Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

A gitártanítás

megközelítése

különböző didaktikai

szempontokból

Konzulens: A szakdolgozatot készítette:

Ritter József

Czirok Ildikó

Gitár főtárgy oktató Tanár-zenetanár-Gitár-MA 120

szakos hallgató

Miskolc 2017.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés....................................................................1.

2. 2.1 Szendrey-Karper László életrajza ……………………2-4.

2.2 „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok I.” című

gitáriskola didaktikai elemzése,

gyakorlati tapasztalatok………………………………4-10.

2.3 Konklúzió levonása a gyakorlatban………………….10.

3. 3.1 Nagy-Mosóczi Gitáriskola I. elemzése ………………11-23.

3.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban…………………..23.

4. 4.1 „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos

zeneiskolásoknak” című kotta elemzése………………....24-34.

4.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban…………………..34.

5. „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.”, „Nagy-

Mosóczi: Gitáriskola 1.”, „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1.

osztályos zeneiskolásoknak” rövid

összehasonlítása…………………………………………..35-36.

6. Összegzés………………………………………………….36.

Bevezetés 1.

„Minden kezdet nehéz!” Szakdolgozatomban „Szendrey-Karper László

gitárgyakorlatok és darabok I.”, „Nagy-Mosóczi: Gitáriskola 1.” és ’Vass Valéria: Gitáriskola

előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” kottáit szeretném elemezni. Azért erre a három

kottára esett a választásom, mivel ezekből tanultam, tanítottam/tanítok, így rendelkezem némi

gyakorlati tapasztalattal is, ami dolgozatom fontos eleme lesz.

Szakdolgozatom nyelvezete vegyes lesz, az elméleti sík mellett, gyakorlati, saját

növendékeim által közvetve látott tapasztalatokat, történeteket is le fogok írni. Tehát az

objektivitás mellett jelen lesz a szubjektivitás is.

Azt vallom, véleményt formálni, következtetéseket levonni csakis olyan dolgokból

lehet, célszerű, amikhez gyakorlati tapasztalataink is vannak. A gitártanításnál kétféle

módszertannal rendelkezünk a tanítás kezdetét tekintve. Egyik a váltott pengetéssel, másik a

„p ujjas” pengetéssel való kezdet. Külön ki fogok térni ezért arra, melyik iskola, melyik

módszertannal kezd, milyen ütemben halad, milyen habitusú, korú növendékeknek való és ha

vannak, mik az elemzett gitáriskolák esetleges hibái saját meglátásaim szerint.

Választásom magyar gitáriskolákra esett. Úgy vélem, az alapokat a közös gyökerekből

merítve, vagyis a népdalokon keresztül lehet a legbiztosabban megadni növendékeink számára.

Szakdolgozatomban Szendrey-Karper László életrajzát közlöm csak, Nagy Erzsébet, Mosóczi

Miklós, Vass Valéria életrajzát nem, az esetleges egyéni jogok megsértésének elkerülése

végett. Minden további elemzést a saját elméletem alapján fogom írni, így irodalomjegyzéket,

lábjegyzetet külön nem tüntetek fel. Kellemes olvasást kívánok szakdolgozatomhoz!

2.1 Szendrey-Karper László életrajza1 2.

Szendrey-Karper László 1932. január 28-án született Budapesten. Édesapja orvos,

édesanyja pedagógus volt. Ötévesen játszott először gitáron, majd hét évesen, magánúton,

előbb dr. Kárpáthy Ernőnél, majd Kováts Barnánál tanult. Tizenhat évesen szerepelt először a

Magyar Rádióban.

Mivel ifjúsága idején még nem létezett Magyarországon felsőfokú gitároktatás, 1950-

ben a Műegyetem építészmérnöki kar hallgatója lett, de két év múlva otthagyta a műszaki

tanulmányokat és a „hajlamainak” jobban megfelelő Bartók Béla Konzervatóriumba

iratkozott be. Zeneszerző-növendék volt Sugár Rezsőnél, kiegészítő tanulmányokat folytatott

Hammerschlag Jánosnál, Rácz Aladárnál, Zathureczky Edénél, Csuka Bélánál. 1955-ben

aranyérmet nyert a varsói Világifjúsági Találkozón. 1957-től az Országos Filharmónia

szólistájaként szerepelt.

Koncertjein először hallhatott szélesebb magyar közönség klasszikus gitárműveket és

gitár kamarazenét.

1953-tól, gyakorlatilag az országban egyedül, fáradozott a szervezett gitároktatás

megteremtésén. Előbb a Magyar Néphadsereg egyik zeneiskolájában, majd 1961-től a Bartók

Béla Zeneművészeti Szakiskolában. 1963-ban házasságot kötött Ágai Karola

operaénekesnővel, akivel a magyar zenekultúra utazó nagykövetei lettek és szinte az egész

világot bejárták. Az oktatáshoz a tananyagról is magának kellett gondoskodnia. 1966-ban

sikerült megindítania a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében a gitártanárképzést.

Televíziós oktatással is próbálkozott a színvonalas játék terjesztéséért. 1977-ben „Hat húron

pendülünk” címmel készített sorozatot. Leghíresebb átiratai a pedagógiai céllal született

Kodály- és Bartók-feldolgozások. Előszeretettel játszotta Farkas Ferenc, Heitor Villa-Lobos,

Segovia műveit. Számos magyar mű ősbemutatója fűződik nevéhez. 1968-tól volt az általa

alapított Bakfark Bálint Gitárzenekar művészeti vezetője.

Szendrey-Karper László 1991-ben bekövetkezett halála után a zenekart felesége, Ágai

Karola vezette tovább, Eötvös József gitárművész művészeti irányítása mellett. 1973-ban

megalapította a Nemzetközi Gitárfesztivált és Szemináriumot az abban az évben ezeréves

Esztergomban. A túlfeszített munka okozta korai haláláig a rendezvény művészeti igazgatója

volt.

1 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk

3.

Számos nemzetközi versenyen működött közre zsűritagként. Munkáját, tevékenységét

számos díjjal tüntették ki, mint például a „Munka Érdemérem (1955)”, VIT díj Varsó, I.

fokozat, „Liszt Ferenc díj” előbb II. majd I. fokozat, „Érdemes művész”, „Pro Arte

Budapest”, „Villa-Lobos díj” (Brazilía 1988), „Esztergom díszpolgára” (2003. március 15.).

Művei elsősorban a jövő nemzedék gitáros növendékeinek képzését segítette elő, ezek

közül a legfontosabbak: „A gitártanítás módszertana”, „50 magyar népdal gitárra”,

Gitárgyakorlatok és darabok I-VIII. kötet”, „Gyermekeknek” 60 tétel Bartók sorozatából.

Hangfelvételt is készített, egészen pontosan 10 nagylemezt a Hungaroton kiadónál. Kiemelt

fontosságúnak vélte a reneszánsz zene „újjáélesztését”, rengeteg átiratot készített Milan,

Attaignant, Judenkönig műveiből. Továbbá fontosnak tartotta a magyar zene művelését,

éppen ezért Borsody Lászlót, egy kiváló zeneszerzőt kért meg arra, hogy egy egész sorozatnyi

darabot komponáljon gyerekeknek. Emellett tanította még Puskás László, Szokolay Sándor

gitárra írt alkotásait is. Valamint, „Bartók: Gyermekeknek” című sorozat I., II., III. és IV.

kötetét maga írta át gitárra.

Az ő nevéhez fűződik az „Esztergomi Gitárfesztivál” megalapítása, amit 1973-1989-

ig vezetett. A fesztivált két-évente rendezték meg, színvonalas gitár-hangversenyekkel,

mesterkurzusokkal, versennyel és a gitárzenekar kultúrája is itt alapozódott meg országos

szinten. Művészi munkásságával a XX. század első felének „kispolgári zsánerhangszerét” a

legnagyobb koncert színpadokig emelte. 2

2 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk

2.2 „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok I.” 4.

című gitáriskola didaktikai elemzése, gyakorlati tapasztalatok

Szendrey-Karper László a gitáriskolát 1980-ban írta, az Editio Musica Budapest

kiadásában jelent meg. A gitáriskola 73 gitárdarabból áll, melyből az első 7 darabon keresztül

hangokat tanít, majd népdalok következnek, újra hangtanítás, megint népdalok, törzshangok

megtanítása, újabb népdalok, módosított hangok megtanítása, újabb népdalok, az 50. darabtól

kezdve pedig a népdalok „eltűnnek”, következnek a pengetési gyakorlatok, majd hihetetlen

gyorsasággal a többszólamúságra erősen utaló M. Carcassi, F. Carulli, Aguado darabok.

Hosszú mondat, sok információ, erős kezdés. Nos, a gitáriskolára is ez jellemző, nézzük meg

aprólékosan, hogyan halad a gitáriskola módszertana.

Az első darabban megtanítja, váltott, ráhúzott pengetéssel a-m, m-i ujjakkal a felső

három üres húrt, az e1, h, g húrt.

A következő darabban már a basszus húrokat tanítja, p ujjas pengetéssel. A

következő darabban, a-m, illetve m-i ujjakkal kell négyesével felmenni e1 húrtól az „a” húrig,

az ezt követő darabban pedig p ujjal, az e6-os húrtól lefelé a h-húrig. Eljutottunk az első 4

darabig, tudunk pengetni váltva is, p ujjal is. Mégis, egyetlen dalt sem tudunk eljátszani még.

Szerintem ez nem jó, hiszen a gyerekeknek sikerélmény kell és az üres húrok pengetése nem

túl „élményszerű”. Stúdiumunkat folytatva, az 5. darabban megtanuljuk ez e1 húron lefogni az

f, és g hangot, 1-3-as ujjakkal, a 6. darabban a h-húron a c-d hangokat, szintén 1-3 ujjakkal, a

g húron pedig az „a” hangot 2-es ujjal.

A harminc perces órába pont belefér ez a három darab, ami 5 új hangot tanít meg és

dalt még mindig nem tudunk játszani. Eltelt minimum 2 óra, pengettünk az összes ujjunkkal,

tudunk 11 hangot első fekvésben, de egy „Süss fel napot” eljátszani még nem. A sikerélmény

érdekében az 5-ös darab f-g hangjaira, majd a 6-os darab c-d hangjaira, illetve a 7. darab g-a

hangjaira megtanítom a „Süss fel nap” egyszerűsített változatát és a gyerekeknek ez nagy

örömöt jelent.

A 8. darabban már a gitáriskola is hoz gyerekdalt, a „Csigabiga gyere ki” -t. Először

e1 –es húron tanítja meg, e-g hangokkal, majd h-húron d-h hangokkal, majd-és itt jön egy

nagy váltás-h és g húron, c-a hangokkal. Szerintem a fogott hangokkal való húrváltás túl

gyorsan következik didaktikai szempontból. Hatásosabb lett volna egy fogott hang és egy üres

húr használatával bevezetni a húrváltást.

A 9. darab még tovább nehezedik, már nem csak két húr és két fogott hang szerepel,

hanem három húr és három fogott hang. A 10. darabban már vegyíti az 1-3, 0-3 váltást, e1 és h

húron.

5.

A 11. darabban már megjelenik a húr átugrás, vagyis az e1 húrról rögtön a g húrra kell lépni, a

„Kinyílt a rózsa” népdalban. A következő darabban 3 húrt, 4 lefogott hangot használ,

terjedelme, 2 soros, tehát viszonylag hosszú. A 13. darabban már tanítja a nyújtott ritmust és a

2-es ujjon van a hangsúly.

A következő darabban bevezeti a 4-es ujjat, e 1 –es húron, g hanggal. Igen ám, de a h

húron a d hangot 3-as ujjal kell fogni. A növendék összezavarodhat, hogy akkor most hova

kell tenni a 4-es ujjat, ugyanabba a bundba, azt meg hogyan?! A következő darabban tovább

viszi ezt a fonalat, kiegészítve egy „a” -f hanggal való húr átugrással. (g-e1 húr.)

A következő darabokban, a 16-27. darabig áttér a p ujjas pengetésre. A 16-os

darabban megtanítja az e-f hangokat d húron, a 17.ben a h-c hangokat „a” húron, a 18.-ban az

f-g hangokat e6-os húron. 3 darab, népdal nélkül. A 19. darabban népdalon keresztül

használja, az e, c-h hangokat, basszus húrokon, majd a következő darabban a c-h-e hangokat,

szintén basszus húrokon. A 21. darabban megjelenik a húr átugrás, a 22.-ben tovább

folytatódik a húr átugrás fogott 2-3 ujjakkal, ehhez képest a 23. darab teli nyolcadaival

könnyebbnek minősül. A 24. darabban húr átugrás, éles ritmus tanítása jelenik meg, teli fogott

hangokkal, szintén basszus húrokon. A következő darabban már a szinkópát tanítja,

megspékelve az e-h fogott hangokkal, 2-es és 1-es ujjal, ugyanabban a bundban. Új ritmus, új

ujjrend, mindez 2 sorba sűrítve.

A 26. darabban már a törzshangokat tanítja. Előzetes összegzés, ismétlés nélkül.

Váltott pengetéssel, már legalább 1 hete nem játszott a gyermek és most rázúdítjuk az összes

törzshangot első fekvésben, hogy tanulja meg. Nem csodálkozom azon, ha nem érti, csak

maximum bemagolja, majd rövid idő múlva el is felejti a hangokat.

A 27. darabban a h húron, a d hangot 4-es ujjal kell fogni, újabb összezavarodás

fellépése lehetséges a növendék részéről. A 28. darab egy népdalt dolgoz fel, először h húrról

indítva, majd a b, részben d-e-d-h-c-a hangokkal, majd g húrról indítva g-a-g-e-f-d-c

hangokkal, a c, részben pedig d húrról indítva d-e-h-c-a-g hangokkal. Ennek a darabnak a

felépítése logikus, ugyanazt a dallamot, más húrról indítva is megtaníttatja a növendékkel.

A 29,30,31,42,43,44,45,46,47,48,49,- es darabokban tovább folytatódik ez a logika.

A 49-es darabbal zárul a „népdal mentén való” tanítás. De akkor nézzük részleteiben.

A 29-es darab a, részében h húrról indítja a népdalt, a d hangot négyes ujjal fogva, a

b, részben d húrról indítja ugyanezt a népdalt. A darab teli van húrváltásokkal, húr átugrás

azonban nincs benne. A 30-as darabban az e1 –es húron 4-es ujjal fogja a g hangot. A b,

részben már vegyíti a ráhúzott m-i pengetést a ráhúzott p-ujjas pengetéssel, üres húros

6.

váltással, a c, részben viszont már fogott hangon kell i-ről p-ujjra váltani, ráadásul egy

ráhúzott m-ujjat, egy szabad i-ujj vált majd jön a ráhúzott p-ujj. A 31-es darabban üres húrról

indít, egyedül a h húron való d hang fogott hang. A b, részben ugyanezt a népdalt basszus

húrokon indítja, húr át ugrásokkal, p-ujjal végig. A 32-es darabban tanítja az e1 –es húron, az

a, részben a keresztes hangokat, b, részben a b-s hangokat. Ugyanez a logika folytatódik a 33-

as darabban h húron, majd a 34-es darabban g húron, a következő darabban d húron, a 36-os

darabban „a” húron és végül a 37-es darabban e6-os húron. Kromatikus skála szerint tanítja,

első fekvésben. Az alap logika jó, viszont szerintem külön kellene tanítani a #-es és a b-s

hangokat. A gyereknek túl gyors a tempó, illetve zavaró tényező lehet, hogy a fisz hangot

ugyanott kell lefogni, mint a gesz hangot. A 38-as darabban népdalon keresztül tanítja meg a

növendéknek a gisz hangot, g húron. A 39-es darabban a fisz hangot e1-es húron, a 40-es

darabban szintén a fisz hangot e6-os húron. A 41-es darabban a b hangot tanítja „a” húron.

Egyik darabban sincs kiírva elöl az előjegyzés. Ez rendben lenne a 38-as darab esetén, mivel

a-mollban nincs előjegyzés, csak gisz vezetőhang van. A következő darab fisz hangja

felfogható fi-szolmizációs hangként is, de e-mollban előre ki lehetett volna írni az egy kereszt

előjegyzést, illetve g-mollban két b-t. A 42-es darab a, és b, részében nincs kiírva előjegyzés

és nincs is módosított hang sem. A c, és d, részben már van kiírva előjegyzés a sor elején.

Nos, eddig a gyerekben kialakulhatott az az elv, hogy módosított hang csak akkor van, ha van

előtte módosító jel, ha nincs akkor nincs. Itt kell elmagyarázni, hogy ha a sor elején egy

kereszt van, akkor minden f hangból fisz lesz, kivéve, ha módosító-feloldó jel van előtte.

Ennél az anyagrésznél külön időt és füzetbe írásos magyarázatot kell adni a keresztek szigorú

sorrendjéről.

A 43-as darab a, részében már 3 # előjegyzés található (reméljük megtanulta a

növendék egyik óráról másikra a keresztek sorrendjét), a b, részben pedig már négy #

található. A c, részben már 2 b-s előjegyzéssel, a d, részben 1 b-s előjegyzést kér a

növendéktől.

Mielőtt ezeket a részeket megtanítjuk, ki kell térnünk a füzetes magyarázatos b-k

szigorú sorrendjére. Ehhez legalább rendelkezünk egy jó kis mondókával („Béla Eszik

Ásztalon Deszkáról Gesztenyét.) De, ha a gyerek még meg is tanulta a keresztek szigorú

sorrendjét, most valószínűleg összekavarodik és nem érti, miért kell „ennyit magolni”. A 44-

es darabban újra a #-ek következnek, az a, részben 1. a b, részben 2, a c, részben 3, a d,

részben 4#.

7.

A 45-ös darab a, részében nem találunk előjegyzést, a b, részében egy b előjegyzés

található. Ugyanez a logika folytatódik a 46-o darabban: az a, részben nincs előjegyzés, a b,

részben 1 b előjegyzés található. A 47-es darab tanítja meg a feloldó jel értelmezését

(korábban, lásd 42. darab magyarázata), a b, részben 2. bundban kell fogni az „a” és „cisz”

hangot is. A 48-as darab a, részében 1 # van, a b, részben már nincs előjegyzés a c, részben 1

b előjegyzés van. A 49-es darab nem az előjegyzés miatt „érdekes” hanem az ütemmutató

miatt. Ugyanis a 2/4-ed, 3/4-ed és a 4/4-ed váltakozik az „Én Istenem adjál szállást” című

népdalon keresztül. Ez azért nehéz, mivel poco rubatoban, azaz szabadon, de jó ritmussal egy

kezdő még nem biztos, hogy magabiztosan tud játszani. Az 50. darabtól „gyakorlatok”

következnek. Az 50-ik darabban i-m-a, a-m-i ujjakkal való szabad pengetéses triola játék, a

6/8-os ütemmutató lüktetése, kerül megtanításra,a c, d, részben i-m-a-m, a-m-i-m pengetés, az

e, részben i-a-m, a-i-m pengetés következik. Az 51-es darab ugyanezt a logikát követi. Fogott

hangokkal, az a, részben i-m-a, a b, részben a-m-i ujjrenddel, a c, és d, részben i-m-a-m,

illetve a-m-i-m ujjakkal. Az e, f, részben i-a-m, a-i-m ujjakkal történik a triolás játék tanítása

és a 6/8-os lüktetés „bebiztosítása”. Az egész darabon belül, ugyanazok a harmóniák mennek

végig, ez jó, mivel a növendék jobban tud így figyelni a balkéz technikájára, a pengetésre.

Az 52-es darabban a p i ujj is bekapcsolódik, az a, részben 4/4-ben nyolcadok (4-4)

formájában p-i-m-a, a b, részben p-a-m-i pengetéssel. A c, d, részben triola játék következik

körbe pengetéssel p-i-m-a-m-i, illetve p-a-m-i-m-a ujjakkal. Az e-részben p és a indítású

tizenhatodos, p-i-m-i a-i-m-i, az f, részben p és i indítású p-a-m-a, i-a-m-a pengetéssel, g-h

részben vándorol a p ujj e6, és g húrra, p-i-m-i pengetéssel. A darab felépítése logikus, mivel

üres húrokon gyakoroltatja be az arpeggio technika előkészítését.

Az 53-as darab fogott hangokkal tanítja a p-i-m-a arpeggio technikát, több fogott

hanggal, „akkord-bontás” szerűen. Az 54-es darab a „visszafele-arpeggio-t” tanítja p-a-m-i

ujjakkal, szintén harmóniában gondolkodva, „akkordfelbontás” szerűen, végig II. fekvésben.

A nehézsége abban is áll, hogy a fekvésváltás most jelenik meg először, így a nehéz jobb kéz

ujjrend mellé, új, eddigiektől idegennek tűnő balkéz technika jelenik meg.

Az 55-ös darabban a triolás felbontást tanítja M. Carcassi: C-dúr preludium darabján

keresztül. A basszus váltás gyakoribb, a 3-6 darabban negyedenként változik a basszus a

triolás felbontásban. Az 56-os darab egy F. Carulli Etűd segítségével tanítja meg a p-a-m-a i-

m-a-m pengetéssel, 4# előjegyzéssel, szintén harmóniában gondolkodva, akkordfelbontás

szerűen. Az 57-es darab basszus menete az első 2 ütemben nyújtott ritmussal történik p-i-m-i-

m-i-p-m ujjrendű pengetéssel, a 3-4, 6-7-8. ütemben félértékű hangok adják a basszust,

8.

bekapcsolódik az a-ujj is, pengetése a következő: p-i-m-i-a-i-m-i. Az 5. ütemben a basszus

negyedenként változik, p-i-m-i pengetéssel. Ez a darab szerintem nagy nehézség elé állítja a

növendéket. Sok a fogott hang, a basszus nem egyenletes mértékben változik, sőt a nyújtott

ritmusos váltás lüktetése más, mint a negyedes vagy a fél értékes váltás. Nehéz balkéz

technikailag és jobb kéz technikailag is, sőt elég gyors tempót javasol a gitáriskola.

Az 58-as darab tovább viszi az akkordbontást, végig a-ujjal kiegészítve, M. Carcassi:

D-dúr preludium darabján keresztül. Jobbkéz technikailag a darab egyszerűbb az előző

darabnál, végig p-i-m-i, a-i-m-i pengetés van jelen, a balkéz technikája azonban nehezebb, II.

fekvésbe való átmenet is megjelenik a darabon belül. Az 59-es darab a szextola játékot tanítja

meg,6/8-os ütemmutatóval, p-i-m-a-i-m pengetéssel.

A 60. darabban, szintén egy M. Carcassi darabon keresztül a p ujjal játszott basszus

hangok negyedenként vándorolnak, a darab rögtön húr átugrással indul e üres g húrral. és

gyakoriak a későbbiekben is a húr átugrások. Biztonságot az állandó h-e1 –es húron történő i-

m-i pengetés ad, így jobban tud figyelni a növendék a vándorló p ujjra.

