28 KÓRHÁZTERVEZÉS KÓRHÁZ 2013/5.

Tartalom1. A kórházépítés történeti áttekintése2. Az egészségügyi épületek szerkezeté-

nek fejlődése3. A hazai, tartószerkezetekre vonatkozó

előírások rövid ismertetése 4. A födémekkel kapcsolatos követel-

mények5. Innováció a födémeknél6. Felújítások tervezésével kapcsolatos

tapasztalatok tartószerkezeti szem-pontból

7. Levonható következtetések

1. A kórházépítés történeti áttekintéseA gyógyítás története egyidős az emberi-ség történelmével. A gyógyítás már az ős-korban is meghatározott helyeken történt, megváltoztatva az eredeti természeti kör-nyezetet. Ezek a kiválasztott helyszínek szellemi és gazdasági értelemben is a fej-lődés kiinduló központjai voltak.

Az ókorban a gyógyító isteneknek épí-tettek templomegyütteseket, ahol, mint Egyiptomban máig nem bizonyítottan megfejtett módon épültek monumentá-lis szakrális központok, vagy Kis-Ázsiá-ban egész városok alapjai voltak a gyógyí-tó isteneknek emelt templomegyüttesek. Gyógyítás a felvilágosodás koráig kizárólag a vallási központokban történt.

A tudomány fejlődésével párhuzamo-san a gyógyítást végzőknek egyre több eszköz és módszer állt a rendelkezésére, ami egyre speciálisabb épített környeze-tet igényelt. Eleinte csak a betegeknek az egészségesektől való izolálása volt a cél, később az imádságon kívül a tudomány eredményeit is felhasználva, egyre kor-szerűbb, egyben speciálisabb diagnosz-tikán alapuló gyógyításra is lehetőség nyílt. A betegségek elleni harc versenyfu-tás az idővel, ami egyre speciálisabb épí-tett környezetet igényel.

A mai kórházakban a betegségcsopor-tok gyógyítása bonyolult orvos-technoló-giai háttérrel történik. A cél az, hogy a gyó-gyítás körülményei műszaki szempontból a betegek és a gyógyító szakemberek számá-ra még extrém körülmények (tűz, földren-gés, egyéb katasztrófa) között is biztonsá-gos legyen.

2. Az egészségügyi épületek szerkezetének fejlődéseEgy tartószerkezet építészeti megjelené-se, statikai erőjátéka és alkalmazhatósá-gi köre elsősorban a tartószerkezeti terve-zés során választott konstrukció jellegétől függ. Egyes történeti korszakok építésze-tét sokszor éppen az uralkodó szerkeze-ti megoldás jellemzi a legszemléleteseb-ben: például az ókori Egyiptom építészetét az oszlop-gerendás rendszer, a romantiká-ét a félköríves boltozatok, a gótikáét pedig a támpillérekkel, támívekkel gyámolított csúcsíves boltozatok alkalmazása határoz-ta meg.

A gyógyítás helyszínei már az ókorban is az akkori építési technika legfejlettebb eszköztárával megvalósított létesítmé-nyek. Az épületek kialakítása először a ter-mészetben talált anyagok felhasználásá-val történt. A megmunkálás a fellelhető technikai tudás és szerszámok függvénye szerint változott. Például az ókori görög templom-építészetben: a terek lefedésé-hez a kéttámaszú, egyre nagyobb darab, megmunkált kőelemeket először réz, majd ólom, végül vas kapcsolóelemekkel rögzí-tették egymáshoz. A római korban megje-lent a boltozat, mint szerkezet, és a beton, mint új építőanyag. A higiénia fejlődésé-

vel a fürdőkultúra is jelentősen fejlődött: a fürdőépületekben a kapcsolódó gépé-szeti igényeket is kiszolgáló, mozaikokkal, freskókkal gazdagon díszített épületeket emeltek.

