes tudaacutes alapjaacuten eacutes bizonyos tapasztalati kontextusban toumlrteacutenik Tehaacutet

amikor a szaacutezadforduloacute a 19 szaacutezad irodalmaacutet olvassa akkor ez nem valamifeacutele

224

Vouml А БЛОК Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963 T V 337-338

133

informaacutecioacutes vaacutekuumban megy veacutegbe hanem joacutel koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekkontextusban

Arroacutel van szoacute hogy a 20 szaacutezad a klasszikus irodalmi oumlroumlkseacuteget a sajaacutet

eacuterteacutekrendjeacutevel uumltkoumlzteti meg vagyis uacutegy eacutertelmez eacutes eacuterteacutekel hogy a hagyomaacutenyt a

jelen azaz sajaacutet szuumlkseacuteglete felől veszi birtokbardquo225

Nagy Istvaacuten hangsuacutelyozza

tovaacutebbaacute hogy a 20 szaacutezad maacuter eacutertelmezett hagyomaacutenyt kap oumlroumlkuumll azaz a

klasszikus oumlroumlkseacuteg eacutertelmezett formaacuteban a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika (pl Belinszkij

Csernisevszkij Dobroljubov Apollon Grigorjev V V Sztaszov stb) eacutertelmezeacutesein

keresztuumll vaacutelik hozzaacutefeacuterhetőveacute a szaacutezadforduloacute szaacutemaacutera amely ndash Nagy Istvaacuten

szavaival ndash bdquomaacuter egyuumltt olvassa a klasszikus művet eacutes a hozzaacute tartozoacute eacutertelmezői

hagyomaacutenyt ami azt mutatja hogy e kettő egyuumltt keacutepezi az aacutellandoacute uacutejraeacutertelmezeacutes

taacutergyaacutet a hataacutestoumlrteacuteneti folyamatbanrdquo226

Ennek azeacutert is van kiemelt jelentőseacutege a

szimbolista Turgenyev-befogadaacutes vizsgaacutelataacuteban mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel kideruumll

ndash a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika ellentmondaacutesai bdquoszelektiacutevrdquo recepcioacutei aacutetoumlroumlklődnek a

20 szaacutezadi befogadaacutesra is kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-proacuteza eacutertelmezeacuteseit illetően Ezeacutert

Turgenyevet a szaacutezadforduloacute egyes keacutepviselői a szimbolizmus az bdquouacutej műveacuteszetrdquo

előfutaacuteraacutenak tartjaacutek maacutesok viszont taacutersadalmi megrendeleacutesre iacutert regeacutenyek idejeacutetmuacutelt

szerzőjeacutenek Egyfelől előremutatoacute progressziacutev impresszionista koumlltőkeacutent maacutesfelől a

bdquoreacutegirdquo bdquoreakcioacutesrdquo nemesi vilaacuteggal vagy arisztokratizmussal azonosiacutetott

anakronizmuskeacutent tekintenek raacute227

A szaacutezadforduloacute recepcioacutejaacuteban meacuteg eacutelesebben

elvaacutelik egymaacutestoacutel a regeacutenyiacuteroacute Turgenyev eacutes a titok-elbeszeacuteleacutesek szerzőjeacutenek alakja

tehaacutet mint laacutetni fogjuk a szimbolista kritika sem keacutepes megrajzolni egy turgenyevi

eacuteletműegyseacuteget eacutes nem keacutepes megfelelő bdquotisztardquo figyelmet szentelni a teljes

eacuteletműegeacutesz aacuteltal megalkotott szoumlvegtaacuternak

A szimbolizmus szaacutemaacutera ndash eacutepp a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutenak sokfeacuteleseacutege

folytaacuten ndash Turgenyev titok-proacutezaacuteja elsősorban az iraacutenyzat bekoumlszoumlntő eacuteveiben (az

1890-es eacutevekben) lesz aktuaacutelis majd a szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegardquo idejeacuten 1910 koumlruumll

Az eszteacutetikai eacutes vallaacutesi utoacutepiaacutek elterjedeacuteseacutevel az 1900-as eacutevek elejeacuten meacuteg az első uacuten

idősebb nemzedeacutek eacuterdeklődeacuteseacutenek a homloktereacuteből is kikeruumll azokeacuteboacutel akiket meacuteg

225

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a

XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699 226

I m 227

Vouml В В РОЗАНОВ Мысли о литературе Москва 1989 61

134

tiacutez eacutevvel koraacutebban aktiacutevan foglalkoztatott a turgenyevi oeuvre hagyateacuteka az bdquouacutej

műveacuteszetrdquo tuumlkreacuteben Azonban eacuterdemes előre leszoumlgezni a turgenyevi eacuteletmű explicit

megjeleneacutese az irodalomkritikai vagy szeacutepirodalmi szimbolista szoumlvegekben azonban

mindveacutegig marginaacutelis marad oumlsszevetve Puskin Gogol Lermontov Fet Tyutcsev

Dosztojevszkij vagy Tolsztoj szimbolista befogadaacutesaacuteval eacutes hataacutesaival

bdquo[] bdquoLustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo Mindenfeacutele semmiseacuteggel

foglalkozunk de figyelmetlenuumll elseacutetaacutelunk az orosz szellem olyan jelenseacutege

mellett mint Turgenyev Se egy tudomaacutenyos kutataacutes se egy kritikai kiadaacutes

se egy aacutetfogoacute biograacutefia de meacuteg leveleinek teljes gyűjtemeacutenye sincs

oumlsszeaacutelliacutetva Elmentuumlnk mellette Aacutetneacuteztuumlnk rajta [] Valamit maacuter mondtunk

Tolsztojroacutel eacutes Dosztojevszkijről de Turgenyevről ndash koumlzhelyeken kiacutevuumll ndash

semmit Igen lustaacutek eacutes koumlzoumlnyoumlsek vagyunkrdquo228

bdquoМы ленивы и нелюбопытныrdquo ndash soacutehajt fel Merezskovszkij ideacutezve Puskin hiacuteres

szavait Gribojedov bdquoelfelejteacuteseacuterőlrdquo s e felkiaacuteltaacutest a szimbolista vezeacuteregyeacuteniseacuteg

Turgenyev elmulasztott illetve foghiacutejas recepcioacutejaacutera alkalmazza Merezskovszkij

iacuteraacutesai Turgenyevről ndash az 1892 eacutes 1917 koumlzoumltti huszonoumlt eacutev soraacuten ndash mintegy

keresztmetszetet keacutepeznek a kor Turgenyev-befogadaacutesaacuteroacutel illetve a titok-proacutezaacutet

oumlvező figyelem hullaacutemzaacutesairoacutel Kuumlloumlnoumlsen ambivalens hogy az 1890-es eacutevek elejeacuten

egyre felerősoumldő aktiacutev eacutes produktiacutev Turgenyev-recepcioacute eacutepp a jubielumi 1903 eacutevre

azaz a szerző halaacutelaacutenak huszadik eacutevforduloacutejaacutera halkul el teljesen 1892-ben

Merezskovszkij a ndash sokak aacuteltal a szimbolizmus programnyilatkozataacutenak is tartott ndash

Az orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai ciacutemű koumlnyveacuteben vizsgaacutelja

Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseit is kituumlntetve a szerző keacutesei proacutezaacutejaacutet a korabeli

kritikaacuteval szemben

bdquo[Turgenyev] kiszeacutelesiacutetette a szeacutepseacuteg orosz fogalmaacutenak hataacuterait

meghoacutediacutetotta az addig ismeretlen műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg egeacutesz teruumlleteit az

228

ДС МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт вечной женственности = Было и будет Невоенный дневник

1914ndash1916 Аграф 2001 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J)

135

orosz nyelv uacutej hangjait uacutej oldalait taacuterta foumll [] Flaubert Maupassant

Turgenyev eacutes Ibsen alapjaacuten előre sejtjuumlk az emberi eacuterzeacutekenyseacuteg uacutej meacuteg fel

nem taacutert lehetőseacutegeitrdquo229

Programdeklaraacutecioacutejaacuteban a szimboacutelumok hasznaacutelata eacutes a műveacuteszi eacuterzeacutekenyseacuteg mellett

a misztikus tartalomban jeloumlli meg az uacutej irodalom fő komponenseit s ezeacutert is fordiacutet

kituumlntetett figyelmet a turgenyevi titok-proacutezaacutera Merezskovszkij Turgenyev-

eacutertelmezeacuteseacuteben is elvaacutelik a szerző keacutesei proacutezaacuteja eacutes proacutezaversei aacuteltal alkotott

szoumlvegkorpusz a nagyregeacutenyekeacutetől vagy a koraacutebbi korszakoktoacutel Turgenyev

regeacutenyeit idejeacutetmuacuteltnak korszerűtlennek pusztaacuten taacutersadalmi reflexioacutenak tartja eacutes a

titok-elbeszeacuteleacuteseket (koumlzuumlluumlk kiemelten a Diadalmas szerelem dalaacutet) eacutes a proacutezai

koumlltemeacutenyeket tartja maradandoacute alkotaacutesoknak Eacutertelmezeacuteseacuteben a titok-elbeszeacuteleacutesek

impresszionista műveacuteszete keacutepezi a sematikus tendencioacutezus regeacutenyek ellensuacutelyaacutet230

Merezskovszkij szaacutemaacutera a Turgenyev aacuteltal keacutepviselt eszteacutetikai arculat eacuterdekes 1893-

ban a Театральная газета ciacutemű lapban jelenik meg a Памяти

Тургенева (laquoTurgenyev emleacutekeacutenekraquo) ciacutemű iacuteraacutesa amely műfajaacutet tekintve inkaacutebb

nekroloacutegra emleacutekeztet Ebben Turgenyev műveacuteszeteacutet tipoloacutegiailag Goetheacutehez

sorolja akinek vilaacuteglaacutetaacutesa ebben az időben Merezskovszkij szaacutemaacutera gnoszeoloacutegiai

norma volt 231

E bdquonekroloacutegbanrdquo meacuteg az bdquooumlroumlkrdquo a bdquomegvaacuteltoztathatatlanrdquo szfeacuteraacutejaacuteban

taacutergyalja a szerzőt eacutes eacuteletműveacutet de az 1897-es a Вечные спутники (magyar

kiadaacutesban Oumlroumlk uacutetitaacutersak) ciacutemű munkaacutejaacuteban maacuter nem szentel Turgenyevnek oumlnaacutelloacute

fejezetet az iacuteroacutet az eszteacutetikai tudat veacutegletesseacutegeacutenek keacutepviselőjekeacutet emliacuteti232

A Turgenyev-befogadaacutes a szaacutezadforduloacuten vagy szűkebben veacuteve a szimbolista

paradigmaacuteban nemcsak a kortaacuters Turgenyev-recepcioacute vagy a bdquoradikaacutelis kritikardquo aacuteltal

eacutertelmezett eacuteletművet bdquooumlroumlkoumllrdquo hanem az 1884-ben megjelenő Иностранная

критика о Тургеневе (laquoKuumllfoumlldi ndash eacutertsd nem oroszorszaacutegi ndash kritika Turgenyevrőlraquo)

első kiadaacutesa is jelentős hataacutest gyakorol olyan Turgenyev-eacutertelmezőkre mint

229

D Sz MEREZSKOVSZKIJ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej iraacutenyzatai (1892) I m

112 230

Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Эстетика и критика Москва 1994 Т 1 175 177 231

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8 22 авг 232

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Вечные спутники СПб 1897

136

Merezskovszkij Andrejevszkij vagy Brjuszov E kiadvaacuteny meglehetősen negatiacutev

vagy inkaacutebb homaacutelyos eacutes feluumlletes Turgenyev-eacutertelmezeacuteseket ad koumlzre melyekben a

szerző vilaacuteglaacutetaacutesa eacutes szoumlvegei bdquoformaacutetlanok zavarosak eacutes feluumlletesekrdquo Daudet

peacuteldaacuteul a turgenyevi szoumlvegeket uraloacute bdquoszlaacutev koumldrőlrdquo eacutertekezik233

