Embed Size (px)
Citation preview
Az új érettségi a lexika mennyiségét töredékére csökkenti
A KÉTSZINTŰ TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIRŐL
Az új történelem érettségi az elmúlt évtizedben a magyar közoktatásban megjelent számos
tanterv alapvető céljait, a diákok lexikai terhelésének csökkentését, a képességek, az önálló
tevékenységek, az árnyalt gondolkodás kialakítását kívánja megvalósítani. Így nem
elsősorban a megtanult lexikát, hanem az ismeretek és képességek alkalmazását, az árnyalt
kifejezőkészséget mérik feladatai.
A vizsgaleírásban ezért ne csak – hagyományainknak megfelelően – a felsorolt történelmi
korszakokat tekintsük át, hanem a követelményként megfogalmazott tevékenységformákat, a
kompetenciákat is. Ezekre helyeződik át a hangsúly az érettségi folyamán, mely a korábbitól
eltérően több egységből áll: az írásbeliből és a szóbeliből. Az írásbeli két részből tevődik
össze: a rövid választ igénylő feladatsorból és az esszékérdésekből. Az írásbeli két egységén
és a szóbelin azonos pontszámot lehet elérni. Az írásbeli közép- és emelt szinten egyaránt
központi feladatlap kitöltését jelenti, ám középszinten a diákokat tanító szaktanár, míg emelt
szinten külön bizottság javítja ki a dolgozatokat.
Azonban nem a felépítésbeli eltérések a döntőek, hanem a kompetenciákon alapuló értékelés!
Az új érettségi a lexika mennyiségét töredékére csökkenti mind a jelenlegi érettségi, s főként
az érvényben lévő felvételihez képest. A vizsgaszabályzat alapján az érettségin csak a
kerettantervben tételesen szereplő lexikai anyagot (évszámok, nevek, fogalmak, topográfiai
adatok) lehet számítani, mely első látásra a felületes szemlélőnek még soknak tűnhet, a
valóságban azonban szerény mennyiségről van szó.
A teszt jellegű feladatok eltűnnek
A topográfiai adatok eleve nem kérdezhetők a hagyományos módon, mivel az írásbelin az
atlasz használható, így a vaktérképek csak annyiban jelentenek kihívást, hogy a diák az atlaszt
tudja-e használni. Ezért a térképes feladatok a térbeli látásmódra, információk leolvasását,
vagyis a céloknak megfelelően nem a térkép tartalmának memorizálását, hanem használatát
ellenőrzi, vizsgálja.
A nevek és évszámok esetében ugyan nem lehet lexikont használni, azonban a
követelményekben szereplő egy-egy korszakra vonatkozó néhány név (pl. az 1945 utáni
anyagban hét név: Mindszenthy József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy
Imre, Antall József, Gönc Árpád) nem teszi lehetővé a hagyományos feladatok megalkotását
(párosítás, kakukktojás stb.). Ha mégis ilyen kérdést tesznek fel, akkor megoldásuk rendkívül
egyszerű, hiszen korban egymástól távol álló személyek kiválasztása vagy párosítása nem
okozhat gondot még a közepes tanulóknak sem.
Így a történelemtanításban teszt jellegű feladatok gyakorlatilag el fognak tűnni vagy nem
okoznak nehézséget, s helyüket átveszik a dokumentumokhoz (források képek, térképek stb.)
kapcsolódó kérdések.
Nem a memorizált ismeretek felidézése a lényeg
Mivel a reprodukció helyett az alkalmazás, a szemlélet és a kifejezőkészség kerül előtérbe, a
feladatok is alapvetően átalakulnak. E rendszerben a diákok a megoldáshoz szükséges
ismeretek jelentős részét – mindazt ami nincs benne a kerettantervben – megkapják
(adatsorok, térképek, források, képek stb.). A változást egy példán könnyen megérthetjük.
Míg korábban, ha Károly Róbert gazdasági reformjait kellett bemutatni, a tanulók az általuk
megtanult szöveget, adatokat adták elő szóban (a felvételin írásban), addig az új rendszerben e
feladathoz mellékelik Károly Róbert okleveleit, esetleg a reformokat bemutató ábrát,
kronológiát vagy térképet, melyek tartalmazzák a szükséges évszámokat, földrajzi
vonatkozásokat és a reformok lényegét. A diák ezeket a kérdésnek megfelelő logikai sorba
rendezi, értelmezi és formába önti. Így a tanulók feladata valóban nem a memorizált
ismeretek felidézése, hanem az adatok kigyűjtése, értelmezése és kifejtése.
Más felkészülésre lesz szükség
A lexikai ismeretek drasztikus csökkentése természetesen nagy könnyebbséget jelent mind a
diákok, mind a tanárok számára, s növeli az értelmes közös munka lehetőségét. Ugyanakkor
látni kell, hogy az új típusú feladatok merőben más felkészülést követelnek a diákoktól és a
tanároktól egyaránt. Nincs szó valami gyökeresen új és ismeretlen módszerről, hiszen
történelemtanításunkban a forráselemzés, a térképelemzés vagy a problémák feltárása és
kifejtése folyamatosan jelen volt, azonban – elsősorban a felvételinek betudhatóan – háttérbe
szorultak. Nem új e törekvés, hiszen a legutóbbi tantervek, a NAT, s különösen a kerettanterv
már a fejlesztési követelményekre helyezték a hangsúlyt.
Bár a 11. osztályos tanulókat elvileg 9. óta e követelményeknek megfelelően tanítjuk, s
ugyan egy hagyományosan felkészített. jó képességű diáknak semmi gondot nem okozhatnak
az új követelmények, komoly felkészülésre lesz szükség. Törekedni kell az óravezetés
átalakítására, hiszen diákjainknak nem elsősorban a tananyag felmondásával, hanem a
tevékenységformák gyakorlásával segítünk. Mivel a feladatok megoldása történelmi
látásmódot és gondolkodást követel, nem mondhatunk le a tananyag áttekintéséről sem. Meg
kell találni a helyes arányt: feladatokon, forrásokon ábrákon stb. keresztül kell feldolgoznunk
a történelmet. Erre akkor van lehetőségünk, ha minden anyagrészt – nemcsak az érettségiben
szereplő korszakokat – ilyen módon tekintünk át. Erre azért is szükségünk lesz, mert egyrészt
a felkészülés ezen módja újszerű, s így mindannyiunknak fejleszteni kell módszertani
ismereteit, másrészt a munkáltatás, különösen úgy, hogy abban minden diák részt vegyen –
hiszen mindannyian érettségiznek – különösen időigényes.
A felvételin plusz pontokat jelentő emelt szintű érettségi nem állít lényegesen magasabb
követelményeket, hiszen felépítése és lexikai anyaga megegyezik a középszintű érettségi
követelményeivel. A nehézséget csak néhány további történelmi korszak megkövetelése és a
feladatok nehézségi foka jelenti. Ugyanakkor az iskolák – a fakultációkhoz hasonlóan – külön
órakeretet biztosítanak a felkészülésre, s így az emelt órakeret mellett valószínűleg könnyebb
lesz felkészülni az emelt szintű, mint a normál órákon a középszintű érettségire.
Száray Miklós
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A történelem érettségi vizsga célja
A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;
- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.A követelményekben- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek.A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Az eseményeket alakító tényezők feltárása
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
kora A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól a kétpólusú Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.
világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek
problémái.
Az európai integráció története.
A "harmadik világ".
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
EMELT SZINT
Témakörök/Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.
Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.
A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.
Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.
Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.
A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
A történelmi tér változásainak ismerete.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.
Az eseményeket alakító tényezők A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
feltárása Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.
Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.
A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Történelmi események és jelenségek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
problémaközpontú bemutatása Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai n A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
változások az újkorba Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
kora A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.
A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól a kétpólusú Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.
világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.
Az európai integráció története.
A "harmadik világ".
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
Vizsga leírása
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga szerkezete
A vizsga részei Egyszerű, rövid választ igénylő írásbeli feladatok megoldása Szöveges (kifejtendő írásbeli) feladatok megoldása Szóbeli vizsga
Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya
Perc Arány Pontszám
ÍrásbeliEgyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása
60 kb. 30% 45
Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása 120 kb. 30% 45
Szóbeli vizsga Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás 10-15 kb. 40% 60
Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen.
Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.
Tartalmi szerkezet
A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelmé-nyeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg.
Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történe-lemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelő-déstörténeti ismeretek ellenőrzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.
Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 4030%
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet kb. 350%
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 205%
Eszme- és vallástörténet kb. 10%
A feladatok és a feladatsor jellemzői
Középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszok-kal érhető el.
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladato-kat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak.
A középszintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
Példák a lehetséges feladattípusokra
1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével
2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása
3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése
4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból
5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz
6. Térképekről információk gyűjtése
7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása
8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével
9. Célok és következmények megkülönböztetése
10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése
11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről
12. Egyéb
Szöveges (kifejtendő) feladatok
Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat.
A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak.
Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést.
Feladattípusok
1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány
mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kitűzött feladatot.
2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szer-
kesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot.
Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak:
1. Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*
2. Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)
3. Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag
4. Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag
5. Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag
* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egy-egy kerül sorra.
A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebből hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemző (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az első és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemző (hosszabb kifejtést igénylő) feladatot.
Korszakok Rövidebb feladatok Hosszabb feladatok1. A –2. A –3. A B4. A B5. A B
Értékelés
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási út-mutatói jelzik.
Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait.