A 61-es darab már egy Aguado etűd. Az Aguado etűdök nem könnyűek, egy kezdőnek pedig

különösen nehezek. A jobb kéz technikája viszonylag egyszerű, végig stabil, az i-m-i ujjak az

előző darabban megtanultakat alkalmazzák. A p ujj vándorol, a bal kéz ujjrendje viszont

nehéz, sok esetben negyedenként változik, apró motorikus képességek fejlettsége szükséges

ahhoz, hogy a gyermek megfelelően tudja interpretálni a darabot. A 62-es darabban visszatér

az 57-es darabban először megjelenő nyújtott ritmusos basszus, egy szintén M. Carcassi etűd

által.

A darab jobbkéz ujjrendje ugyanaz, mint az 57-es darab első két ütemének ujjrendje, a balkéz

ujjrendje nehezebb, az elején második fekvésben kell játszani, majd az 5-6 ütemben elsőben, a

7-8. ütemben újra második fekvésben kell gitározni.

A gitárdarabok a 63-as darabbal érnek véget, ami szintén M. Carcassi darab, az A-

dúr preludium, szextolás játékkal végig. Megjelenik benne a ráhúzott p ujjas pengetés mellett

a ráhúzott a-ujjas pengetés is, minden utolsó előtti tizenhatodon, ami megváltoztatja a darab

lüktetését, és újabb nehézséget hoz a 6/8-os játék megvalósításába. Az első-második

fekvésváltás itt is jelen van, de ez logikusnak tűnik, az előzmények, az előtte szereplő darabok

után.

A 64-73. utolsó darabig skálagyakorlatok találhatóak. Szerintem ezeket nem egybe

kell tanítani, mikorra végig vettük a 63 darabot, hanem a népdalok közé, a megfelelő

hangnemű népdalhoz a megfelelő hangnemű skálát megtanítani, hogy a növendék össze tudja

9.

kötni az elméletet a gyakorlattal. Ha végzünk a 63 darabbal, akkor újra át lehet venni a

skálagyakorlatokat, és egy „bemelegítő gyakorlatsort” kialakítani belőlük.

2.3 Konklúzió levonása a gyakorlatban 10.

„Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1” kotta olyan

növendékeknek való, akik már tanultak valamilyen hangszeren, és ismerik az „ABC-s”

hangokat, az alapvető ritmusokat.

Náluk csak az a feladatunk, hogy meglévő ismereteiket átintegráljuk gitárra. Esetleg

olyan növendékeknél hasznos még, akik későn, 13-14 éves korban vagy az után, kezdenek el

gitározni, mivel ők jobban tudnak alkalmazkodni a gyors haladáshoz.

Egy 7-8-9 éves gyereknek idő kell, hogy a megtanult dolgok be tudjanak épülni és ehhez

csakis a gyakorlat adja meg a legmegfelelőbb eszközt. Tehát náluk önmagában ezt a

gitáriskolát nem elég használni, ki kell egészíteni pl. Puskás:Gitáriskola”-ból vett darabokkal

vagy „Szendrey-Karper László: 50 magyar népdal” kottájával.

Az első felének felépítése (népdalok 50. darabig) szerintem nem mindenhol logikus,

például túl gyorsan hozza a p ujjas pengetést, a húrváltást fogott hanggal, húr átugrást, #-es

hangok után rögtön a b-s hangokat. Az 50-es darabtól logikusabb a felépítés, bár az üres

húron megtanítás után üres húron pengetés gyakorlat nem található, így erre a darabra külön

vissza kell térni.

Összességében viszont, a megfelelő korcsoportnak, vagy zenei előképzettséggel

rendelkezőnek ez a kotta megfelelő lehet. Azonban fontos más kottákkal kiegészítenünk és a

skála gyakorlatokat beépítenünk a darabok elé.

3. „Nagy Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.” bemutatása 11.

3.1 Nagy-Mosóczi Gitáriskola elemzése didaktikai szempontból

A gitáriskola első kiadása az Editio Musica Budapest kiadásában jelent meg, 1980-

ban. Váltott pengetés megtanításával kezdi a gitártanítást. A 2. darabban az e1 -es, h, g-húron

tanítja az m-i pengetést. A 3. darabban g-húrról indítva végigmegy negyedekben a felső

három húron, m-i ujjakkal. A következő darab a, részében g húron penget m-i ujjal, a negyed

értékeket, nyolcad és fél értékkel bővíti, ugyanez a logika figyelhető meg a b, és c, részben h

és e1-es húron. Az 5-ik darabban megjelenik a húrváltás is, e-h-g-h-e üres húrok formájában.

A 6-os darabban bekapcsolódik az a-ujj is, a-m-i-m pengetés formájaként, negyedekben. A 7-

es darabban, kiegészül nyolcadokkal, fél értékekkel.

A 9-ik darabtól elkezdődik a p ujjas pengetés megtanítása, először e6-os, majd „a” és d

húron. A következő darabban egy darabon keresztül végigmegy a basszus húrokon, p ujjas

pengetéssel, negyedekkel. (A logika ugyanaz, mint a 6-os darabban volt.) A 11-es a p ujjas

pengetést viszi tovább, a darab kiegészül nyolcadokkal, fél értékkel.

A tanítást a 16-os darabbal folytatom, ott kezdődik el a darabtanítás. A darabon végig

csak h-húron történik a pengetés, m-i ujjakkal, h-d 0-3 ujjrenddel, népdalok segítségével. Ez

jó, mert ha a gyerek ismeri a népdalt/gyerekdalt, akkor a ritmust is tudja értelmezni és a d,

részben a szin-kó-pa ritmust is könnyebben megtanulja.

A 17-es darabban üres húros pengetés gyakorlat található, vándorló p ujjal, p-i-m-i

pengetéssel. Tapasztalataim szerint a gyerekek imádják ezt a darabot játszani, tetszik nekik,

hogy sok ujjal lehet pengetni.

A 20-as darab vezeti be a húrváltást, d-e hangokkal, a „Süss fel nap” és „Cicuskám

kelj fel” gyerekdalokon keresztül. A 21-es darab bevezeti az a-ujjas pengetést is, előkészíti az

arpeggio játékot, p-i-m-a ujjakkal, vándorló p ujjal, a b, részben fordítva, p-a-m-i ujjakkal. Ezt

a darabot is imádják a gyerekek, tetszik nekik a sok ujjas pengetés. A 24-es darab összegezi

az eddigi váltott ujjas ismereteket, d-e-d-h hangokkal, üres húros húrváltással, gyerekdalokon

keresztül.

A 28-as darabban bekapcsolódik a g üres húr is és a h-g húrváltás, 3-as ujjal,

gyerekdalokon keresztül. A 30-as darab megtanítja a körbe-körbe pengetést, a p-i-m-a-m-i

pengetéssel, vándorló p ujjal.

12.

A 32-es darabban bekapcsolódik a húrváltásba az e1-es húr is. A 35-ös darabban a g húron, 2-

es ujjal lefogott „a” hang kerül megtanításra, g-a-h hangokkal, gyerekdalokkal.

A 40-es darabban bekapcsolódik a h-húron, 3-as ujjal fogott d hang is, de húrváltás

csak fogott hang és üres húr között történik. A 43-as darab összegezi az eddigi ismereteket, az

a, részben negyedekben, a b, részben 6/8-ad ütemmutatóban, 3 nyolcad egységben a-m-i, i-m-

a ujjakkal, a c, részben negyedekben, szekvencia szerűen, 2 ütemes egységekben. A 45-ös

darabban a népdalokon keresztül használja fel az eddigi ismereteket. d-e d-g, h-a,

húrváltásokkal.

Az 51-es darab új hangot tanít meg, méghozzá a d húron, a 2-es ujjal lefogott e-

hangot. Az a, részben d húrtól e1-es húrig, az összes tanult hangokkal, d-e-g-a-h-d-e

hangokkal, negyedekben. A b, részben 6/8-os ütemmutatóval, 3 nyolcadonként, a c, részben

e-pentaton skálában alkalmazza a már megtanult hangokat. Magyar népdalokat tanít, az 52-es

darab népdalokon keresztül használja fel az eddig meglévő tudást. Az e, és f, rész már nem

csak magyar népdalokat tanít, hanem svájci és francia dallamot 6/8-os ütemmutatóval,

„keringőszerűen”. Ennél a résznél alkalmazom a Dalcroze-i euritmiát, játszom a darabot, a

növendéket megkérem lépjen 6-ot (egy-két-hár-négy-öt-hat-ot mondva magában), a második

körben megkérem, az egy-re és négy-re dobbantson nagyobbat. Az 56-os darabtól p ujjas

pengetés következik. Először „a” húron, a-h hangokkal, a „Süss fel nap” és a „Cicuskám kelj

fel” gyerekdalokon keresztül. Az 59-es darabban bekapcsolódik a d húron fogott e hang is,

magyar népdalokon keresztül.

A 62-es darab megtanítja az e6-os húron 3-as ujjal fogott g hangot. A 64-es darab

rendszerezi az eddigi ismereteket basszus húrokon, ugyanazon logika mentén, mint a 43-as

darabban, csak egy oktávval mélyebben. A 65-ös darab dalokon keresztül alkalmazza az

előzőekben megtanultakat, az a, rész egy „görög” dallam formájában, a b, rész egy magyar

népdal formájában.

A 67-es darabban új hang kerül megtanításra, méghozzá, a h-húron a c hang, 1-es ujjal

lefogva. Ez újdonság, hiszen eddig nem használtuk az 1-es ujjunkat. A logika nagyszerű,

hiszen az első fogott hangot, a d hangot is h-húron tanította, és most az első 1-es ujj

használatát is h-húron tanítja. A 67-es „Kodály Olvasópéldát” azért szoktam tanítani, mert

nagyon hasonlít egy magyar népdalra, és nagyon jól át lehet vele ismételni, a korábban egy

népdalban tanult szin-kó-pa ritmust.

13.

A 68-as darab népdalokon keresztül használja az új, c hangot, először húr váltás nélkül

az a, részben, majd a b, részben g-c húrváltással, a c, részben g-c, c-a húrváltással, ezzel

megtanítva az 1-2 ujjrend „mozgását” is. A 71-es darab összegezi a felső húrokon tanult

ismereteket, a g-a-h-c-d-e hangokkal. Az a, részben húr átugrás is található, e1-es húrról g

húron fogott „a” hangra. A d, e, rész már nem csak magyar dalokat használ fel a tanításra,

hanem „Horvát” és „Török” dallamokat is, ami fejleszti a növendék hallását, harmónia

gazdagságát, pentatonról pentachordra bővítve. Az f, rész visszatér a magyar népdalra, a „Kis

kece lányom” népdallal tanítja a 2-es ujjal fogott „a” hangról való e1-es húrra való átugrást.

A 74-es darabban új hangot tanulunk megint, méghozzá az e1-es húron 1-es ujjal

fogott f hangot, „Lengyel” dalok segítségével. A darabban húr átugrás is található g húrról e1-

es húrra, valamint új ritmust is tanít, a „pontozott negyed+3 nyolcadot” ami nyújtott ritmus+2

nyolcadnak értelmezhető. A b, részben nehezebb húrváltás található g húron fogott „a”

hangról e1-es húron fogott f hangra, 2-1 ujjrenddel. A második ütemben található az előbb

említett rész, ezt a növendékekkel többször át szoktam venni még az órán, hogy bebiztosodjon

a húr átugrás a megfelelő ujjrenddel.

A 76-os darabban megint új hang kerül megtanításra, méghozzá az e1-es húron, 3-as

ujjal fogott g hang. A 77-es darab népdalban használja az eddig tanult hangokat (felső húron),

plusz az új g hangot 4-es ujjal lefogva, ugyanis az eddigi tanulmányok során a 4-es ujj még

nem kapott feladatot.

A 78-as darab új műformát tanít meg, a kánont. Ez azért nagyszerű, mert együtt

játszással, vagyis kamarazenéléssel lehet a legjobban megtanítani a ritmust és főleg a beírt

szünetek értékét, fontosságát. A gyerekek szeretik ezt a darabot, szeretnek együtt játszani,

gitározni velem és egy óra erejéig kisebb kamaracsoportokat is lehet kialakítani.

A 79-es darab megint új hangot tanít, méghozzá az e1-es húron a 4-es ujjal fogott „a”

hangot. Ezzel elő is készíti a II. fekvésbe történő átmenetelt, hiszen a 2 vonalas „a” hangot

csak úgy tudjuk lefogni, ha felcsúszunk II. fekvésbe. Ennél a darabnál először mindig

begyakoroltatom az „a” hang eltalálását „helyből ugrással” lent a kézrögtön lefog a 2

vonalas „a” hang, fekvést ugyanis csak akkor tudunk jól váltani, ha pontosan tudjuk honnan

hova kell mennünk.

A 80-as darab összegezi a felső húrokon megtanultakat, e1-húron g hangig, h-húron, g

húron, valamint minden második sorban ezzel az egyszerű gyakorlattal vezeti elő a ¾-es

ütemmutató alkalmazását, az a-m-i, i-m-a ujjakkal való pengetés átismétlését.

14.

A tehetséges és szorgalmas, tíz év fölötti kezdő növendékeimmel eddig a darabig

jutottam el az első félév végére, a kisebb korú, de szorgalmas gyerekekkel pedig a 68-as

darabig.

A 83-as darabban megint új hang kerül megtanításra, méghozzá, a d húron 3-as ujjal

fogott f hang. A 84-es darab népdalokon keresztül használja az új hangot, és az eddig

megtanult hangokat e1üres húrig. Az a, részben húr váltás is található, a b, rész kicsit

előkészíti a „parlando” játékot a „Hervadj rózsám, hervadj” népdallal. A c, és e, rész

„Mongol” és Szlovák” dalokkal fejleszti a gyerek harmóniagazdagságát.

A d, rész pedig a d húron 2-3 ujjrenddel fogott „közel mozgást” fejleszti, ami, tapasztalatom

szerint a gyerekeknek ugyanolyan nehéz, mint a húr átugrás, mivel a 2-es 3-as ujjat a

legnehezebb függetleníteni egymástól, mert ugyanaz az ujj tő mozgatja mindkét ujjat.

A 86-os darab újabb hangot tanít meg, méghozzá az „a” húron, 3-as ujjal fogott c

hangot. A 87-es darab gyerekdalokban alkalmazza az új hangot, d-c-h váltással. Itt újra előjön

a d húron megtanult 2-3 (e-f) ujj függetlenítése, de itt már könnyebben megy, mivel a feladat

ugyanaz, csak más húron. A b, részben a h-húron fogott c hang, és az „a” húron fogott c hang

is megjelenik, de logikusan, ugyanazt a dallamot kell eljátszani, először g-h húron, majd d „a”

húron.

A 90-es darab megint új hangot tanít, méghozzá az e6-os húron az f hangot,”

ujjgyakorlatként.” Az a, c, e, részben szigorú negyedekben kell játszani az eddig tanult

hangokat basszus húrokon (e6, „a”, d húron). A b, d, f, részben pedig három negyedenként, p-

m-i, p-i-m ujjakkal, ami a korábban megtanult a-m-i, i-m-a alteregójaként fogható fel.

A 91-es darab a kedvencem. Ebben a gyakorlatban az összes eddig tanult hangokat

felsorakoztatja, vagyis elérkeztünk a törzshangok megtanulásához! Ezt a darabot úgy szoktam

megtanítani, hogy a növendék kottafüzetébe leírom a hangokat, a hangok fölé az ujjrendet a

sor alá az ABC-s nevüket. Órán eljátsszuk úgy, hogy a gyerek hangosan mondja, a játszott

hang nevét. Így kérem a darab gyakorlását is és következő órán, a füzetben lévő segítség

nélkül játszatom el a gyerekkel az előzőekben leírt módon. Csakis akkor térek rá a következő

darabra, ha a növendék folyékonyan tudja ezt a darabot, gyakorlatot.

A 93-as darab a módosított hangokat tanítja, méghozzá a #-eket, húr szerint,

kromatikusan haladva. A #-ekről való „megtanulnivalót” mindig lejegyzem a gyerek füzetébe,

ugyanúgy, mint a #-ek sorrendjét, amit kiszámolunk együtt, milyen sorrendben, milyen

hangközök szerint követik egymást. Fontosnak tartom, hogy ne „érthetetlen magolnivalónak”

tartsák, noha minden érthetetlen először, ami új. Ezt is azzal a módszerrel tanítom, ahogy a

15.

törzshangokat tanítottam. Játssza, mondja mi a neve a játszott hangnak. Éppen ezért

körülbelül 2 hetes időszakon át, minden órát azzal kezdek, hogy eljátszatom vele a

törzshangos gyakorlatot a „szokásos módon”, majd a #-es gyakorlatot, hogy lássa, a kettő

egymásból következik.

Ez után jön a 94-es darab, ami mindent összefoglal. Ezt, a 2 hetes turnus után,

általában elsőre el szokták tudni játszani, a „szokásos” módon. Fontosnak tartom a 94-es

darab előkészítését, hiszen, ha ez kimarad, a gyerek megijed a 3 soros terjedelem, plusz

„mindenféle jeltől”. Így viszont rá tudom vezetni, hogy a 94-es darab nem más, mint a 91-es

és 93-as darab „összegzése”.

A 95-99-es darabig 1#es darabok következnek. Ez nagyon logikus, hiszen, ha a gyerek

megtanulta, hogy 1# vagyis az első kereszt fisz, akkor nem lesz mit nem érteni.

A 95-ös darabban megjelenik az e1-es húron a 2-3 ujjrendű függetlenítés, ami már kevésbé

probléma, hiszen korábban is jelen volt basszus húrokon.

A 97-es darabban megjelenik a d húron, 4-es ujjal fogott fisz hang, ami nehézséget

szokott jelenteni a gyerekeknek, mivel a 4-es ujj rövid és messzire kell mennie, messzebb az

eddig megszokottól, hiszen eddig a 4-es ujj csak a 3-as bundig merészkedett.

A 98-as darabban tovább nehezedik a helyzet, mivel megjelenik a húr átugrás is,

ráadásul fogott hangról fogott hangra, h húron, 1-es ujjal fogott c hangról d húron 4-es ujjal

fogott fisz hangra és a fisz hangról is fogott hangra megyünk tovább, a g húron 2-es ujjal

fogott „a” hangra. Éppen ezért a 3. ütemet összekötve a 4. ütem „a” hangjával külön

kigyakoroltatom a gyerekekkel még az órán.

A 99-es darab újabb nehézségi szintre emeli a gitározást. A 6/8-os ütemmutatót úgy

tanítom, pontosabban ismételtetem át, hogy eljátszom a darabot, megkérem a gyereket,

miközben hallgatja a darabot, hogy lépjen hatot, miközben magában azt mondja: egy-két-hár-

négy-öt-hat. A következő körben megkérem, hogy az „egyre” és a „négyre” dobbantson

nagyobbakat, mert azok a súlyos hangok.

Ez után, kigyakoroltatom a 7-8. ütemet, majd a 11-12., végül a 15-16. ütemeket, ezekben az

ütemekben szerepel a d húron fogott fisz hang, a 2-es ujjal g húron fogott „a” hangról d húron

4-es ujjal fogott fisz hangra váltás, vagy a 11-12-ben a g hangról fiszre váltás.

Ha ez megy, akkor kezdem el megtanítani a darabot. Úgy szoktam magyarázni a

gyerekeknek, hogy azért veszünk ki pár ütemet, és gyakoroljuk ki külön, hogy könnyebb

legyen darab közben. Ezt a „feltöltjük a medencét vízzel” szinonimával szoktam magyarázni,

„szemléltetni”.

16.

A 100-as darabban már 2# előjegyzés található. Ettől a gyerekek mindig megijednek.

Hatsoros darab, teli fisz, cisz hangokkal és vízszintes „vonalacskákkal” amit első ránézésre

természetesen nem értenek. Először el szoktam magyarázni, mit jelentenek a „vonalacskák”.

Teljes ütem szünetet. Igen, mit jelent a teljes ütem. Átismételjük, mennyi negyed van ¾-ed

ütemmutatóban. Kiszámoljuk: három. Akkor mennyit kell számolni a ¾-es ütemmutatójú

„vonalacskákra” Jön a helyes válasz.: hármat! Ez beletelhet 5-10 percbe is, de szeretem, ha a

gyerekek gondolkozás közben jönnek rá dolgokra, hatásosabb és hosszú távú eredménnyel jár.

A darabot soronként tanítom, a sorokból kiveszem a nehezebb ütemeket, kigyakoroljuk, majd

jöhet a sor elejétől és így tovább. Egy lélegzetvételre csak a következő órán játszatom el,

akkor viszont kétszer, másodjára kánonban együtt. A kánonban is meg-meg kell állnunk, de

nem az a célom, hogy elölről végig eljátsszuk egy lélegzetvételre, hanem, hogy a részek

egyben legyenek.

A 102-es darab előtt megtanításra kerülnek a b-s hangok. A b-s hangokat ugyanúgy

tanítom, mint a kereszteseket, füzetbe leírom, merre módosít, mi lesz a hangok neve, és a b-k

sorrendjét egy mondóka segítségével („Béla Eszik Ásztalról Deszkáról Gesztenyét”.) Ez után

kiszámoljuk, mennyi hangtávolságra, hangközre vannak egymástól a b-k, hogy ne tűnjön

érthetetlen magolós anyagnak az új anyag.

A 102-104-es darabig egyetlen b-t használ, ami azért praktikus, mert az esz hangot

nehezebb lenne dalba beilleszteni, lefogni, az asz hangról nem is beszélve.

A 3#-es modalitást nagyon jól elő készíti a II. fekvés megtanításával, hiszen, sok

esetben a 2. bundba egyszerre kell használnunk az 1-es és 2-es ujjunkat is. Továbbá a 107-es

darabban visszatér a korábban megtanult „a” hang az e1-es húron. A gisz-fisz lépés általában

nehézséget szokott okozni, ezt azzal próbálom megoldani, hogy ugyanaz az ujjrend és ujj

távolság, min az f-g esetében, csak 1 bunddal feljebb van a kezünk.

A 108-as darab újra egy kánon, ami előkészíti a több szólamúságot.

A 108-as darab a, részében külön kigyakoroltatom a 9-10. ütemet, hiszen, az egy

lefele, majd visszamenő A-dúr skála részlet.

A b, részben külön kiemelem a húrváltós részeket, ami az utolsó 3 ütemben található. A c,

részben már több a húrváltás, (lásd.2-3, 4-5,10-11. ütem), ezeket külön kigyakoroljuk, majd

jön a szin-kó-pa kigyakorlása, és mehet elölről a darab!

