A környezet A környezet humanizációjának humanizációjának

állomásai a Kárpát-állomásai a Kárpát-medencébenmedencében

A környezet átalakulása, a Kárpát medence A környezet átalakulása, a Kárpát medence természetes állapotúból kultúrtájjá válása öt természetes állapotúból kultúrtájjá válása öt lépésben ment végbe:lépésben ment végbe:

Az első időszakban – az ember megjelenésétől a Az első időszakban – az ember megjelenésétől a földművelés megindulásáigföldművelés megindulásáig a Kárpát- a Kárpát-medencében- az ember nem aktív tájformáló medencében- az ember nem aktív tájformáló tényező. A természetes tájformáló folyamatok tényező. A természetes tájformáló folyamatok szerepe kizárólagos.szerepe kizárólagos.

A földművelés megindulásától a feudális A földművelés megindulásától a feudális mezőgazdaság kialakulásáig terjedő második mezőgazdaság kialakulásáig terjedő második szakaszbanszakaszban a népsűrűség növekszik, egyre a népsűrűség növekszik, egyre nagyobb területet érint a földművelés és a nagyobb területet érint a földművelés és a megjelenik a bányászat, mint új tájformáló megjelenik a bányászat, mint új tájformáló tényező.tényező.

A harmadik időszakban új nép, majd új társadalmi A harmadik időszakban új nép, majd új társadalmi és gazdasági rend jelenik meg a területen.és gazdasági rend jelenik meg a területen. Egyre Egyre intenzívebbé válik a környezet átalakítás a intenzívebbé válik a környezet átalakítás a mezőgazdasági és bányászati tevékenységek mezőgazdasági és bányászati tevékenységek által, a növekvő népesség igényeihez igazodva.által, a növekvő népesség igényeihez igazodva.

A negyedik fontos időszak a török-kortól a nagy A negyedik fontos időszak a török-kortól a nagy folyamszabályozási munkák kezdetéig,folyamszabályozási munkák kezdetéig, a XVI. a XVI. század közepétől a XIX. század közepéig tart. század közepétől a XIX. század közepéig tart.

Első felében a szinte folyamatos hadiállapot Első felében a szinte folyamatos hadiállapot következtében az ország középső és déli területein következtében az ország középső és déli területein a mezőgazdasági termelés ellehetetlenült. Nagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenült. Nagy területek szinte elnéptelenedtek, előrehaladt a területek szinte elnéptelenedtek, előrehaladt a pusztásodás, uralkodóvá vált a rideg marhatartás. pusztásodás, uralkodóvá vált a rideg marhatartás. Az erődítési munkákhoz (palánkvárak) szükséges Az erődítési munkákhoz (palánkvárak) szükséges faanyag kitermelése következtében az erdőterület faanyag kitermelése következtében az erdőterület drasztikusan csökkent, ennek következtében a drasztikusan csökkent, ennek következtében a hordalékkúpokon újra mozgásba lendült a hordalékkúpokon újra mozgásba lendült a futóhomok. futóhomok.

A korszak második fele a kultúrtáj A korszak második fele a kultúrtáj rekonstrukciójának időszaka.rekonstrukciójának időszaka.

A környezet átalakítás ötödik időszakát a A környezet átalakítás ötödik időszakát a vízrendezési és vasútépítési munkálatok fémjelzik. vízrendezési és vasútépítési munkálatok fémjelzik. A folyamszabályozás máig vitatott pozitív és A folyamszabályozás máig vitatott pozitív és negatív hatásai révén döntően hozzájárult a negatív hatásai révén döntően hozzájárult a Kárpát-medence mai képének kialakításához.Kárpát-medence mai képének kialakításához.

