8
A juharok csemetenevelésének nyírségi tapasztalatai FTJISZ JÓZSEF termelési osztályvezető, Nyíregyháza A nyírségi erdők faállományában a juharok számottevő arányban nem fordulnak elő. Pedig nem egy közülük (mezei juhar, tatár juhar) őshonos fafaja a Nyírségnek. M a m á r csak késői „tanúfáik" vagy reliktum állomá- nyaik (Fényi-erdő, Baktai-erdő stb.) igazolják korábbi jelentős térfoglalá- sukat. Később a Nyírség éghajlati és vízgazdálkodási viszonyai a juharok természetes felújutásához mind kedvezőtlenebbekké váltak és tenyészterü- letük ennek következtében mind szűkebb térre szorult. A kultúrerdők ha- tása ezt még tovább szűkítette. 1. ábra Mesterséges telepítésük a múltban nem volt cél, ennélfogva üzemi, tö- meges csemetenevelésükre nem volt szükség. Szórványos nevelésük alig haladta meg a kísérletek mértékét. Nekünk viszont nagymennyiségű juharcsemetére van szükségünk. Nem marad el fontosságban a hazai fajok mögött a gyorsannövő új juharfajunk az ezüstjuhar elszaporítása sem. Mint elegy és töltelék fafajok igen fontos szerepet tölthetnek be új erdőtelepítéseinkben, az elegyes, többszintű állo- mányok összetételében. Hogy ezt a szerepet mégsem tudják betölteni, annak csemetéik állandó elégtelensége az oka. Ennek pedig főként az az oka, hogy magjaik kezelése, csemetéik nevelése még ma sem halad teljesen kitapo- sott biztos utakon. Nehézségeink és eredménytelenségeink nagyrésze abból származik, egyéb, itt most nem részletezett okok mellett —, hogy a j u - harmagvak és csíranövényeik élettani igényeit nem helyesen ismerjük. Erdőgazdasági magvaink ugyanis csírázás-fiziológiai szempontból na- gyon különbözőek. A juharok családjába például a nyersen csírázó ezüst- juhartól az átfekvő tatár és mezei juharig terjedő különböző fajok tartoz-

A juharok csemetenevelésének nyírségi tapasztalataierdeszetilapok.oszk.hu/00786/pdf/EL_1956_03_102-109.pdf · 2010-10-05 · A juharok csemetenevelésének nyírségi tapasztalatai

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

A juharok csemetenevelésének nyírségi tapasztalatai F T J I S Z J Ó Z S E F

termelési o s z t á l y v e z e t ő , N y í r e g y h á z a

A n y í r s é g i e r d ő k f a á l l o m á n y á b a n a juharok s z á m o t t e v ő a r á n y b a n nem fordulnak elő. Ped ig nem egy k ö z ü l ü k (mezei juhar, tatár juhar) ő shonos fafaja a N y í r s é g n e k . M a m á r csak késő i „ t a n ú f á i k " vagy r e l i k t u m á l l o m á ­nya ik ( F é n y i - e r d ő , B a k t a i - e r d ő stb.) igazo l ják k o r á b b i j e l e n t ő s t é r f o g l a l á ­sukat. K é s ő b b a N y í r s é g égha j l a t i és v í zgazdá lkodás i v iszonyai a juharok t e r m é s z e t e s f e lú ju tásához m i n d k e d v e z ő t l e n e b b e k k é v á l t a k és t e n y é s z t e r ü -l e t ü k ennek k ö v e t k e z t é b e n m i n d s z ű k e b b t é r r e szorult. A k u l t ú r e r d ő k ha ­tása ezt m é g t o v á b b s z ű k í t e t t e .

1. ábra

M e s t e r s é g e s t e l e p í t é s ü k a m ú l t b a n nem vol t cél, e n n é l f o g v a üzemi , t ö ­meges c s e m e t e n e v e l é s ü k r e nem vol t s zükség . S z ó r v á n y o s n e v e l é s ü k a l ig haladta meg a k í s é r l e t e k m é r t é k é t .