A középkorban az építés területén a római hagyományokat folytatták. A kór-ház céljára szolgáló építmények részben a kolostoregyüttesek részei, illetve önálló ispotályok voltak. Itt a cél a lehető legna-gyobb terek lefedése, hogy minél több be-teg elférjen izolálva az egészségesektől. Először dongaboltozatok épültek vastag falakra falazva úgy, hogy az oldalnyomást vonóvasakkal vették fel, majd keresztbol-tozatok készültek kőbordákra falazva, szin-tén vonóvasakkal.

Az építési technológia az évszázadok során lassan fejlődött. Ugrásszerű változás a XIX. illetve a XX. században történt, ami-kor megjelentek az építési előírások, a vas-beton és az acélszerkezeteket ipari mennyi-ségben tudták gyártani.

Az igények természetesen, mint a fen-tiekből is látható, a történelem során vál-toztak. Az orvos-technológia fejlődésével egyre speciálisabb, és napjainkban egy-re gyakrabban változó térbeli és teherbí-rási követelmények jelennek meg: a mai gyógyító intézmények nagyon bonyolult, speciális, az orvosi technológiát kiszolgá-ló építmények. Ezekre jellemző kell, hogy legyen a változó orvos-technológia miatt a fl exibilitás. Az időben az általános építés-ügyi- és orvos-technológiai előírások vál-toznak, az épületeknek egyre több és egy-re szigorúbb szabályoknak kell megfelelni.

Ezt az igényt legjobban a pillérvázas, több emeletes intézmények tudják kielé-gíteni. Példa erre az 1940-ben tervezett, ma is működő budapesti Baleseti Intézet a Fiumei úton, melynek építész tervezője Gerlóczy Gedeon és Körmendi Nándor.

Ez az első középmagas, acélvázas épület Budapesten, statikusa Pécsi Eszter, az első diplomás magyar mérnöknő. A korrózió és tűzvédelmi problémák miatt az acélszerke-zetű épületek tervezése hazánkban háttér-be szorult, jelenleg monolit vasbeton vá-zas épületeket tervezünk.

A helyesen megválasztott szerkezeti rendszer alapvető feltétele a jó tartószer-

A kórházépítés tartószerkezeti szempontjaiKÓRHÁZTÖRTÉNET ÉPÍTÉSZET TARTÓSZERKEZETEK ÉPÜLETGÉPÉSZET ÉPÜLETVILLAMOSSÁG ORVOSTECHNOLÓGIA BELSŐÉPÍTÉSZET

A Baleseti Intézet jelenlegi képe

KÓRHÁZ 2013/5. KÓRHÁZTERVEZÉS 29

kezetnek. Az épületek és építmények tönk-remenetele nagy anyagi kárral, esetleg életveszéllyel jár, ezért a szerkezetek mé-retezése az építési tevékenység fontos ele-me. A mai kórházak tervezése hasonlít az ipari épületek tervezésére, ahol a techno-lógia kiszolgálása és a biztonság a legfőbb szempont, de az egészségügyi létesítmé-nyek tervezésénél a fentieken kívül külö-nös gondot kell fordítani a humanizált környezet kialakítására, ami természetesen nem tartószerkezeti szempont.

3. A hazai, tartószerkezetekre vonatkozó előírások rövid ismertetése általános rendeltetésű épületek esetén (kórházra külön előírás nincs)A tartószerkezetek tervezésére az általá-nos építési szabályzatok és szabványok vo-natkoznak. Az erőtani méretezést és a ki-vitelezési technológiát a szerkezetre jutó terhek, hatások, és az építőanyag fi zikai tu-lajdonságai, mint objektív tényezők hatá-rozzák meg.