A Kárpát-medence az ember A Kárpát-medence az ember megjelenésétől a földművelés megjelenésétől a földművelés

megindulásáigmegindulásáig A Kárpát-medence kétarcú terület: a kétosztatú A Kárpát-medence kétarcú terület: a kétosztatú

központi sűlyedékre, központi sűlyedékre, és a Kárpátok 1500 km hosszú és és a Kárpátok 1500 km hosszú és helyenként 200 km-nél is szélesebb négy (homokkő, helyenként 200 km-nél is szélesebb négy (homokkő, mészkő, kristályos és vulkáni kőzet) vonulatból álló mészkő, kristályos és vulkáni kőzet) vonulatból álló hegységkeretére hegységkeretére tagolódik. A Kárpát- (vagy Közép-tagolódik. A Kárpát- (vagy Közép-Duna-) medence középső süllyedékterületeit – az Duna-) medence középső süllyedékterületeit – az Alföldet, a Kisalföldet és az Erdélyi-medencét – a Alföldet, a Kisalföldet és az Erdélyi-medencét – a Dunántúli-középhegység és az Erdélyi-szigethegység Dunántúli-középhegység és az Erdélyi-szigethegység különíti el. különíti el.

A Kárpát-medence kétarcú terület: a kétosztatú A Kárpát-medence kétarcú terület: a kétosztatú központi sűlyedékre, központi sűlyedékre, és a Kárpátok 1500 km hosszú és és a Kárpátok 1500 km hosszú és helyenként 200 km-nél is szélesebb négy (homokkő, helyenként 200 km-nél is szélesebb négy (homokkő, mészkő, kristályos és vulkáni kőzet) vonulatból álló mészkő, kristályos és vulkáni kőzet) vonulatból álló hegységkeretére hegységkeretére tagolódik. A Kárpát- (vagy Közép-tagolódik. A Kárpát- (vagy Közép-Duna-) medence középső süllyedékterületeit – az Duna-) medence középső süllyedékterületeit – az Alföldet, a Kisalföldet és az Erdélyi-medencét – a Alföldet, a Kisalföldet és az Erdélyi-medencét – a Dunántúli-középhegység és az Erdélyi-szigethegység Dunántúli-középhegység és az Erdélyi-szigethegység különíti el. különíti el.

Később fokozatosan a löszplatókat és alföldeket, a Később fokozatosan a löszplatókat és alföldeket, a folyó menti teraszfelszíneket, a medenceperemi és folyó menti teraszfelszíneket, a medenceperemi és belső-alföldi hordalékkúpokat szállta meg az belső-alföldi hordalékkúpokat szállta meg az ember.ember.

A neolit korban a települések a domb- és A neolit korban a települések a domb- és középhegységi tájakon 300 m-ig, a bronzkorban középhegységi tájakon 300 m-ig, a bronzkorban 400 m fölé húzódtak. 400 m fölé húzódtak.

Az archeológiai leletek azt bizonyítják, hogy a Az archeológiai leletek azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medence az őskőkortól a honfoglalásig Kárpát-medence az őskőkortól a honfoglalásig egyre sűrűbben lakott terület.egyre sűrűbben lakott terület.

A zsákmányoló, gyűjtögető ember még hosszú A zsákmányoló, gyűjtögető ember még hosszú időn át a természet részének tekinthető. időn át a természet részének tekinthető. Természetátalakító tevékenységet még nem Természetátalakító tevékenységet még nem folytatott, így a terület földrajzi viszonyainak folytatott, így a terület földrajzi viszonyainak alakulását csak természetes folyamatok alakulását csak természetes folyamatok határozták meg. határozták meg.

A Kárpát-medencében a jégkorszak kevésbé A Kárpát-medencében a jégkorszak kevésbé drámai változásokat okozott, mivel erős drámai változásokat okozott, mivel erős eljegesedés csak az Északnyugati-, Keleti- és Déli-eljegesedés csak az Északnyugati-, Keleti- és Déli-Kárpátok magasra nyúló régióiban volt.Kárpátok magasra nyúló régióiban volt.

A medence területén a A medence területén a periglaciálisperiglaciális (jégperemi) (jégperemi) területekre jellemző hideg száraz éghajlaton területekre jellemző hideg száraz éghajlaton eolikus (szél okozta) felszínformáló folyamatok, eolikus (szél okozta) felszínformáló folyamatok, futóhomok mozgás, hullópor takarók (lösz) futóhomok mozgás, hullópor takarók (lösz) felhalmozódása volt jellemző. felhalmozódása volt jellemző.

Ez új talajok és növénytársulások kialakulását Ez új talajok és növénytársulások kialakulását idézte elő. Az itt letelepedett embercsoportok idézte elő. Az itt letelepedett embercsoportok életfeltételei fokozatosan megváltoztak.életfeltételei fokozatosan megváltoztak.

Gyökeres változás állt be a neolitikumban (csiszolt Gyökeres változás állt be a neolitikumban (csiszolt kőkorszak) a termelő tevékenység, a földművelés kőkorszak) a termelő tevékenység, a földművelés megindulása által. A földművelés volt az első megindulása által. A földművelés volt az első emberi tevékenység, amely nagyobb összefüggő emberi tevékenység, amely nagyobb összefüggő területen alakította át a természetei környezetet. területen alakította át a természetei környezetet.

Az átalakítás kezdetben egészen kismértékű: a Az átalakítás kezdetben egészen kismértékű: a korai földművesek a tisztásokon, mezőségeken korai földművesek a tisztásokon, mezőségeken törték fel ásóbotjaikkal a gyepet és ide szórták a törték fel ásóbotjaikkal a gyepet és ide szórták a növényi magvakat. növényi magvakat.

Minőségi változást hozott az égetéses Minőségi változást hozott az égetéses vadtalajváltó földművelés megjelenése, mivel ez vadtalajváltó földművelés megjelenése, mivel ez az erdő kisebb-nagyobb területen való az erdő kisebb-nagyobb területen való leégetésével járt. Az így művelésbe vont leégetésével járt. Az így művelésbe vont területeket aztán kimerülésig használták, majd új területeket aztán kimerülésig használták, majd új területet vontak művelésbe.területet vontak művelésbe.

Ez a módszer mai szemmel nézve nem Ez a módszer mai szemmel nézve nem tekinthető környezetkímélő megoldásnak, ám a tekinthető környezetkímélő megoldásnak, ám a kor rendkívül alacsony népsűrűségének kor rendkívül alacsony népsűrűségének köszönhetően nem okozott súlyos környezeti köszönhetően nem okozott súlyos környezeti károkat. károkat.

A Gordon Childe, brit őstörténész által „neolitikus A Gordon Childe, brit őstörténész által „neolitikus forradalomnak" nevezett fordulat után a növekvő forradalomnak" nevezett fordulat után a növekvő lélekszámú, újabb és újabb területeket meghódító lélekszámú, újabb és újabb területeket meghódító emberiség egyre nagyobb mértékben vált a emberiség egyre nagyobb mértékben vált a környezet formálójává.környezet formálójává.

A földművelés megindulásától a A földművelés megindulásától a feudalizmus kialakulásáigfeudalizmus kialakulásáig

A Kárpát-medencében megtelepült népek A Kárpát-medencében megtelepült népek környezetalakító tevékenységét Kr. e. 3000-től környezetalakító tevékenységét Kr. e. 3000-től követhetjük nyomonkövethetjük nyomon..

A neolitikumban az emberi hatások még helyi A neolitikumban az emberi hatások még helyi jelenségek voltak, az táj átformálása csak a későbbi jelenségek voltak, az táj átformálása csak a későbbi korokban gyorsult fel. korokban gyorsult fel.

A rézkortól a vas- és a római korig az alföldek A rézkortól a vas- és a római korig az alföldek magasabb, ármentes részein kibontakozó földművelés magasabb, ármentes részein kibontakozó földművelés és állattenyésztés egyre nagyobb területet érintett és állattenyésztés egyre nagyobb területet érintett jellegzetes jellegzetes kulturtájatkulturtájat hozva létre. hozva létre.

A földművelés és állattenyésztés az erdő rovására A földművelés és állattenyésztés az erdő rovására terjeszkedett. Az ember megjelenése előtt Kárpát-terjeszkedett. Az ember megjelenése előtt Kárpát-medence 75%-án az ökológiai feltételek lehetővé medence 75%-án az ökológiai feltételek lehetővé tették az erdő kialakulását.tették az erdő kialakulását.

Az erdőterület pusztulásában a rómaiak, kelták, Az erdőterület pusztulásában a rómaiak, kelták, szarmaták és géták szerepe érhető tetten, akik szarmaták és géták szerepe érhető tetten, akik erdőégetés útján jutottak művelésbe vonható erdőégetés útján jutottak művelésbe vonható területekhez. Az irtásföldeken megindult a talajerózió, területekhez. Az irtásföldeken megindult a talajerózió, és az emberi hatásra helyenként ismét mozogni és az emberi hatásra helyenként ismét mozogni kezdett a futóhomok.kezdett a futóhomok.

Az V-IX. században a népvándorlás hullámai az Az V-IX. században a népvándorlás hullámai az addigi kultúrák eredményeit – köztük a rómaiak addigi kultúrák eredményeit – köztük a rómaiak pannóniai és dáciai (erdélyi) alkotásait – szinte pannóniai és dáciai (erdélyi) alkotásait – szinte teljesen megsemmisítették.teljesen megsemmisítették.

A honfoglalás idejére a Kárpát- medence A honfoglalás idejére a Kárpát- medence területének 70-75 %-a vált füves pusztává. Így területének 70-75 %-a vált füves pusztává. Így részben a korábban itt élt népek tevékenysége részben a korábban itt élt népek tevékenysége tette a területet a Kelet-európai síkság tette a területet a Kelet-európai síkság sztyeppéihez hasonlatos, a magyarság sztyeppéihez hasonlatos, a magyarság megtelepedése számára ideális élettérré.megtelepedése számára ideális élettérré.

A magyar nép kialakulása és vándorlása a A magyar nép kialakulása és vándorlása a délnyugat-szibériai és a Kelet-Európai-síkság déli délnyugat-szibériai és a Kelet-Európai-síkság déli részén fekvő tajga és erdős-sztyepp zónához részén fekvő tajga és erdős-sztyepp zónához kötődik.kötődik.

A Kárpát-medence a legnyugatabbi terület, ahol a A Kárpát-medence a legnyugatabbi terület, ahol a magyarság korábbi pásztorkodó-földművelő magyarság korábbi pásztorkodó-földművelő életmódjának folytatásához még megfelelő életmódjának folytatásához még megfelelő földrajzi környezetet, mérsékelten kontinentális földrajzi környezetet, mérsékelten kontinentális klíma alatt löszös üledéken kialakult csernozjom klíma alatt löszös üledéken kialakult csernozjom talajra települt erdős-sztyeppet találhatott.talajra települt erdős-sztyeppet találhatott.

A honfoglalás során a magyarság aA honfoglalás során a magyarság a Kárpát-medenceKárpát-medence egész földrajzi egységét birtokba vetteegész földrajzi egységét birtokba vette (325 000 (325 000 km2)km2), de kezdetben szállásterülete csak a belső , de kezdetben szállásterülete csak a belső medencék sík- és dombvidékeire terjedt ki, ami az medencék sík- és dombvidékeire terjedt ki, ami az ország területének kétharmad része (220 000 km2).ország területének kétharmad része (220 000 km2).

Ezek a tájak kapcsolódtak be a gazdaság Ezek a tájak kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe, így avérkeringésébe, így a kárpáti hegységkeret kárpáti hegységkeret klimazonális bükk- és fenyőerdő övezete, a klimazonális bükk- és fenyőerdő övezete, a sziklahavasok (Tátrák, Fátrák, Radnai-havasok, sziklahavasok (Tátrák, Fátrák, Radnai-havasok, Erdélyi-havasok) a honfoglalás után még sokáig Erdélyi-havasok) a honfoglalás után még sokáig lakatlanok maradtak. lakatlanok maradtak.

A X-XI. századi élettér, az oikumené megközelítően A X-XI. századi élettér, az oikumené megközelítően egybe esik a lösz- jellegű üledékeken kialakult barna egybe esik a lösz- jellegű üledékeken kialakult barna erdőtalajok és csernozjomok, illetve a gyertyános és erdőtalajok és csernozjomok, illetve a gyertyános és tatárjuharos tölgyesek elterjedésével. tatárjuharos tölgyesek elterjedésével.

A honfoglaló magyarság nagyállattartó és A honfoglaló magyarság nagyállattartó és földművelő életformája szempontjából az földművelő életformája szempontjából az amfibikus (időszakosan nedves-száraz) árterek és amfibikus (időszakosan nedves-száraz) árterek és a néhány méterrel magasabb ármentes szintek a néhány méterrel magasabb ármentes szintek érintkezési zónája volt a legmegfelelőbb. érintkezési zónája volt a legmegfelelőbb.