N e k ü n k viszont n a g y m e n n y i s é g ű j u h a r c s e m e t é r e van s z ü k s é g ü n k . N e m marad e l fon to s ságban a hazai fajok m ö g ö t t a g y o r s a n n ö v ő ú j juharfajunk az ezüstjuhar e l szapor í t á sa sem. M i n t elegy és t ö l t e l é k fafajok igen fontos szerepet t ö l t h e t n e k be ú j e r d ő t e l e p í t é s e i n k b e n , az elegyes, t ö b b s z i n t ű á l l o ­m á n y o k össze té t e l ében . Hogy ezt a szerepet m é g s e m t u d j á k be tö l t en i , annak c s e m e t é i k á l l a n d ó e l é g t e l e n s é g e az oka. Ennek pedig főkén t az az oka, hogy magjaik keze l é se , c s e m e t é i k n e v e l é s e m é g ma sem halad teljesen k i t apo ­sott biztos u takon. N e h é z s é g e i n k és e r e d m é n y t e l e n s é g e i n k n a g y r é s z e abbó l s zá rmaz ik , — e g y é b , i t t most nem rész l e t eze t t okok mellet t —, hogy a j u ­harmagvak és c s í r a n ö v é n y e i k é l e t t a n i i génye i t nem helyesen i s m e r j ü k .

E r d ő g a z d a s á g i magvaink ugyanis cs í rázás-f iz iológiai s z e m p o n t b ó l n a ­gyon kü lönbözőek . A juharok csa lád jába p é l d á u l a nyersen cs í rázó e z ü s t ­j u h a r t ó l az á t f ekvő t a t á r és mezei juhar ig t e r j e d ő k ü l ö n b ö z ő fajok tartoz-

nak. A z erdei magvak, — amin t ismeretes — , h á r o m nagy csoportba so ro l ­ha tók , ú g y m i n t :

1. A t e r m ő f á t ó l va ló e l v á l a s z t á s u t á n azonnal c s í r ázn i k é p e s magvak, u t ó é r é s s e l , vagy u t ó é r é s n é l k ü l .

2. A t e r m ő f á t ó l va ló e l v á l a s z t á s u t á n c s í r ázn i n e m k é p e s , r ö v i d u t ó ­é r é s ű magvak, és v é g ü l

3. a t e r m ő f á t ó l v a l ó e l v á l a s z t á s u t á n c s í r ázn i ugyancsak nem k é p e s , de hosszú u t ó é r é s s e l r e n d e l k e z ő magvak.

A juharok a h á r o m csoport k ö z ö t t az a l á b b i a k szerint oszlanak meg: 1. csoportba tartozik: az e z ü s t j u h a r (Acer saccharinum L., a z e l ő t t A.

dasycarpum Ehr.), 2. csoportba tartoznak: a k o r a i juhar (A. platanoides L.), a hegyi j u ­

har (A. pseudo-platanus L.) és a z ö l d j u h a r (A. negundo L.), 3. csoportba végül: a mezei juhar (A. campestre L.), a t a t á r juhar

(A. tataricum L.) tar toznak.

A z erdei magvak e l ső c sopo r t j á t , a n y e r s e n c s í r á z ó magvakat az u t ó é r é s k é t e g y m á s t ó l é l e sen k ü l ö n b ö z ő alcsoportra osztja. A z u t ó é r é s s e l n em ren­delkező magvak: e lhalnak, az u t ó é r ő k pedig l e g a l á b b a k ö v e t k e z ő tavaszig —, t ö b b kevesebb s iker re l — , t á r o l h a t ó k .

Az ezüstjuhar

A z e z ü s t j u h a r r ó l k o r á b b i ismereteink igen h i á n y o s a k vol tak. A z 1946. év tő l a somogyi homoktala jokon ka ro l tuk f e l ú j b ó l t e l e p í t é s é t . A zs i tva -pusztai e r d ő g o n d n o k s á g m a g t e r m ő fá já tó l indu l t e l i s m é t e r d é s z e t i ú t j á r a ez a g y o r s a n n ö v ő fafaj, s a fe l sősegesd i , nagykanizsai , majd m é g b ő s é g e ­sebben a k a p o s v á r i m a g t e r m ő á l l o m á n y o k ú t j á n juttatott e l b e n n ü n k e t te­n y é s z t é s e szé l e sebb e l t e r j e s z t é s é h e z e l e g e n d ő v e t ő m a g m e n n y i s é g h e z . De nem csak a somogyi homokon és v á l y o g o s t e r ü l e t e k e n é r z i j ó l m a g á t , é p p így otthonos a N y í r s é g jobb talajain is ( N y í r b á t o r , T ibo r szá l l á s ) .