A középkor végéig csak a tapasztalati méretezési módszer létezett: az alulmére-tezett elemek eltörtek, és azokat nagyob-bakra cserélték. Később a fesztáv függvé-nyében az arányokat előírásokba foglalták, ezeket egyre szélesebb körben kezdték al-kalmazni. Így alakultak ki a méretezési szabványok. Az újkorban a természettudo-mányok fejlődésével a szerkezetek mérete-zése is fejlődésnek indult. Ezért alakult ki és terjedt el világszerte a megengedett fe-szültségek rendszere. Ezt több bírálat érte, főleg a használati állapotok (alakváltozás) vizsgálatának mellőzése miatt. A megen-gedett feszültségek módszerét az osztott biztonsági tényezők (MSZ) és határállapo-tok (EC) módszere váltotta fel.

A méretezésnél megkülönböztetünk teherbírási és használhatósági határál-lapotokat a jelenlegi méretezési eljárás-ban. Bármely vizsgálatnál igazolni szük-

séges, hogy a hatások következménye, a hatásokból származó igénybevételek ter-vezési értéke nem lépi túl a szerkezet szá-mított ellenállásának tervezési értékét. Teljesen hasonló elven történik a helyze-ti állékonyság és használhatóság határ-állapot vizsgálata is, csak itt a határálla-pot jellegéből adódó más jellemzőket kell összehasonlítani.

A helyzeti állékonyság elvesztése a me-rev testnek tekintett tartószerkezet vagy szerkezeti rész helyzetének olyan hirtelen-szerű, lényeges megváltozása, amelyben az építőanyagok és/vagy a talaj szilárdsá-ga általában nem domináns. A helyzeti ál-lékonyság elvesztésének alapvető (síkbe-li) fajtái a felborulás, elcsúszás és felúszás. További körülmény lehet a merev testek közötti súrlódás.

Szilárdsági vizsgálatok során az egy ke-resztmetszet, egy tartószerkezeti elem vagy egy kapcsolat törés vagy túlzott alak-változás miatti határállapotának vizsgála-ta során igazolni kell, hogy az igénybevéte-

lek tervezési értéke kisebb (nem nagyobb) mint a keresztmetszet-ellenállás tervezé-si értéke.

A tervezési határállapotokon belül ter-vezési helyzeteket kell megkülönböztetni a tartószerkezet, a használat, a környeze-ti hatások körülményeinek leírása, a tartó-szerkezeti tervezés céljainak megfelelően (tartós, ideiglenes, rendkívüli és földren-gés terhek).

A tervezésnél fi gyelembe kell venni a kockázati szintet, tartósságot, a tervezé-si élettartamot, megbízhatósági szintet. Ezt erre vonatkozó szorzóval kell a számí-tásokban fi gyelembe venni, ami a kórházak esetén a hatások 10%-s növelését jelenti. A kórházak a rendkívül jelentős kategóri-ába tartoznak, ezért a tervezés és a kivite-lezés folyamán fokozott ellenőrzésre van szükség.

Egy szerkezeti anyag vagy termék-jellemző (pl. szilárdság) tervezési érté-ke a mintegy 0,05-0,15%-s gyakoriság-gal előforduló érték, melyet biztonsági tényezőkkel kell módosítani. A különbö-ző anyagokra vonatkozó, az anyag jellegé-től függő biztonsági tényezőket a szabvá-nyok tartalmazzák (vasbeton, acél, fa stb. szabványok).

A hatásokat is a szabványok és azok nemzeti mellékletei alapján kell felven-ni. Külön-külön szabványok foglalkoznak a hatásokkal, a terület, illetve a szintszá-mokkal összefüggő egymásra hatásokkal (csökkentő tényezők), a meteorológiai ha-tásokkal, földrengéssel, építés közbeni ál-lapotokkal, egyéb rendkívüli hatásokkal, illetve az ezekből előállítandó teherkombi-nációkkal, a különböző teherkombinációk-hoz tartózó egyidejűségi és biztonsági té-nyezők rendszerével.

