3
A HATÁROZÓK A HATÁROZÓ FAJTÁI MEGHATÁROZÁS RÁKÉRDEZÉS PÉLDÁK HELYHATÁROZÓ Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés térbeli körülményeit határozza meg. HOL? HOVÁ? HONNAN? MERRŐL? MERRE? MEDDIG? iskolában van, haza megy, külföldről érkezett, oldalról közelít, az ajtóig kíséri IDŐHATÁROZÓ Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés időbeli körülményeit határozza meg. MIKOR? METTŐL? MEDDING? MIÓTA? 8 órakor jön, reggeltől estig dolgozik, órák óta könyörög, mikor hozod ÁLLAPOTHATÁROZÓ Azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, ill. milyen állapotba kerül. MILYEN ÁLLAPOTBAN? MILYEN ÁLLAPOTBÓL/ÁLLAPOTBA? betegen feküdt, álomba ringat, félálomból riadt fel, egyedül marad, hanyatt fekszik MÓDHATÁROZÓ Azt jelöli, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés milyen módon megy végbe. MILYEN MÓDON? örömest átadom, kapkodva dolgozik, halkan beszél ESZKÖZHATÁROZÓ Azt fejezi ki, az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, állapotváltozás milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg. MILYEN ESZKÖZZEL? MI ÁLTAL? autóval megy, késsel vág, száz forintért vette, a testvérével íratta meg, fuvolán játszik TÁRSHATÁROZÓ Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban megnevezett személy vagy dolog kinek vagy minek a társaságában van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés közben. KIVEL/MIVEL EGYÜTT? a családjával eszik, együtt jönnek, a barátnője nélkül érkezett RÉSZESHATÁROZÓ Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés – ritkábban dolog vagy minőség – kinek KINEK/MINEK A RÉSZÉRE? odaadja a kutyájának, mindenkinek köszönni kell, neki nincs barátja, a diákok számára készült

A Határozó Fajtái Táblázat 7-Es

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Összefoglaló táblázat a határozók fajtáiról.

Citation preview

A HATROZK

A HATROZ FAJTIMEGHATROZSRKRDEZSPLDK

HELYHATROZAz alaptagban kifejezett cselekvs, trtns, ltezs trbeli krlmnyeit hatrozza meg.HOL? HOV? HONNAN? MERRL? MERRE? MEDDIG?iskolban van, haza megy, klfldrl rkezett, oldalrl kzelt, az ajtig ksri

IDHATROZAz alaptagban kifejezett cselekvs, trtns, ltezs idbeli krlmnyeit hatrozza meg.MIKOR? METTL? MEDDING? MITA?8 rakor jn, reggeltl estig dolgozik, rk ta knyrg, mikor hozod

LLAPOTHATROZAzt fejezi ki, hogy valamilyen szemly vagy dolog milyen llapotban van, milyen llapotbl kerl ki, ill. milyen llapotba kerl.MILYEN LLAPOTBAN? MILYEN LLAPOTBL/LLAPOTBA?betegen fekdt, lomba ringat, fllombl riadt fel, egyedl marad, hanyatt fekszik

MDHATROZAzt jelli, hogy az alaptagban kifejezett cselekvs, trtns, ltezs milyen mdon megy vgbe.MILYEN MDON?rmest tadom, kapkodva dolgozik, halkan beszl

ESZKZHATROZAzt fejezi ki, az alaptagban megnevezett cselekvs, trtns, llapotvltozs milyen eszkzzel megy vgbe, kinek vagy minek a segtsgvel valsul meg.MILYEN ESZKZZEL? MI LTAL?autval megy, kssel vg, szz forintrt vette, a testvrvel ratta meg, fuvoln jtszik

TRSHATROZMegjelli, hogy az alanyban, trgyban megnevezett szemly vagy dolog kinek vagy minek a trsasgban van az alaptagban kifejezett cselekvs, trtns, ltezs kzben.KIVEL/MIVEL EGYTT?a csaldjval eszik, egytt jnnek, a bartnje nlkl rkezett

RSZESHATROZAzt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvs, trtns ritkbban dolog vagy minsg kinek vagy minek a rszre (javra, krra) megy vgbe, szolgl.KINEK/MINEK A RSZRE?odaadja a kutyjnak, mindenkinek ksznni kell, neki nincs bartja, a dikok szmra kszlt

OKHATROZAz alaptagban megnevezett cselekvs, trtns esetleg minsg vagy llapot ltrejttnek okt fejezi ki.MI OKBL? MI MIATT?szerelembl vette el, betegsg miatt zrva, felriad a csngetsre, fl a kutyktl

CLHATROZKifejezi, hogy az alaptagban megnevezett cselekvs, trtns, ltezs milyen cl elrsre irnyul, kinek vagy minek az rdekben megy vgbe.MI CLBL? MI VGETT? MIRE? MI CLRA?kzd az tsrt, a knyvrt jtt, vendgsgbe megynk, stlni ment

HASONLT HATROZAz alaptagjul szolgl kzpfok mellknv, szmnv, hatrozsz mellett azt a szemlyt, dolgot, minsget, mennyisget jelli meg, akihez vagy amihez trtnik a hasonlts.KINL? MINL?tnl tbb, mindennl fontosabb, szebb a napnl, kedvesebb az tlagnl

EREDETHATROZAzt az llapotot, szemlyt, dolgot jelli meg, amelybl vagy amelytl az alanyban, trgyban megnevezett szemly vagy dolog ered, szrmazik, ltrejn.MIBL?sajt kszl a tejbl, zsibl szrmazik, innen szrmazik, pillang lesz a hernybl

EREDMNYHATROZAzt jelli, hogy az alanyban, trgyban stb. megnevezett szemly vagy dolog miv vagy milyenn vlik az alaptagban kifejezett cselekvs, trtns eredmnyekppen.MIV?romba dl, bartsgtalann vlik, csontt fagy, miszlikre vg, sznn g

FOK-MRTK HATROZAz alaptagban kifejezett cselekvs-, trtns-, minsg-, mennyisg- vagy krlmnyfogalomnak az erssgt, intenzitst, fokt, mrtkt hatrozza meg.MENNYIRE? MILYEN FOKBAN/MRTKBEN?nagyon szereti , tlagon fell teljestett, kivtelesen gyes

SZMHATROZAz alaptagban kifejezett cselekvs, trtns gyakorisgra, idbeli ismtlsre mutat r; azt fejezi ki, hogy a cselekvs, trtns hnyszor, hnyadszor megy vgbe.HNYSZOR? HNYAN?sokszor krte, t alkalommal jtt, gyakran ltja, tzszer megkrdezte

ten jttek, sokan nyertek