A 110-es darabot „bruttó egyperces darabnak” neveztem el. Éppen csak megéreztetem

a gyerekekkel a ráütés technikáját. Mivel teljesen új technikáról van szó és nagyon szeretik a

gyerekek, muszáj kijelölni egy időkorlátot. Ha nem tenném, tíz percig csak ezt gyakorolnák,

17.

megfájdulna a kezük, mivel új technika. Így marad egy perc, amiből körülbelül három perc

lesz, mivel hallgatni is szeretnének rám, meg tetszik is a darab, így biztosan lesz belőle

három-öt perc is, de tíz biztosan nem.

A 114-es darabtól elkezdődik a többszólamú játék bevezetése. A 114-115-ös darabban

m-i pengetéssel, felül a dallam, alul a kíséret, ami üres g hang, illetve a 114 b, részében üres d

hang. A 114-es darab kizárólag üres húrokat használ, ami nagyon hasznos, hiszen így jobban

tud a gyerek a bal kezére összpontosítani.

A 115-ös darabban, népdal formájaként, bekapcsolódik az a-ujj is, de ezt csak azoknál

szoktam kérni, akik jó adottságúak, tudnak figyelni, és mellőzik az „én ezt neeem”

kifogásokat.

A 116-os darab kiegészül p-ujjal, az a, rész kizárólag üres húrokat használ, vándorló

felső szólammal, a b, rész g-e-, e-g-is oda-vissza skála-szerűen, alul végig d-húros basszus p-

ujjal pengetve.

A 117-es darabtól népdalok tanítása következik, felül a dallam, alul a kíséret, végig d

üres húron. A 118-as darabban alulra kerül a dallam, és felülre végig e1-es húrt pengetve a

kíséret. Ez nagyon hasznos, mivel a növendék így megtapasztalja, hogy kíséret nem csak a

basszus húrokon, alul lehet.

A 120-as darabbal kezdődik meg az egyszerre pengetés tanításának kezdete. Az a,

részben im ujjakkal, szomszédos húrokon, alulról felfelé haladva. A b, részben kiegészül e6-os

basszussal, p-im pengetéssel. A c, részben a basszus mellé az a-ujj is bekapcsolódik, vándorló

basszus, felül i-m-a g-h-e üres húrokon.

A többszólamú darabok megtanítása a 121-ik darabbal kezdődik el, vándorló 2-es ujjal, felül a

dallam, alul a kíséret, már nem csak üres húrokkal. Az a, rész külön hasznos, mivel

a d-húron 2-es ujjal fogott e hangot muszáj úgy lefognia, hogy a 2-es ujj be legyen hajlítva,

máskülönben az üres g húr (kvinthiányos e-moll hangzatban) nem szólal meg. A b, részben

már többet előfordul, hogy nincs p ujj, így külön oda kell figyelni, hol van egy szólam és hol

van több szólam. A 123-as darabig a záróhangokat kivéve, mindig szomszédos húrokat kell

pengetni.

A tartott basszus hang, felül gazdag dallamot a 123-as darabbal kezdi tanítani a

gitáriskola. Az a, részben üres húrokkal, vándorló basszus és vándorló dallam, üres húrral,

egy húr távolság kimarad (e6-d, a-g, d-h, g-e6 és visszafele ugyanígy.)

A b, részben a basszus végig e6-os üres húr, felül G-fúr skála g húron g hangtól h húron fogott

d hangig. A 124,125-ös darab magyar népdalokon keresztül tanítja a kétszólamú játékot.

18.

Az a, részben a „Süss fel nap” népdallal, fél értékes, üres d basszussal. A b, részben

folytatódik az üres d húr basszus, felül dallam konstrukció.

A 125-ös darab a, részében fél értékes „a” basszus fölött dallam, a b, részben

megjelenik a húrváltás basszus húron is, „a” és e6-os húr között, felül „Még azt mondják nem

illik” népdal. A c, részben a dallamban is megjelenik meg a húrváltás, és a húr átugrás a

basszus húr mellett, és a d, részben a basszusban is megjelenik a húr átugrás, d húrról e6 húrra.

A 126-os darab egy új műstílussal ismerteti meg a növendéket, a „rondo” -val, ami

előkészíti a következő darabot, ugyanis a következő darab stílusa is reneszánszos, amit

máshogyan kell játszani. A hangsúlyok eltolódva jelennek meg, fontossá válik a felütés

szerepe, valamint a Da Capo-s formát is ezen a darabon keresztül tanulják meg a gyerekek.

A 128-as darabban 3#-es, kétszolamú játék kerül „bebiztosításra”. Az a, részben a

basszus még mindig végig fél értékekben van, a b, részben a negyedenként d-a-e-a basszus a

„Hull a pelyhes” gyerekdalocskán keresztül.

A 129-es darabban a basszus körbe- körbe mozog d-a-d-g-d-a formájában, felette

karácsonyi dalocska. A b, részben megjelenik újra a II. fekvés a dallamban, az e1-es húron

való „a” hang elérése miatt, a basszus üres húrjai, fel, majd levándorolnak, a-d, a-e.

A c, részben megmarad a logika, maradunk II. fekvésben, begyakoroljuk a 2 vonalas „a”

hangot az e1-es húron, és a basszus mozgása is hasonló. Nagyon jónak találom, hogy a

felépített rendszerben marad a darab. Átlátható, de mégsem unalmas, begyakoroltatja a

basszusváltást, játékosan, ismert dalokkal. A d, rész egy „Német tánc”, feleleveníti a ¾-es

ütemmutató ismereteinket, a basszus logikusan felépített, az előzőekben megtanultakra jól

támaszkodik. Továbbá hangsúlyozza, hogy az ujjrend nem feltétlen egyenlő a bund számával.

A 130-as darab tovább viszi a „külföldi hagyományt”, az a, b, részben osztrák

dalokkal, a c, részben francia dallal, félértékes „a” -e6 basszusokkal, az utolsó ütemben

negyedváltásra gyorsítva a basszusmenetet. Az a, rész, egyszerű osztrák dalocska, a b, rész a

felütést ismételteti át, a basszus „a-e-e-a” ad egy biztos alapot, amivel a harmóniai hallást is

előkészítjük. A c, rész „Francia dala” a „játékos” játékmódot tanítja, húr átugrás is található

benne, amit játékos módon, nyolcadokban kell játszani.

A 131-es darab a, rész holland tánca kihangsúlyozza a fél és negyed értékek közötti

különbséget, d-a-e-a egész értékes basszussal, „da capo” formában, amit már korábban

tanultunk. Ennél a darabnál új anyagrész az egész kotta, amit negyedre váltva (mennyit kell

számolni rá) tanítok meg. Egyszerű, hogy sok ütemben negyedek mozognak felül, így látja a

növendék, mennyi negyed van az egész érték fölött. A b, részben visszaevezünk a reneszánsz

19.

zenekultúrába, J. Van der Hove játékos „Canarie” darabján keresztül. Az egész érték

kiegészül negyed értékű, a 128 b, („Hull a pelyhes”) dalban megtanult d-a-e-a

basszusmenettel, valamint kiegészül a zárlatokban egy-egy fogott e hanggal. Ez didaktikailag

nagyon jó, hiszen a növendék hamar megtanulja a basszus menetet, így jobban tud figyelni a

dallamra, plusz a basszus menet rávezetheti, némi tanári magyarázat segítségével, a darab

súlyviszonyaira is.

A 132-es darab visszarepít minket a középkori zene világába, méghozzá, a középkori

táncok világába. Az a, rész ¾-es táncot tanít, a basszus itt is segít ráérezni a súlyviszonyokra.

Ezt a darabot úgy szoktam tanítani, hogy megnézzük közösen, mi az ütemmutató.

Átismételjük, mi jellemző a ¾-re, ha mindenre emlékszik a növendék, akkor elkezdjük a

basszussal tanulni a darabot. Azért a basszussal kezdem a tanítást, mivel ez a darab kicsit

kivétel, ugyanis a fél értékek külön hangsúlyt kapnak, hogy érződjön az utolsó előtti ütemek

súlyváltozása. (az 1 helyett a 2 lesz hangsúlyos.)

A b, részben megjelenik a dallam és a basszus játéka, az 5-6. ütemben, ami megtanítja, nem

mindig a dallamnak van elsőbbsége.

A 133-as darab előkészíti a virtuozitást, első 4 ütem főtéma, második 4 ütem nyolcad

játék a főtéma harmóniájára. A második részben sűrűsödik a nyolcad játék, ami előkészíti azt,

hogy a nyolcad játék is lehet főtéma. (második fő téma).

134-es darab előkészíti a fogott basszus játékot. Eddig ugyanis szinte kizárólag üres

húrokat használtunk a basszus játszásához. Az a, részben fogott, tartott hang felül, alul mozgó

basszus 0-2-0 ujjrenddel, a-d-e-a húrokon. A b, részben a dallam mozog, a basszus tartott g,

majd „a”, d, 2-es ujjal fogott e hangot játszik, ami előkészíti, hogy a 2 szólam lehet

egyenrangú, sőt mindkettőnek van dolga és egy kézzel, a bal kezünkkel kell megoldani a

játékot.

A 135-ös darab népdalokon keresztül tanítja meg először az e6-os húron fogott g

hangot. Az a, részben csak az utolsó ütemben jelenik meg, a b, részben eleve azzal kezdődik,

majd „a”-ra megy, a c, részben a g hang rögtön d hangra megy, tehát a húr átugrás is

megjelenik. Mindhárom darab dallama ismert népdal, így a növendék jobban tud koncentrálni

a basszusra, arra, ami új anyag.

A 136-os darabban elkezdődik a basszus és a dallam párbeszéde, folyamatos triola

játékban, p-i-m pengetéssel, és megjelenik a III. fekvés is a 6. ütemben.

20.

A 137-es darabban folytatódik a párbeszéd, im egyszerre pengetést p-ujjal pengetett d basszus

követ. A második részben (17. ütem) megjelenik az arpeggio játék, a fogott basszus hang e-

disz-e a-g-e hangokkal, valamint újra felelevenedik a „DaCapo”s forma.

A 138-as darab didaktikailag nagyon hasonlít a 136-os darabra, a pengetése p-i-m helyett p-

m-i, illetve az egybe pengetéses részeknél mi-mi-mi-pi, tehát a folyamatos triola játék, egybe

pengetéses triola játékkal nehezedik.

A 139-es darab már egy „rendes” gitár darabnak is felfogható, M. Carcassi: D-dúr

keringője által. A darab A, B, Bv, Av tagolása nagyon logikus, megtanítja a gyereknek a

logikus gondolkodást, véleményem szerint azt könnyebb megtanulni, aminek a felépítése jól

tagolt, mondhatni logikus.

A 140-es darab egy Aguado darab, ami jól összegezi az eddig tanultakat. Megtalálható

benne a fekvésváltás III. fekvésbe, i-m-p, im, pim pengetés, egybe pengetés is, valamint az e6-

os húron fogott g basszussal, a korábban 136-os darabban tanult, g-h-g hangzat is.

A 141-es darab előkészíti a menüett darabot egy Robert de Visée darabon keresztül, ¾-es

ütemmutatóban, II. fekvésbe való átmenettel, nyolcad játékkal, negyed játékkal, fogott

basszus hangokkal vegyítve.

Következőleg a 143-as darabot szoktam tanítani. A darab előnye, hogy párbeszéd

található a basszus és felső szólam között. Az 1-4. ütemig a felső szólamban van a dallam,

az 5-6 ütemben pedig a basszusban az utolsó előtti 2 ütem pedig rávezet a zárlatra, ami

előkészíti a „rávezetés” technikáját, a harmóniahallást fejlesztve.

A 144-es darabban ellentétesen mozog a basszus a dallammal, teljes harmóniahallást

elősegítve, a-c, g-h, c-c hangzatokkal.

A 145-ös darab megtanítja az 1-es kapu, 2-es kaput. Vagyis, hogy a darab nem ér

véget az első záróvonalnál, hanem visszamegyünk az elejére, és a végén a második kapura

lépünk. A darab nagyon jól felépített, hiszen az egyes kapu e-gisszel zár, a gyerekben

kialakítva azt, hogy ez nem lehet teljes zárlat. Mi a megoldás? Visszamenni az elejére, és a

második kapuban „csodák-csodájára, rendes „a” oktávon zár.

A 146-os darabban, egy Carcassi: C-dúr Preludium által megjelenik az akkordbontás,

C-dúr, a-moll, d-moll, G7, C-dúr akkordokkal. Ezt a darabot úgy szoktam tanítani, hogy első

körben leírom üres húrok szerint a jobbkéz pengetésének ujjrendét. Először ezt tanuljuk meg,

a p ujj honnan vándorol a g húrra.

Ha ez megy, leírom a hangzatokat egybepengetéssel. Ezt is kigyakoroljuk. Ez után következik

a „tanuljuk meg a darabot úgy, ahogy a kottába írva van” rész. Ez sokszor a következő órára

21.

nyúlik, azért, hogy otthon ki tudja gyakorolni a jobb kéz ujjrendjét és a bal kéz ujjrendjét is

külön-külön. Itt már „csak” össze kell tenni a kettőt.

A következő darab ugyanezt a logikát követi, azonos módszer szerint tanítom, felhívva a

figyelmet arra, hogy az első két sor ugyanaz, mint az utolsó két sor.

A gyerek könnyen megijedhet a terjedelemtől, viszont ezzel a lépéssel meg tudjuk nyugtatni,

„ha az első két sort el tudod játszani hiba nélkül, akkor az utolsó két sort is el tudod, hiszen

ugyanaz!”

A 148-as darab egy Fernando Sor darab. Az eleje üres húros pengetéssel indul, ami

látszólag egyszerű, de egyébként nem az. Nagyon határozottan kell játszani, de ugyanakkor

bohókásan is. Ezzel elérkezünk az előadóművészet részhez, hiszen a felütések bujtatottan

végig jelen vannak, a dallam vándorol, a második rész arpeggios része (25-32 ütem) elvárja a

virtuozitást, majd a következő részben vegyül a visszafogott játék-virtuóz játék. Az utolsó két

sor ugyanaz, mint az első. Erre az előzők alapján rávezethetjük a gyereket, hiszen látott már

ilyet az előző darabban és ha maga jön rá, jobban megjegyzi, jobban megmarad.

A 149-es darabban megjelenik a tizenhatod játék is, ami újdonság, tehát meg kell

tanítanunk a növendéknek, mi is az a tizenhatod, mennyit ér. A darabban szinte folyamatos az

egybepengetés, ez már igazi többszólamú darabnak tekinthető.

A 150-es darab egy M. Giuliani variációs darab. A variációs darab előnye, hogy

ugyanaz a téma, más ritmusban, más felbontással végig kíséri a darabot. Az első két sor

bemutatja a fő harmóniákat, negyed játékban. Az első variáció nyolcad játékban bontja fel az

első két sorban bemutatott részeket, néhol változik a basszus, előkészítve ezzel azt, hogy a

dallam alatt más basszus is lehet, bizonyos keretek között. A 2. variáció már a dallamot is

kiegészíti például egy oktávval fentebbi hangzással, a basszust is bővíti lefelé, és

mindeközben játékos előadásmódot igényel. Ezzel megtanítjuk a gyereknek, hogy attól, hogy

nehezebb, mint az eddigiek, lehet játékosan játszani, sőt kell is!

A harmadik és egyben utolsó variáció, az előző darabban megtanult tizenhatod játékot

alkalmazza. Ennél a résznél külön megtanítom üres húrokkal a jobb kéz ujjrendet, hiszen, ha

magabiztosan tudja, mit kell pengetni, akkor a bal kéznek is könnyebb lesz, és a könnyed,

gyors játék megvalósíthatóvá válik.

A 151-es darab egy M. Carcassi darab, amiben rávezető kromatikus rész (itt

taníthatjuk, mi is az a kromatika), egybe pengetéses rész, harmónia játék is található.

22.

A nehezebb részeket kiemelem, mint például a 2. ütem, 4. ütem, 9-10. ütem, utolsó két sor,

ahol sűrűsödik a harmónia, a játékmód. Ez a darab is „Da Capos” de ezt már a korábbiakra

alapozva magabiztosan kell tudnia növendékünknek.

A 152-es darabot, ami szintén egy M. Carcassi darab, először egybepengetéssel

tanítom, a felütéseket külön véve. Így bebiztosítjuk a bal kéz ujjrendjét, ez után megnézzük a

pengetést külön, és ez után jöhet „rendesen” a darab.

Fontosnak tartom a megfelelő alapozást. Szerintem az ilyen daraboknál nem szabad egyszerre

tanítani mindent, hiszen az görcsösséget, és felületes tudást eredményez.

Ha kicsit külön vesszük a két kezet, akkor könnyebben, magabiztosabban megtanulja a

gyerek, és a „kottaszerinti” játék sokkal egyszerűbb lesz, hiszen egyszerűbb olyat tanulni,

amit már ismerünk egy kicsit.

A 153-as Fernando Sor darabban a basszus „gyorsulása” figyelhető meg. Ebben a

darabban már a basszus szólamnak is saját élete van, így ennél a darabnál a felső szólamot, és

a basszus szólamot külön tanítom. Ennek pozitív hozadéka az, hogy számolni kell, főleg az 5-

6. ütemben, továbbá az, hogy külön hallja melyik szólam merre halad. Első körben eljátszom

az egész darabot, másodikban csak a basszus szólamot, majd eljátszatom a gyerekkel,

miközben hangosan számolok. Ha ez viszonylag biztosan megy, összejátsszuk, ő játssza a

basszus szólamot, én a felsőt, hogy szokja a hangzást. Ez után, ugyanilyen módon történik a

felső szólam megtanulása. A következő órára, külön-külön kérem a szólamokat, és csak a

következő órán játszatom össze a kettőt együtt.

A 154-es, azaz az utolsó darabot, ami szintén egy Fernando Sor darab, úgy tanítom,

hogy kiemelem a nehéz részeket, mint például 7-8 ütemet a ritmusa miatt, 13-14 ütem, 21-24

a basszus-dallam menet miatt. ha ezek a részek mennek, megyünk elölről, szépen lassan.

Általában erre a darabra is két tanórát hagyok, nem siettetem el, hiszen azzal sokat nem érnék

el.

3.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban 23.

A Nagy-Mosóczi Gitáriskola I. didaktikailag egy nagyon jól felépített gitáriskola.

Külön érdem, hogy időt hagy mindenre. Váltott pengetéssel indít, de az üres húros

gyakorlatokban kitér a p ujjas pengetésre is. Így a gyerekben kialakul már a kezdetek

kezdetén, hogy 4 ujjra van szükség a pengetéshez. Külön pozitívum, hogy h húron kezdi a

daltanítást, majd üres húrral vezeti be a húrváltást.

A kezdetekben az üres húrokkal bővíti az egy fogott hang ismeretét és szépen

következetesen vezeti be a 3-as ujj után a 2-es ujjat, majd az 1-es ujjat és végül a 4-es ujjat.

Nem rohanja le a gyereket, az új ismeretek bevezetése után, bebiztosít, majd összegez és ez

után tanít új dolgokat.

A 91-es darabot külön kiemelném. Akkor tanítja meg a törzshangokat, amikorra már

minden hangot használtuk, már mindet játszottuk. Így ez a darabösszegzésnek is felfogható.

Ez nagyon jó, hiszen nem a gitáriskola elején támadja le a gyereket a sok hanggal.

Nagyon logikusan következik ez után a #-es hangok megtanítása, és a darabokba való

beemelése. Először a bal kéznek tanítja meg, mi a teendő, majd népdalokon keresztül, először

felső húrokon, majd következik a tartott basszus hang üres húron, majd népdalokon keresztül

a fogott basszus hang és csak a végén jönnek az igazi (Fernando Sor, M. Carcassi)

gitárdarabok.

Ez az egyik legalkalmasabb gitáriskola kezdőknek. Kicsi gyerekeknek és nagyoknak

egyaránt. Aki ezt végig veszi, az stabilan megtanul váltott ujjal pengetni, p ujjal pengetni,

kottát olvasni, több szólamot egyszerre hallani, játszani.

Az elemzésben nem elemeztem az összes darabot. Ennek nem a felületesség az oka.

Csakis azokat a darabokat elemeztem, amiket tanítok is. Reményeim szerint nem nagy bűn, ha

egy-két darabot kihagyunk, abból az okból kifolyólag, hogy túl nehéznek tartjuk, vagy úgy

véljük, a növendékre olyan plusz terhet róna, ami csökkentené a motiváltságát.

24.

4.1 „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak”

című kotta didaktikai szempontú elemzése

A gitáriskola az első darab előtt bemutatja, megtanítja az alapvető ritmusértékeket, az

üres húrok nevét és helyét, valamint a törzshangokat. Ezek közül első körben „csak” a

negyedet, nyolcadot tanítom, majd a 8-as darabnál visszatérek a „ritmusértékek” részhez.

Ugyanis azt vallom, azt lehet megtanulni igazán, amit megtapasztalni is meg tudunk. Az üres

húrok nevét és helyét viszont kénytelen vagyok „bemagoltatni”, hiszen ennek tudása nélkül a

gyerek nem tudja behangolni a gitárt otthon, hangológéppel. Ezt, vagyis a hangológép

segítségével való hangolást is megtanítom az első órán, „melyik húrt pengetem, milyen betűt

kell kiírnia a gépnek” címszóval.

A Vass Valéria gitáriskola basszus-pengetéssel, pontosabban ráhúzott hüvelykujjas

pengetéssel kezdi meg a gitártanítást. Az 1-7 darabokon az üres e6-os húron tanítja meg a

pengetést, a 4,5,7-es darabokon mondókákat hív segítségül a helyes ritmus elsajátításához. Ezt

nagyon jó gyakorlatnak tartom, hiszen, eddigi tapasztalataim alapján, a gyerekek ismerik

ezeket a mondókákat (pl. „Cini cini muzsika”, „Kipp kopp kopogok”, „Fű, fű, fű”), így a

tapasztalat talaján, a már meglévő ismeretekre tudjuk építeni az új ismereteket, vagyis a „tá,

ti-ti” negyed-nyolcad értékek játszását.

A 8-11 darabokban üres „a” húr pengetését tanulják a gyerekek, valamint megjelenik

új ritmusértékként a fél érték is. A 9-es darabban már fél értéket, negyedet és nyolcadot is

játszunk, itt már szükségessé válik a számolás is. („Mennyit számolunk a fél értékre?”). A 12,

13-as darabban már váltva kell pengetni az üres e6 és „a” húrt. Így, üres húrok pengetésével

könnyebben el lehet sajátítani a húrváltás-pengetést, hiszen „csak” a jobb kézre kell

összpontosítania a gyereknek.

A 14-16 darabokban üres d húron kell pengetni, majd a 17-18-as darabban megjelenik

a d- „a” húrváltás, valamint a d- „a”, „a” -e6 húrváltás is. Ezt fejleszti tovább a 19-es darab d-

e6 húr átugrással is. Kimarad az „a” húr, d húr után rögtön e6 húrt kell pengetni.