A Baleseti Intézet, építés közben a szerkezeti váz

Épületváz vizsgálata földrengés-hatásra AXIS méretező programmal

KÓRHÁZTERVEZÉS KÓRHÁZ 2013/5.30

A méretezés során az igénybevételek kombinációiból kiszámítjuk az egyes ele-mekre, illetve keresztmetszetekre ható igénybevételeket a szabvány által megen-gedett közelítésekkel és/vagy végeselem- vagy más számítógépes módszerrel. Ez a hatások tervezési értéke, amit az anyagra vonatkozó szabványok szerint kiszámított ellenállás értékével hasonlítunk össze.

4. A födémekkel kapcsolatos követelményekA födémekkel kapcsolatos követelmé-nyek közül a legfontosabb, hogy a födém a gyorsan változó igényeknek megfelelő-en fl exibilis alaprajzok kialakítását tegye lehetővé. Erre a minél nagyobb fesztávra tervezett, pontokon megtámasztott, két irányba teherhordó, alul-felül sík mono-lit vasbeton lemezek a legmegfelelőbbek, mert akadály nélkül vezethetők alatta az álmennyezeti térben, felette a padlóréte-gekben a szükséges gépészeti, elektromos vagy egyéb vezetékek.

Az orvos-technológia fejlődésével faj-lagosan egyre nehezebb gépek, berendezé-sek üzembe állítása vált szükségessé, ezért a födémek hasznos terhe folyamatosan nö-vekedik. Jelenleg a válaszfalterheken kí-vül a középületek közlekedőire qk=5,0kN/m2 hasznos terhet kell fi gyelembe ven-ni, egyéb területekre a tervezési program során kell felvenni a biztonságosnak ítélt teher alapértékét. Ezt a jövőben legalább ajánlás-szinten meg kellene határozni.

A födémek általában tűzszakasz-ha-tárok is, valamint rendkívüli teherként a tűzhatást is fi gyelembe kell venni. Ez az alkalmazott betonvasalás takarásának megfelelő megválasztásával, és/vagy tűz-védő álmennyezettel kielégíthető. A szük-séges ellenállás idejét és az ehhez szüksé-ges betontakarást tűzvédelmi szakértővel egyeztetve kell meghatározni.

Szabvány szerint kell kielégíteni a hasz-nálati határállapothoz tartozó megenge-dett lehajlást, ami kéttámaszú tartó ese-tén általában a fesztáv L/200-d része. A falazott válaszfalak repedésmentességé-hez az szükséges, hogy az esetleges terhek-ből származó lehajlásból és zsugorodásból vagy kúszásból eredő alakváltozások össze-ge ne haladja meg az w=1cm értéket 3,0m magas válaszfal esetén. Szerelt válaszfalak esetén a rugalmasra tervezett kapcsolatok oldják meg a problémát.

Fontos követelmény még a födémek-kel szemben, hogy viszonylag tág keretek között áttörhetők legyenek gépészeti, lég-technikai vezetékek miatt, vagy más okok-ból. A födémekre építéskor vagy utólag kü-lönböző berendezéseket rögzítenek, ezért az elkészült szerkezeteknek speciális, te-herhordó dűbelek fogadására is meg kell felelni. Fenti követelmények más középü-let födémére is igazak.

5. Innováció a födémeknélA nagyobb fesztávolságú vázrendszer és a nagyobb teherbírási igény miatt a födém-vastagság növekszik. Ez jelentősen meg-növeli a beépítendő építőanyag mennyi-ségét. A födém önsúlyának növekedésével nőnek az alátámasztó szerkezetek (pillé-rek, falak) és az alapozás igénybevételei, méretei.

Másik út, ha bordás födémrendszert tervezünk. Akár alul-, akár felül-, akár alul-felülbordás rendszert tervezünk, számos nehézséget kell megoldani a gépészeti sze-relés közben.

