A JNMGE ERDŐMÉRNÖKI OSZTÁLYA

Szemerey Tamásné Dr.

Nyugat-magyarországi Egyetem

Központi Könyvtár és Levéltár

4. Műegyetemi Levéltári Nap 2015. Március 18.

Soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola

1919. 04. 28. - 1934.05.31.

• 1933-A gazdasági és pénzügyi válság miatt az államháztartás minden ágazatában és az állami intézményekben a takarékosság és racionalizálás elvét igyekeztek megvalósítani.

• Május 31-én Hóman Bálint Vallás és Közoktatásügyi Miniszter a képviselőház ülésén bejelentette, hogy a bányászati ágazatot a műegyetemhez akarja csatolni. Sopronban megmaradt volna az önálló Főiskola és az erdészeti oktatás.

• A Főiskola, a szakmai egyesületek és a város együtt tiltakozik.

• Jún. 4-én látogatás a Főiskolán, Lesenyi „Emlékirat” átadása.

• Eredmény: a Főiskola egysége megmaradhatott, de 1934-ben a műegyetemi egyesítést nem kerülhette el.

Magyar Királyi József Nádor Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem

1934. 06. 01. – 1949. 08. 31.

• 1934. évi X. tc.

• Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar

– Bánya- és Kohómérnöki Osztály

– Erdőmérnöki Osztály

Soproni Hírlap 1934. május.5.

„A felsőház szerdán tárgyalta az új műszaki és

gazdaságtudományi egyetem szervezéséről szóló

javaslatot és …felszólalt Fekete Zoltán rektor is,

a soproni főiskola felsőházi tagja.”

Soproni hírlap 1934. június.9.

„A Főiskola, mint ennek az egyetemnek egyik

kara, továbbra is Sopronban marad.”

Soproni Hírlap 1934. július.20.

„Egyetem, bár nem olyan keretek között mint

professzorai szerették volna.”

• 1934 szeptemberében alakult meg az intézmény.

• Szily Kálmán államtitkár jelenlétében megtartott

ünnepi tanácsülésen a tanári kar letette az esküt.

• „ A főiskola nem szűnt meg, csak más alakban él

tovább. Változatlanul fenntarthatja régi bevált

tanítási rendszerét, s nagyobb zökkenők nélkül

folytathatja eddigi munkáját” mondta Fekete

Zoltán leköszönő rektor, az 1934. évi tanévnyitón.

JNMGE Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar

• Az oktatás Sopronban maradt.

• Együtt maradtak a karok.

• A Főiskola betagolódott a műegyetem szervezetébe az Egyetem szervezeti szabályzata szerint.

• A soproni kar élén a dékán állt.

• Az osztályok élén osztályelnökök álltak.

• Az osztályok önállóan működtek.

• A kar felsőházi képviselete - Fekete Zoltán.

• A főiskolai oktatók egyetemi rangot kaptak, (magasabb fizetési osztály), de önállóságuk megsértése miatt sokáig tiltakoztak.

JNMGE Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar

• A főiskola korábbi önállósága sok tekintetben megmaradt (távol Budapesttől).

• A Gazdasági Hivatal a kar ügyeit kirendelt gondnok útján intézte.

• Önálló könyvtár.

• A Bánya-, Kohó- és Erdőmérnök hallgatók Ifjúsági Köre tovább élt.

• Átoktatás, hivatali racionalizálás nem volt, pénzügyi megtakarítás sem következett be.

Változások az oktatásban:

Erdőmérnöki Osztály

• Csökkent a tanszékek száma:22

– Erdőmérnöki osztály:12

• Mennyiségtan, Ábrázoló geometria, Építéstan, Erdészeti Vegytan, Erdőműveléstan, Erdőrendezéstan, Erdővédelemtan, Növénytan, Erdészeti szállítási eszközök, Erdészeti jog, Erdészeti földméréstan, Erdőhasználat.

• Korábban 11 erdőmérnöki tanszék volt.

– 6 közös előkészítő tanszék:

• Mennyiségtan, Ábrázoló geometria, Fizika-elektrotechnika, Mechanika, Építéstan, Bányajog.

Változások az oktatásban:

Erdőmérnöki Osztály

• Csökkent a tanári létszám: 21 rendes és

rendkívüli tanár kapott kinevezést.

– A Főiskolán 29 nyilvános rendes és rendkívüli

tanár, 1 magántanár volt.

• A Főiskola már 1923-ban megkapta az oklevél

kiadásnak jogát, 1931-ben pedig a magántanári

és doktori fokozat adományozásának jogát.

Változások az oktatásban:

Erdőmérnöki Osztály

• A tanulmányi idő a korábbi 8 félévről 9 félévre nőtt (1935/36. tanévtől).

• Erősítették az alapozó tárgyak oktatását.

• Változott a szigorlati rend - 3 szigorlat a 2 helyett.

