A fejlődő országok a világgazdaságban

A „fejlődő országok fogalma”

Fejlett országok (OECD?)

Szocialista országok – Transition countries

Harmadik világ – maradék elv

Al-csoportok:

• Fél-periféria és periféria

• Emerging markets és Least develpoed Countries (LDC)

Történelmi háttér

• A modern világgazdaság kialakulása (XVI.sz)

• Nemzetközi munkamegosztás a XVII-XVIII. században – trianguláris kereskedelem

• XIX. századra megszilárduló gyarmati munkamegosztás

Szabadkereskedelmi imperializmus (1850-1914)

• Globalizációs folyamatok

• Zéró vámpolitika (Nagy-Britannia) és következményei a periférián

Védekező autarchia (1914-1945/50)

A neoliberális világrend (1950-)

Gazdasági növekedés (1950-2000)Teljes kibocsátás: fejlett 3,3% - fejlődő 4,1% Csökkent a különbség? A fejlődők kibocsátási

aránya 40%-ról 48%-ra nőtt.

A növekedési ráta (per fő): 1950 és 2001 között 2,8% ill. 2,2%

Igy nézve nőtt a különbség. Oka – a népességnövekedés a fejletteknél 0,8%, a

fejlődőknél 2% volt.

GDP/fő érték 1950-2015 (1990-es USD árfolyamon)

1950 1962 1973 1990 2001 2015*

Nyugat-Európa 4594 7512 11534 15988 19196 24226

Egyéb nyugati** 9288 11537 16172 22356 27892 36400

Japán 1926 4778 11439 18789 20722 23472

Fejlett 5663 8466 13141 18798 22832 29156

Kelet-Európa 2120 3250 4985 5437 5875 8886

Volt SZU 2834 4130 6058 6871 4634 6450

Latin-Amerika 2554 3268 4531 5055 5815 7163

Ázsia (Japán nélkül) 635 837 1231 2117 3219 5487

Afrika 852 1038 1365 1385 1410 1620

Fejlődő 1091 1478 2073 2707 3339 5101

Világ 2114 2921 4104 5154 6043 8100

Fejlett országok: homogén országcsoport erőteljes konvergencia.

Fejlődő: heterogén országcsoport, erőteljes divergencia.

Régiók szerint

• Ázsia – gyors növekedés

• Latin-Amerika – ingadozás

• Afrika – stagnálás, leszakadás

GDP/fő változása, éves átlag 1950-2015

1950-1973 1973-1990 1990-2001 2001-2015*

Nyugat-Európa 4,08 1,94 1,68 1,68

Egyéb nyugati* 2,44 1,92 2,03 1,92

Japán 8,05 2,96 0,89 0,89

Fejlett 3,73 2,13 1,78 1,76

Kelet-Európa 3,79 0,51 0,71 3,00

Volt SZU 3,36 0,74 -3,52 2,40

Latin-Amerika 2,52 0,65 1,28 1,50

Ázsia (Japán nélkül) 2,92 3,24 3,88 3,88

Afrika 2,07 0,09 0,16 1,00

Fejlődő 2,83 1,58 1,93 3,07

Világ 2,93 1,35 1,46 2,11

Kereskedelem

GATT szerepe a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában

Átlagos vámtarifák csökkentése régiónként, 1978-99

1978-80 1981-85 1986-90 1991-95 1996-99

Afrika 38,2 29,3 26,9 22,3 17,8

Kelet-Ázsia 23,5 26,9 20,7 14,6 10,4

Latin-Amerika 28,1 26,4 24,1 13,9 11,1

Közel-Kelet 29,8 24,8 24,1 22,9 19,3

Dél-Ázsia n.a. 71,9 69,8 38,9 30,7

Európa/Közép-Ázsia 12,0 21,6 14,9 8,1 10,1

Fejlett országok 11,9 8,9 8,2 6,9 6,1

1971: Általános Preferencia Rendszer (Generalized System of Preferences – GSP) – egyoldalú vámkedvezmények a fejlődő országoknak. Tényleges hatása csekély.

1995: WTO megalakulása

Az erőviszonyok átrendeződése, fejlettek és fejlődők érdekellentétének kiéleződése.

Fejlettek: szellemi tulajdonjogok védelme, versenyszabályozás, tőkebefektetések védelme, közbeszerzés.

Fejlődők: piacra jutás megkönnyítése, liberalizáció végrehajtásának nehézségei.

Segélyezés

1960: növekvő tendencia1962: 6,7 mrd dollár – OECD GDP 0,6%,

60% USA. Mindenki más motivációk alapján támogatja a fejlődőket.

1990: csúcs, 2001-ben 1962-es szintOk – a hidegháború vége, segélyek hatékonyságának kérdése.

Jelenleg a fejlettek GDP-jük 0,2%-át, ENSZ elvárás 0,7%

Tőkeáramlás

1962: 2,2 mrd, 1997: 300 mrd (2001: 160 mrd), főként Ázsia

1998-ban a fejlődőkben 1300 mrd stock (250$/fő), a fejlettekben 2800 mrd (3300$/fő)

Az FDI előnyei: technológia-transzfer,világgazdasági integráció, finanszírozási forrás, stb.

De: jelentős része spekulatív tőke – krízisek!

Migráció

1870-1914: Európából Amerika, Ausztrália

20 millió ember

1914-49: irány ugyanaz, de kevesebben

1950-1998: USA, Kanada, Ausztrália - 34 millió, de főleg Latin-Amerikából és Ázsiából

• Ny-Eur: 20 millió bevándorló: Afrika, Ázsia

Ma szorosabb kapcsolat otthonnal, hazautalások, stb.

Tanulási migráció –előny is lehet

Az elmaradottság elméleti háttere

Externalista és internalista magyarázatok.

Externalista:

Az elmaradottságot külső tényezők magyarázzák, alapvetően a világgazdasági rendszerben van a hiba. A világgazdaságban aszimmetrikus interdependenciák vannak.

Ilyen egyenlőtlenség áll fenn:

• A nemzetközi kereskedelemben (áruszerkezet, relációs szerkezet, rugalmasság, belső piac)

• A tulajdonviszonyokban – tőkehiányos ország függ a tőkével rendelkezőtől

• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban – finanszírozási függőség

• A technológiában

Externalista „recept”:

• delinking (elszakadás a fejlett országoktól) és önerőre támaszkodás

• Ennek legfőbb eszköze az import-helyettesítő iparosítás (a nemzetközi kereskedelem és így a függőség kiiktatása)

Az import-helyettesítő iparosítás kudarca:

• Védett piac - nincs verseny.

• Kis belső piac – magas ár.

Függőséget sem oldja fel:

• Gépek, berendezések importja

• Nincs hazai technológiai bázis – import technológia.

• Ipar-fejlesztés költségei – hitelek.

Jó példa Latin-Amerika

Ellenpélda: kelet-ázsiai országok

• Világgazdasági integráció

• Exportorientált gazdaságpolitika

• A fejlődés jelentős mértékben a belső sajátosságokra épített, így tudott a kitörés alapjául szolgálni.

Internalista elmélet:

• Társadalmi tőke hiánya

• Vállalkozó szellem hiánya

• Kulturális örökség

80-as években : monetarista-liberális gazdaságfilozófia

Washingtoni konszenzus

Felemás eredmények