A 20-as darabbal kezdi meg a hangok tanítását. Először d húron, 2-es ujjal lefogott e

hangot, a 22-es darabban dalba önti a tanult hangok, „Süss fel nap” című gyerekdallal, majd a

23-as darabban megjelenik a korábbiakban tanult húrváltás „a” húrra, majd a 24-es darabban a

húr átugrás is. (D-e húrra, fogott e hanggal is.)

A 25-ös darabban megtanítja a 2-es ujjal fogott e hang mellett közvetlenül lévő 3-as

ujjal fogott f hangot is.

25.

A 26-os darabban, ami egy „gyakorlat” használja az e és f hangot is, majd a 27,28-as

darabban d-f hangokkal megtanítja a „Zsip-zsup, illetve a „Szólj síp szólj!” gyermekdalokat.

A 29-es darabban megjelenik újra a húrváltás. A 30-as darabban megtanuljuk az „a”

húron, 2-es ujjal fogott h hangot, a 32-es darabban már vegyíti a fogott h és fogott e hangot

üres „a” és üres d hanggal is, a 33-as darabban az „Árkot ugrott a szúnyog” gyerekdalban is

ezt alkalmazza. A 35-ös darabban megtanuljuk az „a” húron, 3-as ujjal fogott c hangot, ami

logikailag alkalmazkodik az e-f tanításához. A 37, 38-as darabban, gyerekdalokban

alkalmazzuk az új hangot, c-a” párosításával. A 39-,40,41-es darabokban szépen sorjában

összegezi az eddig tanultakat, a 41-es darabban megjelenik az összes, basszus húrokon, eddig

tanult hang.

A 42-es darab viszonylag nagyot lép előre, ugyanis megtanításra kerül az e6-os húron

1-es ujjal fogott f hang, és a 3-as ujjal fogott g hang is. A 43,44-es darabban csak az e és g

hangot használjuk, a 45-46-os darabban bekapcsolódik az 1-es ujj is. Ez nagy újdonság,

hiszen eddig nem használtuk az 1-es ujjunkat.

A 47-48-as darabban megjelenik a húrváltás is „a” húrra, de még csak e-g-a hangokat

használva, az 49,50,51-es darabokban már kiegészül a húrváltás1-es ujjal is, vagyis f hanggal

is. Az 52-es darabban a „Sári néni utazik” dalocskát tanítja meg „a”, d és e6-os húrokon, 0-3

ujjrenddel. Ez könnyű, sikerélményt jelent a gyerek számára, logikus, és jól összefoglalja a 3-

as ujj szerepét első fekvésben. Az 53, 54,55-ös darabokban átismételi a 2-3-as ujjváltást,

húrváltással, ám itt még a húrváltás üres húrról történik.

Az 56-os darabon keresztül tanítja meg a fogott hangról indított húrváltást, az 57-es

darabban egy gyerekdalt is megtanulunk fogott hangról indított húrváltással.

Az 58, 59-es darabok beemelik a d húron tanultakat is, 2 gyerekdal segítségével. Az 58-as

darab, „Télapó itt van” például nagy motivációt jelenthet a gyermeknek a karácsonyi, család

előtti gitározásra is.

A 60-as darabban a „Kiszáradt a diófa” dalocskában megjelenik egy ötfokú skála (d-

től g-ig lefelé), ami a „folyamatos készülés az ujjakkal”-t készíti elő. A 61, 62 darabokban

megjelenik a húrváltás újra, majd a 63-as „Éliás Tóbiás” gyerekdal megtanítása által már az

első ütemben 3 húrt is kell pengetni, folyamatosan váltva. Ezt a logikát követi a 64,65,66-os

darab is.

A 67-es darab megtanítja „a” üres húrról indítva a „la-pentachord” skálát. Itt,

szerintem nem a skála tudásán van a hangsúly, sokkal inkább a 0-2-3-0-2 ujjrenden, vagyis a

26.

következő hang, ujj előkészítésének fontosságán, ami a gitárjátékban elengedhetetlen.

A 68-as darab, a „Kis kece lányom” népdalon keresztül erre alapszik, folyamatos ujj

készülődés, moll skála, húrváltás. A 69-es darab elkezdi összegezni az eddig tanultakat, a

70,71-es darab két szép népdalt tanít meg, ami megint csak motivációt, sikerélményt nyújthat

a növendéknek. A 72-es darab az összes eddig tanult hangokat összegezi, skálaszerűen. Ezt a

darabot úgy tanítom, hogy a gyereknek játszás közben hangosan mondania is kell a játszott

hang nevét. Így tud tudatosulni minden, amit eddig tanultunk. A 73-as darab „Allegretto”

összegezi dallamfutamok formájában az eddig tanultakat és ezzel záródik a basszus húrokon

való pengetés alapjainak megtanítása. Ezt a darabot részenként tanítom, felhívom a figyelmet

a hasonlóságokra, pl. a második ütem ujjrendileg és ritmusilag ugyanaz, mint az első, csak

másik húron kell pengetni, vagy a harmadik ütem szinte ugyanaz, mint az első, csak a végén

fél érték helyett két negyed van és így tovább. Ha megtanítjuk a gyereket, hogyan nézzen,

sokkal könnyebben megtanulja a darabot, valamint kevésbé lesz számára riasztó a darab

hosszú terjedelme, hiszen sok a hasonlóság, az ismétlődés.

A 74-es darabbal kezdi tanítani az i-m-a ujjakkal való ráhúzott pengetést. A 74-es

darabban üres e húron, a 75-ös darabban szintén e húron, mondóka segítségével

tanítja/ismételi át a negyed-nyolcad értékeket. A 77-es darabon keresztül a h húr pengetésébe

vezeti bele a növendéket. Az előzők logikáját követve a 78-as darabbal, mondóka segítségével

tanítja a negyed, nyolcadok pengetését, h húron. A 80-as darabbal a g húr ráhúzott pengetését

tanítja, ugyancsak i-m ujjakkal. A 81-es darabbal pedig, mondókával tanítja meg a negyed,

nyolcad pengetést. A 83-as darabban összegezi az eddig megtanultakat a felső három húron,

e-h-g-h-e húrokon, negyedenként.

A 84-91 darabig a húrváltást gyakoroltatja be, üres húrokon keresztül. A 92-es

darabban tanítja az első fogott hangokat e húron, az f-g hangot, 1-3-as ujjal lefogva. A 93-94-

es gyakorlatokkal begyakoroltatja, majd a 95-96-97-es darabokban mondókákat,

gyerekdalokat is tanít ezekkel a hangokkal. A 98-as darabon keresztül, a h húron tanít meg

fogott hangokat, méghozzá a c-d hangokat, szintén 1-3 ujjal lefogva. A 99-es darabon

keresztül begyakoroltatja ezt a két új hangot, majd a 100-101-102-es darabokban

gyerekdalokat tanul meg a növendék ezekkel a hangokkal.

A 103-as gyakorlatban megjelenik az e üres húr is, és ezzel együtt a húrváltás is.

A 104-105-ös darabokban olyan gyerekdalokat tanít meg, amiben e húrra történő húrváltás is

szerepel. A 106-os darabon keresztül megtanítja a g húr törzshangjait (első fekvésben), tehát a

g- „a” hangokat, 0-2-es ujjal lefogva. A 107-es darabban kiegészíti a g-„a” hangokat üres h

27.

hanggal is, A 108-as darabban ezekkel a hangokkal, és h húrra történő húrváltással egy

gyerekdalt tanul meg a növendékünk. A 109-es darabban a g- „a” hangokat, d húron lefogott f

hanggal egészíti ki, a 110-111-es darabokban, ezen hangok felhasználásával tanítunk meg

gyerekdalokat. A 112-es darab kiegészül d húron, 2-es ujjal fogott e hanggal, így a 2-es ujj

vándorlását is megtanulja a növendékünk.

A 113-as darab egy gyermekdalt tanít meg, az előző darabban begyakorolt hangokkal.

A 114-115-ös darabok, duók. Ezeket mindig úgy tanítom, hogy megtanítom külön-

külön a szólamokat egyik óráról a másikra, hogy folyamatosan, hiba nélkül el tudja játszani,

majd ketten összejátsszuk. Ha megoldható, (például két növendékem ugyanitt tart) együtt

hívom őket órára, hogy ne csak velem, hanem diáktársával is tudjon kamarázni. A

kamarazenélést nagyon fontosnak tartom, hiszen, ez bizonyítja be, miért is fontos azt játszani

és úgy, ahogy a kottában írva van, ezen felül pedig nagyon jól előkészíti a többszólamú

játékot, hiszen, nem csak egy szólamra kell figyelnie a növendéknek.

A 116-117-es darabokban népdalokat tanítunk, ami már túllép a gyerekdalok

nehézségi fokán, mindezt kellő alapozottsággal teszi, így a gyermek magabiztosan,

sikerélménnyel meg tudja tanulni.

A 118-119-es darab új érdekességet tanít. „Mik ezek a x-ek?” szokott lenni a kérdés.

Nagy csodálkozással hallják, hogy a gitáron, bizony, „dobolni” is lehet. Ezeket a darabokat is

úgy tanítom, hogy külön-külön mindkét szólamot megtanuljuk, majd összejátsszuk, esetleg

tartok egy kamaraórát, ahol a gitáros társával játsszák össze ezeket a darabokat.

A 120-as darab végén, az e húrról indítva, illetve a 121-es darab több ütemében egy

kisebb skála-futam is található (mindkét darabban ugyanaz), ez nagyszerűen előkészíti a

„folyamatosan készülő ujjak”, ami a gitárjáték alapjának is tekinthető, technikáját.

A 122-es darabban fogott hangról fogott hangra történő húrváltás jelenik meg.

Az eddigi darabokban általában üres húrról, vagy üres húrra történt húrváltás, tehát itt

annyi csak az újítás, hogy fogottról lépek fogottra. A 123-as darabban g húron fogott skála

menet, kisebb futam található.

A 124-es darabban átismételjük a felső három húron tanult törzshangokat. Ez után a

darab után át szoktam ismételtetni a 19-es darabban megtanult „a” húron fogott c hanggal

indított törzshangokat és rögtön ezután tanítom a 128-as darab C-dúr skáláját. Fontosnak

tartom, hogy a növendék tudja, mikor tanulunk újat, és mi az, ami ismétlés.

Így nem veszi újnak az ismétlést, hamarabb, könnyebben megtanulja az „új darabot” ami

lénygében ismétlés, csak más ritmussal kell játszani.

28.

A 129-130-131-132-es darabok megtanítják új ritmusként a szinkópát. Itt, hangosan,

tapsolva tanítom meg, ha ez már megy, akkor kezdjük el gitározni az új ritmust.

A 133-as darab új ritmusként megtanítja a tizenhatodot, itt is az előzményekre

alapozok, visszalapozunk az első oldalra, ahol egyszerűen látszik: egy nyolcadba mennyi

tizenhatod és egy negyedbe mennyi tizenhatod fér.

A 134-es darabban megint előtérbe kerül a kamarazenélés. Itt is megtanuljuk külön-

külön a szólamokat, majd együtt összejátsszuk és ha sikerül, behívok még egy-két

növendéket, hogy hárman is el tudjuk játszani a triót.

A 135-136-os darabokban a ri-ri-ti ritmust tanuljuk, üres húrokat pengetve, majd a

137-es darabban egy gyerekdalt is megtanulunk az új ritmus segítségével.

Az eddigiekben csak 1-2-3-as ujjal fogtunk le hangokat, a 138-139-140-es

gyakorlatokban megtanuljuk a 4-es ujj használatát is. Ez annyiban szokott bonyodalmat

okozni, hogy olyan hangokat fogunk le (g-d), amiket eddig 3-as ujjal fogtunk, így nagyon oda

kell figyelnünk, hogy a növendékünk ne „csaljon” ne 3-as ujjal akarja lefogni ezeket a

hangokat. A 141-142-143-as darabokban húrváltással használjuk a 3-4es ujjunkat,

ugyanabban a bundban, a g hangot 4-es ujjal, a d hangot 3-as ujjal fogjuk, elkerülve a 3-as ujj

„ugrándozását”. A 144-es darabban átismételjük a felső három húron tanult hangokat, illetve

új műfajjal, a kánonnal ismerkedünk. Ezt is előbb megtanítom, és ha már folyékonyan megy,

összejátsszuk. Először a növendék kezdi, majd második eljátszásnál ő játssza a második

belépő szólamot.

A 145-146-os darabban ismert népdalokat tanulunk meg, a felső három húron, 4-es

ujjat is használva. A 147-148-as darabban az alsó három húron is megtanuljuk a 4-es ujj

használatát, a 148-as darabban már a 3-as ujjról 4-es ujjra történő húrváltásos pengetést is

megtanuljuk. A 149-150-es darabokban az előzőekben megtanultakat alkalmazva népdalokat

tanulunk meg.

A 151-152-es darabok újra kánonok, melyeket magabiztosan kell megtanulni, hogy el

tudjuk ketten játszani. Itt szintén fokozott figyelemmel kell lenni növendékünk iránt, hogy a

másik szólam figyelme, bezavarása ne okozzon „3-as ujjal fogom, amit 4-essel kéne” csalást.

A 153-as darabban új ütemmutató jelenik meg. eddig zömében 2/4-ed, 4/4-ed

ütemmutatóval találkoztunk, itt azonban megjelenik a ¾-ed, aminek súlyviszonya erősen eltér

az eddigiektől, mivel páratlan. Ezt úgy szoktam tanítani, hogy először is elmagyarázom, mi is

az a 3/4. A súlyviszonyt viszont a következőek szerint tanítom: eljátszom a gyakorlatot, neki

3-at kell lépnie és mondania magában azt, hogy „egy-két-hár, egy-két-hár”. A következő

29.

körben az „egy” -ekre nagyobbat kell dobbantania, mint a „két-hár” -ra. Általában a 154-155-

156-os darabokat is ezzel a módszerrel tanítom. Időigényes módszer, de nagyon hatásos. (A

módszer neve a Dalcroze-i euritmia).

A 157-158-as darabok már cselesebbek, hiszen a nyolcad után következő negyednek is

kell egy hangsúlyt kapnia, így ezeket a darabokat úgy tanítom, hogy a hosszú értékekre, a

felekre adjon nagyobb hangsúlyt, a negyedekre kevesebbet és a nyolcadokra még kevesebbet,

de általában hamar megértik, mert a „titiken hamarabb túl akarnak esni”.

A 159-160-as darabokban szintén a ¾-es ütemmutató begyakorlása történik, ismert

magyar népdalokon keresztül. A 163-as darabban, a korábban 3-4 es ujj „egy bundban

tartózkodása” jelenik meg, csak itt 1-2 es ujjal, első bundban h-e húrokon. Ez általában

nehezebben szokott menni, hiszen a 2-es ujjnak nehéz az első bundba visszamennie, a kéznek

is kellemetlenebb ez a pozíció. Így erre kevesebb időt szánok (ha módszertani hiba, ha nem),

átvesszük a 162-163-as darabot, és kész.

A 164-es,165-ös darabok újra duók, amiben (mindkét szólamban) megjelenik a

húrátugrás, az alsó szólamban üres g húrról 3-as ujjal fogott g hangra. A 165-ös darabban húr

átugrás helyett húrváltás történik, a felső szólamban fogott hangról fogott hangra, az alsó

szólamban üres húrról, fogott, záró hangra.

A 166-167-168-as darabban új ritmusként a nyújtott ritmust tanuljuk. A 169-es darab

egy újabb duó, aminek nehézségét az adja elsősorban, hogy teli van futamokkal.

A 170-es darabban új elemként tanuljuk a felütést, amit én „felkészülés” „levegővétel”

szinonimákkal is tanítok, illetve bejelölöm a kottában, hol vannak a felütések. A darab

nehézsége a felütésen túl a nyújtott ritmusokban, húrváltásokban rejlik.

A 171-172-es darabokban a nyújtott ritmus ellentettjét, az éles ritmust tanuljuk.

A 173-as gyakorlat egyfajta tercmenet, amit a gyerek „sok hang, mindig máshol” -nak fog

fel. Mivel még nincs, vagy nem elég fejlett a harmónia hallása, így nehezen lehet rávezetni

őket a logikára, viszont nagyszerűen előkészíti a „folyamatosan készülő ujjak” technikáját. A

174-es darab egy népdal, ami az előző darabban begyakorolt mozgásokat alkalmazza. A 175-

ös darab, logikailag követi az előzőket, csak felső három húron, valamint megjelenik a

nemrég tanult éles ritmus is.

A 177-es darab trióként fogható fel, ezt ugyanúgy tanítom, mint a korábbi triókat (lásd

134-es darab-kottában 21. oldal).

A 179-es darabtól kezdve a szabad pengetést tanuljuk. Itt mindig elmagyarázom mi is

az maximum 5 percben, mert ennél több ideig kár terhelni egy kisgyermek agyát.

30.

A hangsúlyt inkább a „hogyan” -ra helyezem. A 179-187-es darabig csak üres húrokat kell

pengetni, ami nagyon jó, mivel így elég csak a bal kezére figyelnie, jobban be tud rögzülni az

új pengetés módszer. A 188-189-es darabokban csak a basszusok változnak, a p-i-m-i ujjrend

jól előkészíti az akkordfelbontásos pengetést. A 190-es darabban is csak a basszusok

váltakoznak, viszont itt a basszusok külön dallamot képeznek, ami előkészíti a többszólamú

játék technikáját. A 191-196-os darabokban a 3 ujjas pengetéstechnikát gyakoroljuk be. (i-m-

a, a-m-i,i-a-m).

A következő mérföldkő darab, a 201-es darab, ahol összegződnek a törzshangok.

A három sorba írt gyakorlatot folyamatosan játszatom, a füzetbe lemásolom, fölé írva a hang

nevét és az ujjrendet, az órán pedig a pengetett hang nevét mondva játszatom el.

A 202-es darabban az oktávokat tanuljuk, amit elmagyarázok, de nem követelek meg annyira,

mint a hangok nevét. (Ha az elsőt tudja, hamar megérti ezt is, ok-okozat.)

A 204-207es darabokban már igazán elkezdődik a többszólamú játék előkészítése, felül a

dallam, alul a kíséret. „Hivatalosan” igaz, csak a 214-es darabtól indul el a „kétszólamú játék

előkészítése” a kotta címjegyzéke szerint, de szerintem az előzőekben leírtak is tekinthetők

egyfajta előkészítési út kezdetének.

Az igazi kétszólamú játék a 291-es darabtól indul el. A 214-291 darabig megtanuljuk,

hogyan kell felváltva pengetni p és i-m-a ujjakkal (lásd

214,215,216,217,218,219,220,221,222,223,224,225-ami egyben skála is-,225-oktáv

gyakorlat, ismétlés.)

Hogyan kell rögtön váltani p-i, p-m, és p-a ujjak között (lásd: 227,228,229,230. darab). Mit

jelent az átkötött hang (lásd 231,232-es darab). Megjelennek újra a duók, amiket az

előzőekben leírt módon tanulunk (lásd 114-es darab, 33. oldal-kottában 17. oldal). Mindez p-

i-m-i pengetés, átkötött hang, alul van a dallam, p-i,p-m váltás- megjelennek a 234-235-ös

darabokban.

A 236-237-es darabpár érdekes párhuzamot mutat. Ugyanaz a népdal van feldolgozva

mind két darabban („Én Istenem, minek élek”), a dallam az elsőnél a basszusban van, a

másodiknál pedig felül. Ez nagyszerűen előkészíti azt a gyakorlatot, hogy dallam itt is-ott is

lehet.

A 240-es darab újabb mérföldkő, megtanuljuk a #-es hangokat. Mielőtt azonban ezt

megtanítom, átismétlem a törzshangokat, hiszen, ha az alaphangokat sem tudom, nem tudom

ezt sem megtanulni. A 242-268-as darabig a #-eket tartalmazó dalokat tanulunk, skálákkal (C-

dúr, G-dúr, a-moll, e-moll) megfűszerezve. A 269-es darabban megtanuljuk a b-s hangokat, és

31.

a 270-291-es darabig b-et tartalmazó dalokat, skálákat (F-dúr, d-moll) tanulunk, megtanuljuk,

hogyan kell ráütést játszani (lásd 285,286,287, 288-as darab), megtanuljuk a tiszta kvart és

kvint hangközt.

A tényleges többszólamúság ez után, a 291-es darabbal kezdődik el, egybe pengetéses

gyakorlattal. A 291,292,293,294-es darabokban szomszédos üres húrokon gyakoroljuk be az

egybepengetést, im ujjakkal.

A 295-ös darab megint egyszólamú, a váltakozó ütemmutatót tanuljuk meg ennél a

darabnál. A 296-os darab megint egybepengetéses darab, a 297-es darabnál váltakozik az

egybepengetés, és az egyszólamú, főként futamokból álló technika. A 298,299-es darabok

duók, a 299-es darabban már megjelenik a fogott hangot is tartalmazó egybepengetés is. A

300,301-es darabokban már megjelenik a pi, pm ujjrendű egybepengetés is, a 302-303es

duókban a kíséret már csakis kizárólag egybepengetést tartalmaz. A 304-es darab,

egybepengetéses, „vándorló 2-es ujjat” gyakoroltatja be. Ezt alkalmazzuk a 305-ös darabban,

a „Házasodik a tücsök” dalocskában. A 306-os darabban megtanuljuk a D-dúr skálát a 308-as

darabban a párhuzamos h-moll skálát, és a 307-309-es darabok kizárólag 2#-es hangneműek.

Az újabb mérföldkő, a 314-es darabbal kezdődik, ahol a basszus és a dallam (felső

szólam) élesen elkülönül egymástól, a basszusnak a szára lefelé van húzva és általában tartott

üres húr, a 318-as darabban megjelenik már a fogott, tartott basszus hang is.

A 316-os darabban a kíséret nyolcadok formájában van lejegyezve, gyors i-p, m-p

váltásra van szükség. A 319-es darabban összegződik a tartott hangos, gyors váltású technika

és az arpeggio játék is megjelenik p-i-m-a-m-i pengetés ujjrenddel.

A 321-330-as darabok, lényegében, véleményem szerint a gitáriskola „első, igazi,

kétszólamú darabjának”, az Anonym: „La Folia d’ Espagna” (331-es darab) darabjának az

előkészítő gyakorlatai. Ez az első, igazi kétszólamú darab. A többi, eddig tanult darabok vagy

gyakorlatok voltak, vagy a dallamot láttuk el kísérő második szólammal.

A következő kétszólamú darab, a 335-ös „Tatár dal”, ennek előkészítő gyakorlatait

találhatjuk a 333-334-es darabokban, bár ez a darab is dióhéjban, tartott üres basszus hang,

felette dallam. Az igazi akkordjáték előkészítése a 336-os darabbal kezdődik el.