1897-ben a jelenik

meg orosz nyelven a Goncourt-testveacuterek naploacuteja (Journal des Goncourt) a Северный

вестник kiadaacutesaacuteban A Goncourt-naploacute leiacuteraacutesaacuteban Turgenyev egy bdquogyoumlnyőrűen

beszeacutelőrdquo iacuteroacute aki viszont szoumlvegeiben csak bdquotaacutejkeacutepekrdquo festeacuteseacutere keacutepes miacuteg bdquoemberi

portreacutei sekeacutelyesekrdquo234

A szimbolista iraacutenyzathoz koumlzvetlenuumll nem kapcsoloacutedoacute

eszteacuteta Andrejevszkij eacutepp a szaacutezadforduloacute Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek probleacutemaacuteira

hiacutevja fel a figyelmet elsősorban arra a teacutenyre hogy a szerző eacuteleteacuteben megjelenő

műveket mindig az aktuaacutelpolitikai vagy eszmetoumlrteacuteneti kritika ragadta magaacutehoz eacutes

annak feacutenyeacuteben kiacuteseacuterteacutek heves vitaacutek miacuteg a szoumlvegeinek műveacuteszi megformaacuteltsaacutega

mindig elkeruumllte az irodalmi kritika figyelmeacutet ndash ezeacutert tartja a szaacutezadveacuteg Turgenyevet

porosnak idejeacutetmuacuteltnak235

Andrejevszkij hangsuacutelyozza hogy a toumlrteacutenelmi-

taacutersadalmi Turgenyev vagyis a nyugatosszlavofil profaacutenszakraacutelis-vallaacutesos eacutes

egyeacuteb dichotoacutemiaacutek menteacuten eacutertelmezett szerző szeacuteles koumlrű figyelmet kapott azonban

a koumlltő-alkotoacute Turgenyev nem Az eszteacuteta ezeacutert fordiacutet kiemelt figyelmet a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesek liacuteraisaacutegaacutera illetve a proacutezai koumlltemeacutenyek poeacutetikaacutejaacutera A

Laacutetomaacutesok ciacutemű Turgenyev-elbeszeacuteleacutest vizsgaacutelva a turgenyevi iacuteraacutesmoacutedot a

szimbolizmus bizonyos jelenseacutegeinek megelőlegezeacutesekeacutent eacutertelmezi A Стой

(Aacutellj) ciacutemű proacutezavers elemzeacuteseacuteben kiemeli az aacutellaacutespontja szerint Turgenyev

eacuteletműveacutere legjellemzőbb mozannatot a pillanat intenzitaacutesaacutenak a pillanatba zaacutert

halhatatlansaacutegnak a pillanatban foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom megformaacutelaacutesaacutet236

Andrejevszkij hangsuacutelyozza tovaacutebbaacute hogy Turgenyev mindveacutegig megmaradt

koumlltőnek a Мир искусства ciacutemű folyoacuteiratban 1901-ben jelenik meg a Вырождение

рифмы ciacutemű iacuteraacutesa melyben iacutegy veacutelekedik bdquoa 19 szaacutezad maacutesodik feleacutenek haacuterom

233

Иностранная критика о Тургеневе СПб 1884 207 234

Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни = Северный вестник 1897 10 152ndash

180 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 235

С АНДРЕЕВСКИЙ Литературные очерки СПб 1902 264 236

I m 316-318 illetve 264-265

137

legnagyobb koumlltője Turgenyev Flaubert eacutes Maupassant ndash csakhogy mind proacutezaacuteban

iacutertakrdquo237

Andrejevszkij Turgenyev-befogadaacutesaacutet az kuumlloumlnboumlzteti meg a szimbolistaacutek

vagy taacutegabb eacutertelemben a szaacutezadforduloacute kritikaacutejaacutetoacutel hogy tudatosan proacutebaacutelja

meghaladni az orosz irodalomeacuterteacutesben a szaacutezadforduloacuten illetve a 20 szaacutezad elejeacuten

uralkodoacute eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes eacutes eacutertelmezeacutes hagyomaacutenyaacutet Nagy Istvaacuten hiacutevja

fel a figyelmet arra hogy milyen ndash toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacutera visszanyuacuteloacute ndash

eacutertelmezeacutesi-befogadaacutesi eacuterteacutekrend realizaacuteloacutedik a szaacutezad eleji filozoacutefiai kritikaacuteban eacutes

az iacuteroacutei esszeacutekben bdquoAmikor a klasszikus oumlroumlkseacuteg 20 szaacutezadi birtokbaveacuteteleacuteről

beszeacuteluumlnk akkor voltakeacuteppen azt keacuterdezzuumlk hogy mikeacutent olvasta a modernseacuteg az

előző szaacutezad klasszikus iacuteroacuteit Az orosz eacuteletrajzi-oumlneacuteletrajzi olvasaacutes kultuacuteraacuteja moumlgoumltt

az orosz irodalom kultuacuteratoumlrteacuteneteacutenek toumlbb eacutevszaacutezados tradiacutecioacuteja eacutes joacutel

koumlrvonalazhatoacute eacuterteacutekrendje aacutell A filozoacutefiai kritikaacutet eacutes az iacuteroacutei esszeacuteket egyaraacutent az

oumlneacuteletrajzi olvasaacutes jellemezte amelynek eacuterdeklődeacutesi koumlreacuteben elsősorban a szerző eacutes

szoumlvege illetve a szerző eacutes hőse koumlzoumltti viszony aacutellt Az orosz irodalmi kultuacutera

sajaacutetossaacutega hogy az eacuterdeklődeacutes itt a szoumlvegről a szerzőre a szoumlveg tekinteacutelyeacuteről a

szerzőeacutere a szoumlveg intencioacutejaacuteroacutel a szerzői tudatra esett A szerző belső eacuteletrajza eacutes

szubjektiacutev tapasztalaacutesa nagyobb suacutellyal esett latba mint a szoumlveg poeacutetikai

megalkotottsaacutegardquo238

Andrejevszkij Turgenyev-esszeacuteiben ugyan reacuteszletes keacutepet rajzol

Turgenyev szemeacutelyiseacutegeacuteről eacuteletszemleacuteleteacuteről figyelembe veacuteve nevelteteacuteseacutet

eacuteletviteleacutet koumlruumllmeacutenyeit de az eszteacuteta proacutebaacutelja előszoumlr a biograacutefiaacutetoacutel fuumlggetlenuumll

tanulmaacutenyozni az eacuteletművet uacutegy hogy elvonatkoztasson a kulturaacutelis-toumlrteacuteneti

koumlrnyezettől eacutes hogy magukra a műalkotaacutesokra oumlsszpontosiacutetson nevezetesen

Turgenyev liacuterai beszeacutedmoacutedjaacutera szoumlvegeinek versnyelvi-proacutezanyelvi jelenseacutegeire

Az 1900-as eacutevek elejeacutere azonban Turgenyev kikeruumll az eacuterdeklődeacutes

homloktereacuteből ezekben az eacutevekben megfigyelhető egy maacuter-maacuter tendencioacutezus

elidegenedeacutes a turgenyevi eacuteletműtől eacutes az 1903-as jubileumi eacutevben az emleacutekező

iacuteraacutesok maacuter azt teszik szoacutevaacute hogy a szerzőt nem tanulmaacutenyozzaacutek eleacuteggeacute noha sokan

237

С АНДРЕЕВСКИЙ Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир искусства

1901 5 211ndash236 212 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 238

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban I m 702

138

ezt a bdquoturgenyevi korrdquo eacutes a kortaacuters időszak koumlzoumltti szakadaacutessal indokoljaacutek239

Rozanov ebben az eacutevben iacuterja meg О писательстве и писателях ciacutemű mukaacutejaacutet

amelyben iacutegy veacutelekedik e jelenseacutegről bdquoHuacutesz eacutevvel halaacutela utaacuten Turgenyev neve

csendesen elhalt korunk nemzedeacutekeinek tudataacuteban Nem sok iacuteroacuteval foglalkoztak

olyan keveset az irodalomban mint ővele az elmuacutelt keacutet eacutevtizedben [] Azonban ez

lehet az akadeacutemiai kaacutenon jele is egyben Turgenyev bevonult a toumlrteacutenelmi tisztelet

neacutemasaacutegaacuteba ahol olyan csend uralkodik mint a siacuterkamraacuteban Szobra fel van aacutelliacutetva

az orosz Pantheonban laacutethatoacute helyen eacutes oumlroumlkkeacute ott marad de a most eacutelő emberek

semmifeacutele eacutelő dologroacutel nem folytatnak vele paacuterbeszeacutedetrdquo240

Ugyanakkor a Новый

путь ciacutemű lap ugyanebben az eacutevben a turgenyevi proacutezaverseket szembeaacutelliacutetja az

addig kanonizaacutelt turgenyevi eacuteletművel a Senilia ciklusnak kuumlloumln cikket szentel eacutes a

proacutezai koumlltemeacutenyek nyomaacuten Turgenyev az bdquouacutej műveacuteszetrdquo bdquoeacutelőrdquo alakjakeacutent jelenik

meg241

tehaacutet a befogadaacutes eacutes eacuteletműeacutertelmezeacutesek kettősseacutege jellemzi a jubileumi eacutev

megemleacutekezeacuteseit is Bizonyos eacutertelemben paacuter eacutevvel keacutesőbb Annyenszkij bdquoportreacutejardquo

az 1905-ben szuumlletett Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute Turgenyevraquo) amely a

Книги отражений 1906-os első koumlteteacutebe keruumll be nemcsak a turgenyevi eacuteletmű

utolsoacute faacutezisairoacutel eacutes a haldokloacute szerző veacutegnapjairoacutel szoacutel hanem egyuacutettal

befogadaacutesaacutenak elhalaacutesaacuteroacutel vagy haldoklaacutesaacuteroacutel a Turgenyev-recepcioacute

elcsendesuumlleacuteseacuteről is242

Draacutemaian beszűkuumll a turgenyevi szoumlvegek koumlre is az

interpretaacutetorok laacutetoacutekoumlreacuteben a kritika ekkor maacuter csak neacutehaacuteny titok-elbeszeacuteleacutes

valamint a proacutezai koumlltemeacutenyek jelenseacutegeire figyel

Az 1900-as eacutevek veacutegeacutere eleacuterkező uacuten szimbolista bdquovaacutelsaacutegrdquo időszakaacutera a

turgenyevi szoumlvegek uacutejra előteacuterbe keruumllnek Merezskovszkij az 1910-ben iacutert Больная

Россия (magyar kiadaacutesban Beteg Oroszorszaacuteg) ciacutemű munkaacutejaacuteban uacutejra vizsgaacuteloacutedaacutesai

taacutergyaacutevaacute teszi Turgenyevet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a titok-elbeszeacuteleacuteseket Kuumlloumln elemzi a

turgenyevi nőalakokat eacutertelmezeacuteseacuteben Klara Milics Valeria (Diadalmas szerelem

dala) Alice (Laacutetomaacutesok) Szofi (Kuumlloumlnoumls toumlrteacutenet) Szuszanna (A boldogtalan laacuteny)

239

Vouml Е СОЛОВЬЕВ О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех 1903

10 1118 240

ВРОЗАНОВ Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и писателях Москва

1995 138ndash144 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash S J) 241

Е Л Тургеневские laquoSeniliaraquo = Новый путь 1903 10 184ndash189 242

Vouml И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

139

vagy Emilia (Jergunov hadnagy toumlrteacutenete) laquoпризрачные и прозрачныеraquo azaz

fantasztikus kiacuteseacuterteties laacutetomaacutesszerű aacutettetsző ikonikus nőalakok amelyeket

Merezskovszkij a goethei bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo ideaacuteljaacuteval hoz oumlsszefuumlggeacutesbe (aligha

veacuteletlen hogy egyik Turgenyev-esszeacutejeacutenek ciacuteme a Поэт вечной женственности ndash

laquoAz oumlroumlk nőiseacuteg koumlltőjeraquo)243

Annyenszkij szinteacuten a titok-proacuteza nőalakjait helyezi

Turgenyev-eacutertelmezeacuteseinek homloktereacutebe Az Умирающий Тургенев (laquoHaldokloacute

Turgenyevraquo) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban Klara Milics alakjaacuteban a megtestesuumllni nem tudoacute szeacutepseacuteg

(laquoневоплотимая красотаraquo) trageacutediaacutejaacutet244

miacuteg a Белый экстаз-ban (laquoFeheacuter

extaacutezisraquo) Szofi eacutes Szuszanna alakjainak bdquoszoborszerűseacutegeacutetrdquo bdquofeheacuterseacutegeacutetrdquo

eacutertelmezi245

Zoumlldhelyi Zsuzsa hangsuacutelyozza hogy azeacutert van kiemelt szerepe

Annyenszkij iacuteraacutesainak a szimbolista Turgenyev-kritikaacuteban mert impresszionista

koumlnnyedseacuteggel eacutes szabad asszociaacutecioacutekkal iacutert meacutelyleacutelektani irodalmi portreacuteiban sajaacutet

koumllteacuteszeteacutenek szimboacutelumvilaacutega felől koumlzeliacuteti a turgenyevi szoumlvegeket246

Csulkov a

Памяти Тургенева Покрывало Изиды (laquoTurgenyev emleacutekeacutenek Iacutezisz lepleraquo) ciacutemű

iacuteraacutesaacuteban a Klara Milicsben jeloumlli meg a turgenyevi gondolat kulcsaacutet ndash abban az

elbeszeacuteleacutesben ami az iacuteroacute halaacutelos aacutegyaacuten szuumlletett levetkőzve minden koraacutebbi ndash

Csulkov szerint Turgenyevre jellemző ndash oacutevatoskodaacutest ezeacutert lehet veacutelemeacutenye szerint

a Klara Milics a szerelemről eacutes halaacutelroacutel alkotott minden megelőző turgenyevi

gondolat folytataacutesa eacutes felszabadult szinteacutezise247

Turgenyev a meacuterteacutek eacutes az egyensuacutely keacutepviselőjeacuteveacute vaacutelik Merezskovszkij

nagy iacutevű nemzetkarakteroloacutegiai koncepcioacutejaacuteban melyet ndash ahogyan Nagy Istvaacuten

kiemeli ndash a PuskinndashTurgenyev illetve TolsztojndashDosztojevszkij szembenaacutellaacutesra eacutepiacutet s

ebben oumlsszekoumlti az irodalomszemleacuteletet eacutes a konzervatiacutevndashliberaacutelis ideoloacutegiaacutet

243

Vouml Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Больная Россия СПб 1910 eacutes Д С МЕРЕЖКОВСКИЙ Поэт

вечной женственности Im 244

И АННЕНСКИЙ Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73 245

И АННЕНСКИЙ Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41 246

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1991 294 247

Г И ЧУЛКОВ Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки Москва 1909

169-177

140

bdquoOroszorszaacutegban a mindenfeacutele forradalmi eacutes vallaacutesi maximalizmus

hazaacutejaacuteban abban az orszaacutegban ahol annyi az oumlnkeacutentes tűzhalaacutel a zabolaacutetlan

szeacutelsőseacutegek hazaacutejaacuteban Turgenyev Puskin utaacuten a meacuterteacutek alighanem egyeduumlli

geacuteniusza koumlvetkezeacuteskeacuteppen a kultuacutera geacuteniusza Mert mi a kultuacutera ha nem az

eacuterteacutekek kiterjeszteacutese felhalmozaacutesa eacutes megőrzeacutese Ebben az eacutertelemben

Turgenyev a nagy teremtőkkel eacutes romboloacutekkal ndash L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel ndash ellenteacutetben eacuterteacutekeink egyeduumlli őrzője konzervatiacutev iacuteroacute s

mint minden igazi konzervatiacutev ugyanakkor liberaacutelis is Vagy a mai politika

nyelveacuten szoacutelva Turgenyev szemben a maximalista L Tolsztojjal eacutes

Dosztojevszkijjel az egyeduumlli minimalista naacutelunk Ebben van az ő oumlroumlk

igazsaacutega Mert baacutermennyire megvetjuumlk is a minimalistaacutekat

bdquonyaacuterspolgaacuterisaacutegukrdquo miatt neacutelkuumlluumlk nem boldogulunk neacutelkuumlluumlk a

maximalistaacutek is megbuknaacutenak Vajon nem azeacutert nem sikeruumllt-e a

forradalmunk mert tuacutelsaacutegosan sok volt benne a meacuterteacutektelenseacuteg eacutes keveacutes az

euroacutepai meacuterteacutektartaacutes tuacutel sok L Tolsztoj eacutes Dosztojevszkij keveacutes

Turgenyevrdquo248

A szimbolistaacutek első uacuten idősebb nemzedeacutekeacutenek maacutesik vezeacuteralakja Brjuszov is

ellentmondaacutesosan viszonyul Turgenyevhez amiről huacutegaacutenak iacutert levelei tanuacuteskodnak

melyekben Brjuszov az irodalomeacuterteacutesre az aacuteltala helyesnek veacutelt szemleacuteletekre

taniacutetja Az ekkor fiatal Brjuszov eacuterezhetően idegenkedik Turgenyevtől a 19 szaacutezadi

meglehetősen szelektiacutev kortaacuters recepcioacute szűrőjeacuten keresztuumll szemleacuteli a turgenyevi

szoumlvegeket toumlrteacutenelmi koumlrnyezetek oumlsszefuumlggeacuteseiben tekint regeacutenyeire a titok-

elbeszeacuteleacutesek pedig szerinte tuacutelsaacutegosan Poe Hoffmann eacutes Flaubert hataacutesa alatt

iacuteroacutedtak249

Brjuszov sok szempontboacutel biacuteraacutelja Turgenyevet de keacutesőbb keacutetseacutegtelenuumll

sokat tesz ndash főkeacutent szerkesztőkeacutent (Весы) kiadoacutekeacutent (Скорпион) ndash azeacutert hogy

jelentős mennyiseacutegű irodalomtoumlrteacuteneti szempontboacutel objektiacutev anyag jelenjen meg a

Turgenyev-eacuteletműről peacuteldaacuteul a Весы ciacutemű folyoacuteiratban A Русский архив-ban ő

248

Ideacutezi NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban Im 714 249

Vouml С С ГРЕЧИШКИН А В ЛАВРОВ Брюсов о Тургеневе (Публ и вст статья

С С Гречишкина и А В Лаврова) = Тургенев и его современники Ленинград 1977 170ndash190

141

maga recenzaacutelja Turgenyev leveleit250

a Северные цветы ciacutemű szimbolista

almanachban pedig Turgenyev Fettel valoacute 1858 eacutes 1873 koumlzoumltt zajloacute levelezeacuteseacutet

publikaacutelja251

Baacutermennyire is idegenkedik Brjuszov Turgenyevtől meacutegis ndash ahogyan

ezt Zoumlldhelyi Zsuzsa kimutatja ndash szeacutepproacutezaacutejaacuteban Turgenyev titok-elbeszeacuteleacuteseinek

hataacutesa eacuterhető tetten252

Zoumlldhelyi Brjuszov kisproacutezaacutejaacutenak eacutes a turgenyevi titok-

novellaacuteknak az oumlsszefuumlggeacuteseit taacutergyalja kuumlloumlskeacutepp a fantasztikus elemek

hallucinaacutecioacutek viacutezioacutek a halottak eacutes eacutelők eacuterintkezeacuteseacutenek megjeleneacuteseacutere Brjuszov

iacuteraacutesaiban Brjuszovnaacutel azonban ndash Zoumlldhelyi eacutertelmezeacuteseacuteben ndash a fantasztikus elemek

sokkal groteszkebb formaacuteban testesuumllnek meg eacutes ennek inkaacutebb a hoffmanni-

odojevszkiji fantasztikus hagyomaacuteny mintsem a turgenyevi titok-proacuteza tekinthető

előzmeacutenyeacutenek viszont mindkeacutet szerző eseteacuteben kimutathatoacute Poe novellaacuteinak hataacutesa

Brjuszov egyeacuteb iraacutent az első aki raacutemutat a poe-i fantasztikum hataacutesaacutera a turgenyevi

titok-elbeszeacuteleacutesekben eacutes ő maga is Poe koumlvetőjeacutenek vallja magaacutet oroszra fordiacutetja

műveit tanulmaacutenyt is iacuter roacutela253

A jellegzetesen turgenyevi tematika uacutegymint a

szerelem mint veacutegzetes erő vagy mint eacuteletromboloacute tragikum megjelenik Brjuszov

Огненный ангел (Tuumlzes angyal) Алтарь победы (A győzelem oltaacutera) vagy Blok

Песня судьбы (A sors dala) ciacutemű iacuteraacutesaiban valamint a turgenyevi bdquooumlroumlk nőiseacutegrdquo

jelenseacutegeacutenek kifejezeacutesformaacutei Blok ciklusaacuteban az bdquoismeretlen nőrdquo (Незнакомка)

alakjaacuteban is feltűnnek254

Tovaacutebbi turgenyevi hataacutes Brjuszovnaacutel eacutes maacutes szimbolista iacuteroacuteknaacutel a

stilizaacutecioacutek megjeleneacutese Turgenyev elsőkeacutent eacutel a reneszaacutensz kroacutenika vagy novella

stilizaacutecioacutejaacutenak eszkoumlzeacutevel ndash a szaacutezadforduloacuten ez koumlvetőkre talaacutel az itaacuteliai reneszaacutensz

kroacutenikaacutes-novellista Brjuszovnaacutel A Foumlld alatti boumlrtoumlnben uacutegy vaacutelik narraacutetorraacute

elbeszeacutelő instanciaacutevaacute mint ahogyan Turgenyev A diadalmas szerelem dala ciacutemű

novellaacutejaacuteban ide sorolhatjuk meacuteg Brjuszov eacutes Kuzmin antik stilizaacutecioacuteit az orosz

folkloacuter teacutemakoumlreacuteben Remizov Alekszej Tolsztoj vagy Szologub reneszaacutensz

tematikaacuteban pedig Merezskovszkij eacutes Auszlender iacuteraacutesait (vouml peacuteldaacuteul Merezskovszkij

250

В Б БРЮСОВ О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash368 251

Vouml В Б БРЮСОВ (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I 252

Vouml Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-

ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98 253

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 305 254

I m 311

142

1896-ban szuumlletett Любовь сильнее смерти (laquoA szerelem erősebb a halaacutelnaacutelraquo) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseacutevel amely A diadalmas szerelem dalaacutehoz hasonloacutean az itaacuteliai reneszaacutensz

novellaacutet stilizaacutelja tematikaacutejaacuteban pedig a Klara Milicshez koumltődik) A Turgenyev

aacuteltal a titok-proacutezaacuteban koumlzponti teacutemakeacutent kezelt eacutelet-aacutelom toposz illetve az eacutelet eacutes az

aacutelom koumlzoumltti hataacutervonalak elmosoacutedaacutesa szinteacuten erősen jelen van a szimbolista

proacutezaacuteban elsősorban Brjuszov Szologub vagy Kuzmin eacutes Blok munkaacuteiban

Turgenyev felteacutetelezett koumlzvetiacutető hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően az impresszionista-

szimbolista fantasztikum az orosz irodalomban a szaacutezadforduloacutera eacuterkezik el a

hipnoacutezis hallucinaacutecioacutek laacutetomaacutesok aacutelmok nemcsak a szimbolistaacuteknaacutel hanem

Leonyid Andrejevneacutel eacutes Remizovnaacutel is jelentős szerepet jaacutetszanak

A kritikai elidegenedeacutes elleneacutere a szaacutezadforduloacute eacutes a szaacutezadelő szeacutepirodalmi

ndash intertextuaacutelis ndash Turgenyev-befogadaacutesa tehaacutet nem hal el sőt a titok-proacuteza olyan

iacuteroacutek szaacutemaacutera vaacutelik mintaacutevaacute mint Szologub Zinaida Gippiusz vagy Remizov de