C s í r á z á s é l e t t a n i j e l l e m z ő i is ismeretlenek vol tak . A n n y i t tud tunk ró la , hogy magja nyersen c s í r áz ik és e z é r t s zedés u t á n m i e l ő b b ve tn i k e l l . M a g ­érése á l t a l á b a n m á j u s v é g é r e esik. M a g j á n a k eddigi s z ü k s é g s z e r ű t á r o l á s i mód ja : á l l a n d ó fo rga t á s sa l , v é k o n y r é t e g b e n v a l ó t e r í t é s s e l , s zá raz t á r o l á s .

A n y í r s é g i tapasztalatok és folytatott v i z s g á l a t a i m (Az A. dasycarpum Ehr. c s í rázás é l e t t a n i v i z sgá l a t a i , 1954., Debrecen) a l a p j á n azt á l l a p í t h a t j u k meg, hogy az ezüstjuhar magja nem csak nyersen csírázik, hanem gyorsan el is hal. Továbbá, hogy ez a természetes elhalás, éppen olyan csírázás­fiziológiai jellege a fajnak, mint akár a nyár, vagy a fűz magvak elhalása.

H a az e z ü s t juhar mag érésikor t a l á l t 58 s z á z a l é k n e d v e s s é g t a r t a l m a 35 százalék a l á szá l l , i r oda lmi adatok igazo lása szerint is (H. A. Jones: A p h y -ziological s tudy of maple seeds. 1920. Bot . Gaz . 69 :127—152) elhal a mag. Utóé ré se t e h á t é p p e n ú g y nincs, min t a fűzek , vagy nyarak m a g j á n a k . A mor fo lóg ia i l ag u t ó é r é s n e k lá t szó b e s z á r a d á s : e l h a l á s i folyamat . E z az e lha ­lás a l e szedés u t á n i b e s z á r a d á s s a l p á r h u z a m o s a n k ö v e t k e z i k be (2. ábra).

A nyarak m a g j á v a l e l l e n t é t b e n t e h á t a m a g n e d v e s s é g t a r ta lom b e s z á -r í tássa l va ló e r ő s m é r t é k ű c s ö k k e n t é s é t nem bí r ja , é l e t t a r t a m a az eddig szo­kásos s zá r az , s z i k k a s z t ó t á r o l á s mel le t t : 4—6 h é t . J é g e n t á r o l á s s a l ez az é l e t t a r t a m n é h á n y h é t t e l m e g h o s s z a b b í t h a t ó . (3. ábra).

Egy hetes, vagy hosszabb időre t á r o l t mag 7. táblázat

C s í r á z á s r a v a l ó b e h e l y e z é s é n e k ide je

h ó n a p

C s í r á z á s i e r é l y e

%/nap

Á t l a g o s c s í r á z á s i s e b e s s é g m a x i m u m a

V . V .

V I . V I . V I . V I . V I .

V I I .

23 29

6 13 16 20 27

4

65 / 7 96/ 9 4 0 / 7 88/14 52 / 7 72/11 15/14

0/21

9,28 10,67

5,71 6,28 7,43 6,53 1,10 0,00

Hidegen t á r o l t mag II. táblázat

C s í r á z á s r a v a l ó b e h e l y e z é s é n e k ide je

h ó

V I . V I . V I . V I . V I .

V I I . V I I . V I I .

n a p

9 13 16 20 27

4 11 18

C s í r á z á s i e r é l y e

%/nap

100/11 88 / 7 96/ 7

100/ 7 88 / 7 88/14 84 /10 80/14

Á t l a g o s c s í r á z á s i s e b e s s é g m a x i m u m a

9,09 12,57 13,71 14,28 12,57

6,00 8,40 5,12

Acw sacchatmtm L (A.eiasgearjKmi'h csirasásélethm vizsgálataihoz.

Cslr.seíi

Elhalást szakasz

.. T " " ; CsirázJWásak

iSXi2S$C$1CIS2Cí5iQSt<> **?z£5' május június július P°"0a!.

A csirazasi sehetsig maximumának irálfozása tgyheks vagy hosszaié íótíit farait magnál.

2. ábra

Acer soccharinum L (A.dasycarpum cstrázásékttani nzsgáialoihcx

Cmsehmax.

* «

V Elhaltai izakasz

Csirázfalások S « IS 20 ÍS 30 $ 16 IS 20 H a a i & ¥?'

június július porttjat. S csírázási sshasség maximumának válhzása

hidegen tárat Í30-Í magnál.