Akkordkibontás, utána akkordfelbontás figyelhető meg a 336-337-es darabokban. A

háromszólamú akkordpengetés először a 338-as darabban jelenik meg üres húrokon.

Az igazi arpeggio játék, a 339-es darabban jelenik meg p-i-m-a ujjrenddel. Az első

fogott hangos akkordjáték a 340-es darab b, részében található, majd ez bonyolódik a c,

részben, ahol már az akkord alapja is fogott hang. E két darabban olyan alap akkordokat

32.

tanulunk meg, mint a C-dúr, G7, a-moll, E-dúr. Ezt a füzetbe is le szoktam jegyezni, és

akkordikusan megtanítom, egyfajta akkordfűzéses-gyakorlat keretén belül p-ima ujjrenddel.

Ezt azért tartom fontosnak, mert, ha megtanulja a növendék a C-G7-G7-C-am-E-E-am

akkordfűzést, akkor lényegében a 341-s darab „Olasz dal” nem fog nehézséget okozni, hiszen

pont ezek az akkordok találhatóak a kíséretben, a pengetést pedig előre úgy gyakoroltatom be,

ahogyan az a darabban lesz. Így lényegében a dallam, a felső szólam okoz, hoz újdonságot

csupán. És minő érdekes, a 343-as darabban is C és G-dúr szerepel a kíséretben, csupán a

pengetés ujjrendje más, ezt viszont jól begyakoroltatja a 342-es darab üres húrokon.

Az igazi akkordikus darab pedig, a gitáriskola utolsó darabja, a 344-es darab, ami egy

F. Carulli által írt keringő. Előbb egybepengetéssel tanítom (amit lekottázok a füzetbe), azokat

a részeket (pl. 7,15,19,20. ütem) természetesen kijátszatom, amiket egybepengetéssel nem

lehet megoldani. Ez után következik üres húron, a balkéz ujjrendjének megtanulása és ha ez is

megy, akkor játsszuk úgy, „ahogy a kottába van írva”.

Igaz, ez az utolsó darabja a gitáriskolának, de ez nyitja meg az utat a többszólamú játékra és a

többszólamú darabok megtanításának új módszertanára, ami ugyan időigényesebb módszer,

de hosszú távon nagyon is megéri.

4.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban 33.

A „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” című

gitáriskolát elsősorban kicsiknél használom, alkalmazom. Ennek több oka van.

Elsősorban az, hogy p ujjas pengetéssel indítja a gitártanulást. Ez könnyebben

elsajátítható, mint ha váltott, i-m-a ujjas pengetéssel indítanánk. Továbbá, a ritmusok

megtanításánál mondókákat alkalmaz, amit egy kisgyerek (legalábbis a nagy részük) ismer,

így könnyebben meg tudjuk tanulni a negyed, nyolcad, szinkópa, nyújtott, éles ritmust, a

mondóka ráolvasásával. Sok az üres húros pengetés, amit, ha mondókával társítunk, máris az

az érzésük lesz a gyerekeknek, hogy „el tudunk játszani egy dalt”. Vagyis a sikerélmény is

hamar(abb) jön, ami nagyon fontos egy kisgyerek motiválásánál.

Az egyik növendékem hét évesen került hozzám. Első osztályosként, szeptemberben

még a betűket sem ismerte. Otthon nem volt hangszere és mivel nem hivatalosan tanítottam

(nem fért bele a hivatalos óraszámomba), csupán szívességből foglalkoztam vele, hangszert

sem tudtam neki kölcsönözni. Így otthon nem tudott gyakorolni, de az órákon mégis tudott

kicsit fejlődni, a mondókáknak köszönhetően.

Továbbá, azoknál a gyerekeknél alkalmazom még ezt a gitáriskolát, akiknek nagy

kezük és vastag ujjaik vannak. A basszus húron indulással így el tudom kerülni, hogy a

hüvelykujjuk a nyak fölé kerüljön és rossz kéztartás alakuljon ki.

További előny, hogy a váltott pengetés tanításánál a ráhúzott pengetést tanítja

elsőként, így a nagy, „levegőben ugrándozó” mozgást is ki tudjuk kerülni, mivel a ráhúzott

pengetésnél fontos, hogy kicsit a másik húrt is megérintsük, arra húzzuk rá a pengetést.

Ezt a gitáriskolát azonban, a későn kezdőknek nem ajánlom. Elsősorban azoknak nem,

akik már a gitártanulmányokat megelőzően tanultak más hangszeren, és ismerik az abc-s

hangokat, az alapvető ritmusokat. És azoknak sem, akik tizenévesen kezdenek el gitározni.

Egy kamasznak lehet, túl unalmasak lennének a mondókák és mivel értelmileg fejlettebbek,

nem szükséges a mondóka a ritmusok elsajátításához.

Mindezeken felül egy jól felépített, nagyszerű gitáriskolának tartom Vass Valéria

gitáriskoláját.

34.

5. „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.”, „Nagy

Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.”, „Vass Valéria: Gitáriskola

előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” rövid összehasonlítása

Elmondható a tény, hogy mindhárom gitáriskola, didaktikailag jól felépített iskola.

Nincs kizárólagosan jó és kizárólagosan rossz.

A Szendrey-Karper László által összeállított gitáriskolát elsősorban nagyobbaknak,

illetve zenét már korábban tanuló növendékeknek ajánlom, hiszen gyorsan, nagy lépésekben

halad, míg a másik két iskola mindenre több időt hagy.

A Szendrey-Karper László és a Nagy-Mosóczi által összeállított gitáriskolák váltott

pengetéssel, míg Vass Valéria gitáriskolája p ujjas pengetéssel indít. Itt sincs jó, rossz kezdés.

A váltott pengetés a nehezebb, ha ezzel indítunk, a kezdet nehezebb lesz, viszont sokkal

könnyebben, gyorsabban el tudja sajátítani növendékünk a p ujjas pengetést.

Logikailag talán a Nagy-Mosóczi gitáriskolát tartom a legjobban felépítettnek, mivel

számomra a kottaolvasáson van az elsődleges hangsúly. Ebben a kottában, a törzshangok

megtanulása, pontosabban fogalmazva, összegzése után jönnek a módosított hangok.

Ugyanakkor technikailag viszont Vass Valéria gitáriskolája van legjobban felépítve,

hiszen nagyon sok az üres húros pengetés gyakorlat, külön tanítja a ráhúzott, szabad

pengetést. Aki ebből az iskolából indít, az technikailag nagyon jól fog fejlődni, aki pedig a

Nagy-Mosóczi gitáriskolából, az stabilan fog kottát olvasni.

Ugyanakkor nem kell ennyire feketén-fehéren elválasztani a gitáriskolákat, nyugodtan

lehet üres húros pengetési gyakorlatokat átvenni a Vass Valéria gitáriskolából a Nagy-

Mosóczi gitáriskola mellé.

A álláspontom a következő, ha nagyon kicsit kezdünk tanítani (7-8 éves), akkor

mindenképp Vass Valéria gitáriskoláját kell választanunk, hiszen tele van mondókákkal és a

kisgyerek keze, agya jobban rááll a p ujjas pengetésre.

Ha 9-10 évesen kezd valaki gitározni, akkor Nagy-Mosóczi, vegyítve Vass Valéria

gitáriskolájával a megfelelő választás. Ha valaki későn, 13-14 évesen, vagy még később,

esetleg zenei tanulmányok folytatásaként kezd el gitározni, akkor a Szendrey-Karper László

által összeállított gitáriskola a megfelelő, de célszerű kiegészíteni a másik két gitáriskolából

számunkra leghasznosabbnak vélt gyakorlatokkal.

35.

Úgy vélem, mindhárom gitáriskola biztosít egyfajta utat, csak a haladás gyorsasága,

milyensége más, a kereszteződések azonosak és a célt ugyanúgy el tudjuk érni mindhárom

gitáriskola segítségével.

6. Összegzés 36.

„A gitártanítás megközelítése különböző didaktikai szempontokból” című

szakdolgozatom, a címből következtetve, valami nagyra utal. És, ha nagyra utal, akkor arra

gondolhat az olvasó, hogy itt bizony nagy didaktikai „vitákról”, legújabb kutatásokról, és

egyéb, nagy ívű dolgokról fog olvasni.

Nos, itt a végén már teljesen kiderül: rosszul hitte. Személy szerint azért esett a

választásom, direkt, kiemelten a kezdőknek szánt gitáriskolák „véleményezésére”

ismertetésére, mert ezeknek ismerete adja a biztos alapot arra, hogy biztos alapot adhassunk.

Ezeknél a gitáriskoláknál minden mindennel összefügg, szinte oldalszám szerint

ismernünk kell a gitáriskolákat, hiszen tudnunk kell, mi után mi következik, és mikor hova

lapozzunk vissza, illetve, ha szükséges, mely darabokat hagyjuk ki.

Szakdolgozatom végén nincs csattanó. Nem hirdetek ki győztest, hiszen mindhárom

gitáriskolának megvan a maga előnye, ugyanakkor hátránya is. A legjobb a „mixelés”. persze,

ez nem egyenlő az „összevisszasággal”. Ki kell jelölnünk, mi lesz a fő gitáriskola, és ahhoz

időnkét merítünk ezt-azt a más gitáriskolákból.

A választásom azért erre a három gitáriskolára esett, mert ezeket tartom a

legösszeszedettebbnek, és ezek a legismertebbek, a legkönnyebben hozzáférhetőek.

Ugyanakkor nagyra tartom Puskás:Gitáriskola kottát is, valamint Suba Sándor gitáriskoláját

is. De sajnos helyhiány, és az oldalszám maximalizálása miatt nem fért bele, hogy ezeket a

nagyszerű iskolákat is elemezzem. (Úgy azt hiszem közel 80 oldalas lett volna a

szakdolgozatom.)

Igyekeztem mindenre kitérni, arra is, mit hogyan szoktam tanítani. Úgy vélem, minden

tanárnak, és minden gyereknek van egy saját útja, a legjobb, ha ezek az utak, a tanárok útjai,

együtt haladnak, néhol eltérhetnek, de a fő kereszteződéseknél a találkozás nagyon fontos. Így

érhetjük el a célt: azt, hogy az egykori gyerekekből majdan zeneszerető, zeneértő, zenélni

szerető és tudó felnőtteket „neveljünk”.

Irodalomjegyzék

„Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.” (kotta)

Szendrey-Karper László életrajza: 1 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk

„Nagy Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.” bemutatása (kotta)

„Vass Valéria: Gitáriskola Előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak”

Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

Portfólió

Konzulens: A portfóliót készítette:

Ritter József

Czirok Ildikó

Gitár főtárgy oktató Tanár-zenetanár-Gitár-MA 120

szakos hallgató

Miskolc, 2017.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető………………………………………………………………..1.

2. 1. kompetencia: „A tanuló személyiségének fejlesztése”

2.1 Egy kiválasztott növendék bemutatása szakmai szempontból 2-4.

2.2 Egyéni tehetségfejlesztő program bemutatása……………….. 4-10.

3. 2. kompetencia: „A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,

fejlesztése”

3.1: Közösség fejlesztése……………………………………………10-12.

3.2: Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése..........................12.

4. 3. kompetencia: „A pedagógia folyamat tervezése”

4.1 Óravázlatok (A/1,A/2, A/5)……………………………………13-24.

5. 4. kompetencia: „A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek

fejlesztése a tudás felhasználásával”

5.1: Valamely szakmai probléma megoldásának leírása……...24-27.

5.2: Egy hangszeres iskola ismertetése, bemutatása,

kritikai elemzése…………………………………………....27-33.

6. 5. kompetencia: „Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák

fejlesztése”

6.1 Motivációs kérdőív felvétele és elemzése……………………...33-36.

7. 6. kompetencia: „A tanulási folyamat szervezése és irányítása”

7.1: A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása……………36-39.

8. 7. kompetencia: „A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek

alkalmazása”

8.1 Értékelés a művészeti iskolák zeneművészeti ágában,

a jelölt saját véleménye szerint………………………………….39-40.

9. 8. kompetencia: „Szakmai együttműködés és kommunikáció”

9.1 Gyermekekkel és szülőkkel való kapcsolat bemutatása……...40.

10. 9. kompetencia: „A jelölt önképzési tervei, továbbtanulási

szándékai”……………………………………………………...41.

Bevezető 1.

Hallgatói portfóliómban az alapvető tanári kompetenciákat szeretném bemutatni.

Tanulmányaim végén, tanári pályafutásom elején a kompetenciákról kialakult némi tudásom,

de pályakezdő tanárként kellő tapasztalattal még nem rendelkezem.

A tanári tevékenység nem csupán ismeretátadás. Tanítás által növendékeink személyiségét

is fejlesztjük. Fontos, hogy tudjuk melyik növendékünk hol tart éppen szakmailag, továbbá,

hogy kész tervvel rendelkezzünk az átadandó ismereteket illetően. A terv nem lehet merev,

egyéni oktatás révén, sok függ növendékeink aktuális állapotától, felkészültségétől.

Lépcsőfokról, lépcsőfokra kell haladnunk.

Fontos, hogy fejlesszük a gyermekek közösségi viselkedését is, egy-egy közös fellépéssel,

kamaraórákkal.

Képesnek kell lennünk bármilyen konfliktus kezelésére, megoldására. Pedagógiai

munkánkat kellően megtervezve, mégis rugalmasan kell ellátnunk e nélkül a következetes

tanári munka elképzelhetetlen.

Mivel egyéni oktatásban dolgozunk, a csoportos tanításban esetleg fel sem merülő

problémák nálunk súlyozottan jelennek meg. Példának okáért a kamaszkori gátlások,

túlmozgásos hiperaktivitás, figyelemzavar. Fontos, hogy ösztönözve oldjuk meg a felmerülő

problémákat.

A zenetanítás célja nem elsősorban az, hogy minden növendékünkből hangszerművészt

neveljünk. Ha a kellő tehetség hiányzik, akkor ez megvalósíthatatlan. A zene, zenélés

szeretetére, az egész életen át tartó tanulásra rávezethetjük minden növendékünket, ez elérhető

és elérendő cél. Fontos, hogy pedagógiai folyamatunkat megfelelően tervezzük meg, de a

pillanatnyi változásokra is legyünk felkészülve. Értékelésünknél kihagyhatatlan az okkal

történő dicséret, csillagosztás, vagy szükség esetén az elmarasztalás, szomorú fej (fekete

ponttal megegyező szimbólum) osztása. Így tudja majd a növendékünk, mi a helyes út, irány

és mi az, ami kerülendő, példának okáért az otthoni gyakorlás hanyagolása. Továbbá

nélkülözhetetlen a szülőkkel való kapcsolattartás, akár személyesen, telefonon, vagy

interneten. A 21. századi technológiák a kapcsolattartást meglehetősen könnyebbé teszik.

Ugyanakkor, mi tanárok, ha akarjuk, ha nem, példaképek vagyunk, így saját

önművelésünknek is fontos szerepe van.

Az itt felsoroltakat szeretném portfóliómban, a teljesség igénye nélkül, összegezni.

2.1. kompetencia: „A tanuló személyiségének fejlesztése” 2.

2.1 Egy kiválasztott növendék bemutatása szakmai szempontból

Ebben a fejezetben az egyik növendékemet, diploma tanítványomat, Galkó Lilit

szeretném bemutatni.

Galkó Lili Edelényben, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda, és

Alapfokú Művészeti Iskolában kezdett el gitározni tanulni, 2011-ben. 2015-től vagyok a

tanára.

Az első órán felmértem az aktuális tudásszintjét. Molnár Tamás: Romance darabját

játszotta. A játéka meglepő volt számomra. Az adott darabbal semmi problémám nem volt, de

azt gondolom, négy év gitártanulás után, ez túl könnyű, szinten aluli darab volt. Továbbá,

játékában a dinamikának halvány jelét sem láttam, hallottam. A hangok a helyén voltak, a

ritmus is jó volt, a tempó is és a keze is nagyon jó. Egyszóval tehetségesnek véltem. Nem

találtam az okát annak, miért játszik, hozzá és évfolyamához képest is szinten aluli darabot.

Azt láttam rajta, nem éli bele magát a zenélésbe, gitározásba. Így arra a döntésre jutottam,

szintre hozom, megmutatom neki, többre képes.

Ettől kezdve, kemény tempót diktáltam, amit, így egy év távlatából, úgy látom, bírt,

sőt elkezdett „élni” a gitárjátéka. Mindezt a következők szerint tettem. Első félévben,

Fernando Carulli: Balett és Calatuyud Bolero darabját választottam előadási daraboknak,

emellett Szendrey-Karper László VIII.-as kötetéből választottam etűdöket. A dinamikai

jelzésekre nagyon nagy hangsúlyt fektettünk, és fektetünk a mai napig, a darab lüktetését, az

ütemmutatót is precízen interpretálva tanítottam neki. Szinte itta az új ismereteket. Mindegyik

darabnál, „hú, ez nehéz” hozzászólást kaptam, de bíztattam, hittem benne, és minden darabot

sikerrel megtanult.

Második félévben még nagyobb fokozatra kapcsoltunk, megtanultuk Tarrega: Tango

művét (aminek külön haszna a gitár áthangolása, ami fejleszti a kottaolvasást, a hallást is),

továbbá Fernando Sor: h-moll etűdjét, J.K.Mertz egyik keringőjét és egy Aguado etűdöt

választottam. Mindezt sikerrel megtanultuk. Év végére viszonylag kiforrott, ritmusilag,

dinamikailag és tempóban is letisztult játékot fejlesztettünk ki.

A fejlődését nem győzte megköszönni nekem. Hálát adott, hogy annak idején nem

hagyta abba a gitárt, hihetetlen örömöt okozott a fejlődése, a szép darabok tanulása, amit

szülei is örömmel hallgattak.

3.

Ugyanebben a tanévben, jeles záróvizsgát tett szolfézsból és 2016-tól Miskolcon

folytatja tanulmányait (Egressy-Erkel AMI-ben.), immár A/6-os évfolyamosként, 6-os

évfolyamnak szánt darabokkal. Akárhogy is számolom, egy év leforgása alatt közel másfél év

anyagát végeztük el, ami hatalmas örömöt, sikerélmény jelentett növendékemnek és nekem is.

Továbbá a tanévben számos fellépése volt, így fejlődésének nem csak mi, de nagyszámú

hallgató közönség is tanúja lehetett!

2.2 Egyéni tehetségfejlesztő program bemutatása 4.

Ebben a fejezetben egy alapfok 5-ik osztályos (A/5) növendék, 66 órára lebontott

tanmenetét szeretném bemutatni. A tanmenet „csak” egy vázlat, nem lehet 100%-an betartani.

Inkább a fontos didaktikai szempontok miatt állítottam össze. Ugye, az előző fejezetben egy

A/5-ös növendéket mutattam be, de ez a terv nem az ő terve, mivel nála A/3-os szintről

indultunk, így sok volt a pótolni való. Mindenesetre, ha valaki jól halad, ez az a szint, amit

A/5-es növendékként el kell érnie, teljesítenie kell. A tanmenet után rövid reflexióban

ismertetem, látom el hozzáadott magyarázattal, mit miért tanítok így.

Gitár – A/5

Tananyag

Témára

bontás /

órákra

bontás

Továbbhaladás

feltétele

Eszközök,

felszerelés,

szemléltetés

Tevékenység

megnevezése

Kompetencia

fejlesztése

Ismétlés 1-2.óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása.

Gitár, kotta,

kottaállvány

Ismétlés

előzetes

tanulmányok

alapján, a már

meglévő tudás

felelevenítése.

Hangszerkezelés

fejlesztése.

Bemeneti; szakmai;

módszertani

kompetencia.

Ismétlés 3-4.óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása.

Gitár, kotta,

kottaállvány

Ismétlés

előzetes

tanulmányok

alapján, a már

meglévő tudás

felelevenítése.

Hangszerkezelés

fejlesztése.

Bemeneti; szakmai;

módszertani

kompetencia.

Szokolay

Sándor:

Dudanóta

5-6. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása.

Gitár, kotta,

kottaállvány

A darab

megtanulása –

esetleges

felelevenítése-

különös

tekintettel a

dallam-kíséret

dinamikájára.

Szakmai,

módszertani

kompetencia.

Puskás: 65 7-8. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

A darab

megtanulása –

esetleges

felelevenítése-

különös

tekintettel a

dallam-kíséret

dinamikájára.

Szakmai,

módszertani

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

21

(A.M.Bach –

Menuett)

9-10. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

A darab

megtanulása.

Szakmai 5

módszertani

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

21

(A.M.Bach –

Menuett)

11-12. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 13-14. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Eddig tanultak

ismétlése,

számonkérés

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

55 (F.Carulli

– Andantino)

15-16. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

55 (F.Carulli

– Andantino)

17-18. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

80 (R.Schumann – Kis darab)

19-20. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Nagy –

Mosóczi V.:

80

(R.Schumann

– Kis darab)

21-22. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Pavlovits

Dávid –

Ujjlenyomat

ok:

1. Ég a

gyertya

23-24. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Pavlovits

Dávid –

Ujjlenyomat

ok:

1. Ég a

gyertya

25-26. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 27-28. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Gyakorló óra

Félévi vizsga 29-30. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Félévi

vizsgaanyag

koncertszerű

eljátszása

Bemeneti; szakmai;

társas kompetencia

Leo

Brouwer:

1.etüd

31-32. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Leo

Brouwer:

1.etüd

33-34. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 35-36. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Leo

Brouwer:

2.etüd

37-38. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Leo

Brouwer:

2.etüd

39-40. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 41-42. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Leo

Brouwer:

3.etüd

43-44. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

Leo

Brouwer:

3.etüd

45-46. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 47-48. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

F.Sor:

Op.60.No.2

(Andante

con moto)

49-50. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

F.Sor:

Op.60.No.2

(Andante

con moto)

51-52. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 53-54. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

F.Sor:

Op.60.No.7

(Allegro non

troppo)

55-56. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány A darab

megtanulása.

Szakmai;

módszertani

kompetencia.

F.Sor:

Op.60.No.7

(Allegro non

troppo)

57-58. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Artikuláció,

dallamívek,

dinamika

elemeinek

elsajátítása.

Szakmai,

módszertani;

személyes

kompetencia.

Gyakorló óra 59-60. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Gyakorló óra 61-62. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Eddig tanultak

ismétlése,

összegzése

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Gyakorló óra 63-64. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Eddig tanultak

ismétlése.

Szakmai;

módszertani

kompetencia

Gyakorló óra

Évvégi

vizsga

65-66. óra

Az órán elsajátított

elméleti és

gyakorlati dolgok

visszamondása,

bemutatása

Gitár, kotta,

kottaállvány

Félévi

vizsgaanyag

koncertszerű

eljátszása

Bemeneti; szakmai;

társas kompetencia

Reflexió a tanmenethez

Nagyon fontosnak tartom az első órákon az ismétlést. A nyári szünet elég hosszú ahhoz, hogy

elfelejtsük, mit is tanultunk az előző tanévben. Az ismétlő órákon átbeszéljük, mit tanultunk

tavaly, pár darabot újra átveszünk, ez egyfajta bemelegítésnek is tekinthető az új tanévre.