Blok műveiben is kimutathatoacute a hataacutesa Szologub korai munkaacutessaacutegaacuteban a kutatoacutek

egyseacutegesen raacutemutatnak a turgnyevi titok-proacuteza eacutes meacuteg jellegzetesebben a proacutezai

koumlltemeacutenyek bdquonyomairardquo255

kuumlloumlnoumlskeacutepp az 1894-es Тяжелые сны (laquoNeheacutez

aacutelmokraquo) ciacutemű műveacuteben de ugyaniacutegy keacutesőbb Andrej Belij ritmikus proacutezaacutejaacuteban vagy

Bunyin belső hangzaacutesuacute enyheacuten ritmizaacutelt proacutezanyelveacuteben256

Annyenszkij majd

Balmont eacutes Belij is kiacuteseacuterleteznek a proacutezaversek műfajaacuteval toumlbb-kevesebb sikerrel

Balmont proacutebaacutelkozaacutesairoacutel iacutegy iacuter a kritika a Русское богатство ciacutemű lapban

bdquoNeacutehaacutenyan koumlzuumlluumlnk kiacuteseacuterleteztek proacutezai koumlltemeacutenyek iacuteraacutesaacuteval csak koumlzben

elfelejtetteacutek hogy ehhez Turgenyevnek kell lennirdquo257

Balmont aki koumlvetője volt

Turgenyevnek 1921-ben az orosz emigraacutecioacute Paacuterizsban megjelenő lapjaacuteban a

Современные записки-ben koumlzli Мысли о Тургеневе (laquoGondolatok Turgenyevrőlraquo)

ciacutemű cikkeacutet melyben az bdquoimpresszionistardquo Turgenyevet az orosz szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak nevezi258

Ugyanezen veacutelemeacutenyen van Remizov is aacutem ő nem

255

Vouml Л КЛЕЙМАН Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба Ann

Arbor 1983 11ndash17 256

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 306 257

Н КОРОБКА Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское богатство

1897 6 1ndash19 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 258

Vouml К БАЛЬМОНТ Мысли о творчестве Тургенев = К БАЛЬМОНТ Где мой дом Проза

Стихотворения Москва 1992 315ndash324

143

Turgenyev impresszionizmusa hanem iacuteraacutesaiban jelen leacutevő misztikus tartalom miatt

tartja az iacuteroacute műveacuteszeteacutet a szimbolizmus iraacutenyaacuteba mutatoacutenak259

Szinteacuten a proacutezai

koumlltemeacutenyeket emeli ki Rodzevics 1918-as Turgenyev-koumlnyveacuteben amelyet az iacuteroacute

szuumlleteacuteseacutenek szaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert Ebben Rodzevics a titok-elbeszeacuteleacuteseket az

odojevszkiji romantikus-fantasztikus hagyomaacuteny folytataacutesakeacutent eacuterteacutekeli melynek

alapjaacuten ndash veacutelemeacutenye szerint ndash Turgenyev nem tekinthető a szimbolizmus

előfutaacuteraacutenak Laacutetomaacutesok-elemzeacuteseacuteben arra az bdquoimpresszionista iacuteraacutesmoacutedrardquo hiacutevja fel a

figyelmet amit Merezskovszkij is hangsuacutelyozott A proacutezaversek ciklusaacutet azonban a

szimbolizmus feleacute mutatoacute jelenseacutegkeacutent eacuterteacutekeli Iacutegy iacuter Turgenyevről bdquoTurgenyevneacutel

nincs meghataacuterozott irodalmi tendencia nincs poeacutetikai programja a nagy műveacutesz

jellemzője a kereseacutes ndash uacutej koumlltői teacutemaacutek uacutej irodalmi formaacutek kereseacuteserdquo260

A

szimbolistaacutek maacutesodik uacuten fiatal nemzedeacutekeacutenek műveiben fellelhető turgenyevi

hataacutesokroacutel maacuter esett szoacute de a 20 szaacutezad veacutegi szimbolizmus-kutatoacutek rendszeres

feldolgozaacutesaiban szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk Bezrodnij a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes a

proacutezaversek hataacutesaacutet vizsgaacutelja Blok Незнакомка (Az ismeretlen nő) ciacutemű verses

draacutemaacutejaacuteban261

Lavrov pedig Belij Серебряный голубь (Az ezuumlst galamb) ciacutemű

regeacutenyeacutenek turgenyevi forraacutesait s a titok-proacuteza aacuteltal ihletett reacutetegeacutet kutatja262

A

szimbolizmus bdquovaacutelsaacutegaacutenakrdquo eacuteveiben a maacuter posztszimbolista orientaacutecioacutejuacute

irodalmaacuterok eacutertelmezeacuteseiben Turgenyev a bdquoszimbolistaacutek aacuteltal elfelejtett klasszikusrdquo

a perifeacuteriaacuteroacutel uacutejra a koumlzeacuteppontba keruumll peacuteldaacuteul az Аполлон folyoacuteirat kuumlloumlnboumlző

szaacutemaiban az 1909-1910-es eacutevekben de főkeacutent uacutejra a turgenyevi

bdquoimpresszionizmusrdquo jelenseacutegeacutet vizsgaacutelva263

amely az eddigiekben felsorolt kritikaacutek

eacutes eacutertelmezeacutesek talaacuten egyeduumlli invariaacutensa A szimbolizmus aacuteltal valamelyest

egyseacutegesen bdquoimpresszionistakeacutentrdquo azonosiacutetott turgenyevi iacuteraacutesmoacuted a liacuterai elbeszeacuteleacutes

259

Vouml А РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989 141-154 260

С И РОДЗЕВИЧ Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения 1818ndash1918

Киев 1918 79ndash138 137 (Sajaacutet fordiacutetaacutes ndash SJ) 261

Vouml М В БЕЗРОДНЫЙ Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту 1989 58ndash71 262

Vouml А В ЛАВРОВ Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная деятельность

Москва 1995 275ndash279 263

Vouml Осип Дымов Влас (Аполлон 1909 1ndash3) А Н Толстой Неделя в Туреневе

(Аполлон 1910 4) Михаил Кузмин Опасный страж (Аполлон 1910 11)

144

kiforraacutesaacutera a proacutezanyelv lirizaacuteloacute tendenciaacuteira eacutes sajaacutetos retorikai alakzataira

valamint a poeacutema a lirizaacuteloacute proacuteza eacutes a proacutezaversek modalitaacutesaacutera utal

A szimbolista irodalmi kultuacutera eacutes az annak koumlzegeacuteben megszuumllető eacutertelmezői

hagyomaacuteny elidegeniacutethetetlen eacuterdemeket szerzett a klasszikus orosz irodalom 20

szaacutezadi elsajaacutetiacutetaacutesaacuteban Turgenyev-recepcioacuteja azonban ellentmondaacutesos s leginkaacutebb

hullaacutemzoacute volt Ugyanakkor a szimbolista kritika egyeacutertelmű hozadeacuteka hogy

raacuteiraacutenyiacutetja a figyelmet ndash Andrejevszkij szavaival eacutelve ndash a bdquomaacutesik Turgenyevrerdquo264

a

titok-proacuteza eacutes a proacutezaversek alkotoacutejaacutera vagyis a 19 szaacutezadi kortaacuters kritika aacuteltal nem

eleacuteggeacute vizsgaacutelt eacutes nem eacutertelmezett eacuteletműreacutesz jelentőseacutegeacutere A titok-proacuteza előteacuterbe

helyeződeacuteseacutet motivaacutelja eacutes tovaacutebb erősiacuteti a 19 szaacutezadi radikaacutelis orosz eacutertelmiseacuteg

gondolkodaacutesaacutenak pozitivizmusaacuteval valoacute szakiacutetaacutes eacutes az egyre aktuaacutelisabbnak eacuterzett

misztikumszuumlkseacuteglet Baacuter Muratov Turgenyev keacutesei proacutezaacutejaacutet taacutergyaloacute tanulmaacutenyaacuteban

azt a veacutelemeacutenyt keacutepviseli hogy a szimbolista recepcioacute peacuteldaacuteul Merezskovszkij vagy

Csulkov ndash a vallaacutesossaacuteg vagy a misztikussaacuteg tereacuten tett probleacutemafelveteacuteseivel ndash

ugyanuacutegy torziacutetjaacutek a Turgenyev-eacutertelmezeacutest mint a korabeli bdquoradikaacutelisrdquo kritika csak

maacutes iraacutenyban265

Zoumlldhelyi ugyanakkor arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy eacutepp a

szimbolista recepcioacute korrigaacutelja a Turgenyev-korabeli radikaacutelis reacuteszben narodnyik

kritika tendencioacutezus tuacutelzaacutesait vagy torziacutetaacutesait266

Ha oumlsszevetjuumlk az iacuteroacute koraacutenak

kritikai recepcioacutejaacutet a szaacutezadforduloacute szimbolista befogadaacutesaacuteval keacutet kuumlloumlnboumlző

Turgenyev-keacutepet ismeruumlnk meg egyfelől a taacutersadalmi aktuaacutelpolitikai eacutes

eszmetoumlrteacuteneti koncepcioacutekkal foglalkozoacute regeacutenyiacuteroacute keacutepeacutet maacutesfelől pedig az

bdquoimpresszionistardquo szimbolikus-fantasztikus elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezaversek bdquoliacuterairdquo

szerzőjeacutet Iacutegy mindkeacutet kritika szelektiacutev marad figyelmen kiacutevuumll hagyja a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutet eacutes talaacuten egyik sem birkoacutezik meg a turgenyevi eacuteletműegeacutesz

komplex befogadaacutesaacutenak kihiacutevaacutesaival

264

Vouml ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 297 265

Vouml А Б МУРАТОВ Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском литературном

процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ Проблемы поэтики русского

реализма ХIХ века Л 1984 77ndash98 266

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik I m 298

145

A DISSZERTAacuteCIOacute EREDMEacuteNYEI

UacuteJ KUTATAacuteSI IRAacuteNYOK

A disszertaacutecioacute olyan kutataacutest oumllel fel amely a turgenyevi titok-elbeszeacuteleacutesek

szoumlvegtaacuteraacutenak rendszeres feldolgozaacutesaacuteval eacutes poeacutetikai vizsgaacutelataacuteval a rsquotitok-proacutezaacutetrsquo

eacutertelmező eacutertekezeacutes megszuumlleteacuteseacutehez vezetett A dolgozat elbeszeacuteleacutes proacutezanyelv eacutes

szemantikai uacutejiacutetaacutes oumlsszefuumlggeacutesrendjeacutet vizsgaacutelta kuumlloumlnoumls figyelemmel a szoumlveg- eacutes

szubjektumelmeacuteleti vonatkozaacutesokra Az eacutertekezeacutes nyomon koumlvette a liacuterai eacutes a

narratiacutev beszeacutedmoacutedok aacutetalakulaacutesait eacutes interakcioacuteit a szoumlvegek retorikai stilisztikai eacutes

szemantikai alakzataiban tovaacutebbaacute bemutatta azokat a mozzanatokat amelyekben

tetten eacuterhető a turgenyevi iacuteraacutesmoacuted aacutetfordulaacutesa nagyepikaacuteboacutel proacutezapoeacutemaacuteba valamint

veacuteglegesen a liacuterai kifejezeacutesformaacutek a liacuterai novellakeacutent vagy liacuterai elbeszeacuteleacuteskeacutent

megjeloumllt műfajvariaacutens megformaacutelaacutesa feleacute toumlrteacutenő elmozdulaacutesa Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a

disszertaacutecioacute azt mutatta be reacuteszletekbe menően hogy milyen nyelvi-poeacutetikai

lehetőseacutegek valoacutesulnak meg Turgenyev uacutej a regeacutenyekeacutetől elteacuterő eacutes uacutej műfajt leacutetesiacutető

iacuteraacutesmoacutedjaacuteban

A disszertaacutecioacuteban feleacutepuumllt egy olyan elmeacuteleti baacutezist amelynek kereteit a

fikcioacute- eacutes fantasztikumelmeacutelet a szemiotika- eacutes kommunikaacutecioacuteelmeacutelet a szimboacutelum-

eacutes metaforakutataacutes valamint a perszonaacutelis elbeszeacuteleacutes koncepcioacutejaacutenak eszkoumlztaacutera

adja Taacutegabb dimenzioacutekban ndash a liacuterai szoumlvegkeacutepzeacutes eacutes szoumlvegszubjektum egyseacutegeacutenek

alakzatai keruumlltek bemutataacutesra az elbeszeacuteleacuteselmeacutelet a retorika eacutes a hermeneutika

megfontolaacutesait integraacuteloacute diszkurziacutev poeacutetika talajaacuten melyre taacutemaszkodva az eacutertekezeacutes

a Laacutetomaacutesok A diadalmas szerelem dala eacutes a Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű

elbeszeacuteleacuteseket taacutergyaloacute szoumlveginterpretaacutecioacutekkal kapcsoloacutedik a titok-proacuteza

eacutertelmezeacutesi hagyomaacutenyaacutehoz A befogadaacutestoumlrteacutenet rendszeres feldolgozaacutesaacutenaacutel a

disszertaacutecioacuteban kuumlloumln figyelmet kap a Turgenyev-kortaacuters recepcioacute meacuteghozzaacute

nemcsak az orosz hanem a nemzetkoumlzi elsősorban francia eacutes neacutemet kritika valamint

a kapcsoloacutedoacute episztolaacuteris oumlroumlkseacuteg A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja a titok-

proacuteza tovaacutebbeacuteleacuteseacutet eacutes befogadaacutesaacutet az orosz szaacutezadforduloacuten azon beluumll a szimbolista

kritikaacuteban illetve a szaacutezadforduloacute eacutes szaacutezadelő szeacutepirodalmaacuteban

146

A titokra vagy titokzatossaacutegra raacutekeacuterdező recepcioacutetoumlrteacuteneti elmeacuteleti eacutes

műfajtipoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a fantasztikum eacutes a fikcioacute probleacutemaacuteit vetteacutek goacutercső alaacute

valamint kiemelten az aacutelom az aacutelomlaacutetaacutes aktusaacutenak illetve az aacutelom elbeszeacutelői

aacutetiacuteraacutesaacutenak a kutataacutesaacutet ami arra a koumlvetkezteteacutesre vezetett miszerint a turgenyevi

hősoumlk aacutelmai a sajaacutet beszeacuted eacutes az ideaacutelis ndash oumlnmegeacuterteacutest szolgaacuteloacute ndash eacuten-elbeszeacuteleacutes

koumlzegeacuteveacute vaacutelnak az aacutelom-narraacutecioacute pedig nem felideacutezeacutes hanem a kutataacutes uacutetjaacutet az

oumlnmegeacuterteacuteshez vezető kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutet avatja szuumlzseacutekeacutepző toumlrteacutenetteacute Ezt a

valoacutesaacuteg uacutejrateremteacuteseacutere szolgaacuteloacute uacutej nyelv az aacutelom proacutezanyelvi manifesztaacutecioacuteja reacuteveacuten

eacuteri el

A kutataacutesi eredmeacutenyek feacutenyeacuteben az eacutertekezeacutes azt a keacuterdeacutest proacutebaacutelta

megvaacutelaszolni hogy mi a turgenyevi bdquotitokrdquo referenciaacuteja A disszertaacutecioacute azt a teacutezist

fogalmazta meg hogy a titok ndash poeacutetikai megkoumlzeliacuteteacutesben ndash nem a fantasztikus

teacutemaacuteban nem a misztikumban nem titokzatossaacutegban vagy sejtelmesseacutegben rejlik

hanem a fentiekben vaacutezolt kifejezeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek poeacutetikus kisproacutezai modelljeacuteben

A kereseacutes bemutataacutesa eacutes az arra iraacutenyuloacute kifejezeacutesmoacuted illetve megeacuterteacutesforma az ami a

leginkaacutebb koumlruumlliacuterja a recepcioacute aacuteltal rsquotitokrsquo-nak vagy rsquotitokzatossaacutegrsquo-nak elnevezett

irodalmi jelenseacuteget Ugyanis ebben a kereseacutesben tematizaacuteloacutedik a szemeacutelyiseacuteg-

eacutertelmezeacutes kimeriacutethetetlenseacutegeacuteről vallott turgenyevi gondolat a rsquotitokrsquo nem maacutes mint

maga a kimondhatatlan ndash meacuteg a koumllteacuteszet az irodalmi beszeacutedmoacutedok szfeacuteraacutejaacuteban is ndash

kimeriacutethetetlen szubjektum A fikcioacutet vagy az aacutelmot konstituaacuteloacute narratiacutev szoumlveg alanya

peacuteldaacuteul azeacutert mert elbeszeacuteleacutese soraacuten szert tesz arra a diszkurzusra amely alkalmas

olyan empirikusan nem tapasztalt vagy nem tapasztalhatoacute valoacutesaacutegok nyelveacutet

megalkotni mint a ndash szerzőnkneacutel koumlzponti ndash halaacutel eacutes szerelem pontosabban a halaacutel

illetve a szerelem jelenleacutethiaacutenya aacuteltal kivaacuteltott szorongoacute vaacutegy a titok-elbeszeacuteleacutesek

szubjektumaacutenak alapdiszpoziacutecioacuteja

A Laacutetomaacutesok ciacutemű elbeszeacuteleacutes elemzeacuteseacutenek hozadeacuteka a lirizaacuteloacute proacuteza

modelljeacutenek bemutataacutesa Dosztojevszkij nyomaacuten az interpretaacutecioacute az elbeszeacuteleacutes

szoumlvegeacutet a zeneacutehez hasonliacutetva sajaacutetos nyelvkeacutent azonosiacutetotta s e nyelv egyseacutegeit

azzal az bdquointencioacutevalrdquo hozta oumlsszefuumlggeacutesbe amelyet laquoтоскаraquo-nak azaz szorongoacute

vaacutegynak akaraacutesnak soacutevaacutergaacutesnak nevezett a kortaacuters regeacutenyiacuteroacute Ennek eredmeacutenyekeacutepp

a turgenyevi proacutezaacuteban a hang vaacutelt szoumlvegalkotoacute kiinduloacuteponttaacute a belső beszeacuted

147

alanyaacutenak diszpoziacutecioacuteja s annak sajaacutetos ritmusaacuteroacutel eacutes tonalitaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodoacute

hangzaacutesindexe Az elemzeacutes azokat a pontokat azonosiacutetotta amelyekben tetten eacuterhető

az a sajaacutetos szemioacutezis ami az uacutej jel hanggal toumlrteacutenő megkeacutepződeacuteseacutet jelenti vagyis a

jelenteacutesnek nem a teacutema felőli hanem a nyelv felőli a keletkező szoacute meacutediumaacuteban

veacutegbemenő szerveződeacuteseacutet Felvaacutezolta tovaacutebbaacute azt a ndash homofoacuteniaacutekboacutel eacutes jellegzetes

hangszekvenciaacutekboacutel feleacutepuumllő ndash koumlltői nyelvalkotaacutest jelkeacutepzeacutest amelynek soraacuten a

predikatiacutev szerveződeacutest moacutedosiacutetja vagy foumlluumlliacuterja a fonikus koherencia Az egyes

hangindexekben rejlő toumlrteacutenetcsiacuteraacutek foumlltaacuteraacutesaacuteval az eacutertekezeacutes bemutatta hogy a

jelenvaloacute eacutelet hangzoacute modalitaacutesaacutenak foumllismereacutese (meghallaacutesa) hogyan indiacutetja be a

fikcioacutekeacutepzeacutest azaz mi moacutedon szuumlletik a hangzaacutesaacuteval jelenleacutevő entitaacutesboacutel uacutej toumlrteacutenet A

meghallott hang jellege magassaacutega intonaacutecioacuteja lejteacutese emocionaacutelis toumlltete eacutes

mindezek alapjaacuten az elsajaacutetiacutetott hang verbaacutelis aacutetiacuteraacutesa egy reacuteszleteiben foumlltaacuteruloacute

narratiacutevaacutet bont ki Ennek nyomaacuten az eacutertekezeacutes azt a metanarratiacutev eljaacuteraacutest azonosiacutetotta

amely a toumlrteacutenetmondoacute (bdquoepikairdquo) elbeszeacuteleacutest a szerzőveacute vaacutelaacutes toumlrteacuteneteacutevel egeacutesziacuteti ki

azt demostraacutelva mikeacutent tesz szert a koraacutebbi beszeacutedmoacutedon tuacutelleacutepő sajaacutet ndash az elbeszeacuteleacutes

folyamataacuteban elsajaacutetiacutetott ndash nyelvre az elbeszeacutelő

Az intonaacutecioacutes metafora elmeacuteleteacutenek alapjain az elemzeacutes a megnyilatkozaacutes

intonaacutecioacutes szemantikaacutejaacutet helyezte előteacuterbe bemutatva hogyan provokaacutelja a

metaforakeacutepzeacutest s nyit ezaacuteltal teret a fikcioacuteteremteacutes szaacutemaacutera Az interpretaacutecioacute tehaacutet

arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a lirizaacuteloacute proacutezaacuteban az intonaacutecioacute a szorongoacute vaacutegy

auditiacutev modellje vaacutelik proacutezanyelvi koacuteddaacute

A fantaacutezia műfajtipoloacutegiaacutejaacutenak kifejteacuteseacutevel az elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre

jutott hogy Alice eacutes az elbeszeacutelő viszonya eacutejszakai repuumlleacutesuumlk egy belső beszeacutedaktus

metaforaacuteja amely az oumlnazonosiacutetaacutes moacutedjaacutenak kereseacuteseacutere iraacutenyul A repuumlleacutes tehaacutet nem a

foumlldrajzi vagy taacutersadalmi teacuterkontinuumot taacuterja foumll nem pusztaacuten a toumlrteacutenelmi

helysziacuteneket esemeacutenyeket keacutepeket vagy taacutejakat hanem az eacuteletet eacutertelmező belső

beszeacutedet melynek idő- eacutes teacuterbeli metaforaacuteja az eacutejszakai repuumlleacutessel oumlsszekoumltoumltt

időutazaacutes Az elemzeacutes az Alice-re figyelő az Alice karjaacuteban repuumllő-utazoacute-figyelő

narraacutetor alakjaacutet a belső beszeacutedre hallgatoacute-figyelő alany metaforaacutejakeacutent jeloumllte meg A

Laacutetomaacutesokban az elbeszeacuteleacutest szervező jelenteacuteselemek aacuteltal alkototott oumlsszetett

szimbolikus rendszerek elemzeacuteseacutevel a disszertaacutecioacute azokat a metaforikus kiteacuterőket

148

mutatta be amelyek autopoetikus megnyilatkozaacutesokat vonnak maguk utaacuten Utoacutebbiak

feladata hogy megjeloumlljeacutek azt a sajaacutetos transzgresszioacutet ami a toumlrteacutenetmondoacute

elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő

aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll

A diadalmas szerelem dala ciacutemű titok-novella interpretaacutecioacuteja bemutatja a

reneszaacutensz novella az itaacuteliai reneszaacutensz kroacutenika stilizaacutecioacutejaacutenak ismeacuterveit a

turgenyevi szoumlvegre vonatkoztatva s azzal egyuumltt az alkotaacutes a meguacutejuloacute

kifejezeacutesformaacutek probleacutemaacutejaacutet helyezte az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Intertextuaacutelis

vonatkozaacutesban kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetott a szoumlvegbe aacutegyazoacutedoacute Szent Ceciacutelia-

legendaacutenak illetve Leonardo Ceciacutelia-keacutepeacutenek mivel kettős ndash verbaacutelis eacutes vizuaacutelis ndash

modalitaacutesban alkotnak előzetes koacutedrendszert akadaacutelyozva a festő Fabio műveacuteszi

megnyilatkozaacutesait a Valeria-Ceciacutelia portreacute megalkotaacutesaacuteban Azeacutert vaacutelik a novella

doumlntő mozzanataacutevaacute Valeria aacutelma eacutes az abban veacutegemenő oumlnmegeacuterteacutes mert annak

soraacuten Valeria elhataacuterolja magaacutet a szent legendaacutetoacutel megalkotvaacuten sajaacutet toumlrteacuteneteacutet