A korszerű födémek megoldására fej-lesztették ki a Cobiax födém rendszert. A Cobiax rendszerű födém, az előregyártott, körüreges, feszített vasbeton födémpal-lókhoz hasonlóan, az úgynevezett semle-ges zónában üregekkel készülő, alul-felül sík, két irányba teherhordó monolit vasbe-ton lemez, mely optimalizálja a beépített anyag teherbírási képességének kihaszná-lását. A könnyebb önsúly miatt, az igény-bevételeket követő vasalás alkalmazásával gazdaságos födémek tervezhetők.

A vasbeton födém megfelelő részén el-helyezett műanyag üreges golyók vagy el-lipszoidok beépítésével az önsúly jelen-tős csökkenése érhető el anélkül, hogy az a szerkezet teherbírását és alakváltozásait komolyan befolyásolná.

A COBIAX technológia legfontosabb előnyei:– kisebb szerkezeti önsúly– kétirányú teherviselés– nagy fesztávok, tágas terek– építési idő optimalizálása– nagyobb földrengésbiztonság– hatékony anyagfelhasználás– Könnyű – kétirányú teherviselés

A gépi számítás eredménye szerint készülnek a szerkezetek vasalási tervei

A Cobiax födém helyszíni szerelése

KÓRHÁZ 2013/5. KÓRHÁZTERVEZÉS 31

– A födémbe tervezetten beépített üregek miatt 25-30%-kal könnyebb a födém a hagyományos vasbetonnal összehason-lítva = kisebb önsúly.

– Bármilyen alakban megvalósítható, ru-galmas keretek között áttörhető mono-lit, üreges födémszerkezet készül.

– Nagy fesztávok – tágas terek = új építé-szeti lehetőségek

– Akár 18 m-es fesztáv építhető alul-felül sík, előfeszítés nélküli födémként.

– Akár 40%-kal kevesebb tartóoszlop-pal, fl exibilisebben hasznosítható terek építhetők.

– A kivitelezés idejének optimalizálása – Sík födémek, nincs szükség gerenda

vagy kazetta zsaluzására. – Gépészeti szerelés akadályok nélkül ki-

vitelezhető.– Nagyobb földrengésbiztonság: a tar-

tószerkezetre csökkentett horizontá-lis erő hat földrengéskor a kisebb ön-súly miatt.

– Hatékonyabb anyagfelhasználás – Közvetlen építőanyag-megtakarítás ér-

hető el az üregek miatt a betonban, és a kisebb terhek miatt a betonacélban.

– Környezetvédelmi szempontok érvénye-sülése kettős: az anyagmegtakarítás miatt kisebb az ökológiai lábnyom, va-lamint az üregképző elemek újrahasz-nosított műanyagból készülnek.

A piaci bevezetés előtt alapkutatáso-kat végeztek. Tudományos, elméleti leve-zetés és laborvizsgálatok, valamint a hely-színi alkalmazás tapasztalatai alapján az általános eredmény: a Cobiax elemek a fö-dém szerkezettel együttdolgozóvá vállnak. A technológia kombinálható és alkalmaz-ható a meglévő betonszerkezeti szabvá-nyok betartásával.

Szilárdsági vizsgálatokat végeztek a technológia bevezetése előtt a következő témakörökben:– Hajlítási teherbírás – Nyírási teherbírás – Áttörések környezete – Dinamikai viselkedés – Tűzvédelem – Tapadás, együttdolgozás – Használhatóság:– Lehajlás– Repedés– Zsugorodás és kúszás – Akusztikai tulajdonságok – Korrózió – Az üregek hőaktivitása – Egyéb szempontok A kivitelezés:– Újrafelhasználás – Ökológia

Ez a fajta födém külföldön (USA, Svájc stb.) már gyakran alkalmazott szerkezet tá-gas, nagyterű irodák, vagy egyéb középületek tervezésénél. Hazánkban is több épület meg-valósult már ilyen födémmel, de a kórházépí-tésben még újdonság a Cobiax födém alkal-mazása. A födémrendszert Németországban minősítették, ezt a minősítést a konkrét ter-vezési feladatokra az ÉMI honosítja.