Szokolay Sándor: Dudanóta című művét azért tartom fontosnak, mert jól visszavezet minket a

vándorló dallamhoz. (Először fent, majd középen van a dallam, majd kísérőszólamban, és végül

visszatérés.) A Puskás gitáriskola 65. darabja egy allegretto darab, ami azért érdekes, mert a

dallam végig a középső szólamban van, felül végig e1-es üres húrt kell pengetni, a dallam

előtt/után, a basszus pedig végig átkötött „a”, e6-os húr váltogatása, ami orgonapontnak felel meg.

Ez fejlesztő, hiszen, megtanulja a növendék, hogy a dallam bárhol lehet, nem csak a felső

szólamban.

A 9-14. órán vett darab, a Nagy-Mosóczi V.-ös gitáriskolából vett 21. darab, ami egy A. M.

Bach menüett. Ez a darab bevezeti a növendéket a barokk korszakba, rávezeti barokk korszak

zenei előadás technikájára, amit később, például egy J. S. Bach Csellószvit átiratban jól tud majd

hasznosítani.

A következő tanulandó darab, egy F. Carulli darab, amit etűdnek is tekinthetünk. (Nagy-

Mosóczi V/55. darab). Teli van p-i-m-a, p-a-m-i pengetéssel, szext menetekkel,

hangnemváltásokkal.

A következő tanulandó darab előnye első sorban a fekvésváltásokban rejlik, a dallam a felső

szólamban van, a basszus szólam is teli van váltásokkal, a középső szólamot pedig kísérő

szólamként kell játszani, ami nehéz, mert szinte végig i ujjal kell pengetni, ami az egyik

legerősebb ujjunk. Ez a darab, R. Schumann: Kis Darab című műve (N. Mosóczi: V/80).

A következő tanulandó darab: Pavlovits Dávid: Ujjlenyomatok: Ég a gyertya. Ez a darab

nagyon jól van megharmonizálva, így az egyszerű dalocskának tűnő darabban, új harmóniákat

9.

tudunk megtanulni. A következő órák gyakorló órák, melynek során kiválasztjuk a

vizsgadarabokat.

Az igazság az, hogy a tanmenettel ellentétben hamarabb kiválasztom a vizsgadarabokat,

hiszen, a daraboknak érnie is kell és ahhoz, hogy mind koncertképes legyen, továbbá sok koncert

szerű előadást kell tartani, mint például közös óra, tanszaki koncert. Így párhuzamosan készülünk

a vizsgára és tanulunk új darabokat. A félévi vizsga utáni félévet kortárs darabok megtanulásával

kezdjük. Ennek az az oka, hogy A/5-ik osztályban szélesíteni kell a látókört, hiszen, ha „csak” 1-2

korszakból választunk műveket, úgy tűnhet ennyiből áll a gitárirodalom. Így Leo Brouwer 1-2-3.

etűdjét tanítom meg. Az utolsó órákon megint Fernando Sor darabokat tanulunk, mégpedig, F.

Sor Op. 60 No. 2, 7-es darabját, hogy kerek egésszel zárjuk a tanévet és szép darabokat

válogathassunk az év végi vizsgára.

10.

3.2. kompetencia: „A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,

fejlesztése”

3.1 Kassai fellépés bemutatása („Közösség fejlesztése”)

2015. December. 4.-én Kassán voltunk fellépni a gyerekekkel. 2 tanítványomat vittem,

kollégáim is hoztak zongorista, furulyás növendékeket és együtt adtunk egy közös adventi

műsort.

A fellépést egyéni készülés előzte meg. A két növendékemmel közösen adtunk elő 3

karácsonyi dalt. Ők játszották a dallamot, én pedig akkordkísérettel járultam hozzá a közös

zenéléshez. A dalokat először megtanítottam nekik külön-külön, majd november közepétől

péntek délutánonként összeültünk egy-egy közös próbára. A fellépés előtti napon volt a

főpróba, amit iskolánk aulájában tartottunk. A főpróbán elpróbáltuk a fellépés sorrendjében a

darabokat, összekötő szövegekkel, meghajlással. Aznap két főpróbánk is volt. Az elsőn még

kellett némi magyarázat, ki után ki jön, honnan megyünk be a színpadra stb.

A második főpróba már élesebb volt, tudnunk kellett a sorrendet, mindent, mivel

közönségünk is volt. Ez jó alkalom volt arra, hogy a gyerekek szokják a közönséget.

December 4-én reggel indultunk Kassára, busszal. Izgultam, megérkezik-e mindegyik

tanítványom időben, de szerencsére, időben jött mindenki, időben el is tudtunk indulni. Az út,

leszámítva 1-2 gyomorbajt, gond nélkül telt.

A kassai magyar gimnáziumba megérkezve, bemutatták nekünk a fellépés helyszínét,

a gyerekeknek még robotbemutatót is tartottak a technika teremben. Mi addig egy

konferencián ültünk, majd a konferencia közepe táján elindultunk, mi művészetis tanárok (a

konferencián az iskola vezetősége is részt vett), összegyűjteni a gyerekeket, hogy tudjunk

még egyet próbálni ott a helyszínen. A tanítványaim a főpróbán nem játszottak jól. Nem

figyeltek sem egymásra, sem rám. A próbán akadtak további nehézségek is (pl. hangosítás),

de a koncertre minden megoldódott. Ügyesen játszottak a növendékeim, figyeltek egymásra

és rám is, ami elengedhetetlen a kamarazenélésnél.

A zenének közösségformáló ereje van. De ugyanakkor számos más tényező is

közösséggé fejleszt egy csoport gyereket. Ezek a következők voltak.

A koncert fél órás késéssel kezdődött, így utána nagyon sietni kellett a fogadásra,

mivel fix időpontra vártak minket.

11.

A gyerekek hamarabb elmentek egy kísérő tanárral, mi addig bepakoltuk a gitárokat,

kottatartókat a buszba. Kicsit ideges voltam, mivel az egyik növendékem édesanyja megkért

még reggel, hogy szóljak Vencelnek, vegye be az antibiotikumot evés előtt. Így sietve

pakoltam, rohantam a fogadásra, egyenesen fel a gyerekekhez. Még épp idejében érkeztem,

hiszen növendékem még a bőséges kínálatból válogatott ezt-azt a tányérjára, így evés előtt be

tudta venni a gyógyszert. A gyerekek a felső szinten ettek, mi tanárok pedig lent.

Annyi probléma adódott, hogy mire mi ételhez jutottunk, a gyerekek már jóllaktak,

vették fel a kabátot, így evés közben fel kellett szaladnom hozzájuk, hogy próbáljanak meg

türelmesen várni, mert mi tanárok még csak most tudtunk elkezdeni enni. Szerencsére jól

viselkedtek, levették a kabátokat, elfoglalták magukat, míg mi is megebédeltünk. Játszottak,

énekeltek, öröm volt hallgatni őket.

Ebéd után várost néztünk, megnéztük a dómot is, aztán elindultunk haza. A hazaút már

gyomorbaj nélkül, békésen telt. Este fáradtan bár, de sok-sok élménnyel meggazdagodva

tértünk nyugovóra.

12.

3.2 Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése

„Elfelejtett jelentkezési lap”

2015/2016-os tanévben kezdtem meg tanári pályafutásomat, gyakornokként, Master

tanulmányaim mellett. A gyakornoki státusz óraszám maximalizálása miatt, szigorú óraszám-

keretben volt meghatározva az óraszámom.

Klasszikusgitárra többszörös túljelentkezés volt, így a jelentkezési lapok beadási határideje

alapján húztuk meg a határt a felvehető maximális létszámnál.

Elkezdődött az év, jött az órabeosztás. Nem tudott eljönni az összes gyerek, így akik nem

tudtak eljönni, azoknak a szüleit felhívtam, mikor szeretnének órára jönni a gyerekek. Ekkor

lettem figyelmes egy dologra: Fischer Edgar nem jött el órabeosztásra, de a jelentkezési lapja

nálunk volt. Fischer Frida eljött az órabeosztásra, de jelentkezési lapja nem volt. Először azt

hittem, tévedés-elírás történt. Beszéltem a főnökömmel és kiderült: elírásról szó sincs. Ők egy

testvérpár, Edgar 3 évet gitározott, Frida pedig egyet. Kiderült, hogy Frida nem adott be

jelentkezési lapot. Gondolkodtam, mit tegyek? Megkérdeztem a főnökömet, aki arról

tájékoztatott: aki nem adott be jelentkezési lapot, nem tanulhat hivatalosan gitározni,

túljelentkezés esetén, a megadott határidőn túl jelentkezési lapot nem fogadhatunk el.

Tájékoztattam a szülőt főnököm álláspontjáról. Megkérdeztem tőle, hogy Edgarnak jó lesz-e a

Fridával megbeszélt időpont. Az időpont jó volt, de a szülő nagyon el volt keseredve és a

kislány is, mert szeretett gitározni. Kérdezte, nincs-e mégis valamilyen megoldás? Annyit

mondtam, kérdőjelesen el tudom vállalni, de a részleteket illetően meg kell kérdeznem a

főnökömet, hogyan tudnánk mégis megoldani a problémát. Letettük a telefont. Másnap

megkérdeztem a főnökömtől, mitevők legyünk. A kislány szeretne gitározni, éppen belefér az

időmbe, hogy foglalkozzak vele. Tehát részemről nem lehetetlen.

A következő megoldást találtuk: hivatalosan nem tudtuk felvenni- így nem kapott

bizonyítványt, de térítési díjat sem kellett fizetnie. Heti egyszer tudtam vele foglalkozni, 30

percben. A szülőt felhívtam még aznap, elmondtam: találtunk megoldást. Időpontot

egyeztettünk, azóta tanítom a kislányt is. Nagyon örült mindenki, és azóta sem bánom, hogy

szerdánként fél órával később ért véget a munkaidőm. A kislány szorgalmas, ügyes, lelkes,

öröm volt neki órát tartani.

4. 3. kompetencia: „A pedagógia folyamat tervezése” 13.

4.1 Óravázlatok-A/1, A/2, A/5 évfolyamra, reflexiókkal ellátva

Óravázlat A/1

A pedagógus neve: Czirok Ildikó

Műveltségi terület: Művészetek

Tantárgy: Gitár

Osztály: Alapfok 1.

Az óra témája:

1.) Pengetésgyakorlatok pima ujjakkal üres húrokon,az eddig tanult hangokból felépített

skálákkalBemelegítés

2.) A „c” hang ismertetése népdalokon keresztül (Gólya, gólya gilice, Hol lakik kend, Árkot

ugrott a szúnyog)

Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a

tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő

fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: A „c” hang megtanulása, a darabokban megjelenő

ritmusok ismertetése, ujjrend megtanítása

Az óra didaktikai feladatai: „c” hang, a tanulandó népdalok alapvető stílusjegyei

Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális

tananyag, online források, szakirodalom stb.):

Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I.

idő (perc)

Tevékenység,

tanegység

Módszer,

tartalom

Kapcsolódási

pontok

Megjegyzés

szemléltetés

Reflexiók,

tapasztalatok

5

perc

Bemelegítés p,i,m,a

ujjakkal

pengetés

üres

húrokon+az

eddig tanult

hangokból

felépített

skálával

Helyes

pengetés

technika

kialakítása+az

eddig tanult

hangok

átismétlése

Tanári

bemutatás

+magyarázat

Állandó

figyelmeztetés a

helyes pengetéstechnika

elsajátítására+a

hangok

tudásának

fontosságára

2

perc

„c” hang

ismertetése

„c” hang

helyének

megmutatás

a gitáron,

helyének

lejegyzése a

növendék

kottafüzetéb

e

Az azonos

húron fogott

hangokkal való

kapcsolat („h”,

„d”)

ismertetése a

könnyebb

megértés

érdekében

Tanári

magyarázat

+bemutatás

„c” hang

helyes, 1-es

ujjal történő

lefogása

5

perc

Gólya, gólya

gilice

megtanítása

„c” hang

használata

hallásból

már ismert

népdalon

keresztül

kottakép

alapján

Nagy-

Mosóczi

Gitáriskola

I./68/a

darab

A darab

ismerősségére

felhívom a

figyelmet,

plusz a darab

teljes eljátszása

előtt a „C”

hangos ütemet

kigyakoroltato

m (5-8. ütem)

Eljátszom a

darabot,

kérem,

keresse meg

a darabon

belül a „c”

hangot

A megegyező

ütemekre

felhívom a

figyelmét,

bíztatva, ha

először

hibátlanul

eljátszotta,

akkor

másodjára is

hibátlanul el

fogja tudni

játszani

(motiválás)

5

perc

Hol lakik

kend

megtanítása

„c” hang

használata

hallásból

már ismert

népdalon

keresztül

kottakép

alapján

Nagy-

Mosóczi

Gitáriskola

I./68/b

darab

A darab

ismerősségére

felhívom a

figyelmet,

plusz a darab

teljes eljátszása

előtt a „C”

hangos ütemet kigyakoroltatom

(3-4., 5-8.

ütem)

Eljátszom a

darabot,

kérem,

keresse meg

a darabon

belül a „c”

hangot

A megegyező

ütemekre

felhívom a

figyelmét,

bíztatva, ha

először

hibátlanul

eljátszotta,

akkor

másodjára is

hibátlanul el

fogja tudni

játszani

(motiválás)

5

perc

Árkot ugrott a

szúnyog

megtanítása

„c” hang

használata

hallásból

már ismert

népdalon

keresztül

kottakép

alapján

Nagy-

Mosóczi

Gitáriskola

I./68/c

darab

A darab

ismerősségére

felhívom a

figyelmet,

plusz a darab

teljes eljátszása

előtt a „C”

hangos

ütemeket

kigyakoroltato

m (1-2, 3-4, 5-

6. ütem)

Eljátszom a

darabot,

kérem,

keresse meg

a darabon

belül a „c”

hangot

Felhívom a

figyelmet, hogy

a darabban csak

„g”, „a”, „c”

hang van, plusz

a megegyező

ütemekre (1. 3,

7. ütem).

átláthatóság

lehetővé tétele

5

perc

Összegzés Az órán

tanultak

átismételtet

ése

Eljátszatom

mindhárom

darabot,

röviden,

tömören

elmondatom a

növendékkel

órán

megbeszélteket

Kérdéseket

teszek fel

(arról ami

az aznapi

órán

elhangzott),

eljátszatom

lassú

tempóban

mindhárom

darabot

Minden jó

válasz esetén

megdicsérem,

rossz válasz

esetén újra

elmagyarázom,

türelemmel,

hogy a tanulás,

fejlődés

lehetőségét

100%-an

biztosíthassam.

3

perc

Lecke

feladása

Ismertetem

a növendékkel az otthoni

gyakorlás

tárgyát.

Tanári

magyarázat

Elmondom,

az

ellenőrzőbe

is

feljegyzem,

miket

gyakoroljon

(az órán

vett 3

darab).

Felhívom a

figyelmet a

gyakorlás

fontosságára,

jelentőségére.

Saját példával

inspirálom a

gyakorlásra,

fejlődésre.

Reflexió az óravázlathoz:

Fontosnak tartom, hogy minden órát bemelegítéssel kezdjek. A gyerek épp másik

óráról, ebédről, vagy az otthoni tanulás, számítógépezés után

jön órára, Továbbá alkalmazkodni kell a hőmérséklet különbséghez, például télen kint hideg

van, bent meleg. Ehhez úgy tudunk a legjobban alkalmazkodni, ha kicsit gitározgatunk,

bemelegítjük a kezünket.

Mivel az órán új hangot is tanulunk, fontos szóban is ismertetni, hol van, milyen

ismert hang van alatta, felette, hogy tudja mihez kötni az új ismeretet. Az új ismeretet a

legjobban úgy tudjuk elsajátítani, ha van mihez kötni, így ismert gyerekdalokat tanítok meg

először, amit már ismer, tud énekelni. Ezért esett a választásom a „Gólya, gólya gilice, „Hol

lakik kend”, „Árkot ugrott a szúnyog” című gyerekdalokra.

Az óra végi összegzés, a lecke feladása, az otthoni gyakorlás fontosságának

elmagyarázása ugyancsak nagyon fontos, hiszen a kisgyerek csak így tudja, mit miért

csináljon. A saját érdekében, a saját örömére gyakoroljon, és ne a „gitártanárnéni” kedvéért.

Óravázlat A/2 16.

A pedagógus neve: Czirok Ildikó

Műveltségi terület: Művészetek

Tantárgy: Gitár

Osztály: alapfok 2.

Az óra témája: 1.) Pengetés pima ujjakkal üres húron, majd kromatikus skálával I.

fekvésbenBemelegítés

2.) M. Carcassi C-dúr Allegretto darabjának megtanítása.

Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a

tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: A klasszika korszakának rövid ismertetése,

felütés, dallamívek megismertetése.

Az óra didaktikai feladatai: Allegretto alapvető stílusjegyei

Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális

tananyag, online források, szakirodalom stb.):

Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok III.

Idő (perc)

Tevékenység,

tanegység

Módszer,

tartalom

Kapcsolódási

pontok

Megjegyzés

szemléltetés Reflexiók,

tapasztalatok

5 perc Bemelegítés p,i,m,a

ujjakkal

pengetés

üres

húrokon,

majd

kromatikus

skálával I.

fekvésben

Helyes pengetéstechnika,

kéztartás

Tanári

bemutatás

Helyes

pengetés

technika,

helyes

kéztartás

fontosságának

kiemelése

2 perc M. Carcassi

életének,

korszakának rövid

ismertetése

klasszikus gitárirodalom

klasszikus

stílusjegyek

Tanári magyarázat

Darab

erényeinek

ismertetése

3 perc A darab

bemutatása

Szendrey-

Karper

László:

Gitárgyakor

latok és

darabok

III./9. darab

Felhívom a

figyelmet a

felütésre, a

dallamívekre, a

klasszikára

jellemző

„visszatéréses

formára”

Eljátszom a

darabot

eredeti

tempóban

A dallamívek,

felütések

megkerestetés

e a

növendékkel a

hallottak és a

kottakép

alapján

8 perc A darab

megtanítása

egybepengetéssel

Egybepenge

tés= jobb

kéz ujjrend

megtanítása

Akkordikus

játék, korábban

magtanult

harmóniák

alkalmazása az

új harmóniák

mellett

Eljátszom a

darabot

részekre

bontva,

egybepenge

téssel, majd

ugyanerre

megkérem a

növendéket

Bátorítom a

növendéket,

hogy

egybepengetés

sel nehezebb

játszani, de ha

így megtanulja

a darabot,

utána az

eredeti

verzióban

sokkal

könnyebb,

jobb és

stabilabb lesz

a játékmód.

3 perc A darabban

visszatérő,

nehezebb

pengetés technika

elsajátítását

igénylő ütemek

megtanítása üres

húron

Szendrey-

Karper

László:

Gitárgyakor

latok és

darabok

III./9. darab

(2-4. ütem)

Jobb kéz helyes

ujjrendjének

fontossága

Tanári

magyarázat

+tanári

bemutatás

Lejegyzem a

növendék

kottafüzetébe,

mit, milyen

ujjal, milyen

ritmusban

pengessen,

eljátszom,

megkérem,

játssza utánam

7 perc Darab

megtanítása

eredeti verzióban

Szendrey-

Karper

László:

Gitárgyakor

latok és

darabok

III./9. darab

Klasszika

stílusjegyei,

felütés,

dallamívek

Tanári

bemutatás

Átismételtetem a növendékkel

az egybepengetést

2 perc lecke feladása Szendrey-

Karper

László:

Gitárgyakor

latok és

darabok

III./9. darab

Órán

alkalmazott

tudásanyag

Tanári

magyarázat

Elmagyarázo

m, miként

gyakorolja

otthon az órán

vett darabot,

koncentrált,

napi szintű

gyakorlásra

ösztönzöm a

növendéket.

Reflexió az óravázlathoz:

Mint az előzőekben leírtam, minden órát bemelegítéssel indítok. A/2 évfolyam lévén,

kromatikus skálával, üres húros pengetéssel szoktam bemelegíteni. A

bemelegítés fontosságát, okát leírtam korábban (lásd óravázlat A/1 évfolyam, reflexió).

Fontosnak tartom, az adott zeneszerző korszakának ismertetését, mivel ez magában

rejti az adott kor zenei játékának követelményeit, így a növendék jobban bele tudja élni magát

az adott korszakba.

A darabot egybepengetéssel tanítom előbb. Azokat az ütemeket tanítom így, amiket

egybepengetéssel is lehet játszani, például, 2-4. ütem, 9-15. ütem. Azért tartom fontosnak,

mivel így megtanulja a növendék a jobb kéz ujjrendjét, megtanul harmóniában gondolkozni és

sokkal könnyeb lesz majd úgy játszani a darabot „ahogy a kottában van leírva”.

19.

A következő lépés üres húron átjátszani az azonos részeket, például 2-4. ütem, 9-15.

ütem. Ha ez megy, összetesszük a kettőt, a jobb és bal kéz ujjrendjét egyesítjük. Lehet

időigényesebb módszer, de tapasztalataim szerint sokkal hasznosabb és hosszú távon nagyobb

eredményeket hoz.

A tempó és dinamika hozzátétele a következő órákra marad, hiszen először az

ujjrendet, illetve a ritmust kell megtanulni, ez után jöhet a zene, a díszítés. A módszer további

előnye az alapakkordok, például: C-dúr, G7 megtanulása, amit könnyűzenében is hasznosítani

tud majd a növendékünk.

Óravázlat A/5 20.

A pedagógus neve: Czirok Ildikó

Műveltségi terület: Művészetek

Tantárgy: Gitár

Osztály: alapfok 5.

Az óra témája: 1.) pima pengetés üreshúrokon, kromatikus skálával I.

fekvésbenBemelegítés

2.) F. Sor: H-moll etűd megtanítása

Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a

tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő

fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: Klasszika stílusjegyeinek megismertetése;

hangnem váltás stílusjegyeinek megismertetése

Az óra didaktikai feladatai: Klasszika alapvető stílusjegyei

Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális

tananyag, online források, szakirodalom stb.):

Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V.

Idő

(perc)

Tevékenység,

tanegység

Módszer,

tartalom

Kapcsolódási

pontok

Megjegyzés,

szemléltetés

Reflexiók,

tapasztalatok

5 perc Bemelegítés p,i,m,a pengetés

üres húron, majd

kromatikus

skálával

Helyes

pengetéstechnika,

kéztartás

stabilizálása

Tanári

bemutatás

Állandó

figyelmeztetés

a helyes

pengetéstechnik

ára, kéztartásra

2 perc Klasszika, F.