Az Árpád-kori Magyarország 12 %-a, a mai Az Árpád-kori Magyarország 12 %-a, a mai országterület negyede volt ártér, állandóan vagy országterület negyede volt ártér, állandóan vagy időszakosan elöntött területekkel. időszakosan elöntött területekkel.

Az ember környezethez való alkalmazkodásának Az ember környezethez való alkalmazkodásának sajátos példája a lápok és mocsarak hasznosítása, sajátos példája a lápok és mocsarak hasznosítása, ami a feudális kor mezőgazdálkodásának egyik ami a feudális kor mezőgazdálkodásának egyik jellemző ökológiai típusát alkotta.jellemző ökológiai típusát alkotta.

A Hanság-medence, a Rábaköz, a Balaton A Hanság-medence, a Rábaköz, a Balaton környéki berkek, a Sió völgye, a Dunamenti-síkság környéki berkek, a Sió völgye, a Dunamenti-síkság jelentős területei, a Sárköz, a Dráva-mellék, a jelentős területei, a Sárköz, a Dráva-mellék, a Felső-Tiszavidéken az Ecsedi-láp, a Szernye-, a Felső-Tiszavidéken az Ecsedi-láp, a Szernye-, a Szenna- és a Blatta-mocsár, a Rétköz, a Bodrogköz Szenna- és a Blatta-mocsár, a Rétköz, a Bodrogköz és a Taktaköz, a Közép-Tisza vidéken a Borsodi- és és a Taktaköz, a Közép-Tisza vidéken a Borsodi- és a Hevesi-ártér, a Hortobágy, a Berettyó mellékén a a Hevesi-ártér, a Hortobágy, a Berettyó mellékén a Kis- és Nagy-Sárrét, a Marostól délre a Béga és a Kis- és Nagy-Sárrét, a Marostól délre a Béga és a Temes egymásba szövődő lápvilága, még délebbre Temes egymásba szövődő lápvilága, még délebbre az Alibunári-mocsár stb. tartoztak ide.az Alibunári-mocsár stb. tartoztak ide.

Magyarország vízborította és árvízjárta területei a Magyarország vízborította és árvízjárta területei a folyószabályozási munkálatok előtt. 1 - folyószabályozási munkálatok előtt. 1 -

időszakosan vízzel borított területek 2 - állandóan időszakosan vízzel borított területek 2 - állandóan vízzel borított területek vízzel borított területek

A növényföldrajzi kép a maitól különböző hidrográfiai A növényföldrajzi kép a maitól különböző hidrográfiai viszonyok és a kisebb mértékű emberi beavatkozás viszonyok és a kisebb mértékű emberi beavatkozás következtében a jelenlegitől eltérően alakult. Az következtében a jelenlegitől eltérően alakult. Az államalapítás korától a XIV. század végéig az alföldi államalapítás korától a XIV. század végéig az alföldi erdős-sztyepp lösz- és homokpusztái mellett az emberi erdős-sztyepp lösz- és homokpusztái mellett az emberi tevékenység eredményeként az ún. kultúrsztyeppek tevékenység eredményeként az ún. kultúrsztyeppek (irtványföldek és művelt területek) is egyre nagyobb (irtványföldek és művelt területek) is egyre nagyobb teret hódítottak.teret hódítottak.

A honfoglalás korának földrajzi környezetét Somogyi A honfoglalás korának földrajzi környezetét Somogyi Sándor rekonstruálta a geográfia és a rokontudományok Sándor rekonstruálta a geográfia és a rokontudományok kutatáseredményeit szintetizálva. Hazánk mai területén kutatáseredményeit szintetizálva. Hazánk mai területén a következő honfoglalás kori tájtípusokat különítette el:a következő honfoglalás kori tájtípusokat különítette el:

Alacsony árterek ligetes, lápos, azonális talajokkal és Alacsony árterek ligetes, lápos, azonális talajokkal és növényzettel, gyakori árvízborítással: növényzettel, gyakori árvízborítással: 1.Öntésföldes, puhafa ligeterdős folyó menti típus 1.Öntésföldes, puhafa ligeterdős folyó menti típus halászati hasznosítással;halászati hasznosítással;2.Mocsári erdős, pangóvizes típus; 2.Mocsári erdős, pangóvizes típus; 3.Lápos, tőzeges talajú kiterjedt nádasokkal, nyílt víz 3.Lápos, tőzeges talajú kiterjedt nádasokkal, nyílt víz foltokkal (keményebb teleken az állatállomány áttelelő foltokkal (keményebb teleken az állatállomány áttelelő helyei). helyei).

Időszakos vízborítású magas árterek, a Időszakos vízborítású magas árterek, a szigeteken, partokon halásztelepekkel, szigeteken, partokon halásztelepekkel, állattenyésztésre hasznosított nyárasok:állattenyésztésre hasznosított nyárasok:4. 4. Réti talajú keményfa ligeterdő típus; Réti talajú keményfa ligeterdő típus; 5. 5. Lefolyástalan kismedencék, mélyedések Lefolyástalan kismedencék, mélyedések szoloncsákos sziki növényzettel.szoloncsákos sziki növényzettel.

Löszös ármentes síkságok, amelyek az állandó Löszös ármentes síkságok, amelyek az állandó vagy téli szállásoknak adnak helyet: vagy téli szállásoknak adnak helyet: 6. 6. Csernozjom talajú löszpuszták földműveléssel, Csernozjom talajú löszpuszták földműveléssel, állattenyésztéssel, helyenként még tatárjuharos állattenyésztéssel, helyenként még tatárjuharos lösztölgyes ligetekkel. lösztölgyes ligetekkel.

Homokos hordalékkúpok ritkább lakossággal:Homokos hordalékkúpok ritkább lakossággal:7.7. Buckás és lepelhomokos típus Buckás és lepelhomokos típus homoksztyeppréttel és homoki tölgyes homoksztyeppréttel és homoki tölgyes ligetekkel; ligetekkel; 8. 8. Csernozjomos és barnaföldes homokvidékek Csernozjomos és barnaföldes homokvidékek helyenként állattenyésztéssel és földműveléssel, helyenként állattenyésztéssel és földműveléssel, máshol zárt homoki tölgyesekkel.máshol zárt homoki tölgyesekkel.

Alföldperemi síkságok az erdőirtások helyén Alföldperemi síkságok az erdőirtások helyén földműveléssel és állattenyésztéssel:földműveléssel és állattenyésztéssel:9.9. Barna erdőtalajú lösztölgyes típus; Barna erdőtalajú lösztölgyes típus; 10.10. Agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus Agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel.cseres tölgyesekkel.

Dombsági, alacsonyabb szintjein már Dombsági, alacsonyabb szintjein már mezőgazdaságilag is hasznosított tájak: mezőgazdaságilag is hasznosított tájak:

Szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú Szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok kiterjedt erdőirtásokkal:dombságok kiterjedt erdőirtásokkal:11.11. Barna erdőtalajú tatárjuharos lösztölgyesekkel Barna erdőtalajú tatárjuharos lösztölgyesekkel és mezei juharos tölgyesekkel; és mezei juharos tölgyesekkel; 12.12. Barna és agyagbemosódásos barna Barna és agyagbemosódásos barna eredőtalajú típus cseres tölgyesekkel. eredőtalajú típus cseres tölgyesekkel.

Szubatlantikus éghajlatú dombságok kevert Szubatlantikus éghajlatú dombságok kevert erdőkkel: erdőkkel: 13.13. Barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel; Barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel; 14.14. Pszeudoglejes és agyagbemosódásos barna Pszeudoglejes és agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus gyertyános tölgyessel, bükkössel, erdőtalajú típus gyertyános tölgyessel, bükkössel, valamint eredi fenyvessel. valamint eredi fenyvessel.

Hegységközi zárt medencék az erdőirtás és Hegységközi zárt medencék az erdőirtás és megtelepülés kezdeteivel: megtelepülés kezdeteivel: 15.15. Szubkontinentális éghajlatú, barna és Szubkontinentális éghajlatú, barna és agyagbemosódásos barna erdőtalajú agyagbemosódásos barna erdőtalajú medencék cseres tölgyesekkel.medencék cseres tölgyesekkel.

