A légkör földrajza

A légnyomás és a szélA légnyomás és a szél

A légnyomásA Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya.A Föld felszínére nehezedő légoszlop súlya. Felfedezője Torricelli (1608-47) Galilei Felfedezője Torricelli (1608-47) Galilei

tanítványatanítványa. . További tanulmányozói: További tanulmányozói: Pascal (1623-62) és Guernicke (1602-Pascal (1623-62) és Guernicke (1602-86).86).

Mérése: Higanyos barométerrel, száraz Mérése: Higanyos barométerrel, száraz (aneroid) légsúlymérővel, vagy (aneroid) légsúlymérővel, vagy forráshőmérővel történik.forráshőmérővel történik.

Mértékegységei:Mértékegységei:- a régiek: a Hgmm (torr) és az atm.- a régiek: a Hgmm (torr) és az atm.- a mai: hPa (millibar).- a mai: hPa (millibar).

A légnyomás lehet M, magas és A A légnyomás lehet M, magas és A alacsony a környezetéhez képest.alacsony a környezetéhez képest.

A légnyomás függ: A légnyomás függ: - a tengerszint feletti magasságtól; - a tengerszint feletti magasságtól; - a levegő hőmérsékletétől; és- a levegő hőmérsékletétől; és- áramlási viszonyaitól.- áramlási viszonyaitól.

A felszín azonos légnyomású pontjait az A felszín azonos légnyomású pontjait az izobár vonalak, a légkörét izobár izobár vonalak, a légkörét izobár felületek kötik össze.felületek kötik össze.

A szélA levegő vízszintes áramlása.A levegő vízszintes áramlása.

Főbb jellemzői:Főbb jellemzői: Iránya;az égtáj, amerIránya;az égtáj, amerrőlről fúj. fúj.

A szélrózsához mérjük.A szélrózsához mérjük. Sebessége (m/s vagy km/h);Sebessége (m/s vagy km/h); Nyomása (fontos hajtóerő);Nyomása (fontos hajtóerő); Kitérése (a Föld forgásából Kitérése (a Föld forgásából

adódó Coriolis erő miatt az adódó Coriolis erő miatt az É-i féltekén jobb-, a D-in bal É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz kéz feléfelé););

Fokozatai: A Beaufort-skála Fokozatai: A Beaufort-skála által mérjük (1-12 fokozat).által mérjük (1-12 fokozat).

Oka a légnyomás különbség Oka a légnyomás különbség miatt fellépő miatt fellépő gradiensgradiens erő. erő. Ennek összetevői:Ennek összetevői:

A A felhajtóerőfelhajtóerő (merőleges az (merőleges az izobár felületekre); ésizobár felületekre); és

A A gravitációsgravitációs erő (Földünk erő (Földünk központja felé hat).központja felé hat).

A gradiens erő ezek oldalirányú A gradiens erő ezek oldalirányú eredője, amely:eredője, amely:

A A magasmagas (M) (M) légnyomáslégnyomás (vagyis az izobár felületek (vagyis az izobár felületek felpúposodása) felpúposodása) felőlfelől hat; hat;

Az Az alacsonyalacsony (A) (A) légnyomáslégnyomás (azaz behorpadásuk) (azaz behorpadásuk) feléfelé. .

A kitérítő erő A gradiens erő

A Beaufort-skála

A szelek fajtái TérbenTérben vannak felszín közeli és a magasban fújó szelek: vannak felszín közeli és a magasban fújó szelek:

- A felszín közelieknek kontinensenként sajátos nevük van (Ilyen pl. a - A felszín közelieknek kontinensenként sajátos nevük van (Ilyen pl. a Főn, Bóra, Sirokkó, Mistral Európában, a Nemere, Kossava, Vázsonyi Főn, Bóra, Sirokkó, Mistral Európában, a Nemere, Kossava, Vázsonyi szél hazánkban).szél hazánkban).- A magasban nagy erejű Ny-i - A magasban nagy erejű Ny-i futóáramlásokfutóáramlások (jet streams) fújnak. (jet streams) fújnak.

IdőbenIdőben napszakos és évszakos szeleket ismerünk: napszakos és évszakos szeleket ismerünk:- - NapszakosNapszakos a tavi-parti, tengeri-szárazföldi és völgy-hegyi szél a tavi-parti, tengeri-szárazföldi és völgy-hegyi szél (elsők felől napközben, utóbbiak felől éjjel fúj a szél);(elsők felől napközben, utóbbiak felől éjjel fúj a szél);- - ÉvszakosÉvszakos szél a szél a monszunmonszun, mely , mely télen atélen a kontinenskontinens-, -, nyáron az óceán nyáron az óceán felől fúj.felől fúj. Az első hűvös és száraz, a második melegebb és csapadékos. Az első hűvös és száraz, a második melegebb és csapadékos.

ErejüketErejüket tekintvetekintve vannak: vannak:- - állandóállandó szelek (trópusi passzát, mérsékelt övi Ny-i és sarki szelek); szelek (trópusi passzát, mérsékelt övi Ny-i és sarki szelek);

- - viharokviharok (trópusi-mérsékelt; óceáni-szárazföldi, rendes-forgószelek). (trópusi-mérsékelt; óceáni-szárazföldi, rendes-forgószelek). A Nagy Földi Légkörzés: A Nagy Földi Légkörzés: Bolygónk állandó szélrendszereinek (a Bolygónk állandó szélrendszereinek (a

passzátok, Ny-i és sarki K-i szelek) globálisan összefüggő rendszere.passzátok, Ny-i és sarki K-i szelek) globálisan összefüggő rendszere.

A nagy földi légkörzés magyarázata

A nagy földi légkörzésBolygónk állandó szélrendszereinek - a trópusi passzátok, a mérsékelt övi Bolygónk állandó szélrendszereinek - a trópusi passzátok, a mérsékelt övi

nyugati és sarki keleti szeleknek - globálisan összefüggő rendszere.nyugati és sarki keleti szeleknek - globálisan összefüggő rendszere. Jellemzői: Jellemzői: A troposzféra egészét átfogja. Így kicseréli a levegőt:A troposzféra egészét átfogja. Így kicseréli a levegőt:

- Horizontálisan- Horizontálisan a trópusok, a mérsékelt öv és a sarkvidékek között; a trópusok, a mérsékelt öv és a sarkvidékek között;

- - VertikálisanVertikálisan a troposzféra alsó, középső és felső része között. a troposzféra alsó, középső és felső része között. Szerkezete: Szerkezete: A szoláris éghajlati övekhez igazodó A szoláris éghajlati övekhez igazodó 3 nagy cellából3 nagy cellából áll: áll:

I. I. A passzát szélrendszerA passzát szélrendszer: A légkörzés trópusi cellája. 4 ága van:: A légkörzés trópusi cellája. 4 ága van:- - Felszálló ágFelszálló ág: Az Egyenlítő vidékén van, részben követi a Nap térítők közti járását;: Az Egyenlítő vidékén van, részben követi a Nap térítők közti járását;

- - Leszálló ág:Leszálló ág: A térítők és 30 szélességi fok között. Nyáron a sarkok felé tolódik. A térítők és 30 szélességi fok között. Nyáron a sarkok felé tolódik.- Felszín-közeli ág: - Felszín-közeli ág: A névadó passzát (utazó) szél. Az É-i féltekén Ék-i, a D-in Dk-i.A névadó passzát (utazó) szél. Az É-i féltekén Ék-i, a D-in Dk-i.- - Anti-passzátAnti-passzát: A troposzféra felső részén fúj. Az É-i féltekén Dny-i, a D-in Ény-i.: A troposzféra felső részén fúj. Az É-i féltekén Dny-i, a D-in Ény-i.

II. A mérsékelt-övi cellák: II. A mérsékelt-övi cellák: A térítők és sarkkörök közt. Alkotói:A térítők és sarkkörök közt. Alkotói:- É-i cella: - É-i cella: A Ráktérítő és az É-i sarkkör közt, a felszín közelében Dny-i szelekkel.A Ráktérítő és az É-i sarkkör közt, a felszín közelében Dny-i szelekkel.- - D-i cellaD-i cella: A Baktérítő és a D-i sarkkör között, a felszín közelében Ény-i szelekkel.: A Baktérítő és a D-i sarkkör között, a felszín közelében Ény-i szelekkel.

III. III. A poláris cellákA poláris cellák: Az É-i és D-i sarkkörön túl:: Az É-i és D-i sarkkörön túl:- É-i poláris cella: - É-i poláris cella: A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Ék-i ággal;A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Ék-i ággal;- D-i poláris cella: - D-i poláris cella: A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Dk-i ággal.A sarkkörnél fel-, a pólusnál leszálló, a felszínen Dk-i ággal.

A légkörzés okai1.) Légnyomás különbség: 1.) Légnyomás különbség: Az Egyenlítő, térítők, sarkkörök és a sarkok között.Az Egyenlítő, térítők, sarkkörök és a sarkok között.

- - Az Egyenlítőn: Az Egyenlítőn: A felszín közelében állandóan alacsony (A), a tropopauza alatt A felszín közelében állandóan alacsony (A), a tropopauza alatt mindig magas (M) légnyomás uralkodik. Oka: A napsugarak nagy hajlásszöge, a mindig magas (M) légnyomás uralkodik. Oka: A napsugarak nagy hajlásszöge, a magas hőmérséklet és a trópusok közti felszálló zóna (ITCZ);magas hőmérséklet és a trópusok közti felszálló zóna (ITCZ);- A - A sarkokonsarkokon: A felszín közelében állandóan magas (M) a magasban alacsonyabb : A felszín közelében állandóan magas (M) a magasban alacsonyabb (A) a légnyomás, mert a napsugarak hajlásszöge és a hőmérséklet alacsony és a (A) a légnyomás, mert a napsugarak hajlásszöge és a hőmérséklet alacsony és a sarki cella leszálló ága uralkodik.sarki cella leszálló ága uralkodik.- A térítők vidékén: - A térítők vidékén: A felszín közelében állandóan magas (M), a tropopauza alatt A felszín közelében állandóan magas (M), a tropopauza alatt mindig alacsony (A) a légnyomás.mindig alacsony (A) a légnyomás.- - A sarkkörökönA sarkkörökön: A felszín közelében állandóan alacsony (A), a magasban mindig : A felszín közelében állandóan alacsony (A), a magasban mindig magas (M) a légnyomás.magas (M) a légnyomás.2.) 2.) A kitérítő erő: A kitérítő erő: A szelek irányát szabja meg.A szelek irányát szabja meg. Az É-i féltekén jobb-, a D-in bal Az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé hat a felszín közelében és a magasban egyaránt.kéz felé hat a felszín közelében és a magasban egyaránt.3.) 3.) LégörvényekLégörvények: A térítők és sarkkörök vidékén hatnak futóáramlások miatt. Ezek:: A térítők és sarkkörök vidékén hatnak futóáramlások miatt. Ezek:- - CiklonCiklon: Sarkkör vidéki spirálisan feláramló légörvény, felszín közeli alacsony (A) : Sarkkör vidéki spirálisan feláramló légörvény, felszín közeli alacsony (A) légnyomású maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval ellentétes, a D-in légnyomású maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval ellentétes, a D-in megegyező. Szeles, felhős, csapadékos időt okoznak. Télen fűt, nyáron hűt.megegyező. Szeles, felhős, csapadékos időt okoznak. Télen fűt, nyáron hűt.- - Anticiklon: Anticiklon: Térítő vidéki spirálisan leáramló légörvény, magas (M) légnyomású Térítő vidéki spirálisan leáramló légörvény, magas (M) légnyomású maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval megegyező, a D-in ellentétes. maggal. Az örvénylés az É-i féltekén az óramutatóval megegyező, a D-in ellentétes. Napos, száraz, csendes időt okoz, nyáron nagy hőséggel, télen sokszor zord idővel.Napos, száraz, csendes időt okoz, nyáron nagy hőséggel, télen sokszor zord idővel.

A légkörzés zavarai a.) A helyi légnyomás változások miatti a.) A helyi légnyomás változások miatti napszakos szeleknapszakos szelek;;b.) A kontinens és az óceánb.) A kontinens és az óceán évszakos légnyomás változásai miatti évszakos légnyomás változásai miatti monszunmonszun;;

c.) c.) Az El NiAz El Niñño jelenségo jelenség:: Az El Niño nagyszabású óceáni és légköri jelenség a Az El Niño nagyszabású óceáni és légköri jelenség a Csendes-óceánCsendes-óceán trópusi területein. Jellemzi a tengervíz felszíni hőmérsékletének 7-9 trópusi területein. Jellemzi a tengervíz felszíni hőmérsékletének 7-9 évenkénti periodikus változása. Nevét onnan kapta, hogy karácsony körül, a gyermek évenkénti periodikus változása. Nevét onnan kapta, hogy karácsony körül, a gyermek (El Niño) Krisztus születésekor veszi kezdetét. A zavar 9-12 hónapig tart(El Niño) Krisztus születésekor veszi kezdetét. A zavar 9-12 hónapig tart- - Amikor nincs El NiñoAmikor nincs El Niño, a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán nyugati , a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán nyugati részében 6-8 fokkal magasabb, mint a keleti részében. A különbséget főleg a K-ies részében 6-8 fokkal magasabb, mint a keleti részében. A különbséget főleg a K-ies passzátszelek okozzák, amelyek végigfújnak a passzátszelek okozzák, amelyek végigfújnak a Csendes-óceánCsendes-óceán trópusi területein. A trópusi területein. A felszíni vizeket K-ről Ny-ra szállítják , miközben azok fokozatosan felmelegszenek, felszíni vizeket K-ről Ny-ra szállítják , miközben azok fokozatosan felmelegszenek, mert hosszabb ideig vannak kitéve a Nap melegítő hatásának.mert hosszabb ideig vannak kitéve a Nap melegítő hatásának.- - El Niño-s évekbenEl Niño-s években azonban a szokatlanul azonban a szokatlanul gyenge passzátszelek miattgyenge passzátszelek miatt a meleg víz a meleg víz teljesen elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét, és korlátozza a hideg víz teljesen elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét, és korlátozza a hideg víz feláramlását. Így csökken a tengeri hal-és növényvilág, sőt az események a légkört is feláramlását. Így csökken a tengeri hal-és növényvilág, sőt az események a légkört is instabillá teszik, változásokat okozva ezzel a Föld időjárásában és csapadékában. instabillá teszik, változásokat okozva ezzel a Föld időjárásában és csapadékában. d.) d.) A La NiñaA La Niña (leánygyermek) a (leánygyermek) a Csendes-óceánCsendes-óceán trópusi területeinek középső és K-i trópusi területeinek középső és K-i részén előforduló, a rendesnél 4 részén előforduló, a rendesnél 4 °°C-al hidegebb vízfelszínt jelenti. A C-al hidegebb vízfelszínt jelenti. A K-i passzátK-i passzát és a és a D-AmerikaD-Amerika Ny-i partjainál a hideg víz feláramlása Ny-i partjainál a hideg víz feláramlása megerősödikmegerősödik, hőmérséklete esik. , hőmérséklete esik. Ezt anti-El Niño-nak vagy egyszerűen „hideg eseménynek, epizódnak” nevezik. A La Ezt anti-El Niño-nak vagy egyszerűen „hideg eseménynek, epizódnak” nevezik. A La Niña stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niña stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak. A jelenség durván fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño.Niño-nak. A jelenség durván fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño.

El-Niño és La-Nina

A nagy földi légkörzés jelentősége

A légkörzés jelentősége abban állA légkörzés jelentősége abban áll, hogy:, hogy:

- állandó mozgásban tartja a légkört, - állandó mozgásban tartja a légkört,

- frissíti, cseréli a különböző légtömegeket, - frissíti, cseréli a különböző légtömegeket,

- mozgatja a tengeráramlásokat,- mozgatja a tengeráramlásokat,

- biztosítja a légkör egyensúlyát, és - biztosítja a légkör egyensúlyát, és

- ezek által szabályozza Földünk éghajlatát.- ezek által szabályozza Földünk éghajlatát.