A műben az elbeszeacuteleacutes metatextusakeacutent megvaloacutesul az apolloacuteni eacutes a

dionuumlszoszi műveacuteszeteszmeacuteny kritikaacuteja esetuumlnkben a rsquofabioacuteirsquo eacutes rsquomuzioacuteirsquo azaz a

keacutepalkotoacute eacutes a nem szemleacuteletes műveacuteszet kettősseacutegeacuteeacute Ennek bemutataacutesaacuteval az

elemzeacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoumlveget eacutertelmező mitoloacutegiai koacutedok eacutes

szimbolikus rendszerek az uacutejjaacuteszuumllető kifejezeacutesmoacutedok a meguacutejuloacute iacuteraacutesmoacuted az

ihletett teremtő alkotaacutes metanyelveacutet hozzaacutek leacutetre Fabio-Apolloacuten a Ceciacutelia-keacutepet

festi Muzio-Dionuumlszosz pedig a ndash muacutezsaacutek eacutes bor ihlette ndash teremtő maacutemorban alkotva

zeneacutel az alkotoacute a melpomenos ihletett műveacuteszi megnyilatkozaacutesmoacutedjaacuteval a zeneacutevel

dionuumlszoszi szent őruumlletben alkotoacute maacutemorban laquomaniaraquo-ban hegedűl eacutes jaacutetsza magaacutet

a dalt a diadalmas szerelem dalaacutet A megszoacutelaltatott zenei textuacutera a bdquodiadalmas

szerelem dalardquo tehaacutet magaacutenak az elbeszeacuteleacutesnek a megiacutert irodalmi textusnak a zenei

ekvivalense Az eacutertekezeacutes raacutemutat a dal fogalmaacutenak megkettőződeacuteseacutere az

elbeszeacuteleacutest kettős fogantataacutes teljesiacuteti be ndash a festmeacuteny elkeacuteszuumlleacuteseacutevel a dal

megszoacutelalaacutesaacuteval eacutes a gyermek fogantataacutesaacuteval egyuumltt megfogan-megszuumlletik a dalroacutel

a szuumlleteacutesről vagyis a teremtő alkotaacutesroacutel szoacuteloacute szoumlveg maga az elbeszeacuteleacutes A zenei

eacutes a narratiacutev modell viszonyaacuteban kivilaacutegosodik hogy a dal kettős olvasatot

149

felteacutetelez egyfelől a hős aacuteltal jaacutetszott zenemű maacutesfelől pedig mint a dal ekvivalense

maga a turgenyevi szoumlvegmű

A Klara Milics (A halaacutel utaacuten) ciacutemű elbeszeacuteleacutes interpretaacutecioacuteja foumlltaacuterta a poe-i

novella mint ihletforraacutes hataacutesaacutenak eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a turgenyevi szoumlvegben kuumlloumlnoumls

tekintettel a hasonmaacutesalakmaacutes eacutes alaktranszformaacutecioacutek probleacutemaacutejaacutera valamint a

halaacutel eacutes a szerelem egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező viszonyaacutera Az elemzeacutes a

reflexioacute eacutes az emleacutekezet kulcsfonotossaacuteguacute szerepeire vilaacutegiacutetott raacute azt demonstraacutelva

hogy a Klara Milicsben a beszeacutednem-beszeacuted a kimondaacutesnem-kimondaacutes a

mondhatoacutenem-mondthatoacute tovaacutebbaacute a sajaacutet beszeacutedidegen beszeacuted kontrasztja vaacutelik a

szoumlveg egyik kulcsprobleacutemaacutejaacutevaacute Ehhez kapcsoloacutedik a visszaemleacutekezeacutes amely mint

keacutesleltetett reflexioacute kap szerepet az elemzeacutes az intertextussal kiegeacutesziacutetett

visszaemleacutekezeacutes folyamataacutet koumlrvonalazta amelynek soraacuten az empirikus emleacutekezet

folytonossaacutegaacuteban fennaacutelloacute hiaacutenyt a szemantikus emleacutekezet egeacutesziacuteti ki vagyis az

intertextus bevonaacutesa a sajaacutet szoumlvegbe Az interpretaacutecioacute azt bizonyiacutetja hogy eacutepp az

aacutellandoacute reflexioacute a legnagyobb gaacutet alanyi azonossaacuteg kialakulaacutesaacutenak folyamataacuteban

eltaacutevoliacutet mind a cselekveacutestől mind az oumlnmegismereacutestől taacutevoliacutet az alanyi

azonossaacutegtoacutel amelynek kulcsa a sajaacutet nyelv megteremteacutese Olyan diszkurzusra van

szuumlkseacutege a hősnek amelyen keresztuumll meg tudja eacuterteni az aacuteltala reprodukaacutelt

esemeacutenyt Az aacutelom lesz az a mozzanat ahol az uacutej nyelv igeacutenye jelenik meg

amelynek tolmaacutecsolaacutesaacuten keresztuumll a toumlrteacutenet uacutejrafogalmazoacutedhat s a hős fel tudja

eacutepiacuteteni ennek megfelelően a sajaacutet szoumlvegeacutet Mindez előfelteacutetele az oumlnmegeacuterteacutes

aktusaacutenak az elemzeacutes arra mutatott raacute mikeacutent lesz az aacutelom nyelveacuten keresztuumll

veacutegbemenő toumlrteacutenetkeacutepzeacutes egyuacutettal szimbolikus oumlnazonosiacutetaacutes

A disszertaacutecioacute bemutatta a halaacutelroacutel eacutes a szerelemről egyuumlttesen felideacuteződő

egymaacutest megvilaacutegiacutetoacute eacutes interakcioacuteba leacutepő jelenteacutesmezők vagy gondolatok

megszuumlleteacuteseacutenek szoumlvegi alakzatait ennek nyomaacuten az interpretaacutecioacute reacuteszletekbe

menően taacutergyalta a jellegzetesen turgenyevi komplex metaforaacutekat uacutegymint a szem a

tuumlkoumlr a szeacutel a felhő vagy a roacutezsa mivel ezek mind oumlsszekapcsoljaacutek a szerelem eacutes a

halaacutel eacutertelemvilaacutegait Veacutegezetuumll pedig az elemzeacutes azt az ontoloacutegiai staacutetusvaacuteltaacutes taacuterta

foumll amelyben Turgenyev uacutegy demisztifikaacutelja a halaacutelfogalmat hogy narraacutetorraacute vaacutelva

megiacuterja a halaacutel toumlrteacuteneteacutet azaz a halaacutel toumlrteacuteneteacutenek eacutes szoumlvegeacutenek cselekvő alanya

150

lesz azaz megteremti a halaacutel relevaacutens diszkurzusaacutet Csak akkor tudja bdquolegyőznirdquo

vagyis az oumlnmegeacuterteacutes reacuteszeacuteveacute tenni az elmuacutelaacutest a veacutegesseacuteg tudataacutet ha aktiacutev reacuteszeseacuteveacute

vaacutelik az elmuacutelaacutes nyelve megteremteacuteseacutenek szenvedőből cselekvő agonizaacuteloacuteboacutel

elbeszeacutelő azaz a halaacutel elszenvedőjeacuteből az enyeacuteszet rsquopaacutecienseacutebőlrsquo a szoumlveg aacutegense

lesz Mikeacutent a maacutesik elbeszeacuteleacutesben itt is a koumllteacuteszet ndash a bdquodal diadalaacuteroacutelrdquo ndash van szoacute

melynek bekoumlvetkezeacutese az agoacutenia pillanataacuteban magaacuteval a csodaacuteval a

tapasztalatfelettinek a megtapasztalaacutesaacuteval egyenlő amit immaacuter a bdquotitokrdquo

elsajaacutetiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute koumlltői elbeszeacuteleacutes jeleniacutet meg

A disszertaacutecioacute eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa mellett ezuacuteton megjeloumlloumlm a

kutataacutes folytataacutesaacutenak lehetseacuteges iraacutenyait eacutes koumlvetkező leacutepeacuteseit taacutemaszkodva a titok-

proacuteza poeacutetikai vizsgaacutelataacuteban felhalmozott elmeacuteleti elemzői eacutes műeacutertelmezői

tapasztalatokra eacutes eredmeacutenyekre tovaacutebbaacute szem előtt tartva a turgenyevi oeuvre eacutes

iacuteraacutesmoacuted evoluacutecioacutejaacutenak iacuteveacutet Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyek sorozataacutenak poeacutetikai

uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet tartom indokolt kutataacutesi iraacutenyvonalnak tovaacutebbaacute a titok-proacuteza liacuterai

elbeszeacuteleacuteseinek eacutes a proacutezaversek ciklusaacutenak elhelyezeacuteseacutet abban az

irodalmomtoumlrteacuteneti folyamatban amelynek taacutejeacutekozoacutedaacutesi pontjait fentebb

megjeloumlltem a Kitekinteacutes ciacutemű fejezet első feleacuteben A liacutera eacutes epika hataacuteraacuten mozgoacute

turgenyevi beszeacutedmoacuted a lirizaacuteloacute proacutezanyelv a liacuterai elbeszeacuteleacutes megformaacutelaacutesaacuteval majd

a proacutezai koumlltemeacutenyek megteremteacuteseacutevel Turgenyev egyreacuteszt kapcsoloacutedik egy neacutemet-

francia romantikus hagyomaacutenyhoz tovaacutebbaacute a vele eszteacutetikai-alkati rokonsaacutegot

mutatoacute Flaubert liacuterai proacutezaacutejaacutehoz eacutes Baudelaire proacutezaverseihez maacutesreacuteszt viszont

leacutetrehozza sajaacutet egyedi ndash a titok-elbeszeacuteleacutesek eacutes proacutezai koumlltemeacutenyek alkotta ndash

szoumlvegkorpuszaacutet amelynek paacuterhuzamossaacutegai eacutes hataacutesai kimutathatoacutek nemcsak az

orosz irodalomban elsősorban Szologub Brjuszov Gippiusz Remizov Balmont

illetve Blok Belij eacutes Bunyin iacuteraacutesaiban hanem a francia elbeszeacutelők koumlreacuteben uacutegymint

Gautier Merimeacutee Flaubert Villiers de lrsquoIsle-Adam majd kuumlloumlnoumlskeacutepp Maupassant

elbeszeacuteleacuteseiben tovaacutebbaacute az angol-amerikai szeacutepproacutezaacuteban George Eliot Henry

James Virginia Woolf Joseph Conrad eacutes Somerset Maugham műveiben valamint a

neacutemet novellisztikaacuteban mindenek előtt Theodor Storm titok-novellaacuteiban amelyre