Sor

korszakának

rövid

ismertetése

Nagy-Mosóczi:

Gitáriskola

V./70. darab

klasszikus

gitárirodalom

Tanári

magyarázat

Felhívom a

figyelmet a

klasszika,

darabon belül is

megjelenő

stílusjegyeire

3 perc F. Sor H-moll

etűd

bemutatása

Nagy-Mosóczi:

Gitáriskola

V./70. darab

korábban tanult

h-moll hangnem

ismertetőjelei

Tanári

bemutatás

Megkérem a

növendéket,

kövesse

figyelemmel a

kottát, keresse

meg a

visszatérő

részeket,

hangnem

váltásokat

8 perc F. Sor: H-

moll etűd

megtanítása

egybe

pengetéssel

Nagy Mosóczi:

Gitáriskola

V./70. darab,

illetve az együtt

játszandó

harmóniák

jelölése a

egybepengetés

fontossága-

korábban

tanultak alapján

Tanári

bemutatás

Eljátszom

egybepengetéss

el, részletekre

bontva a

darabot, és

kérem a

növendéket,

kottában játssza utánam.

10

perc

F. Sor: H-

moll etűd

megtanítása

eredeti verzió

szerint

Nagy-Mosóczi:

Gitáriskola

V./70. darab, az

ismétlődő

részekre, azonos

harmóniákra

felhívom a

figyelmet

Az órán

megtanult

egybepengetés

során

alkalmazott

harmóniák

figyelembe

vétele az eredeti

verzió

játékmódjának

átláthatósága

végett.

Tanári

bemutatás+

magyarázat

Eljátszom

részekre bontva

a darabot,

emlékeztetve a

növendéket az

egybepengetés

során

megbeszéltekre

és kérem,

játssza utánam.

2 perc Lecke

feladása

Nagy-Mosóczi:

Gitáriskola

V./70. darab,

Az órán

elsajátított

anyag

begyakorlása

Tanári

magyarázat

Elmagyarázom

a növendéknek,

mire figyeljen

az otthoni

gyakorlásnál,

hogy a fejlődést

100%-an

biztosítani

tudjam.

Reflexió az óravázlathoz:

A bemelegítést itt is fontosnak tartom. A/5 évfolyamosként üres húros pengetéssel, skálákkal

szoktam levezetni a bemelegítést. (Bemelegítés fontossága-lásd: óravázlat A/1 évfolyam,

reflexió).

Ugyancsak fontosnak tartom az adott korszak, jelen esetben a klasszika bemutatását,

bár mivel már korábban tanultunk klasszika korszakából származó műveket, így lényegében,

ismétlésről beszélünk.

23.

Az adott darabot, Fernando Sor: H-moll etűd darabját a következő módszerrel

tanítom. Egybepengetéssel eljátsszuk az adott harmóniákat. Megmutatom, felhívom a

figyelmet az azonos harmóniákra és így nézzük át a darabot. Az óra végén még „csak”

szerkezetileg vesszük át a darabot, az adott harmóniákat lejegyzem a füzetbe is, hogy átlátható

legyen.

Fontosnak tartom, hogy először egy biztos alapot építsünk, hiszen, ha rögtön „úgy

ahogy a kottában írva van” játsszuk, akkor nem lesz tisztán átlátható, hol, mi van, sőt az

azonos részek sem tűnnek fel. Az a véleményem, hogy ha a balkéz biztosan tudja mi a dolga,

akkor a jobb kéznek is könnyebb dolga lesz. Erre a darabra, összetettsége, változatos

dinamikai jelzések miatt közel tíz órát is szánok, mert nálam a minőség sokkal fontosabb a

mennyiségnél.

24.

5. 4. kompetencia: „A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek

fejlesztése a tudás felhasználásával”

5.1 ” Valamely szakmai probléma megoldásának leírása”

Tanulászavar bemutatása saját növendék példáján keresztül

2015. szeptemberében kezdtem meg tanári pályafutásomat. A gyerekekkel alapvetően

jó a kapcsolatom, de van egy olyan növendékem, akivel eleinte nehezen boldogultam.

A növendékem, Adrián, 13 éves, kamasz. Erősen szorongó, mozdulatai görcsösek,

szűkszavú, hangulatzavarai vannak. Korábban már tanult egy évet gitározni, de egy év

kimaradt, mivel túljelentkezés miatt, a 2014/2015-ös tanévben nem került be klasszikus gitár

szakra.

A megfigyelésem alapján úgy vélem: jó képességű, éles eszű, sokra vihetné.

Ugyanakkor telis-tele van gátlásokkal, szorong, nem hisz magában, mozgása görcsös,

kommunikációja hiányos, hangulatzavarai vannak. Megfigyeléseimet az osztályfőnöke is

megerősítette. Hozzám hasonlóan úgy véli, jó eszű gyerek, többre lenne képes (gyenge

tanulmányi eredménye van), az édesanyját többször kérte, vigye el pszichológushoz. Az

édesanyja azonban semmit nem tett. Olvasni nehezen olvas, figyelme szétszórt, nem kitartó,

nem hisz magában. Saját állítása szerint, gitározás, dolgozatírás közben is a darab/tanagyag

helyett az jár a fejében, hogy „Tudom, de mégsem tudom”. Ez pedig leblokkolja.

Az első órán kértem, játsszon valamit, hogy tudjam, honnan induljak el a tananyagot

illetően. De nem tudott semmit sem játszani, leblokkolt. Ez után kérdezgetni kezdtem, miket

tanult, milyen kottákból tanult. Válasz semmi, csak egy-egy vállvonogatással jelezte, nem

tudja, nem emlékszik már rá.

Mutattam neki darabokat, hogy „ezt tanultad-e már” de megint csak vállvonogatás volt

a válasz. Valahonnan el kellett indulnom, így kiválasztottam egy darabot. Egy két soros,

egyszólamú darabra esett a választásom. Bemutattam, kértem, játssza el utánam. Bátortalan

volt. Épp, hogy csak megérintette a húrokat, megpengetni nem merte a gitárt, csak nagyon

halkan. Kértem játsszon hangosabban, de azt mondta, nem tud, nem mer, alapvetően halk

25.

típus. Azon az órán nem erőltettem, nem akartam a kelleténél jobban „letámadni”. 60 percig

ezzel a két sorral foglalkoztunk.

Óra végén megkértem, keresse meg a következő órára a kottákat, amiket az előző

tanártól kapott és a gitár füzetét is. Mondta: nem fogja megtalálni, ő nem talál meg semmit

sem. Emlékei szerint nem dobta ki. Viccel ütöttem el a dolgot, mondtam, rakjon be egy jó

zenét, és addig keresgéljen, amíg meg nem találja.

A következő órára hozta a kottákat, a füzetet. Ennek örültem, sikerként könyveltem el.

A feladott darabokat sajnos nem tudta eljátszani. Türelmes voltam, újra átvettük, újra

feladtam otthoni gyakorlásra. (Megint 60 perc ezzel a két sorral ment el.) Láttam, tudtam,

hogy gyakorolt, csak nem bízott abban, hogy el is tudja játszani. Ekkor már biztos voltam

abban, a gyerek erősen szorong, valamilyen probléma erősen gátolja őt a jó teljesítményben.

Különösen elszomorított, mivel jó adottságai vannak a gitárhoz. A gátlások miatt nem tudott

előjönni mind, csak ami látható, például helyes kéztartás, helyes technika.

Tudtam, minden gyerek más és más, de ő egészen más. Így hát bátorítani kezdtem,

mondtam, a gitárteremben nem létezik az a mondás, hogy „Nem tudom” „Nekem ez nem

sikerül”. Folyamatos lelkesítéssel elértem, hogy most már elsőre is el tudja játszani hiba

nélkül a feladott darabot, darabokat. A félévi gitárvizsgáján sajnos annyira leblokkolt, hogy

nem tudott mit játszani. Az első darabot még szépen eljátszotta, a második darabnál egy

hangot mellé fogott, ez kizökkentette és ezután semmit nem tudott eljátszani. Nem erőltettem

tovább, egy „köszönjük szépen” -nel, mentesítettem a további megerőltetések alól. A vizsgát

követő óráján megdicsértem az első darab játékát, és megkérdeztem, mi történt ez után, miért

blokkolt le. Elmondása szerint, a következő ok miatt: egy hangot mellé fogott, lelkiismeret

furdalása lett és azt sem tudta, mit kéne játszani, hirtelen elfelejtett mindent. Ekkor azt

mondtam neki, hogy emiatt ne legyen lelkiismeret furdalása, hibázni nem vétek, tovább kell

lendülni a hibákon, minta nem is létezett volna az a hiba. Számomra fontos a humor, így

elmeséltem neki életem egyik, utólag visszatekintve, legviccesebb, legfurcsább tévesztéses-

vizsgáját. Ezen jót nevetett ő is, én is. Mondtam, időnként tudnunk kell nevetni saját

magunkon.

Szerencsére nem adta fel, azóta is gitározik A hangerőt sikerült picit megemelni, itt is

a humort vetettem be: „Játssz hangosabban. A takarító néni hallja maximum rajtam kívül, ő

meg zeneileg süket. A gitárhúr bírja a strapát és az én fülemet sem kell kímélni, 120 decibelig

simán bírom!” Ezen jót nevetett, majd hangosabban kezdett játszani, egészen 4 ütemig bírta

is, majd folyamatosan mondtam „hangosabban, hangosabban” ha elhalkult.

26.

Tudom-e kezelni a problémát? Úgy érzem a jéghegy csúcsát talán igen. Gitárból

szépen fejlődik, már kottát is jobban olvas, hamarabb megérti, amit mondok és picivel bátrabb

is. Nekem viszont könnyű dolgom van. Egyszerre egy gyereket tanítok, így tudom úgy

alakítani az óra menetét (sőt kell is), hogy az a gyerek személyiségéhez, habitusához, előzetes

tudásához, pillanatnyi állapotához alkalmazkodjon.

Ahhoz viszont, hogy a helyzet minden téren javuljon, a többi tanárnak is

alkalmazkodnia kellene, ami csoportos oktatás keretén belül, szinte lehetetlen. Az

osztályfőnökkel egyet értek. Szerintem is jót tenne egy pszichológus segítsége, így lehetne

maximálisan javítani a gyermek életminőségén és teljesítményén.

Mit tanácsolok a kollégáimnak? Először is sok-sok türelmet. Őszintén szólva, Adrián

órája után nagyon elfáradok. Sok energiát adok át neki, mert nem hagyom magára.

Másodszor, minden tanár készüljön fel arra, hogy minden óra más és más lesz. Ha el is indul a

fejlődés, elkerülhetetlen az esetleges visszaesés, példának okáért figyelmetlenség, fáradtság

miatt. Harmadszor: önbizalmat. Ahhoz, hogy segíteni, bátorítani tudjunk, hinnünk kell

magunkban. Végül, de nem utolsósorban: rengeteg empátiát. Empátia nélkül, mi is

belekerülünk a „skatulyázók” körébe. Skatulyázni, lemondani a tanulászavaros gyerek

minőségi fejlesztéséről, szerintem nagy butaság. Ugyanakkor a legkönnyebb út. Olyan, mint

egy vállvonogatás, amivel azt érjük el: a gyerek még inkább tanulászavaros lesz és ezzel a kör

bezárul.

Úgy gondolom, zenetanárként rengeteg lap van a kezünkben. A zene önmagában jó

hatással van az emberi lélekre, a zenetanulás fejleszt bizonyos agytevékenységeket mint

például a jobb-bal agyfélteke kommunikációja, finom-mozgásos koordináció. A tanítás

hatalmas felelősség, de egyben ugyanekkora áldás is!

27.

5.2 „Egy hangszeres iskola ismertetése, bemutatása, kritikai elemzése”

Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok III. kötet rövid,

kritikai elemzése, értékelése

Azért esett erre a kötetre a választásom, mivel az első felét nagyon hasznosnak,

logikailag nagyon jól felépítettnek tartom. Nem csak én, de a gyerekek is szeretnek ebből a

kötetből tanulni.

A kötetben található darabok folyamatosan, lépésről lépésre nehezednek, ami nagyon

helyes. Az elemzés során a hangsúlyt a „hogyan tanítom” -ra helyezem, mivel egy potfólióban

a hangsúly inkább a tanári tevékenységen, mintsem a műelemzésen van. Így a darabokat nem

hangról hangra, hanem a tanítás lépéseiként elemzem, értékelem.

Az 1. darab egy M. Carcassi darab. Ezt először egybepengetéssel tanítom, így a

következőket kell pengetni, egybe: egc, dgh, fgd, egc, dge, fgd, dgh, c oktáv. Második rész: e

g oktáv, fgd,dgh,egc, „a” oktáv, c, fad, g oktáv h, cgc. Ez így elég bonyolultnak,

átláthatatlannak hangzik, viszont, az ismétlések így is szembetűnők. A legnehezebb rész az

utolsó előtti ütemben található, mivel az 1-es ujj az e6-os húron van, a 2-es a g húron, a 4-es a

h húron. Ezt többször is kigyakoroltatom a növendékkel. Ha már megy, akkor következik

üres húrokkal a pengetés begyakorlása, és csak ez után játszatom a darabot úgy, ahogy a

kottában van írva.

Fontosnak tartom, hogy ha lehet, külön-külön tanítsuk meg a bal és jobb kéznek az

ujjrendet, pengetést. Így biztosabb tudásra tehetünk szert, így csak egy kézre kell

koncentrálnunk. A darab további előnye, hogy csak az alsó és felső szólam változik, a

középső szólam végig g húron játszandó.

A következő darabnál, ami egy J. Küffner darab, is ezeket a lépéseket követem,

először egybepengetéssel tanítom meg a darabot-kivétel a 9. ütem, hiszen ott a d h hang is h

húron játszandó, tehát nem lehet megoldani az egybepengetést. Az üres húros pengetést itt

csak órán gyakoroltatom, hiszen nagy a hibázási lehetőség és el szeretném kerülni a rosszul

begyakorlást.

A 3. darab már más felépítésű. Itt egy egész, a 10,14,15 ütemben fél ütemen át

tartandó basszus szólam, felette mozgó dallam található. Ezt a darabot úgy tanítom, hogy

külön megtanítom a basszus szólamot, a dallamot, ez után rakom össze a kettőt. Fontos, hogy

minden hang a helyén legyen, a dallam szépen kirajzolódjon, de a basszus se legyen darabos.

28.

A 4. darab, ami szintén J. Küffner darab, végig egybepengetéses, így itt üres húros

pengetéssel kezdek, majd rögtön következik az „úgy, ahogy a kottában írva van” játékmód.

A következő, M.Carcassi darabot úgy tanítom, hogy a felütéseket külön veszem, az

utána lévő harmóniákat pedig egybepengetéssel játszatom. Itt újdonság a d basszus feletti c-

fisz (kvint hiányos D7), majd a 13. ütemben „a” basszus feletti g-cisz harmónia (kvint hiányos

A7), továbbá az egybepengetés utáni d basszus és a felütés. A darab többi ütemében az eddig

tanult darabok harmóniái és pengetés formái lelhetők fel.

A 6. darab a 3. darabban tanultakra alapoz, annyival nehezebb, hogy a basszus

dallamosabb, gyorsabbak a váltások és felütéssel indulnak az ütemek, főleg az első és

negyedik ütem. Ezt is a 3. darab tanítása szerint tanítom, külön szedem a két szólamot, és ha

külön-külön megy, akkor teszem össze a kettőt.

A 7. darab egy N. Coste darab, ami technikailag az első darabra hasonlít. Annyival

nehezebb, hogy a dallamban megjelenik az egybepengetés, a szextmenet, a kromatikus skála,

a pimi, pm-pi,piap, pimp, pami pengetés technika. További újítás a DfiszA (kvintes D-dúr)

harmónia, a többi harmónia már megjelent korábban.

A 8. darab egy F. Sor darab, aminek legnagyobb újítása a pengetés. Éppen ezért

először ezt tanítom, lejegyezve a kottafüzetbe a jobb kéz ujjrendjét, vagyis a pengetést. Ezzel

az új pengetéssel indul, a harmadik sort kivéve minden sor első négy üteme. További újítás a

basszusban megjelenő átkötött hang, újabb harmóniaként, vagyis másként felépítve jelenik

meg a D7 akkord. (Korábban, az 5. darabban kvint hiányosan jelent meg.) Mivel klasszika

korszakában íródott mű, tele van ismétlődésekkel, például a sorok első két üteme ugyanaz,

mint a második két üteme, illetve az első két sor, az utolsó két ütemet kivéve, majdnem

ugyanaz, mint az utolsó két sor. Erre felhívom a növendék figyelmét, hiszen, így könnyebben

elhiszi, meg tudja tanulni a darabot és sikerélményre is hamarabb tesz szert.

A 9. darab, ami egy M. Carcassi darab, a 8. és az 1. darab keverékének is tekinthető.

Az első 2 sor pengetése hasonló a 8. darab pengetéséhez, az ismétlőjel utáni rész pedig

nagyon hasonlít az 1. darab bal kéz ujjrendjéhez. Az eltérés a súlyrenden, a felütésen,

valamint az újdonságként megjelenő pim arpeggio technikán van. Mivel ez is klasszika

korszakában íródott darab, így ebben is megjelenik a visszatérés a darab végén.

A 10. darab, ami egy F. Carulli darab, teli van újdonságokkal, de ezeknek nagyszerű

alapot adtak az eddigi darabok. A pengetés nagy része pima, de itt is megjelenik, a 7.

darabban tanult szextmenet, csak éppen d hangról indítva. Nagy újdonság a Da. Capo al Fine

29.

forma, valamint az E-dúr harmónia, a második részben disz vezető hanggal és E

orgonaponttal kiegészítve. Ezt a darabot is úgy szoktam tanítani, hogy először

egybepengetéssel a jobb kéz ujjrendet, részenként lebontással, majd a balkéz ujjrendjét,

szintén részekre bontással, hiszen a darab egyik legfontosabb tulajdonsága a 2 soros részekre

bontás.

A 11. darab, egy M. Carcassi darab, a 9. darabra alapoz, felütéssel indul, és a pengetési

ujjrendben is van hasonlóság. Annyival bonyolultabb, hogy pár ütemben gyorsabbak a

váltások (lásd 3.,7.,11.,14. ütem.) Harmóniai újdonság a kvintes G7 (a 9. darabban

kvinthiányos volt). Ezt a darabot a jobb kéz ujjrendjével szoktam kezdeni, pár ütemet

átnézünk, hiszen a struktúra nem ugyanaz mindenhol, különböző ujjrendű részek váltakoznak.

A gyors váltású ütemeket (3.,7.,11.,14. ütem) először egybepengetéssel tanítom, majd

ritmusváltozatokkal (nyújtott, éles ritmus) és ez után következik az eredeti változat. Fontos,

hogy a nehéz részeket, ezzel a trükkel nehezebbé tegyük. Így az eredeti ritmusban írt változat

sokkal könnyebben fog menni és elkerülhetjük a darabos, nehézkes játékmódot. Ez egy olyan

trükk, ami mind darabtanulásban mind darabtanításban bevált eddig.

A 12-es darab, ami egy F. Sor darab, az eddigi darabok közül a legtrükkösebb.

Ránézésre a növendék azt gondolja, „ez könnyű, csak egy szólamban kell játszani”. Igen, de

pont ezért nehéz. Hiszen, bár egy szólamú, külön kell választani a kíséretet, a dallamtól. „Na

de hol a dallam?!” Itt is, ott is. Az első 3 ütem egyszólamú, gyakorlatilag végig dallam. A

következő részben lényegében a felütések a dallamok (hc,ah, ga) és a basszus menet d-fisz-g.

A következő részben ugyanez a struktúra figyelhető meg, majd az ismétlőjel után, egy virtuóz

rész következik, ahol a dallam a 3-4, 7-8. ütemben kristályosodik ki. Ez után következik a

legösszetettebb rész: 33-36 ütemig a dallam a basszus szólamban van. Itt külön fel kell hívni a

figyelmet a disz hangra, a gyerekek hajlamosak d-t játszani, főleg a második disz-nél (ütemen

belül van, így a második disz előtt nincs kereszt). A darab újdonsága a vándorló dallamon

kívül a kromatikus basszus, ami most nem egy skála része, hanem rávezet a záró hangra.

Összességében ez egy határozottságot, markáns vonásokat sugárzó darab és általában az ilyen

tulajdonságokkal rendelkező növendékek szeretik és tudják jól eljátszani ezt a darabot.

A 13-as darab F. Sor darab, ami két, illetve háromszólamú. A 7-8, illetve a 23-24 ütem

háromszólamú. Ezeknél az ütemeknél, amik megegyeznek, ügyelni kell, hogy a negyedekben

lüktető g hangot csak kísérő jelleggel játsszuk, mivel alatta-felette tartott hang van és a g

szerepe csupán annyi, hogy átvezet az A variáns részhez. Ezt a darabot is úgy szoktam

30.

tanítani, hogy külön-külön megtanítom a basszus és felső szólamot, külön átnézzük a g

hangos részt és ha ezek mennek, összerakom a két szólamot.

A 14-es darab, egy szintén F. Sor darab, egy harmóniában gondolkozó, homofón

darabnak tekinthetünk. Ezt is egybepengetéssel tanítom, elmagyarázva a megjelenő

harmóniák nevét.

A 15-ös darab egy D. Aguado variációs etűd. Az első két sor bemutatja a fő témát, a

második 3 sor pedig kibontja a fő témát, váltóhangokkal, kvint, terchangokkal kiegészítve,

félértékű tartott basszus hang feletti nyolcad értékekben. Ennek a darabnak az az egyik

nehézsége, hogy az első két sor negyedeit hajlamos a növendék gyorsan játszani, mivel

„könnyű” a variációs részben pedig nem tartja a tempót. (A variációs rész nyolcadokból áll

főként.) Így fel kell hívni a figyelmét arra, hogy játék előtt indítsa el magában a nyolcados

részt és olyan tempóban indítsa a darabot, amiben a negyedes és nyolcados részt is el tudja

játszani. A tempó állandóságának megtanítására itt elő szoktam venni a metronómot, ami

először zavaró tényezőként szolgál, de később sokat segít.

A 16-os darab egy M. Guliani darab, ami szintén variációs darabnak fogható fel. A fő

téma itt is, úgy, mint az előző darabban, két részből áll. Annyival nehezebb az előző darabnál,

hogy a harmóniák bonyolultabbak, fekvésváltás is megjelenik. A variációs rész nem csak

váltóhangokkal, terc, kvinthangokkal variálja a fő témát nyolcadokban, hanem kísérő

szólamként megjelenik a nyolcadokban zakatoló g hang, a basszus 1-3-ra jön, amit külön ki

kell emelni, illetve skálamenet is található a hátulról ötödik ütemben.

