A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai

A közgazdaságtan tárgya

A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára.

(3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa

(6) elosztás: Csere, piac

(1) Gazdálkodás

Adott eredmény minimális ráfordítás

Adott ráfordítás maximális eredmény

(2) Szűkösség:

Gazdasági javak

0; PSD jj

0; PSD jj

Szabad javak

(4) Erőforrások =termelési tényezők:

természeti erőforrások ( A )

munka ( L )

tőke ( C )

vállalkozás ( E )

Hogyan ?

(5) Javak és szolgáltatások:

termékek

anyagi és nem anyagi szolgáltstások

Mit ?

(7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztásmegtakarítás ( Választás, lemondás)

Kinek ?

Y termék

X termék

- d y1

- d y2

d x 1

d x 2

Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier

Nem hatékony kombináció, mert:- nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást- az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető

* A

* C

Pareto-hatékony termelésikömbinációk

B Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció

- dy2 > - dy1

Növekvő határköltség és

csökkenő hozadék törvénye

1. dia

♣ A közgazdaságtan tudományágazatai:•Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat•Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) •Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit.

♣ Munkamegosztás és komparatív előnyök csere ( nyert- és feláldozott haszon) ♣ A szükségletkielégítés intézményi keretei

•Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja)- Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása- Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül

( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel

•Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása)

jellemzők

Koordinációs mechanizmusok

Viszony Együttműködés

Bürokratikus koordináció Alá-fölérendeltség Adminisztratív és jogi eszközökkel késztetik az

alárendelt szereplőket az együttműködésre

Agresszív koordináció Alá-fölérendeltség A fölérendelt a jog és az erkölcs által el nem

ismert, önkényes Kényszerítést alkalmazhat

Etikai koordináció Mellérendeltség Az együttműködés hagyományokra, az

elismert vallási vagy erkölcsi normákra épül

Piaci koordináció Egyenrangúság és egyenjogúság A nyereségszerzés motiválja az együttműködésüket

Gazdasági rendszerek Jellemzők

Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban

- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról

- A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással

Központosított gazdaság - A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van )

- A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a

végrehajtó gazdasági egységeket )

- A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel.

Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam

- Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését

- Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma

Gazdasági rendszerek

2. dia

A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer

Funkciói:

Leegyszerűsítik a valóságot,

Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,

Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát

Előre jelzéseket is készíthetünk velük

A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei

Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei

Klasszikus 17-18. század Makro Adam Smith,

Jean B. Say

Neoklasszikus 19. Század végén Mikro

Leon Walras

Alfred Marsall

Vilfredo Pareto

♠ Rugalmas árrendszer,♠ Stabil gazdasági egyensúly,♠ Teljes foglalkoztatás,♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges.

Keynes 20. Század Makro John M. Keynes

♠ Nem rugalmas árrendszer,♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak,♠ Instabil gazdasági egyensúly,♠ A foglalkoztatás nem teljes,♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika

szükségessége.

3. dia

P1

P2

P1

P2

D1 D1

DP=f( P )

DP ~~Inverz keresleti függvény P=f( D )

Az eltolódás okai:

- Változások a vevők elkölthető Jövedelemében

- Változások más javak árában

- Hitelre történő vásárlás

- Hirdetés és reklámhatására

- Változások a népesség számában

- Pénz illúzió

P P

QDQS

D D’

D’1 D’

2 S’1 S2 S’

2 S1

S’ S’’

SP=f( P )

SP ~~Inverz kínálati függvény P =f( S )

Az eltolódás okai:

- Az időjárás hatása

- Technikai haladás

- Változások a termelési tényezők áraiban

-Más javak árváltozásai

- Adók és termelési támogatások

PSEP ~~~, PDEP ~~~,

A piac és a piaci mechanizmus

Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere

vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény.

A Kínálat

Kínálat az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók

megvételre felkínálnak.

Kínálati függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az

összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni

kívánt jószágmennyiség között van .

S = f ( P, E )

A kereslet

Kereslet az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és

képesek megvásárolni.

A keresleti függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt

az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a

meghatározó tényezői között van.

D = f (P, I, E )

4. dia

P

Q Q Q

P P

PP

Q Q

Tökéletesen rugalmatlan kínálat

S

S

S

S

S

Végtelenül rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Rugalmatlan kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság

P2

P1

P2

P2

P1P1

S1 S2 S2S2 S1S1

%

%)( P

SpS

A kínálat árrugalmassága

A kereslet árrugalmassága

PP

P P

P

QQ

QQ Q

Tökéletesen rugalmatlan kereslet Végtelen rugalmas kereslet

P

Q

P>1

P=1

P<1

A kereslet rugalmassága különböző pontban

P= 0

P=

D

D

D

DD

D

D

D

D

D

D

D

P2

P1

P2

P1

P2

P1

D2

D1D2 D1

D2 D1

TR +

TR -

Rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet Egységnyi rugalmas kereslet

TR +

TR -

TR +

TR -

%

%)( P

DpD

TRpD ;1)( TRpD ;1)(TRpD ;1)(

5. dia

P

P

P

Q Q Q

Pe

Qe

SD

P1

P2

Többlet

( túlkínálat )

Hiány

( túlkereslet )

D2D1 S1S2

SS

S'

d '

d

d'

E

E'

E’

E

P'

P

P'

P

A piaci egyensúly és az ármechanizmus

A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra

Eltolódnak

PvagyDS

Marshall-kereszt

P P P

Q Q Q

SL

SS

Sm

E

E

E

E'

E'

E'

Az idő szerepe a piaci folyamatokban

( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly hosszú távú gyensúly

6. dia

A borosüveget kinyitni a bort meginni

Lehetőségek

Feltételek:

♣ Ismerni kell a lehetőségeket;

♣ Célra vezető lehetőségek legyenek;

♣ A lehetőségek sorba rendezése.

Szükségletkielégítés maximalizálása

Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb

hasznossága

A fogyasztó, döntései, célja

Szükséglet

Hasznosság

A fogyasztói magatartás I.7. dia

A fogyasztó magatartása II.

A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység )

Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása

Döntései:

fogyasztási;

munkavállalási és

tőkebefektetési döntések

A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők:

a fogyasztói preferenciák belső tényező

árak

külső tényezők

jövedelem

Fogalmak

Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben

Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében

Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja

Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn )

Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza

Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége

Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 ) B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni

A preferenciarendezés axiómái ( feltevései )

1. Teljesség: a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat

a következő relációk közül valamelyik biztosan igaz: ( x1 , y1 ) ( x2 , y2 ) ; ( x , y1 ) ( x2 , y2 ); ( x1 , y1 ) ~ ( x2 , y2 )

2. Reflexívitás: bármely jószágkombináció legalább olyan jó, mint önmaga. ( x1 , y1 ) ( x1 , y1 )

3. Tranzitivitás: ha [( X1, y1 ) ( X2, y2 ); ( X2, y2 ) ( X3, y3 )], akkor biztos, hogy teljesül, hogy ( X1 , y1 ) ( X3 , y3 )

4. Gyenge axióma: az a jószágkosár, amelyben bármely termékből több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak amiben kevesebb van.

8. dia

Y termék

X termék

U

Y termék

X termékU1

B

. A

C

40 10

20

50

U2

U3

Közömbösségi görbeKözömbösségi térkép

A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői:

párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást);

az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki;

negatív meredekségűek és

konvex (alulról domború) görbületűek.

Y termék

X termék

U

A

B

yA

yB

XA XB

A helyettesítés határrátája ( MRS )

Csökkenő helyettesítési határráta

MRSA > MRSB > …..

A helyettesítési határráta a helyettesítési arány határértéke

Helyettesítési arány MRSdx

dy

xx

yy

x

y

AB

AB

Jól viselkedő közömbösségi görbe

gyümölcslé

Szénsavas ital Szénsavas ital

gyümölcslé

∆y

∆y

∆x ∆x

„A” fogyasztó „B” fogyasztó

A fogyasztó előnyben részesíti a gyümölcslevet a szénsavas itallal szemben.

Egységnyi szénsavas italért nagyon kevés gyümölcslevet hajlandó feláldozni

B fogyasztó előnyben részesíti a szénsavas italt a gyümölcslével szemben.

Sok gyümölcslevet hajlandó feláldozni a szénsavas ital egységéért

A közömbösségi görbék meredeksége tükrözi az egyének eltérő preferenciáit

Y

X

Jobb

Rosszabb *

*

*

A

C

B

Preferenciarendezés

a fogyasztói térben

9. dia

Nem jól viselkedő közömbösségi görbék

Tökéletesen helyettesítő javak

( MRS = állandó )

Tökéletes kiegészítő javak

( MRS = 1; )

Semleges javak

( MRS = 0 )

Káros javak

( MRS = + )

Lip

ton

tea

( fi

lter

)

Sir Marton tea ( filter )

U1

U2

U3

A két termék közömbös

U1

U2

U3

Bal

lába

s ci

pő

jobblábas cipő

U1

U2

U3

Horgolótű (db)

Sza

kkön

yv (

db)

U3

U2

U4

U1

Szakkönyv (db)C

igar

etta

(db

)

x2

x1

U1

U2

U3

Telítettségi pont

Telítettség

10. dia

x1

x2

Y termék

X termék

Költségvetési halmaz

n

iii Ipx

1

Költségvetési egyenes

Iypxp yx 80;4;2 Ipp yx

Maximális

vásárlás y-ból

Y= I / py

20

Maximális vásárlás X-ből

X= I / px

Ár- és jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre

Y termék Y termék

Y termék Y termék

X termékX termék

X termékX termék

I/Py

I/Py

I/Py I/Py

I/PxI/Px

I/PxI/Px

X termék árának változása X és y termékek azonos ütemű

árváltozása

Árarány-változás

( X árának változása nagyobb y árváltozásánál )

jövedelemváltozás

A költségvetési egyenes

X árának növekedése esetén

A költségvetési egyenes

X árának csökkenése esetén

A költségvetési egyenes

jövedelemnövekedése esetén

A költségvetési egyenes

Jövedelem csökkenése esetén

A költségvetési egyenes

40

A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni.

A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett.

11. dia

A hasznosság

Hasznosság a javak hasznos tulajdonságainak összessége.Hasznossági függvény az a matematikai összefüggés, amely leírja az egyes javakból fogyasztott mennyiségek és az összhaszon kapcsolatát. Kardinális ( mérhető ) hasznosság elmélet

Ordinális ( nem mérhető ) hasznosság elmélet

A hasznosság mérhető ( kardinális ) értelmezése A fogyasztó választása

Csökkenő határhaszon elve ( Gossen I. törvénye)Az egymást követő pótlólagos jószágegységek

elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.

Határhaszon az a szám, amely megmutatja,

hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből.

X

TUMU

Öss

zhas

zon

( T

U )

Hat

árha

szon

( M

U )

q0

x

q0

x

Narancs (db)

TU MU

0

1

2

3

4

5

6

0

20

30

38

42

42

40

20

10

8

4

0

-2

A

y

CU1

U3

y

x x

B

U2

Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a határhaszonok arányával

y

y

x

x

P

MU

P

MU

y

x

y

x

P

P

MU

MUMRS

Gossen II. törvényeAz utolsóként elköltött pénzegység bármely áru

megvásárlásakor, azonos hasznosságnövekményt eredményez

A pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos

),,,,( 21 egyébxxxfU n

12. dia

ICC

U3

U2

U1

I3

I2

I1

Y(q)

x1 x2 x3

I3

jövedelem

A jövedelem hatása az egyéni keresletre parciális függvény

X(q)

I2

I1

x1 x2 x3

X(q)

Engel- görbe

Normál jószág Engel-görbéjének levezetése

a jövedelem-fogyasztási görbéből

Inferior és szuperior javak Engel-görbéjének

levezetése a jövedelem-fogyasztási görbébőlICC

U2

I3

I2

I1

X t

erm

éket

hel

yett

sítő

m

agas

abb

ren

dű

jó

szág

X(q)

U3

U1

Alacsonyabbrendű (inferior)

jószág Engel – görbéje

Magasabbrendű (szuperior)

jószág Engel - görbéje

U4

I4

jövedelem jövedelem

X(q) X(q)

I 0 I 10 I 1

I

q

dI

dq

II

qq

II

qq

I

BA

BA

BA

BAI

:

:

Ívrugalmasság

Pontrugalmasság

alacsonyabbrendű jószág

Y(q)

A kereslet

A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett milyen mennyiséget hajlandó

vásárolni az adott termékből. ),,,,( Izyxx pppfd

?,~

),( xxxx dPIPIfd

13. dia

x1 x2 x3

x1 x2 x3

dx (px)

p1

p2

p3

px

I1 I2 I3

PCC

X termék mennyisége

X termék mennyisége

Y t

erm

ék m

enny

iség

e dx (px)

dx (px)

qx

qx

px

px

Az ártól független kereslet ( )

Luxus jószág keresleti függvénye ( )

Az árváltozás hatása az egyéni keresletre

parciális függvény

U1

U2

U3

1. A fogyasztók költségvetését kevésbé érintő termékek

Pl. Só, gyufa

2. Létfontosságú fogyasztási cikkek

pl. kenyér, burgonya.3. Élvezeti cikkek

pl. alkohol, kábítószer, csokoládé, stb.

1. Presztízsfogyasztás

Pl. márkás ruhák, cipők.

2. Inferior javak (Giffen-javak)

magasabb rendű terméket

alacsonyabbrendű termékkel

helyettesítik.

3. Minőségi, spekulációs.

12

12:qq

pp

p

qp

Ívrugalmasság

p

q

dp

dqp :Pontrugalmasság

Kereslet árrugalmassága

0p

0p

Árrugalmatlan kereslet

Árrugalmas kereslet

01 p1p

Paradox- vagy Veblen -hatás

dP

dP

dP

),( IPfd xx ?,~

xx dIP

14. dia

Az árváltozás kereszthatása

Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.

A kereslet keresztárrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának egy százalékos változtatása ceteris paribus hány százalékkal változtatja meg

egy másik jószág keresett mennyiségét.

01

01:,xx

yy

y

xyx qq

pp

p

q

BA dp

BA dp

BA dp

A fogyasztó magatartása A rugalmasság értéke A kapcsolat jellege

Helyettesítő termékek

Kiegészítő termékek

Független termékek 0/ AB

0/ AB

0/ AB

x termék kereslete

y te

rmék

ára

x termék kereslete x termék kereslete

p1

p2

q0q2

y te

rmék

ára

y te

rmék

árap1

p2

p1

p2

q2q1 q1

Helyettesítő termékek kiegészítő termékek Független termékek

Az árváltozás kereszthatása pozitív

Az árváltozás kereszthatása negatív

Az árváltozás kereszthatása nulla

15. dia

AB

I1

U1

Y termék

X termék

U2

I2

X’2 X1X2

TE:Q

C

I’2

IE:Q SE:Q

A

B

I1

U1

Y termék

X termék

U2

I2

X’2 X1X2

C

I’2

U3

Y termék

X termék

A

C

B

U1

U2

I1

I’2

I2

X’2 X2 X1

TE: QIE:Q

SE:Q

X termék

Giffen-jószág keresleti görbéje

IE > SE

Egy inferior jószág árváltozásának helyettesítési és

jövedelemi hatása

SE > IE

Az árváltozás ( normál jószág esetén) két

hatásának elválasztása Hicks módszerével

Az árváltozáskét hatásának elvá-

lasztása Slutsky módszerével

IE:Q

X’2 X1 X2

Y termék

A

C

B

SE:Q TE:Q

U2

I1

I2

I’2

SE:QIE:Q

TE:Q

16. dia

U1

dx(p)

Az árváltozás kettős hatásának elválasztásajövedelmi hatása (reáljövedelem-változást vált ki)

helyettesítési hatása (változatlan reáljövedelem)

A piaci kereslet

A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége.

D(p)dA dB dC

ár

Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része

ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni.

keresett mennyiség

5

0

6

4

3

2

1

0 5 10 15 20 25 30 35

X ára

X termék mennyisége

Pmax.

P.

x.

A

fogyasztói

többlet

tényleges kiadás d(p)

A fogyasztói többlet

Az egyéni kereslet és a piaci kereslet

Rezervációs ár: az a maximális ár,

amit a fogyasztó hajlandó fizetni

FT= Pmax - P

A piaci kereslet jellemzői:

A piaci keresleti függvény alakja és folytonossága az egyéni keresleti függvénytől függ.

A piaci keresleti függvény rendszerint nem folytonos, több töréspontja is lehet, a fogyasztók számától és magatartásától függően.

A piaci keresleti függvény jobbra tolódik, ha nő a fogyasztók száma.

Az egyéni kereslet helyzetére ható tényezők befolyásolják a piaci keresleti függvény helyzetét is.

A fogyasztói többlet nagysága egyben kifejezi egy adott termék

egyéni értékelése és társadalmi értékelése közötti eltérést.

Fontos szerepet játszik egy adott termék:

társadalmi hasznosságának értékelésénél és valamely

piaci beavatkozás alternatív költségeinek meghatározásánál.

17. dia

A termelés

A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát.

különböző arányú tőke- és munkamennyiség változó technológia

18. dia

),( LKfQ

A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg.

azonos arányú tőke- és munka adott technológia ),( LKfQ

A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan.

adott technológia és egyik termelési tényező is adott)~

,( LKfQ

A piaci időtáv az az idő, amelyen belül semelyik termelési tényező mennyisége nem változtatható meg.

A rövid táv az az idő, amelyen belül a termelési tényezők többségének mennyiségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább egy termelési tényező változtatható.

A hosszú táv az az idő, amelyen belül az összes termelési tényezőt szabadon változtathatjuk.

Technikailag hatékony az a termelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható.

Technikailag nem hatékony az az adott tényezőkombináció nem a maximálisan lehetséges termelést eredményez, vagyis az adott termelékenységet kevesebb tényező-felhasználással is elő lehet állítani.

Az isoquant-görbe

Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek

q q1

q2

q3

q4

LL

K KIsoquantok rendszere

Az isoquant –görbe tulajdonságai:

nem metszhetik és nem érinthetik egymást,

az isoquantok negatív meredekségűek.q

L

K

A

B

C

)()()( CBA MRTSMRTSMRTS

A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni.

Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja

K

LLK MP

MP

dL

dK

dL

dKMRTS /

L

KKL MP

MP

dK

dL

dK

dLMRTS /

Q

L

L

AP(L)MP(L)

AP,MP

L2 L1 L3

Qmax.

Q1

Q2

AP(L)max.

MP(L)max.

A változó tényező technikai optimuma

AP(L)max.=MP(L) ; L=1

A változó tényező technikai maximuma,

a fix tényező technikai optimuma

MP(L)=0 ; L =0

MP(L) > AP(L) ; L>1

A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony

MP(L) < AP(L) és MP(L) > 0 ; 0 <L<1

A termelési függvény technikailag

releváns tartománya

MP(L) > AP(L) ; L >1

A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony

A parciális termelési függvény

Inflexios pont

Q(L)

MP(L) < 0 ; L<0

A tényezők felhasználása technikailag nem hatékony

),( LKfQ

L

QMPL

)(LfMPL Munka határterméke és határtemékfüggvénye:

Töke határterméke és határtemékfüggvénye:

K

QMPK

)(KfMPK

L

QAPL )(LfAPL

Töke határterméke és határtemékfüggvénye:

Munka átlagterméke és átlagtemékfüggvénye:

K

QAPK )(KfAPK

Isoquantok rendszere

19. dia

A

B

C

A szakasz az isoquant-görbe releváns tartománya (technikailag hatékony

pontok halmaza)

A szakasz negatív meredekségű.

Az A szakaszon bármely termelési tényező növelése növeli a termelést és

egy magasabb isoquant-görbére jutunk.

A B előtti és C utáni szakaszok pozitív meredekségűek

A B előtti és C utáni pontok technikailag nem hatékonyak, mert egy termelési

tényező mennyiségének növelésével nem növekszik a termelés.

L

K

A nem tökéletesen helyettesítő termelési tényezők isoquantjai

K

L

MP L

; MP K

> 0

MP

L =

0

MPK = 0

q1

q3

q2

L1 L2 L3

K1

K2

K3

Merev technikai adottságok melletti isoquantok

q2=150

q1=100

K

L 1 2

10

20q2=200

q1=100

K

L 1 2

10

20q2=300

q1=100

K

L 1 2

10

20

Skálahozadéki függvény

Csökkenő skálahozadék Állandó skálahozadék Növekvő skálahozadék

1

2

1

2

1

2

q

q

K

K

L

L

1

2

1

2

1

2

q

q

K

K

L

L

1

2

1

2

1

2

q

q

K

K

L

L

Az együttes termelés

Több termék egyidejűleg előállításaMódjai:

párhuzamos termelés két terméket két üzemben termelik, a két termék termelése nem kapcsolódik össze egymással. együttes termelés ugyanazon üzemben összekapcsolva állítják elő a két terméket.

X termék

Y termék

y1

y2

x2 x1

T1 T2

Magas termelési kapacitás

Alacsony termelési kapacitás

A transzformációs görbék

dx

dyMRT xy /Transzformációs határráta azt fejezi ki, hogy

hány egységgel kell csökkenteni az egyik termék termelését annak érdekében, hogy a másik termék termelését egy egységgel növelni tudjuk, miközben az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési

tényezőket teljesen kihasználjuk.

20. dia

A termelés költségei

A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás

Fajtái:

Alternatív költségek (opportunity cost)

Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel.

Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban

felmerülhetnek.

Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg.

Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak.

Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

21. dia

A termelés ráfordításai

Befektetett ráfordítások (lekötött tőke) a befektetett- és forgóeszközök ráfordításai, vagyis a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és fokozatosan megtérülő ráfordítások

Befektetett eszközök (lassan elhasználódó és megtérülő tőkejavak) értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett eszközök elhasználódási és megtérülési

folyamata.

Forgóeszközök a termék előállítása során azonnal elhasználódnak és az értékesítéskor azonnal megtérülnek (nyersanyagok, üzemanyagok, alkatrészek,

pénzkészlet stb.A számviteli ( folyó) költségek fajtái:

Explicit (kifejezett)költségek mindazok a költségek, amelyek az adott időszakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek.

Implicit (rejtett) költségek mindazok a költségek, a melyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgással.

Fajtái:

- Elszámolható számviteli költség;

- Nem-elszámolható alternatív költség

22. dia

A profit és a költségek viszonya

B e v é t e l e k

A termelés gazdasági költségei

Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek

Számvételi profit

Számvételi költségek

Számlákon megjelent + az adott időszakban

elszámolható folyó költségek

( közvetlen költségek + amortizáció )

Explicit költségek Implicit költségek

Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő

időszakra vonatkozó költségek költségek

( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit )

Gazdasági profit

Normálprofit

A meglévő erőforrások

alternatív költsége

Bruttó profit

A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége

23. diaA költségfüggvények

A költségfüggvény a költségek és a termelés kapcsolatát fejezi ki , meg mutatja hogyan változnak a költségek a termelés változásával

A rövid távú költségfüggvények

)(QfC

FC

VC

TC C

Q

Állandó költségek (FC Fixed Cost)azok a költségek, amelyek nem változnak a termelés változásával

A változó költségek (VC Variable Cost) azok a folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függnek.

Függvénye:

Az összköltség (TC Total Cost) a változó és az állandó költségek összessége .

Függvénye:

C

Q

Üzem optimuma

MC AC

AVC

AFC

Változó tényező optimuma

A határköltség ( MC )a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozást fejez ki.

A határköltségfüggvény leírja az összköltségváltozás és a termelésváltozás kapcsolatát. A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény vagy a változóköltség-függvény deriváltfüggvénye.

)(QfVC

VCFCTC

)(0 QCCTC

Q

VC

Q

TCMC

dQ

QdVC

dQ

QdTCQfMC

)()()(

Az átlagköltség AC (darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltséget fejezi ki.

Függvénye:

Az átlagos változó költség AVC a termékegységre jutó változó költség.

Függvénye:

Az átlagos fix költség AFC a termékegységre jutó állandó költség.

Függvénye: ;

Q

TCAC

)(QfAC

Q

VCAVC

)(QfAVC

Q

FCAFC

)(QfAFC AFCQ

A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény és az átlagos változóköltség –függvény minimumában metszi, vagyis .min.min AVCACMC

A költségfüggvények

A határköltségfüggvény és az átlagköltség függvények kapcsolata

K

L

q1

TC0 TC1

A

B

C

K2

K1

K3

L2 L1 L3

A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői:

Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció

Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik

A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával

K

L

K

L

P

P

MP

MPMRTS

K

K

L

L

P

MP

P

MP

Az utolsóként kifizetett pénzegység mindkét termelési tényező esetében azonos termelésnövekedést

eredményez.

24. diaAz isocost-egyenes és a minimális költséget biztosító tényezőkomnináció

Isocost-egyenes

Az isocost-egyenes azokat a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza, amelyeket adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatóak.

L

K

TC0 /PK

TC0 /PL

TC0

Az isocost-egyenes

KPLPTC KL

L

K

TC0 TC1 TC2

Az isocost-egyenesek

LP

P

P

TCK

K

L

K

KP

P

P

TCL

L

K

L

;

Az isocost-egyenes

meredekségét a munka és tőke árának aránya határozza meg

az origótól való távolságát pedig a összköltség nagysága határozza meg

Minimális költséget biztosító tényezőkombináció

25. dia

A hosszú távú költség

Hosszú távon mindegyik termelési tényező változtatható, így a vállalatnak csak változó költségei lesznek.

A vállalat növekedési útja

A vállalat növekedési útja azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-egy termelési szint legkisebb költséggel való előállítását teszi lehetővé.

q0

K

q1

q2

K1

K0

L0 L1 L2

q1

q2

Növekedési út

Rövid és hosszú távú költség összehasonlítása

Hosszú távon alacsonyabb költség

Rövid távon magasabb költség

K

L

L

A vállalat növekedési útja

A rövid és hosszú távú költségek kapcsolata

Hosszú távon a vállalat alacsonyabb költséggel termel.

Hosszú távon az összköltség növekszik a termelés növekedésével,

de az átlagköltség alacsonyabb, mint rövid távon.

26. diaA hosszú távú költségfüggvények

A hosszú távú átlagköltségfüggvény LAC (Long-run Average Cost) megmutatja, hogyan változik a termékegységre

jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve növeljük a termelést.

A hosszú távú határköltséfüggvény LMC (Long-run Marginal Cost) megmutatja, hogyan változik a minimális összköltség,

ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelést a tényezők együttes növelésével.

C

SMC1 SMC2 SMC3

SAC1 SAC2 SAC3

LAC=LMC

Q1 Q2 Q3

Q

A hosszú és rövid távú átlagköltséggörbék

állandó skálahozadék esetén

C

Q

LMC

SAC1 SAC2

SAC3

LAC

min minNövekvő skálahozadék esetén Csökken

ő skála

hozadék

eseté

n

A hosszú távú átlagköltséggörbe

általános alakja

A hosszú távú átlagköltséggörbe a rövid távú átlagköltséggörbék burkológörbéje

Állandó skálahozadék esetén a hosszú távú átlagköltség állandó és megegyezik a hosszú távú határköltséggel.

A vállalat rövid és hosszú távon minimális átlagköltséggel termel

a hosszú távú átlagköltség

folyamatosan csökken

A üzemméret

B üzemméret

C üzemméret

a hossz

ú távú át

lagkölts

ég

folyamato

san nő

27. diaA piaci szerkezet

A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez.

Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege

Ármeghatározás Piacra való

ki- és belépés

Piacra gyakorolt

hatás

Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül

Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására

nagyon nehéz

együtt

Monopolisztikus verseny

sok, csekély piaci részesedésű vállalat

homogén, diferenciált

meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására

szabad együtt

Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat

homogén árelfogadó szabad együtt

Tökéletes verseny

Összbevétel:

Határbevétel: ; ;

Átlagbevétel: ;

Piaci ár

Termékmennyiség

d

árQPQTR .)(

Q

TRMR

dQ

QdTRQMR

)()( )()( QfQMR

)()( QfQAR Q

TRAR

PARMR

C,R

C,R

TC (Q)TR (Q)

Q

(Q)

Q

MR = MC

MC (Q)

q*

0

FC

max

q*

Q

q1 q*

Maximális összprofit

P*

(+)

(-)

AC

Gazdasági profit

28. diaProfitmaximalizálás rövid távon

A maximális profitot biztosító kibocsátás

Összprofit:

Határprofit:

)()()( QTCQTRQ

dQ

QdQ

)()(

)()( QMCPQMR Versenyző vállalat akkor maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, amelynél a határbevétel (a piaci ár) megegyezik a határköltséggel.

AC

AVC

MC

Q

C,P

veszteség

P

MR=P

AC

AVC

MC

Q

veszteségMR=P

AC

AVC

MC

Q

MR=P

AC

AVC

MC

Q

MR=P

P

C,P

C,P

C,P

P

P

Ü

FF

Üzembezárási pont ( P=MR=MC) < AVC min

Veszteséges termelés(AVC min< P=MR=MC < AC min

q1 q2

Veszteség minimalizálás

Profit maximalizálás

Teljes normálprofit( P=MR=MC=AC)

q3 q4

Gazdasági profit(P=MR=MC) > AC

ACMC MC

AVC

AVC

AC

QQ

C, PC, P

MR=P

C

P*

Ter

mel

ői tö

bble

t

S

F

ÜP

q*q

Rövid távú vállalati kínálati függvény

Termelői többlet= (P- MC)

Termelői többlet fedezeti pontban Tt. = FC

Tt.+FC > G

F

Ü

A versenyző vállalat kínálati függvénye rövid távon A vállalat termelői többlete

A rövid távú piaci (iparági) kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összegzésével adódik.

29. dia

SA AVC

P

SB AVC S AVC

B vállalat kínálataA vállalat kínálata Piaci kínálata

10 ezer db 16 ezer db 26 ezer db

qA qB Q

10 ezer db

MCAC

DS1

S2

Q1 Q2q2 q1

A vállalatok piacra belépése növeli a piaci kínálatot

P1

P2

A gazdasági profit realizálása ösztönzi az új vállalatok piacra beáramlását, ezzel lefelé nyomják az árat addig, amíg a gazdasági profit el nem tűnik. Ezzel növekszik a piaci kínálat (Q1-ről Q2-re )

Tökéletes verseny esetén A vállalatok csak normálprofitot

realizálnak

A hosszú távú kínálat és a versenypiac hosszú távú egyensúlyaRövid távú piaci kínálati függvény

P P

C,P P

Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának feltételei:

Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját;

Egyetlen vállalat se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen vagy belépjen a piacra, vagyis

egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot;

Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonos legyen a

keresett mennyiséggel.

30. diaA monopólium

A monopólium kínálatának meghatározása

; ahol QQPQTR )()(

1

1PMRQ

P

dP

dQ

1

1

)(Árrugalmasság MR és MC viszonya

Profit maximalizálás

A keresleti függvény alakja

A vállalat

Típusa Mértéke

Végtelen rugalmas MR=P=MC alakul vízszintes Tökéletes verseny

Rugalmatlan MR (-) ≠ MC nem alakul meredek Nem élet képes

Rugalmas MR (+) = MC alakul kevésbé meredek Monopólium

.max

.max

.max

P

P1

P2

P3

Q

Q3 Q2 Q1

MR(Q)

MC(Q)

D(P)

Profitveszteség

A termelés növelésével nő a profit

0

MCMR

MCMR A termelés csökkenésével nő a profit

0.maxMCMR

A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye.

Gazdasági profitot biztosító kínálat

0

P0

C0

P,C

D(P)MR(Q)Q

Q0

AC(Q)

MC(Q)

AVC(Q)

AC(Q)MC(Q)

AVC(Q)

D(P)MR(Q)Q

Q0

P0

P,C

Kínálat esetén

A profitmaximumot biztosító kínálat

31. diaHaszonkulcs és a monopolerő

A haszonkulcs az ár és a határköltség különbségének százalékos nagysága, vagyis a kereslet árrugalmasságának reciproka. 1

P

MCP

Az ármegállapításának szabálya

1

1

MC

Vállalat Kereslet árrugalmassága Ár Haszonkulcs értéke

Monopólium Rugalmas

Tökéletes verseny Végtelen rugalmas 0

1

MCP

MCP

1

Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír ahhoz, hogy termékének árát meghatározza.

A monopolerő társadalmi hatásai

A B

C

MC

P

Holtteherveszteség

a társadalom teljes vesztesége

Q

QvQm

Pm

Pv

P

QvQm

Pm

Pv

PÁ

MR(P)

MC

D(P)Q

Állami ármegállapítás

Termelői többlet csökkenése: C

Fogyasztói többlet csökkenése: A+B

Termelői többlet növekedése: A

QÁ

P

Q

P

Q

MC1

MC2

P1

P2

MR(P)

P0

P1

D(P)

D’D(P)

Q2Q1

MR(P)

MR MR’ D

Q0 Q1

MC

A monopóliumok pozitív hatása A költségcsökkentés hatása

a monopolizált piacra

A keresleti függvény eltolódásának hatása a monopolizált piacra

Állami ármegállapítás célja:

- a piaci ár csökkentése és

- a holtteherveszteség csökkentése.

32. diaProfitnövelési lehetőségek - árdiszkrimináció

P

Q

P

Q

MC

MR

A vevő rezervációs ára

P0

P1

Fogyasztói többlet első fokú árdiszkrimináció nélkül

Első fokú árdiszkrimináció

Az az ármegállapítás, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a terméket.

Feltétele: A vállalatnak ismernie kell a vevő rezervációs árát.

Első fokú árdiszkriminációval nő a profit és megszűnik a fogyasztói

többlet

Q1 Q0

Másodfokú árdiszkrimináció

Az az árképzés, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség

függvényében, lépcsőzetesen alakítja ki az árát.

P0

P1

P2

P3

Q1 Q0 Q2 Q3

D MR

MC

D

Harmadfokú árdiszkrimináció

Az az árképzés, amikor a vállalat a vevőket keresleti függvényük alapján több csoportra

osztja és ugyanazt a terméket különböző áron értékesíti az egyes csoportoknak.

(azonos termék, két vagy több vevőcsoport, különböző ár)

Feltételei: - határbevételek azonossága és

- azonos határbevételeknek meg kell egyezniük a határköltséggel.

ha , akkor , azaz a B piacon kell magasabb árat meghatározni.

Előnye: FTQP ;;

MCMRMR BA BA MRMR

A

B

B

A

P

P

1

1

11

BA 1

B

A

P

P

33. diaOligopólium

Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki.

Duopólium esetén két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén terméket állítanak elő.

A duopóliumok magatartását leíró modellek:

A modellek abban különböznek egymástól, hogy mennyire építik be a versenytársak reagálását, illetve mennyire

veszik számításba azt, hogy az egyik vállalat döntéseinek meghozatalakor számol-e a másik vállalat reakciójával

Cournot – modell

Feltevése: a részt vevő vállalatok nem számolna a másik reagálásával.

(Mindkét vállalat abból indul ki, hogy a másik vállalat az előző időszakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni)

A vállalatok egy időben döntenek saját kínálatukról meghatározódik a piaci kínálat meghatározódik a piaci ár

Szerződési görbe: ha a két vállalat együtt dönt a termelésről és a piaci árról monopóliumként viselkednek megosztják maguk között a monopolista kínálati mennyiséget.

A termelés kisebb a Cournot – egyensúlyhoz tartozó összesített termelésnél, de

a megállapodás eredményeként az árak nőnek és a két vállalat összes profitja

nagyobb lesz.

Cournot – egyensúly: a fokozatos alkalmazkodás eredményeként alakul ki

A tényleges és a várt kínálat megegyezik egymással

1. Vállalat reakciógörbéje

2. Vállalat reakciógörbéje

Q2

Q1

21 MCMC

Az egyéni és az együttes ( piaci) kínálat

Ha a két vállalat azonos mennyiséget termel

Egyéni kínálat:

Piaci kínálat:

Ha a két vállalat nem azonos mennyiséget termel

Egyéni kínálat:

Piaci kínálat:

21 MCMC

b

MCaQ

b

MCaQ

3;

3 21

b

MCaQ

3

)(2

b

MCMCaQ

b

MCMCaQ

3

2;

3

2 122

211

b

MCMCaQ

3

)(2 211

34. dia

Stackelberg – modell

Feltevése: a vállalatok nem egyidőben döntenek. Az egyik vállalat (vezető vállalat) előbb dönt és ismeri a másik vállalat várható reagálását, a másik vállalat (követő vállalat) pedig igazodik ehhez a döntéshez.

Az egyéni és a piaci kínálat

Egyéni kínálat: „első lépésből adódó előny”

Piaci kínálat:

Bertrand – modell

Feltevése: az egyik vállalat feltételezi a másikról, hogy nem változtatja az árát.

Egyéni kínálat:

Ha , akkor

Ha , akkor

Ha , akkor

A tökéletes verseny, a monopólium és az oligopólium kínálatának összehasonlítása

Adott feltételek: azonos keresleti függvény és azonos költségviszonyok piaci formák között mennyisé és piaci ár különbség.