Thomas Mann is raacutemutat egy 1930-as esszeacutejeacuteben

151

bdquoStormban eacutes Turgenyevben valoacutesaacuteggal testveacuteri hasonloacutesaacuteg eacuteszlelhető egy

eacutes ugyanazon alak ez keacutet vaacuteltozatban szinte egy atya gyermekei akiket keacutet

anyafoumlld szuumllt [] Megneacuteztem őket ismeacutet e keacutet szellem- s

műveacuteszetgoumlrnyesztette főt akikben igeacutenyeacutenek s megvaloacutesulaacutesaacutenak egyik

csuacutecspontjaacutet eacuterte el a 19 szaacutezad novellaacuteja Valoacuteban testveacuterfejek csupaacuten

szuumlleteacutesuumlk s tehetseacuteguumlk eacutegalja miatt kuumlloumlnboumlzők [] rokonok s nemcsak

egy eacutevszaacutezad teszi azzaacute őket hanem jellegzetesen kuumlloumlnboumlző teruumlleten

eacuterzeacutesre formaacutera hangulat-műveacuteszetre s az emleacutekezeacutes faacutejdalmaacutera neacutezve is

valami hasonloacutet keacutepviselnekrdquo267

E paacuterhuzamossaacutegok eacutes turgenyevi hataacutesok kutataacutesa pedig azeacutert is iacutegeacuterkezik vonzoacute

kihiacutevaacutesnak mivel a szaacutezadforduloacute tendenciaacuteihoz impresszionista-szimbolista

proacutezaacutejaacutehoz koumltik a turgenyevi elbeszeacutelő műveacuteszetet proacutezai koumlltemeacutenyek pedig

amelyek Turgenyev utolsoacute iacuteraacutesai Baudelaire hasonloacute ciklusaacutehoz kapcsoloacutednak

koumlvetkezeacuteskeacutepp egyeacutertelműen a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacuteban uacutetjaacutera induloacute

modernseacuteg iraacutenyaacuteba mutatnak Az esemeacutenyesseacuteg aacuteteacuterteacutekelődeacutese eacutes

uacutejrafogalmazoacutedaacutesa a figyelem aacutethelyeződeacutese a belső toumlrteacuteneacutesekre a pillanatban

foumlltaacuteruloacute eacutelettartalom a veacutegtelen eacuterveacutenyű pillanat intenzitaacutesa a teljes eacuteletsors helyett

aacutelloacute szimbolikussaacute emelt eacuteletreacuteszletek az empirikustoacutel a szimbolikus feleacute valoacute

elmozdulaacutes a szervezőelvveacute vaacuteloacute liacuteraisaacuteg mind annak a ndash modernseacuteg feleacute mutatoacute ndash

liacuterai elbeszeacutelő műveacuteszetnek az ismeacutervei amelynek autopoetikus megnyilatkozaacutesai

azt az aacutetmenetet jeloumllik ami ndash a cselekmeacutenyteacutertől elszakadoacute alakzatok illetve

intonaacutecioacutek kereteacuteben ndash a toumlrteacutenetmondoacute elbeszeacuteleacutes szintjeacuteről a jelkeacutepzeacutes kreatiacutev

nyelvi aktusainak szintjeacutere toumlrteacutenő aacutethelyeződeacutest taacuterja foumll Ez az a turgenyevi

iacuteraacutesmoacuted amelyben az elbeszeacutelhetetlenseacutegbe elmondhatatlansaacutegba uumltkoumlző narratiacutev

strateacutegia helyeacutere beiktatoacutedik a metaforikus szemantika tere ndash a lirizaacuteloacute proacutezanyelv

megalkotaacutesaacutenak keacuteszteteacutesekeacutent vagyis egy uacutej műfaji nyelv egy uacutejfajta diszkurzus

ihletforraacutesakeacutent

267

Thomas MANN Theodor Storm = Thomas MANN Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford Laacutenyi Viktor

Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956 211

152

BIBLIOGRAacuteFIA

АНДРЕЕВСКИЙ С Литературные очерки СПб 1902

АНДРЕЕВСКИЙ С Вырождение рифмы (Заметки о современной поэзии) = Мир

искусства 1901 5 211ndash236

АННЕНСКИЙ И Умирающий Тургенев = Книги отражений I СПб 1906 61-73

АННЕНСКИЙ И Белый экстаз = Книги отражений II СПб 1909 33-41

БАХТИН М Слово в жизни и слово в поэзии (опубл под им В Н Волошинова) =

Звезда 1926 6 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute az eacuteletben eacutes a koumllteacuteszetben

(Ford Koumlnczoumll Csaba) Budapest Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute (Meacuterleg sorozat) 1985

БАХТИН М Слово у Достоевского = Проблемы поэтики Достоевского ГЛАВА

V Москва Художественная литература 1972 Magyarul BAHTYIN Mihail A szoacute

Dosztojevszkijneacutel Helikon 1999 No 1-2 63-90

БАЛЬМОНТ К Мысли о творчестве Тургенев = БАЛЬМОНТ К Где мой дом

Проза Стихотворения Москва 1992 315ndash324

BAUDELAIRE Charles Baudelaire vaacutelogatott művei (Szerk Reacutez Paacutel) Budapest 1964

БЕЛИНСКИЙ В Г Взгляд на русскую литературу 1847 г = Белинский В Г

Полное собрание сочинений Т 10 Москва Издательство АН СССР 1955ndash1956

БЕЗРОДНЫЙ М В Из комментария к драме Блока laquoНезнакомкаraquo = Биография и

творчество в русской культуре начала ХХ века Блоковский сборник IX Тарту

1989 58ndash71

BLACK Max Metaphor = Proceedings of the Aristotelian Society New Series Vol

153

55 1954-1955 273-294 Magyarul BLACK Max A metafora (Ford Melis Ildikoacute) =

Helikon 19904 432-447

БЛОК А Собрание сочинений в 8 томах Москва- Ленинград 1960ndash1963

BORGES Jorge Luis Collected Fictions Penguin 2001

BREDIN Hugh SANTORO-BRIENZA Liberato Philosophies of Art and Beauty

Introducing Aesthetics Edinburgh 2000

БРЮСОВ В Б (ред) От редакции = Северные цветы на 1902 г Москва 1902 I

БРЮСОВ В Б О письмах И С Тургенева = Русский архив 1902 Кн 1 2 367ndash

368

CAILLOIS Roger Au coeur du fantastique Paris 1965

CASTEX Pierre-George La Conte fantastique en France Paris 1951

ЧИЖ ВФ Тургенев как психопатолог Москва 1899

ЧУЛКОВ Г И Памяти Тургенева Покрывало Изиды = Критические очерки

Москва 1909 169-177

DALBY Andrew The Story of Bacchus London British Museum Press 2005

DEAacuteK Tamaacutes Poe toumlrteacutenetei = DEAacuteK Tamaacutes Kaacutepraacutezat eacutes figyelem Bukarest 1980

107-119

DIOacuteS Istvaacuten (szerk) Szentek eacutelete I - II Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2009

DOREN Alfred (Hrsg) Iwan Turgenjew an Ludwig Pietsch Briefe aus den Jahren

1864-1883 Berlin Propylaumlen-Verlag 1920

154

FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin Taacutersulat Magyar Irod

Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1884

FLAUBERT Gustave Gustave Flaubert levelei Budapest 1946

FREUD Sigmund Aacutelomfejteacutes Budapest Helikon Kiadoacute 1985

FREUD Sigmund A vicc eacutes viszonya a tudattalanhoz (Ford Bart Istvaacuten) FREUD

Sigmund Esszeacutek Budapest Gondolat 1982

ГАБЕЛЬ М О laquoПеснь торжествующей любвиraquo Тургенева (Опыт анализа) =

НЛ БРОДСКИЙ (ред) Творческий путь Тургенева Пг Сеятель 1923 202-225

GECSE Gusztaacutev HORVAacuteTH Henrik (szerk) Bibliai kislexikon Budapest Kossuth

Koumlnyvkiadoacute 1978

GENETTE Geacuterard Fictional Narrative Factual Narrative = Poetics Today 114

(1990) 755-774

ГЕРШЕНЗОН М О Мечта и мысль Тургенева Moсквa 1919

GLOBUS Gordon Dream Life Wake Life Albany State U of NY Press 1987

ГОНКУР Э Ж Дневник братьев Гонкур Записки литературной жизни СПб

Северный вестник 1897

ГРЕЧИШКИН С С ЛАВРОВ А В Брюсов о Тургеневе = Тургенев и его

современники Ленинград 1977 170ndash190

ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Письма = ДОСТОЕВСКИЙ Ф М Полное собрание

сочинений в тридцати томах Ленинградsbquo Наука 1972

155

HARTWELL David G A Fabulous Formless Darkness = The Dark Descent Vol 3

Tom Doherty Assoc Llc 1992

HETESI Istvaacuten Turgenyev Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1990

HETESI Istvaacuten Turgenyev Faustja eacutes az irodalmi tradiacutecioacute = SZITAacuteR Katalin (szerk) A

szoacute eacutelete Tanulmaacutenyok a hatvaneacuteves Kovaacutecs Aacuterpaacuted tiszteleteacutere Budapest

Argumentum 2004 105ndash122

HETESI Istvaacuten Turgenyev elbeszeacuteleacutesei A bdquofelesleges emberrdquo-től az bdquoorosz europeacuteerrdquo-

ig = KROOacute Katalin (szerk) Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe I-II

Budapest 2006

HOESTEREY Ingeborg From Genre Mineur To Critical Aesthetic Pastiche =

European Journal of English Studies 1999 Vol 3 No178ndash86

ISER Wolfgang A fiktiacutev eacutes az imaginaacuterius (Ford Molnaacuter Gaacutebor Tamaacutes) Budapest

Osiris 2001

ИЗМАЙЛОВ НВ Фантастическая повесть = БС МЕЙЛАХ (ред) Русская

повесть XIX века История и проблематика жанра Ленинград Наука 1973

134ndash169

JACKSON Rosemary Fantasy The Literature of Subversion (New Accents) London ndash

New York 1981

КАНТ И Собрание сочинений в 8 томах Москва Чоро 1994

КЛЕЙМАН Л Сологуб и Тургенев = Л КЛЕЙМАН Ранняя проза Федора Сологуба

Ann Arbor 1983 11ndash17

КОНИ А Ф Воспоминания о писателях Москва 1989

156

КОВАЧ А Персональноe повеcтвoвание Пушкин Гоголь Достоевский = Wolf

SCHMID (Hrsg) Slavische Literaturen Texte und Abhandlungen 7 Frankfurt-am-

Main 1994

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A koumlltői beszeacutedmoacuted diszkurziacutev elmeacutelete = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted NAGY

Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebb Tanulmaacutenyok az orosz irodalom eacutes

koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 11-66

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted Prozeacutema eacutes metafora (Szavak eacutes tettek Dosztojevszkij műveiben) =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) A regeacuteny eacutes a troacutepusok Tanulmaacutenyok A maacutesodik veszpreacutemi

regeacutenykollokvium Budapest Argumentum 2007 (Diszkurziacutevaacutek 7) 89-138

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted A Holt lelkek avagy az eacuteletidő poeacutemaacuteja = Filoloacutegiai Koumlzloumlny 20093-

4 LV Eacutevfolyam A dolgok poeacutetikaacuteja Gogol bicentenaacuteriuma 170-194

КОВАЧ Арпад На пути к литературной антропологии = Studia Slavica Hung

542 (2009) 359-382

KOVAacuteCS Gaacutebor Az intonaacutecioacute metaforaacutei (Mikszaacuteth Kaacutelmaacuten Bede Anna tartozaacutesa) =

Iskolakultuacutera 20065 Pannon Egyetem TK Magyar Irodalomtudomaacutenyi Tanszeacutek

КОРОБКА Н Поэма конца века (laquoВ безбрежностиraquo К Бальмонта) = Русское

богатство 1897 6 1ndash19

КРАСНЯЩИХ Андрей Петрович laquoПризракиraquo Тургенева laquoПризракиraquo Фаррера и

типология изображения наркогалюцинаций = Вестник Международного

Славянского Ун-та Харьков 2000 ТЗ 4 71-76

КШИЦОВА Дануше Стиль модерн в laquoПесни торжествующей любвиraquo И С

Тургенева = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 121-130

LADOacute Jaacutenos BIacuteROacute Aacutegnes Magyar utoacuteneacutevkoumlnyv Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1998

157

ЛАВРОВ А В Андрей Белый в 1900-е годы Жизнь и литературная

деятельность М 1995 275ndash279

LISZT Ferenc Vaacutelogatott iacuteraacutesok Budapest Zeneműkiadoacute 1959

ЛОТМАН Ю М О двух моделях коммуникации в системе культуры = Внутри

мыслящих миров = ЛОТМАН Ю М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри

мыслящих миров Статьи Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург

ИскусствоmdashСПБ 2000 163-176 Magyarul LOTMAN JURIJ A kommunikaacutecioacute keacutetfeacutele

modellje a kultuacutera rendszereacuteben = Kultuacutera szoumlveg narraacutecioacute Peacutecs Janus Pannonius