3. ábra

Egy s z á r a z t á r o l á s ú és egy h i d e g t á r o l á s ú mag c s í r á z t a t á s i s o r o z a t á b a n a cs í rázási e r é l y c s ö k k e n é s é t (az á t l a g o s cs í rázás i s e b e s s é g e k m a x i m u m á n a k f ü g g v é n y é b e n ) a I., II. s z á m ú t á b l á z a t , i l le tve a 2., 3. á b r a s z e m l é l t e t i .

A z e z ü s t j u h a r c s e m e t e n e v e l é s e , va lamin t a c s í r áz t a t á s i k í s é r l e t e i az a l á b b i a k m e g á l l a p í t á s á r a vezettek:

1. A z e z ü s t j u h a r mag é l e t t a n i i g é n y e i r e n é z v e , d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű a n y e r s é r é s (v iaszérés) k i f e j l ő d é s é n e k időpon t j a . 1954-ben Debrecenben m á ­jus 30-án vol t .

2. A z ezen i d ő p o n t e lő t t (félérésben) g y ű j t ö t t magvak 3—4 napos fony-nyasz tó t á r o l á s u t á n vetve-, vagy c s í r á z t a t v a , jobb e r e d m é n y t adtak, min t a friss á l l a p o t b a n va ló v e t é s , vagy os í r áz t a t á s .

4. ábra 5. ábra

3. A z ezen i d ő p o n t b a n (teljesérésben), vagy ezen i d ő p o n t u t á n (túl-érésben) g y ű j t ö t t magvak azonnali c s í r á z t a t á s s a l és v e t é s s e l adtak jobb e r e d m é n y t , min t a b á r m i l y r ö v i d t á r o l á s u t á n is (8. ábra).

4. A hidegen t á r o l t ezüs t juhar mag cs í rázás i k é s z s é g e , s z o b a h ő m é r s é k ­leten t á r o l t s z á r a z magga l szemben 2—3 h é t i g m é g fokozódik , s csak a z u t á n s ü l l y e d (2. ábra). É s amikor a s z á r a z t á r o l á s ú m a g m á r teljesen elhalt , a h i ­degen t á r o l t m é g e r é l y e s c s í r ázás t mutat (6. ábra, ba lo lda l i P e t r i - c s é s z é b e n hidegen t á r o l t mag cs í ráz ik) .

H a t e h á t a teljesen b e é r e t t mag azonnal n e m v e t h e t ő , meg k e l l a k a d á ­lyozni a mag n e d v e s s é g t a r t a l m á n a k c s ö k k e n é s é t . Ez t az á t e r e s z t ő ( p e r m e á -bilis) t e r m é s b u r o k n a k gyenge n e d v e s í t é s é v e l és o lyan vastag r é t e g b e n va ló t á ro lásáva l é r h e t j ü k el , hogy a b e m e l e g e d é s k i legyen z á r v a . M é g jobb, ha a n e d v e s í t e t t magot hidegen tudjuk t á r o l n i ( j é g v e r e m ) .

M i n t n y e r s e n c s i r á z ó és e l h a l ó mag, ha nem is a n n y i r a é r z é k e n y a mag n e d v e s s é g t a r t a l m á n a k v á l t o z á s á r a , m in t a nyarak magja : m é g i s m e g k ö v e -

t e l i v e t é s e u t á n is a m a g t a k a r ó n e d v e s s é g t a r t á s á t . És ha a v e t ő á g y , a k á r a csemetekerti talaj össze té te le , a k á r f i z ika i á l l apo t a miatt , ezt az igényé t nem tudja k i e l ég í t en i , akkor vagy erdei humusz, vagy e g y é b , nagy szerves­anyag t a r t a l m ú (komposzt, vagy őröl t t őzegko rpa ) k e v e r é k k e l k e l l a magot e g y ü t t ve tn i és takarni . A humuszkeverékkel való együttvetés és takarás magas kelési szazaiékot és gyors, erélyes csírázást biztosít.

I lyen h i á n y á b a n a v e t é s t ke l é s ig ön tözésse l k e l l seg í ten i , mert m é g a megfe l e lő c s í r ázóképességge l elvetett mag is a szá raz m a g á g y b a n t o v á b b s z á r a d h a t , az e l h a l á s h o z k ö z e l e b b jut , és gyenge ke lés i e r e d m é n y ű , ko rc s n ö v é s ű c s e m e t e t e r m é s t ad (4. ábra jobboldal i sorai).

Végső összegezésben az ezüstjuhar eredményes csemetenevelése érde­kében azt szűrhetjük le, hogy az eddig szokásos száraz tárolása és vetése helyett nedvességtartó tárolási mód és magágytakaró szükséges.

A nyersen cs í rázó e z ü s t j u h a r m a g é r é s é t a n y e r s é r e t t s é g teljes k i f e j lő ­désé ig f igyelemmel k í s é r v e az a l ább i magfe j lődés i a p r ó szakaszokat k ü l ö n -

• b ö z t e t h e t j ü k meg: A) szakasz: a t e r m é s b u r o k b a á g y a z o t t m a g h é j b a n ú g y n e v e z e t t : „ c s í r a ­

v í z " k é p z ő d i k , és tö l t i k i a m a g h é j a t . B) szakasz: a c s í r av í zben a kö ldökzs inó ron függve , fejletlen cs í ra úszik . C) szakasz: a m a g h é j a t a cs í ra teljesen k i tö l t i , cs í ravíz csak nyomok­

ban van . A k e z d ő d ő cs í r ázóképesség á l l apo ta . D) szakasz: L á g y nyersmag á l l apo t . A sziklevelek, hypokot i l , r ad iku la

teljesen fejlettek, sziklevelek j e l l emző t ű r ő d é s s e l helyezkednek e l a m a g h é j b a n . A k ö z e p e s cs í rázóképesség á l l apo t a (1. ábra).

E) szakasz: nyers é r e t t á l l apo t . A teljes cs í rázóképesség k i fe j lődése . A sz ik leve lekbő l és cs í rábó l á l ló , — endospermium n é l k ü l i —, mag te l ­jesen é r e t t , k e m é n y , t ö r é k e n y , k ö r ö m n y o m á s r a p a t t a n á s s a l t ö r ik . A k o r á b b a n f ény t e l en , vastagabb, f ehé r m a g h é j sz íne barna lesz, meg­v é k o n y o d i k és felveszi a ragacsos h á r t y a á l l apo tá t .

Morfológia i j e l l emző i a t e r m é s b u r k o n és a l e p e n d é k e n a k o r á b b i zö ld-s z í n n e k k i v i l á g o s o d á s á b a n és s za lma- sz ín r e v a l ó b e s z á r a d á s á b a n , va lamint az i k e r t e r m é s e k e g y m á s h o z t a p a d ó f e lü l e t én va ló k ö n n y ű s z é t h a s a d á s á b a n jelentkeznek (5. ábra). A morfo lóg ia i jellegek idő já rás tó l függően a sza­kasz fe j l e t t sége t m e g e l ő z ő e n is jelentkezhetnek, de e l is k é s h e t n e k . E z é r t a morfo lóg ia i jellegek bizonytalanabbak, mint a fej lődési szakaszok be lső j e l ­lemzői , amelyek a fiziológiai é r e t t s é g m e n e t é t rögz í t ik .

A fej lődési a p r ó szakaszok i d ő t a r t a m a az e z ü s t j u h a r n á l á l t a l á b a n h é t napra t e h e t ő . 1954. é v b e n a Debreceni N a g y e r d ő b e n az e z ü s t j u h a r m a g n y e r s é r é s é n e k f e j l ődésmene t e az a l á b b i vo l t :

ITI. táblázat

A) s z a k a s z V . 2. B) s z a k a s z F e j l e t l e n c s í r a . . . V . 9. C) s z a k a s z V í z t e l e n c s í r a . . . . V . 16. D) s z a k a s z L á g y n y e r s m a g . . V . 23 . E) s z a k a s z ' N y e r s é r e t t m a g . . V . 30 .

A korai és hegyi juharok A z erdei magvak m á s o d i k csopor t j ába tartoznak, amelyek nyersen nem

cs í r áznak és röv id u t ó é r é s s e l rendelkeznek. Á l t a l á b a n a legkevesebb prob­l é m á t a d ó magvak a t e n y é s z t é s b e n me l lőzö t t zöld juhar ra l e g y ü t t . A z u t ó -

é r e t t mag c s í r á z á s r a v a l ó f e lké szü l é se nedves k ö z e g b e n a k ö v e t k e z ő t a ­vaszra m e g t ö r t é n i k . K ü l f ö l d i s z e r z ő k (Crocker-Barton, íves Baldwin, M. H. Nyikolajeva stb.) e g y e z ő e n á l l a p í t j á k m e g a r ö v i d u t ó é r é s ű juharmagvak hideg s t r a t i f i k á c i ó j á n a k s z ü k s é g e s s é g é t . M i v e l őszi v e t é s s e l m i n d k é t i g é n y (nedvesség és hideg) k i v a n e l é g í t v e , c s e m e t é i k r é t e g e l é s helyet t őszi v e t é s ­sel p r o b l é m a m e n t e s e n t e r m e l h e t ő k .

