A kutatásról - MIÉRTmiert.ro/wp-content/uploads/2017/01/eredmenyek.docx · Web viewSzékelyföld és Partium hasonló arányban gondolja úgy, hogy a bizalmat tekintve fontos egy

Ifjúsági konzultáció: erdélyi

magyar iskolások, illetve

egyetemisták és fiatal felnőttek

vélekedései

– kutatásjelentés –

Kvantum Research KftKolozsvár

2016. július

1

Tartalomjegyzék

A KUTATÁSRÓL....................................................................................................................................................................................3

ISKOLÁSOK...........................................................................................................................................................................................4

DEMOGRÁFIAI ISMÉRVEK............................................................................................................................................4

POLITIKAI VÉLEKEDÉS................................................................................................................................................8

OKTATÁSI REFORM...................................................................................................................................................26

EGYETEMISTÁK ÉS FIATAL FELNŐTTEK.................................................................................................................................39

DEMOGRÁFIAI ISMÉRVEK..........................................................................................................................................39

POLITIKAI VÉLEKEDÉS..............................................................................................................................................44

GYERMEKVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS VÉLEKEDÉSEK...............................................................................................63

HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK.........................................................................................................................................73

2

A kutatásról

Az adatfelvétel időpontja: 2016. április 8. – május 20.

Célpopuláció: 29 erdélyi település magyar nemzetiségű iskolásaiból, illetve egyetemistáiból és fiatal

felnőtteiből álló csoportok

Mintanagyság: 1590 fő, amely két modulra bomlik: iskolások – 1007 fő, illetve egyetemisták és fiatal

felnőttek – 583 fő.

Lekérdezés: nem egyénileg, hanem aggregáltan történt.

A kérdőív mindkét kategória számára azonos kérdéseket tartalmaz; az iskolások esetében oktatási

reformmal kapcsolatos kérdések, míg az egyetemisták és fiatal felnőttek esetében gyermekvállalással

kapcsolatos kérdések is kerültek lekérdezésre.

Az adatbázist a következő régiók szerint súlyoztuk: Székelyföld (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós,

Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Kovászna, Sepsiszentgyörgy); Partium (Margitta, Nagyvárad,

Szatmárnémeti, Szilágysomlyó, Tasnád); Közép-Erdély (Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyenyed,

Nyárádszereda, Szamosújvár, Szováta, Torda, Zilah); Szórvány (Arad, Beszterce, Brassó, Déva,

Gyulafehérvár, Medgyes, Nagybánya, Temesvár).

A jelentésben használt rövidítések:

N – esetszám, említések száma

3

Iskolások

A jelentés első része az iskolások csoportjára vonatkozik, amelyet két részre osztunk a csoport

demográfiai ismérvei, illetve az oktatási reformmal kapcsolatos kérdésekre alapozottan.

Demográfiai ismérvek

Az iskolások csoportja a következőképpen oszlik meg nem, iskolai végzettség és foglalkozás szerint:

1. Nemek szerinti megoszlás (%, N=990)

Ahogy a fenti diagramból is kiderül, a válaszadók több mint fele, vagyis 59%-a lány, és valamivel kevesebb

mint fele, 41%-a fiú.

4

2. Nemek régiók szerinti megoszlása (%)

Fiú LánySzékelyföld 41.6 58.4Partium 31.9 68.1Közép-Erdély 32.9 67.1Szórvány 56.7 43.3

A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a fiúk egyedül a szórványban felülreprezentáltak a lányokhoz képest, hiszen

az ezekről a településekről származó válaszadók 56,7%-a fiú – ugyanakkor a legtöbb, ezt a nemet képviselő

megkérdezett szintén ebből a régióból származik. Ezzel szemben a lányok a másik három régióban

felülreprezentáltak, kiváltképp a Partiumban és Közép-Erdélyben vannak jelen a legmagasabb arányban

(68,1% és 67,1%).

3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? (%, N=954)

5

Az iskolai végzettséget véve figyelembe, láthatjuk, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74,4%) általános

iskolai végzettséggel vagy annál kevesebbel rendelkezik jelenleg, a válaszadók majdnem egyötöde (19,2)

szakiskolai vagy inasiskolai végzettségű, míg 6,4% középiskolában végzett.

6

4. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Régiók szerinti megoszlás (%)

Elemi, általános

vagy kevesebb

Szakiskola, inasiskola

Középiskola

Székelyföld 62.5 19.9 17.6Partium 79.0 20.0 1.0Közép-Erdély 78.2 19.8 2.0Szórvány 76.7 17.1 6.3

A fenti táblázatban az iskolai végzettség régiók szerinti megoszlását vehetjük szemügyre. Kiderül, hogy a

legtöbb, általános vagy kevesebb iskolai végzettségű válaszadó a Partiumból származik (79,0%), de ezt az

arányt megközelíti mind Közép-Erdély (78,2%-kal), mind pedig a szórvány (76,7%-kal). A székelyföldi

megkérdezettek közel egyötöde (17,6%) válaszolta azt, hogy középiskolát végzett – ezek csoportja

kiemelkedik arányával a többi régióhoz viszonyítva.

5. Jelenleg mivel foglalkozol? (%, N=967)

7

A fenti grafikon a megkérdezettek foglalkozás szerinti megoszlását mutatja. A válaszadók legnagyobb része,

több mint négyötöde (86,3%) jelenleg középiskolában tanul, csupán 6,1% pedig szakiskolában. A

megkérdezettek közé tévesen olyanok is kerültek, akik már egyetemen tanulnak, dolgoznak, éppen

munkanélküliek, háztartásbeliek vagy egyéb foglalkozásúak, ám összességében ez a szám elenyésző.

Tanulok középisko-

lában

Tanulok szakisko-

lában

Tanulok egyete-

menDolgozom

Munka-nélküli vagyok

Háztar-tásbeli vagyok

Gyermek-nevelési

szabadsá-gon

vagyok

Egyéb

Székelyföld 82.9 11.6 0.4 3.6 0.8 0.0 0.0 0.8Partium 91.6 4.9 1.5 1.5 0.0 0.0 0.0 0.5Közép-Erdély 89.9 3.5 3.9 0.4 0.4 0.4 0.0 1.6

Szórvány 82.0 4.3 3.9 6.3 1.6 0.0 0.0 2.0

6. Jelenleg mivel foglalkozol? Régiók szerinti megoszlás (%)

Ahogy a fenti táblázatból is szembetűnik, a legtöbb, jelenleg középiskolában tanuló válaszadó partiumi

(91,6%), közvetlen utána pedig a közép-erdélyi megkérdezettek következnek 89,9%-kal. A székelyföldi

válaszadók 11,6%-a jelenleg szakiskolában tanul, így ezzel az aránnyal ők vezetnek a régiók sorában.

8

Politikai vélekedés

7. Az alábbi témák közül mi foglalkoztat Téged a leginkább? (%, N=991)

Arra a kérdésre, hogy a megadott témák közül mely foglalkoztatja a megkérdezetteket leginkább, a legtöbb

válaszoló a diákok jogait választotta (34,1%). Ezt a magyarság jogai téma követte 17%-kal, s közel

ugyanennyien (14,3%) vélekednek úgy, hogy a környezetvédelem érdekli őket a leginkább. A témák régiók

szerinti megoszlása a következőképpen alakul:

9

8. Az alábbi témák közül mi foglalkoztat Téged a leginkább? Régiók szerinti megoszlás (%)

Környezetvédelem

Férfiak és nők

közötti egyenlősé

g

Európai Unióba történő

vándorlás

Magyarság jogai

Diákok jogai

Korrupcióellenes küzdelem

Székelyföld 10.3 10.3 13.9 17.9 38.1 9.5Partium 10.4 10.4 9.5 20.9 31.8 16.9Közép-Erdély 16.8 13.3 9.8 12.2 33.2 14.7Szórvány 18.7 7.9 11.5 18.3 32.9 10.7

A legtöbb válaszadó, akit a környezetvédelem érdekel a leginkább, a szórványból (18,7%) és Közép-Erdélyből

származik (16,8%). A férfiak és nők közötti egyenlőség témáját leginkább a közép-erdélyi megkérdezettek

választották (13,3%). Hasonló arányt mutat (13,9%) azon székelyföldiek száma, akiket többnyire az Európai

Unióba történő vándorlás érdekel. A partiumi válaszadók egyötöde (20,9%) a magyarság jogait helyezi

előtérbe, így ebben a kategóriában ők vezetnek, ám szorosan utánuk következnek a szórványban élők (18,3%),

illetve a székelyföldiek (17,9%). A legtöbbek számára legfontosabbnak tűnő témát jelentő diákok jogai

kiváltképp a székelyföldi válaszadókat foglalkoztatja, hiszen 38,1%-kal ők vezetnek ebben a témában. És

végül a korrupcióellenes küzdelmet a partiumi iskolások választották a legtöbben (16,9%).

9. Hajlandó lennél tiltakozó ívet aláírni annak érdekében, hogy a Téged leginkább

foglalkoztató kérdésben változást érj el? (%, N=989)

10

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e tiltakozó ívet aláírni annak érdekében, hogy az őket leginkább

foglalkoztató kérdésben változást érjenek el, a válaszadók több mint négyötöde (84,7%) válaszolta azt, hogy

igen, hajlandóak lennének. Ez a vélemény a régiók tekintetében a következő módon oszlik meg:


foglalkoztató kérdésben változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)

Igen NemSzékelyföld 85.7 14.3Partium 89.6 10.4Közép-Erdély 83.8 16.2Szórvány 81.0 19.0

A legtöbb hajlandóságot a partiumi iskolások mutatják 89,6%-kal, de ehhez a régióhoz képest a többi sem

marad alul, hiszen csupán néhány százaléknyi eltérést figyelhetünk meg. A legtöbb iskolás, aki nem volna

hajlandó tiltakozó ívet aláírni, a szórványban él (19%).

11. Hajlandó lennél levelet írni befolyásos embereknek, politikusoknak, hogy a Téged

leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el? (%, N=1002)

11

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy hajlandóak lennének-e befolyásos embereknek, politikusoknak

levelet írni annak érdekében, hogy az őket leginkább foglalkoztató kérdésben változást érjenek el. Amint

kiderül a fenti ábrából is, az iskolások nem sokkal több mint kétharmada (68,5%) válaszolta azt, hogy igen,

hajlandó lenne. A régiók szerinti megoszlásokat a következő táblázatban láthatjuk.


leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)


A kérdésre legtöbb igennel válaszoló iskolás Közép-Erdélyben él, itt a válaszolók háromnegyede (76%) véli

úgy, hogy hajlandó volna levelet írni befolyásos embereknek, politikusoknak az őt leginkább érdeklő

kérdésben való változásért.

13. Hajlandó lennél aláírásokat gyűjteni, hogy a Téged leginkább foglalkoztató kérdésben

változást érj el? (%, N=1003)

12

Az ezt követő kérdés ugyancsak a megkérdezetteket leginkább foglalkoztató kérdésben való változásra

vonatkozik, ám most a cselekmény tárgya az aláírásgyűjtés. A válaszadó iskolások 89.7%-a gondolja úgy,

hogy hajlandó lenne aláírást gyűjteni a fenti cél érdekében.


változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)


Ami az aláírásgyűjtésre való hajlandóság régiók szerinti megoszlását illeti, a legnagyobb arányt Partium

mutatja 94,1%-kal, és rögtön utána Közép-Erdély 91,1%-kal, vagyis ezekben a régiókban volnának a

leghajlandóbbak a diákok aláírásokat gyűjteni az őket foglalkoztató kérdés változásáért.

15. Hajlandó lennél rendezvényen részt venni, hogy a Téged leginkább foglalkoztató

kérdésben változást érj el?

13

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e rendezvényen részt venni, hogy az őket leginkább foglalkoztató

kérdésben változást érjenek el, az iskolások 93,2%-a igennel válaszolt.


kérdésben változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)


A fenti táblázatból világosan látható, hogy a legnagyobb hajlandóság Székelyföldön van jelen, hiszen itt a

megkérdezettek 95,3%-a válaszolta, hogy hajlandó volna rendezvényen részt venni, így a régiók közül ők

vezetnek e kérdést illetően.

17. Hajlandó lennél tüntetni, hogy a Téged leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el? (%, N=1002)

14

A soron lévő kérdés szintén a megkérdezetteket leginkább foglalkoztató kérdésben való változást boncolgatja,

azonban most a cselekmény tárgyát a tüntetésre való hajlandóság képezi. A válaszadók majdnem

háromnegyede (74,3%) erre a kérdésre is pozitív választ adott.

18. Hajlandó lennél tüntetni, hogy a Téged leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el?

Régiók szerinti megoszlás (%)


Tüntetésen részt venni leginkább a közép-erdélyi iskolások lennének hajlandóak, hiszen 80,1%-kal ők

vezetnek a régiók közül.

19. Hajlandó lennél engedély nélküli tüntetésen részt venni, hogy a Téged leginkább


15

Az utolsó hajlandóságot vizsgáló kérdés arra kérdez rá, hogy hajlandóak lennének-e engedély nélküli

tüntetésen részt venni azért, hogy az őket foglalkoztató kérdésben változást érjenek el. A fenti diagram is jól

szemlélteti, hogy e kérdés esetében a hajlandóság már csökkent, hiszen a megkérdezettek kicsivel kevesebb

mint fele (43,1%) válaszolta azt, hogy igen, hajlandó lenne engedély nélküli tüntetésen részt venni a fentebb is

említett cél érdekében. A kérdés régiók szerinti megoszlását a következő táblázatban láthatjuk.




Bár a kérdésre a régiók közül a legtöbb túlnyomó részben negatívan válaszolt, a szórványban az arány

megfordul: 56,8% úgy gondolja, hogy hajlandó volna engedély nélküli tüntetésen részt venni, hogy az őt

leginkább foglalkoztató kérdésben változást érjen el.

21. Téged érdekel a közélet, a politika? (%, N=1006)

16

A kérdőív következő kérdése arra vonatkozott, hogy az iskolásokat érdekli vagy sem a közélet, a politika. Mint

ahogyan a fenti diagram is mutatja, az iskolások kicsivel több mint fele, 54,9%-a adott pozitív választ a

kérdésre.

22. Téged érdekel a közélet, a politika? Régiók szerinti megoszlás (%)


Ami a közéletben, politikában való érdekeltség régiók szerinti megoszlását illeti, a partiumi diákok közel

kétharmada (65,7%) válaszolt igennel a kérdésre – így a régiók közül ők vezetnek e kérdésben.

23. Mi a legfontosabb számodra ahhoz, hogy megbízz egy politikusban? (%, N=968)

17

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra ahhoz, hogy megbízzanak egy politikusokban, az iskolások

nem sokkal több mint egyharmada (36,7%) választotta a „Ne legyen korrupt” válaszlehetőséget, 26,7%-kal ezt

a választ a „Harcoljon a magyarokért” követi, majd pedig a harmadik legfontosabb dologként azt nevezték

meg, hogy legyen tapasztalata (23,6%). Az iskolások majdnem egytizede (8,9%) úgy gondolja, hogy

bizalmukat az adott politikusban határozza meg, hogy az fiatalos legyen; a diákok 4,2%-nak pedig az a

leglényegesebb szempont, hogy az illető politikus új arc legyen a politikában.

24. Mi a legfontosabb számodra ahhoz, hogy megbízz egy politikusban? Régiók szerinti

megoszlás (%)

Fiatalos legyen

Ne legyen korrupt

Legyen tapasztalata

Harcoljon a magyarokér

t

Legyen új arc a

politikában

Székelyföld 12.1 26.7 25.0 31.5 4.7Partium 2.5 48.8 15.9 30.8 2.0Közép-Erdély 6.0 35.1 28.1 26.0 4.9Szórvány 14.4 38.0 23.2 19.6 4.8

A fenti táblázatban a politikusokban való megbízás különböző tényezőit láthatjuk régiókra lebontva. A régiók

közül azt, hogy egy politikus fiatalos legyen, a legtöbben a szórványban élő iskolások választották (14,4%). A

partiumi diákok majdnem fele (48,8%) véli úgy, hogy fontos, az illető politikus ne legyen korrupt. A közép-

erdélyi iskolásoknak 28,1%-a gondolja úgy, hogy ahhoz, hogy megbízzon egy politikusban, annak a

személynek tapasztalattal kell rendelkeznie. A székelyföldiek 31,5%-a, vagyis közel harmada fontosnak tartja a

bizalom érdekében, hogy egy politikus harcoljon a magyarokért.

18

25. Felmerült már benned, hogy közéleti, politikai szerepet vállalj? (%, N=1006)

A fenti ábra alapján elmondható, hogy az iskolások kevesebb harmadában (27,6%) merült már az fel, hogy

közéleti, politikai szerepet vállaljon. Ennek régiók szerinti megoszlása a következő:

26. Felmerült már benned, hogy közéleti, politikai szerepet vállalj? Régiók szerinti megoszlás

(%)


19

A régiók közül, a legtöbb diák, akikben felmerült már a közéleti, politikai szerep vállalásának ötlete, Közép-

Erdélyben él, ennek aránya pedig 31,3%.

20

27. Támogatnád, hogy Romániában legalizálják a marihuánát? (%, N=1006)

A marihuána legalizálásának kérdésére a megkérdezett iskolások mindössze 42,2%-a válaszolta azt, hogy

támogatná e tudatmódosító szer legalizálását. Ennek aránya régiókra bontva a következőképpen néz ki:

28. Támogatnád, hogy Romániában legalizálják a marihuánát? Régiók szerinti megoszlás (%)


A legnagyobb támogatást a székelyföldiek mutatják, hiszen az itt tanulók majdnem fele (48,2%) válaszolt

igennel a kérdésre.

21

29. Támogatnád, hogy a szavazásra való jogosultság korhatára 16 évre csökkenjen? (%,

N=1002)

A fenti ábra jól bemutatja, hogy a szavazásra való jogosultság korhatárának 16 évre való csökkentését a diákok

csupán egyharmada (35%) támogatná.

30. Támogatnád, hogy a szavazásra való jogosultság korhatára 16 évre csökkenjen? (%)


A legtöbben, akik támogatnák a marihuána legalizálását, Székelyföldről származnak: az itt élő iskolások

kicsivel több mint kétötöde (42,5%) adott pozitív választ a kérdésre.

22

31. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? (%, N=975)

A fenti diagramból kiderül, hogy a megkérdezett iskolások közül 56,8% tervezi, hogy külföldre költözzön.

Azt, hogy úti céljaik között mely országok szerepelnek, a következő diagram szemlélteti.

32. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? (%)

23

Azok közül, akik tervezik, hogy külföldre költözzenek, a legtöbben úti célnak Magyarországot választják

(17%). Ezt az arányt az Amerikai Egyesült Államok követi: a diákok közel tizede (9,1%) gondolja úgy, hogy

ide költözne. A harmadik legtöbbször választott ország 7,6%-kal Nagy Britannia, a negyedik pedig

Németország 7,3%-kal. Más Európai Uniós országot a válaszadók 6,2%-a választana. 9,6% egyéb, az említett

országokon kívüli lakhelyet választana.

33. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? Régiók szerinti megoszlás (%)

IgenNem

Magyarország

Németország

Nagy Britannia

Egyéb EU

USA

Egyéb

Székelyföld 42.9 18.8 5.3 8.6 5.7 6.5 12.2

Partium 34.2 24.3 6.9 9.4 6.4 8.4 10.4Közép-Erdély 47.9 14.2 7.8 7.8 4.6 9.6 8.2

Szórvány 45.5 12.6 8.9 4.9 8.1 11.8 8.1

A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy hogyan oszlik meg a költözési szándék a különböző régiókban. Ennek

alapján látható, hogy leginkább a partiumi iskolások költöznének Magyarországra (24,3%); Németországba a

legtöbben a szórványból költöznének szívesen (8,9%); Nagy Britanniát a legtöbben a Partiumból választanák

(9,4%); valamint az Amerikai Egyesült Államok leginkább a szórványban élők számára jelent úti célt: 11,8%

választotta ezt a felsorolt országok közül. Egyéb Európai Uniós országba a legtöbben szintén a szórványból

mennének. A székelyföldi iskolások 12,2%-a más, a felsoroltak között nem szereplő lakhelyet választott, így

ebben a kategóriában ők vezetnek a többi régióhoz képest.

24

34. Milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyd el az országot? (%, N=973)

Arra a kérdésre, hogy milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyják el az országot, az iskolások

38,7%-a válaszolta azt, hogy egy jobban fizető munkahely ezt biztosítani tudná. Második leglényegesebb

tényező a magasabb életszínvonal – ezt a válaszadók majdnem ötöde (18,9%) választotta. A diákok hasonló

arányban nevezték meg a „több lehetőség és jog a magyaroknak” (13,3%) és a „civilizáltabb környezet”

(11,5%) válaszlehetőségeket. A megkérdezett iskolások közel egytizede (9,6%) akkor nem hagyná el az

országot, ha a rendes törvények betartása megvalósulna. A felsorolt szempontokon kívül 8% számára egyéb

változásra volna szükség.

25

35. Milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyd el az országot? Régiók szerinti

megoszlás (%)

Jobban fizető

munkahely

Civilizáltabb környezet

Rendes törvénye

k betartása

Magasabb életszínvonal

Több lehetőség és

jog a magyaroknak

Egyéb


A fenti táblázatban a szükségelt változásokat régiókra lebontva láthatjuk. A legtöbben, akik a rendes törvények

betartását választották, a szórványban élnek (17,6%). A magasabb életszínvonal szempontját választók aránya

hasonló mind a Partiumban (23,1%), mind pedig Székelyföldön (21,1%). A legtöbben, akik azt válaszolták,

hogy az országban maradásért több lehetőségre és jogra lenne szükség a magyarok számára, Székelyföldről

(16,6%) és Közép-Erdélyből (15,8%) származnak.

36. A barátaid, ismerőseid közül sokan tervezik, hogy elköltözzenek az országból? (%, N=992)

26

A megkérdezett iskolások több mint háromnegyede, 78,7%-a számolt be arról, hogy vannak olyanok a barátaik

és ismerőseik között, akik tervezik, hogy elköltözzenek az országból. 41,8%-nak több mint három, 36,9%-nak

pedig öt olyan ismerőse van, akinek tervben van az elköltözés.

37. A barátaid, ismerőseid közül sokan tervezik, hogy elköltözzenek az országból? Régiók

szerinti megoszlás (%)

Nem tudok ilyen

személyről

Több mint 5

fő

Több mint 3

főSzékelyföld 13.2 40.8 46.0Partium 19.8 37.1 43.1Közép-Erdély 25.2 34.4 40.5Szórvány 26.0 35.8 38.2

27

A legtöbben, akik barátaik, ismerőseik közül nem tudnak senkiről sem, akik terveznék, hogy elköltözzenek az

országból, hasonló arányban a szórványból (26%) és Közép-Erdélyből (25,2%) származnak. Székelyföld vezet

a régiók közül mind a több mint öt fő (40,8%), mind pedig a több mint három fő (46%) említésében.

28

Oktatási reform

A következőkben az iskolásoknak szóló oktatási reformmal kapcsolatos kérdések bemutatására kerül sor.

38. Szerinted kell változtatni a jelenlegi tanterven? (%, N=980)

A válaszadó iskolások csupán 15,5%-a gondolja úgy, hogy a jelenlegi tanterven nem kell változtatni, hiszen

minden úgy jó, ahogy van. Ennek régiók szerinti megoszlása a következőképpen alakul:

39. Szerinted kell változtatni a jelenlegi tanterven? Régiók szerinti megoszlás (%)

Igen, elégedetlen vagyok

Nem, minden úgy jó, ahogy van

Székelyföld 81.6 18.4Partium 83.2 16.8Közép-Erdély 87.5 12.5Szórvány 84.9 15.1

29

A legtöbb, a tantervvel elégedett válaszadó, aki úgy gondolja, hogy azt nem kell megváltoztatni, minden úgy

jó, ahogy van, székelyföldi (18,4%), illetve partiumi (16,8%).

40. Csökkentenéd az iskolai órák számát? (%, N=981)

Ahogy a fenti diagram alapján is látható, az iskolai órák számát a diákok 90,3%-a csökkentené. Ez a

következőképp oszlik meg a régiók szerint:

41. Csökkentenéd az iskolai órák számát? Régiók szerinti megoszlás (%)


30

A régiók közül a legtöbben Közép-Erdélyből csökkentenék a tanórák számát (93,6%). A többi régió hasonló

arányban oszlik meg a válaszokat illetően, hiszen az előbbit a szórvány követi 89,7%-kal, majd pedig a

Partium következik 89,2%-kal, és végül Székelyföld 87,9%-a van ugyanezen a véleményen.

42. Az alábbi tantárgyak közül Te melyeket vennéd ki a tantervből? Több válasz lehetséges. (%)

Láthatjuk, hogy a diákok majdnem háromnegyede arra a kérdésre, hogy a megadott tantárgyak közül melyeket

vennék ki a tantervből, a latint választotta (71,2%). Magas arányt ért el a zene és rajz tantervből való kivételét

kívánók száma is (47,1%). A tanulók kicsivel több mint tizede (13,6%) az osztályfőnöki órát szeretné kivenni,

szintén tizede (10,3%) pedig a megadottakon kívül egyéb tantárgyat gondol fölöslegesnek.

31

43. Az alábbi tantárgyak közül Te melyeket vennéd ki a tantervből? Több válasz lehetséges.


Zene, rajz Osztályfőnöki Latin Egyéb

Székelyföld 33.2 11.5 48.5 6.7Partium 34.1 5.9 50.2 9.9Közép-Erdély 34.3 8.3 51.6 5.8Szórvány 30.5 12.2 49.7 7.6

A zene, rajz, a latin és az egyéb tantárgyak esetében a régiók között nem lehet nagy eltérést érzékelni. A

különbség inkább az osztályfőnöki órát illetően jelentősebb, hiszen azok közül, akik ezt is megjelölték mint

tantervből eltávolítandó tanórát, a legtöbben a szórványból (12,2%) és Székelyföldről (11,5%) vannak.

44. Az idegen nyelv órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=966)

32

Az idegen nyelv órák számát az iskolások majdnem fele (49,6%) ha tehetné, növelné, míg 42,3%-nak úgy jó,

ahogy jelenleg van, vagyis nem változtatnának rajta.

45. Az idegen nyelv órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)

Növelném Nem változtatnám Csökkenteném


A legtöbben a partiumi iskolások növelnék az idegen nyelv órák számát (51,5%), de a többi régió sem marad

sokkal le ehhez képest. Székelyföld kiemelkedik a régiók sorából, ha az órák számának csökkentését vesszük

figyelembe, hiszen itt kicsivel több mint a diákok tizede (11,3%) inkább csökkentené az óraszámot.

46. A matek órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=952)

33

A matek órát illetően, a válaszadó iskolások csupán 15,3%-a várna el óraszámnövelést, majdnem fele pedig

(47,6%) nem változtatna a jelenlegi helyzeten.

47. A matek órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)

Növelném

Nem változtatnám Csökkenteném


A régiók közül leginkább a székelyföldi diákok növelnék a matek órák számát (22,6%); a leginkább pedig a

szórványban élők csökkentenék (47%). A partiumi diákok vezetnek abban a véleményben, hogy a matek órák

számát nem változtatnák (54,5%).

48. A magyar órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=949)

34

A magyar órák számát 17,9% növelné, 61,7%, vagyis közel kétharmad azonban nem változtatna rajta.

49. A magyar órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)

NövelnémNem

változtatnám

Csökkenteném


A partiumi iskolások vannak a legtöbben, akik növelnék a magyar órák számát (24,2%), de szintén a partiumi

diákok vannak a legtöbben azon a véleményen, hogy nem változtatnának a magyar órák számán. A

székelyföldi diákok 28,6%-a csökkentené a számot, így ezzel a véleménnyel ők az elsők a régiók közül.

50. A román órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=945)

35

A diákok mindössze 15,7%-a növelné a román órák számát, és majdnem kétharmaduk (60,2%) nem

változtatna rajtuk. Az arányok a következőképpen alakulnak a régiók tekintetében:

51. A román órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)



A székelyföldi diákok ötöde (20,9%) szükségét érzi annak, hogy a román órák számát növeljék; a legtöbben

azonban a Partiumból választották azt a lehetőséget, hogy inkább nem változtatnának az órák számán (65,4%).

Nem sokkal marad le ebben a véleményben Közép-Erdély és a szórvány települései sem (63,8% és 61,9%).

52. A fizika órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=944)

36

A fizika órát illetően, a válaszadó tanulók 12%-a növelné az óraszámot, 45,3% pedig nem változtatna rajta.

53. A fizika órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)

Növelném

Nem változtatná

m

Csökkenteném

Székelyföld 16.1 44.8 39.1Partium 10.4 42.1 47.5Közép-Erdély 12.9 49.0 38.1

Szórvány 7.3 43.8 48.9

Ahogy a fenti táblázatból is kiderül, a fizika óra tekintetében is a székelyföldiek vannak a legtöbben, akik

inkább növelnék az órák számát (16,1%), a Közép-Erdélyben élő diákok majdnem fele (49%) pedig nem

változtatna egyáltalán az órák számán.

54. A földrajz órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=946)

37

A megkérdezett diákok majdnem egyharmada (32,5%) növelné, míg kicsivel több mint fele nem változtatná a

földrajz órák számát. Régiókra lebontva ez a következő táblázatban látható.

55. A földrajz órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)



A földrajz órák számának növelésében is Székelyföld vezet a többi régióhoz képest 37,2%-kal, míg azok

véleménye, akik inkább nem változtatnának ennek a tantárgynak az óraszámán, a Partiumban a legmagasabb

(59,2%).

56. A történelem órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=946)

38

A történelem órák számának növelését a diákok több mint egyötöde igényelné (23,6%), ám több mint fele nem

változtatna a jelenlegi álláson (58,8%).

57. A történelem órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)



A székelyföldi diákok 30,1%-a növelné a történelem órák számát is – ezzel a véleménnyel ők vezetnek a

régiók közül. A szórványban élő és a partiumi iskolások hasonló arányban osztoznak abban a véleményben,

hogy nem változtatnák a történelem órák számát (63,6% és 62,1%). A válaszadók közül 22,8%-kal a közép-

erdélyiek emelkednek ki azok közül, akik csökkentenék az óraszámot.

58. A torna órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? (%, N=945)

39

A torna órák számát a diákok kicsivel több mint fele növelné (51,1%) – egyedül e tantárgy esetében figyelhető

meg ilyen magas arány. A diákok maradék egyharmada (36,1%) nem változtatna a torna órák számán.

59. A torna órák számát növelnéd vagy csökkentenéd? Régiók szerinti megoszlás (%)



Láthatjuk, hogy az óraszámnövelésnek a szórványban van a legmagasabb aránya: 57,87%. Azok közül, akik

nem változtatnák a torna órák számát, a legtöbbje partiumi (43,96%).

60. Az alábbi sulin kívüli tevékenységek közül Téged melyik érdekelne? Több válasz

lehetséges. (%)

40

Arra a kérdésre, hogy a felsorolt iskolán kívüli tevékenységek közül őket melyek érdekelnék, a legnépszerűbb

választ a sport jelenti: a válaszadók közel fele (48%) választotta ezt a foglalatosságot. Ezt követi 39,1%-kal az

ifjúsági szervezetben való tevékenység, majd pedig 35,2%-kal az önkéntes tevékenységek. Hasonló arányt

mutat azok száma, akik az érettségire való felkészítőt (31,2%), a színjátszást (30,6%) és a különböző témájú

előadásokat (28,8%) választották. Vitakör a diákok majdnem egyötödét (19,1) érdekelné, a cserkészet pedig

valamivel több mint tizedét (13,4%). Az iskolások mindössze 2%-át a felsorolt tevékenységek közül

különösebben egyik sem érdekelné.

61. Az alábbi sulin kívüli tevékenységek közül Téged melyik érdekelne? Több válasz

lehetséges. Régiók szerinti megoszlás (%)

Színját-szás

Felkészí-tő az

érettségi-re

Sport Cserké-szet

Különbö-ző témájú előadások

Vitakör

Önkéntes tevé-

kenysé-gek

Ifjúsági szervezet-ben való

tevékeny-ség

Székelyföld 11.5 11.2 18.8 5.5 13.5 8.5 14.4 16.7Partium 11.8 16.1 21.2 5.4 12.3 5.8 13.8 13.6Közép-Erdély 13.0 11.8 19.0 5.3 11.8 8.0 15.0 16.2

Szórvány 13.5 13.2 20.0 5.7 9.1 8.2 13.7 16.6

A fenti táblázatban a különböző tevékenységeket régiók szerinti lebontásban láthatjuk. Észrevehető, hogy az

arányok az egyes tevékenységekre vonatkozóan többnyire egységesen oszlanak meg a régiókban. Az

érettségire való felkészítő esetében Partium kiemelkedik, itt az arány 16,1%-kal a legmagasabbnak látszik a

régiók sorában.

41

Egyetemisták és fiatal felnőttek

A jelentés következő részében az egyetemisták és fiatal felnőttek számára készített kérdőív eredményeinek

bemutatására térünk rá, amelyet két részre osztunk az e csoport demográfiai ismérvei, illetve politikai és

gyermekvállalással kapcsolatos vélekedései szerint.

Demográfiai ismérvek

A következőkben az egyetemisták és fiatal felnőttek nem, iskolai végzettség, illetve foglalkozás szerinti

megoszlását mutatjuk be.

62. Nemek szerinti megoszlás (%, N=577)

42

Az egyetemisták és fiatal felnőttek esetében a nemi megoszlás a következőképpen néz ki: a férfiak

felülreprezentáltak a nőkhöz képest 57,5%-kal, így a nők aránya 42,5%. Régiók szerinti lebontásban a

következő táblázatban láthatunk adatokat.

63. Nemek régiók szerinti megoszlása (%)

Férfi NőSzékelyföld 58.5 41.5Partium 58.1 41.9Közép-Erdély 56.2 43.8Szórvány 56.5 43.5

Amint látható, a legtöbb férfi válaszadó Székelyföldről (58,5%) és a Partiumból (58,1%) származik, de a másik

két régióban is hasonlóan magas az arány.

64. Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettséged? (%, N=570)

43

A fenti ábra a megkérdezettek legmagasabb befejezett iskolai végzettségét mutatja. Ennek alapján látható,

hogy 44,2% felsőfokú, 29,1% középiskolai, 17,9% általános vagy kevesebb, valamint 8,8% szakiskolai,

inasiskolai végzettséggel rendelkezik.

65. Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettséged? Régiók szerinti megoszlás (%)

Általános vagy

kevesebb

Szakiskola, inasiskola

Középiskola (érettségi) Felsőfokú

Székelyföld 27.0 9.7 20.7 42.6Partium 17.4 9.8 40.2 32.6Közép-Erdély 6.8 4.8 29.3 59.2Szórvány 12.8 11.7 39.4 36.2

A fenti táblázat az egyetemistákra és fiatal felnőttekre vonatkozó iskolai végzettség régiók szerinti megoszlását

mutatja meg. Eszerint látható, hogy székelyföldi a legmagasabb, általános iskolai vagy annál alacsonyabb

végzettséggel rendelkezők aránya (27%); a szórványból van a legtöbb szakiskolai, inasiskolai oktatásban

részesült (11,7%); a Partiumban és a szórványban a legnagyobb a középiskolát végzettek száma (40,2% az

előzőben, 39,4% az utóbbiban). Végül pedig Közép-Erdélyből származik a legtöbb felsőfokú végzettségű

válaszadó (59,2%).

44

66. Jelenleg mivel foglalkozol? (%, N=579)

A fenti ábra a foglalkozás szerinti megoszlásokat mutatja be. Láthatjuk, hogy az egyetemisták és fiatal

felnőttek csoportjába olyanok is belekerültek, akik még középiskolában, illetve szakiskolában, inasiskolában

tanulnak – ezek aránya 21,9% és 3,8%. A megkérdezettek nagy százaléka (42,5%) azonban dolgozik, 23,5%

pedig egyetemen tanul. A válaszadók 5,7%-a a megkérdezés időpontjában munkanélküli volt, 1,2%

gyermeknevelési szabadságon volt, szintén 1,2% a megadottakon kívül valami mással foglalkozott, és

mindössze 0,2% háztartásbeliként dolgozott.

45

67. Jelenleg mivel foglalkozol? Régiók szerinti megoszlás (%)

Tanulok középisko-

lában

Tanulok szakisko-

lában

Tanulok egyete-

menDolgozom

Munka-nélküli vagyok

Háztar-tásbeli vagyok

Gyermek-nevelési

szabadsá-gon

vagyok

Egyéb

Székelyföld 29.8 7.4 8.7 44.6 7.0 0.0 1.2 1.2

Partium 21.3 3.2 27.7 41.5 3.2 1.1 1.1 1.1Közép-Erdély 9.5 0.7 42.2 37.4 6.8 0.0 2.0 1.4

Szórvány 21.9 0.0 28.1 45.8 3.1 0.0 0.0 1.0Total 21.9 3.8 23.5 42.5 5.7 0.2 1.2 1.2

A fenti táblázatból kiderül, hogy a különböző foglalkozások a régiókban meglehetősen arányosan oszlanak

meg azokat leszámítva, akik még tanulnak. A székelyföldi válaszadók 29,8%-a középiskolában tanul, valamint

7,4% szakiskolában, inasiskolában – ezekkel az arányszámokkal ez a régió vezet a többihez képest. Az

egyetemen tanulók aránya Közép-Erdélyben a legmagasabb: 42,2%.

46

Politikai vélekedés

Most rátérünk annak bemutatására, hogy az egyetemisták és fiatal felnőttek milyen véleménnyel vannak

bizonyos politikai témákkal, kérdésekkel kapcsolatban.

68. Az alábbi témák közül mi foglalkoztat Téged a leginkább? (%, N=570)

A válaszadó egyetemisták és fiatal felnőttek csoportjának 24,6%-át, vagyis közel negyedét a magyarság jogai

foglalkoztatja a leginkább. Második legérdekeltebb téma 21,1%-kal a diákok jogai, amit a korrupcióellenes

küzdelem (16,8%) és a környezetvédelem (15,3%) témái követnek. A válaszadók 14%-a főként az Európai

Unióba történő vándorlás iránt, és csupán 8,2% a férfiak és nők közötti egyenlőség iránt érdeklődik.

69. Az alábbi témák közül mi foglalkoztat Téged a leginkább? Régiók szerinti megoszlás (%)

47

Környezetvédelem

Férfiak és nők közötti

egyenlőség

Európai Unióba történő vándorl

ás

Magyarság jogai

Diákok

jogai

Korrupcióellenes küzdelem

Székelyföld 19.7 10.5 12.6 23.1 19.7 14.3

Partium 11.6 8.4 16.8 25.3 24.2 13.7Közép-Erdély 14.7 4.2 14.0 23.1 23.1 21.0

Szórvány 8.5 8.5 14.9 29.8 18.1 20.2

A környezetvédelem a régiók közül leginkább a székelyföldieket érdekli: közel egyötödük választotta ezt a

többi téma közül (19,7%). A férfiak és nők közötti egyenlőség témája is szintén Székelyföldön kapta a

legmagasabb arányt 10,5%-kal. A magyarság jogai legfőképp a szórványban élőket foglalkoztatják (29,8%),

míg a korrupcióellenes küzdelem mind Közép-Erdélyben, mind a szórványban hasonló arányban magas (21%

és 20,2%).



48

Az egyetemisták és fiatal felnőttek több mint négyötöde (88,4%) válaszolta azt, hogy hajlandó lenne tiltakozó

ívet aláírni annak érdekében, hogy az őt foglalkoztató kérdésben változást érjen el.




A fenti táblázatban a hajlandóság régiók szerinti megoszlását láthatjuk. A tiltakozó ív aláírására vonatkozó

legnagyobb tenni akarást a Partium és Közép-Erdély tanúsítja (92,3% és 91,8%).

49


leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el? (%, N=575)

Az egyetemisták és fiatal felnőttel kicsivel kevesebb mint háromnegyede (71,1%) hajlandó volna levelet írni

befolyásos személynek, politikusnak, hogy az őt leginkább érdeklő témában változást idézzen elő.


leginkább foglalkoztató kérdésben változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)


50

Az előző kérdéshez hasonlóan, a legnagyobb hajlandóságot Közép-Erdély és Partium mutatja, hiszen az innen

származó válaszadók 76,6%-kal, illetve 73,9%-kal a legmagasabb arányt mutatják a régiók sorában, e kérdést

illetően.


változást érj el? (%, N=574)

Arra, hogy az őket foglalkoztató kérdésben változást érjenek el és ehhez aláírásokat gyűjtsenek, a válaszadók

83,6%-a lenne hajlandó – ezt a fenti diagram is jól ábrázolja. Ennek régiók szerinti megoszlását az alábbi

táblázat szemlélteti.


változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)

Igen NemSzékelyföld 82.0 18.0Partium 89.6 10.4

51

Közép-Erdély 86.4 13.6Szórvány 77.2 22.8

A Partiumban élő egyetemisták és fiatal felnőttek 89,6%-a válaszolt igennel a fenti kérdésre, így ő vezet a

régiók közül, ám a többi térség sem marad le sokkal ehhez képest.


kérdésben változást érj el? (%, N=582)

A megkérdezettek 93,3%-a hajlandó lenne rendezvényen részt venni azért, hogy az őt leginkább foglalkoztató

kérdésben változást érjen el.


kérdésben változást érj el? Régiók szerinti megoszlás (%)

Igen NemSzékelyföld 93.3 6.7

52

Partium 97.9 2.1Közép-Erdély 91.4 8.6Szórvány 91.7 8.3

A legnagyobb hajlandóságot a régiók közül a Partium mutatja 97,9%-kal.


(%, N=583)

Az egyetemisták és fiatal felnőttek nem sokkal kevesebb mint háromnegyede (70,7%) hajlandó volna tüntetni

az őt érdeklő kérdésben való változásért. Ez régiókra lebontva a következőképpen néz ki:



53


74,8%-kal Közép-Erdély vezet a régiók sorában, hiszen itt látható a legmagasabb aránya azoknak, akik

tüntetnének céljuk eléréséért.



Az arány az egyetemisták és fiatal felnőttek csoportját illetően is megfordul az engedély nélküli tüntetésen való

részvételt illetően, hiszen mindössze a válaszadók 37,5%-a venne részt ilyen eseményen.

54




A fenti táblázatban látható, hogy a partiumi válaszadók majdnem fele (47,4%) részt venne engedély nélküli

tüntetésen, hogy az őt leginkább foglalkoztató kérdésben.

82. Téged érdekel a közélet, a politika? (%, N=581)

Az egyetemisták és fiatal felnőttek 70,1%-át, vagyis közel háromnegyedét érdekli a politika, a közélet. Ez

régiókra lebontva a következőképpen alakul.

55

83. Téged érdekel a közélet, a politika? Régiók szerinti megoszlás (%)


A Partiumban különösen magas a többi régióhoz viszonyítva azok aránya, akiket érdekel a közélet, a politika

(81,4%).

84. Mi a legfontosabb számodra ahhoz, hogy megbízz egy politikusban? (%, N=553)

Az egyetemisták és fiatal felnőttek 41,2%-a azt válaszolta, ahhoz, hogy megbízzon egy politikusban az a

legfontosabb, hogy az ne legyen korrupt. A válaszadók negyede (24,4%) úgy gondolja, a leglényegesebb, hogy

egy politikusnak legyen tapasztalata. Ezt a véleményt követi 18,1%-kal az, hogy harcoljon a magyarokért,

majd pedig 10,5%-kal hogy fiatalos legyen. Csupán 5,8% válaszolta azt, hogy a legfontosabb számára az, hogy

egy politikus új arc legyen a politikában.

56

85. Mi a legfontosabb számodra ahhoz, hogy megbízz egy politikusban? Régiók szerinti

megoszlás (%)

Fiatalos legyen

Ne legyen

korrupt

Legyen tapasztalata

Harcoljon a magyarokért

Legyen új arc a

politikában


Székelyföld és Partium hasonló arányban gondolja úgy, hogy a bizalmat tekintve fontos egy politikus

fiatalossága (14% és 12,5%). A székelyföldi válaszadók 28,4%-a, valamint a közép-erdélyiek negyede (25%)

számára az a jelentős, hogy legyen tapasztalata. A legtöbben Közép-Erdélyből (24,3%) és a Partiumból

(22,9%) vannak azon a véleményen, hogy egy politikusban való bizalmukat az határozza meg

kulcsfontosságúan, hogy az harcoljon a magyarokért. Az, hogy egy politikus legyen új arc a politikában, a

szórványból származóknak a legjelentősebb (12,1%).

57

86. Felmerült már benned, hogy közéleti, politikai szerepet vállalj? (%, N=582)

A válaszadók mindössze közel kétötödében (44%) merült fel már az, hogy közéleti, politikai szerepet vállaljon.

Régiók szerint ez a következőképpen oszlik meg:

87. Felmerült már benned, hogy közéleti, politikai szerepet vállalj? Régiók szerinti megoszlás

(%)


58

Partium kiemelkedik az összes többi régió közül e kérdést illetően, hiszen az itt élő válaszadó egyetemisták és

fiatal felnőttek 53,1%-a válaszolt igennel a kérdésre.

88. Támogatnád, hogy Romániában legalizálják a marihuánát? (%, N=577)

Amint a fenti diagram is mutatja, a megkérdezettek 41,8%-a támogatná a marihuána legalizálását. Az alábbi

táblázat azt mutatja meg, hogy mely régióban hogyan oszlik meg a legalizálás-pártiak aránya.

89. Támogatnád, hogy Romániában legalizálják a marihuánát? Régiók szerinti megoszlás (%)


59

A válaszokat illetően különbséget lehet észlelni a régiók között: a partiumiak kicsivel több mint fele (52,6%)

van a legalizálás mellett – ez a térség vezet az arányt tekintve, ugyanakkor ez az egyedüli régió, amelyben az

arány 50% fölé emelkedik.

90. Támogatnád, hogy a szavazásra való jogosultság korhatára 16 évre csökkenjen? (%,

N=573)

A szavazásra való jogosultság korhatárának 16 évre való csökkenését az egyetemisták és fiatal felnőttek

pusztán egyötöde (20,2%) támogatná.

91. Támogatnád, hogy a szavazásra való jogosultság korhatára 16 évre csökkenjen? Régiók


Igen NemSzékelyföld 20.5 79.5Partium 30.2 69.8

60

Közép-Erdély 16.2 83.8Szórvány 15.6 84.4

Az összes régió közül a Partiumban vannak a legtöbben azok közül, akik pozitívan állnak a szavazáshoz való

jogosultság korhatárának 16 évre való csökkentéséhez. Ebben a régióban a válaszadók majdnem harmada

(30,2%) támogatná ezt.

92. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? (%, N=572)

A megkérdezett egyetemisták, fiatal felnőttek picivel több mint egyharmada tervezi, hogy külföldre költözzön

(37,6%). Úti céljaik között a következő országok szerepelnek:

61

93. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? (%)

Láthatjuk, hogy a legtöbbek fő célja Magyarország: 11,4% szeretne ide költözni. Ezt 7,9%-kal a megadott

országokon kívüli követi. 5,2% valamely, a felsoroltakon kívüli Európai Uniós országba költözne. Három

ország követi ezt hasonló arányokkal: 4,7% Németországot választaná, 4,4% Nagy Britanniát, 4% pedig az

Amerikai Egyesült Államokba költözne szívesen.

94. Tervezed, hogy külföldre költözz? Ha igen, hova? Régiók szerinti megoszlás (%)

Igen

Nem Magyarország Németország

Nagy Britannia

Egyéb EU USA Egyéb

Székelyföld 66.1 14.4 2.1 3.8 3.4 5.1 5.1Partium 46.9 10.4 12.5 6.3 5.2 4.2 14.6Közép-Erdély 65.8 8.9 2.7 2.7 8.2 4.1 7.5Szórvány 63.8 8.5 6.4 6.4 5.3 1.1 8.5

62

A fenti táblázatban az úti célok régiók szerinti megoszlását követhetjük figyelemmel. Eszerint látható, hogy a

legtöbben a partiumi egyetemisták és fiatal felnőttek terveznek külföldre költözni (53,1%). Magyarországot és

Németországot leszámítva a régiókban egységesen oszlanak meg az arányok, minimális eltéréseket lehet

észrevenni. Magyarországra a legtöbben Székelyföldről (14,4%), Németországba pedig a Partiumból (12,5%)

költöznének.

95. Milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyd el az országot? (%, N=563)

Arra a kérdésre, hogy milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyják el az országot, az

egyetemisták és fiatal felnőttek majdnem harmada a jobban fizető munkahelyet választotta a megadottak között

(31,1%). Ettől az aránytól nem sokkal marad le a magasabb életszínvonal megnevezése: 27,2% választotta ezt.

A többi megadott válasz esetében az arányok hasonlóan oszlanak meg: 12,8% a rendes törvények betartását

látja meghatározónak, 10,3% abban az esetben maradna, ha civilizáltabbá válna a környezet, 9,8% a

megadottakon kívül valamilyen más változást látna szükségesnek az országban maradásért, ugyanakkor 8,9%

több lehetőséget és jogot szeretne a magyaroknak.

63

96. Milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy ne hagyd el az országot? Régiók szerinti

megoszlás (%)

Jobban fizető

munkahely

Civilizáltabb környezet

Rendes törvények betartása

Magasabb életszínvona

l

Több lehetőség és

jog a magyaroknak

Egyéb


A legtöbben a Partiumból (15,6%) és a szórvány településeiről (15,2%) válaszolták azt, hogy ahhoz, hogy ne

hagyják el az országot, civilizáltabb környezetre lenne szükség. A közép-erdélyiek 19,3%-a, vagyis majdnem

egyötöde számára a rendes törvények betartása lenne elemi feladat. A székelyföldiek nem sokkal több mint

tizede (11,1%) több lehetőséget és jogot szeretne a magyaroknak az országban maradásért. Szintén Székelyföld

11,5%-a, valamint a Partium 10,4% pedig a megadott válaszlehetőségeken kívül valami más változást

részesítene előnyben. A többi megadott szempont arányai a régiókat tekintve egységesen oszlanak meg.

97. A barátaid, ismerőseid közül sokan tervezik, hogy elköltözzenek az országból? (%, N=570)

64

Az egyetemisták és fiatal felnőttek beszámolóiból az derül ki, hogy 74,9%-nak van olyan barátja, ismerőse, aki

tervezi, hogy elköltözzön az országból. Ezek közül kétötödnek (41,4%) több mint három, majdnem

egyharmadnak (33,9%) pedig több mint öt ilyen ismerőse van. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a térségek

közül hol milyen arányban oszlik ez meg.

98. A barátaid, ismerőseid közül sokan tervezik, hogy elköltözzenek az országból? Régiók


Nem tudok ilyen személyről

Több mint 5 fő

Több mint 3 fő


65

A régiók között jelentős eltérést figyelhetünk meg a válaszokat illetően. Székelyföld majdnem egyharmada

nem tud olyan személyről, aki tervezi, hogy elköltözzön az országból (29,2%) – itt jellemző a legmagasabb

százalék. Legtöbben a partiumi válaszadók számoltak be arról, hogy több mint öt olyan ismerősük van, aki

tervezi az elköltözést (41,1%). A legtöbb több mint három főt említő válaszadó Közép-Erdélyből került ki

48,6%-kal, amit úgy is fogalmazhatnánk, hogy a közép-erdélyi egyetemisták és fiatal felnőttek közel fele tud

olyan személyről az ismerősei közül, akik tervezik az ország elhagyását.

66

99. Az utóbbi hónapokban Magyarországon és Romániában is több törvény, illetve javaslat

született, amelyek a gyermekvállalást bátorítják. Te az alábbi kijelentések közül melyikkel

értesz inkább egyet? (%, N=550)

Az ennek a csoportnak szóló kérdőív hátralevő részében gyermekvállalással kapcsolatos kérdések kerültek

lekérdezésre. A fenti kérdésre érkező válaszok megoszlanak. A válaszadók kétötöde szerint (39,5%) az

államnak nem kellene beleszólnia abba, hogy ki hány gyermeket vállal. A megkérdezettek többsége viszont

azon a véleményen van, hogy nagy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek támogatják a gyermekvállalást

(60,5%). Nézzük meg, hogyan alakul ez a régiók tekintetében.

67

Gyermekvállalással kapcsolatos vélekedések

A következőkben az egyetemisták és fiatal felnőttek gyermekvállalással kapcsolatos meglátásai kerülnek

bemutatásra.

100. Az utóbbi hónapokban Magyarországon és Romániában is több törvény, illetve

javaslat született, amelyek a gyermekvállalást bátorítják. Te az alábbi kijelentések közül

melyikkel értesz inkább egyet? Régiók szerinti megoszlás (%)

Az államnak nem kellene beleszólnia abba, hogy ki

hány gyermeket vállal

Nagy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek

támogatják a gyermekvállalást


Azon a véleményen, hogy nagy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek támogatják a gyermekvállalást a

legtöbben a Partiumból (65,9%) és Közép-Erdélyből (62,7%) vannak, bár a többi régió sem marad sokkal alul.

Így, értelemszerűen, a másik két régió vezet az „az államnak nem kellene beleszólnia abba, hogy ki hány

gyermeket vállal” véleményben: a szórvány 42,9%-kal, Székelyföld 41,5%-kal.

68

101. Magyarországon azok, akik 3 gyermeket vállalnak, 10 millió forintos (több mint 30

ezer eurós) lakástámogatást kapnak. Szerinted ez az intézkedés helyes vagy elhibázott?

(%, N=544)

A megkérdezett egyetemisták és fiatal felnőttek háromnegyede (75,4%) véli helyesnek azt a Magyarországra

vonatkozó intézkedést, hogy a három gyereket vállalók 10 millió forintos lakástámogatást kapnak.

102. Magyarországon azok, akik 3 gyermeket vállalnak, 10 millió forintos (több mint 30

ezer eurós) lakástámogatást kapnak. Szerinted ez az intézkedés helyes vagy elhibázott?


Helyes Elhibázott


69

Azok, akik a fenti intézkedést helyeslik, a legtöbben a szórványból vannak: az itt élők 80,9%-a bólint rá.

103. Felmerült már benned, hogy a támogatás miatt Magyarországra költözz? (%,

N=564)

Annak ellenére, hogy az intézkedést helyeslők aránya magas, mindössze az egyetemisták és fiatal felnőttek

7,8%-ában merült már fel, hogy a támogatás miatt Magyarországra költözzön.

104. Felmerült már benned, hogy a támogatás miatt Magyarországra költözz? Régiók



70

Amint a fenti táblázat is mutatja, közel mind a Partium, mind a szórvány tizedében (10,8% és 9,1%) merült fel

a leginkább a Magyarországra való költözés a támogatás miatt.

105. Romániában felmerült, hogy azok az anyák, akik 3 gyermeket szültek, havi 600, a 4

gyerekesek havi 1000 lej életjáradékot kapjanak. Szerinted ez az intézkedés helyes vagy

elhibázott? (%, N=522)

A válaszadók kicsivel több mint fele (53,3%) helyesnek tartja azt a Romániára vonatkozó intézkedést, hogy a

három gyermeket vállaló anyák 600, a négyet vállalók pedig 1000 lej életjáradékot kapjanak. Hogy melyik

régió helyesli a leginkább, az a következő táblázatból derül ki.

106. Romániában felmerült, hogy azok az anyák, akik 3 gyermeket szültek, havi 600, a 4

gyerekesek havi 1000 lej életjáradékot kapjanak. Szerinted ez az intézkedés helyes vagy

elhibázott? Régiók közötti megoszlás (%)

Helyes Elhibázott

71


A legmagasabb arányt Közép-Erdély mutatja: az itt élő egyetemisták és fiatal felnőttek 65,4%-a tartja

helyesnek a fent említett intézkedést.

107. Te összesen (a meglévőkkel együtt) hány gyermeket szeretnél? (%, N=561)

A fenti ábrából kiderül, hogy e csoport 98,8%-a szeretne gyermeket, vagyis a válaszadók majdnem teljessége

tervez legalább egy gyermeket a jövőre tekintve.

72

108. Te összesen (a meglévőkkel együtt) hány gyermeket szeretnél? (%)

A válaszadók jelentős része, vagyis majdnem háromötöde (58,1%) két gyermeket szeretne, 28,9% hármat.

Csupán 6,1% szeretne négy gyermeket a jövőben, és mindössze 5,7% egyetlenegyet szeretne.

109. Te összesen (a meglévőkkel együtt) hány gyermeket szeretnél? Régiók szerinti

megoszlás (%)

Nem szeretnék gyermeket

Egy Kettő Három Négy vagy több


A régiók tekintetében jelentősebb különbséget csak a kettő, illetve három gyermeket vállalni vágyók esetében

láthatunk. A legtöbben, akik két gyermeket szeretnének, a Partiumból származnak: e térség 74,2% szeretné így.

A legtöbb, három gyermekre vágyó válaszadó közép-erdélyi (39,6%).

73

110. Szerinted lesz lehetőséged arra, hogy annyi gyermeked legyen, ahányat szeretnél?

Ha nem, az alábbiak közül mi akadályoz ebben? Több válasz lehetséges. (%, N=547)

Az egyetemisták és fiatal felnőttek 57%-a gondolja úgy, lehetősége lesz arra, hogy annyi gyermeke legyen,

ahányat szeretne.

74


Ha nem, az alábbiak közül mi akadályoz ebben? Több válasz lehetséges. (%)

Azokat, akik ebben nem olyan biztosak, 17,7%-a a lakáshiány akadályozza, 12,8%-ot a pénzhiány. Összesen

3,3% a megfelelő állás hiányában látja ennek okát, ugyanakkor 3,1% szerint a gyerekeket nem lenne ki

felvigyázza.


Ha nem, az alábbiak közül mi akadályoz ebben? Több válasz lehetséges. Régiók szerinti

megoszlás (%)

Igen, szerintem

lesz lehetőségem

Lakáshiány Pénzhiány

Megfelelő állás

hiánya

Nem lenne ki felvigyázza

őket


75

Azok közül, akik szerint lesz lehetőségük annyi gyermeket vállalni, amennyit szeretnének, a legtöbb a

Partiumból (67,1%), illetve Közép-Erdélyből (64,8%) származik. A gyermekek számának befolyásoló

tényezőit illetően leginkább a lakáshiányt tekintve láthatunk lényeges eltérést a régiók között. Hasonló

aránnyal mind a székelyföldi, mind pedig a szórvány településeiről származó egyetemisták és fiatal felnőttek a

lakáshiánnyal magyarázzák, hogy nem lesz lehetőségük annyi gyermeket vállalni, amennyit szeretnének

(22,5% és 22,1%).

113. Van olyan tényező, amiért hajlandó lennél több gyermeket vállalni? Ha igen, az

alábbiak közül leginkább melyik lenne az? (%, N=558)

A megkérdezettek egyharmada szerint (33,5%) létezik olyan tényező, amiért hajlandó volna több gyermeket

vállalni. Ezek megoszlása pedig a következő:

76


alábbiak közül leginkább melyik lenne az? (%)

A megadott válaszlehetőségek közül a legtöbben életjáradék fejében vállalnának gyereket (8,1%), ezt követi

5%-kal a lakásvásárláshoz szükséges támogatás, 3,8% akkor vállalna gyereket, ha több bölcsőde lenne.


alábbiak közül leginkább melyik lenne az? Régiók szerinti megoszlás (%)

Van

NincsTámogatás lakásvásárláshoz Életjáradék Több

bölcsőde Egyéb


A legtöbb, fenti kérdésre negatív választ adó a szórványból származik (75,8%). A felsorolt tényezők közül

egyedül az életjáradék esetében láthatunk különösebb eltérést a térségek között, hiszen Közép-Erdélyben

kiemelkedik azok száma, akik szerint életjáradék fejében hajlandóak volnának több gyermeket vállalni

(12,8%).

77

Hasonlóságok és különbségek

A jelentés utolsó részében arra mutatunk rá, hogy milyen hasonlóságok, illetve különbségek jellemzőek

az iskolások, valamint egyetemisták és fiatal felnőttek csoportja között.

116. Az iskolások, valamint egyetemisták és fiatal felnőttek aránya a mintanagysághoz

viszonyítva (%, N=1590)

A fenti ábra mutatja, hogy majdnem kétszer annyi iskolás került lekérdezésre (63,3%), mint

egyetemista és fiatal felnőtt.

A nemek tekintetében láthattuk, hogy az iskolások csoportjában több lány (59%), míg az egyetemisták

és a fiatal felnőttekében több férfi válaszolt. Az iskolai végzettséget illetően, az iskolások legnagyobb része

általános iskolai vagy annál kevesebb osztállyal (74,4%), míg az egyetemisták és fiatal felnőttek csoportja

felsőfokú (44,2%) és középiskolai végzettséggel rendelkezik leginkább (29,1%). Míg az iskolások

csoportjának legnagyobb része jelenleg középiskolában tanul (86,3%), addig az idősebbek csoportjában levők

dolgoznak (42,5%).

78

Az is kiderült számunkra, hogy míg az iskolásokat zömében a diákok jogai érdeklik a leginkább

(34,1%), addig az egyetemisták és fiatal felnőttek csoportjában megoszlanak a vélemények, az őket érdeklő

témák közül főképp magyarság jogai és a diákok jogai emelkednek ki (24,6% és 21,1%).

Az, hogy melyik csoport mire lenne hajlandó, hogy az őket foglalkoztató kérdésben változást érjenek

el, elég hasonlónak mondható az iskolások és egyetemisták, fiatal felnőttek csoportjában. Mindkét csoport

hasonló arányokkal kész volna tiltakozó ívet aláírni (iskolások – 84,7%; egyetemisták, fiatal felnőttek –

88,4%), befolyásos embereknek, politikusoknak levelet írni: sulisok – 68,5%; egyetemisták és fiatal felnőttek –

71,1%. Aláírásgyűjtést is hasonlóképp vállalnának: iskolások – 89,7%; egyetemisták és fiatal felnőttek –

83,6%. A rendezvényen való részvétel egyik csoportnak sem okozna gondot, hiszen az iskolások 93,2%-a, míg

a náluk idősebbek 93,3%-a kész volna ennek meglépésére is. A tüntetésen való részvétel is hasonlóképp alakul

a két kategóriában (iskolások – 74,3%; egyetemisták és fiatal felnőttek – 70,7%). Enyhe eltérés érzékelhető az

engedély nélküli tüntetésen való részvétel esetében, mivel az iskolások kicsivel rebellisebbeknek tűnnek

43,1%-kal az egyetemisták és fiatal felnőttek 37,5%-ához képest, bár a különbség nem olyan számottevő.

Tehát összességében a két csoport hajlandósága nagyon hasonló arra vonatkozóan, hogy mit lennének kész

tenni az őket érdeklő témában való változtatásért.

Különbség látható a közélet és politika iránt való érdeklődés kapcsán. Míg az iskolások csak kicsivel

több mint fele, pontosabban 54,9%-a érdekelt a témában, addig az idősebb csoport majdnem háromnegyede,

azaz 70,1%-a.

Némi különbséget láthatunk abban a kérdésben is, hogy a bizalmat egy politikusban mi határozza meg a

két csoport számára. Mind az iskolások, mind pedig az egyetemisták és fiatal felnőttek legtöbbje úgy gondolja,

hogy a legmeghatározóbb, hogy ne legyen korrupt. Míg a második legfontosabb dolognak az iskolások a

magyarokért való harcolást látják, addig az idősebbek csoportjának fontosabb a politikus tapasztalata. Mindkét

csoportban hasonlóan kevésbé fontos a bizalom kapcsán egy politikus fiatalossága, valamint az, hogy új arc

legyen a politikában.

A közéleti, politikai szerepvállalás a két csoportban nagyon eltérően merült fel. Az iskolások mindössze

27,6%-ában, míg a náluk idősebb csoport jóval több, 44%-ában.

A marihuána legalizálását az iskolások és egyetemisták, fiatal felnőttek hasonló arányban támogatnák

(42,2% és 41,8%). A sulisok közül többen támogatnák, hogy a szavazásra való jogosultság korhatára 16 évre

csökkenjen (35%), mint a náluk idősebbek, akiknek csak 20,2%-a bólintana rá erre.

Mint kiderül, az iskolások több mint fele tervezi azt, hogy külföldre költözzön (56,8%), míg az

egyetemisták és fiatal felnőttek mindössze egyharmada, pontosabban 37,6%-a. Mindkét csoport fő úti célja

79

Magyarország lenne, majd pedig másodikként egy Európán és az Egyesült Államokon kívüli ország jelenik

meg.

Mindkét csoport tagjai hasonlóképp gondolkodnak az országban maradás feltételeiről: csak akkor

volnának hajlandóak nem elköltözni, ha jobban fizető munkahelyek lennének és magasabb lenne az

életszínvonal. Az iskolások és egyetemisták, fiatal felnőttek csoportja majdnem ugyanolyan válaszokat adott

arra a kérdésre, hogy barátaik, ismerőseik közül hányan tervezik, hogy elköltözzenek az országból. Az elsőként

említett csoport 21,3%-a, a másodikként említett 25,1%-a nem tud ilyen személyről; az iskolások 41,8%-a és

az idősebbek 41,1%-a több mint három ilyen személyt ismer; a sulisok 36,9%-a és a náluk idősebbek 33,9%-a

pedig több mint öt ilyen főt tud az ismeretségi köréből.

80

Documents

A kutatásról - MIÉRTmiert.ro/wp-content/uploads/2017/01/eredmenyek.docx · Web viewSzékelyföld és Partium hasonló arányban gondolja úgy, hogy a bizalmat tekintve fontos egy