A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN

A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK

OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN

LIPTÁK ATTILA mk. pv. alezredesOKF MINŐSÍTETT IDŐSZAKI ÉS

LAKOSSÁGVÉDELMI FŐOSZTÁLY,

FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Balatonföldvár, 2010. március 16-18.

A nap mottója:

„Elérkezett a képzés utolsó napja, így ma este már a saját ágyamban, a saját

feleségem mellett alhatok…”

A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA

KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN

Amiről eddig szó volt:

• A polgári védelem útkeresése, megváltozott hangsúlyok, a siker rajtunk múlik!!!;

• Totális háború kialakulásával nem, de helyi háborúkkal számolni lehet;

• Az EU-ban a nemzeti érdekek fölötte állnak a közösségi érdekeken;• Az időjárási viszonyok egyre inkább kiszámíthatatlanná,

instabilabbá válhatnak, a kritikus infrastruktúrák sérülésének esélye megnő;

• A jövőkép mind politikai, mind éghajlati szempontból egyre kevésbé megnyugtató;

• Már rövid távon legnagyobb értékek a természeti kincsek lesznek, a velük való rendelkezés a gazdasági, politikai erő szimbóluma (lesz).

Egy példa az útkeresésre…

Fontos az együttműködés és a megfelelő alkalmazkodási

képesség

Fontos alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez



Rendkívüli időjárás:

a „rendkívüli” kifejezés értelmezése a magyar szinonimaszótár szerint:

• a „szokásostól eltérően”: szokatlan;• a „mert nem átlagos”: különleges;• a „mert eltér a szabályostól”: rendellenes,

fantasztikus.

Rendkívüli időjárási példa





Mire kell felkészülnünk?• Az éghajlatváltozás közvetlen hatással van a

szélsőséges/rendkívüli időjárási viszonyok kialakulására; • A megváltozott klíma közvetlen és közvetett

(másodlagos) hatással van az emberi egészségre és a környezetre;

• A prevenció során figyelmet kell fordítani a közvetlen és a másodlagosan kialakult veszélyekre, illetve a „dominó hatás” ártalmaira is;

• A bekövetkező éghajlat-módosulások, rendkívüli/szélsőséges időjárási viszonyok civilizációs eredetű veszélyforrásokat is rejthetnek.

A koordinációban részt vevők legyenek képesek az együttgondolkodásra és a feladatok azonos értelmezésére

A célok teljesítéséhez kulcsfontosságú a megfelelő jogszabályi háttér…

…valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű információk megléte



Éghajlatváltozás és egészség

• Az éghajlatváltozásnak közvetett és közvetlen hatásai is lehetnek az emberi egészségre

• A közvetlen hatásokat a szélsőséges hőingadozások, hirtelen kialakuló időjárási szituációk egészségkárosító hatásai (fokozott igénybevétel, rosszullétek, légzési nehézségek, betegségek kialakulása stb.) és az ezek miatt esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetek (balesetek, technológiák sérülése) okozhatják;

• A közvetett hatások a paraziták és a fertőző kórokozók megváltozott eloszlásából, a lecsökkent mezőgazdasági termelékenységből, a népesség-eloszlás megváltozásából és a szociális romlásból származhatnak (elhúzódó, hosszú távú).

Íme egy példa a vázolt kölcsönhatásra

A megfelelő munkakörülmények elengedhetetlenek a koordinációs döntés-

előkészítéshez



Magyarországi helyzet

Az üvegházhatás megkétszereződésének feltételezésével végrehajtott számítások a század közepére hazánk térségére a következő éghajlati képet eredményezik:

Az évi középhőmérséklet 90 százalékos valószínűséggel minimum 0,3; maximum 2,7 Celsius-fokkal lesz magasabb a mainál.

Az évszakok hossza aszimmetrikussá válik. A rövid - és valószínűleg igen változékony - tavaszt a jelenleginél lényegesen hosszabb (de nem sokkal melegebb) nyár követi. Októbertől decemberig tart a mai "vénasszonyok nyarára" emlékeztető ősz, majd januártól márciusig a - mostani megítéléssel élve-igen enyhe tél.



A katasztrófavédelem szempontjából várható fontos hatások:

• extrém magas/alacsony hőmérséklet;• extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó

hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás);• szélvihar (orkán, forgószél) stb.

