A fénytörés törvénye, gyűjtő- és szórólencsék

Ha a fény két közeg határára érkezik:

visszaverődik

elnyelődik

belép a közegbe

Az új közegbe lépő fénysugár megtörik:

A két közegtől függően a törési szög

lehet kisebb vagy nagyobb, mint a

beesési szög.

A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár egy síkban van.

A merőlegesen beeső fénysugár nem törik meg.

Snellius–Descartes-törvény:

Víz nélkül Vízben – mintha megtört volna

A fénysugarak a levegőbe kilépve megtörnek, ezért úgy látjuk, mintha máshol lenne a

ceruza vége.

A derékig vízben álló ember lába rövidebbnek látszik.

A vízzel teli medence kevésbé tűnik mélynek a partról nézve, mint az üres.

A színtelen hidrozselé golyók optikai

szempontból nem különböznek a víztől, így vízbe téve szinte

láthatatlanok.

Ha a fény optikailag ritkább anyagból sűrűbb anyagba lép, akkor a beesési merőlegeshez törik (β < α).

Ha a fény optikailag sűrűbb anyagból ritkább anyagba lép, akkor a beesési merőlegestől törik (β > α).

Amikor β > α, a beesési szöget növelve a törési szög is nő, mígnem eléri a 90°-ot.

Ekkor a fény nem lép be a második közegbe, hanem annak felületén halad tovább.

Ha a beesési szöget tovább növeljük, a fény nem lép be az új közegbe, hanem

visszaverődik.

Vékony üvegszál, a benne haladó fénysugár az üveg

széléhez érve mindig teljes visszaverődést szenved, csak a szál végén tud kilépni.

A prizmára bocsátott fénysugár

belépéskor és kilépéskor is

megtörik, így a prizma a fehér fényt

színeire bontja.

Eltérő színű fénysugarak különböző szögben törnek meg.

A fehér fény összetett fény, ami több

különböző színű fénysugár

egyesítésével jön létre.

Akkor keletkezik, amikor a fény az eső- vagy páracseppeken mint prizmákon megtörik, és

színeire bomlik.

A beérkező fénysugarakat úgy töri meg, hogy azok a fókuszponton haladjanak át.

A beérkező fénysugarakat úgy töri meg, mintha azok egy látszólagos fókuszból indultak volna.

GYŰJTŐLENCSÉK SZÓRÓLENCSÉK

GYŰJTÖLENCSE SZÓRÓLENCSE