Hegységi, túlnyomórészt természetes állapotú Hegységi, túlnyomórészt természetes állapotú erdős tájtípusok vadászati hasznosítással:erdős tájtípusok vadászati hasznosítással:

Szubkontinentális és szubmediterrán alacsony Szubkontinentális és szubmediterrán alacsony hegységek kevert erdőkkel: hegységek kevert erdőkkel: 16.16. Vulkanikus hegységek cseres tölgyesekkel; Vulkanikus hegységek cseres tölgyesekkel; 17.17. Karbonátos kőzetű hegységek gyertyános, Karbonátos kőzetű hegységek gyertyános, molyhos és cseres tölgyesekkel, valamint molyhos és cseres tölgyesekkel, valamint karsztbokorerdőkkel; karsztbokorerdőkkel; 18. 18. Kristályos röghegységek cseres Kristályos röghegységek cseres tölgyesekkel; tölgyesekkel; 19. 19. Kristályos röghegységek hegyi gyertyános Kristályos röghegységek hegyi gyertyános tölgyessel, szubmontán bükkössel, jegenye és tölgyessel, szubmontán bükkössel, jegenye és lucfenyvessel.lucfenyvessel.

Középhegységek csapadékos szubatlanti Középhegységek csapadékos szubatlanti jelleggel: jelleggel: 20. 20. Erősen tagolt vulkanikus hegységek hegyi Erősen tagolt vulkanikus hegységek hegyi gyertyános tölgyessel, szubmontán és montán gyertyános tölgyessel, szubmontán és montán bükkösökkel; bükkösökkel; 21.21. Karbonátos kőzetű fennsíkos hegységek Karbonátos kőzetű fennsíkos hegységek szubmontán és montán bükkösökkel.szubmontán és montán bükkösökkel.

A természeti környezet adta feltételek nagyrészt A természeti környezet adta feltételek nagyrészt meghatározták a gazdasági tevékenység meghatározták a gazdasági tevékenység kereteit. Az uralkodó ágazat a mezőgazdaság kereteit. Az uralkodó ágazat a mezőgazdaság volt. A magyarság az Etelközben mintegy 10 volt. A magyarság az Etelközben mintegy 10 milliós állatállománnyal rendelkezett.milliós állatállománnyal rendelkezett.

A honfoglaláskor az állomány egy része A honfoglaláskor az állomány egy része elpusztult, vagy az Etelközben maradt. Ezért elpusztult, vagy az Etelközben maradt. Ezért nem vezethetett jelentős feszültségekhez a nem vezethetett jelentős feszültségekhez a legelő terület szűkülése a korábbi 500-800 000 legelő terület szűkülése a korábbi 500-800 000 km2-ről a Kárpát-medencében 150-170 000 km2-ről a Kárpát-medencében 150-170 000 km2-rekm2-re. .

Másrészt az alföldi és dombsági tájakon több és Másrészt az alföldi és dombsági tájakon több és jobb minőségű takarmány termett, mint a Kelet-jobb minőségű takarmány termett, mint a Kelet-Európai-síkság sztyeppéin.Európai-síkság sztyeppéin.

Korábban a legelőterület csökkenésével Korábban a legelőterület csökkenésével magyarázták a magyar pásztortársadalom magyarázták a magyar pásztortársadalom válságát, melyet őseink nyugat- és dél-európai válságát, melyet őseink nyugat- és dél-európai zsákmányoló hadjáratokkal próbáltak volna zsákmányoló hadjáratokkal próbáltak volna megoldani.megoldani.

A Kárpát-medence alföldi és dombsági A Kárpát-medence alföldi és dombsági területeinek állateltartó kapacitása a bőségesebb területeinek állateltartó kapacitása a bőségesebb csapadék, ill. vízellátottság miatt magasabb, mint csapadék, ill. vízellátottság miatt magasabb, mint a vándorlás és megtelepülés korábbi helyein.a vándorlás és megtelepülés korábbi helyein.

A jó legelők lehetővé, a szűkebb tér egyszersmind A jó legelők lehetővé, a szűkebb tér egyszersmind szükségessé tették az életformaváltást: a szükségessé tették az életformaváltást: a hagyományos nomadizálás helyett az állatokat a hagyományos nomadizálás helyett az állatokat a téli szállások közelebbi-távolabbi környezetében téli szállások közelebbi-távolabbi környezetében legeltettéklegeltették. Ez a megváltozott létfeltételekhez . Ez a megváltozott létfeltételekhez való racionális alkalmazkodást jelentette.való racionális alkalmazkodást jelentette.