Maximális profitot biztosító piaci kínálat:

Tökéletes verseny: ;

Monopólium: ;

Cournot –duopólium: ;

Stackelberg – duopólium: ;

b

MCaQ

b

MCaQ

4;

2 21

b

MCaQQQ

4

)(321

21 PP 0; 21

1

Qb

PaQ

12 PP 0; 12

2

Qb

PaQ

12 PP b

PaQQ 2

21

b

MCaQv

MCPv

vm SS2

1)(

2

1MCaPm

b

MCaQm 2

)2(3

1MCaP vd SS

3

2

b

MCaQQQ

4

)(321

b

MCaQQQ

3

)(221

)3(4

1MCaP vd SS

4

3

A tökéletes verseny a legkedvezőbb

a fogyasztók számára

35. diaMonopolisztikus verseny

Az egyéni keresleti függvénye

D

D’

d’

d

P

Q

q0 q1 q’1

P0

P1

Szimmetria keresleti görbe (kevésbé rugalmas kereslet)

A többi vállalat is megváltoztatja árait

Aszimmetria keresleti görbe

A vállalat egy oldalanis megváltoztatja árait

A vállalat egyéni keresletének változása ha a többi vállalat is

megváltoztatja árait

A vállalat egyéni keresletének változása ha egyedül dönt az

árról

A proftmaximalizáló output és az ár

D

D’

d’

d

P

Q

MR

MC

P

q

Monopolisztikus verseny rövid távú egyensúlya

Gazdasági profit realizálható

AC

D

D’

d’

d

P

Q

MR

LMC

P

q

LAC

Monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlya

A vállalatok piacra belépése csökkenti az árat

nő a piaci kínálat eltünteti a gazdasági profitot.

36. diaA termelési tényező piaca

A fogyasztók tényezőpiaci magatartása

A fogyasztó célja: a termelési tényezők eladásából származó jövedelemből kielégíthessék szükségleteiket.

Fogyasztók a munkapiacon

A fogyasztó a munka kínálatáról a munkabér és az életminőségre vonatkozó preferenciái alapján dönt

SzA SzB

JA

JB

I0

24 Szabadidő

24 PL

24 PL+I0

U1

U2

U3I1

I2

Életminőségi görbék

Életminőség költségvetési egyenesek

A

B

Bérjavak

J=P

L(2

4-sz

)

J=I 0

+P

L(2

4-sz

)

PL

L / óra

SL(PL)

8 10 11

200

300

400

Az egyéni munkakínálati függvény

A munka egyéni kínálata a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd ezt

követően csökken.

A fogyasztók a tőkepiacon

I2

I1

C1

C2

A

B

C2 C2

C2

C2

C1 C1 C1 C1

Bizonytalanság, rövidlátás

Jelenbeni fogyasztás jövőbeli fogyasztás

Nagyobb fogyasztásra számítás

I1+I2 / (1+i)

I 2+I 1

. (1+

i)

I2

I1

A

A költségvetési korlát kamat nélkül

A költségvetési egyenes kamatláb esetén

A

C

B C2

C2

I2

C1 I1 C1

A fogyasztó optimális választása

Megtakarítást preferáló fogyasztó

Hitelfelvételt preferáló fogyasztó

A

B

C

J ’2

J2

I2

C ’2

C2

I1 C ’1 J ’

1 C1 J1

A kamatláb növekedése csökkenti a hitel keresletét

Megtakarítást preferáló fogyasztó

Hitelfelvételt preferáló fogyasztó

A

B

C

J ’2

J2 C ’2

C2

I2

C ’1 I1 J ’

1 J1

A kamatláb növekedése növeli a hitel kínálatát

A fogyasztók időpreferenciája azt jelenti, hogy a fogyasztó

hogyan értékeli a jövőbeni fogyasztását a jelenbenihez képest.

36. diaA termelési tényezők kereslete

(output kereslet input kereslet) származékos kereslet

A profitmaximalizálás feltétele a tényezőfelhasználás oldaláról

MC = MR

dQ

dTC dTR

Költség ↨ kibocsátás ↨ bevétel ↨ maximális profit

dTC dTR

dL

MFCL = MRPL

Kibocsátás oldaláról

határköltség = határbevétel

tényező-határköltség = határtermék – bevétel

Tényezőfelhasználás oldaláról

LL

LL

MPMRdL

LdQ

dQ

QdTR

dL

LQdTRMRP

MPMCdL

LdQ

dQ

QdTC

dL

LQdTCMFC

)()())((

)()())((

LL MRPMFC MRMC

37. diaA vállalat munka kereslete

LM

L

P0L

dVL

dML

LV

PL

A munka keresleti függvénye rövid távon

(azonos termelési függvény és adott munkabér mellett)

L

PL

P1

P2

MRPL

MRP’L

A

B C

Munka kereslete rövid távonMunka kereslete hosszú távon

A munka hosszú távú keresleti függvénye

A vállalatok tőkekereslete

A jelenérték ( PV ) kifejezi, mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ; ahol Rt =a t-edik évben várható nettó hozam

n

tt

t

i

RPV

1 )1(

A nettó jelenérték ( NPV ) a várható nettó hozam diszkontált összegének ( a jelenértéknek ) és a befektetett összegnek a különbsége. Ki

RNPV

n

tt

t

1 )1(

A belső kamatláb (r ) a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája; az a kamatláb, amely mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke nulla.

0)1(1

n

tt

t

i

RNPV

ir A vállalatnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó jelenértéke nagyobb, mint nulla , illetve a belső kamatláb

nagyobb, mint a piaci kamatláb .

A vállalatok tőkejavak kereslete ( dK ) függ a tőkejavak árától és a tőke alternatív költségétől, azaz a piaci kamatlábtól . );( iPfd KK