A FELELŐSGONDOSKODÁS

ELVE

ÉS

A RELATÍVANTROPO-

CENTRIZMUS

A FELELŐSGONDOSKODÁS

ELVE

ÉS

A RELATÍVANTROPO-

CENTRIZMUS

Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem

Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem

<>=?

Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya

Antropocentrikus Nem antropocentrikus = ökocentrikus

elméletek

Antropocentrikus elméletek

● Nem feltétlen környezetromboló magatartás

● A természeti környezet az ember számára hasznosságot jelent, ez az erkölcsiség fő kritériuma. (Jólét!)

● Értéket csak az ember rendelhet a környezethez. eszköz érték, (rekreációs, szimbolikus érték,

életkörülmények biztosítása)nincs önértéke!

● Nyugati gondolkodás

● Erős – Gyenge antropocentrizmus

Erős (radikális) antropocentrizmus

● Utilitarista, ember-természet viszonya nem erkölcsi alapú;

● Természeti környezet gazdasági, piaci alapon közelíthető meg;

● Gyenge fenntarthatóság.

„Mai tudományunk és technológiánk oly mértékben át van itatvaa természettel szembeni ortodox keresztény arroganciával, hogy ha csak ezekre támaszkodunk, az ökológiai krízisre semmiféle megoldást nem remélhetünk.”

Lynn White, Jr.: Ökológiai válságunk történeti gyökerei, in: Science, 1967

Gyenge (mérsékelt) antropocentrizmus

●Embernek erkölcsi kötelességei is vannak a természeti környezettel szemben (eszköz!!)

- fenntartható jólét - természet megőrzése

Relatív antropocentrizmus jövő generációk érdekeszimbolikus, rekreációs érték

- Isteni adomány modellje

Shrader-Frechette, Sagoff, Hargrove, Norton

● Az ember természet feletti uralma nem korlátlan.

Nem antropocentrikus =ökocentrikus elméletek

●Tagadják az embernek a természeti környezetben elfoglalt kitüntetett szerepét ●Természetvédelem az ember érdekeitől függetlenül is. ●Tradicionális etika meghaladása

Fox,W. osztályozása: - természet önértékét hangsúlyozó elméletek (individuális szinten) - pszichológiai- kozmológiai valóságként felfogott természet

(mélyökológia, transzperszonális ökológia)

Callicot, J. osztályozása: - biocentrizmus (élőlényeknek etikai értéke van) szenzizmus (fájdalomérző képesség alapján erkölcsi védelem)

animal welfare ethics - ökocentrizmus (ökoszisztémák nem élő részeinek is

etikai értéke van)

A természetnek önértékettulajdonító elméletek1

Önérték itt: - ember kiemelt szerepe megszűnik; - egyedi élőlények szintjén; - egyenlő mértékű érték

Önérték erkölcsi kritériumai (Callicot, Goodpaster, Taylor):

●fájdalomérző képesség (Singer, P.) az emberi élet minden szakaszában történő védelme sérül

●életjelenségek összessége – különálló egyedek eltérő életformák – egyenlő mértékben tekintendők,

egyenlő mértékben védendők

●önreprodukciós képesség erkölcsi értéke van a szaporodáshoz teret nyújtó

környezetnek is (élőhely)

A természetnek önértékettulajdonító elméletek2

Önérték – ökoszisztémák, bioszféraszintjén

Leopold, A. - Föld etika: etikai forradalom, biotikus közösségek (önérték, morális érték)

morális horizont tágítása, ember leértékelődik

Lovelock, J.- Gaia Hypothesis: a bioszféra egyetlen nagy élőorganizmus.

nem veszi figyelembe a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát

Fox, W.: önérték hozzárendelése egyre szélesedő erkölcsi körben: szenziocentrizmus, biocentrizmus, ökocentrizmus nem tesz ontológiai különbséget

Hans Jonas - ontológiai axióma: önérték alapja a létbe írt cél birtoklása, célratörekvés: a lét lényegi önkifejeződése

Pszicho – kozmológiai megközelítések

●Radikálisan szemben az antropocentrizmussal;

● Moralitás mellett spiritualitás;● Holisztikus, lét egésze;● Panteizmus

Mélyökológia: túllép a természet önértékén (mert az az emberreis, mint erkölcsi alanyra vonatkozik)

természettudományos fogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat

Transzperszonális ökológia: a személyes lelkiismeretnek részei a természeti környezet egyes létezői,

figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai különbséget.

Ökofeminzmus: antropocentrizmus ~ androcentrizmus meghaladása; közösségek, kapcsolatok (Karen Warren)

ÉrtékelésA nem antropocentrikus

elméletek●Nem tudják kellően megalapozni - a természet önértékét, - az élő és élettelen környezettel

szembeni eltérő bánásmódot;

● A létezők egyenlőségét hangsúlyozzák értékelméleti összemosás;

● Nem veszik figyelembe az ember és a természet emberen kívüli része közti ontológiai különbséget

erős antropocentrizmust írják le vele;

● Nem tesznek különbséget az anyagi jó és erkölcsi jó között.

Az ember része a természetnek, de lényegesen különbözik is tőle.

Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában

Nem radikális antropocentrizmus:- „…hogy művelje és őrizze meg” (Ter 2,15)- Részvétel Isten gondoskodó uralmában Ter1,26)- Szolgálati uralom (EV 52)- „antropológiai tévedés” (CA 37)

Erkölcsi magatartás a természettel szemben is.- Helyes és arányos tisztelet az élet minden formájával szemben- Felelősség, a jövő generációk érdeke

Nem ökocentrizmus:- Erkölcsi értékek rangsora (S.Th.)

a tökéletesség felé- Ontológiai különbség

1. Erkölcsi jó2. Gyönyörköd- tető jó3. Hasznos jó (S.Th.)

Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában

●A teremtmények közül egyedül az emberrendelkezik szabad akarattal, lelkiismerettel, ígyfelelős cselekvési képességgel. (Istenképűség) (ez az ontológiai különbség)

● Az antropocentrikus magatartás nem abszolút: bár az ember ontológiai, etikai és biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele.„minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében,vagyis a kozmoszban” (SRS 34)

„De mi mást jelent az ember látható világ fölötti ‘királyi tisztsége’ és‘uralma’ , melyet maga a Teremtő bízott rá, mint hogy magasabb rendűaz etikai rend a technikánál, a személy a dolgoknál és a lélek azanyagnál” (RH 16)

Önérték a keresztény környezetetikában

● A természet önértéke teocentrikus:

● A természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság,

● Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki. (Róm 8, 21-22)

„Ugyanakkor minden egyes teremtmény saját tökéletességének vagyisaz isteni tökéletességhez és jósághoz való hasonlóságnak eléréséretörekszik, így tehát az isteni jóság a célja minden dolognak” (S.Th. I., k.75, sz. 3.) Ehhez sáfárkodik az ember.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEA TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEHasznossági természet ű Érték természetű

(rekreációs, szimbolikus) fahasáb, alma, telek tájvédelem, klíma, közjavak

erdő látványa, csönd

hasznosság önérték eszköz érték cél érték közjó része közjó része

piaci elosztás közösségi kezelés állam, nemzetközi

szervezetek