Szá raz t á r o l á s u k k a l igen sokat v e s z í t e n e k v i t a l i t á s u k b ó l , e z é r t ezt m e l ­lőzzük. A z e g y é v e s kor t m e g é r t , vagy t ú l h a l a d o t t , t ú l z o t t a n s z á r a z o n tartott magvakkal , f ő k é n t k o r a i j u h a r n á l ne k í s é r l e t e z z ü n k , mer t a d u z z a d á s s o r á n a mag, — az e l f a g y á s h o z h a s o n l ó e l fo lyósodás k ö z b e n — , m e g s e m m i s ü l .

A ko ra i juhar m a g f e j l ő d é s e egy h ó n a p p a l k o r á b b a n i n d u l , min t a hegy i j u h a r é , b e é r é s r e ez a sorrend m é g i s megfordul . V I I . 1-én a hegyi juhar magban a sz ik leve lek m á r harmadszor i t ű r é s b e n vannak, a m i k o r a k o r a i juhar m é g fej let len magburokka l á l l , amelyben cs í rav íz sincs.

A hegyi juhar f e j l ődésének adatait 1954. é v r ő l a Debreceni N a g y e r d ő ­ből — az a l á b b i a k b a n adom: (7. ábra).

A nyeiséréa előtti magfylödés mének

egyes fafábkiát.

< « t í l (SJOI # » f * » < »*! máfui Jünius pjtujs au$uszt szept.

6. ábra. 7. ábra.

IV. táblázat

A) s z a k a s z V I . 19. B) s z a k a s z F e j l e t l e n c s í r a . . . V I . 27 . 0) s z a k a s z V í z t e l e n c s í r a . . . . V I I . 11 . D) s z a k a s z L á g y n y o r s m a g . . V I I . 25 . E) s z a k a s z N y e r s é r e t t m a g . . . V I I I . 12.

A mezei- és tatárjuharok

A z erdei magvak ha rmadik c s o p o r t j á b a tartoznak, amelyek nyersen nem c s í r á z n a k és hos szú u t ó é r é s s e l rendelkeznek, ú g y n e v e z e t t á t f e k v ő magvak. E z a hos szú u t ó é r é s egészen m é l y magnyugalomban n y i l v á n u l meg. A magnyugalmat m e g r ö v i d í t e n i csak az esetben tudjuk, ha n y e r s é r e t t magjuknak u t ó é r é s é t a n y e r s é r e t t á l l a p o t b a n va ló v e t é s s e l , avagy r é t e g e ­léssel n e m e n g e d j ü k k i f e j l ődn i .

A n y e r s é r e t t á l l a p o t m e g h a t á r o z á s a a magfe j l ődés i a p r ó szakaszok f i ­gyelemmel k í s é r é s é v e l t ö r t é n i k .

A z 1954. é v b e n a Debreceni N a g y e r d ő b e n meze i - és t a t á r j u h a r o k m a g f e j l ő d é s é n e k menete az a l á b b i a k szerint a l aku l t .

A z egy h ó n a p p a l később i n d u l ó mezei juharmag e g y ü t t é r e t t be a ta­t á r j u h a r m a g g a l (7. ábra). A v i r ágzás és a magfe j lődés i n d u l á s á b a n á l t a l ában a juharok sorrendje: kora i - , hegyi- , mezei- és t a t á r juhar, m í g a n y e r s é r é s sorrendje fo rd í to t t t a t á r - , mezei- , hegyi - és korai juhar. A n y e r s é r é s idő­pon t j á t i l le tően azonban nem csak a fajok k ö z ö t t fordulnak elő e l t é ré sek , hanem t e r m ő h e l y i v á l t o z a t és földrajzi f ekvés szerint is m á s és m á s lehet. Megf igye l tük p l . , hogy a Szamos ön t é s t a l a j án fekvő c é g é n y d á n y á d i t a t á r j u ­harmag mintegy k é t h é t t e l j á r t fe j lődésben a k ö m ö r i t a t á r j u h a r m a g előt t .