A 17-es darab, szintén egy M. Aguado darab, érdekessége a szinte ütemenkénti

vándorló dallam. Ezt úgy szoktam tanítani, hogy külön színnel bekarikázom a dallamot és azt

játszatom el először, majd külön a kísérő szólamot, hogy elkerüljem az itt is-ott is megszólaló

maszlagot. A dallam megtanítását olyannyira komolyan veszem, hogy szinte kívülről

megtaníttatom, hiszen tudom, az ilyen jellegű darabokat a legnehezebb eljátszani és ha

tisztázom, hol van a dallam, ha kialakul a dallam képe, nem fog elveszni a növendék a

rengetegben.

A következő darab, egy F. Sor darab, aminek a sajátossága, a klasszika korszaknak

megfelelően, bizonyos szakaszok ismétlődése. Ezt a darabot is úgy tanítom, hogy külön,

külön megtanuljuk az alsó és felső szólamot, felhívva a figyelmet az alsó szólam

súlyviszonyaira. Ha ez megy, a következő órán összerakjuk a szólamokat és eljátsszuk úgy,

ahogy a kottában van írva.

31.

A 19-es darab egy A. Diabelli darab. Az alsó szólam üres tartott hangos, a felső

szólamban viszont skála-szerű futamok vannak, így ezt külön kigyakoroltatom és akkor

teszem hozzá az alsó szólamot, ha a futamok már gördülékenyen mennek.

A következő darabban a jobb kéznek van nehezebb dolga. A balkéz ujjrendje, tehát a

harmóniák, ismerősnek tűnhetnek, mindegyik harmónia előfordult már az ezt megelőző

darabokban. A bal kéz ujjrendjében viszont sok újdonság van, például p-i-m-i-a-i-m-i,p-i-a-i,

p-i-m-i ujjrend, ezért ezeket a részeket üres húros pengetéssel is átveszem az órán, hogy

begyakoroljuk. Ez után tesszük rá a kottában írt hangokat.

A következő, 21-es darab, ami egy F. Carulli darab, nagyon logikusan felépített. Egy

ütem skálamenet után akkord felbontás következik. Egyszerűsítve: az első ütem F-dúr

skálamenetét F-dúr akkordfelbontás követi, majd a következő ütemben az F-dúr váltóhangjai

jelennek meg, a 4.ütemben pedig újra F-dúr felbontás, és így tovább. A darabban 4-4 ütem

tartozik egybe. Ezt kis jelekkel jelzik is a kottában. Azok a növendékek tanulják meg

hamarabb ezt a darabot, akiknek erősebb a logikai gondolkodásuk, hiszen az

akkordfelbontások miatt a dallam nehezen kivehető, egy gyerek számára nehezebb „fülből

játszani”.

A következő darab, amit tanítani szoktam, a 33.-as darab, vagyis Szokolay: Dudanóta.

A 22-32-es darabokat, látszólag kihagyom, mivel az egybepengetéses népdal

feldolgozásokat, a Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I-ben már tanulták nálam. Illetve didaktikailag

nem értem, hogy az 1-21-es darabig, logikusan felépített gitáriskolában miért van ilyen nagy

váltás, ráadásul, véleményem szerint visszafelé. Így ezeket a darabokat, angolosan kihagyom,

remélve nem okozok ezzel károkat.

A Szokolay: Dudanóta című művét azért szeretem, mert a dallam először fent van,

majd a középső szólamban, a basszus és a dallam között mindig van egy harmadik szólam,

ami kísér. Valamint a darabon belül is van fő rész (fő téma), melléktéma így ezek között is

különbséget kell tenni a mű interpretálásakor.

Ezt a darabot úgy tanítom, hogy először a dallamot tanuljuk meg, majd hozzá tesszük

a kísérő szólamot, és végül a basszust, így tudni fogja a növendék, hol van a dallam, és melyik

szólam a kísérő szólam.

32.

6. 5. kompetencia: „Az egész életen át tartó tanulást megalapozó

kompetenciák fejlesztése”

6.1 Motivációs kérdőív felvétele és elemzése

Kérdőívemet egy A/6-os, 15 éves növendékemmel vettem fel. A zenei kérdéseken túl

kitértünk arra is, hogy a zene, a zenélés milyen hatással van ránk. Hogyan tud segíteni, ha

éppen szomorúak vagyunk, ha terhesnek érezzük a mindennapokat. Kérdőívem 15 kérdésből

épül fel, a kérdéseket vázlatosan jelenítem meg, alatta található a válasz, bővebben kifejtve.

1. Mi az első élményed a zenével kapcsolatban?

Növendékemnél már gyerekkorban megmutatkozott a zene iránti érdeklődés, saját elmondása

szerint, énekelt, táncolt, ha zenét hallott.

2. Milyen zenén nőttél fel?

Unokatestvérei rockzenét hallgattak-innen ered a gitár iránti érdeklődés, szülei 70-90’es

évekbeli zenét hallgattak és így általuk, közvetve ő is ilyen zenét hallgatott.

3. Mikor kezdtél zenét tanulni? Saját, vagy szülői hatásra?

7 évesen, saját érdeklődés, döntés alapján, amit szülei is támogattak. Szerencsére a

lakóhelyén, az iskolájában működött zeneoktatás, így nem jelentett plusz terhet a zeneiskolába

járás a szülőknek sem. Először zongorázni kezdett, majd 3 év után váltott gitárra.

4. Miért váltottál zongoráról gitárra?

Zongorából 3 év alatt 4 tanára volt, a gyakori tanárváltás megviselte, illetve nem érezte

magához, személyiségéhez közelállónak a zongorát.

5. Gitárból milyen volt az első, és egyben legmeghatározóbb éved?

Nagyon szerette az első tanárát, aki motiválta őt és az év végi vizsgán trióban is játszott vele,

plusz az egyik tanszaktársával, amit nagyon élvezett. Sikerélményként élte meg az első

évet.

6. 5 év alatt 3 gitártanárod volt. Hogyan élted ezt meg? Mik a tapasztalataid a

tanáraidról? Melyikük mit fejlesztett?

Az első tanárát, aki egy évig tanította csak, nagyon szerette, motiváltnak érezte magát. A

következő tanárával is jól kijött, de nem érezte magát motiváltnak, kishíján abba hagyta a

gitározást, a tanára könyörgött neki, hogy ne tegye. A harmadik tanáránál újra érezte a

motiváltságot, egy év alatt közel két évet fejlődött, ez hatalmas sikerélményt, örömöt adott.

7. Mennyit gyakorolsz naponta? A gyakorlásra jó szívvel gondolsz?

Szabadidejében, délutánonként, többször 20 perces intervallumokat. Szeret gyakorolni,

örömmel tölti el a gyakorlás, feltölti.

8. Érzed a lélek és a mentális képességek összeköttetését gitározás közben?

Amikor már ahhoz a folyamathoz jut, hogy megy a darab folyamatosan, akkor jó érzés, akkor

már tud bele érzéseket vinni, muzikalitást, ami nála belülről jön.

9. Mi jellemző a mostani viszonyodra a gitárral? (Kamasz kor, iskolaváltás okozta

nehézségek kihatnak e a gitárra?)

A hétköznapok okozta nehézségek okozta stressz miatt csökken a lelkesedés, de ezt jól tudja

kezelni.

10. Hiszel magadban az előző tanév hihetetlen, gyors fejlődésének köszönhetően?

(magabiztosabbá tett?)

Igyekszik erős embernek tűnni, bírni a gyűrődést, sokat segít neki a tanára bíztatása,

lelkesítése, ami motivációt és erőt ad. Ennek köszönhetően jobban hisz magában.

11. Komolyzenén kívül más stílust is próbálgatsz gitáron játszani?

Igen, könnyűzenét, például Szabó Balázs Bandája, Kispál és a Borz kedvenc számait,

rockzenét, például Metallica egyes számait.

12. Milyen zenét hallgatsz? Zenehallgatás közben külön figyelmet fordítasz a gitárra?

Szabó Balázs Bandáját, Metallicát, Kispál és a Borzt, Led zeppelint, Nirvanat hallgat a

legtöbbször. Főként a gitárközpontúságuk miatt.

13. Zeneiskolai tanulmányaid után szeretnél még gitározni?

34.

Igen, úgy véli sokat ad egy átlagembernek az, ha zenél. Baráti összejövetelnél,

szalonnasütésnél emeli a hangulatot, ha van valaki, aki tud gitározni, kísérni az énekeket. Ez

neki nagyon fontos.

14. A zenetanulás segíti a mindennapi életedet?

Igen, úgy véli, hasznos időtöltés a gyakorlás, gitározás. Mindemellett enyhíti a rosszkedvet,

sikerélményt is ad.

15. Ha gyermekeid lesznek, szeretnéd, hogy tanuljanak zenét?

Igen, szeretné. Fontosnak tartja, hogy megtapasztalják a zene nyújtotta örömöket.

35.

7. 6. kompetencia: „A tanulási folyamat szervezése és irányítása”

7.1 A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása

Tanulásszervezés. Érdekes szó, mindenkinek mást és mást jelent. Van, akinek rögtön a

tanterv, tanmenet, nekünk inkább a helyes hangszer-, kéztartás, a hangok, alapvető ritmusok,

korszakok megtanítása jut eszünkbe a szó hallatán.

Az előbbi első sorban csoportos oktatásnál jelentős. Vegyük például a

matematikatanítást. Ez csak csoportosan képzelhető el, a közoktatás részeként, általános és

középiskolában. A matematika tanároknak meg kell felelni a külső követelményeknek, mint

például sikeres felvételi, kompetenciamérés, érettségi követelményeknek. Ez csoportos

oktatásban könnyebben kivitelezhető, hiszen minden osztályban vannak jó matekosok, rossz

matekosok, valamint akik a középmezőnybe tartoznak. Akkor jó a tanítás, ha a rossz

matekosok vannak a legkevesebben, vannak jó matekosok, akiket lehet versenyre vinni és

viszonylag széles táború a középmezőny.

A zenetanítás, nagyon más. Nekünk is van tantervünk, egyre több helyen

megkövetelik a zenetanároktól a saját tanmenet megírását, de nem elhanyagolható a tény:

mivel egyéni oktatásról van szó, maximum 4 órát tudunk előre tervezni. Az egyéni tanítás

sikere két emberen múlik. A zenetanáron és a növendékén. A zenetanárnak meg kell tanítania

a helyes kéz, hangszertartást, a hangokat, a ritmust, haladóknál a dinamikát, lehetőleg, úgy,

hogy a növendék szeretettel üljön le gyakorolni. A növendék feladata: gyakorolni, gyakorolni,

gyakorolni! Különbséget tennék a kezdők és haladók tanulásszervezésében.

A kezdők tanítása három elemen alapszik. Helyes kéz és hangszertartás, hangok

megtanulása, alapvető ritmusok megtanítása. Ez kevésnek hangozhat, de bizony, ez nem

kevés, hiszen minden új, szokatlan a növendék számára. Olyan ez, mint a Mont Blanc

megmászása. Előtte sok kisebb hegyet kell megmásznunk, és ha ez biztonsággal, sérülés

nélkül megy, akkor nekiindulhatunk a Mont Blancnak, de ez csak keveseknek sikerül, mint

ahogy hangszer művész is kevesekből lesz. (Lehet, hogy az arány nem egyezik, nem

végeztem számszerű kutatásokat.)

A kezdők tanulásszervezésénél, jó szolgálatot tehetnek a különböző gitáriskolák, ezek közül a

Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I-et, és a Vass Valéria által összeállított, előképzősöknek szánt

gitáriskolát szeretem a legjobban. Mindenre időt hagynak, és ha a gyerek gyakorol, szépen tud

majd fejlődni.

36.

A kezdők és haladók között vannak a középhaladók. Őket a Szendrey-Karper László:

Gitárgyakorlatok és darabok III.-as kötetéből tanítom. Már tudják a hangokat, az alapvető

ritmusokat, viszont nem tudnak, a szó legnemesebb értelmében véve, zenélni. Vagyis náluk az

alapvető megtanítandó és kialakítandó kompetencia, a dinamika, a vibrátó, a tempó, a

dallamvándorlás érzékeltetése, az akkordikus játék.

A hangok lejátszása még nem jelent zenét. Ezt megtanítani nem lehet sablonosan.

Vannak olyan növendékek, akiknek a képzelő erejét kell felerősíteni, vannak, akiknek

gyakorlati, „hangos-halk” magyarázatok kellenek, de a legjobb magyarázat a helyes tanári

bemutatás. Az is fontos, hogy ha kell, énekeljük megfelelő dinamikával a darabot, miközben

játssza, hogy rávezessük a helyes játékmódra. Azt hiszem ez az a pont, ahol fontos tényező a

tehetség, a gazdag képzelőerő. Azonban fontos hangsúlyozni, tehetségtelen gyerek nincsen,

csak lusta. Van, aki hamar ráérez a zenei interpretálásra, van, aki kevésbé, de a tehetséges,

tehetségtelen jelzőket nem erőltetném. Nem feladatunk minden növendékünkből

hangszerművészt varázsolni.

Most a haladók tanulásszervezésére térek át. Haladónak azokat tekintem, akik

alapvizsgára készülnek, illetve továbbképzősök. Őket más metodika szerint kell tanítani.

Nekik már nincs olyan gitáriskola, amiben szépen sorra vesszük a darabokat, 1-es után a 2-est

és így tovább, legalábbis szerintem. A hangsúly az előadás darabokon van, etűdöket is fontos

venni, célzottan olyat, ami fejleszti a hiányosságokat. Egy-egy etűd nagyszerűen előkészít

egy-egy előadás darabot. Az előadás daraboknál olyat kell választanunk, amit technikailag

meg tudnak valósítani, de emellett nagyon fontos, hogy szeressék játszani az adott darabot.

Fellépéseken főleg előadás darabokat játszanak és könnyebb megvalósítani a szép játékmódot

olyan darabokkal, amik tetszenek.

A haladók esetében a technikai állapoton, fejlesztésen túl, a teherbírásukat, személyiségüket,

zeneierőségüket (muzikális, vagy virtuóz típus, esetleg a kettő együtt) is figyelembe kell

vennünk.

Összegezve, az egyéni tanulásszervezés, összetett, komplex feladat. Az óra menetét

sokszor a pillanat határozza meg, főleg akkor, ha a gyerek nem gyakorolt, fáradt, rossz a

közérzete. Ilyen esetben alul teljesítés figyelhető meg.

Fontos a motiváció-elmarasztalás egyensúlya, a következetesség. Piros csillagokkal,

ösztönzéssel, dicsérettel motiválok, ha valaki nem gyakorolt, akkor szomorúfejet adok, ami

fekete pontnak felel meg.

37.

Ezen túl fontos a gyermek korához, személyiségéhez való alkalmazkodás, módszer és

kommunikáció terén. Értelem szerű, hogy egy csendes, visszahúzódó gyerekkel nem

beszélünk vehemensen. De, egy túlmozgó, eleven gyerekkel, igenis többnek kell lenni, mert

kinevet minket, ha halkan akarjuk megkérni, maradjon csendben, ne hadonásszon a gitárral.

Véleményem szerint, a zenén túl ezek az egyéni utak teszik széppé, izgalmassá a mindennapi

munkánkat!

38.

8. 7. kompetencia: „ A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek

alkalmazása”

8.1 Értékelés a művészeti iskolák zeneművészeti ágában, a jelölt saját

véleménye szerint

Tanári értékelés

Zeneiskolában tanítok klasszikusgitárt, az értékelésnél több szempontot is fegyelembe kell

venni. Ezek a következők:

1. A zeneiskolai tanulmányokra-noha járnak kötelezettségekkel, mint például a

mindennapos gyakorlás, szolfézsórára járás, félévenkénti, koncert-jellegű

meghallgatás teljesítése-nem terjed ki a tankötelezettség.

2. Nem ingyenes képzés, részben támogatja csak az állam. A tandíj összege függ a

zeneiskolai tanulmányi átlagtól, így egyetlen tanár célja sem lehet, hogy a szülő többet

fizessen.

3. A zenetanulás képességfejlesztés. Képességeket adottságokból fejlesztünk. Jó

adottságú gyerekeknél- természetesen következetes, szabályszerű pedagógiai

munkával-maximális szintre fejleszthetjük a képességeket. De kerülnünk kell a „rossz

képességű” jelzőt. Nem lehet az az elsődleges célunk, hogy mindenkiből

hangszerművészt faragjunk! Sőt, tilos éreztetni akár egyetlenegy gyerekkel is, hogy

rossz képességű. A lényeg: a zene szeretete, a hangszer szeretete. (Esetemben a gitár

szeretete).

4. Egyetlen gyereknél sincs az, hogy minden órája jól sikerül. Egy rosszabb

teljesítményhez épp elegendő, ha nem aludt eleget, lelki gondjai vannak, rossz jegyet

kapott az iskolában. A zenetanulás erősen érzelem központú és maximális

odafigyeléssel részünkről, pár másodperc alatt kiderül, a gyakorlás hiánya vagy a rossz

közérzet az oka az esetleges alul teljesítésnek. A gyereknek meg sem kell szólalnia, a

hangszertartásból is látható, ha valami gond van. (pl. görcsösebb tartás).

39.

Mindezeket összevetve az értékelésem egyszerű. Aki készült órára az csillagot kap (nálam

„csillaggyűjtési akció” van, az első 3 helyezett év végén jutalom kottát kap), aki nem az nem.

Minden eljátszás után/közben füzök hozzá dicséretet, vagy éppen építő jellegű kritikát.

Hónap végén kell osztályzatot adnunk. Külön kell egyet a gitárra és egyet a szorgalomra.

A gitár mindenkinek 5-ös, vagy 4-es, a szorgalom 5-ös annak, aki gyakorol 4-es annak, aki

nem. Muszáj megjegyeznem, hogy nálunk a 4-es (tanári szemszögből) már rossz jegynek

számít. Így az 5 skálás értékelés rendszer nálunk csupán 2 skálás. Ezzel semmi probléma

nincs, a gyerekeknek, az ő saját szemszögükből, a 4-es jegy is jónak számít. Így a 4-es

osztályzattal sem vesszük el a kedvüket a zenetanulástól. Ennél rosszabb jegyet nem célszerű

adni, elvenné az örömöt, a lelkesedést.

40.

9. 8. kompetencia: „Szakmai együttműködés és kommunikáció”

9.1 Gyermekekkel és szülőkkel való kapcsolat bemutatása

Zenetanárként kisgyerektől kezdve a tizenéves korú kamaszig széles skálájú életkorú

növendékeket tanítok. A tanítványaim nagy része 9-10 éves kisgyermek.

Mivel egyéni oktatásról van szó, fontosnak tartom a szülőkkel való egyéni

kapcsolattartást. Év eleji órabeosztásnál a szülőkkel személyesen egyeztetek, hogy minden

növendékemnek a neki legmegfelelőbb időpontban tarthassam az órát. Továbbá rendszeresen

értesítem a szülőt a gyermeke haladásáról. Arról is, ha szépen fejlődik, mindig felkészülve jön

órára és arról is, ha nem gyakorol és emiatt nincs sikerélménye, nem tudok haladni az

anyaggal. Az utóbbi esetben a szülő együttműködését kérem, vegye rá gyermekét a

gyakorlásra, hiszen sikerélmény csakis gyakorlás útján érhető el.

Az óracserékről, betegség miatt elmaradó órákról mindig értesítem az érintett szülőket

és szerencsére a többségük értesít, ha gyermekük nem tud részt venni az órán. A félévi,

évvégi vizsgák előtt mindig tartok tanszaki bemutatót, amire a szülőket is meghívom, így ők

is részesei lehetnek gyermekük sikerének. Továbbá, a túl sok hiányzásról, ami már közelíti de

még nem éri el a maximumot, is értesítem a szülőket. Az intézmény általában túl későn, a

maximum érték elérése után küld értesítőt a szülőknek. Azt vallom, szülőkkel együttműködve

megelőzhető a túl sok hiányzás.

Fontosnak tartom, hogy a szülő is részese legyen a tanulmányoknak, tudjon mindenről.

Mivel egyéni oktatásban tanítok, így külön fogadóórát, vagy szülői értekezletet nem tartok, a

szülőkkel is egyénileg beszélek, hiszen minden gyerek más és más és természetesen máshogy

halad.

Összegezve, pályánkon fontos, kifizetődő a szülőkkel való jó kapcsolat ápolása. A

gyermekek életét a szülői minta alakítja, de mi is minták vagyunk a növendékeink számára.

Csakis úgy lehetünk hitelesek, ha tudjuk, honnan jött a növendékünk.

41.

10.1 9. kompetencia: „A jelölt önképzési tervei, továbbtanulási szándékai”

Ahhoz, hogy valakiből tanár, zenetanár legyen, hosszú utat kell megtennie. Az utam

különösen hosszúnak tekinthető. 28 évesen végzek az egyetemen, MA tanári szakon, így a

kérdés: „Hogyan tovább?”, nem egyszerű.

Gyulán lakom, ami minden egyetemtől messze van. Ha fiatalabb lennék, nem lenne

számomra kérdés, hogy megpróbálkozom-e MA művészi szakkal is. Nem lenne kérdés, hogy

két évre elköltözöm-e még másik városba, Debrecenbe, Szegedre, Pécsre, vagy akár

külföldre. De így több tényezőt s figyelembe kell vennem.

Elsősorban a saját lábamra kell állnom. Másodsorban szeretnék lassan családot és

biztonságot, saját otthont kiépíteni. Így az egyetemi tanulmányaimat le kell itt zárnom.

Első sorban tanár szerettem volna lenni. Ez az álom, most teljesülni látszik. Egyetem

mellett egy Miskolchoz közeli kisvárosban tanítok gitárt, így van lehetőségem megtapasztalni

a tanári pálya adta örömöket, nehézségeket is. Bátran mondhatom, jól választottam pályát,

hiszen imádok tanítani.

Ugyanakkor szeretnék színpadon maradni is, örömöt okozni a közönségnek.

Hazaköltözésem után, szeretnék fellépni különböző művelődési házakban, iskolákban.

Eljuttatni a kultúrát olyan helyekre, ahol ez nem adatott meg. Budapesten, nagyobb

városokban van lehetőség kulturálódni. Kisebb városokban, pláne Békés megyében erre jóval

kevesebb a lehetőség. Kevesebb a művész, alacsonyabb a költségvetés. De az emberek nem

mások. Szeretnék lehetőséget adni nekik a kulturálódásra.

Mindemellett szeretnék tanítani. Őszintén remélem, hogy 10-20-30-40 év múltán is

ugyanezzel a lelkesedéssel fogok tudni tanítani, mint most pályakezdőként. Remélem, hogy

nem fog elmúlni a lelkesedésem, a türelmem, a tanításba és gyermekekbe vetett hitem. Ha

mindez megvan, építünk, ha nincs, kiégünk és rombolunk. Utóbbit nem engedhetjük meg

magunknak, hiszen a jövő generációját építeni kell. Ez hatalmas felelősséget jelent!