Megoldható a viszonylag nagyobb fesz-távolságú födém előregyártott feszített elemek alkalmazásával is. Ennél a techno-lógiánál a betonüzemben gyártott beton a szokásosnál jobb minőségű, akár C 40/50 beton-minőség is elérhető. A feszítés mi-att megnő a teherbírás, ezért kisebb szer-kezeti magassággal is megfelel a födém a hagyományos vasalású födémhez képest. A nagyméretű elemek szállítása és beépítése megfelelő organizációt igényel.

A hagyományos, alul-bordás födém gazdaságosan tervezhető, de a viszonylag nagyobb gerendamagasság miatt a szint-magasságok megnőnek. Ehhez a techno-lógiához álmennyezetek építése feltét-lenül szükséges. Elképzelhető megoldás az acélgerendás födém is, mely külföldön gyakori, de hazánkban az acélszerkezet magas ára miatt nem szokásos szerkezet. Acélszerkezet esetén a korrózió- és tűzvé-delem megoldása a legnagyobb kihívás.

Mind az előregyártott, feszített, mind az alul-bordás monolit födémekhez szük-séges gerendák miatt a gépészeti és lég-technikai és egyéb szerelés bonyolultabb, de megoldható feladat.

Az épületekhez különböző előtetők csatlakozhatnak, melyek az épületek

megjelenését jelentősen befolyásolják építészeti elemekként. Ezeknél különö-sen fontosak a gondos tervezéssel kiala-kított csomópontok, mert a látszó rész-letek a homlokzat fontos elemei. Az előtetők lehetnek oszlopokon álló vagy konzolos szerkezetek, anyaguk és kiala-kításuk az építészeti igényeknek megfe-lelően sokféle. A fenti előtető többtá-maszú mestergerendákon, kéttámaszú acéltartókból áll.

6. Felújítások tervezésével kapcsolatos tapasztalatok tartószerkezeti szempontbólGyakran felmerül a meglévő kórházak kor-szerűsítésének igénye. A felújítandó kór-ház lehet a közel száz éve vagy korábban épített pavilonos rendszerű kórház, ahol a nehéz berendezések telepítésén túl az aka-dálymentesítés is megoldandó. Külön ne-hézséget jelent a tervezésnél a műemléki besorolás, ahol erre a tervezendő szerke-zetek kiválasztásánál is fi gyelemmel kell lenni. Ezeknél az épületeknél jellemző szerkezet a tégla tartófalakon nyugvó acél-gerendás födémek alkalmazása, a födémek között viszonylag nagy belmagasságokkal.

Az ilyen épületekben a födémek loká-lis megerősítése és kisebb-nagyobb áttö-rések kiváltása lokálisan, a födémek alá újabb acélgerendák beépítésével általá-ban különösebb nehézségek nélkül meg-oldható. Itt a nehézséget az jelenti, hogy a meglévő téglafalak teherbírása véges, egyes falpillérek megerősítésre szorulnak. Mivel a megerősítés – akár a födémek, akár a függőleges teherhordók vonatkozásában

A COBIAX elemekkel készített födém kivitelezése

KÓRHÁZTERVEZÉS KÓRHÁZ 2013/5.32

vizsgál juk a kérdést – csak acélból lehet-séges, a szerkezetek tűzvédelme megol-dandó, geometriailag nagy (pl. körülbe-tonozás) vagy drága (pl. tűzvédő festék, burkolat stb.) megoldásokat jelent.

Később, modernebb műszaki megoldá-sokkal épült kórházakban, ahol vasbeton pilléreken két-irányba teherhordó mono-lit vasbeton födémek készültek, az ilyen épületek merevítése önálló monolit vas-beton falakkal és/vagy monolit vasbe-ton lépcsőházi és liftblokkokkal történt. Ilyenek pl. a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, vagy a múlt század 60-as, 70-es éveiben épített tömb-kórházak.

Ezek a tervezés idején érvényben lévő tartószerkezeti szabványok alapján mére-tezett, tartószerkezeti tartalékokkal nem rendelkező épületek. Az időközben szi-gorodó előírások és az orvos-technológia fejlődése, illetve a nagyobb koncentrált igénybevételek miatti megerősítések elke-rülhetetlenek. A megerősítések tervezése mindig egyedi, nagy tapasztalatot és mér-nöki leleményt igénylő feladat.

A mellékelt ábrán látható röntgen-he-lyiséget a monolit vasbeton pillérekkel alátámasztott, 15 cm vastag, alsó és fel-ső gerendákkal merevített födémen kellett telepíteni, úgy, hogy a padlóban a felálló gerendát is áttörő padlócsatornára is igény volt. A gép súlya lényegesen meghaladta a födém teherbírását. A kiváltást acél szer-kezetek beépítésével oldottuk meg.

A gondot az új acélgerendák terhének pillérekre való átadása jelentette. A ter-vezéshez felhasználtuk az épület meg-valósulási terveit, így az átmenő, nagy-átmérőjű csavarok kiosztásánál sikerült

elkerülni, hogy a furatok a pillér hosszva-sait keresztezzék.

7. Levonható következtetések:A felhasznált épület-szerkezetek az idők folyamán fejlődnek. A fejlődés üteme vál-tozik: egy-egy újítással ugrásszerű fejlő-dés érhető el, néha kisebb változások tör-ténnek. Az épületeknek fl exibilisnek kell lenniük. A kórházbővítéseknél jelentős költség lehet a meglévő szerkezetek meg-erősítése (alapozás, pillérek). Tekintve, hogy ezen épületszerkezetek az épület költségének kis hányadát teszik ki, célsze-rű lenne egy értelmes tartalékkal túlter-vezni őket, hiszen, folyton fejlődik az or-vostudomány, újabb és újabb lehetőségek nyílnak, amiket épületekkel kell kiszolgál-

ni. Követelmény is lehetne, hogy akár egy vagy két szinttel is gond nélkül bővíthető legyen az újonnan tervezett épület.

Ha visszanézünk az elmúlt pár év gya-korlatára, több átalakítás és/vagy ráépí-tés készült, szemben a ritkábban előfordu-ló zöldmezős beruházásokkal. A telekárak ismeretében, illetve abból a szempontból, hogy a kórházaknak központi helyen kell lenni, telken belül érdemes bővíteni.

Az épületekkel szemben támasztott igények is idővel változók, a követelmé-nyek egyre sokoldalúbbak, nagyobb teher-bírású, fl exibilis létesítményekre van szük-ség. Különösen igaz ez az egészségügyi épületekre, ahol a változás nagyon gyors. Minél drágább építőanyagokat használunk fel, annál nagyobb felelőssége van a terve-ző mérnököknek. Az építési szabályozás is változik az időben, a tervezőknek naprakész tudással kell rendelkezniük, hogy az opti-mális megoldást ki tudják választani.

A kivitelezésnél is különös gondot kell fordítani a szigorú előírások betartásá-ra. Nagyon fontos, hogy a beruházás fo-lyamán szoros együttműködés legyen az összes résztvevő (beruházó, szakági ter-vezők, tervellenőrök, kivitelezők, műszaki ellenőrök) között a munka minden fázisá-ban, az éppen aktuális munkafázis igényei szerint.

A független tervellenőrzés minden szakág vonatkozásában indokolt. A kivi-telezés során a műszaki ellenőrzés és ter-vezői művezetés elengedhetetlen, hogy a megvalósuló létesítmény minden szem-pontból megfelelően készüljön el.

Szabóné Fischer Zsuzsanna okl. építész-statikus szakmérnök

Szekszárdi Balassa János Kórház, Új SO1 Osztály, bejáratnál lévő előtető

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet: új röntgen-helyiség kialakítása