Egyetemi Kiadoacute 1994 16-43

ЛОТМАН Ю М Сон mdash семиотическое окно = Культура и взрыв = ЛОТМАН Ю

М СЕМИОСФЕРА Культура и взрыв Внутри мыслящих миров Статьи

Исследования Заметки (1968mdash1992) С-Петербург ИскусствоmdashСПБ 2000 123-

125 Magyarul LOTMAN JURIJ Az aacutelom ndash szemiotikai ablak = LOTMAN JURIJ Kultuacutera

eacutes robbanaacutes (Ford Szűcs Teri) Budapest Pannonica 2001 196-202

LORD Robert Russian Literature An Intruduction New York Taplinger 1980

LOVECRAFT H P Collected Essays (Ed S T JOSHI) New York 2006

MAAacuteR Judit A fantasztikus irodalom Budapest 2001

MAAacuteR Judit Utoacuteszoacute = Tzvetan TODOROV Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

MANN Thomas Theodor Storm = MANN Thomas Vaacutelogatott tanulmaacutenyok (Ford

Laacutenyi Viktor Szaboacute Ede Szoumlllősy Klaacutera) Budapest Magvető Kiadoacute 1956

MAUPASSANT Guy De A feacutelelem = Maupassant oumlsszes elbeszeacuteleacutese (Ford Papp

Gaacutebor) Budapest 1966 141-146

158

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Памяти Тургенева = Театральная газета 1893 8

22 авг

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Вечные спутники СПб 1897

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Больная Россия СПб 1910

MEREZSKOVSZKIJ D SZ A modern orosz irodalom hanyatlaacutesaacutenak okai eacutes uacutej

iraacutenyzatai = A szimbolizmus Budapest 1965

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Эстетика и критика Москва 1994

МЕРЕЖКОВСКИЙ Д С Поэт вечной женственности = МЕРЕЖКОВСКИЙ ДС

Было и будет Невоенный дневник 1914ndash1916 Аграф 2001

МОСТОВСКАЯ Н Н Повесть Тургенева rsquoПосле смертиrsquo и литературная

традиция = ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Ж ХОЛЛОШ А (ред) И С Тургенев Жизнь

творчество традиции Будапешт 1994 152-161

МУРАТОВ А Б Повесть И С Тургенева laquoПеснь торжествующей любвиraquo =

Studia Slavica Budapest 1975 t 21 fasc 1mdash4 123mdash137

МУРАТОВ А Б Поздние рассказы и повести И С Тургенева в русском

литературном процессе второй половины ХIХ mdash начала ХХ в = А Б МУРАТОВ

Проблемы поэтики русского реализма ХIХ века Ленинград 1984 77ndash98

МУРАТОВ А Б Тургенев-новеллист Ленинград Изд-во ЛГУ 1985

НАДЬ Иштван Гершензон читает Тургенева = Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ

(ред) И С Тургенев Жизнь творчество традиции Будапешт 1994 88ndash98

159

NAGY Istvaacuten A klasszikus irodalom XX szaacutezadi olvasatban = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe II Budapest 2004 699-720

НАТОВА Надежда О мистических повестях Тургенева = Transactions of the

Association of Russian-American Scholars in the USA 16 (1983) 113-149

НИЦШЕ Ф Рождение трагедии из духа музыки = Ф НИЦШЕ Сочинения в 2

томах Москва Мысль 1990 Т 1

NIETZSCHE Friedrich A trageacutedia szuumlleteacutese avagy goumlroumlgseacuteg eacutes pesszimizmus

Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1986

ORSZAacuteGH Laacuteszloacute Az amerikai irodalom toumlrteacutenete Budapest 1967

PAacuteL Joacutezsef UacuteJVAacuteRI Edit Szimboacutelumtaacuter Balassi Kiadoacute 2001

PENZOLDT Peter The Supernatural in Fiction London 1952

ПЕТРОВСКИЙ МА Таинственное у Тургенева = РОЗАНОВ ИН СОКОЛОВ МЮ

(ред) Творчество Тургенева Москва Задруга 1920 70-97

POE Edgar Allan The Philosophy of Composition Chicago 1977

POE Edgar Allan A műalkotaacutes filozoacutefiaacuteja (Ford Babits Mihaacutely) = BORBAacuteS Maacuteria

KRETZOI Mikloacutesneacute (szerk) Edgar Allan Poe vaacutelogatott művei Budapest Euroacutepa

1981

ПУМПЯНСКИЙ ЛВ Группа laquoтаинственных повестейraquo = ЛВ ПУМПЯНСКИЙ

Классическая традиция Собрание трудов по истории русской литературы

Москва Языки русской культуры 2000 448-463

RABKIN Eric The Fantastic in Literature Princeton New Jersey Princeton UP 1976

160

РЕМИЗОВ А М Тургенев-сновидец = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва

1989 153-156

РЕМИЗОВ А М Тридцать снов = А М РЕМИЗОВ Огонь вещей Москва 1989

157―191

RICHARDS I A The Philosophy of Rhetoric New York-London Oxford University

Press 1936 Magyarul (reacuteszlet) RICHARDS I A A metafora (Ford Raacutecz Judit) =

Helikon 19771 120ndash128

RICOEUR Paul Freud and Philosophy An Essay on Interpretation New Haven ndash

London Yale University Press 1970

RICOEUR Paul Az eacutelő metafora Budapest Osiris 2006

ROMBERG Bertil Studies in the Narrative Technique of the First-Person Novel

Stockholm 1962

РОДЗЕВИЧ С И Тургенев Романтик реализма К столетию со дня рождения

1818ndash1918 Киев 1918 79ndash138

РОЗАНОВ В В Мысли о литературе Москва 1989

РОЗАНОВ В В Иван Сергеевич Тургенев = В В РОЗАНОВ О писательстве и

писателях Москва 1995 138ndash144

ШАТАЛОВ СЕ laquoТаинственные повестиraquo ИС Тургенева = Ученые записки

Вопросы литературоведения Арзамас 1962 Т V Вып 4 3-97

ШМИД Вольф Нарратология Москва 2008

ШКЛОВСКИЙ В О теории прозы Moсквa 1929

161

SCHOPENHAUER A Kiacuteseacuterlet a szellemlaacutetaacutesroacutel s mi azzal oumlsszefuumlgg = Parerga eacutes

Paralipomena (Ford Liebermann Paacutel Varroacute Istvaacuten) Budapest 1924

СМИРНОВ Игорь На пути к теории литературы Родопи 1987

СМИРНОВ Игорь Что фантастично в фантастической литературе (тезисы) =

Леонид ГЕЛЛЕР (ред) Поиски в инаком Фантастика и русская литература XX

века Москва 1994 215-224

SZMIRNOV Igor Tuacutel a posztstrukturalizmuson avagy definiaacutelhatoacute-e az irodalom

(Ford Szilaacutegyi Zsoacutefia) = Helikon 1999 1-2 109-150

СОЛОВЬЕВ Е О жизни и книгах Тургенева и его новые письма = Журнал для всех

1903 10 1118ndash1123

СОЛОВЬЁВ В С Собранные сочинения T 9 Брюссель 1966

SULLIVAN Jack Elegant Nightmares The English Ghost Story From Le Fanu to

Blackwood Ohio University Press 1978

SZEGEDY-MASZAacuteK Mihaacutely A taacutersműveacuteszetek jelenleacutete az elbeszeacutelő proacutezaacuteban =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Budapest Argumentum

2010 185-197

SZITAacuteR Katalin A toumlrteacutenetelbeszeacuteleacutestől az oumlnkimondoacute szoumlvegig = KOVAacuteCS Aacuterpaacuted

NAGY Istvaacuten (szerk) A szoacutetoacutel a szoumlvegig eacutes tovaacutebbhellip Tanulmaacutenyok az orosz irodalom

eacutes koumllteacuteszettan koumlreacuteből Budapest Argumentum 1999 333-356

SZITAacuteR Katalin A hang metaforaacutei Babits Mihaacutely A goacutelyakalifa ciacutemű regeacutenyeacuteben =

KOVAacuteCS Aacuterpaacuted (szerk) Regeacutenyek meacutediumok kultuacuteraacutek Tanulmaacutenyok A harmadik

veszpreacutemi regeacutenykollokvium (Diszkurziacutevaacutek 10) Budapest Argumentum 2010 219-

228

162

TODOROV Tzvetan Bevezeteacutes a fantasztikus irodalomba (Ford Gelleacuteri Gaacutebor)

Budapest Napvilaacuteg Kiadoacute 2002

TOKAREV Sz A (magyar kiadaacutes HOPPAacuteL Mihaacutely szerk) Mitoloacutegiai enciklopeacutedia

Budapest Gondolat 1988

ТОПОРОВ В Странный Тургенев Москва Российский Государственный

Гуманитарный Институт 1998

TOURGUEacuteNEFF Ivan Eacutetranges histoires Paris J Hetzel Et Cie Libraire-Eacutediteurs

1873

TURGENYEV Ivan Elbeszeacuteleacutesek (Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon

1963

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978

TURGENYEV Ivan Laacutetomaacutesok (Ford Gasparics Gyula) = Ivan TURGENYEV A

diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest Euroacutepa 1978 493ndash

530

TURGENYEV Ivan A diadalmas szerelem dala (Ford Aacuteprily Lajos) = Ivan

TURGENYEV A diadalmas szerelem dala Kisregeacutenyek eacutes elbeszeacuteleacutesek Budapest

Euroacutepa 1978 709ndash735

TURGENYEV Ivan A halaacutel utaacuten (Klara Milics) = Ivan TURGENYEV Elbeszeacuteleacutesek

(Ford Aacuteprily Lajos) Budapest Magyar Helikon 1963 1081-1130

TURGENYEV Ivan Visszaemleacutekezeacutesek levelek (Szerk Zoumlldhelyi Zsuzsa Ford

Szőllősy Klaacutera) Budapest 1963

163

ТУРГЕНЕВ И С Полное собрание сочинений и писем в тридцати томах

Москва Наука 1981

ТУРГЕНЕВ И С Призраки = И С ТУРГЕНЕВ Собрание сочинений в 12 томах

Москва 1956 Toм 7 7-38

ТУРГЕНЕВ И С Песнь торжествующей любви = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 371-393

ТУРГЕНЕВ И С Клара Милич (После смерти) = И С ТУРГЕНЕВ Собрание

сочинений в 12 томах Москва 1956 Toм 8 394-454

УСПЕНСКИЙ Б А История и семиотика = Б А УСПЕНСКИЙ Семиотика

истории Семиотика культуры Москва Издательство laquoГнозисraquo 1994 9-49

VASMER Max Russisches etymologisches Woumlrterbuch I-IV Heidelberg 1950-58

(Orosz kiad Москва 1986-87)

VAX Louis LrsquoArt et la Litteacuterature fantastiques Paris 1960

ВЕТРИНСКИЙ Ч Муза ndash Вампир Творчество Тургенева Москва 1920

WOODWARD James Turgenevrsquos Prizraki A Reassassment = James WOODWARD

Form and Meaning Essays on Russian Literature Columbus OH Slavica Publishers

1993 59-74

WUNDRAM Manfred MARTON Paolo PAPE Thomas Andrea Palladio 1508-1580

Architect Between the Renaissance and Baroque Taschen America Llc 1996

ZOumlLDHELYI Zsuzsa I Sz Turgenyev bdquosejtelmesrdquo elbeszeacuteleacutesei = KROOacute Katalin (szerk)

Bevezeteacutes a XIX szaacutezadi orosz irodalom toumlrteacuteneteacutebe Budapest 2006 I koumltet 367-

380

164

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev vilaacutega Budapest Euroacutepa 1978

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна laquoТаинственные повестиraquo Тургенева и русская

литература XIX века = Studia Slavica Budapest 1973 t 19 fasc 1mdash3 347mdash364

ZOumlLDHELYI Zsuzsa Turgenyev proacutezai koumlltemeacutenyei Uacutej műfaj szuumlletik Budapest

Tankoumlnyvkiadoacute 1991

ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК Жужанна Таинственное у И С Тургенева и В Я Брюсова =

Ж ЗЕЛЬДХЕЙИ-ДЕАК A ХОЛЛОШ (ред) И С Тургенев Жизнь творчество

традиции Будапешт 1994 88ndash98