A költői nyelv

KépszerűségHanghatásokElrendezés

Tartalom Forma

Esztétikum(Szépség)

STILISZTIKA

A költői nyelv képszerűségének eszközei

a közlés képfelidéző ereje, érzelemkifejező volta

alapvető eszközei a szóképek (trópusok, névátvitelek).

új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom válik

lehetségessé

a köznyelv is használja (kabátujj, áresés, szamárfül)

köznyelvi formáktól eltérően tudatosabb, megformáltabb,

többértelműbb

metafora névátvitel tartalmi, hangulati egyezés vagy hasonlóság alapján

Három eleme van

Szokásos fogalmi sík

(megnevezés)

Alkalmi képi sík (megnevezés)

A kettő közötti (azonosításon és

különbözőségen alapuló) közös jegy

mely csak a tudatunkban alakul ki, s nem mindig

egyértelmű (= képzettársítás)

elalvó nyírfaág Egytagú

csak a képi sík jelenik meg

Teljes

szerepel a hasonlító és a hasonlított is

(képi és fogalmi sík is)

„dunnába butt fönn a magas”, „amott ül egy túzok magában”

„kezed elalvó nyírfaág”, „szemed tenger”, „vasvilág a rend”, „ütött az óra”

kezed

(Lecsüngő, göcsörtös, vékony)

Szerkesztettsége szempontjából Szófajok, mondatbeli viszonyok szerint is lehet többféle

„száll az idő” (igés, A-Á viszonyú),

„szonettem nyakék” (főnévi, A-Á viszonyú),

„néma föld” (melléknévi, jelzős), stb.

Szerepelhet önmagában (elemi kép), alkothatja egy összetett, komplex kép elemét is

megszemélyesítés Az a metafora, amely tárgyi, természeti elemet,

elvont fogalmat élőként mutat be, emberi tulajdonsággal ruház fel

Célja a mondanivaló megelevenítése

fogalmi sík alkalmi képi sík

közös jegy

hálót fon az est

(mindent behálóz)(tud fonni, mint az ember)

„az este már a fák közt markolász”, „beszél a fákkal a bús őszi szél”,

„az ősz olyan gondatlan rossz gazda”

„hálót fon az est”

hasonlat Ha mindhárom elem (fogalmi, képi sík és közös jegy) együttesen szerepel egy megfelelő nyelvi

formulával

fogalmi sík alkalmi képi sík

közös jegy

nyelvi formula

„légy, mint szikla rendületlen”légy (te) szikla

mint

rendületlen

lehet összetett mondat „mint befagyott tenger, olyan a sík határ”

lehet egyszerű mondat eleme „kóbor kutyaként jár a szél”

metonímia a képi és fogalmi sík összekapcsolása nem hasonlóságon alapul, hanem érintkezésen

Az érintkezés lehet térbeli, időbeli kapcsolat, ok-okozati viszony, faj-nem

és rész-egész felcserélése (szinekdoché)

a metonímia mindig egytagú, csak a képi

fogalmat nevezzük meg

fogalmi sík alkalmi képi sík

közös jegy

„a sarkon reszket egy zörgő kabát”,

egy zörgő kabát(ember)

(rész-egész)

„jó házból való”

„szájára vette a falu”

szinesztézia az érzékterületek összekapcsolásán alapuló kép

stílushatása az egyidejű, összetett érzéki és hangulati benyomások rögzítésén alapul

„nehéz szag” „harsog a rózsabokor”

„sűrű csönd ropog”

összetett költői képek, alakzatoka képi eszközök sokszor egész rendszert alkotnak, egymásból

bomlanak ki. komplex kép allegória szimbólum

a egy kép egyszerre hat szemléleti,

hangulati és fogalmi szinten is

elvont fogalmat érzéki képpel társít, alapja metafora vagy megszemélyesítés, de ez

egész gondolatsorrá bővül, gyakran az egész szövegen (annak nagyobb részletén)

keresztül bomlik ki

a képzettársítás távoli, a látomásra

épít, elemeiben nem, csak teljes

egészében értelmezhető

„a semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden, s nézik, nézik a csillagok”

Petőfi: Minek nevezzelek, Föltámadott a tenger, Vajda: A virrasztók Ady költészete, francia szimbolisták

A nyelvi elrendezés szerepe a költői nyelvben

alakzatok (schema): a nyelvi elemek elrendezésének jellegzetes módjai

IsmétlésKihagyás

Felcserélés, helyettesítés

Ismétlés

Legegyszerűbb forma: szóismétlés

„csak ment, ment, meg se állt”

figura etymologica

„világ világa”, „halálnak halálával halsz”

nyomósítás, indulat kifejezése

tőismétlésen alapuló eszköz

Halmozás azonos mondatrészek ismétlődnek

„ütötte, vágta”

Gondolatritmus teljes gondolat, mondatrész vagy mondat ritmikus visszatérése

önállósult formája a refrén

Anafora sorok vagy ütemek elején visszatérő szó, szószerkezet

„Az nem lehet, hogy annyi szív … Az nem lehet, hogy ész, erő …”

„most tél van és csend és hó és halál”

polyszindeton kötőszóismétlés

Az ismétléssel rokon sajátos eszközök:

Párhuzam azonos vagy hasonló szerkezetek egymás mellett

„felszántom a császár udvarát, belévetem hazám búbaját”

Ellentét lehet hangzásbeli, érzelmi-hangulati, lehet a képek szintjén, szövegrész vagy egész szöveg összefüggésében

„áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell”

paradoxon oxymoron chiasmus

sajátságos változatai:

a képtelenségig fokozott ellentét

kizáró ellentét tükörképes, keresztező elhelyezkedés

„te sem haltál meg népem nagy halottja „bölcselkedő oktalanság” „testvérünk voltál, s lettél apánk”

Kihagyás elhallgatás, célzás, utalásszerű érintés

Vonatkozhat szóra (egytagú metaforára), mondatra, szövegre,

pl.: a balladák szaggatottsága. „szöghaját is megsimítja, nehogy azt higgyék, megbomlott”Juhász Gyula: Milyen volt című verse

Sajátságos formája az allúzió rájátszás: idézéssel vagy rá jellemző nyelvi formával utal valakire vagy valamire

„nem bántja többé az Egy gondolat”

Felcserélés, helyettesítés

Elemei lehetnek Szokatlan szórend (inverzió)

Eltérő mondatrendMegszakított szerkesztés

befolyásolják a mondat ill. szöveg modalitását (feszültséget keltenek és oldanak)

Rokon eszközök:felkiáltások, költői kérdések, megszólítások

Elrendezés kérdése az íráskép is.

A sorszerkezet követheti a mondatszerkezetet, de el is térhet tőle

soráthajlás (enjambement).

Ezekre a stíluseszközökre is jellemző, hogy együttesen, komplex módon is kerülhetnek alkalmazásra, így hatásuk egymást erősíti.

Hanghatáson alapuló eszközök

a szöveg egészének hangzásvilága teremt harmóniát

hangszimbolika a különböző hangok túlsúlya sajátságos többletjelentést ad, hangulatot teremt, felerősíti a tartalmat

mély hangok szomorúságot, mélabút sugároznak

„ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón…”

a pergő hangok dinamizmusa

„trombita harsog, dob pereg, indul a csatába a sereg, előre”

alliteráció szókezdő hangok összecsengése

„barlangjában belöl bömböl a mord medve”

Hangalakzatnak fogható fel a rím sorvégi hangok összecsengése

Alaprímek:

„Jöhet idő, hogy emlékeznibátrabb dolog lesz, mint tervezni -bátrabb új hont a mult időkbenfürkészni, mint a jövendőben - ?”

páros rím

aabb

keresztrím

„Mert te ilyen vagy s ők olyanokés neki az érdeke máss az igazság idegállapotvagy megfogalmazás”

abab

ölelkező rím

„Ígéretekkel, kényszerekkelÖlel magához a világ.Csak egyszer adja meg magát,

S örökre kárhozott az ember.”

abba

bokorrím„Istenem, istenem, jó fiu volt.Engemet is szeretett - meg a bort,ennivaló volt, hogyha bomolt.”

aaa

félrím

„Fosztja az ősz a fákat, hűvösödik már,be kell gyújtani.

Lecipeled a kályhát, egyedül hozod,mint a hajdani…”

xaxa

A hangok egyezése szempontjából:

tiszta rímek (mgh és msh is megegyezik)

„hegyezem a fülem, ül-e a lomb alatt fülemüle”

önrím (egy szó ismétlődik)

históriás énekben „vala”

rag- és képzőrím

„Én bús szívem vidámságaLelkem édes kívánsága”

asszonánc (ha a hangok csak részlegesen azonosak)

„hogyha a hold rá fátylat ereszt, lánnyá válik, sírni kezd”

kancsal rím (csak egy-egy mgh azonos)

„hű rokon – húrokon”

kecskerím (mgh vagy msh helyet cserélnek)

„ez is tanít, az istenit”

Minimálisan egy szótagos, de lehet korlátlan

„csodálkozol a kokainistán, s nem érted, gondolkozzál az okain is tán, és megérted”

Ide tartozik a ritmus kérdéseált. értelemben valamilyen folyamat idő vagy térbeli

tagolódása, elemek szabályszerű visszatérése

Ritmusalkotó tényezők a verselésben a hangsúly és az időérték

háromféle verselés

hangsúlyos verselés (magyarban

ütemhangsúlyos)

időmértékes verselés szimultán verselés

Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem (1 hangsúlyos és 1,2, vagy 3 hangsúlytalan szótag). Általában rímes.

Rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége a versláb. Általában rímtelen.

Mindkettő verselés megfigyelhető egyszerre. Általában rímes.

Sajátságos az ún. szabadvers

Versszerű sorokba tördelt szöveg, nincs kötött ritmusa, tagmondatokból, mondatokból épülnek fel a ritmikus alakzatok.

Költői szóhasználat

A költői nyelv új összefüggésbe helyezi a köznapi szavakat, jelentéstöbbletet társít, asszociációs köröket hoz létre.

Szavak szintjén fontossá válhat: Szófajok arányaJellegzetes szavak egy–egy költőnél (kulcsszavak)Stílusrétegek használataArchaikus, tájnyelvi, szakszókincsbeli elemek felhasználása

Mondatok és szöveg szintjén Mennyire fejti ki a témát (vö. a kihagyás stilisztikai értékével)Mondatok hossza, típusai, (alá-fölé vagy mellérendeltség)Nominális (névszói) vagy verbális (igei) jellegeKözlésmódok használata (egyenes, függő, szabad függő beszéd)

Helyesírási kérdések nagybetűs írásmód, fonetikus írás, írásjelek, központozás teljes vagy részleges hiányaSajátságos eszköz a képvers