A másodlagos hatások, amelyek - értelmezésünk szerint - a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be:

• ár- és belvíz;• sárfolyam, földcsuszamlás;• aszály, elsivatagosodás;• intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása;• kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai,

hiányhelyzetek kialakulása;• egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása;• társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

Csapatmunka szükséges a megfelelő koordinációhoz a kisebb hibaszázalék érdekében, de az egyéni felelősség

sem mellékes…



Kormányzati koordináció:

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

• Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) számú határozata A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről hosszabb távra meghatározza az ország biztonság- és védelempolitikájának alapjait.

A határozat 17. cikkelye kimondja: "A Magyar Köztársaság kormánya felelős a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia kidolgozásáért, azok szükség szerinti felülvizsgálatáért, valamint a belőlük származó feladatok végrehajtásáért.”

• A nemzeti biztonsági stratégia épít a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározatra, a biztonsági környezet értékelése, az érdekek megfogalmazása, valamint a célok, feladatok és eszközök meghatározása ugyanakkor tükrözi az elfogadása óta történt változásokat, elsősorban a NATO-tagságból és EU-csatlakozásból adódó integrációs teendőket.



• A nemzeti biztonsági stratégiára épülve összehangoltan készülnek el azok az ágazati stratégiák, többek között katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, gazdasági-pénzügyi, humánerőforrás-fejlesztési, szociálpolitikai, informatikai és információvédelmi, katasztrófavédelmi és környezetbiztonsági területen, valamint a terrorizmus elleni küzdelem területén, amelyek az átfogóan értelmezett biztonság szerint határozzák meg a teendőket.

A koordináció során a körülmények sokszor változnak, ezekre is készen kell állnunk!

Köztársasági Elnök

Országgyűlés

Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban: H. Tanács)

Kormány

Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB)

Tudományos Tanács

KKB Titkárság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Operatív Törzs

Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők

Helyi Védelmi Bizottságok

Polgármesterek

Gazdálkodó egységek

Állampolgárok

Veszélyhelyzeti Központ

Ágazati minisztériumokVédekezési munkabizottságai

Önkéntes szerveződések

Országos szint

Helyi szint

Megyei szint

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A helyes koordinatív tevékenység záloga a célok világossá tétele



A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia TERVEZET!!! főbb elemei:

• A védekezés követelményrendszerének érvényesítéséhez szükséges intézményi, szervezeti és létszámfeltételek kialakítása,

• A megkövetelt létszámú és megfelelő szinten felkészített humánerő biztosítása,

• A leghatékonyabb megelőző és reagáló képesség kialakítása,

• A már bekövetkezett veszély- és katasztrófahelyzetek károkozásának minimumra csökkentése,



• A tűzvédelem és műszaki mentés komplex feladatrendszerének új alapokra helyezése,

• A harmonikus információáramlás feltételeinek megteremtése,

• Az alkotmányos állampolgári jogok minél teljesebb érvényesítése a felkészítés és védekezés során,

• A megelőzésben, a károk felszámolásában és segítségnyújtásban kialakított nemzetközi együttműködés dinamikus fejlesztése,

• A katasztrófák elleni védekezés gazdasági hátterének továbbfejlesztése, a gazdaság minél átfogóbb vertikumának bevonása e tevékenységbe.



Katasztrófavédelmi feladatok

• Megelőzés,

• Védekezés, elhárítás,

• Rehabilitáció

A FELSOROLÁS NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET BÉKE- ÉS MINŐSÍTETT IDŐSZAK KÖZÖTT!!!

Minősített időszakban kiemelten fontos a megfelelő adatvédelem!!!

A minősített időszakok vázlatos rendszereA FELSOROLÁSBÓL HIÁNYZIK A MEGELŐZŐ

VÉDELMI HELYZET- nem véletlenül!!!Alkotmányos

minősítés

Veszély iránya

Alkotmányos tényállás

Hatalmi centrum

Rendkívüli állapot

Szükség-állapot

Veszély-helyzet

Alkotmány 19./E§

Külső veszély

Belső társadalmi konfliktus,katasztrófa

Katasztrófa Külső veszély

Hadiállapot

Háborús veszély

Az alkotmányos

rend megdöntésére,

a hatalom erőszakos

megszerzésére irányuló

cselekmények,

Terror jellegű cselekmények,

Természeti vagy ipari

katasztrófa

Alkotmány szerinti

elemi csapás

A Pvt. szerinti veszély-helyzet

Külső fegyveres csoport váratlan

támadása

Honvédelmi Tanács

KöztársaságiElnök Kormány Kormány



Megelőzés

• Műszaki, jogi, szervezési intézkedések a bekövetkezés megelőzésére,

• Műszaki, jogi, szervezési intézkedések az esemény káros hatásainak csökkentésére,

• Az eredményes elhárítás feltételeinek biztosítása.



