A kései középkor államai

Készítette: Szabó Hunor

Visszatekintő

A frank állam hódításai

Nagy Károly

Kései középkori államok

• A naturális gazdaságot felváltotta az áru- és pénzforgalomra épülő gazdaság.

• A középkori városok fejlődnek (polgárság –nagyobb szabadság).

• Az egyház megerősödése.

• A Frank Birodalom három részre osztották.

Az állam és az egyház viszonya

• A keleti részen, Németországban tovább él a császárság emléke. Nem volt erős központi hatalom, a német fejedelemségekből külön államok jöttek létre. A császár hatalma gyenge volt, néha a gazdag városokra, néha az egyházra támaszkodott.

• Egyházi méltóságokat a császár szerette volna kinevezni.

• Kialakul egy állandó rivalizálása a pápa és a császár között.

• Gergely pápa (1073-1085) azt vallotta, hogy a császár a pápa vazallusa.

Canossa járás• Gergely pápa és IV. Henrik között

éleződik ki.

• Németországban kimondták a pápa trónfosztását, válaszul a pápa kiátkozta a császárt az egyházból, annak alattvalóit pedig felszabadította minden vazallusi kötelezettségük alól.

• A császár Canossa várába ment 1077-ben kegyelmet kérni.

Franciaország

• Valamikori romanizálódott gall területen jött létre a Francia Királyság.

• Hasonló módon nem volt erős központi hatalom, a grófságok és főurak nagyobb birtokkal rendelkeztek mint a király.

• A király (Capeting dinsztia) az egyházra és a városokra támaszkodott. Kialakult a rendi monarchia.

• Kiemelkedő uralkodó: Fülöp Ágost (1180-1223) és IX. Szent Lajos (1223-1270)

Az egyház, a nemesi és a harmadik rend

Anglia

• Száz, normann és angol királyságok hosszas háborúja után jön létre az Angol Királyság (Plantagenét-ház).

• Itt a főurak szerették volna gyengíteni a központi hatalmon.

• A főurak elérik, hogy 1215-ben kiadják a Nagy Szabadságlevelet (Magna Carta Libertatum).

• „Középkori alkotmány” – számos jogot biztosított• Később ez a szabadságlevelet nem tartották

tiszteletben, számos háborúzás után Angliában létre jön a PARLAMENt (alsó és felső ház).

A százéves háború • 116 évig (1337–1453) tartott

az Angol és a Francia Királyság között.

• A háború tétje a francia területen lévő angol birtokok sorsa volt. Az angol király francia főnemes is volt (Aquitania hercege), vagyis francia vazallusnak számított.

• A francia uralkodó azonban olyan intézkedéseket hozott hatalma koncentrálására, amelyeket az angol király nem tudott elfogadni.

Jeanne d’Arc, az „orléans-i szűz” 1431

• Naturális gazdaság → pénzgazdálkodás

• Városok felemelkedése→ gazdag polgárság

• Főurak és királyi hatalom→ jogi egyesség

• Gergely és Henrik konfliktusa → a pápaság megerősödése

• Központi hatalom → rendi monarchia