S. ábra. 9. ábra.

A teljes nyersérésben, valamint e lő t t e félérésben és u t á n a túlérésben h e t e n k é n t i smé te l t ve t é s so roza t 1955. évi ke lés i e r e d m é n y e i arra a tapaszta­latra vezettek, hogy az 1954. é v b e n a t a t á r j u h a r m a g n y e r s é r e t t s é g é t Deb­recenben és C é g é n y d á n y á d o n V I I I . 4—8. közö t t , K ö m ö r ő b e n 2 h é t t e l k é ­sőbb , V I I I . 18-án é r t e e l . Egyben az is m e g á l l a p í t h a t ó volt , hogy a t a t á r ­juhar m a g j á n a k a k á r fé lé résben , a k á r t e l j e sé ré sben nem a friss m a g v e t é ­seiből , hanem a szedés u t á n h é t n a p o s fonnyasz tó t á ro lá sábó l s z á r m a z ó ve­t é sek a d t á k a legjobb ke lés i e r e d m é n y t . A n y e r s é r é s k i fe j lődése u t á n k é t hé t t e l , augusztus v é g é n va ló ve t é sek m á r teljes e r e d m é n y t e l e n s é g g e l j á r t a k .

A t ú l é r e t t mag később i ve t é se inek ezek az e r e d m é n y e i azt igazol ják , hogy a N y í r s é g e n a szeptemberi szedés és ve té s m á r e l k é s e t t n e k t e k i n t h e t ő . Á l t a l á b a n az is l e szű rhe tő , hogy a n y e r s é r e t t ve tés idő t országos viszony­latban egyetlen i d ő p o n t b a n rögz í ten i nem lehet.

A mezei juhar a l e g k e m é n y e b b t e r m é s b u r o k k a l r e n d e l k e z ő hazai j u ­harmag. A m a g k e z d e m é n y kezdetben nem csí ravízzel t ö l tö t t , hanem viasz­sze rű k é p l é k e n y anyaggal, amely k é s ő b b lesz fo lyékony . A lapos és gyen­gén leves magban az úszó csira ívben haj ló , l egyező a l a k ú , gyakran e r ő s e n r o v a r k á r o s í t o t t , s emiatt alacsony a cs í rázóképessége . Magfe j lődésé t az V. sz. táblázat és a 7. sz. ábra adatai t ü n t e t i k fel .

A mezei- és t a t á r j u h a r c s e m e t e n e v e l é s é v e l kapcsolatos tapasztalatokat az a l á b b i a k b a n összegezhe t jük :

1. H a n y e r s é r e t t á l l a p o t b a n k í v á n j u k vetni , vagy r é t ege ln i e k é t fafaj e g y é b k é n t á t f e k v ő m a g j á t ; k i s é r j ü k f igyelemmel m e g é r é s e a p r ó szakaszait. A m i k o r a mag h é j á t k i tö l tő sziklevelek m e g s z i l á r d u l t a k , de a mag héja nyers, s zed jük a magot. Ez az á l l apo t a nem k í v á n a t o s t ú l é r é s e lő t t van. T ú l é r e t t mag ve té séve l ne k í s é r l e t ezzünk .

2. A n y e r s é r e t t magot 1 h é t i g , nem s z á r o g a t ó , i n k á b b f o n n y a s z t ó t á r o ­l á snak v e s s ü k a l á .

3. Ezen á t f e k v ő magvak u t ó é r é s é n e k m e g a k a d á l y o z á s á r a h a s z n á l j u n k nagy v í z t a r t ó k a p a c i t á s ú (humusz, komposzt , tőzeg) k e v e r é k m a g á g y p á r n á t és t a k a r ó t .

A n y e r s é r e t t v e t é s e k , vagy r é t e g e l é s e k s i k e r é n e k a t i t ka abban re j l i k , hogy a m e g h a t á r o z o t t n y e r s é r e t t á l l a p o t b a n v a l ó e l v e t é s u t á n o lyan n e d ­v e s s é g t a r t ó k ö z e g b e n legyen e lhe lyezve a mag, amely b e s z á r a d á s á t és ve l e az u t ó é r é s k i f e j lődésé t m e g a k a d á l y o z z a .

I'. láblázat

M e z e i j u h a r T a t á i j u h a r

A) s z a k a s z V I I . 1 1 . V I . 12. B) s z a k a s z F e j l e t l e n c s í r a V I I . 18. V I . 27 . 0) s z a k a s z V í z t e l e n c s í r a V I I . 25 . V I I . 12. D) s z a k a s z L á g y n y e r s m a g . . . V I I I . 1. V I I . 2 5 . E) s z a k a s z N y e r s é r c t t m a g . . . V I I I . 8. V I I I . 8.

4. A z e r ő s e n fás mezei juhar magja homokos csemetekertekben nyers­é r e t t á l l a p o t b a n vetve nem ad k i e l é g í t ő k e l é s t , ha csak n e m humusszal e g y ü t t v e t j ü k , vagy az á l l a n d ó n e d v e s s é g e t ö n t ö z é s s e l n e m b i z t o s í t j u k .

5. A t a t á r j u h a r á l l o m á n y alat t i csemetekertekben is e l ő n y ö s e n neve l ­h e t ő .

A z o lvasó a c ím és t a r ta lom k ö z ö t t b i z o n y á r a e l l e n t m o n d á s t vé l t a ­lá ln i . Ped ig k a p c s o l á s u k tudatos és annak a m e g g y ő z ő d é s n e k a k i fe j ező je , hogy a N y í r s é g e n a juharok e r e d m é n y e s c s e m e t e n e v e l é s é t n e m a k e l é s utáni agrotechnika, hanem a mag élettani viszonyainak, ismeretével irá­nyított magkezelés és vetés d ö n t i e l .

Jó eredményt hozott az e lső szállítási szakvizsga A s z á l l í t á s i m u n k a k ö r e l l á t á s á t m i n i s z t e r t a n á c s i h a t á r o z a t ez é v v e l k e z d ő d ő e n

s z á l l í t á s i k é p e s í t é s h e z , s z a k v i z s g a l e t é t e l é h e z k ö t i . A z e l s ő s z a k v i z s g á t m e g e l ő z ő e n a f ő i g a z g a t ó s á g s z á l l í t á s i o s z t á l y a s z e m i n á r i u m o n k é s z í t e t t e e l ő a h a t á r o z a t t a l é r i n t e t t d o l g o z ó k a t a v i z s g a l e t é t e l é r e .

A z e l s ő s z a k v i z s g á n az e l m ú l t é v v é g é n a z e r d é s z e t t e r ü l e t é r ő l 98 fő v e t t r é s z t é s v i z s g á z o t t v a s ú t i , t e h e r g é p k o c s i , h a j ó z á s i , s z e k é r f u v a r o z á s i i s m e r e t e k b ő l . A v i z s g á ­z ó k k ö z ü l k i t ű n ő e n v i z s g á z o t t Palócz J ó z s e f a f ő i g a z g a t ó s á g s z á l l í t á s i o s z t á l y á n a k v e z e t ő j e , Zsarnay I s t v á n a d u n a á r t é r i e r d ő g a z d a s á g s z á l l í t á s i e l ő a d ó j a , Kwaysser E d e a C s o n g r á d m e g y e i e r d ő g a z d a s á g a n y a g f o r g a l m i e l ő a d ó j a , Izsó T i b o r a n y í r s é g i e r d ő ­g a z d a s á g a n y a g f o r g a l m i e l ő a d ó j a , Lőrincz L a j o s a N y u g a t m a g y a r o r s z á g i F ű r é s z e k s z á l l í t á s i v e z e t ő j e é s Szegedi F e r e n c , a S z e g e d i F a l e m e z g y á r s z á l l í t á s v e z e t ő j e . J e l e ­sen v i z s g á z o t t t o v á b b i 16 f ő ; n e m f e l e l t m e g a k ö v e t e l m é n y e k n e k k i l e n c .

A z e l é r t j ó e r e d m é n y e k h a t á s á r a v á r h a t ó , h o g y a s z a k m a i i s m e r e t e k n e k h e l y e s a l k a l m a z á s a a t e r m e l é s i k ö l t s é g e i n k z ö m é t k i t e v ő s z á l l í t á s i k ö l t s é g e k c s ö k k e n t é s é b e n lesz é r e z h e t ő é s a m i n i s z t e r t a n á c s i h a t á r o z a t v é g r e h a j t á s a l é n y e g e s e n h o z z á f o g j á ­r u l n i t e r m e l é s i k ö l t s é g e i n k c s ö k k e n t é s é h e z .