– I. szigorlat a 4. félév után

• matematika, növénytan, termőhelyismerettan

– II. szigorlat a 6. félév után

• geodézia, erdőműveléstan, erdővédelemtan

– III. szigorlat a 9. félév után

• erdőrendezéstan, erdőhasználattan erdészeti szállítóberendezések

• Eredményes szigorlatok után erdőmérnöki oklevél.

Az őszi félévekre beiratkozott erdőmérnök

hallgatók létszáma

Az 1. éves erdőmérnök hallgatók végzési aránya

Tudományos élet

Nyári egyetem Sopronban

• 1937 augusztus 1-17.

• Célja.

• A Műegyetem összes fakultása részt vett benne.

• Délelőtt általános előadásokat tartottak, délután szakmait.

• 449 hallgató (404 soproni, 60 budapesti, 35 vidéki).

• 1943/44 nyarán– a 7. évf.

Tudományos élet

• Az erdészeti kutatások fő helyszíne Sopron környéke (tanulmányi erdő) és az Alföld.

• Erdészeti Kísérleti Állomások: Sopron 1919-től, Püspökladány, Kecskemét, 1929-30.

• „Erdészeti kísérletek” c. folyóirat.

• 1936. 08. 25.-09.08 - Erdészeti Kísérleti Állomások IX. Nemzetközi Kongresszusa Sopronban.

• 23 ország, 92 kutató, 6 szekció, 116 előadás, 41 hazai előadó.

Tudományos élet

• Fehér Dániel – növény- és talajélettan, szénasszimiláció, izotópos kutatások előfutára

• Magyar Pál – Alföld fásítás, erdőtípus vizsgálatok, ma is használt fásítási technológia.

• Fekete Zoltán – új fatermési és fatömegtáblázatok.

• Győrfi János, Haracsi Lajos – erdővédelmi kutatások

• Török Béla, Worsitz Frigyes, Pallay Nándor– faanyagok tudományos alapú műszaki és kémiai vizsgálata, fatechnológia tanszék megalapítása

• Roth Gyula – természetes felújítási kísérletek

Új Internátus és menza építése

1943

• 1942-re már közel 500 hallgató lakik rossz körülmények között.

• A budapesti rektor, Michailich Győző felesége 1942-ben többször is járt Sopronban:

– Szükséginternátus: Levente diákotthon, ruha-, segély csomagok adományozása.

• A főiskola vezetése folyamatosan szorgalmazta egy új internátus és menza építését, melyhez 1942-ben a város adott telket és 400.000 P támogatással is hozzájárult. Winkler Oszkár tervezte 1942-ben és 1943-ban már tető alatt volt az épület.

• A félkész épületet 1944-ben kivonták az egyetem jogköréből, gettóként működött, majd a szovjet katonaság használta. 1952-ben hozták rendbe, de kollégiumként csak 1961-től funkcionált.

A kollégium Alapkőletétele 1943 április 9-én ünnepélyes körülmények között zajlott. Beszédet mondott Dr. Tárczy Hornoch Antal dékán és dr. Szinyei Merse Jenő m. kir. Vallás és közoktatásügyi miniszter.

2. világháború

• Rövidített félévek, szigorlati kedvezmények a

hadbavonultak részére.

• Szaktanfolyamok szervezése.

• 1944. dec. 6. Sopron első bombázása – az

egyetem területére 4 bomba hullott.

– A főiskola értékeit, könyvtárat, gyűjteményeket

csaknem hiánytalanul sikerült megőrizni. Az

épületekben mintegy 30%-os kár keletkezett.

2. világháború

• 1944-ben a nyilas kormány elrendelte a kar

Németországba költöztetését. A tanári kar és a

diákság ellenállt.

• Októbertől szünetelt az oktatás.

• 13 hallgatónk vesztette életét.

• A harcok Sopronban április 1-én véget értek.

Az első szovjet katonák április 1-én éjjel 2

órakor léptek az egyetem területére.

2. világháború

• Az oktatás 1945 április 26-án, rendkívül nehéz

körülmények között indult újra.

• Az épületekben 1945 októberéig szovjet

hadikórház működött. • Az 1944 szeptemberében beiratkozott 228 első és

másodéves hallgató közül csak 57-en jártak órákra.

• Az 1945/46 tanévtől az oktatás a normál

mederben folyt.

Szervezeti változások

• A 4050/1945. és a 8740/1945. M.E. sz. rendelet elrendeli a Magyar Agrártudományi Egyetem felállítását és az Erdőmérnöki Osztály hozzácsatolását a Műegyetemről, az 1946/47 tanévtől kezdve.

• A Műegyetem rektora és a soproni karok teljes oktatói kara tiltakozik az elcsatolás ellen.

• Bizottságot állítanak fel, a kérdések megvitatására, ennek eredményeként az elcsatolás elmarad.

Szervezeti változások

1948 után

A Magyar Királyi József Nádor

Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem Bánya-, Kohó- és

Erdőmérnöki Karán

1943-ban Sopronban oklevelet

szerzett

gyémántokleveles

bánya-, kohó- és erdőmérnökök

tablója

60 éves találkozójuk emlékére

Köszönöm a figyelmet!