Problémamegoldó feladat Elemző feladat
A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20%Kompetenciák szerint, pl.:
– források használata,– szaknyelv alkalmazása,– tájékozódás térben és időben,– eseményeket alakító tényezők
feltárása,– problémaközpontú feldolgozás.
kb. 70%
Kompetenciák szerint, pl.:– források használata,– szaknyelv alkalmazása,– tájékozódás térben és időben,– eseményeket alakító tényezők
feltárása,– problémaközpontú feldolgozás.
kb. 60%
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20%
Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.
A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, új-szerű megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetőség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvé-nyesítésére is.
Tartalmi szerkezet
A szóbeli témakörei
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúraNépesség, település, életmódEgyén, közösség, társadalomModern demokráciák működésePolitikai intézmények, eszmék, ideológiákNemzetközi konfliktusok és együttműködésSzabad (problémaközpontú) témakör
Az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség).
Tételtípusok:
Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagyEgy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A tételcímek jellemzői, összeállításuk
A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelmé-nyekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok ki-jelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfo-galmazására.
A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
Értékelés
Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik.
Szempontok, kompetenciák %
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése kb. 20
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége kb. 10
Források használata és értékelése kb. 210
A szaknyelv alkalmazása kb. 10
Tájékozódás térben és időben kb. 120
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kb. 320
EMELT SZINTŰ VIZSGA
A vizsga szerkezete
A vizsga részei Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása Szóbeli vizsga
Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya:
Perc Arány Pontszám
Írásbeli
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása 120 Kb. 30% 44
Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása 120 Kb. 30% 46
Szóbeli vizsga Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás 15-20 Kb. 40% 60
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhető.
Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.
Tartalmi szerkezet
A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követel-ményeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg.
Arányok
Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes törté-nelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődéstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.
Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 340%
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet kb. 350%
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 250%
Eszme- és vallástörténet kb. 10%
Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei, illetve az írásbeli egyszerű, rövid választ igénylő feladattípusai megegyeznek a középszintű vizsgáéval. A feladat-lap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.
A feladatok és a feladatsor jellemzői
Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el.
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokEgyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladato-
kat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak.
Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
Példák a lehetséges feladattípusokra
1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével2. Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése,
elemzése5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása9. Események közötti sorrendiség megállapítása10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következmé-
nyeiről13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása
14. Egyéb
Szöveges (kifejtendő) feladatok
Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatá-rozott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak.
Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában.
Feladattípusok
1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználá-
sával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb. 50-70 szóban) megoldani a kitűzött feladatot
2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül
kell 30-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160-180 szóban) megoldani a feladatot.
Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak:
1. Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*
2. Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)
3. Egy középkori vagy koraújkori magyar történelmi anyag
4. Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag
5. Egy XX. századi magyar történelmi anyag
*A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor), évente egymást váltva egy-egy kerül sorra.
A fenti öt korszakból (korszakonként egy-egy rövidebb problémamegoldót és hosszabb elemzőt) összesen 10 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap. Ebből négyet (két rövidebb problémamegoldót és két hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgoznia, saját vá-lasztása alapján. Egy korszakon belül csak egy feladat választható. A megoldott feladatok kö-zött legalább két magyar történelemre vonatkozó kérdésnek kell lennie és legalább egy egye-temes történelmi korszaknak.
Értékelés
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási út-mutatói jelzik.
Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait.
Problémamegoldó feladat Elemző feladat
A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20%Kompetenciák szerint pl.:
– források használata,– szaknyelv alkalmazása,– tájékozódás térben és időben,– eseményeket alakító tényezők
feltárása,– problémaközpontú feldolgozás.
kb. 70%
Kompetenciák szerint pl.:– források használata,– szaknyelv alkalmazása,– tájékozódás térben és
időben,– eseményeket alakító ténye-
zők feltárása,– problémaközpontú feldol-
gozás.
kb. 60%
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelv-helyesség
kb. 20%
Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.
Tartalmi szerkezet
A szóbeli témakörei
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúraNépesség, település, életmódEgyén, közösség, társadalomModern demokráciák működésePolitikai intézmények, eszmék, ideológiákNemzetközi konfliktusok és együttműködés
Tételtípusok:
Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagyEgy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A tételcímek jellemzői, összeállításuk
A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján az országos vizsgaközpont által felkért szóbeliztető bizottságok a tanév kezdetén határozzaák meg, és hozza nyilvánosságra. vizsgát megelőző egy hónapban. A tételek tematikáját a bizottság a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a bizottság témakörönként öt-hat konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább harmincat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tár-gyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására.
A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák %
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Kb. 20
A megközelítés sokszínűsége Kb. 10
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége Kb. 10
Források használata és értékelése Kb. 10
A szaknyelv alkalmazása Kb. 10
Tájékozódás térben és időben Kb. 20
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Kb. 20
Forrás: Oktatási Minisztérium (www.om.hu)