A megelőzési időszak fő feladatai:• jogszabályalkotás,• hatósági, szakhatósági tevékenység,• veszélyeztetettség felmérése, veszély- és

kockázatelemzések, hatásvizsgálatok elvégzése,• polgári védelmi szervezetek megalakítása,• monitoring, mérő-, figyelő-, jelző és riasztórendszerek

kiépítése,• a lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítése,• az információs rendszer kiépítése és működtetése,• a logisztikai biztosítás megszervezése,• az ügyeleti rendszer megszervezése és működtetése.

Az előző oldalon leírtak lényege a következő:



A védekezés, elhárítás feladatai:• Jelző, értesítő rendszerek felállítása és

működtetése,• Az elsődleges elhárítók támogatása, döntés

azok bevetésére,• Közreműködés a hatósági beavatkozásokban,

információ, eszköz, anyag biztosítás,• Döntések riasztásra, kimenekítésre,

kitelepítésre.

A védekezés egy formája



A védekezés főbb feladatai országos koordinációval a területi szervek tevékenysége fölött:

• a lakosság riasztása és tájékoztatása,• a védelemmel összefüggő azonnali intézkedések bevezetése,• a mentésre, védekezésre, elhárításra igénybe vehető erők és

eszközök alkalmazásának elrendelése,• a bekövetkezett esemény minősítése, • hatékony, folyamatos együttműködés megszervezése és

fenntartása,• szükség esetén nemzetközi segítségnyújtási kérelem

kezdeményezése,• a védelmi bizottságok tevékenységében való részvétel,• információs központok működtetése



Rehabilitáció

A főbb feladatok:

• szakmai és gazdasági intézkedések, az élet- és munkakörülmények eredeti vagy annál biztonságosabb visszaállítására,

• tapasztalatok, vizsgálatok a keletkezési okok megállapítására.

A rehabilitáció a rendszer szerves része



A rehabilitáció időszakában fontos:

• a természetes, épített környezetben okozott károk felmérése,

• a Kormány döntésének megfelelően a helyreállítás és újjáépítés koordinálása, irányítása annak befejezéséig,

• a segélyek eljuttatása a rászorultakhoz.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság

működése

Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) a 95/2009. (IV.24.) Korm. rendelet alapján

A Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a KKB, mint TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG felelős.

A KKB elnöke a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, helyettese (általános jogkörrel) a rendészetért felelős miniszter,

tagjai az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és a menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter, VAGY AZ ÁLTALA MEGBÍZOTT ÁLLAMI VEZETŐ.

A KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesz:

Állandó jelleggel:

•a KKB Titkársága vezetője; •a KKB Tudományos Tanács Elnöke;•az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

A KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesz:

A KKB elnöke meghívására eseti jelleggel:

• A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója;• A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka;• A Honvéd Vezérkar főnöke• A KKB Operatív Törzs vezetője;• A Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke;• Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója;• Az országos főállatorvos;• Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke;• Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója;• Az országos rendőrfőkapitány;• Az országos tisztifőorvos;• A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka;• A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója;• Azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő

kérdés érint, továbbá• A KKB elnöke által meghívott szakemberek.

A KKB HATÁSKÖRE NEM TERJED KI:

• a Magyar Honvédségre;• a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés

honvédelmi feladataira;• A honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák

védelmére• Az Alkotmányban és a Honvédelemről és a Magyar

Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott egyéb honvédelmi feladatokra.

Ez honvédelmi érdekű kritikus infrastruktúra?

A KKB SZERVEIA KKB SZERVEI

A KKB állandó jelleggel Titkárságot,

Veszélyhelyzeti Központot, valamint

katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és

védekezési munkabizottságo(ka)t működtet. (Tudományos Tanácsot is működtet, de a 3.§ (1) erről nem

szól, azt a 4.§ tartalmazza, azt a jogalkotó külön vette)

Fontos a KKB szervek gyakoroltatása életszerű körülményekhez közeli állapotok

során

ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG

BELVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG

FÖLDRENGÉSEK MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG NUKLEÁRIS VESZÉLYEZTETETTSÉGE

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

LIPTÁK ATTILA MK. PV. ALEZREDES, OKL. VÉDELMI IGAZGATÁSI VEZETŐ

+36.20.92.787.92;+36.1.469.4130;

EKG (BM): 20.111; 20.112;[email protected]

Documents

A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN