A KERINGÉSI RENDSZER

A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható:

Szív Érrendszer Vér NyirokrendszerSzív – a mellüreg elülső részében, a tüdők között,

a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található.

Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja:Szívburok (epicardium)Szívizom (miocardium)Szívbelhártya (endocardium)

Üregei:Jobb pitvarJobb kamraBal pitvarBal kamraPitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja

a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését.

Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba.

3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között

Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba.

A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel.

Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai csomó

Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak, Purkinje-rostok

A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus.

Időtartama: 0,8 mp Pitvar szisztolé: 0,1 mp Kamra szisztolé: 0,3 mp Teljes diasztolé: 0,4 mpSzívfrekvencia – a szív összehúzódásainak

száma a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan: 72/perc)

Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért lök ki.

Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb. 120/70 Hgmm

A szív két vérkörrel áll kapcsolatban:Kis vérkör (tüdővérkör)

Jobb kamra↓

Tüdőartéria↓

Tüdő (gázcsere)↓

Tüdővéna↓

Bal pitvar

Nagy vérkör (testvérkör)

Bal kamra↓

Aorta↓

Hajszálerek (gázcsere)↓

Vénák↓

Jobb pitvar

ÉrrendszerArtériák (osztóerek) Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső

keresztmetszetű,erőteljes összehúzódásra képes vérerek

A vért a szervekhez pumpálják.Vénák (gyűjtőerek) Vékonyabb és rugalmatlan, tág, ovális

keresztmetszetű vérerek. Zsebes billentyűi megakadályozzák a vér

visszafolyását. Visszajuttatják a vért a szervekből.

Kapillárisok (hajszálerek) Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Gyorsan tágulnak és szűkülnek Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a

szervekben

Vér összetétele Vérplazma (56%) Víz (93%) Ionok: Na+, K+, Ca2+ ,HCO3

- , PO4

3-

Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%)

Sejtes elemek (44%) Vörös vértestek Fehér vérsejtek Vérlemezkék

Vörös vértestek Benyomott korong

alakúak Számuk: kb. 5

millió/1mm3

Vörös csontvelőben képződnek

Fe és Hb tartalmaznak Élettartamuk: kb. 120 nap Lebontási helyük: lép Szerepük: légzési gázok

szállítása

Fehér vérsejtek Gömb vagy változó alakúak Számuk: 6-8 ezer/mm3

Vörös csontvelőben képződnek Sejtmagjuk van Élettartamuk: néhány nap - 10év Pusztulásuk különböző helyeken Szerepük: kórokozók elleni védekezésTípusai: Neutrofil granulociták Eozinofil granulociták Bazofil granulociták Limfociták: T-limfociták, B-limfociták Monociták

Vérlemezkék (trombociták) Kerek, csillag alakúak Számuk: 150 – 300 ezer/ 1mm3

Vörös csontvelőben képződnek Sejttörmelékek Élettartamuk: 1-2 hét Szerepük van a véralvadásban

VÉRALVADÁSprotrombin + trombokináz + Ca → trombinFibrinogén + trombin + Ca → fibrin

Nyirokrendszer A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű

hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze.

A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az egyirányú nyirokáramlást biztosítják.

A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe vezetik a nyirkot.

Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel.

Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy